Commerce | External trade » Lukács Tímea - Kereskedelemfejlesztési célelőirányzat exportösztönző eszközei

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat export-import szakirány KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT EXPORTÖSZTÖNZŐ ESZKÖZEI Készítette: Lukács Tímea Budapest, 2002 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. fejezet: A kereskedelemfejlesztéssel összefüggő állami tevékenység bemutatása 1990-től napjainkig 8 I. 1 1990-től 1994-ig terjedő időszak 8 I. 2 1995-től 1998-ig terjedő időszak 11 I. 3 1995-től napjainkig 13 I. 4 Magyarország külgazdasági stratégiája 16 II. fejezet: A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat (KFC) bemutatása 18 II. 1 A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat 18 II. 1 1 A támogatás általános

feltételei 18 II. 1 2 A KFC 2001 évi keretösszegének felhasználása jogcímek szerinti megoszlásban 20 II. 2 Kereskedelemfejlesztési pályázatok 21 II. 2 1 A Kereskedelemfejlesztési pályázat támogatási jogcímei 22 II. 2 2 2001 évi KFC kereskedelemfejlesztési pályázati támogatások megoszlása jogcímenként 24 II. 2 3 A támogatási szerződés 24 II. 2 4 2001 évi KFC kereskedelemfejlesztési pályázati támogatás vállalattípusonkénti megoszlása 26 III. fejezet: A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) KFC-hez fűződő tevékenységének bemutatása 27 III. 1 Az ITDH rövid bemutatása 27 III. 1 1 A Kereskedelmi Szolgálat tevékenysége, működtetése 27 III. 1 2 Az ITDH adatbázisa és Euro Info Központja 28 III. 1 3 Az ITDH kommunikációjának jelentősége 29 III. 2 A KFC-től kapott keretösszeg felhasználása

30 III. 2 1 2001 évi KFC-ITDH keret felhasználása jogcímenkénti megoszlásban 31 3 http://www.doksihu IV. fejezet: Az ITDH kereskedelemfejlesztő programjai 33 IV. 1 Az I kategóriás kiállítások 33 IV. 1 1 Az I kategóriás kiállításoknál az előminősítés jelentősége 33 IV. 1 2 Az I kategóriás kiállításoknál a kiállításszervező pályázatának tartalma 34 IV. 1 3 A kollektív magyar megjelenéssel kapcsolatos elvárások 35 IV. 1 4 A költségvetés és támogatási igény 36 IV. 2 A II kategóriás kiállítások 38 IV. 2 1 A II kategóriás pályázat 38 IV. 2 2 A szerződéskötés, teljesítés 40 IV. 3 Egy I és egy II kategóriás támogatási szerződés bemutatása és Összehasonlítása 40 IV. 4 Üzletember találkozók 42 IV. 4 1 Az üzletember találkozó megszervezésének folyamata 43 IV. 5 Szakmai szemináriumok 44

V. fejezet: A follow-up tevékenység 45 V. 1 A follow-up tevékenység általános bemutatása 45 V. 2 Összesítő értékelés a 2000 évi I kategóriás kiállításokról 155 db kérdőív alapján 46 V. 2 1 Konklúzió az eredmények alapján 48 V. 3 A 2000-es illetve 2001-es összesítő értékelések összehasonlítása az I. kategóriás kiállításokra vonatkozóan 51 Összegzés 53 4 http://www.doksihu Bevezetés A világ országai közül egyre többen, fejlettségi szintjüktől függetlenül, arra törekednek, hogy minél kevesebb kereskedelmi korlát gátolja kereskedelmüket. Liberalizációs törekvések a kereskedelem minden területén egyre jobban megfigyelhetők. Az országok törekednek a gazdasági nyitottságra. A kis országok esetében,

mint amilyen Magyarország is, ez nemzetgazdasági érdek. Magyarország nemzeti jövedelmében a külkereskedelemből származó jövedelem jelentős hányadot tesz ki, ezért nálunk nagy jelentősége van az export megfelelő ütemű fejlődésének. Az export különböző eszközökkel való támogatásának hagyományai vannak. Sokáig az országok termékeik külpiaci értékesítési lehetőségeit támogatva exportszubvenciókat alkalmaztak. Persze ennek az állami beavatkozásnak nem csak pozitív, hanem negatív hatásai is voltak. Ezek az exportszubvenciók bizonyos mértékben sértették a tisztességes verseny feltételeit, mesterséges versenyelőnyhöz juttatva saját termelőiket. Ez a fajta támogatás különösen a mezőgazdasági termékek exportjánál volt jellemző, bárhol a világon. A világkereskedelem feltételeit meghatározó Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), majd jogutódja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) az exportösztönzésre vonatkozó

szabályok szigorítását tűzte ki célul. A WTO ezért úgynevezett Szubvenciós Kódexben rögzítette az ipari termékek szubvencionálásra vonatkozó szabályokat. A Szubvenciós Kódex megfogalmazza a direkt exporttámogatások tilalmát, valamint kárt okozó szubvenció esetén az érintett ország ellenintézkedéseket alkalmazhat, akár átmeneti jelleggel büntető vámokat is. Az agrártermékek kivitelének támogatására speciális szabályok vonatkoznak Azok esetében a szubvenciók eltörlése lényegesen nehezebb feladat. A GATT Uruguay-i fordulóján azonban az agrártermékek támogatásának mérséklésére sikerült az országoktól ígéretet kapni. Az export közvetlen támogatásának tilalma ellenére lehetőség van a nemzetközi szabályokkal összhangban az export közvetett támogatására. Ennek gazdaságilag legjelentősebb formáját az állami intézmények által nyújtott exporthitelek, exporthitel-garanciák, illetve az 5 http://www.doksihu

exporthitel-biztosítás jelenti. Magyarországon kedvezményes exporthitelezéssel a Magyar Export-Import Bank Rt. (EXIM), exporthitel-biztosítással pedig a Magyar Exporthitel Biztosító Rt (MEHIB) foglalkozik. Mindkét intézmény működésénél a Gazdasági Együttműködés és Fejlődés Szervezetének (OECD-nek) az irányelveit figyelembe veszik. Magyarország elég nehéz helyzetben van, mert nem csak a WTO és OECD előírásait kell betartania, hanem az Európai Uniós és más szabadkereskedelmi megállapodások szabályaihoz is alkalmazkodnia kell. Ez alapján a következő exportösztönző eszközöket alkalmazhatja a nemzetközi szabályokkal összhangban: • Az állam fenntarthat külföldön külpiaci szervezetet, kereskedelemfejlesztő irodát, amelyek az adott piacról információkat nyújtanak a vállalatoknak, ezáltal segítik munkájukat. • Az állam által alkalmazott olyan kereskedelempolitika, amely az az export feltételeinek javítását kiemelt

céljának tartja, és törekszik az azt akadályozó kereskedelmi korlátok lebontására. A kereskedelempolitika intézményi kereteit a gazdaságdiplomáciai tevékenység hagyományos formái egészítik ki. Ide tartoznak kereskedelmi tárgyalások, magas színtű üzleti látogatások, gazdasági vegyes bizottságok, lobbizás jelentősebb ügyekért. • A hiteligényes termékek kivitelében az EXIM Bank nyújt segítséget hitelkonstrukcióival a vállalatnak, a kockázatok mérséklésében a MEHIB vállal jelentős szerepet. • Az agrártermékek esetében a közvetlen exportszubvenció bizonyos megkötésekkel továbbra is megengedett. • A kollektív exportösztönzés eszközei is megengedettek. Ennek a formának a célja a külpiaci megjelenéssel kapcsolatos költségek csökkentése, valamint üzleti kapcsolatok létesítésének segítése. Ezeket a célokat nagyon sok fajta eszközzel 6 http://www.doksihu próbálják elérni. Ebben a

folyamatban fontos szerepet játszanak az exportpromoció állami eszközei. Ezek közé tartoznak a gazdaságdiplomáciával összefüggő tevékenységek és programok, valamint kamarák, szakmai szervezetek együttműködése, üzletember-találkozók és konferenciák szervezése. A vállalkozások tevékenységének támogatását kereskedelemfejlesztési programok szervezésén keresztül valósítja meg az állam. A kereskedelemfejlesztés hagyományos eszközei nemzetközi vásárokon, kiállításokon való részvétel, az üzletembertalálkozók, üzleti delegációk küldése és fogadása, valamint az előbbiek összekapcsolása. Az export-támogató rendezvények esetében egy-egy nagyobb akció lebonyolítása mellett kiemelt feladat a vállalkozói kezdeményezések felkarolása. Az általános megjelenés helyett ma már a célzott kereskedelemfejlesztési rendezvények, az egyes magyar régiók kapcsolatfejlesztési törekvéseinek, projektjeinek

bemutatása kap kiemelt szerepet. Az ágazati szakkiállítások, a saját szervezésű, célzott önálló árubemutatók tekinthetők korszerű és hatékony exportpromóciós eszköznek. A kereskedelemfejlesztő programok támogatását költségvetési forrásból a Külügyminisztérium fejezetébe tartozó Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat végzi. Szakdolgozatomban be szeretném mutatni a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat exportösztönző eszközeit. A támogatandó vállalati kört a hazai irányítású nagy- és középvállalatok, valamint az exportorientált kis- és középvállalkozások, továbbá a beszállító cégek alkotják. E szféra exportképességének támogatása, felzárkóztatása a csatlakozásig terjedő időszakban különösen fontos feladat. A KFC támogatási rendszere összhangban van a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel, és nyitott az EU támogatásokra vonatkozó szabályrendszer befogadására. 7

http://www.doksihu I. Fejezet A kereskedelemfejlesztéssel összefüggő állami tevékenység bemutatása 1990-től napjainkig I. 1 1990-től 1994-ig terjedő időszak Az állami támogatások bizonyos mértékig a tiszta verseny feltételeit torzítják, mert a támogatott vállalat a többi vállalathoz képest versenyelőnyhöz jut. A WTO valamint az Európai Unió a vállalatoknak nyújtott közvetlen támogatást tiltja. Persze ez alól is vannak kivételek, bizonyos esetekben a vállalatoknak nyújtott átmeneti segítséget megengedik. A rendszerváltás után nagy szükség volt az export kollektív eszközökkel való támogatására. A piac szereplői a 90-es évek elején igen nehéz helyzetben voltak, a körülmények teljesen megváltoztak. A kormány látta, hogy a külpiacra jutás a vállalatoktól olyan erőfeszítést igényel, amit állami segítség nélkül aligha tudnak teljesíteni. 1991-ben a kormány 46/1991 (III. 26) kormányrendelet fogadott el, amely

rendelkezett egy úgynevezett Kereskedelemfejlesztési Alap létrehozásáról. Ez egy olyan támogatási lehetőség volt, amely a fejlett piacú országok gyakorlatával megegyezett. Ennek a támogatási formának az alkalmazását semmilyen nemzetközi szervezet illetve szerződés nem tiltotta, sőt a fejlett országokban is bevált gyakorlatnak számított. A Kereskedelemfejlesztési Alap az exportcélú kereskedelemfejlesztés, az exportképes áru, szolgáltatás és anyagi értéket képviselő jogok külpiaci bevezetését, illetve a központi állami kezdeményezésű kereskedelemfejlesztési tevékenység támogatását, finanszírozását szolgáló elkülönített pénzalap volt. Az alapot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma kezelte, amelynek 1991-re elfogadott értéke 5 milliárd Ft volt. Már akkor is meghatározták, hogy az alapot a mindenkori külgazdasági stratégiával összhangban kell kezelni, hiszen a gazdasági környezet változik, ezekhez a

változásokhoz kell a célokat, illetve eszközöket igazítani. Az alapból történt a 8 http://www.doksihu kollektív exportösztönzés eszközeinek támogatása, és az egyéni kezdeményezések támogatása. A támogatások visszatérítendő és vissza nem térítendő részből tevődtek össze A támogatások odaítéléséről Tárcaközi Bizottság döntött. 1 Az akkori gazdasági viszonyok megkövetelték, hogy a kollektív exportösztönzés jogcímei között többek között a külkereskedelmi ismeretek terjesztése és oktatása, Magyarország ország képének a javítása, magyar termékek népszerűsítése is szerepeljen. A külkereskedelem oktatásának jelentősége abban rejlett, hogy a külkereskedelem a rendszerváltás után alanyi joggá vált. Bárki szabadon dönthetett arról, hogy tevékenységét a külpiacra kiterjessze-e. A külkereskedelem azonban komplex tevékenység, így szükség volt ennek az ismeretnek a tanítására. A fejlett

világ országai keveset tudtak a volt szocialista országokról, szükség volt egy pozitív országkép kialakítására, a magyar termékek megismertetésére. Ehhez kapcsolódóan különböző rendezvények körében megpróbálták az országot népszerűsíteni, és potenciális partnereket keresni. 1992-ben az alap részére a költségvetésből 4 milliárd forintot különítettek el. Az igénybevétel módja, valamint a jogcímek az előző évivel megegyeztek, hiszen a prioritások továbbra is a gazdasági szerkezetátalakítás, valamint a kialakuló vállalkozói réteg piacra jutásának segítése volt. Akkoriban a tárca leginkább a kereskedelemfejlesztés intézményi rendszerének és eszközrendszerének kiépítésével volt elfoglalva. Már létezett a HIT Investcenter-Tradeinform Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Vállalat, amely felvilágosítást nyújtott a felhívásokra, illetve más kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre

vonatkozóan. Ez a vállalat tulajdonképpen az ITDH elődjének mondható.2 1992-ben megszületett az 1992. évi LXXXIII: törvény, amely a Kereskedelemfejlesztési Alap működését szabályozta. Ennek a törvénynek a végrehajtásáról az 1/1993-as Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által kiadott rendelet rendelkezik. A rendelet kimondja, hogy a támogatási folyamatot nyilvánosan kell kezelni, hiszen itt állami pénz elköltéséről van szó. Így az alap kezelésére vonatkozó szabályokat, az elbírálás fő szempontjait is nyilvánosságra hozták. Ezen kívül a támogatásban részesülők neve a 1 2 Külkereskedelmi Tájékoztató; 1991, 4. évfolyam 22 szám Külkereskedelmi Tájékoztató; 1992, 5. évfolyam 8 szám 9 http://www.doksihu Külkereskedelmi Tájékoztatóban megjelenik, a hozzá tartozó támogatás nagyságával együtt. Ez a rendelkezés nagy előrelépést jelentett, és segített abban, hogy a támogatás EUkonformmá váljon. A

