Architecture | Higher education » Dr. Darabos Péter - Közmű építés

BUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEM Építômérnöki Kar Vízellátás-Csatornázás Tanszék KÖZMÛVEK 2.félév Közmû építés Óravázlatok Összeállította Dr.DARABOS Péter egy.adjunktus Budapest 1995 KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév TARTALOM JEGYZÉK 1. Közmûhálózatok építése 4 1.1 Vízelosztó hálózat anyagai, mûtárgyai 4 1.11 A vízellátásban alkalmazott csôanyagok 5 1.12 Idomok 6 1.13 Szerelvények 6 1.131 Elzáró szerkezetek 6 1.132 Megcsapoló szerkezetek 7 1.14 Mûtárgyak 8 1.2 A Csatornahálózat anyagai, mûtárgyai 10 1.21 Csatornahálózatok anyagai 10 1.22 Csatornahálózatok mûtárgyai 12 1.221 Házibekötések 12 1.222 Közcsatornák aknái 12 1.223 Mérômûtárgyak 14 1.224 A szennyvízátemelés mûtárgyai 14 1.3 Vízvezeték hálózat építése 14 1.4 Csatorna hálózat építése 18 2. Közmûvek üzemeltetése, fenntartása 19 2.1 Vízellátó rendszerek üzemeltetése 20 2.11 Operatív irányítás 21 2.12

Hibaelhárítás 22 2.13 Karbantartás 22 2.14 Múszaki nyilvántartások vezetése 23 2.2 Csatorna hálózatok üzemeltetése 23 2.21 Csatorna vizsgálatok 25 2.211 A beszivárgás-hozzáfolyás analízise 26 2.212 Terhelésvizsgálat 26 2.213 Füstvizsgálati eljárás 27 2.214 Csatornavizsgálat tükrözéssel 28 2.215 Víztartáspróba 28 2.216 Exfiltrációs vizsgálat 29 2.217 Infiltrációs vizsgálat 29 2.218 Túlnyomásos vizsgálat 29 2.219 Vákuumos vizsgálat 30 2.2110 Vizsgálati eljárások egységesítése 30 2.2111 Újszerû állapotfelvételek 32 2.2112 Kombinált kötésnyomás-próbás minôsítés 34 2.2113 Fejlesztés alatt álló vizsgálati módszerek 35 2.2114 Vizsgálati eljárások összefoglalása 38 2.22 Csatornák felmérése 39 2.23 Csatorna tisztítás 39 2.231 Kézi tisztítás 40 2.232 Csörlôs tisztítás 41 2.233 Nagynyomású csatornamosó berendezések 42 2.234 Szelvényszûkületek megszüntetése 42 2.235 Görgetett golyók 43

2.236 Csatornamedve 44 2. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 3. Vízellátó hálózatok és vezetékeinek rekonstrukciója 45 3.1 Rekonstrukciót kiváltó okok és azonosításuk 45 3.11 Fenntartási problémák 45 3.111 Meghibásodások okai 45 3.12 Vízminôség változások 48 3.13 Elavulás 49 3.14 Költségek csökkentését célzó rekonstrukciók 50 3.141 Fenntartási, javítási költségek 50 3.142 Energia költségek 50 3.15 A rekonstrukciót kiváltó okok felderítése 50 3.151 Hagyományos vizsgálati eljárások 50 3.152 Korszerû vizsgálati eljárások 51 3.2 A vízellátó hálózat állapotának értékelési módszerei 51 3.21 Külföldön alkalmazott módszerek 52 3.211 Németországban kifejlesztett módszer 52 3.212 Az USA-ban kifejlesztett módszer 54 3.213 Hazánkban alkalmazott módszerek 55 3.3 Vízellátó hálózatok rekonstrukciójának tervezése 55 3.31 A tervezés elôkészítése 55 3.32 A tervezés folyamata 57 3.33 A

rekonstrukciós módszer kiválasztás 57 3.4 A hálózat rekonstrukció módszerei 58 3.5 Kitakarás mellett végrehajtott vezetékrekonstrukció 61 3.6 Kitakarás nélküli vezeték rekonstrukciós módszerek 62 4. A vízszerzés létesítményei 64 4.1 A vízszerzési módok vázlatos jellemzése 64 4.2 Fúrt kutak 64 4.21 Fúrt kutak szerkezete és építése 64 4.3 Fúrt kutak vízhozamának számítása 68 4.31 Teljes kút 68 4.32 Nem teljes kutak 69 4.4 Partiszûrésû vízszerzés 69 4.41 Kúttípusok és elhelyezésük 69 4.42 A parti szûrés számítása 71 3. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 1. KÖZMÛHÁLÓZATOK ÉPÍTÉSE Az építômérnökök építéskivitelezési tevékenységük során az összes eddigiekben tárgyalt közmûvek építményeinek (al- és felépítmények) kivitelezésében kulcsszerepet töltenek be. A rendkívül tág szakterületre való tekintettel jelen tantárgy keretein belül csak vázlatos képet tudunk nyújtani

az egyes építési tevékenységekrôl illetve a hozzájuk kapcsolódó anyagokról, szerkezetekrôl, szerelvényekrôl és építményekrôl. Az egyes szakágakhoz tartozó kivitelezési ismeretek részletesebb tárgyalására a szakághoz kapcsolódó választható tantárgyak keretében fog sor kerülni. A tárgy tematikai felépítésének alapelve szerint kiemelten kezeljük a vízellátási és csatornázási szakágakat, hiszen ezek az építômérnökök fô szakterületei. 1.1 VÍZELOSZTÓ HÁLÓZAT ANYAGAI, MÛTÁRGYAI A vízellosztó hálózatok létesítmény (objektum) csoportjai: Fogyasztói bekötések - Csatlakozás az elosztó hálózatra (megfúrás vagy elágazó idom), bekötôvezeték, vízmérô, akna. Vezeték hálózat - Gerincvezetékek, fônyomóvezetékek, távvezetékek. Technológiai vezetékek a víztermelô, vízkezelô létesítményeken belül, illetve a hálózaton. (leürítés !) Elosztó vezetékek. Idomok - Irányváltozások

kialakításához, különbözô keresztmetszetû, anyagú, kötésmódú vezetékszakaszok összekötéséhez. Szerelvények - Mûtárgyak - Elzáró és megcsapoló szerkezetek a vezetékek lezárásához, egyes vezetékszakaszok kikapcsolásához, vízvételhez, leörítéshez, légtelenítéshez. keresztezô mûtárgyak, szerelvények karbantartását , javítását (élettartam differenciák) biztosító aknák. A vízellosztó hálózatokkal szemben támasztott követelmények: Mûszaki követelmények Vízzáróság Szilárdság Kis surlódási ellenállás Szakaszos elzárahtóság Szakaszos üríthetôség Szakaszos légteleníthetôség Csôvezeték elemek, idomok, szerelvények súlyának minimalizálása Hosszú élettartam Gazdaságosság 4. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév A mûszaki követelmények, illetve az anyagfajta azokhoz kapcsolódó megválasztása már eleve jelentôse mértékben meghatározza a költségek nagyságrendjét. Tekintettel a

közmûvek jellegére a gazdaságossági számításokban jelentôs szerep jut a mûszaki élettartamnak, és ezért az üzemeltetés költségeit (az inflációt ki nem felejtve) mindíg figyelembe kell venni. Ezekre a kérdésekre a tervezés kapcsán már utaltunk, de a rekonstrukció kapcsán még vissza is térünk. 1.11 A vízellátásban alkalmazott csôanyagok A vízellátásban alkalmazott csôvek fontosabb tulajdonságai: Méret, átmérô, hossz Élettartam Nyomáshatár Teherbírás Rugalmasság, elaszticitás Korrózióállóság Érdesség Kötésmód Építhetôség, szerelhetôség Javíthatóság Környezeti hatások A hazai építési gyakorlatban ma alkalmazott csôanyagok: PVC KPE Acél Gömgrafitos öntöttvas Vasbeton Az elôzôleg felsorolt tulajdonságok tekintetében általánosságban a felsorolt csôanyagok összehasonlítása szinte lehetetlen, mivel az egyes anyagfajtákon belül az egyes gyártmányok széles skálája áll rendelkezésre. Ezek a

gyártmányok sok esetben az alkalmazott anyagok kombinációját jelentik. Egyes gyártók elôszeretettel alkalmaznak kombinált anyagú csöveket kihasználva az egyes anyagfajták speciális kedvezô tulajdonságait. Az anyag kiválasztásánál fontos tényezô a lehetôleg minél hosszab idejû üzemeltetési tapasztalat. Meg kell említeni, hogy a meglévô csôhálózatok a felsorolt anyagokon kívül még más egyéb csôanyagokat is tartalmaznak. Pl: azbesztcement, szürke öntvény, horganyzott acél, stb. Ezekre a rekonstrukció kapcsán még visszatérünk 5. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév A csövek mellett meg kell említeni még az alkalamzott kötési módokat is, hiszen a vezetéket darabokból szerelik össze, és a kötésekre is vonatkoznak az elôbbiekben felsorolt mûszaki követelmények. Kötésmódok: Tokos Karimás Hegesztett A vízzáróságot a tokos karimás kötéseknél gumigyûrûs tömítés biztosítja, melynek három fajtája

lehetséges: csúszó - gördülô - szorító - a tokba rögzített gumigyûrû a csôvég betolása során kerül végleges összeszorított állapotba. a csôvégre illesztett gumigyûrû a tokba történô bevezetés során gördül a végleges összeszorított helyzetbe. a csôvégre lazán elhelyezhetô gumigyûrût csavarok meghúzásával szorítják a csôfalra és a támaszkodó felületre. (Karimás kötésre jellemzô ! ) 1.12 Idomok A csôvezetékek adott nyomvonalon való vezetése, irányváltozása, elágaztatása, szûkítése, bôvítése és a különbözô szerelvények beépítése sokféle csôidom használatát teszi lehetôvé. Az idomokat, íveket elsôsorban öntöttvasból, acélból, mûanyagból, vagy ezek kombinációjából állítják elô. Tekintettel arra, hogy ezek mindíg a vezetékekkel azonos követelmények mellett, és azonaos körülmények között kerülnek elhelyezésre és mûködtetésre tulajdonságaik és a velük szemben

támasztott követelmények azonosok a vezetékekkel szemben támasztottakkal. Kötési módjaik a vezeték kötési módoknak megfelelôek. 1.13 Szerelvények A csôhálózat üzemének zavartalansága, a meghibásodásokból származó károk elhárítása és a javítások gyors lehetôvé tétele szükségessé teszi, hogy a hálózatba különbözô rendeltetésû szerkezeteket építsenek be. Ezeket nevezzük szerelvényeknek 1.131 Elzáró szerkezetek Az elzáró szerkezetek az átfolyó közeg mennyiségét, nyomását szabályozzák, szükség esetén a teljes elzárást biztosítanak. Mûködésük szerint három csoportjuk van: 1. Kézi, vagy gépi meghajtású zárótestek, melyek mindkét oldali víznyomás felvételére alkalmasak. Mozgási irányuk szerint tolózárak, vagy csapok Tolózár - Csap - A csôtengely irányára merôlegesen mozog, az áram lás irányát nem módosítja. A nyílás elforgatásával mûködik, az áramlás irányát módosítja. 6.

KÖZMÛ ÉPÍTÉS 2. Óravázlatok 2.félév Szelepek, amelyek a vízáramlás irányától vagy a nyomás változásától függôen egy, a csôtengely irányára merôlege tengely körüli forgatással végzik feladatukat. Visszacsapó szelepek, nyomáscsökkentôk. 1.132 Megcsapoló szerkezetek Tûzcsapok Tûzbiztonsági elôírás, hogy a vízvezetéki hálózaton 50-100 m-ként olyan kifolyónyílással rendelkezô szerelvényeket építsenek be, melyekre a szabványos csatlakozású tûzoltó tömlôk rákapcsolhatók. A tûzcsapok lehetnek térszín alattiak, vagy térszín felettiek. A térszín feletti tûzcsapokat víztelenítô berendezéssel is el kell látni, védve a fagyás ellen. Iszapkimosók helyettesítéseként rendszerint a tûzcsapokat használják fel a vezetékekben a leülepedett iszap eltávolítására, a hálózat öblítésére. Közkifolyók A hálózati közkifolyók legtöbbször ejektoros szerkezetûek, ami télen víztelenítésüket biztosítja.

A zárószelep a fagyhatár alatt van Használat után a víz a zárószelepig visszafolyik. A kutakat a forgalmi károkozástól meg kell védeni, és gondoskodni kell a csurgalékvíz elvezetésérôl. Locsoló szelepek, kerti csapok 20-50 mm vezetékcsatlakozással készül, kulccsal nyitható, rendszerint olyan toldattal látják el, melyre öntözô tömlôt rá lehet kapcsolni. Télen befagyás ellen védeni, vízteleníteni kell. Ürítôk A 250 mm-nél nagyobb belsô átmérôjû vezetékek javítása esetén a munkák megkezdése elôtt gondoskodni kell a munkahelyhez csatlakozó csôszakaszokk kiürítésérôl. Ha ezt nem teszik meg, a nagy átmérôjû vezetékekben levô víz káros átázásokat, elöntéseket okozhat. A kiürítést csak úgy lehet gravitációs úton elvégezni, ha a vezetéket vízszintes terepen is eséssel vezetik. Az ürítô szerelvényeket, iszapmosókat a vezetékhálózat mély pontjain kell elhelyezni. Az ürítô vezeték átmérôje a

leürítendô vezeték átmérôjének 1/3-1/2 része, a evzeték fenekéhez érintôlegesen csatlakozik, tolózúrrl nyitható, zárható. Az ürítô vezetéket az utcai közcsatornába, ahol ez nincs, vagy a vízvezeték magasabban fekszik, árokba, patakba kötik be. Száraz, durva szemû homokos talajba szivárgó kutakba is be lehet a vizet ereszteni. Eseteleges szennyezôdéseknek a vízvezetékbe való bejutásának megakadályozására szifont kell beépíteni az ürítô vezetékbe. A vizet, ha a gravitációs leürítés nem lehetséges mobil szivattyúval kell átemeleni. Légtelenítôk A vízben elnyelt, vagy a szivattyúzáskor belekerült levegô a vezetékhálózat magaspontjain összegyûlik. Gondoskodni kell tehát a légtelenítés lehetôségérôl Légtelenítésre fel lehet használni a magaspontokon elhelyezett tûzcsapokat és közkifolyókat is, de újabban a kritikus helyeken inkább ún automata légtelenítôket alkalmaznak. 7. KÖZMÛ ÉPÍTÉS

Óravázlatok 2.félév 1.14 Mûtárgyak Aknák A hálózat fontosabb szerelvényeit, hogy kezelésük, javításuk könyebb legyen, aknákban lehet elhelyezni, és általában karimás, oldhatóan csavarozott illesztéssel kötik a hálózathoz. A csôvezetéken az akna falán a be- és kilépésnél rugalmas felfekvést kell biztosítani, bitumen kiöntéssel (befalazó idom). A szerelvényeket az akna fenekén általában betontömbre ültetik. Nagyobb aknák belmagassága 180200 m legyen, hogy a munkások szabadon mozoghassanak Az akna alapterületének és alakjának meghatározásakor mindíg figyelni kell arra, hogy a szükséges szerelési munkákhoz legyen elegendô hely. Keresztezô mûtárgyak Vasúti pályák, nagy forgalmú közutak nagy terhelést adnak át és erôs dinamikus hatásuk is van, így ha a csövek védelmérôl nem gondoskodnak, gyakoriak alattuk a csôtörések. A csôtöréskor kiáramló víz a pályát alámoshatja, a forgalom megakad, esetleg súlyos

balesetek is bekövetkezhetnek. A közúti ill. vasúti keresztezések kialakítására vonatkozóan az érintett szakhatóségok elôírásait be kell tartani, és már a tervezés során szakhatósági egyeztetést kell tartani. A csôvezeték a pálya alatti szakaszon acélból készüljön és betonból vagy vasbetonból épített védôalagútba, vagy nagyobb átmérôjû acél védôcsôbe helyezzék el. A védôcsô, vagy védôalagút mindkét végeén a térszínig felnyúló aknát kell építeni, melyek célja az, hogy a bekövetkezett csôtöréskor a kiáramló vizet a felszínre hozzák. Az aknák felsô nyílása körül a vízelvezetésrôl gondoskodni kell Vízfolyás alatt Ha patakokat, folyókat, tavakat vízcsô keresztez és a közelben híd nincs, a csöveket a meder alatt a talajban, vagy a fenék alá épített csôalagútban kell elhelyezni. A mederfenék alá helyezett csövek számára az árkot kotrással vagy vízsugárral állítják elô. A csô

hossz-szelvénye kövesse a meder alakulatát. Kisebb vízfolyásokban 50 cm, hajózható folyókban pedig 1 m talajtakarás legyen a csô fölött. Legbiztosabb a csövet járható alagútba elhelyezni. Legolcsóbb megolás az ún “bujtató”, melyen a víz gravitációsan halad át. Vízfolyás felett Vízvezetéki csöveknek hidakon való elhelyezését szabványok írják elô. Ha közúti vagy vasúti híd nincs és a vezetéket nem akarják a meder alatt vezetni, csôhidat is lehet építeni. A csôhíd kialakítható úgy, hogy az erôjátékben maga a csôszelvény is részt vesz. A hidakhoz való csatlakozásnál a vezeték hôtágulási lehetôségét alsztikus csôkötésekkel vagy tömszelencés megoldással kell biztosítani. Kitámasztások A nyomóvezeték építésnél laggyakrabban elôforduló csôkötések - gumigyûrûs kötések - a csôtengely irányában ható erôknek nem képesek ellenállni. Ilyen erôk a belsô nyomás hatására mindíg fellépnek,

ezért a kötések szétcsúszását kiegészaítô szerkezetekkel kell megakadályozni. Ilyenek lehetnek a kitámasztó, kihorgonyzó betontömbök, vagy húzásbiztos kötések. 8. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév A szétcsúszás megakadályozásáról gondoskodni kell   Íveknél, elágazó- és szûkítô idomoknál, valamint a véglezárásoknál. A DN  400 mm-es elzárószerkezeteknél. A kitámasztó betontömbök betonminôsége általában B 70. A kitámasztásokat mindíg méretezni kell, és kiviteli tervet kell készíteni a pontos méretek feltüntetésével. A méretezés módszerével a végszigorlati tantárgyak keretében foglalkozunk. 9. KÖZMÛ ÉPÍTÉS 1.2 Óravázlatok 2.félév A CSATORNAHÁLÓZAT ANYAGAI, MÛTÁRGYAI Elsôsorban a gravítációs rendszerekkel foglalkozunk tekintettel a tantárgy kiméretére, a nyomásalatti és vákuumos rendszereket a választható tárgyak keretében lehet részletesebben megismerni. A

csatornahálózat fontosabb létesítmény (objektum) csoportjai: Közcsatorna hálózat - Utcai közcsatornák Mellékgyüjtôk Gyüjtôcsatornák Fôgyüjtôk Különleges rendeltetésû csatornák - Házi bekötôcsatornák Víznyelô bekötôcsatornák Záprokiümlô, vészkiömlô csatornák A csatornahálózat tartozékai - bekötések aknák vízneylôk csatlakozások, elágazások zsír, benzin, olajfogók Mûtárgyak - Keresztezések Zápor és vészkiömlôk Kitorkolások Csatornahálózati zsilipek Átemelôk Csapadékvíz tározók Szennyvíz tározók A csatornahálózattal szemben támasztott mûszaki követelmények: Vízszállító képesség Erôtani biztonság Vízzáróság Koptatási (erróziós) ellenállás Korrozió elleni védelem Élettartam Tisztíthatóság Javíthatóság A gazdaságossági követelmények mint a vízelosztásnál. 1.21 Csatornahálózatok anyagai 10. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév Elôregyártott Kôagyag A

kisebb keresztmetszetû csatornák legrégibb anyaga. A kôagyag csöveket képlékeny, mészmentes agyagból, kétszeres égetéssel készítik. Az elsô égetés után sómázzal látják el. Agresszív talajban, talajvízben és savas vagya többi zsôanyagot megtámadó másjellegû ipari szennyvizek levezetéséhez elônyösen használhatók. Az anyag rideg, könnyen csorbul, reped, szilárdsága gyengébb mint a betoncsöveké. Gondosan kell ágyazni 10-30 cm-es átmérôtartományban fordul elô, tokos kötési kivitelben. Méretváltozások, elágazások, irányváltozások céljára szabványos tokos kivitelû idomdarabokat alkalmaznak. Egy csôszál hossza kb 1 m Külföldön igen kedvelt csôanyag különösen ipari szennyvizek levezetéséhez. Itthon a kommunális ellátásban ritkán fordul elô. Beton Az elôregyártott csatornák legelterjedtebb anyaga. Olcsó, könnyen kezelhetô, ezért, ha erôsebb korrózióra nem kell számítani, kisebb méretû csatornák

építésére elôszeretettel alkalmazzák. A csövek cementtartalma 325-420 kg/m3 C500-as cement. A gyártási hossz régebben 1 m-volt, újabban, jobb betonminôséggel 1,5-2 m-es csövek is készülnek. Kör, vagy tojás szelvényüek lehetnek. A tojás szelvény ott elônyüs, ahol a levezetendô szennyvíz mennyisége erôsen változik (csapadékvíz elvezetés, egyesített rendszerû csatornák). A szelvény kialakítása lehet körgyûrûs, vagy talpas (változó falvastagság, alul vízszintes felfekvô felület). A csövek végzôdése kétféle tokos, vagy hornyos. A körszelvényû körgyûrûs csöveket tokos kivitelben, a többit hornyosan készítik. Jellemzô csôtípusok: Tokos 15-60 cm 1 m-es darabok Tömítés cementhabarccsal Hosszított tokos 30-80 cm 2 m -es darabok Gumigyûrûs tömítéssel Talpas, hornyos körszelvény 15-60 1 m-es darabok Kötés betongyûrûvel Talpas, hornyos tojásszelvény 30/45, 40/60, 50/75, 60/90 cm-es kivitelben 1 m-es darabok

