Psychology | Studies, essays, thesises » Farkas Edit - Szociometria vizsgálat, kérdőív

Nyugat Magyarországi Egyetem GYŐR Szociálpedagógia II/1. Szociometria Szociometriai vizsgálat Adatok: Vizsgálat időpontja: 2006. április 6 A vizsgálat helyszíne: Általános Iskola 4. osztály A vizsgálat csoport létszáma: 13 fő Vizsgálat csoport életkora: 10 év A csoport összetétele: 6 lány, 7 fiú A vizsgált csoport: iskolai osztály Elemzésemet Mérei Ferenc: „Közösségek rejtett hálózata” című könyvének tanulmányozása után készítettem el. A több szempontú szociometriai adatok értelmezéséhez mutatók rendszerére van szükség. A mutatók 2 nagy csoportja: I. Szerkezeti mutatók II. A csoportlégkör mutatói III. A tagolódási dimenziók mutatói KÉRDŐÍV A kitöltő neve: 1. Ha osztálykirándulásra mentek, ki mellé ülnél a buszban? a, . b, c, 2. Kinek van a legtöbb barátja? a, . b, c, 3. A tanító néninek ki kell mennie az osztályból, ki feleljen a rendért? a, . b, c, 4. Nem érted a matek leckét, kit

kérnél meg, hogy segítsen? a, . b, c, 5. Kinek mondanád el a titkodat? a, . b, c, 6. Kire szeretnél hasonlítani? a, . b, c, 7. Teadélutánt szervez az osztály, ki lenne a főszervező? a, . b, c, 8. Ki rajzol legszebben az osztályban? a, . b, c, 9. Kivel osztanád meg a tízóraidat? a, . b, c, 10. Kit kedvelnek a legtöbben az osztályból? a, . b, c, 11. Ki képviselné az osztályt a diáktanácsban? a, . b, c, 12. Kit küldenél el a szavalóversenyre? a, . b, c, 1, 9 1. AD 1 1, 9 6.HD 1, 5, 9 9 1,5,9, 8.KZ 1 9.MM 1, 9 10.MK 1, 5, 9 5 4 Összesen 3 5 6 3 2 Deklarált kapcsolatok 1 - 1 2 1, 5 2 - - 1 1 1 4 1 1 1 3 1, 5, 9 3 2 - 1 3 3 1 - 2 3 2 1 - - 1 5 1 - 3 4 4 1 - - 1 1, 5 3 - - 1 1 1, 9 4 - - 2 2 5, 9 5 - 1 3 4 43 10 4 16 30 1, 9 1 1, 5, 9 3 3 5 1 13.SZA - 1, 5, 9 1, 5 1, 5, 9 2 1 9 1, 5, 9 1 2 1, 5, 9 12.SZÉ 3 1 1,9 1 ö: - 1,9 11.PK

1x 1 1, 5, 9 1, 5, 9 2x 2 1, 5, 9 7.KP 3x 9 1, 9 1, 5, 9 Kölcsönös választások 1, 5, 9 4. BÁ 5.FP 13.SZ A 12. SZÉ 11. PK 10. MK 9. MM . 8. KZ 1, 5, 9 2. BD 3. BZ 7. KP 6. HD 5. FP 4. BÁ 3. BZ Név: 2. BD 1. AD Kölcsönösségi táblázat: 5 1, 5, 9 9 5 5 1 4 1 1 2 6 Népszerűségi kritériumok 1. AD 3 3 3 5 2 5 6 4 5 2 1 2 9 12 15 5 47 2. BD 5 2 4 5 4 6 5 - 3 5 4 7 11 15 8 16 50 3. BZ 2 1 2 1 - - 7 - - - 1 - 5 1 7 1 14 4. BÁ - 1 1 - 1 3 - - 5 - - 1 2 4 5 1 12 5. FP 5 2 3 - 2 1 1 8 6 1 3 3 10 3 15 7 35 6. HD 4 3 3 3 4 3 7 12 10 7 2 3 10 10 29 12 61 7. KP 4 2 3 - 2 1 - - - 3 4 - 9 3 - 7 19 8. KZ 1 1 1 1 1 - - - - 1 - - 3 2 - 1 6 9. MM 3 1 4 3 3 3 - - - 4 1 4 8 9 - 9 26 10. MK 1 1 1 1 2 1 1 - - 1 - - 3 4 1 1 9 11. PK - 1 - - - - - - - - - - 1 -

