Medical knowledge | Diseases » A mutációs elmélet

A mutációs elmélet Avagy az orvostudomány egyik nagy tévedése Bár az orvostudományban elfogadott elméletek szerint rákot okozhatnak bizonyos vírusfertőzések is, (pl.: májrákot a hepatitis B, T-sejtes leukémiát a HTLV-1), többnyire mégis rákkeltő anyagokról (sugárzások, kémiai anyagok) beszélnek, melyek inaktiválják azokat a géneket, melyek a rák kialakulásához vezető génhibákat javítják. Az elmélet szerint rák akkor keletkezik, ha bekövetkezik a sejtmagban a DNS mutációja, és az évek során így kialakul egy daganat. Amennyiben ez a hipotézis helyes, egy ráksejt sejtmagját kivéve, és azt egy egészséges sejtbe beültetve ez utóbbi is elrákosodik. Ezt cáfolta Mc Kinney 1969-ben: Kicserélte egy leopárdbéka petesejtjének sejtmagját egy rákos sejt sejtmagjára. Ennek megtermékenyítése után mégis teljesen egészséges békák születtek. Emellet még több bizonyított tény is cáfolja a mutációs elméletet. Mégis a

rákbetegek több mint 90 %-át ennek az idejétmúlt elméletnek az alapján kezelik világszerte. A gyógyítás alaptézise is téves: „Pusztítsd el a daganato(ka)t, és meggyógyul a rákbeteg!” Sajnos, évente több millió rákbeteg halála bizonyítja, hogy a rák nem csak egy tumor, amit ki lehet irtani. Metasztázisok (áttételek) Ha daganatok alakulnak ki rövid idő alatt más szervekben is, azt mondják, a tumor metasztázist képzett, áttételek bukkantak fel. Az orvostudomány szerint a daganatsejtek a primer alaptumorból kerülnek a test másik részébe. Mielőtt elfogadnánk ezt az elméletet, érdemes néhány ellentmondást mérlegelni. 1. Ha a metasztázisok valóban a primer tumor utódsejtjei lennének, akkor hasonlítaniuk kellene az elődjeikre. Az áttételek azonban gyakran több különböző sejttípusból állnak 2. A hivatalos orvostudomány véleménye szerint állandóan keletkeznek a testünkben ráksejtek, melyeket az immunrendszerünk azonban

naponta elpusztít. Nem lenne akkor viszont az a logikus, hogy egy tumoreltávolító műtét után az immunrendszerünket erősítsük ahelyett, hogy teljesen tönkretesszük kemoterápiával és sugárkezeléssel? 3. Honnan lehet tudni, hogy azok a tumorsejtek, melyek állítólag az érpálya útján terjednek szét, a primer tumorból származnak, és nem olyan „sima” ráksejtek, melyek naponta képződnek? 4. Tegyük fel, hogy egy betegnek a májrákja agyi metasztázist képez Ha ezek a sejtek a májrákból származnak, akkor az illetőnek egy kis máj van az agyában? 5. Egy 1 cm³ nagyságú daganat kb 107374184 (több mint trillió) sejtből áll A tumorokat jelenleg 6-8 mm nagyság felett lehet diagnosztikai eszközökkel észrevenni. Egy 1mm³ nagyságú daganat már több mint egymillió sejtből áll. Egy ekkora tumornak az elmélet alapján már rég metasztázist kellet képeznie. Eszerint minden daganatnak már jóval a diagnosztizálásuk előtt áttételeket kell

adnia. (Örvendetes módon ez mégsincs így) 6. Ha a metasztázist kialakító sejtek csak úgy vándorolnak testben, hogy aztán valahol megtelepedjenek, miért történik ez majdnem mindig csak a májban, tüdőben, fejben és csontokban? Miért nem kísérel erre magyarázatot találni az orvostudomány? 7. Még a tumorsejtek mennyisége sem határozza meg, hogy a daganat áttétel képzésére hajlamos e vagy sem. – Erre a döbbenetes eredményre vezetettMichael F Clarke kutatócsoportja az USA-ban. Kutatásaik során 9 mellrákos nő tumorszövetéből sejteket izoláltak. A különböző típusú ráksejteket hibás immunrendszerű egerekbe injekciózták Az érdekes eredmények szerint némelyik sejttípusból már 100-200 sejt bevitele is rákot okozott az egereknél, míg más típusúakból több ezernyi sem vezetett daganatos megbetegedéshez. Ez annyit jelent a laikusok számára, hogy a híres jelmondat: „Minél hamarabb meg kell operálni, mielőtt a rák

szétszóródik” – nem igaz, mert a metasztatis képző hajlam nem a ráksejtek mennyiségétől, vagyis nem a tumor nagyságától függ. A helyzet az, hogy a mikrometasztázissal kapcsolatos ismereteink olyan feltételezéseken alapulnak, melyek nincsenek bizonyítva. Mégis, a rákgyógyítás tudományosan elismert és egyedül finanszírozott formái (kemo- és radioterápia) kizárólag a tumorok és a metasztázisok irtását jelentik, akár a rákbeteg ember elpusztítása árán is. A mutációs elméletnek a hátterében rejtőző tévedés az ok és hatás felcserélése egy folyamaton belül. Ugyanis a patológiai vizsgálatok során kimutatott változások a sejtmag méretében, a sejt és plazmájának nagyságában és formájában, mely eltéréseket ugyan együtt kell említni a sejt DNS-ében és RNS-ében bekövetkezett génmutációval, nem ezek okozzák, hanem a sejtek alkalmazkodása egy megváltozott, beteg sejtkörnyezethez. Ezeket az ún.

miliőváltozásokat, melyekért a helytelen táplálkozás, a környezeti mérgezések éppúgy, mint sok egyéb más tényező felelőssé tehető, tekinthetjük inkább a rákbetegség valódi okának. Egy ilyen, normál sejtek számára halálos közegben csakis a megváltozott feltételekhez alkalmazkodó, morfológiai felépítését is megváltoztatni hajlandó sejt maradhat életben. Tehát a patológusok által differenciálatlan rosszindulatú ráksejtek főbűne pusztán annyi, hogy a halál helyett a túlélést biztosító átalakulásokon mentek át. Sajnos, annak ellenére, hogy ilyen vizsgálati eredményekre jutnak újra és újra egymástól függetlenül is a kutatók, a médiákban és az orvosi rendelőkben egy hangot sem hallani a témáról. Kisebb közönségű szakmai folyóiratokban megjelennek ugyan ezekről a vizsgálatokról publikációk, néha-néha nagyobb közönség hallhat olvashat az onkológia jövőjében bekövetkező hatalmas fejlődésekről -

ilyen meg ilyen áttörő eredmények miatt, azonban a helyzet évtizedek óta semmit sem változik: Az onkológia egy elavult szemlélet alapján károsítja visszafordíthatatlanul rákbetegek millióinak szervezetét – állítólag a rosszindulatú tumorsejtek pusztítása miatt