Economic subjects | Business economics » Vállalatgazdaságtan rövid kérdések és válaszok

Vállalatgazdaságtan 2. fejezet 1.) Hogyan határozná meg a vállalkozásgazdaságtan helyét a tudományok rendszerében? A vállalkozásgazdaságtan a gazdaságtudományok körébe tartozik. Vertikálisan: közgazdaságtan vállalkozásgazdaságtan  speciális gazdálkodási ismeretek. 2.) Mi a különbség a vállalkozásban a menedzsment és a gazdálkodás szavakkal meghatározott területek között? A menedzsment olyan vállalati területeket jelöl, amely az egész vállalkozás működését átfogja. A gazdálkodás az olyan vállalati terület, amely egy speciális inputra koncentrál a többi funkcionális tevékenység figyelembevételével a hatékony erőforrás felhasználás érdekében. 3.) Hogyan mutatná be röviden az állam részvételét a gazdasági életben? Az állam fő tevékenységi célja a társadalom közös ügyeinek hatékony intézése. Az állam a társadalomtól adók formájában a másodlagos jövedelemelosztás keretében elvont

jövedelmeket igyekszik optimálisan felhasználni a társadalom közös szükségleteinek kielégítése érdekében. Az állam alapvetően hivatalai útján látja el feladatait, ezért működésének aalapvető rendezési elve a bürökrácia. Az állam és a gazdaság más szereplőinek kapcsolata vertikális vagy horizontális lehet Vertikális: állami gazdaságpolitika; jogi szabályozórendszer megalkotása. Horizontális: az állam a legnagyobb és legbiztosabb vevő; kapcsolat az állami vállalkozások útján. Az állami gazdaságpolitika működtetése, amely közvetlenül befolyásolja a vállalati működés gazdasági környezetét. A monetáris politika elsősorban a pénzmennyiség szabályozásán keresztül hat a gazdasági életre. A fiskális politika szabályozórendszeréhez tartozik az elvonásoknak(adók) a meghatározása, és a támogatásoknak(szubvencióknak) a rendszere. 4.) Mi a legfontosabb külömbség az üzleti és a közhasznú vállalkozások

között? A profitorientált vállalkozásnak egyetlen fő célja van : a hosszútávú profitmaximalizálás. A nonprifit szervezetek is probálják bevételeiket növelni, viszont itt van egy másik cél is a profit mellett, amit akkor sem ad fel, ha más területen nagyobb profitot érne el. 5.) Melyek a háztartások legfontosabb jellemzői és feladatai? A háztartás az egyéni szükséglet-kielégítés gazdasági kerete. A háztartás igyekszik a tagjainak a szükségleteit maximálisan kielégíteni. Hasznosságmaximalizáló A háztartás mint gazdasági alany működését az érzelem vezérli Több szerepet tölt be: itt történik a szükségletek kielégítése; itt folyik a munkaerő és a szükségletek újratermelése; ő bocsátja a termelés rendelkezésére a termelési tényezőket. 6.) Hogyan magyarázná el a vállalkozás és a vállalat fogalmak közti különbséget? A vállalkozás inkább a mozgásra, folyamatra utal, míg a vállalat inkább a

stabilitásra, szervezeti keretre. 7.) Hogyan mutatná be egy tőkés vállalkozás célrendszerét? Hosszú távú profitmaximalizálás. Cél jellege: alapvető cél Elérésének eszköze: stratégiai vezetés A fogyasztói igények minél teljesebb kielégítése. Cél jellege: a váll küldetése, mint alapvető piaci cél Elérésének eszköze: marketingmenedzsment. A váll működésének hosszútávú fenntartása és fejlesztése Cél jellege: fennmaradás és fejlesztés. Elérésének eszköze: innovációs menedzsment A napi működés fenntartása, a termelési folyamatok irányítása, költséghatékony gazdálkodás. Cél jellege: konkrét termelési cél Elérésének eszköze: termelésmenedzsment. 8.) Milyen különbségeket tudna felsorolni a vállalkozás résztvevőinek érdekeltségében? A tulajdonosok biztosítják a szükséges erőforrásokat, hosszú távra befektetett idegen tőkét kezelnek. A menedzserek végzik a működtetést. Ők a saját

jövedelmük közvetlen maximalizálásában érdekeltek A tulajdonosok különböző juttatásokkal igyekeznek érdekelté tenni a menedzsereket. A munkavállalók adják a tényleges munkaerőforrást Érdekeltségük rövid távon a munkahelyük megőrzéséhez fűződik. 9.) Melyek a legfontosabb különbségek a stratégiai üzleti egységek egyes fajtái között? A költségközpont a legkevésbé önálló forma. Szabadon határozhatja meg a beszerzési forrásait A nyereségközpont már nemcsak a költségeit alakíthatja a központtól függetlenül, hanem az értékesítési árakat is maga szabja meg. A beruházási központ már a beruházásokról is maga dönt. 3. fejezet 1.) Hogyan fogalmazná meg röviden a vállalati stratégia lényegét és eszközeit? A vállalati stratégia a piaci szereplők jövőbeni akcióira való tudatos felkészülés. A stratégiában egyszerre van jelen a külső környezethez való alkalmazkodás és az annak alakítására

irányuló akciók. Eszközei: rugalmas vállalati struktúra; megfelelő tartalékok; több lábon állás. 2.) Melyek a stratégiai vezetés főbb területei, és mi jellemzi ezeket? Területei: stratégiakészítés; stratégia megvalósítása; a visszacsatolás és az ellenőrzés. A stratégiakészítés során készül el a str. terv A stratégia megvalósítása során a tervben foglaltak végrehajtása folyik A visszacsatolás az elért állapot folyamatos ellenőrzésének az eszköze. 3.) Mi a profitorientáltság és a célorientáltság közötti kapcsolat a vállalkozásnál? A célorientáltság a profitorientáltságot szervezeti szinten elősegítő működés. 4.) Hogyan világítaná meg a vállalati stratégia lényegét? Olyan összehangolt, célorientált, állandó irányítás és felügyelet nélkül is működő szervezet létrehozása, mely egyszerre képes a környezethez való rugalmas alkalmazkodásra és a környezetnek a vállalkozás céljainak

