Medical knowledge | Higher education » A népegészségtan történelmi kialakulása

A NÉPEGÉSZSÉGTAN TÖRTÉNELMI KIALAKULÁSA MIVEL FOGLALKOZIK A NÉPEGÉSZSÉGTAN? A betegségek megelőzésével, az élet meghosszabbításával, a lelki és testi egészség elősegítésével, a közösségek együttes erőfeszítése révén. ÓKOR: HIPPOKRATÉSZ: -nedvkórtan: vér, epe, sárgaepe, nyálka -őselemek, -diéta, -fűzfalevél főzet, -orvosi etika KÖZÉPKOR: Járványok: pestis, himlő ÚJKOR: EDWARD JENNER: a modernkori védőoltások atyja, himlő elleni védőoltás. SEMMELWEIS IGNÁC:” AZ ANYÁK MEGMENTŐJE” klórmészoldatos kézmosás vizitek előtt. LOUIS PASTEUR: mikróba elmélet, lépfene, baromfikolera elleni védőoltás, pasteurizálás – élelmiszerek romlásának megakadályozása ROBERT KOCH: -tuberkulózis és kolerabaktérium baktérium felfedezése JOHN SNOW: -az epidemiológia (járványtan) megteremtője, 1854- kolerajárvány Londonban (térképkészítés) MAX PETTENKOFFER: - a közegészségtan megalapítója, a tápanyagok

energiatartalmának meghatározása, 1865- a világ első közegészségtani tanszéke. MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK: FODOR JÓZSEF: - az első egyetemi közegészségtani intézet megalapítója, a levegő a víz a talaj közegészségtanát kutatta, 1876- törvény a magyar egészségügyről JOHAN BÉLA: - 1927- Országos Közegészségügyi Intézet alapítója, igazgatója, küzd a tuberculosis, a nemi betegségek, az alkoholizmus ellen A MEGELEZŐ ORVOSTAN TÁRGYKÖREI: Öröklés-egészségtan, Környezet-egészségtan, Munkaegészségtan, Táplálkozás- és Élelmezés egészségtan, Magatartás-egészségtan, Nem fertőző betegségek járványtana, Fertőzőm betegségek járványtana MÓDSZEREI: Demográfiai, epidemiológiai, szociológiai módszerek, fizikai mérések, vegyi elemzések, mikrobiológiai módszerek, epidemiológiai vizsgálatok, megelőzés, ellenőrzés. MEGELŐZÉS(PREVENCIÓ):- Elsődleges megelőzés(primer): Fogékonyság, egészségmegőrzés,

egészségvédelem, betegségmegelőzés. - Másodlagos megelőzés(szekunder): Preklinikai szakasz, korai diagnózis és azonnali kezelés, betegségmegőrzés. - Harmadlagos megelőzés(tercier): Klinikai szakasz, kezelés és rehabilitáció. A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MAGYARORSZÁGON: Csecsemőhalálozás: Az európai országokhoz viszonyítva nálunk a csecsemőhalálozás halandóság magas, az európai átlag kétszerese. 97-ben 10000 újszülöttre 98, 99-ben 84 elhalálozás jutott. Összes halálozás: A magyar lakosság halandósága Európán belül igen kedvezőtlen, 100 000 Főre jutó halálozás férfiaknál és nőknél az európai 1,5szerese. Hazánkban az összes halálozás kb.34%-a 5 vezető betegségcsoport miatt következik be A halál oki struktúra mindkét nemnél folyamatosan módosul, a daganatos halálozás arányát tekintve egyre inkább növekszik. 65év alatti halálozások a férfi lakosság körében a

májzsugor, a tüdőrák, ajak- szájüregi daganatok okozta, nők körében a májzsugor és a tüdőrák okozta halálozás jelentősen növekszik. -1- 5 vezető betegségcsoport: 1.Keringési rendszer betegségei okozta halálozás és morbiditás: Ischaémiás szívbetegség, agyér betegség, magas vérnyomás betegség. 2.Rosszindulatú daganatok okozta halálozás és morbiditás: a légcső, a hörgő és a tüdő, a gyomor, a vastagbél és végbél, az ajkak, a szájüreg és a garat, a női emlő és méhnyak rák, a prosztata rosszindulatú daganata okozta halálozás. 3.Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás 4.Erőszakos okok miatti halálozás 5.Légzőszervi betegségek okozta halálozás „EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK NEMZETI PROGRAMJA” MAGYAR NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM A program által képviselt legfontosabb értékek: az egészség alapvető emberi jog, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás, az egyének, csoportok, intézmények és

közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. A program által hangsúlyozott főbb célterületek: a koszorúér és agyér betegségek okozta halálozások visszaszorítása, a daganatos halálozás növekedési trendjének megállítása és visszafordítása, a lelki egészségvédelem megerősítése, az AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek megelőzése, mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése. FŐ PROGRAMTERÜLETEK: I. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása. 1. Egészséges ifjúság 2. Idősek egészségi állapotának javítása 3. Esélyegyenlőség az egészségért 4. Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az egészséges életmód programja. A dohányzás visszaszorítása. Az alkohol és drog megelőzés. Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság. Aktív testmozgás terjesztése. Közegészségügyi és járványügyi

biztonság. Nemzeti Környezet-egészségügyi AKCIÓ program III. Az elkerülhető betegségek okozta halálozások, megbetegedések és fogyatékosságok megelőzése. 1. Koszorúér-és agyér betegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása 2. Daganatos megbetegedések visszaszorítása 3. Lelki egészség megerősítése 4. Mozgásszervi betegségek csökkentése 5. AIDS megelőzés IV. Az egészségügyi, népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése 1. Népegészségügyi szűrővizsgálatok megvalósítása 2. Ellátás fejlesztése 3. A célok megvalósításához szükséges erőforrások fejlesztése 4. Monitorozáshoz szükséges erőforrások fejlesztése -2- Legfontosabb primer prevenciós beavatkozások: - a dohányzás visszaszorítása - alkohol és drog prevenció - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbizottság fejlesztése - az aktív testmozgás elterjesztése - a közegészségügyi és

járványügyi biztonság fokozása - az egészséges fizikai környezet kialakítása. BEVEZETÉS A TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGTANBA A táplálék mennyisége és minősége az egészséget alapvetően meghatározó tényező. A táplálkozás a krónikus nem fertőző betegségek kialakulásának egyik fő meghatározó tényezője. Az egészségi állapot javulása: a tápláltsági állapot általános javulása, a táplálkozási hiánybetegségek megszűnése, csökkentése, az élelmiszerek okozta akut és krónikus fertőzések csökkenése, a fertőző betegségekkel szembeni ellenállás megnövekedése. TÁPLÁLKOZÁSTÓL FÜGGŐ MEGBETEGEDÉSEK: koronária szívbetegségek, cerebrovaszkuláris kórképek, egyes daganatos megbetegedések, epekő, gyomorbélrendszeri megbetegedések, csont és izületi megbetegedések. KRÓNIKUS GYOMOR- ÉS BÉLLEL KAPCSOLATOS MEGBETEGEDÉS: -aranyér-elhízás -székrekedés -epekő DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK: - Szájüreg-, garat-,

gégedaganatok: káros- alkoholfogyasztás, védelem- zöldség és gyümölcsfogyasztás. - velőcső daganatok: káros alkoholfogyasztás, forró italok rendszeres fogyasztása, védelem- zöldség- és gyümölcsfogyasztás, C-vitamin. - gyomorrák: káros- magas sótartalmú ételek fogyasztása, magas keményítő tartalmú táplálkozás, alkoholfogyasztás, védelem- nyers zöldségek, citrusfélék, karotinoidok, Cvitamin, teljes kiörlésű gabonafélék, zöld tea. - májrák: káros- alkoholfogyasztás. - emlőrák: káros felnőttkori hízás, túlzott alkoholfogyasztás, magas zsírtartalmú, telített zsírokban, húsokban gazdag táplálkozás, védelem- zöldség- gyümölcs, rostdús, karotinoidokban gazdag táplálkozás. - colorectalis daganatok: káros alkoholfogyasztás, vöröshúsok fogyasztása, elhízás, magas zsírtartalmú, telített zsírokban gazdag táplálkozás, védelem- zöldségben gazdag, keményítőben, karotinoidokban gazdag táplálkozás.

