Information Technology | Ergonomics » Az iroda-ergonómia

http://www.doksihu Az iroda ergonómia 1. A tág környezet ergonómiája A tág környezet ergonómiailag helyes tervezésénél a munkahely elrendezésére, a munka szervezésére kell ügyelni, valamint arra, hogy hogyan küszöbölhető ki a zaj, a hőmérsékletingadozások, elektromágneses mezők, mechanikai rezgések káros hatásai. Figyelni kell a bútorok helyes méretezésére, elhelyezésére valamint az I/O eszközök helyes beállítására és elhelyezésére. A tág környezet tervezésének fontos eleme a világítástechnikai környezettervezés. Ebben kerül sor a fényforrásokra, a fénymérő eszközökre, a világítástechnikai mennyiségekre és számításokra, a természetes és mesterséges megvilágítás szerepére, a reflexióra és a csillogásra, valamint a színes környezettervezésre, a színdinamika elemeire. 2. Közvetlen környezet ergonómiája Itt kerül sor a tervezés során az I/O eszközök helyes méretezésére, előtérbe kerül

vizuálergonómia, mely a vizuális érzékelés ergonómiai vonatkozásait taglalja. A vizuálergonómia alapkérdései: a láthatóság és az olvashatóság, valamint a hosszú távú képernyős munka vizuális komfortja. Ezek meghatározó tényezői a fénysűrűségi- és színességi kontraszt, a font típus, a betűméret, a betűk uniformitása, a felbontás, a reflexiók hatása, a kép remegése és villogása, továbbá a képernyő és közvetlen környezetének fénysűrűségi egyensúlya. A vizuálergonómia tárgyalja még a helyes adatvizualizáció módjait: az ábrák, diagrammok, fotorealisztikus képek tervezését, továbbá a színek szerepét és ergonómikus használatát hangsúlyozásra, elválasztásra, és csoportosításra, valamint az előadások színtervezését. 3. Software ergonómia Ez magában foglalja használhatósági vizsgálatot (usability inspection), ennek kiértékelési elveit, valamint a dialógus elveit, melyek a menürendszerekre, a

parancsnyelvekre, a közvetlen beavatkozásra, illetve az űrlapszerű adatbevitelre vonatkoznak. Tárgyalja még a helyes helpinformáció, a hibaüzenetek, az ellenőrizhetőség, és az individualizáció kérdéskörét. 4. A tervezés első lépése (az emberi tényező) Az ember-gép kapcsolat optimálásához első lépésként meg kell vizsgálni a az ember gyenge pontjait, melyek azok a tényezők, ahol a törzsfejlődésnek még nem volt ideje felkészíteni az emberi szervezetet az intenzív, hosszú távú kommunikációra a géppel: Merev, ülő testtartás hosszú ideig – Izmok és csontok igénybevétele A szem akkommodációja A szem ugráló mozgása A vizuális feldolgozó rendszer megterhelése Pszichológiai hatások: sok adat gyors feldolgozása, azonosulás a gép dinamikájával, a fáradtság ignorálása A számítógépes munkahely elemei: Az ember-gép kapcsolat optimálásának második lépése a munkahely elemeinek vizsgálata. Mik a gyenge pontok:

milyen elemek okozhatnak többlet fáradságot, kimerültséget, esetleg kellemetlenséget? http://www.doksihu Módszerek az adatgyűjtéstől a szabványig Ahhoz, hogy egy szabvány elő tudja írni, hogy pontosan hogyan kell a munkahelyet, az I/O eszközöket, és a program felhasználói felületét ergonomikusan megtervezni, sokféle konfigurációról kell sok ember véleményét megkérdezni, és e vélemények átlagából tervezési alapelveket megfogalmazni. Az ilyen vizsgálatok fontos módszereit a pszichometria tárgyalja. A pszichometriai mérés a megfigyelőnek valamilyen stimulusra (pl. az I/O eszköz egyfajta beállításra) adott válaszát rögzíti, és sok megfigyelő válaszát módszeresen, statisztikailag kiértékeli. A pszichometriai elméletsegíti a kísérlet helyes tervezését is. Szabványok Az számítógépek használatának elterjedése maga után vonta a számítógépes munkahelyek kialakításának szabályozását is. Ezzel kapcsolatos

