Medical knowledge | High school » Egészségügyi alapismeretek középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEKHEZ SEGÉDANYAG Módszertani útmutató (középszinten) nem biztos, hogy pont sorban van! 1./A Mutassa be az egészségkulturáltságot az egészségfogalom fejlődése, valamint az egészségi állapot és befolyásoló tényezőinek értelmezése segítségével! * Alapfogalmak: egészség, egészséges, kultúra, egészségkultúra, dinamikus egyensúly, egészségi állapot, külső tényezők, belső tényezők * Szakkifejezések: pszichés, szomatikus, holisztikus, naturalista, normativista, WHO, statikus, dinamikus 1./B Ismertesse az érett újszülött jellemzőit és az átmeneti működészavarokat! * Alapfogalmak : újszülöttkor, csecsemőkor, érett újszülött, testtömeg, átmeneti működészavar, fiziológiás testsúlycsökkenés, élettani sárgaság, kiszáradásos láz * Szakkifejezések: koponya, agy, vérnyomás, reflexek, immunrendszer, fiziológiás, élettani sárgaság, bilirubin 2./A Mutassa be az

egészségkultúrát! Fogalmának, alapfogalmainak – egészségi ismeret, egészségi készség, egészségi szokás, egészségi szükséglet - ismertetésével! * Alapfogalmak : kultúra, kulturáltság, egészség, egészségi ismeret- készség- szokás-szükséglet * Szakkifejezések: ismeret, készség, szokás kifejezésekhez tartozó egészségmagatartást, személyi higiéné, szokásrendszer, egészségtudatosság 2./B Magyarázza meg a szoptatás fontosságát és beszéljen az anyatej összetételéről! * Alapfogalmak: tápanyagok, energiaszükséglet, fehérje, telítetlen zsírsavak, szénhidrátok, büfiztetés, zavartalan szoptatás * Szakkifejezések: colostrum, prolactin, oxytocin 3./A Értelmezze a pozitív egészségfogalom jelentőségét az egészségmegőrzés szempontjából, az egészségmegőrzés nemzetközi és hazai vonatkozásainak ismertetésével! * Alapfogalmak : pozitív egészségjegyek, egészségmegőrzés, ENSZ, WHO. emberi jogok *

Szakkifejezések: lsd. az alapfogalmaknál megjelölt szakkifejezéseket 3./B Jellemezze a csecsemő játéktevékenységének fejlődését! Mutassa be az értelmi, érzelmi, valamint szociális fejlődésének lényegét, és a fejlődés elősegítésének lehetőségeit! * Alapfogalmak: manipuláció, kéttárgyas manipuláció, szem- kézkoordináció, beszédre előkészítő szakasz, gőgicsélés, lalázó- korszak * Szakkifejezések: lsd. alapfogalmak 4./A Mutassa be a táplálkozás élettani alapjait, fontosságát az egészségmegőrzésben! Értelmezze a táplálkozás hibáit, kiemelten az élvezeti szerek káros hatásainak következményeit! * Alapfogalmak: tápanyagok, fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, reformétkezés, koffein, alkohol, nikotin, drogok * Szakkifejezések: aminosavak, esszenciális, koleszterin, vegetáriánus, testkontroll, kalóriaigény 4./B Mutassa be az iskolaérettség szerepét, elvi kérdéseit, és az

iskolaérettség vizsgálatának területeit! * Alapfogalmak: iskolaérettség, tankötelezettség, testmagasság, testtömeg, mellkörfogat, látáshiba, alkalmazkodóképesség, kiegyensúlyozottság, beszédkészség, mennyiségfogalom * Szakkifejezések: mozgáskoordináció, finommozgás -koordináció, vizuomotoros koordináció szociális érettség, teljesítménymotiváltság, pozitív érzelem 5./A Ismertesse a betegséghez vezető leggyakoribb okokat és a betegség hatását az egyénre! * Alapfogalmak: betegség, külső- belső okok, veleszületett, alkat, életkor, élő-élettelen kórokok, elektromossugárzási- légköri- mechanikai ártalmak, kórokozók, fertőzés * Szakkifejezések: heveny, félheveny, idült, objektív, szubjektív, vírusok, baktériumok,férgek, ízeltlábúak 5./B Ismertesse a családtervezés alapelveinek keretében az optimális családtervezés jelentőségét és a várandós anya életmódjára vonatkozó tanácsokat! * Alapfogalmak:

család-nővédelem, családtervezés, optimális családtervezés, fogamzásgátlás, terhesség, várandósság * Szakkifejezések: személyi higiéné, környezeti higiéné, egészségkárosító, család-és nővédelem 1 6./A Ismertesse a védőoltás fontosságát az egészségmegőrzésben! Mutassa be a hazánkban alkalmazott leggyakoribb védőoltásokat! * Alapfogalmak: betegség, heveny, félheveny, idült, immunitás, aktív és passzív immunizálás, oltási reakció *Szakkifejezések: járványos gyermekbénulás, BCG oltás, DI-PER-TE, OPV 6./B Az érzékelés és az észlelés fogalmának jellemzése, fiziológiai alapjai Magyarázza meg a tér- és nagyságészlelés, mozgásészlelés, az időészlelés sajátosságait! * Alapfogalmak: reflexes cselekvés, akaratlagos cselekvés, inger, receptor, érzéklet, ingerküszöb, tér- nagyság-mozgás –idő észlelés, * Szakkifejezések: adekvát inger, adaptáció, interoceptorok, exteroceptorok, percepció,

akkomodáció, konvergencia, konstanciák 7./A Mutassa be a tanult gyógyszerformákat és beszéljen a gyógyszerek alkalmazási módjáról, otthoni használatukról! * Alapfogalmak: gyógyszer, mellékhatás, házipatika *Szakkifejezések: recept, kenőcs, por, oldat, rázókeverék, szemcsepp, orrcsepp, tabletta,kapszula, drazsé, kúp, injekció, fájdalomcsillapító, lázcsillapító 7./B Mutassa be a lélektan fogalmát és tárgyát!Jellemezze röviden a lélektant, mint önállótudományt! Szemléltesse a pszichológiai tudományok rendszerét a tankönyv ábrájának felhasználásával! (Galambos K.: Az általános és a személyiséglélektan alapjai 12o 2, sz ábra A pszichológiai tudományok felosztása) * Alapfogalmak: pszichológia, filozófia, természettudományok, társadalomtudományok,alaptudomány, önálló tudomány, alkalmazott tudomány * Szakkifejezések: pszichológia, általános pszichológia, szociálpszichológia, személyiség pszichológia,

fejlődéslélektan, szociológia, pedagógia 8./A Beszéljen az egészségre káros szenvedélyekről, részletesen a legális drogokról, valamint a drogoknak az emberi szervezetre való hatásáról! * Alapfogalmak: szenvedély, drog, gyógyszer, kávé, alkohol, dohány * Szakkifejezések: pozitív- negatív szenvedély, legális-illegális drog, morfin, kinin, aszpirin, penicillin 8./B Ismertesse a gondozás fogalmát, formáit, a gondozó jellemző tulajdonságait és az egyedfejlődés szerinti gondozási formákat! * Alapfogalmak: gondozás, humángondozás, életminőség, házi gondozás, gyógyító-megelőző gondozás, szociális intézmények, hospice, fejlődés * Szakkifejezések: habilitáció, rehabilitáció, hospice, empátia, kommunikációs tréning,reprodukció 9./A Értelmezze az elsősegélynyújtás fogalmát és alapfogalmait! Ismertesse az elsősegélynyújtás során célszerű tevékenység sorrendjét és a segélyhívás módját! * Alapfogalmak:

elsősegélynyújtás, hirtelen kezdet, folyamatos jelleg, súlyosbodó jelleg,segélyhívás, időfaktor * Szakkifejezések: lsd. alapfogalmaknál 9./B Jellemezze a figyelem fogalmát és fiziológiáját! Mutassa be a figyelem működését és tulajdonságait! * Alapfogalmak: figyelem, önkéntelen figyelem, szándékos figyelem, fokális figyelem, a figyelem tartóssága- terjedelme, koktélparti jelenség * Szakkifejezések: divergáló, idegsejt, aktív, passzív, reflex, fokális 10./ A Ismertesse a gyakoribb mérgezési formákat (gázmérgezések, marószermérgezések, gyógyszermérgezések, étkezéssorán előforduló mérgezések)! Beszéljen részletesen egy-egy mérgezés jellemzőiről és a felismerést segítő tünetekről! * Alapfogalmak: mérgek, behatolás kapuja, marószermérgezés, gyógyszermérgezés, ételmérgezés • Szakkifejezések: toxin, szén-monoxid, szén-dioxid, savak, lúgok, baktériumok toxinjai, hallucinogének 10./B Mutassa be az

intelligencia és a kreativitás lényegét! Hasonlítsa össze a két lelki működésta tanult szempontok alapján! * Alapfogalmak: képesség, intelligencia, IQ, kreativitás, intelligenciamodellek * Szakkifejezések: indukció, dedukció, divergens, konvergens, tehetség, IQ,könnyedség, hajlékonyság, eredetiség, kidolgozottság, problémaérzékenység, újrafogalmazás, kifejező, újító, produktív, feltaláló, teremtő 2 11./A Mutassa be a csontvázrendszer szerepét, szöveti felépítését, szerkezetét és fejlődését! ismertesse a csontok összeköttetéseinek formáit és működését! * Alapfogalmak: csontszövet, porcszövet, folytonos összeköttetés, megszakított összeköttetés, vállöv izületei, medenceöv izületei * Szakkifejezések: csatorna, homogén, elasztikus,kollagén csontgerendák, vöröscsontvelő, csonthártya, artikuláció, synovia 11./B Jellemezze az ifjúkor élettani és életkori sajátosságait!Beszéljen részletesen a

pályaválasztás és a párválasztás jelentőségéről! * Alapfogalmak : alkati adottságok, örökölt tulajdonságok- pozitív szempontok, negatív szempontok nem kívánt terhesség, fogamzásgátlás * Szakkifejezések: hormonrendszer, ivarérettség, biológiai érés, szexuális érés, egzisztenciateremtés, méh ,petefészek, petevezeték 12./A Jellemezze a vázizomrendszert az általános jellemzők és működésük szerint! Mutassa be a felső végtag nagyobb izmait! * Alapfogalmak : mikroszkópos szerkezet, harántcsíkolt izomszövet, izom-összehúzúdás, izomelernyedés,izomfeszesség, izomvédekezés,izomláz, izomtónus, váll-felkar-alkar- kéz- izmok * Szakkifejezések: izomrost, myofibrillum, tendó, izomhas,izompólya, inhüvely,receptor, érzőidegek,izotóniás, izometriás, deltaizom, kétfejű karizom, háromfejű karizom 12./B Ismertesse a kisiskoláskor, a prepubertáskor és a serdülő fejlődési sajátosságait, pszichés jellemzőit! * Alapfogalmak

: iskolaérettség, látás-hallás differenciálódása,időészlelés, térészlelés, második dackorszak, reproduktív emlékezet, akarati fejlődés, intellektuális érzelem,szexuális érés, személypercepció,formális műveletek szakasza, erkölcsi fejlődés, érzelmi leválás, esztétikai érzelmek * Szakkifejezések: lsd. alapfogalmaknál felsorolt szakkifejezések 13./A Ismertesse az AB0- és az Rh vércsoportrendszer jellemzőit és az Rh összeférhetetlenség jelentőségét! * Alapfogalmak : AB0- vércsoportrendszer, vérátömlesztés, Rh vércsoportrendszer , összeférhetetlenség, Rh faktor, Rh-pozitivitás, Rh-negativitás * Szakkifejezések: antigén, agglutinogén, agglutináció, plazma, izohemagglutinin, transzfúzió, donor, recipiens, Macacus rhesus, autotranszfúzió, inkompatibilitás 13./B Magyarázza meg érés és a fejlődés kapcsolatát! Mutassa be a fejlődés mozgatórugóját (Jean Piaget szerint) és befolyásoló tényezőit! * Alapfogalmak :

fejlődéslélektan, érés, fejlődés,szakaszosság, folyamatosság, örökletesség, környezeti hatások, struktúra, dinamika, koegzisztencia,transzfer * Szakkifejezések:differenciálódás, integrálódás,asszimiláció,akkomodáció 14./A Mutassa be a szív felépítését, működését,és a szív koszorúérrendszerének szerepét! * Alapfogalmak : a szív helyzete – részei – üregei, szívbillentyűk, vitorlás billentyűk, zsebes billentyűk, koszorúérrendszer *Szakkifejezések: szívalap, szívcsúcs, szívsövény, pitvar-átrium, kamra-ventrikulus, v. cava inferior, v cava superior, v pulmonális, a pulmonális, aorta, háromhegyű billentyű, kéthegyű billentyű, jobb-bal koszorús verőér, végartériák 14/B Mutassa be a gondozása során a helyes szokások kialakításának jelentőségét, folyamatát! Magyarázza meg a szobatisztaságra szoktatás körülményeit! * Alapfogalmak : szokás, példamutatás, étkezési , újszülöttkor, csecsemőkor *

Szakkifejezések: lsd. alapfogalmaknál felsorolt szakkifejezések 15./A Mutassa be a légzőrendszert és beszéljen részletesen a tüdőről! Magyarázza el a légzés mechanizmusát! * Alapfogalmak : légzőszervrendszer, gázcsere, orrüreg részei, orr melléküregei, gége, légcső, hörgők, tüdő, tüdőszegmentumok, lebenykék, léghólyagocskák, külső légzés, belső légzés *Szakkifejezések: tüdőlégzés, sejtlégzés, orrüreg, orrsövény, homloküreg, arcüreg, a gége porcai, hörgő, főhörgő, hörgőcskék, tüdőalap, tüdőcsúcs, tüdőkapu 15/B Jellemezze az emlékezés fogalmát, fiziológiáját és az információfeldolgozás folyamatát! Magyarázza el az emlékezés szakaszait a tankönyv ábrájának felhasználásával!(Galambos K.: Az általános és személyiséglélektan alapjai 87o 51sz ábra Az emlékezés szakaszai) * Alapfogalmak : memória, memórianyom,rövid idejű memória, hosszá idejű memória, megőrzés, felejtés, felismerés,

felidézés,kódolás, tárolás, előhívás * Szakkifejezések: engramma, limbikus rendszer, reprodukció, szabad asszociáció 3 16./A Ismertesse az emésztőszervrendszer középső szakaszának részeit, felépítését, élettani működését, valamint a hashártya szerepét! * Alapfogalmak : a gyomor részei, mirigyei, idegei, a vékonybél, patkóbél, éhbél, csípőbél, hashártya * Szakkifejezések: ventriculus, cardia, pylorus, enzim, sósav, szimpatikus, paraszimpatikus, duodenum, jejunum, ileum, peritoneum 16./B Magyarázza el az érzelmek és az akarat fejlődésének folyamatát!Beszéljen részletesen az óvodáskorú gyermek alapérzelmeinek fejlődéséről! * Alapfogalmak : affektív viselkedési sémák, érzelmi differenciálódás, szeparációs félelem, énleválás, önérvényesítés, alapérzelmek, düh, félelem, öröm, szeretet, intellektuális érzelmek, esztétikai érzelmek, önnevelés, önkifejezés, barátság * Szakkifejezések: lsd.

alapfogalmaknál felsorolt szakkifejezések 17./A Jellemezze a tápanyagok, vitaminok és az enzimek szerepét! * Alapfogalmak : fehérjék, szénhidrátok, egyszerű cukrok, összetett cukrok, zsírok, ásványi sók, vitaminok, enzimek * Szakkifejezések: aminósavak, zsírsav, glicerin, avitaminózis, hypovitaminózis, hypervitaminózis, biokatalizátor, pepszin, tripszin, erepszin, amiláz, laktáz, szacharáz, lipáz 17./B Mutassa be a korai anya-gyermek kapcsolat jelentőségét és az apa szerepét az újszülött és a csecsemő egészséges fejlődésében! * Alapfogalmak : szimbiózis, interakció, felélénkülési reakció, megkülönböztető közeledés, helyzetváltoztatásra képes, hospitalizációs ártalom, szituációs érzékenység, komplementer szerep * Szakkifejezések: lsd. alapfogalmaknál felsorolt szakkifejezések 18./A Mutassa be a vese szerkezetét, működését és a vizeletképzés mechanizmusát! * Alapfogalmak : makroszkópos szerkezet, mikroszkópos

szerkezet, Malpighi testecske, csatornarendszer, elsődleges vizelet, másodlagos vizelet * Szakkifejezések: vesekapu, velőállomány, kéregállomány, vesekelyhek, vesemedence, glomerulus, Bowman tok, vas efferens, Malpighi testecske, Henle-kacs 18./B Értelmezze a mozgás fontosságát a serdülő életében Beszéljen részletesen a testedzés hatásainak, a mozgás mentálhigiénés szerepének, valamint a serdülőkorúaknak javasolt testedzés, mozgás lehetőségeiről! * Alapfogalmak : mozgáskoordináció, harmónikus fejlődés, légzőrendszer, izomzat, aktív pihenés, fizikai fáradtság, szellemi fáradtság, civilizációs ártalmak, levegőzés, úszás, napozás, séta, kocogás * Szakkifejezések: mozgáskoordináció, légzőrendszer, pulzus, C- vitamin, gimnasztika 19./A Ismertesse a halló – és egyensúlyozó szerv felépítését és működését! * Alapfogalmak : külsőfül, középfül,belsőfül, hallószerv, egyensúlyozó szerv, csontos labirintus,

hártyás labirintus, hallás * Szakkifejezések: fülkagyló, külső hallójárat, dobhártya, dobüreg, hallócsontok, fülkürt, csontos labirintus ,hártyás labirintus,előcsarnok, csontos ívjáratok, csontos csiga, tömlőcske, zsákocska, hártyás ívjáratok, hártyás csiga, Corti-szerv 19./B Ismertesse az érzelem lényegét és működésének fiziológiáját! Mutassa be az érzelmeket osztályozásuk alapján! Beszéljen a félelem típusairól és az érzelmi zavarok megnyilvánulásairól! * Alapfogalmak : érzelem, motiváció, emóció, indulat, hangulat, szenvedély, alapérzelmek,magasabb rendű érzelmek, konkrét félelem, szimbolikus félelem, révület, érzelmi elsivárosodás,közöny, depresszió, pszichopátia, érzelmi fejletlenség * Szakkifejezések: lsd. alapfogalmaknál felsorolt szakkifejezések 20./A Mutassa be a bőr élettani szerepét, felépítését, mirigyeit, származékait és érzékszerv szerinti működését! * Alapfogalmak :

hőszabályozó szerep, só-vízraktár, kiválasztó szerep, tápanyagraktár, védőszerep, felhám, irha, bőr alatti kötőszövet, verejtékmirigy, faggyúmirigy, szőrzet, köröm, hideg-meleg érzékelés, tapintás, fájdalomérzet * Szakkifejezések: kiszáradás(exiccosis), epidermis, pigment, corium, subcutis, receptorok, szabad idegvégződések, fájdalompont 20./B Ismertesse az érzékszervi-mozgásos értelmi fejlődést általában és mutassa be a beszédfejlődést az óvodáskor végéig! * Alapfogalmak : elsődleges motoros tér, első periódus, második periódus, harmadik periódus, beszéd előtti fázis, szituatív beszéd, “ mi ez” korszak, egocentrikus beszédmód 4 * Szakkifejezések: lsd. alapfogalmaknál felsorolt szakkifejezések 5 Alapfogalmak: egészség, ~es, kultúra, eg.kultúra, dinamikus egyensúly, eg állapot, külső-belső tényezők Szakkifejezések: pszichés, szomatikus, holisztikus, naturalista, WHO, statikus, dinamikus 1.A

Mutassa be az egészségkultúráltságot az egészség- fogalom fejlődése, valamint az egészségi állapot és befolyásoló tényezőinek értelmezése segítségével! Az egészségkultúra az egészség és a kultúra szóból áll. Az egészség kifejezés az egész szóból származik, maga az egészség a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota és nem csak a betegség, nyomorékság hiányát jelenti. A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a történelme során létrehozott. Ezekből adódik, hogy az egészségkultúra az egészséggel kapcsolatos ismeretek megszerzését jelenti. Az egészségfogalom fejlődése: A szervezet egységes egészének felfogása először az ókori Görögországban jelent meg, ugyanis Platón volt az első filozófus, aki szerint a testet nem lehet meggyógyítani a lélek gyógyítása nélkül, azaz egy betegség esetén nem csak egy testrészt kell kezelni, hanem

magát a teljes szervezetet. Ezt követően majd csak a 20. században jelent meg ismét Pavlov nézeteiben a szervezet egységes egészének elve, Pavlov úgy gondolta, hogy a szervezet pszichés és szomatikus értelemben egy teljes egészet alkot. A részek egymással és a környezettel szorosan összefüggenek. Tehát az egészség nem egy statikus állapot, hanem egy dinamikus egyensúlyi rendszert alkot, hiszen kölcsönhatásban áll a környezettel. A naturalista felfogás szerint egységesnek tekinthető az a szervezet, amely a környezetéhez jól alkalmazkodik és beteg az, amelyik rosszul. Ez pedig nem társadalmi normától függ, hanem tapasztalati tényeken alapszik. A normativista álláspont szerint egészségesnek számít az az ember, aki képes eleget tenni a társadalmi elvárásoknak, tehát szerintük ez társadalmi normától függ. Így jutunk el az Egészségügyi Világszervezet, vagy a WHO alapokmányához, amely szerint az egészség a teljes testi, lelki

és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség, nyomorékság hiánya. Ennek alapján jött létre a holisztikus egészségszemlélet, amely az embert teljes egészében szemléli, figyelembe veszi a test fizikális és mentális aspektusait. Nagy hangsúlyt fektet a személyek egyediségére és a testre szabott, egyéni szükségletekre. Az egészségfogalom fejlődésén kívül az egészségkultúráltság összetevői közé tartozik még az egészségi állapot, amely azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik, s amelyek hosszabb-rövidebb ideig jellemzik őt. Az egészségi állapotot külső és belső tényezők határozzák meg: Külső tényezők közé tartozik a: • természeti környezet: éghajlat, ivóvíz, levegő • társadalmi környezet, amelyet az élet (biztonság, béke) –és munkakörülmények határoznak meg: - életkörülmények esetében fontos a jó kereset, a biztonságos lakás - a

munkakörülményeknél szintén fontos a biztonság, hiszen ennek hiányában foglalkozási betegségek alakulhatnak ki és üzemi balesetek történhetnek. Az egészségi állapotot meghatározó belső tényezők közé sorolhatjuk az örökletes adottságokat, mint pl. a vérzékenységet, vagy bármelyik genetikai úton öröklődő betegséget. Ezek alapján egészségesnek tekintjük azt az embert, akinek életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, s aki a képes megfelelni a társadalom elvárásainak. Alapfogalmak: gondozás, házi gondozás, életminőség, gyógyító-megelőző gondozás, szociális intézmények Szakkifejezések: habilitáció, rehabilitáció, hospice, empátia 1.B Ismertesse a gondozás fogalmát, formáit, a gondozó jellemző tulajdonságait és az egyedfejlődés szerinti gondozási formákat! életörömmel kitölteni a beteg emberek életének utolsó szakaszát. A gyengénlátók és

hallássérültek egyesülete is működtet gondozóintézeteket, ahol speciális életmódra képzik a bentlakókat. Ezen kívül vannak idősek otthonai, amelynek két fajtája ismert: Idősek szociális otthona, itt azok az idős emberek latnak, akik fizikai vagy szociális okokból képtelenek ellátni önmagukat. Az idősek betegotthonában pedig az egészségügyi okokból állandó felügyeletre szorulókat gondozzák. Gondozás, vagy humángondozás: az egészségügyi ártalmakat megelőző és elhárító, a megfelelő fejlődést segítő, az életkörülmények megjavítására irányuló családi- és szervezett társadalmi tevékenységeket jelenti. A gondozás formái: A házi gondozás során a gondozásra szoruló személyt az otthonában látjuk el, kisegítjük az olyan a tevékenységekben, amelyeket önállóan nem tud elvégezni, pl.: a házimunkában Az otthoni gondozás egyik alapfeltétele, hogy a gondozott rendelkezzen egy bizonyos önellátási szinttel

