Economic subjects | World economics » Ágár Davaajav - Mongólia privatizációjának elemzése

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány Ágár Davaajav MONGÓLIA PRIVATIZÁCIÓJÁNAK ELEMZÉSE Diplomadolgozat Konzulens: Ferkelt Balázs Budapest 2002 http://www.doksihu TARTALOM 1. BEVEZETÉS . 5 2. MONGÓLIA RÖVID BEMUTATÁSA . 7 2.1 MONGÓLIA FÖLDRAJZA 7 2.2 MONGÓLIA TÖRTÉNELME 8 2.3 MONGÓLIA GAZDASÁGI HELYZETE 9 3. A PRIVATIZACIÓ ÁLTALÁNOS ELEMZÉSE . 11 3.1 PRIVATIZÁCIÓ A 20 SZÁZADBAN 11 3.2 A PRIVATIZÁCIÓ MEGKÖZELÍTÉSI SZEMPONTJAI 12 3.21 Pragmatikus indokok. 12 3.22 Ideológiai indokok. 13 3.23 Üzleti indokok . 14 3.24 Populista indokok. 14 3.3 A PRIVATIZÁCIÓ CÉLJAI 15 3.31 Állami célok. 15 3.32 Vállalati célok . 15 3.4 PRIVATIZÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKADÁLYAI 16 3.5 A PRIVATIZÁCIÓ FŐBB FORMÁI 16 3.51 Vagyonjegy. 17 3.52 Tőkeegyesítés . 18 3.53 Tőkeemelés . 18 3.54 Helyi

önkormányzati és közalapítványi forma. 19 2 http://www.doksihu 3.55 Alkalmazotti részvényvásárlási forma . 19 3.56 Vagyonkezelés üzleti alapon: . 20 3.6 A PRIVATIZÁCIÓS STRATÉGIÁK FŐ DIMENZIÓI 20 4. 3.61 A vagyonértékelés . 20 3.62 Az új tulajdonos kiválasztása . 20 A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI. 22 4.1 PRIVATIZÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI CÉLJA ÉS A MEGVALÓSÍTÁS LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE . 22 4.2 A GAZDASÁG STABILIZÁCIÓJA A PRIVATIZÁCIÓ SORÁN 25 4.3 TULAJDONJOG, MINT A PRIVATIZÁCIÓ FONTOS KÉRDÉSE 26 4.4 PRIVATIZÁCIÓS JOGALKOTÁS INTÉZMÉNYEI 29 5. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ ELSŐ SZAKASZA . 31 5.1 A PRIVATIZÁCIÓ KEZDETE 31 5.2 A VÁLLALATOK PRIVATIZÁCIÓJA 32 5.3 PRIVATIZÁCIÓ A MEZŐGAZDASÁGBAN 36 5.4 A PRIVATIZÁCIÓ VÉGREHAJTÁSA 36 5.5 A KISPRIVATIZÁCIÓ ÉRTÉKELÉSE 37 6. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ MÁSODIK SZAKASZA . 38 6.1 A “NAGYPRIVATIZÁCIÓ“ KEZDETE 38 6.2 AZ ÁLLAMI VAGYON

BIZOTTSÁG 38 6.3 "AZ ÁLLAMI VAGYON PRIVATIZÁLÁSA 1997-2000 PROGRAM" 43 6.4 A NAGYPRIVATIZÁCIÓ A KÜLÖNBÖZŐ IPARÁGAKBAN 46 6.5 A LEGNAGYOBB ÉS LEGÉRTÉKESEBB VÁLLALATOK PRIVATIZÁLÁSA 49 3 http://www.doksihu 7. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓBAN SEGÉDKEZŐ SZERVEZETEK 56 7.1 USAID PROGRAM 56 7.2 BARENTS GROUP LLC 58 8. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ JÖVŐJE . 60 8.1 AZ ÁLLAMI VAGYON PRIVATIZÁLÁSA 2001-2004-BEN ELNEVEZÉSŰ PROGRAM. 60 8.2 A BANKPRIVATIZÁCIÓ TERVE 60 8.3 A TERMŐFÖLD PRIVATIZÁLÁSÁNAK TERVE 61 8.4 PRIVATIZÁCIÓ A TÁRSADALMI SZERVEZETEKNÉL 61 9. ÖSSZEGZÉS . 63 10. A TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 65 11. FELHASZNÁLT IRODALOM 66 4 http://www.doksihu 1. BEVEZETÉS A privatizáció 1980-as években világszerte terjedő „mozgalom” volt, megvalósítása mélyreható változásokat hozott minden olyan országban, ahol lezajlott. Nemcsak a volt szocialista országokban, hanem a vegyes gazdasági rendszerű fejlett országokban is

voltak ilyen törekvések, melyek csaknem ugyanolyan módszerekkel, bár nem ugyanolyan lépésekben mentek végbe. A volt szocialista országokban az 1990-es években kezdték meg a privatizációt. Ennek oka az volt, hogy az állami tulajdon egyeduralkodása súlyosan leépítette az adott országok gazdaságát, és akadályozta azok növekedését, melynek következtében az életszínvonal, s egyúttal a fogyasztói igények is csökkentek, s a társadalom fejlesztési tervei sem tudtak megvalósulni. Az 1980-as években a piacgazdasági rendszerű országok költségvetési hiányának növekedése, valamint az egyes vállalatok veszteségei a makrogazdaságra is rossz hatást gyakoroltak. De főleg a szocialista országokban népi címszóval illetett, valójában gazdátlan, a tulajdonosi szemlélet hiányával kezelt vagyon, eredményezte a gazdasági- és a társadalmi helyzet globális hanyatlását, szükségessé téve a mielőbbi intézkedéseket. A kapitalista

világ vegyes gazdasági rendszerben működő országaiban az állami vagyon privatizálása leginkább a Brit modell alapján ment végbe. A 5 http://www.doksihu nagyvállalatok eladás útján kerültek át a magánszektorba, hiszen ezekben az országokban megvoltak az ehhez megfelelő saját tőkével rendelkező magánbefektetők. Ezzel szemben több volt szocialista országban az úgynevezett kuponos modell alapján hajtották végre a tulajdonváltást. Természetesen a privatizációs folyamat mindenütt különböző módszerekkel zajlott, az adott ország gazdasági, politikai, és társadalmi sajátosságainak megfelelően. A mongol privatizációnak is a szocialista gazdasági rendszer bukása, az 1990es években lezajlott rendszerváltás adta meg a szabad utat. A privatizáció, a rendszerváltással párhuzamosan Mongóliában is történelmi változásokat jelentett. Ezekben az években lett tagja az ország a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a Világbanknak és a

WTO-nak. A Mongol kormány gazdaság-átalakító programja döntően az említett szervezetekkel közösen készített helyzetelemzésen alapult. A korábbi egyoldalú KGST-függés után, a nemzetközi szervezeteken keresztül, az ország jelentős segítséget kapott fejlesztéseihez az USA-tól és Japántól, valamint számos más országtól, segély és hitel formájában. Az átalakulással és fejlődéssel kapcsolatos gondokkal terhelt gazdaság számára fordulópontot jelentett az 1994 év, mikor a gazdaság hanyatlása megtört és az utóbbi 5 évben először nőtt a GDP. 6 http://www.doksihu 2. MONGÓLIA RÖVID BEMUTATÁSA 2.1 Mongólia földrajza Mongólia a 40-50-dik szélességi fok között terül el, északról Oroszország belső-ázsiai vidékei, délről Kína belső-mongol tartománya határolja. Az ország területe 1.565 ezer km2, népessége 2694432 fő (2002 július) Az ország népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon, 1,72 fő/km2.

Mongólia lakosságát 90 %-ban halha mongol, 5%-ban burját, 4%-ban kazah nemzetiségű, ezen kívül kevesebb, mint egy százalék orosz és kínai állampolgár alkotja. Az összlakosság 55%-a a városokban él A lakosság többsége (94-95%) lámaista (buddhista) vallású, négy százalék mohamedán . Az ország fővárosa az 650 ezer lakosú Ulánbátor. 7 http://www.doksihu Az ország területének 79 %-a legelő, 10 %-a erdő, 1 %-a szántó és 10 %-a terméketlen sivatag. A januári hőmérséklet -20, -40 Celsius fok, a júniusi 1037 Celsius fok között van Az évi csapadék mennyisége november 1 és április 30. között 10-100 mm, május 1 és október 31 között átlagosan 100-350 mm, tehát a csapadék kevés és eloszlása nem egyenletes. 2.2 Mongólia történelme Mongólia ősidők óta lakott területét az i.e 3 században a hun törzsszövetségek vették birtokukba, majd a 6-8. században a türk törzsek fennhatósága alá került át. Az egységes

mongol birodalom a 13 században alakult ki, s hódítások révén kora legnagyobb birodalma lett. (1206-ban Dzsingisz Kán minden mongolok uralkodója (1162-1227 lett) A 15. században a megerősödött fejedelemségek között ádáz küzdelem folyt A 16. század második felében kezdődött meg a lámaizmus terjedése A fejedelemségek a 17. század közepére meggyengültek és fokozatosam mandzsu fennhatóság alá kerültek. Míg Belső-Mongóliában erős kínai gyarmatosítás folyt, addig Külső-Mongóliában az orosz gazdasági befolyás erősödött. A 20. század elejére a nemzetiségi arisztokrácia és a külföldi hódítók kettős nyomása alatt élő jobbágyok népi forradalmi szervezkedésbe fogtak. 1911-ben, a kínai forradalom teremtette helyzetben, a fejedelmek államcsíny útján vetettek véget a kínai fennhatóságnak. Az orosz forradalom hatással volt Mongóliára is. Hosszas csatározások után az 1921-ben, orosz segítséggel, létrejött az

