Legal knowledge | Economical law » Gazdasági jog összefoglaló

Gazdasági társaság: saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Jogalanyiságukat az államtól kapják 1. Jogi személyiségű: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat 2. Jogi személyiség nélküli: közkereseti társaság, betéti társaság Gazdasági társaságok alapítása: A Gt. Rögzíti azoknak a körét, akik gazdasági társaságot – az ott szabályozott kivételekkel – létesíthetnek. Gazdasági társaságot üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek. Gazdasági társaság alapításához a Kft és az Rt kivételével legalább két tag szükséges. Társasági

szerződés kötelező tartalmi elemei: a társaság cégneve, székhelye / a tagok neve és lakhelye, jogi személy esetén cégneve és székhelye, kivéve az alapszabályban a részvényeseket / a társaság tevékenységi köre / a társaság jegyzett tőkéje és rendelkezésre bocsátásának módja, ideje / a cégjegyzés módja / a vezető tisztségviselők neve, lakóhelye / a gazdasági társaság időtartama, ha a társaságot határozott időre alapítják / mindaz, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír Semmis az a szerződés, amely a felsoroltak valamelyikéről nem rendelkezik. Társulási korlátok: tárgyi korlátozás: hogy egyes tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők pl: bank és biztosítás csak Rt formájában személyi korlátozás: hogy természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja, kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság

korlátlanul felelős tagja. Társulási garanciák (GT): -ha a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság csak a hatósági engedély birtokában végezheti azt, -képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha tagjai vagy alkalmazottai között van olyan személy, aki a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, ill a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapán a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesitési követelményeknek megfelel. Tag vagyoni hozzájárulása: gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges, mely pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetét), illetve a tagok által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli betétből (apport) áll. A Gt. a gazdasági társaságok egyes formáinál a

pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja és a tag korlátozott felelősségével működő társaságoknál megállapíthatja a jegyzett tőke legkisebb mértékét. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Előtársaság: A gazdasági társaság a tagsági szerződés ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet. A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési

eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Ha a társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, köteles működését megszüntetni. Gazdasági társaság legfőbb szerve-ügyvezetése: Kkt és Bt: tagok gyűlése – ügyvezetésre jogosult tag(ok), / Közös vállalat: igazgatótanács - igazgatók / Kft: taggyűlés – ügyvezető(k) / Rt: közgyűlés - igazgatóság Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gt-nél választható meg. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától

számított 15 napon belül köteles irásban tájékoztatni azokat a gt-ket, amelyeknél már 1 vezető tisztségviselő. Csak természetes személy lehet A feladatot csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselőket határozott időre, de max 5 évre kell megválasztani. A vezető tisztségviselői megbizás az érintett személy áltatl való elfogadással jön létre. Újraválaszthatók és a legfőbb szerv által visszahivhatók, megbizásukért dijazást lehet megállapitani. A vezető tviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért akárért, amelyek bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, késedelemből, elmulasztásából származnak. Kötelező felügyelő bizottságot létrehozni: részvénytársaság esetében / Kft esetében, ha a társaság törzstőkéje 50 millió forintnál nagyobb összegű / bármely társaság esetében, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak

létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, egyszemélyes KFT-nél is A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését, tagjai a társaság vezető tisztségviselőitől, illetve a vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhetnek, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatják. Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, vagy a társaság határozataiba ütközik, továbbá egyébként sérti a társaság, illetve a tagok érdekeit összehívja a társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. A fb tagjanak tanácskozási joguk van a társaság legfőbb szervének ülésén, testületként jár el. Belőlük elnököt elnökhelyettest(eket) választ. Határozatképesség: tagok 2/3-a, min 3 tag jelen van Egyszerű szótöbbség Tagok személyes eljárásra kötelezettek, képviseletnek nincs helye. Gazdasági

társaság törvényes képviselete, a cégbejegyzés: Ha a tsz eltérően nem rendelkezik, a gt vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. Könyvvizsgáló: kötelező rt-nél / olyan Kft-nél, amely esetében s törzstőke mértéke az 50 millió forintot meghaladja / az egyszemélyes Kft-nél / ha azt törvény előírja. A társaság legfőbb szerve akkor is dönthet könyvvizsgáló választásáról, ha az nem kötelező. Könyvvizsgálóvá az választható aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani. Betekinthet a társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja a

társaság bankszámláját, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit. A társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. Nem lehet könyvvizsgáló: a társaság alapítója, tagja, vezető tisztségviselője,a felügyelő bizottság tagja, ezek hozzátartozói, a társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított 3 évig. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, ill. egyébként tudomást szerez arról, hogy a gt vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, ill. olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles a gt legfőbb szervének összehívását kérni. Ha nem hívják össze, vagy a megkívánt döntéseket nem hozzák meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni. Megszűnik a könyvvizsgáló megbízatása: visszahívással / szerződésben

szereplő időtartam lejártával / a törvényben szabályozott kizáró ok beálltával / a szerződésnek a könyvvizsgáló által való felmondásával. A könyvvizsgáló újraválasztható. Cégbiróság törvényességi felügyelet: gt felett a társaság székhelye szerinti illetékes cégbíróság látja el Gazd társaság megszűnése, ha: a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult / elhatározta jogutód nélküli vagy jogutóddal történő (átalakulását) megszűnését / tagjainak száma egy főre csökken, kivéve ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek / a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja vagy hivatalból elrendeli a törlését vagy a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti / ha a GT-nek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják. A gt a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. 2 KÖZKERESETI

TÁRSASÁG A Kkt létesitésére irányuló társasági szerződéssel tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Üzletvezetés, képviselet: ha a tsz eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult. Az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak, ebben az esetben a többi tag nem jogosult üzletvezetésre. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben az intézkedés mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz Társaság legfőbb szerve: legfőbb szerv a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. A társasági szerződés azonban úgy is rendelkezhet, hogy a

társaságnál taggyűlés működik. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének szabályait. A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet a törvény vagy a tsz a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utal, ill amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Társaság külső jogviszonyai: A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben az a követelést nem fedezi, a kötelezettségekért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. A tagok a társasággal együtt is perelhetők. A társaságba belépő tag

felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. Tagsági viszony és a társaság megszűnése: tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesítette / a tagok közös megegyezésével / a tag kizárásával / rendes felmondással / azonnali hatályú felmondással / a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével / a fenntartása jogszabályba ütközik A határozatlan időre alapitott társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag 3 hónapra irásban felmondhatja, ez a rendes felmondás. Ha ennek lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbithatja. A társaságtól megváló tag a tagsági viszonya megszűntetésétől számitott 5 évig a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági viszonya