Minôsíteni kell, szilárdság, vízzáróság, méretpontosság és korróziós ellenállás szempontjából. 11. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév Mûanyag (PVC) Az utóbbi évtizedekben egyre inkább elterjedô csôfajta. Kör keresztmetszetû, tokos kivitelû Helyszínen gyártott Beton, vasbeton Falazott (régi) Szelvény alakok Kör Tojás stb. Kötési mód Merev Plasztikus Rugalmas - 1.22 cementhabarcs, mûgyanta bitumen kiöntés, elôregyártott szalag gumigyûrû, gördülô vagy csúszó Csatornahálózatok mûtárgyai 1.221 Házibekötések A házi csatorna az ingatlan szennyvizének összegyüjtésére és a bekötôcsatornába való bevezetésére szolgál. A bekötôcsatorna az ellenôrzô aknától - ennek hiányában az ingatlan határvonalától - a közcsatornáig terjedô csatornaszakasz. (1-1ábra) Közcatorna Bekötôcsatorna Házi caatorna Házi bekötés helyszínrajza 1-1.ábra 1.222 Közcsatornák aknái A csatornahálózat

üzemszerû mûködését, vizsgálatát és karbantartását különféle kialakítású aknák segítik elô. 12. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév Az üzemeléshez szükséges mûtárgyak: Fejakna - Csatlakozóakna - Trombita csatlakozás - Bukóakna - Surrantó - Víznyelô akna - Zápokiömlô, vészkiömô - Karbantartó mûtárgyak: Tisztító-, ellenôrzôakna - Öblítô akna Szellôzô akna Zsilipakna - ZSK II-32.ábra - 1-2ábra (ZSK = Települések csatornázási és vízrendezési zsebkönyve) A csatorna utolsó mûtárgya. A csatornanyílást egy lánccal felemelhetô torlócsappantyú zárja el. Ez teszi lehetôvé csatorna öblítését. Az öblítést az akna vízzel való feltöltésével és a csappantyú kinyitásával végzik. Két vagy több csatorna csatlakozásánál a víz visszaduzzasztás mentes továbbítását teszi lehetôvé. DN < 60 cm ZSK II-33.ábra - 1-3ábra Mint a csatlakozóakna, de DN > 60 cm. Abban az

esetben alkalmazzák, ha a terep lejtése nagyobb mint a csatorna megengedhetô legnagyobb lejtése. 075 m szintkülönbségig szabad bukású, e fölött ejtôcsöves bukóaknát kell hasnálni. DN <= 60 cm esetén alkalmazható. ZSK II-34.ábra - 1-4ábra DN > 60 cm. Az energiatörést is biztosítja ! A felsô és oldalbeömlésû víznyelôk, az útburkolatról összegyûlô csapadékvizet vezetik el. A víznyelô aknák a csatornák szellôzését is megoldják. ZSK II-36.ábra - 1-5ábra Záporkiömlôt egyesített rendszerû csatornahálózatban használnak a hálózat tehermentesítésére. Többféle kialakítású lehet: bukós, tányérszelepes, szivornyás. A leggyakoribb az oldalbukós. A csatornahálózat tisztító aknái egyben a házibekötések csatlakoztatását is lehetôvé teszik. Az aknák fenék-, bekötô, magasító-, szûkítô elemekbôl és kútgyûrûbôl állhatnak. lásd Fejakna lásd Víznyelô akna Egyes csatornaszakaszok kiiktatására,

kitorkollások és záporkiömlôk magas befogadó beli vízállás miatti lezárására zsilipaknákat alkalmaznak. A használatos zsilipek a legegyszerûbbtôl az I.osztályú vízzárást biztosító, nagy hidrosztatikus 13. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév terhelésre méretezett, árvízi zsilipekig terjed. A mûtárgyak minden esetben vasbeton szerkezetek. 1.223 Mérômûtárgyak A csatornahálózaton átfolyó szennyvíz térfogatáramának mérésére mérômûtárgyakat alkalmaznak. A mérômû kialakítását elsôsorban az határozza meg, hogy a víz nyílt felszínû csatornán, vagy zárt csôvezetékben érkezik. Gravitációs csatornán érkezô vízmennyiség mérésére mérôbukókat és mérôcsatornákat alkalmazunk. A nyomócsövön vezetett víz térfogatáramának meghatározására indukciós elven mûködô mérôket alkalmaznak. 1.224 A szennyvízátemelés mûtárgyai A csatornahálózat átemelô telepei négy alapvetô feladatot látnak el:

1. A házi csatornahálózaton összegyüjtött szennyvíz közcsatornába emelése 2. Gravitációs csatorna megszakítása, a túl mélyen vezetett nyomvonal emelése 3. Regionális szennyvízelvezetô rendszerek esetén két település közötti gazdaságos szennyvíztovábbítás. 4. A szennyvíz beemelése a tisztítómû mûtárgyaiba, vagy a magas vízállású befogadóba. Az átemelôk típusai:  Sûlyesztett átemelôakna kisebb átmérôvel DN 2,5 m-ig gyûrûelemekbôl készül, nagyobb átmérôvel (6 m-ig) szegmens elemekbôl. Az elôregyártott vasbeton aknaelemeket mûgyantahabarcs kötéssel csatlakoztatva, sûlyesztéssel építik. A csôvezetéki szerelvények részére esetenként külön oldalaknát is létesítenek. (ZSK II50ábra - 1-6ábra)  A változó vízhozamhoz jól illeszkedik a csigazivattyúk vízszállítása. Ezért kedvezôen alkalmazható a csatornahálózat utolsó átemelôjeként, közvetlenül a szennyvíztisztító telep elôtt. (ZSK

51ábra - 1-7ábra) A mûtárgy minden eseteben monolit vasbeton kialakítású. Elôregyártott elemeket csak a csiga vályújának építéséhez használnak 1.3 VÍZVEZETÉK HÁLÓZAT ÉPÍTÉSE A vízmû mûködésének zavartalansága és gazdaságossága nagymértékben függ attól, hogy a csôhálózatot a terveknek megfelelôen és az elôírt kiviteli minôségben építették-e meg ? A csôvezeték építése sokféle, szervezetten összehangolt tevékenység (munkafázis) sorozatából áll, melyek technológiai követelményei   a fektetés körülményeitôl, a vezeték anyagától és kötésmódjától, 14. KÖZMÛ ÉPÍTÉS  Óravázlatok 2.félév a vezeték üzemi funkciójától függôen különböznek egymástól. A szakszerû építés elôfeltétele a minden részletre kiterjedô kiviteli tervdokumentáció. A munkakezdés feltételei: Szerzôdéses feltételek  Érvényes hatósági építési engedély.  A mûszki észrevételezés

után jóváhagyott tervdokumentáció.  Érvényes vállalkozói (építési) szerzôdés. Vállakozói feltételek  Megfelelô létszámú és a szükséges szakismeretekkel rendelkezô dolgozók  A kivitelezéshez szükséges anyagaok és eszközök. Munkahelyi feltételek  Az átvett munkaterület.  A nyomvonal mentén található közmûvek helyzetét ábrázoló és a közmûvekkel egyeztetett helyszínrajz (melynek helyességérôl szükség esetén feltárással kell meggyôzôdni).  A munkaterület lezárása, korlátok és forgalom elterelô táblák elhelyezése (a forgalomtechnikai terv szerint).  Hatósági engedélyekben elôírtak teljesítése, beleértve a kötelezô bejelentések megtételét is. A tervdokumentációban szerepelnie kell minden adatnak, mely a munka folyamatos és biztonságos végrehajtásához, ill. az elvárt megbízhatósággal üzemeltethetô vezeték megvalósításához szükséges. Ezen kívül különös figyelmet kell

fordítani:         a létesítendô vezeték üzemi nyomására; a próbanyomás elôírt értékére; a beépítendô szerelvények pontos helyére, típusára és méreteire; a mûtárgyak (aknák, kitámasztások, kihorgonyzások) kiviteli terveire; a talajvízszint magasságára; 5,0 m-t meghaladó árokmélység esetén a dúcolási tervre; közmûkiváltások kiviteli terveire; organizációs adatokra (szállítási útvonalak, elektromos légvezetékek helye, feszültsége, áramtalanítások lehetôsége, a felvonulási létesítmények, anyagtárolók, közbensô depóniák helye, a víz- és energia vételezés lehetôsége stb.) Az építtetônek szolgáltatnia kell:  az építési és egyéb hatósági engedélyeket (közterületbontási, közterületfogalalási, stb. engedélyek); 15. KÖZMÛ ÉPÍTÉS   Óravázlatok 2.félév az építésre alkalmas munkaterület; a tervezôi kitûzést Az építtetô az adatszolgáltatási

kötelezettségének - ha a szerzôdésben más megállapodás nem szerepel - legkésôbb a munkaterület átadásának napján tehet eleget. A munkaterület átadása: Az építtetô köteles a munkaterületet - a szerzôdés szerinti kezdési határidôre - a terveknek és a szerzôdési feltételeknek megfelelôen, építésre alkalmas állapotban a kivitelezônek átadni. A felek szakaszos munkaterület átadásban is megállapodhatnak. Az átadást és az azzal kapcsolatos észrevételeket az építési naplóban kell rögzíteni. Az átvett munkaterület megóvása és fenntartása a kivitelezô feladata. A kivitelezés általában a nyomvonal kitûzésével kezdôdik. Az építtetônek - a tervzô bevonásával - meg kell adnia a vezeték magassági és vízszintes kitûzéséhez használható alappontokat, melyek vázlatrajzát az építési naplóhoz kell csatolni. Az alappontok egymástól kb. 1 km távolságban és a vezeték tengelyétôl max 100 m távolságban legyenek.

Belsôségekben a vezeték helyzetét meghatározó kitûzési pontokat a meglévô létesítményekhez viszonyítva kell megadni. Az átvetti kitûzési pontokat a kivitelezônek kell a mûszaki átadásig megóvnia. Ugyancsak a kivitelezô feladata:      a kitûzési pontok sûrítése; az ôrpontok elhelyezése; a csôárok szélességének és a munkagép haladási irányának meghatározása; a keresztezô közmûvek helyének kijelölése; a jellegzetés nyomvonal töréspontokon (vízszintes és magassági is !) a kitûzô, vagy zsinórállások felállítása. A kitûzésnél az állások beosztásánál és a dúcolásnál is ügyelni kell arra, hogy a csöveket, idomdarabokat úgy lehessen a munkaárokba leereszteni, hogy azokat ne kelljen elvágni. Az árok szélességét a csô átmérôje és a kötések fajtája határozza meg A legkisebb árokszélesség 80 cm. A 200 mm-nél nagyobb átmérôjû csöveknél a külsô csôszél mindkét oldalán a

dúcolás belsô síkjától 30 cm szabad munkahelyet kell biztosítani. A csövek és tartozékaik gondos kezelése szállítása és tárolása fontos feltétele a késôbbi vezeték megbízhatóságnak. Ennek feltételei csôanyagonként változóak, a részletekre a végszigorlati tárgyak keretében fogunk kitérni. A vízellátás számára épített nyomóvezetékeket általában 1,5 m-es takarással fektetik. Ebben a mélységben a vezeték a fagy ellen megfelelôen védett, és a forgalmi terhelés hatása is egyenletesebb. Az árokmélység növelése természetesen a vezetékre növekvô igénybevételt jelent (földnyomás), ezért a 8,0 m-t meghaladó árokmélység esetén a szabványos csövek szilárdsági ellenôrzését is el kell végezni, elsôsorban a DN  800 mm-es méretek esetében. (ritkán fordul elô) Az ágyazat készítés és a vezeték beágyazása a megépült vezeték megbízhatósága szempontjából a legfontosabb munkafázis. Az ágyazat képezi a

vezetéknek, mint 16. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév mélyépítési létesítménynek az alapozását, a beágyazás pedig a megtámasztását, tehát a vezeték szerkezeti részeként szerepelnek. Az ágyazatnak olyan szemösszetételû anyaggal és kialakítással kell rendelkeznie, mely a csövek teljes hosszán az egyenletes felfekvést biztosítja. Termett talajok ezt a követelményt külön ágyazat nélkül is kielégíthetik, köves, sziklás (vagy feltöltéses) talajokban azonban a csôárkot 10-15 cm-rel mélyebben kell kiásni, hogy helyére a homok, vagy homokos kavics réteg elhelyezhetô legyen. Tokos csövek és idomok alkalmazása esetén a tokok számára szüksége mélyedést az ágyazatban kell kiképezni. A vezeték beágyazása a csô köré és 30 cm-rel a csô fölé elhelyezett és gondosan tömörített homok vagy homokos kavics réteg kialakításából áll. Különös gondot követel a csô alsó palástfelületének megtámasztása (

a csô “aláverése”). Gépi tömörítô eszközök használata esetén a csô épségének a megóvását biztosítani kell. A beágyazáshoz használt anyag legyen  jól tömöríthetô, szemcsés szerkezû  mentes a kövektôl, éles törmeléktôl, szerves anyagtól, agresszív összetevôktôl, fagyott rögöktôl, stb. A beágyazás elkészülte után a megmaradó árok visszatöltése (betemetése) az általános elôírásokban és a szerzôdésben elôírt anyaggal és módszerrel történik. Általános szabályok:    A kitermelt talaj csak akkor használható, ha az igazoltan jól tömöríthetô, szemcsés talaj. Minden más esetben homok vagy homokos-kavics visszatöltésérôl, talajcserérôl kell gondoskodni. A visszatöltött talaj tömörsége - szigorúbb elôírás hiányában - Tr = 90 % legyen A csôfektetési módszer függ   a kivitelezô felszereltségétôl; a nyomvonal adottságaitól. A legáltalánosabban alkalmazott

módszerek:   Folyamatos fektetés, melynél a a munkába vett szakasz teljes hosszában elkészítik az árkot, majd az árokban összeszerelik a vezetket. Fej elôtti fektetésnél a kanalas kotró a nyomvonalon haladva csak egyetlen csôdarab elhelyezéséhez szükséges árokrészt kíszít el, majd a kotró emeli az elôkészített csôdarabot az árokba (és közremûködik a szerelésnél, pl. a tokba betólja a csövet). A csôdarabok szerelése az alkalmazott csôtípus, idomok és szerelvények kötési módjától függ. Lásd 1pontban A nyomóvezetéket az üzembevétel elôtt nyomáspróbának kell alávetni. 17. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 2. KÖZMÛVEK ÜZEMELTETÉSE, FENNTARTÁSA Tulajdon viszonyok és szervezeti keretek Vízellátás, Csatornázás, Távhô Alapvetôen jellemzô az önkormányzati tulajdon. Kivétel ez alól az ún Regionális Vízmûvek, ahol a fômûvek állami tulajdonban vannak. A szolgáltatásra üzemeltetô

szervezeteket hoznak létre: Rt., Kft, stb Az üzemeltetô szervezet privatizálható. Gázellátás Állami tulajdon, kivéve a fôvárost. Privatizáció alatt. Villamosenergia ellátás Állami tulajdon, kivéve a fôvárost. Privatizáció alatt. Távközlés Állami tulajdon, privatizáció alatt. Magán tulajdon. GSM !!!! stb. Tevékenységi körök Az üzemeltetô szervezetek tevékenységüket a szakágak többségében folyamatosan végzik, a fogyasztók igényeinek maradéktalan kielégítését célként kitûzve maguk elé. Az üzemeltetési tevékenység általában a következô területekre bontható: Operatív üzemirányítás Hibaelhárítás Karbantartás Mûszaki nyilvántartások vezetése Közönség szolgálat Igaz ugyan, hogy a Közönség szolgálat feladatainak ellátása nem kifejezetten mûszaki feladat, de fontosnak tartjuk itt kiemelni annak mûszaki vonatkozásait, mert a késôbbiekben a többi tevékenységi körrôl részletesebben is szó lesz.

Színvonalas fogyasztói kapcsolatok fentartása megfelelô színtû mûszaki információs háttér és felkészült, mûszaki kérdésekben is jártas dolgozók nélkül elképzelhetetlen. Tekintettel arra, hogy az üzemeltetô szervezetek ma már kifejezetten piaci viszonyok között mûködnek, vagyis árbevétel orientáltak, egyáltalán nem közömbös, hogy a fizetô felhasználókkal, fogyasztókkal milyen viszonyt alakítanak ki. 19. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév Szolgáltatási díj A szolgáltatási díjak megállapításának kérdése ma minden közmû üzemeltetô részére kulcsfontosságú kérdés. Igaz ugyan, hogy az ármegállapítás technikája elsôsorban közgazdasági felkészültséget igényel, mégis szólnunk kell errôl a kérdésrôl, mert a közgazdasági számítások nem végezhetôk el korrekt módon mûszaki megalapozottság nélkül több okból is:  Az egyes mûködési költségek megállapítása és folyamatos

nyomonkövetése a szolgáltatási díj megállapításának alapja, ami mûszaki adatok nélkül nem végezhetô el korrekt módon.  A díjban mindenkor megjelenô amortizációs költség a mûszaki létesítmények állagához kötött. Az állapot felmérés elvégzése, a szükséges rekonstrukció meghatározása mûszaki feladat.  A szolgáltatás fejlesztési költségei a díjban általában megjelennek. A szükséges fejlesztési feladatok meghatározása szintén mûszaki feladat. A díjmegállapítás általában hatósági jogkör, melyet valamely állami intézmény, vagy pl. a víz- és csatornamûvek esetében az önkormányzatok gyakorolnak. Az ármegállapítás általában évente történik. Ennek során a szolgáltató részletesen kidolgozott díjszabást terjeszt a jóváhagyó hatóság elé, melyet az jóváhagy, vagy átdolgoztat. Természetesen, és ez különösen igaz a víz- és csatorna ellátás területére , az ármegállapítás egy hosszú

alku folyamat, amelyben a felek mûszaki-gazdasági érvekkel próbálják egymást jobb belátásra bírni. A szolgáltatónak minél magasabb, a fogyasztókat képviselô hatóságnak minél alacsonyabb díj a megfelelô. A megállapított fogyasztással arányos díjakból befolyó bevételek az üzemeltetés, fenntartás, rekonstrukció és fejlesztés pénzügyi forrásai. A következôben a víz- és csatorna szakágakra vonatkozóan térünk ki az üzemeltetés egyes feladataira. 2.1 VÍZELLÁTÓ RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSE A vízellátó remndszerek üzemeltetéséhez minden vízmû vállalatnak megfelelô felépítésû olyan bázisra van szüksége, amely az    Operatív üzemirányítás  Víztermelô telepek operatív irányítása  Vízkezelô telepek operatív irányítása  Vízszállító berendezések operatív irányítása Hibaelhárítás Karbantartás feladatainak ellátására megfelelô eszközökkel (éplületek, raktárak, gépek,

berendezések, gépkocsik, költség keretek, stb) és személyi feltételekkel (szakmai és helyismerettel rendelkezô vezetôk, mûszakiak, szakmunkások, gépkezelôk, segédmunkások) 20. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév rendekezik. Ennek a bázisnak a szervezeti felépítése nagymértékben függ az vízmû által üzemeltetetett vízellátó rendszerek számától, területi elhelyezkedésétôl. Nyilván valóan a sok kis települést üzemeltetô megyei vízmûveknél a központi egységen kívül decentralizált alközpontokra is szükség van. A hazai gyakorlat szerint a kisebb vízellátó rendszerek üzemeltetésére kialakított szervezet nem csak a vízellátási feladatok ellátását képes biztosítani, hanem a vízelvezetési üzemeltetési feladatok elvégzését is. A nagyobb települések, városok esetében azonban a két feladatkör már élesebben elválik. Ennek leg jellemzôbb példája a fôváros, ahol külön cég foglalkozik a

vízellátással (Fôvárosi Vízmûvek Rt.) és a vízelvezetéssel (Fôvárosi Csatornázási Mûvek Rt.) Amennyiben az egyes cégeken belüli tagozódást vizsgáljuk az egyes vízmûveknél az operatív irányítás és hibaelhárítás-karbantartást végzô szervezetek is elkülönülnek. Ez az elkülönülés elsôsorban az üzemeltetett alrendszerekhez, rendszerelem típusokhoz kötôdik. (Pl Víztermelés - Csôhálózat) Azonban meg kell jegyezni, hogy az így szétválasztott szervezet részek közti kommunikáció, illetve a kellô színvonalú együttmûködés biztosítása nem egyszerû vezetôi feladat (Illetve, divide et impera ?). 2.11 Operatív irányítás Operatív irányítás alatt a vízellátó rendszer, vagy annak egy alrendszerének (bár ez utóbbi leegyszerûsítést nem szeretem) üzemirányítását értjük a fogyasztói igények folyamatos és maradéktalan kielégítése céljából. A vízellátás esetében az operatív irányítás feladata  