szabványok elsősorban az Egyesült Államokban jelentek meg, valamint az Európai Unió tagállamaiban. Ezek a nemzetközi szabványok a magyar szabályozásba még nem épültek be. A gép és helye felértékelődik, s a tervezés alapelemévé válik Nem véletlen, hogy az új, számítógépes munkahelyek ergonómiai követelményeivel kapcsolatban ma már nyugat-európai szabványok meghonosodásáról is beszélhetünk. Ez a szabvány együttes lassan kötelező standarddá válik, 17 eleméből többet már Magyarországon is honosítottak. E tárgyban Egészségügyi minisztériumi rendelet jelent meg 50/1999(XI.3) EüM, mely meghatározza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit, melyeket 2001. január 1-jétől létesítendő munkahelyek esetében be kell tartani. Szabványok, irányelvek: ISO 9241-5:1998(E) ISO 9241-4:1998(E) MSZ EN 29241-2 MSZ EN 29241-3 MI 17230-86 MI 17231/1-77 MI 17231/2-77 MSZ 17235-82 50/1999.

(XI3) EüM rend http://www.doksihu A monitor A képernyő a számítógép vizuális (látási) információt közlő tartozéka. A számítógép tud működni a képernyő nélkül, parancsainkat is közölhetjük vele a billentyűzet, egér, joystick segítségével, végre is hajtja a parancsokat, csak mi nem látjuk az eredményt (hacsak ki nem nyomtatjuk). A számítógép emberrel érinthető felületei (interfészei) közül a képernyő a legfontosabb. Évtizedek óta nagyjából olyan formájú, amilyennek most (2001-ben) ismerjük. Formájában, méretében és a felhasználás céljában a közeli években várható nagy változás. Sokkal laposabb lesz a képernyő, távolabb lesz a megfigyelőtől, mert mérete is lényegesen nagyobb lesz, és valószínűleg ugyanazon a képernyőn nézzük majd a TV műsorait és a számítógép. anyagait Mi most a jelenleg ismert képernyőkkel foglalkozunk. A képernyőt úgy kell kialakítani, elhelyezni és használni, hogy

egészségünk kárt ne szenvedjen. Ma már ritka az egyszínű képernyő, számos korszerű program nem is tud együttműködni egyszínű képernyővel. A képernyőn megjeleníthető színek száma: 16 256 65 536 16 millió A képernyők különböző méretűek lehetnek. A képernyő méretét az átló hosszával jelzik Ezt inch-ben (hüvelykben) szokás megadni. 1 inch = 2.54 cm, jele: n A4-es méretű képernyő szerkesztéshez, tördeléshez inch 13" 14" 15" 17"* 19" 21" cm 33,02 35,56 38,1 43,18 48,26 53,3 A képernyő és a testhelyzet helyes beállítása Minden méretű képernyőn szabályozható a képet, betűt stb. megjelenítő pontok mennyisége A képernyőn megjelenített jel annál folyamatosabb és teljesebbnek tűnő, minél nagyobb felbontásban jelenítik meg. A képernyő felbontóképességét a megjelenített sorok és oszlopok számával jelzik. sor oszlop képfelújítás ajánlott képernyőméret 640 480 60 Hz 14 hüvelyk

800 600 60 Hz 15 hüvelyk 1024 760 70 Hz 17 hüvelyk 1280 1024 130 Hz 21 hüvelyk Fontos térkialakítási feladat a képernyő környezetének megtervezése. Mindennapos otthoni tapasztalatunk, hogy mennyire zavarja a tévénézést a képernyőn tükröződő tárgyak képe. http://www.doksihu A zavaró tükrözés csökkentésének fő módja korábban a képernyőre helyezett szűrő volt. A különböző előtétszűrők hasznosak a bántó tükrözések ellen, de csökkentik a kontraszt élességét és a képernyőn megjelenő jelzések fényerejét. A szűrőkre különleges esetekben, például bankokban, továbbra is szükség van. A képernyővásárlásnál ügyelni kell arra, hogy a TC092 vagy későbbi évszámú matrica és/vagy a TUV Rheinland ergonómiai emblémája legyen a gépházon. Szükségesnek kell tekinteni, hogy a képernyő takarékos üzemmódba kapcsoljon, ha éppen nem használják (power management). Programok (szoftverek) vásárlásakor az ISO 9241