támogatási formák jogcím szerinti felosztása is valamennyit változott, a támogatási jogcímeket két nagy csoportba osztották. Az első csoportba az úgynevezett „kérelmező gazdasági tevékenysége feltételeinek javítását szolgáló támogatások”3 kerültek, ebben az esetben a támogatás a pályázó érdekeit szolgálta. A másik csoportba pedig „a központi kereskedelemfejlesztés körébe tartozó támogatások”4. Az első csoporton belül a támogatás mértéke a költségek 40 %-ra terjedhet ki, a második csoport esetében a támogatás mértéke akár 100 %-ig terjedhet. 5 Ebben az időszakban az első csoporton belül nagyon fontos volt a minőségbiztosítási és tanúsítási rendszer kiépítéséhez nyújtott támogatás, hiszen e nélkül a vállalatok nem tudtak volna versenyképesek lenni a külpiacon. Ez a jogcím az EN 45000/ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer kiépítésére nyújtott támogatást. A központi kereskedelemfejlesztés

körébe tartozó támogatások az állam által meghatározott kereskedelempolitikai célokkal összhangban álltak. Ezeknek a jogcímeknek a támogatása az egész ország érdekét szolgálta. A támogatással közreműködtek olyan információs anyagok, tanulmányok előállításának, terjesztésének támogatásában, amelyek az ország sikeres exportteljesítményéhez feltétlenül szükségesek voltak, hiszen hozzájárultak a vállalatok informálásához a külpiaci lehetőségekre vonatkozóan. Ezen kívül támogatták a kereskedelemfejlesztéssel, tanácsadással, információszolgáltatással foglalkozó szervezetek működését.6 1994. augusztus 9-től a minisztérium átmenetileg felfüggesztette a pályázatok fogadását és elbírálását. A felfüggesztés oka a központi költségvetésben bekövetkezett módosítás volt 7 3 Külkereskedelmi Tájékoztató; 1993, 6. évfolyam 7 Szám 2 oldal Külkereskedelmi Tájékoztató; 1993, 6 évfolyam 7. Szám 2

oldal 5 Magyar Közlöny; 1992/135 szám 6 Külkereskedelmi Tájékoztató; 1993, 6. évfolyam 7 szám 7 Külkereskedelmi Tájékoztató; 1994, 7. évfolyam 38 szám 10 4 http://www.doksihu 1994 nyarán létrejött az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM), amely az ipar, a kereskedelem, a műszaki fejlesztés, az idegenforgalom ágazataival, valamint a befektetés és kereskedelemfejlesztés kérdéseivel foglalkozik. E szerteágazó területen a külgazdaság prioritást élvez. 1994-ben a hazai gazdasági növekedés 20 %-os exportnövekedést eredményezett. Ehhez az eredményhez az állam eddigi kereskedelemfejlesztő tevékenysége is hozzájárult. I. 2 1995-től 1998-ig terjedő időszak Ebben az időszakban több, Magyarország további fejlődését jelentősen befolyásoló folyamat zajlott a világban. Ezek közül kettőt ki is emelnék Több éves előkészítési fázis után 1995ben Magyarországot felvették az OECD-be 1997-ben az Európai Unió bejelentette,

hogy Magyarország megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Mindezek is bizonyítják, hogy Magyarország óriási fejlődésen ment keresztül a rendszerváltás óta, és ebben az export dinamikus fejlődésének is jelentős szerepe van. Az exportszerkezetben is strukturális változás ment végbe 1998-ig, amelyhez a gépek, gépi berendezések kivitelének növekedése is hozzájárult. 1995-ben Gazdaságfejlesztési Alapot hoztak létre, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezelt. Ez az alap különbözött a kereskedelemfejlesztési alaptól, mert a kereskedelemfejlesztésen kívül más célokat is szolgált. Az alapból befektetésösztönzési és szerkezetátalakítási célokra is adható volt támogatás. Szerencsére azzal, hogy a Kereskedelemfejlesztési Alapot a Gazdaságfejlesztési Alapba beolvasztották, az nem szenvedett hátrányt, és kiemelt szerepe továbbra is megmaradt. Ennek az alapnak a működését az 1995. évi XXI törvénnyel

módosított 1992 évi LXXXIII: tv VIII Fejezete, illetve annak végrehajtásáról szóló 19/1995 (VI. 13) IKM rendelet szabályozza Ugyancsak elkülönített állami pénzalapról volt szó, amelynek célja a kiemelt gazdasági és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elősegítése volt. Ekkor már előtérbe került a gazdaság műszaki-technológiai színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés elősegítése, a befektetések, technológiai fejlesztés, szerkezet-átalakítás, kereskedelemfejlesztés és az európai műszaki–minőségi követelményeknek létrehozásának ösztönzése. 11 megfelelő árualapok, szolgáltatások http://www.doksihu A Gazdaságfejlesztési Alap is meghirdette a Kereskedelemfejlesztési Pályázatot. A jogcímek jelentősen nem változtak.8 1996-ban a 4/1996. (II 16) IKM rendelettel jött létre a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, amely az eddig működő Gazdaságfejlesztési Alapot váltotta fel. A rendelet

részletesen szabályozta felhasználásának és kezelésének a rendjét. A célelőirányzat abban különbözik az alaptól, hogy működésének rendje egyes minisztériumok fejezetébe van rendelve, a miniszter felel érte. Tárcaközi rendeletet is alkottak, mert Tárcaközi Bizottság készíti elő a döntést, majd a felelős minisztérium minisztere dönt. Ennek mind előnyei, mind hátrányai vannak. Az ellenőrző szervek gyakran vizsgálják, hogy nem történik-e visszaélés, azaz hogy egyedi elbírálások előfordulnak-e. A támogatások jogcímek szerinti meghatározása úgy történik, hogy a költségvetési törvényben a célelőirányzat számára meghatározott forrást a tárca felbontja, eldönti, hogy egyes jogcímekre mennyi pénzt kíván fordítani. Ez a tervezés elég nehéz, gyakran előfordul, hogy egyes jogcímekre túl kevés, míg másokra túl sok pénz jutott. Ilyen esetben jelent előnyt, hogy az előirányzatot egy tárca kezeli, mert más

tárcákkal való egyeztetés nélkül lehetősége nyílik a források átcsoportosítására. Ez az intézkedés menetét felgyorsítja 1996-ban jelentősen bővült a költségvetési támogatás, mértéke mintegy 10 milliárd Ft lett, amely az előző évinek közel kétszerese. Ebből a 10 milliárd Ft-ból 3,5 milliárd Ft-ot kereskedelemfejlesztési célokra fordítottak. A kereskedelemfejlesztési akciók támogatási korlátját a korábbi 40 %-ról 50 %-ra emelték, ezzel is segítve a vállalatokat. A Kereskedelemfejlesztési pályázatok körében az EU konform minőségbiztosítási rendszerek támogatásának bevezetésére továbbra is sok pályázat érkezett. A kereskedelemfejlesztési pályázatnál új elem volt a külföldi képviseleti iroda, kiállító terem nettó bérleti díjának a támogatása. Minden jogcím esetében megszűnt az előleg folyósítása A központi kezdeményezésű rendezvényeknél kiemelt szerepet kapott az I. és II kategóriás

kiállítások, üzletember találkozók szervezése, amelyek az 1993-ban létrejött Magyar Kereskedelemfejlesztési és Befektetésösztönzési Közhasznú közreműködésével valósultak meg. 8 Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázati felhívása a Gazdaságfejlesztési Alap Kereskedelemfejlesztési Pályázatára, 1995 12 Társaság (ITDH) http://www.doksihu 1996-ban először került sor kedvezményes kamattámogatási konstrukció megvalósítására. Erre már feltétlenül szükség volt, mert a kamatok magas színvonala az üzletkötések volumenét veszélyeztette. Ez a konstrukció a kis- és középvállalatok fogóeszköz finanszírozásához szükséges hitelnyújtás kamatainak és garanciadíjainak támogatását tette lehetővé. A konstrukció lebonyolításában 9 pénzintézet vett részt, amelyekkel az IKM keretszerződést kötött. Az érdeklődés óriási volt, 1996-ban 200 db pályázatot fogadtak el, a támogatás mértéke meghaladta

a 620 millió Ft-ot.9 1997-ben a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat forrásai felhasználásánál a kis- és középvállalkozások fejlődésének, valamint a kereskedelemfejlesztésnek a támogatása továbbra is kiemelt figyelmet kapott. 1998-ban a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) fejezetébe került. Új rendelet született, a 33/1998 (V 22) IKIM rendelet, majd az azt módosító GM rendelet. Ebben az évben továbbra is kiemelt prioritásnak számított az ISO minősítés megszerzésére irányuló támogatás. Ennél a pályázati formánál 1998 közepén mégis forráshiány lépett fel. A forgóeszköz finanszírozási hitel iránt csökkent a kereslet, ami a kamatszintek esésével magyarázható. A források itt kihasználatlanok maradtak. A források átcsoportosítása nem történt meg I. 3 1999-től napjainkig A külkereskedelmi forgalom fellendülése ebben az időszakban is folytatódott.

Ebben nagy szerepe van a gazdasági átmenet sikeres végrehajtásának. Az export bővülése továbbra is kiemelkedően jó ütemben halad. Az exportunk döntő része szabadkereskedelmi partnereinkkel valósul meg. 1999-ben fontos változás lépett életbe. A kormány a külügyminiszter hatáskörébe utalta a külgazdasági tevékenység irányítását. A külgazdasággal foglalkozó kormányzati apparátust beillesztették a Külügyminisztériumba, kormányhatározat rögzítette az együttműködés rendjét a Gazdasági Minisztériummal. 9 Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Befektetésösztönzési főosztályának feljegyzései, 1996 13 http://www.doksihu Több változtatás történt a pályázati kiírásokban is. Pályázók csak a mikró-, kis és középvállalkozások köréből kerülhetnek ki. Tevékenységi korlátot is meghatároztak A feldolgozóiparra, az építőiparra, valamint a minőségtanúsítására irányuló pályázatók körében csak a

bizonyos mérnöki tevékenységet, műszaki vizsgálatot, elemzéses tevékenységet folytatók nyerhettek el támogatást. A kis- és középvállalatok terheinek csökkentésére a korábbi három árajánlathoz képest csak egy árajánlatot kell a pályázathoz mellékelni. Bővült a jogcímek köre. Az ISO 14000-es szabvány előírásai szerinti környezet központú irányítási rendszer kidolgozásához, bevezetéséhez és tanúsíttatásához is támogatást nyújt a célelőirányzat. A marketingeszközök területén is igazodtak az ágazat fejlődéséhez A CD-ROM-ok előállításának támogatása is elkezdődött. A forgóeszközhitelek kamattámogatása megszűnt, a támogatás fenntartására már nem volt a vállalatoknak szüksége, a források kihasználatlanok maradtak. Ez a támogatási forma sem a WTO, sem az Európai Unió kritériumainak nem felelt meg, így megszüntetésére emiatt is ajánlatos volt.10 2000-ben ismét vállalati méret szerinti

korlátozás nélkül pályázhattak a cégek. A minőségirányítási rendszerek között elkezdődött a NATO előírásainak megfelelő minőségirányítási rendszerek kiépítése is. 2OO1-ben a kereskedelemfejlesztéssel összefüggő állami feladatokat a Külügyminisztérium látja el, Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat az ő fejezetébe került. 2OO1-ben a célelőirányzat 1,5 milliárd forinttal gazdálkodhatott, ez az összeg 2OO2-ben 2 milliárdra nőtt. 2OO2-ben a vállalatokra nézve semmilyen tevékenység szerinti korlát, kiemelt prioritás nem volt. A jövőre nézve a célelőirányzatnak valószínűleg kevesebb pénz fog a rendelkezésére állni, erről a költségvetési tárgyalások még mostanában folynak. A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat elsődleges feladata a jövőre nézve olyan támogatáspolitika kidolgozása, amely képes az EU-s támogatási rendszer befogadására. 10 Kereskedelemfejlesztési Osztály feljegyzései, 1999 14

http://www.doksihu Összefoglalóan elmondható, hogy az 1990-es évektől elindult gazdasági, társadalmi átalakulási folyamat megváltoztatta a magyar gazdaság szerkezetét. Mára a mikro-, kis- és középvállalatok száma majdnem egy millió. Ennek a rétegnek a támogatására feltétlenül szükség van. Sokfajta exportösztönző intézkedés történt és történik napjainkban is, sok exportösztönző intézmény működik. Ezeknek összehangolására lenne szükség, elkerülve az esetleges átfedéseket. Az Európai Uniós gyakorlatot e tekintetben is érdemes követni, ahol a kormányok a szakintézményekkel, szakmai szövetségekkel együttműködnek, ezáltal rendelkeznek olyan információkkal, amelyek közvetlenül a szakmától erednek. Így könnyebben tudnak reagálni az esetleges változtatásokra, és könnyebben tudnak olyan intézkedéseket hozni, amely a vállalatok érdekét szolgálja. A KFC is figyelembe veszi az EU-s támogatáspolitika

irányelveit, mert azok racionálisak, és alkalmazásuk célravezető. Ilyen elvek: • a viszonosság elve: elvárják a vállalattól, hogy saját forrással is járuljon hozzá gazdasági problémáinak a megoldásaihoz, ne csak a támogatási összegre hagyatkozzon. • a szubszidiaritás elve: a döntéseket ott kell meghozni, ahol a szükséges ismeretekkel a leginkább rendelkeznek. • normativitás rendje: bármilyen vállalkozás részesülhet a támogatásban, ha az adott feltételrendszernek meg tud felelni. Ez az eljárás kiszűri a szubvenció fogalmát • hatékonyság elvének az arányosság elvével való közös alkalmazása: a támogatást csak olyan mértékben és olyan időtartamra kell alkalmazni, ami feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok később képesek legyenek helyüket a piacon megtalálni. • az átláthatóság és nyilvánosság elve: mivel itt állami pénzből való finanszírozásról van szó a támogatási rendszert az