(önálló széklet –és vizeletürítés, minimális helyváltoztató képesség). A házi gondozás során fontos, hogy ne feledkezzünk meg a gondozott megfigyeléséről, ha változik a gondozott állapota, értesíteni kell az arra illetékeseket: háziorvost, ápolót, családot. A gondozó jellemzői: A gondozás során elengedhetetlen a megértés, az empátia, amely a másik ember helyzetébe való beleélési készséget jelenti. Fontos a jó kommunikációs képesség, amely során mindkét fél kölcsönösen kommunikál a másikkal, és az információcsere megfelelő szinten történik. Mindemellett fontos még a szakmai felkészültség is. A gyógyító-megelőző gondozás az egészségügyi intézmények fejlett munkamódszere. Célja a betegségek megelőzése, korai felismerése, a betegség kialakulása esetén az állapotromlás megakadályozása, szövődmények kivédése, a lehető legmagasabb szintű önellátó képesség visszaállítása és az egyén

társadalomba való visszaállítása. Ennek kapcsán széles körű felkutató tevékenységet kell végezni, szűrővizsgálatokat kell szervezni, a betegeket nyilvántartásba kell venni, valamint rendszeres egészségügyi felvilágosító munkát kell folytatni. A nappali gondozóintézmények, más néven napközi otthonok szocializált környezetet biztosító, közösségi elven alapuló gondozóhelyek. Ide tartoznak a bölcsődék, óvodák, iskolai napközik, nyári táborok, idősek klubjai és a hajléktalanokat ellátó intézmények is. A szociális intézetek és otthonok közül a fiatalokat huzamosabb ideig ellátó, bentlakásos intézményeket nevezzük intézetnek, míg az időseket ellátó intézményeket otthonoknak. Mindkettő esetében egészségügyi problémák, mint például mozgászavar, önellátási képtelenség vagy szellemi fogyatékosság indokolja az intézménybeli elhelyezést. A hospice a végstádiumban lévő betegek gondozására kialakított

intézmény, ahol az élet utolsó szakaszát könnyítik meg a gyógyíthatatlan betegek esetében. A hospice célja a szenvedések enyhítése mellett tartalommal és 1 Alapfogalmak: gondozás, házi gondozás, életminőség, gyógyító-megelőző gondozás, szociális intézmények Szakkifejezések: habilitáció, rehabilitáció, hospice, empátia Egyedfejlődés szerinti gondozási formák: Az ember számára a születésétől a haláláig tartó, egyes szakaszokban más-más gondozási módok szükségesek. • A születés előtt a fogamzástól a szülésig a leendő anyának egészséges életvitelt kell követnie a magzat optimális fejlődése érdekében. Kerülnie kell a károsító anyagok, élvezeti szerek fogyasztását, kellő testmozgást kell végeznie. Ebben segít a terhestanácsadás és terhesgondozás. más kapcsolatokban, élvezeti szerek túlzott fogyasztásában keresheti élete értelmét, ezzel veszélyeztetve saját egészségét, és családja

egzisztenciáját. • A nyugdíjaskor újabb válsághoz vezethet: a munkahely elvesztése levertséget, céltalanságot és magányt okozhat, a jövedelem visszaesik, kiegészítésére gyakran nincs mód, az életszínvonal süllyed, a nyugdíjas esetenként a létbizonytalanság érzésével küszködik. Az időskorra jellemzően egymást fokozó krónikus betegségek léphetnek fel, emiatt beszűkülhet a mozgáskészség. Ilyenkor a gondozás előtérbe lép: könnyíti az idős ember napi életvitelét, csökkenti a kiszolgáltatottságot és derűsebbé, könnyebbé teheti az utolsó éveit. Ez a válság kompenzálható hobbival, baráti társasággal, unokákkal, ház körüli tevékenységekkel, amely évekkel megnyújthatja az aktív életet, tartalommal tölti ki a nyugdíjas éveket. • Az újszülött-és kisdedkorban a gyermek helyes táplálkozását, életmódját a védőnő ellenőrzi, az ő feladata a szülők megfelelő felvilágosítása a gyermek helyes

fejlődésének elősegítéséhez. • Kisgyermekkorban a lehetőleg kellően felkészült vagy felkészített szülők nevelik gyermeküket, szükség esetén szintén a védőnő segítségével. Ebben a korban a gyermekek már nagy számban közösségbe, ahol a jól felkészült csecsemőgondozók és óvónők végzik napközbeni gondozásukat, persze mellett sem elhanyagolható az odafigyelő szülő szerepe. Az iskoláskorú gyermekeket az iskolaorvos rendszeresen vizsgálja. Nevelési problémák esetén a szülők a nevelési tanácsadókhoz fordulhatnak. A szülők szerepe itt is felelősségteljes, hiszen a jó családi légkör és a megfelelő gondozás nagyrészt az ő kezükbe van letéve. • A serdülőkor során a gyermekek fokozatosan eltávolodnak szüleiktől, önállóságra törekszenek. Ilyenkor kell vigyázni a kétes társaság, a rossz szokások, az élvezeti szerek, a szexualitás területén. Ha az addigi nevelés, gondozás, felvilágosítás megfelelő

volt, akkor ez a korszak is csak kisebb zökkenőkkel folyik le. • Az ifjúkor a pályakezdésre, az otthonteremtésre, a családalapításra, röviden az “életre” való felkészülés korszaka. A fiatalok ilyenkor általában gyakorlati tanácsokra, lelki és gyakran fokozott anyagi támaszra szorulnak. Kialakult életvezetési hibákat is e korban, a rögzülés előtt kell észrevenni és korrigálni. A család, a munkahely, a társ pozitív szerepe felbecsülhetetlen. • A felnőttkor alapvető konfliktusa a munka és a család harmóniájának megteremtése, a stressz kompenzálása, a szellemi, a pszichikai és fizikai állóképesség megtartása. A túlhajszolt, otthon alig levő felnőtt 2 Alapfogalmak: kultúra, kultúráltság, egészség, eg. ismeret-készség-szokás-szükséglet Szakkifejezések: ismeret, szokás, készség kifejezésekhez tartozó egészségmagatartás, személyi higiéné, szokásrendszer, egészségtudatosság 2.A Mutassa be az

egészségkultúrát! Fogalmának, alapfogalmainak - egészségi ismeret, egészségi készség, egészségi szokás, egészségi szükséglet - ismertetésével! Az egészségkultúra az egészség és a kultúra szóból áll. Az egészség kifejezés az egész szóból származik, maga az egészség a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota és nem csak a betegség, nyomorékság hiányát jelenti. A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a történelme során létrehozott. Ezekből adódik, hogy az egészségkultúra az egészséggel kapcsolatos ismeretek megszerzését jelenti. Az egészségkultúra alapfogalmai közé tartozik az: • egészségi ismeret, • az egészségi készség, • az egészségi szokás és az • az egészségi szükséglet. Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi. Ezeket az ismereteket elsősorban az orvostudomány közvetíti Az

egészségi ismeret elsajátítása kisgyermekkortól folyamatos és fokozatos. Később az egyéni tapasztalatok formálják és bővítik ezek az ismereteinket. Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk. A legnagyobb jelentőségű egészségi készség pl. a személyi higiéné, valamint a helyes mozgás és táplálkozás alapelveinek kialakítása. A készségek elsajátításához elengedhetetlen az egészségi ismeret megléte. Az egészségi szokás az a begyakorolt cselekvéssor, amit automatikusan, a figyelem ráirányítása nélkül végzünk. Ezek a cselekvéssorozatok annyira elmélyültek, hogy ha nem végezzük el őket, hiányérzetet váltanak ki. Azért alakítjuk ki őket, hogy tehermentesítsük a tudatunkat, és így könnyebb legyen alkalmazkodni a környezethez. Az egészségi szokás kialakításához elengedhetetlen

az egészségi ismeret és az egészségi készség megléte. Ahhoz, hogy ezeket a szokásokat ki tudjuk alakítani, már gyerekkorban el kell sajátítani az egészségkultúra alapjait, elsősorban a szülőktől, mivel nekik van a legnagyobb szerepük abban, hogy milyen mintákat veszünk át. Ezért fontos, hogy a szülők következetesek legyenek. A szokások kialakítása során fontos, hogy egy cselekvést minden egyes alkalommal ugyanolyan formában hajttassanak végre a gyerekkel, mert csak így tudja megjegyezni, hogy mit hogyan kellene csinálnia. Az egészségi szükséglet az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosító feltételek rendszere. Ezeknek a feltételeknek az elsajátítása hozzájárul az egészség megtartásához. Az élet fenntartásához alapvetően fontos a • légzés • a megfelelő hőmérséklet • a táplálkozás és a folyadékfogyasztás • a pihenés és a mozgás • a tisztálkodás • és a szaporodás Ahhoz, hogy az

ember teljes értékű életet tudjon élni, szüksége van a biztonságra, a szeretetre, önmegvalósításra. Ha ezek a szükségletei nincsenek kielégítve, akkor az egyén megbetegszik. Alapfogalmak: család –és nővédelem, családtervezés, fogamzásgátlás, várandósság Szakkifejezések: személyi higiéné 2.B Ismertesse a családtervezés alapelveinek keretében az optimális családtervezés jelentőségét és a várandós anya életmódjára vonatkozó tanácsokat! Az optimális családtervezés tágabb értelemben magában foglalja mindazokat a társadalmi és családi feltételeknek a biztosítását, amik a gyermekvállaláshoz szükségesek. Szűkebb értelemben a gyermekek számának és születési idejének a megtervezését jelenti. A legfontosabb az egészséges gyermek szellemi és testi fejlődésének biztosítása. A sok terhesség véletlenszerűen jön létre. Az optimális családtercezés azt a célt tűzte ki magának, hogy megfelelő és

gondos elővizsgálatokkal növelje az örömteli terhességek és egészséges gyermekek születésének számát. Az egészségügyi kormányzat létrehozta a Család és Nővédelmi Tanácsadók szervezetét, akiknek az elsődleges feladata a szülők egészségének vizsgálata, az utódvédelem és a felvilágosítás. A terhesség előtti legfontosabb vizsgálatok: - az örökletes betegségek kiszűrése - a leendő szülők általános egészségügyi állapotának vizsgálata - a leendő anya terhességi alkalmassági vizsgálata - a leendő apa nemzőképességi vizsgálata - pszichoszexuális vizsgálat - laboratóriumi vizsgálat Az egészségkárosító tényezők kiszűrése: - az élvezeti szerek: dohányzás, alkohol, drog használatának abbahagyása - orvosi vélemény a tartós gyógyszerszedésről - munkahelyi ártalmak elkerülése - idegi feszültségek, pl stressz kiküszöbölése - testi és lelki egyensúlyhoz szükséges feltételek rendezése pl megfelelő

mozgás és táplálkozás A terhesség életmódjára vonatkozó tanácsok: A táplálkozás során: • a táplálék ne mennyiségi, hanem minőségi legyen, • elegendő mennyiségű fehérjét tartalmazzon • sok gyümölcs, zöldségféle fogyasztása a vitamintartalmuk miatt • mérsékelt mennyiségű szénhidrát fogyasztása • kevés zsír só és fűszer • megfelelő mennyiségű folyadék • sok ásványi anyag fogyasztása Bélműködés: a terhes nő hajlamos a székrekedése, ez kikerülhető megfelelő teákkal és sok rosttartalmú étel fogyasztásával A személyi higiéné szempontjai: - fokozott bőrápolás - a szokásosnál gyakoribb kézmosás - fontos a körmök rendben tartása - rendszeres fogászati ellenőrzés Öltözködés: - célszerű a kényelmes, könnyű ruhadarabok viselése, a cipő is legyen kényelmes, jól tartsa a lábboltozatot - kerülni kell a szorító ruhákat - tanácsos melltartót viselni Nemi élet: zavartalan terhesség

alatt a nemi élet folytatható, a terhesség első és utolsó heteiben kíméletes szexuális élet javasolt Pihenés: nap 8 óra alvás, délután 2 óra pihenés, kerülni kell a sok ülést. Munkavégzés: csak káros hatásoktól mentes munkahelyen lehet dolgozni, ezt törvény is előírja, kíméletes otthoni házimunkát szabad végezni, tartózkodni kell a tartós állástól Sport, mozgás: a sport rendszeresen és mértékkel végezhető, de a versenysport tilos, Sok séta javasolt a friss levegőn, speciális terhestorna ajánlott, amelyen légző –és lazítógyakorlatok végezhetők Autóvezetés: a terhes nő érzelmi egyensúlya gyakran zavart szenved, ítéletalkotása nem pontos, emiatt óvatosan kell vezetnie Utazás során kerülni kell az utazás során a rázkódásokat, lehetőleg fárasztó utazáson ne vegyen részt. Gyógyszert csak orvosi utasításra szabad szedni, mert súlyosan károsíthatják a magzat egészségét. A terhes nő a járványok idején

kerülje a közösségeket, mert a vírusfertőzések a terhesség első harmadában fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Élvezeti szerek: a dohányzás és az alkohol fogyasztása tilos a terhesség alatt, mert a nikotin illetve az alkohol átjut a magzatba és súlyosan károsíthatja. A tea és a kávé fogyasztásár mérsékelni kell Röntgenvizsgálatot csak különösen indokolt esetben szabad végezni, mert az első 3 hónapban veszélyt jelen a magzat számára Alapfogalmak, szakkifejezések: pozitív egészségjegyek, egészségmegőrzés, ENSZ, WHO, emberi jogok 3.A Értelmezze a pozitív egészségfogalom jelentőségét az egészségmegőrzés szempontjából, az egészségmegőrzés nemzetközi és hazai vonatkozásainak ismertetésével! Az egészséget pozitív fogalomként kell értelmeznünk, és a gyógyító szemléletet fel kell váltania a megelőzésnek, vagyis erősíteni kell az egészséget pozitívan befolyásoló hatásokat. A pozitív

egészség jegyei: • jó közérzet • kiegyensúlyozottság • megelégedettség • munkakedv • kreativitás • életöröm • pozitív társas kapcsolatok • empátia • problémaviselés • célszerű alkalmazkodás • terhelhetőség Az egészségmegőrzés olyan aktív folyamatot jelent, amelynek során az egészségesek növelik az ellenőrzésüket az egészségük felett, készek és képesek kedvezőbbé tenni, megváltoztatni környezetüket. Az egészségmegőrzés nemzetközi vonatkozásai: ⇒ WHO 1948. december 18-i közgyűlése meghirdette az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Emberi jogok azok a jogok, amelyek nélkül nem élhetünk emberi lényként. Lehetővé teszik, hogy az egyén olyan életet élhessen, amiben a személyisége kiteljesedik, kielégíti lelki és létszükségleteit, munkája tiszteletet és védelmet élvez. ⇒ Alma-atai konferencia 1978: meghirdetik az egészséget mindenkinek 2000-re programot, ahol újraértékelik az

egészségfogalmat. ⇒ 1986. november 21-én Ottawában ült össze az első nemzetközi konferencia az egészségmegőrzésről. A konferencia által kiadott charta rögzíti az egészségmegőrzés közmegegyezésre épülő alapelveit. ⇒ Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi program 2001-2010: a program 5 nemzeti célt, 10 kiemelt feladatot és 17 alprogramot nevesít, melynek mindegyike a lakosság egészségügyi állapotának megőrzését, az emberek életminőségének javítását tűzte ki célul. Az 5 nemzeti cél: 1) az egészség kitüntetett cél legyen a költségvetésben és a jogalkotásban. 2) várható élettartam hosszabbítása 3) rokkantságmentes életévek meghosszabbítása (férfiak 64 év – nő 72 évre kell kiterjeszteni) 4) társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése 5) egészséges fejlődés biztosítása Az ország lakosságának többsége városban él, ami miatt számolni kell az urbanizációs ártalmak növekedésével is. A

halálozási arány évről évre rohamosan emelkedik, a 80-as évek óta Magyarországon a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási okok listáját. Szegényebb és elsősorban az iparban dolgozó emberek közül gyakrabban halnak meg rákban. Alapfogalmak: csecsemőkor, újszülöttkor, érett újszülött, testtömeg, átmeneti működészavar, fiziológiás tömegcsökkenés, élettani sárgaság, kiszáradásos láz Szakkifejezések: koponya, agy, vérnyomás, reflexek, immunrendszer, fiziológiás, bilirubin Mozgása összerendezetlen, idegpályái fejletlenek, ezért a mozgások átterjednek az egész testre. Hátára fektetve élénken mozog, a fejét forgatja Karjával, lábával rúgkapál. Időnként törzse is elemelkedik az alaptól A mellkas körfogata 30-34cm, lefelé kiszélesedik, előredomborodik, mivel a belső szervei a testéhez képest nagyok. Bőre rózsás-fehér színű, születéskor testét magzatmáz fedi, amit azért nem távolítanak el, mert

értékes tápanyagokat tartalmaz a bőr számára. A magzatmáz mellett pihés szőr is van az újszülött testén, amely rövid idő alatt kihullik. Az anyai hormonok hatása miatt a baba bőrén főleg a szemhéj, a homlok és a tarkó környékén kicsi vörös foltok jelenhetnek meg. Az orrnyerge fölött pedig csalánkiütésre emlékeztető fehér pöttyök lehetnek, ezek kezelés nélkül elmúlnak. A köldökcsonk kb. egy hét alatt leszárad és leesik, a köldöksebet megfelelően kell kezelni, amíg be nem gyógyul. Az újszülött szíve harántabb állású a felnőttekénél, pulzusa 120-160/perc. Vérnyomása 80/40 Hgmm+-16. Az újszülött vérkeringése még fejletlen, ezért ha fázik, akkor ujjai elkékülnek, ha melege van, akkor a bőre kipirosodik, ezért kell törekedni arra, hogy a szobájában kb. 21-22 C legyen Nemiszervek: ha az újszülött fiú, akkor a heréi leszálltak a herezacskóba, ha lány, akkor a szeméremrése zárt, a kisajkakat fedik a

nagyajkak. Légzése 34-48/perc, ha 60 fölé emelkedik, vagy légzése nehezített lesz, akkor orvoshoz kell fordulni. Testhőmérséklete 36,5-37,5 C, a hőszabályozása még tökéletlen, ezért vigyázni kell arra, hogy ne fázzon, és ne legyen melege. 3.B Ismertesse az érett újszülött jellemzőit és az átmeneti működészavarokat! A csecsemőkorról születési időtől egy éves korig beszélünk. A csecsemőkoron belül megkülönböztetjük az újszülöttkort, amely ⇒ szűkebb értelemben a megszületéstől 8-10 napos korig tart. Ez alatt az anyával való szoros kapcsolat jelei eltűnnek: a köldökcsont leesik, a köldökseb meggyógyul, ⇒ tágabb értelemben az újszülöttkor 6 hetes korig tart, ez idő alatt az újszülött még az anyai szervezettel való korábbi kapcsolat hatása alatt áll, pl.: anyai hormonok, immunanyagok. Érett az újszülött, ha a 10. holdhónap végén, azaz 38-42 hétre született kb születik. Egészséges, a fizikális

fejlettség a terhesség korának megfelelő, nincs fejlődési rendellenessége, anyagcsere-betegsége, magzati életben szerzett fertőzése, a méhen kívüli élethez alkalmazkodni tud. Testtömege 2500-4000g, átlagosan 3500g, a 2500g alatti és 4000g fölötti testtömegű újszülöttek egyaránt veszélyeztetettek lehetnek. A testhossza 48-55cm, átlag 52 cm, a test felezési vonala a köldök fölött van, míg a felnőtteknél a köldök alatt. Testarányai sajátságosak: - A feje a törzséhez viszonyítva nagy, a testhosszának ¼ -e, a felnőtteknél 1/8 -a. Ha túl nagy vagy túl kicsi a feje, akkor kóros elváltozásra gyanakodhatunk - fejkörfogat: 32-36cm. A koponya kerülete 2-3 cm-rel nagyobb, mint a mellkas kerülete. Fejének körfogatát a kutacszáródásig ellenőrizni szokták a megfelelő fejlődés nyomon kísérése végett. Ha nem nő a fej bősége, vagy túl gyorsa nő, az mindkét esettben problémát jelent. - A koponyacsontok nincsenek

összecsontosodva, a feje tetején található lágy rész ahol a csontok még nem értek össze, az a nagykutacs, amely 16-18 hónapos korig egyre kisebb mértékben, de nyitott marad. A kiskutacs a tarkónál található, amely röviddel a születés után záródik. A kutaccsal különösebb teendő nincs. Vigyázni kell, hogy ne nyomjuk meg erősen Ha nagyon kidomborodik vagy besüpped a felette lévő bőr, akkor mutassuk meg az orvosnak. A fején egyik vagy mind2 oldalon nagy, tömör duzzanat lehet a szülés közben elviselt nagy nyomás miatt, amely lehet vizenyő, vagy vérömleny. Teendő nincs vele, néhány hét alatt minden beavatkozás nélkül felszívódik. - hajzat: a hajszálak hossza 4-5cm, a homlokon a hajhatár éles - agya testsúlyához viszonyítva nagy, de a barázdák kevésbé differenciáltak. - végtagjai rövidek, a körmök szarusak, elérik az ujjhegyet. - zsírszövet főleg az arcon fejlett Testtartása jellegzetes. Nyugalomban térdét felhúzza a

hasa fölé, csípőjét terpeszti, karját behajlítva a feje mellett tartja, a kezét ökölbe szorítja. Fejét az egyik oldalra fordítja, ezen az oldalon a karja kicsit nyújtottabb helyzetben van. Vannak olyan újszülöttek, akiknek a törzse kissé görbült és nem simult teljesen az alaphoz. Emiatt nem kell aggódni, hagyni kell olyan testhelyzetben pihenni, ami számára kényelmes. A csecsemő feltétlen ingerei közé tartozik a  szopóreflex: a csecsemő szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek  pislogóreflex: a szem gyors becsukása, amely védi a szemet a károsító ingerek, pl. az erős fénytől vagy idegen tárgyaktól  Babinski-reflex: ha a csecsemő talpát végigsimítják, akkor a lábujjai szétnyílnak, majd begörbülnek  elemi járó reflex: ha a csecsemőt vízszintes felületen felegyenesedve tartjuk, akkor ritmikus lábmozgásokat végez.  Fogó reflex: amikor egy ujj vagy bármilyen másik tárgy a csecsemő tenyerét érinti, ujjai a

tárgy köré fonódnak  Kereső reflex: a csecsemő a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik  Mászó: ha a csecsemőt a hasára fektetik, és enyhe nyomást fejtenek ki a talpára, akkor a karja és a lába ritmikus mozgásba kezd.  Moro reflex: ha tartás közben váratlanul leejtik a csecsemőt, vagy erős hangot hall, akkor a karjait szétlöki, a hátát homorítja majd karjait visszahúzza, mintha kapaszkodna valamibe 1 Alapfogalmak: csecsemőkor, újszülöttkor, érett újszülött, testtömeg, átmeneti működészavar, fiziológiás tömegcsökkenés, élettani sárgaság, kiszáradásos láz Szakkifejezések: koponya, agy, vérnyomás, reflexek, immunrendszer, fiziológiás, bilirubin A csecsemő vizelete átlátszó, színtelen, szagtalan mindaddig, amíg anyatejet kap. Naponta többször ürít, de ha elszíneződik vagy szagossá válik a vizelete, esetleg órákon át száraz a pelenkája, akkor azt nem szabad figyelmen kívül

hagyni. Széklete először úgynevezett magzatszurok, amely zöldesfekete, ragacsos, majd fokozatosan válik aranysárga színű és savanykás szagú anyatejes székletté. Immunrendszere még nem működik megfelelően, a magzati életből hozott immunanyagok, valamint az anyatejben lévő immunanyagok nem védik meg őt tartósan a fertőzésektől. Érzékszervek:  A csecsemő már születés után lát, csak homályosan. Egy kicsi, ellipszis alakú területet tud belátni a fej mozgatása nélkül.  Hallása az anion folyadék maradványai miatt még nem tökéletes, de az erős zajokra reagál.  Ízlelése fejlett, mert érzékeli a 4 alapízt, az édeset preferálja.  Szaglása fejlett, meg tudja különböztetni a számára kellemes illatokat.  Egyensúly érzete érzékenyen reagál testhelyzetének változásaira, ezért óvatosan kell bánni vele.  Bőre érzékeny, ez biztosítja az anya és a gyermek közti kommunikációt. Biztos érintésre

megnyugszik. Az élet első napjaiban átmeneti működészavarok léphetnek fel, ezek közé tartozik az élettani tömegcsökkenés és a sárgaság. ⇒ Az élettani, avagy fiziológiás tömegcsökkenés oka lehet a széklet-és vizeletürítés, a folyadékvesztés a légzéssel és a párologtatással, valamint az, hogy a csecsemő szopása még nem kielégítő. A tömegcsökkenés a 3-4 Napon észlelhető, kb. 5-6%-os Születési tömegét a 6-7 Napra éri el Nem élettani tömegcsökkenés, ha: - a 10%-ot meghaladja - nagyon gyorsan következik be - 6 napnál tovább tart. Vannak olyan újszülöttek, akiknek nem csökken a tömegük, ez nem kóros. ⇒ Élettani sárgaság: Oka, hogy a magzati életben több vörösvérsejtre volt szükség az oxigénszállításhoz, mint a megszületés után. A feleslegessé váló vörösvértestek rövid időn belül szétesnek, majd a bennük lévő heamoglobin sárga színű bilirubinra bomlik. Az újszülött szervezete a nagy

