Commerce | External trade » Molnár Melinda - Magyarország és Lengyelország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata a KGS-től napjainkig

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai üzleti ismeretek szakirány MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG GAZDASÁGIKERESKEDELMI KAPCSOLATAI A KGST-TŐL NAPJAINKIG Készítette: Molnár Melinda Budapest, 2004 2 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 5 2. Lengyelország: a társadalmi-gazdasági fejlődés néhány vonása 7 3. A magyar-lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok a KGST 40 éves fennállása alatt 9 3.1 A KGST megalakulásának körülményei 9 3.2 A KGST- országok gazdaságpolitikájának általános jellemzői 10 3.3 A magyar - lengyel kereskedelmi kapcsolatok orientációja a KGSTben 12 3.4 A KGST válságának hatása a gazdasági és kereskedelmi együttműködésre 14 4. Magyar-lengyel együttműködés a CEFTA tükrében 15 4.1 A rendszerváltás eredménye a kétoldalú áruforgalomra 15 4.2 A CEFTA létrejötte 17 4.3 Nem vámjellegű akadályok a magyar-lengyel kereskedelemben 19 5. Magyar-lengyel kereskedelem 1990-1997 között 20 5. 1 Felszálló

ágon a kétoldalú kereskedelem (1992-1997) 22 5.2 A CEFTA működése beváltotta a hozzá fűzött reményeket 30 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. „A viták és problémák ellenére kedvezően alakultak gazdasági kapcsolataink” 33 6.1 Feszültségek a CEFTA- n belül 36 6.2 A lengyel-magyar kereskedelmi forgalom determinánsai a 2000 évben 39 6.3 Több év után újból fellángolt a kereskedelmi vita 45 7. A magyar-lengyel külgazdasági kapcsolatok alakulása az utóbbi években 48 8. Befejezés 52 9. Ábrák és táblázatok jegyzéke 55

10. Irodalomjegyzék 57 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Bevezetés „Az ezeréves magyar-lengyel kapcsolatokat mindenkor szívélyes barátság és mély rokonszenv hatotta át. Alig volt példa, hasonlóra a nemzetközi kapcsolatok történetében Ezt a barátságot a tapasztalatok és a közös sors szülték, fennmaradt jóban-rosszban, s teljes erővel, valódi jelentőségében nyilatkozik meg napjainkban.”1 Lengyelország a politikai érdekek és célok egybeesését figyelembe véve a keletközép európai régióban Magyarországhoz legközelebb álló

ország, amely egyben hazánk egyik legfontosabb stratégiai partnere is. „A két országnak van közös múltja, amely már több mint 100 évvel ezelőtt összefonódott. A 2 országnak voltak közös uralkodói, (pl Nagy Lajos) tartottak közös királytalálkozókat, mélyen érintette őket az 1848-49-es forradalom, illetve az I. világháború A II világháború alatt Magyarország többszázezer lengyel menekültet fogadott be majd szovjet megszállás, a KGST-tagság, az 1956-os forradalom, a mintegy negyven éves tervgazdaság és politikai diktatúra okozta lemaradás, közös jelene a CEFTA tagság és a Visegrádi Négyek újjáélesztésére való törekvés, a mindketten tagjai a NATO-nak; a társult viszony az Európai Unióval illetve közös jövője a 2004. májusi Európai Uniós csatlakozás”2 Így formálódik a két nemzet kölcsönös viszonyának merőben új, megváltozott tartalma és ennek az új viszonynak állandó kísérő mozzanata a múltra, a

közös hagyományokra való emlékezés. Véleményem szerint kiemelkedő a téma aktualitása, mert a szomszéd országokkal (második körbeli szomszédokkal is) való gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a magyar külgazdaság egyik központi kérdése. A statisztikai adatok viszont nem támasztják alá ezt a feltevést. Lengyelország a kereskedelmi partnerek sorában csak a 15 helyet éri el, ami a földrajzi közelséget, a piac nagyságát és a kedvező szállítási lehetőségeket figyelembe véve messzemenőleg nem kielégítő hely. A következőkben egy pár gondolattal szeretném bemutatni a szubjektív okokat, amiért ezt a témát választottam. A szubjektív okok természetesen saját benyomásaimon és tapasztalatiamon alapulnak. Széles körű baráti kapcsolataim révén többször is megfordultam Lengyelországban, -illetve az Egyesült Államokban is volt szerencsém jó néhány lengyel 1 Dávid Katalin: A barátság ezer éve.

Magyarország-Lengyelország, 1979 5oldal 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. embert megismerni-, s mindannyiszor meglepődve vettem tudomásul mennyire alacsony szinten vannak kereskedelmi kapcsolataink: az áruházak polcai csak nagyritkán volt lehetőségem egy-egy kiváló minőségű magyar terméket megpillantani (a magyar bor is ritka vendég a lengyel boltokban) Magyar terméket hirdető reklámot sem az elektronikus, sem a nyomtatott médiában nem véltem fölfedezni. Dolgozatommal szeretném honfitársaim -megítélésem szerint- nem túl pozitív

hozzáállását a lengyel néphez valamelyest javítani. Feltevésemet arra alapozom, hogy a személyes kapcsolatok ápolását a lengyel nép nagyon fontosnak tartja. Ez derült ki a lengyel – magyar baráti társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett előadáson Poznanban, amin lehetőségem nyílt részt venni, és amelyről később a Világgazdaság mellékletében is olvastam. A következő idézet is onnan való: „A lengyelek egyetlen testvérnépüknek és igaz barátjuknak a magyarokat tartják”3. mondta a társaság elnöke ünnepi beszédében Erről sajnos mi hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A diplomamunkában bemutatom Magyarország és Lengyelország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a KGST szervezeti keretein belül, majd a rendszerváltás és gazdasági újjáépítés évtizedeiben, kitérve az egyes országokban végrehajtott reformok összehasonlítására, jellemezve a két ország gazdasági berendezkedésének

sajátosságait és hasonlóságait továbbá a CEFTA- n belül folytatott kereskedelmet, majd az Európai Unióba vezető úton lebonyolított gazdasági együttműködést a 2003-as év első félévével lezáróan. Arra is próbálok rávilágítani, a két ország más országokkal, ország csoportokkal lebonyolított áru- és termékforgalmának összehasonlításával, hogy bár „természetes piacai vagyunk egymásnak”, és kapcsolataink sikertörténetnek számítanak mégsem használjuk ki gyümölcsözően ezt a helyzetet Mivel a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak valamennyi területre kiterjedő összehasonlítása túllépné a terjedelmi korlátokat, ezért a vizsgálódást a következő kérdésekre történő elemzésre szűkítettem: 2 www.lengyelorszaghu/-a lengyel nagykövetség honlapja A Világgazdaság Lengyelország melléklete 1998. november pp23 3 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Az országok mindenkori gazdasági helyzetének, állapotának hatása a kétoldalú áruforgalomra ♦ Az export, import növekedés dinamikája illetve a csökkenő tendenciák bemutatása ♦ Kivitel, behozatal termékösszetételének változása ♦ A két ország más országokkal, ország csoportokkal folytatott kereskedelmének összehasonlítása 2. Lengyelország- a társadalmi-gazdasági fejlődés néhány vonása Lengyelország több mint ezer éve Európa része. Az ország 311 700ezer négyzetkilométerét 40 millióan lakják. Terület és népesség tekintetében a legnagyobb értéket tudhatja

magáénak. Az átalakulási folyamatban az első időszakokon már túljutott a lengyel gazdaság azzal, hogy 1996-ban csatlakozott az OECD-hez. Az államhatalom legfelsőbb szerve a szejm (nemzetgyűlés), amelynek képviselőit négyévenként választják meg. A szejm mellett a második vezető hatalmi szerv az Államtanács, amelynek tagjait a nemzetgyűlés saját képviselői közül választja meg. A legfelsőbb államigazgatási szerv a Minisztertanács. Lengyelország a KGST országok között számos történelmi, más országokétól eltérő sajátosságot mondhat magáénak. Nyersanyag ellátottsága a KGST országok között a legjobb A politikai sajátosságok közül a legjelentősebb a lengyel-szovjet viszony alakulása, a lengyel parasztság magatartása, a lengyel nemzeti öntudat és annak fejlődése. A népi Lengyelország a háború és a német megszállás következtében szétrombolt gazdaságot örökölt. Az iparvállalatok 65%-a teljesen vagy jelentős

mértékben üzemképtelen volt. A gazdaság helyreállításának nagy munkáját, -amely a lakosságtól jelentős erőfeszítést kívánt- lényegében 1949-re befejezték. 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A társadalmi-gazdasági fejlődés menetét könnyen nyomon követhetjük akkor, ha a megtett út főbb jellemzőit, az egymást követő népgazdasági tervek szerint szakaszokra bontva tekintjük át. Így a következő szakaszok különböztethetők meg: ♦ -1947-49 évi 3 éves terv: célul tűzte ki a szocialista iparosítást és a szocializmus alapjainak

lerakását ♦ -1950-55. évi 6 éves terv ♦ -1956-60. évi első ötéves terv: legfőbb feladata volt a meglévő aránytalanságok felszámolása, egyensúly teremtése a gazdaságban ♦ -1961-65. évi második ötéves terv keretében az iparosítás új, magasabb szakaszba lépett ♦ -1966-70: a hatvanas évek második fele a lengyel gazdasági és politikai élet nehéz szakasza volt, a gazdasági struktúra elmaradottságának következtében. ♦ 1971-75: az erre az időszakra szóló ötéves terv nagy figyelmet szentelt a szocialista társadalmi célok és az elérésüket szolgáló gazdasági feltételek szoros összekapcsolásának. Lengyelország már 1971-ben az úgynevezett aktív hitelpolitika útjára lépett, ami anyagilag a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérleg jelentős import többletében öltött testet. Az ország külkereskedelmi mérlege a hetvenes évek első felében kedvezőtlenül alakult: a növekvő importot a lengyel gazdaság nem tudta

megfelelő exportbővüléssel ellensúlyozni. ♦ 1976 decemberében fogadta el a szejm a következő ötéves tervet ami célul tűzte ki az élelmezési helyzet javítását illetve a piaci igények kielégítését. Lengyelország a 70-es, 80-as évek során jelentős adósságot halmozott fel, amit a 80-as évek alatt nem törlesztettek. Lengyelországban a gazdasági válság már a nyolcvanas évek elején jelentkezett. 1991 decemberében a szükségállapot elrendelésekor az ország nemzetközileg elszigetelődött. A rendszerváltás idejére a lengyel gazdaság mélypontra került, az infláció 200 százalék felé emelkedett. 1990 januárjában vette kezdetét, a Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter nevével fémjelzett sokkterápia, ami a piacgazdaságra való átállást vette célba. 1992-től a lengyel gazdaság növekedésnek indult, 1995-re pedig növekedési üteme Európában a leggyorsabb volt. A gazdaság növekedési üteme 1995-97 között még átlagosan 6,