úgynevezett népi kormány, és megkezdődött az ország „szocialista fejlődése” 8 http://www.doksihu 1962-ben lett tagja az ország a KGST-nak. 1989-ben rendszerváltás zajlott le békésen úton, és a közel 70 éves szocialista bürokráciát felváltotta a demokratikus rendszer, ezzel Mongólia is elindult a gazdasági reformok és a piacgazdaság felé vezető úton. 2.3 Mongólia gazdasági helyzete Mongólia agrár-ipari ország, az egy főre jutó GDP 424 USD, a bruttó nemzeti termék 1,3 Mrd USD, melynek 25 %-a az iparból és 30 %-a a mezőgazdaságból származik, ennek megfelelően a munkaképes lakosság 34 %át a mezőgazdaságban, 27 %-át az iparban foglalkoztatják. A mezőgazdasági termelés legfontosabb területe az állattenyésztés, melynek meghatározó jelentőségű állatfajtái a ló, a teve, a kecske, a szarvasmarha és a juh. A sivatagos déli részekkel (Góbi sivatag) ellentétben, a csapadékosabb észak-keleti részeken lehetséges a

növénytermesztés is, melynek 80 %-át a búza teszi ki, a második és harmadik helyen pedig az árpa és a zab termelése áll. Az ország ásványi kincsekben igen gazdag, de a lelőhelyek többsége kiaknázatlan. Jelentősebb termelés csak a barnaszén-, fluorit-, molibdén- és rézbányákban folyik, de az utóbbi években az aranybányászat is jelentősen fejlődött. Az ipar elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására épül A könnyűipar legfőbb ágazatai a fa-, a bőr- és a gyapjúipar, valamint a cipő- és ruhagyártás, melyek a hús és a tejiparral együtt az ország termelésének 55%-át adják. 9 http://www.doksihu Az ország exportjának 17 %-a élőállat, 13 %-a hús, 10 %-a gyapjú, 8 %-a bőr. Jelentős része a 1990-es évekig a volt KGST országokban irányult, de fő iránya manapság is Oroszország, emellett jelentős partnere még Kína, Japán és DélKorea is. Az ipar fejlesztésének célja az exportált termékek

feldolgozottsági fokának növelése, s ezzel az exportcikkek piaci versenyképességének fokozása. Az import legnagyobb részét, a Mongóliában szinte teljesen hiányzó, gépipari termékek teszik ki. Mongólia külkereskedelme (millió USA dollár) 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Export (fob) 473,3 424,3 451,5 345,1 358,3 466,1 Import (cif) 450,9 468,3 503,3 415,3 512,8 Fő exporttermékek 2000-ben • Réz koncentrátum -$150,6 millió (467 ezer tonna) • Rövid szőrű kasmír -$51,8 millió (739,2 tonna) • Sima kasmír - $21,9 millió (715,8 tonna) • Fluorrúd koncentrátum -$12,8 millió (123,5 ezer tonna) • Irha és bőr -$32,6 millió (3855,5 ezer darab) • Kötött ruházat -$25,1 millió (2668 ezer darab) Fő importtermékek 2000-ben • Olajtermékek -$89,9 millió • Élelmiszeripari termékek -$43,7 millió • Gépjárművek -$39,5 millió 10 614,5 http://www.doksihu 3. A PRIVATIZACIÓ ÁLTALÁNOS ELEMZÉSE 3.1 A

privatizáció a 20 században A múltszázad utolsó 25 évében az állami tulajdonlás leglelkesebb hívei is elbizonytalanodtak, hisz az állami tulajdonú vállalatok még a kapitalista világ vegyes gazdaságaiban is nehézségekkel küzdöttek, nem beszélve a szocialista országokban tapasztalható gazdasági helyzetről. Ezzel kapcsolatban Jackson és Prais (1994) az alábbiakat írták: „A nagyfokú állami részvétel súlyosan leépíti az adott ország gazdaságát, növekedését gátolja, ennek következtében csökken az életszínvonal, s ezzel párhuzamosan a fogyasztás is, a gazdaság pedig válsághelyzetbe kerül”. Az állami vállalatokat a költségvetés szinte folyamatosan finanszírozta, ennek következtében egyre halmozódó hiány keletkezett a vegyes és a szocialista gazdasággal rendelkező országokban egyaránt. Az állami vállalatok tulajdonváltásának megvalósítása az 1980-as években alapvetően kétféle módon zajlott, de a leginkább

követett példa az angol modell volt. Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején határozott az angol parlament az állami tulajdonú vállalatok privatizálásáról. Ekkor még széles körben működtek állami vállalatok Nagy-Britanniában. A határozatot követően több nagyvállalat került eladásra, főként az olajipar, energiaipar, távközlés, vasút, légiközlekedés területén. Később több kapitalista ország követte Anglia példáját, bár eredményeik némileg elmaradtak a szigetországéitól. 11 http://www.doksihu A volt szocialista országokban az 1980-as években vált égetővé az állami tulajdonban lévő vállalatok eredménytelen működésének megváltoztatása. Először az állami tulajdonlást megtartva kísérelték meg a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetését, növelve a vállalatok önállóságát. De ez a módszer több hátrányos következménnyel járt. A központi árszabályozás és központi felügyelet alól kiszabadult

vállalatok önállóan gazdálkodhattak, csak tájékoztatási kötelezettségük volt a kormány felé. A hirtelen jött szabadság ahhoz vezetett, hogy a vezetők gazdasági megalapozottság nélkül juttattak például magasabb fizetést, jutalmat önmaguknak és beosztottaiknak, ezzel nem javítva, sokkal inkább rontva a vállalat helyzetét. A működési költségek egyre növekvő veszteséget okoztak, melyeket szintén az államkasszából kellett finanszírozni. Ez az egyre fokozódó tendencia súlyos inflációt gerjesztett, egyre tarthatatlanabbá téve a gazdaság helyzetét. Az említett időszakban végrehajtott tulajdonszerkezet-átalakítási kísérletek nem mindig az angol modellt követték, Csehország, Mongólia és Oroszország az úgynevezett kuponos módszert választotta, vagyis a nagykorú állampolgárok részvényekre váltható ingyenes utalványokat kaptak. 3.2 A privatizáció megközelítései szempontjai 3.21 Pragmatikus indokok A pragmatikus

megközelítés célja a jobb, költséghatékonyabb kormányzás megteremtése. Amikor a kormány súlyos pénzügyi nyomás alá kerül, az állami kiadások nőnek, viszont a lakosság ellenzi az adóemelést, a hivatalnokok minden lehetőséget megragadnak, hogy javítsák a helyzetet. Egyik lehetőségként valamilyen elmés könyvelési megoldás adódik, amely elfedi a 12 http://www.doksihu bevételek és a kiadások közötti különbségeket, vagy másik lehetőségként hitelt vehetnek fel a hiány pótlására. A privatizáció a kormányzati erőforrások termelékenységének javítására irányuló stratégia. Ha helyesen hajtják végre, jelentősen emeli a hatékonyságot anélkül, hogy a szolgáltatás minősége romlana. Ezért a költségérzékeny kormányzati tisztviselők, a kormányzati munka javítását követelő, és más privatizációpárti csoportok által támogatva úgy tekintenek a privatizációra, mint a jobb közigazgatás és a

költséghatékonyabb kormányzás eszközére. 3.22 Ideológiai indokok E nézet hívei a politika és gazdaságfilozófia elveire hivatkoznak, céljuk a kisebb kormányzat kialakítása, amit azzal indokolnak, hogy az állami szektor túl nagy, túl erős, túlságosan beavatkozik az emberek életébe, és ezzel veszélyezteti a demokráciát. Úgy tartják, a kormány döntéseit pusztán politikai érdekek vezérlik és ezért kevésbe megbízhatóak, mint a piaci döntések. Mivel a lakosság jövedelmének meghatározó részét az állam használja fel, kiterjedt bürokratikus kormányzati rendszer esetén ennek elosztásával kapcsolatos döntéseket egyre távolibb és egyre felelősségre vonhatatlanabb kormányzati szervek hozzák, a kormányzat és újabb területeket von hatása alá, ezzel a szabadság szenved csorbát. A túlzott kormányzati befolyással kapcsolatos másik ideológiai aggály a kormánnyal szembeni bizalmatlanságból eredő károkra vonatkozik. E

nézet hívei szeretnék csökkenteni az állami szektor szerepét, és növelni a magánszektorét. A privatizációt ideológiai alapon támogatók kevesebb állami befolyást akarnak, míg a pragmatikusok „soványabb”, de hatékonyabb államot. 13 http://www.doksihu 3.23 Üzleti indokok A privatizáció az üzleti élet szereplőitől is kap támogatást. Ők azt szeretnék, hogy kiterjedtebb üzleti szektor jöjjön létre. Indoklásuk, hogy a kormányzati kiadások a gazdaság erőforrásainak jelentős részét szívják fel, holott többet kellene a magáncégnek juttatnia, hisz a magánszektor jobban tudná hasznosítani az állami vállalatokat és az állami vagyont. Az üzleti csoportok olyan törvények meghozatalát követelik, amelyek megtiltják a kormánynak olyan tevékenységek végzését, amit az adófizető magánszféra is el tud végezni. Szerintük a szóban forgó iparágnak, tőkejavaknak ragyogó esélyei és innovációs lehetőségei lennének

magánkézben, míg, ha a vállalat megmarad a közületi szektor keretein belül, csak stagnálás és romló hatékonyság lesz az eredmény. 3.24 Populista indokok A populisták ellenzik mind a túl befolyásos kormányt, mind a nagyvállalatokat, és támogatják a helyi szerveződéseket, valamint az egyén jogokkal való felruházását. E nézet egyik megfogalmazása a következő: Az ország közületei intézményesültek, túlbürokratizáltak, túlságosan védik a saját érdekeiket. Ezeket a nagy rendszereket az emberek szolgálatába kell állítani. Vagyis a populisták szerint, nagyobb választási lehetőséget kell biztosítani az embereknek a közszolgáltatások téren, hogy ne kelljen a távoli bürokráciákra támaszkodniuk. A populisták azért támogatják a privatizációt, mert lehetővé teszi a helyi intézmények és a helyi közösségi érzés erősítését. 14 http://www.doksihu 3.3 A privatizáció céljai 3.31 Állami célok: • az állam

gazdasági szerepének csökkentése • hatékony és rugalmas magánvállalati szektor kialakítása • az állami kiadások csökkentése • az állami bevételek növelése • a vállalati hatékonyság növelése • a javak és szolgáltatások minőségének javítása • a fogyasztókkal szembeni felelősség növelése • a gazdaság decentralizálása, a tulajdonos réteg szélesítése • új beruházások vonzása, új vállalkozások előmozdítása • a külföldi hitelezők kielégítése • a politikai szövetségesek jutalmazása 3.32 Vállalati célok: • új beruházások vonzása • a vállalati struktúra átalakítása • új, modern vezetési módszerek bevezetése • a hatékonyság, a minőség és a rugalmasság javítása • új piacok megszerzése. Néha ugyan a fenti célok mindegyike kívánatos lenne, holott egyszerre nem teljesülhetnek, ezért a módszer kiválasztása előtt a lehető legpontosabban meg kell fogalmazni a kitűzött

célokat. 15 http://www.doksihu 3.4 Privatizáció megvalósításának akadályai Egy meglévő kormányzati funkció privatizálása nem mindig egyszerű. A jelenlegi szolgáltatók és kedvezményezettek legitim igényeiből kell kiindulni, és minden megalapozatlan félelmet el kell oszlatni. A privatizáció minden egyes lépése komoly problémákat rejt magában, az ellenérdekelt csoportok támogatásának hiányában megvalósítása szélsőséges esetben akár meg is hiúsulhat, de mindenképpen akadályokba ütközik. Az egyik ilyen nehézség, hogy hogyan határozzák meg az állami vállalat értéket. Egy másik annak eldöntése, hogy kinek adják el, egy magánvállalatnak vagy részvénykibocsátás útján a nagyközönségnek. Az állami szerepcsökkentés egyik fő akadálya a rendelkezésre álló tőke szűkössége, ami a fejlődő országokban igen komoly probléma, de hatással volt a folyamat sebességére még Angliában is. Még súlyosabb gondot jelent

a munkaerő kérdése, hiszen az állami vállalat sok esetben alig álcázott munkanélküliség-ellenes program, ahol az alkalmazottaktól nem várnak el komoly teljesítményt, így azok az „államtalanítást” gyakran kifejezetten ellenzik, mint ahogy ellenzik azok a politikusok is, akik a kedvükben akarnak járni. Minden változtatás ellenállásba ütközik, s a privatizáció sem kivétel ez alól, bárhogyan valósítják is meg. A politikai, bürokratikus és alkalmazotti ellenállás általános minden magánosítási tervvel szemben. 3.5 A privatizáció főbb formai A privatizáció szóra két értelmezést használunk. Szűkebb értelemben a korábban állami tulajdonban lévő vagyon magánkézbeadását jelenti. A 16 http://www.doksihu szélesebb értelmezés szerint a gazdaság privatizálásának folyamatán azt kell érteni, hogy az ország gazdaságában a magánszektor részarány nő, míg végül domináns szektorává válik. Megvalósításának egyik

formája az állami vagyon eladása, de egyéb formái is lehetségesek, méghozzá az alábbiak: 3.51 Vagyonjegy A vagyonjegy (investment voucher) az állami vagyonból való részesedésre jogosít fel. Kivitelezése úgy történik, hogy az állami vagyon értékéhez hasonló névértékű utalványokat készítenek, melyeket az állampolgárok között ingyenesen osztanak szét. Az utalvány részvény és üzletrész vásárlására használható fel, elsősorban nyugati típusú nyilvános részvénykibocsátáshoz hasonló rendszerű privatizáció során. Az utalványokat azonban befektetési alapokon keresztül is lehet hasznosítani. Előnyei: • igazságos, tekintve, hogy minden felnőtt állampolgár hasonló eséllyel szerezhet részt az állami vagyonból • megoldást jelent az állampolgárok tőkehiányának problémájára • nem okoz inflációt • nem juttatja állami kézbe azt a kevés tőkét, ami már magánkézben van • viszonylag gyorsan végrehajtható