nemzetközi szabvány követelményeinek teljesítését lehet számonkérni. A környező tárgyak és a megvilágítás megfelelő kialakításával kell a zavaró és károsító tükröződéseket kiküszöbölni. Természetes nappali megvilágítású helyiségben (különösen beeső napfényben) ez csak igen szigorú feltételek betartása esetén lehetséges. A szem védelme A képernyő megfelelő világosság, kontraszt és karakterméret esetén szemártalmat még tartós munkavégzés során sem okoz, ha rendszeresen szünet vagy más tevékenység szakítja meg a képernyő figyelését. A látás az életkor előrehaladtával változik. Ez a változás a vizuális feladatok teljesítésétől független, de mint minden rejtett szemhiba, képernyős munka esetén gyorsabban és pontosabban igényli a korrekciót. Ez teszi szükségessé a képernyős munka megkezdése előtt és annak végzése során az évenkénti-kétévenkénti szemészeti vizsgálatot. A képernyős

munkára való szemészeti alkalmassági és időszakos szűrővizsgálat néhány nagyobb terjedelmű műszert is igényel. Ezért a helyben lebonyolított szemészeti vizsgálat csak korlátozottabb lehet, mint a klinikai vagy kórházi. A szemre a legnagyobb veszélyt a képernyőt és a szemet érő természetes és mesterséges fényforrásból, visszaverődésből, tükrözésből eredő, zavaró fényhatások jelentik. Ezek teljes kiszűrése csak egyszemélyes, ablak nélküli szobában lenne lehetséges. A természetes fény korlátozására függönyök szolgálnak, de a szalagfüggöny nem megfelelő, mert nem zár hézagmentesen. A mesterséges megvilágítás csak a képernyős munkához alkalmas típusaival nyújt bizonyos védelmet, de ez is csak akkor valósítható meg, ha a képernyők végleges telepítése után alakítják ki a mesterséges világítás általános és helyi világításból álló rendszerét. A szemkímélő megvilágítás nem annyira pénz

kérdése, mint a megoldási készség kérdése (magyarán szólva: akarni kell, hogy a megvilágítás olyan legyen, ami nem tükröz, nem vakít). Ép látású és szemüveges embernek egyaránt a merőleges megfigyelési irány a legkevésbé terhelő. Az egészséges testtartás és a merőleges tekintési irány csak a 20 fokban hátra döntött képernyőnél érhető el. Ez különösen a szemüvegesek számára fontos, leginkább ha bifokális lencséjű a szemüveg, mert gyakrabban használják a képernyő olvasásához az alsó, mint a felső lencserészt. A következő ábrák azt mutatják, hogyan változik a szem működése az évek során. Természetesen a fiatalok jobban látnak, mint az idősebbek, de sok a szemüveges gyerek is, sok gyereknél mutat ki látási hibát az orvosi vizsgálat. Jó lenne, ha ezekre az ábrákra felhívnátok szüleitek figyelmét is, hogy ők is rendszeresen járjanak szemészeti ellenőrzésre. A látásélesség és az életkor:

http://www.doksihu Az ábra az évenkénti, kétévenkénti szemészeti vizsgálat szükségességét indokolja, gyerekeknél azért, hogy minél tovább megmaradjon a maximális látásélesség, a felnőtteknél azért, hagy ellensúlyozzák az életkor előrehaladásával fokozódó relatív látásélesség -csökkenést. http://www.doksihu Billentyűzet A klaviatúra általánosan elfogadott eszköz, bár nem biztos, hogy hibátlan. Kevesen tudják, hogy formája a kéz és a kar jelentős feszültségét okozza, és ez bántalmakra vezet. Sok szempontból nem felel meg a kéz felépítésének és a természetes kéztartásnak a billentyűzet használata. Az ember válla szélesebb a klaviatúránál, és ez okozza a feszülséget a kéz és a kar izmaiban és izületeuben. Ez a feszülés munka közben ha végig fennmarad, a dolgozó súlyos izomfájdalmakat szerezhet. A hagyományos billentyűzet hibái A fő ellenérv a jelenlegi billentyűzet ellen a mérete. Túl