6%-os volt, ám 1998-tól kezdve visszaesés tapasztalható. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A politikusok alapfeladatuknak tekintették olyan magas és tartós növekedési ütem megalapozását, amely lehetőséget biztosított az ország modernizálására, a civilizációs haladásra és az állampolgárok életszínvonalának növelésére. Átszervezték a hagyományos ipar néhány fontos ágazatát (hajóipar, kohászat, szénbányászat és hadiipar). Csökkentették az állam szerepét a gazdaságban és a társadalmi életben. A lengyel gazdaság

helyzetének a nemzetközi szakmai megítélésében a pozitív, összecsengő vélemények dominálnak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) az úgynevezett átmeneti gazdaságokról készült 1996-os jelentése arra következtetésre jut, hogy a 22 volt szocialista ország közül egyedül Lengyelország teljesítménye haladta meg 1996-ra a rendszerváltás előtti utolsó év -1989- eredményét. 3. A magyar-lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok a KGST 40 éves fennállása alatt 3.1 A KGST megalakulásának körülményei A KGST megalakulásának körülményei, fejlődése elválaszthatatlanok a szocialista világrendszer kialakulásától és világgazdasági szerepének növekedésétől, emellett azonban a világgazdaság általános fejlődési folyamatához is sok szállal kapcsolódnak. Mivel a tőkés országok diszkriminációs gazdaságpolitikát folytattak a Szovjetunió és az európai népi demokratikus államok ellen, a

hagyományos gazdasági kapcsolatok hirtelen megszakadtak. Ez fejlődésüket veszélyeztette, hiszen egymás közti kapcsolataik, bár gyors fejlődésnek indultak, még nem váltak uralkodókká és gazdasági adottságuknál, méretüknél fogva nemzetközi kapcsolatok nélkül csak igen lassan fejlődhettek. A KGST megalakulásáról szóló határozatot 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői fogadták el a Moszkvában tartott gazdasági tanácskozáson. Még 1949-ben csatlakozott Albánia, 1958-ban a 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Német Demokratikus Köztársaság, 1962-ben Mongólia és 1972-ben Kuba lett a tagja. A Vietnami Szocialista Köztáraságot 1978-ban vették fel a szervezetbe. A KGST a tervgazdaságot folytató szocialista országok történelmileg első gazdasági közössége. Az alapokmány szerint a KGST célkitűzése, hogy a „tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelését és a népek jólétének állandó növekedését.” 4 3.2 A KGST-országok gazdaságpolitikájának általános jellemzői 54 évvel ezelőtt a KGST szervezetét létrehozó tagországok helyesen ismerték fel, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági céljaikhoz vezető

utat megkönnyíti a nemzeti célok elérését nagyban, segíti a nemzetközi összefogás a gazdaságban. A nemzetközi összefogás sokat ígérő gazdasági programok kidolgozásának és végrehajtásának biztos háttere lett. Kibővültek a beszerzési és értékesítési szférák, a hosszabb távra szóló egyezmények pedig megalapozták majd megszilárdították a gazdasági fejlődést, lehetőséget teremtettek a nemzeti erőforrások legcélszerűbb kiaknázására, az egyes országok szükségleteit meghaladó mértékű kapacitások kiépítésére. Ezekkel a lehetőségekkel a KGST tagországok jól éltek. 1950 és 1970 között nemzeti jövedelmük 7, 6-szorosára, ipari termelésük, több mint 11-szeresére növekedett. Ugyanezen időszakban a fejlett tőkés országok nemzeti jövedelme 3,2-szeresére, ipari termelésük pedig 3,4-szeresére nőtt. 1980-ig (30 év alatt) a KGST a világ legdinamikusabban és legkiegyensúlyozattabban fejlődő gazdasági

közösségévé alakult. Jellemző rá, hogy 1980-ban a világ ipari termelésének több mint egyharmadát mondhatta magáénak. A tagországok a bizonyos időközönként megtartott kongresszusukon a következő feladatok megvalósítását tartották a legfontosabbnak: „a nemzetközi gazdasági kapcsolatok továbbszélesítése, az életszínvonal sokoldalú javítását, a nemzeti jövedelem tervezett 4 Meisel Sándor: A KGST 30 éve 1979, pp.9 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. növekedési ütemével összhangban a külkereskedelmi forgalom magasabb

növekedési ütemét.”5 1. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom növekedési üteme (százalék) 1975-BEN 1980. ÉVI TERV 1970=100* 1975-HÖZ VISZONYÍTVA Bulgária 118 60 Csehszlovákia. 81 35-37 Kuba 158 - Lengyelország. 165 48 Magyarország 101 45-50 Mongólia 89 40-45 NDK 88 50 Románia 132 90-101, 5 Szovjetunió 130 33, 5 ORSZÁG Forrás: Mosóczy Róbert: A KGST országok gazdaságpolitikája (1976-80) 1979, pp. 47 * folyó áron * szocialista országokkal A KGST országok gazdasági fejlődésében dinamikus szerepet töltött be a külkereskedelem összvolumene: ez 1976-ban 142 és 1977-ben 158 milliárd rubel volt. Magyarország esetében a külkereskedelem 1980-ban 1975-höz viszonyítva 45-50%kal, míg Lengyelországban 48%-kal bővült. Bővültek az országok egymás közötti kapcsolatai is (Románia külkereskedelmi forgalma 90-101 százalékkal növekedett), szélesedtek a műszaki-tudományos és kereskedelmi kapcsolatok

a fejlődő országokkal legdinamikusabban a külkereskedelmi forgalom az iparilag fejlett országokkal nőtt. 5 Mosóczy Róbert: A KGST országok gazdaságpolitikája (1976-80) 1979, pp. 5 11 és a http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.3 A magyar- lengyel kereskedelmi kapcsolatok orientációja a KGST-ben A magyar-lengyel kapcsolatok a második világháború előtt igen alacsony színvonalon álltak. A háború után a Szovjetuniót követően Lengyelország létesített először kereskedelmi kapcsolatot Magyarországgal. Magyarország és Lengyelország 1919-ben

vette fel egymással diplomáciai kapcsolatot. Az aláírt kétoldalú szerződések közül a legfontosabbak: ♦ 1992-ben lépett hatályba a két ország közötti alapszerződés ♦ a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok államközi, jogi kereteit az 1992-ben aláírt beruházás-védelmi és a kettős adózás kizárásáról szóló megállapodás, valamint a szállítmányozási, kombinált áruszállítási és CEFTA egyezmények határozzák meg ♦ a két ország rendelkezik közös vízummentességi megállapodással, tudományos, technológiai, állategészségügyi egyezménnyel 1947-ben írtuk alá az első éves kereskedelmi megállapodást. Az ötvenes évektől kezdve már ötéves hosszú lejáratú megállapodások alapján bonyolódik le a két ország közötti árucsere. Az ötvenes évek közepén a magyar exportnak több mint a fele ipari késztermék, főleg gép és berendezés volt, lengyel export, döntő hányadban energiahordozókból és

alapanyagokból állt. 1958-ban megalakult a magyar-lengyel gazdasági és együttműködési állandó bizottság, amelynek feladata az volt, hogy feltárja a 2 ország gazdasági kapcsolatai bővítésének további lehetőségeit. A bizottság működésének eredményeként már 1958-1965 között háromszorosára növekedett a két ország közötti árucsere. 1959-ben kormányközi egyezménnyel létrehoztuk a Haldex Magyar-Lengyel részvénytársaságot, amelynek célja a lengyel területen keletkezett meddőhányók kőszéntartalmának visszanyerése volt. A hatvanas évek végére a gépválaszték dinamikus bővülése a forgalom további növekedését eredményezte. 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarországon a hetvenes években már több olyan ipari létesítmény üzemelt, amelynek berendezéseit Lengyelországból importáltuk. A gépek mellett fontos tételei maradtak az áruforgalomnak az alapanyagok és energiahordozók, amelyek részaránya az árucserében mintegy 30-35%. Az 1971-75. évre szóló kereskedelmi megállapodás forgalmi előirányzatait (1,4 milliárd rubel) túltejesítettük. Az egyezmény alapján előirányzott forgalomban jelentősebb volument képviselő termékek a következők votak: ♦ A magyar exportban: szerszámgépek, vendéglátó ipari berendezések, könnyűipari gépek, vegyipari berendezések. ♦ A lengyel exportban: tengeri hajó, szerszámgépek, útépítő gépek. Magyarországon a nyolcvanas évek első felében viszonylag lassú növekedés volt, Lengyelországban a

visszaesés már ekkor megkezdődött. Az ezt követő időszakban azonban lényeges csökkenés mutatkozott, amely már a nyolcvanas évek első felében is-elsősorban a beruházásokban- jelentkezett. Magyarországon a külkereskedelmi forgalom egyenlege negatívvá vált. Az is jellemző, hogy a fejlett, tőkés országok aránya a vizsgált országok kivitelében 20% vagy akörüli volt. A kereskedelem legnagyobb része a volt KGST országokkal bonyolódott. Az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom egyenlege –27 millió dolláros negatívumot jelzett hazánkban. Jól látható, hogy míg Magyarországon a nyolcvanas évek első felében viszonylag lassú növekedés volt, Lengyelországban a visszaesés már ekkor megindult. Magyarország esetében a nyolcvanas évek második felében a külkereskedelmi forgalom egyenlege negatívvá vált, és a kivitel aránya a behozatalhoz 97, 2%-os volt, ellentétben Lengyelországgal, ahol sokkal egészségesebb volt a forgalom

egyenlege. (2 sz táblázat) 2. sz táblázat: Az átalakulás előtti helyzet Magyarországon és Lengyelországban MUTATÓ Az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez (%) ÉV, IDŐSZAK 1987 LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG 48, 3 13 48, 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A nemzeti jövedelem indexe (%) Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom egyenlege, (USA) dollár A kivitel arány a behozatalhoz nemzeti valutában, (%) A fejlett, tőkés országok arány a kivitelben, (%) 1987/80 103, 0 112, 0 1987 34 -27 1987 112, 8 97, 2 1987 20, 6 20, 0 Forrás:

Felzárkózás Európához 1990-95, KSH 1996, pp.8l 3.4 A KGST válságának hatása a gazdasági és kereskedelmi együttműködésre Bár a KGST-n belüli cserekereskedelem nagyfokú biztonságot nyújtott, azonban ennek a következménye egy mindenáron kielégített, igénytelen mennyiségi szemléletű forgalom lett. Ezen kívül, az egyes tagországokon belül akkortájt kialakult berendezkedés is nagymértékben letorzult gazdasági struktúrát, hatalmas államadósság felhalmozódást, inflációt, a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országoktól való elszigeteltséget, életszínvonalbeli jelentős visszaesését eredményezett. Az 1980-as évek II felétől megkérdőjeleződött az integráció működőképessége. Amikor már több volt szocialista országban összeomlott a rendszer megszüntették. Ezzel egyidejűleg számos, jól bejáratott piac veszett el, s ezt tetézte a Szovjetunió felbomlása 1992. decemberében Egyértelművé vált a külgazdasági

irányváltás égető szükségessége, azaz hogy a túldimenzionált és erőltetett kelet-európai kereskedelmet részben fel kell cserélni a fejlett ipari országokkal való kereskedelemre. Ezért is mindinkább a tervgazdaságból a liberális piacgazdaságra való áttérés kellett, hogy az elsődleges célkitűzés legyen mivel csak a jól működő piagazdaságok képesek a hatékony együttműködésre. Felerősödött a külkereskedelem liberalizálásának folyamata, már a 80-as évtized II. felében Az elmúlt rendszer utolsó 5 évében az integráció országai jelentősen növelték a szervezeten kívüli kereskedelmük volumenét, ami cserekereskedelem erőteljes visszaesésével járt szükségszerűen együtt. Külgazdasági kapcsolatainkban a szocialista országoktól a fejlett ipari 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. országok felé való súlyponteltolódás 1968 után kezdődött, hiszen ekkor vezette be kormány az új Gazdasági Mechanizmust, ami nagyobb mozgásteret adott a magyar külpolitikának. Az 1990-es évben külkereskedelmünk 75 százalékát folytattuk az iparilag fejlett országokkal (ami nagy előrelépés az 1980-as évhez képest) bár 1950 és 60 között még százalékos volt ez az arány, míg a volt KGST államokkal folytatott árucserénk 25 százalékkal esett vissza (45 százalékról 20 százalékra) 1990-re. A fejlődőkkel való kereskedelmünk az összvolumen mindössze 5-10 a százalékát tette ki a KGST fennállása alatt. A KGST-belüli kereskedelem 1960 és 70 között érte el

csúcspontját és 1990-re már csupán az összforgalom 20% százalékát tette ki. Ezt hivatott bemutatni a következő táblázat: 3. sz táblázat: Magyarország külkereskedelmének százalékos megoszlása (1950-90) IPARILAG FEJLETTEK VOLT KGST A FEJLŐDŐK 1950 90 10 - 1960 20 75 5 1970 30 60 10 1980 50 45 5 1990 75 20 5 Forrás: Bereczky Norbert: A közép-kelet európai országok gazdaságai és a közöttük létrejött kapcsolatok alakulása, Diplomamunka, KKF 1997, pp.8 4. Magyar-lengyel együttműködés a CEFTA tükrében 4.1 A rendszerváltás eredménye a kétoldalú áruforgalomra A gazdasági és társadalmi rendszerváltás megrázkódtatást okozott mindkét országban. A kilencvenes évtized első éveiben az átalakulással együtt járó meredek 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. teljesítmény-visszaesés következett be. A GDP négy év alatt a hetvenes évek közepének szintjére esett vissza Magyarországon. A lengyel recesszió is megrázó mértékű volt, az átalakulás háromjegyű inflációval kezdődött (Magyarországon 29% körüli volt) A gazdasági teljesítmény szempontjából 1993 volt a rendszerváltást követő időszak mélypontja, a GDP 18%-kal volt kisebb, mint 1990-ben. Az időszak további fontos jellemzője a magas infláció, a romló életszínvonal, továbbá a munkanélküliség gyors felfutása. A mezőgazdaság és az építőipar GDP-hez való hozzájárulása négy év alatt mintegy a harmadával csökkent, az iparé pedig 27%-kal lett kisebb. Ebben jelentős

szerepe volt az export 25%-os csökkenésének hazánkban. Lengyelországban a rendszerváltozási visszaesés a többiek előtt csaknem egy évvel indult el, és így az ország nem az 1991-es esztendőben szenvedte el a legnagyobb csökkenést, hanem már azt megelőzően. Lengyel földön a bruttó hazai termék volumene 1991-ben 1990-hez képest 7 százalékkal esett vissza, a külkereskedelmi forgalom egyenlege, pedig 689 milliós negatívummal zárult 1991-ben az előző évhez képest. A reálbérek-keresetek indexe 1989-hez viszonyítva 24, 4%-kal volt kevesebb. Mindkét országra erősen hatott a Szovjetunió kibontakozó gazdasági szétesése, s annak részeként az oda irányuló export után esedékes fizetés elmaradása s az onnan esedékes szállítások bizonytalanná válása. Ez önmagában is felgyorsította a KGST megszüntetését Távlati következményei súlyosaknak bizonyultak térségünkre nézve: műszaki lemaradásunk és gazdaságainkat összekuszáló

ésszerűtlenségek egyik meghatározó tényezője a KGSTszakosodás és a KGST- árrendszer volt. Megszűnése mégis nagy megrázkódtatásokkal járt A sokkot lehetett volna ugyan tompítani áthidaló megoldásokkal, ha a térségbeli gazdaságok mindegyike és maga szovjet gazdaság nem egyszerre került volna ebbe a helyzetbe. A Szovjetunió hirtelen dezintegrációja, majd a FÁK országainak-s a számukra legfontosabb Oroszországnak 1990-92 között felszínre törő válsága azt jelentette, hogy a volt szovjet térség radikálisan csökkenteni kényszerült behozatalát. Az orosz összbehozatal 1991-ben csak nem felére esett vissza, és negyedével zsugorodott kivitele a belső termelési és gazdálkodási gondok hatására. Kiviteli lehetőségeink sorvadása hazánkat és persze a lengyeleket is súlyosan érintette mind a megszokott behozatalunk kétségessé és ezen közben drágábbá válása. Összefoglalva a keleti kereskedelem hirtelen összeszűkülése

számos nagyvállalatot, sőt egész ágazatokat hozott nehéz helyzetbe. Közös jellemzője volt vizsgált nemzeteknek a túlfoglalkoztatás, eltérő volt viszont gazdasági és szervezeti struktúra: Magyarország rendelkezett a legerősebben centralizált gazdasági szervezetekkel és az ipari nagyvállalatok aránya is itt volt a legmagasabb. 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kilencvenes évtizedbe érve bekövetkező gazdasági válságjelenség megoldása felé tett lépések során a piacosodásra való törekvésekben megtett útjuk nagyjából párhuzamosnak

mondható. Közös momentumként említhető külgazdasági orientációváltásuk is Szinte egy időben merült fel a Szovjetunió megszűnésének következményeiből fakadó nehézségek után a nyugat-európai közeledés szükségessége-nem elhanyagolandó tény, hogy az államok különkülön gyengébb pozícióban voltak. Magyarország nyitottságát mutatja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években fokozatosan érdeklődtünk, majd beléptünk a legfontosabb nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi intézményekbe, így 1973-ban csatlakozott Magyarország a GATT-hoz, 1982 óta pedig a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak lettünk tagjai. 1990-től kezdve dinamikusan nőtt a magyar kivitel és a behozatal. A vizsgált országok között fennálló kereskedelmi kapcsolatok hanyatlásának sikerült gátat szabni együttműködésünk új mederbe terelésével. 1991-92-ben egyedülálló lehetőség kínálkozott számunkra. A nagyhatalmak, a Hetek, illetve az

európai integrációk is támogatták ezt a folyamatot. „Őszintén hiszem, hogy parlamenti demokrácia, a piacgazdaság és a fejlett világban kialakult normarend érték nemzeteink számára, amelyet meg fogunk tölteni értékeinkkel és prosperitással. A gazdaságot és a társadalmat nem lehet rendbetenni, különösen nem lerendezni. Csehország, Lengyelország és Magyarország átalakulása éppen azt mutatta meg, hogy a gazdasági és társadalmi vezetésnek a megoldható feladatokat kell megoldania az ország népét hagynia, kell elhelyezkednie az új viszonyok között a külvilág, nyújtotta, esélyeket meg kell ragadnia, a veszélyes és káros hatásokat, pedig a lehető legkisebbre kell csökkentenie.”6- írta Bod Péter Ákos az EBRD akkori igazgatója egy tanulmányában 4.2 A CEFTA létrejötte 1989-ban Brezinski az USA-beli nemzetbiztonsági tanácsadó vetítette fel egy lengyel-cseh-szlovák együttműködés lehetőségét, amelyet lengyel javaslatra

Magyarországgal kibővítettek. Ezt követte a Németh-kormányzat úgynevezett kisintegrációs javaslata majd nem 6 Mario I. Blejer, Fabrizio Coricelli: 3 ország, 3 történet, 3 szereplő -Rendszerváltozás Kelet- Közép Európában 1997, pp.206 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. sokkal később Havel elnök fogalmazott meg egy hasonló koncepciót Pozsonyban. 1990 őszén Lengyelországban újították fel a javaslatokat. Ezek tekinthetők a közvetlen előzményeknek A regionális együttműködés egyik lehetséges formájaként felvetődött a Kelet-európai