Szója: véd az emlő, bőr, máj, prosztata rák ellen. Zöld tea: véd a tüdő és a bőrrák ellen. Hagyma, fokhagyma: gyomorrák ellen véd. A TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT MÉRÉSE FELNŐTTEKNÉL: - táplálkozási felmérések: 24órás visszaemlékezés, 3napos étrend követés, mérlegen lemérés, élelmiszer gyakorisági kérdőívek. - fizikális vizsgálat: antropometriai vizsgálatok. - labor vizsgálatok. -3- AZ ELHÍZOTTAK ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON: - 1985-88: férfiak 58%, nők 62%. - 1992-94: férfiak 63%, nők 49%. - 1994: férfiak 46%, nők 40%. - 2000: férfiak 57%, nők 47%. SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK: „Francia paradoxon” -2, 3 pohár vörös bor/ nap. Omega zsírsavak: - omega- 3 zsírsavak: forrás- tengeri halak, canola olaj. Hatás: gyulladás csökkentő, lipémiát csökkentő, megelőzi a diabetes magas vérnyomás kialakulását. - omega- 6 zsírsavak: forrás- repce, lenmag, napraforgó, szójaolaj. Hatás: növeli a vér

viszkózitását. LDL koleszterinszintet növeli: telített zsírsavak, transz zsírsavak. LDL koleszterin szintet csökkenti: többszörösen telítetlen zsírok, étkezési rostok. TÁPLÁLKOZÁSI TÉNYEZŐK ÉS A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK KOCKÁZATA: - Csökkenti a kockázatot: testmozgás, linoisav, hal, halolaj, zöldségek, gyümölcsök, kálium, mérsékelt alkoholfogyasztás, olajsav, teljes kiőrlésű gabonaféle, sótlan olajos magvak, szójatermékek. - Emeli a kockázatot: telített zsírsavak, transz zsírsavak, túlzott só fogyasztás, alkoholfogyasztás, táplálék koleszterin tartalma, kávé. A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE: Alacsony zsírtartalmú táplálkozás, a telített- és a transz zsírsavak csökkent bevitele, az egyszeresen telítetlen zsírsavak fokozott bevitele, a táplálékból származó koleszterin csökkent bevitele, az alkoholfogyasztás csökkentése, napi só felvétel csökkentése. A DEMOGRÁFIA ÉS AZ

EPIDEMOLOGIA FOGALMA, TÁRGYKÖRE, A HALANDÓSÁGI ELEMZÉSEK MÓDSZEREI ÉS FŐBB TÁRGYKÖREI DEMOGRÁFIA: A népesség, az emberek, az emberi élet aspektusainak tudománya. Születés, halálozás, a népesség létszáma, sűrűsége, társadalmi környezet, népesség szintjén működik, megfigyeléses jellegű. A demográfia főbb tárgykörei: 1. Strukturális demográfia: népesség létszáma, összetétele, kor, nem, foglalkozás, iskolázottság, urbanizáció, etnikai tényezők. A strukturális demográfia adatforrásai: népszámlálás, cenzus- tíz évenként teljes körű átfogó adatgyűjtés, mikrocenzus. 2. Népmozgalom: természetes népmozgalom- születés, termékenység, halálozás, szaporodás, népvándorlás- belső, országon belüli, külső. A népmozgalom adatforrásai: természetes népmozgalom- anyakönyveztetés, népvándorlás- lakónyilvántartás, bevándorlási szabályok. -4- A demográfia elemző módszerei: a lélekszám

változásának mutatói - nyers élve születési arányszám. ÉA= élve születések éves száma/ a népesség év közepi száma x 1000 - nyers halálozási arányszám: HA= halálozások éves száma/ a népesség év közepi száma x 1000 - természetes szaporodás: szaporodás/ fogyás= ÉA- HA. KORSPECIFIKUS HALÁLOZÁSI MUTATÓK: - anyai halálozás: AHA= anyai halálesetek éves száma/ élve születések éves száma x 100000. - csecsemőhalálozás: CSHA= egy éves kor alatt meghaltak száma/ élve szülöttek éves száma x 1000.ű A SZAPORODÁS ELEMZŐ MUTATÓI: - általános termékenységi arányszám: ÁTA= élve születések éves száma/ 15-19 éves nők év közepi száma x 1000. - korspecifikus termékenységi arányszámok: TA20-29= élve születések éves száma/ a 20-29 éves nők év közepi száma x 1000. - bruttó, reprodukciós együttható: a jelenlegi termékenységi viszonyok mellett a leány utódok egy nőre egész élete során jutó átlagos száma.