keskeny Mindössze 28 cm széles, szemben egy átlagos amerikai felhasználó 42-45 cm széles vállával. Tehát mindegyik kéz 12-13 cm-t kénytelen elmozdulni, ehhez a vállizmok összehúzódása szükséges. Ez az összehúzódás nem nagy megterhelés ugyan, de napi 6 órában, éveken át a kumulatív megterhelés jelentős. A billentyűzet használata. Szokásos használatkor az ujjak az A, S, D, F, J, K, L, É billentyűkön helyezkednek el. Mivel ezek egy sorban vannak, a 8 ujjhegyet vízszintes vonalba kell hozni. Ehhez a laza kartartásból nagy mértékben , 90 fokban el kell forgatni az alkart. Az alkarizmok tehát végig feszülnek, számítógépes dolgozók esetében napi 6 órán át. Ez az elfordítás jelenetősen terheli a könyököt is Sokan a felkar oldalra emelésével próbálják a feszülést enyhíteni, de ez csak átviszi a vállakra a terhelést. Ha a kezek már egymás mellett és az ujjak egy vonalban vannak, a kéz még mindig nincs szabályos

gépelési helyzetben, mert az ujjak nincsenek az előírt gombok felett.Még egy http://www.doksihu igazításra van szükség. A csuklót oldalirányban kell kifelé csavarni Ettől beszűkül a kéztői alagút, és nagyobb nyomás éri az inakat és a nervus medianus nevű ideget. Úgy gondolhatjuk, ezzel nem érdemes ilyen részletesen foglalkozni, de gondoljunk bele: egy átlagos gépíró másodpercenként kb. 5-ször, óránként 17000-szer üti le a billentyűket Ez annyi, mint: naponta 102000 hetente 510000 évente 25,5 millió leütés! Az elektronikus írógépen már nem kell erővel leütni a gombokat, sokan ettől várták az ártalmak megszűnését. Sajnos nem így történt A bajok egyik forrása az állandóam feszülő kar- és kéztartás, a másik a billentyűleütések módja. Kellene lennie valamilyen jelzésnek, hogy a leütésnél mikor kell befejezni az erőkifejtést, máskülönben az ujjunk ütközésig nyomja a gombot.Ez a hitelen leállás miniatűr

lökéshullámokat küld vissza az ujjak mentén a csuklóig.Néhány rezgés még ártalmatlan, de napi hat órában már komolyan figyelembe kell vennünk. A tervezők taktilis vagy hangjelzés beiktatásával próbálnak ezen segíteni.Ezen jelzésekre való reagálás idővel automatikussá válna, így elkerülhetőek a miniatűr rezgések. A billentyűzet QWERTY elrendezése. Elég kevesen tudják, miért lett ez a billentyűzetek kialakítása. A qwerty elrendezés a felső sorról kapta a nevét. Kialakításánál pont a gépírók lassítása volt a cél A mechanikus írógépeknél többször előfordult, hogy az egymás mellett lévő kalapácsok összeakadtak ha gyors egymás utánban lettek leütve. A mai elrendezés Charles Latham Sholes nevéhez fűződik, 1873-ban találta ki a gépírók lassítására. Az elrendezésnek több hátránya is van: a két kezet nem egyenlő mértékben terheli meg. A bal kézre kb 57%, a jobbra 43% terhelés jut Mivel a többség

jobbkezes (97%), ezért a legtöb ember bal kezét nagyobb mechanikus megterhelés éri. Másik gond, hogy túl nagy távolságokat kell előre-hátra ugraniuk. Ez napi 12-20 mérföldet jelent Felmerül a kérdés,vajon miért nem változtatják meg a billentyűkiosztást? A válasz egyszerű, gazdasági okok miatt. Már mindenki ezt szokta meg, ezt használja Az átállás költsége jelentős összegeket emésztene fel. Egyedüli újítás a billentyűzet felosztása Az első ilyet 1926-ban tervezte Klockenberg német kutató. Ez egy sikeres kísérletnek bizonyult, a csukló terhelése jelentősen csökkent. Az osztott billentyűzet előnye, hogy a kar és a kéz nem csavarodik ki, a váll terhelése is kisebb. A kéz és a csukló terhelését csökkenthetjük, ha csuklótámaszt alkalmazunk. Ez lehet egyszerű műanyag, vagy lehet modern zselés kivitelű. A zselés támasz előnye, hogy teljes mértékben felveszi a kéz formáját, használat után pedig visszaáll eredeti

