Sociology | Studies, essays, thesises » Szociometriai felmérés

Szocoimetriai felmérés 1 Szeged, 2004. Kérdések középiskolai osztály vizsgálatához 1. Ha az osztályfőnököd hosszabb ideig akadályozva lenne az osztály vezetésében, a tanulók közül ki lenne a legalkalmasabb arra, hogy helyettesítse? 2. Ha bajba jutnál, a társaid közül kire számíthatnál a leginkább? 3. Kire számíthatnál legkevésbé? 4. Ha az iskola mulatságot rendezne, társaid közül ki tudná a legjobban megszervezni? 5. Ha vicclapot indítanátok, ki tudná megszerkeszteni? 6. Kinek mondanád el a titkodat? 7. Kinek nem mondanád el a titkodat? 8. Ki a legjobb sportoló? 9. Ki a legerősebb? 10. Kivel fogsz érettségi után is kapcsolatot tartani? 11. Kivel nem szeretnél érettségi után kapcsolatot tartani? 12. Ki alkalmas leginkább a vezetésre? 13. Ha az osztály klubdélutánt rendezne, ki lenne a legalkalmasabb annak megszervezésére? 14. Ha az osztály több napos utazásra indulna, kivel utaznál szívesen egy fülkében? 15. Ha az

osztály döntőbíróságot alakítana kisebb fegyelmi ügyek megtárgyalására, kiket jelölnél a bíróság tagjainak? 16. Kivel töltenél szívesen együtt egy vasárnapot osztálytársaid közül 17. Diákparlamentben ki képviselné legjobban az osztályt társaid közül? Instrukció A több szempontú szociogram alkalmazásában az instrukciónak ugyanazok az elvei érvényesek, mint a Moreno-féle szociometriai felmérésben: a vizsgált csoport valamennyi tagja legyen jelen; közölni kell, hogy milyen keretre vonatkozik a vizsgálat; el kell mondani, hogy milyen célból készült, hangsúlyozni kell a feltétlen titkosságot. A több szempontú szociogram esetében azonban az instrukcióra is több időt szánnak. A feladat nagyobb; a felmérőlap kitöltése 20-30 percig tart. A hosszabb magyarázattal megpróbálunk nagyobb érdeklődést kelteni, és igyekszünk a bizalmat megnyerni. Példaként közöljük egy irodai szociometriai felmérés instrukciós szövegét:

"Hivataluk vezetői bíztak meg bennünket azzal, hogy néhány szervezési kérdésben szociálpszichológiai vizsgálatot végezzünk, eredményét összesítsük, és így nyújtsunk segítséget a szervezési feladat hatékonyabb megoldásához. Ezt a vizsgálatot mi egy jól ismert, világszerte használt társadalomlélektani módszerrel szeretnénk elvégezni. Az igazgatóság tudomásul vette, hogy a vizsgálati lapokat teljes titoktartással kezeljük: a vizsgálatot feldolgozó szakemberen kívül a vizsgálati lapokba betekintést senki sem kaphat, annak adatairól csak összesített, az egyes személyeket nem érintő jelentést készítünk. Az adatok figyelembevételével dolgozzuk majd ki javaslatainkat az állandó és az ideiglenes irodai munkacsoportok összeállítására, elhelyezésére. A vizsgálati lap: kérdőív. A legtöbb kérdésre neveket kell írni válaszul Annyi nevet, ahányat a válaszoló szükségesnek tart. Tegyük fel például, hogy egy

olyan kérdés lenne a vizsgálati lapon, hogy az iroda jelenlegi dolgozói közül egy felelőst kell választani, aki az irodájukban az írószereket, a nyomtatványokat, egyszóval a fogyóeszközöket kezeli. Mindenki körülnéz, magában mérlegeli, hogy kik lennének alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására. Aki úgy gondolja, hogy csak egy olyan személy van, aki megfelelne, az annak az egynek a nevét írja a kérdőívre. Aki két, három vagy akár négy kartársáról gondolja, hogy jól oldaná meg a feladatot, az ezt a két-három vagy négy nevet írja a megfelelő sorba. Kérjük, hogy mindenki minden kérdésre válaszaljon. Lehetőleg egy kérdést se hagyjanak ki." 2 Vizsgálat Egy 23 főből álló középiskolai IV. osztály vizsgálata Szerkezeti mutatók: 1. CM mutató, amely a központ és a perem viszonyát fejezi ki. Tartalmazza a társas mező központi alakzatának a kiterjedését, az ennek befolyása alatt álló társas övezetet és az

