Biology | High school » A gerincesek

Datasheet

Year, pagecount:2006, 12 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:116

Uploaded:August 16, 2011

Size:125 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

A gerincesek Rövid vázlat - a halak - az általános jellemzőik - a csoportjai - a porcos halak - a ráják - a cápák - a fél-csontoshalak - a kecsegealakúak - a bojtosúszósok - a tüdős halak - az egytüdősök - a kéttüdősök - a csontos halak - kétéltűek - az általános jellemzők - a csoportjai - a lábatlan kétéltűek - a farkos kétéltűek - a békák - a hüllők - az általános jellemzők - a csoportjai - a felemás gyíkok - a pikkelyes hüllők - a gyíkok - a kaméleonok - a kígyók - a krokodilok - a teknősök - a madarak - az általános jellemzők - a csoportjai - a lapos szegycsontú madarak - a szárnnyal evezők - a tarajos szegycsontú madarak - az emlősök - az általános jellemzők - a csoportjai - a tojásrakó emlősök - az erszényes emlősök - a méhlepényes emlősök Bővebb vázlat Á halak - vízben élnek - kopoltyúval lélegeznek - általában külső megtermékenyítésűek - soknak van lebegtetést segítő úszóhólyagja -

páros és páratlan úszóik vannak - a porcos halak - aszimmetrikus farokúszó - nincs úszóhólyagjuk - kopoltyúfedőjük nincs - orsó lakúak (cápák) vagy laposak (ráják - szájüregükben sok fog van (hegyesek vagy laposak) - vázuk meszes porcos - belső megtermékenyítésűek - ragadozók (planktonszűrők is vannak) - kis macskacápa - nagy macskacápa - tojásrakók - nagy fehér cápa - csukamájolaj a májából - óriáscápa - 15 méteres is lehet - csukamájolaj - planktonszűrő - pörölycápa - zsibbasztórája - elől lekerekített - fél-csontoshalak - csontjaik is vannak már - úszóhólyagjuk van - kecsegealakúak - kecsege (folyóvízi) - viza (tengeri) - bojtosúszósok - nílusi sokúszós csuka - maradványhal (1938, Dél-Afrika keleti partjainál) - tüdős halak - úszóhólyageredetű „tüdő” - egytüdősök - posványos vizekben légköri légzésre tér át - ausztráliai tüdőshal - kéttüdősök - a környezet kiszáradását is

elviselik - szenegáli gőtehal - nílusi gőtehal - amerikai gőtehal - csontos halak - hering (északibb tengerekben) - szardínia (Európa nyugati partjainál) - nemes lazac (északi folyókban ívik) - sebes pisztráng (tiszta vizű sebes patakokban) - csuka (ragadozó) - tőponty (tükörponty tenyésztett változata) - dévérkeszeg (ragadozó) - busa és amúr (betelepített) - lesőharcsa - törpeharcsa (Észak-Amerika) - piranha - síkos angolna - muréna - rövidcsőrű csikóhal (tűhal-alakúak csoportja) - guppi (elevenszülő) - tőkehal (északibb tengerek és csukamájolaj) - tonhal (Földközi-tenger) - kúszógéb (erős mellúszójával kimegy az iszapra) Á halak A vízben élnek és kopoltyúval lélegeznek. Általában külső megtermékenyítésűek Soknak van lebegtetést segítő úszóhólyagja. Páros és páratlan úszóik segítik az úszásban A porcos halak aszimmetrikus farokúszóval rendelkeznek. Úszóhólyagjuk és kopoltyúfedőjük nincs. Ide