Pénzügyi Unió terve, egy klíringunió keretében. Ezt a javaslatot a klíringrendszer miatt elutasították. A legcélszerűbbnek tűnő integrálódási forma a 3 ország közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozása volt. 1991 november 30-án elfogadták azt az alapelvet, amely szerint a vámok és mennyiségi korlátozások lebontása kölcsönösen történik 10 év alatt. Felgyorsultak a tárgyalások, amikor kiderült, hogy az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodások miatt egymás piacon versenyhátrányba kerülünk. Végül 1992. december 21.-én Krakkóban aláírták a Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) továbbá egy közös nyilatkozatot (cseh kérésre) amelyben megfogalmazták, hogy a felek tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a teljes vámmentesség a tervezett 8 év helyett 5 év legyen. A Közös Nyilatkozatban foglaltak teljesítését szem előtt tartva a 4 oldalú egyezetések a Megállapodás 1993.

március 1-i hatálybalépésével kezdődtek meg a 4 ország külgazdaságáért felelős minisztériumai között. A csaknem egy éves szakértői szintű tárgyalásokat követően került sor a kiegészítő jegyzőkönyv aláírására. 4.3 Nem vámjellegű akadályok a lengyel-magyar kereskedelemben A nem vámjellegű kereskedelmi akadályok 2001. január 1-ig megszűntek Több olyan gátló körülmény is létezett, azonban amiről kevés szó esik, de megnehezítette a külkereskedők munkáját és manapság is jelen vannak bizonyos mértékben. A megfelelő pénzügyi technikák hiánya, valamint a bankrendszerek akkori fejletlensége számos problémát vetett fel. Megjelent a sok ismeretlen tulajdonosi hátterű bank, így a sima átutalások is akadoztak, hosszadalmasak voltak. Továbbá a minőségi tanúsítványok kölcsönös elismerésében sem történt jelentős előrelépés. A tőkeszegény kereskedők kénytelenek voltak elég tetemes összegeket

áldozni a bevizsgálásokra. Például az élemiszeriparban legjobb esetben 2 hónap elteltével volt kézhez kapható a tanúsítvány. Ugyanakkor a multinacionális 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. cégek jelenléte is korlátozta a kereskedési lehetőségeket, hiszen a reklámanyagok rendkívül költségesek voltak, a promóciós árak, pedig kitaszítottak a piac többi résztvevőjét. Mindamellett a Lengyel Vámhatóság bürokráciája és túlterheltsége is, tovább lassította az amúgy is lassú vámkezelést, bizonytalanok a szállítmányok érkezési

időpontjai. Lengyelországgal az eredeti CEFTA megállapodásban szereplő valamennyi termékre vonatkozóan olyan megállapodás született, hogy a Kiegészítő Jegyzőkönyv életbe lépésének napjától 50%-kal csökkentjük a vámokat, a preferenciális kvóták megemelésével. A magyar termékek piacra jutását segítette a jelentős kvótaemelés, gabonafélékből, olajos magvakból és borból. A CEFTA megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvei pozitív hatást gyakoroltak az egymás között kereskedelmi volumen növelésére lés a fejlődés dinamizmusára. Kimutatható a megállapodás forgalomélénkítő és terelő hatása. A liberalizáció adta előnyök kihasználása nem egyformán alakult a vizsgált két országban. A CEFTA megállapodás kimondja az ipari termékekre vonatkozóan, hogy a résztvevő országok kötelezik magukat arra, hogy az ipari termékek körében új import-illetve exportvámokat nem alkalmaznak, továbbá hogy az egymás közötti

kereskedelemben új mennyiségi exportkorlátozásokat sem vezetnek be. Az agrártermékek esetében a felek kölcsönös kedvezményeket nyújtanak egymásnak, valamint tekintettel a mezőgazdaság fontos szerepére gazdaságukban illetve a mezőgazdasági termékek különös érzékenységére megvizsgálják a további kölcsönös engedmények nyújtásának lehetőségeit. Általános rendelkezésként, pedig a megállapodás kimondja, hogy kerülni kell minden intézkedést mely a verseny megakadályozása és korlátozására irányul. A vámlebontási gyorsítások tovább bővítették vámmentes termékek körét. Ez az ipari termékek kb. 80 százalékát, érintette Mindkét ország azonban a vámok lassúbb lebontásával igyekeztek hosszabb távon megoldani a textil-és papíripar, valamint a járműipar védelmét. 5. Magyar-lengyel kereskedelem 1990-1997 között 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1990. december 8-án aláírta a magyar kormány a dollárelszámolásra való áttérésről szóló szerződést. Az egyezmény tiszta, konvertibilis kereskedelmet irányzott elő klíringelemek nélkül. Lehetőség volt 1991-ben még transzferábilis rubelben kereskedni, exportálni is már csak március 31.-ig lehetett A kölcsönös kereskedelem összességében tovább csökkent és 1991-ben Lengyelország részaránya a magyar külkereskedelmi forgalomban 1, 9% volt, ami számszerűleg 300 millió dollárt takar. A kereskedelmi mérleg egyenlege hazánk esetében volt a legnagyobb mértékben negatív (- 3635dollár

értékű volt) összehasonlítva a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Lengyelország adataival bár az import értéke (11 248 dollár) nagyobb volt, mint az exporté (7613 dollár). Lengyelországban, 1994ben a kereskedelmi mérleg egyenlege kevésbé volt negatív, mint hazánkban és az import értéke itt is magasabb volt. Ez természetes, hiszen az importált termékek között a korábban hiányzó korszerű fogyasztási cikkek, részben modern technikai-technológiai eszközök szerepeltek nagyobb mértékben. Összehasonlítva az is látszik, hogy Magyarországon a termékimport közel kétszeresére növekedett, s lengyel esetben csökkenés volt tapasztalható. Az exportnál a tendencia nem azonos: a lengyel export 65%-kal, itthon viszont a vizsgált négy évben a termékexport növekedése csak mintegy 20%-os volt. Mivel az átalakulás legjelentősebb eleme és az állami vezetés tevékenységét leginkább motiváló tényezője az, hogy

hogyan alakult a folyó fizetési mérleg az átalakulás során, és ennek egyes részletei hogyan változtak, ezért ezt ismerteti az 1990-es és az 1994-es évet összehasonlítva 4. sz táblázat. 4. sz táblázat: a folyó fizetési mérleg Lengyelországban és Magyarországon 1990-94 között (millió dollár) MUTATÓ A fizetési mérleg egyenlege A kereskedelmi mérleg egyenlege Termékexporta ÉV LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG 1990 +716 +127 1994 -944 -3911 1990 +2214 +348 1994 -836 -3635 1990 10863 6346 1994 16950 7613 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. b b Termékimport 1990 8649 5998 1994 17786 11248 Forrás: Felzárkózás Európához 1990-1995 KSH, 1996, pp. 15 a.: fob b.: cif 1990-től kezdve dinamikusan nőtt a magyar kivitel és a behozatal. Az export dinamikájában 1992 őszétől törést figyelhetünk meg. A kereskedelmi mérleg 1991-től kezdve erősen passzív s ez a fizetési mérlegben is hiányt eredményez, aminek következtében nőtt az adósságállomány. A külkereskedelmi mérleg egyenlege az egyes országokban eltérően alakult, 1994ben a GDP felhasználásán belül a külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege nagyobb szerepet játszott hazánkban, mint Lengyelországban: 1990-ben 2, 6 volt 1994-ben viszont –6, 8. A fizetési mérleg egyenlege szempontjából Magyarország helyzete kedvezőtlen, ami szükségessé tette az államháztartási reformot és a restriktív gazdálkodást. A kétoldalú áruforgalom összetételében változás következett be. Korábban a KGST

feltételek között nagy hangsúlyt fektettek a beruházási javak kereskedelmére-ez nem mindig szolgálta érdekeinket. Az 1991-es csökkent volumenű áruforgalomnak jobb az összetétele: a beruházási javak aránya a korábbi 60%-kal szemben nem több 30-nál. Az év első felében Lengyelország 33, 9 milliárd dollár értékben exportált ebből 8 milliárd dollár értékben rezet. Ugyancsak nőtt a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma is mindkét irányban. Jelentősen nőtt a kétoldalú áruforgalomban résztvevő üzleti partnerek száma is: 1990-ben az áruforgalmat 109 vállalat bonyolította, 1991-re ugyanez a szám már 169 volt.(a kis cégeket nem számolva bele) Gondot okozott viszont, hogy az új cégek alakulásával, forgalomba lépésével a statisztikák nem tartottak lépést. A dollárelszámolásra való áttérést nem kísérték fizetési problémák, azonban az új rendszerben olyan vámokat vezettek be,

mindkét viszonylatban, amelyeket korábban nem kellet fizetni. Csupán ezért számos lengyel illetve magyar árucikk nem vett részt a kétoldalú áruforgalomban. pl lengyel áruk közül a Polski autó, magyar viszonylatban, pedig a mezőgazdasági termékek egy része. 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarország és Lengyelország elsősorban fizetési problémáik miatt, másodsorban gazdaságuk mielőbbi talpra állítása érdekében arra törekedtek, hogy külkereskedelmi forgalmukat növeljék. Ez főként a kivitelre irányult Lengyelországban 1990-94

között a kivitel mintegy 15 százalékkal haladta meg a behozatalt, míg hazánkban ez az arány 16 százalékos volt. Egyfelől termelőeszközök importja növekedett, másfelől még ennél is nagyobb mértékben tartós fogyasztási cikkeké. 1991-ben, hazánkban visszaesett a behozatal majd ezt követte a lassabb, de folyamatos növekedés. Általános megállapítás, hogy minden évben a kivitel értéke alacsonyabb volt, mint a behozatalé mindkét vizsgált országban. 1993-ban az export 67, 2%-a, az import 64, 9%-a került teljesítésre a fejlett országokban. 1994-ben a fejlett országok sorrendjében Németország megőrizte vezető helyét, a teljes magyar kivitel 28,2%-a oda irányult, és bővült a brit export is. A magyar kivitel kb 60%-a energiahordozók, félkész termékek és a feldolgozott és a feldolgozatlan termékek aránya kb. 45% A fogyasztási cikkek export-import forgalma közel hasonló volt 5. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom volumenindexe