állampolgárok számára átláthatóvá kell tenni, a pályázati felhívásoknak nyilvánosaknak kell lenniük, és a kedvezményezettek nevét, illetve a támogatás mértékét is nyilvánosságra kell hozni. • hatékonyság és az ellenőrzés biztosítása: a KFC-nek ki kell dolgoznia olyan eljárásokat, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a támogatásoknak a vállalatok exportjára 15 http://www.doksihu milyen hatásuk volt. Ezen kívül az is nagyon fontos, hogy a vállalatok a támogatást rendeltetésszerűen használják fel. I. 4 Magyarország külgazdasági stratégiája11 A mindenkori külgazdasági stratégia határozza meg külgazdasági tevékenység fő céljait és eszközrendszerét. 2001-ben a kormány jóváhagyta Magyarország külgazdasági stratégiáját „A külgazdasági stratégia az exportvezérelt növekedés fenntartására, a világgazdasági és regionális integrálódás erősítésére, a gazdaság versenyképességének javítására, a

kis- és középvállalkozások megerősítésére irányuló gazdaságpolitikai törekvések megvalósításához járul hozzá.”12 A középtávú gazdasági stratégia a külkereskedelem évi 9-10 %-os bővülésével, a kereskedelmi mérleg legfeljebb kismértékű romlásával, tehát a kivitel és a behozatal közel azonos növekedésével számol. Hátrányosan érinti a kivitelt, a kereskedelmi és fizetési mérleg hiányát a nemzeti valutának a sávszélesítést követő felértékelődése. Ennek hatását és az alkalmazkodás elősegítésére hozott kormányzati intézkedések hatékonyságát folyamatosan elemezni kell, mind a makrogazdasági egyensúly, mind a többségében nem kielégítő versenyképességű kis- és középvállalkozói szektor helyzete szempontjából. Magyarország a legfontosabb partnereivel, az Európai Unió tagországaival rendszeres időközönként folytat külgazdasági konzultációkat gazdasági érdekeink előmozdítása, az

esetleg felmerülő problémák megvitatása céljából. A külgazdasági stratégia egyik fejezete kifejezetten a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozik. A vállalati tevékenység kormányzati támogatásának még a legfejlettebb országokban is egyre növekvő szerepe van. Főleg egy olyan kis, nyitott gazdaságú országnak, mint amilyen Magyarország is, minden lehetőséget meg kell ragadnia, ami hozzájárulhat exportjának fokozásához. Az export bővítése ma már külgazdasági érdeknek számít, mert az exportteljesítmény az egész gazdaság fejlődését jelentősen befolyásolja 11 Magyarország külgazdasági stratégiája; http://www.kumhu/Archivum/Korábbiszóvivői/2001/Martonyij/1002kulgstrhtm: 2002 11 26 12 Magyarország külgazdasági stratégiája; http://www.kumhu/Archivum/Korábbiszóvivői/2001/Martonyij/1002kulgstrhtm: 2002 11 26 1 oldal 16 http://www.doksihu A kereskedelemfejlesztéssel összefüggő feladatok állami támogatására 2001. január

1-jével létrejött a Külügyminisztérium kezelésében a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat. A vállalati külpiaci munkához nyújtott kormányzati támogatásra szükség van. A kormányzatnak kiemelkedő célja a magyar vállalkozói kör külpiaci versenyképességének fokozása. Erre óriási szükség van, mert az elmúlt időszakban a kivitel legnagyobb részét a Magyarországon letelepedett vámszabad területen működő multinacionális cégek adták. Nálunk az ITDH látja el a vállalati tevékenységet segítő kereskedelemfejlesztési feladatokat. Ezeknek a feladatoknak a megoldása kormányzati érdek, és finanszírozásukban hosszú távú állami szerepvállalásra van szükség. 17 http://www.doksihu II. Fejezet A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat (KFC) bemutatása II. 1 A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat 2001-től a Külügyminisztérium fejezetébe került. A KFC

felhasználásáról és kezelésének szabályairól a külügyminiszter 7/2001 (IV. 5)-i rendelete határozott. A Célelőirányzat a kereskedelem politikai célok megvalósítását szolgálja. A KFC rendelkezésére álló pénzösszeget az állami költségvetésből biztosítják Ebből az összegből a KFC vissza nem térítendő támogatás nyújt a Magyarországon bejegyzett vállalkozások termékeinek nemzetközi elfogadtatása érdekében, a külpiaci megjelenés segítésére. Lehetősége van a vállalatoknak a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. kereskedelemfejlesztési programjaihoz, marketingeszközök elkészíttetéséhez, és sok más, a kereskedelemfejlesztést szolgáló tevékenységhez támogatást kérni. Az Európai Uniós csatlakozás közeledtével, egyre több, a csatlakozási felkészülést segítő program részvételéhez is igényelhető támogatás. A külügyminiszter évente nyilvános pályázatban közzé teszi a támogatási

feltételeket, illetve a hozzájuk rendelt támogatás mértékét. Előfordulhatnak módosítások év közben a támogatási összegre vonatkozóan, lehetséges, hogy a forrásokat át kell csoportosítani. II. 1 1 A támogatás általános feltételei A vállalatoknak, termékeik külpiaci megjelenésének elősegítésére, kizárólag pályázat útján adhatót támogatás. Támogatást a támogatott tevékenység megvalósulása előtt lehet igényelni Fontos szabály, hogy ugyanazon tevékenységhez támogatást csak egy alkalommal lehetséges igényelni. A támogatások elbírálásának szabályait mindig az adott évi pályázati kiírás tartalmazza. Vannak kizáró tényezők, amelyek fennállása esetén támogatási szerződés a 18 http://www.doksihu pályázóval nem köthető. Csődeljárás, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló vállalatokkal támogatási szerződés nem köthető. A támogatás mértéke különböző lehet. Pályázati

felhívás esetén a támogatás mértéke a támogatási szerződés szerint elismerhető költségek 5o %-ig, központi kezdeményezésű rendezvényeknél az elismerhető költségek 1oo%-ig terjedhet. Nagyon fontos, hogy a potenciális célközönség tudomást szerezzen a pályázati felhívásokról, ezért ezek a Külkereskedelmi Tájékoztatóban, illetve a jogutód lapban, és legalább egy országos terjesztésű gazdasági napilapban megjelennek. Forráshiány esetében a pályázatok befogadása felfüggeszthető, erről előzetes hirdetményben kell a pályázókat tájékoztatni. Forráshiány a KFC működése során egyetlen-egyszer merült fel. Támogatás nyújtásáról a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a Külügyminisztérium vezetése dönt. A Bizottság munkájában más tárcák által delegált tagok is részt vesznek A döntésnek hasonlóképpen a kiíráshoz, a Külkereskedelmi Tájékoztatóban illetve a jogutód lapban meg kell jelennie a

támogatás összegének feltüntetésével. Ez a nyilvánosság megtartásának egyik fontos eszköze, hiszen bárki elolvashatja, hogy abban az évben kik, milyen jogcímekre, mekkora támogatást kaptak. A döntés után 3o napon belül támogatási szerződést kötnek a pályázóval. A támogatás folyósítása mindig utólagosan történik, kizárólag központi kezdeményezésű projekt esetén van lehetőség 25 %-os előleg felvételére. Állami pénz felhasználása esetén nagyon fontos a hatékonyság és a megtérülés rendszeres ellenőrzése. Az ellenőrzési folyamat során megvizsgálják, hogy a vállalt kötelezettségeket teljesítette-e a vállalat, valamint a támogatási összeget rendeltetésszerűen használta-e fel. Emiatt a támogatás felhasználóját kötelezik arra, hogy a rendeltetésszerű felhasználást igazoló számlákat, bizonylatokat elkülönítetten tartsa nyilván. Egy program akkor számít befejezettnek, ha a támogatási szerződésben

meghatározott célt sikerült teljesíteni, és erről a kedvezményezett okmányokkal alátámasztva beszámol.13 19 http://www.doksihu II. 1 2 A KFC 2001 évi keretösszegének felhasználása jogcímek szerinti megoszlásban 2001. évre 1, 5 milliárd Ft keretösszeget irányoztak elő kereskedelemfejlesztési célokra Ebből az összegből különböző jogcímek alapján részesülhetnek a pályázók. Ezek a jogcímek a következők: • Kereskedelemfejlesztési pályázat keretében elnyerhető támogatás • A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) éves üzleti tervében szereplő kereskedelemfejlesztési célú projektek végrehajtása • A délkelet-európai újjáépítési programokban való részvétel támogatása • Központi kezdeményezésű külgazdasági rendezvények támogatása • Külgazdasági tanulmányok készíttetése 2oo1-ben a keretösszegből a tényleges felhasználás legnagyobb hányadát 57, 5%-ot az ITDH

projektjeinek végrehajtására fordították. A felhasználás további jelentős részét 34, 8%-ot kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatása tett ki. Harmadik helyen a külgazdasági tanulmányok elkészíttetése szerepelt 4, 65%-kal. A Külügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg a gazdaságpolitikai és külgazdasági döntéseket előkésztő és megalapozó tanulmányok készítésére. Az elkészült tanulmányokban a szolgáltatás-kereskedelem, a működőtöke-áramlás, a regionális külkereskedelem-politika, az exportvezérelt növekedés, az importigényesség és az árfolyampolitika kérdéseit vizsgálják. 14 A központi kezdeményezésű külgazdasági programok 1, 72 %-ot tettek ki. Ezeknek a programoknak a keretében folytatódott a fejlődő országokkal a nemzetközi tudományos együttműködés. A támogatással lehetővé válik olyan rendezvények és programok szervezése, ami a magyar cégek piacra kerülését, illetve

folyamatos jelenlétét biztosíthatja. Az elmúlt időszakban előkészületeket tettek az OECD országok gyakorlatának megfelelő fejlesztési együttműködésre történő áttérésre, ezen a területen is az EU csatlakozás követelményeit tartva szem előtt. 13 A külügyminiszter 7/2001. (IV 15) 4§ 20 http://www.doksihu A délkelet-európai újjáépítési program a magyar fejlesztési politikában kiemelt helyet foglal el. A magyar érdekek szem előtt tartása mellett, figyelembe kell venni az OECD iránymutatásait, valamint a kedvezményezett partnerországok fogadókészségét. A program nemzetközi összefüggései következtében 2001-2002-ben előkészítő tárgyalások folytak. A források biztosítására először a 2003-as költségvetésben nyílik lehetőség.15 Dolgozatomban a kereskedelemfejlesztési pályázatokat, valamint az ITDH kereskedelemfejlesztési projektjeit szeretném részletesen bemutatni. II. 2 Kereskedelemfejlesztési

pályázatok Kereskedelemfejlesztési pályázatok már a 9O-es évek eleje óta léteznek. Természetesen a prioritások változtak, így a jogcímek köre is változott, a mindenkori külgazdasági stratégiának megfelelően. A kereskedelemfejlesztési pályázatok kidolgozásánál figyelembe veszik, hogy a pályázók körét az EU normáinak megfelelően alakítsák ki, a magyarországi lehetőségek figyelembevételével. A pályázati rendszer célja, hogy különböző jogcímek alapján, legfőképpen a kis- és középvállalatok támogatáshoz eredményességének jussanak, növekedéséhez. A és ez pályázat hozzásegítse célja a őket exportjuk magyar termékek versenyképességének javítása, a magyar termékek külföldi megítélésének javítása. Szükség van annak tudatosítására, hogy a magyar kis –és középvállalatok egyre magasabb színvonalú termékeket képesek előállítani. A KFC az eddigi tapasztalatok alapján évről-évre

próbálja a pályázati jogcímeket a hatékonyság szerint alakítani, valamint azokat a külgazdasági stratégiához igazítani. A támogatások odaítélése a rendelkezésre álló források függvényében a pályázatok sorolásával történik. A pályázatokon a részvételi arány az ország megyéit, illetve a fővárost tekintve elég sajátságos. 2001-ben budapesti vállalatok adták be a legtöbb pályázatot, és a támogatási összeg megoszlásában is kiemelkedően vezettek. Ezután Pest-megye részesül a támogatási 14 15 Magyarország külgazdasága; 2001 Http://www.kumhu/siwwwa/online/10014743html 2002 11 28 21 http://www.doksihu összeg 9, 27 %-ból. Sajnos az észak- és kelet-magyarországi régió nem vesz részt megfelelő arányban a pályázatokon, pedig gazdasági-társadalmi fejlettségi szintje ezt indokolttá tenné. Több szempontból is előnyös lehetne, ha az ország elmaradott régiói nagyobb arányban részt vennének ezeken a

pályázatokon, hiszen ezzel az ország fejlettebb területeihez tudnának felzárkózni. Fontos az is, hogy milyen a termékek ágazati megoszlása, hiszen vannak olyan ágazatok, amelyek az ország érdekeit tekintve prioritást élveznek. 2001-ben, a legnagyobb támogatásban a villamosgép, műszergyártási ágazat részesült 17 %-kal. Az élvonalban van még az élelmiszer feldolgozás, textiláru gyártása, valamint a feldolgozóiparnak bizonyos területei.16 II. 2 1 A Kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatási jogcímei17 - Külföldi kiállításon való részvétel hazai előállítású termékekkel Ennél a jogcímnél a helydíj, rezsi-, úti-, szállás- és szállítmányozási költségek meghatározott hányadáig adható támogatás. - Önálló árubemutató szervezése külföldön Ugyanazon költségekre kérhető támogatás, mint a kiállítások esetében. E két jogcím esetében figyelni kell arra, hogy a KFC csak azokat a rendezvényeket támogassa,

amelyek nem esnek az ITDH által meghirdetett I. és II kategóriás kiállítások közé. - Egyes marketing eszközök készíttetése, hirdetések megjelentetése (termékismertető, szórólap, prospektus, katalógus, műszaki leírás, CD-ROM, referencia videofilm, külföldi szaklapokban megjelenő hirdetés) Ezek csak idegen marketingeszközök nyelvű, színvonala vagy idegen-magyar meghatározza a nyelvű vállalatról eszközök kialakított lehetnek. A képet, és nagymértékben hozzájárul a kiállításon való részvétel sikerességéhez. Amennyiben a Külügyminisztérium megállapítja a szakmai ellenőrzés során, hogy az elkészült kiadvány, a 16 17 Magyarország külgazdasága, 2001 A 2002. évi kereskedelemfejlesztési pályázati útmutató 22 http://www.doksihu CD-ROM, illetve referencia film nem a pályázatban meghatározott színvonalon valósul meg, csökkentheti a támogatás összegét, vagy akár vissza is vonhatja. -Hazai