• a privatizációs folyamat közben kialakulnak a piacok és a piaci érték, a maradék részvények pedig már készpénzért értékesíthetők E formának nyilvánvalóan hátrányos következményei is vannak, melyek a következők: • a részvények ingyenes osztogatása nem járul hozzá a piacgazdaság kialakulásához, nem nő a vagyon hatékonysága, hisz az emberek nem 17 http://www.doksihu becsülik megfelelően azt, amihez ajándékként jutottak hozzá, mint ahogy nem becsülték meg azt az állami vállalatot sem, amely a szocializmusban névlegesen az ő tulajdonukban volt • az állam nem jut bevételhez, de adminisztratív költségek terhelik • a széles körben terített tulajdon esetén nincs olyan tulajdonos, akinek elég erős lenne a motiváltsága, és elég nagy lenne a tulajdonrésze ahhoz, hogy az irányítás és ellenőrzés feladatát magára vállalja • a vállalatvezetés színvonala még romolhat is, így a vállalat még nagyobb teher

lehet a társadalom nyakán, ha az új tulajdonosok csatlakoznak a munkásokhoz, és együtt követelik az állami támogatás fenntartását, kedvező elbírálást, védelmet a potenciális versenytársakkal szemben. 3.52 Tőkeegyesítés A tőkeegyesítés, tőkeemeléses forma készpénz és apport formában. Ez egy lassú tulajdon-átalakítási folyamat, amelyben a belső források, függetlenül a tulajdonostól, áramlanak a gazdasági vállalkozások között. Az állami, szövetkezeti tulajdonosok, magáncégek és külföldi vállalatok egyaránt részt vesznek a folyamatban. Ez esetben nem a tulajdonváltás fontos, hanem az, hogy a szereplők együttes erővel nagyobb teljesítményre képesek. Ez a forma csak közép és hosszú távon tartja szükségesnek a magántulajdon prioritását 3.53 Tőkeemelés Ez a forma a vállalati tőke emelésére és a részvények készpénzért, főként külföldi szakmai befektetők részére történő eladására alapul.

Határozottabban szem előtt tartja a tulajdonváltás igényét, de az állami vagyon feletti 18 http://www.doksihu rendelkezési jogok átadását illetően óvatos. Elsősorban külföldi szakmai befektetők bevonására törekszik, a vegyesvállalati formát preferálja úgy, hogy a külföldi tulajdonos kontrollja érvényesül a vállalat irányításában. Itt nemcsak a friss tőke beáramlásának igénye merül fel, hanem a vállalatok átszervezésére való törekvés is. A hatékony és versenyképes cég megteremtéséhez szükség van a cégvezetés reformjára, a pénzügyi- és marketingtevékenység javítására egyaránt. E privatizációs formán belül megfogalmazódott egy másik irány is, miszerint egyes állami cégeket teljes egészében külföldieknek kell eladni. 3.54 Helyi önkormányzati és közalapítványi forma Ebben a privatizációs formában a megfelelő erőforrás hiánya miatt a gazdasági társasággá alakított vállalatok

részvényeit a helyhatóságoknak és közalapítványoknak kell átadni térítésmentesen. A vállalatoknak adandó központi költségvetési támogatást fokozatosan csökkenteni kell, miközben a részvények üzletrészek osztalékával a tulajdonos testületek rendelkeznek. Ezt a formát ért kritika szerint egyrészt a közösségi szervezetek sem képesek racionálisabb tulajdonlásra, mint az állam, másrészt az esetleges rossz tulajdonosi döntések következtében jelentkező veszteségeket sem tudják finanszírozni. 3.55 Alkalmazotti részvényvásárlási forma A vállalat dolgozói, vezetői sajátos szervezetet alapítva, vagy egyéni magántulajdonosként vásárolják meg a saját cégüket. A cég megszerzését kedvezményes fizetési feltételekkel (részletfizetés, alacsony kamatszintű hitel, lízing), valamint adókedvezményekkel célszerű támogatni. Ez a forma nem átfogó privatizációs forma, csak kiegészítő módszerként szerepelhet. 19

http://www.doksihu 3.56 Vagyonkezelés üzleti alapon: Az állami társaságot vagy azok részvényeiből összeállított portfoliót pályázat útján adják át magánbefektető csoportoknak hasznosítás céljából. A vagyonkezelő egy bizonyos időtartamra vállalja a vagyon hasznosítását. A vagyonkezelés során keletkező többletjövedelmen osztozik a tulajdonossal. Ez is kiegészítő privatizációs forma. 3.6 A privatizációs stratégiák fő dimenziói 3.61 A vagyonértékelés Ezt a feladatot többféleképpen el lehet végezni, az egyik szélsőséges pólus a nagy állami vállalatok vagyonának adminisztratív felértékelése, a másik véglet a piaci értékelés. 3.62 Az új tulajdonos kiválasztása A kormányzatok úgy mutatják be a privatizációs folyamatot, mint ami elősegíti az ország gazdagodását. Az alapvető kérdés az, hogy a kormányzat a polgári elvek érvényesítésével az állampolgároknak szándékozik adni a korábbi állami

vállalatok tulajdonjogát, vagy előnyben részesítik az intézményi tulajdonosokat. A tulajdonosok típusai • Egyéni tulajdonosok: vagy új vállalkozást létesítenek, vagy megvásárolnak egy állami kézben lévő vállalatot, esetleg annak egy részét. 20 http://www.doksihu • Munkavállalói tulajdonosok: a részvénytársasággá alakított állami vállalat részvényeit a munkavállalók veszik át. • Intézményi tulajdonosok: legfontosabb alcsoportját a bankok alkotják, amelyeknek kizárólagos tulajdonosa az állam volt a privatizáció kezdetéig. Megjelent az úgynevezett kereszttulajdonlás is, azaz a bankszektoron kívül működő állami vállalatok a bankok tulajdonosai, osztoztak a tulajdonon az államigazgatás erre kijelölt szerveivel. • Hazai és külföldi tulajdonosok: kívánatos, hogy a külföldi tőke részt vegyen a korábban állami tulajdonban lévő vállalatok megvásárlásában. Ahol egy komoly külföldi cég

kezébe kerül a vagyon, ott igazi tulajdonoskép lép fel, eleget téve a hatékonyságra való törekvés és a menedzsment feletti szigorú felügyelet követelményeinek. 21 http://www.doksihu 4. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 4.1 Privatizáció társadalmi és gazdasági célja és a megvalósítás lehetőségeinek elemzése Mongóliában 1990-1991-ben békés politikai-gazdasági rendszerváltás zajlott, melynek során a korábbi szocialista rendszert, egy demokratikus, plurális berendezkedés váltotta fel. Elkezdhetett kialakulni az új piacgazdaság, és az annak megfelelő új, magántulajdonon alapuló gazdasági rend. 1991. május 31-én lépett hatályba a mongol privatizációs törvény, s valójában ez volt a magánosítási folyamat első lépése, mely eztán gyors ütemben zajlott. A kormány által létrehozott privatizációs program középpontjában (Csehországhoz hasonlóan) a részvényekre beváltható utalványok álltak,

melyek minden állampolgárt megillettek. Hasonlóan a többi volt szocialista országhoz, az államháztartás "rendbetétele" érdekében jelentősen csökkentek a korábban hatalmasra duzzadt állami támogatások és kedvezmények. A tulajdonszerkezet megváltoztatása nemcsak az állami vállalatok értékesítése, magánkézbe adása útján valósult meg. A másik fő cél az volt, hogy az értéktőzsde váljon a tőkepiac fő elemévé, és minél gyorsabban létrejöjjön egy szabályszerű részvénypiac. Ettől azt várták, hogy a későbbi tőzsdei tranzakciók során menjen végbe a közepes méretű vállalatok magánosítása. 22 http://www.doksihu Beruházások, sőt a csődbe jutott, felszámolt állami vállalatok eszközeinek felvásárlása és új termelő szervezetekbe való illesztése is a magánosítási folyamat egyik fontos eleme volt. A folyamat fő céljai a következők voltak: • A magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiépítése, a

tulajdonviszonyok rendezése • Az állami kiadások csökkentése • A gazdaság tőkehiányának csökkentése • A hazai piaci szereplők körének bővítése • Új, korszerű technológiák bevezetése, egyben a gazdálkodás hatékonyságának növelése és versenyképessé tétele • A külföldi befektetők érdeklődésének felkeltése és fenntartása • A hazai vállalkozások fejlődésének támogatása, versenyképességének növelése • A gazdasági szerkezetváltás elősegítése • Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés • Intenzív bekapcsolódás a nemzetközi gazdasági életbe • A hazai tőkepiac fejlesztése, a hazai és nemzetközi társaságok hatékony bevonása De a fenti célok nem teljesülhetnek mind egyszerre, hiszen a privatizációs folyamat különböző érdekek kereszttüzében áll, ezért fontos, hogy a követelmények, kompromisszumok kialakításán keresztül összességükben a lehető legnagyobb mértékben

teljesüljenek. A privatizációs tervet alapvetően befolyásolja az ország gazdaságának öröklött állapota, a külső- és belső eladósodás szintje, a gazdasági élet nyitottsága, a vállalatok export- és import kapcsolatrendszere, valamint a kooperációs 23 http://www.doksihu együttműködés (know-how, licenc, bérmunka) kialakult formái. A privatizációs folyamatot az uralkodó értékek, ideológiák, eszmék is formálják, alakítják. A nemzeti érzés, a nemzettudat olyan érték, mely befolyásolja a tulajdonszerkezet kialakítását meghatározó döntéseket. Az ideológiák és az eszmék sok tekintetben kész koncepciót, víziót foglalnak magukban a társadalmi - gazdasági rendszerről. A magánosítási folyamat kezdetén a mongol gazdaság szerkezete egészségtelen, a termékek versenyképessége gyenge volt, a vállalatok állandó forgótőkehiánnyal küszködtek. Számos ágazatban műszaki- technológiai lemaradás volt

tapasztalható. Alacsony szintű volt a pénzügyi menedzsment, és a marketing tevékenység, s emiatt gyenge volt a hatékonyság is. Világos volt, hogy belföldi tőke hiányában szükséges a külföldi tőke aktív részvétele is, valamint ily módon a modern szakmai-, technológiai-, vezetési- és marketing ismeretek is megszerezhetővé váltak. A privatizációt heves viták és időnként ellenzés kísérte, melyek egy része bizonyos mértékben jogos, hiszen mindig van lehetőség rejtett lobbyzásra, visszaélésekre, ami témát ad a politika csatározásainak. De ezek a viták kezelhetőek, ha sikerül a privatizációt átláthatóvá, figyelemmel kísérhetővé tenni. 24 http://www.doksihu 4.2 A gazdaság stabilizációja a privatizáció során Az alábbi táblázat adataiból látható, hogy az infláció mértéke a privatizációs évek alatt fokozatosan, gyors ütemben csökkent. 1. táblázat: Az éves infláció Mongóliában Év Infláció mértéke

