Economic subjects | Quality assurance » Minőségmenedzsment rövid kérdések és válaszok

MINŐSÉGMENEDZSMENT A minőség, mint vezetési filozófia, TQM 1. fejezet 1. A TQM alapelvei közé tartozik:  A problémamegoldás és a folyamatos javítás eszköze a tényadatokra alapozott statisztikai oknyomozás. 2. Az ISO 9000:2000 alapú minőségértelmezés  A minőség tulajdonságok és jellemzők összessége, amelyek kifejezett és elvárható igényeket elégítenek ki. 3. A teljes körű minőségirányítás jelenti:  A vállalatvezetés egy menedzsment módszerét, vezetési filozófiáját.  A vállalatvezetés egy folyamatát, egy irányítási koncepcióját. 4. A szabvány alapú minőségértelmezés:  A termék azon tulajdonsága, hogy mennyire felel meg a vonatkozó szabvány-követelményeknek. 5. A TQM alapelvei közé tartozik:  Üzleti siker csak a fogyasztók (vevők) igényeinek megismerésével és kielégítésével érhető el. 6. Az üzleti siker alapja:  A teljes körű fogyasztói (vevői) megelégedettség. 7. A TQM

alapelvei közé tartozik:  A minőség megvalósításában az irányadó feladat a vezetésé. 8. Egy vállalkozást sikeressé tesz:  A fogyasztói érzékenység, a piacérzékenység.  Az a képesség, amivel a vezetés az alkalmazottait arra ösztönzi, hogy kiváló minőséget és értéket hozzanak létre a fogyasztó számára. 9. Azért fontos a teljes körű minőség, mert:  A fogyasztót (vevőt) a teljes körű minőséggel lehet megszerezni és megtartani. 10. A gyártói alapú minőségértelmezés:  Tulajdonságösszesség, amelyeket a gyártó a meglévő adottságaival, az adott környezeti feltételek mellett elő tud állítani. 11. A TQM megvalósításához szükséges:  Jó szakembergárda és alkalmas vezetés. 12. A vevői alapú minőségértelmezés:  Azt fejezi ki, hogy a forgalomban lévő termék milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztói kör igényeit. 13. A TQM kiterjed:  A termék/szolgáltatás minőségét

érintő valamennyi tevékenységre. 14. Mi jut eszébe Dr WEdwards Deming-ről?  A minőségmenedzsment egyik legnagyobb szakértője. Koncepcióit a minőségről 14 pontban foglalta össze. 15. A fogyasztói megelégedettséghez olyan termékeket/szolgáltatásokat kell a piacra vinni, amelyek:  Egy jól meghatározott igényt elégítenek ki, teljesítik a fogyasztói elvárásokat, megfelelnek a szabvány-követelményeknek  Megfelelnek a társadalom jogszabályainak, áruk és mennyiségük versenyképes, nyereséggel gyárthatók. minőségmenedzsment TQM, a teljes körű minőségirányítás 2. fejezet 1. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében többek között:  Értékelni és minősíteni kell a folyamatokat.  Meg kell határozni a termékre/szolgáltatásra vonatkozó igényt. 2. A minőséglánc/minőséghurok területe:  Fejlesztés, megvalósítás és felhasználás. 3. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében a vezetés

feladatai közé tarozik:  A minőségszemlélet beépítése a vállalati stratégiába.  A minőség, mint jövőkép kialakítása. 4. A minőséglánc/minőséghurok:  A piacról indul ki és a piacon záródik. 5. Azért kell értékelni és minősíteni a folyamatokat, mert:  Így kapunk összehasonlítási alapot a folyamatok további javításához. 6. Az emberi erőforrásokat azért kell feltárni és tudatosan fejleszteni, mert:  Így lehetséges a hatékony folyamatjavítás. 7. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében a vezetés feladatai közé tarozik:  Az információk tudatos megosztása. 8. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében többek között:  Meg kell határozni, hogy a folyamatokban kinek mit és milyen felelősséggel kell tenni.  A fogyasztói információkat vissza kell csatolni. 9. Azért kell az igényeket lefordítani konkrét műszaki, szervezési, oktatási célokra, feladatokra, mert:  Azok

