Sociology | Social politics » Ladányi-Szelényi - Vázlat az esélyteremtő állam elméletéhez

Ladányi János - Szelényi Iván - Vázlat az esélyteremtő állam elméletéhez • • • • A ’70-es évek közepén a választóknak elegük lett a szociáldemokraták adóztató-költekező politikájából, és a konzervatív pártokat segítették hatalomra. A ’90-es ével táján a neokonzervatív állam is válságba került, mert csak lanyha gazdasági fejlődést, és növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket produkáltak. Van-e esélye a tradicionális szociáldemokrata jóléti államhoz való visszatérésnek, hogy ezzel a társadalmi egyenlőtlenségeket mérsékeljék? o A szocdem pártoknak alternatívát kell nyújtani a neokonzervativizmussal szemben, miközben a szocdem állam hagyományait nem szabad feléleszteni. o A neokonzervativizmus által okozott gazdasági és szociális problémák oka, hogy a döntéshozók alávetették magukat a neokonzervatív tételek doktriner alkalmazásának.  Sem a szocdem sem a neokonzervatív politikához való

visszatérés nem jelentene megoldást. Európában mindkét oldalnak radikális megújulásra van szüksége Egy olyan állam, mely minderre alkalmas, az esélyteremtő – beruházó állam o Ehhez arra van szükség, hogy a választók és a gazdasági élet szereplői áldásukat adják. Ez az új társadalmi megegyezés. o Az esélyteremtő állam ≠ ideális állam, igazságos társadalom. A három nagy politikai paradigma összehasonlítása: 1. Klasszikus jóléti állam / skandináv szociáldemokrácia o Magas adóterhek, növekvő állami költségvetés piac visszaszorítása, a javak és szolgáltatások piacitól függetlenített logika szerinti elosztása ↓ o Széleskörű árútlanítására rendezkedett be. 2. Neokonzervatív állam / Thatcher & Reagan o Piacosítás, privatizáció, kisebb az állam, a monetáris kontroll és a kormányzati szerepvállalás.  o Érzéketlenek a gazdasági hanyatlásra – költségvetési megszorításokat eszközölnek,

és az állam radikális visszaszorítását 3. Esélyteremtő állam / Clintonizmus o Erőteljesebb a fiskális politikája, mint a neokonzervatívoknak o A pénzeszközöket nem döntően közösségi jóléti fogyasztásra költi, hanem olyan területekre ruház be, ahol a piaci mechanizmus nem kielégítően működnek.  humántőke, környezetvédelem, csúcstechnológiák o Az állam legfontosabb feladata a kettős állam kialakulásának meggátolása, melyben a kisebbséget kaszt-szerű kirekesztettség választja el a többségi társadalomtól. o Ciklikus jellegű, csak ott és akkor avatkozik be, ahol és amikor a piac nem működik jól. o Annak érdekében, hogy a kormányok a helyzetbe hozó beavatkozásaiknak költségét és hasznát el tudják osztani a társadalmi kis csoportok között, újabb társadalmi szerződéseket kell kötni. A vesztesek hajlandók belemenni a változtatásba, ha a korábbi jogcímeik megnyirbálásával megnövelhető állami

szervállalás előnyökhöz juttatja őket Milyen forrásai lehetnek az újraelosztásnak? o Direkt és indirekt állami szubvenciók o Az államadósság kamatterhe o Lakosságnak nyújtott jóléti és tbi kiadások A jóléti állam válságának okai: • Világgazdasági változások (új iparágak, regionális különbségek, növekvő munkanélküliség, kettős társadalom) • Új demográfiai forradalom (csökkenő aktív, növekvő inaktív arány – 2004: Magyarország KSH a nőknek több mint a fele 40 éves, vagy idősebb) • A rendszer belső logikájából fakadó okok: o A jóléti bürokráciák önérdekének és terjeszkedési hajlamának köszönhetően a jóléti kiadások egyre nőttek.  o A szelektív ellátórendszerek univerzálissá alakultak  nem csak a rászoruló társadalmi csoportok fogyasztását finanszírozza a költségvetés  növekvő kollektív fogyasztás  növekvő adók, magasabb adókulcsok, melyeket sem a tőke sem a

