Legal knowledge | Constitutional law » A köztársasági elnök

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Az intézmény jellege  Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett  a köztársasági elnök önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg az államfő hatalmát önálló hatalomként értelmezi az AB  politikailag semleges hatalom  az összeférhetetlenségi rendelkezések tiltják, hogy az elnök más állami, társadalmi és politikai tisztséget töltsön be, politikai pártnak tagja legyen, stb. ennek azért van jelentősége, mivel döntéseinek közvetlen politikai hatása van A köztársasági elnök hatásköre 1. a miniszteri ellenjegyzés: kinevezéshez, előléptetéshez, tisztségben való megerősítéshez, valamint felmentéshez, továbbá a hatáskörébe tartozó jóváhagyáshoz a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges – a köztársasági

elnöknek meg kell tagadni a kinevezést, illetve a jóváhagyást, ha észleli, hogy az ahhoz jogszabályban előírt feltételek nem teljesültek 2. kegyelmezési jog: az igazságszolgáltatásba való beavatkozás; az egyéni kegyelmezési jogát a köztársasági elnök miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolja 3. részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és annak bizottságai ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek, törvényt és népszavazást kezdeményezhet; javaslatára választják meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, stb. 4. közreműködik a kormányalakításban: a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja 5. az Országgyűlés dönt a hadiállapot kinyilvánításáról, kihirdeti a rendkívüli állapotot, belső fenyegetettség esetén szükségállapotot hirdet ki – köztársasági elnök is kezdeményezheti a hadiállapot vagy a

szükségállapot kihirdetését, de nem dönthet; az Országgyűlés akadályoztatása esetén ő dönt a fegyveres erők alkalmazásáról 6. a törvény kihirdetéséről a köztársasági elnök gondoskodik, a kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, amit a hivatalos lapban kell kihirdetni – ehhez kapcsolódik az a hatásköre, hogy aláírás előtt megfontolás végett visszaküldheti az Országgyűlésnek a törvényt, vagy véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak is, ha azt alkotmányellenesnek tartja (de csak egyszer, ha visszaküldik, már köteles aláírni) 7. a fegyveres erők főparancsnoka 8. államfői hatáskörök: (a törvényhozó hatalom működéséhez kapcsolódnak) ülések összehívása, elnapolása, stb. – írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni; az Országgyűlés alakuló ülését is ő hívja össze; az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy

alkalommal elnapolhatja 9. területszervezési hatáskörök: az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, község alakításáról, biztost nevez ki meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, stb. Az államfő jogállása, a tisztség keletkezése és megszűnése Az államfő megválasztása: ∼ a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre ∼ köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napján a 35. életévét betöltötte ∼ legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani -1- KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ∼ a köztársasági elnök választását jelölés előzi meg a jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább 50 tagjának írásbeli ajánlása szükséges ∼ az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg ∼ az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki Szavazás:

1. az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők 2/3-nak szavazatát elnyeri 2. ah az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlás alapján újbóli választást kell tartani a második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők 2/3-nak szavazata szükséges 3. ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani csak arra a 2 jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták; a köztársasági elnök az, aki a szavazatok többségét elnyerte Az elnök megbízatása megszűnik: a) a megbízatás idejének lejártával b) az elnök halálával c) a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal d) az összeférhetetlenség kimondásával (erről az Országgyűlés bármely képviselő indítványára 2/3-os többséggel határoz) e)

lemondással (az Ogy. elfogadó nyilatkozata szükséges) f) az elnöki tisztségtől való megfosztással Az Országgyűlés szabályozza a köztársasági elnök tiszteletdíját, kedvezményeit és az őt megillető költségtérítés összegét. Bizonyos juttatások, pl korlátozott lakás- és gépkocsihasználat, az elnököt megbízatásának megszűnése után is megilletik. A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal segíti. A köztársasági elnököt nemzetbiztonsági védelem illeti meg. Az államfő felelőssége Jogi felelősség: − ha az elnök az alkotmányt vagy valamely más törvényt megsért, tisztségétől megfosztható − az eljárást a képviselők 1/5-e indítványozhatja; a felelősségre vonási eljárás megindításához a képviselők 2/3-nak szavazata szükséges − ha az Alkotmánybíróság az államfő közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja

− ha ez az eljárás a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az AB eljárásban a büntetőeljárás rendelkezéseit is alkalmazni kell − a köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani − az alkotmány szerint az elnök személye sérthetetlen az elnök alkotmányjogi jogállásának része, politikai felelősségének hiányát és jogi felelősségének korlátozott voltát jelenti -2-