ettől elkülönült peremet. Az osztályban három zárt alakzat figyelhető meg: 23 14 4 9 12 11: hat lányból álló központ 10 6 15 8: négy fiúból álló zárt alakzat 22 19 20 13: négy fiúból álló zárt alakzat Központnak az első zárt alakzatot tekintjük, így a központ 6 főből áll. A központ befolyása alatt álló, vagy hozzá kapcsolódó társas övezet a fent említett két zárt alakzatból, valamint a zárt alakzatokat összekötő csillaghelyzetű (5, 2) és a láncban elhelyezkedő (3 17 1 16) személyekből áll, összesen 14 fő. Magányosak: 21 7 18, azaz 3 fő, páros kapcsolat nincsen. Tehát a CM mutató abszolút számban: A CM mutató értéke %-ban kifejezve: 6 - 14 - 3 26,1- 60,9 - 13 Az átlagértéktől (20-50-30) ez kismértékű eltérést mutat a centrum javára. Arra utalhat a kapott érték, hogy a központ jelentősen kiterjedt, szinte az egész csoportot felöleli. Nagyon kevesen tartoznak a peremhelyzetűek közé, és nagyon sokan

vannak a központi alakzat befolyása alá tartozó társas övezetben. 2. Az alakzatok arányai a társas mezőben: csillag, lánc, pár, magányos, zárt alakzat. Csillag alakzat az a nyitott szociometriai alakzat, amelynek középpontjában legalább négy kölcsönös kapcsolattal rendelkező személy áll. Csillag helyzetben vannak ebben a csoportban: 5 23 22 20 2 10, 6 fő (26%). Ez egy zárt alakzathoz kapcsolódó csillag, amely az átlagosnál (19%) erősebben biztosítja a központok véleményének több irányba történő továbbvitelét, elősegíti a közvélemény kialakulását, szétágazó hír- és véleményközvetítő hálózatra, és jól mozgósítható közösségre utal. Nincsen egy személy körül elhelyezkedő csillag, ami arra utal, hogy az osztályban nincs sztárképzés. Zárt alakzatban helyezkedik el 14 fő, a társas mező 61%-a. Ez az átlagnál (45-50%) jóval magasabb arány jól szervezett közösségre utal, jó a csoport

közvéleményalakító képessége, a közösség könnyen mozgósítható. Lánc alakzatban három fő ( 3 17 1 ) helyezkedik el, ők is inkább a három központi helyzetű csoportot kötik össze, ez a gyors híráramlást biztosítja. A magányosok átlaghoz közeli aránya (13%), ami 3 főt jelent ( 7 18 21 ), is azt mutatja, hogy egy jól irányított, rendszerint nyugodt légkörű közösségről van szó. 3 3 Kohéziós mutatók, amelyből az együttesség feszültsége olvasható le (kölcsönösség, sűrűség, kohézió, viszonzottság). A kölcsönösségi index, amely kifejezi, a társas mezőben lévő személyek kölcsönös kapcsolatának %-os arányát: 86,9% (vagyis a 23 főből 20 rendelkezik kölcsönös kapcsolattal). Ez megfelel a 85-90%-os átlagértéknek Ez az érték jól mozgósítható, tagjainak biztonságot jelentő, érettebb közösségre utal. A sűrűségi mutató a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa,

amelynek értéke: 1,74, ami megmutatja az egy főre eső kölcsönös kapcsolatok számát. Ez az érték jóval meghaladja az átlagot (0,9-1,1), ami nagyon stabil közösségre utal Egy embernek átlagosan 3,48 kölcsönös kapcsolata van. A kohéziós index a társas mezőben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak realizálódott százalékát adja meg. A jelen esetben ez az érték 253, az ebből számolt indexérték (0,1581) azt mutatja, hogy a lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak 15,8%-a realizálódott tényleges kölcsönös kapcsolatban. Az átlagos értéket (10-13) ez az érték meghaladja, ami ugyancsak arra utal, hogy a csoportban magas fokú kohézióról beszélhetünk. Az ilyen közösség képes nagy együttes teljesítményre. A viszonzott kapcsolatok mutatója a deklarált kapcsolatokból a kölcsönös kapcsolatok arányát fejezi ki. Az 50,35-os érték az átlag (40-50) felső határán van, ezzel a kapcsolatok fokozott stabilitására