megszűnése előtt keletkezett. Ha a tagsági jogviszony megszünése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szünik meg, ha 3hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbiróságnál új tagot. BETÉTI TÁRSASÁG A bt létesitésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatásra köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban általában nem felel. A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A

tagok gyűlése tevékenységében azonban a kültag is részt vesz. A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha a neve szerepel a társaság cégnevében Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem, vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel. Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha - az utolsó beltag kiválásától számított 3 hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, - a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását és az ennek megfelelő társasági szerződés módosítást az előírt határidő (3hónap) alatt benyújtják a cégbírósághoz. 3 Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha - az utolsó kültag kiválásától számított 3 hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz

bejelentik, - a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását és az ennek megfelelő társasági szerződés módosítását az előírt határidőben benyújtják a cégbírósághoz. KÖZÖS VÁLLALAT A tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában egyszerű kezesként felelnek. KFT Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a GT-ben meghatározott kivétellel a tag nem felel. Tilos a tagokat

nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli és nem pénzbeli betétekből áll. A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást, vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál és 1 millió forintnál. Az egyes tagok törzsbetétjének mértéke nem

lehet kevesebb 100 ezer forintnál. A törzsbetéteknek forintban kifejezettnek és 10 ezerrel maradék nélkül oszthatóaknak kell lenniük. Minden tagnak egy törzsbetétje van, egy törzsbetétnek azonban a közös tulajdon szabályai szerint több tulajdonosa is lehet. A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig -a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották és -minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét és összesen legalább 1 millió Ft-ot a társaság számlájára befizették. Ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni, melynek megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni. A

társaság és a tagok közötti jogviszony: a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze van Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható, a társasági szerződésben egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak. Az üzletrész kívülálló személyekre történő átruházását azonban a társaság beleegyezéséhez köthetik. A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesitett vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság

számviteli jogszabályok szerint számitott adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére (osztalék) tarthat igényt. Osztalékra a tag csak a már teljesitett vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. Az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani Szervezete : A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, legalább évente egyszer össze kell hívni.A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A tsz ennél nagyobb részvételi arányt is előirhat. Haladéktalanul össze kell hívni, ha a társaság mérlegéből, 4 könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a felére csökkent, vagy 3 millió forint alá csökkent, illetve ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ügyvezetők: a társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a

tagok közül vagy kivülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A tsz úgy is rendelkezhet, hogy vmennyi tag jogosult ügyvezetésre és képviseletre, ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni. Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást vezet (tagjegyzék). Az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, ill a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbiróságnak benyújtani. A tagjegyzéket a társaság székhelyén bárki megtekintheti, ha érdekeltségét valószinűsiti. Az ügyvezető visszahivásához a taggyűlés legalább ¾ -es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a társaság ügyvezetőinek száma a tsz-ben meghatározott létszám alá csökkent, az ügyvezető 30napon belül köteles összehivni a taggyűlést. Megszűnés: A megszűnés elhatározásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság

vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően kerülhet sor Jogutód nélküli megszűnés esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább működik. Ez esetben külön alapító okirat készítésére nincs szükség. Egyszemélyes társaság: a társaságot egy tag is alapithatja, ill az ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság vmennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Alapitásához alapitó okirat elfogadására van szükség. A cégbirósághoz történő bejelntés előtt a teljes pénzbetétet be kell fizetni, ill vmennyi nem pénzbeli betétet a társaság

rendelkezésére kell bocsátani. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a tag dönt és erről a vezető tisztségviselőket irásban köteles értesiteni. Ha a tag természetes személy, akkor az alapitó okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyintézésére és a képviseletre. Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés irásba foglalása szükséges. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőke) alakul, és a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A Rt kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Az összes részvény névértékének összege a Rt alaptőkéje (jegyzett tőkéje) A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis, az ebből eredő

károkért a kibocsátók egyetemlegesen felelnek. Zártkörűen működik: melynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvánosan működik: részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. A Rt alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál és 10 millió forintnál. A Rt zárt körben vagy nyilvános eljárással alapítható Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapitó okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénbeli hozzájárulás leirását és értékelését – ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapitását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapitók által előzetesen megállapitott értéke összehangban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, vmint a könyvvizsgáló által

alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. Az rt választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult. Az rt cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás teljesitését vállaló alapitók az alapitó okiratban átvenni vállalt részvény névértékének ill kibocsátási értékének legalább 30%-át, de összesen legalább 10millió ft-ot befizették / a nem pénzbeli hozzájárulást az rt rendelkezésére bocsátották. Ha több részvényt jegyeztek, mint amennyit az rt alapitási tervezet szerint kibocsát (túljegyzés), az alapitók az alapitási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasitásáról. 5 Az alapitás meghiusul, ha az rt tervezett alaptőkét megtestesitő vmennyi részvényt vagy a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a

részvényjegyzésre megállapitott zárónapig nem jegyezték le, kivéve, ha a részvényjegyzést jegyzési garanciavállalás biztositja. Részvényes jogai és kötelezettségei: a részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik az rt-vel szemben egy részvényesnek számitanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a részvényesekeet terhető kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti bármiféle hátrányos különbségtétel. A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, ill a vezérigazgató, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre

vagy meghatározott időre, de max 12hónapra szól, az kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehivott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyitó erejű magánokirat formájában kell a rt-hez benyűjtani. Részvényes kötelezettségei: a részvényes köteles a rt-nek a cégjegyzékbe valóbejegyzésétől számitott egy éven belül a részvények teljes névérétékét, ill kibocsátási értékét befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a rt bejegyzési kérelme benyújtásáig rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha a nem pénzbeli hozzájárulás értéke az alaptőke 25%-át nem éri el. Ebben az esetben az rt alapitó okirata, vgy alapszabálya – legfeljebb a cégjegyzéstől számitott5.év végéig – módot adhat a nem pénzbeli hozzájárulás későbbi időontban történő szolgáltatására. E kötelezettségek alól a részvényes nem mentesithető A részvényes

a részvény névértékének, ill kibocsátási értékének befizetésre akkor köteles, amikor az igazgatóság az alapitó okiratban (alapszabályban) meghatározott feltételek szerint erre felszólitja. A nyilvánosan működő rt a felszólitást a társaság hirdetményi lapjában teszi közzé. A részvényes fizetési kötelezettségének a felszólitást megelőzően is eleget tehet. Az rt fennálása alatt a részvényes az általa teljesitett vagyoni hozzájárulást nemkövetelhezi vissza. Részvényes jogai a közgyűlésen: minden részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágositást kréni és észrevételt tenni, inditványt tenni és szabazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. A részvényekhez füződő szavazati jogot a részvény névértéke határozza meg. A nyilvánosan működő rt alapszabálya a névre szóló részvének esetében meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavatazi jog legmagasabb

mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel. A szavazati jog gyakorlásának módját az alapitó okirat (alapszabály) határozza meg. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amig az esedékes pénzbeli hozzájárulását nem teljesitette. A szavazatok legalább egytizedét képviselő rényvényesek irásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy vmely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. Az alapitó okirat (alapszabály) ezt a jogot a szavazatok legkisebb hányadát képviselő részvényeseknek is megadhatja. A részvényesek jogukat a közgyűlési meghivó kézhezvételétől számitott 8 napon belül gyakorolhatják. Egyszemélyes RT: az rt a zártkörű alapitás szabályai szerint úgy is alapitható, hogy vmennyi részvényét egy személy, az alapitó részvényes veszi át. Létrejöhet azonban úgy is, hogy már működő rt vmennyi részvényének

tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. Ha a nyilvánosan működő rt részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg az rt zártkörűen működik tovább. Az alaptőkét a bejegyzési kérelem benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes irásban dönt és erről a vezető tisztségviselőket köteles értesiteni. Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg egyszemélyes rt és ha a részvényes gazdálkodó szervezet a részvényes vezető tisztségviselője, ill felügyeő bizottságának tagja. SZÖVETKEZET A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapitott, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozditását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, ill esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális

szükségletei kielégitését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. 6 Alapítása: Szövetkezetet külföldi és belföldi természetes és jogi személyek alapíthatnak, illetve már működő szövetkezetbe beléphetnek. Elsődleges szöv: a jogi személy tagok száma nem érheti el a természetes személy tagok számát Másodlagos szöv: kizárólag szövetkezetek által hozható létre, tehát természetes személy tagja nem lehet. Célja a tagok közti gazdasági együttműködés. Szövetkezetet legalább 5 tag alapíthat, iskola szövetkezet esetében legalább 15 tag, és a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám 15%-át. Alakuló közgyűlés, alapszabály: Az alapítást alakuló közgyűlésen határozzák el, melynek feladatai: dönt a szövetkezet megalakulásáról, elfogadja szövetkezet alapszabályát, megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére

kötelezettséget vállaltak, megválasztja az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, dönt az alakuló közgyűlésig megkötött szerződések jóváhagyásáról. Az alapszabályt 2/3-os többséggel kell elfogadni, minden más kérdésben elegendő az egyszerű többség. A részjegytőke (jegyzett tőke) a tagok vagyoni hozzájárulásának összege. A részjegytőke minimuma elsődleges szövetkezetnél legalább 3 millió forint, másodlagos szövetkezetnél legalább 10 millió forint. Szövetkezeti tag felelőssége a szövetkezet kötelezettségeiért: a szövetkezet jogi személyiségéből eredően a kötelezettségeiért maga felel. A tagnak csak a szövetkezettel szemben van felelőssége, amely kiterjed a vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására, valamint a pótbefizetés teljesítésére, ha ezt az alapszabály előírja. Szövetkezet szervezete Közgyűlés: A szövetkezet legfőbb ügydöntő szerve a tagok összességéből áll. Minden olyan

szövetkezeti ügyben dönthet, amelyet törvény vagy az alapszabály nem utal más szerv, illetve testület hatáskörébe, de a legfontosabbakat a törvény tételesen felsorolja. Főszabály szerint a közgyűlést az igazgatóság hívja össze A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet. Minden tagnak joga van a szövetkezet gazdasági helyzetével kapcsolatban információt kérni, észrevételeket tenni, illetve a közgyűlés napirendi ügyeiben indítványt tenni és szavazni. A szövetkezetben az egy tag egy szavazat elve érvényesül Nem gyakorolhatja azonban szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulását még nem teljesítette. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. Részközgyűlés: Olyan szövetkezetnél tartható, ahol a taglétszám az 500 főt meghaladja, vagy ha a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más szempont azt indokolttá teszi. A részközgyűléseken leadott szavazatok

összesítésének eredménye adja a közgyűlés döntését. Küldöttgyűlés: Csak olyan szövetkezetben van, ahol a tagok létszáma az 500 főt meghaladja. Az alapszabályban meg kell határozni a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, a küldöttek megválasztásának módját és megbízatásuk időtartamát. Hatásköre megegyezik a közgyűlés hatáskörével, azzal a korlátozással, hogy írásbeli szavazás nem lehetséges. Felügyelő bizottság: A közgyűlés ellenőrzési szerve, a szövetkezeten belül a belső ellenőrzést látja el. Ellenőrzi a szövetkezet tevékenységét, a testületek és a vezető tisztségviselők működését. Tevékenységének jellemzője a tagok érdekeinek védelme és folyamatosan végzett ellenőrzése. Legalább 3 tagú, a tagok lehetnek szövetkezeti tagok és külső személyek. Legfeljebb 5 évre választhatók A tagok maguk közül elnököt választanak Évente egy alkalommal beszámol tevékenységéről a

közgyűlésnek. Tagsági viszony létrejötte: Szövetkezeti tagásig viszony kétféleképpen keletkezhet 1.) ,alapitáskor az alapitás tényének és az alapitói poziciónak a szerves összefüggése kapcsán, 2.) már működő szövetkezet esetén irásbeli kréelemmel kezdeményezett tagfelvétellel. A felvételre jelentkezőnek már a felvételi kérelmében nyilatkozni kell arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri. A tagfelvételről a szövetkezet alapszabályában meghatározott testületi szerv dönt. Ez lehet a közgyűlés vagy más szerv Ha a döntést nem a közgyűlés hozta, az elutasító döntés ellen a közgyűléshez lehet fordulni fellebbezéssel. Ha a közgyűlés döntött a felvételi kérelem ügyében, akkor nincs jogorvoslati lehetőség. A tagsági viszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, akkor, ha a tag az előírt vagyoni

hozzájárulását teljesítette. 7 Vagyoni hozzájárulás: A vagyoni hozzájárulás minden tag törvényi kötelezettsége, melynek együttes összege adja a szövetkezet részjegytőkéjét. A törvény csak a részjegytőke legkisebb mértékére tartalmaz előírást, az egyes tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékére nincs rendelkezés. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli, apport. Nem pénzbeli hozzájárulásként vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog, és vagyoni értékű jog vehető figyelembe. A részjegy olyan okirat, amely a tag tagsági viszonyát és a tagnak a tagsági viszonyából eredő jogait és kötelezettségeit tanúsítja. A szövetkezet eredménye a szövetkezet és harmadik személyek között folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységből származik. Az eredmény felosztásáról a közgyűlésnek az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell döntenie. A tag a szövetkezet

üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésével, ill. egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, munkaszerződést kötnek vele, amelyre a Munka Törvénykönyv szabályai vonatkoznak. Gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozás átalakulásának, valamint a szövetkezet szervezeti változásainak fontosabb szabályai: Gazdasági társaság már létező gazdasági társaság átalakulásával, meglévő társaságok egyesülésével, ill. a társaság szétválasztásával is létrehozható Szövetkezet szervezeti változásai: összeolvadás, beolvadás (több szövetkezetből egy lesz) / szétválás, kiválás (egy szövetkezetből több lesz) / gazdasági társasággá átalakulás. Tiltó és korlátozó rendelkezések: Nem alakulhat át: - az a gt, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. mert az említett eljárások célja a gazdálkodó szervezet

jogutód nélküli megszűntetése. Ezzel szemben az átalakulási határozat alapján a gazd szervezet jogutódlással szűnik meg. A csődeljárás esetében nincs ilyen tilalom, ezért a csődeljárás alá vont gt elhatározhatja átalakulását. Nem alakulthatnak át azok a gazdasági társaságok sem, amelyeknél a tagok a létesítő okiratban meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében nem teljesítették. Nem alakulhatnak át az előtársaságként működő gt. Nem alakulhat át az a gt, ha a tag kizárása iránti perben a bíróság felfüggeszti a kizárandó tag alperes tagsági jogainak a gyakorlását a felfüggesztés időtartama alatt. Rt-t átalakulással kizárólag a zártkörű alapítás szabályai szerint lehet létesíteni. Kivétel, amikor a beolvadásnál az átvevő rt, összeolvadásnál pedig az összeolvadó rt-k nyilvánosan működő társaságok. Szövetkezet átalakulása: Szövetkezet csak korlátolt felelősségű társasággá és

részvénytársasággá, a szövetkezeti hitelintézet és a biztosítószövetkezet csak részvénytársasággá alakulhat át. A szervezeti változást csak akkor lehet végrehajtani, ha a tagok a kötelező vagyoni hozzájárulást ténylegesen teljesítették és a szövetkezet ellen nincs folyamatban felszámolási vagy végelszámolási eljárás. A szervezeti változás következtében az azt kezdeményező szövetkezet az újonnan alakult szervezet (szervezetek) jogutódlásával megszűnik/megszűnnek. Ez nem vonatkozik a kiválásra, ill a beolvadás esetén a befogadó szövetkezetre EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Az egyéni vállalkozás a belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatnak a magyar állampolgárokon kívül a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek is, ha cselekvőképesek. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható, de vállalkozói

igazolvány nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás. A vállalkozói igazolványt kérelemre a vállalkozó székhelye szerint illetékes, települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője adja ki. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Nem lehet egyéni vállalkozó: akit gazdasági, vagyoni elleni, vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jögerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre itéltek / akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajdandó szabvesztésre itéltek / akit vmely fogalalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az itéletben

megjelölt tevékenységre / akit egyéb jogszabályban meghatározott, atevékenységre előirt foglalkozási tilalom alá esik (pl balkezes nem lehet villanyszerelő) / aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. 8 Működési szabályok: Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat. Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja. Az igazolványban fel kell tüntetni azokat a tevékenységeket, amelyeket az egyéni vállalkozó gyakorol. A vállalkozó köteles az önkormányzatnak jelenteni minden olyan változást, amely az igazolványban feltüntetett adatokat érinti. Az önkormányzat az egyéni vállalkozások felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, melynek során ellenőrzi, hogy a vállalkozó tevékenysége törvényes-e. Az egyéni vállalkozó

tevékenységét a tevékenység folytatására irányadó jogszabály előírásai szerint, ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak ennek birtokában kezdheti meg és folytathatja. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az vállalkozónak több telephelye van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyén érvényesíteni kell. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gt korlátlanul

felelős tagja Vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése: egyéni vállalkozói igazolvány visszaadásával / az igazolványt a jegyző visszavonta / egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvény képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha: olyan körülmény merül fel ami az igazolvány kiadását kizárná / működéshez szükséges, jogszabályban előirt követelményeknek nem felel meg és a jegyző illetőleg a külön jogszabályban megjelölt hatóság felszólitása ellenére e követelményeknek 30 napont, ill a hatóság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, és a jogszabálysértés másképpen nem orvosolható / az adó ill vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit az illetékes hatóság

felhivását megelőzően legalább 12hónapig nem teljesitette, ill a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhtóság felhivása ellenére a felhivásban megjelölt határidőig sem tett eleget / 12hónapig járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, elletőleg a bejelentési, járulék-bevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek a tb igazgatási szervek felhivása ellenére, a felhivásban megjelölt határidőig sem tett eleget. Egyéni vállalkozás, mint egyéni cég: A bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály lehetővé teszi az egyéni vállalkozó számára a cégnyilvántartásba való bejegyzést de azt nem teszi kötelezővé. Az egyéni vállalkozó az egyéni cég keretében is korlátlan felelősséggel tartozik és az egyéni cég bejegyzéssel nem kap jogi személyiséget. Az egyéni cégnek a közhiteles cégnyilvántartásba való bejegyzése

és ennek a Cégközlönyben való közzététele az egyéni vállalkozónak a gazdasági életben, a piacon való részvételét kedvezőbbé teheti, és az üzleti partnerek bizalmát növelheti. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló tv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes Kft-vé vagy egyszemélyes Rt-vé alakulhat át. ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATALA (felügyelet PSZÁF) Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala: Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni. Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele: a kibocsátó ismertetőt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé, és ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal befektetési szolgáltatót bízzon meg. Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat

tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani Az ismertető teljes szövegét nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani. A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak – befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen – kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni. A kibocsátási árat – 9 amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül – a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a nyilvános ajánlattétellel megegyező módon kell közzétenni. Állampapír nyilvános forgalomba hozatala

kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, ill. különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók. Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét közzétenni. Egyéb értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala: az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé / a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltatót bíz meg, kivéve ha befektetési vállalkozás, ill. hitelintézet saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy a külföldi

hitelintézet, ill. a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatal kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók. A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes üzleti éve működjön, kivéve, ha a kötvényt állami készfizető kezességvállalással, vagy valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozzák forgalomba. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, ha a kibocsátást követően a gazdálkodó szervezet hiteltartozásainak – beleértve a kibocsátandó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is –

összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjének összegét, illetve ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével hozzák forgalomba, a kibocsátó köteles egy, a Felügyelet által elismert hitelminősítő szervezettel minősítést készíttetni, kivéve ha a kibocsátó hitelintézet, vagy a visszafizetésére az állam készfizető kezességet, vagy hitelintézet bankgaranciát vagy készfizető kezességet vállal. Értékpapírtőzsde jellemzői: tőzsdét befektetési vállalkozások alapíthatnak tőzsdei ügyletek lebonyolítására. Feltételei: legalább 15 alapító tag legkevesebb 150 millió forint alapításkori alaptőke biztosításával kimondja a tőzsde megalakulását, megállapítsa alapszabályát, és megválassza tisztségviselőit / a kormány a pénzügyminiszter előterjesztésére jóváhagyja alapítását CSŐDELJÁRÁS, FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS, ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS, 1991. évi IL Tv