- Nettó, reprodukciós együttható: a jelenlegi termékenység, valamint csecsemő és gyermekkori halálozási viszonyok mellett a szülő képes korba érő leány utódok egy nőre egész élete során jutó száma. AZ EPIDEMIOLOGIA FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI: Az epidemiológia a lakosság körében vizsgálja az egészségi állapottal kapcsolatos jelenségeket, történéseket és keresi azok populációs szintű megoldásának, befolyásolásának lehetőségeit. Kialakulása a 19 század 2felére vezethető vissza Kezdetben az epidemiológia leszűkült az orvostudományon belül a járványtanra. Az epidemiológiai vizsgálatok irányulhatnak: akut és krónikus, szomatikus vagy pszichés, fertőző vagy nem fertőző betegségekre, a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos jelenségre. Az epidemiológiai vizsgálatok célja: feltárni és leírni a betegségeknek egy adott populációban való előfordulását, gyakoriságát és azok dinamikáját, hozzájárulni

az etiológiai és kockázati tényezők törvényszerűségek azonosításához, elméleti és gyakorlati ismeretekkel segíteni az egészségügyi ellátó tevékenység tervezetét, fejlesztését. Főbb módszertani ágai: 1. DESKRIPTÍV EPIDEMIOLÓGIA: Megfigyeli, leírja a lakosság körében létező jelenségeket a nélkül, hogy a vizsgáló beavatkozna a történés és a folyamat természetes alakulásában. A deskriptív epidemiológia körébe tartozó vizsgálatok elsősorban ellátási, tervezési célokra szolgáltatnak információt az ellátandó populáció egészségi állapotáról. A deskriptív epidemiológia a betegségek előfordulásának megfigyelését három irányból közelíti meg: személyi jellemzők, hely, idö. Morbiditás mérése: az epidemiológiában morbiditáson a lakosság megbetegedési és betegségi viszonyait értjük. INCIDENCIA: incidencián az új betegségi esetek, megbetegedések egy meghatározott időtartamban, általában egy év

alatti előfordulását értjük. PREVALENCIA: a betegség a beteg személyek gyakoriságát méri egy meghatározott időtartamban. Alakja: P= a betegségben szenvedő személyek száma adott időpontban/ -5- A kockázatnak kitett népesség száma ugyanazon időpontban x K. 2.ANALITIKUS EPIDEMIOPLÓGIA: Összefüggéseket kutatnak és tesztelik a hipotetikus oki összefüggéseket, azonosítják a rizikó faktorokat. Célja: feltárni azon befolyásoló tényezőket, amelyek hozzá járulnak a vizsgált betegségek kifejlődéséhez, és visszaszorításuk csökkenti a betegség előfordulás gyakoriságát. Módszertani szempontból 3 típusa van: 1. eset kontroll vizsgálat: kiindul egy beteg és egy kontrolcsoportból, vizsgálja kockázati előfordulását a két csoportban. 2. kohor vizsgálat: egy exportált és egy nem exportált csoportból, ahol a vizsgált betegségből mindkét csoport egyedei mentesek, vizsgálja az adott betegség fellépését mindkét csoportban.

3. keresztmetszeti vizsgálat: egy rétegzetlen mintából vizsgálja minden egyes mintabeli személy esetében egyszerre a betegség és a kockázati tényező jelenlétét. A MORBIDITÁS JELLEMZÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK. A HÁZI ORVOSI MORBIDITÁSI, ADATGYŰJTÉSI PROGRAM Morbiditás monitorozásának lehetséges formái: - fekvőbeteg intézetek megbetegedési adataira épülő regiszterek képzése - lakossági felmérésekből nyert morbiditási adatgyűjtés - fertőző betegségek kötelező jelentési és nyilvántartási rendszere - házi orvosi morbiditás, monitorozás. FEKVŐBETEG INTÉZETEKRE ÉPÜLŐ MEGBETEGEDÉS REGISZTEREK: - az eset számok egy adott betegség fekvő beteg gyógyintézeti ellátásának előfordulását mutatják be. - a jelentések hiányosak, nem minden kórház szerepel a statisztikában. - A további probléma a kórházi jelentések finanszírozási okokra visszavezethető megbízhatatlansága. 1. Gyógyító Ellátás

