Sociology | Social politics » A pénzbeni és természetbeni szociális ellátások

http://www.doksihu Közigazgatástan A pénzbeni és természetbeni szociális ellátások Mező István Tanár Készítette: Tóth Anikó Panna II. évf Nappali tagozat szociálpolitikus hallgató Pénzbeli szociális ellátások A pénzbeli szociális ellátások általában a hiányzó személyes jövedelem helyettesítését, pótlását, illetve kiegészítését szolgálják. Ennek révén alapvetően a jövedelem nélkül maradt, vagy hátrányos helyzetű, szűkös jövedelemmel rendelkező emberek létbiztonságát növelik, a megélhetési esélyeit javítják. A pénzbeli ellátások mértéke a létminimumot nem éri el A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén – az alapellátás keretében – a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti, valamint temetési segélyt állapít meg. Emellett a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint

a szociális törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni, ha a szociális törvény másként nem rendelkezik. Ezen pénzellátásokról szóló határozatot bíróság nem változtathatja meg. Ha a törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzat rendeletben szabályozza az önkormányzati pénzellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. A szociális törvényben szabályozott rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve két felülvizsgálat közötti időszakban a

http://www.doksihu jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10 %-al haladja meg. Ezen rendelkezés nem alkalmazható a rendszeres pénzellátásra való jogosultság felülvizsgálata során. Időskorúak járadéka A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatásként időskorúak járadékában részesíti a települési önkormányzat azt a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a havi jövedelme, valamint a saját és a vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy előzetes letartóztatásban van,

elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, három hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, továbbá a már hivatkozott EGK tanácsi rendeletek hatálya alá tartozik és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. A járadékra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Az időskorúak járadékának havi összege - jövedelemmel nem rendelkező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetében 95 %-a, - jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az előző összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha ez az összeg az 1000- Ft-ot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább 1.000- Ft összegű járadékot kell megállapítani Nem minősül jövedelemnek, annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi

ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el. A hajléktalan személy részére megállapított járadék esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyzőnek, aki a járadékban részesülő hajléktalanról az általános szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni és gondoskodik a járadéknak a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. Ha http://www.doksihu a hajléktalan személy a járadék összegét három hónapig nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két, vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb

megállapított járadék folyósítható. Ebben az esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről. A fővárosban – ha a fővárosi és a kerületi önkormányzatok másként nem állapodnak meg – a hajléktalan számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata. A rendszeres szociális segély A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktívkorú, továbbá munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, illetőleg fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktívkorú, nem foglalkoztatott, feltéve mindkét előbb említett előfeltétel esetén, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Nem biztosított a megélhetése az a) pontban megjelölt

személynek, ha a havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, míg a b) pont szerinti személynek, ha a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg ezen összeg 80 %-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs. Aktívkorú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönző jutatásban nem részesül, vagy számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően a foglakoztatási törvény alapján munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, vagy a

rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a lakóhely http://www.doksihu szerint illetékes települési önkormányzattal, vagy megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével legalább egy év időtartamig együttműködött és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. A családi jövedelem számításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított jövedelempótló támogatás, illetőleg munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni. A korábban munkanélküli járadékban, illetve jövedelempótló támogatásban részesült aktívkorú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély iránti kérelem a munkanélküli ellátás folyósítási időtartamának

kimerítésétől számított 12 hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében 36 hónap. A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezésére köteles. Ezen foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka, vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka biztosításával teljesíthető és megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti. Közfeladat alatt azt az állami, vagy helyi önkormányzati feladatot kell érteni, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – a települési önkormányzat gondoskodik. Amennyiben a közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervez, annak időtartama beszámít a közcélú munkavégzés időtartamába, ha a

betanítás időtartama nem haladja meg a foglakoztatási napok számának 20 %-át és nem több, mint 40 munkanap. A rendszeres szociális segély megállapítása előtt a települési önkormányzat az aktívkorú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását 30 napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha a segély megállapítására irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére. Az említett személy akkor köteles a települési önkormányzat által az előbbiek szerint, valamint a munkaügyi központ

kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha http://www.doksihu - a munka szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, illetve egészségügyi állapotának megfelel és a munkahely és a lakóhely között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő esetében két órát nem haladja meg, - a várható havi keresete eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidő foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg az egy órát, a gyermekét egyedül nevelő esetében a másfél órát, továbbá a várható havi keresete eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell

szüntetni annak - a személynek, aki egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a jogosultsági feltételektől függő 80, illetve 70 %-át, illetőleg előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, - az aktívkorú nem foglalkoztatott személynek, aki a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, munkaügyi központtal nem működött együtt, illetve a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, katonai szolgálatot teljesít, továbbá munkanélküli járadékra jogosultságot szerzett, valamint keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett

foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, továbbá az EGK tanácsi rendeletek hatálya alá tartozók esetében, ha a tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. Az aktívkorú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított 36 hónapon belül – ide nem értve az együtt nem működés miatti megszüntetési esetet – ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei egyébként fennállnak. http://www.doksihu Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktívkorú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi

munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Az aktívkorú nem foglalkoztatott, a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal és /vagy az általa kijelölt szervvel együttműködni köteles. Az együttműködés azt jelenti, hogy az érintett személy a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát és a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá az önkormányzat, illetőleg - az önkormányzat és a munkaügyi központ megállapodása alapján - a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz. Az említett önkormányzati nyilvántartás az általános, a szociális törvény által meghatározott adatokon túl az

aktívkorú nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza. Ha a munkaügyi központ kirendeltségével történő együttműködésre kötelezi a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt, erről a segélyt megállapító határozatban, vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell. A települési önkormányzat rendelete az aktívkorú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként - az ez irányú intézményi feltételek megléte esetén - a családsegítő szolgálattal, vagy a kijelölt szociális intézménnyel, vagy - ez irányú megállapodás alapján – a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködési kötelezettséget írhat elő. Az együttműködésre kijelölt, említettek szerinti szerv és a segélyben részesülő írásban megállapodik az együttműködés

tartamáról. Ezen együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. A program különösen az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történő felkészülési programokon való részvétel. Ezen együttműködés eljárási szabályai, továbbá az http://www.doksihu együttműködési programok típusait és az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit a települési önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia. A rendszeres szociális segély havi összege a jövedelemmel nem rendelkező jogosultak közül az aktívkorú nem foglalkoztatott személyek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a, egyéb esetekben 80 %-a, míg a jövedelemmel rendelkező jogosultak esetén az

előző összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles azt legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján bemutatni a települési önkormányzat jegyzőjének. Ennek alapján a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenteni kell. A segély szüneteltetése esetén a szüneteltetés időtartamára jutó segély összegével kell csökkenteni a havi szociális segély összegét. A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a települési önkormányzat évente felülvizsgálja, és ha a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, a segélyt tovább folyósítják. Az aktívkorú nem foglalkoztatott személy részére az általános feltételek fennállta mellett a segély akkor folyósítható tovább, ha az általános

előírásoknak megfelelően együttműködött. A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén azonosak a szabályok az időskorúak járadékára vonatkozóval, azzal az eltéréssel, hogy a hajléktalan aktívkorú nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzattal áll fenn, amelynek határozata alapján a fővárosi főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja. Lakásfenntartási támogatás http://www.doksihu A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz. E támogatásnak három formája van Normatív lakásfenntartási támogatásra egy évre megállapítva az a személy jogosult akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimál

nyugdíj összegének 150 %.-át, feltéve hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja. Ez esetben a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Ez 2004 évben 400,-Ft 2005. évben 425,-Ft (ezen összeget az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a várható energia árak emelkedésére figyelemmel. E támogatási formánál az elismert lakásnagyság, ha a háztartásban egy személy lakik, 35., két személy esetében 45, három személynél 55., négy személynél 65 m2 Minden további személy esetén 5-5 m2 vehető figyelembe, de legfeljebb az adott lakásnagysága. A támogatás egy hónapra jutó összege - A jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimál nyugdíj összegének 50 %.-át a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %.-a; - Az

előzőekben említett mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén pedig a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de 100,-Ft-ra kerekítve nem lehet kevesebb mint 2.500,Ft A támogatás mértékének (TM) kiszámítása a következő képlettel történik TM=0,2- J-0,5 NYM x 0,1 NYM havi jövedelem, J= a jogosult háztartásában az egy főre jutó NYM = minimál nyugdíj összege. A támogatás mértékét századra kerekítve kell meghatározni. Adósság kezelési szolgáltatásban részesülő személy e szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de külön egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A települési önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a