mennyiségű bilirubint nem képes lebontani, így az felhalmozódik a vérben, és sárgásra színezi a bőrt. Az élettani sárgaság a 2-3. Napon válik láthatóvá, a 3-4 napon fokozódik, majd egy hetes korra megszűnik. Ha erősen sárga a baba bőre, akkor kékfénykezelést kap, amely során a szemét feltétlenül védeni kell. Az élettani sárgaságot a folyadékhiány miatt kiszáradásos láz kísérheti, de a láz folyadékpótlásra megszűnik. 2 Alapfogalmak: tápanyagok, fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, reformétkezés, koffein, alkohol, nikotin, drogok Szakkifejezések: aminosavak, esszenciális, koleszterin, vegetáriánus, testkontroll, kalóriaigény 4.A Mutassa be a táplálkozás élettani alapjait, fontosságát az egészségmegőrzésben! Értelmezze a táplálkozás hibáit, kiemelten az élvezeti szerek káros hatásainak következményeit! Az élvezeti szerek káros hatásai és következményei Koffein: koffeint a

kávé, a tea, egyes gyógyszerek, üdítők, kakaó és a kóla tartalmaz. Kis mennyiségben élénkíti a keringést, javítja az agy vérellátását, de nagy mennyiségben koffeinizmus, azaz kávéfüggőséget válthat ki. Ez a fajta függőség napi kb 20-30 kávé elfogyasztását jelenti. A nagy mennyiségű koffein keringési zavarokat, szapora szívműködést, ritmuszavarokat, magas vérnyomást , álmatlanságot és pszichés zavarokat is okozhat. A kávé pörkanyagai és a tea csersavtartalma ingerli a gyomor nyálkahártyáját és fokozza a savtermelést (ami súlyosabb esetben akár gyomorfekélyhez is vezethet). Ahhoz, hogy az életfolyamatainkhoz, élettevékenységeinkhez biztosítani tudjuk a megfelelő energiát, táplálkoznunk kell. A táplálkozás az a tudatos folyamat, amely során a környezetből a szervezet tápcsatornájába juttatjuk a szükséges tápanyagokat. Az emésztés az a folyamat, amely során az emésztőrendszer a táplálékból

tápanyagokat von ki a szervezet számára, majd a felszívódás után a maradékot salakanyaggá alakítja. Tehát, az egészséges táplálkozás alapja a teljes értékű, a szervezet működéséhez szükséges anyag bevitele, annak kellő felszívódása és rendszeres kiürítése. Alkohol: Az alkoholok közül megkülönböztethetünk metil-és etilalkoholt. A hamisított italok gyakran tartalmaznak metil alkoholt, ami egy mérgező anyag, amely már kis mennyiségben is látászavart, vakságot, nagy mértékben pedig halálos mérgezést okozhat. A legtöbb alkoholos ital etil-alkoholt tartalmaz, amely kis mértékben fogyasztva (max. napi 3dl bor, egy üveg sör vagy fél dl töményszesz) részben egészséges, mert segíti az emésztést, csökkenti a vér koleszterinszintjét, javítja a keringést, de részben káros is, mert csökkenti a reflexeket és a finomkoordinációt – ezért nem szabad ilyenkor vezetni. Az alkohol 0.8% feletti mennyiségének gátlásoldó

hatása van, 1,5% felett viszont már részegséget okoz. Erre az izgalmi állapotra jellemző a gátlástalan kötekedés és ingerlékenység, majd a későbbi depressziós állapotban az ittas személy közérzete romlik, figyelme lankad, beszéde akadozik, mozgáskoordinációs problémák lépnek fel, végül pedig aluszékonnyá válik. Az alkoholszint további emelkedése esetén alkoholmérgezés lép fel. 3-4%os alkoholszint esetén romlik a hőszabályozás, a légzés felületessé válik, a záróizmok elernyedhetnek, majd pedig mély, ébreszthetetlen alvás, úgynevezett komatózus alvás is létrejöhet. Ha még ennél is tovább emelkedik az alkoholszint, megbénul a légzés és összeomlik a keringés, 5% feletti alkoholszint esetében pedig megfelelő kezelés hiányában beáll a halál. A másnaposság jellegzetes tünetegyüttes, melyet rossz közérzet, fejfájás, szédülés, hányinger és koncentrációs-zavarok kísérnek. Ezeket a tüneteket az alkohol

bomlást4ermékei: az acetaldehid, az aceton és az ún. szabad gyökök okozzák. A másnaposság csökkenthető pihenéssel, cukortartalmú üdítők fogyasztásával, kávéval és fejfájás-csillapítókkal. A magyar nép táplálkozása helytelen, mégpedig azért, mert a legtöbb ember túl sok zsírt, szénhidrátot és fehérjét fogyaszt. Az ilyen módon való táplálkozáson mind minőségileg, mind mennyiségileg változtatni kellene. Minőségileg úgy lehet változtatni, hogy pl.: zsír helyett olajat használunk, sertéshús helyett szárnyast vagy halat eszünk, fehér kenyér helyett barnát veszünk, valamint több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Mennyiségi változást úgy érhetünk el, ha odafigyelünk a kalóriabevitelünkre, ugyanis egy átlagos testsúlyú felnőtt férfinak napi 2800, nőnek pedig 2200 kalóriára van szüksége naponta. A kalóriaigény serdülőkorban a legnagyobb, majd ez a mennyiség időskorra lecsökken. A táplálkozással

kapcsolatos leggyakoribb problémák közé tartozik • a magas kalóriabevitel ( elhízás) • a magas koleszterintartalmú ételek fogyasztása ( koleszterin + telített zsírsav= észter, ami lerakódik a vérerek falára és érelmeszesedést okoz; koleszterin+epe+sók=epekő) • a túlzott zsírfogyasztás ( elhízás) • a túlzott cukorfogyasztás ( elhízás+cukorbetegség) • a túlzott alkoholfogyasztás (alkoholizmus, májbetegség) • a túlzott sófogyasztás (magas vérnyomás) • a kevés rostfogyasztás ( székrekedés, bélpanaszok) • a kevés K-,Mg- és nyomelemfogyasztás • a nem megfelelő mennyiségű vitamin –és folyadékbevitel. ( vitaminhiány, kiszáradás) Ezeknek következménye lehet: • az elhízás • szív-és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés) • emésztőrendszeri betegségek (epekő, székrekedés) • cukorbetegség • anyagcserezavarok • hiánybetegségek Rendszeres alkoholfogyasztás esetén

alkoholizmus, alkoholfüggőség jön létre. Az alkoholisták élete legtöbbször erkölcsi-és szociális krízishez, emésztőszervi-és idegrendszeri betegségekhez, pszichés zavarokhoz vezethet. Ez a fajta függőség nehezen, de gyógyítható. 1 Alapfogalmak: tápanyagok, energiaszükséglet, fehérje, telítetlen zsírsavak, szénhidrátok Szakkifejezések: colostrum, prolactin, oxytocin 4.B Magyarázza meg a szoptatás fontosságát és beszéljen az anyatej összetételéről! A szoptatás mind az anya, mind a gyermeke egészsége, optimális fejlődése szempontjából fontos. Szülés után hormonális hatásra megindul a tejelválasztás, az első néhány napon sűrű, sárgás előtej, colostrum termelődik, amely nagyon fontos immunanyagokat tartalmaz. Ezután a prolactin nevű hormon hatására beindul az anyatej termelődése. Az oxytocin nevű hormon is elősegíti a tej termelődését Az újszülött számára a legideálisabb táplálék az anyatej.

Amennyiben az anya nem tudja szoptatni az újszülöttjét, biztosítani kell a baba számára a női tejet. Az anyatej összetétele: az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az újszülött számára: • fehérjetartalma 1,2%, • szénhidráttartalma 7,5%, • zsírtartalma 3,5%, • ásványianyag tartalma 0,2%. • vitaminokat is tartalmaz, az anya vitaminellátottságától függően., az újszülött D-vitamin pótlásáról gondoskodni kell. Az anyatej nagy része biológiailag értékes és az újszülött számára könnyen emészthető fehérjéből áll. Fehérjetartalmának 1/3-ad része kazein, ami nehezen emészthető az újszülött számára. Telítetlen zsírsavakat is tartalmaz, omega3 –és omega6 zsírsavakat, amik könnyen felszívódnak. Szénhidráttartalmának felét a galaktóz alkotja, ami nélkülözhetetlen a központi idegrendszer fejlődésében. Az anyatej energiaértéke fedezi az újszülött testtömegének megfelelő

energiaszükségletet. Az anyatej mindemellett ellenanyagokat is tartalmaz A szoptatás fontossága: Az anyatejes táplálás a szopással valósul meg, ami egy egyszerű és biztonságos módszer. Az anyatej hőmérséklete megfelelő, csíratartalma elhanyagolható A szopás az újszülött számára a táplálásnál többet jelent: a szopás folyamán erősödnek az anya és az újszülöttje közti érzelmi szálak, a baba minden érzékével befogadja az édesanyját. Megérintik, simogatják egymást, keresik egymás tekintetét, érzik egymás illatát, ez pedig élvezetet jelent az újszülött számára. Mindez a pszichés fejlődése szempontjából elengedhetetlen. Alapfogalmak: betegség, külső-belső okok, veleszületett, alkat, életkor, elő-élettelen kórokok, elektromossugárzási-légköri-mechanikai ártalmak, kórokozók, fertőzés Szakkifejezések: heveny, félheveny, idült, objektív, szubjektív, vírusok, baktériumok, férgek, ízeltlábúak 5.A

Ismertesse a betegséghez vezető leggyakoribb okokat és a betegség hatását az egyénre! Az emberi szervezetet külső és belső károsító ingerek érhetik, amelyeket alapesetben az egészséges szervezet ezeket ki tudja védeni. Ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket, betegség jön létre.   A belső okok közé sorolhatjuk: - Az öröklést, amely az a folyamat, amelyben az elődök bizonyos tulajdonságai az utódokban is megjelennek. Általában nem a betegség, hanem a betegség kialakulásának esélye öröklődik. Külön csoportot képeznek a veleszületett megbetegedések. Ezek egy része öröklődik, más része csak akkor alakul ki, ha a magzatot káros hatások érik a méhen belüli fejlődés alatt. - Az alkat a szervezet anatómiai és élettani sajátosságainak összessége. Kialakulásában egyaránt jelentős az öröklés és az egyéni fejlődés folyamata. - A

betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik az életkor. Egyes kóros folyamatok gyakrabban jelennek meg a csecsemő- és kisgyermekkorban. Az életkor előrehaladtával gyakoribb a hosszan tartó, esetleg gyógyíthatatlan betegség kialakulása. - A nem is befolyásoló tényező. Statisztikai adatok szerint egyes betegségek a férfiak (pl. a gyomorfekély), egyesek pedig a nők körében gyakoribbak (pl epekő) A külső okokat 2 csoportra oszthatjuk, élettelen és élő kórokokra. • Élettelenek közé tartoznak a különböző: mechanikai ártalmak ( rándulás, törés, rázkódás, zúzódás, összenyomás). az elektromos ártalmak szintén okozhatnak megbetegedést.  Áramütés, kisülés a sugárzási ártalmak a fényhatás, hőhatás, röntgen- és rádiumsugárzás hatására jönnek létre. a légnyomás változása is okozhat elváltozást, ezeket légköri ártalmaknak nevezzük. nagy jelentőségűek és veszélyesek a kémiai ártalmak, amelyek

már kis adagban is károsító hatásúak. Az ilyen anyagokat nevezzük mérgeknek • Az élő kórok a másik csoport. Minden olyan egy- vagy többsejtű élőlényt, amely betegség kialakulását idézi elő, kórokozónak nevezzük. Ide tartoznak a: - vírusok, baktériumok, egysejtű állatok. - gombák, amelyek főleg a bőrt fertőzik, - a férgek- bélrendszerben telepednek meg, - ízeltlábú rovarok, amelyek állandóan vagy csak időnként vérszívás céljából telepednek meg az ember bőrén. - A betegség kialakulását növelik a rizikófaktorok, mint pl.:  a helytelen táplálkozás  a mozgásszegény életmód  a mértéktelen kávéfogyasztás  az alkohol  a kábítószer-élvezet A rizikófaktoroknak nagyon jelentős szerepe van az ún. pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásában is. A fokozott lelki megterhelés hatására (pl feszültség, szorongás, stressz) különböző szervi vagy működésbeli elváltozások jönnek létre, és

betegségek alakulnak ki, pl. érrendszeri elváltozások, magas vérnyomás, gyomorfekély, szívizomelhalás. A betegség hatása az egyénre: Az így kialakult betegség időbeli lefolyása szerint lehet • heveny (rövid ideig tart 2-4hét és heves), • félheveny (hosszabb idő,4-6 hét) • idült (hónapokig, esetleg évekig tart) A kóros állapot lezajlása után a szervezet működése legtöbb esetben az eredeti állapotba áll vissza, ez a teljes gyógyulás. Viszont, ha szervi vagy működésbeli károsodás marad vissza, akkor részleges gyógyulásról beszélünk. A betegség kíméletlenül megzavarja az emberi életet. Az objektív és szubjektív elváltozások csökkentik a teljesítőképességet, megzavarják az életritmust. Heveny megbetegedések idején ez csak átmeneti jellegű, ezért sem az egyén, sem a környezet számára nem okoz nagyobb nehézséget. Hosszan tartó betegségeknél a megváltozott szervi működés az egyén pszichés működését

is megváltoztatja. Ez a változás egyénenként különböző, meghatározza a betegség jellege, a megváltozott szokások ( pl. táplálkozás), a beteg és a betegsége közötti viszony Egyes tulajdonságok háttérbe szorulnak, mások előtérbe kerülnek. Ez hatással van a környezetre is Alapfogalmak, szakkifejezések: manipuláció, kéttárgyas manipuláció, szem-kézkoordináció, beszédre előkészítő szakasz, gőgicsélés, lalázó korszak 5.B Jellemezze a csecsemő játéktevékenységének fejlődését! Mutassa be az értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének lényegét és a fejlődése elősegítésének lehetőségeit! A csecsemő játéktevékenységének fejlődésére jellemző a manipuláció, amelynek során megtanul bánni a tárgyakkal. Az első hónapokban a manipulációs tevékenységet a kéznézegetés készíti elő. Az újszülött pillanatokig követi a mozgó tárgyat, 6-8 hetes korban jelennek meg először az úgynevezett

explorációs játékok, amely során a csecsemő a saját testét ismeri meg: ezek már huzamosabb ideig tartanak, és abban nyilvánulnak meg, hogy ébrenléte alatt gyakran figyeli a saját öklét. Kb. 2 hónapos korban megtanulja a kezét a szeme elé vinni, ha eltűnik, keresi, közben megtanulja felváltva figyelni mindkét kezét. 3-4 hónapos korra a váll, a kar és a kéz mozgásai egyre jobban beidegződnek, az ujjait nyitogatja, számlálgatja 4. hónap végére célbiztosan nyúl a tárgyakért, de gyakran nem találja el először a tárgyat, ezért újra próbálkozik. A gyakorlás során fejlődik a szem és a kéz koordinációja. Kb. 1 éves korra tanulja meg a hüvelyk és mutatóujjal való fogást A második negyedév során a játékokat nézegeti, megérinti, tapogatja, szájába veszi, ízleli. A 3. negyedévben a felvett tárgyat forgatja, mozgatja, egyik kezéből a másikba veszi A 4. negyedévre a csecsemő már biztosan ül, így mind2 keze felszabadul a

játékhoz., Lóbálja, rázza és ütögeti a játékokat, állítgatja, félrefordítja , érintgeti és billegteti őket. Mutogat a tárgyakra, a felnőtt pedig ismétli annak nevét, ez fejleszti a beszédkészséget is. 1 éves kor körül kezdi el a kéttárgyas manipulációt. Először külön-külön nézegeti, majd egymáshoz érinti, összeütögeti őket. Azt a játékformát, amely során a gyerek gyakorol, ismétel, és a tárgyakat arra használja, amikre azok valóak, funkciós játéknak nevezzük. Ezen kívül kukucs-játékot és tessék-köszönöm játékot játszik. A csecsemő értelmi fejlődése során kiemelkedő szerepet tölt be a figyelem és a beszéd fejlődése. ⇒ figyelem: az első negyedévben az jellemző, hogy rövid ideig figyel, majd a negyedév végére képes lesz 1-2 percig figyelni. A második negyedévben fejével és szemével követi a körülötte lévőket. A harmadik és negyedik negyedévben a figyelme már hosszabb ideig tartó,

továbbra is figyeli a környezetét. ⇒ A csecsemő beszédére az első negyedévben a tagolatlan, majd a modulált sírás jellemző, a második negyedévben ha örül akkor gőgicsél, a harmadik negyedév egyfajta gagyogó, lalázó korszak, és majd csak a negyedik negyedévben sajátítja el az első szavakat és ekkor kezdi megérteni a rövid utasításokat. A csecsemő érzelmi fejlődésére az jellemző, hogy az első negyedévben örül, a másodikban visszatükrözi a felnőttek érzelmeit, a harmadikban fél az idegenektől, a negyedikben pedig kimutatja a szeretetét. A csecsemő a szociális fejlődés során társas lénnyé válik. Ehhez viszont az szükséges, hogy alkalmazkodjon az emberekhez és a tárgyi környezethez. Az alkalmazkodás egy hosszú fejlődési folyamat, amelynek során a csecsemőnek el kell sajátítania bizonyos szabályokat, normákat. Az első közeg a család, ahol a szocializációval kezdi el tanulni a gyerek az alkalmazkodást. Az

értelmi, érzelmi és szociális fejlődését úgy tudjuk elősegíteni, ha vigyázunk az egészségi állapotára, hiszen akkor boldog, és ez szükséges hozzá. A beszédfejlődése akkor lesz a megfelelő, ha mindig beszélünk a csecsemővel, értelmesen mondjuk a szavakat, de ezt már egészen újszülött kortól el kell kezdeni, hiszen már a fiatal újszülött is figyeli a szánkat. Az érzelmek fejlődésére nagy hatással vannak a felnőttek érzelmei, hiszen kísérlettel bizonyították, hogy azok a csecsemők, akiket az anyjuk nem szeretget, elmaradnak a fejlődésben. A szociális kapcsolatok fejlődéséhez az szükséges, hogy ha valami baja van a csecsemőnek, akkor meg kell szüntetnünk az okot. Ha játékot kezdeményez, akkor játszunk vele. Sok függ attól, hogy a szülők szociális magatartása milyen, mert pl.: a barátkozó anyák csecsemői könnyebben barátkoznak. Alapfogalmak: betegség, heveny, félheveny, idült, immunitás, aktív és passzív

immunizálás, oltási reakció Szakkifejezések: járványos gyeremekbénulás, BCG oltás, DI-PER-TE, OPV 6.A Ismertesse a védőoltás fontosságát az egészség megőrzésében! Mutassa be a hazánkban alkalmazott leggyakoribb védőoltásokat! Az immunrendszer vagy védekező rendszer védi a szervezetünket a bejutott anyagok, főleg fehérjék károsító hatásától. A védekezés abban az esetben alakul ki, ha az egyénben lezajlik a fertőzés, és a megbetegedést okozó mikrobával szemben ellenanyagok termelődnek. Szervezetünk az újabb fertőzés esetén képes felismerni és ártalmatlanná tenni a kórokozót, ezt nevezzük immunitásnak. A fertőzések elleni védettség létrejöhet úgy, hogy az egyén átesik a betegségen, vagy úgy, hogy védőoltásban részesül. Az előbbit természetes immunitásnak, az utóbbit mesterséges immunitásnak nevezzük. A védőoltások célja az, hogy a védettséget a betegség lezajlása nélkül alakítsuk ki a

szervezetben. Ennek 2 formája van: az aktív és a passzív immunizálás Az aktív immunizálás során a védőoltással az elölt vagy gyengített kórokozót, ill. a kórokozó hatástalanított méreganyagát juttatják be. Ezután megindul az idegen anyag elleni ellenanyag termelés. Az oltás után láz és rossz közérzet is jelentkezhet, amelyeket oltási reakcióknak nevezünk. Az aktív immunizálás a védőoltás beadásától számított kb 2 hét alatt alakul ki, és tartós védettséget biztosít, de vannak olyan betegségek, amelyek ellen a védőoltás hatását emlékeztetőoltással hosszabbítják meg. Passzív immunizálás során kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe. A hatása beadás után azonnal beáll, de viszonylag rövid ideig tart, kb. 1 hónapig, mert az ellenanyagok elbomlanak. A védőoltások korhoz kötöttek és kötelezőek. Hazánkban alkalmazott legfontosabb védőoltások:  BCG-oltás: Az újszülött már a kórházban megkapja. Ez

az oltás a gümőkor elleni védettséget biztosítja. Hatását 6 hónapos, 3, 7, 11, 17 és 20 éves korban ellenőrzik.  DI-PER-TE-OPV I.kombinált injekciót kap a csecsemő 3 hónapos korban Ez a torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs és a járványos gyermekbénulás elleni védelem első lépcsője. (diftéria-pertusszisz-tetanusz)  DI-PER-TE kombinált oltás és OPV-cseppet juttatnak be 4 és 5 hónapos korban. Ez az előző megismétlése  15 hónapos korban kanyaró, járványos fültőmirigy-gyulladás és rózsahimlő ellen védik kombinált készítménnyel , ill újabb OPV- cseppet is kapnak a kisdedek.  DI-PER-TE II.+ OPV csepp 3 éves korban  Első osztályos korban ezt megismétlik.  11 éves korban alakul ki a védettség. A védőoltások beadása kampányszerűen történik, de előtte ellenőrzik az egészségi állapotot. Láz, fertőző betegség vagy más állapot esetén a kezelést későbbre halasztják. A felsoroltakon kívül

vannak védőoltások, amelyeket - csak fertőzés vagy annak gyanúja esetén adnak, pl.: fertőző májgyulladással járó sárgaság esetében is, és vannak olyanok, amelyeket - külföldre történő utazáskor kell beadni, mert a befogadó ország ezt megköveteli ( pl. kolera) A védőoltások, ha ritkán is de oltási károsodást okozhatnak. Ha a beadás után a 3-18. nap között szokatlan aluszékonyság, közönyösség, nyugtalanság, hányinger, láz, látható ok nélküli sírás, rémület tapasztalható, vagy a szokásosnál erősebb bőrelváltozást, pl.: bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat észlelünk, sürgősen orvoshoz kell fordulni. A védőoltás tényét oltási igazolványban rögzítik, amit meg kell őrizni, és a vizsgálatok esetén az orvosnak be kell mutatni. Alapfogalmak: iskolaérettség, tankötelezettség, testmagasság, testtömeg, mellkörfogat, látáshiba, alkalmazkodóképesség, kiegyensúlyozottság, beszédkészség, mennyiségfogalom

Szakkifejezések: mozgáskoordináció, finommozgás-koordináció, vizuomotoros koordináció, szociális érettség, teljesítménymotiváltság, pozitív érzelem 6.B Mutassa be az iskolaérettség szerepét, elvi kérdéseit és az iskolaérettség vizsgálatának területeit! Ahhoz, hogy egy gyerekre azt mondhassuk, hogy iskolaérett, egy meghatározott szinten testileg, pszichésen és szociálisan is érettnek kell lennie. Az oktatási törvény értelmében egy gyerek akkor iskolaérett, ha abban az évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. Az iskolaérettséget több területen vizsgálják: - vizsgálják a testarányokat, testtömeget, mellkörfogatot, - a mozgáskoordinációt, finommozgás-és vizuomotoros koordinációt, - a rajz-és íráskészséget, a beszédkészséget, - megnézik, hogy stabilizálódott-e már az oldaldominanciája, - mindezek mellett pedig vizsgálják a térhez való

viszonyulást, - az általános egészségi állapotot, - az érzékszervek működését, (különösen a látást és a hallást) - valamint az idegrendszer terhelhetőségét. Ezek az adatok azért fontosak, mert az iskolás életmód, a padban ülés a figyelem hosszú idejű lekötése miatt szükségessé válik a jó testi kondíció és az idegrendszer kiegyensúlyozott működése. Ha ez nincs meg, akkor a gyerek idő előtt elfárad, nyugtalanná válik, hátráltatja az osztályt. Egy gyerek testileg akkor iskolaérett, ha: - testmagassága legalább 110 cm, - tömege legalább 20 kg - mellkaskörfogata kilégzéskor eléri az 55 cm-t. Emellett ha kiderül, hogy van látás vagy halláshibája, akkor azt a lehető leghamarabb korrigálni kell. Szociálisan akkor iskolaérett egy gyerek, ha tud alkalmazkodni: - jól be tud illeszkedni az osztályközösségbe, - a tanár segítségével részt tud venni a közös munkában, - tud alkalmazkodni az iskolai szabályokhoz. - a

szociális érettség szoros kapcsolatban van az idegrendszer, az érzelmi –és akarati élet kiegyensúlyozottságával, képes irányítani a cselekvéseit, nem az érzelmei uralják. - a szociális érettséghez bizonyos fokú önállóság is tartozik. Érzelmileg akkor iskolaérett, ha a gyereket pozitív érzelmi viszonyulások jellemzik, érzelmi biztonságban él, érzi, hogy a családban és az iskolában is fontos személy. A munkaérettség teljesítménymotiváltságot, munkamagatartást jelent. Iskolaérett magatartás Spontán a vizsgáztató felé fordul, figyelmesen várja a feladatot Iskolaéretlen magatartás Többször is fel kell szólítani, hogy figyeljen Meg sem várja a feladat ismertetését, Amint megkapta a feladatot, azonnal azonnal nekilát, vagy éppenhogy nekilát hosszabb biztatás után kezd neki Szükség esetén kérdez, akkor is csak Gyakran kérdez, és felesleges a feladattal kapcsolatban kérdéseket tesz fel Önállóan oldja meg a feladatot,