 A vízkitermelô berendezések A vízkezelô berendezések A vízszállító berendezések, de elsôsorban a vízemelô berendezések megfelelô üzemállapotának kijelölése és fenntartása a fogyasztók mennyiségi, nyomás és minôségi igényének maradéktalan kiszolgálása mellett. Az üzem irányítása bonyolultabb vízellátó rendszerek esetében elképzelhetetlen a rendszerben zajló hidraulikai folyamatok pontos követése és beavatkozások, üzemállapot változások végrehajtása nélkül. Itt azonnal meg kell különböztetnünk két fogalmat:   Folyamat ellenôrzés Folyamatirányítás - Csak megfigyelés beavatkozás nélkül Megfigyelés és beavatkozás, távmûködtetéssel A korszerû vízellátó rendszerekben folyamatirányító rendszerek vannak telepítve. A vízellátó rendszerben zajló folyamatok irányítása. Lehet    Automatikus Vegyes Kézi Az országban uralkodó mûszaki színvonal a teljesen automatikus

irányítást még csak igen kevés helyen teszi lehetôvé. Mondhatni igazából az ilyen üzemmenet csak és 21. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév kizárólag kis és egyszerû vízellátó rendszerek esetében kerülhet szóba. Nagyobb, bonyolultabb vízellátó rendszerek esetében jelenleg csak legfeljebb a vegyes szakaszban tartunk. Ennek okai:  Az irányítástechnikai berendezések kiépítettsége nem teszi lehetôvé a teljeskörû, folyamatos rendszerfelügyeletet  A biztonságos beavatkozást lehetôvé tevô távmûködtethetô berendezések hiányoznak.  Az irányítási feladatokat ellátó diszpécser szolgálatok nem rendelkeznek olyan mûszaki számítási eszközökkel, amelyekkel a folyamatok költségoptimális tervezése elvégezhetô lenne. Meg kell jegyeznünk, hogy bonyolult, nagykiterjedésû vízellátó rendszerek esetében a tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljesen automatikus irányítás nem lehetséges, mivel minél

kiterjedtebb egy rendszer, annál inkább fordulhatnak elô hibák, és fôleg olyan hibák, üzemzavarok, amelyek csak emberi beavatkozással háríthatók el. 2.12 Hibaelhárítás Tekintettel arra, hogy a vízellátó rendszerek általában nagy számosságó objektumból, rendszerelembôl állnak, a rendszer a permanenes üzemzavar állapotában leledzik. Valahol biztos éppen elromlik, tönkremegy valami. Ezért az üzemeltetés egyik legfontosabb feladata az észlelt hibák gyors elhárítása. Leggyakrabban a lokális, vagy kisebb területekre kiterjedô üzemzavart vízelosztó hálózaton jelentkezô hibkák okozzák. Ilyenek pl.:  Váratlan meghibásodások - csôtörések, cxsôsérülések, stb. - melyek a sérült szakasz azonnali kizárását, az üzemelô hálózatról való leválasztását, követelik.  Vízszolgáltatási zavarok, kivizsgálást igényelnek. nyomáshiány, zavarosság, amelyek azonnali, A hibaelhárítás különösen nagyobb

vízellátó rendszerek esetében bonyolult, összetett feladat, melynek elvégzésére akár speciálisan felszerelt csoportokat is alakíthatnak ki. Tekintettel arra, hogy különösen nagyobb települések esetében ahol a vízvezetékek közterületek alatt húzódnak, és más közmûvek vezetékeivel párhuzamosan és/vagy azokat keresztezve helyezkednek el, a hibaelhárítás minimális költségû és minimális idejû végrehajtása igen komoly mûszaki felkészültséget, felszereltséget és szervezettséget igényel. Erre jellemzô, jó példák az ország vízmûveinél szerencsére szép számmal találhatók. 2.13 Karbantartás Ahhoz, hogy a vízellátó rendszer elemi a mûszaki élettartamuk alatt megfelelôen üzemeljenek, illetve hogy a váratlan meghibásodásokat meg lehesenn elôzni, rendszeres ellenôrzés és karbantartás szükséges. 22. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév A gépészeti-, villamos- és irányítástechnikai berendezések

ellenôrzésérôl itt részleteiben nem szólunk, mivel ezek elvégzése nem építômérnöki feladat. Viszont kicsit részletesebben szólunk a csôhálózat ellenôrzés és karbantartás feladatairól. Az ellenôrzések az alábbi tevékenységeket foglalják magukba:             a csôhálózat bejárása a mûtárgyak ellenôrzés a szerelvények és táblázásuk ellenôrzése nyomásmérések légtelenítés mûszeres nyomvonal- és szerelvény keresés hálózati veszteség csökkentés rejtett hibák keresése a fogyasztói hálózatokon vízmérôk ellenôrzése vízminôség ellenôrzés hálózat öblítés, tisztítás tározómedencék, víztornyok tisztítása 2.14 Múszaki nyilvántartások vezetése A vízellátó rendszer üzemeltetését és fenntartását végzô szervezetnek rendszeresen, a hibaelhárító részlegeknek padig nélkülözhetetlen szüksége van azokra az információkra, melyek az egyes objektumok térbeli

elhelyezkedésére, geometriájára, egyéb mûszaki paramétereire, állapotára vonatkoznak. Régebben a nagyszámú és sokféle információ nehezen kezelhetô formában (térképszelvények, tervrajzok, dokumentációk, kartotékok, mûvezetôi naplók, stb.) állt rendelkezésre Ezekbôl a szükséges adatok csak igen körülményesen, vagy egyáltalán nem voltak visszakereshetôk. Sôt mondhatni egyes adatkörök egyes emberekhez kötôdtek, csak Ôk tudtak bizonyos adatokhoz hozzáférni. Ezt a helyzetet hivatott megváltoztatni a vízmû vállalatok többségénél folyó mûszaki informatikai fejlesztés, melynek célja, hogy a vízmû által mûködtetett vízellátó rendszerek mûszakai adatait egységes rendszerben kezeljék, és biztosítsák azok naprakészségét és az arra jogosultak számára agyors hozzáférést. A célnak elegettevô és a kor mûszaki színvonalának megfelelô számítógép alapú információs rendszer felépítése hosszú és sok

szervezési munkát igénylô feladat, melynek megoldásában a hazai víz és csatornamû vállalatok ezekben az években teszik meg az elsô lépéseket. 2.2 CSATORNA HÁLÓZATOK ÜZEMELTETÉSE A Csatornázási Mûvek nem termelô üzem, rendeltetésszerû mûködése szolgáltató jellegû, ennek megfelelôen a csatornahálózat üzemeltetése a szennyvizek és 23. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok csapadékvizek akadálytalan lefolyásának folyamatos csatornahálózatok üzemeltetési feladatinak sajátosságai:       2.félév biztosítását jelenti. A A csatorna nem a mû által elôállított terméket szállítja, a szállítandó szenny- és csapadékvíz mennyisége, valamint minôségi összetétele független az üzemvezetéstôl. A szállítás általában gravitációs úton történik. A hálózat szerelvényeinek méretei, ha azon a csapadékvizet is elvezetik, nem a lakosság számától, fajlagos vízigényétôl, vagy az ipari

szennyvizek mennyiségétôl, hanem legnagyobbrészt a természeti és mûszaki adottságoktól (domborzat, talaj, beépítettség, stb.) és az idôjárási viszonyoktól függ A csatornázás szorosan kapcsolódik a közúthálózathoz, mert a víznyelôkön keresztül érkezô csapadékvizet is el kell vezetnie. Az önköltség elemzés során nehéz, vagy sokszor teljesen lehetetlen a felmerülô költségeket mennyiségi adatokhoz kötni, mert a csapadékvízek az esetek többségében méretlenül kerülnek elvezetésre, sokszor közvetlenül a befogadókba. Az üzemterv alapadatai, a felhasználásra kerülô szivattyúzási energia mennyisége, a szennyvíz iszap mennyisége, víznek a befogadóba való bejuttatási módja, a szivattyúk emelési magassága mind az üzemvezetéstôl független tényezôk, a csapadékviszonyok, a lefolyási tényezôk, a befogadó vízállásainak változása, stb. szerint széles határok között változnak. A csatornázási rendszerek

üzemeltetetésének részfeladatai: 1. A házibekötések és a közcsatorna hálózat fenntartása (dugulások megszüntetése, tisztítás, karbantartás és felújítás). 2. Szenny- és csapadékvizek átemelése 3. A szenny- és csapadékvizek kezelése A csatornák rendellenes használat esetében rongálódnak, intézményes karbantartás hiányában eliszapolódnak, a szenny- és csapadékvizeket nem tudják levezetni, a házak, üzemek mélyebb fekvésû részeit a visszaduzzadó szennyvíz elönti. A csatornahibák közterületeken úttestbeomlásokat okznak, ezzel a közúti forgalom lelassul, esetleg megbénul. A csatornahálózat TMK feladatai: 1. A csatornák intézményes vizsgálatával a karbantartási munkákat úgy kell irányítani és végezni, hogy a csatornák ne iszapolódjanak el, dugulások ne keletkezzenek. 2. A csatornahibákat kellô idôben ki kell javítani, nehogy uttest beszakadás következzék be, amely balesetet, közforgalmi akadályt okoz. 3. Az

átemelô- és szennyvíztisztító telepek gépeit is karban kell tartani, a váratlan meghibásodásokat lehetôség szerint meg kell elôzni. 4. A gépjármûvek karbantartási munkáit az igények kielégítésével össze kell hangolni, hogy minden kiemelt iszap kellô idôben kerüljön elszállításra. 5. A telepek elektromos, víz-, fûtô- és gázvezetékeit, valamint az ezeket kiszolgáló berendezéseket karban kell tartani. 24. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 6. Az üzemi épületeket, mûhelyeket, az ideiglenes tartózkodási helyeket, bódékat és mindennemû felszereést karban kell tartani, hogy azok meghibásodása az üzem mûködésére ne hasson bénítólag. 7. A TMK munkák tervszerû végzéséhez a csatornahálózatról térképeket kell készíteni és az ezekhez szükséges felvételezéseket el kell végezni. (Közmûnyilvántartás) A felsorolt feladatokat a vállalatok TMK szervezete részletes ütemterv szerint végzi. A

csatornahálózat vezetékeit általában évente vizsgálják. A kényesebb csatornaszakaszokat évente kétszer, vagy esetleg többször is. Ilyenek a vasút, közúti villamos, autóbusz vonal alatti csatornaszakaszok, a különlegesen nehéz körülmények mellett épült csatornák egyes részei. (Pl a dunaújvárosi csatornahálózat, amely a víz hatására roskadó altalajban épült, így meghibásodás esetén elfolyó víz nagymértékû szakadást, talajtörést okozhat.) A mászható csatornák hibáit a csatorna végigmászásával és vizsgálatával lehet felderíteni. A nem mászható csatornáknál minden tisztítóaknából a csatornába kell világítani és így végezni megfigyeléseket. Az idejében felismert csatornahiba aránylag kisebb munkával javítható, viszont, ha a hiba már csatornabeszakadáshoz vezetett, annak helyreállítása már csak nagy költséggel végezhetô, az úttestet bontani kell, ami a közúti forgalmat is akadályozza. 2.21 Csatorna

vizsgálatok A földalatti közmûhálózatok állagfelmérésével kapcsolatos egyik fô probléma, hogy a mászható méretû vezetékek kivételével a vezeték hálózat belseje nem látható és nem is hozzáférhetô. A csatorna meghibásodása általában alattomosabb, mint pl. a víznyomóvezetéké Ha egy nyomócsô eltörik, ez szinte mindig azonnal észrevehetô. Egy törött csatorna a részleges elzáródás ellenére tovább mûködhet, és csak nagyobb terhelés esetén áll elô visszaduzzadás, esetleg elárasztás. A csatornába beszivároghat a talajvíz, elszivároghat a szennyvíz, üregek képzôdhetnek és bizonyos idôbe telhet, míg a végsô tönkremenetel igen látványos, nem egyszer veszélyes formában bekövetkezik. A csatornák esetében, tehát a meghibásodási helyeknek a terepszinten mutatkozó jelekbôl történô meghatározása nem olyan könnyû, mint víznyomóvezetékeknél. A csatornahálózatok többnyire követik az úttest középvonalát

és a szükségessé váló sok útfelbontás forgalmi károkat okozhat. A pontszerû feltárások, melyekre új bekötés készítésekor, vagy közmûépítési munkák során a munkaárok keresztezésénél ez utóbbi ritkán fordult elô, lévén a szennyvíz a legmélyebben vezetett közmû került sor, illetve a meghibásodások helyein felhívták a figyelmet olyan vizsgálati módszer, illetve módszerek mielôbbi bevezetésére, mellyel a csatornák kitakarás nélküli vizsgálatra megbízható és hatékony módon végrehajtható. A következôkben a már korábban általánosan használt csatornavizsgálati eljárások mellett a korszerû eljárások rövid áttekintését adjuk közre. 25. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 2.211 A beszivárgás-hozzáfolyás analízise Feladata annak a megállapítása, hogy kialakult-e és milyen mértékben külsô vizek beszivárgása a rendszer gyüjtôvezetékeibe, s ennek milyen közvetlen jövôbeni hatásai lesznek.

Ez a vizsgálat az alábbiakra terjed ki: 1. A kiszolgált terület topográfiai és talajviszonyai 2. A terület talajvíz viszonyai 3. A gyüjtôvezetékek elôzetes feltérképezése 4. Csapadékviszonyok 5. A népesség és az ipar tervezett növekedése 6. A növekedési szerkezet iránya 7. A kezelô létesítmények külleme, elhelyezése, mûködésük és ezek környezeti hatásai 8. A tisztítóaknák ellenôrzése, a beszivárgás mértékének meghatározása 9. Az ipari üzemek által kibocsátott használt ipari víz jellemzôi 10.A külsô vizek kezelésébôl eredô járulékos költségek 11.Füst és/vagy festékpróba a vízbeszivárgást lehetôvé tevô rejtett nyílások felderítésére Ezt a vizsgálatsort az EPA elôírások teljesítése érdekében a szennyvízcsatornák kiértékelésére vonatkozó elôírás (40 CFR 35.927) szerint kell végrehajtani (Section D9,WPC) Hazai alkalmazás esetén - csakúgy, mint a késôbbiekben ismertetett

terhelésvizsgálatoknál - a vizsgálatokat célszerû kiegészíteni a fôgyûjtô és gyûjtôcsatornák csatlakozási pontjainál vízminôségi mintavételezéssel. Ennek száraz és nedves idôszakot egyaránt fel kell ölelnie, s az adatokat 24 órás óránkénti mintázásból kell összeállítani. A minôségi változások adnak támpontot a hibahelyek behatárolására, figyelembe véve természetesen a talajvízszint észlelô kutak adatait is. A táblázatos adatgyûjtés, illetve a számítógépes adatfeldolgozás az értékelést jelentôsen könnyíti. Ha egy teljes rendszer átnézetes helyszínrajzán feltüntetjük a vizsgálatok eredményeit, akkor megkapjuk a rendszer valamennyi egységének jól elhatárolható és meghatározható problémás területeit. 2.212 Terhelésvizsgálat A szállított közeg mennyiségi és minôségi jellemzôi meghatározók a csatorna használati értékének és várható élettartamának szempontjából, ezért a fôgyûjtô és

gyûjtôhálózat kitüntetett pontjain mennyiségi és minôségi méréssorozatokat kell végezni. Az általam irányított kutatások egy része ennek a felismerésnek a jegyében történt a pécsi tényleges állapotot vizsgálva. A mintázások célszerûen 24 órás óránkénti megfigyelést jelentenek. A mérési idôpontok kijelölésénél a munkanap pihenônap, a munkahéten belüli ingadozásokra, illetve a szezonális változásokra, valamint a szárazidei és csapadékos idôjárásra egyaránt tekintettel kell lenni. A mennyiségi megfigyelésekkel együtt legalább az iszaplerakódásokat is mérni kell. Jelenleg hazánkban 26. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok gyûjtôcsatornákon a szennyvízmennyiség vízsebességmérôvel végzik. mérését 2.félév Ott-Minor forgószárnykerekes Lényegesen korszerûbb megoldás az indukciós mennyiségmérés, ahol az érzékelô gyûrût a csôfalra erôsítik és a mérômûszert 7 napos periódusidejû

írószerkezethez kapcsolják, vagy legújabban számítógéphez kapcsolt távadat-feldolgozóval kötik össze. Ilyen a Flo-Tote (Marsh-Mc Birney, Inc. által készített) berendezés, melyet már nem csak az USA-ban, hanem Belgiumban is használnak. Az Egyesült Királyságban széles körben alkalmazzák szennyvízcsatornákban a Golden River-féle áramlás ellenôrzési mûszercsomagokat. Ez az angol berendezés az áramlási sebességek és nyomások öt hetes periódusú regisztrálását biztosítja. A csomag két egységet tartalmaz, mégpedig a mérés-adatgyûjtô és adat-visszakeresô berendezést, valamint a transzduktorokat a sebesség és nyomásméréshez és a kiegészítô energiaellátáshoz. Az áramlást egy ultrahangos doppler sebességtranszduktor méri, amely 0,15 8 m-sec tartományban üzemel 0,2 m-sec felbontással az áramlás irányától függetlenül. Egy szilíciumos, tenzométeres, kengyeles nyomástranszduktor, amely a 0-175 mbar tartományban

mûködik, méri az 1,5 m-ig terjedô szinteket. Az adattároló kapacitás 128 Kbyte-os, az adatok elemzése számítógépen történik. A szennyvízmennyiség méréssel párhuzamosan szennyvíz mintavételezés történik pontmintavételezéssel. A szennyvíztelepre befolyó szennyvizet a vizsgálatsorozatba mindenkor célszerû bevonni. Az adatokat a táblázatos feldolgozás mellett célszerû Shankey ábrán is (Csatorna vizsgálatok Solti D. a továbbiakban CSV 1ábra nincs meg !!! - 2-1.ábra ) feltüntetni, mert a vizuális megjelenítés a kezelhetôséget fokozza Az értékeléshez az egzakt módon lehatárolt terület ugyancsak mérési sorozatokból nyert vízhasználati adataival is össze kell vetni a mért értékeket. Ily módon nemcsak a filtrációs hibákra, illegális bekötésekre derül fény, hanem a távlati fejlesztés lehetôségeire és szûk keresztmetszeteire. A talajvízészlelô kutak vizsgálatba vonása az értékelést pontosítja Pécsett 1979 óta

rendszeresen folytak a terhelésvizsgálatok. Az eredmény nemcsak a TMK munkát, az orvbekötések kiszûrését, az ipari elôtisztítások indoklását segítették, hanem a fôgyûjtôk terhelésének átcsoportosításával (Déli sori fôgyûjtô összekötése 1985ben az M-2-0 fôgyûjtôvel az áramlási viszonyok megváltozását és néhány héten belül az elôbbi feliszapolásának megszûnését hozta.) a feliszapolások mérséklését és ezen keresztül a szennyvíztisztítás hatásfokának javítását. 2.213 Füstvizsgálati eljárás A füstvizsgálat egyszerû eszköz különösen az USA-ban elterjedt azon nyílások helyének megállapítására, melyen keresztül a felszíni vizek melyek elsôdleges okai a szennyvízgyûjtô rendszerek és tisztító telepek esôzéseket követô túlterhelésének bejuthatnak. Az eljárás abból áll, hogy nagy volumenû füsttel kezelt levegôt fuvatnak a vezetékbe, ahol ez az elegy a behatoló víz útját fordítva követi

a felszín irányába és ily módon perceken belül felderíti a réseket. A füstpróbák révén a következô hibákra derül fény: a) Felszíni beszivárgást lehetôvé tevô rések. b) Esôcsatorna bekötések. 27. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév c) Szennyvíz és csapadékvíz-csatorna összekötése. d) Valamennyi összekötött vezeték, beleszámítva az elhagyott és a szándékosan össze nem kötött vezetékeket. e) Szivárgó tisztítóaknák. f) Sapkázatlan vezetékek. g) Eltûnt tisztítóaknák. h) Vezetékek felé irányuló rágcsálójáratok. A füstpróba lehetôvé teszi a fôgyûjtôk, gyûjtôcsatornák, házi bekötések szimultán vizsgálatát. Az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a felszíni vizek több, mint 60 %-a házi csatlakozáson keresztül hatol be. A füst nem mérgezô és nem hagy vissza az épület belsôket károsító maradékot, légzés közben azonban izgató hatást fejt ki, bár ez

gyorsan abbamarad, az eljárás megszûntével. A vizsgálat végrehajtásához füstgenerátorokat használnak Nálunk az eljárás általános elterjedésével a jövôben sem számolhatunk, legfeljebb egy-egy színes ködgyertyával végrehajtott eseti vizsgálat jöhet szóba. 2.214 Csatornavizsgálat tükrözéssel A hagyományos csatornavizsgálati eljárásokat általában szelvényméretre tekintet nélkül alkalmazzák, kivéve a tükrözést. Ezt ugyanis csak nem mászható szelvényméretû csatornáknál használják az aknába való közvetlen lemenetellel, vagy rudazat segítségével függesztéssel. (CSV 2ábra - 2-2ábra) Elve: az egyik aknában megfelelô erôsségû fényforrást juttatunk a csôvezetékbe, a másikba pedig állítható, alkalmasan kialakított tükröt eresztünk le, amelynek segítségével a megvilágított csatorna belseje a felszínrôl látható. Feltétele, hogy a két akna közötti szakasz átlátható legyen, ezért vizsgálat elôtt

csatornatisztítást célszerû alkalmazni. Aknában történô tükrözéskor szellôztetés szükséges. A vizsgálat célja: elsôsorban illesztési hibahelyek megállapítása, csôszelvény tisztaságának ellenôrzése, ex- és infiltrációs hibahelyek megállapítása, lejtési viszonyok ellenôrzése, alak- és mérethelyesség vizsgálata. Ép, hibátlan csatorna esetén a csôkötések a tükörben közös középpontú koncentrikus körként jelennek meg. A reális értékelés nagy gyakorlatot kíván. Fôleg lökésszerû vízmozgások esetén a vizsgálat idejére a csatornát üzemen kívül kell helyezni, csakúgy mint, ha nagy a párásodás. Az eljárást egyes országokban - pl. Franciaország ma is alkalmazzák az ITV-s vizsgálatokkal együtt, de kizárólag a tengelyhibák kimutatására. Hazánkban várhatóan alkalmazása hasonlóan alakul. 2.215 Víztartáspróba Végrehajtására a mindenkori talajvíz szintjének függvényében két lehetôség

kínálkozik. 28. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 2.216 Exfiltrációs vizsgálat Belsô víznyomással végzendô vizsgálat esetén a csatornaszakaszt (CSV 3.ábra - 23ábra)  szivárgásmentesen le kell zárni,  vízzel fel kell tölteni és legalább 2 órán át átlagosan 2 m vízoszlopnyomás alatt kell tartani. Ezt követôen kell mérni a ténylegesen elfolyt vízmennyiséget A vizsgálati módszer hátránya, hogy a csatornák idôszakos üzemen kívül helyezésével oldható meg figyelmen kívül hagyja a házi bekötéseket, melyek kizárása, ha ággal-ívvel, illetve vakaknára történt, komoly nehézséget jelent, nem szólva arról, hogy tapasztalat szerint igen gyakran hibásak magas az élômunka-igénye a hiba létére ad ugyan tájékoztatást, de helyére nem. 2.217 Infiltrációs vizsgálat Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a talajvíz szintje a csatorna tetôpontját legalább 0,5 m-rel meghaladja. A vizsgálati módszer