Csődeljárás:melynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Felszámolási eljárás: melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Végelszámolási eljárás: melynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti. CSŐDELJÁRÁS Az adós és a hitelező között olyan nem peres eljárás, amelynek célja az adós fizetőképességének helyreállítása, működőképességének fenntartása. A gazdálkodó szervezet az adós pozíciójába kerül, és csődeljárást kezdeményezhet. A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kezdeményez, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás az adós székhelye szerint

illetékes megyei bíróság hatáskörébe tartozó eljárás A csődeljárás olyan megegyezés keresése, amely általában az adóst juttatja előnyösebb helyzetbe. Ezért a hitelezők védelme érdekében csődeljárást lefolytatni 2 éven belül csak egyszer lehet. A fizetési haladék tartama alatt (90nap) a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be, ez idő alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a hitelezői követelések – ha a szerződé másként nem rendelkezik – kamatoznak, az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti. Az adós és a hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani. 10 A fizetési haladék meghosszabbításáról

rendelkező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Felszámolási eljárás lefolytatása: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: -a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget késziteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni, -a nem selejtezhető és titkos minősitésű iratokról iratjegyzéket késziteni és azokat, vmint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni, -a felszámolás kezdő időpontjától számitott 30napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan

környezeti károsodások, terhek,melyekből birságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, ill terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, -a felszámolónak tájékoztatást adni minden jogügyletről, kötelezettségvállalásról, -a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, szövetkezeti tagokat, vmint a szakszervezeteket, üzemi tanácsot, üzemi megbizottat haladéktalanul tájékoztatni, -a felszámolás elrendeléséről a törvényben meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időontját követő 30 napon belül tájékoztatni Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számitott 40napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégiti, ha van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégitési sorrend általános szabályai az irányadók. A felszámoló a

követeléseket a bejelentési határnapot követő 45napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősitett igényeket elbirálás végett 15napon belül a felszámolást elrendelő biróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit a közbenső mérlegbe épiteni. A felszámoló az adós követleéseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesiti és vagyonát értékesiti. A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesiti a forgalomban elérhető legmagasabb áron, az értékesitést pályázat vagy árverés keretében végzi. A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészitése kötelező. A biróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasitja. A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és ktgek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást,

zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készit, és mindezeket megküldi a biróságnak és a záró mérleg elkészitésének napját követő 30napon belül az adóhatóságnak, vmint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhtósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. A felszámolás kezdő időpontjától számitott két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészitése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében – a hitelezőnek a kielégitési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel – mód van a hitelező követleésének legalább részbeni kielégitésére. A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye. Vagyonból a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: 1. A felszámolás

költségei 2. A felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig 3. A gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagjai részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti 4. A kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, a kis- és mikro-vállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése. 5. A TB tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint víz és csatorna díjak 6. Egyéb követelések (szállitók) 11 7. A keletkezés idejétől és jogcimétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi

pótlék és a birság jellegű tartozás Felszámolási ktg-ei: • Az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások • A felszámolás kezdő időpontja utána az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, • A vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek • Az adóst terhelő, a Munkaerő piaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás • A felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült költségek • Az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek • A felszámoló díja Egyszerűsített felszámolás: Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és

írásbeli előkészítése alapján – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. VÉGELSZÁMOLÁS A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, a felszámolás esetét kivéve végelszámolásnak van helye. A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot a gazdálkodó szervezet vezetője köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8napon belül a cégbiróságnak megküldeni. A gazdálkodó szervezet hitelezői követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 40napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a végelszámoló a követelést vitatja, erről a kézhezvételtől számitott 45napon belül köteles az igény bejelentőjét értesiteni. A végelszámoló a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit – a lejárattól függetlenül – teljesíti, követeléseit

behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti. Ha a végelszámoló megállapitása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követleéseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor beszámolót, az utolsó üzleti évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készit, vmint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről. A végelszámoló a beszámolót, a végelszámolási zárómérleget és a záró adóbevallást a végelszámolási zárómérleg elkészitésének napját követő 30napon belül az adóhatóságnak köteles megküldeni. A végelszámoló a zárómérleget, záró egyszerűsitett mérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási

javaslatot a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek jóváhagyásra beutatja, majd az eljárás befejezését a cégbiróságnak bejelenti, amely elrendeli a gazdálkodó szervezet törlését a cégjegyzékből. ALAPITVÁNY Az alapítvány az alapítók álalt tartós és közérdekű célra alapító okiratban létrehozott, és az alapító okirat alapján tartós és a közérdekű célra elkülönítet vagyontömeg. Alapítók lehetnek: természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az alapítvány önálló jogi személy, amely vagyonával önállóan rendelkezik, kezelője az alapító által kijelölt kezelőszerv. A birósági nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza Az alapító ugyanis a tartós és közérdekű célra létrehozott alapítvánnyal a nyilvántartásba vétel után már nem rendelkezhet. Természetesen, ha

az alapitó úgy látja, hogy az alapitvány nem szolgálja az eredetileg kitűzött célt, akkor az alapitvány felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészhez fordulhat. Az alapitvány birósági megszüntetését az ügyész inditványozza. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 12 Az alapítónak joga van ahhoz, hogy ha az alapítvány céljának megvalósulását a kezelő tevékenysége veszélyezteti, akkor a kijelölést visszavonhatja. Az alapítvány megszűnése esetén a megszűnt alapítvány vagyonát csak hasonló közcélra lehet fordítani. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni. Alapítvány vagyona: Az alapítványnak a célja eléréséhez szükséges megfelelő vagyonnal kell rendelkeznie.