előállítású termékek külföldi értékesítését elősegítő külföldön létesítendő vállalati iroda, kiállító-, illetve bemutatóterem, valamint konszignációs vagy nagykereskedelmi raktár bérleti díja és egyes rezsi költségei Egyes vállalatok értékesítését jelentősen tudja javítani, ha tartósan van a külpiacon jelen, illetve raktárt bérel. Támogatást maximum egy éves időtartamra nyújtanak, a nettó bérleti díj feléig. Vegyesvállalat esetében csak harmadik országban létesítendő iroda illetve raktár bérleti díját támogatják. Ez a támogatási fajta meglehetősen sok forrást vonhat el a célelőirányzatból, ezért körültekintően járnak el a pályázat elbírálásánál. A támogatást igénylőnek be kell mutatni a célországban realizált két évre visszamenőleges gazdasági eredményét, valamint a várható export többletet is. -Versenytárgyaláson induló magyar vállalkozások tenderfüzet vásárlása Ez

esetben a támogatás 50 %-os lehet. A támogatás odaítélésénél előnyt élveznek a magasan feldolgozott ipari termékekre vonatkozó tender kiírások. - Nemzetközi szervezeti tagdíj Ennek a támogatási formának a célja, hogy a cég tagsága a szervezetben kedvezően befolyásolhatja a magyar kivitelt. Ennek megítéléséhez megfelelő helyismeret szükséges, ezért az adott relációban tevékenykedő kereskedelmi szolgálat, vagy nagykövetség véleményét kikérik a pályázat elbírálása során. - Dömping eljárás esetén szakértő, vagy ügyvéd foglalkoztatása Magyar vállalat ellen indíthatnak külföldön dömpingellenes eljárást. Ilyen esetben külföldi szakértő vagy ügyvéd közreműködésére is szükség lehet. A közreműködők díjának 50 %-os támogatására van lehetőség. -Megfelelőség-tanúsítási eljárás Sok országban az exportőr piaci megjelenésének feltétele, az adott országban elfogadott megfelelőség tanúsítási

eljárás lefolytatása. Ezt természetesen az exportőr költségére kell elkészíteni. Ilyen esetben a költségek 50 %-ra nyújthat fedezetet a támogatás 23 http://www.doksihu II. 2 2 2001 évi KFC kereskedelemfejlesztési pályázati támogatások megoszlása jogcímenként (I. számú táblázat)18 Támogatási forma megnevezése Támogatás megoszlása (%) Marketing eszköz 63,76 Kiállítási részvétel 32,09 Vállalati iroda 4,15 Tenderfüzet vásárlása 0,00 Összesen 100,00 Ebből a táblázatból látható, hogy vannak olyan jogcímek, amelyek nagyon „népszerűek” a pályázók körében, és vannak olyanok, amelyek egyáltalán nem. Majd kétharmad részt a marketing eszközök tesznek ki, és egyharmad körüli részt a kiállítások, a fennmaradó részt a vállalati iroda képviseli. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne a többi jogcímre is nagyobb arányban pályázni, mivel ezeket a forrásokat felhasználva, ezek a támogatások is

segíthetik a magyar vállalatok fejlődését. A pályázatok elbírálásánál több szempontot vesznek figyelembe. Megvizsgálják az adott termék vagy szolgáltatás versenyképességét, exportképességét. Fontos kritérium, hogy az egész magyar gazdaságot tekintve, ennek a tevékenységnek a támogatása mennyire járul hozzá a magyar gazdasági szerkezet modernizálásához. A célelőirányzat lehetőségei korlátozottak. A rendelkezésére álló forrásokat úgy kell elosztania, hogy egy adott kereskedelemfejlesztési akció költségigénye arányban álljon a várható üzleti eredménnyel, ezért a pályázatok elbírálásánál ezt a szempontot is figyelembe kell vennie. II. 2 3 A támogatási szerződés19 (A kitöltetlen támogatási szerződést az I. számú melléklet tartalmazza) A Külügyminisztérium a pályázat beérkezésétől számított 90 napon belül döntést hoz. Amennyiben meghozza a támogatásról a döntést, támogatási szerződést köt

a pályázóval. A szerződésben meghatározzák a támogatás mértékét. A pályázó kötelezettséget vállal, hogy az 18 19 Külügyminisztériumi táblázat Szerződés tervezet; 2001. március 6 24 http://www.doksihu összeget rendeltetésszerűen használja fel. Meghatározzák azokat a költségeket, amelyekre a pályázó a támogatást felhasználhatja. Előfordulhat, hogy a tényleges költségek meghaladják a tervezett költségeket, a pályázó akkor is csak a szerződésben meghatározott támogatási összeget fogja megkapni. A támogatás igényléséhez a jogszabályok által előírt számlák, bizonylatok másolata szükséges. A támogatást a teljes költség elszámolása után fogják folyósítani Meghatároznak a szerződésben egy határidőt, ameddig a pályázónak az elszámolást a Külügyminisztérium felé meg kell küldenie. A határnap elmulasztása a szerződés hatályának vesztését vonja maga után. Ha az elszámoláshoz benyújtott

okmányokat a Külügyminisztérium rendben találja, a támogatás összegét 45 napon belül a Magyar Államkincstár útján átutalja a támogatott részére. A szerződés azt is tartalmazza, hogy Külügyminisztérium a támogatás rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizheti. Az utólagos ellenőrzés során visszafizetési kötelezettséget írhat elő. A pályázó köteles az igénybevett támogatást a fizetési felszólítást követően 30 napon belül, a költségvetési törvényben meghatározott kamat összegével növelten visszafizetni. Késés esetén késedelmi kamatot is felszámolnak. A szerződésben valótlan adatok közlése szerződésszegésnek minősül, és ezért a teljes támogatás visszavonását vonhatja maga után. Emiatt is nagyon fontos, hogy a pályázó az adatokban bekövetkezett bármilyen változtatást bejelentsen. A Külügyminisztérium jogosult a szerződéstől elállni, ha az adatokban bekövetkező változások miatt a pályázó

már nem jogosult a támogatásra, valamint ha bebizonyosodik, hogy a pályázó a pályázatban, szerződésben, elszámolásban valótlan adatot közölt, illetve, ha a rendezvény elmaradása a pályázó hibájából következett be. A hatékonyság mérése miatt, a pályázónak a támogatott rendezvény befejezése után egy évvel az eredményekről beszámolót kell benyújtania, kiemelten az exportjára vonatkozóan. A szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. 25 http://www.doksihu II. 2 4 2001 évi KFC kereskedelemfejlesztési pályázati támogatás vállalattípusonkénti megoszlása (II. számú táblázat) 20 Beérkezett pályázat Támogatási összeg megoszlása kiállítás létszám Vállalat darab megoszlás% Marke- Képvisele ∑ ting ti iroda eszköz megoszlás %-ban 1-10 Mikro 83 25,1 15,6 25,7 27,3 22,5 11-50 Kis 96 28,7 25,6 25,9 5,4 24,9 51-250 Közepes 99 29,5

36,4 30,2 57,1 33,3 251- Nagy 56 16,7 22,4 18,3 10,2 19,3 334 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összesen A beérkezett pályázatok vállalattípusonkénti megoszlása elég egyenletes. A KFC alapvetően kis- és közepes vállalatoknak nyújt vissza nem térítendő állami támogatást. A pályázatok és a támogatások megoszlásából közel hasonló százalékot tudhatnak magukénak a mikro, kis-, középvállalatok. Egyedül a nagy vállalatok részesültek a többi vállalattípushoz képest kevesebb támogatásban, aminek az oka, hogy mivel tőkeerejük erősebb, a támogatásban kevésbé preferált szektort képviselnek. A közepes nagyságú vállalatok pályáztak a legtöbben 2001-ben, ez az összes beérkezett pályázat 29, 5 %-át tette ki. A kis vállalatok követték őket, alig lemaradva 28, 7 %-kal, majd a mikro típusú vállalatok 25,1 %-kal. Nem csak a beérkezett pályázatok darabszámát érdemes megvizsgálni, hanem azt is, hogy a

támogatási összeg, hogyan oszlik meg a vállalattípusok között, hiszen ez nem áll egyenes arányban az elnyert pályázatok darabszámával. A pályázatok költségigénye teljesen eltérő A sorrend megegyezik az előzővel, csak az arányok változnak. A támogatási összeg megoszlását tekintve a vállalattípusok között, már nagyobb a szórás. A közepes vállalatok itt már nagyobb arányban vezetnek a többi vállalattípushoz képest. 20 Külügyminisztériumi táblázat 26 http://www.doksihu III. fejezet III. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) KFC-hez fűződő tevékenységének bemutatása III. 1 Az ITDH rövid bemutatása Az ITDH-t 1993-ban alapították a Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként, azzal a céllal, hogy programjaival a magyar gazdaság fejlődését segítse elő. Az ITDH mind a befektetés ösztönzés, mind a kereskedelemfejlesztés területén közreműködik. Egyrészt segít a

magyar vállalatoknak abban, hogy külföldön versenyképességüket javítsák, másrészt biztosítja a megfelelő mértékű külföldi működőtőke bevonását az országba. Az ITDH 2001-ben 304 db rendezvényt szervezett kereskedelemfejlesztés és befektetés ösztönzés céljából. A Társaság tevékenysége természetesen non profit jellegű. Tanácsadó szolgáltatásait, rendezvényeit, kiadványait az európai gyakorlatnak megfelelően térítésmentesen nyújtja. Évente közel 300 rendezvényt rendez, ezáltal hozzásegíti a kis- és középvállalkozásokat a hatékonyabb exporthoz, valamint hozzájárul a külföldi működőtőke beáramláshoz. Az ITDH egyedülálló szervezetnek számít a rendelkezésére álló lehetőségei alapján. Széles körű hazai és külföldi irodahálózatból áll. Jelenleg 29 országban 34 kereskedelmi szolgálati, a környező országokban 10 képviseleti, Magyarországon pedig 14 regionális iroda tevékenykedik. III. 1 1 A

Kereskedelmi Szolgálat tevékenysége, működtetése A Kereskedelmi Szolgálatok az ITDH befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tevékenységében egyaránt részt vesznek. 1999-ben átszervezést hajtottak végre, a hatékonyabb team-munka és a külföldi illetve belföldi részlegek közötti ésszerűbb munkamegosztás kedvéért. Az átszervezésben figyelembe vették, hogy egy-egy reláció jobban áttekinthető legyen az ITDH számára. 27 http://www.doksihu A Kereskedelmi Szolgálatok hagyományos teendői közé a vállalatoknak nyújtott tanácsadás, illetve információ nyújtása a gazdasági környezetről, üzleti kapcsolatokat befolyásoló rendelkezésekről, aktuális jogszabályokról tartozott. Ezt a tevékenységi kört kiszélesítették, és ma már potenciális külföldi befektetőket keresnek, és bemutatják nekik a magyarországi lehetőségeket. Gyakran az itthoni illetve külföldi programok megszervezésében is részt vesznek, amely a

rendezvény helyszíni előkészítéséből, a résztvevők koordinálásából áll. Egyre többször a rendezvény lebonyolítását is figyelemmel kísérik, valamint véleményükkel a follow-up tevékenységben is részt vesznek. Az elmúlt években az is előfordul, hogy egy-egy rendezvényt teljesen önállóan bonyolítanak le a Kereskedelmi Szolgálati irodák. Ilyenkor az ITDH belföldi irodájától kiutazás nem történik, ezáltal az ITDH költségeket tud megspórolni. Egy-két személyes külszolgálati irodánál ez komoly felelősséget jelent, mert ilyenkor minden dolog megszervezése rájuk hárul, beleértve a direct-mail akciót, az installáció biztosítását, a kiutazó üzletemberek fogadását, tolmácsolás megoldását, előadó keresését. A Külszolgálati Irodák vezetői gyakran részt vesznek a fogadó ország intézményei által tartott rendezvényeken, illetve előadásokat tartanak. III. 1 2 Az ITDH adatbázisa és Euro Info Központja21 Az

ITDH-nak a kereskedelemfejlesztésben óriási szerepe van. Rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek egyedülállóak. Ilyen eszköznek számít a Gazdasági Minisztériummal közösen fejlesztett, kb. 150 ezer hazai termelő és külkereskedő cég adatbázisának az üzembeállítása és működtetése. Ennek az adatbázisnak a célja a Magyarországon bejegyzett cégek, továbbá intézmények és szervezetek teljes körű adatainak naprakész nyilvántartása, mely az ITDH kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési tevékenységét elősegíti, és elsődleges információforrást biztosít a szervezéshez. Az információ szerkezete a nemzetgazdasági célkitűzésekkel összhangban van. Új cég bekerülése előtt ellenőrzik, hogy a cég szerepelt-e már korábban az adatbázisban. 21 ITDH a tények és számok tükrében, 2001 28 http://www.doksihu Létezik kifejezetten exportadatbázis is. Ennek az a szerepe, hogy a magyar áruk vagy szolgáltatások

iránti igényt nyilvántartsa. Ezek az információk közvetlenül a külföldi partnerektől vagy külszolgálati és külgazdasági kiküldötteken keresztül jutnak az ITDH birtokába. Ezzel párhuzamosan a magyar vállalatok illetve szolgáltatók export lehetőségeinek a feltárása, és rögzítése folyik. Így követhető nyomon a külföldi piac elvárása, valamint segítséget nyújt abban, hogy a magyar kínálat és a külföldi kereslet találkozzon. Ezen kívül az Euro Info Központot is lényeges megemlíteni, amely információs és tanácsadási tevékenységet végez. Az ITDH Euro Info Központja (EIC) a nemzetközi EIC-hálózat teljes jogú tagja. Az Euro Info Központban a vállalatok kérdéseire adnak választ a Központ munkatársai. A legtöbb kérdés üzleti partner közvetítésére, a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó Uniós előírásokra, valamint az Európai Unióba irányuló export feltételrendszerére, a támogatási lehetőségekre

vonatkozott. Sokakat érdekelt az eurónak, mint új fizetőeszköznek a bevezetése is. A vállalatok számára az Euro Info Központ mind szóban, mind írásban felvilágosítást nyújt. III. 1 3 Az ITDH kommunikációjának jelentősége22 Az ITDH ismertségének kulcsa a hatékony kommunikációban rejlik. Ez azért fontos, hogy egyre többen tudomást szerezzenek az ITDH tevékenységéről, és ki tudják használni a kínálkozó lehetőségeket. A kommunikációnak nagyon sokfajta eszköze áll a fejlett világban rendelkezésre. Ez alatt a hagyományos médiakapcsolatokat, a konkrét rendezvényhez fűződő sajtótájékoztatót, a hazai és külföldi sajtóban szakcikkek megjelentetését, promóciós reklámkampányok rendezését, valamint a sajtófigyelést lehet érteni. Egyre többen keresik fel az ITDH internetes honlapját is. Ezen kívül különféle CD-ROM-ok és videofilmek is rendelkezésre állnak. Belföldön kiemelt hangsúlyt kapott a fővároson kívüli