megfelelő alakítására. 5.) Mi a szerepe a vállalkozás egyes vezetési szintjeinek a stratégiakészítés folyamatában? A stratégiakészítésben a váll. egésze segíti az első számú vezetőt A vállalatvezetés a stratégiai üzleti egységekben gondolkodva alakítja ki a vállalkozás stratégiáját. a funkcionális területek is elkészítik a maguk stratégiai elképzelésüket, melyek alapanyagul szolgálnak a vállalatvezetés számára a stratégiakészítéshez. A marketingmenedzsment adja a piaci ismereteket, az innovációs menedzsment a fejlesztési ismereteket, a termelésmenedzsment a termelési folyamatra vonatkozó ismereteket, az egyes speciális területek pedig a saját specialitásukra vonatkozó ismereteket. 6.) Hogyan jellemezné röviden az egyes megismert pozícióelemző módszereket? SWOT elemzés: a vállalkozás belső valamint külső tényezőinek vizsgálatra alkalmas stratégiai elemző módszer. A BCG mátrix a stratégiai üzleti

egységeket relatív piaci részesedésük és a piacon teljesített növekedési ütemük szerint négy kategóriába sorolja: kérdőjelek, sztárok, fejőstehenek, döglött kutyák. A GE-McKinsey mátrix a piaci vonzerő és a versenyképesség alapján elemzi a stratégiai üzleti egységeket. 7.) Milyen lehetséges stratégiai célokat és alternatívákat ismer? Célok lehetnek: a piacra történő belépés, a piacmegtartás, a lefölözés, a piaci pozíciók megtartása, bővítése és a piacról történő kivonulás. Alternatívák: az új piacon történő megjelenés, új üzletág létrehozása, a stratégiai integráció, az ésszerűsítés, valamint az üzleti egység megszüntetése. 8.) Hogyan határolná el a stratégiai akciók tervezését a stratégia megvalósításától? Mi a kapcsolat a kettő között? A stratégiai akciók keretében történik a stratégia gyakorlatba történő átültetése. Ennek megtervezése a stratégiakészítés fontos, befejező

része. Ezt már a stratégia tényleges megvalósítása követi A stratégiai terv alapján, az abban lefektetett részletes akcióterv szerint történik a stratégia megvalósítása. 9.)Milyen területekre kell külön ügyelni a stratégia megvalósítása során? Az erőforrások elosztása; a vállalati struktúra átalakítása; az emberi viszonylatok fejlesztése; a vállalkozás működésének összehangolása. 10.)Milyen funkciói vannak a stratégiában a visszacsatolásnak? Nélkülözhetetlenek a menet közbeni módosításokhoz és az új stratégia kialakításához. A vezetésnek folyamatosan információkat kell gyűjtenie a stratégia működéséről. Ezeket az infókat használja fel a vezetés a stratégia esetleges menet közbeni módosításához, vmintúj stratégiához. 11.)Hogyan tudná leírni a stratégiai és az operatív vezetés kapcsolatát? A vállalkozás napi működésének irányítását az operatív vezetés látja el. A vállalkozás operatív

vezetése jellemzően három szintű: legfelső, középső és alsó szint. Legfelül a vállalatvezetés áll, majd az üzleti egységek vezetése, aztán az egyes funkcionális egységek. A stratégiai döntések mindegyikét legfelső szinten hozzák meg, az operatív vezetésnek a feladata e területen a döntések gyakorlatba való átültetése. 12.)Milyen részei vannak a vállalkozás üzleti tervének? Az üzleti terv összefoglalása; a vállalkozás adatai; a vállalkozás szakmai és szervezeti felépítése; a váll. tevékenysége; a váll. piaci környezete; marketingterv; termelési-technológiai terv; pénzügyi terv; mellékletek 13.)Mennyiben tér el egymástól a vállalkozás stratégiája és üzleti terve? A vállalati stratégia célja a vállalat átalakítása, míg az üzleti terv a vállalkozás bemutatására törekszik. A stratégia belső, az üzleti terv külső használatra van. A stratégiát a stratégiai vezetés hozzá létre, az üzleti tervet az

operatív vezetés 4. fejezet 1.)Hogyan jellemezné a marketing szerepét a vállalkozásban? A marketing feladata a fizetőképes keresletnek a vállalkozás által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra történő ráirányítása. 2.)Milyen tendenciákat fedezett fel a marketing fejlődésében? 3.)Hogyan írná le a marketing, a vállalkozás egésze és a vállalati környezet kapcsolatát? A marketing a vállalkozás folyamatainak valamint a vállalkozás környezetének egységes rendszerben történő alakítása a piaci igények minél teljesebb kielégítése érdekében. 4.)Milyen módon tudná struktúrálni a piacot a marketing szempontjából? Mi a megkülönböztetések értelme? A marketing piacfogalmai: teljes piac, potenciális piac, elérhető piac, célpiac, lefedett piac. A marketingstratégia szervezeti és egyéni fogyasztói piacot különböztet meg aszerint, hogy azon termelési eszközöket vagy fogyasztási cikkeket értékesítenek. 5.)Milyen

előnyei vannak a célpiaci marketingnek a többi piacstratégiával szemben? A vállalkozás saját maga választja ki, hogy kiket akar majd kiszolgálni, kiket céloz meg a szolgáltatásaival. A tényleges marketingmunka majd ezen vevők felé irányul. 6.)Milyen célokat szolgál a termékmarketing? A termékmarketing kialakítása során a szükségletből kell kiindulni. A termék ugyanis közvetve vagy közvetlenül de valamilyen szükséglet kielégítését szolgálja. 7.)Hogyan mutatná be a csomagolás jelentőségét és kapcsolatát a márkanévvel? A csomagolásnak több funkciója van: védi a terméket; figyelemfelhívás eszköze; különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta; kiegészíthető különféle címkékkel; vásárlói tájékoztató hordozója. A márkanév mintegy megszemélyesíti a terméket, ez például megnyilvánulhat kiegészítőként a csomagolásban is, pl McDonald’s-os hamburger. 8.)Milyen célokat követhet a vállalkozás

