Literature | High school » Mikszáth dzsentriábrázolása

http://www.doksihu Mikszáth dzsentriábrázolása Mikszáth dzsentriábrázolása: Kritikai realizmus: valóságot bírálja. Jól ismeri a dzsentrit, nagy utat tesz meg a teljes bírálatig. Nagy út a rokonszenv és a gyűlölet között Balóti dominium, amiben még a teljes rokonszenv hangján beszél a dzsentriről. Gavallérok-ban már kiábrándultabb: hangnem kedves, lenéző, esküvő a történet lényege: Csapiczky Ede, cselekmény leleplező, nem csapnak be senkit, maguknak játszanak. Két választás Magyarországon, ez már teljesen lenéző a dzsentrikre nézve. Főhős: Katánghy Menyhért: még úgy gondolja az elején, hogy orvos lesz, a főhősök egymást csapják be. A hangnem gunyoros, jobban leleplez Tót atyafiak: Műveiben a korabeli dzsentrit két jellegzetes típusban ábrázolta: az úri svihák (csirkefogó) és az úri Don Quijote (illúzióvilágban élő, nemes eszmékért reménytelen harcot vívó egyén) alakjában. A Tót atyafiak 4 terjedelmes

elbeszélést tartalmaz Mind tragikus; különleges, zárt világban játszódnak, ahová a civilizáció még alig jutott be. Ezekben az írásokban még találhatók romantikus motívumok, ám azzal, hogy Mikszáth a paraszti élet felé fordult, el is távolodott a Jókai-féle úri-nemesi romantikától. Novelláiban az egyszerű falusiak főhőssé nőnek, Mikszáth felismeri ezeknek az embereknek a lelki tisztaságát, romlatlanságát. Az író a népi mesemondó tudatvilágát imitálja, s a naiv, élőszóbeli előadás fordulatait utánozza. Ilyen az A fekete folt és a Lapaj, a híres dudás című elbeszélés is, melyek rokonságban állnak egymással. Látszólag mindent megtudunk a két főszereplőről: Olej Tamásról, a híres brezinai akol és juhász bacsájáról, valamint Lapaj Istókról, akinek az ősei juhászok voltak, de ő már csősz. Az író az expozícióban elsősorban a falusi közvélemény ítéletét tolmácsolja. Romantikus színezetet kölcsönöz

e két műnek az ellentétekre épülő kompozíció. Az előbbi mű hőse bensőséges viszonyban van a természettel, birkáit mind ismeri, s csak 3 ura van: az Isten, a talári herceg és a vármegye. Az elbeszélést végig mondák légköre lengi be, sok a mesebeli leírás és túlzás, s Olejről is népdal szól, s ezer juha van: meseszám. Olej is beleillik a természeti világba, a természeti világ a legnagyobb érték A falusi közvélemény szemében Olej Tamás egy érzéketlen ember, erdei vadállat, mindez a kép azért alakult ki róla, mert a felesége sírján egyáltalán nem sírt. Ám az író feltárja lelki életének bonyolult mélységeit, melyből kiderül, hogy 16 év után sem halványult el benne felesége emléke. Igazi jelleme akkor tárul elénk, amikor az ifjú Taláry Pál herceg el akarja csábítani a bacsa 16 éves naiv kislányát, Anikát. Ám Anika és az egyetlen környékbeli fiú, Matyi is vonzódik egymáshoz. Olej Tamás nem hajlandó

eladni a lányát urának, a hercegnek, ám meginog egy kicsit, mikor a herceg az egész nyájat kínálja fel neki. A gazdagság kísértése és a kíméletlen önvád között gyötrődik, eleinte az emberi tisztesség győz benne, ám egy meggondolatlan pillanatában enged a csábításnak. A herceg egyébként úgyis megszöktette volna Anikát, ha a bacsa nem egyezik bele, viszont később így is megteszi. Ez a pillanatnyi erkölcsi botlás a bűntudatnak, a mardosó önvádnak olyan viharát kelti lelkében, hogy egészen belebetegszik, hallucinál, s szinte már megőrül. Nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy a gazdagságért eladta a lányát. Ezt a terhet már nem bírja elviselni, felgyújtja az aklot a juhokkal együtt, mely egy’’fekete folt”-ot éget a természetbe, ő maga pedig világgá szaladt. Olej Tamás meghasonlottságában, önmagára mért súlyos ítéletében, az emberek morális kétségbeesése nyilvánul meg, aki nem tud becstelen módon élni.