kis és középvállalkozói kör informálása. Emiatt erősödött a tájokoztatás, a helyi rádióállomások és tévéadók műsoraiban, valamint a megyei sajtóban. Az ITDH kereskedelemfejlesztési programjairól rendszeresen lehet olvasni az országos terjesztésű napilapok gazdasági mellékleteiben, valamint folytatódott az ITDH saját lapjának a „Külpiacnak” a kiadása. Az ITDH magyar nyelvű 22 ITDH a tények és számok tükrében, 2001 29 http://www.doksihu kommunikációs honlapját is sokan keresik fel. Ennek is köszönhetően évről-évre növekedett az exportfejlesztő célú rendezvények száma (1998-ban 115, 1999-ben 149, 2000-ben 185, 2001-ben 222). Az évek során fokozatosan bővült azoknak a magyar kis- és középvállalkozásoknak a száma, amelyek piacra jutásához, partnerkereséséhez az ITDH segítséget nyújtott. Külföldön valósult meg a kommunikációs tevékenység nagyobb része. Magyar gazdaságot bemutató sajtókampányokat

rendeztek az EU-ban. Ágazatcentrikus exportpromóciós kommunikációs projekteket valósítottak meg az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában. Gazdasági kapcsolatokat erősítő országpromóciót szerveztek a Közel-Keleten. Figyelmet fordítottak a környező országokra is, hogy azokban is lehessen építeni a kommunikációs kapcsolatokat. Az ITDH honlapján sokan keresték fel az angol nyelvű oldalakat. A Kereskedelmi Szolgálatok is saját honlappal dicsekedhetnek. Megjelent az ITDH új promóciós CD-je, ami több nyelven kapható. III. 2 A KFC-től kapott keretösszeg felhasználása Az ITDH a KFC-től kapott keretet kollektív exportösztönzés címén használja fel. Ez a keret összegből nagyon jelentős részt, 2001-ben 58 %-ot tett ki. A társaság hatékonyan végzi az EU-konform kollektív exportpromóciós tevékenységet. Ebben a tevékenységben a meghatározó elemek a partnerközvetítés hazai és külföldi cégek között, kis- és

középvállalatok számára ágazati exportlehetőségek feltárása, számukra exportkalauzok késztése. Ezen kívül üzletember-találkozók és exportpromóciós akciók szervezése, a hazai és nemzetközi kiállításokon való részvétel szervezése, és támogatása, magyar és idegen nyelvű tájékoztató kiadványok kiadása. Ebből az összegből tehát az ITDH különböző kereskedelemfejlesztési rendezvényeket, programokat szervez, valamint támogat. Ilyen rendezvények az I és II kategóriás kiállítások, saját információs standok, a mind külföldön illetve belföldön megrendezett üzletember találkozók, regionális rendezvények, kereskedelemfejlesztési termékprogramok, kereskedelem-fejlesztési promóciók. 30 szemináriumok, http://www.doksihu A gazdasági globalizáció miatt megfigyelhető, hogy a nemzetközi vásárok, kiállítások súlypontja a szakkiállításokra helyeződött át, és nemzetközileg néhány eseményre

koncentrálódik. Ennek ellenére egyes régiókban (CEFTA, FÁK) ez a nemzetközi tendencia még nem bontakozott ki teljesen, és így még szerepet játszanak a nagy kiállítások és vásárok. Ezeken is indokolt lehet részt venni, de csak megfelelő vállalati érdeklődés esetén. A kereskedelemfejlesztési illetve EU-s szemináriumokon tájékoztatást adnak a célelőirányzat nyújtotta lehetőségekről, valamint tanácsokat, információkat adnak a hamarosan bekövetkezendő Eu-s csatlakozásról. Az ITDH ezen tevékenysége is nagyon hasznos a vállalkozói szférának, mert az Euro Info Központon keresztül megbízható információkkal látja el őket, illetve hasznos tanácsokat ad az EU-s csatlakozással kapcsolatban, amire óriási szüksége lehet a magyar vállalatoknak, hogy a csatlakozás bekövetkezése után is versenyképesek tudjanak maradni. Az ITDH-n belül ezeknek a szolgáltatás jellegű tevékenységeknek egyre nagyobb szerepe van. Az export

fokozásának hatékony eszközei közé tartozik az ágazati exportpromóció, amelynek célja, hogy bemutassa a magyar termelést, valamint bizonyítsa a magyar termelés magas színvonalát. III.2 1 2001 évi KFC-ITDH keret felhasználása jogcímenkénti megoszlásban (3. számú táblázat)23 Megnevezés Éves tény (db) I. kategóriás kiállítások 17 II. kategóriás kiállítások 56 Saját kiállítás infostand 49 Ebből 0 költségű 3 Külföldi üzletember találkozó 40 Belföldi üzletember találkozó 12 Hazai regionális rendezvény 10 Kereskedelemfejlesztési szeminárium 21 Szeminárium EU témában 15 Ebből 0 költségvetésű rendezvény 7 Kereskedelemfejlesztési promóció 2 Összesen 222 23 Külügyminisztériumi táblázat 31 http://www.doksihu Az ITDH 2001-ben 222 db kereskedelemfejlesztő rendezvényt tartott. A legnagyobb részt a kiállítási terület tette ki, az I. és II kategóriás kiállítások, valamint a saját

információs standok száma 122 db volt. Ez 5O %-os emelkedést jelent 2OOO-hez viszonyítva Az I kategóriás kiállításokon 268 kiállító, a II. kategóriás kiállításokon 307 kiállító vett részt A hozzájuk kapcsolódó kísérő rendezvények is igen látogatottak voltak. A külföldi illetve belföldi üzletember találkozók száma is jelentős volt. Ezek nagyon sikeresnek mondhatók, kormánydelegációk hivatalos külföldi tárgyalásai alkalmával lehetőség kínálkozott partnertalálkozókra, kereskedelmi megbeszélésekre. A kereskedelemfejlesztésű promóciók száma még elég alacsonynak mondható, bár ennek a feladatnak az ellátása kiemelten hangsúlyos szerepet kap az ITDH működésében. A kiállításokon több mint 1OOO magyar vállalkozás vett részt, az üzletember találkozókon mintegy 6OO, a kereskedelem-fejlesztési szemináriumokon pedig 7OO cég képviselői vettek részt, és jutottak hatékony információk birtokába. Ezeken a

szemináriumokon elsősorban külpiaci és kereskedelmi ismereteket jutatott el az ITDH a vállalatokhoz. Az ITDH kereskedelem-fejlesztési tevékenységének a sikerét az is bizonyítja, hogy az általa szervezett rendezvények résztvevőinek a fele visszatérő partner volt, valamint a Társaság Ügyfélszolgálatát több tízezren keresték fel információ miatt. 32 http://www.doksihu IV. fejezet Az ITDH kereskedelemfejlesztő programjai IV. 1 Az I kategóriás kiállítások Az I. kategóriás kiállítások olyan kiállítások, amelyeken a magyar részvétel fontos külgazdasági érdekhez kapcsolódik. Az I kategóriás kiállításokra csak nagy tapasztalattal rendelkező kiállításszervezők jelentkezhetnek, egyénileg nincs lehetőség pályázat benyújtására. Ezek elsősorban országképjavító, országimázs javító kiállítások. Ezek között vannak nemzetközi vásárok, mint pl. a Hannover Ipari Vásár, amelyen elképzelhetetlen lenne, hogy ne

képviseltessük magunkat, de előfordulnak önálló magyar vásárok is, amelyek a magyar hét, illetve magyar nap elnevezést kapják. Ilyen rendezvény pl a Szöuli Magyar Hét, amit országpromóciós rendezvényként tartanak nyílván. Országpromóciós rendezvény esetében nem csak üzleti, hanem kulturális, turisztikai, valamint gasztronómiai témakörben is vannak programok. Az I. kategóriás kiállítások közül jelentős hányad a szomszédos országokban valósul meg, ezen belül is Románia szerepe kiemelkedő. Sok kiállításnak adnak helyet a Távol-keleti országok, ezeknek a kiállításoknak a megszervezése az óriási távolság, illetve a teljesen eltérő kulturális szokások miatt nagy odafigyelést igényel. 2003-re az ITDH 35 db I kategóriás kiállítást hirdetett meg, ez néggyel több kiállítást jelent 2002- höz képest. IV. 1 1 Az I kategóriás kiállításoknál az előminősítés jelentősége24 Az I. kategóriás kiállításoknál

előfeltételként határozzák meg, hogy azon csak kiállításszervező cégek vehetnek részt. Ez az ITDH által meghatározott követelményrendszer része, hogy a szervező cégeknek az előminősítési jogot meg kell szerezniük. Ez egyfajta biztosítékot jelent az ITDH számára, hogy a rájuk bízott feladathoz elegendő szakértelemmel 24 Részvételi felhívás előminősítésre kiállításszervező cégek részére, 2002 33 http://www.doksihu rendelkeznek. Az ITDH részvételi felhívást tesz közzé előminősítésre kiállítás szervező cégek körében pályázat formájában. Az előminősítésen csak azok a kiállításszervező cégek vehetnek részt, amelyek eddigi rendezvény szervezési tevékenységük alapján a szakmai zsűri előtt megfelelnek. Referenciaanyagokat kell hozniuk korábbi kiállítás szervező tevékenységükről, amelyet a zsűri értékelni tud. A kiállítás szervezői tevékenységen belül is még nagyon sok területre lehet

specializálódni, ezért részvételi feltételként határozza meg az ITDH, hogy csak azon társaságok, nyújthatnak be referenciaanyagot, akiknek a tevékenysége ide vág, tehát szorosan kötődik a külpiaci marketinghez, a PR-hez és a reklámhoz. A feladat elvégzése nagy felelősséget jelent a kiállításszervező cégeknek, ezért az előminősítés során a pályázó alkalmasságát vizsgálják. Az elbírálás szempontjai között ezért szerepel a cég pénzügyi likviditása, megbízhatósága, amely garanciát jelent arra, hogy a feladat elvégzése alatt pénzügyi problémák nem fognak felmerülni, hiszen a szükséges anyagi erőforrások egy részét a kiállítás szervező cégnek előre biztosítania kell. Az elmúlt időszakban végzett magas színvonalú kiállítás szervezői tevékenység azt bizonyíthatja, hogy megfelelő szakmai tapasztalatokkal rendelkezik a cég, és állnak az alkalmazásában olyan szakemberek, akik az ilyen típusú

feladatotokat körültekintően tudják ellátni. (A 2003-as I kategóriás előminősítési pályázatok értékelési szempontjait a II. számú melléklet tartalmazza) Az előminősítést egy éves időtartamra adják meg. Azoknak a kiállításszervező cégeknek is pályázniuk kell, akik az előző évre már megkapták az előminősítést. 2002 szeptemberében döntöttek a 2003-ra vonatkozó előminősítésről. 15 kiállítás szervező cég adott be pályázatot Ebből 10 a már korábban előminősített cégek körül került ki. A zsűri 13 pályázót ítélt szakmailag alkalmasnak, 2 új pályázót pedig elutasított. IV. 1 2 Az I kategóriás kiállításoknál a kiállításszervező pályázatának tartalma25 Az a cég, amely megkapja a tárgyévre az előminősítést, benyújthat pályázatot az ITDH által meghirdetett I. kategóriás kiállításokra 2002-ben a legtöbb pályázatot a Hungexpo, valamint a Promo Kft. nyújtotta be Az I kategóriás

kiállítások megrendezését a vissza nem térítendő támogatással segíti elő az ITDH. 34 http://www.doksihu A pályázatban tájékoztatást kell adnia a kiállításszervező cégnek a rendezvény szervezésével kapcsolatos elképzelésekről. Koncepciót kell készítenie a magyar kiviteli lehetőségekről, a magyar kiállítói megjelenésről, figyelembe véve az adott piaci viszonyokat. Nagyon meghatározó, hogy milyen arculattal jelenik meg hazánk egy nemzetközi kiállításon. A kollektív magyar stand arculata befolyásolhatja a magyar kiállítók eredményét, hozzájárulhat sikerükhöz, ezért a pályázat fontos részeként, a stand kivitelezését szemléltető terv segítségével kell bemutatni. A kiállítók várható összetételének meghatározása a megadott kiállítási alapterületen szükséges, fel kell mérni a kiállítók számát, tájékozódni kell ágazati jelentőségükről, valamint potenciális exportképességükről. Ha van

kísérőrendezvény, annak helyszínét és a megvalósulására vonatkozó elképzeléseket ismertetni kell. IV. 1 3 A kollektív magyar megjelenéssel kapcsolatos elvárások26 A kollektív megjelenéssel kapcsolatos elvárások kötelező érvényűek. • Kiemelten fontos a kiállításokon az ipar termékeinek, az újdonságoknak, találmányoknak a bemutatása. • A kiállításra kerülő termékek csak „magyar termékek” lehetnek. Magyar terméknek minősül az a termék, melyet Magyarországon állítottak elő, és a belföldön hozzáadott érték meghaladja a termelői ár 51 %-át. • Minden kiállítás esetében központi informátor kiutaztatása, és központi információs stand üzemeltetése szükséges. Erre azért van szükség, hogy az információs anyagokat terjeszteni tudják. Itt a partnerek fogadása, kínálása történik Az informátor feladata a stand szakszerű működtetetése. Az informátort az ITDH biztosítja Az is kötelességei közé

tarozik, hogy a helyszínen meg nem válaszolt kérdéseket, potenciális magyar exportlehetőségeket továbbítsa a hazai illetékesekhez. Elképzelhető az is, hogy az ITDH információs standját hazai vállalatok képviselői tárgyalásokra igénybe veszik. • A magyar standon a kiállítók száma haladja meg a tízet. A kiállítók az exportképes termékekkel rendelkező vállalkozások közül kerüljenek ki. • 25 10 vagy több cég részvétele esetén külön katalógust kell készíteni a magyar kiállításról. Kiállításszervezők számára készített pályázati felhívás, 2002 35 http://www.doksihu • A szakközönség elérése érdekében hangsúlyt kell fektetni a megfelelő sajtóvisszhang biztosítására. Ebben a Kereskedelmi Szolgálat Irodája segítséget nyújt • A kiállítóknak mérlegelniük kell, hogy érdemes-e részt venniük a kiállításon, ezért tájékoztatást kell nekik nyújtani a kiállítás jellegéről, fel kell