árpolitikája? Célok lehetnek: profitmaximalizálást biztosító ár; az árbevétel maximalizálása; minőségi árképzés politikája; az árstabilizáló árképzés politikája; a túlélést biztosító árképzés. 9.)Mikor és hogyan lehet az árstratégiát a marketingkommunikációs miksszel kombinálva alkalmazni? Alkalmazásának feltételei: széles körben fogyasztott termék; nagyméretű felvevőpiac; részletes és előzetes marketingmunka, a versenytársak és a piac lehetséges reakcióinak ismerete A két eszköz egyidejű intenzív alkalmazása nagyon gyors piaci térnyerést eredményezhet. 10.)Hogyan határozná meg az egyes árképzési módszerek előnyeit és hátrányait? A költségbázisú árképzés egyszerű módszer, viszont a piaci viszonyokat csak korlátozottan veszi figyelembe; nem ösztönöz kellően költségtakarékos termelésre. A keresletbázisú árképzés előnye, hogy a kereslethez igazodva képzi meg az árat, viszont figyelni kell

a költségek megtérülésére is. A versenybázisú árképzés nagyon egyszerű árképzés, viszont nem veszi figyelembe a vállalkozás és a termék sajátosságait. A többtényezős árképzés megpróbálja az előző hármat egyesíteni, hátránya viszont, hogy a tényezők egymáshoz viszonyított arányának meghatározása komplikált. 11.)Miért előnyös az infláció a vállalkozás és miért előnytelen a fogyasztó számára? A vállalkozásnak az árak emelkedése bevételt jelent, az infláció leple alatt viszont sokkal könnyebb árat emelni. A vevők viszont csak rosszabbul járnak, mivel nem tudják, hogy most ez az infláció vagy csak plusz bevétel miatt emelkedett az ár. 12.)Mi az értékesítési hely jelentősége a vállalkozás szempontjából? A marketingkommunikációs tevékenység jelentős része az értékesítési helyen folyik. Ezért nem mindegy hogy hol található az üzlet, mennyire megközelíthető, mennyire figyelemfelkeltő, milyen a

belső elrendezése, milyen a kiszolgálási rend, a termékválaszték, kiszerelési szint, és a tisztaságot is fenn kell tartani. 13.)Hogyan jellemezné és hasonlítaná össze a toló és a húzó marketingkommunikációs stratégiát? A toló stratégiánál a fogyasztó nem keresi a terméket, hanem az értékesítési helyen győzik meg a termék meg a termék megvásárlásáról. Eszközei: az eladásösztönzés és a személyes eladás A húzó stratégiánál a cél a fogyasztó személytelen eszközökkel való meggyőzése. Ennek eszközei: reklám és a közönségkapcsolatok A toló inkább ismeretlen vagy új termékeknél alkalmazható, míg a húzó inkább az ismert termékekre vonatkozik. 14.)Mi a különbség a reklám és az eladásösztönzés között? A reklám üzenet, ami az áru létét és értékét közli a fogyasztóval. Az eladásösztönzés minden plusz juttatás, előny, amit a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap. 15.)

Hogyan foglalná össze a közönségkapcsolatok jelentőségét a vállalkozás szempontjából? A közönségkapcsolatok a vállalkozás és a környezete közötti kommunikáció annak érdekében, hogy a vállalkozásról jó kép alakuljon ki. Ez a terület felel a vállalkozás általános piaci megítéléséért 5. fejezet 1.) Milyen területeken jelenhet meg elsősorban az innováció Schumpeter szerint? Jellemezze ezeket a területeket! Az innováció érintheti: -a termékeket, a fogyasztó számára még ismeretlen vagy ismert termék új változatának formájában. – a termelési eljárást, ez közvetlenül érinti a termelési folyamatot, ezért itt a termelésmenedzsmenttel és az állóeszközgazdálkodással kell a fejlesztést összehangolni. –a szervezetet új szervezési forma létrehozásával, mely közvetlenül érinti az egész vállalkozás működését, így megvalósítása csak a vállalati stratégiába építve képzelhető el. A vállalat

vezetői itt közvetlenül innovációs tevékenységet folytatnak. –a beszerzési piacokat eddig ismeretlen új beszerzési források feltárása formájában. Ez a logisztikai rendszer egyik kiemelt területe, ezért ezt a feladatot a beszerzési logisztikával összehangoltan kell végezni. – az új értékesítési piacokat, eddig nem ismert elhelyezési lehetőségek megnyitása formájában Ezt a marketing menedzsmenttel együttműködve kell ellátni. 2.)Hogyan viszonyul az innovációs stratégia a vállalati stratégia egészéhez? Az innovációs stratégia a vállalati stratégia legfontosabb része. Az innováció ugyanis a jövőre irányultság, a megújulás, a fejlődés hordozója, anyagi alapjainak megteremtője. Az innovációs tevékenység a stratégiai tevékenység magva, lényege 3.)Milyen eszközökkel és területeken elemezhető a külső innovációs környezet? Meg kell vizsgálni a piacon lévő termékek innovációs szintjét, elemezni kell a

fogyasztók igényeit, fel kell tárni a versenytársak innovációs eredményeit, technológiáit, látható stratégiáit. Ismerni kell a szállítók fejlesztési eredményeit Fel kell tárni az állami gazdaságpolitika által biztosított innovációs támogatásokat. Eszközei: horizontális és vertikális piacelemzés. Állami gazdaságpolitika, technikai fejlődés, természeti és lakókörnyezet 4.)Hogyan mutatná be röviden az innováció és az értékelemzés kapcsolatát? 5.)Melyek az innovációs lánc egyes elemei és hogyan jellemezné azokat? Marketingkutatás-fejlesztésberuházásértékesítéstermelés. A marketing feladata a piacfelmérés A kutatásfejlesztés az innovációs tevékenység önálló eleme A beruházás a termelőberendezéseket technológiákat biztosítja A termelést a termelésmenedzsment koordinálja. 6.)Hogyan mutatná be az egyes innovációs stratégiai irányok előnyeit és hátrányait? A kutató stratégia