hátrányai annyiban térnek el az elôbbitôl, hogy kisebb a létszámigény, gyorsabban lebonyolítható a vizsgálat, ugyanakkor a beszivárgott vízmennyiség mérése nehézkes. 2.218 Túlnyomásos vizsgálat A mobil légszivattyú egységek kapacitása lehetôvé teszi az aknaszakasz hosszától és a csôvezeték belsô átmérôjétôl függôen a megengedettnél 50-100-szor nagyobb vízáteresztô csatornák vizsgálatát is. A levegôpróba során a csatornában a víz nem maradhat. Az a tt idôtartamot mérjük, mely alatt a 0025 N-mm túlnyomás 0020 N-mm értékre csökken. Ezt kell összehasonlítani a nyomásváltozás elôírt idôtartamának te követelményével, melynek kiszámítása az alábbi összefüggés szerint történik: te =  d, ahol te = a nyomástartás elôírt idôtartama (sec-ben)  = a csatorna anyagától és építésmódjától függô állandó d = a csatorna belsô átmérôje (cm-ben) A levegôpróbás minôsítô módszer alapvetô

elônye, hogy a csôfal pórustelítôdésének idôtartama, amely víztartási próbánál 2 óra, elmarad. Az értékelés idôtartama is lényegesen rövidebb, a megfelelô túlnyomás létrehozása a lezárt csatornaszakaszban pedig csak néhány percet vesz igénybe, a vízzel feltöltés átlagos 1-1,5 óra idôszükségletével szemben. A túlnyomásos vizsgálat munkaigénye kb tized része a vízzel végzett nyomáspróbának. A minôsítés a korrekciós tényezô (a) mellett csak a csôátmérôtôl függ a túlnyomásos vizsgálatnál, tehát különösen alkalmas kötésnyomáspróbás minôsítésre. 29. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 2.219 Vákuumos vizsgálat A vizsgálat eszközei és végzésének módja a elôzôekben leírtakkal egyezik. A különbség az, hogy itt vákuumot kell létesíteni 250 Hgmm kezdôértékkel, majd mérni azt az idôtartamot, amíg a vizsgálat alsó értékére, 200 Hgmm-re csökken a vákuum. Elônyei a túlnyomásos

vizsgálattal megegyezôek. Hátránya a levegôvel végrehajtott csatornavizsgálatnak csakúgy, mint a vízzel végzett minôsítésnek, hogy információt ad ugyan a csatorna állapotáról, de a hiba helye és fajtája nem határozható meg. 2.2110 Vizsgálati eljárások egységesítése A különféle tömítési vizsgálatok megítélése és alkalmazása az egyes Nyugat-Európai országokban egyaránt mutat hasonlóságokat, ugyanakkor jelentôs eltéréseket is. Ez komoly gondot jelent a következô években tekintettel az EU jogharmonizációs kérdéseire. Az elkészült csatornák víztartási próbái általában minden országra jellemzôek, különbség csak abban van, hogy a minôsítést visszatakarás elôtt v. után végzik Ugyancsak eltérô a minôsítésnél alkalmazott statikus víznyomás, mely 2 és 5 m között változik. Németországban jelenleg a DIN 4033 szerint hajtják végre a vizsgálatot azzal a könnyítéssel (amennyiben kivitelezhetô). A

vizsgálati idô 15 s, a nyomás 5 m vízoszlop, a megengedett veszteség 0,02 és 0,3 l-m között változik. DN 1600-nál nagyobb vezetéket általában nem vizsgálnak. Sûrített levegôs vizsgálatokat a tömítés ellenôrzésre több szomszédos országgal ellentétben nem szoktak végezni. Ausztriában a B 2503 Ö-norma szerint ellenôriznek, mely lényegében hasonló a német elôírásokhoz. Levegôs minôsítést is alkalmaznak. Ebben az esetben 03 bar túlnyomás 10 s belül eshet 0,25 bar-ra, ha ez nem teljesül újabb 10 s alatt süllyedhet 0.2-re az érték, s ebben az esetben még elfogadható a csatorna. Svájcban még csak fontolgatják a levegôs minôsítés bevezetését, a vízzel való vizsgálat hasonló a DIN 4033-hoz. Franciaországban a tömítési vizsgálatokat csak 1984 óta végzik el konzekvensen. Ezek a vizsgálatok a munkaárok visszatöltése után történnek Sok esetben az átvételre kerülô csatorna egy részét vizsgálják csak. A vizsgálat

vízzel történik, hasonlóan a német elôírásokhoz. Az USA-ban a légnyomásos vizsgálat az elterjedt (ATSM C 828 80 V). 2 perc stabilizációs idô után mérik azt az idôt, mely alatt 0.24 bar túlnyomás 017 bar-ra süllyed A vizsgálati idô átmérôfüggô A skandináv államokban a levegôvel végzett vizsgálatok dominálnak, feltehetôen a vízzel való vizsgálat fokozott hômérséklet függôsége miatt. Angliában egyenértékûnek tekintik a vízzel és levegôvel végzett vizsgálatokat, de a levegôs minôsítés az elterjedtebb. Az alábbi táblázat mutatja, hogy milyen vizsgálatot alkalmaznak az egyes országokban. ORSZÁG Németország Franciaország Svájc VÍZ x x x LEVEGÔ 30. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok Ausztria Finnország Hollandia Svédország Anglia USA x x x x x x 2.félév x x x x x Az alábbi táblázat mutatja az elôkészítés alatt álló európai normatervezet CEN-TC 165 ajánlásait. (LA Anglia, LB Skandinávia, LC Ausztria)

Módszer p0 LA LB LC LA* LB* LC* 10 100 300 10 100 300 Dp [mbar ] 2,5 15 50 2,5 15 50 DN 100 DN 200 DN 300 DN 400 DN 600 DN 800 DN 1000 5 3 3 5 3 3 5 3 3 5 3 3 5 3 3 7 4 5 7 5 5 1o 5 6 11 7 7 14 8 9 14 9 9 19 11 12 18 11 11 24 14 15 LA, LB, LC száraz betoncsatornáknál LA*, LB, LC nedves betoncsöveknél és minden egyéb anyagnál Az alábbi táblázat pedig a Bajor Szövetségi elôírásokat tartalmazza. Csatorna átmérô [mm] 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600 700 800 900 1000 Ülepedési idô [perc] 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 10 45 31 23 19 16 13 12 11 10 - Vizsgálati idô [perc] 15 56 45 33 28 23 20 18 16 14 12 10 - 20 21 19 16 13 12 11 9 Sokkal több bizonytalanság forrása külföldi megítélés szerint az üzemelô csatornák minôsítése. Miután ezek a mûvek az üzem alatt vízzel telítôdnek, itt a fal átitatását nem kell megvárni. A vízzel végrehajtott mûvelet vizsgálati ideje általában 30 perc Az eljárási gyakorlat a DIN

4033 közelében van, azonban az alkalmazásra vonatkozó szabvány nincs. Erôsen vitatható, hogy kisebb hibahelyeket ezzel a metodikával meg lehet-e állapítani figyelemmel a csövet körülvevô talaj állapotára. Kiindulási adatként a k ó 10 m-s értéket szokták figyelembe venni, és empirikus képletet állítottak fel: 31. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév Q = k  55  r  h ahol Q r h - a kilépô vízmennyiség [m3/s] a csatorna falán lévô lék sugara [m] statikus víznyomás [m] A Saar-vidéken az alábbi becslést használják: A eff = A eff HD F akna H4 - Fakna  H D  100 3986  H 4 effektív lyukfelület [cm] statikus víznyomás [m] vízfelület az aknában [m] vízszintsüllyedés 15 s alatt [cm] A vizsgálat végrehajtásának feltétele minden esetben, hogy a házibekötések a minôsítés alatt kizárásra kerüljenek, ami nem minden esetben biztosítható. Átalában azt rögzíthetjük a tömítési vizsgálatokról,

hogy csak durva hibák kimutatására alkalmasak, arra is korlátozott mértékben, s a hiba jelenlétére adnak ugyan információt, de pontos helyére nem. Ezen gondok orvoslására születtek a lokális minôsítô módszerek, melyek közül a nem mászható csatornákban a feladat nem oldható meg ITV nélkül, járható szelvényben pedig a nagy méret (és mennyiség) jelenti a gondot. Külföldön és hazánkban egyaránt ebbe az irányba történt meg az elmozdulás. Ennek részleteit késôbb ismertetjük. 2.2111 Újszerû állapotfelvételek Régebben az európai csatornarendszerek nagyobb részét csupán a kritikus helyzetek feloldására szolgáló karbantartással mûködtették. Napjainkban széles körben felismerték annak a szükségességét, hogy feljegyzéseket kell készíteni és figyelni kell a csatornák fizikai állapotát és teljesítményét egyaránt, és ez az elsô lépés a problémák megoldása terén. A csatornák vizuális ellenôrzése elsôdleges

fontosságú, különösen ott, ahol az ember által nem járható, vagy szerkezetileg nem biztos csatornákról van szó. 2.21111 Csatornafényképezés A Kanal-Müller cég már 1958-ban üzemszerûen alkalmazta az IBAK cég optikai berendezéseit csatornavizsgálat céljára. Jelenleg egy sor cég van a piacon, mely csatornafényképezô berendezéseket készít, beleértve a házi bekötések vizsgálatára alkalmas készülékeket is. Fôleg hibahely megállapítására alkalmazott módszer Az elôzetesen szellôztetett és tisztításnak alávetett csatornába nagy látószögû optikát juttatnak be. A bejuttatott, víztôl védett fényképezôgép bizonyos idôközönként, távolságonként (célszerû 1 méterenként) a felszínrôl való kapcsolással felvételeket készít. Minden egyes felvételkor rögzítik a fényképezôgép távolságát a bevezetés 32. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév helyétôl a gép által húzott hosszmérésre alkalmas

beosztású zsinór, vagy kábel segítségével. A fényképezôgéppel együtt vezetik be a fényforrást is, mely kis átmérôjû csatornában szánon, nagyobb átmérô esetén felszerelhetô kerekeken halad az áthúzó kötél segítségével. A jó eredmények elérésének alapfeltétele a tiszta, páramentes, lehetôleg ideiglenesen üzemen kívül helyezett csatorna. Hátránya az eljárásnak, hogy nem feltétlenül a kritikus helyrôl készül a felvételé az eredmények értékelése hosszadalmas (elôhívás, nagyítás, stb.;   csak utólag derül ki, hogy a felvételt meg kell ismételni az információ, melyhez a csatornafényképezéssel jutunk, pontszerû. A hátrányok mérséklésére újabban olyan berendezéseket használnak, amelyek automatikus filmkioldással folyóméterenként 4 színes felvételt készítenek, s az így felvett film a megfelelô visszajátszó berendezéssel, számlálóval egy íróasztalon kényelmesen kiértékelhetô. 16 mm-es

kamera alkalmazásával is próbálkoznak, ekkor 200-450 Watt közötti megvilágítás 27 DIN-es film használata esetén 15o-300 fm az egy menetben vizsgálható csatornahossz, azonban az ITV-nek ez a megoldás sem versenytársa. Hazánkban ez a mûszaki megoldás, mint a fejlôdés egy lépcsôje kimaradt. Alkalmazására az ITV fokozatos terjedése miatt a jövôben sem kerül sor. 2.21112 Zártláncú ITV Ha a csatornák belsejébe betekintünk egy TV monitor segítségével, természetesen nem azt jelenti, hogy minden lehetséges hibát fel lehet tárni, vagy feltártunk (pl. az üregeket a visszatöltött talajban), de amit nyugodtan állíthatunk, hogy ha az ITV-s ellenôrzô felméréseket módszeresen és alaposan végzik, csökkennek az üzemzavarok és nônek a karbantartáshoz szükséges ismeretek. Az utóbbi idôben számos zártláncú televíziós rendszert fejlesztettek ki. (Hazánkban többnyire a Kiel-i IBAK cég berendezéseit használják.) A nagyfokú

mobilitás érdekében gépjármûre szerelt berendezés igen széles körben felhasználható. Az 1”-os képfelvevô csôvel bíró kicsiny, tranzisztorizált kamera már 80 mm-es belvilágú üregben használható. A képletapogatás mintegy 320 ezer képponttal történik, másodpercenként. A kameraház elektromos, fokozatmentes távolságbeállítással rendelkezik, különféle lát(axiális, radiális és forgótükrös) és megvilágító (kétkét pár 25-500 W-os halogénizzóval felszerelhetô) toldatot helyezünk rá A felvevôegység mozgatását csatornában, két független villanymotorral mûködtetett, elôre és hátramenetben egyaránt, fokozatmentesen változtatható sebességû, négy gumikerekû kamerakocsi biztosítja. A vizsgálószemélyzet mindig követni tudja monitor segítségével a csatornáról kapott képet. A kompakt megfigyelôhely a szükséges készülékeket 19”-os fiókok formájában foglalja magában. A képvisszaadó fiók egyesíti a

tranzisztorizált monitort, a fotó és rögzítôberendezéssel. Az ellenôrzô fiók a szükséges kezelô és ellenôrzô betéteket, valamint a váltott irányú beszélgetési központot foglalja magában. A kapcsolófiók tartalmazza a mûszereket, a biztosítékokat, kapcsolókat, az áramellátás mûszereit, a második monitort, képmagnót, diktafont. A jármû saját áramforrással rendelkezik. A csatorna átszellôztetését követôen a gépkocsival az ellenôrzô akna fölé kell állni és a kamerát a csatornába helyezni. A fókuszálást követôen a távolságszámláló nullázása után indulhat a vizsgálat. Célszerû, ha az úsztatómélység a szelvény harmadánál nem 33. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév nagyobb, ellenkezô esetben a láthatóság kedvéért a szennyvizet célszerû terelni, illetve a vizsgálatot terhelési minimum idején végezni. A folyamatos képmagnóval történô képrögzítés mellett mely a késôbbi, esetleg

többszöri visszajátszás révén részletes elemzést biztosít lehetôség van fényképezôgép segítségével eredeti helyzetben fekete-fehér, illetve színes felvételek készítésére. Egyes utcák, történelmi városrészek rekonstrukciójánál sok esetben dönteni kell, hogy a régi csövek állapota a további felhasználásukat lehetôvé teszi-e, vagy új vezetéket kell építeni. A csatorna belsejét vizsgáló televíziós berendezések lehetôvé teszik, hogy saját szemünkkel lássuk azt, ami a megalapozott döntés elôfeltétele. Ezáltal adott esetben tetemes beruházási-felújítási költségtôl mentesülhetünk. Csaknem minden csatornahálózatban elôfordulnak tömítetlen helyek, amelyeken át a talajvíz behatol a csôhálózatba, növelve a szennyvíz mennyiségét, és így a tisztítás költségeit is. A csatorna-TV lehetôvé teszi a legkisebb tömítetlenség felderítését, majd elhárítását. Ezzel az üzemköltségek csökkenése mellett

növelhetô a csatornahálózat szállítókapacitása. Gyakran elôfordul az az eset is, hogy a tömítetlenségeken keresztül szennyvíz szivárog a környezetbe. Ez az elôzô esetnél is veszélyesebb, mert a talaj, esetleg a talajvíz szennyezésén túl, veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát, az épületek, mûtárgyak állékonyságát. Az ilyen jellegû hibák feltárásában, illetve megelôzésében is nagy segítséget jelent a csatorna TV. Elveszett csôhálózati tervek ismételt elkészítése gyors és egyszerû módon végrehajtható ipari televízió segítségével. Az új felmérés, helyzet-megállapítás részletekbe menôen az elágazásokról, bekötésekrôl, nagy pontossággal készülhet utólag is. Alkalmas nemcsak a bekötések felmérésére, hanem azok ellenôrzésére, vizsgálatára is. Gyakran elôfordul, hogy ismétlôdô üzemzavarok oka egy-egy korábban szakszerûtlenül elkészített házicsatlakozás. A csatornázási gyakorlatban

használt zártláncú ITV-k állandó fejlesztése figyelhetô meg világviszonylatban. A sikerû kábelek helyett tért hódít az acélsodronyköpenyes koaxiális kábel, a cserélhetô optikai elôtétek helyett az axiális radiális, illetve körforgó látást a leképzési pont helyének mozgatásával biztosítják (Radiax kamera CSV 4.ábra - 24ábra), miniatürizálási irányzatok vannak és terjed a színestechnika A zártláncú ipari TV alkalmazásának a csatornázási gyakorlatban összefoglalva öt területe van: 1. A csatornahálózat általános ellenôrzése 2. A csatornában lévô akadályok (gyökérbenövések, benyúló oldalbekötések, stb) eltávolításának távellenôrzése. 3. A csatornák újrabélelését követôen a házi bekötések ITV-vel manipulált megnyitása 4. A helyreállított csatornaszakaszok megvizsgálása 5 Kombinált kötés vizsgálat 2.2112 Kombinált kötésnyomás-próbás minôsítés A csôkapcsolatok vízzárási hiányosságai

kizárólag televíziós vizsgálattal nem minden esetben deríthetôk fel. Amennyiben a csatorna talajvízben húzódik, úgy a hiba általában megfigyelhetô, ha azonban a talajvíz mélyebben helyezkedik el és az üzemelô szennyvízcsatorna terhelése nem számottevô, akkor a hiba nem látható. A talajvíz betörések, nagyobb vízelszivárgások, elmozdulások, kötés szétcsúszások, gyártási 34. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév hibák, fészkesedések (betoncsônél), mázkopások (kôagyagcsônél), hossz és keresztirányú hajszál, vagy ennél erôsebb repedések, folyamatossági hiányok jól felismerhetôk, megállapítható hibák. A toktömítések elöregedésébôl eredô (ez fôleg az 50 év körüli korú kôagyagcsöveknél jellemzô, ahol a kötések többnyire itatott kenderkötéllel és bitumenes kôporliszt-tömítéssel készültek) kismértékû szivárgások nagy gyakorlat esetén is nehezen észlelhetô problémát jelentenek fôleg,

ha a filtráció csak a kötés elöregedésébôl származik, elmozdulás, hajszálrepedés kísérôjelenség nincs melyek kimutatása csatornatelevízióval ellenôrzött, tehát kombinált kötés-nyomáspróbával (csôkapcsolásonként) határozható meg a nem mászható mérettartományban. Ezeknek a hibáknak a kimutatására lokális nyomáspróba végrehajtása a ma ismert legcélszerûbb módszer. Két megoldás terjedt elé az egyik a csatorna diagnózist megelôzô vizsgálatok egyikeként alkalmazza a kombinált nyomáspróbás vizsgálatot, a másik a csôkapcsolat javítás megelôzô fázisaként. Az elôzô rendszernél a vizsgálóegység a következô részekbôl áll: a berendezés helyváltoztatását biztosító vonókötél, a hozzátartozó csörlôkkel, szánra helyezett nagylátószögû ne-27 lôtéttel felszerelt TV-kamera, és ehhez ismert távolságra felerôsített és ugyancsak egymástól meghatározott távolságban levô 2 db felfújható

csôelzáró. A két csôelzárót a televízió képernyôjén ellenôrizve úgy állítják be, hogy a csôkötést közrefogják, majd az elzárókat kompresszor segítségével, gumitömlô közvetítésével felfújják. Ezt követôen egy másik tömlô révén a lezárt csôkapcsolatba levegôt juttatnak és mérik a nyomásesést. A mûvelet mindössze 1-2 percig tart, ezután a csôelzárókat leengedik és a következô kötéshez húzzák. A minôsítés alapja a hagyományos csatornavizsgálatoknál ismertetett túlnyomásos vizsgálat. Ha a nyomásesést folyadékoszlopon ellenôrizzük, 2 min-m vízoszlopsüllyedés mellett a kötés gyakorlatilag jó. A másik módszer az IBAK-Penetryn v más azonos elven mûködô csôkapcsolat javító eljárás. Felfújható célszerszáma segítségével a csôkapcsolatot szeparálni lehet és a lezárt térben létrehozott túlnyomás ad információt a csôkapcsolat minôségérôl. Ennek a módszernek elônye, hogy miután a

célszerszám csôalakú, a szennyvíz a minôsítés ideje alatt a szûkített keresztmetszeten is zavartalanul folyhat. Azonos elven mûködnek a járható, mászható szelvényû csatornák vizsgáló eszközei is. Németországban ezeket a Bochum-i Egyetem professzora, Dr.Stein vezetésével fejlesztették ki. Ebben az átmérôtartományban a berendezés elhelyezése és mozgatása manuálisan történik. A levegôs csôkapcsolat minôsítô eljárás bár nagyobb technikai apparátust igényel, mint általában a nyomáspróbák pontos felvilágosítást ad a hiba helyére és mértékére, lényegesen megkönnyíti ezáltal a hibaelhárítást. 2.2113 Fejlesztés alatt álló vizsgálati módszerek 2.21131 Üregek kimutatása A csatornák állapotfelvétele, majd ha szükséges a kitakarás nélküli csatornajavítás technológiájának meghatározásához tudnunk kell, hogy a vezeték körül vannak-e kiüregelôdések, milyen mértékûek és elhelyezkedésûek. Az ITV

használata meglévô csatornák megfigyelésére szolgáló készülékként és a részletes beomlások helyének meghatározása nem elhanyagolható, de a dolog csak egy részére ad felvilágosítást, a kamera lencséje nem tud benézni a falazat mögé, pedig a rekonstrukcióval kapcsolatos döntéshez ez a terület kritikus. Az üregek kimutatására kiforrott módszer ma még nincs, csak bíztató próbálkozások. Az egyik ezek közül egy alap hullámsávon mûködô radar berendezés. Egy adót és egy vevôt építettek meg arra a célra, hogy azt csörlôvel át lehessen vontatni a csatornán. A környezô visszatöltés dielektromos változásaiból eredô és a vevôvel felfogott, visszavert 35. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév impulzusok módosulásait figyelik szabályos idôközökben. A jelek minden üregnél megváltoznak. A másik megközelítési módszer a gammasugár visszaszóródásának vizsgálata. Itt egy kis sugárforrást húznak

keresztül a csatornán és a visszaszórt gammasugarakat figyelik egy szcintillációs számlálóval. A készülék erôteljes jelzést ad száraz üregek esetében, de nem tudja kimutatni a vízzel telt üregeket. Ennek a módszernek a finomítása folyik. 2.21132 Infravörös termográfia a vezetékek tömítetlenségének felkutatására A számítógéppel támogatott infravörös termográfia az elmúlt 10 évben igen jelentôs fejlesztési és kipróbálási idôszakot tud maga mögött. Elsôsorban ivóvíz és szennyvízhálózatok valamint petrokémiai vezetékek ellenôrzéséhez használták eredményesen, de jól vizsgázott gôz és gázvezetékek esetében is. Ezen ellenôrzô eljárás elônye az, hogy a föld felszínérôl érintésmentesen és roncsolás nélkül képes vizsgálni. Nemcsak nagy területek és hosszú vezetékszakaszok ellenôrzését teszi lehetôvé, hanem a földalatti szivárgóhelyek, üregek, kiüregelôdések kimutatására is alkalmas. Az