Ez az erkölcsi igényesség emeli a dúsgazdag és kéjsóvár herceg fölé, aki nem érzett semmi lelkifurdalást. A másik, rokon mű főhőséről, Lapaj Istókról is kiderül, hogy nem egy durva érzéketlen ember, hanem mélyen érző, jószívű ember. Eladja kincseket érő dudáját két párnáért, egy derékaljért s egy anyakecskéért, hogy felnevelhesse egy megesett, öngyilkos cselédlány árván maradt csecsemőjét. Az arany kisasszony lassan indul, hogy aztán mind gyorsabb ütemű elbeszéléssé http://www.doksihu váltson át, s végül egyszerűen megszakadjon. A szöveg első része Selmecbányába kalauzolják az olvasót. Furcsa vidék ez: a barátnők a kertjükből átkiabálhatnak egymásnak, de ha meg akarják látogatni egymást, az másfél óra gyaloglást jelent. Az egész város egy völgykatlanba épült, s a házak lépcsőzetesen emelkednek egymás fölé. Ez a rendkívül szokatlan tér a színhelye a történetnek. Csemez úr, a

kémiaprofesszor azt fogadja el vőnek, aki Krisztinka lánya súlyának megfelelő mennyiségű arannyal fizet érte. Mirkovszki Miklós vállalkozik a feladatra, és Amerikába utazik, hogy aranyat ásson. Még két agglegény is megkéri a lány kezét: Csutkás tanár úr és Luppán Demeter, bányagróf. Az idő elteltével a lány fonnyadozik, az apa meghal, a fiút senki nem tudja értesíteni a történtekről, mivel nem tudják a címét. Legendává merevedik, mint az elérhetetlen külvilág. A történet nagyon rövid, nem több mint átmenet két időtlennek tetsző álló helyzet között. A negyedik műben, a Jasztrabék pusztulása című darabban a ravasz csendbiztos, Gerde István és a hírhedt tót rablóvezér, Jasztrab György küzdelmét beszéli el. Gerde a babona erejével legyőzi ellenfelét, amikor a rablóvezér le akarja lőni, de nem találja el, s a kezében lévő két ólomgolyóval ’’bebizonyítja”, hogy rajta nem fog a golyó. Erre a mogorva

haramia rémült tekintettel megadja magát, minden szörnyű bűnét bevallja. A Nosztz fiú esete Tóth Marival: Noszty Feri huszárhadnagy, akinek feltétlenül pénzre van szüksége, szemet vet a környék leggazdagabb lányára, Tóth Marira. Cselszövésekkel, kompromittáló helyzet teremtésével, a gyakorlott szívhódítás minden eszközével igyekszik elérni, hogy a felesége legyen a lány, aki finomságával, romantikus egyéniségével egy tisztább világot képvisel. Az apa, az amerikás Tóth Mihály átlát a cselszövényen és az utolsó pillanatban megakadályozza a házasságot. A regényben megjelenik a vármegyei és miniszteri apparátusba beépült kiterjedt Noszty atyafiság, s mindnyájan szívvel-lélekkel szurkolnak a hozományvadászat sikeréért. Noszty Feri semmitől sem riad vissza, hogy a család régi híréhez az eltékozolt vagyont megszerezze. Csal, hazudik, váltót hamisít, a brancsbeliek szemében mégis tökéletes úriember. Mikszáthoz

az egyszerű emberből lett milliomos, a"kiflikirály" Tóth Mihály áll a legközelebb. Felruházza saját életrajzi adataival, jellemével, világnézetével Tóth Mihály a legjobb polgári erények megtestesítője, Amerikába azért utazott, mert király nélküli országot keresett. Hazajőve a magyar mezőgazdasági ipart akarja fellendíteni, kórházat alapít, segíteni akar a népen. Az egyik legjobb Mikszáth-regény