Legal knowledge | Legal philosophy » Jogbölcselet tételek, 2002

1/Á. A primitív társadalmak jogi berendezkedése Primitív: nem a kontinentális Európa vagy az USA jogrendszerei szerinti berendezkedés, hanem az azt megelőző fejlődési fokozat. Kapauku pápuák: vitatkozás, közvélemény két pártra oszlik, törzs vezetője meghallgatja a feleket, megnézi a bizonyítékokat, döntéshozatal, több órás beszéd, ha nem fogadják el az ítéletet, akkor megint beszéd, ha ezt sem, akkor sírás. Szankciók: testi (kivégzés, bottal verés, pofonok, száműzetés), gazdasági (vérdíj, vagyonelkobzás), pszichológiai (dorgálás, válás, passzív rezisztencia). Trobriand-szigetek: házasságtörő asszony. Inkák: vezetők visszaélése – szikla Eszkimók 2/Á. A jog és a társadalmi normák A jog is egy társadalmi norma, magatartási szabályt jelent. Akkor, amikor az emberi lények már választási szabadsággal rendelkeznek. Tabuk: tilalmat jelent Konstans tabuk: - személyi, - dologi (szerszámok, fegyverek), -

táplálkozási, - temetéssel kapcsolatos (hullamérgezés). Célszerűtlen tabuk: főnök tűzszerszáma, skalpolás. Totem: fivér és nővér rokona, rokonsági kapcsolatok ábrázolása, természeti jelenségek, később állatok, majd növények. Totem rítusok mutatják a kényszerelemet, a tabuk a tilalmat. Mandan indiánok szertartása a beavatásról Közös sajátosságok: - közösség összérdekét szolgálják, - félelem szerepe, előre szabályoznak, - ismételtséget jelentenek, - szankciójuk van. Csoportosítás: - pozitív és negatív, - formális, nem formális (közvélemény) Normarendszer szerint: - erkölcsi, - vallási, - szatirikus Jog és erkölcs viszonya: KANT, a jog az emberek külső magatartását szabályozza, az erkölcs a belsőt. Más szerint: a jog mögött az állam áll, az erkölcsi mögött a közvélemény FULLER: a jognak erkölcsösnek kell lennie. VISEGRÁDY: az a jogrendszer, amelyik nem erkölcsös, az nem jogrendszer. 3/Á. A jogi

kultúra Összetevői: könyvekben lévő és valóságban érvényesülő jog, intézményi infrastruktúra (bíróság, ügyvédség, ügyészség), jogilag releváns magatartások. Csoportosítás: - belső (laikus külső, ill. jogászi belső kultúra) – külső (legális vagy regulatív, ahol az áp a tv-eket, rendeleteket tényleges magatartásirányító eszközként fogadják el, orientatív, ahol a jogszabályok eligazító szerepet kapnak). VISEGRÁDY: a jogátültetés természetes jelensége a jogfejlődésnek, azonban nem mindegy, hogy melyik állam joga és milyen mértékben kerül átvételre. 4/Á. A jog-transzplantáció WATSON: jogi kultúrák átvesznek egymástól kész dolgokat. Pl: Mózes és Hammurabbi Skóciában a skót diákok holland egyetemen római jogot tanultak, otthon angol jog. Újvilágban az angol gyarmatosítók saját tv-eket hozhatnak, erre bevezették a Bibliát. Justiniánuszi törvények provanszán fordítása. Következtetései: jogi

kultúrák fejlődésében a jog-transzplantációnak kiemelkedő szerepe van, legfejlesztőbb a jogátültetés, tekintély nagy szerepe, egyik ország többet vesz át, másik kevesebbet, ha kedvező, nem ütközik ellenállásba. VISEGRÁDY: kiegészítette azzal, hogy a jogátültetés természetes jelensége a jogfejlődésnek, de nem mindegy, hogy melyik állam joga és milyen mértékben kerül átültetésre (afrikaieurópai, osztrák ombudsman). Jogi kultúra fontos feltétele a jogászok jogi kultúráltsága 5/Á. A jogrendszerek tipizálására vonatkozó főbb koncepciók LIEBNIZ: jogi térkép. FULBECKE: angolszász-kontinentális és kánonjog SAUSER-HALL: faj szerinti osztályozás (árja v. indo-európai, semita, mongoloid, barbár népek) MARTINEZ PAZ: szokásjogi-barbár = angol, skandináv, barbár-romanista = német, olasz, osztrák, barbárromanista-kánoni= spanyol, portugál, romanista-kánoni-demokratikus = latin-amerikai, svájci. MAI-SCHNITZER: primitív,

antik kultúr, európai-amerikai, vallásos, afro-ázsiai népek joga. ARMINJON, NOLDE, WOLFF: tipikus jogrendszerek (francia, germán, skandináv, angol, orosz, iszlám, hindu). ZWEIGERT: jogkörök csoportosítása (romanista, német, északi, angolszász, szocialista, iszlám, hindu, távol-keleti). RENÉ-DAVID: nyugati (fr, angolamerikai), szovjet, muzulmán, hindu, kinai, de 1960-ben négy jogcsalád: római-germán (jogkörök: romanista, germanista, északi), angolszász (amerikai), szocialista (szovjet, eruópai, Európán kívüli), vallási-tradicionális (muzulmán, hindu, Kina, Japán, Fekete-Afrika). 6/Á. A római-germán jogcsalád Európa minden országa, kivéve Nagy-Britannia. Jellegzetességei: írott jogforrásokra épül, absztraktak, elvontak, optimális általánossággal rendelkeznek, jogalkotók és jogalkalmazók egymástól mereven elválasztva, jogászok fő feladata a jogértelmezés, jogcsalád tagjai zárt rendszert alkotnak. Jogkörei: - romanista (Fr,

Benelux-államok, Olaszo, Spo Portugália, Közel-Kelet bizonyos országai, Dél-amerikai o., Luisiana-állam, Quebec, kódexe a Code Civil, rövid, tömör, világos, római jog hatása, bírói jogalkotás kizárt) – germanista (Németo., Ausztria, Svájc, Közép- és Kelet Európai o., hatott a római jog, BGB, állampolgároknak nehéz, bonyolult, svájci ZGB, kaput nyit a bírói jogalkotásnak) – északi (Skandináv o., átmenet az angolszász és kontinentális között, római jog nem hatott, bíró óriási tekintélye, törvényekre épülnek). VISEGRÁDY: közös törvénykönyvek skandináv országokban, egyetemi tanítás minden országban. 7/Á. A common-law jogcsalád: Ide tartozik: Anglia, Wales, USA, Új-Zéland, Ausztrália, volt gyarmatok. Jellegzetességei: ellenállt a római jog recepciójának, nem kodifikált jogrendszer, bíró alkotta jog, konkrét és kevésbé általános szabályok, precedens jog (Lordok Háza, Fellebbezési Bíróság, Legfelsőbb

Bíróság), nyílt rendszerű, ha nincs jog, precedenst alkalmaznak (szerződés postára adása). Jogköre: amerikai – kétszintű jogrendszer (szövetségi és tagállami), szövetségi azokat szabályozza, amiket a tagállamok nem, amerikai alkotmány nagy tisztelete. Angol jogfejlődés: 13.sz bírói jogalkotás, common law az alapvető jogforrás, 1285 performulák lezárásával megmerevedik, király igazságtalanságot orvosolhat, később ezt a kancellária végzi, equity kialakulása, 19. sz-ban ez megmerevedik, mai jogrendszer: common law és equity (esetjog), statue law (törvényi jog). 8/Á. Szocialista jogcsalád: Jogkörei: - szovjet: mintaadó volt, leggyengébb kapcsolata a római-germán jogcsaláddal, európai szocialista országok joga: történeti kapcs. a római-germán jogcsaláddal, - európán kívüli szocialista országok: római-germán vagy angolszász kapcsolat, és korábbi jogfejlődésük maradványai. Jellemzők: - politikailag erősen kötött, -

jogi viszonyok közjogiassá váltak, - fordított piramis jelensége, - jogi túlszabályozás, - szocialista törvényesség szerepe (Kuba – falu terén panasznap, buli lesz belőle). 9/Á. A vallási jogrendszerek Vallás: a jogrendszer fókuszában nem tv-ek, rendeletek állnak, hanem vallási kódexek. Jogkörei: - muzulmán: teológiából (mit kell tennie) és sariából (mit szabad és mit nem) áll, muzulmánok közti jogviszonyra alkalmazható (külföldi is). Ez életmód Forrásai: 1 Korán (versikék, parancsok). 2 Szunna (ha a Korán hallgat) 3 Idzsmá (általuk elfogadott szokásjog). 4 Kijász (vallási és jogtudósok kinyilatkoztatásai) Jelenség: - közig szabályozás fejldőése, nyugati jogok recepciója, - különleges bíróságok megszüntetése néhol. Modernizálódása: Tunézia (többnejűség eltörlése), Törökország (8 eu-i tvkönyv bevezetése), Kuvait (nők egyetemre járhatnak) stb. Még mindig van halálbüntetés, korbácsütés,

kézláblevágás stb – hindu: India, Dél-kelet Ázsia, írott jogszabálynak nincs nagy szerepe (analfabéta), számukra csak emberek léteznek, akik kategóriák minősítenek: szasztrák (magatartásra von. szabályok, egyike a dharma, ezeket kézikönyvekben, a nibandhában lehet megtalálni. Két forrás: szokásjog, méltányosság 10/Á. A tradicionális jogrendszer Nem az írott jogforrások játszanak központi szerepet, hanem évezredes normák. Jogkörei: Távol-Kelet: jognak csekély szerepe van, nyugalom, béke, évezredes szabályok 1 Kína (jogot a barbárok találták fel, Isten elpusztította őket, feloldják a konfliktusokat az emberiesség alapján, ha ez nem használ, akkor jönnek az ősi rítusok, ha ez sem, akkor az ésszerűség szabályai, ha még ez sem, akkor a jog, békebírók /gázolás, nem perel, nehogy a gázoló börtönbe jusson). 2 Japán (nagy a békéltetés szerepe, a BGB-t vették át) – Fekete Afrika: volt gyarmatosítók joga,

függetlenség óta alkotott jog, ősi törzsi szokásjog. 11/Á. A szokásjog A jogforrás egy meghatározott jogi forma, amelyből jogalanyok jogai és kötelességei megismerhetők. Szokásjog a jog első megjelenési formája Kialakulása: kell egy magatartás, a szokás, ez vezérli a közösséget. Tartalma egyértelműen megfogalmazható legyen Valamilyen állami szerv lássa el szankcióval. 1 Ortodox elmélet: Savigny – a német népi szokásjogot ismerte el, de a tv-eket írásba foglalt jogforrásnak fogadta csak el. 2 Engedélyezési elmélet: Bindig – csak ott beszélnek szokásjogról, ahol a tv-hozó eltűri a szokásjogot. 3 Angolszász típusú felfogás: Blackstone – szokásjog azonos a bírói joggal. Állami jog-e a szokásjog, vagy társadalmi? Ha állami szervek emelik szokásjogi rangra, akkor állami (locsolkodás, becsületsértés, menyasszonytánc). Magyarországon: nagyon differenciált, nem lehet népi jog, mindenhol más és más (nem hízelgő

melléknevek, káromkodás sok helyen bűn, de temetőben nagyobb). Büntetések: kapcsolat megszakítása, kinézés, megszólítás, kiszólás, kiéneklés, csúfolkodás, szitkozódás, eltemetés, kopaszra nyírás, megkövetés, megfélemlítés stb. 12/Á. A bírói jogalkotás Angolszász bírói jog: 12-16.sz királyi bíróságok hoznak ítéletet, mely precedens lesz, de nem minden bíróság végezhet ilyet: - Lordok Háza (jogvégzettségű lordok, bíráskodnak is /királynő ügyei, ill. amit más bíróság nem tudott megoldani/, döntésük 75%-a precedens lesz), - Fellebbezési Bíróság (hozzá fellebbeznek, döntései 25%-a precedens), - Legfelsőbb Bíróság (sok ügyet tárgyal, döntések 10%-a precedens). Angliában a 16sz-tól 300ezer precedens Részei: ratio decidendi (bíróság döntése), kötelező, és az obiter dicta (szokásos megjegyzések), nem kötelező (kutya kirohan a boltból – menekülési vagy odavitte szabály). Amerikában tagállami és

szövetségi állami, nem olyan szigorú, van, hogy tagállam nem fogadja el a szövetségit, egy tv. addig nem tv, amíg a bíróság egyszer nem értelmezte vagy alkalmazta. Kontinentális bírói jog: kisebb volumenű, mint a tv-i, rendeleti jog Az angolszász a bírósági precedensek, ezek értelmezési precedensek (olasz énekesnő fogai, báli ruha, rövid haj). Bírói jog ki tudja egészíteni a tv-ek túl általános fogalmazását, tudja konkretizálni, mindennapi életet közelebb hozza a joghoz. 13/Á. A jogforrás fogalma, fajai és hierachiája Meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők. Fajai: anyagi (állami szervtől) és alaki (forma, amiben megjelenik), belső (kibocsátó szerv) és külső (forma), eddig SOMLÓ, elsődleges (jogalkotó hatalomtól származik) és másodlagos (előzőből táplálkozik), ez MOÓR GYULA, formális (szöveges forma) és nem formális (méltányosság), írott (jogalkotó szerv

általi) és nem írott (szokásjog, bírói jog). Hierachia: magasabb szintűbe alacsonyabb nem ütközhet, különös előnye általánossal szemben, különböző szintűek ellentmondanak, felsőbb érvényes. Szokásjog: ókori, középkori jogrendszerek. Jogalkalmazói jog: prétor hatalma, hogy megszabja az elutasítás vagy marasztalás feltételeit. Középkorban fennmaradt a szokásjog jogforrási szerepe Angol jogfejlődés: bírói jogalkotás. Magyarországon: tv, rendelet (tv-i felhatalmazás alapján), helyi rendeletek, szokásjog, bírói jogalkotás (nincs jogforrási szerepe). 14/Á. Törvény- és rendeletalkotás Jogforrás: meghat. jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők Közös sajátosságok: írott jogforrás, jogalkotó szervtől. Különbség: - törvény (legmegalapozottabb jogforrás, egész társadalmat célozza, tvhozásnál a legszorosabb a kapcsolat a politikai elit és tvhozó apparátus között, fontos garanciája

a nyilvánosság, legjobban megismerhető jogforrás, tv. legitimitása a legnagyobb minden országban) – rendelet (lehet kormányzati, miniszteri, önkormányzati, fajtái a végrehajtási és amelyek elsődleges szabályozást adnak), rendeletalkotás gyorsabb, mint a tv., áttételes a politikai elittel a kapcsolat, nem az össztársadalmat célozza, csak egyes szelvényeit, nyilvánosság garanciái csak részben, rugalmasabban tudnak az életviszonyokra reagálni. Rendkívüli események: rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet. 15/Á. A jogrendszer és a jogág Jogrendszer: a jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódása. Jogrend: a társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottsága. Jog rendszer: a társadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere. Elemei: jogintézmények, jogszabályok, jogalkotásra hiv. szervek Tagozódás: - kontinentális (a joganyag rendszerezésének alapjává hagyományosan a közjog és magánjog

megkülönböztetése vált), - angolszász (jogintézmények, common law és equity közötti megkülönböztetés. Jog tagozódása befolyásolja: jogtudomány rendszerét, jogalkotás és alkalmazás szféráját, jog oktatás rendjét. Jogág: a jogrendszer és a jogszabály közötti közvetítő szint. A jogszabályok minőségileg elkülönül, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi együttélés meghat. körében, azonos jellegű jogszab. külön felelősségi alakzattal, szankcióformával rendelkeznek Tagozódása: 1. alapjogágak (egyetlen kapcsolattípus viszonyát rendezi), 2 másodlagos (Több viszonytípust szabályoznak). Másképp: 1 anyagi jog ágazatai (kötelező erővel állapítják meg a követendő magatartás tartalmát), 2. alaki jog ágazatai (amelyek az anyagi jogban foglalt tartalommal összhangban megállapítják a kikényszerítés módját).

16/Á. A jogszabály fogalma és szerkezete, felosztásuk Jogszabály: általános, mindenkire kötelező szabály, melyet az állam alkot és érvényesítését is biztosítja. Szerkezete: 1 hipotézis (előírt magatartás törvényi megfogalmazása), 2 diszpozíció (magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés), 3. szankció (jogkövetkezmény, mely lehet negatív és pozitív). Fajai: - parancsoló (aktív magatartás előírása), - tiltó (tartózkodni kell), - megengedő (szabad a tv. keretei között) Van meghatározott és nem meghatározott tartalmú jogszabály (keretszabály). A magatartás kötelező ereje szempontjából: - kategorikus (általános kötelező jelleggel megfogalmazott magatartás megvalósítása esetére a diszpozíció intézkedéseinek feltétlen érvényesítése), diszpozitív vagy megengedő (csak arra az esetre, ha a felek másképp nem rendelkeznek). Szankció szerint felosztás: - lex plus quam perfecta (érvénytelen és

büntetendő), - lex perfecta (érvénytelen, de nem büntetendő), - lex minus quam perfecta (érvényes, de nem büntetendő), lex imperfecta (érvényes és nem büntetendő). Tárgyi értelemben: - regulatív szabály (címzettek magatartását befolyásolja), - szervezeti (pl: pártokról szóló tv.), - eljárási (jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást szabályoz), - technikai normákat előíró, - utaló (más jogi normára hivatkozik), - fogalom-meghatározó. Érvényességi feltételek: jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv bocsássa ki, illeszkedjen a jogforrási hierarchiába, megfelelő kihirdetés. Hatálya: időbeli (ami alatt jogviszonyok keletkezhetnek, szűnhetnek), területi, személyi. 17/Á. A jogkövetés A jog érvényesülése jogkövetés vagy jogalkalmazás útján. Jogkövetés: jogi norma tudatos, akaratlagos követése. Tudatosság: jogrendszerrel való azonosulás, magatartás jogkövető jelleg ének tudata. Önkéntes: szankciótól való

félelem, racionális megfontolás, jog iránti tisztelet Jogtudat: hatályos jogszab., jogalkalmazói gyak helyes ismerete Szintjei: - társadalmi (KSH, minisztériumok, bíróságok stb., - egyéni (ennek vizsgálata a jogtudomány feladata) Megfelelő magatartások: 1. Konform – jogszerű (spontán, beidegződött), - önkéntes (tudatos elem jelen van), - jogkövetés (fél a szankciótól, pozitívat akar elérni, jogtisztelet). 2 Non konform: - szándékos, - gondatlan. Jogkövetést befolyásoló tényezők: - jogtudat (középpontjában a jogismeret áll), - erkölcsi meggyőződés (társ. értékítéletével egyezik), egyén életmódja, - egyén jogi szocializációja (milyen mértékben épül be a tudatba), - egyén vérmérséklete, - adott jogrendszer szankciórendszere (formális, informális). 18/Á. A jogalkalmazás fogalma, szakaszai Fogalma: állami szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, amelynek során jogilag

szabályozott eljárás keretében az egyedi jogviszonyokat megállapítják, létesítik, változtatják, szüntetik meg. Nemteljesítése kényszerintézkedést von maga után. Funkciói: - ált feladata a jogszab érvényesítésének biztosítása, - közvetlen feladata a konkrét ügy rendezésére irányul. Szakaszai: 1 Tényállás megállapítása: jogalkalmazó feladata, - jogszabály értelmezése, - határozat meghozatala. 19/Á. A jogszabály értelmezése Akkor beszélünk róla, ha a jogszab. valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg. Értelmezés alanyai: - jogalkotó (generális jellegű, valamennyi jogalkalmazóra nézve kötelező, magasabban lévő jogszabállyal nem lehet ellentétes az alacsonyabb szintű), jogalkalmazói (bírói, LB., állig és társ jogalkalmazó szervek által), - jogirodalmi vagy tudományos (jogi kötelező erővel általában nem bír, jogtudósok véleménye). Értelmezés módszerei: - nyelvtani, - logikai (ezek az

alsó szakasz), - rendszertani (adott jogágon belül értelmezik az adott jogszabályt, elsősorban alapelvek alapján),- történeti (gazd., pol háttér) Ezek a felső szakasz. Eredménye: - megszorító (jogszab Tartalma szűkebb, mint a nyelvtanilogikai értelmezés szakaszában lévő tartalom), - kiterjesztő (valódi tart Tágabb, mint az első szakaszbeli jelentés), - helybenhagyó (tart. Egybeesik) Joghézag: adott életviszonyt semmilyen jogszab. nem rendez Később is keletkezhet a társ viszonyok változása miatt Kitöltése: - tvanalóg (bü.jogban tilos), - új jogszab alkotása 20/Á. A határozat-hozatal Jogalkalmazás folyamatának 3. szakasza Tényállás jogi minősítése, jogkövetkezmények megállapítása. Ha nincs helye fellebbezésnek, vagy nem fellebbeztek, akkor jogerős és végrehajtható. Ítélet és végzés (bíróság) Logikai szerepe a döntésben = feltárt tényállásra, bizonyítékokra támaszkodva jár el. Szubjektív tényezők szerepe