(%) 1991 52,7 1992 325,5 1993 193,0 1994 66,3 1995 53,1 1996 17,5 1997 9,3 1998 6,0 1999 10,0 2000 8,5 2001 8,0 (Forrás: Mongol Statisztikai Hivatal, Mongólia 2001.) A gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltétele az infláció leszorítása, kézben tartása. A piacgazdaságban működő országok tapasztalataiból látható, hogy ha az infláció meghaladja az évi 40 %-ot, a gazdasági növekedés leáll, és csak évi 20 %-osnál alacsonyabb infláció esetében gyorsul fel újra. 25 http://www.doksihu 4.3 Tulajdonjog, mint a privatizáció fontos kérdése A gazdasági és politikai rendszerváltás végső célja egy stabil piacgazdaság kiépítése, mely elősegíti a lakosság életszínvonalának fokozatos növekedését, éppen olyan fontos az állami gazdasági rendszerből a piacgazdaságra való áttérés. A piacgazdaságra megteremtése három nagy változást követel, nevezetesen az árak, valamint kereskedelem és valamennyi

gazdasági tevékenység szabaddá tétele, az állam gazdasági befolyásának csökkentése és a gazdasági stabilitás megteremtése. Az első jelentős lépés ennek irányába az önálló döntéshozatal lehetőségének biztosítása a gazdasági egységek és magánszemélyek számára. Továbbá a tulajdonjog védelme és az állami tulajdon megfelelő mértékű privatizálása is nélkülözhetetlen. A társadalombiztosítási rendszer korszerűsítése is fontos része a gazdasági irányváltásnak. A gazdasági növekedésben lényeges szerepet játszik továbbá a lakosság iskolázottsági-, szakképzettségi szintje. Ennek érdekében szükséges a szegénység enyhítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás elérhetővé tétele, korszerűsítése. A magánosítástól a gazdaságpolitikusok azt remélik, hogy a kormány közvetlen üzleti döntéshozatali lehetőségei csökkentésével nemcsak a magánszektor kibontakozását segítik elő, de az állam

működését is hatékonyabbá teszik. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy az optimista elvárások nem minden esetben válnak válóra. A magántulajdon kialakulása számos akadályba ütközik. Ez részben Mongólia természeti, földrajzi 26 http://www.doksihu fekvésével függ össze, de vannak olyan nehézségek is, melyekre a megfelelő kormányzati politika megoldást jelent. Ezeket a következőképpen lehet csoportosítani: Tulajdonjog keretében: • a főbb ágazatok az állam felügyelete alatt állnak és továbbra is nagy az állam részesedése a már privatizált vállalatoknál • vagyonjeggyel történő privatizáció után lelassult a tulajdonosi centralizáció • a részvénytulajdonosoknak kevés befolyásuk van a döntéshozatalban Kormánypolitika keretében: • a külföldi befektetések regisztrálása nem átlátható és nagy a bürokrácia • az új vállalakozások létrehozása sok akadályba ütközik, és a bejegyzésük is bonyolult

• a külföldi befektetőknek adott vám- és adókedvezmények hátrányos helyzetbe hozzák a belföldi termelőket Jogi keretek közt: • bizonytalanság a gazdálkodási- és pénzügyi tevékenységeket szabályzó törvények alkalmazása terén • hiányos a törvényi szabályozás olyan területeken, mint például a földtulajdonlás, kölcsönök és hitelek visszafizetése, a csőd bejelentése Gazdasági keretek közt: 27 http://www.doksihu • a posztszocialista országokban a hagyományos piac elvesztése mély válságot idézett elő • a belföldi piac korlátozott • nehéz a nemzetközi piacra jutás • a valutaárfolyam instabilitása • a nyersanyagok árának növekedése • nincs átfogó értékesítési, beszállítási és ellátási szerkezet • a technológia elavult Pénzügyi keretek közt: • magas a hitelkamat • nehézkes a hosszú távú finanszírozáshoz jutás • nem elegendőek a belföldi befektetési források • az állami

tulajdonban lévő vállalatok több hitelt igényelnek • hiányzik a közvetlen külföldi befektetés Infrastruktúra keretében: • a távközlés minősége nem kielégítő és költséges • a közlekedési infrastruktúra nem kellően fejlett • az energiahasznosítási költségek magasak • monopol szerkezet Emberi erőforrás tekintetében: 28 http://www.doksihu • a piacgazdaság által megkövetelt színvonalú marketing- és pénzügyi vezetési módszerek hiányosak • nincs megfelelő vezetői- és pénzügyi információáramlás Olyan körülményeket kell teremteni, mely elősegíti a magán vállalkozások létrejöttét. Ezek a következők lehetnek: • a makrogazdasági stabilitás, piacgazdaság liberalizálása, jogi keretek megteremtése • a magántulajdon, ingatlan- és földbirtoklás jogát mindenki számára biztosítani kell • az ingatlanok és a vállalatok eladását minél előbb el kell kezdeni, így megfelelő alapot lehet teremteni a

sikeres vállalakozások számára • el kell törölni a magánvállalatok diszkriminációját, ami megfigyelhető olyan területeken, mint például a nyersanyag beszerzés, a piacra jutás, a bankhitel megszerzése 4.4 Privatizációs jogalkotás intézményei A sikeres privatizáció végrehajtása érdekében az egyik legfontosabb feladat a megfelelő jogi feltételrendszer kialakítása, és azon belül jól működő jogi intézmények létrehozása, továbbá a jogállamiság megteremtése. A fontosabb privatizációs jogszabályok, intézmények, programok • 1991-től évente határoztak az aktuális vagyonpolitikai irányelvekről • 1991. a gazdasági társaságokról szóló törvény • 1991. a MÉT (Mongol Értéktőzsde) megalapítása • 1996. az Állami Vagyon Bizottság létrehozása 29 http://www.doksihu • 1993. Adótörvény • 1996. Csődtörvény • 1996. a privatizálandó vállalatok kormányrendeletben való felsorolása • 1996. az állami

és helyi önkormányzati vagyonról szóló törvény • 1996. a lakóingatlanok privatizációjáról szóló törvény • 1997. Privatizációs Törvény • 1997. „Az állami vagyon privatizálása 1997-2000-ben program" Az 1996. évi parlamenti választások után új kormány alakult meg Mongóliában, és ez a privatizáció területén is lényeges változásokat hozott, melyek közül a legfontosabbak az 1997. évi Privatizációs törvény meghozatalának voltak köszönhetők. A törvény fejezetei tisztázták az állam értékesítési kötelezettségeit, és újrafogalmazták a privatizáció céljait, követelményeit, melyek az alábbiak: • A magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok erősítése • Az állami tulajdon privatizálási ütemének gyorsítása • Az állami tulajdonban levő vagyon magánkézbe juttatása • Az állam gazdasági szerepének további csökkentése. 30 http://www.doksihu 5. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ ELSŐ SZAKASZA 5.1 A

privatizáció kezdete Az 1990-es évekig Mongólia gazdasága a volt Szovjetunió hatása alatt állt. A költségvetés 70 %-át kölcsönből fedező, túlkoncentrált állami gazdasági szerkezetben az összes vagyon több mint 90 %-a „szocialista vagyon” volt, sőt a kiskereskedelmi üzletrészek is állami tulajdonban voltak. Az akkori mongol gazdaság egészségtelen, a termékek versenyképessége gyenge volt. Az 1980-as években alakult kis cégek az állami gazdaság mellett elenyésző hányadot jelentettek, és állandó forgótőkehiánnyal küszködtek. A mongol privatizáció két szakaszban zajlott. Az első szakasz, az úgynevezett kisprivatizáció 1991-1995 között ment végbe. A privatizáció fogalma teljesen új volt a lakosság számara, így korlátozott tudással rendelkeztek a folyamatról, s ezért a népesség többsége nem is vett részt aktívan benne. Ezen helyzet kialakulása a megfelelő, jól szervezett és irányított tájékoztatási kampány

elmaradásának volt köszönhető. Az említett években az állami vagyon mintegy 44 %-át, a mongol kormány által készített program szerint, az utalványrendszer, más szóval népi részvényes modell segítségével adták át az állampolgároknak. A koncepció megszületése az elégtelen belföldi keresletnek (vásárlóerőnek) volt köszönhető. A polgárok meglehetősen kisösszegű regisztrációs illeték megfizetése után (majdnem teljesen ingyenesen) juthattak hozzá a részvényekre váltható 31 http://www.doksihu utalványokhoz. A térítésmentes utalvány részvény- és üzletrészvásárlásra volt felhasználható, de befektetési alapokon keresztül is lehetett hasznosítani őket. Kétféle kupon került forgalomba. Egyik a nagyprivatizációs utalványnak nevezett, az állami nagyvállalatok részvényeire beváltható utalvány (az úgynevezett kék utalvány), melynek értéke 7000 MTG (mongol tugrik) volt, ebből személyenként egy

darabot igényelhettek az állampolgárok. A másik a kisprivatizációs utalványnak nevezett (rózsaszínű) utalvány, melyet lakások, kisvállalatok, és vidéken pedig az állatállomány megvásárlására használhattak fel. A rózsaszín utalvány értéke 1000 MTG volt és egy személynek 3 darab jutott belőle. A mongol kormány az évek során folyamatosan bővítette a vagyonjegyek felhasználási lehetőségeit. A kisprivatizációs utalványokkal történő magánosítás, az ingatlanok, lakások eladásához kapcsolódó problémák miatt 1998-ig húzódott, de 1995 augusztusáig a tulajdonosok csak osztalékot kaphattak a részvényeik után, majd megalakult a tőzsde és lehetővé vált a részvények szabad adásvétele. A nagyprivatizációs utalványok, a program szerint, 1994 szeptemberéig voltak érvényben. Az utalványok lejárati időpontjáig megközelítőleg 550 volt állami tulajdonú nagyobb vállalat került ily módon eladásra. 5.2 A vállalatok

privatizációja A vállalatok magánosításának egyik formája szerint az átalakult társaság vagyona egy részét, valamely partnerrel, új vállalkozásba vitte át. Másik 32 http://www.doksihu formája szerint a nagyvállalatok egyes gyáregységeiket, üzemeiket alakították társaságokká. 2. táblázat: 1992-1995 között privatizált nagyvállalatokra vonatkozó adatok Év Privatizált Árbevétel Átlagár vállalat (millió MTG) (millió MTG) (db) 1992 206 4603 22,3 1993 155 3664 23,6 1994 70 7236 103,4 1995 15 627 42,8 Össz: 446 16130 192,1 (Forrás: Mongol Statisztikai Hivatal, Mongólia 1996). Az első szakasz jellemzője, hogy ebben az időszakban főként az egyes nagyobb vállalatok kerültek értékesítésre és ebben a szakmai befektetők játszották az elsődleges szerepet. 1995-ig összesen 3300 gazdasági társaság került privatizálásra, mintegy 19 Mrd MTG saját vagyonnal. A tervek szerint az ötvennél kevesebb

alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok esetében az üzemeltetők, illetve a hazai befektetők élveztek elsőbbséget, míg az ettől több alkalmazottal rendelkező nagyobb cégek esetében nem tettek különbséget a hazai és külföldi befektetők között. 33 http://www.doksihu 3. táblázat: A vagyonmegoszlás szektoronként Nagyvállalatok száma Kisvállalatok száma Magántulajdonú MagánTeljesen Többségi tulajdonú vállalatok száma állami állami (db) vállalatok tulajdonú tulajdonú vállalatok vállalatok száma (db) száma (db) száma (db) 40 11 121 140 Ipar Építőipar 20 4 128 209 Közlekedés 22 7 51 131 Kereskedelem 27 5 91 1194 1 Távközlés 9 Lakóingatlan 1 Egyéb szolgáltató 1 6 1070 99 49 23 140 39 2 26 287 53 663 3128 egységek Mezőgazdaság 50 Termelőszövetkezetek Egyéb Összesen: 160 (Forrás: AVB-Világbank, 1997.) 34 http://www.doksihu A legnagyobb magánkézbe kerülő cégek, például az