Információs Központ nyilvántartása: 1996 óta működik, minden ápolási esetről adatlap a központnak. 2. Nemzeti Rák Regiszter: Daganatos betegségek morbiditási adatainak gyűjtése 3. Veleszületett Rendellenességek Országos nyilvántartása: 1970 óta működik Az egy éves korig felismert rendellenességeket gyűjti. Célja: Fejlődési rendellenességek gyakoriságának meghatározása, károsodott személyek számának ismerete, szűrések hatásosságának és hatékonyságának elemzése, a megelőzés elősegítése. LAKOSSÁGI FELMÉRÉSEKBŐL NYERT MORBIDITÁSI ADATGYŰJTÉS: - egészség megtartás felmérések- kérdőíves. - Vizsgálatokon alapuló felmérések-célzott szűrővizsgálatok HÁZI ORVOSI MORBIDITÁSI MONITOROZÁS: 1. Eset alapú- minden orvos- beteg találkozásról adatokat rögzít 2. célzottan egy-egy betegségről, betegségcsoportról gyűjt adatokat HÁZI ORVOSI MORBIDITÁSI ADATGYŰJTÉSI PROGRAM: Célok: - megbízható morbiditási

adatokat szolgáltató módszertan bevezetése és tesztelése - folyamatos adatgyűjtés kialakítása - eredmények ismertetése a döntéshozókkal és a szakmával Résztvevők: DE OEC Népegészségügyi Iskola, Országos Tiszti Orvosi Hivatal, ANTSZ Megyei Intézetei, háziorvosok. -6- Indulás 1998-ban 4 megyében. Adatgyűjtés: magas vérnyomás, cukorbetegség, májzsugor, akut, miokardiális infarktus, Tüdőrák, vastag- és végbél rák, emlőrák, méhnyak rák, prosztata rák, új megbetegedések, típus, diagnózis forrása, azonosítók, jellemzők, eltávozás ideje. MÁSODLAGOS MEGELŐZÉS: SZŰRŐVIZSGÁLATOK. A SZŰRŐVIZSGÁLATOK BEVEZETÉSÉNEK KRITÉRIUMAI, AJÁNLOTT SZŰRŐVIZSGÁLATOK. HAZÁNKBAN ALKALMAZOTT SZŰRÉSEK A szűrővizsgálattal kapcsolatos követelmények: szűrővizsgálatokról akkor beszélünk, amikor a látszólag önmagát egészségesnek érző ember, önkéntesen olyan vizsgálatoknak veti alá önmagát, melynek során még

tüneteket nem okozó, de vizsgálattal a betegség csíráját kimutatható elváltozást jelent. SZŰRŐVIZSGÁLATOK KRITÉRIUMAI: - tünet és panaszmentes állapotban, önkéntesen történjen - népbetegségekre történjen a szűrés, - költség hatékony legyen, - rendszeres legyen, - lehetőség szerint a lakosság minden rétegét ölelje fel a szűrés, - időben kiszűrve 100%-ban gyógyítható legyen a betegség, - gondoskodni kell a további ellátás lehetőségeiről, - a beavatkozás minél kevésbé legyen kellemetlen. SZÜRÉSTÍPUSOK MAGYARORSZÁGON: Alapellátások során: - háziorvosi praxisban elvégzendő vizsgálatok pl.: vérnyomásmérés, vércukor, koleszterin, EKG, Szakellátások során: - méhnyakrák, mammográfia, mellkasröntgen, csecsemőkori csípőszűrés, fogászati szűrővizsgálat, prosztata szűrés, SZŰRŐVIZSGÁLATIN TESZTEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK: - reproduktivitás: megismételhetőség - validitás: a test

szűrőképessége - szenzitív: korrekten 100%-osan azonosítja a pozitív beteg embereket - specifikus: korrekten 100%-osan azonosítja a nem beteg embereket - pozitivitási kritérium: döntési szint, mely alapján a szűrés eredménye + vagy -. Ennek megváltoztatása a szenzitivitást és a specificitást megváltoztatja. - prediktív érték: a teszt eredményéből mennyire lehet következtetni a valódi állapotra SZŰRÉS: a korai szakaszban lévő, nem diagnosztizált betegség valószínűsített azonosítása. A SZŰRÉS FAJTÁI: tömeges, multifázisos, általános szűrővizsgálatok, előírt követéses vizsgálatok. BEVETETÉS A NEM FRETŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGÁJÁBA. A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA. AZ ÉRELZÁRÓDÁS KIALAKULÁSA: a vérben lévő zsír lerakódik az ér falára. A folyamatos lerakódás miatt a véráramlása lelassul, vérrögök keletkeznek. A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK RIZIKÓFAKTORAI: -7- - Módosítható