Sok magyarázatot, segítséget igényel Munkatempója gyors, egyenletes, A munkatempója lassú, mással kitérő nincs foglalkozik, babrál, firkál, kapkod Mindent elkövet, hogy a kapott Gyakori figyelmeztetés, biztatás feladatot megoldja, még a ellenére sem fejezi be a feladatot nehézségek ellenére is Gyorsan átáll egyik feladatról a Nehezen áll át az új feladatra másikra Fáradékonyságot mutat, főleg az Fáradékonyságot nem mutat, egyes feladatok vége felé Ellenőrzi a saját munkáját, spontán Önkritikája nincs, a vizsgáló érveit javít, elfogadja a kritikát sem veszi figyelembe A szellemi érettséget több féle feladattal vizsgálják: - az ábrázolási kifejezőkészség vizsgálatának az a célja, hogy a rajzkészítés során megfigyeljék a gyerek motoros képességeit, valamint az érzelmi és értelmi képességeit. - vizsgálják a beszédkészséget, a helyes beszédet, - a mennyiségfogalmat, amely alapján megállapítják, hogy a

gyerek a számok és a halmazok milyen nagyságrendjén tud gondolkodni, - vizsgálják az emlékezetét, a figyelem terjedelmét, a gondolkodást. Ezek alapján döntik el, hogy egy gyerek iskolaérett, vagy sem. Az iskolaéretlen gyerek jellemzői: - beszédhibás, fejletlen a beszédkészsége, szegényes a szókincse, - érzelmileg labilis, - szertelen, hipermobilis (túlzottan mozgékony, ficergős) - figyelme fáradékony, gyorsan elterelhető, - általános tájékozatlanság jellemzi: nem ismeri a lakcímét, a szülei pontos nevét, születési adatait. Alapfogalmak: gyógyszer, mellékhatás, házipatika Szakkifejezések: recept, kenőcs, por, oldat, rázókeverék, szemcsepp, orrcsepp, tabletta, kapszula, drazsé, kúp, injekció, fájdalomcsillapító, lázcsillapító szívódnak fel, ezért ezeket egy külső réteggel, tokkal, azaz kapszulával látják el, mert ez megvédi a hatóanyagot a gyomornedvtől. A drazsék belső része izgathatja a gyomor

nyálkahártyáját, ezért is fontos a külső réteg védő hatása. Szájon át alkalmazzuk a porokat és az oldatokat is, a porokat általában ostyába teszik a kellemetlen ízük miatt. Az oldatokat életkortól és fejlettségtől függően különböző méretű kanállal adagoljuk: a kávéskanál 5 gramm, a normál kanál kb. 15 gramm folyadékot tartalmaz, de a legtöbb oldat dobozában külön adagolókanalat találunk, amellyel pontosabban juttatható be a kívánt mennyiség. Némely gyógyszerből kevesebb és elég pontos adagra van szükség, ezeket az orvos cseppekben írja elő, és cseppentős üvegben is kerülnek forgalomba. Gyors helyi hatást lehet elérni olyan 25-30 perc alatt a végbélkúpokkal, melyek lebomlás közben nem terhelik meg a májat (ezért szoktak inkább kúpot alkalmazni a kisbabák esetén, hogy lehúzzák a lázukat). Finom porlasztású vizes oldatokat vagy gázokat juttatnak a légutakba, melynek helyi hatása elősegíti a váladék

ürülését, valamint ez a hatás lehet általános is, pl. altatószereket esetén A gyógyszerek nagy része injekciós készítmény, beadását legtöbb esetben szakember végzi, de ha öninjekciózásra van szükség, akkor azt megtanítják a kórházakban. 7.A Mutassa be a tanult gyógyszerformákat és beszéljen a gyógyszerek alkalmazási módjáról, otthoni használatukról! Gyógyszernek tekintünk minden olyan szert, amely a betegség gyógyítására, annak kimutatására vagy megelőzésére szolgál. A gyógyszerek gyógyító hatása mellett van mellékhatása is, amelyet vagy elmond az orvos, vagy feltüntetnek a mellékelt betegtájékoztatón. HALMAZÁLLAPOT SZERINT: Vannak szilárd, félszilárd, folyékony és gáz halmazállapotú gyógyszerek:  szilárd: por, tabletta, teakeverékek  fél szilárd: kenőcs, paszta, kúp, tapasz,  folyékony: oldat, cseppek, forrázat-főzet  gáz: gyógyszeres aerosolok, spray-k FELSZÍVÓDÁSI HELYÜK SZERINT: A

gyógyszereket felszívódási helyük szerint 2 csoportra oszthatjuk: Vannak külsőleg és belsőleg felszívódó gyógyszerek. a külsőleg felszívódó gyógyszerek általában helyi hatást fejtenek ki, ide tartoznak pl.: a kenőcsök, krémek, porok, oldatok és rázókeverékek, orr-és szemcseppek. Ezeket általában a felbontástól számított egy hétig lehet használni, mert azután a bennük felszaporodó kórokozók gyulladást okozhatnak. Az oldatok egy részét és a rázókeverékeket általában szögletes üvegben forgalmazzák és piros címkével látják el. a belsőleg felszívódó gyógyszereket a tápcsatornán keresztül juttatjuk a szervezetbe. Ide sorolhatóak a tabletták, drazsék oldatok, kapszulák, cseppek, a kúpok valamint a különböző gyógyteák és gyógyvizek, valamint az injekciós készítmények is. A tabletták és az oldatok általában hengeres üvegben kaphatóak, amelyek kék címkével vannak ellátva. A gyógyszeres kezelés

lehet folyamatos, amely során huzamosabb ideig, heteken át kapja a gyógyszert, persze orvosi felügyelet alatt. A kezelés lehet időszakos is, ekkor csak egy meghatározott időre írják fel a készítményt, mondjuk egy gyulladáscsökkentőt. Vannak olyan gyógyszerek, amelyekre ritkán van szükség, de jó, ha kéznél vannak, ilyenek a fájdalom-és lázcsillapítók, hányingercsillapítók valamint a bélműködésre ható szerek. Öngyógyszerelés esetén több gyógyszer alkalmazásakor számolni kell a szerek kölcsönhatásával, ugyanis vannak olyan orvosságok, amelyek egy időben való bevétele káros mellékhatásokat okozhat, erről az orvos vagy a gyógyszerész tud bővebb felvilágosítást adni. A gyógyszerek otthoni tárolása során mindig figyelni kell a lejárati idejükre. Ezt a lejárati időt a legtöbb gyógyszer csomagolásán feltűntetik, de vannak olyanok is, amelyekre csak a gyártás dátumát nyomják rá, ezt nevezzük gyártási számnak,

amelyből az utolsó két számjegy az évet jelöli, az ezt megelőző pedig a hónapot. Ezeket a szerek a gyártás időpontjától számított 5 évig lehet felhasználni. GYÓGYSZEREK ALKALMAZÁSI MÓDJAI: A külsőleg alkalmazott orvosságok közül a szemcseppek használatakor vigyázni kell, hogy a szem ne sérüljön meg. Ugyanez a helyzet az orrcseppnél és az orr nyálkahártyája esetében is. A kenőcsöket, géleket bőrfelületen vagy seben alkalmazzuk, felkenésükkor ügyelni kell a sterilitásra, azaz, hogy ne jussanak kórokozók a sebbe, ezért mindig csak tiszta kézzel, lehetőleg papír zsebkendővel vagy gézlappal kell használni, mikor felkenjük ezeket, a sebre ezután fedőkötést célszerű tenni. A belsőleg felszívódó gyógyszerek közül a drazsék a bélrendszerben 1 Alapfogalmak: gyógyszer, mellékhatás, házipatika Szakkifejezések: recept, kenőcs, por, oldat, rázókeverék, szemcsepp, orrcsepp, tabletta, kapszula, drazsé, kúp,

injekció, fájdalomcsillapító, lázcsillapító A kenőcsőket, oldatokat lehetőleg hűtőszekrényben kell tárolni, de persze a tárolással kapcsolatos egyéb információkat mindig feltűntetik a mellékelt betegtájékoztatón. Fontos, hogy semmilyen gyógyszert ne tároljunk olyan helyen, ahol a gyermekek is hozzáférhetnek. 2 Alapfogalmak: mozgáskoordináció, harmonikuis fejlődés, légzőrendszer, izomzat, aktív pihenés, fizikai-szellemi fáradtság, civilizációs ártalmak, levegőzés, úszás, napozás, séta Szakkifejezések: mozgáskoordináció, légzőrendszer, pulzus, C-vitamin, gimnasztika 7.B Értelmezze a mozgás fontosságát a serdülő életében! Beszéljen részletesen a testedzés hatásairól, a mozgás mentálhigiénés szerepéről, valamint a serdülőkorúaknak javasolható testedzés, mozgás lehetőségeiről! A szabadtéri sportok közül hasznos a gimnasztika, amellyel minden izom fejleszthető. Egy gyakorlatsor 8-10 olyan

gyakorlatból áll, amelyekkel akár nagyon sok harántcsíkolt izmot meg lehet mozgatni, köztük olyanokat is, amelyeket a mindennapi életünk során nem használunk aktívan. A serdülőkorban fejlődik a mozgáskoordináció: a fiúk és a lányok egyre differenciáltabb mozgásformákra és hosszan tartó erőkifejtésre lesznek képesek. Mindezek mellett azért helyes ebben a korban elkezdeni a rendszeres testmozgást, mert mozgás nélkül nincs harmonikus testi fejlődés. Az úszás során fizikai, kémiai és mechanikai ingerek is érik a testet, amik miatt serkennek az anyagcserefolyamatok. A víz felhajtóereje miatt könnyebbé válik a mozgás, amely nagyon fontos a gyenge, sérül izmok, ízületek regenerálása során. A testedzés hatásai közé tartozik, hogy: ⇒ A fizikai aktivitás növeli a szív percenkénti összehúzódását, és egy összehúzódás során több vért lök a keringésbe. Ennek rendszeres ismétlődése azt eredményezi, hogy a szív

hozzászokik a gazdaságosabb munkához, a szívizom megerősödik, dúsabbá és élénkké válik a hajszálérhálózat, ezáltal pedig javul az izomzat és a szervek vérellátása, valamint a sejtek elegendő oxigénhez jutnak. ⇒ Rendszeres mozgással megnő a légzőrendszer teljesítőképessége is: a légzés szaporább és mélyebb lesz, így a megnövekedett oxigénigény jobban ki tudja elégíteni, és a termelődött szén-dioxidot is jobban ki tudja üríteni. , és az így felgyorsult gázcsere jótékonyan hat a sejtek működésére. ⇒ Mindemellett karbantartja az izmokat és ízületeket, oldja az idegrendszer feszültségét. ⇒ A testedzésnek esztétikai hatása is lesz, megdolgoztatja az izmokat, és gátolja a zsírpárnák kialakulását is. Életmódunk miatt fizikailag és szellemileg is elfáradunk. A fizikai fáradtságot aktív pihenéssel úgy szüntethetjük meg, hogy az addig foglalkoztatott izomcsoportok helyett már izmokat kezdünk el

működtetni. Az új mozgással járó új ingerek az agykéreg más-más sejtjeire hatnak, és ez serkenti az elfáradt izmok központját, ezáltal pedig az elfáradt izmok új késztetést kapnak. A szellemi fáradtság a szellemi tevékenység monotóniája miatt jön létre. Ezt szintén aktív pihenéssel szüntethetjük meg. A mozgással járó újfajta ingerek az agykéreg más sejtjeire hatnak és mozgósítják az elfáradt idegsejteket. A serdülőkorúaknak a szabadtéri sportolást lehetne javasolni, mint pl.: a sétát, a kocogást, vagy a természetjárást. Alapfogalmak: szenvedély, gyógyszer, drog, kávé, alkohol, dohány Szakkifejezések: pozitív-negatív szenvedély, legális-illegális drog, morfin, kinin, aszpirin, pennicillin 8.A Beszéljen az egészségre káros szenvedélyekről, részletesen a legális drogokról, valamint a drogoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról! Alkohol: Az alkoholok közül megkülönböztethetünk metil-és

etilalkoholt. A hamisított italok gyakran tartalmaznak metil alkoholt, ami egy mérgező anyag, amely már kis mennyiségben is látászavart, vakságot, nagy mértékben pedig halálos mérgezést okozhat. A legtöbb alkoholos ital etil-alkoholt tartalmaz, amely kis mértékben fogyasztva részben egészséges, mert segíti az emésztést, csökkenti a vér koleszterinszintjét, javítja a keringést, de részben káros is, mert csökkenti a reflexeket és a finomkoordinációt – ezért nem szabad ilyenkor vezetni. • Az alkohol 0.8% feletti mennyiségének gátlásoldó hatása van, • 1,5% felett viszont már részegséget okoz. Erre az izgalmi állapotra jellemző a gátlástalan kötekedés és ingerlékenység, majd a későbbi depressziós állapotban az ittas személy közérzete romlik, figyelme lankad, beszéde akadozik, mozgáskoordinációs problémák lépnek fel, végül pedig aluszékonnyá válik. • Az alkoholszint további emelkedése esetén alkoholmérgezés

lép fel. 3-4%os alkoholszint esetén romlik a hőszabályozás, a légzés felületessé válik, a záróizmok elernyedhetnek, majd pedig mély, ébreszthetetlen alvás, úgynevezett komatózus alvás is létrejöhet. • Ha még ennél is tovább emelkedik az alkoholszint, megbénul a légzés és összeomlik a keringés, 5% feletti alkoholszint esetében pedig megfelelő kezelés hiányában beáll a halál. Rövidtávú hatások Hosszútávú hatások Csökken az agyféltekék és a központi Nő a májzsugor, a rák, a gyomorfekély és idegrendszer aktivitása a szívbajok valószínűsége Szédülés, romlik a koordinációs készség Megnő az alkoholtűrő képesség Kettős látás Étvágytalanság, vitaminhiányos állpot Eszméletvesztés Gyomorbetegség, fertőzések, bőrbajok, impotencia Magas véralkoholszint, ami az Kifejlődhet ideggyengeség, máj, .szív elfogyasztott alkohol mennyiségétől, a –és érrendszeri betegég is. Testi és lelki fogyasztó

testnagyságától és a alkoholfüggőség. gyomorban lévő táplálék mennyiségétől függ (a halálos véralkoholszint 0,5%) A szenvedély tartós, erős érzelem, amely konkrét tevékenységben vagy tartós törekvésben jelenik meg. A szenvedély lehet pozitív vagy negatív - pozitív: hazaszeretet, hivatásszeretet, alkotásvágy, önmegvalósítás - negatív: alkohol, kábítószer, játékszenvedély A káros szenvedélyek közül napjaink legégetőbb problémája a drogfogyasztás. A drog lehet bármilyen anyag, amelynek elfogyasztása megváltoztatja az ember szervezetének és személyiségének működését. A drogokat eredetileg betegségek gyógyítására, megelőzésére és bizonyos hangulatok megváltoztatására használták. Nemcsak a kábítószerek minősülnek drognak, hanem a dohány, a kávé, a gyógyszerek, az erősítőszerek és a mérgek is. A drogok hatása az emberi szervezetre: ⇒ a drog valamilyen természetes állapotban meglévő testi

folyamaton keresztül fejti ki hatását, ezt a természetesen előforduló jelenséget a drog vagy elősegíti, vagy megakadályozhatja a lefolyását. ⇒ a sejtek normális működését, érzékelését csökkentheti, növelheti, vagy roncsolhatja szét. ⇒ a drog hatásának jelentősége attól függ, hogy melyik szervre koncentrálódik a hatása, ekkor alakul ki a fizio-kémiai kapcsolat a szer és a sejtek megfelelő részei között A drogokat 2 csoportba sorolhatjuk: vannak legális és illegális drogok. A legális drogok közé sorolhatjuk a gyógyszereket, a kávét, a dohányt és az alkoholt is. Gyógyszernek tekintünk minden olyan szert, amely a betegség gyógyítására, annak kimutatására vagy megelőzésére szolgál. Gyógyító hatású anyagokat már az ókorban is ismertek, de a gyógyszerészet fejlődése majd csak a 18-19. században kezdődött el, amikor több száz gyógyszert találtak fel, többek közt a morfiumot, a penicillint és az aszpirint

is. Fontos a gyógyszerek helyes adagolása, amely hozzájárul a gyógyuláshoz, de a helytelen adagolás miatt szélsőséges esetben gyógyszermérgezés és függőség is kialakulhat. A másnaposság jellegzetes tünetegyüttes, melyet rossz közérzet, fejfájás, szédülés, hányinger és koncentrációs-zavarok kísérnek. Ezeket a tüneteket az alkohol bomlástermékei: az acetaldehid, az aceton és az ún. szabad gyökök okozzák. A másnaposság csökkenthető pihenéssel, cukortartalmú üdítők fogyasztásával, kávéval és fejfájás-csillapítókkal. A kávé koffeint tartalmaz, ami kis mennyiségben élénkíti a keringést, javítja az agy vérellátását, de nagy mennyiségben koffeinizmus, azaz kávéfüggőséget válthat ki. Ez a fajta függőség napi kb. 20-30 kávé elfogyasztását jelenti A nagy mennyiségű koffein keringési zavarokat: szapora szívműködést, ritmuszavarokat, magas vérnyomást , álmatlanságot és pszichés zavarokat is okozhat.

A kávé pörkanyagai ingerlik a gyomor nyálkahártyáját és fokozzák a savtermelést. A dohányban lévő nikotin erős idegméreg, amely serkenti a szívműködést, élénkíti az agyat és az izmokat, de amint elmúlik a hatása, fáradtság jelentkezhet. Rendszeres fogyasztása esetén függőség alakul ki. Rendszeres alkoholfogyasztás esetén alkoholizmus, alkoholfüggőség jön létre. Az alkoholisták élete legtöbbször erkölcsi-és szociális krízishez, emésztőszervi-és idegrendszeri betegségekhez, pszichés zavarokhoz vezethet. Ez a fajta függőség nehezen, de gyógyítható. 1 Alapfogalmak: szenvedély, gyógyszer, drog, kávé, alkohol, dohány Szakkifejezések: pozitív-negatív szenvedély, legális-illegális drog, morfin, kinin, aszpirin, pennicillin 2 Alapfogalmak: alkati adottságok, örökölt tulajdonságok, pozitív-negatív szempontok, nemkívánt terhesség, fogamzásgátlás Szakkifejezések: hormonrendszer, ivarérettség, biológiai

érés, szexuális érés, egzisztenciateremtés, méh, petefészek, petevezeték 8.B Jellemezze az ifjúkor élettani és életkori sajátosságait! Beszéljen részletesen a pályaválasztás és párválasztás jelentőségéről! Az ifjúkor 18-20 éves kortól kb. 24 éves korig tart, ez a munka és a tanulás időszaka. Testi jellemzők: - helyreállnak a testarányok - ez a 3. alakváltozás kora - a lányoknál 21, a fiúknál 24 éves korban áll meg a fejlődés - az izomerő a lányoknál 17-18, a fiúknál 21-23 éves korra a legnagyobb - a nemi érés folyamata áttolódhat ide Pszichológiai jellemzők: - biológiailag hamarabb vagyunk érettebbek, mint pszichológiailag - az ifjúkor központi problémája a társadalomba és az életbe való beilleszkedés - emiatt gyakran lép fel a szorongás és a bizonytalanság érzése - ekkor már az érzelmek kevésbé szélsőségesek - az észlelést átszövi a gondolkodás - általában ekkorra már kialakul a világnézet

- kialakulnak a sajátos tanulási módszerek - ekkor választunk magunknak tanárideált - a cselekedeteket a céltudatosság és a kitartás jellemzi - a fiatalok érvényesülésük gátját gyakran a felnőttekben látják - mozgás és cselekvés: ez a gyakorlati cselekvések fejlődésének időszaka: - kialakul az önálló munkavégzés - kibontakozik az egyéni alkotóképesség - új, merész dolgokra vállalkoznak - sok sportágban ekkor érnek a csúcsra - érdeklődés: - sokoldalúság - a belső, logikai összefüggések érdeklik - elmélyül a gyűjtőszenvedély - naplóírás - eszménykép választása Párválasztás: - folyamatosan alakul ki - gyakoriak a flörtök, érzelem nélküli kapcsolatok és a szexuális szabadosság - a házasságnak 3 kritériuma van: biológiai, pszichés, és társadalmi érettség Pályaválasztás: - a lehetőségek elvileg korlátlanok, gyakorlatilag viszont sokszor korlátozottak - a fiataloknak a pályaválasztás

szempontjából 3 csoportja van: határozottak határozatlanok érdektelenek - manapság gyakoriak a pályamódosítások Ebben az időszakban kell képesnek válnia önmaga és a leendő családja eltartására. A következő generációra kialakul a felelősség Manapság a felnőtté válás elhúzódik. Alapfogalmak, szakkifejezések: elsősegélynyújtás, hirtelen kezdet, folyamatos jelleg, súlyosbodó jelleg, időfaktor, segélyhívás 9.A Értelmezze az elsősegélynyújtás fogalmát és alapfogalmait! Ismertesse az elsősegélynyújtás során célszerű tevékenység sorrendjét és a segélyhívás módját! Segélyhívás: A pontos, megfelelő időben történt segélyhívás életeket menthet. A segélyhívás legegyszerűbb módja a telefonon történő bejelentés. Az elsősegélynyújtás azon tevékenységek összessége, amelyekkel a végleges ellátást megelőzően az egészségben hirtelen károsodott személy élete megmenthető, állapotának romlása

megelőzhető. A bejelentés során közlendő információk: • név +telefonszám • történés, baleset fajtája • pontos helyszín • sérültek száma • esetlegesen fenyegető veszély Az elsősegélynyújtás alapfogalmai: Az elsősegélynyújtás körébe tartozó esetek túlnyomó többsége 3 fő tulajdonsággal jellemezhető: ⇒ hirtelen kezdet: viszonylagos vagy teljes jólét mellett hirtelen, rövid idő alatt jön létre az egészségkárosodás ⇒ folyamatos jelleg: a hirtelen kifejlődött kórkép minden esetben egy kórfolyamat része, amely lehet visszafordítható és visszafordíthatatlan. ⇒ súlyosbodó jelleg: a folyamat nemcsak időben, hanem súlyosságban is előrehalad. Több mellékfolyamat egymásra hatása rontja az alapbetegség gyógyulási esélyeit. A 3 alapfogalom közös alkotóelemét időfaktornak nevezzük, amely a folyamat dinamikáját kívánja érzékeltetni, pl: az artériás vérzés esetében a 10 perc magas időfaktornak

számít, de egy bokaficamnál ugyanez a 10 perc alacsonynak. Az elsősegélynyújtás során célszerű tevékenységek: 1. tájékozódás az eseményről 2. fennáll-e még a veszélyhelyzet 3. helyszín biztosítása 4. betegek számáról és állapotáról való tájékozódás 5. megfelelő segítség hívása 6. Elsősegélynyújtás megkezdése 7. Környezet bevonása az ellátásba 8. minden lehetséges eszköz felhasználása 9. a beteg állapotváltozásának megfigyelése 10. segítség megvárása Ha nincs a közelben telefon, akkor segítségért kell menni, de a beteget soha ne hagyjuk magára. Ha nem tudjuk a pontos helyszínt, a legközelebbi tájékozódási pontot kell megjelölni. A lakásban történő rosszullétekhez amennyiben nincs életveszély, a háziorvost vagy az ügyeletet kell hívni. Alapfogalmak: méreg, behatolási kapu, merószer-gyógyszer-étel-gáz-drogmérgezés Szakkifejezések: toxin, szén-dioxid, szén-monoxid, savak, lúgok,

baktériumok toxinjai, hallucinogének Marószermérgezés általában a háztartási tisztítószerek nem megfelelő használatakor jöhet létre, legtöbbször gyermekeknél fordul elő. Ezesetben beszélhetünk sav, és lúgmérgezésről Savmérgezéskor a bőrre került sósav és egyéb tisztítószerek pörkösödést okoznak, melynek tünete a fájdalom, erős égő érzés, és a sárgásfehér, pörkös elváltozás. Lúgmérgezés a mosó –és mosogatószerek, valamint a nátronlúg által jöhet létre, amelyek elfolyósodó szövetelhalást okoznak. Ez erős fájdalommal és gyulladásos, piros felmaródással jár. 10. Ismertesse a gyakoribb mérgezési formákat! Beszéljen részletesen egy-egy mérgezés jellemzőiről és a felismerést segítő tünetekről! Méregnek vagy toxinnak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek elegendő mennyiségben a szervezetbe jutva és a testnedvekben oldódva időleges vagy maradandó működésváltozást okoznak. Azt a helyet,

