Commerce | External trade » Nagy Ildikó - Magyarország és Franciaország külkapcsolatai

MAGYARORSZÁG ÉS FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATA Nagy Ildikó Kieg. gazd tagozat Szombathely II. évfolyam Magyarország és Franciaország jelentős gazdasági kapcsolattal rendelkezik, mind a kereskedelmi, mind a befektetési oldalról tekintve. A két ország közti külkapcsolat főképp a Magyarországon végbemenő rendszerváltás hatására erősödött fel. A rendszerváltás hatására bizonyos „váltás” történt hazánk külgazdaságában – keleti partnereinket nyugatiak váltották fel – így a franciákkal való viszonyunk is kiteljesedett. 1968-ban az Európai Közösségen belül megalakult a Vámunió, vagyis a tagországok közötti kereskedelem mennyiségi és vámkorlátoktól mentes lett, de az EK-n kívüli országokkal szemben közös külső kereskedelempolitikát vezettek be. Az Európai Közösség taglétszáma fokozatosan növekedett, 1993-ra, amikor is az Európai Közösség tagállamaiból létrehozták az Európai Uniót. 1995-ben a

tagok száma 15-re emelkedett, az akkori tagok: Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg (azaz Benelux államok), Egyesült Királyság, Írország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Finnország, Svédország. Magyarország gazdasági kapcsolatai a 90-es évektől kezdve főképp az Európai Unió felé irányultak, így tehát Franciaország felé is. Időközben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások hazánk és az Unió között, közben az Uniós tagok számára – így Franciaország számára is – egyre vonzóbb befektetési terület lett hazánk. A francia gazdaság helyzete: A gazdaság a 2003. évben mindössze 0,2 százalékkal növekedett, ami a háborút követő időszak harmadik leggyengébb teljesítménye az 1974. és 1993. évi után A munkanélküliek arányának növekedése megállt, azonban a munkanélküliség továbbra is magas. Az ipari termelés 1,7 százalékkal bővült Az infláció mind

az EU, mind az eurózóna átlagát meghaladta. A francia tőzsde viszont jó évet zárt: a tőzsdeindex – CAC – 15 százalékkal emelkedett a 2003. évben Az euró jelentős felértékelődése kedvezőtlenül hatott Franciaország eurózónán kívüli exportjára, a külkereskedelmi forgalom a 2003. év egészében csökkent Franciaország a maastricht-i kritériumok szerinti referenciaértékeket sem tudta teljesíteni, az államháztartási deficit 4,1 százalék, az adósságállomány GDP-hez viszonyított aránya pedig az előző évi 58,6-ról 63 százalékra emelkedett. Magyarország az Európai Unióval történő, hosszú tárgyalási folyamat révén – további kilenc másik országgal – 2004. május 1-jén az Unió tagja lett Ennek következtében az Uniós tagállamokkal való kereskedés egyszerűbbé, s gazdaságilag jövedelmezőbbé vált a vámok megszűnésének hatására. Az exportunk jövedelmezőségét azonban a forint-euró árfolyam

nagymértékben befolyásolta – rontotta, azáltal, hogy az elmúlt időszakban az erős forint hatására az exportáló cégek kevesebb bevételhez jutottak, mint korábban. A magyar gazdaságban fő cél a munkanélküliség, az infláció csökkentése – szinten tartása, s a maastricht-i kritériumok teljesítése. A maastricht-i kritériumoknak való megfelelés az euró hazai bevezetésének a feltétele, azonban hazánknak még jelentős lemaradásai vannak e téren, így az uniós valuta bevezetése még pár évet várat magára. Magyarország külgazdasági kapcsolatának a vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy Franciaország az exportban a negyedik, importban a hatodik legfontosabb partnerünk. A termékforgalom szerkezete évek óta változatlan: mindkét oldalon a gépek, gépi berendezések forgalma a meghatározó. A gépek és feldolgozott termékek együttesen kivitelünkben és behozatalunkban is a forgalom több mint kilenctizedét teszik ki. Az