így lesznek alkalmasak a folyamatos javításra és az innovációs feladatokra. 10. A munkatársaknak azért van szüksége munkaeszközökre, munkamódszerekre, ismeretekre, hatáskörre, hogy:  Feladataikat szakszerűen és felelősséggel ellássák. 11. A Controllingnak hatékony köze van a TQM-hez  Igen, mert az eredmények és a célok elemző összehasonlításában szerepe van. 12. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében a vezetés feladatai közé tarozik:  A rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása. 13. A felelősség kérdése azért fontos:  Egyik válasz sem helyes. 14. A teljes körű minőség megvalósítása érdekében többek között:  Mérni kell az eredményeket és összehasonlítani a célokkal.  A feladatokat folyamatokká kell szervezni. 15. Azért kell a termékre/szolgáltatásra vonatkozó igényt meghatározni, mert:  A vevő igényei szerint kell dolgozni és fejleszteni. MINŐSÉGMENEDZSMENT Minőséget

meghatározó tényezők, folyamatjavítás 3. fejezet 1. A minőséggel kapcsolatos felhasználási érdekterületek az alábbiak is:  Használhatóság, készenlét.  Kedvező ár/minőség hányados. 2. Azok a kulcsfontosságú folyamatok:  Egyik válasz sem helyes. 3. A megfelelő dolgok mérésének elmulasztása azért is:  Hiba, mert mérés nélkül nem tudjuk értékelni a teljesítményt.  Hiba, mert mérés nélkül nincs alap a folyamatos javításhoz. 4. Meddig érdemes egy adott folyamatot javítani?  Amíg a javított folyamat hozadéka nagyobb, mint a folyamatjavítás ráfordítása. 5. A folyamat:  Mérhető bemeneti jellemzőket változtat mérhető végtermékekké. 6. A munkacsoport:  Akik az adott folyamatban dolgoznak, hogy megvalósítsák a kívánt terméket/szolgáltatást. 7. A folyamatgazda:  Az a személy, aki felelős a folyamatok működéséért és annak javításáért. 8. A kulcsfontosságú folyamatok

meghatározásához a következő kérdések is szükségesek:  Mely termékek/szolgáltatások a legfontosabbak a fogyasztók (vevők) számára?  Mely folyamatok vannak leginkább szem előtt?  Mely folyamatok rejtik leginkább a javítás lehetőségét? 9. A TQM a minőség javítását:  A megelőzéssel és a kulcsfontosságú folyamatok szisztematikus javításával éri el. 10. A termék minősége kapcsán beszélünk:  Konstrukciós-, kivitelezői- és használati minőségről. 11. A minőséggel kapcsolatos általánosan előírt igények az alábbiak is:  Személyi igények, biztonsági igények.  Környezeti igények, energetikai igények. 12. A vevőkkel történő információcserében az alábbiak is szerepelnek:  Az igények.  A reklámozás.  Az elégedettség. 13. A folyamatmenedzselés összetevői az alábbiak is:  Tervezés, mérés, javítás.  Gazda kijelölése, ellenőrzés, optimalizálás. 14. A munka minőségének

kapcsán beszélhetünk:  Technikai-, eljárás- és szociális minőségről. 15. A minőséget az alábbi tényezők is meghatározzák:  A piac, a szállítók, a tulajdonosok, az ökológia.  A fogyasztók (vevők), az állam, a versenytársak.  A munkatársak, alkalmazottak. MINŐSÉGMENEDZSMENT Folyamatjavítási modell, teljesítménymérés 4. fejezet 1. A folyamat azonosításának lehetséges eszközei:  Folyamatábra.  Hisztogram 2. Miért lehetséges a 6 lépcsős folyamatjavítási modell egyetemleges alkalmazása?  Mert a folyamatok alapvetően megérthetők, még mielőtt megkísérelnénk javítani azokat. 3. Melyek azok az alapvető kérdések, amelyek segítenek a folyamatok megértéséhez?  Elkülönítettük-e a létfontosságú keveset az érdektelen soktól? 4. Melyek azok az alapvető kérdések, amelyek segítenek a folyamatok megértéséhez?  Diagnosztizáltuk-e az eredendő okokat?  Értjük-e a teljesítmény-eltérések