Ulánbátor Közlekedési Vállalat, Mongol Polgári Légitársaság (MIAT), Mongol- Orosz Bányászati Vállalkozás, NIC Olajkonszern, Ulánbátor Állami Áruház, és hasonló nagyságrendű vállalatok esetében maximálisan 20 %-ban határozták meg az egy befektetőkhöz kerülő részvények mennyiségét. Emellett az új tulajdonosokat a következő 5-10 évre kötelezték a cég profiljának és a munkahelyek számának megtartására, így próbálván kifogni a szelet az ország kiárusítását hangoztató csoportok vitorlájától. 4.táblázat: A privatizációs bevételek alakulása Év Privatizációs Privatizációs bevétel Privatizációs bevétel a bevétel a GDP-ben költségvetésben (Mrd MTG) (%) (%) 1991 9,9 0,05 0,16 1992 11,6 0,02 0,10 1993 0 0 0 1994 672,1 0,24 0,78 1995 3854,0 0,90 2,67 1996 2581,5 0,48 1,58 1997 16496,5 2,20 7,65 (Forrás: Mongol Statisztikai Hivatal, Mongólia 1998.) 35 http://www.doksihu

5.3 Privatizáció a mezőgazdaságban A mongol gazdaság legfontosabb területe az állattartás. A privatizáció első szakaszában az állatállomány több mint 90 %-a rövid idő alatt magánkézbe került. Az állami szövetkezetek megszűntek, a vagyonukként számon tartott 20 millió darabos állatállományt a volt állami szövetkezeti tagoknak, a kisprivatizációs utalvány alapján osztották szét. Ennek a tulajdonváltásnak az eredményeként veszteség nélkül talált gazdára az állami állatállomány. 5.4 A privatizáció végrehajtása 1991.január18-án a mongol kormány mellett létrehozták a Privatizációs Bizottságot, melynek feladata a privatizációs folyamat teljes és közvetlen felügyelete, ellenőrzése volt. Még abban az évben megalapították a Mongol Értéktőzsdét is. Az állami nagyvállalatok részvényeit nyilvánosan kibocsátották, a kibocsátási árat ugyan az állam szabta meg, de a végső ár a tőzsdén alakult ki,

ezért a mongol privatizációt részben piaci vagyonértékeléssel is jellemezhetjük. A tőzsde nemcsak a magánosítás bővítéséhez járult hozzá, hanem egyben biztosította a privatizáció átláthatóságát és a részvények likviditását is. A mongol tőkepiac szempontjából fontos volt, a másodlagos piac megteremtése is, s ennek érdekében a vagyonjegyek újabb sorozatait folyamatosan vezették be az értéktőzsdére. Az első sorozat kibocsátására 1991 júliusában került sor. A tőzsdei fogalom mellett a vagyonjegyekkel a tőzsdén kívüli értékpapír fogalomban is aktív kereskedés folyt, 1994 végére 6,2 Mrd MTG értékű vagyonjegy került a tőzsdén keresztül új tulajdonosok birtokába. 36 http://www.doksihu A vagyonjegyek felhasználása a privatizációban 1990-1994 között 17,3 Mrd MTG-t tett ki. 5.5 A kisprivatizáció értékelése A kisprivatizáció pozitív eredményei a következők voltak: • A folyamat sikerrel

zárult le, főleg az állatállomány, a kiskereskedelem és a szolgáltatások magánosítása terén. • Mongólia gazdasági tulajdonviszonyai gyökeresen megváltoztak • Az állami vagyon privatizálása vagyonjegy formájában történt, s a jegyek elosztása társadalmilag „igazságos” volt • Megoldást jelentett az állampolgárok tőkehiányának problémájára • Viszonylag gyorsan zajlott le • Kialakult a tőkepiac, a részvények piaci értéke, és a fennmaradt részvényeket már készpénzért lehetett eladni • Az ingyenes vagyonjuttatás nem jelentett befektetői kockázatot A kisprivatizációnak nyilvánvalóan voltak hátrányai is: • A szétaprózódott tulajdonosi összetétel miatt előfordult a vagyon gazdátlanul maradása • A privatizációról való korlátozott tudás miatt a népesség többsége nem tudott aktívan részt venni a folyamatban. • A nagyobb állami vállalatok többsége az állam tulajdonában maradt • Másodlagos

szabad piac későn alakult ki 37 http://www.doksihu 6. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ MÁSODIK SZAKASZA 6.1 Nagyprivatizáció kezdete 1995 augusztusában kezdődött meg a Mongol Értéktőzsdén a készpénzes adásvétel, ami egyúttal a vagyonjegyek másodlagos piacát is megteremtette, s ezzel megkezdődött a magánosítás második szakasza, az úgynevezett „nagyprivatizáció” is. Az állami vagyon privatizálását a mongol kormány gazdasági politikája legfontosabb elemének tekintette, eredményes megvalósítása érdekében több döntést hozott, melyek a következők: • 1996.május 27-én jóváhagyták az önkormányzati tulajdonú vállalatok vagyonáról szóló törvényt, ezzel meghatározva a privatizáció új szervezeti és irányítási elveit • 1996.július 31-én elkészült „Az állami vagyon privatizálása 1997-2000ben" elnevezésű program, melynek keretében több mint 1000 vállalat és ingatlan kerülhetett privatizálásra •

1999.május 29-én jóváhagyták az állami és helyi önkormányzati vagyonra vonatkozó törvényt 6.2 Az Állami Vagyon Bizottság Az Állami Vagyon Bizottságot (AVB) a kormány határozata alapján, 1996ban, abból a célból hozták létre, hogy az állam tulajdonosi jogát gyakorolja, és hatékonyabban érvényesítse, gondoskodjon az állami vagyon hasznosításáról, 38 http://www.doksihu és felügyelje azt. Másik legfontosabb feladata, hogy az állami tulajdonban lévő vagyont mielőbb értékesítse, s ehhez kapcsolódóan megtegye a privatizáció előkészítéséhez szükséges intézkedéseket is. A törvény elsődleges privatizációs eljárásként az aukciókat jelölte meg. Amíg a nagyvállalatok (50-nél több alkalmazottal) privatizálásáról zárt árverésen döntöttek, addig a kisvállalatok tekintetében az angol stílusú nyilvános árverési módszert használták. Az árverésen mind a belföldi, mind a külföldi befektetők részt vehettek,

továbbá az árverés útján szerzett vagyonhoz nem kapcsolódott semmilyen kötelező feltétel a foglalkoztatás, vagy a termelés profiljának vonatkozásában. Az Állami Vagyon Bizottság további feladatai: • Az AVB köteles gondoskodni arról, hogy az értékesítésre kerülő vagyonra vonatkozó információk a vásárlásban érdekeltek számára hozzáférhetőek legyenek. • Az AVB köteles az értékesítésre kerülő vagyonról hiteles, a legfontosabb információkat tartalmazó nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartásnak tartalmaznia kell a társaságok cégkivonatait, legutóbbi mérlegét, valamint az AVB versenyeztetési szabályzatában meghatározott egyéb alapvető adatokat. • Az AVB köteles a privatizáció előkészítése és privatizációs döntéshozatal során az érintett minisztériumokkal együttműködni. • Az AVB köteles arról gondolkodni, hogy a tájékoztatáspolitikai, versenypolitikai és környezetvédelmi

érvényesüljenek. 39 szempontok megfelelően http://www.doksihu Az Állami Vagyon Bizottság döntéshozatali mechanizmusa illeszkedik a portfoliójába tartozó vagyonelemek kezelésének feladataihoz. A döntések alapvetően a privatizációhoz kapcsolódnak, illetve az adott társaságok, ingatlanok működtetésével kapcsolatosak. A döntések lehetnek a következők lehetnek: Privatizációs döntések • Koncepció és stratégia kialakítása • Pályázati kiírás • Pályázatok értékelése, privatizációs döntések Vagyonkezelési döntések • Közgyűlési mandátumok kiadása • Garancia- és kezességvállalások • Vagyonvédelmi ügyeletek • Tulajdonosi jogok gyakorlása az AVB-t képviselő tisztségviselők által 1998-ban jelentős változásokat hajtottak végre az AVB felépítésében, mely ennek alapján a következők szerint alakult: • Igazgatóság • Nagyvállalatok Privatizálási Osztálya • Tenderszervezési Osztály •

Kisvállalatok és Ingatlanok Privatizálási Osztálya • Közös Vállalatok Osztálya • Felügyeleti (Könyvvizsgálati) Osztály • Államképviseleti Osztály 40 szervezeti http://www.doksihu • Beszerzési Osztály • Adminisztrációs Osztály Az Állami Vagyon Bizottság elnökét a kormány nevezi és menti fel, az igazgatóság további hét tagból áll. Az Állami Vagyon Bizottság szervezeti és működési szabályzatát a kormány hagyja jóvá. 1. Nagyvállalatok Privatizálási Osztálya: A privatizációs program szerint az állami tulajdonban lévő vállalatok három csoportra oszthatók: 1. nagyvállalatok 50-nél több alkalmazottal 2. kisvállalatok 50-nél kevesebb alkalmazottal 3. a legértékesebb vállalatok Az osztály feladata információt gyűjteni az árverésesre kerülő cégekről, a vállalatok privatizációra való előkészítése, a árverés megszervezése, és végrehajtása. 2. Tenderszervezési Osztály: Az osztály felelős a

szociális szektor (kórházak, iskolák, könyvtárak, gyógyszertárak), emellett a legértékesebb vállalatok (Góbi Rt, MIAT (Mongol Légi Társaság), NIC (Mongol Olajtársaság) privatizálásáért . 3. Kisvállalatok és Ingatlanok Privatizálási Osztálya Az osztály irányítja a kisvállalatok és ingatlanok privatizációra való előkészítését, a vagyontárgyak értékelését, nyílt árverésen való eladását, az árverések lebonyolítását és a privatizációs szerződések felülvizsgálatát. 41 http://www.doksihu 4. A Közös Vállalatok Osztálya Ez az osztály képviseli az államot a közös vállalatokban, és felelős az állami részesedés értékesítéséért is. Vagyis feladata az állam képviselete az igazgatóságokban, a számvevőszékekben és a testületi gyűléseken, valamint ellenőrzi a felügyelő bizottságok döntéseinek végrehajtását, és a vállalat tevékenységét. További feladata még az állami részesedés eladása,