= FRANK prof nézete szerint a bírói döntés objektív és szubjektív körülményeken alapul. Garanciák a szubjektívakkal szemben: - társas bíráskodás, - ügyvéd részvétele, - szakértő részvétele, fellebbezés, rendkívüli jogorvoslat lehetősége. Legfőbb garancia a bíró személye Esküdtszék kérdése. USA: esküdtszék Tagja lehet: 18 életévét betöltött, 1 év ottlakás, folyékony angol tudás, büntetlen előélet. Kiválasztás: szavazólista vagy adólista alapján, tükrözze a társ Keresztmetszetét (nő-férfi, fehér-fekete), 1000 fő kérdőív, bennmaradtak esküt tesznek, igazmondás, kiejtés, állampolgári kötelesség, szibolikus tisztséget kapnak, elzárás, bíró összefoglalja a dolgokat, de ez nem kötelezi az esküdteket, döntéshozás, túl sokáig huzakodó esküdtszék feloszlatása, bírót köti az esküdtszék döntése. 21/Á. A jog és érték, jogbiztonság, jogrend és törvényesség Érték: elvontan megfogalmazott

követelmények (szabadság, egyenlőség stb.) Hierachia van köztük. Jog és érték kapcsolata: a jog már önmagában is érték és értékhordozó Elmélettörténete: STAMMLER – a jognak is kell legyen értékmérője, elfogadja, hogy vannak igazságos jogrendszerek. RANDBUCH – meghatározza a jogeszme értékét (a jog nyújtson biztonságot, legyen igazságos és célszerű). KELSEN – nem foglal állást SICHES prof – jog csak akkor jog, ha értékeket hordoz (biztonság nyújtása, védelem nyújtása, igazságos, szabadságot nyújt). VISEGRÁDY – jogrend, törvényesség, igazságosság, jogbiztonság, méltányosság. Jogrend: önmagában érték, de más értékek nincsenek benne A társadalmi viszonyok kellő szabályozottságát jelenti. Ne legyen felül vagy alulszabályozás Feltételei: jogszabályalkotás rendezve legyen, - jogalkalmazás megfelelő működése, jogviszonyok megfelelő rendezettsége. Törvényesség: polgári korszaktól Magasabb rendű

kategória, mint a jogrend. Kritériumai: - jog uralmának és a jogegyenlőség eszméje, - hatalom önkorlátozása, igazságosság, - szabadságjogok biztosítása, - önkényes büntetőjog kirekesztése, jogbiztonság Legfőbb garanciái: bíróságok függetlensége, ügyészség felügyeleti, ell. tevékenysége, különböző szervek jogszerű eljárása, védelemhez való jog biztosítása, közéleti tisztaság, közvélemény. Jogbiztonság: önmagában is érték Összetevői (VISEGRÁDY): - jogszabályok legyenek világosak, - érthetők, - egyértelműek, - kiszámíthatóak, - előreláthatóak, áttekinthetőek. Feltételei: - jogalkotás alkotmányos keretek között folyjon, - jogalkotási hierarchia érvényesüljön, - a végrehajtó és bírói hat. legyen tv-ekhez kötött, - érvényesüljenek a visszaható erejű jogszabályi korlátok, - hozzáférhetőség, megismerhetőség. 22/Á. A jog és igazságosság Igazságosság: eseményt jelent, amit el kívánnak

érni. Elv vagy egy szabály, amit végre kell hajtani. Legszebb emberi, társadalmi érték vagy érzés Elméletek: PLATON, ARISZTOTELÉSZ: mindenki kapja, ami jár, vagyis osztó igazságosság. Egyenlőségre alapozza, egyenlőséget alapozza meg, szabadságra alapoz (SPENCER). Arisztotelész kiigazító vagy konkrét felfogása: nem mindig sikerül az osztó igazságosság, ki kell igazítani. GRÓTIUS: kölcsönös igazság koncepció (amit nem akarsz magadnak, másoknak se). HART és ROLS: formális igazságosság (egyenlő emberekkel egyenlően, egyenlőtlen emberekkel egyenlőtlenül). HAJEK: eljárási igazságosság HÓBHAUS: társadalmi igazságosság (minimális jólét biztosítása), KANT: megtorló igazságosság (tettel azonos mértékű bűnhődés). Jog és igazságosság: szkeptikusok szerint a jog soha nem lesz igazságos Jogalkalmazás igazságossága: eljárási vagy procedurális igazságosság megnyilvánulása, a jogszabályt alkalmazni kell,

részlehajlástól mentes alkalmazás. HENKEL: bór legyen független felfelé, lefelé (közvélemény), oldalt és befelé. Jogalkotás igazságossága: jogalkotó tartsa szem előtt: - ésszerűség, - szabadság, - egyenlőség, - társadalmi fejlődés. 23/Á. Jog és méltányosság Méltányosság: minden társadalmi ismerete. Legális méltányosság: törvényben írott szabály Jogalkalmazási méltányosság: a jogalkalmazói gyak. alakítja ki Funkciója: - írott jog szabályaihoz való adaptálás, - jogszab. adaptálása a változó körülményekhez ARISZTOTELÉSZ: tv. nem lehet mindig igazságot, méltányosság elfedi a hiányosságokat Római jogrendszer: szigorú jog terminuma a merev jog, méltányos jog = két jogtest. Angol rendszer: common law a szigorú jog, equity – méltányos jog. Római-germán jogcsalád: kódexekben rögzítve, joggal való visszaélés tilalma. Bíróság méltányolhat Olasz jog: méltányosságot jogforrásnak tekinti. Amerika:

carrier asset intézménye (kivételes lehetőség a méltányosság). 24/Á. A jog funkciói: Integratív funkció: a társadalom normális életéhez szükséges rend és biztonság kialakítása, fenntartása. Konfliktus-megoldó funkció: az állampolgárok és szervezetek egymás közötti, ill államhoz fűződő kapcsolatainak alakításában és e kapcsolatokból adódó konfliktusok megoldásában való közrehatás (adott társ. helyzettől, kialakult állami-szervezeti viszonyoktól, jog szabályozás milyenségétől, jogi kultúrától függ, hogy egy társ-ban a konfliktusok megoldásának melyik módja a leghatékonyabb). Konfliktus kezelésére a legfontosabb szerv a bíróság. A társdalom tudatos alakításában, tervezésében, a társ különböző folyamatainak szervezésében való közreműködés funkcója: a jog a társadalmi változások folyamatait szabályozó és a változások dezorganizálódását megakadályozó tényező. 25/Á. A jogfogalom

meghatározása A jog: a társadalmi viszonyok alakításának eszköze, absztrakt-elvont módon fejezi ki és alakítja a társadalmi viszonyokat. Törvény : szabály, melyet irányítás céljából fektetnek le a hatalommal rendelkezők. Fajtái: - istennek emberhez intézett törvényei, - ember emberhez intézett törvényei, mely lehet pozitív jog vagy pozitív erkölcs. Előbbi politikai fölérendeltek, utóbbi nem politikai fölérendeltek adják ki. Nem sajátképpeni törvények: melyeket egy testület vagy csoport által táplált érzelmek, vélemények kényszerítenek ki. Elemei: - parancs (hatalmon van a hangsúly), - kötelesség (parancs velejárója), - szankció (kilátásba helyezett rossz), - fölérendeltség (hatalom, mely fájdalmat tud okozni). Kötelesség elsődleges, jogosultság másodlagos. Általános törvény fogalom: csak az általános parancs lehet tv, az esetleges nem. Sok alkalomra szól Konkrét esetekre írt parancs, egyedi A jogi parancsnak a

szuverén állam akaratából kell létrejönnie. PIKLER: a jog kényszerrel biztosított összeférési és összeműködési szabályok foglalta. SOMLÓ BÓDOG: amelyet valamilyen társ legmagasabb rendű hatalma állít fel. MOÓR: olyan társ szabályok összessége, amelynek érvényesülését végső soron fizikai kényszer alkalmazásával is biztosítja a legfőbb társ. hatalom. 26/Á. A jogviszony tartalma és alanyai Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony, azok egy része. Ius: jog által szabályozott, konstans társadalmi terület. Non ius: illem és tradíciók Jog: társadalmi viszonyok alakításának eszköze. Társadalmi viszonyok és jog kapcsolatának típusai: genetikus és funkcionális. Absztrakt jogviszony: nem igényli konkrét egyedi jogviszonyok létrehozását, absztrakt, általános jogviszonyt keletkeztet, mert az egyes állampolgárral, mint jogosulttal szemben mindenki más kötelezve van. Konkrét jogviszony: konkrét jogviszonyokba

lépnek egymással a jogszabály rendelkezése alapján. Csoportosítás: abszolút szerkezetű (egy jogosulti pozíció, mindenki másnak tartózkodási kötelem) – relatív szerkezetű (jogosult és kötelezett nevesítve van, tevőleges magatartásra kötelezett, kivételesen a jogosult negatív magatartásra kötelezett (bérlet). Létrejöttük: jogi tények keletkeztetik Lehet: - emberi magatartás (jogviszonyt keletkeztet, szüntet meg), - emberi körülények (objektív és szubjektív), - állami aktusok (kötelező, megállapító), - külső körülmények. Tartalma: jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége (alanyi jogok, alanyi kötelezettségek). Alanyai: természetes személy (jogképesség – általános, egyenlő, feltételen, magzati kortól halálig, cselekvőképesség – teljes, korlátozott, cselekvőképtelen) jogi személy (jogképesség – származékos, korlátozott, feltétele van), állami jogalanyisága (jogképesség – spec.

személy, létéből fakad, relatíve korlátlan) Jogképesség: jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Cselekvőképesség: saját cselekményeivel maga vagy mások számára jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat a jog által meghatározott körben. 27/Á. A jogviszony tárgya és a jogi tények Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony. Tárgya: emberi magatartás, melyre a jogosultság és kötelezettség irányul. Jog tények: azok a jelenségek, amelyek a jogviszony keletkezését, módosulását, megszűnését váltják ki. Csoportosításuk: 1 Emberi magatartások: - megengedett (a jogszab. kifejezetten megengedi, nem tiltja), - jogellenes (abszolút – mindenkivel szemben tilos, relatíve – önmagában nem jogellenes). 2 Emberi körülmények: objektív (halál, belátási képesség, életkor), - szubjektív (ember tudati állapota), - jóhiszemű, rosszhiszemű 3 Állami aktusok: - konstitutív (jogviszonyt hoznak létre), - deklaratív

(megállapítják a jogviszony fennálltát vagy fenn nem álltát). 4 Külső körülmények (vis maior). 28/Á. A természetjog és irányzatai Természetjog: ókorra nyúlik vissza. Vannak-e a hatályos szabályok felett jogelvek? (Antigoné). Római jogban: nehezen bontakozott ki Méltányosság eszméje, ius gentium Középkorban: AQUINÓI SZ. TAMÁS, SZT ÁGOSTON: istenben látták azt a jogalkotó lényt, aki megmondja, hogy mik a helyes szabályok. Isten volt az, ami a természetjog forrásának tekinthető. Klasszikus természetjogi irányzat: 17-18sz HOBBES, LOCKE, MONTESQUIEU, ROUSSEAU (naturalista term.jog) Nem az természetből, nem Istenből, hanem az emberi észből vezették le a természetjogot. Helyes szabály az, amit az ész szül (jogegyenlőség elve, lelkiismereti szab., vallászab, népszuverenitás) PUFFENDORF SÁMUEL, KRISTIAN WOLFF (racionalista term.jog): német-porosz irányzat Dicsérik a fennálló uralkodói rendszert. Magyarországon osztrák

közvetítéssel, dícsérik az uralkodót 1848-ig. II világháború után: - természetjogra hivatkozva ítélik el a náci bűnösöket, - Aquinói Szt. Tamás nézetei újjászületnek, neotomizmus kialakulása, - közös európai jog gondolatának felmerülése, - németországi új alkotmányokat a természetjogi pillérekre helyezték. Új természetjog: - vh. utántól már nem örök és változatlan, hanem tértől és időtől függő dolog, vh előtt pozitív jog és természetjog között volt kapcsolat, utána pozitívba kerül a természetjog egy része, - megnő a bíró szerepe. 29/Á. A jogi pozitivizmus a jogbölcseletben Ókorban alakult ki. Görögöknél: a hatályos pozitív jog szabályai a döntőek az ember élete és a társadalom szempontjából, nem azok az elvek, amelyek megfoghatatlanok. Szűkebb értelemben a jogi, tágabb értelembenaa politikai politikai pozitivizmus is benne van. Jellemzője az empirikus adottságok tisztelete, ami létező.

Társadalmi háttere: polgárság uralkodó osztállyá válása. Különválik: mi van a valóságban, és mi a törvényben Fogalom: az, ha valaki a tapasztalati tények alapján áll. A hatályos joggal foglalkozik Fejlődése: AUSTIN, KELSEN: Austin – a jog nem más, mint a szuverén parancsa. Kezdetben az angol parlamentet tekintette szuverénnek, később a bírót is. Utolsó munkájában a választópolgárokat A nemzetközi jog szerinte nem jog. Jogi pozitivizmus irányzatai: - történeti irányzat (történeti jogi iskolában jelenik meg), - liberalizmus, - filozófiai pozitivizmus, - szociológiai pozitivizmus, - jogászi pozitivizmus (kontinentális-angolszász jogrendszerben). 30/Á. A polgári jogszociológia Fiatal irányzatok. EUGEN ELRICH: élő jog irányzatának megalapítója A jog: a végrendeletek, házassági szerződések, amiben kitapinthatóan jelen van a jog. Nem az írott betűk, hanem az élő jog. Kontinentális jogszociológia egyik vezéralakja Az

angol-amerikai szociológiai jogelméletnek két alirányzata van: 1. Pragmatikus irányzat: hasznosságát nézik a dolgoknak, a jog működését a hasznosságban mérik. POUND: a jog akkor teljesíti funkcióját, ha kielégíti a társadalom szükségleteit, óhajait. Társadalmi érdekeket elégít ki, ritkán az egyes emberekét. Pl: méltányosság, mely orvosolja az igazságtalanságot Jog jelenti: jogrendszert, bírói közig. eljárást, döntéselőkészítő anyagokat 2 Realista irányzat: mi realisták megmondjuk, hogy mi a valóság. GEORG FRANK: szerintük a bírói döntések alkotják az igazi jogot, nem a jogszabályok. Ezek a döntések megérzéseket, élményeken alapulnak Szövetségi felsőbíróságon bíró. Belekezd a tények vizsgálatába Eddig a bíróról húzta le a vizes lepedőt, most az ügyvédekről és másokról. Különbség a kettő között: pragmatisták szélesebb fogalommal dolgoznak, realisták csak a bíróival foglalkoznak. Skandináv

jogszociológia: OLIVERCRONA – jog az, ami az emberek pszichéjében van, amit az emberek jognak hiszenek. ROSS – jog az, amit a bíróság alkalmaz OTTÓ BRUUSIIN: azt nézik, hogy mit tud az elmélet adni a gyakorlatnak. 31/Á. Kelsen tiszta jogtana Pozitivizmus képviselője. Jogtudománynak az a feladata, hogy tegyék be egy kémcsőbe a jogszabályt, világítsák át és nézzék meg, mi van benne. Csak a hatályos pozitív jogot vizsgálta. A jogi norma sajátossága, hogy szankciót, kényszert helyez kilátásba Úgy szabályoz, hogy ott van egy fenyegető szankció. Lépcső-elmélete: (KELSEN-MERKL) - a piramis csúcsán van egy alapnorma, - az alatt a pacta sunt servanda, vagyis a szerződéseket meg kell tartani, - utána a nemzetközi jog szabályai, majd az Alkotmány, - a törvények, rendeletek, - bírói döntések, - jogügyletek. Vitatott álláspontjai: a nemzetközi jog felette áll a belső jognak, minden jogforrás a felette lévőből meríti a jogi

erejét, a jogalkotás és jogalkalmazás ugyanaz, állam és jog közé egyenlőségjelet tett. 32/Á. Az ontológiai jogelmélet A természetjog egyik alirányzata. Ontológia: lételemet jelent, létezési kérdésekkel foglalkozik. Honnan ered a jog? Az az elmélet, ami azzal foglalkozik, hogy mi létezik Kulcsszava: a dolog természete. Az, ami a dolgot azzá teszi, ami Tehát a jogot mi teszi joggá? 1. irányzat: a jogeszmében látják a dolog természetét Jogban a dolog természete a jogeszme. 2 irányzat: MEIHOFFER – az élet egy szituációhelyzetek egymásutánisága Ezek jogilag szabályozva vannak. A jog lekopírozza az életszituációt, nem tesz hozzá Minél közelebb van a jogi megoldás az életszituációhoz, annál jobb a jogrendszer. Ha ez nem így van, korrekcióra van szükség. Ezt a bíró végezheti 33/Á. Fenomenológiai jogelmélet A világ megismerését intuíciók alapján ismeri el. Jogi fogalmak, intézmények előbb léteztek, mint ahogy

törvénybe foglalták volna. Minden fel van találva, csak fel kell fedezni Ha nem pontosan vannak rögzítve, korrigálni kell, ez a bíró feladata. Akkor kezd élni egy jogszabály, ha alkalmazzák. A jog nem egyenlő a törvény paragrafusaival, hanem a későbbi jogalkalmazói gyakorlatot is hozzá kell érteni. A kettő együtt adja a jogot Az egzisztencialista jogelmélet: a jog és ember viszonyával foglalkozik. Porblémájuk, hogy a jog idegen az ember természetétől, egy rákényszerített rend az emberre. Így a bírói ítéletekkel is sok probléma lehet. Csak az tud megfelelő jogszabályt alkotni, aki egyszer jogtalanságot szenvedett. Bíráskodás szerintük: egy társas bíróság elé kell vinni az ügyet, amelyben max 1 jogász van. Bíróság átéli az esetet, utána dönt Pozitívuma: emberközeli jogot akar létrehozni Negatívuma: kicsit gyerekes a megoldás, leszűkíti a jog világát a konfliktusokra. 34/. Pikler Gyula jogbölcselete Tanulmánya:

Ricardo. Jelentősége a közgazdaság-történetben Érték és megoszlás tana Lét zenek társadalmi és gazdasági törvényszerűségek, amelyeket abszolút örök létigazságoknak neveze. Műve: Bevezető a jogbölcseletbe Elemzi: - jogtörténet, - összehasonlító jogtudomány, - jogászat, - természetjog, - észjog, - jogbölcselet. A jogászat csak a jogalkalmazásra ad magyarázatot. Tagadja: hogy a jogi kérdésekben csak egy igaz döntés hozható, törvények létét, melyek leírják, minek kell lenni, Kant és Rousseau észjogi felfogását. Szerinte: társadalomban abszolút törvényszerűségek uralkodnak, örök értékű erkölcsi normák nincsenek, jogbölcselet = jog természettudománya, törvényhozás tudománya. Műve: A jog keletkezéséről és fejlődéséről. A jogbölcselet a jog szociológiája, azt igyekszik leírni, ami van. Emberi cselekedetek legfőbb mozgatója a belátás Célszerűség: élet fenntartása, szükségletek kielégítése. Jog

fogalma: olyan kényszerrel biztosított szabályok foglalata, amelyek azt célozzák, hogy az emberek olyan viseletet tanúsítsanak, amely más emberek érdekeinek megfelel. Igazságosság: a célszerűség elve az emberi szükségletek összeütközésének esetére. Műve: A büntetőjog bölcselete A büjog megtorlás eszméjén alapuló korai magyarázatait elemzi. 35/Á. Somló Bódog jogbölcselete Cikkei: A parlamentarizmus fejlődése. A parlamentarizmus a magyar jogban Műve: A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei. Három részből áll: - nemzetközi jog fejlődését tárgyaló elméletek, - nemzetközi jogérzelmek és alapjogok, - nemzetközi alkotmány problematikája. (Pikler belátásos elméletét alkalmazza) Műve: Jogbölcselet Kérdéskörei: történelmi materializmus, - nemzetközi jog, - jogfejlődés, - büntetőjog jogbölcselet Jog és állam keletkezése, fejlődése nem választható külön a társdalom keletkezésétől és fejlődésétől.