tartoznak az orsó lakú cápák és a laposak ráják Szájüregükben sok fog van, ezek vagy hegyesek vagy laposak. A vázuk meszes porcos Belső megtermékenyítésűek. Főleg ragadozók , de planktonszűrők is vannak köztük A kis macskacápa és nagy macskacápa tojásrakók. A nagy fehér cápa májából csukamájolaj készülhet. A planktonszűrő óriáscápa 15 méteres is lehet és ő is lehet a csukamájolaj alapanyag. A pörölycápa jellegzetes fejformájáról ismert Az elektromosságot termelő zsibbasztórája elől lekerekített testű. A fél-csontoshalaknak már vannak csontjaik is. Úszóhólyagjuk van A kecsegealakúak közé tartozik a folyóvízi kecsege és a tengeri viza. A bojtosúszósokhoz sorolják a nílusi sokúszós csukát és a csak 1938-ban Dél-Afrika keleti partjainál felfedezett maradványhalat. A tüdős halak úszóhólyageredetű „tüdő”-vel is lélegezhetnek. Az egytüdősök posványos vizekben légköri légzésre térnek át. Ilyen

az ausztráliai tüdőshal A kéttüdősök a környezet kiszáradását is elviselik Ide tartozik a szenegáli gőtehal, a nílusi gőtehal és az amerikai gőtehal. A csontos halak közé tartozó hering északiabb tengerekben fordul elő. A szardínia Európa nyugati partjainál gyakori. A nemes lazac északi folyókban ívik A sebes pisztráng csak tiszta vizű sebes patakokban fordul elő. A csuka jellegzetes ragadozója hazánk vizeinek A tőponty a tükörponty tenyésztett változata. A dévérkeszeg az egyetlen ragadozó keszegfaj A busa és amúr betelepítés során kerül hazai vizeinkbe. A lesőharcsa igen nagy termetű hazai faj. A törpeharcsa őshazája Észak-Amerikában van A piranha vérmes ragadozó hírében áll A hazai síkos angolna tengeri rokona a muréna. A rövidcsőrű csikóhal a tűhal-alakúak csoportjába tartozik. Az akváriumokban oly gyakori guppi elevenszülő hal A tőkehal északiabb tengerekben él és a csukamájolaj miatt is halásszák. A

tonhal a Földközi-tengerben él. A különleges kúszógéb erős mellúszójával gyakran kimegy az iszapra A kétéltűek - általában két pár lábuk van - első pár lábon általában 4-4, hátsó páron 5-5 ujjat visel - a vízben élők hátsó lábán úszóhártya van - bőrük nyálkamirigyekben gazdag - többségük tüdővel lélegzik (a lárvák kopoltyúval) - változó testhőmérsékletűek - külső megtermékenyítésűek - átalakulással fejlődnek, van lárvaalakjuk - ragadozók (a lárvák növényevők) - a lábatlan kétéltűek - kígyószerűek - lábatlanok - gyűrűkkel tagoltak - szemük csökevényes - trópusi fajok - a talajban és az avarban élnek - pld: gilisztagőte (Kelet-India) - farkos kétéltűek - megnyúlt testűek - van farkuk - két pár rövid lábuk van - szárazföldön lassan mozognak - óriás szalamandra - Japán hegyi patakokban él - 1 méter hosszú - a ma élő legnagyobb kétéltű - axolotl - lárvája válik ivaréretté

- Mexikó - foltos szalamandra - hegyi erdők avarszintjében él - sárga foltos - tarajos gőte - állóvizekben és lassú folyású patakokban él - békák - zömök test - erős hátsó láb (ugró láb) - nyelvük elől lenőtt, erős, kivethető, ragacsos - pipabéka - a nőstény a hátán hordozza utódait - dajkabéka - petéit habban a hátsó lábai között hordozza - sárgahasú unka - hegyvidéki faj - vöröshasú unka - síkvidéki faj - barna és zöld varangy - szemölcsös (szárazabb bőr) - zöld levelibéka - tapadókorongos láb - kecskebéka - hazánkban gyakori A kétéltűek Általában két pár lábuk van, s az első pár lábon általában 4-4, hátsó páron 5-5 ujjat visel. A vízben élők hátsó lábán úszóhártya van A bőrük nyálkamirigyekben gazdag A többségük tüdővel lélegzik, a lárvák pedig kopoltyúval. Változó testhőmérsékletűek Külső megtermékenyítésűek és átalakulással fejlődnek, van lárvaalakjuk. Ragadozók, de