állapotára. http://www.doksihu Asztal A PC felhasználók többsége hagyományos íróasztalt használ a számítógép tárolására.Kényelmes testtartásban csak úgy lehet dolgozni, ha van hozzá gépasztal. Ez az eszköz nem az íróasztal helyett, hanem mellette kell, hogy betöltse szerepét. Az egészséges testtartáshoz az kell, hogy az asztal mérete igazodjon a felhasználó méreteihez: a billentyűzet és az egér használatakor a kezünket ne kelljen a felfelé emelni, hanem egyenesen, vagy kissé lefelé tartsuk. Felnőttek esetében az a jó, ha a billentyűzet 72 cm magasan van A billentyűzet lehet fiókban is (ekkor az egérnek is el kell férnie mellette), az asztal magassága lehet nagyobb is. A képernyő helyzete is igen fontos. Ideális esetben lefelé (kb 20 fokos szögben) kell nézni, de legfeljebb vízszintesen! Ha a monitor a fejünknél magasabban van, az megerőlteti a nyakat, ezt kerülni A helyes szemtartás A még elfogadható szemtartás A

rossz szemtartás (csigolyák túlzott terhelése) A jó íróasztal azonban többet tud a számítógép tárolásánál. A munkához szükséges könyvek, lemezek, adattárolóknak, egyéb perifériáknak is kell hely. Fontos, hogy az asztal lehetőséget nyújtson ezek biztos tárolásához. Mit tud a jó számítógépasztal? Az asztalnak alsó lapja is van, a görgős lábak fölött. A lábtér igen fontos, ezért ez a lap nem a nyomtatónak van kitalálva.Hasznos a lábtámasz, ennek az a szerepe, hogy ülés közben alulról is stabilizálja a testet, ugyanakkor a láb vérkeringése is jobb megtámasztva. A lábtartó persze szintén egyénre szabható, magasságban is és szögben könnyen állítható. Az asztal görgőkkel rendelkezhet, így az asztal mozgatása és az iroda átrendezése is könnyebbé válik. A szükséges lábtér: (befoglaló méretek) 65-70 cm mélység a padlón mérve 60 cm a szabad tér szélessége 64-70 cm a szabad tér magassága 45 cm az

asztallap alatti szabad mélység A helyes irodaberendezés is fontos: http://www.doksihu A számítógépek ésszerű elrendezése segíti a munkát http://www.doksihu A szék Azt a fajta széket, amin most is ülsz, az egyiptomi és az asszírbabiloniai kultúrából örököltük. Nem túl egészséges bútordarab. Törökülésben, lótuszülésben vagy a sarkokon ülni sokkal kedvezőbb. A japán nők, akik sokat ülnek a sarkukon, idős korukig megőrzik testük rugalmasságát, hasűri szerveik előnyösebb helyzetét. (Lehet, hogy ez most megváltozik, éppen az otthoni számítógépek rohamosan szaporodó száma miatt; az USA után Japánban van a legtöbb számítógép a lakásokban). A jó ülőhely kialakításának kulcskérdése, hogy a gerinc megfelelő helyzetben legyen. A gerinc csigolyákból áll. Az ember gerince nem egyenes, hanem jellegzetesen S alakú Amint az álló embert ábrázoló rajz mutatja, a gerinc a nyaki szakaszon előre domború, a háti

szakaszon hátra domború, az ágyéki szakaszon ismét előre domború alakzat. A csigolyák összecsontosodásából kialakult keresztcsont kapcsolódik a medencecsontokhoz. A csecsemő egyenes gerinccel születik, majd a felüléssel, a járással együtt alakul ki a gerinc jellegzetes S alakja. A görbületek teljes kialakulása a serdülőkorban és utána fejeződik be Miután a legtöbb gyerek az iskolában és otthon olyan széken ül, amely nem alkalmas a szellemi munkához, kisiskolás korától “gyűjti" a hát- és nyakfájás, I a váll-, könyök- és kézízületek, inak megbetegedésének kockázatát. A csigolyák között porckorongok vannak. Ezek ék alakúak Ha a gerinc őrzi egészséges S alakját, a porckorongokra egyenletes nyomás nehezedik. A csigolyákat és a porckorongokat feszes izületek kötik egymáshoz, ezért a közeli csigolyák csak kis elmozdulásra képeseit, mégis a 24 csigolyából- álló gerinc összességében nagyon mozgékony.