költségigényes jelentős kockázattal járó, de igen nagy haszonnal kecsegtető stratégia. Az elemző stratégia inkább a kisebb fejlődéseket támogatja, a vállalkozás fejlesztése önálló alapokon nyugszik, környezetéhez való viszonyát inkább az alakítás mint az igazodás jellemzi. A megőrző stratégia: a fejlesztés a környezet várható változásaihoz való előzetes igazodás érdekében történik. Ez az aktív, megelőző alkalmazkodás stratégiája Az alkalmazkodó stratégia: csak akkor fejleszt, ha erre a piaci verseny kifejezetten rákényszeríti, igazodása utólagos. 7.)Milyen kapcsolatban van az innováció és a vállalkozásmenedzsment? Nagyobb vállalkozásoknál kiemelt szerepe van az innováció gyakorlatba való átültetésében a vállalkozás menedzsmentnek. 8.)Hogyan írná körül a termék-innováció folyamatát? A termék-innováció olyan összetett gazdasági, műszaki, jogi folyamat, amelynek során az ötletből piacképes termék

válik. Invenció, ötlet megszületéseinnováció, az ötlettől a piacképes termékigimitáció, a termék tömeggyártása 6. fejezet 1.) Mely területekkel és milyen kapcsolatban áll a termelésmenedzsment a vállalati gazdálkodásban? A termelésmenedzsment feladata az átalakító tevékenységnek az egész vállalatra vonatkozó megszervezése, valamint a vállalkozás más funkcionális területeivel történő összehangolása. Az gyes területek tevékenységének összehangolása, költséghatékony működés keretében összehangolja a forgóeszköz-gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással, a munkaerőgazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással, a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással. 2.) Milyen módokon osztályozhatók a termelési folyamatok? Szektorok szerint – Primer, szekunder, tercier Termék szerint – egynemű, összetett Termelési volumen szerint – Tömeggyártás, sorozatgyártás, egyedi gyártás

Gyártási rendszer szerint – Egy műhelyben, műhelyrendszerű, csoportos, folyamatos, számítógéppel integrált, projekt rendszerű 3.) Hogyan jellemezné és osztályozná a szolgáltatásokat? A szolgáltatás anyagi jószág közbeiktatása nélkül, közvetlenül elégíti ki a szükségleteket. A szolgáltatások anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások lehetnek. Fontosabb jellemzői: A szolgáltatás ezért mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő valamilyen jelenlétét igényli. Részben az előző sajátosság miatt, a szolgáltatás nyújtása és a fogyasztás időben egybeesik A szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, tárolható, kevésbé exportálható és importálható, mint az anyagi jószág alakját öltő termékek. Típusai, osztályozása: anyagi és nem anyagi jellegű, dolgokra és személyekre irányuló, termelő és nem termelő, egyéni és kollektív jellegű,

piacosítható és nem piacosítható. 4.) Hogyan kapcsolhatók össze a tőkés termelés történelmi szakaszai a gyártási rendszerek fejlődősével? 5.) Milyen kapcsolatban áll a termelési stratégia a vállalati stratégia egyes részeivel? A termelési stratégia tartalmazza : a termékszerkezetet (a marketingstratégiából kiindulva), a gyártási rendszer fejlesztésére vonatkozó tervek (az innvoációs stratégiára építve), az állóeszközök bővítésére, cseréjére vonatkozó tervek (ez a beruházási stratégia), munkaerő-állomány kialakítására vonatkozó terveket (ez az emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája), az anyagáramlás megszervezésére, a forgóeszközök biztosítására vonatkozó terveket (ez a logisztikai stratégia), a minőségbiztosítás kialakítására, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket (ez a termelés-menedzsment önálló területe). 6.) Mi a szerepe és hogyan épül fel a termelésirányítás? Hierarchiája :

Vállalati stratégia (vállalatvezetés) Termelési stratégia (termelésmenedzsment) Operatív tervezés (termelésmenedzsment) Termelési vezérprogram (termelési egység vezetése) Termelési folyamat végrehajtása (művezetés). A szerepe: az operatív tervek részletes lebontásával, ezek alapján folyik a konkrét termelés. Pontos összhangot teremt a termelési feladatok és a termelési erőforrások között. 7.) Milyen termelésszervezési rendszereket ismer, és hogyan hasonlítaná ezeket össze? Termelésszervezési módszerek: MRP I. (Material Requirements Planning) (készlet beérkezésének az ütemezése, a készletszint szabályozás, gazdálkodás hatékonyságának javítása, termelés hatékonyságának javítása), MRP II. (Manufacturing Resource Planning) (gyártási erőforrás-tervezés), JIT-modell (Jusi In Time) (a teljes termelési és forgalmi folyamatban a tökéletesen egynásba kapcsolódó tevékenységek tökéletes minőségben elvégzett

láncáras épít) 8.) Milyen eszközökkel biztosítható a megfelelő minőség? Minőségvédelmi eszközök: Gondoskodni kell a termék megfelelő tárolásáról, rakodásáról, szállításáról, Olyan csomagolást kell alkalmazni, amely a marketing igényei mellett a minőségbiztosítás követelményeit is kielégíti, A piaci visszajelzések begyűjtése és kiértékelése. 7. fejezet 1.) Hogyan írná le az állóeszközök jellegzetességeit? Állóeszközök: azok a termelési eszközök, amelyek hosszú távon szolgálják a vállalkozás tevékenységét. 2.) Hogyan csoportosíthatók a beruházások? A beruházás állóeszköz létesítésére irányuló műszaki gazdasági és pénzügyi tevékenység. A beruházások aszerint, hogy a már meglévő eszközök bővítését vagy pótlását szolgálják-e lehetnek pótló, bővítő (nettó), bruttó (együtt) beruházások. A beruházásokat műszaki szempontból is lehet csoportosítani (gép, építési és