a lárvák növényevők. A lábatlan kétéltűek kígyószerűek, mert lábatlanok. A testük gyűrűkkel tagoltak, a szemük csökevényes. Trópusi fajok, a talajban és az avarban élnek Ilyen például a gilisztagőte, amely Kelet-Indiában él. A farkos kétéltűek megnyúlt testűek, van farkuk. Két pár rövid lábuk van, s a szárazföldön lassan mozognak. Az óriás szalamandra Japán hegyi patakokban él 1 méter hosszú is lehet, így a ma élő legnagyobb kétéltű. A Mexikóban élő axolotl lárvája válik ivaréretté. A foltos szalamandra hegyi erdők avarszintjében él, sárga foltos A tarajos gőte állóvizekben és lassú folyású patakokban él. A békák zömök testű kétéltűek. Az erős hátsó lábuk ugró láb A nyelvük elől lenőtt, erős, kivethető, ragacsos. A pipabéka nősténye a hátán hordozza utódait A dajkabéka a petéit habban a hátsó lábai között hordozza. A sárgahasú unka hegyvidéki, a vöröshasú unka síkvidéki

faj. A barna és a zöld varangy szemölcsös, szárazabb bőrrel rendelkezik A zöld levelibéka tapadókorongos lábaival tud megkapaszkodni a vízparti növényeken. A kecskebéka az egyik leggyakoribb faj hazánkban. A hüllők - változó testhőmérsékletűek - többségük megnyúlt testű - többségük farka jól fejlett - tüdővel lélegeznek - belső megtermékenyítésűek - általában tojással szaporodnak - a Nap melege költi ki általában - vagy a testükben kelnek ki (eleventojók) - közvetlen fejlődésűek (nincs lárvaalak) - többségük szárazföldi és ragadozó - felemás gyíkok - hidasgyík (tuatara) - egyetlen faja a csoportnak - Új-Zélandnál a Cook-szoros szigetein élnek - fél méteres - pikkelyekből álló taraj van a háti oldalon - szabadon álló hasbordái is vannak (ezek nem érintkeznek a gerincoszloppal) - pikkelyes hüllők - pikkelyek fedik főleg a testüket - gyíkok - megnyúlt testűek - 2 pár végtagjuk van - egyes fajoknál ezek

elcsökevényesednek (kígyószerű állatok) - lábatlangyík (törékeny kuszma) - tolólábuk van (nem tudják sokáig eltartani magukat a földtől) - repülőgyík - DK-Ázsia - bőrredő segítségével siklanak - közönséges agáma - Nyugat-Afrika - galléros gyík - Ausztrália - nagy nyaki bőrlebeny - két lábon futva menekül - tüskés gyík - Ausztrália - nagy kúp alakú tövisek a testen - tengeri gyík - Galapagos-szigetek - leguánféle - moszatokkal táplálkozik - lábatlan gyík - hazánkban előfordul - comodói sárkány - DK-Ázsia - 3 méteres is lehet - nyála mérgező a baktériumok miatt - kaméleonok - oldalról lapított test - nagy látótér - a fej síkjából kiálló szemgolyó (kúp alakban) - külön is mozgathatóak - kicsi szembogár - ujjai szembefordíthatóak - farka fogásra alkalmas - szemölcsös bőr - színüket tudják változtatni - nyelvük - hosszú - bunkós végű - ragacsos - gyors - közönséges kaméleon -