Jogbölcseletnek a lélektan és élettan alapvető tanaiból kell kiindulnia. Történelmi materializmus: kritizál. Jogfejlődés: a jogalkotáskor a tudatunknak engedelmeskedünk, nem az ösztöneinknek. Emberi alapjogokat az észjogból közelíti meg Büntetőjog: a büntetés igazságossága a hasznosságában rejlik. Tudományok: - tiszta tud (megismerés az öncél), alkalmazott tud (vezérli vmilyen konkrét külső célirányultság) Jog fogalma: amelyet vmely társadalom legmagasabb rendű hatalma állít fel. Helyes jog problematikája: - naturalisztikus felfogás szerint a jog helyességét a társ. élet törvényszerűségeinek segítségével akarja kimutatni, foglalkozik a Liszt-féle irányzattal: a jövendő és a helyes azonos fogalmak, minde ami a fejlődést segíti, az helyes, - Stammleri elmélet bírálata: minden alárendeltet figyelembe vevő szabályozás, szerinte cél szabadnak lenni, szabadságot biztosító szabályokat tekinti helyesnek. Saját

álláspontját az erkölcsi értékekre alapítja GRUNDLEHRE: ki alkotja a jogot egy országon belül, ki az országok között? Jogfogalom mögött kulcsszavakat keres. Kétféle nemzetközi jog van: - jogalkotó hatalmak nagyobb csoportjára vonatkozó, - szűkebb csop-ra vonatkozó. Jogforrások és szokásjog problémája: - jogforrás alatt azt értjük, amiből a jog ered, ill. annak szervei, kifejeződési formája, - szokásjog: ha azt a jogalkotó hatalom elismeri Jogalkalmazás, jogmagyarázat: követéshez megértésre van szükség. Somló szerint jogosulatlan a jogértelmezés problémát a bírói jogalkalmazásra szorítani. Jogi kötelesség és jogi igény: jog a jogalkotó parancsaiból és ígéreteiből áll. Parancsok szükségszerűek, ígéretek nem. Ígéret lehet: jogalkotó hatalom aktív magatartást ígér, vagy passzív magatartást ígér Parancs lehet ígéret nélkül, ígéret parancs nélkül nem. Közjog és magánjog ellentéte: ígéretből

folyó parancsokat és kötelezettségeket promottív szabályok tartalmazzák, elsődleges parancsokat imperatív szabályok, - másodlagos parancskötelezettségeket imperatív attributív normák szabályozzák. 36/Á. Moór Gyula jogbölcselete Jogtudomány három csoportja: - tételes jogtud.(a jogrendszer tartalmát szisztematikus fejti ki), - okozatos jogtud.(jog kialakulását, fejlődését, okait, társadalmi összefüggéseit vizsgálja), - értékelő jogtud.(jogtartalom helyességét, célszerűségét vizsgálja, értékeli) Műve: Bevezetés a jogfilozófiába – jog fogalmának meghatározása (Somló nyomán jogi alaptan), - jog általános okozati összefüggéseinek vizsgálata (jog szociológiája), - a jog helyességének kérdése (jogi értéktan, jog axiológia). Jogfilozófiai irányzatok: - jog alaptani jogfilozófia, szociológiai, - etikai, - metodológiai, - jogászati vagy általános, - összefoglaló Jog fogalma és vele összefüggő problémák:

politika beavatkozása, marxizmus negatív természetjogi felfogása. Jogi norma elemei: - empirikus emberi cselekvés képzete, - jog normatív jellege = következmények, - fizikai kényszer alkalmazása = speciális szankció, - jogszabályokon kívül álló hatalom létének gondolata = szociális hatalom, - tényleges érvényesülés. Jog fogalma: olyan társadalmi szabályok összessége, amelyeknek érvényesülését végső soron fizikai kényszer alkalmazásával is biztosítja a legerősebb társadalmi hatalom. Jog közvetlen oka: a fizikailag legerősebb társadalmi hatalom. Közvetett oka: természeti, gazdasági, eszmei tényezők. Műve: A természetjog problémája – vizsgálja a jogalkotó hatalom korlátait, és ezt az okozatok lehetetlenség gondolatával kapcsolja össze. Helyes jog koncepciója szerinte: kell egy értékmérő, amely a dolgok értékének megmérésére szolgál, - a jog helyességének mérésére az erkölcsi értékelés felel meg (erkölcsi

követelmény: felebaráti szeretet, mások javának előmozdítása, nemzeti eszme, igazságosság). 37/Á. Horváth Barna jogbölcselete Első publikációi civilisztikai tárgyúak. Nevéhez fűződik az első magyar közvélemény-kutatás Moór Gyula befolyása. 20-as évek közepéig etikai problémával foglalkozik 30-as évek elejétől (jog)szociológia felé fordul. 1937 A jogelmélet vázlata (Kelsen tiszta jogtana, szabadjogi iskola, pluralisztikus jogelmélet). Szinoptikus jogelmélet: szíve a tény és az érték szétválasztása, jogot normáknak és tényeknek fogja fel. A jog társadalmisága: különböző emberek magatartásainak olyan összessége, amelyek egymás feltételeit érintik. Jog társadalmi alapjai: - gazdaság, - hatalom, - kultúra, - eljárás, - harc. Fejlődési típusok: - növekedés 8rendszer mennyiségi kiterjeszkedése), - hatásosság (rendszer tetszés szerinti célokra aló alkalmasságának növekedése), - nagyobb kölcsönösség,

fokozottabb együttműködés. Jog értékminősége: - erkölcsi helyesség legfőbb mértéke a szabadság, - társadalmi helyesség mértékének meghatározásánál tekintettel kell lenni a kölcsönösségre is. Kelsen tanítását bírálta. Álláspontja: a pozitivizmus a maga következetes végiggondolásában csak egy neme a természetjognak: pozitivista természetjog. Nem lehet helytállóan sem a termjogot, sem a pozitívizmus bírálni. Kelsen elmélete mögött az etikai termjog húzódik meg Szerinte a tiszta jogtan természetjogi jellege az alapnorma kérdésére vezethető vissza. Természetjog és pozitivizmus lényege: - a term.jog a tényleg érvényesülő jog eszméje, - a tételes jog az igazságos és tartós jog pozitivitása akar lenni. 38/Á. A neoanalitikai jogelmélet HART: - felrázta az angol jogtudományt, - precedensjogot jogforrásnak ismeri el, - a jogrendszer társadalmi normák rendszere (társ. tagjainak viselkedését szabályozzák, humán

társ. gyakorlatokból származnak), - különbséget tesz elsődleges normák (kötelességeket keletkeztetnek) és másodlagos normák között (csak a jogi hatalmat ruházzák át: 1 jogként elismerés szabálya, 2. elsődleges szabályok változtatásának rendjét rögzítő változtatási szabályok, 3. elsődleges szabályok egyedi esetre alkalmazását végző személyek és szrvek körét pontosító jogszolgáltatási szabály). Jogrendszer létének feltételei: - állampolgároknak követni kell az érvényes normákat, - hatóságoknak el kell fogadni a változtatási és jogszolgáltatási szabályt. Jog és morál szféráinak szigorú elválasztása (moralitás négy jellemvonása határolja el) – fontossága, radikális megváltoztathatatlansága, - morális normasértések önkéntes jellege, - morális kényszer formája. JOSEPH RAZ: az állam a társadalom politikai szervezete, olyan politikai rendszer, amely egy még átfogóbb társadalmi rendszer alrendszere

(norma alkalmazó intézmények, norma alkotó intézmények). Jogrendszerek sajátosságai: - elsődleges intézményeket létrehozó normákat tartalmaznak, csak olyan jogszabály lehet alkotó elemük, amelyet az elsődleges intézményeknek kötelességük alkalmazni, - vannak korlátai.) Jogrendszer elhatárolása: - jogrendszerek átfogóak, - szupremációval rendelkeznek, - nyílt rendszerek. Jog funkciói: - közvetlen (1 elsődleges /egész lakosságot érintik/, a. a nemkívánatos magatartás megelőzése és a kívánatos magatartás biztosítása /büntető és kártérítési jog/, b. lehetőségek biztosítása az egyének közti magán-megállapodásokra, c. szolgáltatások és a javak újraelosztásának biztosítása, d rendezetlen viták megoldása, 2. másodlagos funkciók a jogalkotási, b jogalkalmazási) Engedetlenség kategóriái: - forradalmi, polgári, lelkiismereti okokból való. RONALD DWORKIN: ellenzi a bírói jogalkotást. Közösséget a választott

nők és férfiak irányítsák (bírókat nem választják), bírák jogot alkotnak. Kulcsfogalma: policy, mely olyan elérhető célt jelöl ki, mely általában a közösség valamely gazdasági, politikai vagy társadalmi sajátosságát tökéletesíti. Alapjogokról vallott nézete: azokat komolyan kell venni, ütközés esetén a törvényeknek és precedenseknek háttérbe kell szorulniuk. Jogrendszer felépítése: - szabályok, - elvek, - rendszer egészét igazoló politikai moralitás. 39/Á. A jogi moralizmus FULLER: véleménye szerint teljesen lehetetlen tanulmányozni és analizálni a jogot. Szerinte az ember közösségi szükségleteit kielégítő, ill. segítő erő A jognak: - általánosnak kell lennie, - ismertetni kell a közösséggel, - jövőre irányuló legyen, - világos, - nem lehet inkonzisztens, nem kívánhat lehetetlent, - ésszerűség határain belül szilárd legyen, - megfelelés legyen a kihirdetett szabályok és alkalmazásuk között.

DEYLEVELD és BROWNSWORD: modern természetjogi irányzat fő képviselői. Elutasítják, hogy a jog és erkölcs két különálló jelenség, jogi szabályozás arra törekszik, hogy a társadalmi rend problémájával foglalkozzék, elfogadják, hogy bármely ember cselekvését a generikus konzisztencia elvére tekintettel teszi, a jogkövetés kötelessége annak morális minőségétől függ, az a jogszabály, amely mind erkölcsileg, mind formálisan azonos, egyértelműen teljes kötelezettséget hordoz. Négy lehetséges eset: - belső mellékkötelezettség vmely ideiglenes jog előírás követésére, - belső kötelezettség vmely szubjektív szabály követésére, - külső mellékkötelezettség a követésre, nehogy az engedetlenség megsértse a társadalmi struktúrát, - külső szintetikus mellékkötelezettség a követésre. 40/Á. A jog gazdasági elemzései Két ága van: - SMITH: azok a jogszabályok, amelyek a hagyományos értelemben vett gazdasági

rendszert szabályozzák, - BENTHAM: nem piaci viselkedést szabályozó joganyag elemzése. Különbözik a jog normatív és pozitív gazdasági elemzésének irányzata CALABRESI (normatív): - igyekszik bemutatni, miként szoríthatná vissza jobban a társ. a baleseteket a közgazdaságtanon alapuló jogszabályi és intézményi rendszer kialakításával, bírálja a baleseti károkért fennálló felelősség jelenlegi rendszerét. Fő cél az igazság feltárása és a baleseti ktg-ek csökkentése. Megállapításai: - ktg-et arra a félre hárítani, amely leginkább képes egy ktg-haszon elemzés elvégzésére, - arra hárítani, aki képes a legolcsóbban elkerülni a kárt, - arra hárítani, aki képes a legkisebb ktg-gel a kárt helyrehozni. POSNER (pozitív): piaci modellt választ elemzési keretül, - a viselkedés a kereslet-kínálat törvényéhez igazodik, az árak arra épülnek, hogy az adott erőforrást másként felhasználva mennyi hasznosság adódik.

Alaptétele: a jog logikája valójában gazdaságtani Vizsgálja a vétkességi felelősség és az arra épülő baleseti felelősség vétkességi rendszerének hatékonyságát. VELJANOVSKI: 1 nézete: a jogszabályok hatékonysága három fontos ktg. mérséklését felételezi (jogalkotás ktgei, végrehajtás, teljesítés) 2 nézete: a jog gazdasági elemzésének kiterjesztése a bűnözésre és a bűntetőjogi szabályozásra (- az egyén azért követ el bcs-t, mert azzal nagyobb tiszta haszonra tud szert tenni, mint bármely más szóba jöhető jogszerű tevékenységgel, - a büntetés, mint ár két elemből tevődik össze a., szankció szigora, b, kiszabás gyakorisága) 41/Á. A kritikai jogelmélet CLS és a feminista irányzat. Igazság – egyenlőség – méltányosság = liberális eredetűek Ezt a CLS hívei megbélyegzik. A szóban forgó elméletek funkciója a hatalmon lévők érdekeinek védelme. CLS fő célpontjai: jogi pozitivizmus alakjai (Kelsen,

Hart, Dworkin, Rawls) Rokon vonás a marxizmus tételeivel. A jog önkényes, kontingens, szükségtelen, igazságtalan Jogi oktatás rendszere is hibás, ez a hierachiára való képzés. KENNEDY az angolszász típusú jogászképzés hibáiról: - jog okfejtés során az egyetemisták elsajátítják, hogy nincs két egyforma eset, - teljesen összefüggéstelen a jogi problémák tantervi megvitatása, - a jogi okfejtésnek szinte semmi köze sincs a mindennapi gyakorlathoz. Reformjavaslatai: - meg kell tanítani a jogrendszerhez való kritikai viszonyulást a hallgatóknak, - a jog okfejtés oktatását célszerűvé, gyakorlatiassá kell tenni, - objektívabbá és differenciáltabbá kell tenni a vizsgáztatási rendszert. CLS hívei szerint a jog és a jogi nyelv dekonstrukciója három formában mehet végbe: - lomtalanítás (legitim hierarchiák leleplezése), - delegitimáció (jogi kizsákmányolás elleplezésére szolgál), - dologtalanítás. Feminista jogelmélet: a

domináns jogi és erkölcsi kultúra doktrinái elfogultak a nőkkel szemben. ESTRICH: az erőszakos közösülés common law-beli szabályozásával illusztrálja az előzőt (nőnek a nemi aktusba aló beleegyezését vélelmezni kell, kivéve ha végsőkig ellenáll a támadójáénak). GILLIAN: a jogalkotó férfiak ésszerűen kihagyták a nők perspektíváit, nem kétségtelen, hogy saját érdekeik védelmében. 42/Á. A jog autopoietikus jogelmélete MATURANA dolgozta ki. A komplex rendszerek részrendszerei autonómiájának és önmeghatározásának kiemelése. Új elemeket a meglévők segítségével hozza létre LUHMANN: az az értelem rendelkezik jog normativitással, amelyik valamely elemet a jogrendszerhez tartozóként határoz meg. A jog autopoiézise nem más, mint ezen lehetőség reprodukciója és folyamatos átfordítása az aktuális átélésbe és cselekvésbe. A jog függ: - a környezetétől, - társadalmi rendszer funkcionális differenciálódásának

mesterséges mivolta még tovább fokozza ezt a függőséget. Jog képes megmondani, hogy mi a jogos és jogtalan Ennek kódja két funkciót teljesít: - a rendszert elkülöníti a jog sajátos feladatának elvégzéséhez, - a reprodukciós összefüggések leírására szolgál. TEUBNER: Alaptézisei: - a jog azáltal szabályozza a társadalmat, hogy önmagát szabályozza, - reflexív jogról csak akkor bezélhetünk, ha a jogrendszer az autopoietikus rendszerek világában autopoietikus rendszerként azonosítja magát, és ebből műveleti következtetéseket, konzekvenciákat von le. Másik tézise: a rendszerautonómia hozzáférhetetlen a törvényhozó közvetlen beavatkozása számára. A jog szabályozza a társadalmat, hogy önmagát szabályozza 43/Á. Igazságosság elméletek HAYEK: Társadalom spontán módon fejlődik és a szabadság építménye egy evolúciós fejlődés révén teremthető meg. E törvényeket a generációk bölcsessége teremti meg

Gondolkodásmódját a mérsékelt racionalizmus jellemzi. Az igazság nem kizárólag az észből származik. Nézeteinek alapja a korlátozott emberi racionalitás Az egyéni cselekvéseket vezérlő normák legfontosabb fajtáját az igazságosság szabályai alkotják: absztraktak, általánosak, hosszú távon hatékonyak. Igazságosság szerinte: - nem valamilyen konkrét cél elérését szolgálja, - nem alkalmas a konkrét ügyben felmerülő érdekek közötti egyensúlyozásra, - vagy ezen érdekek kiegyenlítésére. RAWLS: Kvalifikált egalitarianizmus híve. Igazságkoncepciója: - maximális szabadság nyújtása, - egyenlőség mindenki számára, a születésen, ill vagyoni helyzeten alapuló egyenlőtlen lehetőségek kiküszöbölése Fő problémát abban látja, hogy az igazságosságelveket olyan személyek választják meg, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen helyet foglalnak el a társadalomban. A döntéshozatalt a racionális önérdek vezérli.