egyéb beruházások) 3.) Milyen eszközökkel elemezhető a beruházások gazdaságossága? Elemezhetők: értékbeni mutatókkal (A hosszú távú elkötelezettséget eredményező beruházási döntések megalapozásánál használatos), és műszaki-gazdasági kritériumokkal (Az értékbeli mutatók nem képesek a beruházás hosszú távú elemzésére, de viszont fontos kiegészítő információkat nyerhetünk a beruházás tényleges gazdaságossági vizsgálatához). 4.) Az üzemfenntartás a vállalati gazdálkodás melyik területével összhangban és hogyan biztosítja az állóeszközök hatékony működését? Az üzemfenntartás az állóeszköz-gazdálkodás és a termelés-menedzsment között teremt igen szoros kapcsolatot. Tevékenységi köre: az állóeszközök termelési célú kiszolgálása (segédanyagok biztosítása), termelés közbeni hibaelhárítás (termelés kiesések, és költségek minimalizálására szolgál), karbantartás (hibák

előfordulási gyakoriságának csökkentése), javítás (a tényleges javítás a hibaelhárítás keretein túlmenően történik), felújítás (az állóeszköz eredeti állapotának minél teljesebb visszaadása). 5.) Milyen lehetőségeket ismer a karbantartás időpontjának meghatározására? A karbantartások lehetnek: hibajavító, megelőző, felülvizsgálat utáni, naptári időszakonkénti, használati idő szerinti, műszaki paraméterek alapján. 6.) Mi a különbség a hibaelhárítás, a karbantartás, a javítás és a felújítás között? 4-esből ki lehet hámozni 7.) Milyen kapacitásszámítási módszereket ismer? Üzemképesség mutató (működőképes eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában), működő-állomány mutató (ténylegesen működő eszközöket adja az üzemképes állomány százalékában), állóeszköz-állomány teljes mutatója (ténylegesen működő eszközöket adja az összes eszköz százalékában),

teljesítmény-kihasználási mutató (ténylegesen előállított termékek mennyiségét adja), időalap-kihasználási mutató (a gép tényleges működési idejét adja a hasznos üzemidő százalékában). 8.) Hogyan jellemezné az amortizációt a vállalkozás szempontjából? Az amortizáció az a folyamat, amelyben az állóeszközök értéke átkerül az új termékek értékébe. A vállalkozás igen tág határok között maga dönt arról, hogy mikor, milyen ütemezésben cseréli állóeszközeit. Ez a beruházási stratégia konkretizálja Az amortizáció révén így szabad felhasználású bevétele keletkezik a vállalkozásnak. 9.) Milyen amortizáció-számítási módszereket ismer? Az amortizáció a leírás módszere szerint lehet gyorsított (az állóeszköz tényleges elhasználódásánál előbb térül meg), lineáris (nagyjából megegyezik az állóeszköz tényleges értékcsökkenésével) vagy lassított (a teljes elhasználódás időpontjában

még nem áll rendelkezésre az a pénzősszeg az amortizációs alapban, amellyel az állóeszközt pótolni lehetne). 8. fejezet 1.) Hogyan írná le a munkaerő-gazdálkodás szerepét a vállalkozáson belül? A munkaerő-gazdálkodás a vállalati szervezeti rendszer azon területe, amelyik a munkaerő sajátosságaira tekintettel ellátja az emberi erőforrással kapcsolatos összes vállalati feladatot. 2.) Milyen módszerekkel határozható meg egy vállalkozás munkaerő-szükséglete? A vállalkozás munkaerő-szükségletének módszerei a következők: a termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer, a termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer, a számítógép által vezérelt termelési folyamatokra épülő termelés munkaerő-szükségletének számítási módja. 3.) Mire kell ügyelni a munkaerő felvételekor és elbocsátásakor? Felvételkor először a belső munkaerőforrást kell megvizsgálni. Amennyiben a vállalkozás

belülről nem tudja kielégíteni munkaerő-szükségletét, akkor kell a külső munkaerőpiacot igénybe venni. Felvétel során sorra kerülnek bizonyos felvételi tesztek, konkrét gyakorlati példák, melyek során derül ki a munkához való alkalmasság. Elbocsátáskor szem előtt kell tartani a tömeges létszámleépítésre (elbocsátás) vonatkozó szabályokat, az egyéni felmondás jogszabályainak előírásait, valamint az ilyenkor kiemelten fontos humánus bánásmódot. A vállalkozásnak minden esetben alaposan meg kell vizsgálni, hogy feltétlenül szükséges-e a munkaerő elbocsátása. Az elbocsátás ugyanis pénzbe kerül, és az elbocsátott munkaerő nem mindig pótolható könnyedén. 4.) Milyen eszközök alkalmazhatók a munkaerő minél jobb hasznosítására és fejlesztésére? A munkaerő-gazdálkodás lényeges motívumai: a regenerálódáshoz szükséges pihenőidő biztosítása, a folyamatos és egyenletes munkaellátás biztosítása, az

ergonómiailag megfelelő munkahelyek kialakítása, a munkaerő képességeinek a kibontakozását elősegítő körülmények, rugalmas munkarend alkalmazása, részmunkaidős munkakör kialakítása, munkakörvándorlás beiktatása. A fejlesztés: a modern gazdaságban alapelvvé vált az élethosszig tartó tanulás. A piac és egyéb környezet gyors változása miatt csak a folyamatosan megújuló, a változásokat követő és azokhoz alkalmazkodni képes munkaerővel rendelkező vállalkozások számára elérhető a tartós siker (nyelvi képzés, szakmai képzés, általános gazdasági ismeretek fejlesztése, kommunikációs tréningek, marketing ismeretek). 5.) Mi az ösztönzés szerepe és milyen konkrét formái ismertek? Szerepe: az ösztönzési rendszer a vállalkozás legbensőbb hajtómotorja. A munkaerő speciális igényei csak az ösztönzéssel elégíthetők ki. Ez vonatkozik a munkaerő szükségleteire éppúgy, mint a motivációjára A kettő