utal, fegyelmezett, konformitásra hajló közösséget jellemez. A csoport tagjai kapcsolataik megítélésében elég reálisak, ugyanakkor vágyaik is érvényesülnek választásaikban. A kohéziós mutatók összességükben arra utalnak, hogy az adott társas mezőben az együttesség élménye feltehetően közösségi tudatban, szolidaritásban és a közös ügyekben való részvétel alakjában egyaránt megnyilvánul. 4 Kölcsönösségi tábla 1 2 1 2 3 x 7 4,6,5, 8 X 2 4 6 2,8 7 8 1,2,4, 5,6,7, 9,10 1,2 6 x 7 1,2,3, 4,5,6, 7,8,9 2 8 9 2, 1,3,5, 6 11 1,2,3, 4,5,6, 7,8,9, 10 9,10 1,2,6, 3,4,8, 7,8,10 9 12 13 5,6,8, 9 14 2 3,5,8, 10 2 1 14 15 16 17 18 1,2,3, 1,3,4, 4,5,6, 5,6,9 7,9,10 1,4,5, 6,7,9, 10 1,2,3, 4,6,7, 9,10 1 2,4,9 1,2,3, 4,5,6, 9,10 4 1 1,3,4, 5,6,8, 9,10 1,2,3, 4,5,6, 8,10 5,6 1,2,3, 2,3,4, 4,5,6, 5,7 7,8,9, 10 1,2 dk 3*- 2* 1* Ök 1,2,3, 4,5,6, 9 9 1,2,3, 4,7,8, 9,10 1,2,4, 5,9,10 11 2 0 0 2 9

2 2 0 4 6 2 1 0 3 1,3,4, 5,6,9 6 3 1 1 5 5,6,9 1,2,9, 10 9 3 1 2 6 4 1 0 2 3 6 0 0 0 0 4 0 2 1 3 8 3 0 1 4 5 1 2 1 4 22 23 1,2,3, 5,8 1,2 1 1,6,9, 10 1,3 9 1,10 x 1,3,6, 7,8,9 6,9 1,2,3, 4,7,8, 9,10, X 1,2,3, 5,6,9 1,5,6 1,3 5 2 2 1 5 1,2,3, 4,5,6, 7,8,9, 10 1,3,6, 7,9,10 x 1,3,7, 8 1,2,3, 7,8,9, 10 7 2 2 1 5 5 3 0 0 3 8 1 1 2 4 7 0 2 0 2 x 2, 21 1,2,3, 1,2,3, 4,5,9, 4,5 10 8 1,2,3, 5,6,8, 9,10 1,2,3, 5 ,6,9 20 2,3 3 x 19 1,3,4, 1,3,4, 5,6,7, 7,9,10 8,9,10 2 8 x 3, 13 2 5 3 10 12 1,2,4, 5 x 1,2,4, 5,6,7, 9 11 1 x 3,9 10 1,2,3, 4,5,6, 7,8,9, 10 5 9 9 2,5,6, 7,9 x 4 15 7 1,2,3, 3,4,5 4,5,6, 7,9,10 1,2,3, 4,5,6, 7,8,10 x 3 5 1, 1,3,6, 8,9 1,2,3, 1,2,10 1,3,5, 4,5,6, 6 8,9,10 7,8,9, 10 1,2,4, 8 x 8 x 2,8 1,2,3, 1,4,6 4,5,6, 7,9,10 1,2,4 5 1,2,4, 5,6,9, 10 1,2,3, 4,5,6, 7,8,9 1,2 5 1,2,4, 5 16 6,3 17 1,6,9, 18 1,2,4, 10, 6,10, 2,5,6 1,3,5,

9,10 6 3 1 1,2,7, 1,4,7, 8 10 1,3,7 19 20 1,2,3, 1,2,3, 8 1,2,5, 6,8,9 1,5,6, 8,9 1,2,3 22 2,9, 23 vál 4 3 9 1,3,4, 2,9,10 5, , 12 6 10 4 0 8 1,2,3, 4,5,8, 9,10, 7 2,4,10 x 1,2,3, 5,6,7, 10, 1,2,3, 4,6,10 1,2,3, 6,7,8, 10, 8 2,6,10 10 1,2,4, 5,6,9, 10, 1,2,3 1,2,3, 1,3,4, 4,10 5 9 3 6 6,9,10 6,7,9 , 21 x 5 5 8 1,2,3, 4,5,6, 7,8,10 7 3 6 1,3,4, 6,8,10 5,6,7, 8,9,10 1,4,8 8,10 x 1 1 1 3 1,2,4 6 2 0 0 2 9 0 0 0 0 5 4 0 0 4 9 5 0 1 6 9 0 0 0 0 5 3 2 0 5 9 4 3 0 7 159 44 22 14 80 1 1,2,3, 5,6,7, 8,10 1,2,3, 8 x 5,6,8, 9,10. 2,10 1,2,3, 8,9 6,8,9, 10 1,2,3, 1,2,3, 4,5,6, 4,5,6, 7,8,9, 7,8,9, 10, 10 9 10 7 5,6,10 x 4 1,2,6, 7,9 10 9 x 1,2,3, 5,6,7, 10 1,2,3, 4,6,7, 9 1,2,3, 6,8,9 8 x 1 9 x 13 10 6 Szociomatrix 19 20 13 16 22 1 2 3 17 23 5 6 4 9 11 12 14 10 8 15 7 18 21 vál 19 20 13 16 22 X 7 7 6 7 7 X 3 7 3 X 6 1 7 8 7 2 X 1 8 4 4 7 X 2 1 2 4 4 3 17 23 5 6 4 9