ahol a méreg a szervezetbe jut, behatolási kapunak nevezzük. Ilyen behatolási kapu pl.: - a szem nyálkahártyája, - az orr és a tüdő - a száj - a bőr felszíne, valamint - az érpályák is, ahova befecskendezéssel jut az adott toxin. Az ételmérgezés során az elfogyasztott étellel együtt toxinok juthatnak a szervezetbe. Ezeknek a hatástalanítását a máj végzi, kiválasztásukat pedig a vesék A mérgezést okozhatnak: A különböző növényi részek, mint pl.: a konkoly és az aranyeső magja, a nadragulya, csattanómaszlag és a bolondító beléndek bogyója; a mérgező gombák, mint pl.: a légyölő, gyilkos –és párducgalóca, a papsapka és a susulykagomba; A baktériumok közül pedig a szalmonella és a stafilococcus toxinja okozhat ételmérgezést, melynek általános tünetei: • émelygés • hányás • hasmenés • görcsös hasi fájdalmak e • egyes esetekben pedig láz, izomgörcsök és ájulás is. A mérgek a szervezetbe jutva

okozhatnak helyi, illetve általános tüneteket, maga a mérgezés oka pedig lehet véletlen, gondtalanságból elkövetett vagy szándékos mérgezés. A szervezetbe jutott mérgek különböző szervekben különböző hatást fejtenek ki: • Az agyba jutott méreg általában tudatzavart, görcsrohamot, hallucinációt vagy ájulást okozhat, • a tüdőben felszívódva légzési zavarok jelentkezhetnek, • a szájon át bejutott méreg felmaródást okoz az ajkakon és a nyálkahártyákon, • ugyanígy felmarhatja a bőrt, és egyéb bőrelváltozásokat okozhat, • a gyomorba jutva hányingert, hányást válthat ki, • a vérben gátolhatja az oxigénszállítást, károsíthatja a vér alkotóelemeit, a szívben pedig ritmuszavart, szívműködési elégtelenséget okozhat, • ha bélben szívódik fel, akkor görcsöket, hasmenést okozhat • a máj működését is károsíthatja, ami pedig akár működéskieséssel is járhat. A gyógyszermérgezés súlyossága

nagyban függ a gyógyszer típusától, a bevett adagtól és a beteg általános állapotától. A drogmérgezések a típusuktól függően más és más tünetekkel jelentkeznek. A mérgezések esetében beszélhetünk gáz, marószer, gyógyszer, étel –és drogmérgezésről. A gázmérgezések többségét az égéstermékek nem megfelelő elvezetése, illetve a tökéletlen égés okozza. Az ilyen mérgezések esetében beszélhetünk szén-monoxid, illetve szén-dioxid mérgezésről. A szén-monoxid azért veszélyes, mert ez egy színtelen és szagtalan gáz, ezért nehezen vesszük észre. A tökéletlen égés során keletkezik, általában a kipufogógázok mellékterméke. A szén-dioxid mérgezés jellemző tünetegyüttese a szédülés, fejfájás és fülzúgás, de gyakran járhat izomgyengeséggel és eszméletvesztéssel is. A szén-dioxid szintén színtelen, szagtalan gáz, ami nehezebb a levegőnél és nem táplálja az égést. Borospincékben az erjedés

során, és az égés során keletkezik Kis mennyiségben fokozza a légzésszámot, nagy mennyiségben viszont légzésbénulást okoz. Alkoholmérgezés 3-4%-os véralkoholszintnél jön létre. A lehelet alkoholszagú, mély, ébreszthetetlen, ún. komatózus alvás tapasztalható, a légzés horkoló, a beteg pupillái gyengén reagálnak a fényre. Serkentő és hallucinogén hatású drogmérgezéskor izgatottság, kritikátlan viselkedés, agresszivitás, verejtékezés, kézremegés és hallucinációk tapasztalhatók. Ilyen tünetek jelentkeznek pl.: amfetaminok, LSD túladagolás következtében Kábítószer túladagolást általában a morfium és a heroin okoz, melyeknek hatása, hogy a pupillák pontszerűvé válnak, a beteg zavart, légzése lassú és felületes, találhatunk rajta tűszúrási nyomokat, gyakran elveszítik az eszméletüket. A szerves oldószerek, pl.: a ragasztók, hígítók émelygést, hányingert, hányást váltanak ki, de gyakran jár

hallucinációkkal és eszméletvesztéssel is. 1 Alapfogalmak: méreg, behatolási kapu, merószer-gyógyszer-étel-gáz-drogmérgezés Szakkifejezések: toxin, szén-dioxid, szén-monoxid, savak, lúgok, baktériumok toxinjai, hallucinogének 2 Alapfogalmak: csontszövet, porcszövet, folytonos-megszakított összeköttetés, Szakkifejezések: csatorna, homogén, elasztikus, kollagén, csontgerendák, vörös-sárga csontvelő, csonthártya, articulatio=ízület, synovia=ízületi folyadék 11. a Mutassa be a csontvázrendszer szerepét, szöveti felépítését és szerkezetét és fejlődését! Ismertesse a csontok összeköttetéseinek formáit és működését! A csontok összeköttetései: A csontok közötti összeköttetés lehet folytonos vagy megszakított. A folyonos összeköttetés a csontokat összekapcsoló szövet alapján lehet: kötőszövetes, pl.: koponyacsontok kapcsolódása porcos, pl.: a csigolyákat összekapcsoló porckorongok csontos, pl.: a

medencecsontot alkotó csontok között A folytonos összeköttetés esetében nincs mozgás a találkozó csontok között. A mozgás szervrendszerének passzív része a csontvázrendszer. A csontvázrendszer feladatai közé tartozik, hogy 1) a szervezet szilárd vázát alkotja, álló helyzetben megtámasztja a testet, illetve rögzíti a belső, lágy szerveket 2) védi a belső szerveket a káros hatásokkal szemben, pl.: az agyat és a gerincvelőt a koponya és a gerincoszlop védi, a tüdőt, a szívet pedig a bordák összessége, a mellkas. 3) A csontoknak a vérképzésben is hatalmas szerepük van, ugyanis egyes csontok szivacsos állományában találhatjuk a vörös csontvelőt, ami a vérképzés szerve. 4) A csontokban kalcium és foszfátionok tárolódnak, amelyek szükség esetén felszabadulhatnak = Ca-raktár A megszakított összeköttetésnél a csontok között rés van, ezt nevezzük ízületnek, ezáltal lehetővé válik a mozgás. Az ízület részei:

ízfelszínek: ízületi fej és ízületi árok, melyeket porc borít, közöttük ízületi rés van ízületi tok: belső és külső része kötőszövetből áll, ez a tok összetartja a csontvégeket ízületi üreg: a tok által alkotott üreg, az ízületi tok belseje ízületi folyadék: a tok belső rétege által termelt pár csepp sárgás, nyúlós folyadék, melynek súrlódáscsökkentő szerepe van ízületi szalagok: az ízületet erősítő, erős, rostos kötőszöveti kötegek. Ezeken kívül egyes ízületekben találhatunk porckorongot, és félhold alakú porcot is, pl.: a térdkalácsban mindkettő megvan A csontvázrendszert szövetileg a csont-és porcszövet építi fel. Porcszövet A porcszövetnek is van sejtes, illetve sejtközötti állománya. A sejtes állomány gömb alakú porcsejtek, míg a sejtközötti állományt homogén anyag és rostok építik fel. Csontszövet: 1) Osteon: a csont mechanikai egysége, amely a csont nyomási szilárdságát

adja 2) Harvers – csatorna: ereket tartalmaz, amik tápanyagot szállítanak a csontsejteknek. A csatorna körüli koncentrikus lemezes rendszer: 3) Sejtes állomány: szilvamag alakú nyúlványos csontsejtek alkotják 4) Sejtközötti állomány = alapállomány: szervetlen csontsók, főként Ca és foszfátsókból áll. Az ízületek mozgását az ízfelszínek alakja határozza meg, ez alapján kapták nevüket az egyes ízületfajták: gömb, henger, csiga, ellipszoid, nyereg, stb. Az ízület mozgás lehet hajlítás (flexio), feszítés (extensio), közelítés (addutio), távolítás (abdutio), forgómozás (rotatio) és az oppositio, azaz a hüvelykujj szembefordítása a tenyérrel. Emiatt vagyunk képesek pl.: a fogásra A csontok szerkezete: Ha megvizsgáljuk egy átfűrészelt csont keresztmetszetét, akkor láthatjuk, hogy az erekben és idegekben gazdag csonthártya alatt két állományt is el lehet különíteni: kívül található a kemény kompakt, azaz

tömör állomány, belül pedig a lágyabb szivacsos állomány, amit csontlemezkék és csontgerendák építenek föl. A szivacsos állomány különleges tulajdonsága, hogy terhelésnek megfelelően át tud rendeződni. A csontok fejlődése: Magzati korban a csontok helyét embrionális kötőszövet tölti ki. A második hónap elejétől kezdve egyes vázrészek porcos alakban különülnek el, tehát a kezdetleges váz porcból és kötőszövetből áll. A második hónap végén megindul a csontosodás, amely kb a születés utáni 20. életévig tart A csontszövetet a csontképző sejtek hozzák létre. A csontosodás megindulásakor ezek a sejtek fokozott mértékben osztódnak, csoportokba tömörülnek és befalazzák magukat a kiválasztott sejtközötti állományba. A sejtközötti állomány később mészsókkal itatódik át, és így kialakul a végleges csontszövet. 1 Alapfogalmak: mikroszkópos szerkezet, harántcsíkolt izomszövet, izomösszehúzódás,

elernyedés, izomfeszesség, izomvédekezés, izomláz, izomtónus, váll-felkar-alkar-kéz izmai Szakkifejezések: izomrost, myofibrillum, tendo, izomhas, izompólya, ínhüvely, receptor, érzőidegek, izotóniás, izometriás, deltaizom, kétfejű karizom, háromfejű karizom Általában csoportosan működnek, egy mozdulatnál egy részük azonos, más részük ellentétes irányú mozgást végez, de egy izom egyszerre csak egyfajta mozgást végez. 12. Jellemezze a vázizomrendszert az általános jellemzők és működésük szerint! Mutassa be a felső végtag nagyob izmait! A mozgás aktív része az izomrendszer. Összesen 350 izmunk van, amelyek a testsúly 35-40%-át adják. Az izom vöröses színét a benne lévő vér és a myoglobin nevű izomfesték adja. A vázizomzatot az összehúzódásra képes harántcsíkolt izomszövet alkotja, amely • akarattól függően működik • gyorsan húzódik össze • de hamar kifárad A vázizmot alkotó izomsejt az izomrost,

amely akár 20 cm hosszú is lehet. Az izomrost plazmája néhány száz myofibrillumot, vagyis összehúzódásra képes szálacskát tartalmaz, amelyeknek a kb. 2 mm hosszúságú szakaszait szakromereknek nevezzük. A szakromerek kétféle fehérjéből: aktinból és myozinból állnak. Az izomszövet mikroszkopikus képén világos és vékony aktincsíkok, valamint sötét és vastag myozincsíkok váltakoznak, innen ered a harántcsíkolt izom kifejezés. Az izomrostok kötőszövettel körülvett izomnyalábokat alkotnak. Érző és mozgatóideg-ellátásuk igen gazdag. Az érzőidegek közvetítik az izomérzést és a fájdalom érzékelését. Az izmok állapotát és feszességét két fajta receptor érzékeli: az izomorsó és az ínorsó. A mozgatóidegek az agy és a gerincvelő felől érkező mozgatóingerületet adják át az izmoknak, és így jön létre a mozgás. Az idegétől megfosztott izom nem képes összehúzódni Mozgásképtelenséget okozhat az ideg

sérülése vagy bénulása. Az izmok működése Az izmok alapvető működése az összehúzódás, amihez a szükséges energiát az adenozin trifoszfát és a kreatinin foszfát biztosítja. Az izommunka során az izomban lévő tartaléktápanyag, a glikogén lebomlik, oxigénfogyasztása megnő, eközben pedig mechanikai –és hőenergia szabadul fel. Izomösszehúzódáskor a myozin reverzibilisen kötődik az aktinhoz és létrejön egy aktomyozin komplex, ezáltal a szakromer megrövidül, azaz összehúzódik. Izomelernyedéskor az aktomyozin komplex ismét szétválik a két fehérjére. Az izom részei: • az izmok inas résszel erednek és tapadnak, az eredési és tapadási helyük többnyire csontokon van • az eredési és tapadási hely között van az izomhas, amely az összehúzódást végzi • az izmokat kötőszövetből álló izompólya borítja • az inakat a súrlódási helyeken ínhüvely veszi körül. Az izomösszehúzódás lehet: izotóniás vagy

izometriás • Izotóniás, amely során az izom megrövidül, de a tónusa vagy feszülése változatlan marad. Ez a feszesség adja a testtartásunkat A tónustalanság, a csökkent vagy fokozott tónus kóros jelenség. Az izmok soha nincsenek teljesen elernyedt állapotban, még alvás közben is kb 10%-uk működik, és ez adja az alvó ember testtartását. • és lehet izometriás, melynek során az izom hossza változatlan marad, csak a feszülése fokozódik. Az izmok alakja változatos, vannak: • orsó alakú • lapos • hosszú • rövid • két - vagy több fejű • és gyűrű alakú izmok. Izomvédekezésről akkor beszélünk, ha egy beteg szerv felett az izomzat védekezés képpen megkeményedik, pl.: vakbélgyulladásnál a hasfal deszkakeménnyé válhat, hogy védje az alatta lévő beteg szervet. Fokozott izommunka következtében az oxigénhiány miatt a glikogén nem bomlik le teljesen, hanem tejsavvá és laktáttá alakul, amely felszaporodik az izom

szövetállományában és izomfájdalmat okoz, amit izomláznak nevezünk. A kifáradt izomnak csökken a működőképessége, de regenerálódás után ismét maximális teljesítményre képes. Működésük szerint az izmok lehetnek • hajlítók vagy feszítők • közelítők vagy távolítók • valamint szűkítők. 1 Alapfogalmak: mikroszkópos szerkezet, harántcsíkolt izomszövet, izomösszehúzódás, elernyedés, izomfeszesség, izomvédekezés, izomláz, izomtónus, váll-felkar-alkar-kéz izmai Szakkifejezések: izomrost, myofibrillum, tendo, izomhas, izompólya, ínhüvely, receptor, érzőidegek, izotóniás, izometriás, deltaizom, kétfejű karizom, háromfejű karizom A felső végtag nagyobb izmai: -hoz sorolhatjuk a vállizmokat, a felkarizmokat, az alkarizmokat és a kézizmokat. 1) A vállizmok közül a legnagyobb a váll formáját adó deltaizom. 2) A felkarizmok közül • • elöl a hajlítók találhatóak, melyek közül a legnagyobb a

kétfejű karizom, hátul pedig egy feszítőizom helyezkedik el, a háromfejű karizom. 3) Az alkarizmok felületes és mély réteget alkotnak: elöl a hajlítók, hátul a feszítők vannak, melyek a csuklótól a könyök felé haladva vékonyodnak. 4) A kézizmok közül • • • • A hüvelypárna izomzata 8 izomból tevődik össze amelyek a hüvelykujjat mozgatják. Az ujj elvesztése a munkavégzés nagyfokú csökkenésével jár, 25%-os rokkantságot jelent. A kisujjpárna izmai a kisujjat mozgatják, A tenyérárok csontközi izmai pedig a többi ujj mozgatásában vesznek részt. A tenyér alatt egy háromszögű erős, kötőszövetes lemezt találunk, ez a tenyérbőnye, amely az alatta lévő izmokat, inakat és ereket védi. Ezenkívül a kézközép és az ujjpercek között sok apró izom biztosítja a kéz sokirányú, bonyolult munkavégzéssel kapcsolatos mozgásait. Balesetek során előfordulhatnak különböző kézsérülések, ezeknek az ellátása

speciális kézsebészeti feladat. 2 Alapfogalmak: AB0-Rh vércsoportrendszer, vérátömlesztés, Rh faktor, összeférhetetlenség, Rh+, RhSzakkifejezések: antigén=agglutinogén, antitest=izohemagglutinin, plazma, transzfúzió, donor, recipiens, Macacus rhesus, autotranszfúzió, inkompatibilitás, 13.A Ismertesse az AB0 és Rh vércsoportrendszer jellemzőit és az Rh összeférhetetlenség jelentőségét! vércsoportú embertől kaphatnak vért. Vérátömlesztésnél lehetőleg csoportazonos vért kell beadni. AB0 - vércsoportrendszer Az AB0 vércsoportrendszert Landsteiner fedezte fel 1905-ben. Landsteiner rájött, hogy az emberi vörösvértestek két fajta fehérje természetű anyagot, úgynevezett antigént (kicsapható anyagot) és tartalmaznak, ez a kettő pedig az A-antigén és a B antigén. Rh - vércsoportrendszer Landsteiner és Wiener 1940-ben újabb antigén fedezett fel. A vércsoport az elnevezést a Macacus rhesus majomról kapta, mivel a majom

vérében lévő antigének jelen vannak az emberek 85%-ánál, így ők az Rh+-ak, a maradék 15%-uk pedig az Rh--ak. Magát az Rh+ tulajdonságot a D-antigén jelenléte okozza. Ennek alapján 4 féle vércsoporot különböztetünk meg, vannak:  az A vércsoportú emberek, nekik értelemszerűen A antigén van a vörösvértestjeiken,  a B vércsoportúakén B antigének találhatóak,  az AB-sekén mindkét antigén jelen van, és végül vannak a  0-ások, akiknek egyáltalán nincsenek antigénjeik. Landsteiner a vérplazmában is talált fehérjéket, úgynevezett antitesteket, amelyeknek az a sajátossága, hogy egy adott antigénhez kötődnek és kicsapják azt. Egy antitest csak a neki megfelelő antigént tudja kicsapni Két féle antitest létezik: Az A-antitest a B vércsoportú emberek vérplazmájában található, B-antitest pedig az A vércsoportúakéban van jelen. Az AB vércsoportú emberek vérplazmájában nincsenek antitestek, de a 0-ásokéban

mindkét antitestet megtaláljuk. Agglutináció, azaz kicsapódás mehet végbe akkor, ha a kicsapó és kicsapható anyagok találkoznak. Ennek elkerülése érdekében végzik el a keresztpróbát, melynek során a kapó vérszérumát és az adó – vérátömlesztés esetében a palack – vérét cseppentik össze, ha agglutinációt tapasztalnak, akkor nem adják be a vért. Ezért van szükség a vércsoport meghatározásra, ugyanis, ha vérátömlesztés során pl.: egy A vércsoportú ember B-s vért kap, akkor a kapó (recipiens), vagyis az A-s vérben lévő B-antitestek kicsapják az adó (donor) B antigénjeit. Az így létrejött vérrögök elzárhatják az életfontosságú szervek kapillárisait, majd a trombózis következtében a vér nem tudja ellátni az életfontosságú feladatát, és beáll a halál. Hasonló az eset, ha A-snak AB-t, B-snek A-sat vagy AB-s vért adnak. A 0-s vércsoport az általános adó (univerzális donor), mert nem tartalmaz antigént,

viszont 0-s csak 0-s vért kaphat. Az AB-s vércsoportú emberek pedig az általános kapók (univerzális recipiens), mert ők minden Rh összeférhetetlenség: 2 esetben mehet végbe: ha egy Rh- személy vére közvetlenül érintkezik egy Rh+ vérrel, akkor ellenanyagok kezdenek termelődni, ez egy viszonylag lassú folyamat. Ha a két vér ismét érintkezik egymással, pl.: vérátömlesztéskor, akkor megtörténik a kicsapódás. ha egy Rh- anya Rh+ apától vár gyermeket, akkor a magzat nyilván nem lehet Rh- és + is egyszerre. Mivel az öröklődésnél az Rh+ donimáns tulajdonság, valószínűleg a magzat is Rh+ lesz. A szülés során az anya szervezetébe jutó magzati vörösvérsejtek az anya vérében kiváltják az ellenanyag termelődését. A második terhesség során ha a magzat ismét Rh+, akkor a jelenlévő ellenanyagok károsíthatják a magzatot. Az ellenanyag termelődése megakadályozható, ha az anya az első szülést követő órákban egy speciális

injekciót kap. Alapfogalmak: a szív helyzete, részei, üregei, billentyűk fajtái, koszorúérrendszer Szakkifejezések: szavalap, szívcsúcs, szívsövény, pitvar=átrium, kamra=ventrikulus, vena cava inferior, vena cava superior, vena pulmonalis, arteria pulmonalis, aorta, háromhegyű vit. bill, kéthegyű vit bill.= mitrális bill, jobb-bal koszorús verőér, végartériák 14. A Mutassa be a szív felépítését, működését és a szív koszorúérrendszerének szerepét! A szívben találhatjuk a szívfalat, a szívburkot és a szívbillentyűket. I. A szívburok a szívet tömlőszerűen veszi körül, két része van: egy külső és egy belső réteg. a) külső rétegét nevezzük ténylegesen szívburoknak, vagy fali lemeznek, mert elválasztja a testfaltól a szívet. b) belső rétegét zsigeri lemeznek is nevezik, mert egyben a szívfal külső rétegét is képezi, a kettő együtt pedig szorosan ránőtt a szívizomra. A két lemez közötti teret pár

csepp savós folyadék tölti ki, így csökkenti a szív mozgása közben keletkező súrlódást. A szív egy kúp alakú, izmos, üreges szerv, melynek tömege kb.: 300 g A mellüregben a 2 tüdőfél között lévő gátorüregben helyezkedik el, alulról a rekeszizom határolja. A keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével és az erekkel együtt a vért állandó mozgásban tartja. Részei: A szív felső része a szívalap, alsó része a szívcsúcs. Hosszanti irányban a jobb és a bal szívfelet a szívsövény választja el egymástól, és így nem keveredik egymással a két szívfél vére, ugyanis a jobb szívfélben CO 2 -dús, míg a bal szívfélben O 2 -dús vér áramlik. II. A szívfal 3 rétegből áll: a szívbelhártyából, a szívizomból és egy külső rétegből a) a szívfal külső rétege egyben a szívburok belső, zsigeri lemeze, amely szorosan összenőtt a szívizommal. b) a szívizom a szív középső, legvastagabb rétege,

szívizomszövet építi fel, amely egy speciális izomszövet: - akarattól függetlenül működik, - nagy erőkifejtésre képes, - nem fáradékony - mindemellett pedig jellemző rá az ún. refracter stádium, azaz: a szívizom egy összehúzódást követően egy bizonyos ideig nem ingerelhető. c) a szívbelhártya egy vékony, rugalmas hártya, ami belülről béleli a szívet. A rugalmasságának köszönhetően jól tudja követni a szív üregeinek térfogatváltozásait. Ez egy endothel kötőszövetből álló lemez. Üregei: A szívnek 4 ürege van: felül a jobb –és bal pitvar, alul a jobb –és bal kamra található. A pitvarok és a kamrák között a vitorlásbillentyű biztosítja a vér egyirányú áramlását. A pitvarok és a kamrák hátán egy-egy barázda fut körbe a szíven, a kamrák hátán lévő barázdában futnak a szív saját koszorúerei. A pitvar-kamrai barázda síkjában 4 rostos gyűrű veszi körül a pitvar-kamrai szájadékot és a

kamrákból kiinduló artériák szájadékát. Ez a 4 rostos gyűrű képezi a szív rostos vázát, valamint elválasztja a pitvarok és a kamrák izomzatát, ezáltal pedig lehetővé teszi, hogy egymástól függetlenül működjenek. A jobb pitvarba 3 CO 2 -dús vért szállító visszér érkezik: ⇒ a felső fő visszér (a test felső része felől) ⇒ az alsó fő visszér (a test alsó része felől) ⇒ és a szív saját visszere (sinus coronarius) A jobb kamrából indul a tüdőverőér (truncus pulmonalis), amely CO 2 -dús vért visz a tüdő felé, a tüdőhöz érve 2 verőérre ágazik A bal pitvarba 4 O 2 -dús vért szállító tüdővisszér érkezik A bal kamrából indul ki a kb. 3 cm vastag O 2 -dús vért szállító aorta, amely a test felé viszi az O 2 -dús vért. III. A szívbillentyűk a véráramlás irányát szabályozzák, szelepszerű működésük biztosítja, hogy a vér mindig: - a nagyvénákból a pitvarokba, - a pitvarokból a kamrákba, -