kormányzati döntés alapján. 5. Felügyeleti (Könyvvizsgálati) Osztály Az osztály főbb feladatai közé tartozik az egészben, vagy részben állami tulajdonú vállalatok és azok fiókjainak, képviseleti irodáinak folyamatos könyvvizsgálata és a foglalkoztatottság felügyelete az állami vállalatoknál. 6. Államképviseleti Osztály Az osztály az állami tulajdonú vállalatok vezetéséért, és a részben állami tulajdonú cégeknél az állam képviseletéért felelős. Feladatai közé tartozik az állami vállalatok átszervezése, fúziója, likvidálása és a részben kormányzati kézben levő cégeknél a vezetőség kijelölése. Ezen felül az osztály pénzügyi és termelési elemzést végez, felügyeli a bevételek befizetését a központi, valamint a helyi költségvetésbe. Minden megyében és városban van képviselete 7. Beszerzési Osztály 42 http://www.doksihu A beszerzési osztály a vállalatok költségvetésével kapcsolatos összes

tevékenységért felelős. Ez magában foglalja a szükséges beszerzéseket, tenderek kiírását a nagyobb új beszerzésekre és az alvállalkozók kiválasztásának szervezését. Ezen kívül az osztálynak kell aktualizálnia az állami vállalatok leltárát is. 8. Adminisztrációs Osztály Személyzettel látja el a többi osztályt, kialakítja az adminisztrációs és pénzügyi előírásokat, továbbá kezeli az AVB archívumát. Az osztály négy részből, személyzeti-, jogi-, pénzügyi részlegből és egy információs központból áll. A jogi divízió jogi támogatást nyújt a bizottság osztályainak és képviseli az Állami Vagyon Bizottságot a bíróságon és más jogi intézményekben. 6.3 "Az állami vagyon privatizálása 1997-2000 program" A program hatására beindult a központilag tervezett állami privatizációs program második lépcsőjének megvalósítása, mely intézményesítette és felgyorsította a magánosítás

folyamatát. A program tükrözi a kormány azon fő törekvését, hogy kedvező körülményeket alakítson ki a gazdálkodáshoz és a tőkebefektetéshez, ami csak úgy valósulhat meg, ha a vállalatok magántulajdonban vannak. A program magában foglal egy tervet is a GDP harmadát kitevő állami vagyon privatizálására, valamint részletes szabályokat tartalmaz a vállalatok eladásának módszereiről és rendjéről. Ennek keretében az Állami Vagyon Bizottság több mint 800 kis- és nagy, állami tulajdonban lévő vállalat árverésének időpontját és szabályait pontosította. A program két nagy erénye hogy alkalmazása során a privatizáció teljesen nyílttá, átláthatóvá 43 http://www.doksihu vált, valamint, hogy a fontosabb iparágakba vonzza a külföldi tőkét, a hatékonyság növelése, és a technológia fejlesztése céljából 1996 óta a kormány kivonult a kiskereskedelemből, a mezőgazdaságból, a turizmusból és a

könnyűipari ágazatokból. 1999 elejére az építőipari és nagykereskedelmi vállalatok, valamint az állami tulajdonban maradt aranybányák is magánkézbe kerültek. A továbbiakban az Állami Vagyon Bizottság működésének további fejlesztését tervezte, ennek kapcsán az árverések számát heti kettőről négyre emelték. A program keretében több mint 1000 nagyobb vállalat privatizálását tervezték, ebből 910 vállalat magánosítása sikeresen le is bonyolódott, és ebből 41,8 Mrd MTG bevétel folyt be a költségvetésbe. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság, a könnyűipar, az építőipar, a nagyobb bányák, a közlekedési vállalat és a kereskedelmi egységek magánkézbe adása tulajdonképpen befejeződött. A 2000. évig Mongólia állami tulajdonú ipari- és kereskedelmi vállalatainak 92 %-a átkerült a magánszektorba. Az állami tulajdonú vállalatok privatizációja során használt módszerek: • Nyilvános árverés • A

pályázók versenyeztetése (tender) • Tőzsdei privatizáció • Állami tulajdonában álló részvények eladása • Dolgozói kivásárlás • Vezetői kivásárlás • Közös vállalat alapítása 44 http://www.doksihu • Felszámolás • Kombinált módszerek A fent felsorolt módszerek közül leginkább az első kettőt alkalmazták az értékesebb vállalatok privatizáláskor. 1. Nyilvános árveréses módszer: A nagyvállalatok privatizálásában leginkább ezt a módszer preferálták, annak érdekében, hogy a folyamat nyitott, igazságos, az állampolgárok számara is átlátható legyen, és biztosítsa a legelőnyösebb feltételeket a tényleges vevők számára. Továbbá azért is, mert a többihez képest rövidebb idő alatt zajlott le Nyilvános árveréseken 1997-ben 233 vállalatot privatizáltak, ebből a költségvetésnek 13,8 Mrd MTG, míg 1998-ban 213 vállalat magánkézbe adásával 15,2 Mrd MTG, 1999-ben pedig 14 Mrd MTG bevétele

származott. 2. A pályázók versenyeztetése (tender): Főként a legértékesebb vállalatok privatizálását hajtották végre ezzel a módszerrel, de használták a szociális szektor privatizálásánál is. Az AVB tenderszervezési osztálya felelős a privatizáció ily módon történő lebonyolításáért. Ha a versenytárgyaláson csak belföldi befektetők vesznek részt, akkor belföldinek, ha külföldi érdekelt is van, akkor nemzetközinek nevezik a tendert. Ha a nemzetközi tender nyitott, minden érdeklődő vállalat részt vehet rajta, míg ha zárt, csak egy bizonyos érdekcsoporton belül zajlik. Példaként említhető a GOBI Rt, mellyel kapcsolatos tenderre csak a gyapjúval, 45 http://www.doksihu gyapjúruházattal foglalkozó vállalatokat hívták meg. A pályázati lehetőség meghirdetésének a törvény szerint 60 nappal a tender előtt meg kell történni. A tendereztetés előnyei: • Az eladó számára hasznos, mert a feltételeket

lehető legjobban teljesítő befektetők közül választhatja ki a legmagasabb árat kínálót • A résztvevők között igazi verseny alakul ki, ezzel a kikiáltási ár többszörösére nőhet. (A nemzetközi tenderek során a privatizálására kerülő vállalatokat átlagosan a kikiáltási áránál 30%-kal magasabb áron adták el.) • A feltételek és szabályok megvalósulását a kormány felügyelni tudja Azonban meg kell jegyeznünk, rossz szervezés, illetve megfelelő ellenőrzés híján felmerülhet a lobbyzás és vesztegetés is. A nagyprivatizáció során megvalósítandó további fontos cél volt a helyi, önkormányzati vagyon privatizálása. Megvalósulásának eredményeként nagy mennyiségű, korábban állami tulajdonban lévő vagyon talált új gazdára. A helyi önkormányzatok váltak a saját területükön lévő állami vagyon tulajdonosaivá, s ezzel párhuzamosan megnőtt a helyi önkormányzati adóból származó bevétel is. A program

keretében mintegy 218 Mrd MTG értékű vagyon jutott az önkormányzatok tulajdonába, melynek csaknem fele, vagyis 109 Mrd MTG értékű vagyon került Ulánbátor önkormányzatának kezébe. 6.4 A nagyprivatizáció a különböző iparágakban Mezőgazdaság: 46 http://www.doksihu 1998 végéig az állami szövetkezetek privatizálása gyakorlatilag befejeződött. A szövetkezetek 1,322 millió hektár szántóterületükön elsősorban búza-, árpaés zabtermesztéssel foglalkoztak. Az állattenyésztésben a juh, kecske, teve, ló és a szarvasmarha tenyésztése jutott fontos szerephez. Az első három fajtából nyert gyapjú az ágazat által termelt legfontosabb nyersanyag. Az állatállomány magánkézbe adása a kisprivatizáció során befejeződött, a nagyprivatizáció során inkább a termőföldek magánszektorba adása volt a feladat. Könnyűipar: A mongol könnyűiparnak van jövője, mert a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű nyersanyaggal, jó

minőségű gyapjúval, bőrrel bőven el tudja látni. Továbbá a Mongólia 10 %-át elfoglaló erdőségek révén a fakitermelés és fafeldolgozás helyzete is kedvező. Az ország exportjában második helyen szereplő gyapjútermelés, valamint az amerikai és angol feldolgozó üzemekkel kötött szerződések következtében a kecskeállomány létszáma nőtt. Az élelmiszeriparban végrehajtott privatizáció következtében a nagyobb élelmiszeripari vállalatok, így például a Dzsingisz Kán vodkát és Dzsingisz Kán sört gyártó cégeket is magánkézbe adták 1998-ban. Bányászat: Mongólia természeti kincsekben igen gazdag ország, de a lelőhelyek a területi adottságok miatt nehezen megközelíthető helyeken találhatók. Közülük az arany, réz, molibdén, vas, foszfát, urán, valódi- és féldrága kövek bányászata jelentős. Az 1997-es évben néhány aranybánya és néhány egyéb nagyobb vállalat privatizálásáról is folytak a tárgyalások,

ezen belül az Ázsia 47 http://www.doksihu legnagyobb rézkitermelő vállalatának tartott Erdenet Co. privatizálásáról is Az Erdenet Co-t Mongólia Oroszországgal együtt működteti. A privatizálás folyamatát hátráltatta, hogy a vállalat 1998. évi első féléves mérlege 10 millió USD hiányt mutatott, így a Francia Credit Lyonnais Bankból 20 millió USD kölcsönt vettek fel, ebből 8,2 millió USD-t energiaszámláik törlesztésére fordítottak. A gazdálkodás elégtelensége miatt a vállalat vezérigazgatóját felmentették a posztjáról, ami további késlekedést okozott a cég privatizációjában. Az utolsó hat évben az aranybányákban a kitermelés a hétszeresére nőtt. Az új bányászati törvény elfogadása, és az ország geológiai adottságairól szóló nemzetközi tanulmányok hatására a nagyobb külföldi bányászati vállalatok is kezdtek érdeklődést mutatni a mongol bányászati vállalatok iránt. Lakás,

lakóingatlan: A fővárosi lakóingatlanok többségét többemeletes tömbházak alkotják, melyeket az állam épített és tulajdonolt. 1997-1998-tól kezdték ingyenesen átadni a lakóingatlanokat a bennük lakóknak. Bár a lakások privatizációját nem kísérte konszenzus, hiszen a város szélen, jurtában lakók ellenezték a házak, lakások ily módon történő magánosítását, hiszen ez őket nem érintette. Ennek ellenére a folyamat során 83.800 db, összesen 2,4 millió m2 területű lakást adtak el. 2000 márciusára a fővárosi lakások 95%-a, kistelepüléseken pedig a lakások 80%-a már magánkézben volt. Az energiaszolgáltatáshoz, a szemétszállításhoz és hasonló kommunális szolgáltatásokhoz korábban ingyen 48 vagy alacsony áron juthattak a http://www.doksihu lakástulajdonosok, akiknek a privatizáció után viszont piaci áron kellett megvásárolni az említett szolgáltatásokat, ami szintén hozzájárult az állam bevételeinek