(előző év =100, 0) ORSZÁG 1991 1992 1993 1994 Behozatal Lengyelország 162, 9 - 118, 4 114, 5 Magyarország 132, 7 93, 8 113, 6 116, 2 Kivitel Lengyelország 104, 1 88, 5 107, 3 121, 9 Magyarország 107, 0 104, 5 83, 4 121, 0 Kivitel a behozatal százalékában (folyó áron) Lengyelország 95 82 76 80 Magyarország 89 96 71 73 Forrás: Felzárkózás Európához 1990-95 KSH, 1996, pp.38 5. 1 Felszálló ágon a kétoldalú kereskedelem (1992-1997) 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Lengyelország és Magyarország kétoldalú

árucsereforgalmában az 1992 és 1997 közötti időszak a sikeres fejlődés időszakának nevezhető. A gazdaságátalakítás kezdeti szakaszában- 1989 és 1992 között- a kereskedelmi forgalom a két ország között csökkent, azt követően viszont ez a kedvezőtlen tendencia megváltozott. Az áruforgalom egyre nagyobb lendületet vett. Ez a dinamika 1995-ben 53 százalékkal tetőzött 1996-ban, pedig ehhez képest is 19 százalékkal nőtt a forgalom. A kedvező fordulat tartóssá válását a mindkét ország gazdasági helyzetében végbement, és az utóbbi néhány évben állandósult előnyös változások tették lehetővé. Ezek ösztönzően hatottak a vállalatok együttműködés iránti érdeklődésének és kézségének fokozódására is. Az alábbi táblázatok segítségével össze kívánom hasonlítani a magyar és lengyel GDP növekedését, a munkaerőpiac helyzetét illetve az államháztartás fizetőképességét valamint a külkereskedelmet és

az inflációt. 6. sz táblázat: Lengyelország főbb gazdasági mutatói százalékban (1994-97) 1994 1995 1996 1997 A GDP volumene 5, 2 7, 00 6, 00 6, 8 Infláció 33, 30 26, 80 21, 20 18, 10 Munkanélküliség 14, 4 13, 3 12, 3 11, 2 Export 14493 17504 10247 22708 Import 18133 22203 29247 37307 Államháztartás egyenlege 5, 8 -2, 5 -2, 9 -2, 8 Államháztartás bruttó adóssága 67, 6 53, 3 44, 9 46, 9 Forrás: www.kshhu/pls/ ksh/ docs 7. sz táblázat: A magyar gazdaság főbb mutatói százalékban (1994-97) 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. GDP éves növekedése Infláció Munkanélküliség 1994 1995 1996 1997 2, 9 1, 5 1, 3 4, 6 11, 70 7, 20 6, 00 6, 10 10, 2 9, 2 9, 3 9, 5 Export 118, 1 133, 9 118, 0 114, 8 Import 115, 5 132, 2 120, 8 113, 4 Folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában 9, 4 5, 6 3, 7 2,1 Államháztartás hiánya a GDP százalékában 8, 4 6, 6 3, 1 4, 8 Forrás: Magyarország 1990-2001, KSH 2002, pp.94 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonos ütemet mutat mindkét országban. Az infláció Lengyelországban sokkal nagyobb mértéket öltött, mint nálunk és a munkanélküliség is valamivel magasabb volt, mint hazánkban.(mindkét országban csökkenő tendenciát mutat ugyanakkor) Magyarországon a vizsgált időszakban a folyó fizetési mérleg egyenlege folyamatosan negatív volt, Lengyelországban, pedig a bruttó adósság állománya évről évre fokozatosan növekedett. Hazánkban, a GDP ebben

az időszakban minden évben nőtt. A magyar gazdaság mélyrepülésének éveit tehát 1994-ben számottevő gazdasági fellendülés követte, de ez súlyos egyensúlyromlással járt. A gazdaság stabilizálódását jelezte a beruházásokban tapasztalható élénkülés is. Hangsúlyoznom kell, hogy az árucsere forgalom megélénkülésére abban az időszakban került sor amikor -összhangban a CEFTA határozataival-, előbb megkezdődött a kereskedelem liberalizálása, amely később egyre szélesebb termékkörre terjedt ki. A kereskedelmi változások időszaka, illetve a CEFTA szerződés majd az egymást követő kiegészítő jegyzőkönyveknek az életbe lépése között megfigyelhető korreláció szembetűnően mutatja: a CEFTA- megállapodások hozzájárultak a kereskedelem fejlődéséhez. A következőkben szeretném évekre lebontva példázni a növekvő tendenciát: 8. sz táblázat: A kölcsönös áruforgalom értéke Lengyelország és Magyarország

között az 1992-93-as években (millió USD) 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. MEGNEVEZÉS DINAMIKA ELŐZŐ ÉRTÉK MILLIÓ DOLLÁRBAN ÉV = 100 % 1992 1993 1992/1993 Forgalom 314, 9 339, 8 107, 9 Export 171, 0 174, 3 101, 9 Import 143, 9 165, 5 115, 0 Forrás: Bognár Éva. Magyarország és Lengyelország felkészülése az EU csatlakozásra, Diplomamunka KKFK, 1999 9. sz táblázat: A magyar-lengyel kereskedelmi forgalom szerkezete százalékban EXPORT SZERK. % Árucsoport IMPORT SZERK. % 1992 1993 1992 1993 31, 9 28, 8 1, 9 15, 7

Ásványi termékek 0, 9 1, 6 38, 7 24, 3 Vegyipari termékek 30, 2 29, 9 12, 4 13, 1 2, 3 4, 2 4, 9 4, 5 13, 4 12, 6 3,7 4, 0 5, 2 2,1 29,0 26, 0 15, 9 20, 8 9, 4 12, 4 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 Élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek Fa és fából készült termékek Könnyűipari termékek Nem nemesfémek termékei Villamos és gépipari termékek Összesen Forrás: Bognár Éva. Magyarország és Lengyelország felkészülése az EU csatlakozásra, Diplomamunka, KKFK 1999 Az 1993. évi tapasztalatokat összegezve elmondhatjuk hogy ez az év még nem hozott igazi nagy áttörést. A forgalom dinamikája az előző évhez képest 7, 9 százalékos volt Az export és az import is csak minimálisan növekedett. Lengyelország jobban kihasználta a 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mezőgazdasági koncessziócserében rejlő lehetőségeket és jelentősen növelte az említett szektor részarányát export szerkezetében, míg ugyanez mondható el az ásványi termékek import szerkezetéről. Magyarország esetében a nem nemesfémek kivitele csökkent, a behozatallal egyetemben. 10. sz táblázat: A kölcsönös áruforgalom értéke Magyarország és Lengyelország között 1993-94-es években MEGNEVEZÉS ÉRTÉK MILLIÓ DOLLÁRBAN DINAMIKA ELŐZŐ ÉV = 100% 1993 1994 1994/1993 Forgalom 339, 8 404, 2 119, 0 Export 174, 3 183, 6 105, 3 Import 165, 5 220, 6 133, 3 Forrás: Bognár Éva: Magyarország és Lengyelország felkészülése az EU csatlakozásra, Diplomamunka, KKFK 1999 Az

éves forgalom Magyarország szempontjából pozitív egyenleggel zárult. Magyarország kivitele az 1994-es évben jelentősen megnövekedett, a lengyel export viszont nem ennyire jelentős mértékben emelkedett. A kölcsönös áruforgalom értéke export szempontjából 5,3 import szempontjából, pedig 33,3 százalékos értékkel zárult. 11. sz táblázat: Magyar export (szerkezet) Lengyelországba 199495 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyar export (szerkezet) Lengyelországba 1994-95 40 30 20 10 0 I. II III. IV. 1994 V. VI. VII. 1995 Forrás:

Metesné Czerkas Éva: A CEFTA hatása a magyar-lengyel kereskedelemre Diplomamunka KKF, 1996, pp.42 Jelmagyarázat. I. Élelmiszer- mezőgazdasági termékek II. .Ásványi termékek III. Vegyipari termékek IV. Fa és fából készült termékek V. Könnyűipari termékek VI. Nem nemesfémek termékei VII. Villamos és gépipari termékek A magyar export 1995-ben 151, 8 százalékkal magasabb volt, mint 1994-ben. A forgalom jelentősebb emelkedést mutat, mint az 1993/1994-es években. Az exportszerkezet a vegyipari termékeknél növekedett legjobban,1995-ben kevesebb villamosgépipari terméket szállítottunk Lengyelországba, a fa és fából készült termékekből viszont többet, mint az ezt megelőző évben. Olyan együtt működési folyamat kezdődött, amely jó alapot teremtett a további kereskedelemfejlesztési akciókhoz, a kis- közép vállalatok előtérbe helyezéséhez, regionális kapcsolatok fejlesztéséhez. Az alábbi ábrában és az azt

követő táblázatban bemutatom Lengyelország és Magyarország CEFTA- országokkal lebonyolított kereskedelmét az 1994-es illetve az 1995-ös években. 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12. sz táblázat: A lengyel külkereskedelem ország csoportok szerint (%) A lengyel külkereskedelem országcsoportok szerint (Megoszlás %ban, 1995. I-VI) Európai Unió 100% 80% többi fejlett ország fejlődő országok CEFTA 60% 40% 20% 0% export FÁK és többi KKE-i ország import Forrás: Világgazdaság Lengyelország melléklete 1995. november, pp14 Értékelés:

Lengyelország 1995-ben kereskedelmének legnagyobb részét (exportjának 67, importjának pedig 31 százalékát) az Európai Unióval bonyolította. A CEFTAországokkal folytatott cserearány kb 10 százalékos volt export és import oldalról is A fejlődő és a többi fejlett ország részaránya elenyésző Lengyelország 1995. első félévének külkereskedelmi forgalmában. Gazdasági kapcsolatainkban egyre meghatározóbb volt a CEFTA- n belüli együttműködés, különösen a vámlebontás gyorsítására vonatkozó megállapodások életbelépése után. A forgalmi adatokból egyértelműen látszik a forgalomélénkítő hatás A vámmentesség ma már az ipari termékek 80%-át érinti és az agrárkivitel 70 százalékára is kiterjed a vámcsökkentés. Országaink gazdasági környezete 1995-ben összességében javuló feltéteket teremetett a kétoldalú kereskedelmi forgalom számára. A szabályozórendszereken végrehajtott módosítások alapvetően

piackonform, esetenként exportösztönző jellegűek voltak. Változatlanul nagy kihívást jelentett azonban mindkét piacon az erőteljes verseny helyzet. Minőségi továbblépést jelentett a hosszabb távú, tartós termelési kapcsolatok, ipari kooperációk kiszélesítése főleg a járműipar, az energetika, a gumiipar, a vegyipar, a könnyűipar, az építőipar, és a mezőgazdaság területén. Ígéretesnek tűntek a járműiparban (az autóbusz-összeszerelésben és alkatrészgyártásban) a vegyiparban (gyógyszer, vegyiszál, 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. gumiabroncsgyártásban) valamint a kórházi hulladékégetők, vasúti járművek, lakás felszerelési cikkek gyártásában kialakuló új kapcsolati formák. Továbbá szóba jöttek más együttműködésen alapuló termelési lehetőségeket is. 13. sz táblázat: Magyarország áruforgalma a CEFTA- országokkal (USD) 1994-95 1994 1995 1995 I.- VIII E USD E USD E USD Csehország 197, 7 207, 4 128, 0 Lengyelország 222, 0 337, 1 205, 6 Szlovákia 143, 6 213, 1 127, 8 Szlovénia 196, 0 255, 9 156, 6 Összesen 759, 3 1013, 5 618, 0 SZÁRMAZÁSI/RENDELTETÉSI ORSZÁG EXPORT IMPORT Csehország 347, 4 364, 0 236, 6 Lengyelország 193, 3 248, 7 159, 0 Szlovákia 355, 6 369, 7 247, 1 Szlovénia 80, 4 92, 8 61, 8 Összesen 976, 7 1075, 2 704, 5 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 1995 KSH 1996, pp. 249 Magyarország exportja a CEFTA- országokba 1995-ben 1013, 5 millió dolláros volt, ebből Lengyelországba 337, 1

millió dollár értékben szállítottunk. Ezzel a számmal Lengyelország az első helyet érte le a CEFTA- országok között ebben a kategóriában az utolsó helyen, pedig Szlovákia található. Az export is itt mutatta a legjelentősebb növekedést (115 millió dollárral) Lengyelország Magyarországról 1075, 2 millió dollár értékben importált, ami mintegy 100 millió dolláros növekedést mutat az előző évhez képest. A legcsekélyebb mértékben Szlovéniába szállítottunk 1994-ben és 95-ben is. A magyar-lengyel kereskedelmi forgalom értéke-az 1993-as mélypontot követően- 1994 és 95-ben megduplázódott, s 1996 első félévében elérte a 326, 7 millió dollárt. Ezen belül a 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarország által igényelt lengyel import 149, 2 millió, a hazánkból származó export 177, 5 millió dollárra rúgott. Az 1995-ös év hasonló időszakához képest az áruforgalom növekedése 16, 3 százalékos volt. A teljes lengyel külkereskedelmi paletta 1, míg a magyar 1, 3 százalékát tette ki a másik országgal való forgalom. A közös vegyes vállalatok száma azonban mindössze 30-50 lehetett, a regionális gazdasági kapcsolatok részben azért bővültek lassan, mert mindkét államban gyengék voltak a kereskedelmi és iparkamarák. Magyar oldalról elmondhatjuk hogy 1996 II. felében megnőtt az igény a lengyel papír-, vegyipari és félkész termékek valamint a mezőgazdasági kisgépek iránt. A magyar kivitel jelentős részét élelmiszerek, gyógyszerek, növényvédő

szerek és járműipari alkatrészek tették ki. A lengyel partner járműipari szakértői egyeztetéseket folytattak a további magyar autóbuszexportról. Emellett a Lengyelország hajlandóságot mutatott a közreműködésre a hazai erőművek rekonstrukciójának területén, mezőgazdasági gépeket, építő-és hőszigetelő anyagokat, könnyűbetont is exportált hazánkba. Az akkori termékskála mellett az 1995–ös évet követően Lengyelország a korábbinál is több üzemanyag-ipari terméket is fogadott hazánkból. 14. sz táblázat: Lengyel áruimport Magyarországról 1996 első felében és 1995 első hat hónapjával összehasonlítva 1996. I- VI HÓ DINAMIKA E USD 96/95 Mezőgazdasági-, élelmiszeripari termékek 46 813, 3 91, 8 Ásványi termékek 2184, 4 70, 8 Vegyipari termékek 63 984, 1 121, 5 Fatermékek 12076, 6 89, 9 Könnyűipari termékek 16154, 7 123, 3 Nem nemesfémek 13219, 5 115, 6 Elektromos gépipari termékek 23 038,

6 146, 5 CSOPORT Forrás: Lengyel Nagykövetség Kereskedelmi Tanácsosi Hivatala, Budapest, 1997 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A lengyel áruimport Magyarországról a vegyipari termékek esetében volt a legmagasabb (63 984, 1 USA dollár) az 1996-os év I-VI. hónapjaiban Ez után következtek a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek, majd a listát csökkenő értékek szerint az ásványi termékek zárják. A dinamika ugyanakkor az elektromos-és gépipari termékeknél volt a legnagyobb és ugyancsak az ásványi termékeknél a legkisebb. 5.2 A CEFTA

működése beváltotta a hozzá fűzött reményeket Egy budapesti értékelés szerint a CEFTA beváltotta a hozzá fűzött reményeket mind a kereskedelem bővítését, mind, pedig a gazdasági kapcsolatok elmélyítését illetően. CEFTApartnereinkkel kereskedelmünk gyorsabban nőtt az átlagosnál (lásd 11 sz táblázat) Az 1996os év első négy hónapjában új lendületet vett a CEFTA –országokba irányuló magyar kivitel növekedése: 33 százalékkal bővült, ami háromszorosa volt az összkivitel növekedésének. Ugyanezen időszak alatt ugyanekkor az import bővülése csak 10 százalékos volt, ami alatta maradt a 12 százalékos összbehozatal növekedésének. Románia csatlakozásával külkereskedelmünk mintegy 10 százalékát már a szabadkereskedelmi megállapodás aláíróival folytattuk. Mint ismert a CEFTA- n belül az ipari kereskedelem közel 90 százaléka vámmentesen bonyolódik, az agrárkereskedelemben pedig- a különféle

kedvezménytípusok jóvoltából a forgalom mintegy 80 százaléka kedvezőbb feltételekkel folyhat, mint a legnagyobb kedvezményes vámok alkalmazása esetén. „A CEFTA megállapodás, valamint az azt kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkezéseinek a megvalósítása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1993 és 1996 között Lengyelország és Magyarország között az áruforgalom megkétszereződött. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ezt a növekedést a forgalom rohamos visszaesése előzte meg, a két ország gazdasági átalakulásának időszakában. 1993 óta a kölcsönös kereskedelem folyamatosan bővül. Ma már a két ország egymásnak ismét fontos értékesítési piaca. A forgalom szerkezetében végbemenő változások, valamint a két ország gazdasági 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. helyzetének javulása után az volt prognosztizálható, hogy 1997 és 98-ban reális célkitűzés lehet az 1 milliárd dollár értékű árucsere elérése.”7 Továbbá a kölcsönös vámprotekció szintjének további lebontása az eddigiekhez hasonlóan szintén kedvező hatással volt a forgalom dinamikájára. Figyelembe véve a kétoldalú áruforgalom jogi-szerződéses kereteit, arra lehetett számítani, hogy a két ország gazdálkodó alanyai még jobban kihasználják majd a kereskedelem terén megteremtett lehetőségeket. A következő táblázatban értékelem és összegzem Magyarország és Lengyelország kétoldalú árucsereforgalmának 1992-97 között elért eredményeit: 15. sz

táblázat Magyarország és Lengyelország 1992-1997 évi kereskedelmi forgalma és annak dinamikája (összefoglalás) ÉRTÉK (MILLIÓ DOLLÁR) 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Forgalom 314, 9 339, 8 404, 2 618, 5 734, 8 955, 7 Export 171, 0 174, 3 183, 6 267, 4 309, 8 383, 0 Import 143, 9 165, 5 220, 6 351, 1 425, 0 572, 6 EGYENLEG 27, 1 8, 8 -37, 0 -83, 7 -115, 2 -189, 6 DINAMIKA (SZÁZALEK) 93/92 94/93 95/94 96/95 97/96 - Forgalom 107, 9 119, 0 153, 0 118, 8 129, 8 - Export 101, 9 105, 3 145, 6 115, 9 123, 5 Import 115, 0 133, 0 159, 1 121, 0 134, 4 - - Forrás: Lengyel Nagykövetség Kereskedelmi Tanácsos Hivatala, Budapest 1998 16. sz táblázat: Lengyel-magyar kereskedelmi forgalom 1992-97 7 Újabb bővítés előtt a CEFTA- Világgazdaság 1997.július 3, pp5 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A lengyel-magyar kereskedelmi forgalom alakulása 1992 es 97 között 200 150 100 50 0 93/ 92 94/ 93 95/ 94 lengyel export 96/ 95 97/ 96 lengyel import Forrás: Lengyel Nagykövetség Kereskedelmi Tanácsos Hivatala Budapest, 1998 Értékelés: Lengyelország és Magyarország között a kereskedelmi forgalom 1992-től kezdődően egyenletes növekedést mutat. Az 1995-ös évtől kezdődően az import értéke nagyobb volt, mint az exporté, ami negatív egyenleghez vezetett.(1997-ben volt a legsúlyosabb) A forgalom dinamikája növekvő tendencia után újra csökkeni kezdett. Az exportdinamika 1994-ben 145, 6 százalékkal tetőzött. Az importnál ez ugyancsak 1994-ben

