Economic subjects | Finances » A mai magyar demokrácia működése

A mai magyar demokrácia működése: A jogállam és a parlamentáris rendszer: A rendszerváltást követően hazánkban jogállam jött létre, amelyben jogi garanciák biztosítják az államhatalom ellenőrzését és az emberi jogok érvényesülését. Parlamentáris rendszer alakult ki. A legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be, az állampolgárok választhatnak A jogállam teljeskörűen biztosítja az egyéni szabadságjogokat, melyek közül a szólásés a sajtószabadság a legfontosabb A demokratikus világban kétféle kormányzati rendszer jött létre: az elnöki és a parlamentáris. Az elnöki rendszerben mind a törvényhozást, mind az államfőt (elnököt) a nép választja Az elnök nevezi ki a kormányt, mely elsősorban neki felelős. A parlamentáris rendszerben csak a törvényhozást választja a nép, és a törvényhozásban többséget szerző párt által jelölt miniszterelnök alakít kormányt. A kormány elsősorban a

törvényhozásnak felelős Az államfőnek egyeztető és reprezentációs szerepe van Hazánkban a rendszerváltás óta parlamentáris rendszer működik. A választási rendszer: A modern demokráciákban az állampolgárok többféleképpen nyilváníthatnak véleményt, lehetnek részesei a politika befolyásolásának. Ennek legfontosabb eseménye országos szinten az országgyűlési, helyi szinte az önkormányzati választás. Hazánkban az egyéni és listás választások sajátosságait ötvöző vegyes választási rendszer van érvényben A polgárok külön szavazhatnak a pártok listájára és az egyéni jelöltekre. A parlamenti mandátumokból 176-ot közvetlenül választunk (egyéni képviselők), 210-et pedig a listára leadott szavazatok révén. A többség bizalmát bíró párt vagy pártkoalíció alakíthat kormányt. A kormány zavartalan működésének feltétele a mandátumok legalább 51%-ának a megszerzése Az önkormányzati képviselők

választása a települések nagysága és típusa szerint eltérő. A tízezernél kevesebb lakosú városokban kizárólag egyéni jelöltek indulhatnak, s a polgárok a jelöltek közül a törvényben előírt számú képviselőt választhatnak meg. A tízezernél népesebb településeken – s ilyennek minősülnek Budapest kerületei is – a képviselők többségét egyénileg, kisebb részét listáról választják. Budapest és a megyei közgyűlések képviselőire közvetlenül, de listáról történik a szavazás Minden településnél egységes az önkormányzat vezetőjének, a polgármesternek a megválasztása: rá a polgárok közvetlenül szavazhatnak Az államszervezet felépítése, működése: Az Országgyűlés mint a törvényhozó hatalom megtestesítője törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó hatalom (kormány) tevékenységét. Itt fogadják el a kormány által beterjesztett költségvetést. A magyar Országgyűlés egykamarás Működését

a házszabály határozza meg, elnökét egyszerű többséggel maga választja. A választások után a parlamentbe került pártok képviselőiből alakul ki a kormányoldal és az ellenzék. A parlamenti munka az országgyűlés plenáris ülésein, a különböző bizottságokban és a parlamenti pártok frakcióiban folyik. A nemzet egységét jelképező, lényegében formális hatalommal rendelkező köztársasági elnökök a parlament választja, öt évre. A köztársasági elnök, amennyiben nem ért egyet a parlament döntésével, egyszer visszaküldheti a javaslatot újratárgyalásra, de másodszorra már köteles aláírni Kezdeményezheti a törvénytervezetek és az elfogadott törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát is A választásokon győztes párt (vagy koalíció) jelöltjét a köztársasági elnök javasolja, és a parlament választja meg miniszterelnöknek. A kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok, a minisztériumok

feladatkörönként szerveződnek (pénzügy, külügy, belügy, hadügy, oktatásügy stb) a minisztériumok száma és szerkezete kormányonként változhat Egyes sajátos területek (statisztika, vízügy) ügyeit országos határkörű hivatalok irányítják. 1 A törvényhozó és végrehajtó hatalom munkájának ellenőrzését végző fontosabb testület az 1990-től működő Alkotmánybíróság. Tagjait az Országgyűlés választja, kétharmados többséggel, kilencévi időtartamra A magyar bíróságok függetlenek, és e függetlenségnek több garanciája van. A bírói szervezet tagjait a köztársasági elnök és nem a kormány nevezi ki, a Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés választja. Javadalmazásukat sem közvetlenül a kormányzattól kapják Az önkormányzati rendszer: Magyarországon a falvak, a városok, a főváros és kerületei, valamint a megyék rendelkeznek önkormányzattokkal. A helyi önkormányzatok (városok, falvak) mellett

a nagyobb régiókat érintő feladatok (magasabb szintű iskoláztatás és egészségügyi ellátás, közlekedés stb) ellátására és irányítására szervezték meg az önkormányzatok másik szintjét az ún. területi önkormányzatokat (a főváros és a megyék). Az önkormányzat legfőbb szerve a közvetlenül választott képviselő-testület. A képviselőtestület – az Országgyűléshez hasonlóan – ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét, helyi rendeleteket alkot, kinevezi az önkormányzati intézmények (iskolák, rendelők, tűzoltóság stb.) vezetőit, megvitatja és megszavazza az önkormányzat költségvetését Az önkormányzati képviselők az ügyköröknek – gazdaság, oktatás stb – megfelelő bizottságokat hoznak létre, melyek előkészítik a döntéseket a testület számára Az önkormányzat választott vezetője a polgármester. Munkáját segíti, illetve a törvényességre ügyel a képviselő-testület által megbízott

jegyző. A polgármesteri hivatalban köztisztviselők és közalkalmazottak végzik a munkát A hivatal a polgárok ügyeit intézi, regisztrálja adataikat (születés, házasságkötés, halálozás, lakhelyváltoztatás, építkezés stb) Szakszervezetek, kamarák és civil szervezetek: A szakszervezetek a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit védik a munkaadókkal szemben. A pártokkal ellentétben a munkahelyen szerveződnek A szakszervezetek az egyeztetések sikertelensége esetén legerősebb fegyverükhöz, a munkabeszüntetéshez (sztrájk) folyamodhatnak A kamarákban egyes szakmák, hivatások dolgozói, illetve vállalkozói egyesülhetnek. A kamarák olyan érdekképviseleti köztestületek, melyek keretében a munkavállalók vagy vállalkozók más szakmáktól elkülönülve, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket (pl. taxisok, őrző-védők, orvosok, ügyvédek). Vannak területek (pl ügyvédek, orvosok stb), ahol a kamarai tagság

előfeltétele a munkavégzésnek. A polgárok az egyesületi jog alapján különböző szervezeteket hozhatnak létre. Ezek a civil szervezetek segíthetik az egyént munkájában, kedvteléseiben, közösséggé kovácsolják az embereket. 2