Mozgás közben a gerinc optimális alakja kiegyenesedhet, sőt a görbületek iránya megfordulhat. Mivel a csigolyatestek összenyomhatatlanok, a porckorongokra nehezedő nyomás ilyenkor jelentősen fokozódik. Ha ez a hatás a porckorongnak csak meghatározott részén érvényesül, altkor-tartós igénybevétel esetén-mozgásszervi panaszok lépnek fel. Üléskor a felsőtest súlyát az utolsó ágyéki csigolya a kereszt- , csontra továbbítja. Az ásó alakú keresztcsont és a medencecsontok feszes izületet alkotnak. A keresztcsont és a medencecsontok által továbbított nyomóerő az ülőgumókon keresztül hat a szék lapjára. Az ülőgumók tehát alátámasztási pontokként is szerepelnek. A medencecsontok és a keresztcsont a két ülőgumót összekötő vízszintes tengely mint forgástengely körül előre- és hátrabillenhetnek, megszabva a gerinc helyzetét. Ez látható az ábrán. http://www.doksihu Ülő helyzetben a keresztcsont a függőlegeshez

közeledik, a medence bemeneti síkja pedig a vízszinteshez kerül közelebb. Ha ilyenkor a medencecsont túlságosan hátrafordul, az ágyéki gerincszakasz csigolyáin a görbület elsimul, sót a csigolyák hátra domború helyzetet vehetnek fel. Lent a baloldali ábra az ágyéki görbület kiegyenesedését mutatja, amely a porckorongokat egyenlőtlenül terheli. A jobboldali ábra pedig a medencecsont és az ágyéki gerincszakasz kedvező elhelyezkedését ábrázolja. Az ülőmunkának sok előnye van. A kiegyensúlyozott, stabil ülő testtartás pihentető a testnek, a kezek szabadon mozognak, a láb nem nagyon fárad. De az ülő testtartás is sok izmot és ízületet vesz igénybe, és - különösen ha a szék nem megfelelő - nyak-, váll-, derék- és lábfájást okozhat. A szék és az asztal a két legfontosabb munkahelyi bútor, de a szék a fontosabb közülük, mert közvetlenül érintkezik a testtel, meghatározza a testtartást, és kialakítása

változatosabb lehet, mint az asztalé. Sokféle munkaszéket terveztek már újabban Sokáig azért nem tekintették lényeges munkaeszköznek széket és az asztalt, mert hatásuk a dolgozók egészségére és termelékenységére nehezen mérhető. Nem lehet kiszámítani, pontosan hány forint nyereséget hoz majd, ha új székeket szereznek be. A korszerű, ergonómikus tervezésű szék valóságos komplex géppé fejlődött. Kényelmes ülést, hatékony munkát és többféle testtartást tesz lehetővé. Helytelen, ha a főnök a munkahelyi székek beszerzését olyan emberre bízza, aki a pénzügyekhez jól ért, de fogalma sincs az ergonómiáról. Akkor jó a szék, ha: 1. az alsó lábszárak kényelmesen, közel függőlegesen helyezkednek el, 2. a talpak kényelmesen megtámaszkodna k a padlón vagy a lábtámaszon, 3. a gerincoszlop - oldalról nézve ívelt és kissé előre dőlt, 4. a combok közel vízszintesek, 5. a Felkarok - laza tartásban - közel

függőlegesek, 6. az alkarok felfekszenek a karfára és vízszintesek Fontos, hogy az a személy, aki a széket használni fogja, először próbálja ki alaposan, hogyan tud dolgozni ebben a székben ülve. Mennyi ideig tartson a kipróbálás? Ezt nehéz megszabni, de néhány nap szükséges. Ez alatt használni kell a széket mindazon munkák közben, amelyeket majd végezni fognak. Ha többen Topák használni a széket, akkor mindegyiknek ki kell próbálnia, különösen ha eltérő termetűek. Senki ne higgye, hogy ha néhány percre leült egy székbe, akkor már meg tudja ítélni. Az emberek igen különböző termetűek. Sok évig csak az átlagosak számára tervezték a székeket De a számítógép előtt sok óráig kell ülni, ezért feltétlenül szükség van a ma már mindenhol kapható állítható székekre. A megfelelő szék ülése elég széles és mély ahhoz, hogy minél nagyobb területen érintkezzen az ember ülőfelületével, és így a lehető

legkisebb nyomást gyakorolja rá. Ha a szék ülése túl keskeny vagy rövid, nagyobb nyomás éri az ereket és szöveteket, ez akadályozza a vérkeringést, és zsibbadást, görcsöket vagy fájdalmat okoz. Az ülő ember testsúlyának 65%-a nehezedik az ülőfelületre. A háttámlához dőlve vagy előre hajolva ez az arány csökken Ha a szék ülése túl mély, akkor az ülés elülső pereme nyomja a combok hátsó oldalát, ami megint csak akadályozza a vérkeringést, és zsibbadást, görcsöket okoz. A jó széken az ülés elülső pereme nem egyenes, hanem két sarkán legömbölyített, elöl pedig lefelé görbülő ívben végződik, ezt vízesés ülésnek nevezik. Ez a görbület csökkenti a szövetekre http://www.doksihu gyakorolt nyomást, nem akadályozza a vérkeringést, és így megelőzi a zsibbadást, görcsöket vagy fájdalmat. Ez a célja a kárpitozott ülésnek is. A borítóanyag ne legyen csúszós, a borítás ne legyen túl puha Jó, ha az