eljárásnak az alábbi feltételeket kellett teljesítenie:        legyen pontos érintés és roncsolásmentes a technológia tegye lehetôvé mind a nagytérségû, mind a pontszerû vizsgálatot legyen munkacsôtakarékos gazdaságos nem okozhat környezetkárosodást nem korlátozhatja a csôvezeték üzemét. Az infravörös termográfiás letapogató rendszerrel csak egy felület hômérséklet-eloszlását mérhetjük. Egy felszínen a földbe fektetett vezeték felett mért hômérséklet csak arról ad felvilágosítást, hogy hol vannak szivárgási helyek, ill. ezek következményeként kialakult üregek. Az eljárás 12 m mélységig bizonyult megbízhatónak A földbe fektetett vezetékek ellenôrzéséhez az infravörös termográfia alkalmazása azon az elven alapul, hogy az energia folyam a melegtôl a hideg felé nem tartóztatható fel, hanem csupán az anyag melyen átáramlik hôvezetés ellenállásával lassítható. Az anyagok

különbözô fajtái eltérô szigetelôtulajdonságokkal rendelkeznek. Azaz a vezetékbôl kiáramló víz (v egyéb anyag) megváltoztatja a talaj hôvezetôképességét az áramlás irányában az ágyazat többi részéhez képest, s ez a felszínen különbözô hômérsékleti értékek formájában tükrözôdik vissza. A hôátvitel három különbözô fajtája létezik:  hôvezetés  hôkonvekció  hôsugárzás. A szabályszerûen ágyazott vezeték esetében a konvekció csekély. Kimosódások esetében a hôvezetés lecsökken, semmilyen konvekciós áramlás nincs, ilyen esetben holt tartományról beszélünk. Azért, hogy hôfolyamot állíthassunk elô hôforrásra van szükségünk. A hôforrás elôállítási költsége lehetôleg csekély legyen, s a vezeték felett elhelyezkedô talajt egyenletesen kell felmelegítenie. Ezt a követelményt a nap teljesíti Normális esetben teljesen elegendô, ha az ellenôrizendô vezeték felett a föld felszínét

a napsugárzással melegítjük fel. A felszínrôl az üregek, vezeték-tömítetlenségek 36. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév vizsgálatára nagy letapogató fedettségû infravörös letapogató készüléket használunk. Vizsgálat elôtt az idôjárásnak naposnak és száraznak kell lenni. Az ellenôrzést vagy napfelkelte után 2-3 órával vagy napnyugta után 2-3 órával kezdhetjük, miután mindkét esetben különösen erôs a hôcsere. Az infravörös letapogató készüléket csakúgy, mint az adat-32 rögzítôt, az adat kiértékeléséhez szükséges számítógépet és az egyéb periféria készülékeket jármûre szerelt kivitelben állítják elô. Burkolt felületek alatt a talajt csupán hôelnyelôként használjuk. Ebben az esetben a letapogató készülék érzékenységének növelése szükséges. Az eljárás berendezéseit az USA-ban fejlesztették ki, ott is szabadalmaztatták, de az En Tech Engineering Inc. cég mely a szabadalom

tulajdonosa már öt itáliai városban és a Karibi-szigeteken is végzett bérmunkát. Az eljárás további fejlesztése várható, bár a kiértékeléseket már jelenleg is végzik nemcsak fekete-fehér (és árnyalatai), hanem színes felvételek alapján. 2.21133 Vezetôképesség alapján történô vizsgálatok Az eredetileg vízhálózati hibakeresésre és vezetékkutatásra szakosodott cégek felismerték a csatornadiagnosztikában rejlô üzleti lehetôségeket és korábbi szakmai tapasztalataikat felhasználva a csatornahibák elsôsorban tömítetlenségek és lékek felkutatása irányában kezdtek fejlesztéseket. Az elsô eredményekrôl a 4 Vezetéképítési nemzetközi kongresszuson számoltak be 1994-ben Hamburgban. Minden esetben az elektromos vezetôképesség megváltozása a hibafelderítés alapja, melyet a terepen elhelyezett mûszerekkel érzékelnek. Vagy sóoldatot melynek egy része a hibahelyen a környezetbe távozik -, vagy szondát visznek be a

csatornába, s ennek a hiba környezetében elôálló vezetôképesség változását érzékelik. Az eljárás még hosszú fejlesztés elôtt áll. Néhány évig gyakorlati elterjedésével még nem számolhatunk 2.21134 Georadar és akusztikai vizsgálatok A Kennedy repülôtér kifutópályája alatt hajtottak ki elôször kitakarás nélkül úgy vezetéket, hogy a mélyfúrásoknál szerzett tapasztalatokat hasznosították a munkák során. A függôleges fúrótornyot megdöntötték és elôször egy pilot csövet vittek át a célgödörig, majd a fúrást felbôvítették. Ezen az elven számtalan azóta jól bevált és a célnak megfelelôen kialakított berendezés-családot fejlesztettek ki Európában is. A kitakarás nélküli vezeték hajtásnál a gondot a keresztezô közmûvek és a talajban lévô akadályok (sziklalencsék stb.) jelentették Ezek gyors kimutatására alkották meg az alaphullámsávon mûködô talajradart, melynél a visszaverôdô

hullámok segítenek a problémás helyek feltárásában. A kereken gördülô (tolható) mûszert az utóbbi idôben kezdték a tömítetlenségek kimutatására is alkalmazni. Az elsô kézzelfogható eredményekrôl ugyancsak az 1994-es NO-DIG kongresszuson számoltak be. Itt mutatták be a prototípusát a csatornában önjáró kivitelben kialakított akusztikus mérôkocsinak is, melynek alapelve a hibahelyeken eltérô intenzitással visszaverôdô ultrahang, melyet piezoelektromos érzékelôkkel fognak fel. Az elsô eredmények bíztatóak, azonban általános használatukra még jó ideig várni kell. 2.21135 Automatikus csô- és csatornavizsgáló készülékkel végzett csatornavizsgálat A készüléket a csôvezeték, csatorna anyagára való tekintet nélkül, a csôvezeték, csatorna nyomvonala, mélysége, belmérete, méretváltozása és egyéb jellemzô mûszaki adatának, elektromos úton való meghatározására alkalmazzák. (28) A készülékbôl nyolc

hátrafelé irányuló tapogatócsáp nyúlik ki, amelyek olyanok, hogy a visszafelé való haladást is lehetôvé teszik. A tapogatók követik a csô belméret változásait, a 37. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév hossztengellyel bezárt szögük a csô belméretétôl, a szelvény alakjától és a készülék hossztengelyének a csô hossztengelyéhez viszonyított helyzetétôl függôen változik. A leágazások, bekötések helyén az a tapogató, amelyik a leágazásba kerül merôleges a készülék hossztengelyére. A tapogatók szögállásait a készülék törzsében elhelyezett potenciométer érzékeli és az észlelt adatokat analóg villamosjel formájában tárolja, vagy továbbítja. Hazai elterjedése a közeli években nem várható, a helyettesítô módszerek ismeretében nem is javasolható. 2.21136 Irányhibák vizsgálata A csatornák tényleges szállítókapacitását a tengelyvonal eltérései befolyásolják. A BCS svájci cég és a

német IBAK lejtés-felderítôt (klinométert) épített be ITV-s készülékének kamera-kocsijába. Ílymódon a csatorna TV vizsgálatával egyidejûleg a magassági vonalvezetés hibái feltárhatók ill. elôállítható a hozzákapcsolt számítógép és nyomtató segítségével a vizsgált szakasz tényleges esése, azaz a csatorna valós hossz-szelvénye kirajzolható. Fôleg szakszerûtlen kivitelezéssel összefüggésben a csatornáknak nemcsak magassági, hanem vízszintes irányeltérései is vannak. Ezek kimutatása vagy közönséges baulézer v. külön csatornázási célra kialakított hengeres testû lézerkészülék szolgál A lézersugaras iránymérés lényege, hogy a tisztítóaknában elhelyezett lézerberendezés sugártengelyét úgy kell beállítani, hogy az a következô akna tényleges csôtengely vonalán menjen keresztül. Ezt követôen az ITV-s kamera, melyre matt üveg a csôátmérônek megfelelô céltábla van felerôsítve, keresztülhalad a

vizsgált aknaközön. A monitoron a csatorna mindenkori képében vándorló fénypont jelenik meg, melynek tényleges eltérése a középponttól a csatornaszakasz irányhibáját mutatja. A jeleket átalakítva az irányeltérések egyrészt mágnesszalagon tárolhatók, másrészt a tényleges magassági és vízszintes vonalvezetés plotterrel reprodukálható. Az eddigi vizsgálatok szerint a lézer geometriai tengelybe helyezése nehézkes, ezt követôen a vizsgálat már zökkenômentes. A fentieken túl számtalan egyéb fejlesztés folyik Európában és a tengeren túl az automatikus teleszkópos mintavevô karok kifejlesztésétôl a távhômérôkig. (7, 17, 22, 27, 28, 4o) Ha a kevés tudás veszélyes dolog, ahogy mondani szokás, bizonyára az is igaz, hogy a némi tudás vágyat ébreszt a többi iránt és végül a túl sok részlet képtelenné tesz arra, hogy tegyünk valamit. A csatorna diagnózis határozottan a második fázisban van Jelenleg még nem létezik

bármennyire kívánatos volna is semmilyen nemzetközi, szabványos osztályozó, ellenôrzô rendszer és technológia. Különféle próbálkozások vannak az értékelési rendszerek egységesítésére. Svájcban például az ellenôrzött rendszert három csoportba sorolják: Kritikus hibák, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek. Súlyos hibák, amelyek kijavítását a közeljövôben el kell végezni. Kisebb hibák, amelyek ötévenként ellenôrzést igényelnek. Angliában a távadatfeldolgozás és értékelés kedvéért telexkódot dolgoztak ki. 2.2114 Vizsgálati eljárások összefoglalása A csatornahálózatok biztonságos üzemeltetése érdekében a rendellenességeket idôben kell megállapítani és jó diagnózis alapján akkor felszámolni, amikor ez még viszonylag kis 38. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév ráfordítást igényel, megelôzve a késôbbi nagyobb költséget igénylô beavatkozást. Nem elég a hibákat felderíteni, kutatni

kell azok okát és lehetôleg az okokat megszûntetni. A hagyományos csatornavizsgálatokat (füstvizsgálat, tükrözés, víztartáspróba) hazánkban is lassan felváltja a zártláncú ipari televízió, mely alkalmas: a csatornahálózat általános ellenôrzésére, a csatornákban lévô akadályok eltávolításának távellenôrzésére, a házibekötések bélelés utáni megnyitásának irányítására, a helyreállított csatornák megvizsgálására. A hibahelyek pontosítására kombinált kötésnyomáspróbás vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Ehhez kapcsolódóan mûszaki-gazdasági megfontolások alapján a levegôpróbás csatornavizsgálatok elôtérbe helyezését javasolom a víztartáspróbákkal szemben. Az ITV-s ellenôrzés mellett más vizsgálatokra is szükség van A terhelésvizsgálatok melynek során az elvezetett közeg mennyiségi és minôségi jellemzôit állapítjuk meg a tapasztalatok alapján kiemelten alkalmasak a rendellenességek

okainak feltárására. Egységes, szabványos osztályozó, ellenôrzô rendszerre és technológiára van szükség és a kezelhetôség érdekében az adatok számszerûsítésére. 2.22 Csatornák felmérése A csatornák szakszerû üzemeltetéséhez, a tervszerû megelôzô karbantartás eredményes végrehajtásához a csatornahálózatról, annak mûtárgyairól részletes felvételek, térképek állnak az üzemeltetô rendelkezésére. Az elsô alkalommal felvett adatok alapján elkészült térképeken, a késôbb bekövetkezett mindennemû változást is átvezetik, hogy a térképek mindíg a valós állapotot mutassák. A felméréseket, a térképezést, a vizsgálatok végrehajtása mérôeszközöket a cm nagyságrendû pontosság jellemzi. során használt A csatornákat, mûtárgyakat vízszintes síkban a település városrendezési vonalaihoz, vagy a tervezô által megadott geodéziai alappontokhoz viszonyítva ábrázolják. Ezek felmérése során

meghatározásra kerül:       a mûtárgyak fekvése, falainak távolsága a telekhatárokhtól, utcakeresztezôdések jellemzô pontjaitó, egyéb mûtárgyak jellemzô pontjaitól, stb.; a csatorna aknáinak egymás közti távolsága; a víznyelôk távolsága a közcsatornától; a csatorna és mûtárgyainak reatív mélysége; a mûtárgyakat takaró fedlapok mérete, anyaga, alakja; a csatorna feletti burkolat. 2.23 Csatorna tisztítás A csatornahálózatok egyik kiemelt fontosságú üzemeltetési, hibaelhárítási feladata a dugulás elhárítás, illetve az ehhez kapcsolódó TMK jellegû csatornatisztítási tevékenység. Erre azért van szükség, mert az áramlási sebességtôl függôen a víznél nehezebb szennyezôdések (iszap, hordalék) a csatorna fenéken kisebb-nagyobb mértékben lerakódik. Ha a csatornában a vízsebesség a teljes hordalék továbbvitelére 39. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév nem elégséges, tehát

nincs meg az “öntisztító” sebesség, a lerakódott szerves anyagok bomlanak, a csatorna légtere bûzös lesz, esetleg robbanó gázokkal telítôdik, a dolgozók egészségét és életét veszélyezteti. Ha a lerakódás fokozódik, a szelvény szûkül, ez tovább fokozza a lerakódást és végül teljes dugulás is bekövetkezhet. A dugulás valószínûsége és gyakorisága összefügg a csôátmérôkkel. Dugulást okozhat a kis esés, fadarab vagy egyéb tárgy, a csatorna beszakadása, végül a növényzet gyökereinek benövése a csatorna szelvényébe. A legalkalmasabb tisztítási módszert a helyi adottságok, a csatornaszelvény alakja, belmérete, az üzemi felszerelés, a csatornaázási rendszer és a gazdaságosság alapján lehet megválasztani. A módszer akkor felel meg, ha kevés költséggel, gyorsan, minél kevesebb emberi erôvel, biztonságosan, a csatornahálózat használatának szüneteltetése nélkül, tervszerûen hajtható végre. Régebben a

csatorna tisztításhoz nagy csatornaszelvényekre volt szükség, mert azt kizárólag kézi munkával végezték. A dolgozók bementek a csatornába, az iszapot a tisztítóaknához lapátolták, majd azt onnan vödörrel kiemelték. Mindehhez nagy helyre volt szükség A csatornatisztítás technológiája azóta sokat fejlôdött, a munka egyes fázisait már gép végzi. 2.231 Kézi tisztítás A kézi tisztítás minden mászható gyüjtô-, fôgyüjtôcsatornánál, tisztító- és víznyelô aknánál alkalmazható, ha az egészség védelem és baleset elleni védelem szabályai betarthatók. Olyan csatornákban, ahol a csatorna beszakadással fenyeget, kézi tisztítást végezni nem szabad ! 1. A tisztítási munka végrehajtását megelôzi a csatornazárás készítése A dolgozók munkájának megkönnyítése és az iszap víztartalmánakcsökkentése érdekében, a tisztítandó csatornaszakaszt - lehetôleg két akna között - elzárják, hogy ezzel a szennyvíz

hozzáfolyást kirekesszék. A csatornák több féle elzárószerkezettel zárhatók el. 2. A munka szellôztetéssel veszi kezdetét - három akna fedlapjának felnyitásával - és ezt követi a csatorna légterének vizsgálata. Iszapos csatornában gyakran metán fordul elô, fôleg amikor a dolgozók az iszapot felkavarják és abból a gáz kiszabadul. 3. Ezután a munkások a tisztítóaknákon a csatornába mennek, ott a csatornaszelvénybe bújva, kéziszerszámokkal a megkeményedett iszapot felverik, és a tisztító aknához továbbítják. A munkával a vízfolyással szemben haladnak, így a felgyülemlett szennyvizet, amikor idôközönként leengedik, az a már tisztított csatornaszakaszt öblíti. A csatornában a tisztítóaknától legtávolabb dolgozó - a vágó - végzi a bontást rövidnyelû kapával, a következô dolgozó a “simlizést”, azaz az iszap továbbítását az aknáig, ahol a harmadik vödröz, azaz az iszapot a leadott vödörbe tölti. A

terepen lévôk a vödröt felhúzzák és az “öntögetô” a kagylós kocsiba tölti. A dolgozók ilyen sorrendben való elhelyezkedése biztosítja szoros kapcsolatot, amit a balesetelhárító és egészségvédô óvórendszabály kötelezôen elôír. A tisztítás ezen módja a csatorna párás, bûzös levegôjében nemcsak nehéz, hanem egészségtelen is. Bármennyire kezdetleges a kézi tisztítási módszer, teljesen nem 40. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév küszöbölhetô ki. A régi elavult csatornáknál, ahol még a szelvényméretek is gyakran változna, a csatorna fala egyenlôtlen, tengelyvonala görbe, a csatlakozások kiképzése nem megfelelô, a csatorna vakolata omladékony, ott a hagyományos kézi tisztítás továbbra is elkerülhetetlen marad. 2.232 Csörlôs tisztítás A nem mászható csatornák tisztítása csörlôvel mozgatott tisztítószerszámokkal is végezhetô. Ez a módszer egyébként minden anyagú, méretû csatorna

tisztításánál alkalmazható. A leülepedett iszapot itt is elôbb fellazítják, majd a tisztító aknához továbbítják. Ezt csörlôvel mozgatott lazító-, toló-, és húzó szerszámokkal végzik. A drótkötélre fûzött szerszámokat a tisztítóaknáknál felállított csörlôk mozgatják. A szerszámokat húzó drótkötelet a két aknak között átfûzik, majd a tisztítószerszámokat a két szomszédos akna között ide-oda húzzák. A drótkötelet a kopástól és rongálódástól sodronykötél terelôtárcsák védik, amelyeket két szemben álló fal közé feszítenek, vagy a csatorna falához illeszkedöen helyeznek el. A csörlôk kézi erôvel, vagy motorral hajthatók. A korszerû gépi csörlôk nálunk is jól beváltak, könnyen kezelhetôk és velük munkaerô megtakarítás érhetô el. A motor és a csörlô közötti tengelykapcsoló akadály, vagy túlterhjelés esetén automatikusan old, így a drótkötél nem szakadhat el. A berendezések és

szerszámok helyes felkészültséget és rátermettséget kíván. kiválasztása a dolgozóktól szakmai A tisztítóaknából kiemelt iszap a munkahelyen általában nem tárolható, azt zárt, vastartályos, ún. kagylós kocsiban elszállítják a hatóság által kijeölt helyre, ahol még ferôtlenítésre is sor kerül. A tisztításnál használt szerszámok: Iszaptörô szerszámok: Lánc Iszaptörô - Pajzs, iszapeke - Gyökérvágó - Több láncot mintegy 2 m hosszban a drótkötélre kötnek és a csatornában ide-oda húzzák A szerszám vaslmezbôl készül, mérete a csatornaszelvény méretéhez és alakjához igazodik. A vágóélek a csatorna falán lerakódott szennyezôdés lekaparják. Nagyobb szelvényû csatornáknál használatosak. A pajzs az iszapot maga elôtt tolja. Az ekeének mindkét végén vágóél található. A fák gyökerei különösen a hiányosan illesztett csôtokoknál a csatornába hatolnak. A gyökerek több méter hosszúságban

a csatorna teljes hosszában a csatorna teljes keresztmetszetét is kitölthetik. A gyökérvágást sûrûn kell végezni, mert a jó táptalajban, a nedves, páradús környezetben a gyökerek gyorsan fejlôdnek. 41. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok Iszaphenger - Iszapvályú - 2.félév Iszapszállító szerszám. A vaslemez henger egyik homlokoldala pillangószelephez hasonlóan csukódó fedéllel van kiképezve. A henger behúzásakor az iszap a hegerbe nyomódik, a visszahúzáskor a zárófedél csukódik és így az iszap a tisztítóaknához húzható. Lásd iszaphenger. A mûanyag csatornák tisztításához az éles fémanyagú tisztítószerszámok nem használhatók, bár a csôanyag kopásálló, mégis a durva mechanikai hatások károsíthatják. Az iszapszállítást és csôtisztítást egyesítô csôtisztítô szerkezet csak kevés iszap eltávolítására használható eredményesen, feladata inkább a tisztítás. A szerkezet elônyösen használja fel

a vizet, melyet behúzáskor duzzaszt fel, visszahúzáskor maga elé irányít, és a nyomás alatt kiáramló vízsugár az elôtte lévô iszapot fellazítja, a tárcsák pedig maguk elôtt tolják a tisztító aknáig. A készülék akkor mûködik eredményesen, ha a gumival szegett tárcsák a szelvény teljes keresztmetszetét kitöltik. Az elôbbi szerkezetnek fejletteb változata az önmûködû csatornatisztító szerszám, amelyet a csatornában felduzzasztott víz visz elôre és így a csörlô nélkülözhetô. A berendezés elején a csatorna szelvényéhez pontosan igazodó pajzs tolja az iszapot tovább. Ha a víz a pajzs tetején túlduzzad, akkor azon átbukik és öblíti a vezetéket 2.233 Nagynyomású csatornamosó berendezések A nem mászható szelvényû csatornák tisztítása napjainkban szinte kizárólag nagynyomású csatornamosó berendezésekkel történik. Számtalan típus közül (Kanal Müller, WOMA, Kaiser, Hammelman, stb.) hazánkban a WOMA

berendezések terjedtek el. A nagynyomású csatornamosó berendezések gépjármûre szerelt víztartályból, háromlépcsôs dugattyús szivattyúból és dobra csévélt különféle fejekkel felszerelhetô nagynyomású tömlôbôl állnak. A mosófejben elhelyezett fúvókákon keresztül kiáramló nagynyomású víz a tömlôt, a rakéta elv alapján a csatornában elôre mozgatja. Ennek során egyrészt a csatorna átszellôzését biztosítja, másrészt a csatornában lévô szennyezô anayagokat lazítja fel. A vízmennyiséget és a nyomást a kezelôpultról fokozatmentesen lehet szabályozni. A jármû motorja segítségével a dobot a haladással ellentétes irányban forgatva, a vízkiáramlás fenntartása mellett a tömlôt ismét felcsévili, miközben a kiáramló víz mintegy kotrólemezt képezve a szennyezést, a tisztító aknához húzza. Speciális mosófejek segítségével lehetôség van a gyökerek eltávolítására is A tisztítóaknához húzott

anyagot vagy szippantókocsival lehet kiemelni, vagy az egyre gyakrabban alkalmazott kombinált csatornamosó-szippantó berendezéseket használják. A mászható-járható szelvényméretû csatornák tisztítása során a nagynyomású csatornamosó berendezésekkel végzett munka hatásfoka a szelvény növekedésével állandóan romlik. 2.234 Szelvényszûkületek megszüntetése A csatornába behatolt gyökerek elpusztítására a Valporooter habosító szert alkalmazzák. Ez 2-5 éven keresztül gátolja a gyökérzet ismételt kifejlôdését anélkül, hogy a fákat is 42. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév károsítaná. Alkalmaznak olyan gyökérposztót, mely azáltal pusztítja el a gyökereket, hogy több mint 80 fokos hômérsékletû vizet fecskendez be a a gyökérzet által benôtt vezetékbe. Ez lehetôvé teszi a gyökérzetet borító zsírréteg eltávolítását és a gyökérsejtek protoplazmájának lebontását dehidratáció révén. A

csatornaszelvénybe benyúló szakszerûtlenül kialakított bekötések, cementálódott lerakódások és egyéb szelvényszûkületek eltávolítására többféle módszert dolgoztak ki. A svájc0 Kasopro cég kifejlesztett egy csatornafúrógépet. Ez 20-70 cm átmérôjû csövek és a legfeljebb 80-100 m hosszú szakaszok kifúrására alkalmas. A gép segítségével biztosítható a csövek tiszta és kerek keresztmetszete, amelyeknél nemcsak az elôbb említett problémákat, hanem kemény lerakódásokat, sôt gyakorlatilag teljesen eltömôdött csöveket is tisztítani lehet. A csövek belsejében lévô kiálló részeket simára lemarja a gép anélkül, hogy a bekötôcsatornát károsítaná. A német Kanal-Müller cég olyan rezgômozgást végzô fûrészt fejlesztett ki, amely folyamatos vízöblítés mellett a beépített kamera segítségével a tevékenységet folyamatosan ellenôrizve képes a benyúló bekötéseket, vagy egyéb akadályokat eltávolítani.