támogatás összegét rendeletben határozza meg. Ez a támogatás az előző két támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtandó. Az önálló ellátásként nyújtott támogatás esetében a http://www.doksihu jogosultságnak a háztartásban az egy főre jutó jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy a minimál nyugdíj összege 200 %.-nál alacsonyabb jövedelmet nem lehet feltételként előírni. A lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy a jövedelem 30 %-át meghaladó költséghányad jogosultsági feltételként nem írható elő. A támogatás összege úgy szabályozandó, hogy az havi 2500,Ft-nál kevesebb nem lehet Az igénylés menetét úgy kell leszabályozni, hogy támogatás iránti kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen. Ezen támogatási formánál költségeken lakbért vagy albérleti díjat, lakáscélú

pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, távhő- szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatorna használati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. Helyi lakásfenntartási támogatás szabályozása során legalább az előbb említett költségek figyelembe vételével kell tételesen meghatározni a fenntartás költségtípusait, és ezeket alapul véve a településen jellemző költségek figyelembe vételével kell meghatározni az 1 m2.-re jutó helyben elismert havi költségösszegét. Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg lakásfenntartási támogatás függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló

személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostohaés nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér, élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa), ha önmaga ellátásra képtelen, állandó és tartós felügyeletre szóló a) súlyos fogyatékos, vagy b) tartósan beteg, 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. A törvény szerint súlyosan fogyatékos az, akinek a részletesen meghatározottak szerint http://www.doksihu - a látásképessége teljesen hiányzik, vagy minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes, - hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő

megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, - értelmi akadályozottsága középsúlyos vagy annál nagyobbmértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi A jogosultság megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított jövedelemhatárt önkormányzati rendeletben úgy kell meghatározni, hogy az a minimál nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetében pedig annak 150 %-ánál kevesebb nem lehet Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha - az ápolt két

hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az említett oktatási és nappali ellátást nyújtó intézmények látogatása csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, - rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díjban részesülő az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszonya alapján a keresőképtelenné válása esetén kap, - szakiskola,

középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, - keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthontörténő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, - a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. http://www.doksihu Az ápolási díj megállapításáról a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt, amely megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti, vagy az ápolt meghal, vagy az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé. A díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul, valamint az igazolását arról,

hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg. A háziorvos ezen igazolását orvosi bizottsági szakvélemény, továbbá szakorvosi zárójelentés, igazolás alapján állíthatja ki. Mind a kérelmező, mind pedig az önkormányzat a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes szakorvosától. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, tartósan beteg személyt ápoló esetében pedig annak 60 %-nál. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, így az abban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán- nyugdíjpénztári tagság esetén magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat pedig a díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék

nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékot köteles fizetni. Átmeneti segély Mint ahogy a neve is jelzi, ezt a segélyformát a szociális törvény azoknak a megsegítésére rendszeresítette, akik átmenetileg kerültek nehéz helyzetbe. A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújthat. E segély – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő – kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatárt önkormányzati rendeletben kell meghatározni a lakásfenntartási támogatásnál jelzettek szerint. Az átmeneti segély alkalmanként és havi rendszerességgel adható. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy

csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. http://www.doksihu Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon tudnak gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. A fővárosban – ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok másként nem állapodnak meg – a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. Temetési segély A szociális törvény által újonnan szabályozott pénzbeli ellátási forma a temetési segély. A települési önkormányzat képviselő-testülete

temetési segély annak nyújthat, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető jövedelemhatárt önkormányzati rendeletben a lakásfenntartási támogatásnál jelzettek szerint kell megállapítani. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. Természetbeni szociális ellátások A szociális törvény külön fejezetben rendelkezik a természetben nyújtott,

illetve nyújtható szociális ellátásokról. Ezen ellátások egyik csoportjába a törvény által nevesített ellátások tartoznak, a köztemetés, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Másik csoportba az egyébnek nevezhető természetbeni ellátások tartoznak. A képviselőtestület döntése alapján ugyanis egyes pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni ellátás formájában nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható pénzbeli ellátás helyett a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély. A szociális törvény az ilyen módon nyújtott természetbeni ellátások konkrét formáit példálózó jelleggel sorolja fel: élelmiszer, tankönyv, tüzelősegély, közüzemi díjak, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás.