Alapításkor a vagyon pénzből, ingó és ingatlan dolgokból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból állhat. Az alapitványok szinte minden esetben nyitottak, az induláskor rendelkezésre bocsátott vagyon csak a működés megkezdését szolgálja. Az alapitó okiratban meg kell jelölni azt is, hogy az alapitvány céljára rendelt vagyont és annak hozadékát hogyan kivánják felhasználni. A felhasználás történhet közvetlenül az alapitványi cél érdekében. Ennek két módja van: magát az alapitványi vagyont használják fel, ill csak a vagyon hozadékát, hasznát használják fel. Aalapítvány kezelő szerve: Az alapítvány kezelő szerve az általános ügydöntő és képviselő szerv (kuratórium), mely az alapítvány céljának megfelelően és érdekében kezeli az alapítvány vagyonát, illetve képviseli az alapítványt a hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Az alapító kezelőként kurátorokból álló

kuratóriumot hozhat létre. Alapítvány megszűnése: Az alapítók az alapítvány létrehozásakor az alapító okiratban rendelkezhetnek arról is, hogy az alapítvány létesítése milyen időtartamra történjék. Az alapítvány megszűnése elsősorban az alapító elhatározásán, szándékán alapul. Határozott időre rendszerint akkor jön létre az alapítvány, ha azt az alapító egy konkrét cél megvalósítására szánja. A bíróság az ilyen alapítványt tehát akkor törli a nyilvántartásból, ha a cél megvalósult, az idő eltelt és a feltétel bekövetkezett. Megszűnhet az alapítvány a bíróság megszüntető határozatával is, az ügyész javaslatára. Ennek esetei: Az alapítványi cél ellehetetlenült / A jogszabályban olyan változás következett be, amely miatt az alapítvány bejegyzését meg kell tagadni / Ha a kezelő szerv tevékenységével az alapítványi cél elérését veszélyezteti, az alapító a kijelölést nem vonja vissza

és a kezelésre más szervet nem jelöl ki A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az alapítványok céljával összhangban van. Az egyesítésre vonatkozó eljárásra is az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok az irányadók. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (NEM GAZDASÁGI TÁRSASÁG!) A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat, a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. A közhasznú társaságra a törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait,

valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és – szükség szerint – az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. A társasági szerződésben meg kell határozni a társaság megszűnése esetén a vagyon közhasznú célra való fordításának módját is. A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhivás útján is lehet gyűjteni. A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. Kht. jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai

részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI BEFEKTETÉSEI (1988.ÉVI XXIV TV) 13 A külföldiek magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései teljes védelmet és biztonságot élveznek.A külföldi befektetőt a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell. A kártalanításról az állam annak az államigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó államigazgatási határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól. A kártalanítási összeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifizetni TISZTESSÉGTELEN PIACI

MAGATARTÁSOK FAJTÁI ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI A TPT az alábbi magatartásokat szabályozza: Tisztességtelen verseny tilalma / A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma / A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma / A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma / A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Tisztességtelen verseny tilalma, tilos: -a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni -valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével és egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni vagy veszélyeztetni, -az üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni, -máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének

megakadályozását célozza -az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, forgalomba hozni, és olyan nevet, megjelölést alkalmazni, amelyről a versenytársat, vagy annak áruját szokták felismerni -a versenyeztetés, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Üzleti titok: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Bizalmi viszony:Különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony. Üzleti kapcsolat:Az üzletkötést megelőző

tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A fogyasztó megtévesztésének minősül különösen: -az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állítása, az árunak megtévesztésre alkalmas árujelzővel való ellátása, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása -annak elhallgatása, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek -az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása -különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése. Tilos a fogyasztó

választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval, vagy más ajánlattal történő összehasonlítását. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek az olyan döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt 14 ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól független vállalkozások között jön létre Ez a tilalom vonatkozik különösen: -a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett

meghatározására, -az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására, -a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására, -a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárására, az értékesítési lehetőségek közötti választása korlátozására, -a piacra lépés akadályozására, -arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek, vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, -a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva,

illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Nem esik azonban tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az -a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy -a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik. A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell. Gazdasági Versenyhivatal verseny-felügyeleti eljárásának általános szabályai A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan verseny-felügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A Gazdasági

Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed Az eljárás szakaszai: vizsgáló eljárása, versenytanács eljárása, utóvizsgálat, végrehajtás A verseny-felügyeleti eljárás kérelemre és hivatalból indulhat. Nem indítható azonban eljárás, ha a magatartás elkövetése óta 5 év telt el. KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK CSOPORTOSÍTÁSA gazdasági funkciójukat tekintve / elszámolási funkciójukat tekintve / egyéb szempontokat tekintve Franchise: szerződéses értékesítést jelent. Az ilyen megállapodás alapján a szerződő felek egyike (az engedményező) hozzájárul ahhoz, hogy a másik fél az általa jól bevezetett márkanevét, árumárkáját, üzleti szimbólumát, marketing módszereit vagy üzemi rendszereit a megállapított ellenérték fejében meghatározott területen kizárólagos jelleggel használja. Ügynöki kapcsolatok: külker. tevékenységet végző cégek esetenként ügynöki megbízást adnak egymásnak Az

ügynökként szereplő külkereskedő előre kikötött ügynöki jutalék ellenében közvetíti az ügylete, megbízója javára járva el. Licencia szerződés alapján a licencia adó meghatározott díj ellenében engedélyezi a licencia vevő részére a licencia tárgyának előállítását, használatát, vagy más módon való hasznosítását, valamint esetenként személyesen közre is működik a hasznosítás optimális előfeltételeinek megteremtésében pld. tapasztalatok átadása, szakemberek betanítása stb. e szerződés tárgya valamilyen termékre vagy eljárásra vonatkozó szabadalom, használati minta, ipari minta és védjegy vagy valamely hasznosítható műszaki ismeret (knowhow). Kooperációs szerződés: olyan kölcsönös érdekeltségen alapuló tartós szerződéses kapcsolat, amely bizonyos ágazatok termelőegységek között bilaterális vagy multilaterális alapon meghatározott termékek gyártására vagy közös érdeklődésre számot tartó

témák vagy problémák megoldására irányul. Lízingszerződés: Vegyes szerződés. Keverednek benne a dologbérelt, a haszonbérlet, a részletvétel, a pénzkölcsön-szerződés és a vételi jog elemei. Alkalmazására a gazdasági életben akkor kerül sor, ha egy 15 vállalkozó tőkehiány miatt adásvétel útján nem képes egy nagy értékű berendezést megvásárolni, a tulajdonosnak mégis érdeke a gép átadása, mert így az maga termeli meg a saját ellenértékét, és még a lízingbe vevőnek is marad nyeresége. A lízing olyan határozott időre szóló szerződés, amely alapján a lízingbe vevő többnyire gépek, berendezések birtoklására, használatára és üzemeltetésük útján a hasznok szedésére jogosult, ellenértékként pedig a tulajdonosi terhek átvállalására és lízingdíj fizetésére kötelezett. Tőkehiányos gazdaságban a gazdaság élénkítése és a technikai megújulás érdekében a lízing elterjedését általában