Dél-Spanyolország - kígyók - lábatlanok - megnyúlt testűek - fejen és hason szarupajzsok - állkapcsuk laza felfüggesztésű - áldozatukat egészben nyelik le - foguk rágásra alkalmatlan - méregfoguk lehet (a méregmirigy nyálmirigyből specializálódott) - barázdás - csöves - nyelvük villásan elágazik - az ajakrésen át öltögetik (szagolnak vele) - szemhéjuk összenőtt és átlátszó lett - ragadozók - többségük szárazföldi - tojással szaporodnak - vannak eleventojók is (viperák, boák, óriáskígyók) - óriáskígyó - Közép- és Dél-Amerika - 4-6 m - nincs méregfoga - anakonda - Dél-Amerika - 9-10 m - nincs méregfoga - siklófélék - vizisikló, rézsikló, erdei sikló - kobra (pápaszemes kígyó) – barázdás méregfog - viperafélék - gyorsan keskenyedő farok - keresztes és parlagi vipera, puffogó vipera – csöves méregfog - krokodilok - a legnagyobb ma élő hüllők - 4-6 méteresek - megnyúlt testűek - fej és törzs

hát-hasi lapított - farok oldalról lapított (mozgás és zsákmányszerzés) - lábaik rövidek (hátsó pár úszóhártyás) - testüket szarupajzsok fedik - fogmederben ülő fogak (van foggyökér) - tojásokkal szaporodik - van ivadékgondozás - gaviál (India) - nílusi krokodil (Afrika) - csukaorrú alligátor (Észak-Amerika) - kínai alligátor (Kína) - fekete kajmán (Közép- és Dél-Amerika - teknősök - teknő (páncél) - hátpajzs - mellvért - szaru - csont - járó- és evezőlábak - szarukáva a szájnyílás körül - tojással szaporodnak - 5 tengeri faj van - mocsári teknős (hazánkban is) - görög teknős (Al-Dunától délre) - ékszerteknős (Észak-Amerika) - óriás teknős (Galapagos-szigetek) - levesteknős (tengeri) - cserepesteknős (tengeri) A hüllők A hüllők változó testhőmérsékletű állatok. A többségük megnyúlt testű és a farkuk jól fejlett. Kivétel nélkül tüdővel lélegeznek Belső megtermékenyítésűek Általában

tojással szaporodnak, s a Nap melege költi ki azokat. Vannak olyan fajok, amelyek a testükben keltik ki tojásaikat, ők eleventojók. A hüllők közvetlen fejlődésűek, nincs lárvaalakjuk A többségük szárazföldi és ragadozó. A felemás gyíkok A csoport egyetlen mai faja a hidasgyík (maori nyelven: tuatara). Új-Zélandnál a Cook-szoros szigetein él. Kb fél méteres Pikkelyekből álló taraj van a háti oldalon Szabadon álló hasbordái is vannak, ezek nem érintkeznek a gerincoszloppal. Ez egy dinoszaurusz sajátosság. A pikkelyes hüllők A gyíkok A gyíkok megnyúlt testűek. Általában 2 pár végtagjuk van Tolólábuk van, s ezekkel nem tudják sokáig eltartani magukat a földtől. Egyes fajoknál ezek elcsökevényesednek Ilyen a nálunk is élő lábatlan gyík. A repülő sárkánygyík DK-Ázsiában él Bőrredő segítségével siklik. A közönséges agáma Nyugat-Afrika lakója A galléros gyík Ausztráliában fordul elő Nagy nyaki