Igazságosság = becsületesség Igazságelvek alkalmazásának négylépcsős modellje: -a két igazságosság-elv választása az eredeti helyzetben, - az emberek olyan alkotmányt fogadnak el, amely tartalmazza az általuk választott két igazságosság-elvet, - az igazságosság-elvekkel és az alkotmányos procedurákkal összhangban álló jogalkotás, - a törvények és jogszabályok alkalmazása a bírák és más hivatalnokok által. 44/Á. Osztrák és német felfogások a jog hatékonyságáról EHRLICH: A jogfejlődésének súlypontja nem a tvhozásban, nem is a jogszolgáltatásban rejlik, hanem a társadalomban. A jog a társadalom életében szélesebb körű, mint ami a bíróság látókörébe esik. A társadalmat egyesületek, kötelékek összességében látja A jog elemei: - társadalmi jog (cselekvési normákból áll), - jogászjog, - állami jog. WEBER: a társadalom koncepciójának centrális eleme az érvényesség. Ez lehet: - a jog eszmei értékén,

ill. érvényességén a jogi normákat, a kötelező előírásokat érti, - a jog empirikus tevékenysége, azaz ha nem pusztán jogi normák összessége többé, hanem az emberek társadalmi cselekvését motiváló, kauzális faktorrá, normaképzetté válik. Legitim érvényességet tulajdonítanak egy rendnek a cselekvők: - tradíció alapján, - indulati töltésű hit alapján, - értékracionális hit alapján. GEIGER: mélyíti Weber koncepcióját – a jogszabályok hatékonysága hatásesélyükben rejlik, - a jog hatékonyságát annak követésében, érvényesítésében látja. KELSEN: a pozitív jogrend érvényességét a joglépcső elmélettel magyarázza. A jog egész normatív rendje egy hipotetikus alapnormára épül, amely az emberek közötti együttműködést írja elő. Minden jogi norma érvényessége egy magasabb fokú normából fakad Hatékonyság: egy jogi normának valóban engedelmeskednek, alkalmazzák, érvényesség: teljesíteni és

alkalmazni kell. WEINBERGER: - egy normarendszer akkor érvényes jogrend, ha megvannak az intézményi alapjai, - megfelel az állam, mint intézmény a maga berendezkedésével, - a társadalomban él egy jogi kötelességtudat, - emberek magatartásában a fenti rendszerhez igazodnak, - felhatalmazott állami szervek járnak el ezen normarendszer alapján. NOLL: forgalmak világos elkülönítésére való törekvés: - normatív jogérvényesség, tényleges jogérvényesülés, - normahatékonyság Törvények hatásai: - közvetlenek (amikor követik őket), - később beálló hatások, - mellékhatások, - távolabbi hatások. RYFFEL: a helyesség kritériumát kifejezetten a jog hatékonyságára vonatkoztatja. BLANKENBURG: a jog hatékonyságán az általa kitűzött célok megvalósítását érti. ZIPPELIUS: a normák többdimenziós érvényességét vetíti ki – erkölcsi, - társadalometikai, - jogi. Különbséget tesz szűkebb értelemben vett hatékonyság

között (ha a jog az előírt magatartást eredményezi), és tágabb értelemben vett hatékonyság között (ha a fenti magatartáson keresztül a jogszabályokkal kitűzött jogpolitikai célok is megvalósulnak). RAISER: a normák érvényességét jogi (ha megfelelő eljárásban lett kibocsátva és nem lett újra megszüntetve, vmint ha összhangban áll magasabb szintű előírásokkal) és szociológiai (akkor és úgy érvényesül, ahogy követik) érvényességre bontja fel. Magatartási érvényesség: akkor érvényes, ha címzettjei önként igazodnak hozzá. Szankciós érvényesség: ha címzettjei nem önként igazodnak hozzá, de egy szankciós fokozattal rákényszerítik őket. Szimbolikus érvényesség: ha megállapítható, hogy a címzettek a jogszabályban kifejezésre juttatott értékelképzelést sajátjukká tették anélkül, hogy tényleg követték vagy követnék azt. Két következtetése: - érvényességi esély, - előre beprogramozott

hatástalanság. Szankciók hatékonyságával kapcsolatban: - szankciók céljukat csak akkor teljesíthetik, ha kormoly esetekben érvényesíteni tudják őket, - meg kell felelnie a tett súlyának, - rendelkeznie kell a szankciós potenciállal a védekező tettessel szemben. PICHLER és GRIESE: - a jog akkor teljesítheti funkcióját, ha normái effektívek és hatékonyak lesznek, - akkor lehet szó effektív normákról, ha a jog címzettjének magatartásmódjai megfelelnek a tvhozó általi előírásoknak, - csak akkor hatékony, ha a tvhozói elképzeléseket és célokat s jogérvényesítés átülteti, hatástalan, ha nem tudják elérni a tvhozó által kitűzött célt. HENKEL: megkülönbözteti a regulatív (a normák címzettekre gyakorolt magatartásirányító hatását, a jogkövetők és a jogalkalmazó szervek elképzelésére és akarat képzésére való befolyását érti) és represszív hatékonyságot (ha az elsődleges regulatív funkció a konkrét

esetben csődöt mondott. BARFUSS: a nem hatékony normák típusai: - felesleges norma, - olyan jogszabály, amelynek végrehajtása komolyan nem ellenőrizhető, - érthetetlen norma. Ineffektív normák elburjánzásának okai: - mértéktelenül túlbecsülik az előírások teljesítőképességét, - egyre több generálklauzula és a túl általános jogszabályi formula, - az élettől elszakadó jogi szabályozás, - nyelvi zavarok, - felelősség hiánya, - közép-európai jogi kultúrában túlfejlett jogi dogmatika. TEBALDESCHI: a jogrend hatékonyságára van szüksége, amely semmiképp sem függhet az egyes jogi normák hatékonyságától. Hatékony lehet-e valamennyi jog norma? Válasza: egy norma értelme alapvetően a jogi javak létrehozásában áll, akkor a norma hatékonyságának kifejezését is jelentik. 45/Á. Francia teóriák a jog hatékonyságáról OST és KERCHOVE: egy jogi norma vagy aktus érvényessége három kritérium alapján állapítható meg:

1. Formális érvényesség = legalitás fogalmához kapcsolódik a jogi gondolkodásban. 2 Empirikus érvényesség = az effektivitás (a címzettek két kategóriája, és a viselkedésüket ehhez igazító alárendeltek) fogalmához kapcsolódik. 3 Axiológiai érvényesség = legitimitás fogalmához kapcsolódik. PERRIN: az effektivitást és hatékonyságot milyen kapcsolat fűzi össze. 1 Amikor a célt megvalósulási fokával szembesítjük = norma, vagy normarendszer hatékonyságát mérjük. 2 Norma által előírt parancs ténylegesen meghozta-e a várt viselkedést = a norma effektivitását mérjük. Effektivitás szót csak ott használja, ahol a konkrét viselkedésnek a norma által előírt modellel való közvetlen szembesítéséről van szól. CARBONNIER: a hatékonyságnak önmagában véve nincs története. A hatástalanság az , ami szociológiailag érdekesebb Hatástalanság három szintje: - teljes (tv-ek erőtlensége, megszűnése esetén), - statisztikai

(jogszabályok nagy része magában hordozza), - egyéni (jogszabályok szokásos sorsa). 46/Á. Skandináv nézetek a jog hatékonyságáról Pszichológia segítségével. OLIVECRONA: ha a jognak kötelező erőt tulajdonítunk, ez a valóságban annyit jelent, hogy a megkötöttség érzése objektiválódik. ALF ROSS: érvényességet jelképes értékűnek tekinti: - a transzcendentális tudat álláspontjából, mely szerint a szubjektív maga objektív, az érvényesség fogalma bizonyos sajátos, érdektelen magatartási attitűdöt jelent, - az érvényes jog nem más, mint amit a bíró előrelátóan alkalmazni fog. UUUSITALO: jog gazdasági elméletéhez közelálló nézetet képvisel Éles határvonalat húz az efficiency (egy norma legitimációjának mértéke gazdasági terminusokban, azaz mennyibe kerül a norma végrehajtása, teljesítése) és az effectiveness (a norma képességére utal, hogy valóban sikerült-e elérni a szándékolt célt, ami már a

társadalom integrációjával függ össze) között. AARNIO: a hatékonyságot az érvényesség egyik megnyilvánulásaként fogja fel. Dilemmája: - érvényes norma holt betű maradhat, ha nem alkalmazzák, - a norma hatékonnyá válhat ha és amennyiben kötelezi a hatóságot. PECZNIK: az érvényes jog centrális és másodlagos komponensekből épül fel. Centrális: a normák és cselekvések bizonyos fajtái. Másodlagos: a jog értékek és mentális folyamatok Különböztet a partikuláris normák belső érvényessége és a rendszer, mint egész külső érvényessége között. Az ezzel összefüggő hatékonyság: a jogszabályok és cselekvések összhangja, mely jelenti, hogy a jogrendszer ellenőrzi a társ. egészét, és annak valamennyi aspektusát, valamint egy hatékony, jogszerű kényszerítő apparátust feltételez. 47/Á. A jog hatékonyságának kelet-európai értelmezési keretei SZOVJET: jogszabályok hatékonysága abban áll, hogy mennyiben

eredményezik a társadalmi céljaikat. A jogszabályok hatékonysága érvényesülésük sajátossága, céljai kritériumok hatékonyságuk értékeléséhez, hatékonysága céljukról és érvényesülésük eredményeiről való információk hiányában nem határozható meg, hatékonysága a legkülönfélébb szinteket érheti el. LENGYEL (BORUCKA-ARCTOWA): tágabb értelemben – mint meghatározott jogszabály hatása társadalmi eredményeinek összhangját fogja fel a tvhozó akaratával, szűkebb értelemben – mint a jogi norma címzettje magatartásainak összhangját a szabállyal. WRÓBLEWSKI: szisztematikus érvényesség, tényleges érvényesség (ez a hatékonyság), axiológiai érvényesség. STUDNICKI: motivációs hatékonyság (címzettek a tartalomnak megfelelően viselkednek), szociológiai hatékonyság (társ. viselkedések eredményei azonosak lesznek közvetlen céljaival). KELET-NÉMET (MOLNAU): a jog akkor hatékony társadalmilag, ha szabályai a

kívánt mértékben hozzájárulnak a jogalkotó által megjelölt társadalmi célok eléréséhez. WAGNER: különbséget tesz a szocialista jog társadalmi hatása, hatásmódja és effektivitása között. SZLOVÁK (PRUSÁK): a jogi normák hatékonyságának érvényesülése olyan meghatározott magatartásokban jut kifejezésre, amelyeket a szabály feltételez. MAGYAR (SOMLÓ) Akkor hatásosak, ha címzettjei követik őket MOÓR: jog közvetlenül azokra az emberekre hat, akik a jogot követik. HORVÁTH BARNA: a jog hatásosabbá válik, ha a társadalmi magatartás szabályszerűségét az eljárási apparátus eredményesebben érvényesíti, mint korábban. A fokozott hatásosság révén a jog egyre inkább alkalmas eszközzé válhat arra, hogy tetszőleges célok megvalósítására használják. Eleinte kedvez a fejlődésnek, később egyre jobban akadályozza. SZABÓ IMRE: a jog hatékonyságának fogalmát a marxista-leninista jogtudomány hozta létre.

Hatékonyság akkor valósul meg, ha közrehat egy társadalmilag kívánatosnak tartott állapot előidézésében és fennmaradásában. PESCHKA VILMOS: a jogszabály milyen mértékben és milyen folyamatokban realizálódik. SAMU MIHÁLY: a jog érvényessége nemcsak kényszerítésen nyugszik, hanem a jog elfogadásán, önkéntes követésén is. SZOTÁCZKI MIHÁLY: axiológiai aspektus: az igazságosság a jog társadalmi érvényességének jelentős faktora. VARGA CSABA: funkcionális, tartalmi, formális érvényesség. Hatékonyság vonja meg azt a kört, amelyen belül az érvényesség kérdése egyáltalán érdemes módon felvethető. TAMÁS ANDRÁS: a jogszabályok élettartama világszerte csökken. POKOL BÉLA: jog hatékonysága azonos a társadalmi viszonyokban való megvalósulásával. VISEGRÁDY: jogszabályok hatékonyságának két szintje: 1. jogi hatékonyság – cimzettek magatartása megfelel a jogi normákban előírtaknak. 2 társadalmi

hatékonyság – a jogi szabályozás által elérni kívánt társadalmi cél realizálódásában nyilvánul meg. Hatékonyság problémája jogszabálytípusonként: - általános normáról van-e szó, - konfliktusoldó szabályként érvényesülő normáról van-e szó. Különböző: - ajánló, - deklaratív, - szervezeti, - kogens, - diszpozitív jogszabályok hatékonysága. Szimbólum jellegű jogszabályok, kompromisszum jogszabályok, nevelő törvényhozás. 48/Á. A jog hatékonyságának társadalmi tényezői KUDRJAVCEVÉK: jogszabály hatékonyságának legfontosabb feltétele, hogy kifejezésre juttassa a szocializmus társadalmi, gazdasági törvényszerűségeit, feleljenek meg a szocialista erkölcs követelményeinek és az állampolgárok jogtudatának, érvényre jusson a szocialista törvényesség. MOLNAU: makroszociális feltételek: osztályharc állapota, kollektív és egyéni érdek, mikroszociális feltétel: cimzettek elismertsége kollektívában,

személyi feltétel: szülői karakter, oktatás. PODGÓRECKI: társadalmi-gazdasági rendszer típusa befolyást gyakorol a jog szabályozás tartalmára, jelentőségére, jogi szubkultúra kapcsot képez a jogalkotó előírásai és címzettek magatartása között, hatékonyságot módosíthatja a döntéshozók és az állampolgárok személyiségtípusa is. KULCSÁR KÁLMÁN: a társadalomban, pol-gazd rendszerben, kulturális sajátosságokban, ideológiai tényezőkben stb. kondícionális tényezők VAGO: a jogi információk, jogismeret, jogszabályok közérthetősége, hozzáférhetősége stb. befolyásolja leginkább a hatékonyságot. BLANKENBURT: a jogi és politikai struktúrák kongruenciáját, szankciók realizálódását, a végrehajtás ellenőrzését, a szocális-kulturális környezetet emeli ki. JENKINS: a magyarázó, normatív és előíró elemei közti egyensúly fenntartásán múlik. RAISER: - jogszabályi, jogalkotói szféra, foganatosítás és

szankció instanciája területén találhatók, - lakosság általános jogtudatából és elismert vallási, erkölcsi és társadalmi normákból vezethetők le, - vonatkoztatási csoportokból származnak, ahová a címzett tartozik, - a norma címzettjének személyében gyökereznek. OST és KERCHOV: két tényezője van a hatékonyságnak: 1. konszenzus (egyén önként csatalakozik az előírt parancshoz), 2. szankció NOLL: individuálpszichológiai, - szocálipszichológiai, államszervezeti (kilátásba helyezett hátrány súlyossága, hátrány bekövetkezésének valószínűsége). RYFFEL: - normatív előfeltétel, - jog magatartással összefüggő faktorok, társadalmi normák, - személyiségstruktúra FRIEDMANN: normát a polgárral közölni kell, polgárnak abban a helyzetben kell lennie, hogy azt követhesse, - akarnia kell azt követni KULCSÁR KÁLMÁN: társadalmi feltétel, gazdasági, normatív, kulturális, politikai, pszichológiai tényezők. A jog

hatékonyságának társadalmi tényezői: valamennyi jogszabálynak a már meglévő társadalmi viszonyokban való realizálódásával kell bebizonyítania életképességét. RENÉ DAVID (Etiópia): - koncepciója az általános érvényesség igényével lép fel, - más magatartásformát kényszerítenek rá, mint amilyenben tradicionálisan éltek, - a kódex a szokásjogot teljesen eltörölte, - bevezetett egy Európában fogant jogot egy törzsi-feudális társadalomba. David tévedése: forradalmi fejlődés van, az ország strukturális változik, - a változás nem lehetett volna olyan gyors, hogy a szokásokat egycsapásra megváltoztassa. KEMAL ATATÜRK: polgári átalakulást hajtott végre, svájci ZGB recipiálása, jogi reform fő célja: laicizálás, modernizálás. Akkor lehet sikeres, ha egy radikális társadalomátalakítás része, és még ekkor is lesznek ellenálló területek. 49/Á. A jog hatékonyságának normatív előfeltételei Az egyes

normarendszerek, ill. méltányosság joghoz való viszonya Jog és erkölcs kapcsolata: - köztük hatékonyságukat érintő eltérések állnak fenn, - a jogi normákat tervszerűen meg lehet változtatni, erkölcsieket nem, - jogi normák az emberek külső megfigyelt magatartása, erkölcsiek a magatartás cselekvési motívumára alapulnak, - szervezett kényszer a jogi normákhoz, társadalmi nyomás az erkölcsiekhez. Vallás normarendszerekben: - pl Indiai alkotmányi rendszer megbukott, mert egységes polgári tvkönyvet akartak India egész területén bevezetni, de a két vallási jogrendszer (hindu, muzulmán) ezt nem tette lehetővé. A jog és szokás: - fejlődésük során átcsaphatnak egymásba, - szokásokban komoly korlátját látjuk a jogszabályok hatékonyságának, - jogi népszokások az állami joghoz két szálon kapcsolódnak (partikuláris jogalkotásban – jogi népszokásokat átvettek, és különböző szintű bírói gyakorlatban). Méltányosság

kérdése: különböző emberi magatartások harmóniába hozatal és az igazság megvalósítására való törekvés. Két jogrendszerben jelentős: 1 Anglia (equity kialakulása), 2. Róma BENTHAM: szerint az equity nem más, mint amit az equity bíróság tett. MAITLAND: az angol bíróságok által alkalmazott azon szabályok összessége, amelyeket kizárólag az equity bíróságok alkalmaznak. PASLEY: az equity hatalmas, nem imperatív jellegű, rugalmas, méltányos, alkalmas arra, hogy elősegítse a jognak az idő szükségleteihez való adaptációját. HANBURY: - nem tűri, hogy a jogsértés megfelelő jogorvoslat nélkül maradjon, - követi a jogot, - egyenlő equity jogok esetében a korábbi erősebb, - ahol egyenlőek, ott a common law-é az elsőbbség, - aki equity-típusú védelmet akar, akkor az equity-nek megfelelően köteles eljárni, - aki az equity-t veszi igénybe, annak tiszta kézzel kell jönnie stb. Equity jogvédelmi eszközei: - teljesítmény,

parancs, cavellation, restificatio, tracing orders. 50/Á. Kulturális, politikai és pszichológiai tényezők szerepe a jog hatékonyságában Kulturális: - a társ. kulturális kotextusába való beilleszkedés sikerének mértéke, - a kultúra és a jog között állandó kölcsönhatás (a jog egyik összeevője az adott társadalom kultúrájának, nincsen olyan jog vagy jogrendszer, amelyen nem hatna át a társadalom kultúrája.) Két jelenséget kell kiemelni: jogi kultúrát, szubkultúrát. Szubkultúrák: a fennálló jogrenddel szembeni vagy legalábbis a jogon kívüli, azt mellőző rendeletek. Jellemzői: maguk szankciórendszerét az általános társadalmi vagy állami szankciórendszer elé helyezik. Keletkezése: szoros összetartás, szervezett vagy nem tudatos módon funkcionáló hatalomstruktúra a csoporton belül és a külvilág felé zártság. Politikai tényezők: a jog hatékonyságát befolyásolja a politikai rendszer jellege és a politikai kultúra

is. Politikai rendszer értékessége függ: - a politikai hatalom jogi ellenőrzöttségétől, - a jogszabályok kötöttségétől, - hatékonyságától, - a jogalkotás társadalmi ellenőrzöttségétől. Pszichológiai tényezők: a jogszabályok címzettjei személyében gyökerező elemeket kell megemlíteni. Két személyiség-struktúra: -autoriter (gondolkodásmódja merev, értékrendszere konvencionális, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak stb.), - konformista (egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó valódi vagy vélt nyomás következtében alakult ki). Megnyilvánulási módja: - a többiek viselkedése meggyőzi őt arról, hogy eredeti ítélete téves volt, - szeretné elkerülni a büntetést, ill. jutalmat akar. Társas befolyásolás három fajtája: - behódolás, - azonosulás, - interiorizáció Jogszabálykövetés három közvetlen oka: - szankciótól való