élelmiszeripari termékek kivitele több mint 20 százalékkal nőtt és ismét elérte a 2001-es szintet. Az idei első hat hónapban kivitelünk 7, behozatalunk 21 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, s ezzel az eddig magyar aktívum passzívumba fordult. A magyar-francia külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2003 2002 2003 2002 2003 2002 2.068,8 2.199,2 2.921,9 2.030,4 146,9 168,8 Élelmiszerek,ital,dohány 76,2 93,1 52,4 53,7 23,8 39,5 Nyersanyagok 10,9 11,5 26,2 32,4 -15,3 -20,9 0,0 0,0 78,0 81,7 -78,0 81,7 567,5 567,9 807,5 867,9 1.414,2 1.517,6 957,8 994,7 Összesen: Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek,gépi berend. -240,0 -291,0 456,4 522,9 Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2003. évben (%) Index (2003/2002) Megoszlás kivitel behozatal kivitel behozatal Összesen: 106,3 105,6 100,0 100,0 Élelmiszerek,ital,dohány 122,2 102,4

4,2 2,6 Nyersanyagok 105,3 123,5 0,5 1,6 Energiahordozók 404,6 104,8 0,0 4,0 Feldolgozott termékek 101,7 107,5 26,2 42,7 Gépek,gépi berend. 107,3 103,9 69,0 49,0 Kiviteli forgalommegoszlása Behozalali forgalom megoszlása élemiszerek,it al,dohány 3% élem iszerek,ital, dohány 4% ny ersany ago k 2% nyersanyagok 1% energiahordozók 0% feldolgozott term ékek 26% gépek,gépi berend. 69% energiahordoz ók 4% élem iszerek,ital,dohán y nyersanyagok energiahordozók feldolgozottterm ékek gépek,gépi berend. 48% f eldolgozott termékek 43% gépek,gépi berend. A magyar Országgyűlés 1988-ban fogadta el a külföldi befektetésekről szóló törvényt, amelyik teljes védelmet és biztonságot garantál a nem magyar állampolgárságú befektetők befektetéseinek és üzleti tevékenységének. A törvény garantálja, hogy a befektetőket ugyanolyan módon kezelik, mint a hazai befektetőket. A törvény tartalmazza a repatriálási

garanciát, amelynek alapján a külföldi befektetők szabadon utalhatják át nyereségeiket és a befektetett tőkét a hazai országba abban az esetben, ha részben vagy egészen megszűntetik vállalkozásukat. Magyarország teljes körű védelmet nyújt a kisajátítás, államosítás és bármilyen önkényes cselekmény ellen. Amennyiben ez megtörténik, azonnali, arányos és megfelelő kompenzációt nyújtanak a külföldi tulajdonosnak. Magyarország számos két- és többoldalú befektetésvédelmi megállapodást kötött a stratégiailag fontos befektető országokkal Ezek a megállapodások részletesen leírják az alkalmazásra kerülő jogi garanciákat, amelyeket a külföldi befektetők számára biztosítanak. Hazánknak többek között Franciaországgal is született ilyen megállapodása. A külföldi befektetőnek nincs szüksége semmiféle befektetési engedélyezésre Magyarországon, az üzleti entitásokat azonban be kell jegyeztetni a helyi

bíróságon. A bejegyzésen és a beszámolási kötelezettségen kívül semmiféle meghatalmazásra vagy engedélyre nincs szükség ahhoz, hogy valaki külföldi üzleti szervezet működtetését kezdje meg hazánkban. Néhány kivétel van csupán: az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak privatizációja, illetve bizonyos deviza tranzakciók esetében. A francia kapcsolat befektetői szempontból is fontos: a Külügyminisztérium becslése szerint a Magyarországon részben vagy teljesen francia tőkerészesedéssel működő vállalatok száma 240-250 közé tehető, amelyek mintegy ötvenezer főt foglalkoztatnak. A befektetések elsősorban az elektronikába, gépkocsi értékesítésbe, a kereskedelembe, a vegyiparba és az élelmiszeriparba irányultak. Tovább tart a hipermarket láncok terjeszkedése: a magyarországi beruházások közül az elmúlt három évben mind a beruházások értéke, mind az árbevétel alapján a leglátványosabb növekedést mutatták.

Magyarországon az energiahordozók piacán a francia vállalatok az első helyet foglalják el. A gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztés érdekében a magyar miniszterelnök és francia kollégája között tárgyalások sora zajlik. Több külgazdasági konzultációt tartottak az elmúlt időben. 2005-ben Franciaországban megrendezik a Magyar Gazdasági Év Rendezvénysorozatot. Elsődleges cél, hogy megismertessék a magyarországi lehetőségeket a francia kis- és középvállalkozói réteggel, elsősorban működőtőke-befektetéseik idevonzása céljából. A magyar-francia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok azonban már enélkül is jónak mondhatóak. Forrásjegyzék: A külkereskedés kézikönyve www.kumhu www.gmhu www.kshhu www.itdhhu www.hungarytourismhu