adókedvezmények is segítik. A lízing mind az alanyok, mind a tárgyak (ingatlanok és ingók, gépek, autók, számítógépek stb.) szerint sokféle lehet Alapformájában kétoldalú szerződés, melyben lízingbe adó és lízingbe vevő is bárki lehet. Működési és operációs lízing esetén a lízingbe adó rendszerint a termék gyártója, lízingbe vevő pedig a felhasználó. Pénzügyi vagy finanszírozási lízing esetén egy bank vagy egy lízingügyletekre szakosodott pénzintézet megvásárolja a gyártótól a gépeket, berendezéseket adásvételi vagy szállítási szerződéssel, majd mint lízingbe adó ő adja át a lízingbe vevőnek. Gyakori viszont, hogy az eladót és a berendezést is a lízingbe vevő választja ki, majd ő gyakorolja vele szemben, mint engedményes a szavatossági jogokat is. A pénzügyi lízing tehát hárompólusú jogviszony. A lízingbe vevőt megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének joga. Köteles viszont

meghatározott időpontokban lízingdíjat fizetni, ami magában foglalja a vételárrészleteket, a lízingbe adó egyéb költségeit és üzleti hasznát is. Ezáltal a lízing drágább lehet, mint a kamatos bankkölcsön, az adókedvezmény folytán azonban mégis előnyösebb. A szerződés időtartama alatt a dologgal kapcsolatos minden költség a lízingbe vevőt terheli és ő viseli a kárveszélyt is. Semmilyen terméskiesés, rejtett hiba vagy piaci veszteség nem csökkenti vagy szünteti meg a díjfizetési kötelezettséget, sőt vis majorra sem hivatkozhat. A dolog megsemmisülése esetén a hátralékos díjak egy összegben válnak esedékessé. A lízingbe adó kockázatának minimalizálása érdekében a lízingbe vevőt felmondási jog sem illeti meg. A dolog sorsa a szerződés megszűnése esetére a futamidő végén többféle módon rendezhető. A felek a lízingbe vevő javára vételi jogot biztosíthatnak, aki a dolgot ún. maradványértéken

megvásárolhatja Rendelkezhetnek azonban úgy is, hogy vételi jog nélkül, az utolsó lízingdíj részlet kifizetésével a lízingbe vevő megszerzi a tulajdonjogot, ehhez további jogcselekményre nincs szükség. Ha viszont nincs szüksége a tulajdonjogra, akkor a futamidő végén vissza kell azt adnia, ez történik akkor is, ha nem él vételi jogával. 16 GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK CSŐDBÜNTETT 290. § (1) Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén: -tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisiti, használhatatlanná teszi, -szinlelt ügyletet köt, vagy kétes követleést ismer el, -az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbekezd, azt tovább folytatja, -az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy szinleg csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégitését részben vagy egészben

meghiusitja, büntettet követ el. -aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előirt beszámolási, leltárkészitési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsitja, büntettet követ. Jogi tárgy: a hitelezők védelme a fizetésképtelen adósnak a tartozás fedezetéül szolgáló vagyonnal kapcs-os magatartásaival szemben, és a felszámolási eljárás lefolytatásának rendje. Elkövetési tárgy az adósnak a tartozás fedezetéül szolgáló vagyona, amellyel a felszámolás, ill a csődeljárás kezdő időpontjában rendelkezett, és az is, amelyet az eljárás tartama alatt szerzett. Elkövetési magatartás: -a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, -színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, -az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon

veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, -az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, -fizetésképtelenségnek, vagy látszatának előidézése Ésszerű gazdálkodás követelménye: az adós hitelezői érdekében köteles a gazdálkodó szervezetet olyan állapotban tartani, hogy az a gazd-i rendeltetésének megfeleljen. Veszteséges üzlet: a tevékenység előre megállapíthatóan vagyoncsökkenéshez vezet. Eredmény: csődbűntett bűncselekmény. Alanya: a csőd és felszámolási eljárás alanya csak gazdálkodó szervezet lehet. Nem lehet alanya egyéni vállalkozó, mivel csőd- és felszámolási eljárás alanya nem lehet. Elkövetői: a gazdálkodó szervezet vagyonával rendelkezni jogosult személyek lehetnek. A cselekmény csak szándékosan követhető el, mivel az elkövető tudatának az elkövetési magatartás tanusitásán túl arra is ki kell terjednie, hogy az

elkövetési magatartás következményeként a hitelezői igények alapjául szolgáló vagyon csökken és a hitelezői igények egészben, vagy részben kielégitetlenek maradnak, ill, hogy a felszámolási eljárás eredménye egészben vagy részben meghiúsul. ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE Btk. 300 § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Jogi

tárgy: az üzleti titok védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy az üzleti titok. Az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan tény, információ, adat, vagy megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Elkövetési magatartás: az üzleti titok megszerzése, felhasználása és nyilvánosságra hozása. Eredmény: a vagyoni hátrány, mely a tényállásban vagylagos elem. A bűncselekmény ugyanis akkor is létrejön, ha a magatartással okozati összefüggésben vagyoni hátrány keletkezik, és akkor is, ha az elkövető a cselekményt haszonszerzés céljából követi el. Alanya: bárki lehet. 17 Bűnösség: szándékos és vagylagos célzatos bűncselekmény. Az elkövető tudatának ugyanis át kell fognia, hogy az általa megszerzett, felhasznált és nyilvánosságra hozott adat üzleti titok. Ha a magatartás vagyoni hátrányt okoz, az elkövető szándékának erre is ki kell

terjednie. Ha azonban a cselekmény vagyoni hátrányt nem okoz, akkor haszonszerzés céljából kell, hogy cselekedjen. SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE 289. § -Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el -A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérleg-főösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. Elkövetési

magatartás: a jogszabályokban előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettség megszegése, ill a bizonylati rend megsértése. Eredménye a vagyoni helyzet áttekintését, ill ellenőrzésének a megnehezítése.Az áttekintés ált-ban a piaci partnerek tájékozódását jelenti. Az ellenőrzés az állami szervek tevékenységével kapcsolatos Az áttekintés, ill az ellenőrzés megnehezítése a vagyoni helyzetre vonatkozik, a bűncselekmény megállapításához nem feltétel, hogy az egész vagyoni helyzetre vonatkozzon. A beszámoló-készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségek megszegése vagy a bizonylati rend megsértése önmagában nem alkalmas a bűncselekmény megállapítására, szükséges az ok-okozati összefüggés. Kísérleti szakaszban van a bűncselekmény, ha az áttekintés, ill az ellenőrzés megnehezítése nem következik be, azaz az ellenőrzésre még nem került sor, az áttekintést még

nem kezdték meg, ill. azt nem nehezítette meg Szintén kisérlet valósul meg, ha a számviteli kötelezettségek megszegése megtörtént, de az elrejtett számlák előkerültek, a meghamisitott bizonylatok eredetije könnyen hozzáférthető forrásból beszerezhető volt, tehát az ellenőrzést nem nehezitették meg. Ekkor azt kell vizsgálni mit tekintünt az ellenőrzés megnehezitésének PÉNZÜGYI BŰNCSELEKMÉNYEK: ADÓ-, TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI CSALÁS 310. § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az

egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, A bűncselekmény jogi tárgya az állam pénzgazdálkodásának törvényes működéséhez, az adók, járulékok, vámok megfizetéséhez fűződő állami és társadalmi érdek védelme. Elkövetési tárgya: az adó, a tb járulék, egészségbizt járulék, nyugdijjárulék, baleseti járulék, magánnyugdijpénztári tagdij, az illeték módjára fizetendő díj és az ellenszolgáltatására nem jogosító közteher fizetési összeg. Az adó és tb csalás törvényi tényállása keretdicspozició, tartalmát az adózásról és a járulékokról szóló törvények alkotják. Az elkövető magatartása befolyásolja a fizetendő adó, ill járulék megállapítását azzal, hogy jelentős tényt valótlanul ad elő vagy elhallgat, vagy más megtévesztő magatartást tanúsít. Elkövetési magatartás: aktív