- - 1 12. SZÉ 2 2 2 - - - - - 1 - - - 6 - 1 - 7 13. SZA 4 3 2 1 4 3 2 2 7 3 2 2 9 8 11 7 35 Összesen 34 23 29 20 25 26 29 26 37 27 18 22 86 71 92 67 316 Eloszlás 11 13 12 8 10 9 7 3 7 9 8 7 13 11 9 11 13 Eloszlási mutató 3,0 1,7 2,4 2,5 2,5 2,8 4,1 8,6 5,2 3,0 2,2 3,1 6,6 6,4 46 6,0 24,3 Rokonszenvi kritériumok Név: Kérdés száma 1 5 Közösségi funkció kritériumai 9 3 7 Népszerűségi kritériumok Tulajdonsági kritériumok 11 4 8 12 2 6 Összesen: Rokonszenvi kritériumok Közösségi funkció kritériumai Tulajdonsági kritériumok Gyakorisági táblázat: 10 SZOCIOGRAM: A kölcsönösségi táblázat alapján. 3. B.Z 7. K.P 5. F.P 9. M.M 2. B.D 13. SZ.A 4. B.Á 12. SZ.É 11. P.K 10. M.K 8. K.Z 6. H.D 1. A.D Számadatok: - csoportlétszám: n = 13 fő - kölcsönös kapcsolattal rendelkezők száma a csoportban: 13 fő - kölcsönös

kapcsolatok száma: 30 db 30/2=15 db - lehetséges kapcsolatok száma: n.(n-1) = 13 (13-1) = 156 = 78 2 2 2 - deklarált kapcsolatok száma: 43 I. SZERKEZETI MUTATÓK: A vizsgálatot abból a szempontból értékelik, hogy a társas mező mennyire strukturált. Az alábbi mutatók alapján határozhatók meg: 1. Kohéziós mutatók Kohézió a szociometriában az a csoportdinamikai feszültség, melyet a csoport tagjai átélnek, mint együvé tartozást. Mértéke megnyilvánul abban, hogy a csoportoknak együttlétük során milyen gazdag hagyományrendszert sikerül kialakítani. 4 mutató segítségével írható le: - Kölcsönösségi index Kifejezi, hogy az adott társas alakzatban a személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Átlagértéke: 85-90% Jelen esetben 13 főből 13-nak van kölcsönös kapcsolata index: (13 : 13) . 100 = 100% Ez az átlagérték felett van, a közösség teljes védelmet nyújt a tagjainak. - Sűrűségi mutató: Megmutatja,

hogy egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. Átlagövezet: 0,9-1,1 A kölcsönös kapcsolatok és a csoporttagok számának hányadosa. Vizsgált csoportomnál: 15 : 13 = 1,1 A közösség stabil. - Kohéziós index: Megmutatja, hogy a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány százaléka valósult meg. Átlagértéke: 10-13 A kölcsönös kapcsolatok száma és a lehetséges kapcsolatok számának hányadosa szorozva 100. Jelen esetben: 15 : 78 . 100 = 19,2 nagyon jónak mondható, az osztály képes nagy együttes teljesítményekre. - Viszonzott kapcsolatok mutatója: Arra utal, hogy a deklarált kapcsolatok hány százaléka kölcsönös. Átlagövezet: 40-50 Kölcsönös kapcsolatok számának és a deklarált kapcsolatok számának hányadosa szorozva 100. A vizsgált csoportban: 30 . 100 = 69,7 43 Ez a szám arra utal, hogy a csoporttagok kapcsolataikat reálisan látják. 2. Társas helyzetek arányítása A társas pozíciók elemzése és

egymáshoz való viszonyítása történik. - CM Centrális – marginális mutató: A központ és a perem viszonyát fejezi ki, van-e központja a közösségnek, és azt milyen kiterjedésű perem veszi körül. A zárt alakzat alkotja a központot, benne a hírek körbe járnak, csoporthagyományok keletkezéséhez járulnak hozzá. Három adatot kell vizsgálni: 1. központi alakzat 2. társas övezetet 3. peremeket Átlagérték: 20-50-30% Jelen esetben nem tudok CM mutatót számolni, mert igaz, hogy van két zárt alakzat, de nem központi alakzat, mert nincsen meg a társas övezete, ami legalább ¼ kell, hogy legyen a csoportlétszámnak. - Szerkezeti típusok: A szociogram alakzatait globálisan is mérlegelhetjük. Általában 5 szerkezeti típust különíthetünk el: halmazszerkezet, laza szerkezet, egy központtal rendelkező széles peremű szerkezet, tömbszerkezet, több központú szerkezet. Csoportomat teljesen egyértelműen nem tudom valamely szerkezetbe sorolni.