természetesen szorosan összefügg, egymást feltételezi és kiegészíti. Az egyik a munkaerő anyagi igényére, a másik a teleologikus emberi lényére utal inkább. Az ösztönzés eszközei igen összetette, lehet nem anyagi (főnöki dicséret, kitüntetés pénzjuttatás nélkül, kiváló dolgozók bemutatása, előjogok biztosítása, pénzjuttatással nem járó címek adományozása, szabadjegyek a szakmai fejlődést biztosító intézményekben, felelősségteljes feladatok megoldása) és anyagi. 6.) Hogyan jellemezné az egyes jövedelemtípusokat? A vállalkozáson belül többféle, egymástól igencsak különböző típusú jövedelmet fizetnek. A jövedelmek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy mennyiben kapcsolódnak közvetlenül az elvégzett munka mennyiségéhez, illetve abban, hogy ki határozza elsősorban meg a nagyságukat. Ennek alapján lehetnek a jövedlemek: Illetmény (javadalmazások, renumeration): a legmagasabb vezető beosztású

alkalmazottak jövedelme. Fizetés (salary): a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben általános. Bér (wages): még ma is a legáltalánosabb jövedelmi forma, ott fizetik ahol a munkaerő teljesítménye közvetlenül mérhető. Napszám: a mezőgazdasági idénymunkások és az építkezéseken dolgozók jövedelme. Óra díj: az önálló egzisztenciák, a megbízási szerződés, a hatósági kirendelés alapján dolgozók jövedelme 7.) Milyen bérezési rendszereket ismer? Időbér (órabér, napibér, hetibér, havibér) kialakítható még (törzsidős időbér, rugalamas munkaidő, teljesítményhez kötött időbér), Teljesítménybér (darabbér, minőségi mutatókhoz kötött, gazdasági kritériumokhoz kötött, kombinált) 8.) Milyen különbségek vannak a beosztott munkavállalók és a vezetők ösztönzése között? A vezetők ösztönzési rendszere jelentősen eltér a beosztott munkavállalókétól. A vezetők tevékenységétől függ alapvetően

a vállalkozás eredményessége. Ezért a vezetők javadalmazását nagymértékben az egész vállalkozás teljesítményétől kell függővé tenni. A vezetői munka igen összetett gazdasági tevékenység, aminek ellátására viszonylag kevesen képesek Ezért a bevált vezetők javadalmazása igen magas, amit a vezetői munka hatékony és nyugodt ellátása érdekében speciális juttatások egészítenek ki (alapilletmény, ösztönzők (rövid távú és hosszú távú), juttatások) 9.) Mi a kollektív szerződés szerepe és mit érdemes belefoglalni? A kollektív szerződés szerepe: a munkaviszonyra vonatkozó fontosabb szabályok, a munkajogi szabályok adatainak meghatározása. Szerződés elemei: az éves szabadságolási rend, az egységes pótlékolási, jutalmazási és premizálási rendszer, az előmeneteli és továbbképzési rendszer, a kártérítési felelősség rendje, a vitás esetek rendezésére szolgáló eljárás. 9. fejezet 1.) Milyen

összefüggés áll fenn az anyaggazdálkodás, a készletgazdálkodás és a forgóeszköz-gazdálkodás között? Az anyaggazdálkodás: a termeléshez és az értékesítéshez szükséges jószágokat biztosító tevékenység és a folyamatok összefoglaló elnevezése. A korszerű anyaggazdálkodás a logisztikai rendszer keretében valósul meg A készletgazdálkodás: a vállalati tevékenységrendszernek az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával, valamint a késztermékek mozgatásával, tárolásával kiszolgálásával és értékesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával foglalkozó rész A forgóeszköz-gazdálkodás alatt a beszerzés (anyagok), mozgatás, tárolás, kiszolgálás, értékesítés (késztermék) ellátására lekötött és felhasznált anyagi eszközöket, valamint pénzeszközöket értjük Anyag- és készletgazdálkodás: a reáljószágok költség-hatékony beszerzése, mozgatása, tárolása,

kiszolgálása és értékesítése. 2.) Hogyan hasonlítaná össze a korszerű és a hagyományos anyagszükséglet-tervezési rendszereket, ideértve az operatív anyagellátást is? A korszerű anyagszükséglet-tervezés a termelésszervezés keretein belül valósul meg. Nem minden vállalat képes erre A szűkös anyagi erőforrások, a megfelelő felkészültség hiánya miatt. Anyagszükséglet-tervezési rendszerek: ABC rendszer („A” kategóriába kerülnek a vállalat számára kiemelten fontos, értékesítési anyagok, „B” ezek a vállalat számára fontos, de nem túl nagy értékben felhasznált anyagok, „C” ezek kevésbé lényegesek kisebb értékű anyagok), beépülési fa, anyagnormák alkalmazása. Az operatív: anyagellátás a termelés folyamatos fenntartását biztosítja, az anyagellátás nem válik külön 3.) Mi a logisztikai nézőpont? A logisztika alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási

helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. 4.) Milyen eszközökkel mérhetjük a logisztikai rendszer működésének színvonalát? Rendelkezésre állás (megmutatja, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki), kiszolgálási idő (az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő), kiszolgálás minősége (a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja). 5.) Hogyan mutatná be a logisztikai stratégia egyes területeit és kapcsolataikat a vállalati stratégia többi részével? Az egyes összetevők a logikai rendszer főbb területei szerint tagolódnak. A logisztika egyben információáramlást is jelent Főbb területei: beszerzési stratégia (szállítókkal szemben támasztott

követelmények), a készletezés stratégiája (a készletek összetételére, forrásaira, mértékére vonatkozó kereteket határozza meg), a fizikai elosztás és az értékesítés stratégiája (készletezési pontok számát, helyzetét és a közöttük lévő szállítások rendszerét határozza meg), az információáramlás stratégiája (az információk megfelelő helyre való eljuttatásának, valamint a rendszer működését ellenőrző információk visszacsatolásának módjait írja elő). A logisztikai stratégiát a vállalati stratégia részeként dolgozzák ki. Egyes elemeinek egymáshoz, az egész logisztikai stratégiának pedig a vállalati stratégia egyéb területeihez kell illeszkednie. A logisztikai stratégia megalkotása egy jól működő logisztikai rendszer kialakításának első lépcsőfoka. Az egész anyaggazdálkodás azután a logisztikai stratégiában lefektetett elvek alapján működik majd. 6.) Melyek a beszerzési folyamat legfontosabb