történt 159, 1 százalékkal. Az importdinamika a vizsgált időszak minden évében magasabb volt, mint az exportdinamika. 6. A viták és problémák ellenére kedvezően alakultak gazdasági kapcsolataink Lengyelország az 1998-as év elejétől egyoldalúan visszavonta a CEFTAmegállapodás keretében a magyar kukoricára, valamint- a cseh és szlovák mellett- a magyar sűrített paradicsomra adott vámkedvezményeket, majd pedig növelte a WTO- tagországokból származó búza és sertéshús importvámját. Egyebek között az emiatt kialakult nemkívánatos feszültség feloldását célozta az agrártárcák vezetőinek budapesti tárgyalása. 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindkét ország arra törekszik, hogy az egymás felé irányuló agrárkereskedelmet egyensúlyba hozzuk. Ebben a kérdésben a magyar-agrárexport- támogatások és a lengyel beviteli korlátok miatt a két kormány mindez idáig nem tudott megegyezni”- nyilatkozta Jacek Janisewski lengyel mezőgazdasági miniszter, majd hangsúlyozta: „Így igen erős konkurenciahelyzet jött létre. Ennek szinte negatív hatásai vannak Ezért a legfontosabb a két ország számára, hogy megfelelően tudjuk szabályozni kereskedelmünket. Ebben a törekvésben nagyon fontosak voltak a Torgyán Józseffel folytatott tárgyalások, amelyek hosszabb távú együttműködést alapoztak meg.” „Piacra jutást, vagy konfliktust akarnak a magyarok”? -fogalmazott Bernard Blaszczyk a lengyel Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, majd hozzátette:

az igazi kérdésekről azonnal el kellene kezdeni az érdemi megbeszéléseket a CEFTA keretében. a lengyel javaslatokat a magyar félnek újra mérlegelnie kellene a probléma megoldására törekedve, nem pedig újabb akadályokat emelni a forgalom útjába. Mindehhez megértés kellene. A kijelentéssel érzékeltette: a kilátásba helyezett magyar megszorító intézkedéseket lengyel részről indokolatlannak tartják, és nem tudják elfogadni. Bernard Blaszczyk végkövetkeztetése az volt, hogy a merev magyar álláspontot növekvő külkereskedelmi passzívum és a csökkenő agrárexport okozza, tehát nem politikai akarattal, hanem a gazdasági helyzettel van a gond. Kritikusabban látta a helyzetet Jerzy Plewa mezőgazdasági helyettes államtitkár. Szerinte a magyar álláspontot az együttműködési kézség hiánya jellemzi. Megállapítását azzal a tapasztalatával támasztotta alá, hogy miközben a hírek szerint nem lesz elég búza és sertéshús

Magyarországon, Budapest mindenáron elég magas kvótát akar kikényszeríteni. Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy az intézkedések nagyon eltérő visszhangot váltottak ki lengyel részről. Az 1998. év első négy hónapjában a Lengyelországba irányuló magyar élelmiszerből, italból és dohányból álló árufőcsoport exportjának értéke 44, 2 millió dollár volt, a behozatalunk, pedig 16 millió dollár. Ugyanakkor a kivitel csak 26, 6 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakába regisztráltak. Mindebből kiderül, hogy az agrár-áruforgalom alakulása miatt volt szükség a keményítő alapanyagú termékekre és a kukoricára vonatkozóan elfogadható megoldás kidolgozására. A kormány többek között emiatt úgy döntött, hogy mindaddig, amíg a lengyel korlátozás érvényben van, Magyarország is megszünteti a vámkedvezményt, keményítő 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. alapanyagú termékre. E cikkek vámtétele 26-27 százalék között alakult a visszavonásig A takarmánykukorica-export kedvezményéről már az új kormány folytatja a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a hagyományos szállítások mértékéig visszaálljanak a CEFTA kedvezmények. Makay György a Gabonaszövetség főtitkára szerint azonban ez már csak az új szezonban érzékelteti hatását. Az MTI-nek nyilatkozva hangoztatta: a magyar gabona exportját a Lengyelországba nemcsak a vámkorlátozások nehezítik, hanem az indirekt kereskedelemlassító intézkedések is. A lengyelek a

magyar gabonaszállító vagonokból naponta csak húszat engedtek át a határon, s ez legjobb esetben is csak ezer, tonnányi gabona kivitelét jelentette. Emellett Lengyelországból e vagonokat nem, vagy csak igen nagy késéssel kapta vissza a Magyar Államvasutak. Ezért nem lehetett itthon elegendő vasúti kocsi a szállításhoz, Lengyelországban, pedig százával vesztegeltek a magyar gabonaszállító vagonok. A „vámháború” 1999. április 15-ével ért véget A budapesti megállapodásnak megfelelően mind Lengyelország, mind, pedig Magyarország visszavonta az agrárkereskedelmet, nehezítő intézkedéseit, s gyakorlatilag visszaállította az eredeti CEFTA kedvezményeket. Ennek megfelelően megnyíltak a kedvezményes kvóták az érintett magyar termékekre. Ez annyit jelent, hogy kukoricából visszaállt a nullaszázalékos importvám, emellett sertéshúsból évi 2000 tonna erejéig 25, baromfihúsból 5000 tonnás kvótán belül 28,

paradicsompüréből 10 000 tonnáig 11, s búzából 200 000 tonna plafonig 15 százalékos kedvezményes vámmal exportálhatott Magyarország Lengyelországba. Egyedül a sertéshúsra vonatkozó kvótánál nem sikerült a kívánt nagyságot elérni. A többi termék esetében a rögzített kvóta megfelel a magyar igényeknek és lehetőségeknek. Magyarország az említett megállapodásban azt is vállalta. Hogy eltörli a Varsó által indokolatlannak tartott, a BSE miatt Lengyelországra is kiterjesztett importtilalmat. Budapest ezt megtette s Varsó is ugyanígy járt el. Az évekig húzódott vámvita ma már nem akadályozza a zavartalan agrárkereskedelmet a két ország közti kereskedelmet, ám a BSE illetve a száj és körömfájásjárvány miatt a vita lezárását követően is még sokáig folytak technikai jellegű egyeztetések. Példa erre, a hogy a CEFTA országok fő állatorvosai lubjanai találkozójukon szóbeli megállapodást kötöttek arról,

hogy nem korlátozzák indokolatlanul az egymás közötti forgalmat. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A lengyel agrárágazat helyzetének és problémáinak jobb megértéséhez célszerű számításba venni, hogy 2 millió farmon 7, 5 millió paraszt gazdálkodik, tehát rendkívül elaprózott, nemzetközi összehasonlításban nem elég hatékony az agrárágazat jelentős része. Ráadásul a farmok közül csak 940 ezer termel piacra, a többi saját fogyasztásra állítja elő a terményeket. Az ország klimatikus és földrajzi adottságai nem teszik

lehetővé bizonyos fontos növények termesztését, illetve nemzetközi minőségű és színvonalú előállítását. Egyebek között ezért kényszerül évente 300-400 ezer tonna keménybúza és talán még több szemes takarmány importjára. A gabona ára nemzetközileg nem versenyképes, mivel az Európai Unióban a minimál ár 130 dollár szemben a lengyelországi 140 dollárral- derült ki a Warsaw Business Journal elemzéséből. Bonyolítja a helyzetet, hogy míg a lengyel parasztok attól félnek, hogy ha az ország piacát teljesen megnyitják az e termékei előtt, akkor sok gazda nem tudja majd állni a nyugati versenyt, addig például a spanyol, portugál és ír parasztok attól tartanak, hogy a fejletlenebb lengyel agrárágazat anyagi támogatása elszívja majd az e pénzügyi forrásait. 17. sz. táblázat: Lengyelország-Magyarország közötti külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete KIVITEL TERMÉKEK BEHOZATAL EGYENLEG 1998 98/97 1998

98/97 1998 98/97 M USD (%) M USD (%) M USD (%) Élelmiszer, ital, dohány 44, 2 116, 6 16, 0 217, 4 28, 2 -2, 3 Nyersanyagok 7, 3 57, 5 1, 6 82, 2 5, 7 -5, 0 Energiahordozók 0, 7 70, 0 5, 5 33, 7 -4, 8 10, 5 Feldolgozott termékek 88, 2 110, 1 82, 7 135, 3 5, 5 -13, 4 Gépek, gépi berendezések 31, 1 142, 7 20, 3 141, 4 10, 8 3, 4 Lengyelország összesen 171, 5 111, 8 126, 0 124, 7 45, 4 -6, 9 Magyarország összesen 7000, 7 113, 3 7821, 2 118, 9 -813, 5 80, 5 Forrás: Lengyel Nagykövetség Kereskedelmi Tanácsos Hivatala Budapest, 1999 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarország termékforgalma Lengyelországgal az 1998-as évben negatív volt, (813, 5 millió USD) köszönhetően a nagyobb behozatalnak. Lengyelországban ugyanakkor a kivitel képviselt nagyobb mutatót így ott a termékforgalom kevéssé negatív csupán.(-6,9 millió USD) A kivitel, a feldolgozott termékekből volt a legnagyobb, de 1997-hez viszonyítva gépek, gépi berendezések exportja emelkedett legjelentősebben. A forgalom egyenlege 1998ban az energiahordozóknál lett egyedül negatív 6.1 Feszültségek a CEFTA- n belül 1999 II. felére a CEFTA országok között feszültségek támadtak Egyes országok szerették volna az agrártermékek kereskedelmét külön kérdéskörként kezelni. Ennek az elgondolásnak az volt a lényege, hogy az agrártermékek kereskedelmét az egyes országok nem akarták liberalizálni. Ez a fokozódó feszültség és egyet nem értés vezetett oda, hogy a CEFTA-