forrásait? 5. A folyamatok javításakor az eredendő ok:  Lehet egy a létfontosságú kevés ok közül, de általában még ennél is mélyebb gyökerű. 6. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell egyetemes érvényű megközelítésmódot tükröz  Igen, mert alkalmazható bármilyen műveletre és bármilyen rendszerben. 7. alábbi kérdések közül melyek a szüntelen folyamatjavításhoz felteendő kérdéseknek?  Melyek a javítandó folyamatok?  Milyen jó/rossz a folyamatok teljesítménye?  Miért olyan jó/rossz a folyamatok teljesítménye? 8. A folyamatjavítási megoldások gyakorlatba ültetése többek között azt is jelenti, hogy:  Dokumentáljuk a rendszer változásait.  Jutalmazzuk a folyamatjavításban aktívan résztvevőket. 9. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell elemei az alábbiak is:  A folyamat azonosítása és dokumentálása.  A probléma definiálása a folyamat összefüggésében. 10. A végtermék szintjének

"hangjai":  A vevő (igények) "hangja" és a folyamat (teljesítőképesség) "hangja". 11. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell elemei az alábbiak is:  A teljesítmény mérése.  Az eredendő okok megtalálása, a miértek megértése. 12. Miért dolgozták ki a 6 lépcsős folyamatjavítási modellt?  Azért, hogy áthidalják a szakadékot a termelő és a nem-termelő szektorok minőségi módszerei között. 13. A teljesítmény mérésének szintjei:  A végeredmény, a végtermék és a folyamat szintje. 14. A folyamat azonosításának lehetséges eszközei:  Paretó-elemzés.  Ok-okozati elemzés. 15. A 6 lépcsős folyamatjavítási modell elemei az alábbiak is:  Az új megoldások kifejlesztése, vizsgálata.  Az új és eredményes megoldások gyakorlati alkalmazása. MINŐSÉGMENEDZSMENT A vezetés minősége, teljes vezetői elkötelezettség. 5. fejezet 1. A vezetés minőségéhez követendő

irányelvként lehet megjelölni az alábbiakat is:  A vezetők elkötelezettségre neveljenek, közvetett módon, elsősorban a saját példamutatásukon keresztül.  A vezetők aktívan kapcsolódjanak be a folyamatokba. 2. Az átfogó értelemben vett munkaminőség társadalmi minőség összetevője jelenti az alábbiakat is:  Vezetői magatartás.  Tanulási készség és képesség. 3. A vezető teljes elkötelezettségét jelenti az, hogy:  A vezetői szerepnek megfelelő módon osztják szét a pénzforrásokat, ez a megvalósítás, a cselekedet. 4 A vezetés minősége:  Kölcsönösen összefüggő elemekből álló rendszert alkot. 5. A vezetés minőségét az alábbiak is meghatározzák:  A vezetés minősége annyi, mint ösztönzés a vállalattal való azonosulásra.  A vezetés minősége annyi, mint engedni, hogy a munkatársak önállóan és felelősségteljesen dolgozzanak. 6. A vezetők azok:  Akik a megfelelő dolgokat

csinálják, meghatározzák az irányultságot/küldetést, majd a szélesebb értelemben vett szándékokat/célt 7. Az alábbiak jellemzői a jövőorientált vezetésnek:  Minőségorientáltság  Stratégiaorientáltság. 8. A vezetés minőségéhez követendő irányelvként lehet megjelölni az alábbiakat is:  A vezetők a döntéseiket adatokra alapozzák.  A vezetők erőforrásként, segítőként álljanak a munkatársaik mellett. 9. munkatársak magatartását a minőségorientált vezetés jövőjében az alábbiak is jellemzik:  Az önrendelkezés.  Az együttműködés és a decentralizáltság. 10. A vezetés minőségét az alábbiak is meghatározzák:  A vezetés minősége annyi, mint a tanulási folyamatokat ösztönözni, támogatni, a tudásmenedzsmentet megvalósítani.  A vezetés minősége annyi, mint a problémákat közösen megoldani, a csapatmunkát lehetővé tenni. 11. A vezetés minőségéhez követendő irányelvként lehet