lépcsőfokai? -A rendelési mennyiség, minőség és idő meghatározása, -A megfelelő szállító kiválasztása, -A rendelés feladása (a szállítási szerződés megkötése), -A szállítmány fogadásának előkészítése, -A beérkező termék átvétele (minőségellenőrzés és lerakodás), -A termék ellenértékének kifizetése (átutalása) 7.) Milyen tárolási, kiszolgálási és raktárellátási rendszereket ismer? Tárolási rendszerek: polcrendszer, tartályok, támfalas helyiségek, automatizált magasraktár, fedetlen szabadtér, fedett szabadtér. Kiszolgálási rendszerek: FIFO (first in first out) (beérkezési igényeket érkezési sorrendben elégítik ki), LIFO (last in first out) (speciális esetekben alkalmazzák, amikor a fordított sorrendnek valamilyen jelentőssége van.), PRI (priority) (igények közötti rangsorolás esetén alkalmazzák), RND (random) (ha a kielégítési sorrendnek semmilyen jelentőssége nincs). Raktárellátási

rendszerek: szívásos rendszer („pull” a többi raktár készleteinek ismerete nélkül adja fel a rendelést a központi raktárnak), nyomásos rendszer („push” raktárak készleteit ismerve szállítanak a raktárakba). 8.) Mi a különbség a slcak és a felesleges készlet között? Felesleges készlet az a készlet, amit a vállalat a belátható jövőben nem tud hasznosítani. Készletet feleslegessé csak nyilvánítani lehet, erre abszolút kritérium nem adható meg. Slcaknek nevezzük azokat a készleteket, amelyek a vállalat a komplementer input átmeneti hiánya miatt nem tud hasznosítani. Ennek megállapításához a komplementer inputkészletek állományát és a beszerzési lehetőséget kell felmérni. 9.) Hogyan magyarázná el a különbséget a készletkategóriák és készletfogalmak között? A készletfogalmak segítségével történik a készletgazdálkodási rendszer kialakítása, és a már működő rendszer hatékonyságának mérése. A

készletkategóriák horizontálisan, a készletfogalmak vertikálisan szabdalják az összkészletet 10.) Hogyan jellemezné a készletnormák megadási módjainak előnyeit és hátrányit? Készletnormák módjai: időbeni (azon napok számával, ahány napi felhasználásra az így megállapított készlet elegendő), mennyiségi (a készletmennyiség természetes mértékegységben történő megadásával), értéki (a készletekben leköthető pénzösszeg meghatározása). További fajtái: folyónormák (A termelés és forgalmi folyamat tényleges ellátására szolgáló készletek megengedhető szintjét írják elő. Alkalmazásuk jelenidejű, tényleges), tervnormák (A tervezés szolgálatában a jövőbeni anyagszükséglet kielégítése érdekében előírandó készletszinteket határozzák meg), egyedi normák (egy adott készletféleség megengedhető szintjét írják elő), csoportos normák (egy készletfajta megengedhető szintjét írják elő). 11.) Mi a

különbség az anyaghányad és a termelés anyagigényessége között? Az anyaghányad-mutató az anyagköltség és az összes termelési költség hányadosa egy adott időszakban. Az anyagfelhasználás százalékos arányát mutatja meg az összes költségen belül, az anyagmennyiség változásának a kiszámítása egyik időszakról a másikra Termelési anyagmennyiség: az anyagköltség és a termelési érték hányadosa egy adott időszakban. Megmutatja a folyó termelő-felhasználás mekkora a vállalat által kibocsátott termék értékéhez viszonyítva. 12.) Hogyan jellemezné általánosságban az egyes készletgazdálkodási rendszereket? 13.) Melyek a ciklikus, a kétraktáros és a csillapításos modell fő jellemzői, előnyei és hátrányai? A rendelési időhöz állandó, rendelési mennyiséghez pedig a készlet egy meghatározott szintre tölti fel. Ez a ciklikus modell Hátránya, hogy nem tudja jól kezelni az erőteljes készletfogyási

ingadozásokat, és nem tudja kihasználni az állandó rendelési tételnagyságból fakadó előnyöket sem. Előnye a készletszint folyamatos ellenörzéséhez szükséges adminisztrációs költségek itt nem merülnek fel. A modell másik előnye, hogy a szállítások rendszeresen érkeznek, fogadásuk jól megszervezhető A rendelési mennyiség állandó, és mindig akkor rendelünk, ha a készlet egy meghatározott szintre csökken, ez a kétraktáros modell. Előnyök – rabatt nyújtása bizonyos mennyiség felett, egységrakomány révén alacsonyabb szállítási költség, kisebb rendelési és adminisztrációs költségek. Nem állandó sem a rendelési időköz, sem a rendelési mennyiség, hanem a készleteknek egy meghatározott szintre történő csökkenése esetén azokat egy meghatározott szintre töltjük fel, ez a csillapításos modell 14.) Milyen módszereket ismer a forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának javítására, és hogyan, milyen

mérőszámokkal képes ellenőrizni intézkedései hatékonyságát? Hatékonyság növelése: növeljük a készletek forgási sebességét (csökkentjük azt az időt, amennyi alatt a beszerzett eszközökből eladott áru lesz, az-az gyorsíthatjuk a forgalmi és termelési folyamatot), csökkenthetjük a forgóeszközökben álló tőkerészt a termelési értékhez vagy a teljes forgalomhoz viszonyítva (javítjuk a forgóeszköz-igényességet, relatív forgóeszközmegtakarítást érünk el). Hatékonyságának mérése: forgóeszközök általános állománya, forgóeszközök forgási sebessége, forgóeszköz-igényesség, relatív forgóeszköz-megtakarítás. A forgóeszköz gazdálkodás akkor javul, ha a fordulatok száma nő és a forgási idő csökken, és akkor romlik, ha a fordulatok száma csökken és a forgási idő nő. 10. fejezet 1.) Hogyan jellemezné a pénzgazdálkodás feladatait a vállalkozáson belül? A pénzgazdálkodás az a vállalati