a kamrákból induló nagyartériákba jusson. A billentyűk megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákból a pitvarok felé, a nagyartériákból pedig a kamrák felé. Két fajta billentyűt ismerünk: a vitorlás és a zsebes billentyűt. ⇒ A vitorlás billentyűk a pitvarok és a kamrák határán, az ún. vénás szájadéknál találhatók, a pitvarokból nyílnak a kamrák felé. A jobb szívfélben helyezkedik el a háromhegyű vitorlás billentyű, a bal szívfélben pedig a kéthegyű, amelyet mitrálisnak is neveznek (püspöksüveg=mitra). A vitorlás billentyűk részei: a vitorla, a szemölcsizmok és az ínhúrok.  a vitorla zárt helyzetben elzárja a pitvar-kamrai szájadékot, nyitott helyzetben pedig a vitorlák csúcsa a kamrák felé néz, ilyenkor a vér átáramlik a pitvarok felől a kamrákba.  a szemölcsizmok a kamrák izomzatának kiemelkedései. 1 Alapfogalmak: a szív helyzete, részei, üregei, billentyűk fajtái,

koszorúérrendszer Szakkifejezések: szavalap, szívcsúcs, szívsövény, pitvar=átrium, kamra=ventrikulus, vena cava inferior, vena cava superior, vena pulmonalis, arteria pulmonalis, aorta, háromhegyű vit. bill, kéthegyű vit bill.= mitrális bill, jobb-bal koszorús verőér, végartériák  az ínhúrok a vitorlák széle és a szemölcsizmok közti inas fonalak, amelyek ⇒ nyitott helyzetben lazák, de zárt állapotban megfeszülnek és megakadályozzák, hogy a vitorlák átcsapódjanak a pitvarok felé. A zsebes billentyűk félhold alakúak, a bal kamrából kiinduló aorta és a jobb kamrából kiinduló tüdőverőér kezdeténél találhatóak. Három, zsebszerű tasakból állnak, amelyeket vékony, hártyás lemez alkot. A tasakok nyitott szélei a keringés irányába néznek. Nyitott helyzetben a billentyűk az érfalhoz simulnak, amíg a vér kiáramlik a kamrákból a nagyartériákba, Zárt helyzetben a tasakok vérrel teltek, így megakadályozzák a

vér visszaáramlását a kamrák felé. A szív működése: A szív működése az ingerületvezetés által megy végbe. Az elsődleges ingerképző központ a jobb pitvar felső falában található sinus csomó, innen terjed tovább az ingerület a másodlagos ingerképző központra, a pitvar-kamrai csomóra, ami a jobb pitvar-és jobb kamra határán helyezkedik el. Az ingerületet a kamrákba a His-nyaláb vezeti át, majd átadja az ingerületet a szívsövény két oldalán futó Tawara-száraknak, amik továbbítják azt a Purkinje-rostoknak, s az ingerület hatására a szívizom összehúzódik. A szív izomzatának ritmikus összehúzódása a systole, elernyedése pedig a dyastole, amelyek által a vér folyamatos mozgásban van. A pitvarok systoléjakor a kamrák dyastoléban vannak, a kamrák systoléjakor pedig a pitvarok ernyednek el. A kamrai dyastoléhoz rövid szünet, a szívpauza csatlakozik, majd a folyamat újra ismétlődik. Egy systolét és dyastolét,

valamint a kapcsolódó szívpauzát együtt szívciklusnak nevezzük. A szív koszorúérrendszerének szerepe: A szív működéséhez bő érellátásra van szükség, amit a saját koszorúérrendszere biztosít. Ezek az erek a pitvar-kamrai barázdában koszorúszerűen futnak végig, innen ered a nevük. A szív saját érrendszerét artériák és vénák alkotják A szív koszorús verőerei: két érrel erednek az aorta kezdeti szakaszán: a jobb koszorús verőér eredése után jobbra kanyarodik a szív hátsó fele felé A bal koszorús verőér eredése után balra kanyarodik a szív hátsó fala felé. A koszorús verőerek körbefutnak a szíven, elágaznak a szív minden része felé. Elágazásaik a végtagartériák, amelyek elzáródásakor szívinfarktus jön létre, mely során a szívizom ék alakban elhal. A szív saját visszerei összegyűjtik a szívizom minden része felől az elhasznált vért, párhuzamosan haladnak az artériákkal, egyre nagyobb ágakba

szedődnek, majd a vénás vért a szív hátsó falán futó nagy érbe, a sinus coronariusba vezetik, amely a jobb pitvarba nyílik. 2 Alapfogalmak: légzőszervrendszer, gázcsere, orrüreg részei, orr melléküregei, gége, légcső, hörgők, tüdő, ~szegmentumok, ~lebenykék, léghólyagocskák, külső-belső légzés Szakkifejezések: tüdőlégzés, sejtlégzés, orrüreg, orrsövény, homloküreg, arcüreg, gége porcai, hörgő főhörgő, hörgőcskék, tüdőalap, ~csúcs, ~kapu a hörgők további elágazásai a hörgőcskék, amelyek falát simaizom és kötőszövet alkotja. • ezek is továbbágaznak, a végükön szőlőfürtszerűen helyezkednek el a léghólyagocskák, amik a külső légzés lebonyolítói. Falukat igen vékony, egyetlen sejtsorból álló hámréteg borítja és a tüdőartéria illetve a tüdővéna hajszálerei hálózzák be. A léghólyagocskák által körülzárt teret alveoláris térnek nevezzük, ide érkezik a belélegzett

levegő és itt megy végbe a külső légzés. 15.A Mutassa be a légzőrendszert és beszéljen részletesen a tüdőről! Magyarázza el a légzés mechanizmusát! • A légzőszervrendszer feladata a légzési gázok cseréje, vagyis az O 2 felvétele és a CO 2 leadása, de ebben persze a keringés is közreműködik. A gázcsere folyamán beszélhetünk külső gázcseréről és belső gázcseréről. ⇒ a külső légzés, avagy a tüdőlégzés során megtörténik az oxigén felvétele valamint a szén-dioxid leadása a légköri levegő és a vér között. ⇒ a belső légzés, vagy sejtlégzés során pedig a vér leadja a sejteknek, szöveteknek az oxigént és felveszi a széndioxidot. A gázcsere folyamatához ismernünk kell azt, hogy a diffúzió során a gázok mindig a nagyobb nyomású hely felől áramlanak a kisebb nyomású hely felé. Ez a törvényszerűség az oka annak, hogy a nagyobb nyomású alveoláris térből a kisebb nyomású hajszálerekbe

diffundál az O 2 , illetve, hogy a hajszálerekből az alveoláris térbe áramlik a CO 2 . Pontosítva: ⇒ Az O 2 nyomása a léghólyagokban 100 Hgmm, míg a vena pulmonalis hajszálereiben csak 95, ezért a gáz a kapillárisokba diffundál. ⇒ A CO 2 nyomása az arteria pulmonalis kapillárisaiban 46 Hgmm, a léghólyagokban pedig 40 Hgmm, emiatt a gáz az alveolusba diffundál. A légzőszervrendszer részei közé tartozik az orr, az orrüreg, az orrmelléküregek, a garat, a gége, a légcső, és a tüdő. Ezek közül a tüdő az alsó légutakhoz, a többi rész pedig a felső légutakhoz tartozik. • az orr és a mellékrészeinek feladata a levegő párásítása, melegítése valamint az idegen anyagoktól való megszűrése, ebben segítenek az orrban található szőrszálak, az orrmandulák, valamint a csillószőrös hengerhámmal fedett nyálkahártyaréteg. Ezt a fajta hámot légzőhámnak is nevezzük, és nemcsak az orr, hanem az alsóbb légutak felszínét

is ez borítja. A csillószőrök a bejutott szennyeződéseket az orrüreg felé továbbítják. • a garatban lévő garatmandulák feladata szintén a levegő szűrése • a gége a hangképzés szerve • a légcső C alakú merev porcai átjárható teret biztosítanak a levegő számára. A tüdő: Szivacsos tapintású, rugalmas szerv. A két tüdő a mellüregben, a rekeszizmon helyezkedik el, kitöltve a mellüreget. Középen a gátorüreg választja el őket egymástól. Színük gyermekkorban rózsaszínes, de később, a por miatt felnőttkorban már szürkéssé válik. A tüdő felszínén márványos rajzolat látható Alakjuk: a két tüdő együtt kúphoz hasonló (egy tüdő félkúphoz hasonlít). Fajsúlya a víznél kisebb, ezért a víz felületén úszik, mivel az egyszer már légzést végző tüdőből soha nem távozik el az összes levegő, valamennyi mindig visszamarad. A légcső 4-5. hátcsigolyánál ágazik két főhörgőkre, amelyeket már az

alsó légutak közé soroljuk, a hörgőkkel, a hörgőcskékkel és a léghólyagocskákkal együtt. • a jobb főhörgő tágabb és meredekebb lefutású, míg a bal főhörgő szűkebb és kissé hajlított lefutású. A tüdőkapun lépnek be a tüdőbe, majd pedig szétágaznak. • a jobb főhörgő 2, a bal 5 cm után ágazik el hörgőkre. • a hörgők faágszerűen tovább ágaznak lebenyhörgőkre, szegmentum hörgőkre, majd kisebb hörgőkre. Az egyre kisebb átmérőjű hörgők lefutása követi a tüdőverőér elágazásait. Ezek már teljes gyűrű alakú porcokból épülnek fel. A tüdő részei: a tüdőalap, a tüdőcsúcs és a tüdőkapu • a tüdőalap, amely a tüdő szélesebb része, a rekeszizmon nyugszik • a tüdőcsúcs a tüdő felső része, kúpszerűen elkeskenyedik, • a tüdőkapu, amely a tüdő gátorüreg felé tekintő része, itt haladnak át az erek, a hörgők és az idegek. 1 Alapfogalmak: légzőszervrendszer, gázcsere,

orrüreg részei, orr melléküregei, gége, légcső, hörgők, tüdő, ~szegmentumok, ~lebenykék, léghólyagocskák, külső-belső légzés Szakkifejezések: tüdőlégzés, sejtlégzés, orrüreg, orrsövény, homloküreg, arcüreg, gége porcai, hörgő főhörgő, hörgőcskék, tüdőalap, ~csúcs, ~kapu A tüdőnek 3 felszíne van: a rekeszi, a bordai és a gátorüregi felszín ⇒ a rekeszi felszín a rekeszizom felőli, kisség homorú felszín, lényegében ez a tüdőalap, ⇒ a bordai felszín a bordák felől helyezkedik el, jól látható rajta a bordák lenyomata, ⇒ a gátorüregi felszín a gátorüreg felé tekintő rész, itt található a tüdőkapu. Kilégzés során: 1) a külső bordaközti izmok elernyednek, a belsők pedig összehúzódnak, ezáltal pedig a bordák süllyednek. 2) Eközben a rekeszizom felemelkedik, 3) a mellhártya lemezei pedig közelebb kerülnek egymáshoz, ami miatt csökken a mellüregben lévő nyomás, valamint a mellüreg

térfogata is, és 4) ezt a térfogatváltozást követi a tüdő, amely rugalmassága miatt kipréseli a levegőt. A tüdő lebenyei: a jobb tüdő 3, a bal tüdő 2 lebenyből áll. ⇒ a tüdő lebenyein belül találhatjuk a tüdőszegmentumokat, amelyek a tüdő működési egységei. A szegmentumok egymástól kötőszövettel elválasztott, gúla alakú részek, csúcsukkal a tüdőkapu felé néznek. 10 szegmentum van 1 tüdőben. ⇒ a szegmentumokon belül kisebb, 1-2 cm átmérőjű egységeket találhatunk, ún. tüdőlebenykéket, amelyek a tüdő márványos rajzolatát adják. Minden lebenykét egy hörgőcske, a hozzá tartozó léghólyagocska és hajszálerek építenek fel. A légzés során fontos szerepet tölt be a mellhártya, amely körülveszi a tüdőt. Belső, zsigeri lemeze ráborul a tüdőre, külső, fali lemeze pedig a mellüreg falát borítja. A két lemez közti keskeny rést pár ml savós váladék tölti ki, amely lehetővé teszi azt, hogy a

légzés során a két lemez súrlódásmentesen csússzon el egymáson. A kilégzés során mindig marad a tüdőben kb 1200 ml, ún. reziduális levegő A kilélegzett levegővel együtt naponta kb 400 ml respirációs víz is távozik a szervezetből. Erőltetett kilégzéskor akár 2000 ml levegő is távozhat a tüdőből. Vitálkapacitásnak nevezzük az egy erőltetett belégzést követő erőltetett kilégzés során távozó levegő mennyiségét, ami kb 4500 ml, ezt spiométerrel mérjük. Légzésünk eléggé felületes, emiatt 1 légvételkor a vitálkapacitásnak kb 1 tized része áramlik át a tüdőn. A légzésszám 1 ki, -és 1 belégzést jelent, a nyugalmi helyzetben lévő felnőtt ember légzésszáma 12-16 percenként. A légzést a légzőmozgások teszik lehetővé. Belégzés során: 1) a külső bordaközti izmok összehúzódnak, ami miatt 2) a bordák megemelkednek, 3) a rekeszizom süllyed. 4) A mellhártya lemezei kissé eltávolodnak egymástól, 5)

ez fokozza a mellüregben a negatív nyomást, vagy szívó hatást. 6) A mellüreg térfogata megnő, ezt passzívan követi a 7) tüdő tágulása, aminek következtében a 8) nyitott légutakon a levegő beáramlik a léghólyagocskákba. A belélegzett levegő mennyisége kb 500 ml, de mély belégzéskor akár 2000 ml is lehet. 2 Alapfogalmak, szakkifejezések: szimbiózis, interakció, felélénkülési reakció, megkülönböztető közeledés, helyzetváltoztatásra képes, hospitalizációs ártalom, szituációs érzékenység, komplementer szerep 15.B Mutassa be a korai anya-gyermek kapcsolat jelentőségét és az apa szerepét az újszülött és a csecsemő egészséges fejlődősében! Az anya tartós, állandó szereplője a gyermek életének, ez egy elmélyült kapcsolatteremtésre ad lehetőséget. Ez a természetes összetartozáson alapszik, a gyermek része (nem csak kilenc hónapig) az anyának. A legtöbb anyában megtalálható az anyai ösztön, ez

nemcsak az utód táplálására vonatkozó, hanem egy érzelmi plusz is. Az újszülött és a csecsemő egészséges fejlődésében elengedhetetlen az anyával való szimbiózis (kölcsönös, hasznos együttélés) Legszorosabb kapcsolata az újszülöttnek a szüleivel van. A szülők közül is az anya a legfontosabb számára,főként életének az első pár napjában.Az anyját születés után pár órával már megismeri. Egymás megismerésében a szemnek, az orrnak, a bőrnek és a beszédnek van nagy jelentősége. Az anya első alkalommal úgy kezd beszélni újszülöttjével , hogy közben mutogat hogy fenntartsa vele a kapcsolatot. A gyermeket az arca magasságába helyezi, szemébe néz, rámosolyog, miközben a mimikája és fejtartása is a beszédnek megfelelően változik.( ez azért is jó,mert a gyerek ugyebár ilyenkor még csak rövid távolságra lát) Az anya érzelmi odafordulása is mosolyt, felélénkülési reakciót vált ki a csecsemőből. Bár az

újszülött ekkor még a szavak értelmét nem fogja fel, de a hang, a hangsúly nagyon sokat jelent számára. Apró jelzéseket ad közben, hogy ő figyel pl. kezét felemeli, beszélőre néz A másik, nagyon fontos kommunikációs csatorna a bőr. Amikor az anyukák karjukra veszik őket, a magzati életből jól ismert hangokat hallják, az anya szívverését, amely biztonsággal tölti el az újszülöttet. Az orrnak, a szaglásnak is nagy jelentősége van a baba-mama kapcsolatban. Az újszülöttek, pár napos korukra megismerik az anyjukat az illatukról, ami megnyugtatja őket, biztonságot ad nekik. Mindezek nagyon fontosak ahhoz, hogy az újszülött és anyja között szeretetteljes, egyenrangú viszony alakuljon ki. Megfigyelték, h a kisbaba úgy néz az anyjára mintha hipnotizálták volna. Ez a szemtől szemig kapcsolat meghatározó szerepet játszik az anya- gyerek kapcsolatban. 1 Alapfogalmak, szakkifejezések: szimbiózis, interakció, felélénkülési

reakció, megkülönböztető közeledés, helyzetváltoztatásra képes, hospitalizációs ártalom, szituációs érzékenység, komplementer szerep -az anya-gyermek kapcsolat jelentőségét HARLOW majomkisérletei támasztják alá drótanya szőranya -a drótanyán nevelkedett kicsinyek zárkózottabbak, félénkebbek, nehezen barátkoznak, és nincs párkapcsolata -a szőranyán nevelkedett majom nem csak táplálékot kap, hanem szeretetet is, megtud kapaszkodni, biztonságban érzi magát hideg, elutasító anya vált belőle nyitott, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező kismajmok, társas kapcsolatai sokszínűek, anyaként gondoskodó, szerető szülővé vált • Az apa-gyermek kapcsolat jelentősége -a gyermeknek mindkét szülőjére egyformán szüksége van -a társadalmi és gazdasági változások hatására átalakult a hagyományos családszerkezet, így megváltoztak a családi szerepkörök, normák, munkamegosztás stb. is -megváltozott az

apa szerepe is a családban: -egyre gyakrabbak az ún. "papás szülések" -együtt járnak terhestornára, szülésfelkészítőre, orvoshoz -egyre inkább bekapcsolódnak a gyermek fizikai gondozásába (etetés, fürösztés, pelenkázás, stb.) -besegítenek az anyáknak a háztartásban (mosás, vásárlás, takarítás, stb.) -fontos: az apa ugyan olyan érzékenyen képes felfogni a csecsemő jelzéseit, mint az anya, de másképpen reagál rájuk -az apák inkább erőteljes fizikai játékokat játszanak gyermekükkel: bírkózás, focizás, gyömöszölés, magasba dobálás -a kiegyensúlyozott apa-gyermek kapcsolat feltétele, hogy az apa a gondozási és egyéb feladatokban rendszeresen vegyen részt -a jól működő családban az anya és az apa komplementer (= kiegészítő) szerepet tölt be ez azt jelenti, hogy nem ugyanazt, és ugyanúgy csinálják, de harmonikusan kiegészítik egymást -az apa és anya eltérő viselkedését meghatározzák a nemi

szerepből és a társadalmi tradíciókból származó különbségek 2 Alapfogalmak: gyomor részei, mirigyei, idegei, vékonybél, patkóbél, éhbél, csípőbél, hashártya Szakkifejezések: ventriculus, cardia, pílorus, enzim, paraszimpatikus-szimpatikus hatás, sósav, duodenum, jejunum, ileum, peritoneum A gyomornedv elválasztását serkenti: ⇒ a sejtek által termelt értágító anyag, a histamin, ⇒ a gyomor saját hormonja, a gastrin, ⇒ valamint a kávé, a tea, és a fűszerek. Gátolja a gyomornedv termelődését az endogastron nevű hormon, ami a zsíros ételek fogyasztásakor termelődik. 16.A Ismertesse az emésztőrendszer középső szakaszának részeit, felépítését, élettani működését, valamint a hashártya szerepét! Az emésztőrendszer középső szakasza a gyomorból és a vékonybélből áll. A gyomor a tápcsatorna tömlőszerű, tágulékony szakasza, a hasüregben a test középvonalától nagyrészt balra, a rekeszizom és a máj

alatt található. A gyomor normál befogadóképessége 1,2-2 liter, de maximálisan akár 4-5 liter is lehet. A gyomor mozgásai: • A perisztaltika a gyomortartalmat előre, a gyomorszájtól a gyomorkapu felé továbbítja. 15-20 másodpercenként halad végig a gyomron egy-egy perisztaltikus hullám, amely a pépessé vált gyomortartalmat apránként juttatja át a patkóbélbe. A zsíros ételek gátolják a perisztaltikát • Az éhségperisztaltika vagy gyomorkorgás az üres gyomor rendszeres perisztaltikai mozgása. • A hányás során a zárt gyomorfenék mellett a gyomorszáj ellazul és a hasprés a gyomortartalmat a szájüreg felé préseli. A hányás egy védekezőreflex, melynek központja a nyúltvelőben van. A gyomor részei közé tartozik a gyomorszáj, a gyomorkapu, a kis-és a nagygörbület, a gyomorfenék, és a gyomortest. • a gyomorszáj a gyomor felső bemeneti nyílása, itt szájadzik be a nyelőcső. • a gyomorkapu a gyomor alsó, kimeneti

nyílása, amely a vékonybélbe vezet. • a kis-és a nagygörbület a gyomor elülső és hátulsó felszínének találkozásánál létrejövő görbült vonal. • a gyomorfenék vagy gyomoralap a gyomorszáj feletti görbült, tág rész. • a gyomortest a gyomor fő tömegét alkotó középső rész. A gyomor falát négy réteg alkotja: • kívülről hashártya borítja, • befelé haladva ezt követi a gyomor simaizomzata, amely 3 rétegből áll: ⇒ A külső réteg hosszanti, ⇒ A középső körkörös ⇒ A belső simaizomréteg pedig ferde lefutású Ez a réteges felépítés teszi lehetővé a gyomor perisztaltikus - és keverőmozgását. • az izomréteg után következik egy laza, kötőszövetes, majd pedig • legbelül egy nyálkahártyaréteg. Ezek redőzöttek, a gyomor teltségi állapotában kisimulnak. A nyálkahártyréteg mirigyeket is tartalmaz, amik savas vegyhatású gyomornedvet termelnek. Ennek mennyisége kb 2-2,5 liter naponta A gyomor