mérni várható igényeiket, valamint meg kell kérdezni őket, hogy mi a céljuk a kiállítási részvétellel kapcsolatban. • Nagyon fontos a beterelő propaganda, hiszen a résztvevő cégek egyik legfontosabb célja potenciális partnerek találása lehet. A kiállítás szervező cégeknek célzott partnerkereséssel legalább öt érdemi tárgyalófelet kell kiállítónként biztosítani. Természetesen ebben is segítséget tudnak nyújtani Kereskedelem Szolgálat Irodái. • A résztvevő cégek a magyar kiállítási embléma égisze alatt jelenhetnek csak meg. A kiállítás szervező cégnek biztosítani kell az egységes arculatot. Persze előfordulhat, hogy valamelyik vállalatnak egyedi igényei vannak, ezeket az igényeket a vállalatnak saját költségvetésből kell fedezni, mert erre a támogatás nem vonatkozik. IV. 1 4 A költségvetés és támogatási igény27 A magyar részvétel teljes költségvetését és az igényelt támogatás

nagyságát előkalkuláció formájában a pályázathoz kell a kiállítás szervező cégeknek csatolni. A költségek három nagy területhez kapcsolódnak: a kiállítás megvalósításához kapcsolódó költségek; a kísérő rendezvény költsége; kiállítók költségei. Az ITDH a kiállítás rendezésének költségeiből a területdíj költségek maximum 100 %-ra, az egyéb költségek maximum 50 %-ra nyújt támogatást. Elképzelhető, hogy csak beépített egységstand bérelhető, ilyenkor árának maximum 80 %-át fogadja el az ITDH helydíjként. A kísérő rendezvények költségeinek maximum 100 %-ra kérhető támogatás. Meghatározzák, hogy melyek azok a rendezvények, amelyek a kísérő rendezvények körébe tartoznak, mert egyéb rendezvények ezen a címen nem számolhatók el. Kísérő rendezvénynek az üzletember találkozó, szimpózium, sajtótájékoztató, fogadás, valamint központi stand üzemeltetése számít. 26 A

kiállításszervezők számára készített pályázati felhívás, 2002 36 http://www.doksihu A kiállítók részére is nyújt az ITDH támogatott szolgáltatásokat az utazás, szállásköltség valamint szállítmányozás körében. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el. Döntően a szakmai-minőségi szempontokat veszi figyelembe, de természetesen megvizsgálja a finanszírozhatóságot. Ez az értékelési szempont az Európai Unió gyakorlatában is elfogadott. Az ITDH azt tartja a legfontosabbnak, hogy mennyiben tudja a kiállítás szervező cég a kollektív megjelenéssel kapcsolatos elvárásokat teljesíteni. Összehasonlítják a költségterveket is, hiszen ez alapján fogják a támogatási igényt meghatározni. A legmegfelelőbb pályázat kiválasztása után előfordul, hogy tárgyalásokat kezdeményez az ITDH a céggel, hogy a kiállítást a lehető leghatékonyabb, legtakarékosabb módon szervezzék meg, valamint a kereskedelem-fejlesztési

célok is megvalósításra kerüljenek. A támogatás folyósítására támogatási szerződést köt az ITDH a kiállítás szervező céggel, a kifizetést a pályázatban foglaltak teljesítéséhez köti. Ellenőrzik a kiállítók érdekében, hogy a kiállítás a megfelelő szakmai színvonalon valósult-e meg. Ezzel kapcsolatban kikéri a résztvevők, a Kereskedelem Szolgálat, valamint a külgazdasági attasé véleményét. Az ITDH alkalmazottja is véletlenszerűen helyszíni ellenőrzést végezhet. Joga van az ITDH-nak a támogatás összegét csökkenteni, vagy megvonni, ha a kiállítás szervezésében hiányosságokat vél felfedezni. A résztvevő cégekre nagyon hátrányos lehet, ha a rendezvény alacsony színvonalon valósul meg, mert emiatt nem tudja azokat az eredményeket elérni, amelyet a kiállítástól várt. Az alacsony érdeklődés, az érdemi tárgyalópartnerek hiánya a nem megfelelő szintű reklámnak is köszönhető, amely a kiállítás

szervező cégnek róható fel. A kiállítás befejezése után utókalkulációt kell végezni a felmerült költségekről, mert a támogatás átutalása ez alapján történik. A kiállítók részére járó támogatott szolgáltatásokról tételesen kell elszámolni. 27 A kiállításszervezők számára készített pályázat, 2002 37 http://www.doksihu IV. 2 A II kategóriás kiállítások Az II. kategóriás kiállítás esetében a kiállítók egyénileg pályázhatnak, az ITDH által elkészített II. kategóriás kiállítási lista alapján Az ITDH ebben az esetben is, utólagos elszámolás alapján juttat támogatást az adott kiállításon való részvételre. A II. kategóriás kiállítások listáján olyan nemzetközi, illetve regionális rendezvények illetve szakkiállítások szerepelnek, amelyek esetében a magyar termékek, szolgáltatások, illetve szellemi termékek szereplése kereskedelempolitikai szempontból fontos. A II kategóriás

kiállítások, valamint önálló információs standok száma volt a legmagasabb 2001-ben az ITDH kereskedelemfejlesztő rendezvényei közül. Ez nem is csoda, hiszen 2002-re is127 db II. kategóriás kiállítás volt a listán feltüntetve IV. 2 1 A II kategóriás kiállítási pályázat28 II. kategóriás kiállításra minden belföldi székhelyű gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó pályázhat kiállítóként. Pályázni kizárólag csak magyar termék kiállítására lehet. A támogatás nagysága ország csoportonként változó, hiszen az utazási, szállítmányozási, szállás, valamint helydíj költségek is igen változóak lehetnek különböző országok tekintetében. Az országokat három csoportba osztották, ország csoportonként a támogatás maximális összege változó. Az első csoportba csak Európán kívüli fejlett országok kerültek, mint USA, Kanada, Japán, Izrael, Taiwan, Dél-Korea, Dél-Afrika.

Ennél a csoportnál az egyszeri támogatás összege maximum 2.000000 Ft A második csoportba mind Európai mind Európán kívüli országok is kerültek, egy szomszédos ország is van közte Ausztria. Itt foglalnak helyet Ausztria, Benelux-államok, Svájc, Skandinávia, Franciaország, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Törökország, Görögország, Ciprus, Arab-országok, Fák- 28 II. kategóriás kiállítási pályázat, 2002 38 http://www.doksihu tagállamok (kivéve Ukrajna), Afrika-(kivéve Dél-Afrika), Délkelet Ázsia, Csendes-Óceánia. Ezek esetében az egyszeri támogatás összege maximum 1.500000 Ft lehet A harmadik ország csoportba szomszédos országok, valamint földrajzilag közel eső országok tartoznak. Itt kell megemlíteni Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Romániát, Lengyelországot, Jugoszláviát, Bosznia-Hercegovinát, Ukrajnát, a Balti-Államokat, Szlovéniát és

Bulgáriát. Ezeknél az országoknál a támogatás maximális összege 1oooooo Ft lehet. Az eddigi listákon mind három országcsoportból találhatunk országokat. Azt is meghatározták, hogy hogyan változik a támogatás mértéke, ha egy adott pályázó nem első alkalommal szeretne támogatáshoz jutni. Első alkalommal a helydíj maximum 1oo %-ra, az installáció maximum 5o %-ra, a shellstand maximum 8o %-ra, a szállítmányozási, utazási, szállásköltség maximum 5o %-ra nyújtatnak támogatást. Második alkalommal, az első alkalommal adható támogatások 8o %-a adható, harmadik alkalommal pedig már csak a 6o %-a. Ennek az oka lehet, hogy az ITDH azt feltételezi, hogy aki másodszor is részt tud venni az adott kiállításon, annak az előző részvétele sikeres lehetett, így kisebb támogatásra van rászorulva, mint előzőleg. Gazdasági kamarák, gazdasági érdekképviseleti szervek és költségvetési szervezetek pedig önálló információs stand

működtetésére, valamint összefogó szervezetként kísérő rendezvények szervezésének támogatására pályázhatnak. Önálló információs stand jelentősége abban rejlik, hogy nemzetközi vásárokon Magyarország és az ITDH jelenlétét tudatosítsák, esetenként vállalati képviseletet is ellássanak. Az önálló információs stand létesítése általános vagy szakmai információkat nyújtására szolgál. Lehetőség van az informátor utazási és szállásköltségeinek meghatározott mértékben való támogatására. A kísérő rendezvények szerepe a központi rendezvény sikerében meghatározó lehet. A kísérő rendezvény fel tudja hívni a központi rendezvényre a figyelmet, információt tud arról nyújtani. Kísérő rendezvény megvalósításának a feltétele, hogy a listán szereplő kiállítás iránt minimum öt kiállító érdeklődjön, és ezeket a kiállítókat kollektív megjelenés céljájól össze akarja a szervezet fogni. Az

összefogó szervezet számára az ITDH maximum 8o %-ban 39 http://www.doksihu hajlandó a sajtófogadás, üzletember-találkozó, konferencia, beterelő propaganda, direkt marketing akció, valamint kiállítói katalógus késztésének a költségeit megtéríteni. Minden évre meghirdeti az ITDH az általa támogatott kiállítások körét. A listán szereplő kiállításokra pályázatot lehet benyújtani. A pályázatban a pályázó általános, valamint gazdálkodási adatainak szerepelnie kell. Aki kiállitóként szeretne megjelenni, annak ismertetnie kell, hogy milyen eredményeket vár a kiállítástól, milyen üzletpolitikai megfontolásból szeretne részt venni a kiállításon. Fontos az is, hogy a saját termékeit szeretné-e bemutatni, vagy más cégeket is fog képviselni a kiállításon. Összefogó szervezetként ugyan úgy meg kell határozni, hogy mi a kollektív megjelenés célja, milyen előnyöket, gazdasági eredményeket várnak, valamint milyen

elképzeléseik vannak az egységes arculat megvalósitását illetően. Természetesen kalkulációt is kell készteni IV. 2 2 A szerződéskötés, teljesítés A pályázatot legkésőbb a kiállítás megkezdését megelőzően 3o nappal előbb kell benyújtani. A pályázat elbírálása 3o napon belül történik. Ha a pályázatot elfogadták, az ITDH a pályázóval támogatási szerződést köt. A támogatás folyósításához a rendezvény lebonyolítását követően el kell küldeni a bizonylatokat, elszámolásokat, mert a támogatás folyósítása ezek alapján történik. IV. 3 Egy I és egy II kategóriás támogatási szerződés bemutatása és összehasonlítása29 A támogatási szerződés megkötésére akkor kerül sor, ha a pályázatot elbírálták és elfogadták. A támogatási szerződés foglalja magában azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket be kell a szerződő feleknek tartaniuk. A szerződés bármelyik feltételétől való eltérés

szerződésszegésnek minősül. Mind két szerződés esetében az egyik szerződő fél a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznútársaság. Az első kategóriás szerződés esetében a másik fél egy kiállításszervező cég, amely vállalja, hogy az adott kiállítást megfelelő színvonalon megszervezi, míg a II. kategóriásnál egy egyéni kiállítóról van szó, aki a kiállításon való 40 http://www.doksihu részvételre vállal kötelezettséget. Ebből következik, hogy az I kategóriás szerződés esetében a támogatási összeg jóval magasabb, hiszen egy kiállítás komplex megszervezéséről van szó. Mind a két támogatási forma vissza nem térítendő. Az I kategóriás kiállításoknál az ITDH a kiállítás szervező cégen keresztül folyósítja a kiállítók számára a különböző költségeiket (utazás, szállítmányozás, szállás) fedező támogatási összeget. A kiállítás szervező cégnek nagyon fontos

kötelezettsége, hogy ezt az összeget maradéktalanul továbbítsa a kiállítóknak, mert ha ezt elmulasztja, szerződésszegést követ el, és az ITDH a szerződést azonnali hatállyal felbonthatja. A kiállítóknak folyósított támogatási összeget a kiállítás megvalósításához nyújtott támogatás folyósításától függetlenül kell az ITDH-nak kifizetni. Az elszámolás a két kiállítási forma esetében különbözőképpen történik. Az első kategóriás kiállítás esetében a szerződés hatályba lépését követően a támogatási összeg 60 %-a átutalásra kerül, előleg formájában. A pályázónak a kiállítás kapcsán lebonyolított beszerzések esetén a közbeszerzési törvény rendelkezéseit kell követnie, mert a támogatásból megvalósuló beszerzések ennek a törvénynek a hatálya alá esnek. Az ITDH a törvény betartását ellenőrizheti, és a törvény megsértése szerződésszegésnek minősül. A pályázó a rendezvény

zárása után 60 napon belül köteles elszámolni. A fennmaradó összeget a végszámla benyújtásával az elszámolás megküldésével kérheti. Az ITDH rendben lévő elszámolás esetén, 30 napon belül átutalja az összeget. A II kategóriás esetében az egész támogatási összeg csak utólagosan kerül folyósításra. Nincs lehetőség előleg felvételére. A pályázó a rendezvény zárása után 30 napon belül igényelheti a támogatás folyósítását. A támogatás alapját itt egy ún összesített elszámolási lap szolgálja, amelyhez csatolni kell a megfelelő számlákat, bizonylatokat. Ebben az esetben az elszámolást követően az összeg hamarabb, nyolc napon belül átutalásra kerül. (Az összesített elszámolási lapot a 3 számú melléklet tartalmazza) Előfordulhat, hogy a pályázó más kiállítókkal összefog, és egy kiállításszervező céget bíz meg kollektív stand kivitelezésével. Ebben az esetben az ITDH részére, a közöttük

létrejött szerződés másolatát be kell mutatni, hogy a köztük lévő jogviszonyt igazolni tudják. 29 A szerződések összehasonlítása két 2002-es szerződés alapján készült 41 http://www.doksihu Mind a két szerződés tartalmazza, hogy az elszámoláshoz különféle nyilatkozatokat kell csatolni, amelyek az igazolják, hogy a vállalatnak adó, vagy egyéb adó módjára behajtható tartozása nincsen. Az I. kategóriás kiállítás esetében az ITDH megvizsgálja a rendezvény színvonalát Megnézi, hogy elegendő számú kiállító vett-e részt a rendezvényen, megfelelő volt-e a beterelő propaganda, sikerült-e elegendő számú érdemi tárgyaló felet biztosítani. Ha úgy ítéli meg, hogy a kiállítás szervező cég nem megfelelően látta el a feladatát, joga van a támogatási összeg csökkentésére vagy megvonására. Mind két szerződésben szigorúan meg van határozva, hogy a támogatási összeget kizárólag a megadott jogcímekre lehet