félelem, - racionális megfontolás, - jogszabály autoritása. 52/Á. Az optimális jogalkotás A jog hatékonyságának egyik alapvető jogi feltétele. MONTESQUIEAU: a felesleges törvények gyengítik a szükséges törvények erejét, amelyeket pedig ki lehet játszani, gyengítik a jogalkotás tekintélyét. EVAN: tvhozás hatékonyságának hét tényezője: - új jogforrásnak autoratatívnek és presztízzsel rendelkezőnek kell lennie, - az új jog racionalitásának az elfogadott kulturális és jogelvekkel kompatibilis terminusokban kell kifejeződnie, - ki kell dolgozni a jogkövetés progmatikus modelljét, - az idő tudatos felhasználására van szükség a jogalkotásban, - kényszerapparátusnak be kell vasalnia a jogszabályok előírásait, - optimális jogalkotás a pozitív és negatív szankciókkal, - hatékony jogvédelmet kell biztosítani. SZALAY LÁSZLÓ: tv. előadása legyen tiszta, egyszerű, szabatos, fenséges WRÓBLEWSKI: ésszerű jogalkotás

modellje: - a cél meghatározása, - szabályszerűségek megállapítása, melyek meghatározzák e kapcsolatot azon tényállási típusok között, amelyekhez a cél is tartozik, - annak megállapítása, hogy a feltett cél megvalósítását szolgáló eszközök közül melyek lehetnek jogi eszközök, - meghatározott jogi eszközök kiválasztása a feltett cél megvalósítására, - meghatározott hatályos jogszabályok alkotása. PESCHKA VILMOS: jogalkotás minősége tartalmi oldalról – milyen sikerrel oldják meg az adott szituációt, formai értelemben – mennyiben sikerül sajátos jogi normát kidolgozni. Jogalkotónak ügyelni kell: - jogforrási forma, - definíciók, - fogalmak, - kategóriák, szankciók megválasztására. Jogalkotási technika jogelvei: - klasszikus, - modern kodifikált, törvényhozási etika A demokratikus képviselet alapkövetelménye, tvhozók erkölcsi kötelességei: - autonómia elve (befolyástól mentesen tárgyalni, dönteni), -

beszámolási elv, felelősség elve (tvhozók kötelesek hozzájárulni a folyamat hatékony működéséhez). Jogállam jogalkotásának külön sajátossága: az ellenőrzés, normakontroll elvégzése. Túlszabályozás: következménye a jog presztízsének gyengülése, az élet és jogi szabályozás elmegy egymás mellett, csökkenti a jogismeretet és ezzel a jogrendszer hatékonyságát, deregulációs folyamat pozitívan befolyásolja a jog hatékonyságát. 52/Á. A jogalkalmazás hatékonysága A jog hatékonyságának egyik alapvető jogi feltétele. A jogalkalmazás akkor hatékony, ha működése a jogszabályokban foglalt fő- és alcélok elérését eredményezi. Befolyásoló jogi tényezők: jogpolitika, jogalkotás minősége és mennyisége. Bírói jogalkalmazás hatékonyságának biztosítéka: jogegység biztosítása. Nem jogi tényezők: szervezeti faktorok (bírósági rendszer elemeinek összehangolt működése), jogalkalmazás hatékonysága függ a

mikroklímától, amiben végbemegy, fontos a bírák személyisége, az élet és munkakörülményeket befolyásoló tényezők. A közigazgatási jogalkalmazás hatékonysága: fehér adminisztráció (tv betűi szerint jár el), - szürke adminisztráció (eltűri a jogszabályok nem teljesítését), - fekete adminisztráció (illegális gyakorlatot folytató szerveket jelöli meg). Jogalkalmazó szervezetek tevékenysége. Jogalkalmazás hatékonyságát lehet vizsgálni aszerint, hogy – olyan mértékben hatékony, amilyen mértékben az állami szervek megfelelően állapítják meg mindazon tényeknek a konzekvenciáit, amelyekkel kapcsolatban az érvényes jog értelmében azokat meg kell állapítani, - vizsgálható azon hatás szempontjából is, hogy milyen hatást gyakorol egy konkrét ügyben alkalmazott egyes és konkrét norma címzettjének viselkedésében, - milyen hatást gyakorol a jogot alkalmazó szerv döntése azokra a személyekre, akik nem címzettjei.

53/Á. A jogtudat és joghatékonyság A jog hatékonyságának egyik alapvető jogi feltétele a jogtudat színvonala. Jogtudat: a jog tudatos követése. Jogtudat egyik előfeltétele: a címzettek megismerjék a szabályokat (pl: Kínában az ókorban titokban tartották, Japánban a szankciókat titkolták el stb.) Optimális állapot: ha minden áp. rendelkezne alapvető információkkal, bizonyos társadalmi szerepek követelményeihez elengedhetetlen információkkal, aktuális döntés meghozatalához szükséges információkkal. Jogtudat: kognitív elemek dominálnak, a racionális tényezők uralkodnak Jogérzet: az irracionális pszichikai tényezők uralkodnak. Jogtudat sajátosságai: - társadalomban elfoglalt hely és életmód a jogismeret szintjét befolyásolja, - a jogi túlszabályozottság csökkenti a jogismeretet, s így a jog hatékonyságát is, - a jogalkalmazó szervezetekkel való kapcsolat a jogszabályismeretet fokozó tényező, - a

jogszabályismeret és jogtudat egymástól nehezen választhatók szét, - csak a józan törvények, s nem a bot, nem hóhér képes bírni halkan egy egész nemzetet nemesb erkölcsiségre (SZÉCHENYI), - egyéni jogtudat szerkezete nem a jog szintjei szerint hierarchizálódik, - több szerző feltételez valamiféle jogi alapattitűdöt az egyénnél. Jogi kultúra: eszmék, értékek, hiedelmek alkotják (történelmileg alakult ki), külső (laikus) – belső (jogászi), jog szubkultúra (bűnözők antikultúrája). 54/Á. A joghatékonyság elméleti problémái EHRLICH: élő jog kutatási programja: - tudni kell, hogy adott országban a házasságnak és családnak milyen formái fordulnak elő, - milyen szerződéseket kötnek, - milyen végrendeletek jönnek létre, - miként kell ezeket megítélni és valójában hogy történik, ítéleteknek mi a tényleges hatása. BEUTEL: zászlóbontó cikk – minden bírói aktus vagy rendőri intézkedés a jog

eredményességét méri le. HORVÁTH BARNA: közlekedési jobbra hajtás lakosság általi elfogadását mérte fel. VISEGRÁDY: joghatékonyság feltárására irányuló jelentősebb vizsgálatok: jogalkotás, jogalkalmazás és jogtudat síkjában. Joghatékonyság mérésének elméleti problémái: KŐNIG: a tvhozás értékelésének két fogalma – célprogram teljesül-e, - a társadalommal való kommunikáció sikeres volt-e. Hatásértékelés formái: - dokumentációk tartalmi elemei, - empirikus kutatások, - hivatali statisztika. KREBS: hatékonyság ellenőrzésének komponensei: - normacél lehető legpontosabb meghatározása, normacél helyes vagy helytelen megfogalmazása a joghatékonyságot befolyásolja, normát egy érthetőségi próbának kell alávetnie, más normákkal összhangban történt-e a jogszabály kibocsátása. Három lépcsőben vizsgálni: - normák céljának más normacélokkal való összefüggéseinek kiderítése, - nyelvi-tehcnikai

vizsgálat, - meg kell változtatni a normaalkotás környezeti feltételeit. SCHNEIDER: minél hosszabb időintervallumot tűznek ki a hatékonyság vizsgálatára, annál nehezebb lesz a kiváltott hatás mérése. WOLFGANG ZEH: hatáskutatás nehézségei: - parlament szerepe, - a tv. nem szövegével, hanem alkalmazása révén hat, - ellenőrzés kiinduló pontja viszont a tv. szövege, - tvhozáson belüli hatásorientáltság határai. KINDERMANN: a tv Eredménykontrollja folytán határidőhöz kötött. Időtörvény mellett szól: más irányítási eszköz is lehet a tv mellett Ellene szól: parlamenti vitát formálissá teszi, jogrendszer áttekinthetetlenné válik, megingatná az állampolgároknak a jog kontinuitásába vetett bizalmát. BEUTEL: a kísérleti jogtudomány atyja. Kutatás célja: a jog által szabályozni kívánt jelenség természetének vizsgálata, ki képes azt szabályozni, társadalmi hatása, hipotézis felállítása, ha jogszabály nem

hatékony, új módszereket kell javasolni, ezt tv-be kell iktatni. HUGGER: kísérleti tvhozás három értelmezést rejt magába: kísérlet a tvhozással, a tvhozsában, a tvhozásért. Módszere: időtörvény, modellkísérlet, tevezet-teszt. Lehetőségei: képes felderíteni a jogérvényesülésben részes szereplők magatartását, képes megkönnyíteni a jogi normák alkalmazását és végrehajtását, politikai vitát képes objektívebbé tenni. Hatásai: három fokozat együttműködése, joghatási időbeli megfigyelése, periodikus hatáskontroll és értékelés. MADER: határidős jogi szabályozás gyakorlati kipróbálása. Sajátos jogalkotási forma: alkotmányjogi, tvhozás-módszertani, tvtechnikai aspektusai vannak. 55/Á. A jogalkotás hatékonyságának mérése Története: sok az ittas vezetés tv-ek balesetcsökkentő hatását elemző irodalom. DONALD CAMPBELL és LAURENCE ROSS: Connecticut állam statisztikája sebességkorlátozás előtt és után.

SUNSET-törvényhozás: törvényáradat problémája USA-ban Napkelte: tv céljainak lehető legpontosabb meghatározása és előkészítésükről beszámoló, napnyugta: egy tv-i szabályozás vége. Hat része van: 1 Általános rendelkezések 2 Szövetségi program létrehozása. 3 Sunset átvizsgálása – felülvizsgálati eljárás szabályozása 4 Polgári bizottság a kormány szervezetének és tevékenységének megítélésére intézmény. 5 Napkelte 6 Tv hatásait 5 évenként felül kell vizsgálni. A leírt tvjavaslat két dolgot köt össze: kormányprogramok hatékonyságának növelését, - szenátus a képviselőház és bizottság munkájának célszerűbb alakítását. NÉMETORSZÁGBAN: - a parlament csak a tapasztalatokról kér jelentést, - mennyire sikerült a fogyatékosok beilleszkedésének biztosítása, - parlamenti kérések, hogy a kormány számoljon be bizonyos idő elteltével az új tv-ek alkalmazási tapasztalatairól. 56/Á. A bírói

jogalkalmazás hatékonyságának mérése Amerikában 50-60-as években mérések. Módszerek: - a megfellebbezett ítéletek, ill a fellebbviteli bíróságok helybenhagyó, megváltoztató v. hatályon kívül helyező döntéseinek számából következtetések levonása, - felsőbíróságok működése hatékonyságára: 1. közvetlen megfigyelés (USA – 3 hónapig fiatalkorúak bíróságának figyelése), 2. titkos megfigyelés (rendőrök, szoc. munkások, iskolai tisztviselők munkájával kapcsolatban), 3 természetes szituációk megfigyelése, 4. kormányzati és magánintézmények dokumentumainak, archívumainak elemzése, 5. speciális az a megközelítés, amely a gazdasági jövedelmezőséggel méri a jogalkalmazás eredményességét. Magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos vizsgálatok: - bírósági eljárások gyorsítását célzó jogszabályváltozások. AUSZTRIA: törvények pénzügyi kihatásainak kiszámításához. Várható költség/bevétel:

várhatóan okozott költség/bevétel, - kinek vannak címezve a pénzügyi kihatások, - milyen pénzügyi hatásokat okoz. MAGYARORSZÁG: - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, - hatásvizsgálat végzése, - jogi és gazdasági szakemberekből álló szakértői testület jogszabály-tervezetek alkalmasságát véleményezi. ZIEGERT: empirikus vizsgálata az osztrák és német jogalkotás hatékonysága tárgyában (német csődjog, munkajog, fogyasztói hiteljog, ausztrál családjog). Tvhozás nem érte el célját a csődjog területén, bizonytalan célt tűzött ki és nem érte el a munkajogban, nem volt célpontja a fogyasztói hiteljog területén, jól elérte célját az ausztrál családjogban. CARBONNIER: szkeptikus a büntetőjog hatékonyságának mérését illetően. Különbséget tesz látszólagos bűnözés (tud róla a rendőrség), bírósági bűnözés (szankcionált bcs.) és reális bűnözés (ténylegesen elkövetett

bcs.) között 57/Á. A jogtudat hatékonyságának mérése WILHELM AUBERT: házi cselédekről szóló tv. társadalmi elfogadottságáról kiderült, hogy a jogszabály ismerete nem jár annak követésével is. CHICHAGO: felmérés a joghoz való viszony mérésére, jogkövető magatartás felmérése. TYLER: a legitimáció fokának mérése, jogkövetési kötelezettség, jogi hatóságok támogatottság. Tanulságok: - aki a jogi hatóságot legitimnek tekinti, jobban hajlik engedelmességre, - helyes és helytelen kiemelkedő szerepe, egyenes arány a jogkövetési kötelezettség-jogi hatósághoz való hűségben, - az egyéni moralitás jobban befolyásolja az engedelmességet, mint a legitimáció, - rendőrség, bíróság tisztségét megkérdőjelezők magas aránya, - eljárási igazságosság érzésének kulcsszerepe. VISEGRÁDY: egyetemi joghallgatók jogtudatának felmérése. Kérdőív: demográfiai és szociális jellemzők, szocializációs csatornák szerepe,

kialakult attitűdök. Tv-ek ismerete is hat a magatartásra. Pécsi felmérés: - jog nem tudása nem mentesít, - források, amelyekből az ismeretek származnak, - jogi témák előfordulása családi környezetben, - tvsértésekről szóló újságcikk ismerete, - hálapénzzel kapcsolatos álláspont, - örökösödési illeték. Megállapítás: meghatározóbb az iskolai szint, mint a nemi hovatartozás, magas a nemválaszolók aránya, tömegkommunikációs eszközök kiemelkedő szerepe. LENGYELORSZÁG, HOLLANDIAK, NSZK: kérdés: igazságtalannak vagy helytelennek tartott jogszabálynak kell-e engedelmeskedni- Egyes magatartásokat az emberek túlnyomó többsége bcs-nek tart, pedig nem azok és fordítva. HORVÁTH BARNA: közlekedési jobbra hajtás elfogadásáról felmérés 1/B. Az ókori kelet államkoncepciói Állam: minden ókori ország. Cáfolás: primitív társadalmak nem, ott mágikus világkép Inkább csak a korai magas kultúrájú birodalmak köre,

evilági és túlvilági élet megkülönböztetése (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). MEZOPOTÁMIA: - felfogás teoretikus jellegű, istenek jelképezik az igazságot és hatalmat, - vallás + politika és állam + papság összeolvad, királyt isteni eredetűnek tartották, - államszervezés elenyésző EGYIPTOM: - teoretikus jellegű gondolkodás, - uralkodója földi uralkodó, aki istenként uralkodott, teljhatalommal rendelkezett, - istenkirályság, új élet az új uralkodóval, - megjelenik a technikai jellegű politikai gondolkodás, kialakul a katonai arisztokrácia, papság nagy szerepe, - piramis-elmélet új megközelítésben: nem rabszolgák, hanem gazdag parasztok építették a piramisokat. INDIA: nem lehet egységes vallásról beszélni. Ortodox és heterodox irodalom Ortodox: brahmanista valláshoz kötődik, amely az isteneket elismeri, miközben elismeri a kasztrendszert is. Vallás lényege: kozmikus rend uralkodik, mindenkinek adott helye van, nem lehet

kilépni. Minden embernek van dharmája, és büntetik a dandával Ha a király zsarnokká válik, annak is kell engedelmeskedni. Közös ős: Purusa (szája a papság, karja a harcosok és fejedelmek, combja a munkások, lábszára az érintetlenek). Milyen legyen a jó uralkodó (király-tükör)? – védje meg népét, - legyen igazságos, - bölcs. Heterodox: vallási tengelyében a buddhizmus áll. Egy embert imád, Buddha egy gazdag királyi herceg volt Nem ismeri el a kasztrendszert. Beletörődnek a világ dolgaiba, tv-eket ember is alkothatja KÍNA: három nagy irányzat. 1 Konfucianizmus: erkölcsnek óriási a szerepe Az eredményes kormányzáshoz kell: - nagy hadsereg, kenyér és hit. Legjobban a hit Közigazgatási tisztviselők legyenek nemes lelkű, művelt emberek. 2 Taoizmus: lényege a szeretet, passzív szemlélődés. Állam társadalomban való beavatkozását nem ismerik el Nincs szükség kormányzásra, ahol sok a tv., ott sok a bűnözés 3 Legizmus: a

hatalmat csak törvényekkel lehet gyakorolni, uralkodó szerepe háttérbe szorul. Két nyél elmélet: uralkodónak két bot van a kezében, egyik a büntetés botja, másikkal simogat. Nincsenek örök törvények GÖRÖGÖK: államelméleti, politikaelméleti gondolkodás kialakulása. Egyénnek a közösségtől való bizonyos fokú elkülönülése, megjelennek az egyének, aki vezető tisztségeket töltenek be és kötődnek a közösséghez, poliszok közösségek, egyének a közösségből már kiváltak, speciális nézeteket vallanak, össze tudták hasonlítani a különböző poliszokat stb. 2/B. Platón tanítása az államformákról Eredeti neve Arisztoklész. Tudós lett, Szókratész tanítványa Szürakúzába ment háromszor, hogy a zsarnokságot megnézze, mert szerinte az a legjobb, de rájött, hogy az a legrosszabb. Három fejlődési szakasza: - ideális államot keresi, - már csak a relatíve legjobb államot keresi, - jogállamisággal foglalkozik. Művei:

1 Az állam Főszereplője Szókratész, aki egy filozófussal vitatkozi, van-e igazságosság, igazság, hogy lehet az igazságosságot megállapítani. Mire van szüksége egy államnak: vezetők, katonát, földművesek, kézműveseket, kereskedők. Vezetők filozófusok, a többi végzi a dolgát Ha király van, az tanulja meg a filozófiát. Vezetőket választani kell Nem ideális állam: - filozófusok kezéből kicsúszik a hatalom (vagyon uralma), - timokráciában a harcosok vezetik az államot, oligarchiában gazdagok vezetnek, - demokráciában nem hozzáértők, - zsarnokságban a félelem uralkodik. 2 Az államférfi Ha nem sikerül megvalósítani a filozófusok vezette államot, akkor a tv-ek uralmára építsenek. Ha nem sikerül a bölcsek uralma, akkor tv-ek kormányozzanak. Államformák: egyeduralom, kevesek uralma, tömegek uralma 3 A törvények. Törvényállam: - tv-ek uralkodnak, - követni kell, mert mindenki javát, érdekét szolgálják, agrárállam

földtulajdonosokkal és családtagjaikkal, - mindenki nevelésben részesülnek, minimális szabadidő, halál, aki az államvallást megszegi. Államforma: vegyes, vagyis monarchia+demokrácia). 3/B. Arisztotelész állambölcselete Platón tanítványa. Főműve: A politika Tétele: az ember közösségi lény, aki a közösségen kívül él, az állat vagy isten. Magántulajdont helyesli, amit Platón nem ismer el Az arany középutak eszméje. Államok csoportosítása: - monarchia, de ha a király saját érdekeit követi, megöli az ellenszegülőket, akkor zsarnokság, - arisztokrácia, de ha egy szűk vagyonos réteg kaparintja meg a hatalmat, akkor oligarchia, - politeia, elfajult változata a demokrácia. Utóbbi tartja a legjobban. Először ő írta le a hatalommegosztás elvét, azaz van egy törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás. Első megfogalmazója a hatalmi ágak szétválasztásának. 4/B. Ciceró felfogása az államról Nagy

szerepe volt a jognak a római társadalomban. Ciceró tisztelte a hagyományok, tradíciók szerepét. Életművének vezérfonala az egyetértés hangsúlyozása Kiegyensúlyozott társadalmipolitikai berendezkedést látott jónak, ahol a vezetők és alattvalók megértik egymást Ideális állama (vegyes): arisztokrácia (szenátus), monarchia (két konzul), demokrácia (népgyűlés). Vannak benne elfajulások, de csak a jót kell kiemelni. 5/B. A középkori állambölcselet Ókori szerzőket továbbfejlesztették vagy tagadták. Középkori változások: - keresztény világszemlélet megjelenése, - az egyház szerepének beépítése az államelméletbe (szükség van az egyház közvetítő szerepére Isten és az alattvalók között), - engedelmességi probléma felvetődése (kinek, milyen feltételek között kell engedelmeskedni). Probléma: honnan ered az uralkodó hatalma és mi a célja, vmint a világi és egyházi hatalom viszonya. Két kard elmélet: Gelásius

pápától, emberek a világi és lelki a hatalom között vannak, lelki a világi felett van. SZENT ÁGOSTON: püspök. Két államról szóló tana: vannak kiválasztottak és kárhozottak Két államot szembeállítja. Földi államot tovább csoportosítja: - olyanok, melyek Isten államát készítik elő, és pogány államok. Engedelmességi probléma: ha pogány államban él a keresztény, engedelmeskednie kell, csak a túlvilágban reménykedhet. Egyház a felsőbbrendű, a teokrácia mellett van, ez Isten uralmára épülő berendezkedés. AQUINÓI SZENT TAMÁS: belépett a dominikánus rendbe. Arisztotelész tanításait nem fogadja el Műve: Teológiai összegzés. Közösségben kell élni az embereknek, mert a közösség a közjóra irányul Ez ott van, ahol a belső béke és biztonság uralkodik, polgárok védelme fontos szempont, egyéni célokat is támogatják. Monarchia az, ami a közjót szolgálja Vegyes is lehet: királyságarisztokrácia-demokrácia keveréke

Élén egy személy, de a hatalomgyakorlásban többen részt vesznek. Zsarnok uralkodónak nem kell engedelmeskedni PADUAI MARSILIUS: szerzetes Fő műve: A béke védelmezője. Pápaellenes röpirat, pápa kitagadja Tagadta a pápaság jogát a világi hatalomhoz, papi személyek felett lehet bíráskodni. Rousseau-t tekintik a népszuverenitás elmélet kitalálójának, pedig már P.M-nél is megjelenik Törvények minősége: könnyebb követni a jó törvényeket. Jogállamiság gondolata: törvényekhez való kötöttség, korlátozott hatalom, kormányzókat, pápát a nép válassza. 6/B. A reformáció állambölcselete Reformáció: középkor végén fellép a pápaság és papság erkölcstelensége ellen, katolikus egyház hatalma, emberek feletti uralma ellen is. LUTHER MÁRTON: az állam függetlenségét és elsődlegességét vallotta. Wittenbergi röpirata (1517) A bűnöket az egyház nem bocsáthatja meg, csak Isten. Tanai: egyedül a hit által lehet

üdvözülni, minden egyházon belüli hierarchiát elutasít, mindenki egyenlő az egyházban. Szt Ágoston két birodalom (kiválasztottak, pogányok) tanához nyúl vissza. Szerinte lelki birodalom és evilági birodalom van, ez a kettő együtt a földi birodalom. Világi tartassa be a törvényeket, tartsa fel a rendet, egyház hirdessen igét. Feltételen engedelmességről nézete: mindenkinek engedelmeskednie kell. Csak akkor nem, ha uralkodó is isteni törvényt szeg meg KÁLVIN JÁNOS: fellépett a katolikus egyház romlottsága és az egyházi hierarchia ellen. Tétele: - tagadja az akaratszabadságot, - predesztináció-elmélet: minden eleve el van rendelve, az egyénnek nincs akaratszabadsága. Szt Ágoston tételéhez nyúl vissza, van egy lelki és egy polgári birodalom Melyik államforma a legjobb, nem lehet megválaszolni, a körülményektől függ. Köztársaságra szavaz. Ellenállási joggal kapcsolatos nézete: uralkodóval szembe lehet szállni, de el kell

viselni a büntetést. Hivatalnokoknál minden esetben elismeri az engedetlenséget Erőszak alkalmazása csak a világi hatalmat illeti meg. 7/B. Machiavelli felfogása a kormányzásról Reneszánsz politikai gondolkodás előfutára. Katona, ügyvéd Fő műve: Fejedelem Monarchiáról szól, hogyan kell megőrizni a hatalmat. Szembeállítja a köztársaságot és a monarchiát. Különbséget tesz az arisztokrácia és a népre támaszkodó hatalom között Összehasonlítja az európai és ázsiai despota hatalmakat. A különbséget a szabadság mértékében látja. Államelmélete: az államhatalom, a szerencse és erény kapcsolata Jó vezetőnek szerencsére is szüksége van, erényre is. Alattvalóival törődnie kell Ha úgy érzi, hogy nem szimpatikus, minden erőszakot igénybe vehet. Mondása: a fegyvertelen próféta mindenhol elbukik, a fegyveres meg mindig sikert arat. Ő használja először az állam szót Ő az első, aki a zsoldos hadsereg ellen emel szót. 8/B.

Spinoza állambölcselete Bírálta a fennálló egyeduralmat. Elmélete középpontjában az egyén áll Egyén keresi a közösséget, vagyis a boldogságot. Egyének életét szenvedélyek mozgatják Azért kell államhatalom, hogy a negatív szenvedélyeket megfékezze. Államnak két célja van: közjó (Aquinói Szt. Tamás: embernek közösségben kell élni, ez a közjó) és a szabadság Minden polgár, alattvaló érdekeit meg kell valósítani, oly módon, hogy az állam is szabad legyen és az egyén is. Legjobb államforma az, ahol egyetértésben élnek Fontos, hogy megtartsák a törvényeket. Mondása: a jog az állam lelke, arra van jogom, amire hatalmam van Háromféle államforma: - monarchia (egyeduralom, király mellett tanácsosok, , kikéri véleményüket, ha meghal, újra kell választani), - arisztokrácia (több kiváló egyéniség uralkodik, államhatalmat tanács vezeti, ők alkotnak törvényeket, szenátusé a végrehajtás, konzulok akkor, ha a

szenátus nem működik, vagy tanács nem ülésezik), - demokrácia (nép uralkodik). Utóbbi állt legközelebb hozzá, de halála miatt nem tudta kidolgozni. 9/B. Hobbes államtana Műveiben az erős államot hirdeti. Uralkodói abszolutizmus híve Kiinduló pontja, hogy hogyan jött létre az állam? – emberek folyton hatalomra vágynak, hatalomvágy mozgatja az embereket a természetes állapotban, szüksége van egy központosított hatalomra, amelyik megoldja ezt a problémát, - ezt a kp-i hatalmat korlátlan hatalom illeti meg, azt senki nem korlátozhatja, - még mindig jobb egy korlátlan hatalom, mintha semmilyen nincsen, ugyanis ember embernek farkasa, - ezt ideális államnak tartja, - megvalósulnak a polgár elképzelései, mindenki maga mond le szabadságáról, - nem ismeri el az ellenállás jogát, aki egyszer lemond jogáról, hogy egymás farkasaivá ne váljanak, akkor azt már nem lehet felborítani, - egyetlen esetet ismer el: ha az életét akarják

valakinek elvenni. Az abszolút monarchia mellett foglal állást. Egyházat alá kell rendelni a világi hatalomnak 10/B. Locke tanítása a kormányzásról Liberális gondolkodás. Parlamentarizmus és liberális államfelfogás legfőbb megalapozója Parlamentáris monarchia híve. Természetes állapotból indul ki Probléma, hogy nem voltak törvények, rendezett egyesülés. Társadalmi szerződés elmélet: politikai közösség létesítése szerződés kötéssel. Kormányra ruházzák a hatalmat A hatalom forrása a nép, mert ő szerződik az uralkodóval, ha ők lemondtak erről, akkor az uralkodó jogosítványa a néptől származik. Ellenállási jogot megengedi a zsarnok uralkodóval szemben Háromféle hatalom: törvényhozó (tv, mely a közérdeknek megfelel, de korlátozott, át nem ruházható, független, igazságos bírák), - végrehajtó (tv-ek végrehajtásán uralkodik, tevékenységéről számot ad), föderatív vagy külügyi (közösség biztonsága,

érdekének védelme). Egyéb hatalmak: - atyai hatalom, - politikai hatalom (egy területi egység felett gyakorolnak a hatalmi tényezők), zsarnoki uralom (még Amerika őserdeiben sem szalonképes). 11/B. Montesquieu államkoncepciója Tapasztalatai alapján beszélt. Liberális gondolkodó Konstitucionalizmus előfutára, azaz az uralkodót korlátozni kell. A nép az uralkodó felett áll Példaképe az alkotmányos monarchia Műve: A törvények szelleme. A tv-ek az államhatalom középpontjában állnak Népre tekintettel kell megalkotni (népszuverenitás). Nem engedte, hogy valaki a tv-eket népellenes módon értelmezze. Hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elmélete: - tvhozói (parlament), - végrehajtói (király), - igazságszolgáltató (bíróságok). Fő, hogy kidolgozta kiegyensúlyozásukat. Egyik hatalmat a másiknak ellenőriznie kell Gondolata, hogy az államforma függ a földrajzi tényezőktől (hideg, meleg éghajlat, mentalitás stb.) A

legjobb kormányzat az, ahol azt teszik a vezetők, amit a nép szeretne. Piramis elmélet szerinte: monarchia (becsület uralkodik), - arisztokrácia (köztársaságban a mérséklet, erények uralkodnak), - despotizmus (egyszemélyi, ellenőrizhetetlen, korlátlan hatalom. Vezérelve a félelem. Az önkényuralmat, zsarnokságot elítéli, rossz államformának tartja) Államformák könnyen elromolhatnak. 12/B. Rousseau nézetei az államról Népszuverenitás elméletének kidolgozója. Felvetője Paduai Marsilius, de R dolgozta ki Műve: Társadalmi szerződés. Szerinte a népszuverenitás ott van, ahol közvetlen demokrácia van. Nép elég okos, hogy megmondja mit akar Állam: az egyenlőtlenség egyik lehetősége Az egyenlőség a népszuverenitás kulcsa. Mindenki egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. Elismer egy ellenállási, lázadási jogot, de csak törvényes módon Népszuverenitás = oszthatatlan, elidegeníthetetlen, abszolút. Elismeri a földrajzi

környezet hatását. Nem lehet alkotmányos sémákkal kormányozni Amelyik alkotmány egyik államnak jó, nem biztos, hogy a másiknak is. Jó és rossz államok (Arisztotelész is): - jók azok, amelyek a nép hatalmát fejezik ki, a közakaratot (demokrácia kisméretű államoknak, arisztokrácia középnagyságúnak, monarchia nagy országoknak), amelyik nem így tesz, az rossz. Hangsúlyozza a szabadságot, a közügyek jelentőségét. 13/B. Utópista államkoncepciók Utópista felfogás: eszményi társadalom kigondolása. Közösségi együttélés humánus elvei v államszervezet demokratikus működése. MÓRUS TAMÁS: angol utópikus irányzat Pápa mellé állt VIII. Henrikkel szemben Műve: Utópia Dialógus formában zajlik Olyan államot rajzol le, amiben vannak valóságos elemek és ideális elemek. Nem létező társ Tekintélyelvű, patriarchális, hierarchikus, gazdasági egyenlőség (lakáscsere). Minden tulajdon közös, mindenki a közjó érdekében

cselekszik. Kritikus a fennálló Angliával: - szót emel a bekerítések ellen, - büntető törvények ellen, - halálbüntetés helytelen megoldás, a társ. a felelős, - baj, hogy vannak szegények és gazdagok, oka a magántulajdon. Ideális elemek: mindenki köteles dolgozni, - az mentesül, aki köztisztséget visel, vagy tudománnyal foglalkozik. Kevés törvényre van szükség, mindenkinek ismernie kell, nem kell jogász CAMPANELLA: Műve: a Napállam. Utópikus társadalom és államkoncepció Börtönben ült sokáig, érzik, hogy ha nekem nem jó, neked se legyen az. Teokratikus államberendezkedést vall: - napállam élén főpap áll, - 2-3 tisztviselő segíti (bölcsesség, hatalom, szeretet), - nincs magántulajdon, - kötelező a munka, - teljes egyenjogúság, - gyerekeket állam neveli, törvények kis számúak, mindenki ismerje. Mindkettőnél Platóni hatás (nőközösség, nevelési problémák). Mórust idézik, Campanellát nem 14/B. Az állam

kialakulásának stádiumai FLEINER-GERSTER: tipológiája alapján stádiumok vázolhatók fel. 1 Anarchikus demokrácia: - vadászó-gyűjtögető korszakban, - családok csoportokat alkotnak, vagy nomád klánok, - kialakulnak a tanács csírái, ebből lesz a demokratikus gyülekezet, vezér és öregek tanácsa elsőrendű feladata a külső támadások elleni védelemről gondoskodás, belső viszonyokban is dönteni. 2 Törzsi állam: - eltérő politikai struktúrák alakulnak ki, - feltűnnek az abszolút önkényuralom feltételei, - igazi demokrácia csírái. Közösség vezetője arra törekszik, hogy a hatalomból jusson családjának is. Feudális uralom kialakulása Hatalom intézményei a klánok közti vita elsimítására összpontosítanak. Kis törzseket a nagyok leigázzák. Új területek hódítása 3 Modern territoriális állam: - jog és hatalom a város területéhez kötődik, - meglazulnak az egyénnek a klánhoz fűződő kapcsolatai. Közszolgálat,

állami bürokrácia, hivatalnoki kar és hadsereg kialakulása, közösségi tudat létrejötte. Uralkodó hatalmának növekedése, harc az egyházzal, ill. nemességgel 4 Pártokba szerveződött és törvényhozó állam: - iparosodás következtében alakul ki, - hangsúly a munkamegosztáson, - közösség látja el azokat a feladatokat, amit a család látott el. Állam kötelessége megvédeni az állampolgárokat, biztosítani a munkamegosztást, gondoskodni a megélhetésről, TB-rendszer megalakítása. Harcolni a visszaélés ellen, megakadályozni a munkanélküliséget, megvédeni a létükben fenyegetett fontos ágazatokat, harcolni a pénz elértéktelenedése ellen, biztosítani a közösség közszükségleti cikkekkel való ellátását. Jelentősebb lesz az állam feladata a tvhozásban és tervezésben. Állam autonómiája csökken a nemzetközi hatalom javára. 15/B. Az állam keletkezésére vonatkozó főbb teóriák Teokratikus felfogás: - államnak isteni

eredetet tulajdonít, - természetfeletti erőtől származtatja az államot, - felsőbb hatalom jelöli ki azt a személyt, mely az államot kialakította, - csírák az ókori keleti népeknél, - Szt. Ágoston, Aquinói Szt Tamás, Luther, Kálvin, - napjainkban: neotomizmus. 2 Patriarchális elmélet: - állam közvetlenül a megnövekedett családból, egyeduralkodók hatalma az apák család feletti hatalmából keletkezett, - királyi hatalom korlátlansága. 3 Patrimonális elmélet: - földre vonatkozó tulajdonjogból keletkezett, - államhatalom a földbirtok tényéből, - hercegeknek a földre vonatkozó tulajdonjogából. Vezéralakja: HALLER, az államot azok a tényleges erők hozták létre, amelyek a tulajdonban rejlenek. A nép a tulajdonos földbérlőinek összessége 4 A szerződési elmélet hívei: (ROUSSEAU) – az állam alapja az emberek között létrejött társadalmi szerződés, amely a természetes állapotból, az állampolgárihoz való átmenetet

jelenti, (KANT) – tiszta ész szerződését kell az államelmélet jogi alapjának tekinteni, (FICHTE) – ember természetes szabadságáról le nem mondhat, szerződést bármikor felmondhatja, (LOCKE) – elismeri a nép felkeléshez való jogát, (GROTIUS) – emberekben társulási vágy van a békés, társas élet iránt. 5 Organikus államelmélet: - állam lényegét egy biológiai szervezettel való analógia alapján kívánják magyarázni, - organikus tan különálló léttel bírónak tekinti az államot. Irányzatai: - természeti organizmus, - állati társadalmakkal veti össze az államot, - jogi-, illetve erkölcsi személyiségnek tekinti. SPENCER: társ az élő szervezethez hasonló képződmény. Biológia az állati szervezetben háromféle szövetet különböztet meg: - ektoderma (harcosok, bírák), - entoderma (földművesek, iparosok), mezoderma (elosztó kereskedő). TRENDELENBURG: külső kapocs a hatalom, belső összetartó elem az érdekek

egysége. 6 Az állam pszichológiai elmélete: GLADSTONE – az állam céljára nézve erkölcsi valóság, vmint a törvényeknek is, melyeknek forrása nem az egyén erejében és akaratában rejlik. FRASER – az állam személyiségi elméletének híve, jogtárgynak és jogviszonynak tekinti az államot. TARDE – az államhatalom keletkezését az utánzás pszichikai folyamataival, alárendeltségi és engedelmességi hajlammal igyekszik megmagyarázni. 7 A hódítási (erőszak) elmélet: GUMPLOWITZ – egy törzs meghódította a másikat és a hódító erőszakot alkalmazta. KAUTSKY – a harcias nomád állattenyésztők összeütköztek a letelepült békés földbirtokosokkal, és a nomádok leigázták őket. A legyőzöttek igazgatása céljából jött létre a kényszerítő apparátus. 16/B. Az állam fogalmának meghatározása Irányai: 1. Az állam örök és eszményi HEGEL: az állam öncél, a szabadság megvalósulása, cselekvő és egységes akarat,

kollektív szellem képződménye stb. 2 Az állam mibenléte a hatalom oldaláról: az állam a társadalomban létező legerősebb hatalom, kényszert gyakorol bizonyos területen az emberek meghatározott köre felett. 3 Az állam társadalmi rendet védő funkciója: PULSZKY ÁGOST – az állam a társ-ban a versengéseket kiegyenlíti, belső békét biztosít, PINKLER GYULA – emberek összműködése és ezen összműködésnek kényszerrel való biztosítása. 4 Érdek kategóriája szerint: JÁSZI OSZKÁR – a társadalom legnagyobb részére egyaránt fontos érdekek biztosítására szolgál. 5 A jog oldaláról: KANT – embertömegek egyesülése jogi törvények alatt. KELSEN – normatív rend, melynek hatalma alatt állnak az emberek, s e hatalom jogi rend érvényessége. MOÓR GYULA – jogilag szervezett főhatalom. HORVÁTH BARNA – területi jogközösség 6 Folyamatként tekintve: államnak nincs változatlan lényege. 7 Mint tagolt egység: HELLER –

tényleges, amennyiben emberi tényállás, azaz értelmes, a kultúra szempontjából jelentős emberi cselekedetek állandóan megújítják és valós, amennyiben értelemmegújítás. JELLINEK – egy területen lakó emberek szövetségi egysége. NAWIASKY – szociológia, jogi elem és állameszmetan ERMACORA – egy komplex módon tagolt anyag. 8 Többségi álláspont: olyan szervezet, mely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett. Sajátossága, hogy rendelkezik a kényszer monopóliumával, aminek folytán az adott területen élő lakosság felett legitim erőszakot alkalmazhat. Történeti kategória, léte objektív társadalmi szükséglet, társadalmi rendeltetéseit funkcióin keresztül valósítja meg, politikai berendezkedés központi intézménye, néptől és társadalomtól elkülönült szuverenitással rendelkező közhatalom, munkamegosztás külön ága, környezetével sajátos kölcsönhatásban van. 17/B. Az

