Medical knowledge | Dietetics, human nutrition » A táplálkozás élettani alapjai, táplálkozási hibák, egészségmegőrzés

Vannak növényi és állati eredetű fehérjék. A növényi eredetű fehérjéket (ezek megtalálhatóak a borsóban, babban, szójában) az emberi szervezet elő tudja állítani, míg az állati eredetűeket (amelyek húsban, halban és tojásban fordulnak elő) nem, ezért ezeket teljes értékű fehérjéknek, vagy esszenciális aminósavaknak nevezzük. Összesen 20 féle aminósav létezik, ebből 8 esszenciális. 4.A Mutassa be a táplálkozás élettani alapjait, fontosságát az egészségmegőrzésben! Értelmezze a táplálkozás hibáit, kiemelten az élvezeti szerek káros hatásainak következményeit! Ahhoz, hogy az életfolyamatainkhoz, élettevékenységeinkhez biztosítani tudjuk a megfelelő energiabevitelt, táplálkoznunk kell. A táplálkozás az a tudatos folyamat, amely során a környezetből a szervezet tápcsatornájába juttatjuk a szükséges tápanyagokat. Az emésztés az a folyamat, amely során az emésztőrendszer a táplálékból tápanyagokat

von ki a szervezet számára, majd a felszívódás után a maradékot salakanyaggá alakítja. Tehát, az egészséges táplálkozás alapja a teljes értékű, a szervezet működéséhez szükséges anyag bevitele, annak kellő felszívódása és rendszeres kiürítése. A zsírok zsírsavakból épülnek fel, ezek rengeteg energiát tartalmaznak. Vannak telített és telítetlen zsírsavak A telített zsírsavak azért károsak az egészségünkre, mert ha a koleszterin nevű szteránvázas alkohollal észterré egyesülnek, a létrejövő zsírszerű anyag lerakódhat a vérerek falára és érelmeszesedést okozhat. Sok koleszterint tartalmaz a vaj, tojás, velő, máj, vese, sertéshús, kókuszdió, és a tejszín. A koleszterinszintet csökkenti a busa nevű hal húsa. A telítetlen zsírsavak közé tartozik az omega-3 és omega-6 zsírsav, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a szervezetre: csökkentik a vér koleszterinszintjét és jó hatással vannak az idegi

működésre is. Ezek a tengeri halakban fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. A magyar nép táplálkozása helytelen, mégpedig azért, mert a legtöbb ember túl sok zsírt, szénhidrátot és fehérjét fogyaszt. Az ilyen módon való táplálkozáson mind minőségileg, mind mennyiségileg változtatni kellene. Minőségileg úgy lehet változtatni, hogy pl.: zsír helyett olajat használunk, sertéshús helyett szárnyast vagy halat eszünk, fehér kenyér helyett barnát veszünk, valamint több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Mennyiségi változást úgy érhetünk el, ha odafigyelünk a kalóriabevitelünkre, ugyanis egy átlagos testsúlyú felnőtt férfinek napi 2800, nőnek pedig 2200 kalóriára van szüksége naponta. A kalóriaigény serdülőkorban a legnagyob, majd ez a mennyiség időskorra lecsökken. A szénhidrátok azért fontosak a szervezet számára, mert ebből merítjük az energiaszükségletünk kicsivel több, mint 55%-át. Ezek közé

tartoznak a cukrok és a keményítők. A cukrok fontos szerepet játszanak az inzulintermelésében. A legtöbb keményítőt a burgonyában, lisztben, tésztafélékben találjuk. A glikogén állati keményítő, amely az izmokban raktározódik, mint tartaléktápanyag. A vitaminok közül vannak zsírban, és vízben oldódóak. A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik a D - E - K-és A vitamin. Ezeket a szervezet el tudja raktározni, hogy később ismét fel tudja használni. A D-vitamin a bőrben képződik ultraibolya sugárzás hatására. Fontos szerepe van a csontok egészséges fejlődésében, hiánybetegsége az angolkór, ami a csontok fokozott törékenységével jár. Többlete hányingert, bőrviszketést okoz. Megtaláljuk a tejtermékekben, élesztőben, tojásban és a margarinban. A tápanyagok közé tartoznak a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, az ásványi anyagok, a vitaminok és a víz, de ezen kívül nagyon fontosak még a növényi rostok is.

A fehérjék vagy proteinek aminósavakból épülnek fel. A fehérjéket szén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén építi fel (CHONPS). 1 is. Hiánybetegsége a skorbut, amely során a az íny meggyengül, a fogak kihullanak. Az E-vitamin fontos antioxidáns, ami azt jelenti, hogy megköti a szervezetben keletkezett szabad gyököket, ezáltal gátolja a rák kialakulását, valamint az öregedést is. Csökkenti a vér koleszterintszintjét, a bőr és a haj egészségében játszik fontos szerepet. Az ásványi anyagok vagy nyomelemek az anyagcsere lebonyolításában vesznek részt. Ezek közé tartozik a Na (vérnyomás szabályozás, ha túl sokat fogyasztunk belőle, akkor magas vérnyomás alakulhat ki), K, Ca (csontok erőssége), Mg (hiánya idegrendszeri problémákat okoz), P, és a S, valamint a vas (haemoglobin = vörösvértest tartalmazza, ez köti meg az oxigént, hiánya vérszegénységet okoz), a réz, a jód (a pajzsmirigy tiroxintermelésében vesz