Van két zárt alakzat, de nem kapcsolódnak egymáshoz, ezért nem lehet tömb központú szerkezet. A peremre kevesen szorultak, közöttük is van egy pár, akinek hármas kapcsolata van. Igazából a tömb még nem eléggé szervezett - Társas helyzetek vizsgálata: Az osztályban korosztályukból adódóan megfigyelhető a fiúk és a lányok szétválása. A fiúk és a lányok is alkotnak zárt alakzatot, de egyik sem központi alakzat. Ha a kölcsönös kapcsolatokat nézzük, a lányok közössége összetartóbb, egységesebb. II. A CSOPORTLÉGKÖR MUTATÓJA: A mutató, mint viszonyszám, azt jelzi, hogy a személyes vonzalom mennyire határozza meg a funkciók betöltését, az arra való szavazást, a kétféle választásban – rokonszenvi és közösségi – milyen mértékben érvényesülnek a szubjektív motívumok, és csoportnormák. A mutató bal oldalára a rokonszenvi, jobboldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos elosztása kerül. A

gyakorisági táblázat alapján: Bal oldal (személyes oldal) Rokonszenvi kérdés eloszlási mutatóinak átlaga: 3 + 1,7 + 2,4 = 7,1 = 2,3 3 3 Jobb oldal (funkció oldal) Köz. funkcióra vonatkozó mutatóinak átlaga: 2,5 + 2,5 + 2,8 = 7,8 = 2,6 3 3 kérdés eloszlási Általános iskolai osztályról van szó, az optimális mutató: 2-2,3 : 3,2-3,8. Jelen esetben a személyes oldal megegyezik az optimálissal, de a funkció oldal jóval kevesebb. A mutatószámokat összevetve a szóródás közepes, a választások nem elég szubjektívek, nem veszik figyelembe a közvéleményt. A funkció oldalon magasabb az érték, mint a személyi oldalon A rokonszenvi kérdések nagyrészt függetlenek a csoportnormáktól. Kedvező a légkör a társas kapcsolatok szempontjából. Általános értékelés: A csoportban a közösségi szerepek szépen kezdenek kialakulni, az egyéni képességre vonatkozó kérdéseknél igen magas az eloszlási mutatók átlaga, 5,9, ami azt

jelenti, kialakult a csoportban az, hogy ki miben ügyesebb, ennek megjelölése már nem az egyéni rokonszenvek alapján történik, hanem reális alapja van. A csoport kölcsönösségi indexe igen magas, a deklarált kapcsolatok száma is elég jónak mondható, ami azt tanúsítja, hogy igen kevés a kölcsönös kapcsolat nélküli ember, kevés a viszonzatlan kötődés, a kapcsolatok stabilitása fokozott. Ez a magas szám a fegyelmezett, konformitásra hajló közösségeket jellemzi, mutatja, hogy a csoport tagjai kapcsolataik megítélésében elég reálisak, s ugyanakkor vágyaik is érvényesülnek választásaikban. A csoport szociogramjában két olyan zárt alakzat található, melyben minden tagnak legalább két kapcsolata van. Ez fejlettebb közösséget feltételez, és több az esély magas hőfokú együttes élményekre, ezek rögzítésére és felidézésére. Fokozódik a történések feszültsége, együttes aktusaiknak nagyobb a felszólító jellege,

mozgósítja az egész közösséget. Ehhez szükségesek az áttételek, hálózatok; továbbá igen fontos, hogy a központ a közösségnek a lehető legnagyobb részét a kommunikációs csatornákon keresztül elérje. A szociogramban jól látható, hogy van egy fiú-pár, akik között háromszoros kötődés van. A fiúk és a lányok csoportjától is elkülönülnek. Veszély lehet az, hogy nem fogadják el a közösség döntéseit, normáit, kettőjük szükségletét tartják fontosnak. Végeredményként az osztályról elmondható, hogy alakulóban lévő, jó kis közösség