növekedéséhez. 6.5 A legnagyobb és legértékesebb vállalatok privatizálása 1990-ben a belföldi termelés mindössze 4 százallékát alkotta a magánszektor. Ez az arány 1996-ban 60 %-ra, 1998-ban 68,5 %-ra, 2000-ben több mint 70%ra növekedett. 5. táblázat: A magánszektor aránya a gazdasági ágazatokban 2000-ben Gazdasági ágazat Magánszektor aránya (%) Mezőgazdaság 98 Építőipar 88 Kereskedelem 90 Ipar 48 Közlekedés 17 Távközlés 5 (Mongol Statisztikai Hivatal, Mongólia 2001.) A fenti táblázatból látható, hogy még mindig jó néhány területen többségben van az állami részvétel. Az állami szektor arányát leginkább a nagy állami vállalatok még privatizálatlan részei emelik, ezen belül is az ipari területen legjelentősebb a GOBI Gyapjútermelő és Feldolgozó Vállalat, a közlekedés területén pedig a MIAT (Mongol Polgári Légitársaság). 49 http://www.doksihu A 102 állami iparvállalat összes nettó

bevételeit tekintve 1998-ban 16 Mrd MTG hiányt halmozott fel. A mongólia gazdaságának nagyobb részét alkotó néhány nagyobb vállalat nettó bevétele és vagyona is évről évre csökkent. Ezzel szemben a magánszektor bevétele évente 15 %-al növekedett. 1998-ban már az újonnan létrejött munkahelyek 80 %-a a magánszektorban keletkezett. 1997-ben készítettek Mongóliában először állami vagyonleltárt. Ekkor az állam 1.532 Mrd MTG értékű, vagyonnal rendelkezett Ennek nagy részét a következő vállalatok többségi tulajdona alkotta: Mongólia Vasút (42,2 Mrd MTG), Erdenet Co. (217 Mrd MTG) –mely vagyonának 50 %-a Oroszország tulajdonában van-, Mongol Távközlési Vállalat. Ha mindezeket kivonjuk a privatizálásra kerülő vagyon értéke megközelítőleg 100 Mrd MTG. A privatizációs program szerint összesen 576 kiskereskedelmi vállalat, 256 nagyobb kereskedelmi vállalat magánosítását tervezték. Ennek keretében 864 nagyobb és

kisvállalat, valamint 286 ingatlan privatizálása be is fejeződött, s egyben tulajdonképpen a kis- és közepes méretű kereskedelmi egységek privatizálása lezárult. A vonatkozó törvényekben szereplő felsorolásokból a legértékesebb vállalatokat kivonták, és külön fejezetben; a nyilvános árveréses módszerrel, vagy pályázat útján értékesítendő egységek között, külön sorolták fel. A felsorolás az alábbi táblázat tartalmazza: 50 http://www.doksihu 6. táblázat: A nyilvános árverésen, vagy pályázat útján értékesítendő vállalatok Megnevezés Állami tulajdon Dolgozók száma (%) (fő) 100 475 51 7393 100 740 80 3931 100 78 75 1353 MIAT 100 596 Mongol Értéktőzsde 100 71 Vas és Kohászati Művek Erdenet Co Mész- és Cementgyártó Vállalat Nic Rt Állami Gyógyszergyár Gobi Rt (Mongol Statisztikai Hivatal, Mongólia 1998.) A legértékesebb, a legnagyobb, és a költségvetést leginkább

befolyásoló vállalatok a gazdaság alapkövét jelentik, így külön figyelmet érdemelnek. GOBI Rt 1981-ben, japán állami segítséggel alapították, évi 1000 tonna kecskegyapjú, és 200 tonna tevegyapjú feldolgozására, 28 Mrd MTG alapvagyonnal. A privatizálás során 7,8 millió db részvényt bocsátott ki, ebből 75 % megmaradt állami tulajdonban és 25 % került magánkézbe. NIC Rt 51 http://www.doksihu Mongólia olajvállalata, mely összefogja az ország területén található olajvállalatokat és raktáraikat, és ezen felül több mint 370 db benzinkutat is. 700-800 ezer tonna olaj-, benzin tárolására és kiszolgálására képes. Összes vagyona 35 Mrd MTG. 1994-es átalakulása után összes részvényeinek 80 %-a az állam tulajdonában maradt, míg 20 %-át 56.400 polgár vásárolta meg vagyonjegyeivel. A nagyvállalatok aránya az ország gazdaságán belül évről évre csökken. Például az 1990-es évek elején a NIC Rt Mongólia egyetlen

monopol olajvállalata volt, de az utóbbi években az olajpiac 50 %-át kénytelen volt átengedni az újonnan alakult több mint 40 magánvállalatnak. Ehhez hasonlóan változott a GOBI Rt piaci részesedése is, a hiszen gyapjútermelő- és feldolgozó piacon több mint 10 magánvállalat jött létre, melyek a piac több mint 60 %-át foglalják el. A 10-20 évvel ezelőtt alapított nagyvállalatok piacvesztésének oka, hogy technikai- és technológiai értelemben elavulttá váltak, vagyis további működésükhöz a közeljövőben nagyobb befektetésekre, átszervezésekre lenne szükség. Például a NIC Rt ulánbátori és darkhani egységeinek korszerűsítésére a Pacific International Co, japán tanácsadó cég felmérése szerint 85 millió USD értékű befektetésre lenne szűkség. Ennyi pénze azonban se a NIC Rt-nek se mongol kormánynak nem áll rendelkezésére. Az egyre erősödő piaci versenyben való megmaradás érdekében azonban a mongol

nagyvállalatok technikai és technológiai felújítása elkerülhetetlen lesz, hiszen felszámolásuk rendkívül rossz hatással lenne az egész gazdaságra. 52 http://www.doksihu A nagyvállalatok privatizálásával kapcsolatosan az alábbi tervek születtek: GOBI Rt teljes vagyona 28 Mrd MTG értékű. Ebből 75% (21Mrd MTG) az állam tulajdonában van, ennek 51%-át, 14 Mrd MTG értékben nemzetközi tenderen, a maradék 12%-át a tőzsdén, 12 %-át pedig dolgozói kivásárlással kívánják eladni. NIC Rt 35Mrd MTG vagyonának 51%-át (18Mrd MTG) nemzetközi tenderen akarják privatizálni. Az Állami Nagyáruházat 1996-tavaszán a Tusig Co. Ltd (Dél-koreai befektetők) megvásárolta. De 1996 évi választás előtt azonban a dolgozók követelésére mégis visszavonták a szerződést. Ezt követően háromszor próbálták zárt- és nyílt árveréseseken eladni, de nem volt rá érdeklődő. Végül 1999-ben a kormány elhatározta a részvények eladását.

Ezután az Állami Nagyáruház részvényeinek állami tulajdonú 60 %-át, négy egyenlő részletben, készpénzért történő eladásra bocsátották a tőzsdén. A nagyvállalatok privatizálása leginkább tendereztetéssel megy végbe. Ennek okai: • A vállalat korábbi súlyának megfelelően szerepel továbbra is a gazdaságában • A privatizálás után az állam felügyelni tudja a szóban forgó vállalatot • Az értékes vállalat megvásárlására a külföldi befektetők megfelelő tőkével rendelkeznek 53 http://www.doksihu • A megvétel után a tőkeerős külföldi befektetők a felújítás, átszervezés költségeit is jobban képesek fedezni • Nagyobb vállalat nemzetközi szintű vezetéséhez megfelelő, tapasztalt menedzsmentre van szükség • A nagyvállalatok eladásából az államnak egyszeri, nagyobb bevétele származik • A vállalat fejlesztésére nagyobb szellemi potenciállal rendelkeznek a külföldi befektetők • Amennyivel

eredményesebben működik a vállalat a továbbiakban, annyival több adót fizet majd az államnak Sajnos azonban a mongol nagyvállalatok privatizálása során mindössze kétszer jelentkeztek külföldi befektetők, nevezetesen az alábbi két esetben: A Mongol Távközlési Vállalat privatizálása: Az Rt részvényeinek 55 %-át a mongol kormány megtartotta, 40 %-át a délkoreai Korean Telecom Co, a maradék 5 %-át a mongol állampolgárok részére adta el. Ez a vállalat 1999-ben 2,6 Mrd MTG nettó bevétellel működött, és az államnak összesen 2,8 Mrd MTG bevételt hozott. (A gazdaságnak és az állampolgároknak más előnye is származott ebből a tranzakcióból, nevezetesen hogy a távközlési szolgáltatások díja ezidáig nem változott meg.) A z Áltan Taria Rt privatizálása Az 1996-ig ez az Rt is többségi állami tulajdonú és technológiai értelemben elavult, a felújítás költségeit fedezni nem képes vállalat volt. Az 1997-ben a vállalatot

mongol-cseh vegyes befektetőknek adták el. Most a vállalat 70 %-a 54 http://www.doksihu mongol, és 30 %-a cseh tulajdonú. A felújításhoz szükséges 2,2 millió USD felét a cseh befektető, másik felét a mongol fél biztosította. A vállalat 1999ben 1,2 Mrd MTG bevételt hozott az államnak, miközben eladásai 20 %-al nőttek. Termékeinek (főként a liszt) minősége ma már a nemzetközi követelménynek is megfelel, a termék ára meglehetősen stabil. További eredmény, hogy míg a búza tisztításához régen nagyon sok vizet használták fel, ma már, az új technológia révén, levegővel végzik a tisztítását. A vállalat eredményesen működik, adóját megfizeti, sőt a földműveléssel foglalkozóknak még 2 Mrd MTG kölcsönt is tud biztosítani (amire a mongol bankok egyike sem képes) Ma Mongóliában 16 vegyes tulajdonú vállalat működik, orosz, japán, angol, Dél-koreai, belga, hongkongi, amerikai befektetőkkel, ahol a vállalati vagyon

40-60 %-át a mongol állam birtokolja. 55 http://www.doksihu 7. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓBAN SEGÉDKEZŐ SZERVEZETEK 7.1 USAID PROGRAM Az USAID keretein belül 1991-1998 között összesen 85 millió USD értékben valósultak meg különböző fejlesztések. Ebből 45 millió USD-t az energiaszektorban hasznosítottak. A főváros energiaszolgáltató vállalatainak biztosítottak technikai alapanyagot, különösen a rendszerváltás idején. Szintén a program keretei között valósultak meg a következő projektek: 1. A magánszektor fejlesztési terve: A biztonságos és hosszú távú gazdasági fejlődés érdekében bel- és külföldi befektetők érdekeltségének növelésére irányuló program. Az energiaipar privatizálása, a nyugdíjbiztosítási rendszer megújítására vonatkozó tervek megvalósítása és eredményessége érdekében az Egészségügyi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium számára adnak szakmai tanácsokat, mely tevékenységgel a