felhasználni. Az ITDH jogosult a rendezvény helyszíni ellenőrzésére, valamint okmányokba való betekintésre, mert csak így tud megbizonyosodni arról, hogy a támogatási összeget rendeltetésszerűen használták-e fel. Ha kiderül, hogy a pályázó a pénzt nem a megadott jogcímek alapján használta fel, az ITDH felszólítja a támogatási összeg visszafizetésére. A pályázónak a felszólítás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot is kell fizetnie. Valótlan adatok közlése mind két szerződés esetében szerződésszegésnek minősül, és a támogatás megvonását vonhatja maga után. A pályázó az adatokban bekövetkezett bármilyen változást köteles az ITDH-nak bejelenteni. Olyan kérdésekre, amelyekre a szerződés nem vonatkozik, a Ptk. rendelkezései az irányadóak. Jogvita esetén a vitás kérdésről Fővárosi Bíróság ítélkezik IV. 4 Üzletember találkozók Üzletember találkozókat, mind

külföldön, mind belföldön rendeznek. Önálló rendezvényként illetve valamilyen kísérő rendezvényként is meg lehet szervezni. Az üzletember találkozók célja érdemi tárgyalófelek megismerése, akikből később potenciális üzleti partner válhat. Üzletember találkozók útján új kapcsolatokat lehet kialakítani, valamint meglévőket ápolni az adott külpiacon működő szervezetek, Kereskedelmi Szolgálatok, állami, kamarai intézmények, szakmai szövetségek segítségét is figyelembe véve. 42 http://www.doksihu Ezeknek a rendezvényeknek egy része előre tervezetten kerül megvalósításra, legfőképpen I. és II. kategóriás rendezvény kísérőrendezvényeként Az is előfordul, hogy magas szintű állami tisztségviselők látogatásához kötik a találkozót. Ilyenkor az üzletemberek közvetlen információkat kaphatnak termékeik piaci lehetőségeiről. Üzletember találkozókat szerte a világon szerveznek. A

kereskedelemfejlesztési üzletember találkozók is nagyban hozzájárulnak a vállalat külpiaci tevékenységének sikerességéhez. IV. 4 1 Az üzletember találkozó megszervezésének folyamata30 Az üzletember találkozót az ITDH honlapján meghirdetik, de esetenként egyéb hirdetési eszközt is felhasználnak. Ezután összegyűjtik a jelentkezéseket, valamint a jelentkezőkről rendelkezésre álló információkat. Ezeket az információkat továbbítják az adott reláció külszolgálati irodájának, vagy a külföldi szervezőnek, aki felelős a külföldi tárgyalópartnerek megkereséséért, és a tárgyalások megszervezéséért. A rendezvényre kiutazók csoportos kiutaztatása a jellemző. A külszolgálati iroda folyamatosan információkat gyűjt a potenciális külföldi partnerekről, és továbbítja azokat Magyarországra. A hazai jelentkezőket ezekről az ismeretekről tájékoztatják, hogy részvételüket mérlegelni tudják. Az ITDH gyakran

közreműködik a tárgyalások technikai lebonyolításában is, résztvevők regisztrálásával, tolmácsolással közreműködik. Készít egy utijelentést, amelyben feljegyzést készít a tárgyalásokról és azok résztvevőiről. Az elszámolás a külszolgálati iroda felelőssége, az elszámolás alapját a részvételhez kapcsolódó számlák jelentik. Az üzletember találkozók egyre sikeresebbek, számuk évről-évre egyre növekszik. 2001-ben 40 külföldi 12 belföldi üzletember találkozót szerveztek, amelyeken közel 600 cég képviseltette magát. Az üzletember találkozókat gyakran magas rangú állami tisztségviselők látogatásával kötik össze. Ilyenek voltak például Milánóban, -a Szécheny-terv első külföldi bemutatása alkalmából-, Berlinben, -az ottani magyar nagykövetség felavatásakor-, Szófiában és Riyádban, Kínában a Gazdasági Minisztérium üzletember küldöttségének kíséretében, 30 ITDH kiadvány: Szakmai programok

szervezése; 2002 43 http://www.doksihu valamint a Közel-Keleten, Szíriában, Libanonban és Jordániában, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára hivatalos látogatásához kapcsolódóan. Belföldön is több program volt, ezek közül kiemelkedik az ukrán miniszterelnök látogatásakor megtartott üzletember-találkozó, a lett köztársasági elnök tárgyalásai alkalmából szervezett találkozó, valamint a nigériai államelnök látogatásához kapcsolódó. IV. 5 Szakmai szemináriumok Szemináriumokat sokfajta témában tartanak. Vannak hazai kiállításon megszervezett szemináriumok. A szemináriumok nagy részét a kereskedelemfejlesztési szemináriumok teszik ki. A kereskedelemfejlesztési szemináriumokon résztvevők a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat nyújtotta lehetőségekről, valamint az ITDH által pályáztatott programokról kapnak tájékoztatást. Ezeken a szemináriumokon természetesen az EU-s csatlakozással

kapcsolatban is sok kérdés felmerül, ezért ma már csak az Európai Unióról szóló szemináriumokat is tartanak. Szemináriumokat nem csak a fővárosban, hanem szerte az országban vannak. 2001-ben belföldön 36 kereskedelemfejlesztési szemináriumot tartottak A szakmai szemináriumok esetében az ITDH egy célcsoportot határoz meg, az ő számukra meghívót küld, vagy valamilyen média segítségével értesíti a meghívottakat. 44 http://www.doksihu V. fejezet A follow-up tevékenység V. 1 A follow-up tevékenység általános bemutatása Az ellenőrzés minden folyamat legfontosabb része, hiszen nagyon fontos a visszacsatolás, majd a konzekvenciák levonása. Ezekből a tapasztalatokból lehet tanulni, és az esetleges változtatáshoz szükséges döntéseket meghozni. A follow-up tevékenység a rendezvény értékelését jelenti. Az ITDH minden rendezvénytípusa esetében végez ilyenfajta tevékenységet. Az ITDH rendezvények értékelése

egyrészt szakmai szempontok alapján történik, felsorolják a rendezvényen folytatott érdemi tárgyalásokat. Javaslatokat tesznek, hogy a jövő évi programba hová helyezzék el ezt a rendezvényt. Az értékelés másik fontos része, hogy értékelő kérdőíveket bocsátanak a rendezvény résztvevői részére. Ez a kérdőív a rendezvény kiértékelésének az eszköze. Az egységes kérdőíveket 1999 július 1-jével vezették be Az informátor feladata, hogy ezeket a kérdőíveket kitöltesse a résztvevőkkel, majd összegyűjtse. Ezeket a kérdőíveket összesítik, így a rendezvény lebonyolításának sikerességéről információkat tudnak gyűjteni. (Egy kitöltetlen kérdőívet a 4 számú melléklet tartalmaz) A rendezvényről részvételi lista készül, a lista ellenőrzés után az adatbázis kezelőhöz és a relációért felelős tanácsadóhoz kerül. A résztvevő vállalatokat személyesen vagy telefonon a rendezvényt követő hat hónapon

belül megkeresik a részvételi lista alapján. Ennek a folyamatnak a során feltárt sikeres üzletkötéseket relációnként gyűjtik. A rendezvény eredményességének egyik mutatója az üzletkötések száma lehet. Én a 2000-ben illetve 2001-ben kitöltött értékelőlap összesítőket vizsgáltam meg az I. és II kategóriás kiállításokra, üzletember találkozókra, valamint kereskedelemfejlesztési szemináriumokra és regionális rendezvényekre vonatkozóan. Így egy rendezvénytípusok szerinti összesítő értékelést kaptam az adott évre vonatkozóan. Pl összesítő értékelés a 2000 45 http://www.doksihu évi I. kategóriás kiállításokról meghatározott mennyiségű kérdőív alapján Az értékelés segít abban, hogy a rendezvények lebonyolításával kapcsolatban következtetéseket lehessen levonni. Arra nézve is konzekvenciát lehet levonni, hogy a résztvevők ezzel a típusú kereskedelemfejlesztési módszerrel mennyire vannak

megelégedve, illetve milyen elgondolásaik vannak arról, hogy milyen más kereskedelemfejlesztési módszerrel lehetne célkitűzéseiket hatékonyan szolgálni. V. 2 Összesítő értékelés a 2000 évi I kategóriás kiállításokról 155 db kérdőív alapján 2000-ben 13 db I. kategóriás kiállítás volt Ebből tizenkettőt Európában rendeztek meg, egyet pedig az USA-ban. 2 kiállítás kifejezetten szakkiállítás volt Hat kiállítás szervező cég vett részt a lebonyolításban. A legtöbb kiállítás szeptemberben volt, a tizenháromból öt A legrövidebb kiállítás három napig tartott, a leghosszabb tíz napig. A melléklet tartalmazza a 2000. évi I kategóriás kiállítások listáját Összesítő értékelés a 2000. évi I kategóriás kiállításokról 155 db kérdőív alapján (IV. táblázat) Háttérinformációk Megjelent-e a cég külföldi kiállításon a Igen: 120 Nem: 35 Szerepelt-e a cég korábban ezen a kiállításon Igen:50 Nem:

23 Központi támogatás hiányában részt vett Igen:35 Nem: 120 megelőző 3 évben volna-e önállóan a kiállításon A rendezvény előkészítésével (kiállítás 1=csapnivaló; 2=épp-hogy; 3=volt jobb; szervező céggel) kapcsolatos elégedettség 4=megfelelő; 5=kitűnő (az egyes kérdőívekben ezt az osztályozást használták) A kiállítást megelőző tájékoztatás 3,98 A piacra vonatkozó tájékoztatás 4,01 A kiállítás szervezőjével való együttműködés 4,58 A felmerülő problémák rendezése 4,5 46 http://www.doksihu Tett-e a vállalat önállóan előkészületeket a Igen: 121 Nem:34 kiállítás sikere érdekében (Ha igen) speciális ajánlatok kidolgozása 43 Hírdetés helyi médiában 18 Marketing tanulmányok 27 Meghívók, körlevelek kiküldése 74 Alkalmi prospektusok készítése 77 A rendezvénnyel kapcsolatos 1=egyáltalán nem; 2=épp hogy; megelégedettség 3=átlagosan; 4=megfelelő; 5=kitűnő A

stand terve 4,22 A kivitelezés 4,28 A szervező szolgáltatásai 4,50 Az ITDH helyszíni segítsége 4,52 Kísérő rendezvények megválasztása 3,58 Kísérő rendezvények megvalósítása 3,44 A megbízott szállítmányozó szolgáltatása 4,12 A megbízott utazási ügynökség szolgáltatása 3,71 Az ITDH működésének a megítélése 4,35 1=gyenge; 2=épp-hogy; 3=átlagos; 4=megfelő; 5=kitűnő Részvétel célja, és annak osztályozása, hogy 1=egyáltalán nem; 2=épp-hogy; milyen mértékben váltotta be a reményeket 3=átlagosan; 4=fölöttébb; 5=maximálisan Új megrendelések begyűjtése 96 átlag: 3,11 Új termékek bemutatása 59 átlag: 3,91 Új értékesítési csatornák kiépítése 98 átlag: 3,65 Helyszíni értékesítés 42 átlag: 2,48 A cég imázsának kiépítése 82 átlag: 3,97 Cégképviselő ügynök felkutatása 52 átlag: 2,66 Meglévő ügyfelekkel való találkozás 77 átlag: 4,06 A piac

feltérképezése 101 átlag: 3,88 Az ágazatra jellemző trendek feltérképezése 73 átlag: 3,89 47 http://www.doksihu Tanulságok Részt kíván-e venni a cég a kiállításon a Igen: 108 Nem:47 jövőben (Ha igen) Állami támogatással, kollektív 91 standon (I.kat) Állami támogatással, egyéni szervezésben 24 Önerőböl 5 (Ha nem) Termékei nem illenek a kiállítás 8 profiljába Túl költséges a részvétel 4 Termékei számára nem jó a piac 6 Túl erős a konkurencia 0 A kérdőívben szerepel még két kérdés, amelyekre a résztvevők szöveges válaszokat adtak. Arra kérik a kiállítókat, hogy foglalják össze a kiállítással, szervezéssel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, helyszíni tapasztalataikat. Ezeket a válaszokat csak külön-külön lehet értékelni. Globálisan nem lehet belőlük következtetéseket levonni A másik kérdésben pedig más kereskedelemfejlesztési módszerekre, eszközökre várnak

javaslatot, amelyek az adott vállalat piaci célkitűzéseinek megfelelne. Az értékelőlapok valósághű kitöltése mind a kiállítók mind az ITDH érdeke is. A kiállítók számára az értékelőlapok kitöltésének a jelentősége abban rejlik, hogy ezen a kérdőíven keresztül ki tudják fejezni észrevételeiket a kiállítással kapcsolatban. Az ITDH valamint a kiállítás szervező cég munkáját értékelni tudják, ezáltal hasznos információkhoz juttatják az érintetteket. Az ITDH pedig le tudja mérni tevékenységét, meg tudja határozni azokat a dolgokat, amelyek változtatásra szorulnak, fel tudja mérni a kiállítók igényeit. Az értékeléseknél az eredményeket két tizedes jegyig számoltam. Az átlagok egy és öt közé eshetnek. A kérdőívekben a szolgáltatások színvonalát számokkal kifejezve kellett a kiállítóknak értékelni, az egy a minimálisan, az öt pedig a maximálisan adható pontszám volt. Ezeket a számokat átlagolva

jöttek ki a végső eredmények. 48 http://www.doksihu V. 2 1 Konklúzió az eredmények alapján Megállapítható, hogy a cégek 77 %-a részt vett korábban valamilyen külföldi kiállításon. Van tapasztalatuk, és emiatt meghatározott elvárásaik is vannak. Csak a 35 %-uk szerepelt ugyanezen a kiállításon korábban, tehát sokan nem tudják pontosan, hogy céljaikat milyen mértékben sikerül majd elérni. Ez a szám másfelől biztató is, hiszen a kiállítók egyharmada visszatérő kiállítónak számit. Résztvevője volt már ennek a kiállításnak, és a részvételt sikeresnek találta, meg volt elégedve a szervezéssel, hiszen újra részt akar venni rajta. Központi támogatásra az I. kategóriás kiállítások esetében mindenképpen szükség van, hiszen csak 1O %-uk tudta volna vállalni a kiállítási részvételt önállóan, ami elég alacsony számnak mondható. A belföldi kiállításszervező cég előzetes szolgáltatásainak színvonalát a

