Economic subjects | Logistics » Készletezés

Készletezés Készletek keletkezése: Raktár = R A raktár mindkét esetben beiktatódik. Hiány estén onnan kell pótolni raktározási tevékenység hosszabb távon az ideális estnek kell megvalósulnia. Kockás terület: azonos volumen Függőlegesen csíkos: termelési többlet Vízszintes csíkos: fogyasztási többlet Az i. időszak termelési többlete fedezze az i+1 időszak fogyasztási többletét Az időszakhoz tartozó készletszintet mutatja: Készletek keletkezésének alapesetei: 1. termelés szintje azonos időszakos igények, a fogyasztás kampányszerű (plcsoki mikulás) 2. folyamatos fogyasztás, termelés idényszerű (plzöldbab-konzerv, gabona, mosóporcsalád – ugyanazon a gyártósoron különböző termékek, időközönként váltják egymást) Készletszabályozás: (készletezési modell) Determinisztikus output: időben és mennyiségben pontosan meghatározható, előrelátható. Sztochasztikus output: a kereskedelem időben és/vagy

mennyiségben véletlenszerűen jelentkezik: - stacioner: elosztása állandó - nem stacioner: elosztása nem állandó Alapvető készletezési stratégiák: Ellátás biztonsága ↔ költségcsökkentés igénye készletezési stratégia mikor?, mennyit? input-folyamatra irányul S: max. készletszint s: qmin megrendelést generál t: fix időközönként Állandó ütemű (t,q): „fűrészfogas” készletezési modell, vezérelt készletezési stratégia készlethiány és –többlet is bekövetkezhet váratlan események hatására. Becsült értékkel dolgozik mind az input, mind az output oldalon magas biztonsági készletszint magas költségek Előnyei: nem igényel folyamatos készletfigyelést költségtakarékos, beszállító preferálja a rendszerességet árengedményekkel. Gyakorlatban általában nem használják, kivétel a tömeggyártás (pl. kenyérgyártás) Ciklikus stratégia (t,S): Azonos időközönként, qmax készletszintig rendelünk (nem

egyenlő mennyiségek) jól ütemezhető, nem igényel készletfigyelést költséghatékony A felhasználási igény becsült adat hiány, halmozódás alakulhat ki rendelés gyakoribb legyen, vagy magas legyen a qmax mennyisége magasabb költségek. A rendelési készletnagyság nem rögzített kedvezmények eltűnhetnek. A becsült felhasználás miatt hiány alakulhat ki gyors utánpótlás sürgősségi felár többletköltség „2 raktáras” (s,q) Folyamatos készletfigyelés költségesebb ↔ előny: nem becsült adatokkal dolgozik kisebb a valószínűsége a halmozódásnak, a hiánynak, nem alakul ki áruhiány (s) eléri az s szintet mintha másik raktárból szállítana, engedményt kap a szállítótól Csillapításos stratégia (s,S) Minimális készletszint elérése max. szintig töltik fel kettő között ingadozik Nincs rögzített mennyiség szállítói kedvezmények elveszhetnek. Készletezési döntések: Ellátási szint: magas szintű

rendelkezésre bocsátás sztochasztikus: készlet elhelyezése az ellátási rendszerben: - több kisebb, szétszort raktár a felhasználók közelében - központi raktár koncepció, központi elosztó raktár: raktár átfutási ideje + szállítási rendszer minősége Adott szituáció szerint döntenek: ellátás összköltségének minimalizálása: - tárolási költség (raktárlétesítés és üzemeltetés költségei is idetartoznak) - szállítási költségek (nem csak a fuvarköltség + adminisztratív költségek, rakodási költség, árusérülés) - hiányköltség (HK): kielégítetlen kereslet költségei (késedelmi kötbér, elmaradt rendelés goodwill veszteség, kimaradt haszon, nem megszokott ellátási csatorna többletköltség) Általában a központi raktár koncepciót választják korszerűbb raktártechnológia Raktárfejlődés útja: 1. Hagyományos: raktárból raktárba történő szállítás magas készletszint legköltségesebb 2.

kihelyezett ellátó raktár: megadott ütemezés, a JIT szülte Feladata: több ellátó áruit begyűjti felhasználónak az általa megadott ütemezés alapján továbbítja (pl.autógyárak) 3. termelésidegen tevékenység outsourcing kihelyezett elosztó raktás: 1 ellátótól begyűjti több felhasználónak továbbítja 4. logisztikai ellátó-elosztó központ: több termelő tárolás több felhasználónak továbbítja + egyéb feladatokat is ellát