államterület Az állam egyik alkotóeleme. Fogalom: az a térség, amelyben az állam felségjoga megvalósul Az állami szuverenitás szerves része, nélküle nincs állam. Emberek egymás közötti viszonyaira is utal. Mérete az államiság szempontjából nem jelent kritériumot Egy adott területen az államot illeti meg a legfőbb jogi hatalom. Összetevői: - szárazföldi terület (földnek az államhatárok által körülvett része), - vízi terület (belvizek, folyók, csatornák stb.), - légtér (állam területe feletti rész). Kiegészítő részei: - állam lobogóját viselő hajók, - állam felségjelével ellátott légi járművek. Állam hatása a területre: - állam terület nélkül nincs, állam területe az, ahol az államhatalmi tevékenységét kibontakoztatja, - állam tevékenysége lehet: negatív (tiltja minden más szervezetnek a hatalom gyakorlását a területen), - pozitív (mindenki alávetettje a terület hatalmának), - adott területen

csak egy állam lehet (kivétel: nközi szerződéssel vagy megegyezéssel más állam hatósága elé állíthatnak, valamely területen két állam gyakorol hatalmat, háborúk, megszállás). Állam három elemből áll: terület, népesség, hatalom. 18/B. Az állam népessége Lakosság két csoportja: - állam tényleges, - jogi értelemben vett lakossága. Tényleges: aki egy adott időpontban a területen vannak (áp., külföldiek, hontalanok, kétes áp-ságúak) Jogi: az állam polgárainak összessége, függetlenül tartózkodási helyüktől. A lakosság, mint az állam része, három nézőpont van: - népesség, mint kollektívum (nép, nemzet, etnikum), - népesség, mint egyének összessége, - népesség, mint a különbségek hordozója. Népesség, mint előfeltétel háromféle vizsgálati szempontból: - mennyisége, - minősége biológiai értelemben (nemek, korok). Állam hatása a népességre: - népesedéspolitika, - településpolitika, nemzetiségi

politika, - munkaerő politika, - foglalkoztatás politika 19/B. Az államhatalom A hatalom társadalmi rendeltetésének megvalósításában legfontosabb hatalmi intézmény az állam. Az állam és hatalom nem azonos: szükségszerű, nélkülözhetetlen, de nem fogja át a hatalmi viszonyok teljességét. Az állam a társadalom, a hatalom hivatalos képviselője A társadalmon belül, mint hatalmi tényező, politikai, gazdasági és ideológiai hatalom részét képezi. A hatalmi hierarchia csúcsán áll A társadalmi egységet központosítás útján biztosítja HERBERT MARCUS: II.vh után országok gyors fejlődése, életszínvonal növekedése, jóléti állam kialakulása. Jogrendszer korlátozza a tulajdon és versenyszabadságot, védelmet nyújt a nyomor ellen, megszilárdítja a politikai rendszer és állam iránti bizalmat. Szerinte a technika, a termelésben teret nyerő technikai ész uralma egyre inkább politikai funkciókat vesz fel, meghatározójává válik a

társadalomban érvényesülő hatalmi viszonyoknak. 20/B. A társadalom politikai rendszere Fogalma: a politikai rendszer olyan önvezérlő rendszerként írható le, amelyet az önszabályozás képessége jellemez, és amely biztosítja a belső egységek egymás közötti, valamint a rendszer és a környezet közötti összhangját. Mindenfajta politikai tevékenység valamilyen módon az államhatalommal és ennek felhasználásával, erre való törekvéssel függ össze. Társadalom összes politikai intézményét felöleli, ezek között az egyik az államszervezet. Politikai intézmények befolyásolják az állam célját, működési formáját, felépítését. Tipizálásuk: - időrendileg ókori, középkori, újkori és legújabb kori, - jellege szempontjából demokratikus és diktatórikus, - hatalomgyakorlás fókuszaként államközpontú és pártközpontú, - egyes országok politikai és államrendszeri, önmagukban is típusképző jellegűvé válhatnak, pl.

angolszász országok politikai rendszere Funkciói: - összegyűjti, becsatornázza a politikailag releváns érdektörekvéseket, politikai véleményeket, akaratokat, lebonyolítja a hatalmi törekvéseket, - társadalom konfliktusaiból adódó feszültségek megoldása, - társadalom vezetése, szervezése, irányítása, - társadalmi érdekű döntések kialakítása, realizálása. Elemei: - politikai normák (jogszabályok), - az állami és nem állami politikai szervezetek (parlament, pártok), - politikai magatartások (választások), - politikai eszmék (ideológiák). 21/B. A politikai pártok Szervezeti oldalon állnak. Osztályozásuk: 1 Szervezeti felépítés szerint: - káderpártok, tömegpártok (laza szerkezetű, erősen szervezett) 2 Hatalmi rendszerben elfoglalt helyük szerint: - legális pártok (politikai rendszerben fontos szerepet játszó, ill. marginális pártok), illegális pártok 3 Domináns ideológiai arculatuk szerint: - eszmei-politikai

pártok (forradalmi, reform, konzervatív vagy ellenforradalmi), - pragmatikus vagy választási pártok, - karizmatikus-vezérelvű pártok. 4 Működési területüket tekintve: - országos, - regionális Cél: - akarat-kifejezés, - politikai akciókra mozgósítása, - választásnál képviselők állítása, érdekképviselet, közvetítés, egyeztetés, - kormányzati teendők ellátása, hivatalok, - politikai elit kiválasztása. 22/B. A pártrendszerek Alternatív pártrendszer: a politikusoknak legalább egy alternatív együttese politikai pártba szerveződik, és reális esélye van arra, hogy adott időpontban kormányzó együttes helyére lépjen: - felaprózott többpártrendszer (egyetlen pártnak sincs szilárd túlsúlya), - kétblokkos rendszer (sok párt két tartós, egymással versengő politikai blokkra oszlik), - kétpártrendszer (két legnagyobb verseng a hatalomért). Nem alternatív rendszerek: az alkotmányos előírások vagy a tényleges erőviszonyok

következtében a politikai pártok között nincs valóságos vetélkedés a hatalomért: - pártok kooperációjának rendszere (főbb pártok taratós blokkba tömörülnek, nincs hatékony ellenzék), - nemzeti egyetértés pártrendszere (vannak választások, de mindig egy nyer), - korlátozott pártrendszerek (pártok versengenek, de igazán egy másik politikai erő kezében van a hatalom). Politikai pártok funkciói: - eszköz az egyének és csoportok számára a fennálló politikai rendbe való betagozódásra, - célmeghatározás a társadalom számára, - politikai akciókra való mozgósítás, - választások során képviselők felléptetése, - érdekcsoportok közti egyeztetés, - társadalom és állam közötti közvetítése, kormányzati teendők ellátása, - politikai elit kiválasztásában, képzésében részvétel. Kétpártrendszer speciális funkciói: - vetélkedő politikai erők között relatíve stabil konszenzust alakít ki, mert csak kettejük

közül lehet választani, - más az ellenzékbe került párt funkciója, mert egy rossz helyzetet nem biztos, hogy át akar venni, - változásokra ösztönöz, kiküszöböli a szélsőséges megoldásokat. Előnye: - lehetetlen a kisebbségi kormány hatalmon maradása, ellenzéknek mindig van kormányképes vezető magja, független képviselők létét lehetetlenné teszi, túl nagy hatalom a miniszternek és a kabinetnek. Amerikai különbséget tesz a kétpártrendszer típusok között: - ahol a pártszervezet dominál, - amelyben a párt a kormányzatban dominál, - más, ideológikus pártok is vannak. 23/B. A befolyásoló csoportok Mindent akarnak, kivéve egyet: megnyerni a választásokat. Működésük: - pozitív (közhasznú érdeket hoznak felszínre), - negatív (szűk csoportnak akarnak kedvezményt kiharcolni). Alakzatai: - szakszervezetek, - regionális és kooperációs szervezetek, magánvállalatok, ifjúsági és nőmozgalmak, - intellektuális társaságok,

- egyházak, egyetemek, médiák stb. Pártok mögé is állhatnak, ennek formái: - tagsági viszony a pártban, - részvétel annak végrehajtó testületében, - pénzügyi támogatás, - szavazatbiztosítás, - szimpatizálás a párt politikájával. Vannak nyomásgyakorló pártok 24/B. Az állam, mint szervezet Államszervezet = intézményi + jogi + személyi + tárgyi feltételek. Embercsoportok körében kialakult a vezetésirányítás funkció igénye. Ezt teljesítette az állam: elkülönült embercsoport Kiindulópont a szervezési szükséglet (a társadalmon belül egy embercsoport elkülönült, ez vált az állam intézményévé, átvette ezeket a fontos vezetésirányítási funkciókat). KELSEN: az állam egy embercsoport, ami szerveiben érinthető tetten, tapintható. Államszervezet történetisége: a primitív viszonyok között csak kényszerítő apparátussal rendelkezett (horizontális tagolódás). Fejlettebb viszonyok között: - hadsereg mellett

megjelenik a rendőrség, csendőrség, belső rendfenntartás eszköze, - hivatalnoki apparátus kibontakozása (adóztatási szervekből nőtt kis az állig. és közig apparátus), - megjelentik az önálló bírói kar intézménye, ügyvédség, ügyészség, végrehajtási intézmények, - törvényhozás intézménye. Vertikális fejlődés: központi és helyi szervek kiépülése, alsó- és középfokú szervek megjelenése (hatáskör probléma). Állami szervek csoportosítása: 1 szervezetek felépítése szerint: - egyszemélyi és testületi szervek, 2. működésük időtartama szerint: állandó és időszakos, 3. létrehozásuk módja szerint: elsődleges szervek (jogszabályok hozzák létre), másodlagos szervek (elsődlegesek hozzák létre), 4. szervek hatásköre szerint: - képviseleti, közigazgatási szervek, bírósági, ügyészségi szervek, rendfenntartó szervek, - különleges szervek, - közönséges szervek, - határozathozó, döntéshozó szervek,

végrehajtó, előkészítő szervek. 5 A szervek egymáshoz való viszonya szerint: - vezető és alárendelt szervek, önálló és nem önálló szervek 25/B. Bürokrácia és bürokratizmus Bürokratikus szervezet: WEBER – porosz államigazgatást, hadsereget és nagyüzemeket figyelte mg. Közös elemük, hogy mindegyik racionális, ésszerű, célszerű tevékenységet végez, van munkamegosztás, bürokratikus szervezeteket ideáltípusnak, modellnek tünteti fel. Jellemzői: - rögzített hatáskör, - hivatali hierarchia, - írásbeli ügyvitel, - hivatalnokok szakképzettsége, - szabályok szerinti munkavégzés, - hivatalnokok kinevezése, - fizetés. Nem mindig ilyen kristálytisztán érvényesülnek. Szervezetek egyénekből állnak, egyének sokszor saját céljaikat követik, amelyek nem mindig esnek egybe a szervezet céljaival. Szakképzettséggel is lehetnek bizonyos problémák. Bürokrácia: hivatal uralmát jelenti: - a hivatali réteg kiváltságos helyzetben

van, aki fölötte áll az egyéb tényezőknek, - hivatali uralmi helyzetbe kerül (- ha a hatalmi elit rétegeiben vmilyen viszály van, - ha olyan információja van, ami a többi szervezethez képest kiemeli). Bürokratizmus: negatív jelenségek sorozata. Jellemzői: - a szabályokhoz önmagukért való merev ragaszkodás (azért tartom be, mert szabály), - döntésért való egyéni felelősség eltűnik, - írásbeliség túlhajtása, döntések szakvéleménnyel való fedezése, - ügyféllel való packázás. Akkor jelentkeznek, ha bármelyiket túlhajtják. 26/B. Az állam funkciói Fogalma: az állam társadalmi rendeltetése, azaz az állami tevékenység fő irányai. Funkciók valamennyi államalakulatra érvényesek: - a társadalom és a természet viszonyának befolyásolása, - gazdasági funkciók, - politikai-igazgatási funkciók, - ideológiai-kulturális funkciók, - külpolitikai funkciók, - nemzetközi együttműködési funkciók. Modern társadalmak négy

alapfunkciója: - jogbiztonság, - gazdasági és szociális rend kialakítása, kulturális fejlődés előmozdítása, - környezetvédelem. 27/B. Az állam szuverenitása és az erre vonatkozó nézetek Szuverenitás: az államhatalom nélkülözhetetlen ismérve, annak politikai és jogi kifejeződése. Megkülönböztetünk: - állam belső szuv.: az államnak az a joga, hogy önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét, valamint az a hatalmat, amelyet a területén tartózkodó személyek és dolgok felett gyakorol, - külső szuv.: nemzetközi életben, mint a nemzetközi jog alanya vesz részt. Különbséget kell tenni: - állami (politikai és jogi kifejeződés), - nemzeti szuv. között (a nemzet önrendelkezési jogát jelenti az önálló államalkotásig) Népszuverenitás: népnek az a joga, hogy maga dönti el saját sorsát, meghatározhatja állama politikai irányvonalát, szerveinek összetételét, ellenőrizhesse azok működését.

Nézetek: BODIN: szuverenitás a fejedelem által gyakorolt teljhatalom. Letéteményese és hordozója a monarcha, a fejedelem. Jogkörök, hogy egy hatalom szuverenitásáról beszélhessünk: törvényhozás joga, - kiváltságok, mentességek, mentelmi jog adományozásának joga, háború indítás és békekötés joga, - bíráskodás joga, - kegyelmezés joga, - tisztségviselők kinevezésének joga, - pénzverés joga, - adókivetés joga. HOBBES: az egy és oszthatatlan szuverenitás megtestesítője az államfő. Alattvaló mindaddig köteles az uralkodó törvényeit betartani, amíg az biztosítani tudja a polgárok jólétét, biztonságát, a békét. LOCKE: a királyi hatalom korlátozottsága miatt a szuverenitás letéteményese a parlament, de a király közreműködésével gyakorolja. Egyensúly állapot Megkülönbözteti a törvényhozó, végrehajtó és föderatív hatalmat. MONTESQUIEU: az abszolutizmussal, a hatalom egy kézben való koncentrálásával

szembeni védekezés lehetősége a szuverenitás megosztása. Törvényhozási hatalmat a parlament gyakorolja, végrehajtás a királyt illeti, a bírói hatalom gyakorlása a bíróságé. ROUSSEAU: a szuverenitás egyetlen hordozója a nép (egységes népszuverenitás) KANT: a törvényhozó hatalmat tekintette a szuverenitás birtokosának (népszuverenitás, birtokosa a tvhozó hatalaom). KRABBE: a szuverenitás jogszabályokban rejlő személytelen hatalom. KELSEN: akkor szuverén, ha nem áll fölötte más jogi rend, így a nemzetközi sem, és mellette sem lehet elismerni más jogi közösséget. KOMPETENZ-KOMPETENZ: szuverén az, aki véglegesen dönt afelett, hogy a jog tényelegesen érvényesül-e, és akinek hatalma van az állami szervek hatáskörének megállapítására. MENGER: aki szüksége esetén a jogszabályokkal szemben is képes akaratát érvényesíteni. SCHMITT: bárki, aki tényleges hatalommal rendkívüli jogállapotot tud teremteni. AUSTIN: egyenesen

az alattvalók engedelmessége konstruálja a szuverént. HELLER: a szuverenitás engedelmesség a jogszabályoknak. GIERKE: az állam csak olyan lehet, amely elismeri más jog személyek önállóságát. MAITLAND: elfogadja a jogi személyek önállóságát, valamint a testületek is jogi személyek, mint az állam maga. DUGUIT: az állam személyisége csak fikció, egyedüli személyiség az ember, állam nem is szuverén, a jog már az állam előtt létezett, az nem az állam alkotása, az felett áll. LASKI: a szuverenitás akarat, mely tettekben nyilvánul meg Abszolút szuverenitás jogi fikció. MIDDLETON é s SCHWARZENBERGER: a szóban forgó fogalom sarkköve a nemzetközi jognak és a nemzetközi kapcsolatoknak. A szuverenitás ma már semmi olyat nem tartalmaz, amely az abszolutizmussal tenné egyenlővé. 28/B. Nemzeti és népszuverenitás Nemzeti: a nemzet önrendelkezési jogát jelenti, egészen az önálló államalkotásig. Népszuverenitás: népnek az a joga,

hogy maga döntse el saját sorsát, kérdéseket, melyek államát érintik, meghatározhassa állama politikai irányvonalát, államhatalom szerveinek összetételét, ellenőrizhesse működésüket, részt vegyen az állam feladatok megvalósulásában. Népszuverenitás gondolata először Rousseau-nál jelenik meg. 29/B. Az állam és egyén viszonya Görögöknél (Platón, Arisztotelész): az egyén a közösségben találja meg a megfelelő boldogulást. Középkorban (Aquinói Szt Tamás, Szent Ágoston): engedelmesség problémája – az egyikük megengedi, a másik megtiltja. Polgári felvilágosodás (Locke, Monstesqueiu, Rousseau, Spinoza): itt nem csak egy kizárólagos egyoldalú viszonyról van szó, egyénnek is vannak szabadságjogai, az egyén adott esetben ellenállási joggal is rendelkezhet. Állam és egyén viszonya: nem vitatható, hogy az egyén közösségi lény, hatalmi viszonyban állnak. Viszonyuk összetett, komplex kérdés, nem lehet úgy nézni,

hogy egyik a másiknak alá van rendelve, ez vezet akkor a polgári engedetlenséghez. THOREAN: nem kell azoknak a parancsoknak engedelmeskedniük a kisebbségnek, amelyekkel nem ért egyet (adót nem fizetett, hogy nem a mexicói háborúra fordíthassák). Szerinte a józan és az erkölcs nevében ellenállásra kerülhet sor. RAWL és RAZ: utóbbi szerint nem kötelező az engedelmesség még a demokráciában sem, sőt diktatúrában kötelező nem engedelmeskedni (forradalom kirobbantása, polgári engedetlenség, lelkiismereti okokból protestálás). Előbbi szerint, ha igazságos egy jogrendszer, akkor mindenkinek követni kell, de egyes igazságtalan jogszabállyal szemben lehet engedetlennek lenni. Polgári engedetlenség felfogása: jogintézmény, mely ellenállási jog, egy alkotmányjogi intézmény, - jogértelmezési vita tárgyává akarják tenni az ellenállási jogot. Mindkettő elfogadhatatlan Polgári engedetlenség fogalma: - nyílt és demonstratív

jogsértés útján valósulhat meg, - résztvevőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy a szankciót vállalniuk kell, - nyilvános legyen, - erőszakmentes, - politikai célzatú, - tudatában kell lenniük annak, hogy mit akarnak, miért akarják, és hogyan. JANUSARCÚ INTÉZMÉNY: jogrendet fenyegeti, az alkotmányos rend stabilizációját végrehajtják 30/B. Az államhatalom legalitása és legitimitása Legalitás: az államhatalom jogszerűen jön létre és működik. Legitimitás: az államhatalom elfogadottsága, elismertsége, támogatottsága a lakosság részéről. Felfogások: STAHL – az intézmények, amelyek elfogadják a monarchiát, azok legitimek, aki nem, nem legitimek. Fals nézet. MOSCA – kimutatja, hogy sokféle legitimációs tényező jött létre, milyen módszert használtak az uralkodók, hogy elfogadtassák hatalmukat: - iszlám világban kalifák, akik csak egy lépésre voltak Allahtól, - ókori keletnél uralkodók istenek, vagy