érellátása igen gazdag. Bőséges táplálkozás után megélénkül az artériás vérkeringés, emiatt pedig kevesebb vér jut el az agyba, és ezzel magyarázható az étkezés utáni álmosság. A gyomor idegei a vegetatív idegrendszerből származnak. A szimpatikus idegek gátolják a működését, míg a paraszimpatikus idegek serkentik. A gyomor egyik betegsége a gyomorfekély, amely egészen az izomszövetig terjedő szövethiányt jelent. Ez a betegség 0-s vércsoportú emberek, valamint férfiak esetében gyakoribb. A fekélybetegség idegi megterhelés miatt is kialakulhat Az emésztés a gyomor mozgása és a gyomornedv emésztő hatásával történik. A gyomornedv nyákból, sósavból és fehérjebontó enzimekből áll. • a nyák, vagyis mucin bevonja és védi a nyálkahártyát, megakadályozza, hogy a gyomor önmagát eméssze • a 0,9-1,5-ös pH-jú sósav pedig a gyomornedv savas kémhatását adja. • a pepszin egy fehérjebontó enzim, amely

pepsinogénből alakul ki, és csak a sósav jelenlétében fejti ki hatását, fehérjét bont albumózra és peptonra. • A másik, fehérjékre ható enzim a kimozin, amely kicsapja a tejfehérjét, azaz megalvasztja a kazeint, amely így tovább marad a gyomorban és a pepsin könnyebben tudja lebontani. • A lipáz nevű enzim kis mértékű, csak 10%-os zsírbontásra képes, a lipideket zsírsavra, a glicerideket pedig glicerinre bontja. 1 Alapfogalmak: gyomor részei, mirigyei, idegei, vékonybél, patkóbél, éhbél, csípőbél, hashártya Szakkifejezések: ventriculus, cardia, pílorus, enzim, paraszimpatikus-szimpatikus hatás, sósav, duodenum, jejunum, ileum, peritoneum Az emésztőrendszer középső szakaszához tartozik még a vékonybél, amelynek teljes hossza kb. 6-7 méter A vékonybél felszínét bélbolyhok borítják, amik a nyálkahártya 1 mm hosszú, kesztyűujjszerű kitüremkedései, felszívási elemei. Szerepük, hogy megnövelik a vékonybél

felszívófelületét. Kb 30 bélboholy található 1 mm2-nyi bélfelületen Mozgásra képesek, ugyanis összehúzódnak és kinyúlnak.  A vékonybélnek 3 része van: a patkó, az éh –és a csípőbél. • A patkóbél egy patkó alakú, kb. 20 cm hosszú bélszakasz, amely a gyomorkapunál kezdődik. Nyálkahártyája körkörösen redőzött, homorulatába illeszkedik a hasnyálmirigy feje. A patkóbélbe egy helyen nyílik be a ⇒ közös epevezeték, amely az epét szállítja, ⇒ és a hasnyálmirigy vezeték, amely a hasnyálat szállítja. A két benyílás közös helyén található egy szemölcsszerű kiemelkedés, amelyet Vater-papillának nevezünk. • • Az éhbél a hasüreg közepén helyezkedik el, nyálkahártyája körkörösen redőzött, de a redők ritkábbak, mint a patkóbélben. Az éhbél a nevét onnan kapta, hogy boncoláskor ez a bélszakasz mindig üres. A további emésztést a vékonybél mozgása és a benne található emésztő nedvek

teszik lehetővé. A vékonybélben a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok építőelemeikre bomlanak. És a zsírok kivételével a vízoldható anyagok fel is szívódnak a bélbolyhokon keresztül a májkapuvisszér rendszerébe. A vékonybélben 3 lúgos kémhatású emésztőnedv fejti ki hatását: a hasnyál, a bélnedv és az epe. A hasnyál a hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyváladéka, színtelen, átlátszó folyadék, napi mennyisége 1-1,5 liter. 3 enzimet tartalmaz: Fehérjebontó enzime a tripszinogén, amely itt még inaktív állapotban van jelen, majd a bélnedv enterokináz enzimjének hatására aktiválódik tripszinné. Ha rendellenesen aktiválódik, akkor az a hasnyálmirigy önemésztését okozza. A tripszin albumózokat és peptonokat bont aminosavakra. Szénhidrátbontó enzimje az alfa amiláz, amely keményítőt és glikogént bont glukózra. Zsírbontó enzimje a lipáz, amely a zsírok 90%-át bontja. A hasnyál termelődését a

bélhámsejtek által termelt szekretin hormon serkenti.  A bélnedvet a bélnyálkahártyában lévő mirigyek termelik, ez vissza is szívódik. Ez egy sárgás színű folyadék, napi mennyisége 800-1300 ml. A bélnedv 3 féle enzimet tartalmaz: Fehérjebontó enzimje az erepszin, amely poli-és dipeptideket bont aminosavakra. Emellett jelen van még a tripszinogént tripszinné aktiváló enterokináz. Szénhidrátbontó enzimje a - maltáz, ami a malátacukrot, maltózt bont glukózra - laktáz, amely a tejcukrot, laktózt bont galaktózra - szacharáz, amely a répacukrot, szacharózt bontja glukózra és fruktózra Zsírbontó enzimje a lipáz, ami kis mennyiségben termelődik. A nukleáz a nukleinsavakat bontja.  Az epe a máj váladéka, keserű, nyúlós folyadék, nem tartalmaz enzimeket, a zsírokat emulgeálja és aktiválja a lipázt. A csípőbél a csípőárokban helyezkedik el. Kívülről a csípő-és az éhbél egyforma, mert mind a kettőre

jellemzőek a kanyargó, hurkot alkotó bélkacsok, Belülről abban különbözik az éhbéltől, hogy a nyálkahártyaredői félhold alakúak. A csípőbél falán több cm hosszú és néhány cm széles nyiroktüsző- telepek, ún. Peyer-féle plakkok találhatóak. A hashártya feladata, hogy védje a zsigeri szerveket a mechanikai hatásoktól, valamint és a hasűri fertőzések tovaterjedésével szemben. 2 Alapfogalmak : elsődleges motoros tér, első-második-harmadik periódus, beszéd előtti fázis, szituatív beszéd, “ mi ez” korszak, egocentrikus beszédmód, távirati beszéd 16.B Ismertesse az érzékszervi-mozgásos értelmi fejlődést általában és mutassa be a beszéd fejlődését az óvodáskor végéig! Mozgásnak fontos szerepe van a gyerek fejlődésében. Wallon elsődleges motoros térnek nevezi azt a helyet, ahol a mozgás történik. I. Az érzékszervi, mozgásos és értelmi fejlődés egymástól elválaszthatatlan A szülés utáni

mozgás még összerendezetlen, mert az idegpályák fejletlenek, mert a velő hüvelyesedése még nem fejeződött be, így az ingerületvezetés még nem tökéletes. Emiatt a mozgások az egész testre kiterjednek, ez az ún. reflexes mozgás Az első hónapokban a csecsemő gyakorolja a reflexeit, majd a 4-5. hónapig kialakulnak az első szokások. Ezeket elsődleges cirkuláris reakcióknak is nevezzük, amiknek a lényege, hogy a csecsemő a saját testének figyelésével olyan cselekvéseket ismételget, amik önmagukban is élvezetesek, ilyen pl.: a buborékfújás A 4-5. hónaptól a 8-9 hónapig kialakul a látás és a fogás koordinációja, valamint megjelennek a másodlagos cirkuláris reakciók is. Ennek során a csecsemő a környezetre koncentrál és rájön, hogy ha csinál valamit, akkor a környezet megváltozik. Később megtanulja koordinálni ezeket a másodlagos cirkuláris reakciókat, és a megtanult eljárásokat új célok elérésére használja.

1-másfél éves korban a csecsemő elkezd a környezet kapcsolatára koncentrálni, és az ezzel járó cselekvéseket már harmadlagos cirkuláris reakcióknak nevezzük. Kialakul a próba-szerencse módszer, és végül pedig másfél-2 éves kor körül elkezdi a szavakat konkrét tárgyakra vonatkoztatni, ezt szimbolikus reprezentációnak nevezzük. Az első negyedévben (0-3 hónaposan): az oldalára fordul, A második negyedévben (3-6 hónaposan) biciklizik, hasra fordul és vissza A harmadik negyedévben (6-9 hónaposan): hempereg, gurul, kúszik, mászik 7 hónapos kor körül megragadja a tárgyakat (először csak nézegeti, majd két kézben tartja, ezután pedig átveszi egyik kezéből a másikba) A negyedik negyedévben: felmászik, lemászik, feláll, felül, kapaszkodva lépeget. Kisgyermekkorban (1-3 évesen): megtanul önállóan állni, majd már önállóan teszi meg az első lépéseket. A 2 év végén szalad, a 3 évben pedig már ugrál 3 éves korra alakul

ki véglegesen a test súlypontja. A totyogós bizonytalan járást felváltja a függőleges háttal, párhuzamos lábbal való biztos járás. Manipulációját a többtárgyas manipuláció jellemzi, pl: 2 és fél évesen ollóval vág és gyöngyöt fűz. Próbál önállóan enni-inni és öltözni A környezethez való alkalmazkodás során fokozatosan alakulnak ki a speciális, finom mozgásformák. Óvodás korban (3-6/7 évesen): nagy a mozgásigénye. A nagymozgások (járás, futás) mellett fejlődnek a finommozgások, ügyesedik a kézfej és az ujjak: be tudja fűzni a cipőjét, egyedül öltözik, bicikliznek, rajzolnak, másolnak, formáznak II. Kognitív = mentális = értelmi fejlődés során Piaget 3 nagy fejlődési periódust különböztet meg: 1) Szenzomotoros szakasz (0.-2 év) A gyermek saját testének mozgatásával kapcsolatos kísérleteket végez (meddig kell nyújtóznia, hogy le tudja verni az ágy szélére tett tányért, és mi történik, ha ez

leesik). Kialakul saját teste és a környezet megkülönböztetésének képessége, és a tárgyállandóság tudatosulása (a tárgyak akkor is léteznek, ha nem érzékeljük őket). Másfél-két éves korára a gyermek beszélni kezd, tárgyak és szavak is szimbolizálhatnak egy másik tárgyat. 2) Műveletek előtti szakasz (2.-7- év) "Művelet"-nek egy olyan információ átalakító mentális szabályt nevezünk, amely megfordítható. Például, ha egy magas, vékony pohárból alacsony, vastag pohárba öntjük a vizet, a felnőtt tudja, hogy a vízmennyiség nem változott (megmaradási elv), és ugyanez a vízmennyiség visszaönthető lenne, a gyermek azonban úgy hiszi, a víz mennyisége csökkent. Piaget úgy vélte, ez azért van így, mert a gyermek képtelen egy tárgyat az azt jellemző mennyiségek közül egyszerre többet figyelembe venni (egydimenziós gondolkodás). Ha például egy pénzkupacot egyenes sorba rakunk, a gyermek úgy véli, abban

több korong van, mint a kupacban, mert csak a számára legjellemzőbb méretet, a hosszúságot veszi tekintetbe. 3) Konkrét műveleti szakasz (7.-11 év) Az elvont műveletek, szabályok felfogására képesek, de azokat csak konkrét tárgyakra képesek alkalmazni. III. Beszédfejlődés Bühler foglalkozott a gyermeki beszédfejlődéssel. A beszédnek 3 funkciója van: - megjelölés - érzelem kifejezés - társak cselekedeteinek befolyásolása A megszületés után az újszülött sír. Ennek az a célja, hogy felhívja magára az anyja figyelmét, mert ki akarja elégíteni a szükségleteit, de önmagától még nem képes rá, és a sírással hívja segítségül az anyját. A beszéd előtti fázis a gőgicsélés és gyagyogás. Gőgicsélés (3-6 hónap) - vagy csak mgh-t vagy csak msh-t ejt ki. - egy-egy sikeres hangadás után a gyerek játszik a hangjával. Gagyogás: (6. hónaptól az első értelmes szó megjelenéséig) A mgh-k és msh-k keverednek egymással 1.)

Egyszerű gagyogás: mama, papa 2.) Összetett gagyogás: több szótagú szavak Alapfogalmak : elsődleges motoros tér, első-második-harmadik periódus, beszéd előtti fázis, szituatív beszéd, “ mi ez” korszak, egocentrikus beszédmód, távirati beszéd 12 hónapos kortól jelenik meg a szituatív beszéd. Ezek egyszavas mondatok, szómondatok, amik egy egész gondolasort fejeznek ki. Csak az érti, aki abban a szituációban részt vesz. A gyerek 18 hónaposan két szóból már valódi mondatot alkot. Ez a távirati beszéd időszaka. Ekkor jellemző a szótári robbanás, a szókincs rohamos bővülése Ahogyan tágul a világ, úgy egyre több inger éri. Kialakul a tárgynév kapcsolat, amelyet Mi ez? - korszaknak neveznek. Első szómondatokból folyamatosan kialakul az anyanyelvre jellemző helyes grammatika, ami 3-4 éves korra tehető. Az egocentrikus beszéd jellemzője, hogy nem szocializált kifejezéseket tartalmaz, és nem kommunikatív, a gyerek csak a

saját nézőpontjából látja a világot. Az egocentrikus beszéd különleges átmeneti szakasz a kommunikáció és a gondolkodás között: pszichikailag belső beszéd, míg fiziológiailag külső beszéd (mivel hallható). Az óvodáskor végére kialakul a nyelvtanilag helyes beszéd, a tiszta hangképzés, és bővül az aktív és a passzív szókincs. Alapfogalmak: fehérjék, szénhidrátok, egyszerű-összetett cukrok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, enzimek Szakkifejezések: aminosavak, avitaminózis-hyper-hypivitaminózis, biokatalizátor, pepszin, tripszin, erepszin, amiláz, maltáz, laktáz, szacharáz, lipáz 17.A Jellemezze a tápanyagok vitaminok és enzimek szerepét! A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik a D - E - K-és A vitamin. Ezeket a szervezet el tudja raktározni, hogy később ismét fel tudja használni. A D-vitamin a bőrben képződik ultraibolya sugárzás hatására. Fontos szerepe van a csontok egészséges fejlődésében,

hiánybetegsége az angolkór, ami a csontok fokozott törékenységével jár. Többlete hányingert, bőrviszketést okoz Megtaláljuk a tejtermékekben, élesztőben, tojásban és a margarinban. Az E-vitamin fontos antioxidáns, ami azt jelenti, hogy megköti a szervezetben keletkezett szabad gyököket, ezáltal gátolja a rák kialakulását, valamint az öregedést is. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, a bőr és a haj egészségében játszik fontos szerepet. A K-vitamint a bélbaktériumok állítják elő, a véralvadásban játszik fontos szerepet. Hiányában vérzékenység jelentkezik. A K-vitamin minden zöld növényben megtalálható, főleg a káposztafélékben. Az A-vitaminnak fontos szerepe van a látás folyamataiban, hiszen a látóbíbor képződéséhez elengedhetetlen az A-vitamin. Emellett a bőr és egyéb szövetek épségében, valamint a csontok egészséges fejlődésében is nagy szerepet játszik. A-vitamin hiányában a következő tünetek

léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai: a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon. Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. Az A-vitamin előanyaga a ß-karotin, melynek túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású. ⇒ A vízben oldódó vitaminok közé tartozik a B és a C-vitamin. Ezeket lehetőleg minden nap pótolni kell, mert folyamatosan ürülnek ki a szervezetből. A B-vitamincsoport közé sorolhatjuk a B 1 , B 2 , B 6 és B 12 vitaminokat, Ezek közül a B 1 -és B 2 vitamin az

idegrendszer egészséges működésében, valamint a szénhidrát anyagcserében játszik szerepet, a B 6 -vitaminnak hányáscsillapító hatása van, a B 12 pedig a vérképzésben vesz részt. A C-vitamin hatóanyaga az aszkorbinsav, amelyet Szent Györgyi Albert fedezett fel 1937-ben, Nobel-díjat kapott érte. A C-vitamin megtalálható a paprikában és gyümölcsökben, főleg a citrusfélékben, kiviben és a petrezselyemben is. Hiánybetegsége a skorbut, amely során a az íny meggyengül, a fogak kihullanak. ⇒ A táplálkozás során azokat az anyagokat vesszük fel, amelyek az életfolyamatok fenntartásához elengedhetetlenek, ilyen anyagok a tápanyagok és a sejtépítő anyagok. A tápanyagok közé tartoznak a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, amelyek energiaforrásul szolgálnak a szervezet anyagcsere folyamataihoz. Építőanyagok az ásványi anyagok, a vitaminok és a víz, valamint a nyomelemek. Ezek sejtépítő anyagok, nem energiaforrások. A

fehérjék vagy proteinek óriásmolekulák, amik aminosavakból épülnek fel. A fehérjéket szén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén építi fel (CHONPS). Vannak növényi és állati eredetű fehérjék. A növényi eredetű fehérjéket (ezek megtalálhatóak a borsóban, babban, szójában) az emberi szervezet elő tudja állítani, míg az állati eredetűeket (amelyek húsban, halban és tojásban fordulnak elő) nem, ezért ezeket teljes értékű fehérjéknek, vagy esszenciális aminosavaknak nevezzük. Összesen 20 féle aminosav létezik, ebből 8 esszenciális, azaz elengedhetetlen a szervezet számára. A fehérjék az emésztés során aminosavakká bomlanak le, és így szívódnak fel a vékonybélből a keringésbe, onnan pedig eljutnak a sejtekhez. A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. Azért fontosak a szervezet számára, mert ebből merítjük az energiaszükségletünk kicsivel több, mint 55%-át. A szénhidrátoknak 3 nagy

csoportja van: vannak mono-di-és poliszacharidok. 1. a monoszacharidok közé tartoznak az egyszerű cukrok, mint pl: a glükóz és a fruktóz. 2. a diszacharidok közé tartozik a szacharóz, a laktóz és a maltóz A cukrok fontos szerepet játszanak az inzulintermelésében. 3. a poliszacharidok, vagy keményítők közé sorolhatjuk a keményítőt, a glikogén és a cellulózt. A legtöbb keményítőt a burgonyában, lisztben, tésztafélékben találjuk A glikogén állati keményítő, amely az izmokban raktározódik, mint tartaléktápanyag. A zsírok zsírsavakból épülnek fel, ezek rengeteg energiát tartalmaznak. Vannak telített és telítetlen zsírsavak. A telített zsírsavak azért károsak az egészségünkre, mert ha a koleszterin nevű szteránvázas alkohollal észterré egyesülnek, a létrejövő zsírszerű anyag lerakódhat a vérerek falára és érelmeszesedést okozhat. Sok koleszterint tartalmaz a vaj, tojás, velő, máj, vese, sertéshús,

kókuszdió, és a tejszín. A koleszterinszintet csökkenti a busa nevű hal húsa. A telítetlen zsírsavak közé tartozik az omega-3 és omega-6 zsírsav, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a szervezetre: csökkentik a vér koleszterinszintjét és jó hatással vannak az idegi működésre is. Ezek a tengeri halakban fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. A vitaminok az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen szerves hatóanyagok, vagyis biokatalizátorok. A vitaminokat a szervezet csak kis mennyiségben vagy egyáltalán nem tudja előállítani. Teljes vitaminhiány az avitaminózis, a részleges a hipovitaminózis, amely egyoldalú táplálkozás esetén jön létre. A hypervitaminózis vitamintúladagolást jelent, amely ritkán csak gyógyszeres kezelés esetében fordulhat elő, mint pl.: a D-vitamin túladagolás terhesség esetén. Ezek közt vannak zsírban, és vízben oldódóak Az enzimek szerves biokatalizátorok, amelyek irányítják az életfolyamatokat.

Jelentős csoportjuk vesz részt az emésztési folyamatok során a tápanyagok kémiai lebontásában. Az enzimek kémiailag fehérjéből és nemfehérje részből állnak, amely gyakran egy vitamin. Az enzimek csak megfelelő hőmérséklet és vegyhatás mellett fejtik ki hatásukat. Az enzimek specifikusak, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos anyagot csak egy bizonyos enzim bont. Az enzim működése során kapcsolódik a lebontandó anyaghoz, ahogyan kulcs a zárba. Az emésztésben részt vevő legfontosabb enzimek a következők: ⇒ Fehérjebontó enzimek: pepszin, tripszin, erepszin ⇒ Szénhidrátbontó enzimek: amiláz, maltáz, laktáz, szacharáz ⇒ Zsírbontó enzim: lipáz. 1 Alapfogalmak: makroszkópos-mikroszkópos szerkezet, Malphigi-féle vesetestecskék, csatornarendszer, elsődleges-másodlagos vizelet Szakkifejezések: vesekapu, velőállomány, kéregállomány, vesekelyhek, vesemedence, glomerulus, tubulus, Borman-tok, vas afferens, vas efferens,

Henle-kacs 18.A Mutassa be a vese szerkezetét, működését és vizeletképzési mechanizmusát! A Malphigi-féle vesetestecskék a vese kéregállományában találhatóak, ezek részei:  a hajszálérgomolyag, amely artériás vért tartalmaz  a kettős falú Bowmann-tok, ami kehelyként veszi körül a vesetestecskét,  a Bowmann-tokba belépő odavezető ér (vas afferens), melynek keresztmetszete vastagabb,  és az innen kilépő elvezető ér (vas efferens), melynek keresztmetszete vékonyabb.  az érpólus a vesetestecske azon része, ahol a bevezető és kivezető arteriolák áthaladnak  a vizeleti pólus, a vesetestecske érpólussal szemben lévő része, ahonnan a csatornarendszer indul. A vese páros szerv, a hátsó hasfalon, a gerinc két oldalán, az utolsó háti, és az első két ágyéki csigolya magasságában helyezkedik el, a hashártya mögött. Színe vörösesbarna, tömege 130-140 g, szélessége 6, hossza 12 cm Babhoz hasonló szerv,

amelynek feladata, hogy a vérből kiszűrje a bomlástermékeket, és kiválassza a vizeletet. A vesét hármas falú tok veszi körül:  a belső kötőszövetes réteg könnyen lefejthető,  a középső réteg fél-1 cm vastag zsírszövetből áll,  a külső, kötőszövetes réteg pedig a vesét a hátsó hasfalhoz rögzíti. A vese felső csúcsán helyezkedik el a mellékvese, amely egy belső elválasztású mirigy, nem áll funkcionális kapcsolatban a vesével. A csatornarendszer részei:  az elsődleges kanyarulatos csatorna, amely a vizeleti pólustól indul és a vese kéregállományában található,  ennek folytatása a Henle-kacs, ez a velőállomány felé halad, majd egy U alakú kanyarral visszakanyarodik a kéregállományba. Az U alakú kanyarnak van egy le-és egy felszálló ága.  a másodlagos kanyarulatos csatorna a Henle-kacs felszálló ágának folytatása a kéregben  és van még egy egyenes gyűjtőcsatorna, amely a

velőpiramisokon áthaladva, kis vezetékeken keresztül vezet a vesekehelybe. A sok egyenes gyűjtőcsatorna és a Henle-kacs adja a piramisok csíkozottságát. 1. A vesekapu a vese homorulatában található, itt lép be a veseverőér és itt lép ki a vesevisszér valamint a húgyvezeték. A vese homloksíkú metszetén a következő részek különböztethetőek meg: 2. Kívül látható a sötétebb színű kb 1 cm vastag kéregállomány, 3. Befelé haladva ez alatt helyezkedik el a velőállomány, amely 9-10 db háromszög alakú, csíkozottságot mutató vesepiramisból áll. A piramisok szélesebb része a kéreg felé néz, csúcsuk a veseszemölcsön, 20-30 szitaszerű nyílással vezet a vesekehelybe. A kéreg fogaskerékszerűen kapcsolódik össze a velővel. 4. a vesekelyhek kehely alakú tágulatok, a vizelet a velőállományból kerül ide. Vannak kis és nagy vesekelyhek, a kicsik a nagy kelyhekbe, a nagyok pedig a vesemedencébe nyílnak. 5. a vesemedence a vese

homorulatánál lévő tág üreg A kelyhekből ide jutó vizeletet a vesekaputól induló húgyvezeték szállítja tovább. Az újszülött veséjén még látható a méhen belüli fejlődésre jellemző lebenyezettség, de ez a méhen kívüli életben teljesen eltűnik. A vizeletképzés 2 szakaszban történik:  az elsődleges vizelet a hajszálérgomolyagban,  a másodlagos vizelet pedig a csatornarendszerben jön létre. Az elsődleges vizelet képzése a Malphigi-testecske glomerulusaiban történik. Mivel az odavezető arteriola keresztmetszete vastagabb, mint az elvezetőé, a glomerulusok vérnyomása emelkedik =75 Hgmm). Ez az erő sajtolja át a vérplazmát a glomerulus falán a Bowmann-tok kettős falának üregébe. Ez a folyamat a finomszűrés vagy ultrafiltráció A glomerulus fala finomszűrőkét működik, nem engedi át a vér alakos elemeit, és a nagy molekulájú anyagokat, mint pl.: a fehérjéket Az elsődleges vizelet a vérplazma fehérjementes

szűrlete. A vese alaki, működési egysége a nephron, amelyből 1 vesében hozzávetőleg 1 millió van. A nephron részei:  a Malphigi-féle vesetestecskék,  és a hozzájuk kapcsolódó csatornarendszer. 1 Alapfogalmak: makroszkópos-mikroszkópos szerkezet, Malphigi-féle vesetestecskék, csatornarendszer, elsődleges-másodlagos vizelet Szakkifejezések: vesekapu, velőállomány, kéregállomány, vesekelyhek, vesemedence, glomerulus, tubulus, Borman-tok, vas afferens, vas efferens, Henle-kacs Kb. 1000 liter vér áramlik át naponta a veséken, és ebből választják ki a napi 170-200 liternyi elsődleges vizeletet. A másodlagos vizelet képzése a csatornarendszerben történik. Mialatt az elsődleges vizelet végighalad a csatornákon, kialakul a végleges vizelet, amelynek napi mennyisége kb. 1-1,5 liter A végleges vizelet a visszaszívás és a kiválasztás során jön létre. A visszaszívás során a vesecsatornák aktív hámja visszaszívja a

szervezet számára értékes anyagokat, mint pl.: a víz 99%-át, a cukrot teljes egészében, a Na, Cl és egyén ionokat pedig visszajuttatja a keringésbe. A kiválasztás során a csatornák hámja bizonyos anyagokat kiválaszt, mint pl.: keratinint, K-ionokat, penicilint A kiválasztott anyagok a végleges vizeletbe kerülve fokozzák annak töménységét. A végleges vizelet tartalmazza a bomlástermékeket. 2 18.B Magyarázza el az érzelmek és az akarat fejlődésének folyamatát! Beszéljen részletesen az óvodáskorú gyermek alapérzelmeinek fejlődéséről! Az érzelem egy tendencia valami felé, amit az egyén jónak ítél, vagy tendencia valami felől, amit ártalmasnak gondol. Az érzelemnek motiváló ereje van, emellett pedig poláris dolog, vagyis van pozitív és negatív véglete. Kialakulásuk: ⇒ Öröklött, genetikusan meghatározott érzelmeink, vagyis alapérzelmeink közé tartozik a szeretet, a félelem, és a harag. - a szeretet dédelgetés

hatására alakul ki, - a félelem a bizonytalan testhelyzetből adódik, - a harag pedig akkor jön létre, ha akadályozott a mozgásban. ⇒ A tanult érzelmek erős inger hatására alakulnak ki. Egy ilyen inger hatására aktivitás, vagyis fokozott állapot jön létre, majd a tapasztalatból kialakul az érzelem. Az újszülött a negatív érzelmeit sírással fejezi ki, ha valami nem jó neki, akkor sír. A sírás mellett vannak arcfintorai, de ezek mögött még nincsenek valódi érzelmek. Az első hetekben tapasztalható a gázmosoly, ami még nem szociális mosoly. Később, 3 hónapos korban, ha felismeri a csecsemő az arcokat, szociális mosoly jön létre. 6 hónapos korra jellemző a teljesítményöröm, amikor annak örül a csecsemő, ha valamit sikeresen megcsinált. Ezután a szülővel való együttes játék során kialakul az élvezet. 3 hónapos kor után ha valami nem jó számára, ugyanúgy sír, fintorog vagy kellemetlenség esetén a homlokát

ráncolja. Az első negyedévben örömét mosolygással fejezi ki. Félévesen visszatükrözi a felnőttek érzelmeit. Hangosan nevet, de ha a felnőtt csúnyán néz rá, akkor elkezd sírni. 7 hónapos kor körül jelenik meg, és ez az anyától való elszakadástól való félelem. A 3.-4 negyedév körül ragaszkodik a szüleihez és fél az idegenektől Az 1 éves korú gyermek pedig már maga keresi az örömet okozó szituációkat. Az 1. életév végére kimutatja a szeretetét, emellett 6 érzelem alakul ki: a szeretet, a félelem, a harag, a meglepetés, a szomorúság és az undor. 1-2 éves kor között jönnek létre a másodlagos érzelmek: a zavar, a büszkeség, a bűntudat és az irigység. Ezek sértik vagy támogatják a gyerek éntudatát A bánatot a szülő hiánya váltja ki. 2 éves kor után elkezd mindentől félni. A félelem: a félelemnek motiváló ereje van, az életben maradás alapja, elkerülésre késztet és energiát mozgósít. Több fajtája

ismert: van konkrét félelem, szeparációs félelem, és szimbolikus félelem. • a konkrét félelem során tudjuk, hogy mitől félünk • a szeparációs félelem és a szimbolikus félelmek 2-2,5 éves kor körül jelennek meg, az utóbbi közé sorolhatjuk a - mintha-félelmeket, amikor a fantáziavilág tárgyaitól fél, - a valódi félelmeket, és - a sötéttől való félelmet 2-3 éves kor között a csecsemők érzelmei gyakran hullámzóak lehetnek a kialvatlanság miatt. A 3 éves csecsemők nagyon kifejező módon mutatják ki az érzelmeiket a mimikájukkal, gesztusaikkal és testtartásukkal. A szüleik szeretete önbizalmat ad számukra. A 3-5 éves korú óvodások érzelmei nagyon változékonyak és gyors lefolyásúak. A félelmek száma növekszik az oviskorban, félnek az állatoktól, a szimbólumoktól. Ez azért van, mert minél több dolgot ismernek, annál több dolgot tartanak félelmetesnek. A nagycsoportosoknál megjelennek a magasabb rendű