Hátránya, hogy a szelvény 1/3-ánál nagyobb akadályokat nem képes kivágni A különbözô mechanikus mûködtetésû csômaró és vágóberendezések gyakran nemcsak a szelvénybe benyúló házibekötô csatornát távolítják el, hanem eközben a bekötôvezetéket is károsítják. Ezért a WRC cég kifejlesztett egy olyan rotációs fúvókát, amely 700 bar nyomású vízsugár segítségével távolítja el az akadályokat. 2.235 Görgetett golyók Hannover város nagyátmérôjû csatornahálózatának tisztítására új eljárást fejlesztettek ki. Az eljárás lényege, hogy a csatornában szabályos idôközökben speciális golyókat görgetnek végig az áramlás irányában. (A golyó átmérô általában 05 m és a tipikus idôköz egy golyó naponta.) A golyók, melyeket a víz lassan görget magával, fellazítják, s tovább szállítják a lerakódott üledéket. Az új eljárás alapgondolata, hogy a szennyezôdés lerakódását mindíg meg kell zavarni,

az üledéket mindíg mozgásban kell tartani, és ezáltal a csatorna tisztítást a folyamatos tisztántartás pótolja. A tisztítógolyók olyan acéllemez golyók, melyek felületét S alakú gumidudorokkal vonták be. A golyókat a szükséges súly elérése érdekében vízzel töltik fel A felületen elhelyezkedô gumidudoroknak négy féle funkciót szántak: (Solti D. Csatorna tisztítás 2ábra - 2-5ábra - Görgetett golyó fénykép ) 1. 2. 3. 4. megvédik a csatorna falát az ütôdések és kopás ellen; fokozzák a szennyvíz-áramlás tolóerejét; lehetôvé teszik a víznek a a golyó alatti keresztül áramlását; az S alak következtében a csatornában nem csak lefelé gurulnak, hanem egyéb szabálytalan forgómozgásokat is végeznek. A golyók a csatornákban “támolyognak”, ezzel a csatornában esetleg található akadályok (pl. kövek) leküzdése könyebb, és a megtisztított felület is nagyobb. A felhasznált golyók 40-80 kg közötti tömegûek

annak érdekében, hogy a golyók körüláramlása hatékony legyen, és jóval lassabban mozogjanak, mint a vízáramlás. Ezt azzal is segítették, hogy a golyók belsejébe perforált lemezeket hegesztettek, így a 43. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév golyókba töltött vízzel egy folyadékféket is elôállítottak. Az eljárást több országban is szabadalom védi. Legújabban már 70 cm átmérôjû csatornákban is kipróbálták a módszert, mely itt is kifogástalanul mûködött. 2.236 Csatornamedve A csatornamedve tisztítási rendszer 0.8-15 m átmérôjû kör keresztmetszetû, vagy ezzel egyenértékû más szelvényû csatornák tisztítására szolgál. A már leülepedett anyag fellazítására használják. A csatornamedve a lerakódás fejtésére olyan fúvókákkal rendelkezik, melyek levegôvel körülvett vízsugarat bocsátanak ki. A levegôköpeny biztosítja, hogy a vízsugár nehézség nélkül áthatol az 50 cm vastag lerakódáson is.

A csövek aljáról akár 20 mm szemnagyságú ásványi anyagot is felkavar. A fellazítási eljárás során olyan keverék alakul ki, mely jól szivattyúzható. A szivattyú elé zsilipként egy bontómûvet kapcsolnak. Ez egy fogazott keret, amely csak az 50 mm-nél kisebb átmérôjû szemcséket enged át. A bontómû meghatározott méretre darabolja a textiliákat, fadarabokat, törmeléket és köveket. A szivattyú a szállítandó anyagaot a bontómûvön keresztül kiszívja. A szállított anyagot, az egymás mögé kapcsolt ülepítô konténerekbe szivattyúzzák. A nehezebb anyagok leülepedése után a keletkezô szuszenziót hidrociklonra vezetik, ahol az apró szemcsék leválasztása történik. A hidrociklonból kikerülô vízet a csatornába visszavezetik. A berendezéssel 10 m/h tisztítási sebességet is el lehet érni és a szemcsés lerakódás semmilyen nehézséget nem okoz. (CST 3.ábra - 2-6.ábra - Csatorna tisztító géplánc) 44. KÖZMÛ

ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 3. VÍZELLÁTÓ HÁLÓZATOK ÉS VEZETÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJA 3.1 REKONSTRUKCIÓT KIVÁLTÓ OKOK ÉS AZONOSÍTÁSUK 3.11 Fenntartási problémák A mûködô rendszerek üzemének folyamatosságát idôrôl-idôre üzemzavarok szakítják meg. Az üzemzavarok elôfordulásának gyakorisága a rendszer megbízhatóságát jellemzô paraméter. Feladat a rendszer megbízhatóságának növelése E cél elérésére az üzemeltetés keretében végzett tevékenységek gyûjtôneve: fenntartás. A csôhálózat fenntartásának sajátossága elsôsorban abból adódik, hogy a hálózat igen jelentôs része a földbe építve üzemel. 3.111 Meghibásodások okai A vízellátó rendszer sokféle elembôl és anyagból épül fel, így különbözô módon viszonyulnak azokhoz a körülményekhez, amelyek között üzemelnek. A meghibásodások oka sokféle lehet. Az okok legáltalánosabban a következô képen csoportosíthatók:     

   tervezési hibák, kivitelezési hibák, gyártási hibák, üzemelési hibák ( indokolatlanul magas nyomás, nyomáslengés), üzemi feltételek változása: környezeti hatások változása, ellátási igények változása, elhasználódás. A meghibásodások szempontjából kiemelt jelentôsége van a környezeti hatások-nak és az elhasználódásnak. 3.1111    Környezeti hatások fiziko-kémiai hatások, biológiai hatások, külsô környezeti hatások:  statikus hatások,  dinamikai hatások,  hômérsékleti hatások. a.) Fiziko-kémiai hatások Elsô helyen a korróziót kell megemlíteni, amely a csôvezetékek fokozatos elö-regedését, majd tönkremenetelét okozza. Korróziós folyamatok játszódnak le a csô külsô-, és belsô felületén. A csôhálózat külsô korróziója esetén a fô indikátor az agresszív talaj és talajvíz, de a védelem hiánya is fontos kiváltó ok lehet. A korróziós folyamat a fémes anyagú

csövek esetében megy végbe a leggyorsabban. A talajok agresszivitását elsôdlegesen a bennük 45. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév lévô kloridok, szulfátok és szerves anyagok okozzák, ezért a humuszos talaj kedvez leginkább a korróziónak. A talaj agresszivitására jellemzô érték a talaj fajlagos ellenállása, a redox-potenciál és a PH érték. A külsô korrózióval szemben a mûanyag csövek ellenállása a legkedvezôbb. A vezeték belsô korróziója attól függ, hogy a vízbôl kiváló és lerakódó anyagok tudnak-e összefüggô védôréteget alkotni a csôfalon vagy sem. E réteg hiányában a fémanyagok esetében az oldott oxigéntartalom, a szabad szén-dioxid, a kedvezôtlen PH érték, a kloridok és a szerves szennyezôk okozhatnak belsô korróziót. Az oxidáció sebessége a felületig eljutó oxigén mennyiségétôl függ. Ha a vízben kicsi az oldott oxigéntartalom, akkor a vasionok oxidációja a teljes csôkeresztmetszetben

egyenletesen megy végbe, és a kiváló vas-hidroxid - rozsda - a vízzel tovább halad. Nagy oxigéntartalom esetén idôvel összefüggô rozsdafelület alakul ki, amely felületén megköti a víz vas- és mangántartalmát és a lebegô anyagokat. Ennek következménye a csô érdességének, a súrlódási veszteségnek a növekedése, a szállítókapacitás csökkenése és a vízminôség romlása. Ide tartoznak a belsô felületen kialakuló lerakódások (inkrusztáció) is. A lerakó-dások következményei hasonlóak az elôbb felsoroltakhoz, de itt oly mértékben lecsök-kenhet a vezeték keresztmetszete, hogy azon az áramlás gyakorlatilag megszûnik. Ilyenre lehet számítani olyan vezetékeknél, ahol a szállított közegben sok a szilárd anyag, vi-szonylag magas a PH érték (lúgos) és a hômérséklet. Ezek a csôhálózati problémák is fokozottan igénylik víztisztítási technológiák tudatosabb tervezését, kivitelezését, üzemeltetését. b.)

Biológiai hatások A lerakódások lehetnek biológiai eredetûek, ahol szintén fontos szerepe van a hômérsékletnek, a PH-nak és az oxigéntartalomnak. A lerakódások okozói lehetnek fonalas baktériumok, alsóbbrendû gombák vagy vezetékbe kerülô vándorkagylók (lásd a paksi atomerômû vezetéke). Nagyobb vastartalmú vizek esetén a vasbaktériumok elszaporodása is kellemetlen következményekkel járhat A lerakódások a csôvezeték öblítésével és tisztításával (és fertôtlenítésével) eltávolíthatóak, de az így elért eredmény csak átmeneti. A vizsgálatok igazolták, hogy a tisztítás után a "nyers" felületen a lerakódás képzôdése felgyorsul. Ezért a tisztítás után el kell végezni a belsô felület bevonását. A gyakorlatban a cementhabarcs bevonat készítése terjedt el leginkább. A passzív védekezési módok mellett ismertek aktív módszerek is. A csôtisztítási eljárásoknál az elôbb említett hátrányok miatt

a duktil öntöttvas csövek különleges cementhabarccsal, polietilén fémszórással felhordott horgannyal való nagyüzemi belsô bevonása jelenthet megoldást. Az ilyen gyárilag bélelt újabb öntöttvas csôhálózatok korróziós problémái jelentéktelenek. A csôhálózatban jelentkezô és lerakódást is okozó biológiai hatások jelentôsen csökkenthetôk, ha a nyers vizet - annak minôségét figyelembe véve - korszerû víztisztító eljárásokkal kezelik, gondolva a tisztítási technológia kialakítása során annak várható hálózati hatásaira is. 46. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév c.) Külsô környezeti hatások A vízhálózatokat - üzembe helyezésük után - különbözô mértékben érik külsô hatások, amelyek sokszor kedvezôtlen igénybevételeket okoznak a csôvezetékben, az üzemmódtól és a szállított közegtôl szinte függetlenül. a külsô hatások a következôk lehetnek:   statikus hatások A csôfalban

az üzemi nyomás, a földterhelés, a hibás fektetés következtében feszültségek alakulnak ki. dinamikus hatások A csôfal a talajmozgások, a forgalom dinamikus terhelése miatt állandóan változó feszültség alatt áll és benne többlet igénybevételek lépnek fel. Ezek együttes hatására a csôfal idôvel elveszti a beépítéskor meglévô szilárdsági tulajdonságait és a periodikusan fellépô terhelési csúcsok olyan hatásokat váltanak ki, amit már a csô nem tud elviselni. Mindez csôtöréshez, lyukadáshoz vezet Kimutatható, hogy a csôtörések gyakorisága összefügg a napi nyomáscsúcsokkal, valamint a forgalom sebességének növekedésével. Ilyen hatásoknak a rideg anyagú csövek állnak kevésbé ellen (pl. ac,öv)  3.1112 hômérsékleti hatások Ezek a hatások szintén túlzott igénybevételeket okoznak. A hômérséklet alakulása és a csôtörések elôfordulása között határozott korreláció mutatható ki. Egyrészt a

hôtágulás hatása esetén fellépô húzófeszültség, másrészt a talaj felsô rétegének a megfagyása miatt megnövekedett talajnyomás felelôs a gyakoribb törésekért. Meghibásodások következményei Az elhasználódás következtében minden vezeték elérkezik egy olyan mûszaki állapotba, amikor a gyakori meghibásodások következményeit az üzemeltetô már nem tudja vállalni a magas költségek és szolgáltatás színvonalának csökkenése miatt. Ilyenkor a vezeték rekonstrukcióra szorul, amely egyszeri befektetés, de nagy költségráfordítást jelent. A hálózati elemek tönkremenetelének folyamatát a csôvezeték élettartamgörbéje modellezi (3-1. ábra) 47. Meghibásodási arány [db/év/km] KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 1,6 1,4 3 1,2 1 2 1 0,8 0,6 4 0,4 A 0,2 C T1 0 0 T0 T2 B 20 40 60 80 Tv 100 É letkor, T [év ] 3-1.ábra Élettartamgörbe 1.az élettartam kezdôpontja, 2elméleti élettartam görbe,

3élettartam végpontja, 4. folyamatos üzem közben, a görbe normál szakasza Az élettartam fôbb szakaszai:     elméleti élettartam (To.Tv), beüzemelési idôszak (To.T1), állandósult, zavartalan üzem (T1.T2), elöregedés idôszaka (T2.Tv) 3.12 Vízminôség változások A vízminôség alakulása függ a hálózat állapotától, a betáplált víztôl és a rendszer többi elemétôl. A hálózatban áramló víz minôségének a szivattyúteleptôl a fogyasztóig kimutatható fokozatos romlását az okozza, hogy az adott víztérfogat a csôben vándorolva több tízezer négyzetméter csôfelülettel kerül érintkezésbe. Megfigyelhetô, hogy a hordalék lerakódása, a korróziós képzôdmények kialakulása és a biológiai eredetû rétegek tapadása a kisebb méretû vezetékeken gyakrabban fordul elô, azaz függ az áramlási sebességtôl és a vízhozam / csôfelület viszonyától. A szállított vízben mindig találhatók szerves vagy ásványi

részecskék. Ezek vagy a betáplált vízben is jelen voltak, vagy az áramlás során váltak, csapódtak ki, de gyakran a fektetés, javítás során a vezetékben hagyott szennyezôdések maradékai. Ezeket a víz magával ragadja és a kisebb sebességû helyeken lerakja (végágak, tárolók, stb). Az ivóvízben az egészségre ártalmatlan csírák is elôfordulnak. Kedvezô körülmények között elszaporodhatnak, és a csôfalon bevonatot alkotnak. Ezt a szakirodalom biofilmnek nevezi. A csôfalon található szervetlen anyagok kationjai a szerves anyagokat hasznosítva tovább fejlôdnek addig ,amíg a növekedésük a tápanyag hozzáférhetôségét nem akadályozza. Azért veszélyesek, mert a biofilm alatt oxigén hiányos környezet alakul ki, ami a korróziós folyamatokat serkenti. A hálózat üzemeltetése szempontjából a vízminôség megôrzése céljából mindenekelôtt a következô alapvetô szempontokat kell figyelembe venni: 48. KÖZMÛ ÉPÍTÉS 

  Óravázlatok 2.félév pangó víz elôfordulását el kell kerülni, 1 m/s-os vízsebességet célszerû fenntartani, hogy a csôfalon elegendô oxigén érkezzék, illetve a lerakódás veszélye elhárítható le- gyen, az elágazó hálózatok végágaiban a víz sebessége lelassul, hatására a víz a vezetékben pang, ilyenkor célszerû a végágak összekötése - körvezetékké alakítása -, amiáltal a vízmozgás a hálózaton belül növekszik, a vízmû a termelô, elosztó, fogyasztó, tároló egységek együttese, amely rendszerre a dinamikus egyensúly a jellemzô. Vízminôség szempontjából fontos a különbözô minôségû vizek hálózatbeli keveredésének az elkerülése. A keverék vizek nem csak minôségi változásokat okoznak, hanem fiziko-kémiai reakciók hatására bekövetkezô szennyezôdés miatt gazdasági következményei is vannak. Vízellátó rendszerek fontos eleme a tározó, ahol szintén minôségi változások jöhetnek

létre. A medencébôl távozó víz szinte sohasem azonos a medencébe érkezô víz minôségével, s a szennyezôdés mértéke akkor növekszik meg, amikor a vízszint közelebb kerül a fenékre leülepedett réteghez. Ennek kedvezôtlen hatása ellen részben a medence sûrûbb mosásával, részben utóklórozó telepítésével lehet védekezni. A víztárolás fô célja ugyan vízmennyiség-, és energiatárolás, de célja lehet a vízminôség javítása is. Ha a vízben utólagos vegyi folyamatok hatására lebegôanyag válik ki, azt tárolóban célszerû visszafogni, és nem szabad az elosztóhálózatba engedni. Ez a viszonylag új követelmény, aminek a mai medencetípusok nagy része nem felel meg, ezért ezek is rekonstrukcióra szorulhatnak (pl.a belsô hidraulikai viszonyok javításával) 3.13 Elavulás A csôhálózat üzemeltetési ideje alatt az ellátandó övezet, település fejlôdése következtében megváltoznak a fogyasztási viszonyok. Növekszik a

fogyasztók száma, a fajlagos vízigény és a hálózaton belüli fogyasztás eloszlása. Ennek következtében az üzemelô fônyomó-, és gerincvezetékek szerepe módosulhat, és a hatások kedvezôtlen együttes elôfordulásának eredményeként a hálózat egésze nem felel meg a biztonságos vízellátás követelményeinek. Az elavulás következtében a vízellátás színvonala egyes körzetekben fokozatosan romlik, és egyre gyakoribbak lesznek a nyomáshiányok és a vízhiányok. A hibák felderítésére ilyen esetben a hálózat különbözô üzemállapotban történô hidraulikai vizsgálatát hívják segítségül (üzemszimuláció). Ehhez nélkülözhetetlen segítséget nyújt a hálózat nyomás-, és vízmennyiség mérések végrehajtása, regisztrálása és a mérési eredmények évenkénti összehasonlító elemzése, melyek alapján lehetôvé válik a szimuláláskor használt hálózati modell identifikálása, és azon keresztül a megváltozott

paraméterek - érdesség, átmérô megfelelô figyelembevétele. Ezek világítanak rá a hálózat kényes pontjaira, azokra a területekre, ahol az ellátási körülmények megengedhetetlen módon romlanak. 49. KÖZMÛ ÉPÍTÉS 3.14 Óravázlatok 2.félév Költségek csökkentését célzó rekonstrukciók 3.141 Fenntartási, javítási költségek Ezeknek a típusú költségeknek az alapját "Meghibásodások következményei" címû pont tartalmazza. 3.142 Energia költségek A cél, hogy az energia költségeket csökkentsük, mivel az energia drága. A hazai hálózatok nagy része abban az idôben épült, amikor a mai illetve a belátható idôn belül várható arányoktól lényeges eltért az energia ár és a csôvezeték építési ár viszonya. Közvetlenül az energia csökkentése a következô módon valósítható meg. Az energia egységára a napszaktól függôen változik, ami azt jelenti, hogy az energiaár az éjszakai órákban

alacsonyabb. Megfelelô tároló kapacitás lehetôvé teszi, hogy a szivattyúzások egy részét az éjszaka végezzék el. Közvetett módon csökkenthetôek az energia költségek, ha a vezeték érdességét, ezáltal a súrlódási veszteségeket csökkentik. 3.15 A rekonstrukciót kiváltó okok felderítése A vizsgálat végrehajtása szempontjából:   bejárható (DN > 1000 mm), be NEM járható (DN  1000 mm) keresztmetszetû vezetékeket különböztetünk meg. A vizsgálati módszerek közül a roncsolásmentes vizsgálatokat célszerû elônyben részesíteni, amelyek a vízellátóhálózatok mindenfajta csôanyag esetében lehetôvé teszik a tényleges állapot feltárást. A vizsgálati eszközök egy csoportja csak a hibahelyek feltárására, a rendellenességek felderítésére alkalmas, több berendezés azonban a hibákat kiváltó okok megállapítására is felhasználható. 3.151 Hagyományos vizsgálati eljárások a.) Vizuális vizsgálat