Developement Alternatives Incorporated (DAI) nevű szervezetet bízták meg. Továbbá biztosították 15 közgazdász Amerikában történő oktatását, a gazdasági tervek megvalósítására képes szakembergárda létrejött érdekében. 56 http://www.doksihu 2. A piacgazdaság és kereskedelem fejlesztési terve: A Kereskedelmi és Fejlesztési Bank privatizációra való előkészítését a Barents Group, az Agrár Bank és még két másik bank reorganizációs terveit a DAI a Mongol Bankkal együtt végzi. 3. Mongol-amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése A kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlődését elősegítő szervezet (DTC) alakult meg Ulánbátorban. 4. Farm to farm program: Célja, hogy az amerikai farmereknek és agrárkereskedelmi szakembereknek, tudományos szakembereknek, kutatóknak, és a hasonló területeken működő mongol szakembereknek szervezzen szakmai találkozókat, elősegítendő az átalakítás közben felmerülő problémák

közös megoldását. 5. A vidéki polgárok társadalma-program: Az ország sivatagi területein megvalósuló program végrehajtása az amerikai Mercy Corp International Co feladata, ennek keretében segítik a különböző helyi társadalmi szervezetek, szövetségek kialakulását. 6. Energiaszolgáltatás fejlesztése vidéken: Hat megyében jött létre 18 új energiaszolgáltató egység, elősegítendő a vidéki energiaszolgáltatás fejlődését. 57 http://www.doksihu 7. A természeti kincsek kiaknázásának fejlesztése: Az amerikai Környezetvédelmi Minisztérium szervei és a Philadelphiai Tudományos Akadémia együttműködésével tesznek erőfeszítéseket a mongóliai Hövszgöl tó területének védetté nyilvánítása érdekében. 8. Rendszerváltást megerősítő terv: A kormány és a Legfelsőbb Bíróság tevékenységének eredményessége elősegítése érdekében a nemzetközi szervezetek és a jobb- és a baloldali pártok közösen

dolgoznak a fejlesztés különböző kérdéseiben. 7.2 Barents Group Llc A washingtoni székhelyű tanácsadó szervezet a világ több mint 40 országában, főleg a rendszerváltó országokban tevékenykedik. 1998 szeptemberében három éves szerződést kötött a mongol kormánnyal. A szervezet a túlszabályozott tervgazdasági rendszerről a szabad piacgazdasági rendszerre való áttéréskor, a kormány által megkezdett privatizációs program megvalósítását segíti a folyamat kezdetétől fogva. Szorosan együttműködik az Állami Vagyon Bizottsággal. Munkáját az USA Nemzetközi Fejlesztési Szervezete 5 millió USD vissza nem térítendő összeggel támogatja. „Privatizáció: egy lépés a jobb életért” címszóval dolgoztak ki programot, a kormány privatizációs terveinek támogatását szolgáló ajánlásként, melynek főbb pontjai az alábbiak: 58 http://www.doksihu Zárt árverések programja: Megújították a zárt árveréssel történő

privatizációs módszert, melyet aztán először a Hövszgöl Élelmiszeripari Vállalat értékesítésénél használtak, és ennek során komoly szakmai segítséget nyújtottak. Nagyvállalatok privatizációs programja: A nagyvállalatok nemzetközi tendereinek előkészítését, értékbecslést, mérlegek ellenőrzését végezték. Tanácsokat adtak a részvények gyors eladását segítő marketingprogram kidolgozására is. Közvetlenül részt vettek többek között a GOBI Rt, NIC Rt, a Kereskedelmi és Fejlesztési Bank, a Mongol Biztosító privatizációjában. Privatizációról szóló információs program: A program célja a privatizáció minél nyitottabbá tétele, a lehető legtöbb információ minél szélesebb körhöz való eljuttatása, melynek érdekében a program szervezői szorosan együttműködnek a médiával. 59 http://www.doksihu 8. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ JÖVŐJE 8.1 Az állami vagyon privatizálása 2001-2004-ben elnevezésű

program Ebben a tervben fogalmazták meg a fennmaradt állami vagyon további privatizálásának céljait, módszereit, irányelveit és a jogi kérdéseit. Továbbá meghatározták a privatizálandó vállalati egységek névsorát, a különböző társadalmi, gazdasági területeken megvalósítandó pontos terveket. A legértékesebbnek ítélt, mintegy tíz nagyvállalathoz kormánybiztost neveztek ki, egyidejűleg ezeknél a vállalatoknál megkezdődött az állam tulajdonrészének privatizációra való felkészítése is. 8.2 A bankprivatizáció terve A rendszerváltás utáni években összesen 20 bank ment csődbe, mint ahogy végül 2000.január 10-én a Mongol Bank is A bank mérlege ekkor 29 Mrd MTG hiányt mutatott. Mindezek következtében a kormány elhatározta, hogy a bankokat magánkézbe adja, abban a reményben, hogy az új tulajdonosok újjászervezik őket, s ezután ismét működőképesek lesznek. Hasonlóan kerülnek privatizálásra a

biztosító társaságok is, hisz a külföldi befektetők bizalmának elnyerését leginkább a megbízhatóan működő banki- és biztosítási rendszerrel lehet megalapozni. 60 http://www.doksihu Első lépésként az ország legnagyobb bankját, a 80 Mrd MTG vagyonnal rendelkező Kereskedelmi és Fejlesztési Bank magánosítását határozták el. A terv szerint a privatizáció után a banki vagyon mindössze 20 %-a marad állami tulajdonban, 20 %-a az Ázsia Fejlesztési Bankhoz kerül, fennmaradó részét pedig nemzetközi tenderen nagyobb külföldi bankok számára adják el. Tervbe vették még két további bank, a Shinechlel Bankban, és a Mongol Postabankban lévő állami részesedés eladását. E két bank privatizálásának nincs akadálya, mert egyrészt kis bankok, másrészt az állami tulajdonú részük kisebb (46 illetve 47 %-os). 8.3 A termőföld privatizálásának terve A termőföld eladása a magánosítás egyik legkritikusabb pontja, ezért nem is

siette el a mongol kormány a vonatkozó tervek kidolgozását. 2001-ben került a parlament elé a földprivatizálási törvény tervezete, eszerint az ország összterületének mindössze 1,5 %-át, 2 millió hektár területet vonnak be a privatizálásba, mely főként a vidéki házakhoz tartozó kerteket foglalja magában. 8.4 Privatizáció a társadalmi szervezeteknél A társadalmi szervezetek célja nem a haszonszerzés, hanem a társadalom szolgálata. Fő működési területeik az egészségügyi szervezetek, iskolák, kórházak, múzeumok, művelődési házak és a sport. A fejlett országok társadalmi szervezetei eleve főként magántőkével jöttek létre, de emellett ott is léteznek állami vagyonnal működők, mint például az állami iskolák. Ezért a társadalmi szervezetek privatizálása is különböző módszerekkel megy végbe. 61 http://www.doksihu Továbbra is meg kívánják tartani állami kézben pl. az egészségügyi szolgáltatásokat, az

állami iskolákat, így biztosítva egyes szociális juttatásokat, mint az ingyenes oktatás, vagy egészségügyi ellátás. Az állami tulajdonú szervezeteknél tapasztalható veszteséges vagyonhasznosítást azonban a fent említett esetekben is meg kell állítani, valamint a szolgáltatás színvonalát is fejleszteni kell. De a költségvetési támogatás ehhez kevésnek bizonyult. A változtatás egyik módja a privatizáció lehet. A társadalmi területen végrehajtandó privatizáció annyiban különbözik más területektől, hogy a kuponos privatizáció itt nem alkalmazható. E területeken végzendő privatizáció kérdéseivel már jóval korábban, 1997 decemberében foglalkozott az Egészségügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium. Az AVB-vel közösen kidolgoztak a „A társadalom területén végzendő privatizáció” elnevezésű törvénytervezetet. A kormány csak 1999 nyarán hagyta jóvá a fenti terv megvalósításának

megkezdését. Eddig mindössze a Közgazdasági Főiskola, a Bayan-Zurch kerületi kórház és a Gyermek és Ifjúsági Színház privatizálása történt meg, három éves próbaidőszakra, a menedzsmenttel kötött szerződés formájában. 62 http://www.doksihu 9. ÖSSZEGZÉS Munkám során megkíséreltem a lehető legteljesebb módon feltárni a Mongóliában lezajlott privatizációs folyamatot, és annak sajátosságait. Hazám magánosítási folyamatának követéséhez forrásanyagként felhasználtam a mongol szakemberek munkáit, szakmai anyagokat és hazám folyóiratait csakúgy, mint a külföldi folyóiratokat és az internetes oldalakat is. Mongólia privatizációjának jövőbeli tervei között a legnagyobb vállalatok privatizációjának befejezése, a termőföld magánosítása, és a társadalmi területeken végrehajtandó tervek szerepelnek. Mindezek további figyelemmel kísérése igen fontos, hiszen végrehajtásuk alapvetően fogja meghatározni

Mongólia gazdasági és társadalmi életének további alakulását. Mongólia privatizációs folyamatának fő hiányossága, hogy jelenleg a tulajdon szétaprózódott, és a külföldiek tulajdonszerzése is korlátozott volt ezidáig. Azonban az, hogy a társadalom széles rétegei juthattak vagyoni részesedéshez azt mutatja, hogy a mongol privatizációs folyamatban az igazságosság és egyenlőség elvei fontos szerepet játszottak. A világgazdaságba való sikeres bekapcsolódás eszköztárának fontos eleme a külföldi tőke bevonása a hazai gazdaságba, hiszen az pótlólagos fejlesztésre ad lehetőséget a tőkehiánnyal küszködő gazdaságnak, egyben lehetőséget ad a modern technológiák és vállalatvezetési módszerek gyors bevezetésére is, sőt 63 http://www.doksihu segíti a piaci szemlélet, motiváció kialakulását. Így természetesen fontos feladatokat kapnak a jövőben is a nemzetközi tanácsadó cégek és a segélyszervezetek is a

Mongóliában végrehajtásában és befejezésében. 64 zajló privatizációs folyamat http://www.doksihu 10.A táblázatok jegyzéke 1. TÁBLÁZAT: AZ ÉVES INFLÁCIÓ MONGÓLIÁBAN 25 2. TÁBLÁZAT: 1992-1995 KÖZÖTT PRIVATIZÁLT NAGYVÁLLALATOKRA VONATKOZÓ ADATOK. 33 3. TÁBLÁZAT: A VAGYONMEGOSZLÁS SZEKTORONKÉNT 34 4.TÁBLÁZAT: A PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK ALAKULÁSA 35 5. TÁBLÁZAT: A MAGÁNSZEKTOR ARÁNYA A GAZDASÁGI ÁGAZATOKBAN 2000-BEN. 49 6. TÁBLÁZAT: A NYILVÁNOS ÁRVERÉSEN, VAGY PÁLYÁZAT ÚTJÁN ÉRTÉKESÍTENDŐ VÁLLALATOK. 51 65 http://www.doksihu 11. Felhasznált irodalom D. Cerenpil: Privatizáció 1996-1997 Ulánbátor, 1998. Emánuel S. Savas: Hogyan vonuljon ki az állam a gazdaságból? Ulánbátor, 1992. P. Luvszandorj – D Csimeddagva: Mongólia közgazdaságtana Ulánbátor, 1999. Az Állami Vagyon Bizottság tájékoztatója: Privatizáció 1998. Ulánbátor, 1999. Az Állami Vagyon Bizottság tájékoztatója: Privatizáció 1999.

Ulánbátor, 2000. Ipari és Kereskedelmi Kamara: Privatizáció Ulánbátor, 1999. 66 http://www.doksihu Folyóiratok: UNEN Gazdasági Hetilap: 2001. 09 21 száma 2001. 10 27 száma 2001. 11 03 száma 2001. 12 01 száma Business Times: A mongol privatizáció Különszám, 1999. Undesten Gazdasági Hetilap: Privatizáció Különszám, 2000. Internetes oldalak: www.lonelyplanetcom www.spcgovmn www.monstudentcom www.mongolia-privatizationcom www.baabarnet/niitlel gazarhtml 67