bőrlebenyével próbálja támadóját elijeszteni. Időnként két lábon futva menekül el. A tüskés gyík ausztráliai faj Nagy kúp alakú tövisek vannak a testén A tengeri gyík a Galapagos-szigetek leguánja. Tengeri moszatokkal táplálkozik A comodói sárkány DK-Ázsia néhány szigetén fordul elő. 3 méteres is lehet Nyála mérgező a baktériumok miatt A kaméleonok A kaméleonok oldalról lapított testű állatok. A látóterük nagy, mert a fej síkjából a szemgolyó kúp alakban kiáll, s mert külön is mozgathatóak. A szembogaruk kicsi Ujjaik szembefordíthatóak, s farka fogásra alkalmas. A szemölcsös bőr színét tudják változtatni A nyelvük hosszú, bunkós végű, ragacsos és nagyon gyorsan kivethető. A közönséges kaméleon Dél-Spanyolországban él. A kígyók Lábatlan, megnyúlt testű állatok. A fejükön és hasukon szarupajzsok vannak Állkapcsuk laza felfüggesztésű, mert áldozatukat egészben nyelik le. A fogaik rágásra

alkalmatlanok. Méregfoguk lehet A méregmirigy nyálmirigyből specializálódott A méregfogak lehetnek barázdások vagy csövesek. A nyelvük villásan elágazik és az ajakrésen át öltögetik, hiszen ezzel szagolnak. A szemhéjuk összenőtt és átlátszó lett Ragadozók A többségük szárazföldi állat. Tojással szaporodnak, bár vannak eleventojók is (viperák, boák, óriáskígyók). Az óriáskígyó Közép- és Dél-Amerikában él. 4-6 méteresre is megnőhet Nincs méregfoga. Az anakonda Dél-Amerikában fordul elő A 9-10 méteres állatnak nincs méregfoga. A siklófélék közé tartozó vízisikló, rézsikló és erdei sikló hazánkban is él Az Indiában élő kobra (pápaszemes kígyó) barázdás méregfoggal rendelkezik. A viperafélék gyorsan keskenyedő farkukról felismerhetők. Az ide tartozó keresztes vipera, parlagi vipera és puffogó vipera csöves méregfogát használja áldozata megölésére. A krokodilok A krokodilok a legnagyobb ma

élő hüllők, átlagosan 4-6 méteresek. Megnyúlt testűek Fejük és törzsük hát-hasi lapított. A farkuk oldalról lapított, szerepük van mozgásban és zsákmányszerzésben. A lábaik rövidek, a hátsó pár úszóhártyás A testüket szarupajzsok fedik. A fogmederben ülő fogaiknak van foggyökérük A krokodilok tojásokkal szaporodnak Sok fajuk ivadékgondozó. A halat fogyasztó gaviál Indiában él A nílusi krokodil afrikai vizek és vízpartok lakója. A csukaorrú alligátor Észak-Amerikában, a kínai alligátor Kínában, a fekete kajmán Közép- és Dél-Amerikában él. A teknősök A teknősök teknője (páncélja) hátpajzsból és mellvértből áll. Az anyaga szaru és csont Járó- és evezőlábaik vannak. Szarukáva segíti a szájnyílás körül a táplálékszerzésüket Tojással szaporodnak. 5 tengeri teknősfaj van, pld levesteknős, cserepesteknős stb A mocsári teknős hazánkban is él. A görög teknős főleg Al-Dunától délre fordul

elő Az ékszerteknős észak-amerikai faj. Az óriás teknős a Galapagos-szigeteken él A madarak - mellső végtagjaik szárnyak - testüket toll fedi - pihetoll (pehelytoll) - nincs tollzászló - hőszigetelő - fedőtoll - kormánytoll - evezőtoll - van tollzászló - a hímek a színesebbek - elszórt bőrmirigyeik nincsenek - farktőmirigyük termel faggyút - csőrükkel juttatják a tollazatra - különösen a vízimadaraknál fejlett - állandó testhőmérsékletűek (40 fok feletti) - csőrük - két kávából áll - szaru az anyaga - alakja az életmódot kifejezi - fogatlan - csontjaikban levegő van (a futómadaraknál csontvelő van) - tüdejükhöz légzsákok csatlakoznak - nagy és jó szemük van - szimatolni nem tudnak - belső megtermékenyítésűek (a hímeknek nincs párzószervük) - tojással szaporodnak (kemény meszeshéjú) - maguk költik ki általában - lapos szegycsontúak - futómadarak - fejletlen repülőizmok - nincs taraj a szegycsontjukon