(szemrevételezés) b.) Nyomáspróba Hosszabb hálózati szakaszok vizsgálati eszköze a nyomáspróba, amelyet általában vízzel hajtanak végre, de végezhetô levegôvel is. A vízellátó csôhálózatok nyomáspróbájakor a hálózat elzáróinak megbízhatóan kell tömíteni. A vizsgálatnál betartandó:  500 m-nél ne legyen hosszabb a szakasz,  szintkülönbség ne haladja meg a 20 métert. 50. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév A vizsgálat nyomásértéke: Pp = 1,5 Pü + 1 [bar], ahol Pp a próbanyomás értéke, Pü az üzemi nyomás értéke. Ezzel a vizsgálattal csak általános információkhoz lehet jutni, a hiba jellege, oka, helye rejtve marad. c.) Akusztikai vizsgálat A vízvezeték szivárgási helyének felderítése régi probléma, mivel a csôvezeték kisebb, lokális hibái gyakran rejtve maradnak. A hibahelyek pontos behatárolására a szivárgás által keltett hangot használják fel a mûszerek. A mérés elve, hogy szivárgás

hangja a hiba helyétôl távolodva fokozatosan csökken. 3.152 Korszerû vizsgálati eljárások a.) Vezetôképességen alapuló vizsgálat A vizsgálat során elektromágneses szondákat használnak vas és acél csôvezetékek lokális hibáinak kimutatására. A csôbe egy mozgó és forgó tekercset helyeznek, amely a csôfalban elektromágneses erôteret hoz létre. A hibahelyeken az erôvonalak folytonossága megszakad, és ezeket a helyeket a csôvégekre szerelt mûszerek rögzítik. b.) Akusztikai vizsgálat Az akusztikai vizsgálatok területén rohamos volt a fejlôdés. Az új mûszerekkel a mérések nagy pontossággal, megbízhatósággal és az emberi hallás igénybevétele nélkül végezhetôk el. A korrelátorok is a víz által keltett zajt használják fel hibakeresésre, de nem a zajerôsség, hanem a zajhasonlóság alapján. A vizsgálat lényege, hogy a korrelátorok meghatározzák azt az idôkülönbséget, amely egy szivárgó csôszakasz két végén

elhelyezett érzékelôket elérô, azonos zajok között van. c.) Vizsgálat fényképezéssel és ipari televízióval Az ivóvízvezetékek esetében színes felvételekkel olcsón beszerezhetô, fontos információkhoz lehet jutni. Az eljárásnak hátrányai, hogy az információ pontszerû, a kritikus pontok rejtve maradhatnak és az értékeléshez hosszú idô kell. A zárt láncú ipari televízió térhódítása új fejezetet nyitott a be nem járható csôvezetékek vizsgálatában. A berendezés fôbb részei:  kamera,  megfigyelôhely (monitor),  összekötôkábel és segédeszközök. 3.2 A VÍZELLÁTÓ HÁLÓZAT ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI Az összemérési, értékelési, elemzési módszerek jó összehasonlítási alapot teremtenek a hálózatok állapotfelmérésén keresztül azok értékeléséhez, beruházási,- (fejlesztési), rekonstrukciós döntések elôkészítéséhez. 51. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok A vizsgálatok során

kapott rekonstrukciós tervezésben is. eredmények 2.félév nélkülönözhetetlenek az ezt követô Üzemeltetési költség [költség/m] A hálózat állapotának értékelemzése a rekonstrukció szempontjából a döntés-elôkészítés része. A vízhálózat használati érték mûszaki-gazdasági elemzését jelenti Célja a szolgáltatási költségek csökkentése vagy nagyobb teljesítmény mellett változatlan költségszint elérése. A használati érték legfontosabb összetevôi: az életkor, a meghibásodási arány és az üzemeltetési költség. Az életkor és az üzemeltetési költségek összefüggését szemlélteti a 3-2. ábra 7 6 5 1 4 2 3 2 3 5 4 1 0 0 20 40 60 80 100 120 Életkor, T [év] 3-2.ábra - Az üzemeltetési költségek változása az életkor függvényében 1.összes költség, 2a javítás és helyreállítás-, 3a veszteség-, 4a karbantartás-, 5.a vizsgálatok költségei 3.21 Külföldön alkalmazott módszerek Az

ivóvízhálózatokkal kapcsolatban.jelentôs elemzések, Németországban és az USA-ban készültek. 3.211 Németországban kifejlesztett módszer A Németországban kidolgozott értékelô eljárás két meghatározó eleme: -a mûszaki állapot és -a kapacitás (3-3. ábra) ÉRTÉKELÉS mûszaki állapot DÖNTÉSI JAVASLAT kapacitás 52. KÖZMÛ ÉPÍTÉS +++ ++ Óravázlatok 2.félév + A meglévô hálózat és berendezéseinek + megtartása. + + + A meglévô hálózat megtartása. A hiányzó - kapacitás pótlása kiegészítô vezetékkel. - A meglévô hálózat felújítása részben új + vezetékekkel és berendezések létesítésével. - Teljes újjáépítés - szükséges. 3-3.ábra Értékelô táblázat döntési javaslatokkal A mûszaki állapotot három tényezô alapján értékelik:    a hálózat kora (A), a használati érték (B) és a meghibásodások aránya (C) (3-1. táblázat) A mûszaki állapot összetevôi 1900

elôtt épült A hálózat kora (A) 1900.1920 1921.1945 Értékelô szám 0 Fontossági szám 0,1 Mérôszám 1 2 0,1 0,1 0,1 0,2 0 53. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok Használati érték, [%], (B) Meghibásodási arány [db/km/év], (C) 1945 után épült <25 25.50 51.75 >75 >1 0,51.1 0,25.0,50 <0,25 2.félév 3 0 1 2 3 0 1 1 3 0,1 0,3 0,3 0,3 0,3 0,6 0,6 0,6 0,6 0,3 0 0,3 0,6 0,9 0 0,6 1,2 1,8 A használati érték részletes számításának lehetôsége. Használati érték [30 % -on belül 100 % -ot képvisel] Szabványon kívüli átmérô Szabványnak megfelelô átmérô Végág Nem végág Rossz helyen van a csô Megfelelô helyen van a csô ac Csôanyag pvc öv Beépítettsé belváros g külterület 0 1 0,5 0,5 0 0,5 0 (1) 1 (0) 0 1 0,15 0,15 - 0 0,15 - 0 0 1 0 0,25 0,25 0,25 0,1 0 0 0,25 0 1 0,1 0,1 3-1.táblázat - A közmûvek mûszaki állapotának értékmérôi A mûszaki állapot mérôszámát az Mm = A + B + C képlet

fejezi ki. Az Mm lehetséges értékei alapján végzett minôsítést a 3-2táblázat tartalmazza. A MÛSZAKI ÁLLAPOT MÉRÔSZÁMÁNAK (Mm) HATÁRÉRTÉKEI ALSÓ FELSÔ 0 0.75 0.76 1.75 1.52 2.25 2.26 3.00 MINÔSÍTÉS NEM FELEL MEG (-) MEGFELEL (+) KIELÉGÍTÔ (+ +) JÓ (+ + +) 3-2.táblázat - Minôsítés a mûszaki állapot értékelése alapján 3.212 Az USA-ban kifejlesztett módszer A csôvezetékek felújítása, a munkálatok idôpontjának optimalizálása hosszabb ideje foglalkoztatja a szakembereket az USA-ban is. A csôvezetékcsere ütemezésére ad 54. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév megoldást egy analitikus eljárás, amelyet Calgasy város Alta nevû területére dolgoztak ki. Egy csô vagy hálózat törési adatai alapján meghatározható egy regressziós egyenlet, amely jól tükrözi a folyamat alakulását. Ez felírható exponenciális alakban: lineáris alakban: t to Nt A Nto - Nt = Nto* e A (t - to) Nt = Nto + A*(t - to), ahol a

vizsgálat idôpontja [év], az építés éve [év], törések száma - 1000 m csôszakaszra a t-edik évben [db], növekedési együttható, regressziós együttható. Különbözô városokban, országokban a fajlagos csôtörés mutatóra a következô értékek adódnak (az értékek db/100km*év-re vonatkoznak). - New York 10 Manhattan 30-50 Seven Trent (Anglia) 10-40 Los Angeles 20 Bázel (Svájc) 15-35 Magyarország (összesen) 91 Az éves fajlagos csôtörésszám növekedési trendje mindenhol kimutatható. Ez az érték 0,6% és 3,8% között változik. A kutatások alapján a fajlagos csôtörésszám és a vezeték kora között korrelációt nem tudtak kimutatni, de az egyes vezetékekre vonatkozóan igazolható volt, hogy az üzemidô növekedésével a meghibásodások gyakorisága is emelkedett. A gazdasági elemzés alapelve az, hogy a hálózati elemeket csak addig célszerû javítgatni, amíg a javítás összege nem éri el a teljes átépítés (csôcsere)

költségeit. A csôtörésjavítás (Cb) és a csôcsere (Cr) költségeit a vizsgalati idôpontra diszkontálni kell. A két költségfüggvény összege elôször csökkenô, majd növekvô irányzatú. A vezeték szakasz cseréjének idôponját az összegfüggvény minimuma jelöli ki. 3.213 Hazánkban alkalmazott módszerek A hazai elméleti és gyakorlati fejlesztések e területen egyaránt jelentôsek. A több helyen és irányban folyó elméleti munkák közül kiemelkedôek a Budapesti Mûszaki Egyetemen, a Fômtervben és a Mélyéptervben kidolgozott módszerek. 3.3 VÍZELLÁTÓ HÁLÓZATOK REKONSTRUKCIÓJÁNAK TERVEZÉSE 3.31 A tervezés elôkészítése A tervezés jelentôs elôkészítést igényel. Az elômunkálatok körébe tartozik: 55. KÖZMÛ ÉPÍTÉS    Óravázlatok 2.félév az adatok gyûjtése és rendszerezése, a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok és a szakvélemények készítése. Különösen fontosak a következô adatok:

    talajmechanikai adatok, hidrogeológiai adatok, a napi víztermelés,- emelés,- fogyasztás,- tározás mennyisége, és legfôkébb a hálózatról beszerezhetô információk. A hálózatról beszerezhetô információk A hálózat állapotának felmérése az információszerzés elsô lépése. Ezeknek a vizsgálatoknak a helyét - a hálózati elemek összességének halmazából - a statisztikai mintavétel módszereivel határozzák meg. Fontosak a hibák javítása kapcsán megszerezhetô információk és ide tartoznak az adatgyûjtés klasszikus eszközei is: a feltárás és a geodéziai módszerekkel készített felmérés. Ezeknek a fontos adatoknak a tárolása, kezelése napjainkban már számítógéppel történik. A hálózati elemek nyilvántartásának létrehozásával lehetôség nyílik különbözô statisztikák készítésére. A csôhálózatok üzemeltetése során a szükséges információk fajtái:         

    grafikus, melyek a vezetékek, szerelvények, mûtárgyak, házi csatlakozások helyzetét, más létesítményekhez való kapcsolatát a helyszínrajzon ábrázolja, alfanumerikus, melyek az egyes vezetékek, szerelvények azonosító jelét és mûszaki adatait tartalmazzák, kronologikus, melyek a vezetékek, szerelvények meghibásodásait, javításait, átalakításait stb. az üzembe állítástól kezdve idôrendben és azonosító jel szerint nyilvántartják, dinamikus, melyek az azonosító jel szerint tartalmazzák a vezetékek, szerelvények üzemi körülményeiben és állagában bekövetkezô változásokat és azok észlelési idôpontját. Az állapotjellemzéshez a következô adatokra, mûszaki dokumentációkra van szükség: naprakész állapotban tartott hálózati térképek, az egyes vezetékek, szerelvények nyilvántartási lapjaikról: a méret, anyag hely , fektetési év, állapot, meghibásodások, javítások, karbantartások helye és

idôpontja, üzemeltetési panaszok stb, az adatfeldolgozás keretében kapott adatok közül ellátási körzet vezetékeinek átmérôk, csôanyagok, kor stb szerinti megoszlása, az ellátási körzet vezetékein elôforduló meghibásodások hely, anyag, méret, kor és költség szerinti megoszlása, a hálózat fenntartási költségeinek megoszlása a különbözô tevékenységi körökben, a hálózat számítógépes hidraulikai elemzésének eredményei, üzemeltetési modell (fogyasztás, eloszlás). 56. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 3.32 A tervezés folyamata Minden mûszaki tervezésnek - így a rekonstrukció tervezésnek is - egyetlen helyes módszere, ha az egészbôl a rész felé haladunk. Ez az elv a következô tevékenységekkel és sorrendben valósítható meg:    általános,- és célvizsgálatok, tanulmányok és kiviteli tervek készítése. A rekonstrukciós feladatok mûszaki és gazdasági összetevôinek értékelése

elengedhetetlenül fontos. A tervezés gazdasági feladata meglehetôsen adatigényes A matematikai statisztikára és a valószínûségi elmélet alkalmazására is szükség lehet, amelyhez számítógép felhasználása szükséges. 3.33 A rekonstrukciós módszer kiválasztás A legmegfelelôbb rekonstrukciós eljárás kiválasztása, minden elôzetes ismeret beszerzése ellenére is, nehéz feladat. Az módszer kiválasztásánál:   mûszaki és gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. 57. KÖZMÛ ÉPÍTÉS 3.4 Óravázlatok 2.félév A HÁLÓZAT REKONSTRUKCIÓ MÓDSZEREI A 3-4.ábrán a hálózat rekonstrukció módszerei láthatók HÁLÓZAT REKONSTRUKCIÓ FELTÉTELEK MÓDSZEREK ÚJ NYOMÁSÖVEZET KIALAKÍTÁSA A CSÔ ANYAGA NEM BÍRJA A NAGY NYOMÁSOKAT AVULT SZAKASZON VEZETÉK REKONSTRUKCIÓ NYOMÁSFOKOZÓK ALKALMAZÁSA LÉPCSÔZVE FÔVEZETÉK ÉPÍTÉSE ÚJ NYOMVONALON FÔVEZETÉKKEL PÁRHUZAMOS VEZETÉK ÉPÍTÉSE A FÔVEZETÉK NYOMVONALÁN

NAGYOBB ÁTMÉRÔ NEM HELYEZHETÔ EL (SÛRÛ KÖZMÛ) NYOMÁS FOKOZÁSA TÁROZÓKAPACITÁS NÖVELÉSE 3-4.ábra - Adott feltétel mellett választható hálózat rekonstrukciós módszer 58. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév HÁLÓZAT REKONSTRUKCIÓ FELTÉTELEK MÓDSZEREK FÔVEZETÉK ÉPÍTÉSE ÚJ NYOMVONALON A FÔVEZETÉK NYOMVONALÁN ÚJ ÚTBURKOLAT VAGY DÍSZBURKOLAT VAN FÔVEZETÉKKEL PÁRHUZAMOS VEZETÉK ÉPÍTÉSE FÔVEZETÉK ÉPÍTÉSE ÚJ NYOMVONALON FÔVEZETÉKKEL PÁRHUZAMOS VEZETÉK ÉPÍTÉSE NYOMÁS FOKOZÁSA A FÔVEZETÉK A KÖZELMÚLTBAN LETT FELÚJÍTVA VÍZTISZTÍTÁS JAVÍTÁSA AVULT SZAKASZON VEZETÉK REKONSTRUKCIÓ HÁLÓZAT KÖRVEZETÉK- KÉ ALAKÍTÁSA 3-4.ábra - Adott feltétel mellett választható hálózat rekonstrukciós módszer (folytatás) 59. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév HÁLÓZAT REKONSTRUKCIÓ FELTÉTELEK MÓDSZEREK ELÁGAZÓ HÁLÓZAT KÖRVEZETÉKES HÁLÓZATTÁ ALAKÍTÁSA A HÁLÓZAT TISZTÍTÁSA MÁR

NEM JELENT MEGOLDÁST VÍZTISZTÍTÁS JAVÍTÁSA AVULT SZAKASZON VEZETÉK REKONSTRUKCIÓ FÔVEZETÉK ÉPÍTÉSE ÚJ NYOMVONALON FÔVEZETÉKKEL PÁRHUZAMOS VEZETÉK ÉPÍTÉSE FAJLAGOS ENERGIAKÖLTSÉGEK EMELKEDÉSE AVULT SZAKASZON VEZETÉK REKONSTRUKCIÓ ÜZEMELTETÉSI ALGORITMUS MÓDOSÍTÁSA TÁROZÓKAPACITÁS NÖVELÉSE 3-4.ábra - Adott feltétel mellett választható hálózat rekonstrukciós módszer (folytatás) 60. KÖZMÛ ÉPÍTÉS 3.5 Óravázlatok 2.félév KITAKARÁS MELLETT VÉGREHAJTOTT VEZETÉKREKONSTRUKCIÓ A kitakarás mellett végrehajtott rekonstrukció egyrészt hasonlít az új vezeték fektetéséhez, másrészt számos különbség is jellemzi. E pontban azok az eljárás jellemzôk kerülnek bemutatásra, amelyekben a kitakarás mellett végrehajtott rekonstrukciós eljárás különbözik a hagyományos csôfektetéstôl. Ha a kínálkozó rekonstrukciós eljárások közül a nyílt árkos csôcserére, csôfektetésre esik a választás,

akkor elôször nyomvonalának helyét kell megtervezni. A vezeték nyomvonala két féle lehet:  az új vezetéket más nyomvonalra fektetik,  az új vezeték az eltávolított, régi csô helyére kerül. Elsô esetben a régi csôvezeték bent marad a talajban, ezt lezárják, az új vezetéket pedig a régi mellé vagy ettôl távolabbra - a közmû elôírásokat betartva - lehet fektetni . A másik esetben a kitakarás során a föld kiemelésével együtt a régi vezetéket is el kell távolítani, és ennek helyére kerül az új csôvezeték. Ebben az esetben az elôny is megvan, hogy az eltávolított, régi csô további állagromlása nem okoz problémát (pl. az ac. csövek késôbbi töréseinek következtében nem lesz útburkolat süllyedés, a bentmaradt csövet injektálni kell), és a késôbb fektetendô közmûvek elôl sem foglalja el a helyet. Az építés során ügyelni kell arra, hogy a csomópontokat, elágazásokat újra kell létesíteni, a régi

szerelvényeket ki kell cserélni és a tûzcsapokat, házi bekötéseket át kell kötni, vagy ezeket is cserélni kell. A kitakarás mellett végrehajtott rekonstrukció esetén lehetôség van a távlati vízigényeknek megfelelô, a korábbinál nagyobb átmérôjû vezeték létesítésére. Míg a kitakarás nélküli eljárásokkal csak az eredetivel megegyezô illetve esetleg egy dimenzióval nagyobb átmérôjû vezeték építhetô, addig ennél a módszernél ilyen gondok nincsenek (esetleg közmû zsúfoltság miatt). Mivel az építés alatt a vízellátás szünetel, ideiglenes megoldásról kell gondoskodni. Legáltalánosabb megoldás, hogy "repülô vezetéket" építenek. Ezek általában mûanyag KPE csôbôl készülnek, és csatlakoznak az üzemelô vízvezeték hálózathoz. Errôl a vezetékrôl történik a fogyasztók ideiglenes kiszolgálása, és az újonnan épített vízvezeték üzembe helyezése után ezt elbontják. Ha erre nincs lehetôség,

akkor más módon kell a fogyasztókat ivóvízzel ellátni (pl. lajtoskocsival) A kitakarás mellett végrehajtott rekonstrukció annyival bonyolultabb az egyszerû csôfektetésnél, hogy itt meglévô elágazások és bekötések közé kell az új vezetéket fektetni, valamint a fogyasztók vízellátásáról is gondoskodni kell. Ezért az ilyen jellegû rekonstrukciós munkákat gondos és alapos tervezésnek kell megelôzni. 61. KÖZMÛ ÉPÍTÉS 3.6 Óravázlatok 2.félév KITAKARÁS NÉLKÜLI VEZETÉK REKONSTRUKCIÓS MÓDSZEREK A rendelkezésre álló technológiákat többféle szempont szerint, különbözô módon lehet csoportosítani. VEZETÉKTISZTÍTÁS ÜZEMELTETÉSI MÓDSZERREL:  végágösszekötés,  öblítés: • vízzel végzett öblítés, • víz - levegôs öblítés, • mûanyag elemekkel végzett öblítés, • vegyszeres tisztítás és öblítés. VEZETÉKTISZTÍTÁS ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL:  mechanikus tisztítás: •

csörlôvel vontatott tisztító eszközök, • víz által hajtott tisztító eszközök: - lövedék elven mûködô, - hidromotorral hajtott, - korszerû mechanikus (R.RS),  hidromechanikus tisztítás:  homok légfúvásos tisztítás. CSÔBÉLELÉS:  belsô felület bevonása: • forgó vízsugaras tisztítás, • cementhabarcs bélelés: - szórófejes, - zsaluzással, - üvegszál erôsítéssel, • festék- és mûgyanta felhordás, • fröccsöntött mûanyag-fóliafelszórás,  "hagyományos" csôbélelés: • csôbehúzás, • csôbetolás,  szorosan illeszkedô bélelés: • memória effektuson alapuló: - ROLL DOWN, - SWAGE-LINING, - U-LINER, • tömlô relining: - INSITUFORM - PROCESS PHONIX, • csôtekercselô relining. CSÔCSERE TÖRÔELJÁRÁSSAL:  csôcsere repesztô eljárással: • dinamikus (pneumatikus eljárás), 62. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév • statikus (hidraulikus eljárás), 

csôcsere a régi csô eltávolításával (HYDROS), ÚJ VEZETÉK ÉPÍTÉSE KITAKARÁS NÉLKÜLI ELJÁRÁSOKKAL: • átnyomás,  csôátsajtolás módszerei: • átszúrás, • ütve sajtolás, • sajtolva fúrás, • áthúzás,  fúrásos csôáthajtási módszerek: • átfúrás, • FLOW TEX (hidromechanizációs furatkészítés),  mikroalagút építés. 63. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 4. A VÍZSZERZÉS LÉTESÍTMÉNYEI 4.1 A VÍZSZERZÉSI MÓDOK VÁZLATOS JELLEMZÉSE  A felszínközeli (talajvíz, ill. hasonló jellegû) vizek kapcsolata igen szoros a külsô tényezôkkel (beszivárgás, párolgás), közvetlen utánpótlási adottságokkal rendelkeznek, a víztelenítést érintô adottságaik idôben változnak a külsô körülmények behatásától függôen. Ugyancsak változó a kinyerhetô víz fizikai-kémiai tulajdonsága is. Kedvezô feltételek esetén (rétegkifejlôdés, utánpótlódás) nagyobb vízmennyiség