résztvevők megfelelőnek értékelték, a szervezővel való együttműködéssel, valamint a felmerülő problémák rendezésével kifejezettel elégedettek voltak. Ez azért nagyon fontos, mert az ITDH visszajelzést kap arról, hogy az általuk kiválasztott kiállítás szervező cégek megfelelően végzik a munkájukat, és alkalmasak a feladat végrehajtására. A résztvevők elegendő tájékoztatásban részesültek a kiállítás előtt. Az információnak nagyon nagy jelentősége van, hiszen a résztvevőknek előzetesen el kell dönteniük, hogy milyen termékekkel jelennek meg a kiállításon. Fontos, hogy a kiállítás profiljába tartozó termékekkel jelenjenek meg, mert meghatározott érdeklődésű közönség várható egy ilyen kiállításon. A vállalatok nagy része önállóan is tett előkészületeket a kiállítással kapcsolatban, leginkább alkalmi prospektusokat készítettek, ezt a marketingeszközt közel a kiállítók fele elkészítette,

valamint ugyanilyen arányban meghívókat, körleveleket küldtek szét. A rendezvénnyel kapcsolatos megelégedettségre általában 4 egész feletti átlagok születtek, tehát a résztvevők „fölöttébb” meg voltak elégedve a rendezvénnyel, az ITDH helyszíni segítségével a legtöbben maximálisan elégedettek voltak. Ebből az összesítésből is kiderül, hogy a kísérő rendezvények megválasztása nagyon összetett feladat, nehéz az összes kiállító igényeihez alkalmazkodni. Az is előfordul, hogy kevesen tesznek eleget a kísérő rendezvényre való meghívásnak. Sokan azt is jó megoldásnak tartják, ha a standon szerveznek üzletember találkozót, mert itt meg lehet tekinteni a kiállított terméket. 49 http://www.doksihu Az ITDH közreműködését összességében nagyon pozitívan értékelték. A résztvevők szerint partnerkeresésben nagyon sokat segített. Nagyon fontos arról tájékozódni, hogy a kiállítók mit várnak a

részvételtől, és hogy ezeket a célokat, mennyire sikerült elérni. A három legfontosabb cél a piac feltérképezése, új értékesítési csatornák kiépítése, valamint új megrendelések begyűjtése volt. Ezt a három célt a kiállítók több mint 6O %-a megjelölte. A résztvevők azt tartották a legfontosabbnak, hogy információkat gyűjtsenek a piaci lehetőségekről, új külpiaci lehetőségekkel gazdagodjanak, a helyszíni értékesítést meglehetősen kevesen tartották céljuknak, inkább a hosszú távú, tartós célok felé orientálódtak. Sajnos ezeket a reményeket több, kevesebb sikerrel sikerült teljesíteni. Ennek nagyon sok oka lehet A kiállítók több dologra is hivatkoznak „Egyes kelet-európai országok fizetőképessége az adott területen nem elég erős. Nem a cég profiljába tartozott a kiállítás, erről előzetesen tévesen informálták őket, így nem tudtak partnert találni. A stand elhelyezése a pavilonon belül rossz volt,

kiesett az átmenő forgalomból.” Összességében elmondható, hogy a résztvevők közel 7O %-a újra résztvenne a kiállításon, és ebből csak 12% képzelné el a részvételt egyéni szervezésben, II. kategóriás kiállítás keretében, tehát szükség van a kiállítás szervező cég szakértelmére, valamint a kollektív standon való megjelenéssel gyakran nagyobb figyelmet lehet elérni. Önerőből való megvalósításra nagyon kevesen vállalkoznának. Ebből következik, hogy az ITDH munkájára az I. kategóriás kiállítások esetében feltétlenül szükség van A résztvevők 30 %-a nem kíván a jövőben részt venni ezen a kiállításon. Erre többfajta válasz is lehet magyarázat. A kérdőívben felsorolt okok mellett még sok egyéb indok is felmerülhet, hiszen a többség nem hivatkozott ezekre az okokra. Ezek közül a válaszok közül legtöbben azt választották, amely azt tartalmazta, hogy a kiállított termék nem illett a kiállítás

profiljába. Ez a probléma szélesebb körű előzetes tájékoztatással elkerülhetőbb lett volna A résztvevők több dolgot is megemlítenek arra vonatkozóan, hogy milyen más kereskedelemfejlesztési eszközök, illetve módszerek nyújtanának számukra segítséget. 50 http://www.doksihu Az ágazati szakkiállítások jelentősége igen megnőtt, sok cég szerint ezeknek a szakkiállításoknak kiemelkedő prioritást kellene élvezniük. A marketing eszközöket a legtöbben nagyon fontosnak tartják, ezek nagymértékben hozzájárulnak az üzleti sikerekhez. Az igényes, külföldi piacokon is színvonalas marketingeszközök ára igen magas. Sokan szeretnének ezeknek az eszközöknek az elkészítéséhez támogatást. Erre vonatkozóan sok ötlet van. Szeretnék, ha külföldi szakmai lapokban hirdetési felületet biztosítana számára az ITDH, ez segítene számukra a partnertalálásban. Nyomdai költségek átvállalását is szorgalmaznák prospektusok

készítésénél. Internetes kapcsolatépítésre is támogatást szeretnének. Vannak, akik szerint hazai regionális rendezvények támogatása is sok vállalat számára előnyös lenne. V. 3 A 2000-es illetve a 2001-es összesítő értékelések összehasonlítása az I kategóriás kiállításokra vonatkozóan (A 2001-es összesítő értékelést az 5. számú melléklet tartalmazza) 2001-ben 20db I. kategóriás kiállítást rendeztek meg A 2000-ben megrendezett 13 I. kategóriás kiállítás közöl 8 db újra a listán szerepelt, 5 db-ot levettek az I kategóriás kiállítási listáról. A kiállítás szervező cégek száma eggyel bővült 2000-hez képest A 2OO1es adatokat a melléklet tartalmazza Erősségek: 2000-hez képest bővült azoknak a vállalatoknak a köre, akik nem először szerepelnek az adott kiállításon (2000-ben a megkérdezettek 32 %-a vett korábban részt ezen a kiállításon, 2001-ben már a 48 %-a válaszolta ugyanezt.) Az összesítő

értékelések alapján kimutatható, hogy bővül azoknak a köre, akik az ITDH által meghirdetett kiállításon már korábban részt vettek. Ez azt jelenti, hogy egyre többen remélik, hogy exportlehetőségeik a kiállítási részvétel által javulni fognak. Kialakult egy olyan réteg, aki figyeli az ITDH I. kategóriás kiállítási listáját, és újra szeretne részt venni az adott kiállításon. 51 http://www.doksihu A kiállítás szervezőjével a kiállítók továbbra is elégedettek, az ITDH tehát megfelelő szaktudású, szervezőket kér fel. A résztvevők 82 %-a újra részt szeretne venni a kiállításon, ez nagyon magas arány, a 2OOO-es adathoz képest is magasabb. Olyan vállalatok is az újbóli részvétel mellett döntöttek, akik esetenként alacsonyabb osztályzatot adtak, illetve kritikát fogalmaztak meg. Ez az adat az ITDH számára azt jelenti, hogy az I. kategóriás kiállítások szervezése nagyon jónak mondható, a kiállítók meg

vannak elégedve. Gyengeségek: Központi támogatás híján még kevesebben vállalnák a részvételt. Ez végül is reális, hiszen a magyar vállalatok helyzete nem képes egy év alatt olyan jelentős változáson keresztül menni, hogy növekedjen, vagy esetleg jelentősen növekedjen azoknak a száma, akik a megvalósítást önállóan is finanszírozni tudnák. A piacra vonatkoztató tájékoztatást a kiállítók nem találják elegendőnek. A négy átlag közül ez a legalacsonyabb, és a 2000-hez képest értékelése visszaesett. A rendezvénnyel kapcsolatos megelégedettségben az ITDH helyszíni segítségét a tavalyi évhez képest rosszabbnak ítélték, ennek az is az oka, hogy egy kiállítás esetében a résztvevők az ITDH közreműködését egyáltalán nem tartották fontosnak. Összességében elmondható, hogy az I. kategóriás kilállitásokon a résztvevők elégedettek az ITDH, valamint a szervező cégek munkájával. Nagy részük a jövőben is

részt kíván venni I kategóriás kiállításon. Érdemes szakosított kiállításokat támogatni, mert erre az igény egyre magasabb, illetve kiállítók jobban bíznak abban, hogy egy szakkiállításon több érdemi tárgyalófelet találnak, mint egy általános kiállításon. 52 http://www.doksihu Összegzés Magyarország nyitott piacgazdaságú ország. Magyarország is felismerte, hogy exportjának bővítése nemzetgazdasági érdeknek számít, és él azokkal az exportösztönző lehetőségekkel, amelyek a nemzetközi szervezetek által elfogadottak. Az exportösztönzés eszközrendszerébe illeszkedik bele a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat tevékenysége. Az eredmények itt csak közvetve mérhetők, hiszen nagyon nehéz megállapítani, hogy a különböző jogcímeken nyújtható támogatások mennyire segítik elő ténylegesen az exportot. Ennek ellenére erre a támogatási formára óriási szükség van, ezt alátámasztja az is, hogy

Magyarországnál lényegesen fejlettebb országok is élnek ezzel a lehetőséggel. Ez a támogatási forma elsősorban a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások exportjának elősegítését tűzte ki célul. Ennek okai nyilvánvalóak A magyar kivitel legnagyobb hányadát a magyarországi vámszabad területen működő multinacionális cégek adják. A magyar vállalkozások nagy része nem képes egyedül azokat a feltételeket megteremteni, amelyek versenyképes exporthoz szükségesek lennének. Az Európai Uniós csatlakozásig minden lehetőséget meg kell ragadni ennek a vállalkozói körnek a támogatására, hogy a csatlakozás időpontjában meg tudjanak felelni az Európai Uniós piac feltételeinek, minőségi követelményeinek, de ennek a szférának a támogatására hosszú távon, a csatlakozás után is szükség lesz. A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat forrásaiból finanszírozott programokon való részvétellel a vállalatok

olyan tapasztalatokat gyűjthetnek, amelyek sikeres exporttevékenységükhöz jelentősen hozzájárulhatnak. A programokon való részvétel előtt sok hasznos tanácsot kapnak a rendezvény gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban. Ez nagyon sokat jelent azoknak a vállalatoknak a számára, akik még nem vettek részt hasonló rendezvényen. 53 http://www.doksihu A vállalatok számára nem csak a konkrét pénzbeli támogatás jelent segítséget exportjuk bővítésében, hanem azok az információk, amelyek a külpiaci megjelenéshez elengedhetetlenül szükségesek. Szükségük van megbízható információkra a célpiaci környezetéről, hogy reálisan fel tudják mérni lehetőségeiket. Az ITDH ebben rengeteg segítséget nyújt számukra. Az utóbbi években az ITDH szolgáltatásjellegű tevékenységei iránt az igény jelentősen megnőtt. Egyre többen fordulnak információkért, tanácsadásért hozzá. Ez nagyon nagy előrelépést jelent, mert

egyre inkább ismertté válnak azok az eszközök, amelyekkel a vállalatok exportjukat segítve élhetnek. Magyarországon nagyon sok exportösztönző és támogató intézkedés születik. Sok esetben azonban ezek az intézkedések nem összehangoltak, és átfedésekkel terheltek. Emiatt fontos lenne a rendszert átláthatóbbá tenni, mert semmilyen támogatási eszköz nem lehet igazán eredményes egy kedvezőtlen szabályozási környezetben. A KFC rendelkezésére álló források is igen korlátozottak, ezért a támogatási rendszer nagyon lényeges eleme a hatékony forráselosztás. Szerintem az elmúlt évek tapasztalatai segítenek abban, hogy ez egyre inkább megvalósuljon. 54 http://www.doksihu Táblázatok jegyzéke I. számú táblázat: 2001 évi KFC kereskedelemfejlesztési pályázati támogatások megoszlása jogcímenként 24. oldal II. számú táblázat: 2001 évi KFC kereskedelemfejlesztési pályázati támogatás vállalattípusonkénti megoszlása

26. oldal III. számú táblázat: 2001 évi KFC-ITDH keret felhasználása jogcímenkénti megoszlásban 31. oldal IV. számú táblázat: Összesítő értékelés a 2000 évi I kategóriás kiállításokról 155 db kérdőív alapján 46. oldal V. számú táblázat: Összesítő értékelés a 2001 évi I kategóriás kiállításokról 143 db kérdőív alapján V. számú melléklet 55 http://www.doksihu Irodalomjegyzék - Külkereskedelmi Tájékoztató; 1991, 4. évfolyam 22 szám - Külkereskedelmi Tájékoztató; 1992, 5. évfolyam 8 szám - Külkereskedelmi Tájékoztató; 1993, 6. évfolyam 7 Szám - Külkereskedelmi Tájékoztató; 1994, 7. évfolyam 38 Szám - Magyar Közlöny; 1992/135 szám - Az ipari és kereskedelmi miniszter 4/1996. (II 16) IKM rendelete - Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 45/1997. (VIII 29) IKIM rendelete - A külügyminiszter 7/2001. (IV 15) 4§ - Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázati felhívása a

Gazdaságfejlesztési Alap Kereskedelemfejlesztési Pályázatára, 1995 - Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Befektetésösztönzési főosztályának feljegyzései, 1996 - Kereskedelemfejlesztési Osztály feljegyzései, 1999 - Magyarország külgazdasági stratégiája; http://www.kumhu/Archivum/Korábbiszóvivői/2001/Martonyij/1002kulgstrhtm - Magyarország délkelet-európai külkapcsolati stratégiája Http://www.kumhu/siwwwa/online/10014743html - Magyarország külgazdasága, 2001 - ITDH a tények és számok tükrében, 2001 - ITDH kiadvány: Szakmai programok szervezése, 2002 56 http://www.doksihu - A 2002. évi kereskedelemfejlesztési pályázati útmutató - Részvételi felhívás előminősítésre kiállításszervező cégek részére, 2002 - II. kategóriás kiállítási pályázat, 2002 Mellékletek 57