(valótlan előadás), és passzív (elhallgatás) tanúsításával elkövethető. Irányulhat bizonyos mentességek vagy kedvezmények jogosulatlan igénybevételérre. Írásban és szóban is megvalósítható, csak a megtévesztés hatásának a kifejtése a feltétel. Alanya tettesként bárki lehet, akit adó vagy járulék megfizetési kötelezettség terhel, azaz az adóalany és az adózó. Csak szándékosan követhető el. Az elkövető tisztában van a magatartása következtével A motívum közömbös, és a célzat hiányában az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához. 18 Minősített esetek: (2) a bevételének összege nagyobb mértékben csökken. (3) a bevételének összege jelentős mértékben csökken. (4) a)a bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. Büntethetőségi akadály: (6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat

benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti. VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK LOPÁS Btk. 316 § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást: bűnszövetségben / közveszély színhelyén / üzletszerűen / dolog elleni erőszakkal / helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve / hamis vagy lopott kulcs használatával / lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére / zsebtolvajlás útján /

másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. Jogi tárgy a tulajdonjog. A lopás a jogosultnak a dolog feletti tényleges uralmi helyzetéhez fűződő érdekét sérti. Elkövetési tárgy a meghatározott értékkel bíró, idegen ingó dolog, amely birtokba vehető, térbeli kiterjedése és meghatározott vagyoni értéke van. Elkövetési magatartás az elvétel, amely a dolog feletti tényleges hatalom megszerzését jelenti. Megköveteli egy korábbi birtokviszony megszűnését és egy újabb létrejöttét. Lopás kisérletéről beszélünk, ha a birtokost a tettes megfosztja a birtokától, de még nem szerzi meg a dolog feletti tényleges hatalmat. A lopás immateriális bűncselekmény, tehát az elvétellel befejezetté válik, nincs szükség eredmény létrejöttére. Alanya bárki lehet. Bűnösség: csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, a szándéknak ugyanis át kell fogni a törvényi tényállás szükséges

elemeit. Célzatos bűncselekmény, a célzat az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása. SIKKASZTÁS Btk. 317 § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen követik el. Jogi tárgy a tulajdonjog, de az ahhoz kapcsolódó jogok közül csak a rendelkezési jog. Ennél a bűncselekménynél a tettes jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába. Elkövetési tárgy: a rábízott idegen dolog. Elkövetési magatartások: a dolog jogtalan eltulajdonítása / a dologgal való sajátjakénti rendelkezés. A sikkasztás az eltulajdonitással ill a sajátjaként való rendelkezéssel befejezett, a befejezettséghez kár bekövetkezése nem

szükséges Kisérletről akkor beszélhetünk, ha az elkövetési magatartás több részcselekményből áll és elmarad annak a teljes megvalósitása. Alanya csak olyan személy lehet, akire az idegen dolgot rábízták és aki a dolog jogszerű birtokában van. A sikkasztás szándékosan követhető el. Nem célzatos bűncselekmény, mert nem szükséges a károkozásra vagy jogtalan haszonszerzésre irányuló célzat. CSALÁS Btk. 318§ (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ 19 (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt mag nem haladó kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen követik el. Bűncselekmény jogi tárgya: a vagyoni jogok. Elkövetési tárgyat a jogalkotó nem határozott meg Elkövetési

magatartások: a tévedésbe ejtés és a tévedésben tartás. Az elkövetési magatartás megkezdésével kísérlet jön létre és csak a kár bekövetkeztével lesz befejezett a cselekmény. A bűncselekmény eredménye tehát a kár bekövetkezése. Kár fogalma: A kár a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés. Alanya bárki lehet Bűnösség: csak egyenes szándékkal követhető el a bűncselekmény. Az elkövető tudatának ugyanis át kell fogni, hogy a megtévesztett tévedésben van és ennek következtében keletkezik a sértettnek a kára. Célzat a jogtalan haszonszerzés. HŰTLEN KEZELÉS Btk. 319 § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt

szabadságvesztés - 3évig, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, - 1-5évig, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, - 2-8évig, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, - 5-10évig, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt. Jogi tárgy: a vagyoni viszonyok sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: az idegen vagyon, amelyet a tettes kezelésére bíztak, ideértve nemcsak az ingóságokat, hanem az összes vagyoni jogosultságot és kötelezettséget. Akkor van elkövetési tárgya, ha valamilyen konkrét dologban testesül meg a vagyon. Ekkor az elkövetési tárgy az idegen vagyontárgy, függetlenül attól, hogy az kinek a tulajdona. Elkövetési magatartás a megbízásból eredő vagyonkezelői kötelesség szándékos megszegése. A bűncselekmény elkövetésének feltétele, hogy létezzen ilyen kötelezettség. A befejezett hűtlen kezelés csak akkor állapítható meg, ha a

kötelességszegés vagyoni hátrányt okozott. Ha ez nem következett be annak ellenére, hogy a cselekmény alkalmas a vagyoni hátrány okozására, csak kísérletről beszélünk. Bűncselekmény eredménye a vagyoni hátrány. Vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny. Az elmaradt vagyoni előny az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a kötelességszegés nem következett volna be. A vagyoni hátránynak okozati összefüggésben kell állni a kötelességszegéssel. Alanya speciális, csak olyan személy lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg. Bűnösség: a bűncselekmény egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető. Ennek mind a kötelességszegésre, mind a vagyoni hátrányra ki kell terjednie. Az eredményt tekintve az eshetőleges szándék fennállása is elegendő. A kötelességszegés akkor szándékos, ha az elkövető tudja, hogy őt milyen meghatározott kötelesség terheli

és felismeri, hogy magatartása folytán vagyoni hátrány keletkezhet, melyet ha nem kíván, akkor legalább belenyugszik. 20