érzelmek. 5 éves kortól egyre differenciáltabbá válnak az érzelmek az agykéreg fokozódó szabályozóképessége és az akarat fejlődése miatt. Akarat fejlődése: Az akarat az éntudat kialakulásával párhuzamosan, kisgyermekkorban jön létre. Ekkor van egy időszak, amely során a gyerek olyan akar lenni, mint a felnőttek, és ezt önállósodással éri el. Ha nem tudja érvényesíteni az akaratát, akkor dacos lesz A dackorszak 3-4 éves korban is megfigyelhető, ami az akarati cselekvések fejlődésével és az önállósulási vágy fokozódása miatt jön létre. Az óvodáskor végére fokozatosan kialakulnak a gyerekben az elemi viselkedési szabályok. Az akarat fejlődése során fontos, hogy a gyerek rendelkezzen kötelesség –és feladattudattal, valamint a helyes közösségi magatartásra való képességgel. Alapfogalmak: külső-közép-belső fül, halló-egyensúlyozó szerv, csontos-hártyás labirynthus, hallás Szakkifejezések: fülkagyló,

külső hallójárat, dobhártya, dobüreg, hallócsontok, gfülkürt, előcsarnok, csontos ívjáratok, csontos csiga, tömlőcske, zsákocska, hártyás ívjáratok, hártyás csiga, Corti-féle szerv, VII. agyideg helyzetben zárt, csak nyeléskor nyílik meg, és ekkor “szellőzik” a dobüreg. A fülkürt biztosítja, hogy a dobüregben lévő légnyomás azonos legyen a légköri nyomással. Hirtelen légnyomásváltozáskor bedugul a fülünk, mert a dobhártya két oldalán nem egyenlő a nyomás, ekkor szapora nyeléssel vagy ásítással ki lehet egyenlíteni a nyomást. A túl hirtelen bekövetkező nyomásváltozás, pl.: robbanás hatására megrepedhet a dobhártya. 19.A Ismertesse a halló-és egyensúlyozó szerv felépítését és működését! A fülhöz két érzékszerv: a halló-és egyensúlyozó szerv tartozik. A fül 3 szakaszra tagolható: a külső, közép -és belső fülre, amelyek közül a külső és a középfül kizárólag a hallószerv, míg a

belső fül a halló és egyensúlyozó szerv is egyben. A külső fül részei: fülkagyló, külső hallójárat, dobhártya.  a fülkagyló többszörösen görbült, bőrrel fedett, rugalmas porc, amely a hangot a külső hallójáratba tereli. Az ember fülmozgató izmai csökevényesek.  a külső hallójárat 2,5 cm hosszú, görbült járat, mely a fülnyílással kezdődik, a küzépfül felől pedig a dobhártya zárja le. Falában szőrszálak és faggyúmirigyek vannak, ezáltal véd a külső hatásoktól, és a hanghullámokat a dobhártya felé vezeti.  a dobhártya a külső és középfül határa. Kerek, kívül bőrrel, belül nyálkahártyával fedett, feszes, szürkés, áttetsző hártya. Átmérője 10-11 mm, vastagsága 0,1 mm. A középfül felé tölcsérszerűen behúzódik, mert belülről hozzánőtt a kalapács nyele. A dobhártya az áthaladó hanghullámok hatására rezgésbe jön. A belső fül a halántékcsont sziklacsonti részében

helyezkedik el. Részei:  kívül a csontos labyrinthus, melyben megtaláljuk a  hártyás labyrinthust, ez tartalmazza a hallás és az egyensúlyérzékelés receptorait. A 2 rész közötti teret folyadék tölti ki, de a hártyás labyrinthuson belül is találunk folyadékot. A csontos labyrinthus részei:  az előcsarnok, amely körte alakú, tág, csontos üreg, elölről a csiga, hátulról a félkörös ívjáratok kapcsolódnak hozzá.  a csontos ívjáratokat 3 félkörös ívjárat alkotja: az elülső, a hátulsó és az oldalsó. Ezek az előcsarnokból indulnak és ide térnek vissza A tér 3 síkjában, egymásra merőlegesen helyezkednek el.  a csontos csiga egy felcsavarodott csőhöz hasonlít. 2 és ¾ kanyarulata van. Belsejét harántirányban megfelezi egy csontos spirális lemez és így tökéletlenül 2 járatra osztja. Ehhez rögzül a hártyás csigajárat, amely tökéletesen két járatra osztja: egy felsőre és egy alsóra. A középfül

részei: a dobüreg, a hallócsóntok és a fülkürt. A középfül a halántékcsontban helyezkedik el.  a dobüreg tégla alakú, hatoldalú, nyálkahártyával bélelt, légtartalmú üreg. A külső fül felé a dobhártya zárja le A fülkürt köti össze a garattal. A belső fül felé 2 membránnal lezárt nyílása van: az egyik a felső helyzetű ovális ablak, amit a kengyel talpa zár le, a másik a kerek ablak, amely az ovális ablak alatt helyezkedik el, és a másodlagos dobhártya zárja le.  a hallócsontok: a kalapács, az üllő és a kengyel. Ezek feszes ízülettel kapcsolódnak egymáshoz, a dobhártya rezgéseit közvetítik a belső fül felé. - a kalapács alakja egy régies kalapácshoz hasonlít, nyele hozzánőtt a dobhártyához. - az üllő nevét az alakjáról kapta, összekapcsolja a kalapácsot és a kengyelt. - a kengyel a nevét szintén az alakjáról kapta, talpával a belső fülbe vezető ovális nyílásba illeszkedik.  a fülkürt

(Eustach-kürt) 3-4 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt, lapított cső, ami a dobüreget a garat orri részével köti össze. Nyugalmi A hártyás labyrinthus részei: A hártyás labyrinthus a csontos labyrinthus csonttokjában található, de nem tölti ki egészen. Vékony, hártyás falú tömlőrendszer, amelynek részei:  a tömlőcske  a zsákocska (ezek az előcsarnokban helyezkednek el, nevüket az alakjukról kapták)  a hártyás ívjáratok, amelyek hasonlítanak a csontos ívjáratokhoz, a tömlőcskéből indulnak ki, és ide is térnek vissza.  a hártyás csiga: amely a zsákocskából indul ki, a hártyás csigajárat átmetszetben háromszög alakú, ennek alsó fala az alaplemez=alaphártya. A hártyás csigában lévő alaplemezen a csiga alapjától a csúcsa felé hosszabbodó húrok feszülnek ki. Ezen az alaplemezen fekszik a hallás 1 Alapfogalmak: külső-közép-belső fül, halló-egyensúlyozó szerv, csontos-hártyás labirynthus,

hallás Szakkifejezések: fülkagyló, külső hallójárat, dobhártya, dobüreg, hallócsontok, gfülkürt, előcsarnok, csontos ívjáratok, csontos csiga, tömlőcske, zsákocska, hártyás ívjáratok, hártyás csiga, Corti-féle szerv, VII. agyideg receptorait tartalmazó Corti-féle szerv, amely egy speciális érzékhám. Támasztósejttel körülvett szőrsejtekből áll. Az érzékhám fölé nyílik egy fedőlemez, az érzékhám sejtjei pedig ehhez hozzáérnek. A VIII. agyideg a hártyás labyrinthusból indul ki és tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás érzőneuronjainak idegrostjait, majd két külön ideggé válik: a hallóideg a hallóközpontba, az egyensúlyozó ideg az egyensúlyérzékelő központba vezet. A tömlőcske, a zsákocska és a hártyás ívjáratok az egyensúlyozó szerv részei, míg a hártyás csiga a hallószerv része. A hallásérzékelés folyamata: A hang a levegő rezgése. Az emberi fül a 16-20000 Hz rezgésszámú hanghullámot

tudja érzékelni, amelyek közül a 2000-5000 Hz tartományba eső hangokra a legérzékenyebb. A hang erősségét, magasságát és színezetét tudjuk érzékelni. A hallás során a hanghullámok a külső fülön át eljutnak a dobhártyához, és rezgetni kezdik azt. A dobhártya rezgését átveszik a hallócsontok, majd pedig a kengyel talpa az ovális nyíláson keresztül átadja a rezgést a csontos és a hártyás labyrinthus közötti folyadéknak. A folyadék megrezgeti a Corti-féle szervben lévő alaphártyát, amelynek hatására a szőrsejtek hozzáérnek a fedőlemezhez. Ekkor a szőrsejtek a fizikai ingert idegingerületté alakítják. Ezt az ingerületet a csigából kiinduló hallóideg vezeti a halántéklebeny kérgi hallóközpontjába, ahol a hang tudatos érzéklete keletkezik. Az egyensúlyozás érzékelése: a hártyás labyrinthusban történik. A tömlőcske, a zsákocska és a hártyás ívjáratok falán található a támasztó –és

szőrsejtekből álló érzékhám, amelyet kocsonyás folyadék lep el. Ebbe a folyadékba nyúlnak a szőröcskék, végükön kalcitkristályokkal. A fej mozgásának hatására a kalcitkristályok elmozdulnak, és eközben húzzák a szőrsejteket, s így az inger a kristályoknak a szőrszálakra gyakorolt húzóereje. A szőrsejtek a fizikai ingert idegingerületté alakítják Az ingerület az egyensúlyozó idegen keresztül jut el a kisagyi központokba, ahol létrejön az egyensúlyi helyzet. Ennek kialakítása során az egyensúly érzékelő központok olyan utasításokat küldenek az izmokhoz, amelyek létrehozzák, vagy fenntartják az egyensúlyi helyzetet. 2 19.B Ismertesse a kisiskoláskor, a prepubertáskor és a serdülőkor fejlődése sajátosságait és pszichés jellemzőit! KISISKOLÁSKOR PREPUBERTÁS KOR ÉS SERDÜLŐKOR 6-10 éves kor között 12-18 éves korig TESTI VÁLTOZÁSOK Magasságuk meghaladja a 110 cm-t, tömegük minimum 20 kg. Ez az első

alakváltozás kora, kialakulnak a finommozgások szabályozásának feltételei. Ez a 2. alakváltozás kora, lányoknál 10 éves kortól kezdődik meg a nemi érés, fiúknál kicsit később. megjelennek a másodlagos nemi jellegek: fiúknál a váll, lányoknál a csípő szélesedik ki, kialakul a tipikus női- és férfi testalkat. megnyúlnak a végtagok, átmenetileg felborul a mozgáskoordináció, súlygyarapodás, hossznövekedés jellemző. ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS Nő az érzékszervek érzékenysége, kialakul az elemző észlelés, irányított megfigyelés többszempontúság, az időészlelésük a mért időhöz kapcsolódik Az érzékszervek érzékenysége a maximumon van A megfigyelés során a lényegre törekednek, értelmező észlelés Az első benyomás eltúlzott és felszínes GONDOLKODÁS Konkrét fogalmi gondolkodás, az iskola a tudományos fogalmakra alapoz, már tud általánosítani, fejlődik a fogalomalkotás Absztrakt fogalmi jellegű,

tudományos fogalmakat használnak Következtetéseik induktívak, oksági magyarázataik törvényekre épülnek, a gondolkodás lehet divergens = széttartó a kreatív emberekre jellemző; vagy konvergens = egy irányba tartó KÉPZELET Reproduktív, az alkotó képzelet a külső kontroll miatt átmenetileg visszafogottabb, elkülönül a valóság és a mese, megnő a realitás, a valóság szerepe - alkotó és repdoduktív, megjelennek a célok, tervek keresik a felnőtt modellt túlburjánzik az ábrándozás Mechanikus bevésés = magolás, megnő az emlékezet időtartama, a felidézés szó szerinti Bővül a szóemlékezet, a késleltetett felidézés eredményesebb, a megismerés másodlagos A bevésés a megértésen alapul A felidézés saját szavakkal, lényegretörően történik, leegyszerűsítve tárolják az információt Egyre inkább meg akar felelni az elvárásoknak, Megjelenik a kötelességérzet és a feladattudat Átveszik a felnőttek esztétikai

értékeit A sikerélmény jelenti a tanulás hajtóerejét Labilisak, gyakran kicsúsznak az akarati irányítás alól, szélsőségesség jellemzi, a kortárscsoport erkölcsi normái válnak elsődlegessé, a kíváncsiságot egyre inkább a tudásvágy váltja fel A sikerélmény motiválja, a kudarc menekülésre készteti őket AKARAT Rövidtávú céljai vannak, amelyeknek a végrehajtásában ellenőrzésre szorul és más határozza meg őket A második önállósodás időszaka Önálló célkitűzései vannak, mások céljait kritikával fogadja A saját céljaiért erősen küzd, de másokéval nehezen azonosul Gyakran meggondolatlan, sokszor kerül ellentmondásba a felnőttekkel TÁRSAS KAPCSOLATOK Szülő-gyerek kapcsolat, tanár-diák kapcsolat Kortárskapcsolat: azonos neműekkel való barátkozás Leválás a szülőről, megnő a kortárscsoportok jelentősége Nemek szerinti csoportosulások, megjelennek az erotikus indíttatású közeledések. EMLÉKEZET

ÉRZELMEK Alapfogalmak: hőszabályozó-kiválasztó-raktározó-védő szerep, felhám, irha, bőralja, bőr alatti kötőszövet, verejték-faggyúmirigy, szőr-köröm, hideg-meleg érzékelés, tapintás, fájdalom érzet Szakkifejezések: kiszáradás, epidermis, pigment, corium, subcutis, receptorok, szabad idegvégződések, fájdalompont, hideg-melegpont 20.A Mutassa be a bőr élettani szerepét, felépítését, mirigyeit, származékait és érzékszerv szerinti működését! A bőr nagy kiterjedésű, bonyolult felépítésű érzékszerv, melynek felszíne kb. 2 m2 Többféle feladata van: • véd a mechanikai, hő, kémiai és sugárhatásoktól, • mirigyeinek váladéka savas vegyhatású, ezért véd a fertőzésekkel szemben • tapintó érzékszerv, mivel a tapintás, hő- és fájdalomérzékelő idegvégződéseket tartalmaz • fontos hőszabályzó szerepe van, egyrészt a verejtékmirigyek váladékának elpárologtatásával, másrészt pedig az erek

átmérőjének változtatásával, • a szervezet jelentős só-és vízraktára, • a bőr alatti zsírszövete fontos tápanyagraktár • mindemellett egyes anyagok a bőrül keresztül választódnak ki a verejtékezés során, így a bőrnek kiválasztó szerepe is van, de ez nem túl jelentős. A bőrnek 3 rétege van: a hám, az irha és a bőralja. 1) A felhám többrétegű, elszarusodó laphámból áll, melynek felső rétege állandóan hámlik, és a mélyebb rétegek sejtjei, az ún. élőhám mindig fentebb kerülve pótolja a levált rétegeket. A felhám a tenyéren és a talpon a legvastagabb. A bőr színét adó festékanyag a melanin az élőhámban termelődik, ultraibolya sugárzás hatására fokozódik a termelés, hogy védje az alsóbb sejteket. A felhám nem tartalmaz ereket, a tápanyagot az alatta lévő kötőszövetből kapja. 2) Az irha erekben és idegekben gazdag, rugalmas kötőszöveti rostokkal átszőtt réteg. Ez biztosítja a bőr

feszességét és rugalmasságát. Az irha bőrlécrajzolatokat képez, ami a legjellemzőbb az ujjakon, azaz ezek hozzák létre az ujjlenyomatot. 3) A bőralja a bőr legalsó rétege. Lazarostos kötőszövet és zsírszövet építi fel Zsírszövete nőknél a mell és a csípő tájékán fejlettebb. A bőralja feladata a tápanyagok és a zsírban oldódó vitaminok raktározása, valamint a mechanikai és hővédelem. A bőr mirigyei közé sorolhatjuk a verejték, - tej, - faggyú, - és illatmirigyeket. A verejtékmirigyek a bőr irhájában találhatóak, testszerte mindenhol előfordulnak, kivéve az ajkakat és férfiak esetében a makkot. Váladékuk a verejték, ami vízből, konyhasósból és illó zsírsavakból áll. Ezeket a vérből választja ki, és a bőr felszínére üríti, ezért a verejtékmirigyek külső elválasztású mirigyek. A felszínre leadott víz az elpárolgással hőt von el a szervezettől, így fontos szerepet játszik a hőszabályzásban. A

verejtékmirigyek működése izgalom, és lázas állapot hatására fokozódik. A faggyúmirigyek váladéka a faggyú, ami védi és rugalmassá teszi a bőrt. Különösen a testhajlatokban találhatunk belőlük sokat. Az illatmirigyek a nemek egymásra találásában játszanak szerepet, ezek erőteljesebben működnek a nőknél, főleg a terhesség alatt. A bőr módosult verejtékmirigyei a tejmirigyek, amik az emlőket alkotják. Az emlő is egy bőrmirigy, amely a nőkön serdülőkorban kezd el fejlődni, de mirigyállománya csak a terhesség 2. felétől, illetve a szoptatás alatt éri el teljes fejlettségét. A férfiak emlője csökevényes A női emlő a 3-6. borda magasságában helyezkedik el Az emlő állományát tejmirigyek, kötőszövet és zsírszövet építi fel. Legkiemelkedőbb részén található a 2-5 cm átmérőjű, barnásan pigmentált bimbóudvar, amelynek közepén kúpszerűen helyezkedik el a szintén barnásan pigmentált emlőbimbó. A

tejmirigyek kivezető csövei a tejvezetékek, amelyek 15-20 pontszerű nyílással az emlőbimbó felszínére nyílnak. Szülés után hormonális hatásra megindul a tejelválasztás, az első néhány napon sűrű, sárgás előtej, ún. colostrum ürül, ezután indul meg az anyatej termelése A tejelválasztás ingere maga a szoptatás, azaz az emlő kiürülése. A bőr származékai közé tartozik a szőrszál és a köröm. Az irha mélyebb rétegeiben szőrtüszőket találhatunk, ennek az alsó része a folyamatosan osztódó csíraréteg. Az elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrhagyma hozza létre, melynek anyaga elsősorban fehérje és keratin. A szőrtüszőkbe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik és fényezik a szőrszálat. A szőrtüszőhöz simaizmok is kapcsolódnak, amelyek hidegben megemelik a szőrszálat. Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami egy lapos, elszarusodott,

enyhén hajlított lemez az utolsó ujjperceken. A körömágyba illeszkedik, itt található a félhold alakú körömgyökér, melynek csírarétegétől kezdve a körömlemez folyamatosan növekszik. A körmöt is keratinin építi fel, ami egy kéntartalmú, fehérjetermészetű anyag A bőr, mint tapintó érzékszerv tartalmaz hideg-, meleg-, nyomás-, -és fájdalomérzékelő receptorokat. A termoreceptorok két fajtája külön a meleget és külön a hideget érzékeli. Ingerük a bőrt érő hőhatás. A hideget érzékelők egyenletesebben és felületesebben helyezkednek el, ezek az ún. hidegpontok, míg a melegpontok egyenetlenebbül és mélyebben helyezkednek el, és a számuk is kevesebb. A nyomás a különböző anyagok által keltett érzet. A nyomásérzékelő végződéseket nyomáspontoknak nevezzük, ingerük a nyomás miatt létrejövő bőrdeformitás. A bőrrel huzamosabb ideig érintkező tárgyak nyomását megszokjuk, pl.: szemüveget, karórát. A

fájdalomérzékelő receptorok szabad idegvégződések, amelyek testszerte mindenhol megtalálhatóak és bármilyen testet károsító hatásra ingerületet alakítanak ki. A fájdalomhoz nem lehet hozzászokni, csillapítása az egészségügyi ellátásban szakmai és etikai kötelesség. 20.B Mutassa be a kisgyermek gondozása során a helyes szokások kialakításának jelentőségét, folyamatát! Magyarázza el a szobatisztaságra szoktatás körülményeit! A szokás begyakorolt cselekvéssor, mely automatizálttá teszi a cselekvést, ezáltal tehermentesíti a tudatot. A szokások kialakulása hosszas gyakorlással jön létre és nehezen szüntethető meg, ezért is fontos az, hogy a csecsemőknél és kisgyermekeknél helyes szokásokat alakítsunk ki. A szokásokat már újszülöttkortól kezdjük kialakítani, majd a csecsemőkorban határozottabban folytassuk. A csecsemőkor végétől kezdve pl. bizonyos viselkedésformákat be kell tartani Könnyebben elfogadja

a normákat, ha tudja, hogy miért kell betartani őket. Másfél éves korban az önállósodás során a csecsemőt bátorítsuk, dicsérjük, hogy érezze azt, hogy mi is szeretnénk, ha sikerülne neki az amit akar. Ha helyesen irányítjuk, akkor kialakulnak a helyes szokások. Fontos, hogy nem szabad mereven ragaszkodni a szabályokhoz, és nem szabd számonkérni, vagy megszégyeníteni a gyereket, mert akkor nem azért fogja szívesen csinálni az adott dolgot, hanem kényszer lesz számára. A szobatisztaság: Szobatisztaságról akkor beszélhetünk, ha a gyerek a székletét és a vizeletét vissza tudja tartani, és ha ingert érez, akkor időben elér a bilihez vagy a WC-hez, ott önállóan levetkőzik és elvégzi a dolgát. A gyerekek nagy része 3 éves korra minden külső kényszer nélkül szobatisztává válik, ennek feltétele pedig az, hogy testileg és lelkileg is egészséges legyen, vagyis akarjon szobatiszta lenni, vagyis kb 2 éves korára: • képes

legyen tudatosan visszatartani az ingerét, • tudjon egyedül levetkőzni és felöltözni, • önállóan tudjon leülni a bilire és felállni onnan. A szobatisztává válás folyamata minden gyereknél különbözik, mert vannak olyan gyerekek, akik maguktól szoknak rá a bilire, de vannak olyanok is, akiket ösztönözni kell rá. Ösztönözheti a felnőtt elismerése, a saját bili, vagy hogy leveszik róla a pelenkát. A szobatisztaságra szoktatást 2 éves kor körül lehet elkezdeni, de 6 éves korig ki kell, hogy alakuljon. Először bilire, majd a WC-re ültetjük A szobatisztaságra szoktatásnál nem szabad: • már csecsemőkorban bilire ültetni a gyereket, hiszen még ülni sem tud, • bármivel büntetni, vagy megszégyeníteni, ha nem a bilibe vagy a pelenkába végzi a dolgát, • sokáig ültetni vagy játékot adni neki a bilin. Előfordulhatnak átmeneti visszaesések, pl.: új közösségbe szoktatás, kistestvér születése vagy a szülők válása

esetén. Fontos, hogy a gyerek szociális lény, aki előbb-utóbb hasonlóvá válik a nagyokhoz, és akkor úgyis véghezviszi amit szeretne