ülésnek egy kis bemélyedése van, de ez ne legyen túl mély. Az előrecsúszást gátolja az is, ha az ülés kis mértékben (5 fokkal) hátrafelé dől. A háttámlához támaszkodás enyhíti a szövetek, izmok, inak megterhelését, de a függőlegeshez képest 20-30 fokos hátradőlésnél a jó hatás már csökken, dolgozni pedig nem lehet ennyire hátradőlve. Legjobb, ha a függőlegeshez képest 10-20 fokos szögben dőlünk hátra, tehát a széktámla dőlésszöge az üléshez képest 100-110 fok. Testünk súlyának 10%-a a két kar súlya. Ezt a nagy súlyt állandóan tartani kell, a csigolyákra és a medencére nehezedik, ha nincs a széknek karfája. Jólesik a karfán megpihentetni karjainkat A széken való lecsúszást is gátolja a karfa. Ámde a karfa hátrányos is lehet, ha a szék nem megfelelő. Ha a karfa túl magas vagy túl alacsony, vagy a két karfa közötti távolság túl kicsi vagy túl nagy, az lehet a szék hibája, vagy lehet attól, hogy az

illető személy termetéhez más beállítású karfa illene. Vannak már székek, amelyeknek karfája fel-le és kifelé-befelé állítható, sőt vízszintesen elforgatható. Különösen a kövér vagy széles vállú emberek örülnek ennek. Mandel-féle szék Ismeretes az ún: egyensúlyszék is, amely `, ülőkéből és térdtámaszból áll. Kedvező tulajdonsága, hogy ezen ülve a gerinc megőrzi természetes görbületét. Nagy hátránya, hogy a térdre erős nyomás nehezedik, és a lábat nem lehet mozgatni. A legtöbben igen kényelmetlennek tartják Csak rövid ideig ajánlatos használni. Játékfeladatokban, ahol fontos a gyors reakcióidő, előnyösen lehet használni ezt a széket. Mandel dán sebész előrefelé lejtő munkaszéket alakított ki asztalba süllyesztett képernyős munkához vagy képernyő nélküli szellemi munkához. A lábak szilárdan támaszkodnak a talajon, a medence és a comb hajlásszöge helyesen beállítható, a két kar

kiegészítő támasztékot ad munka közben. Végül az állva-ülő szék valójában csak egy magas fenéktámasz, amelynek neki lehet dőlni. Magas pult előtt hasznos lehet, főleg ha gyakran kell ide-oda menni. Eredetileg gyári munkához tervezték, de az is hasznát veheti, akinek magas pulton levő számítógép előtt kell időnként megállnia munka vagy játék céljából. http://www.doksihu A korszerű székek nagyon drágák. Támlásszéken ülve is lehet dolgozni a számítógéppel, napi 12 óra alatt ez semmi bajt nem okoz, főleg ha okulsz az alábbi ábrákból Mennyiféle testtartás, és mind helytelen És még ezek a testtartások is mind rosszak! A lábaidnak kényelmesen el kell férniük az asztál alatt, kinyújtva isl Túl kevés hely az asztal vagy a billentyűzettartó fiók alatt akkor van, ha az asztal túl alacsony, vagy a szék túl magas. Ekkor túl messze ülsz a billentyűzettől, és a képen látható hibás testtartások egyikét veszed fel:

-~ karodat előre nyújtod, ami a vállizmok állandó statikus feszülése miatt túlterheli a vállakat, és fokozott nyomást gyakorol a gerincre, ~ előre dőlsz, ekkor a medenceizmok statikus igénybevétele okoz túlterhelést, nagy nyomás nehezedik a gerincre és a medencére, a testtartás nem stabil, ~ ezt a két testtartást kombinálod, ami a vállakat is, a medencét is túlterheli. És még ezek a testtartások is mind rosszak! A lábaidnak kényelmesen el kell férniük az asztál alatt, kinyújtva is. Túl kevés hely az asztal vagy a billentyűzettartó fiók alatt akkor van, ha az asztal túl alacsony, vagy a szék túl magas. Ekkor túl messze ülsz a billentyűzettől, és a képen látható hibás testtartások egyikét veszed fel: - karodat előre nyújtod, ami a vállizmok állandó statikus feszülése miatt túlterheli a vállakat, és fokozott nyomást gyakorol a gerincre, - előre dőlsz, ekkor a medenceizmok statikus igénybevétele okoz túlterhelést, nagy

nyomás nehezedik a gerincre és a medencére, a testtartás nem stabil, - ezt a két testtartást kombinálod, ami a vállakat is, a medencét is túlterheli. További kényszerű testtartások láthatók az alábbi képen: - a porckorongokra nagy nyomás nehezedik, a vállak megfeszülnek, -~ a törzs és a nyak megfeszítése túlterhelést okoz, - a nyak és a csukló túlterhelt, a medencére is túl nagy nyomás nehezedik. Az asztal alacsonyságán nem segít, ha a szék is alacsonyt. Az alacsony szék csak további bajok forrása Mint az utolsó ábrán látod, alacsony széken ülve a medence lejjebb kerül a térdeknél, a felső comb nem nyugszik szilárdan a széken, a test az ülőcsontokon egyensúlyoz. Nem tudsz pihenésképpen időnként előre dőlni, vagy a lábadat a szék alatt hátrább húzni. http://www.doksihu Néhány jellegzetes üléspozíció (nem mindegyik helyes!) http://www.doksihu Világítás 1990-ben berlini tudósok többezer irodai dolgozót

kérdeztek meg, hogy megtudják, mennyire tartják kellemesnek vagy kellemetlenek a mesterséges megvilágítást. A legtöbben kellemetlennek tartották. Ha csak helyi megvilágítás van (asztali lámpa), azt kedvezőbbnek tartották, mintha csak általános megvilágítás van, az egész munkatér és az egészségi hatás szempontjából viszont előnytelennek minősítették ezt a megoldást. A tükrözés nagyon bántó, vallják a dolgozók. A mesterséges fény hideg és színtelen Ez a megvilágítás nemcsak kellemetlen, de hatása legalább olyan gyötrő lehet, mint a száraz levegő, vagy a zaj. Az egyéni igénybevétel a szoba belseje felé haladva fokozódik, azaz annak arányában nő, mennyire van a személy kizárólag a mesterséges világításra utalva. A mesterséges megvilágítás nemcsak a képernyős munkavállalók, hanem minden irodai dolgozó számára egészségi kockázat. Az ablakoktól távolodva, azaz a természetes megvilágítás csökkenésével

arányosan minden egészségi és közérzeti panasz fokozottan lép fel. Ideális esetben a fénysugarak 45-50 fokos szögben érkeznek a monitorra, ez nem tükröződik zavaróan. A számítógépes munka az 1970-es évektől vált általánossá (az Egyesült Államokban). Az ottani tapasztalatok szerint sokáig úgy tűnt, nem lehet jó megoldást találni a képernyős munkahelyek megvilágítására. Gyakoriak voltak a túlzsúfolt irodák, ez oda vezetett, hogy 25-50%-kal több dolgozó volt egy irodában. Ilyen körülmények között pedig nem lehetett csak mesterséges megvilágítást alkalmazni. Új technikák Az utóbbi két évtizedben rohamos fejlődésnek indult a technika, magával "sodorva" a világítástechnikát is. Sok újítás látott napvilágot: 1.Vibrációmentes fénycső 2. Új fénycsőtípus (kompakt fénycső) 3. Mélyített sugárzású fénycsőarmatúra (a padló felé csak 2/3-ad fénymennyiséget sugároz, 50 fokos beesési szöggel) Új

elvek http://www.doksihu 1. A szoba általános megvilágítása nem a mennyezetről, hanem egy viszonylag könnyen mozgatható oszlopról, amelynek a tetejére van szerelve a mennyezet felé világító fénycsőrendszer. ( az oszlop 40-60 cm-rel alacsonyabb a plafonnál) 2. A helyi megvilágítást ergonómiai tervezésű burkolattal ellátott kompakt csöves, vagy halogén lámpák alkotják