rizikófaktorok: magas koleszterinszint, dohányzás, magas vérnyomás, diabetes mellitus, elhízás, fizikai aktivitás hiánya, fokozott véralvadás - Nem módosítható rizikófaktorok: meglévő ISZB, kor, családi halmozódás, férfi nem, etnikai faktor KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE: egészséges táplálkozás, rendszeres testedzés, dohányzás mellőzése, alkohol fogyasztás mérséklése. A DAGANATOS BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA ELŐFORDULÁSA A VILÁGON: mintegy 11 millió esetet diagnosztizálnak évente. 7 millió halálozást okoz – az összhalálozás 12,5%-a. Leggyakoribb daganatok férfiaknál tüdő és gyomordaganat, nőknél emlő, és méhnyakrák. ÖRÖKLETES DAGANATOS BETEGSÉGEK: emlőrák, vastag- és végbélrák, gyomorrák MUNKAHELYI KÖRNYEZET KÉMIAI RÁKKELTŐK: - nikkel, króm – orrüreg hörgő - azbeszt – tüdő mellhártya - arzén – bőr tüdő hólyag - anilin – hólyag - benzol – leukémia A LEGGYAKORIBB GYERMEKKORI

DAGANATOK: leukémia, központi idegrendszeri daganatok, csont és kötőszöveti daganatok, Wilm’s tumor A TÜDŐRÁK KIALAKULÁSÁNAK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI: dohányzás, azbeszt, arzén, króm, nikkel, radon, A VASTAG- ÉS VÉGBÉLRÁK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI: családi halmozódás, életkor (50 év felett gyakoribb), növényi rostok kismértékű fogyasztása. AZ EMLŐRÁK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI: családi halmozódás, életkor, késői szülés, elhízás, fokozott alkoholfogyasztás, hosszú idejű hormonterápia. A MÉHNYAKRÁK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI: HPV fertőzés, egyéb szexuális úton terjedő betegség, életkor, dohányzás, tartósan legyengült immunrendszer, sok szexuális partner, szexuális élet korai kezdete,. GYOMORRÁK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI: családi halmozódás, életkor, nem, füstölt ételek, policiklikus aromás szénhidrogének, alacsony zöldség-, gyümölcsfogyasztás MÁJRÁK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI: alkohol, hepatitis B, C, aflatoxin DAGANATOS HALÁLOKOK

SÚLYA: 0 – X évesek 25 – 64 évesekig - légcső, tüdő, hörgő daganat: 16% 20% - vastag- és végbéldaganat: 15% 18% - emlődaganat: 15% 10% - máj, epehólyag daganat: 6% 4% - méhnyak daganat: 3% 5% - egyéb daganatok: 45% 43% LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI A krónikus légzőszervi betegségekben szenvedők 80-90%-a dohányos. A betegség kialakulására szükséges még a genetikai hajlam is. -8- A TÜDŐ BETEGSÉGEI: 1. Bronhitisz: a hörgő utak begyulladnak, idült krónikus hörgőgyulladást okoznak 2. Tüdőtágulat: a szennyeződés miatt a tüdő léghólyagocskái közötti kötőszövetek elpusztulnak, melynek hatására a tüdő felülete a felére is csökkenhet. Légszomj keletkezi, a száj környéke lila, a mellkas megnő amely légvételkor sem képes tovább tágulni. 3. Allergia: a különböző szennyeződések miatt évek alatt alakul ki 4. Asztma: túlérzékenységi reakció, lehet felnőtt és gyerekkori betegség A rohamok alatt kilégzési

nehézségek vannak 5. TBC: KOCKÁZATI TÉNYEZŐK: dohányzás, foglalkozási ártalom, levegőszennyezés. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI A szájüregtől a végbélig terjedő szakasz az emésztőrendszer. GYOMORFEKÉLY: a leggyakrabban kialakuló emésztőrendszeri betegség. Kialakulásában szerepet játszik: az etnikai különbség, a városi lakosság körében nagyobb stresszesebb élet, dohányzás, kávé, alkohol, stressz, fertőzés, genetikai tényezők. A gyomorfekély elrákosodik, a nyombélfekély hasnyálmirigy gyulladást okoz. MÁLYBETEGSÉGEK: A májsejtek jelentős enzimkészlettel rendelkeznek, amelyek károsodás esetén a vérbe kerülnek. Különböző májbetegségek esetén más-más enzimszint emelkedik meg. A májra ható káros tényezők: alkohol, gyógyszerek, vegyszerek, élő kártevők AZ EGÉSZSÉG FOGALMA, EGYÉNI TÉNYEZŐK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA, TÁRSADALMI- GAZDASÁGI TÉNYEZŐK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA. AZ EGÉSZSÉG:

WHO- az egészség a fizikai és szociális jólét állapota, az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés. A „pozitív egészség” lehetőséget jelent fejlődésre, önkibontakozásra, társadalomba való beépülésre, társas támogatórendszerek védelmére. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: 43% életmód, 11% eü. ellátás, 27% genetikai tényezők, 19% környezeti hatások. Egészségfejlesztés: Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. CÉLCSOPORTOK: azok a csoportok, amelyek érdekében folyik az egészségfejlesztő tevékenység, amelyek élvezik e tevékenységek előnyeit. Csoportok: családot tervezők és bővítők, gyermekek fiatalok, idősek nők, etnikai kissebségek, szegény rétegek, kockázati csoportok. Színterek: Azok az intézmények, szervezetek, települések, ahol az egészségfejlesztés célcsoportjai elérhetők. Egészséges

óvodák: Célja az egészségvédő potenciál fejlesztése, az egészséges életvitel iránti igény kifejlődése. Egészséges iskolák: Cél az egészség mint életvezetési érék, a tanórán belül, és kívül szabadidős programok középpontjában álljon. Egészséges munkahelyek: Cél, hogy az ott dolgozók jobb testi és lelki, szellemi egészséggel fejthessék ki munkájukat, fokozzák tevékenységük hatékonyságát. -9- Egészséges kórházak: Javasolja a kórházaknak, hogy bátorítsák pácienseiket aktív részvételre az egészségük helyreállításában, fejlesztésében. Egészséges városok: Cél, felmérni a városok egészségi helyzetét, támogatni a lakosság egészségvédelmi tevékenységét. Egészséges falvak: A kistelepülések közösségre alapozott egészségfejlesztési tevékenységeinek koordinálása, segítségnyújtás, képzési lehetőségek biztosítása. Egészséges közösségek: A civil kezdeményezések közösségi

felkarolása, mely egy-egy témaorientált civil csoport egészségfejlesztését segíti elő. A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA: Az egészségfelmérés olyan módszer, amely lehetővé teszi az egész lakosságra vonatkozóan olyan, az egészségre és egészségmagatartásra vonatkozó adatok megszerzését, amelyekre a regisztráción alapuló egészségügyi- statisztikai nyilvántartások nem terjednek ki. Az egészségfejlesztés szempontjából ezek közül kiemelt jelentőségű az egészség magatartásra és a társadalmi gazdasági helyzetre vonatkozó információ. Az egészség felmérések során egyidejűleg gyűjtenek adatokat az egészségi állapotra és az egészséget meghatározó tényezőkre vonatkozóan, így módon nyílik az összefüggések vizsgálatára is. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS: egészségtudatosság, dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, testmozgás, táplálkozás. A DOHÁNYZÁS HATÁSA AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA. AZ ALKOHOL HATÁSA AZ

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA A DOHÁNYZÁS: A felnőttek 62%-a, a tanulók 80%-a dohányzik. Az első cigaretta ok: kíváncsiság, kortárscsoport nyomása, kipróbálás átlagéletkora 12,7 év. A rászokás átlagos életkora 15,7 év. HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK: Az alacsony iskolai végzetséggel rendelkezők, akiknek szülei maguk is dohányoznak, legjobb barátai dohányoznak, házastársa dohányzik, nem törődnek egészségi állapotukkal. DOHÁNYZÁS OKOZTA HALÁLOZÁS: A tüdőrák-halálozás, 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-áért, idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85%-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25%-áért felelős. A DOHÁNYZÁS HATÁSA: Fokozott elasztikus rost bontás, csökkent újraképződés, DNS károsítás lévén sejtpusztítás, csillószőr károsításával a védekező mechanizmus visszaszorítása. A DOHÁNYZÁS KÖVETKEZMÉNYE: idült légúti betegsége, fekélybetegségek, szív és érrendszeri

betegségek, pajzsmirigybetegségek. TERHESSÉG ALATTI DOHÁNYZÁS KÖVETKEZMÉNYEI: Gyakoribba magzati halálozás, vetélés. A magzati fejlődés visszamarad, a születendő gyermek értelmi fogyatékossága, gyakori légúti megbetegedése. A dohányzás hátrányos a fogamzásra, a dohányzó nők nehezebben esnek teherbe. A férfiaknál a dohányzás impotenciát okozhat, növeli az utódok rákos megbetegedésének kockázatát. MEGVONÁSI TÜNETEK: 24 óra múlva jelentkeznek, a súlyosság a nikotinmérgezés mértékétől függ. Tünetek: ingerlékenység, szorongás, csökkent koncentráció, nyugtalanság, fejfájás, álmosság, emésztési panaszok. JAVULÁS RÖVID TÁVON: 20 perc – javul a keringés, 1-8 h a vér oxigénszintje normalizálódik, 2. nap – a nikotin kiürül a szervezetből, 3 nap – légzés könnyebb, közérzet javul, 2-12 hét – könnyebbé válik a mozgás - 10 - JAVULÁS ŐHOSSZÚ TÁVON: 3-9 hónap – köhögés megszűnik, légzési