http://www.doksihu Gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen - földhasználati lehetőség, - mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, - munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgóeszközök és - szaktanácsadás, szakképzés biztosítása. A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtásának előfeltétele az, hogy a települési önkormányzat rendeletben szabályozza a támogatás eljárási szabályait, a támogatás formáit és értékét, valamint a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség megszegésének következményeit. Köztemetés A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha - nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy -

az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét köteles megtéríteni a haláleset helye szerint illetékes, a közköltségen történt eltemettetésről gondoskodó önkormányzatnak. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül kell bejelenteni. Az utolsó lakóhely szerinti települési önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. Amennyiben az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, a temetési költséget viselő önkormányzat úgy jár el, mint az utolsó lakóhely szerinti települési önkormányzat. http://www.doksihu Közgyógyellátás A

közgyógyellátás célja az, hogy annak, aki erre szociálisan rászorul, egészségének megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásait csökkentse. A közgyógyellátás a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző által kiállított közgyógyellátási igazolvány alapján vehető igénybe. Az ilyen igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizikoterápiás kezelésre. Közgyógyellátási igazolvány kiállítására három fajta különböző előfeltételnek minősülő döntés alapján kerülhet sor: a) közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult - a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az intézeti elhelyezett, az

intézeti és állami nevelt kiskorú, - az aktívkorú nem foglalkoztatottak kivételével a rendszeres szociális segélyben részesülő, - a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, - a sorkatonai családi segélyben részesülő, - a központi szociális segélyben részesülő, - a rokkantsági járadékos, - az, aki a I., II csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, - az, aki után szülője, vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Ezekben az esetekben az azokat megállapító döntések képezik a közgyógyellátási igazolvány kiadásának jogalapját és az igazolvány kiállítása feltételének fennállásáról a jegyzőt a jogosult kérelmére az ellátás megállapításáról döntő szerv értesíti. Az ezen alapon kiadott igazolvány kiállítása okának fennállását a jegyző évente köteles ellenőrizni. b) a települési önkormányzat jegyzője

közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy évi időtartamra annak a személynek, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja, feltéve hogy a http://www.doksihu családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át. Ilyen esetekben a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző külön határozatot hoz a jogosultság megállapításáról és ez a döntés képezi a közgyógyellátási igazolvány kiállításának alapját. c) a települési önkormányzat képviselő-testülete az előző pontokban foglaltakon kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és a gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság

megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatárt a lakásfenntartási támogatásnál ismertetek szerint azzal az eltéréssel kell önkormányzati rendeletben meghatározni, hogy az a mindenkori minimál nyugdíj 150 %-ánál, míg egyedülélő esetében annak 200 %–ánál kevesebb nem lehet. A közgyógyellátási igazolvány kiállításának alapja ilyenkor a képviselő-testület méltányossági alapon meghozott döntése. Ezekben az esetekben egyébként a kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egy év időtartamra szól és összege az átutalás időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 75 %-a, amelyet a kiállítástól számított három napon belül az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak kell átutalni. A hozzá érkező átutalást az egészségbiztosítási

pénztár az igazolványon három napon belül igazolja. Ez az igazolás az igazolvány érvényességéhez szükséges. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követő fél éven belül meghal, vagy elveszíti jogosultságát, az önkormányzat visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét. Közgyógyellátási igazolvány alapján a jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszer rendelhető. A jegyző a közgyógyellátottakról az általános szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni, amelyben a már említett adatokon túlmenően fel kell tüntetni az igazolvány sorszámát is. Az egészségbiztosítási pénztárak és a jegyző a nyilvántartás adatait évente egyezteti. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A szociális törvény által szabályozott új ellátási forma bevezetése azért vált szükségessé, mert az egészségügyi ellátáshoz

díjtalanul csak az juthat hozzá, akinek van a társadalombiztosítás http://www.doksihu által kiállított egészségbiztosítási igazolványa. Azon, szociálisan rászorult embereknek a részére, akik a társadalombiztosítási törvény alapján nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, az ezen szolgáltatások igénybevételére jogosító igazolványt kell kiállítani. A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát - akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, - aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal. A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek érvényességi ideje

legfeljebb egy év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. Ezen bizonyítvány az előfeltételek fennállása esetén ismételten kiállítható. Ezen szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni és külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget kell teljesítenie a társadalombiztosítási igazgatási szerv felé