11 12 14 10 8 15 7 18 21 2 X 4 X 2 X 4 4 2 2 2 2 7 X 3 3 X 4 X 7 3 3 4 4 2 2 1 8 1 2 4 4 X 1 3 X 4 4 2 2 8 1 1 3 X 7 9 2 1 7 X 1 4 9 1 X 4 2 2 X 1 1 X 2 2 2 X 2 2 2 X X X 4 6 3 3 5 2 4 3 2 7 6 3 5 4 5 5 4 4 3 2 0 0 X 0 Ök 27 27 17 9 26 8 11 13 8 25 17 5 23 16 18 13 12 8 5 4 0 0 0 7 SZOCIOGRAM 8 Gyakoriségi mátrix 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 2 3 Rokonszenvi kérdések 4 5 6 9 10 2 2 1 0 1 3 4 5 4 1 3 3 4 7 2 4 4 4 5 4 2 3 3 3 5 5 5 3 4 4 0 1 2 1 1 0 0 0 0 0 0 0 4 5 2 3 5 3 6 6 4 5 3 2 8 2 4 3 3 4 5 2 4 2 1 3 4 1 3 2 3 3 5 7 4 3 3 6 6 2 4 3 3 3 2 2 0 0 0 0 2 4 3 1 0 1 2 1 3 2 2 1 3 3 2 3 2 2 8 6 6 5 6 7 5 5 5 4 5 6 0 0 0 0 1 0 9 9 5 5 6 7 9 5 6 3 2 3 98 84 71 56 61 68 20 21 20 19 20 19 4.9 40 36 29 31 36 2 2 3 1 5 4 2 2 3 3 0 0 0 0 4 1 4 5 4 3 3 3 3 1 2 5 1 2 0 1 0 3 2 2 2 2 7 7 3 6 0 0 10 3 6 3 66 59 18 20 3.7 30 titok tanulás Összesen 7 8 0 2 1 3 2 1 0 2 3 4 2 0

1 2 0 1 1 1 4 3 0 3 4 40 18 2.2 0 2 2 2 5 0 0 1 5 2 1 0 2 2 0 3 1 6 5 7 0 2 5 53 17 3.1 Rokonsze mvi 13 24 34 24 32 5 0 27 35 31 23 20 35 24 5 14 15 19 52 39 1 54 37 563 22 25.6 Titok Tanulás 0 2 1 3 2 1 0 2 3 4 2 0 1 2 0 1 1 1 4 3 0 3 4 40 18 2.2 0 2 2 2 5 0 0 1 5 2 1 0 2 2 0 3 1 6 5 7 0 2 5 53 17 3.1 Összesíté Hierarchia s rangsor 13 28 37 29 39 6 0 30 43 37 26 20 38 28 5 18 17 26 61 49 1 59 46 656 22 29.8 19 12 8.5 11 6 20 23 10 5 8.5 14.5 16 7 13 21 17 18 14.5 1 3 22 2 4 2x-es=33.53321 1.5x-es=2514991 átlag=28.52174 szórás=16.76661 9 Jelentőségindex: Elsőrendű jelentőségű: 9 fő: 3,5,9,10,13,19,20,22,23 6 fő 2,4,8,11,14,18 34-nél több Másodrendű jelentőségű: 25 fölött Jelentéktelen személyek: 8 fő Jelentőségindex: 0.652174 15/23= A csoport 65%-a bír legalább másodrendű jelentőséggel. Széli helyzet mutatója: 9:6 Az elsőrendű és a másodrendű jelentőségű egyének aránya a közösségben. Csoportlégkör mutatója:

Rokonszenvi kérdésekben a szóródás : 25.6 Funkcionális kérdésekben a szóródás: 2.66 A rokonszenvi kérdésekben mindenki a saját szubjektív véleményét érvényesítheti, míg funkcionális kérdésekben a csoportnorma, a közvélemény hatása érződik. 10