panaszok enyhülnek, 1 év – szív, érrendszeri betegségek kockázata a felére csökken, 10 év – tüdőrák kockázata felére csökken. AZ ALKOHOL: Az alkoholisták között a krónikus májbetegség az egyik legfőbb probléma. Epidemiológiai vizsgálatok szerint az alkoholisták szülei és testvérei között magasabb az alkoholizmus prevalenciája mint az átlag populációban. GYÓGYÁSZATI ALKALMAZÁSA: Gyakran használják tartósító, vagy oldószerként, különféle tinktúrákat állítanak elő, belélegezve ájulás kezelésére, kis adagban italként emésztés és étvágy fokozására szolgál. VÉRALKOHOLSZINT-ÉRTÉK HATÁSAIT: 0,01-0,02% nem okoz semmilyen hatást az emberre, 0,03-0,1% könnyűségérzést, örömöt, boldogságot, szédülést okozhat, 0,1-0,15% zavart lesz a mozgás, gyengül a látás, a hallás, 0,20% kifejezett részegség, nehéz a beszéd és a járás, 0,40% kómát okozhat, 0,60-070% halált okoz. FIZIOLÓGIAI HATÁSOK: A gyomor

falának állandó irritációja gyulladást okozhat a gyomorban. Közepes mennyiségű alkohol növelheti, csökkentheti a szív ritmusát, a test hőmérsékletet, növelheti az étvágyat. Az idegműködés lelassulását idézheti elő, rontja a mozgáskoordinációs képességet, a látást a hallást a szaglást, az ízlelést, és a tapintást. PSZICHIKAI HATÁSOK: Az alkohol gátolja az idegrendszeri folyamatokat, gátlások oldódnak, önfegyelem, és lelkiismereti kontrol elvész, romlik a szellemi és fizikai cselekvőképesség. A viselkedés agresszívvá válhat HOSSZÚTÁVU HATÁSOK: Emésztőrendszer, a keringési rendszer, a tüdők, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei, alvási zavarok, visszafordíthatatlan agykárosodás, májzsugor. FÜGGŐSÉG: PSZICHIKAI FÜGGŐSÉG: Úgy érzik, hogy bizonyos szituációkban az alkohol segítsége nélkül, nem teljesítenének olyan jól, mint 1-2 pohár itallal. FIZIKAI FÜGGŐSÉG: Ilyenkor a

sejtekben már olyan mértékben beépül az alkohol, hogy e-nélkül már nem képesek ellátni a funkciójukat. Elvonási tünetek jelentkeznek, melyeket görcsök hányás érzékcsalódások hallucinációk követnek. Végső stádiumban felléphet üldözési mánia, teljes emlékezetvesztés, elbutulás, ebben a fázisban már akkor is hallucinálhat valaki ha nem ivott. Legsúlyosabb állapotban a keringés is összeomlik KODEPEDENCIA (TÁRSULT FÜGGŐSÉG): A szenvedélybetegekkel együtt élő emberben alakulhat ki. Szüntelenül figyeli a drogost, szemrehányásokat tesz, könyörög, vádaskodik, eldugja, vagy válságos helyzetben éppen ő maga vesz meg a drogot. Közben ő is tönkremegy ebben a harcban, mert ő is a szenvedély körül forog, már neki sincs saját élete. ALKOHOLIZMUS: Az alkoholtól való függőség azon állapotát tartják, amikor a hiány tünetek olyan erősek, hogy az alkohol hiányát a beteg kezelés nélkül nem bírja ki. A súlyos

egészségügyi problémák mellett súlyosabb pénzügyi problémát okoz, családja életét is tönkreteszi. A kórházi kezelés pár hét alatt megszünteti a fizikai függőséget, de a pszichikai függőség megszüntetése évekig is elhúzódhat. A végleges gyógyulás után a szenvedélytől való függés olyan formában ölt testet, hogy az illető valamilyen más pótszert talál magának, amivel oldja a szorongását. - 11 -