megjelölni az alábbiakat is:  A vezetők legyenek bizalomkeltők.  A vezetők tudjanak köszönetet mondani. 12. A menedzserek azok:  Akik megfelelően csinálják a dolgokat, meghatározzák az értékeket, majd az üzletpolitikát is. 13. A vezetés minőségét az alábbiak is meghatározzák:  A vezetés minősége annyi, mint a munkatársak átfogó informálása.  A vezetés minősége annyi, mint érdeklődést kelteni, motiválni, a dolgok értelmét elmagyarázni. 14. A fejlődés döntő tényezője:  A vezető minőségszemléletű magatartása, a munka minőségének képviselete, a pénzforrások minőséget javító elosztása. 15. Az átfogó értelemben vett munkaminőség összetevői az alábbiak is:  Eljárás/módszer minőség.  Műszaki minőség. MINŐSÉGMENEDZSMENT Benchmarking, reengineering. 6. fejezet 1. A reengineering az alábbiakat is radikálisan átalakíthatja:  A szervezeti kultúrát.  A vezetési rendszereket

és az értékrendet. 2. A reengineering legfontosabb területe:  A folyamat a szállítóktól a vevőkig, melyek mentén értékek keletkeznek és ráfordítások keletkeznek. 3. A benchmarking eredményeként dönthetünk a következők szerint:  Lépésenként fejlesztünk/javítunk folyamatos tanulás mellett.  Radikálisan változtatunk, a korábbiakat felborítva. 4. A benchmarking folyamatban az alábbiak is biztosan szerepelnek:  Mit mérjünk és hogyan mérjünk?  Mit kezdünk a megszerzett információkkal, eredményekkel?  Mi legyen a vonatkoztatási alap? 5. A reengineering:  Dinamikus és radikális változást eredményez. 6. A benchmarking alkalmazhatósága:  A vállalat valamennyi folyamatának hatékonyabbá tétele. 7. A benchmarking módszer egyik domináns előnye:  Összehasonlíthatjuk saját eredményeinket a versenytársakéval. 8. A reengineering fontos jellemzője:  A változtatásra eső időtartam. 9. A benchmarking

filozófia:  Nem egyszeri feladat, hanem folyamatos. 10. A reengineering által megcélzott feladat:  A minőségjavítás a vállalat valamennyi folyamatában és a vezetés hatékonyságában. 11. A benchmarking:  Nem más, mint a mieinknél lényegesen jobb megoldások folyamatos keresése és alkalmazása versenyképességünk növelésének érdekében. 12. A reengineering alapvetően:  Team-munka, hiszen a tevékenységek elemzéséhez és az értékteremtés controllingjához jól jön a team szinergikus hatása. 13. A reengineering összefügg a folyamatjavítással:  Igen, mert a teljesítménnyel kapcsolatos problémák eredendő okainak megkereséséről szól. 14. Hogyan történik a benchmarking?  A megszerzett információk alapján dönteni kell: mit és hogyan változtassunk. 15. Etikus gyakorlat-e a benchmarking?  Igen, ha biztosítjuk a legális és etikus eljárásokat. MINŐSÉGMENEDZSMENT A minőség-biztosítási szabványrendszer 7.

fejezet 1. Az ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer az alábbi blokkokból építkezik:  ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 2. Az ISO 9000:2000 szabványsorozat megvalósítása azt is jelenti, hogy az értékteremtő folyamatok tevékenységei többek között:  Előírt minőségben elvégezhetők legyenek.  Ellenőrizhetők, számon kérhetők és rekonstruálhatók legyenek. 3. Az ISO 9000:2000 szabványsorozat alapelvei között találhatók a következők is:  Folyamatszemléletű vezetői megközelítés. 4. ISO 9000:2000 szabványsorozat alapelvei között találhatók a következők is:  Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal.  Rendszerszemlélet az irányításban. 5. Az ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer az alábbi blokkokból építkezik:  ISO 9004:2000 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez  Az ISO 8402 szakszótár, fogalom meghatározás már nem az ISO

része. 6. Az ISO 9000:2000 szabványsorozat miből indul ki?  Abból a tapasztalatból, hogy a követelményrendszerben meghatározott tevékenységek hiánya, vagy nem megfelelő szabályozottsága problémákat okozhat az értékteremtés folyamatában. 7. Az ISO 9000:2000 szabványsorozat alapelvei között találhatók a következők is:  Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal. 8. Milyen részekből épül fel a PDCA ciklus, vagy más néven a Deming kerék?  Tervezni-Végrahajtani-Ellenőrizni-Intézkedni. 9. Az ISO 9000:2000 szabványsorozat céljai között találjuk a következőket is:  Az értékteremtő folyamatot érintő minden intézkedés megfelelően tervezett és szabályozott legyen.  Az értékteremtő folyamatot érintő minden intézkedésről kielégítő dokumentáció készüljön. 10. Mikor alkalmazzuk a teljes minőségláncot/minőséghurkot lefedő minőségbiztosítási modellt?  Amikor külön szeretnénk