részt), a cink, a fluor (a fogak egyik építőköve) és a szelén is. A K-vitamint a bélbaktériumok állítják elő, a véralvadásban játszik fontos szerepet. Hiányában vérzékenység jelentkezik A K-vitamin minden zöld növényben megtalálható, főleg a káposztafélékben. Az A vitaminnak fontos szerepe van a látás folyamataiban, a bőr és egyéb szövetek épségében, valamint a csontok egészséges fejlődésében. A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai: a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon. Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása,

vesebántalmak, ízületi fájdalmak. Az A-vitamin előanyaga a ß-karotin, melynek túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású. A táplálkozással kapcsolatos leggyakoribb problémák közé tartozik • a magas kalóriabevitel • a túlzott zsírfogyasztás • a magas koleszterintartalmú ételek fogyasztása • a túlzott cukorfogyasztás • a túlzott alkoholfogyasztás • a túlzott sófogyasztás • a kevés rostfogyasztás • a kevés K-,Mg- és nyomelemfogyasztás • a nem megfelelő mennyiségű vitamin –és folyadékbevitel. A vízben oldódó vitaminok közé tartozik a B és a C-vitamin. Ezeket lehetőleg minden nap pótolni kell, mert folyamatosan ürülnek ki a szervezetből. A B-vitamincsoport közé sorolhatjuk a B 1 , B 2 , B 6 és B 12 vitaminokat, Ezek közül a B 1 -és B 2 vitamin az idegrendszer egészséges működésében, valamint a szénhidrát anyagcserében játszik

szerepet, a B 6 -vitaminnak hányáscsillapító hatása van, a B 12 pedig a vérképzésben vesz részt. A C-vitamin hatóanyaga az aszkorbinsav, amelyet Szent Györgyi Albert fedezett fel 1937-ben, Nobel-díjat kapott érte. A C-vitamin megtalálható a paprikában és gyümölcsökben, főleg a citrusfélékben, kiviben és a petrezselyemben Ezeknek következménye lehet: • az elhízás • szív-és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus) • emésztőrendszeri betegségek (epekő, székrekedés) • cukorbetegség • anyagcserezavarok • hiánybetegségek 2 légzés és összeomlik a keringés, 5% feletti alkoholszint esetében pedig megfelelő kezelés hiányában beáll a halál. A másnaposság jellegzetes tünetegyüttes, melyet rossz közérzet, fejfájás, szédülés, hányinger és koncentrációs-zavarok kísérnek. Ezeket a tüneteket az alkohol bomlást4ermékei: az acetaldehid, az aceton és az ún. szabad gyökök

okozzák A másnaposság csökkenthető pihenéssel, cukortartalmú üdítők fogyasztásával, kávéval és fejfájás-csillapítókkal. Az élvezeti szerek káros hatásai és következményei Koffein: Koffeint a kávé, a tea, egyes gyógyszerek, üdítők, kakaó és a kóla tartalmaz. Kis mennyiségben élénkíti a keringést, javítja az agy vérellátását, de nagy mennyiségben koffeinizmus, azaz kávéfüggőséget válthat ki. Ez a fajta függőség napi kb. 20-30 kávé elfogyasztását jelenti A nagy mennyiségű koffein keringési zavarokat: szapora szívműködést, ritmuszavarokat, magas vérnyomást , álmatlanságot és pszichés zavarokat is okozhat. A kávé pörkanyagai és a tea csersavtartalma ingerli a gyomor nyálkahártyáját és fokozza a savtermelést. Rendszeres alkoholfogyasztás esetén alkoholizmus, alkoholfüggőség jön létre. Az alkoholisták élete legtöbbször erkölcsi-és szociális krízishez, emésztőszervi-és idegrendszeri

betegségekhez, pszichés zavarokhoz vezethet. Ez a fajta függőség nehezen, de gyógyítható Alkohol: Az alkoholok közül megkülönböztethetünk metil-és etilalkoholt. A hamisított italok gyakran tartalmaznak metil alkoholt, ami egy mérgező anyag, amely már kis mennyiségben is látászavart, vakságot, nagy mértékben pedig halálos mérgezést okozhat. A legtöbb alkoholos ital etil-alkoholt tartalmaz, amely kis mértékben fogyasztva (max. napi 3dl bor, egy üveg sör vagy fél dl töményszesz) részben egészséges, mert segíti az emésztést, csökkenti a vér koleszterinszintjét, javítja a keringést, de részben káros is, mert csökkenti a reflexeket és a finomkoordinációt – ezért nem szabad ilyenkor vezetni. Az alkohol 0.8% feletti mennyiségének gátlásoldó hatása van, 1,5% felett viszont már részegséget okoz. Erre az izgalmi állapotra jellemző a gátlástalan kötekedés és ingerlékenység, majd a későbbi depressziós állapotban az ittas

személy közérzete romlik, figyelme lankad, beszéde akadozik, mozgáskoordinációs problémák lépnek fel, végül pedig aluszékonnyá válik. Az alkoholszint további emelkedése esetén alkoholmérgezés lép fel. 3-4%os alkoholszint esetén romlik a hőszabályozás, a légzés felületessé válik, a záróizmok elernyedhetnek, majd pedig mély, ébreszthetetlen alvás, úgynevezett komatózus alvás is létrejöhet. Ha még ennél is tovább emelkedik az alkoholszint, megbénul a 3