- strucc (Afrika és Arab-félsziget) - nandu (Dél-Amerika) - emu (Ausztrália) - sisakoz kazuár (Új-Guinea) - csíkos kivi (Új-Zéland) - szárnnyal evezők - szegycsontjuk tarajos - úszólábaik hátul ízesülnek, járás közben testük függőleges - evezőtollaik nincsenek (a szárnyon pikkelyszerű tollak) - császárpingvin - tarajos szegycsontúak - gólyaalakúak (fehér gólya) - flamingóalakúak (rózsás flamingó) - lúdalakúak (tőkés réce) - sólyomalakúak (kerecsen sólyom) - bagolyalakúak (uhu) - tyúkalakúak (hoacin) - darualakúak (koronás daru) - sirályalakúak (dankasirály) - papagájalakúak (hullámos papagáj) - harkályalakúak (nagy fakopács) - verébalakúak (vetési varjú) A madarak A madarak mellső végtagjai szárnyak. Testüket toll fedi A pihetollnak (pehelytollnak) nincs tollzászlója. Jó hőszigetelő a benne ragadt levegő miatt A fedőtoll, a kormánytoll és az evezőtoll tollzászlóval rendelkezik. Általában a hímek a

színesebbek A madaraknak elszórt bőrmirigyeik nincsenek. A farktőmirigyük termel faggyút, s a csőrükkel juttatják a tollazatra ezt a váladékot. Különösen a vízimadaraknál fejlett ez a nagy mirigy A madarak állandó testhőmérsékletűek (40 fok felettiek). A csőrük két kávából áll, s szaru az anyaguk Alakjuk az életmódot kifejezi. Fogatlan állatok Csontjaikban levegő van, de a futómadaraknál csontvelő tölti ki az ottani üregeket. Tüdejükhöz légzsákok csatlakoznak, ezek segítik a kettős légzést, tehát belégzéskor és kilégzéskor is átszalad a levegő a tüdejükön, s mindkét esetben történi gázcsere. Nagy és jó szemük van Szimatolni nem tudnak Belső megtermékenyítésűek, de a hímeknek nincs párzószervük. Olyan tojással szaporodnak, amely kemény meszes héjú. Általában maguk költik ki A lapos szegycsontúak A futómadarak fejletlen repülőizmokkal rendelkeznek. Ezért nincs taraj a szegycsontjukon. A strucc

Afrikában és az Arab-félszigeten él A nandu Dél-Amerika, az emu Ausztrália lakója. A sisakoz kazuár Új-Guinea esőerdőiben honos A szimatolni képes csíkos kivi Új-Zélandon él, üregekben költ. Tollazata inkább szőrzetre hasonlít A szárnnyal evezők A szegycsontjuk tarajos. Úszólábaik hátul ízesülnek, járás közben testük függőleges Evezőtollaik nincsenek, a szárnyon pikkelyszerű tollak vannak. A déli jeges területek lakója a császárpingvin. A tarajos szegycsontúak A tarajos szegycsontúak néhány ismertebb csoportja egy-egy példával: a gólyaalakúak (fehér gólya), a flamingóalakúak (rózsás flamingó), a lúdalakúak (tőkés réce), a sólyomalakúak (kerecsen sólyom) a bagolyalakúak (uhu), a tyúkalakúak (hoacin), a darualakúak (koronás daru), a sirályalakúak (dankasirály), a papagájalakúak (hullámos papagáj), a harkályalakúak (nagy fakopács), a verébalakúak (vetési varjú). Az emlősök - testüket szőr fedi -