tevékenység, amely a vállalkozás minden pénzügyi folyamatát átfogja. A pénzgazdálkodás feladata, hogy a finanszírozás és a pénzeszközökkel való gazdálkodás minél olcsóbb legyen, illetve minél nagyobb jövedelmet termeljen. 2.) Mi az eltérés a pénzügyi stratégia egyes irányai között? Ebben jelölik meg az összes vállalati tevékenység pénzügyi forrását, valamint döntenek a fölös pénzeszközök átmeneti befektetéséről. Alapvető céljai: likviditásorientált stratégia (a vállalat mindenkori pénzügyi egyensúlyának a fenntartása), jövedelmezőségorientált stratégia (alacsony költségű idegen tőke bevonásával növeli a saját tőkére jutó hozamot), bevételorientált stratégia (bevétel felhasználásának pontos megtervezése), nyereségorientált stratégia (nyereségfelhasználás pontos megtervezése), vagyonorientált stratégia (vállalat tőkenövelése a szempont). 3.) Mi a pénzügyi stratégia elkészítésének

menete, és milyen célt szolgálnak az egyes szakaszok? -Pénzügyi pozícióelemzés, ezen belül különösen (előző időszak pénzügyi elemzése, várható bevételek, vagyoni helyzet elemzése). – A források jellegéről és arányairól való döntés (idegen és saját forrás) –A nyereség és felhasználásának a megtervezése. –Átmenetileg fölös pénzeszközök befektetése –Hatékonyabb pénzgazdálkodást elősegítő intézkedések – Összhang megteremtése a pénzügyi stratégia és a vállalati stratégia többi része között. 4.) Milyen feladatokat lát el a cash-flow elemzés? A cash-flow elemzés a vállalkozás tényleges pénzkiadásait és pénzbevételeit tartalmazza. Lehet előzetes, azaz tervező cashflow és utólagos, azaz elemző cah-flow 5.) Milyen eltéréseket tud kimutatni a folyó termelés és a beruházások finanszírozása között? A folyó termelés rövid lejáratú hitelekből, a beruházást hosszú lejáratú hitelekből

kell finanszírozni. Veszélyes lehet, ha tartós befektetéseket átmenetileg felszabaduló pénzeszközökből, rövid lejáratú hitelekből, könnyen pénzé tehető készletekből finanszíroznak, veszélyes még, ha a hosszú lejáratú hitelekből folyó termelési kiadásokat finanszíroznak. 6.) Milyen veszélyekre figyelmeztetnek a finanszírozás alapelvei? Rentabilitás, biztonság (finanszírozás és befektetés közötti összhang), normativitás (ha mindkét fél érdeke azt kívánja akkor kerül sor az idegen töke bevonására), rugalmasság (pénzügyi források rugalmasan illeszkedjenek a pénzügyi igényekhez), likviditás (folyamatos fizetőképesség fentartása). 7.) Milyen feladatok merülnek fel a pénzeszközökkel való gazdálkodás területén? A pénzkifizetések és befizetések rendjének szabályozása (befizetés –kifizetés alapjául szolgáló teljesítés igazolójának a meghatározása, -kifizetést engedélyező utalványozó

meghatározása, -a pénzgazdálkodási területről az ellenjegyzést megadó meghatározása) A pénzgazdálkodás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. A vállalkozás belső és külső pénzügyi kapcsolatainak megszervezése. 11. fejezet 1.) A vállalati válságmenedzsment milyen típusait ismeri? Preventív válságmenedzsment (a vállalat megtartása az adott kedvező piaci helyzetben, a válságjelenségek felbukkanásának lehetőségét minimálisra csökkentve), a fenyegető válságmenedzsment (elhárítani a fenyegető válságot, illetve kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból), likvidációs válságmenedzsment (felszámolás, a vállalat megmaradt eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítése, hitelezők minél teljesebben való kielégítése, társadalmi gazdasági veszteségek minimalizálása) 2.) Mi jellemzi a vállalati válság kialakulásának egyes fázisait? fenyegető válság (bizonyos jelek utalnak rá,

de még nem érte el a vállalkozást), lappangó válság (látens, elérte a vállalatot de kézzelfogható következményei még nincsenek), konkrét (zavarok a működésben), kiterjedt/kifejlett (a vállalat egészére kiterjed és komoly zavarok a cégnél), akut (heveny, a folyamat bármikor visszafordíthatatlanná válhat és összeroppanhat a vállalat). 3.) Hogyan osztályozná és jellemezné a válságokat, kialakulásuk üteme és kiterjedése szerint? 4.) Mi a céljuk, előnyük és hátrányuk a korai előrejelző rendszereknek? Célja a korai válság felismerése. Gátjai: a rossz vállalati információs rendszer, a vezetés nem érdekelt a válsághelyzetből való kilábalásban, a válság elleni hatékony fellépés mindig változtatásokkal jár, félreértelmezik a válságjeleket, átmenetinek tekintik azokat, félnek, hogy a válságszituáció beismerése tovább rontja a vállalat helyzetét 5.) Milyen részekre osztaná a válság leküzdésének

folyamatát? A válság megjelenése, a válság felismerése, válságmenedzsment kezdeményezése, durva elemzés, azonnali intézkedések, részletes elemzés, szanálási stratégiák kidolgozása, szanálási stratégiák végrehajtása, a válság sikeres leküzdése. 6.) Milyen kiutak lehetségesek egy vállalati válságból? A vállalat új növekedési pályára állítása (válságmenedzsment elsődleges célja), a vállalat összeolvadása egy másik vállalattal (a vállalat, mint önálló jogi személy megszűnik, jogutódja a fúzió nyomán létrejött vállalat, illetve a felvásárló vállalat), a vállalat jogutód nélküli megszűnése (felszámolás)