leszármazottaik, rómaiaknál a császárok fikcióval. WEBER – háromfajta legitimációt különböztet meg 1 racionális, legális uralom (törvényen alapuló legitimáció), 2. tradicionális (hagyományokon alapuló), 3. karizmatikus (vezető személyéhez kötött uralom) WINKELMANN - a legitimáció mögé értékeket kell sorolni (vezető legyen erkölcsös). LIPSET – legitimációt az állam hatékonysága biztosítja, de veszélye felfogás, mert a diktatúra is hatékony. HABERMAS – eljárásokban lehet csak legitimálni, ha betartják a törvényes eljárásokat. LUHMANN – ue. más szavakkal OFFE – legitimáció manipulálás eredménye is lehet (médiák). Egyesek azért követik a szabályokat, mert látják, hogy mást nem tehetnek VISEGRÁDY – legitimitás és legitimáció nem azonos fogalmak, de kapcsolat legyen köztük. Legitimitásnak fontos eleme a legalitás. Új hatalmi berendezkedés jól indul azzal, hogy szabad választásokon megtörténik a

hatalomra jutás. Alulról nézve a legitim hatalom szilárd hatalmat jelent, erre van igénye a polgároknak is. Néha felléphet a legitimációs válság, vigyázni, nehogy politikai válsággá csapjon át, kezelni kell, de nem erőszakos eszközökkel. Jobban bevált az anyagi eszközök bevetése. 31/B. Az államok ideális osztályozása Két alapvető tipizálási mód: ideális és empirikus típus megkülönböztetése. Ideális: felosztás szempontja valamilyen eszményi elv, érték, amely az állam lényegét képezi, azt meghatározza, vagy amely megvalósítására az állam törekszik. Platonig és Arisztotelészig lehet visszanyúlni. ARISZTOTELÉSZ: a helyes, vagyis a közjóra irányuló, a közjót megvalósító és a hibás, azaz a közjóval ellentétes államok. PLATON: vagy az utópistáknál az ideális típust megtestesítő államok jövőbeni megvalósítására váró, a fennálló államok tapasztalati tényezőitől független, azok fölött álló

eszmény. Az ideális típus szerinti osztályozás a polgári állambölcseletben nem jelentkezik tisztán, kiegészül a szociológiai vagy jogtani alapon véghezvitt osztályozással (Jellinek, Kelsen). JELLINEK: ideális mellett elismeri az empirikus és a történelmi felosztás létjogosultságát. KELSEN: az autokratikus és demokratikus típusok különbségét a filozófiai, világnézeti abszolutizmus és az ezt tagadó relativizmus ellentétére vezeti vissza. 32/B. Az államok empirikus tipizálása Két irányzat: - az állam szociológiai jellegét előtérbe helyező, - az állam jogi vonatkozásait kidomborító. Szociológiai elméletek: az állam társadalmi aspektusait hangsúlyozzák OPPENHEIMER: az államot olyan berendezkedésnek tekinti, melyet egy győzelmes embercsoport erőszakolt rá a legyőzöttre, hogy uralmát a belső lázongások és külső támadások ellen biztosítja. Cél: gazdasági kizsákmányolás Történeti államtípusok: kezdetleges

feudális állam, - tengeri állam, - kifejlődött feudális állam, - alkotmányos állam Hiba, hogy egyszerre több szempont alapján tipizál. Kezdetleges feudális állam és tengeri állam típusai: egyidejűleg létező államok, közöttük csak etnikai, vagyoni és államszervezési szempontból tud határvonalat húzni. Alkotmányos típus: ingótőke uralma, népgazdálkodás általánossá válása, elkülönült hivatalnoki rend. JELLINEK: az állam és minden más társadalmi intézmény emberi alkotás, melyet emberi célok határoznak meg. Egyén és állam viszonyát teszi a felosztás alapjává: ősi-keleti (egyén jogalanyiságát csak jelentéktelen mértékben ismeri el), hellén (polgáraiban az állammal szembeni szabadságjogok és függetlenség még fel nem ismert, nem tudatos), római (kiterjedt alanyi jogok és azok magas fokú tudatosodása), középkori, modern. Jogállam: amelyben a személyes szabadság, a tulajdonbiztonság és a törvény előtti

egyenlőség, valamint az államhatalmi ágak megoszlása megvalósult. Rendőrállam: amely az egyén szabadságjogait nem tisztelte, egyén kiszolgáltatott az állami szervek önkényének. MOHL: jogállam-rendőrállam felosztás elve a törvényesség, annak ténye vagy hiánya volt. BURCKHARDT: az államokat alkotmányaik rendszere és szerkezet szempontjából tipizálta: - jogállam: amely a magánrendelkezéseknek széles lehetőséget biztosít, - szocializál állam: kizárja a magánrendelkezést és egyéni szabadságot. KELSEN: a kormányformák szerinti felosztás: - demokratikus és autokratikus mai megfelelője a liberális és totális állam. 33/B. Az abszolút állam 18.sz hatalmas változások Európában A feudális abszolutizmusok felvilágosult abszolutizmusokká teljesednek ki, a nemzeti államok keretei fokozatosan egyre több tartalommal telítődnek: - uralkodó szuverenitásában az állam szuverenitása nyilvánul meg, - a hatalom gazdasági és

intézményi alapjának rendszeres kiépítésével (királyi pénzügyek megszervezése, reguláris hadsereg), - e folyamat feltételezte és elősegítette a gazdasági növekedést, iparszerű termelés és kereskedelmet, - új típusú feladatok ellátása (modern bürokrácia kiépítése, állam szert tett a legális fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumára). Politikai tevékenység és a vallásos meggyőződés elválasztása (szekularizáció), ami az egyházak hatalmának háttérbe szorulásával járt. 34/B. Liberális állam Fogalma: modern polgári állam egyik történeti alakzata, ill. annak egy önálló típusa, amely a mai állami gyakorlatban is érvényesül. Létrejötte: lassú fejlődés különböző korokban (leginkább Anglia, Hollandia, USA). Sajátosságai: - egyéni szabadság politikai és jogi elismerése, - egyén sorsa nem kötődjék össze az államéval, - szabadpiaci verseny (magánvállalkozás szabadságának elismerése), - emberi és

polgári jogok egyetemességét vallja, - hatalommegosztás követelménye, - kiemelkedő a jog, a törvényesség, az alkotmányos biztosítékok szerepe (személyes szabadság, élet- és tulajdon védelme, jogegyenlőség, kontradiktórius eljárás, fellebbezés joga stb.), - parlamentek megjelenése, parlamentarizmus gyakorlata, - nyilvánosság elve, információk szabadsága. 35/B. A jóléti állam Jellemzői: - fogyasztói társadalmat létrehozó, gazdaságot állami eszközökkel vezérlő, - a piacgazdaságban keletkezett jövedelmeket szociális szempontok szerint újraelosztó államot jelent, - olyan államkonstrukció, amelyben a kormányzat a társadalom tagjainak biztosítékot nyújt a piacgazdaság bizonytalanságai és szociális kockázata ellen, állampolgári jogon mindenki számára biztosítja a minimális szinten való megélhetést, - elismeri a szociális jogokat (létminimumhoz, gazdasági biztonsághoz stb.) Típusai: - liberális jóléti állam

(rászorultság igazolásához kötött segélyezés, juttatások elsősorban alacsony jövedelmű rétegekről gondoskodnak, támogatja a piacot, ilyen USA, Kanada, Ausztrália), - Ausztria, Németország, Olaszország, ahol a szociális jogok biztosítását soha nem vitatták, státushoz kapcsolták, magánbiztosítás, foglalkoztatáshoz kapcsolódó béren kívüli juttatások csak mellékes szerepűek, egyház nagy szerepet játszik, - a jólét és a munka összekapcsolódása, pl.: Skandinávia, középosztályi jóléti állam juttatásaiból mindenki részesül, univerzális biztosítási rendszer, kiszorítja a piacot, közvetlenül a gyerekeknek nyújt transzfereket. Magyarországon: túlköltekezett TB-rendszer, színvonalcsökkenés, szociális kiadások fékezik a gazdasági növekedést, korábbi rendszertől örököl válság. 36/B. A totális állam MUSSOLINI: mindent az államért, semmit az állam ellen, semmit az államon kívül. Nem ismer különbséget az

állam és társadalom között. Jellegzetessége: - megsemmisítik a civil társadalmat, - személyes szabadság, gazdasági önállóság és a társadalom pluralizmusa megszűnik, - a civil társadalom alapintézményeinek tervszerű lerombolása révén jönnek létre, - demokratikus intézményeket ez a szisztéma mellőzi, háttérbe szorítja. Tipikus: szellemi és ideológiai kényszer, lelki és fizikai terror, átfogó állambiztonsági rendszer. Egypártrendszer érvényesül. Két tipikus formája: - jobboldali fasizmus, falangizmus, nemzeti szocializmus, baloldali (bolsevizmus, szandinizmus) totalitarizmus Fasiszta államok: teljes alávetés Fasiszta vezető réteg: ellenőrzés nélküli hatalomgyakorlás, állam szervek katonai, rendőri jellegűvé válnak. Németország: - államfő a fasiszta párt vezetője, - nyílt jogegyenlőség, parlamentarizmus felszámolása, - megtorlás Olaszország: - itt először fasiszta berendezkedés, - maradt monarchikus

kormányforma, - párt-állam összefonódott. 37/B. A jogállam Szabályozott állam. Korlátozott államot jelent, ahol az állami szervek tevékenységének különböző jogilag kifejezett, ill. a jog nyelvén megfogalmazott elvek, intézmények és eljárások szabnak határt. Típusa: rendőrállammal, - jóléti állammal, - hatalmi állammal és – totális állammal állítják szembe. Rendőrállam: önkényes állam, rend fenntartóinak a magatartását nem szabályok irányítják, ehhez képest a jogállam szabályozott állam. Jóléti állam: jog uralmát súlyosan veszélyeztető hatalmi tényező. Totális állam: állami tevékenység jogilag nem korlátozott. Történelmi fejlődés: - német területen formális értelmű jogállam Közigazgatása jogszabályok szerint működik, a közig. sem a törvény ellenében, sem megfelelő törvényes alap nélkül nem avatkozhat be az egyén magánszférájába. A jog pedig az, amit a tv. tartalmaz, – jogállam tartalmi

felfogása: alkotmányos és jogelvekben megszilárdult értékekre épül, formailag helyes eljárás ellenére lehetővé teszi a jogi szabályozás tartalmi felülvizsgálatát bírói revízió bevezetésével. Fejlődési szakaszok – liberális jogállam (állam önkorlátozásának keretében kiemelkedik a közig. törvényhez kötöttsége), - szociális jogállam (enyhíteni törekszik a szociális feszültségeket és serkenti a társadalmi csoportok és a polgárok közötti szolidaritást és együttműködést), - alkotmányos jogállam. Utóbbi főbb alapelvei: - a hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának, kölcsönös korlátozásának és egyensúlyának elve, - a hatalom erőszakot megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának tilalma, - a többpártrendszer szabad választásokon nyugvó képviselete, - a közvetlen néprészvételi formák gyarapodása, - alkotmánybíráskodás, közigazgatási bíráskodás, - bírói függetlenség, -

önkormányzatiság. 38/B. Az államforma fogalma és belső struktúrája Fogalma: az államhatalom gyakorlásának módja. Szervezetek, intézmények és kormányzási módszerek bonyolult rendszere, melyen belül az egyes szervek sajátos együtthatása az állam fő funkcióinak ellátását eredményezi. Struktúrája (többféle nézet): 1 állam kormányformája, államszervezeti forma, politikai rendszer. 2 állam kormányformája, államszervezet formája 3. nem választják szét az előző kettőt 4 Államforma = államszervezet 5 Államforma = politikai rend. 6 Az1 három eleméhez + állam politikai dinamizmusa Szerintünk: kormányforma és államszervezet. Fejlődése: PLATÓN – legjobb államforma a tökéletes szellemi arisztokrácia, bölcsek uralkodnak, igazság érvényesül. Többi elferdül állam: timokrácia (harcosok hatalmon), - oligarchia (gazdagok hatalma), - demokrácia (szegények hatalma), - zsarnokság. Később: legjobb államforma a törvények

uralma ARISZTOTELÉSZ – ha a kormányzás a közjó céljának megvalósítását szolgálja, az jó államforma. Jó: - királyság (egy ember hatalmon, a közjót szolgálja), - arisztokrácia (többségi uralom), - politeia (nép uralma). Rossz: - zsarnokság (királyság eltorzult formája), - oligarchia (arisztokrácia eltorzulása), - demokrácia (politeia eltorzulása). POLYBIUS – vegyes államforma AQUINÓI SZT. TAMÁS – arisztokrácia, melyben a kiváló elit uralkodik, - oligarchia, ahol nem követelmény, hogy a legjobban uralkodjanak, - demokrácia, ahol népuralom van, - monarchia, ahol isteni kegy alapján egy ember uralkodik, - vegyes, ez az ideális. MACHIAVELLI – monarchia, arisztokrácia, köztársaságot különbözteti meg, köztársaság a legjobb. BODIN – megkülönböztette az államformát a kormánytól. Államforma a szuverenitás birtoklásának, alkotmányforma a szuverenitás funkcióinak meghatározása. Lehet: monarchikus, arisztokratikus,

demokratikus. SPINOZA – a legjobb, ahol az emberek egyetértésben élnek, törvényeit megtartják. A jog az állam lelke Így: demokrácia, arisztokrácia, monarchia HOBBES – hány személy gyakorolja a főhatalmat, így királyság (1), demokrácia (gyülekezet), arisztokrácia (összesség egy része). LOCKE – alkotmányos monarchia a legjobb, támadja az abszolút monarchiát. MONTESQUIEU – köztársasági (egész nép, alapelv az erény), - monarchia (egy ember kormányoz, alapelv a becsület), - zsarnokság (egy ember, alapelv a félelem). ROUSSEAU – demokrácia, arisztokrácia, monarchia KUNCZ IGNÁC – nemzetszuverenitás szempontjából. Nemzetszuverenitás alapja az államalkat, a közvetlen népszuverenitás esetében köztársaság, közvetettben monarchia. Hangsúlyozza, hogy a választó királyság jobb, mint az örökös. CONCHA GYŐZŐ – szuverenitás fő elve, ill célja szerint osztályozza. A nem közjót szolgáló államformáknak tekinti az

erőszaki v katonai, patrimonális, patriarchális, teokratikus államformákat. Közjót szolgáló az arisztokratikus köztársaság, demokratikus köztársaság, választott királyság, képviseleti demokrácia, monarchia. KRISZTICS SÁNDOR – csoportosít, hogy kinek a kezében van a főhatalom, milyen a nemzet és az államhatalom azonosságának a foka, mire irányul a főhatalom Így: monarchia (alakzatai: abszolút, despotikus, mérsékelt, alkotmányos, parlamentáris, választott, örökletes), köztársaság (arisztokratikus, demokratikus). Államformák körforgásának elmélete hozzá fűződik: - állam formájának is alkalmazkodni kell a nemzeti élet követelményeihez és a nemzeti jelleg alakulásához, államforma alakulásának ezzel lépést kell tartania, - aki vagy akik a hatalmat hosszabb ideig kézben tartják, visszaélnek vele. Nem lehet arról beszélni, hogy melyik a legjobb államforma. 39/B. A kormányforma és fajai Fogalma: a legfelsőbb állami

szervek rendszere, e szervek egymáshoz és a lakossághoz való konkrét viszonya (legfelsőbb állami szervek egész rendszere, egyes szervek /államfői, törvényhozói, végrehajtói, bírói stb./ konkrét kapcsolata, lakosság és legfelsőbb állami szervek kapcsolata, lakossággal fennálló kapcsolat mértéke és minősége. Kormányforma lehet: 1. Monarchia: ha az államfői tisztséget egy személy öröklés vagy választással kombinált öröklés útján élethosszig terjedő időtartamra tölti be (Nagy-Britannia, Svédország). Lehet: abszolút (uralkodó teljhatalommal rendelkezik, pl. Brunei Szultánság), alkotmányos a monarcha és az irányítása alatt álló végrehajtó hatalom hatásköre az alkotmány által korlátozott, pl: Jordánia), parlamentáris (a végrehajtó hatalom a legfelsőbb törvényhozó népképviseleti hatalmi szervnek felelős, annak alárendelten működik, ellenőrzése alatt áll, pl.: Egyesült Királyság). 2 Köztársaság, ha

az államfői tisztséget meghatározott időre szóló választással töltik be. Lehet: prezidenciális (végrehajtó hatalom és annak feje nincs alárendelve a legfelsőbb törvényhozó szervnek, pl.: USA), parlamentáris (végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalomnak alárendelten működik p.: Olaszország, Magyarország) Prezidenciális köztársaság elnökének nagyobb a jogköre, mint a parlamentáris köztársaság elnökéé. 40/B. Az államszervezet fogalma, fajai Fogalma: az állam, mint egész és részei, valamint az állam egyes részei közötti viszonyok rendszere. Állami szervek szervtípusok szerint: - törvényhozás, -végrehajtás, igazságszolgáltatás Vertikálisan: központi és helyi szervek Az állam akkor teljesítheti funkciót, ha szerveinek tevékenysége koordinált. Központi helyet foglal el az államszervezet felépítésének és irányításának két nélkülözhetetlen elve: - centralizáció (az államszerkezet egységes központi

irányítását biztosító elv az államvezetésben), - decentralizáció (államot megillető hatalom megosztását jelenti). Államformák felosztása: - világnézeti-politikai értéke, - kormányformája, - szerkezete szempontjából. Világnézeti-politikai alapja az államforma egészének az a képessége, tulajdonsága, hogy képes-e és milyen mértékben biztosítani az állampolgárok számra az államügyek bármely szintű intézésében való közvetlen vagy közvetett részvételt. Szerkezete: - unitárius (nincsenek olyan külön részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel bírnak, pl.: Magyar Köztársaság), - föderatív (állam több államnak egyesüléséből keletkező olyan új állam, amely az állam szuverenitásából folyó jogokat a legmagasabb szinten gyakorolja, s amelyben a tagállamok megtartják kisebb-nagyobb önállóságukat, pl.: USA), - konföderáció (csupán meghatározott kérdésekben kötelezik magukat az együttműködésre,

közös eljárásra, új állam nem keletkezik, létrehozott közös szervek koordináló feladatot látnak el, tagállamokra kötelező döntéseket nem hozhatnak, pl.: Brit Nemzetközösség). Monarchikus államok közötti tartós kapcsolat két formája: perszonálunió (államok közötti kapcsolat közös államfőben testesül meg), - reálunió (közös államfőn kívül közös ügyek vitelére közös állami szerveket is létrehoztak). Államszervezet: a társadalom szervezetén belül az állam más szervekkel együtt tömöríti és vezeti az állampolgárokat. Anyagi fedezettel bír, fegyveres, hivatali-közigazgatási-bírói szerveket létesít, állami emberek kiválasztása (természetes kiválasztás érdem alapján, kontraszelekció). Felépítése: az államépítése elvei és az államszervezet belső szakmai szabályaink érvényesítése határozza meg. Államszervezet: primitív viszonyok között fejletlen szervezeti keretekkel rendelkezik, kényszerítést

képest ellátni, fejlettebb viszonyok között magasabb szintű az állami szervek rendszere. Külön szervként alakul ki a végrehajtó apparátus, bírói kar és törvényhozó testület. Tagozódása: - horizontálisan (alkotmány hozza létre a másodlagos szervet és egyszemélyi testület), - vertikálisan (rendkívüli, nem rendkívüli). Nem minden állami intézmény állami szervezet, csak ami hatalmi tevékenységet folytat: hatóság (érdemi döntés), hivatal (hatóság kiszolgálása