gazdaságos kitermelésére is igen alkalmasak. Kitermelése ásott kúttal (0,5-5 m3/d), aknakúttal (20-1000 m3/d), vagy csôkúttal (300-600 m3/d) történhet.  A zárt rétegvíz a külsô behatásokkal szemben gyakorlatilag védett. Ha külszíni utánpótlással rendelkezik, az rendszerint távolabbi területeken van. A víztermelés feltételei, a kitermelhetô víz kémiai és fizikai jellemzôi kiegyenlítettek és alig változóak. Az igénybevétel tekintetében korlátokat szabhat az a körülmény, hogy az utánpótlás feltételei kedvezôtlenebbek, továbbá a vízadó réteg kifejlôdése is általában finomabb szemcsézetû. Kitermelése általában csôkúttal történik A mélyebben lévô rétegvizek, az un. mélységi vizek hazai adottságaink között igen jelentôsek Kitermelésük mélyfúrású kutakkal történhet, amelyek vízadó képessége rendkívül tág határok között változhat (50-2000 m3/d).  A partiszûrés lényegében átmenet a

felszíni és felszínalatti víznyerés között. A felszíni víz tulajdonsága - különösen pedig az átvezetô réteg tisztítóképessége erôsen befolyásolja a kinyerhetô víz minôségét. Hazánkban a partiszûrésbôl nyerhetô víz ma még inkább felszín alatti jellegûnek tekinthetô. Kitermelése régebben aknakúttal, ma inkább csôkúttal vagy igen gyakran csáposkúttal (1000-3000 m3/d) történik. A kitermelt víz mennyisége az igénybevehetô partszakasz hosszától is függ (5-2000 m3/d, km; 30-50 m-es kúttávolsággal javítható, amelyra 1-5 m/d beszivárogtatási sebesség a jellemzô). 4.2 FÚRT KUTAK 4.21 Fúrt kutak szerkezete és építése A fúrt kutak fogalomkörén belül a 30 méternél kisebb mélységû és száraz fúrási eljárással vagy különleges markoló használatával készült kutakat csôkútnak nevezzük. A csôkút a felszín közeli törmelékes durvaszemû vízadó rétegek igénybevételének legáltalánosabb mûtárgya. A

mélyfúrású kút ezzel szemben mélyebben fekvô rétegek - más fogalmazásban - a mélységi vizek igénybevételének széles körben alkalmazott berendezése, amelynek fúrása öblítô folyadék felhasználásával, rotary rendszerû fúrással történik. A két kúttipus építése eltér ugyan, de anyagaik, szerkezeteik sok tekintetben hasonlóak, ezért a fejezetben mindkét típust összevontan tárgyaljuk. A csôkutak építésénél szokványos száraz fúrási eljárás legfôbb jellemzôje a fúrólyuk mélyítésének - kôzebontás és a fellazított anyag kiemelésének változása miatti szakaszos végzése. Agyagos talajban a furat spirál-, kanálfúróval, kavicsos-görgeteges rétegben szelepes fúró alkalmazásával mélyíthetô. Nagy átmérôjû csôkutak kivitelezésekor a szemcsés anyag kiemelésére nagy befogadóképességû markoló is használható. A fúrószerszámok függesztésére a fúrótorony és fúrókötél, mozgatására a 64.

KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév fúrócsô és az emelômû szolgál. Száraz fúrás esetén a furatot béléscsövezéssel kell beomlás ellen biztosítani. A rétegváltozások helyének, az egyes rétegek anyagának szabatos meghatározása érdekében a béléscsövet úgy kell a fúrással párhuzamosan sûllyeszteni, hogy alsó éle a fúró alatt legyen. A kôzet anyaga, a rétegtávolságok száraz fúrással folyamatosan és viszonylag pontosan meghatározhatók. A csôkút kiképzésénél rendszerint két csôrakat (irány- és szûrôcsô) végleges beépítése szükséges. Az iránycsô akadályozza meg a talajvíz, valamint a felszíni vizek közvetlen kútbajutását. Az iránycsônek ezen kívül a kôzetnyomással, külsô hatásokkal szemben elleállónak kell lennie. Ezért iránycsôként szilárd, korrózióálló acélcsövek használhatók fel Az egyszerû csôkút kialakításának fázisait az 4-1.ábra mutatja 4-1.ábra (103b.pcx) A csôkútban

gyakorlatilag nincs tározott víz. Építése általában akkor indokolt, ha a vízadó rétegbôl a legnagyobb vízigénynek megfelelô vízmennyiség folyamatosan termelhetô. A mélyfúrású kút építésénél alkalmazott rotary fúrásra a folyamatos fúrólyukmélyítés és anyagkihozatal jellemzô (4-2.ábra) Rotary fúrásnál a fúró körforgó mozgásával mélyül a fúrólyuk és a fellazított - felfúrt kôzetrészeket az öblítôiszap folyamatos keringése szállítja a felszínre. Az öblítôfolyadékot dugattyús szivattyú továbbítja a fúrócsôbe Az öblítés a fúrás egyik legfontosabb tényezôje és az öblítôfolyadéknak számos feltételt kell kielégítenie. Pl az öblítôfolyadék ellennyomása biztosítja a fúrólyukat a laza kôzetek beomlása és az egyes rétegekben lévô folyadék beáramlása ellen. Öblítôfolyadékul vízbázisú (víz- és anyagféleség, valamint iszapjavító anyagból készült) fúróiszap használható. 65.

KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév A mélyfúrású kút építésének legfontosabb fázisait a 4-3.ábra szemlélteti Az iránycsô elhelyezése után a fúrás ún. keresôfúrással mélyíthetô Az ezt követôen elvégzett fúrólyuk-vizsgálattal meghatározható az igénybevételre alkalmas vízadó réteg helye, és a kútkiképzést befolyásoló egyéb fontos körülmények. A fúrólyuk vizsgálata után a furat felbôvíthetô és elhelyezhetô(k) a köztes béléscsôrakat(ok), amely(ek) palástcementezéssel épülnek fel. Ezt követôen helyezhetô el a szûrôcsô és hajthatók végre a kútépítés befejezô mûveletei. 4-3.ábra (106b.pcx) Részben a gazdaságos csôfelhasználás, részben pedig a szerelvények elhelyezési lehetôségének biztosítására az egymással átfedésben lévô csôrakatok vágássalcsavarással megbonhatók és eltávolíthatók. A különbözô átmérôjû csövek közötti zárásra tömszelence használható. Fúrt

kutaknál alkalmazható csôanyagok: acél, azbesztcement vagy mûanyag, az 41.táblázat szerinti méretválasztékban Kis mélységû csôkutak esetén külön szilárdsági méretezés az adott csôanyagoknál felesleges, a várható vegyi hatásokra azonban figyelemmel kell lenni. Mélyfúrású kútnál a csô súlyát számítani kell A csövek méretválasztáka lehetôséget ad az egyes csôrakatok, béléscsövek illeszkedô méreteinek alkalmazására (pl. PVC és acélcsövekre lásd a 4-3ábrát) A fúrás minimális átmérôje a kitermelendô vízhozam és a vízadó réteg tulajdonsága alapján, az 4-1.képlet szerint számítható A szûrô a kút legfontosabb szerkezete, célja a kútban áramló víz befogadásához optimális feltétel biztosítása. Ezen felül anyagát tekintve megkívánjuk, hogy a szûrô 66. KÖZMÛ ÉPÍTÉS     Óravázlatok 2.félév a kôzetnyomással és a beépítésnél fellépô igénybevétellel szemben kellô

szilárdságú, a külsô-belsô korrózió iránt közömbös legyen, a réteg vizével kémiailag ne reagáljon, a víz minôségét ne befolyásolja. A szûrôcsô átmérôje gyakorlati összefüggések felhasználásával (4-2. és 4-3képlet) számítható. A szûrô nyílásméretét úgy kell megválasztani, hogy a rétegváz kialakulását és állandósult feltételek melletti fennmaradást biztosító szemcsék megtartására legyen. A rétegváz kialakítását elôsegítô legkisebb méretû szemcse a vízadó réteg hatékony szemnagysága. Megválasztása a kút mûködését alapvetôen befolyásolhatja. A célszerûnél nagyobb szûrônyílás esetén (1) kezdetben a kúthozam általában igen magas, a víz azonban sok homokot hoz magával, a kút körüli rétegállapot nem tud állandósulni. Aláméretezett szûrônyílás esetén (2) a szûrôváz kialakulását zavaró, a helyükbôl kimozdult finom szemcsék a szûrô övezet körül halmozódnak fel. A víz

homokmentes, de a kút hozama általában nem éri el a vízadó rétegbôl kitermelhetô vízmennyiséget és a finom szemcsék nagyobb mérvû felhalmozódása a szûrô gyors eltömôdését eredményezheti. Különbözô szûrôtipusok ismeretesek és alkalmazhatók. A célszerû megoldást az igények és az adottságok széleskörû mérlegelésével kaphatjuk. Peforált-hasított szûrôk A nyílások nagyobb mérete miatt közvetlenül általában akkor alkalmazhatók, ha a szûrôcsövet durvaszemû (kavics-görgeteg) réteg veszi körül (4-6.ábra) A szûrôcsô a csôpalást 10-30 %-ban történô megnyitásával alakítható ki, a csô átmérôjétôl és anyagától függöen 5-20 mm átmérôjû furatokkal,vagy 2-10 mm szélességû és legfeljebb 250 mm hosszúságú hasításokkal. A csô szilárdságát a megnyitás mértéke és módja befolyásolja, ezért mûanyag vagy azbesztcement szûrôcsô kialakítása esetén a szabad keresztmetszet nem haladhatja meg a

teljes csôfelület 18 ill. 15 %-át Sodronyszövetes szûrôk Finomabb szemcsézetû vízadó rétegben a perforált vagy hasított szûrôcsô huzalszövet borítással (4-7.ábra) alkalmazható A huzalszövetet a beáramlási felület kedvezôbbé tételére drót-spirál alátétre kell elhelyezni. A huzalszövet szabad nyílását úgy kell kiválasztani. hogy a szövet lyukbôsége 15-20 %-kal kisebb legyen a hatékony szemcse méreténél (4-2.táblázat) A szövet bronz-, sárgaréz-, vagy mûanyag (perlon) A szinesfém sodronyszövet és az acél szûrôcsô különbözô elektrokémiai folyamatok megindulását segítheti elô; korrózió, kéregképzôdés léphet fel. A fémszövet felerôsítése forrasztással, a mûanyagszövet rögzítése a szûrôcsövön több módon (varrás, heggesztés, ragasztás) történhet. A fenti szûrô alaptipusokon kívül számos további más szûrôt is ki alalkítottak, elsôsorban a beáramlási felület növelése és az áramlási

viszonyok javítása érdekében. A pálcavázas szûrôk pl. anyagtakarékosabban, lényegesen nagyobb szabad beömlô felülettel és a 67. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév szûrô megfelelô szilárdsága mellett alakíthatók ki (4-8.ábra) Hibás szûrônél perforált és hasítás mellett a szabad nyílás képzése párhuzamos bevágásokkal és bevágott lemez boltíves préselésével is történhet, így a csô átmérôje is növekszik. Újszerû és a jövöben feltehetôen jelentôsen teret hódít a perforált csôre rögzített un. kavicsbetétes, illetve ragasztott kavicsszûrôs kutak alkalmazása. A perforált csôre rögzített kavicsszûrô nagy elônye szilárdsága és a szûrôkiképzés egyszerû megoldása, hátránya viszont, hogy a nagyobb vastagságú szûrôtestnek megnövekszik a hidraulikai ellenállása. Kavicsövezet Csôkútnál a vízadó réteg szûrô körüli állékonysága kavicsövezet kialakításával is fokozható. A jól

kialakított kavicsövezet átmenetet képez a természetes réteg és a szûrôcsô között. Kavicsövezet alkalmazásával a vízáramlás legnagyobb sebességû zónájában a könnyen kimozduló finom szemcsék helyett a vízadó réteg tulajdonságainak megfelelô szilárd vázat alakíthatunk ki. Így finom szemcsés rétegben is kisebb ellenállású szûrô építhetô be. A kavicsolás a kút vízadóképességét és élettertamát növeli, bizonyos költségtöblettel alakítható ki, és az átlagosnál magasabb színvonalú kivitelezést igényel. A kavics-zóna szemszeméretére vonatkozóan a szabvány elôírását a 4-4.képlet tartalmazza. Több fokozatú kavics-zóna kialakítása esetén a szûrôszabály értelemszerûen érvényes. A kavics-zóna átmérôjére vonatkozóan csak gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Eszerint minimálisan 70 mm-t meghaladó gyûrûben kell az egyrétegû kavicsolást kialakítani. A kavics lehelyezésének általános, hazai

viszonyok között szinte kizárólagos formája a köpenycsô védelme melletti kavicspakolás, amely elsôsorban a csôkutak száraz fúrási móddal történô kivitelezésénél szokványos. A száraz fúrási eljárás a furat felületén minimális roncsolást és eltömôdést okoz, így a kavicsolás elôtt a furat falát elzáró vagy szennyezô anyagok eltávolításáról nem kell gondoskodni. A megtámasztandó vízadóréteg szemcseösszetételének szabatos. 4.3 FÚRT KUTAK VÍZHOZAMÁNAK SZÁMÍTÁSA 4.31 Teljes kút A kutak vízhozam-számításának közismert Dupuit-Thiem összefüggése értelmében az egyedi kút teljes vízhozamát az 4-5.ábra alapján értelmezett változók függvényében;   szabad víztükrû rétegbôl vett vízhozamot az 4-5.képlet, feszített tükrû rétegbôl vett vízhozamot a 4-6.képlet szerint számíthatjuk. A képlet használatához a k szivárgási tényezô és az R hatósugár ismerete szükséges. A k tényezô

szemeloszlás alapján történô számítással, laboratóriumi vizsgálatokkal vagy próbaszivattyúzással határozható meg. Az R közelítô empírikus összefüggésekkel, pl 47képlet szerint számítható 68. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév Megjegyzendô, hogy az összefüggésekben az R logaritmusa szerepel, így felvett értéke a számítás végeredményét viszonylag kevéssé befolyásolja. A kút körüli szemcsés közeg hidraulikai ellenállásán kívül - különösen nagyobb leszívásnál - a kútszûrô hidraulikai ellenállását is számításba kell vennünk. Ez az un kútellenállás a természetes rétegadottságok megbontásából, a víznek a kút belsô terébe való beáramlása során fellépô veszteségek összegébôl tevôdik össze és a 4-12.ábra h értékkel jelölt vízszál-elszakadást eredményezi. A kútellenállást a 4-8képlettel számíthatjuk. A kút vízhozamát befolyásoló hidraulikai körülmények

áttekintésébôl kitünik, hogy még az itt alkalmazott egyszerûsítô feltételek mellett is több tényezôt mérlegeléssel kellett felvenni. A konkrét tervezési feladatoknál is elkerülhetetlenül szükséges a rendelkezésre álló adatok és információk sokrétû elemzése és értékelése. 4.32 Nem teljes kutak Vastag vízadóréteg esetén létesítheô, hidrodinamikailag tökéletlen kutak közelítô vízhozamának számítása gyakorlati összefüggések felhasználásával történhet. A kissé bonyolult képletek megtalálhatók a szakirodalomban. 4.4 PARTISZÛRÉSÛ VÍZSZERZÉS 4.41 Kúttípusok és elhelyezésük Az adott partszakasz legfôbb jellemzôje az alacsony vízállásnál kitermelhetô vízmennyiség egységnyi partszakaszra vetített értéke. nyilvánvaló, hogy a vízzel borított kavics vastagsága, szemszerkezete, a part állapota és szûrôképessége, a megvalósítható üzemi vízszint (és az ezzel meghatározott leszívás) a

legdöntôbb tényezôk. A Duna budapesti 2 m-es vízállásánál pl 15-25000 m3/nap is elérhetô Az üzemi vízszint helyez megválasztásához legalább 2 m-es aktív vízszállító felületet kell a rétegben figyelembe venni. A rendelkezésre álló part szûrôhatásának kihasználásával elérhetô elméleti vízhozamot leginkább kútrendszerek telepítésével közelíthetjük meg. Az akna-, csô-, vagy csáposkutak (kivételesen mederkutak) a parttal párhuzamos kútsorokat alkotnak, amelyek egyrészt a folyó felôl érkezô (és a mederfenéken kialakuló lassúszûrési folyamat által megtisztított), másrészt a "háttér" felôl utánpótlódó vízkészletek kitermelését teszik lehetôvé. Az akna-, csô-, vagy csáposkutak rendszerével kialakítható vízkivételek közül az aknás kutak telepítése háttérbe kerül az építés nehézségei és az üzemeltetés hátrányai miatt. A partfelület folyamatos és egyenletes igénybevételét

elsôsorban csôkutakból álló vízkivételi rendszerek kialakításával biztosíthatjuk. A csôkutas vízkivétel legfôbb elônye, hogy a kutak olyan közel létesíthetôk egymáshoz, hogy a kútrendszer gyakorlatilag egyenletes terhelést képvisel a partszakaszon, és emellett a csôkutakban elhelyezett függôleges szûrôszerkezetek a vízadó réteg teljes aktív szakaszát bekapcsolják a víztermelésbe. 69. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév Kellô vastagságú vízadó réteg esetében a csáposkutas vízkivétel bizonyult a legcélszerûbb megoldásnak. A csáposkútból történô víztermelést a csápok kihajtásának szintje, a csápok száma és hossza befolyásolja. A tapasztalatok igazolták, hogy az egyes zsápok termelékenysége a csáp hosszával nem egyenes arányban függ össze. A mûszeres vizsgálatok eredményébôl ugyanis egyértelmûen megéllapítható, hogy a csápok hozamánakjelentôs része a csépok végén lép be és ezt

követôen változó mértékben, de csökkenô tendenciávalvesz részt a csáp belsô szakasza a víztermelésben. Sokirányú vizsgálatok eredményeként a legkedvezôbb csáphossz a vízadó réteg és a partfelület adottságaitól függôen 25-40 m-ben határozható meg. A csáposkút telepítési lehetôségét gondos hidrogeológiai feltárással kell megvizsgálni. A vasbeton aknát a csápok kihajtásávhoz szükséges munkatér biztosításához szokványosan 5,0 méter átmérôvel építik. A csápok kihajtása az akna falába elôre elhelyezett idomokon keresztül történik. A szûrôfelület a csô réselésével képezhetô ki. A korlátozott munkatér miatt a szûrôcsáp rendszerint 3,0 m-es csápokból illeszthetô össze- A csápok kitolásánát hidraulikus sajtoló biztosítja. A kisajtolás megkönnyítésére a szûrô kúpos fúrófejben végzôdik A fúrófejnél folyamatos öblítéssel lazítják a réteget és öblítô áramkörrel szállítják el a

fellazított kôzetanyagot. Vasbeton aknás csáposkútra mutat példát a 4-6.ábra Korszerû és egyre elterjedtebben alkalmazott megoldás a Fôvárosi vízmûvek által kifejlesztett kisátmerôjû, acéllemezek ("törpe") csáposkút (4-7.ábra) 4-7.ábra (105b.pcx) 70. KÖZMÛ ÉPÍTÉS Óravázlatok 2.félév 4.42 A parti szûrés számítása Partiszûrésnél a vízkivétel hidraulikai méretezése tehát összetett szûréstechnológiai, vízutánpótlódási és hidraulikai faladat. A számításhoz, amely a víztermelés pusztán mennyiségi kérdéseire terjed ki - elôzetesen próbaszivattyúzást kell végezni az igénybevételre kerülô partszakaszon. A szivattyúzott és kiképzésében a tervezettel megegyezô kút mellé a folyóval párhuzamos és merôleges irányban a leszívott vízszint megfigyelésére figyelôkutak is telepítendôk. A méretezés alapelve, hogy a vízfolyások fenekén beszivárgó víz átlagos sebessége ne lépjen túl

egy meghatározott v max - a lassúszûrôknél megengedett (de még inkább annál is kisebb) - értéket. Tapasztalatok szerint: v max =0,25 m3/nap,m2 értékû lehet. A gyakorlatban sokszor még ennél is kis 0,1-0,2 m3/nap,m2 beszivárgó vízmennyiségeket kell elôírni v érték meghatározott szinten tartása hidraulikai méretezés alapján, a vízkitermelés megfelelô mennyiségének beszabályozásával történik. Ilyen szempontból közömbös, hogy vízkivételek a folyóhoz közelebb vagy távolabb vanak-e, ha egyébként az hidraulikai feltételek biztosítottak. Partiszûrésû vízszerzésnél fontos a megfelelô partszakasz, és a víznyerô létesítmények partéltôl mért távolságának megválasztása. Ez utóbbi egyaránt kihat a vízhozamra és a vízminôségre. Szempontokat és ajánlásokat a vonatkozó szakirodalomban találhatunk A vízkivétel folyótól való távolsága a tartózkodási idôvel áll összefüggésben. Partmenti vízkivételnél több

vizet akkor kaphatunk, ha a vízkivétel és a folyó közötti távolság minél kisebb, a lassúszûrés hatékonysága érdekében viszont szükséges egy minimális távolság (mintegy 20-80 m) tartása. Az egységnyi szélességû partszelvényen át a leendô kútsorhoz áramló vízhozam a végleges víztermeléssel megegyezô próbaszivattyúzás eredményeibôl számítható. Az erre, továbbá az adott vízhozam kitermeléséhez igénybeveendô part hosszára, valamint a kutak számának meghatározására vonatkozó képletek a szakirodalomban találhatók. Partmenti kút vízhozamának közeíltô értékét a 4-8.ábra és a 4-9képlet alapján számíthatjuk. Csáposkút közelítô számítása: 4-5 m-es leszívás és max. 50 m-es csáphossz esetén a kútsort mindkét oldalról utánpótlódó galériaként, a 4-9.ábra és a 4-10képlet szerint számíthatjuk. Itt L az összes csáphossz Elsô közelítésül a szükséges csáphosszat mintegy 0,5 l/ms fajlagos

vízhozam felvétele alapján számíthatjuk. 71