hangsúlyozni azt is, hogy a minőségbiztosítás még a kutatás és fejlesztés területeire is kiterjed. 11. Az ISO 9000:2000 szabványsorozat a következő feltételekre is épít:  A vállalat tudatosan szervezett módon törekszik gazdaságosságának javítására és a veszteségek elkerülésére.  A vállalat tudatosan szervezett módon törekszik a vevők igényeinek megértésére és kielégítésére. 12. Az Európai Minőségügyi Díj:  Minőségügyi önértékelésre épül, vizsgálva az adottságokat és az eredményeket. 13. Az ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer az alábbi blokkokból építkezik:  ISO 9000:2000 minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár 14. Az ISO 9000:2000 szabványsorozat céljai között találjuk a következőket is:  Az értékteremtő folyamatoknál az esetleges problémákat hatékony és gyors intézkedésekkel oldják meg. 15. Az ISO 9000:2000 szabványsorozatot alkalmazó vállalatok:  Tudatosan

törekednek arra, hogy a termékek/szolgáltatások előállítása során minden feladatot felügyelt folyamatok által végezzenek. MINŐSÉGMENEDZSMENT A vállalati minőség-biztosítási rendszer 8. fejezet 1. A minőségügyi célkitűzések:  A ténylegesen elérendő célokat határozzák meg. 2. A minőség-biztosítási rendszer haszna:  Domináns a belső és a külső haszon összessége. 3. A minőség tervezésnek mire kell koncentrálnia?  A vállalati teljes rendszerre. 4. A minőség-biztosítási rendszer megvalósítása előtt az alábbi vezetői feladatok is vannak:  Minőségügyi filozófia meghatározása.  Alapelv-nyilatkozat. 5. A minőség-biztosítási rendszer megvalósítása előtt az alábbi vezetői feladatok is vannak:  Erőforrások biztosítása.  Minőségi célkitűzések meghatározása. 6. A minőségügyi irányelvek:  A minőségfilozófiában meghatározott elveket fordítja le az irányítás alapelveire. 7.

Hogyan kell megtervezni a minőség-biztosítási rendszert?  Úgy, hogy a megfelelő és folyamatos ellenőrzést gyakoroljon a minőséget befolyásoló minden tevékenység felett. 8. A minőség-biztosítási rendszer dokumentációi közé tartozhatnak:  Követelmény és igazolási dokumentációk.  Munka és vizsgálati utasítások, eljárási utasítások.  Minőségbiztosítási kézikönyv. 9. A minőségpolitika:  Egy szervezetnek a minőségre vonatkozó, hivatalosan kinyilvánított szándéka és irányvonala. 10. Mi a minőségbiztosítási rendszer célja?  A minőségre hatással lévő folyamatok, tevékenységek felügyelete, szabályozása, és az eljárások dokumentálása. 11. A minőség-biztosítási kézikönyv legfontosabb feladata:  A vezetői feladatok dokumentálása, a dokumentációs rendszer bemutatása, az érvényesség meghatározása. 12. A minőségterv az alábbiakat is tartalmazza:  Az alkalmazandó eljárásokat.  Az

elérendő minőségi célokat, a felelősséget és hatásköröket.  Az (esetleges) módosítások rendszerét. 13. A minőség-biztosítási rendszer kialakítása nem más:  Mint egy költség-hatékony "gyógyítás" annak érdekében, hogy a szervezet állapota legalább ne romoljon. 14. A minőség-biztosítási rendszer meghatározása nem más, mint:  Egy hatáselemzés, tényfeltárás, helyzetfelmérés, hogy "most milyen" a szervezet. 15. Milyen fázisai vannak a minőség-biztosítási rendszer megvalósításának?  A meghatározás, a megvalósítás, valamint a felülvizsgálat és a javítás