lakosság nem visel el. o A technológiai ugrás költségeit a multinacionális tőke a jóléti államra hárította, miközben azt is elérte, hogy az emelkedő adókért a kormányt tegyék felelőssé. o A jóléti állam az országok belső lakosságára lett kitalálva  a bevándorlók a legproblémásabb csoport  az adófizetők nem akarják, hogy a pénzüket idegenekre költsék. o Az univerzális ellátások inkább a gazdagabbaknak kedvez (pl: felsőoktatás támogatása) Ha az univerzálissá váló ellátásoknak nincs, vagy drága a piaci alternatívája, a magasabb státuszúak úgy alakítják az ellátást, hogy az a társadalmi hierarchia tetején állóknak kedvezzen. (pl: speciális iskolák, eü intézmények, melyet adókból finanszíroznak, de csak a magasabb státuszúak juthatnak hozzá.  o A jóléti redisztribúció akkor jó, ha a szegényellátásnál többet jelent, de nem a jobb helyzetű csoportok speciális igényeinek kielégítését

támogatja. • A jóléti állam bázisa meggyengült. A New Deal annak idején egy nemzeti szinten megköttetett szerződés volt, melyben a tőkés és munkás osztály felhatalmazta a bürokráciát, hogy magas és progresszív adózást vezessen be és pótlólagos keresletet gerjesszen  mára már a szervezett munkásosztály száma csökkent, a tőke pedig nemzetközivé vált  a munkások megelégelték a magas adót, és a neokonzervatívokat választották. A neokonzervatív válasz és kudarca • A ’70-es évek végén, ’80-as évek elején gazdasági dinamizmust ígértek, és hogy ebből a szegények is profitálni fognak. • A klasszikus jóléti állam kritikája, hogy túlszabályozott, sokat költ bürokráciára és sokakat tart el. E helyett: • A gazdaság kínálat oldalát akarták rendbe rakni  beruházási kedv növelése adócsökkentés. • A restriktív monetáris politika a szegény és középrétegek életszínvonalát csökkentette 

a gazdasági növekedést visszafogta. • Elmélyülő szociális problémák  a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek. • A neokonzervatívok a bürokrácia elleni indulatokat lovagolták meg, de az egyensúlyt ők sem tudták helyre állítani. Az esélyteremtő állam • A neokonzervatív gazdaságpolitika és a szocdem szociálpolitika összekapcsolása? o igen is, meg nem is • Megteremti a tőkenövekedéshez szükséges feltételeket, ott is, ahol a magántőke nem. o kulcskérdés, hogy mennyire hatékonyan látja el ezt a funkciót (pl: Clinton beruházott az oktatásba) • Hogyan tud az esélyteremtő állam alacsony adók mellett jó szociális ellátásokat nyújtani? • o állami szubvenciók csökkentése (pl: a hadiiparban)  átcsoportosítás más iparágakba o az államadósság visszafizetési ütemének változtatása pótlólagos pénzek helyzetbe hozó intézkedések növekvő adóalap javuló bevétel. A tőke számára

beruházásokat teremt  el kell érni, hogy ne ellenezzék a jóléti kiadásokat  A jóléti ellátásokat azokra kell korlátozni, akik nem képesek piaci feltételek mellett megvenni. A neo-intervencionalizmus (esélyteremtő állam) nemzetközi szemléletben Kinek jó? • Jó terepe az állami bürökráciának. • Gazdasági növekedést és profitot generáló beruházásaival kedvez az üzleti életnek. • A növekvő állami adóbevételek (melyen nem járnak együtt magas adókulcsokkal) jó a gazdagoknak. • Hatékony jóléti politikájával meggátolja a leszakadást. Az államszocialista államon túl • Az államszocializmus koraszülött jóléti államot hozott létre, vagy alulfejlett, és torz volt? o Az egész társadalom integrációs mechanizmusa volt a redisztribúció, és elsődlegesen nem jóléti hanem gazdasági célokat szolgált o Az államilag szubvencionált vagy ingyenes javakhoz a gazdagok jutottak, a szegények megvásárolhatták. o A

kollektív fogyasztás magas volt, de ez nem szociálpolitikai redisztribúció volt. •  A posztkommunista országokban nem kurtítani kell a jóléti kiadásokat, hanem jóléti rendszert kell kialakítani: o A szegényeknek kedvezni o Csökkenteni a kollektív fogyasztást – eszköze: a piaci elterelés (önként vegyék meg a jobb minőséget a piacon) o Az átalakulás során figyelembe kell venni a társadalmi sajátosságokat  a hazai tulajdonos polgárság pici a nemzetközi tőkéhez mérten  A posztkommunista New Deal során a bürokráciának é s a nemzetközi tőkének egy erős munkás osztállyal és alkalmazotti réteggel kell megegyeznie. Ez a klasszikus szociáldemokrata jóléti állam és a poszt-neokonzervatív társadalmi szerződés közti félutas kiegyezésnek tekinthető