tüske (keleti sün) - pikkely (tobzoska) - tülök (orrszarvú) - karom (hegyi gorilla) - pata (gnu) - bőrükben test szerte sok mirigyük van - egyesek tejmirigyekké alakultak - 2 pár végtagjuk az életmódnak megfelelően módosult - fogmederben ülő fogaik vannak - állandó testhőmérsékletűek - általában szárazföldiek - többségük elevenszülő (erszényesek is) - tojásrakó: kacsacsőrű emlős és hangyászsün - tojásrakó emlősök - tojással szaporodnak - nincsenek emlőik - hangyászsün - Ausztrália - szőr + tüskék - fogatlan csőrszerű ormány - hosszú és ragacsos nyelv - erős ásókarmok - termeszekkel táplálkozik - kacsacsőrű emlős - Kelet-Ausztrália és Tasmánia - széles és lapos szaruból álló csőrszerű állkapocs - patakparti üregekben él (2 tojást rak) - kisebb vízi élőlényekkel táplálkozik - erszényes emlősök - elevenszülők - utódaik nagyon fejletlenül jönnek a világra - emlőik vannak - Dél-Amerika és

Ausztrália - oposszum - koala - vombat - óriás vörös kenguru - erszényes farkas (kihalt) - méhlepényes emlősök - rovarevők (keleti sün) - bőrszárnyúak (repülő mókus) - denevérek (vámpír) - főemlősök (hegyi gorilla) - vendégízületesek (háromujjú lajhár) - nyúlalakúak (mezei nyúl) - rágcsálók (európai hód) - ragadozók (fennek) - fókalakúak (rozmár) - cetek (orka) - ormányosok (indiai elefánt) - páratlanujjú patások (zebra) - párosujjú patások (európai bölény) Az emlősök A testüket szőr fedi, de különlegesebb szaruképződmények is előfordulhatnak náluk. Ilyen a tüske (keleti sün), a pikkely (tobzoska), a tülök (keskenyszájú orrszarvú), a karom (hegyi gorilla), a pata (csíkos gnu). A bőrükben test szerte sok mirigyük van és egyesek tejmirigyekké alakultak. 2 pár végtagjuk az életmódnak megfelelően módosult Fogmederben ülő fogaik vannak. Állandó testhőmérsékletű állatok Általában szárazföldiek A

többségük elevenszülő, az erszényesek is. Tojásrakó a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün A tojásrakó emlősök tojással szaporodnak, s nincsenek emlőik. A hangyászsün Ausztráliában él. Szőrszálak és tüskék fedik testét Fogatlan csőrszerű ormányából hosszú és ragacsos nyelv ölthető ki. Erős ásókarmokkkal bontja meg a termeszvárakat: termeszekkel táplálkozik. A kacsacsőrű emlős Kelet-Ausztrália és Tasmánia lakója Széles és lapos szaruból álló csőrszerű állkapocs teszi jellegzetessé a testét leginkább. Patakparti üregekben él, s oda 2 tojást rak. Kisebb vízi élőlényekkel táplálkozik Az erszényes emlősök elevenszülők, utódaik nagyon fejletlenül jönnek a világra, emlőik már vannak. Dél-Amerikában és Ausztráliában élnek Ilyen az oposszum, a koala, a vombat, az óriás vörös kenguru és a 20. században kihalt erszényes farkas A méhlepényes emlősök néhány jellegzetes képviselőjét soroljuk itt

fel. A rovarevők közé a keleti sün, a bőrszárnyúak közé a repülő mókus tartozik. A denevérek érdekes tagja a várszívó vámpír. A főemlősök közül a veszélyeztetett hegyi gorillát kell megemlíteni Vendégízületes a háromujjú lajhár, nyúlalakú a mezei nyúl. A rágcsálókhoz sorolandó az európai hód, a ragadozókhoz a fennek. Fókalakú a rozmár, az orka pedig cet Az ormányosok közé tartozik az indiai elefánt, a páratlanujjú patások közé a zebra, a párosujjú patások közé az európai bölény