országok közötti kereskedelem 1998-1992-re radikálisan csökkent, pl. a CEFTA- országokba irányuló magyar export csökkent, ami azt jelentette, hogy a kereskedelmi forgalom egyenlege 1999. január-július időszakban 161, 7 millió dolláros aktívumot mutatott. 1999. október 19-20-án Budapesten találkoztak a CEFTA- országok kormányfői és gazdasági miniszterei. Apropóját az adta, hogy az egyes országok között kialakult „vámháborúk”(lásd. Lengyelország és Magyarország között) megoldása szükségessé vált a komoly diplomáciai feszültségek elkerülése, valamint a kölcsönös előnyök fenntartása érdekében. A találkozón a két ország 2 csoportra szakadt és a kettészakadás a Magyarország és Lengyelország közötti érdekellentéteket is tükrözte. Magyarország azt szorgalmazta, hogy az agrártermékekre az ipari termékekhez hasonlóan érvényesítsék a liberalizációt. A lengyelek azonban azt támogatták, hogy az agrártermékek

essenek különleges elbánás alá stratégiai fontosságuk miatt. A 7 ország gazdasági miniszterei aláírták a CEFTA 8. számú kiegészítő jegyzőkönyvét a származási szabályok módosításáról (ezek a szabályok arra vonatkoznak, hogy az áruk származási helyét miként kell feltüntetni az okmányokon, illetve magukon a termékeken) A változtatások, 2000. január 1-én léptek életbe 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Lengyelország és Magyarország közötti 1998-ban elért termékforgalom eredményei azt mutatják, hogy: ♦ az 1993-as évtől

kezdődően 1998-ban ismét erőteljesen meg növekedett a kereskedelmi forgalom. A kölcsönös forgalom 11, 1%-os növekedése arra mutat, hogy Lengyelország és Magyarország gazdaságai kölcsönösen kiegészítik egymást, s egymásnak távlatos értékesítési piacot kínálnak. ♦ A termékcsere Lengyelországra nézve 1992 óta elmélyülő negatív egyenlegének nyugtalanító jelenségét 1998-ban sikerült megfékezni. ♦ Létrejöttek a Magyarországra irányuló lengyel export szerkezetében az előnyös változásoknak a feltételei ♦ A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kereskedelmében hosszú évek óta jelentős aránytalanságok jelentkeztek. A lengyel-magyar áruforgalom az 1998-as év végére elérte az egymilliárd dollárt, 1999-re, pedig ekkor további 10 százalékos növekedést prognosztizáltak. Ezzel az évtized legmagasabb értékű forgalmát realizálták. A két ország közötti kereskedelmi forgalomban ezidőtájt mintegy kétezer

cég vett részt. Lengyelországban ekkor száz magyar vállalat hajtott végre közvetlen befektetést ám egyik értéke sem haladta meg az egymillió dollárt. A lengyel statisztikai adatok szerint 1999 első hat hónapjában folytatódott a két ország kereskedelmének növekedési irányzata, bár az I-VI. hónapokban 0, 4%-os visszaesés volt megfigyelhető. Az egyes termékcsoportokban a forgalom elemzése alapján megállapítható, hogy a szállítások dinamikájára és szerkezetére nagy hatást gyakoroltak a Lengyelország által bizonyos mezőgazdasági-élelmiszeripari cikkekre bevezetett védőintézkedések. Ez lehetőséget adott e cikkek kedvezőtlen forgalmi egyenlegének jelentős javítására. A Magyarországról alkalmazott lengyel importszerkezet alapvetően nem változott. Továbbra is 3 termékcsoport képezi a lengyel vásárlásoknak több, mint ¾ részét. Ezek: a mezőgazdasági-élelmiszeripari cikkek, a vegyipari termékek, valamint a

villamosgépgyártóipari termékek. Az exportban sem történtek jelentős változások, kivéve az ásványi eredetű termékek szállításait, ahol az export rohamos növekedése jelentkezett. „A lengyel és a magyar statisztikai adatok között hosszú ideje észlelhető bizonyos eltérések lényegesen megnőttek. Ezek azon alapultak, hogy míg a lengyel adatok szerint 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Lengyelországra nézve negatív az egyenleg, addig a magyar adatok szerint Magyarországra nézve negatív. Ilyen eltérésnek oka lehet az a tény, hogy

Lengyelország a villamos energiát közép-európai pool rendszerébe exportálja, ahonnan azt utána az egyes országokra szétosztják Lengyelország emiatt nem mutatja ki azt közvetlen Magyarországra történő exportjaként, a lengyel féléves ciklusban végszámlákat sem állít ki róla.”9 Ami a magyar termékek lengyel importját illeti, itt már sokkal több terméknél jelentkeznek eltérések: a Magyarországról Lengyelországba kerülő magas feldolgozottságú termékek, és teleinformatikai ipari felszerelések esetében. A vegyipari és kohászati felszerelések eltéréseit az okozhatja, hogy e termékeket nemzetközi konszernek állítják elő. 18. sz. táblázat: Kereskedelmi egyenleg Magyarország és Lengyelország között az 1998-1999-es években (millió USD) KERESKEDELMI EGYENLEG CSOPORT I.- VI 1998 MEGNEVEZÉS I.- VI 1999 +/- Millió USD I. Mezőgazdasági. termékek -33 748, 0 -29 016, 6 4731, 4 II. Ásványi anyagok 12 682,

7 22 103 9420, 3 III. Vegyipari termékek -35 847, 7 -39 965, 0 -4117, 3 IV. Fa és fából készült termékek 3654, 7 379, 4 -3275, 3 V. Könnyűipari termékek -3023, 0 2348, 5 5371, 4, 4 VI. Nem nemes fémek 48263, 4 23 642, 9 -24 620, 5 VII. Elektromos és gépipari termékek -12 508, 3 -12 837, 4 -329, 2 -20 525, 6 -33 345, 3 -12 819, 7 Összesen Forrás: Lengyel Nagykövetség Kereskedelmi Tanácsos Hivatala Budapest, 2000 Az 1999-es év első hat hónapját összehasonlítva az előző év azonos időszakával megállapíthatjuk, hogy mintegy 13 ezer dollárral nőtt a kereskedelmi egyenleg negatív értéke. A legnagyobb forgalomnövekedés az ásványi anyagoknál mutatkozott (9420 millió 9 www.ambpl-wehhu/hun/indexhtml- Lengyel Nagykövetség Közgazdasági-Kereskedelmi Osztályának honlapja 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. dollárral növekedett ezen anyagok kereskedelme) A legnagyobb visszaesés pedig a nem nemesfémek esetében történt.(24 620 millió dollárral alacsonyabb a kereskedelmi egyenleg értéke) A fa –és fából készült produktumok cseréje is csökkent, a könnyűipari termékeké viszont emelkedett (5371 millió dollárral) 6.2 A lengyel-magyar kereskedelmi forgalom determinánsai a 2000. évben A kereskedelmi forgalomnak a 2000. évi eredményei azt mutatták, hogy a nyolcadik olyan évet zárhattuk, melyben a Lengyelország és Magyarország közötti forgalom tovább nőtt. Az 1989-1992 évek között a kereskedelmi forgalom évről évre tapasztalható visszaesései után

1993-tól megfordult az irányzat: azóta rendszeresen emelkedik a kölcsönös szállítások volumene. Mind 1998-ban, mind, pedig 1999-ben az exportnövekedés dinamikája magasabb volt, mint az importnövekedésé, lefékeződött tehát a forgalom negatív egyenlegének halmozódása. 2000-ben ismét csekély mértékben az importnövekedés dinamikája került fölénybe az exportnövekedéshez képest. A termékforgalom növekedése a két ország cégeinek kölcsönös együttműködés iránt megújult érdeklődésének az eredménye volt. A kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztésének kedveztek azok az előnyös változások, amelyek a két ország átalakuló gazdaságában végbementek. Ilyenek pl a tulajdonformák módosulásai, a gazdaság szerkezetátalakulása, mind az iparban, mind, pedig a mezőgazdaságban a termelésnek a válságos időszakból eredő hanyatlásának megtörése, a viszonylag elmaradt szolgáltatási- és külföldi tőke beáramoltató

szektorok fejlődése. A termékforgalom értéke az előző évvel összehasonlítva 22%-os volt, amiből az export 20, 6%-os az import 23, 2%-os részesedésű. Lengyelország kereskedelmi mutatói c. táblázatból megállapítható, hogy a forgalom végig növekvő tendenciát mutatott. Az import az első két év kivételével mindig nagyobb volt, mint a kivitel, így emelkedő negatív egyenleget követhetünk nyomon. Ebből következően magasabb importdinamika jelentkezett. A forgalom 1996-ról 1997-re 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. emelkedett

legerőteljesebben. (220 millió dollárral) Az exportdinamika 95-94-es években 40%-os növekedést mutatott, míg az importdinamikáról ugyanebben az évben csak 26%-os növekedés mondható el. A forgalom dinamikája 1992-es évhez képest 15 százalékos emelkedéssel zárt a 2000. évben 19. sz táblázat: Lengyelország kereskedelmi mutatói (1992-2000) ÉRTÉK (MILLIÓ USD) 1992 1996 1997 1998 734, 8 955, 7 1063, 3 1161, 2 1419, 0 174, 3 183, 6 267, 4 309, 8 383, 0 470, 2 536, 8 649, 7 Lengyel import 143, 9 165, 5 220, 6 351, 1 425, 0 572, 6 593, 2 624, 4 769, 3 Egyenleg -115, 2 -189, 6 -123, 0 -87, 5 Forgalom 1993 1994 1995 314, 9 339, 8 404, 2 618, 5 Lengyel export 171 27, 1 8, 8 -37, 0 -83, 7 1999 2000 -119, 6 Dinamika (%) 93/92 94/93 95/94 96/95 97/96 98/97 99/98 00/99 - 107, 9 119, 0 153, 0 118, 8 129, 8 111, 1 109, 2 122, 0 - Lengyel export 101, 9 105, 3 145, 6 115, 98 123, 5 122, 5 114, 2 120, 6 - Lengyel import 115, 0

133, 3 159, 1 121, 0 103, 6 105, 3 123, 2 - Forgalom 134, 4 Forrás: www.webmggovpl/portalout/mg pips/indexhtml –Gazdasági Minisztérium, Varsó A két ország termékforgalmának 2000-ben elért eredményeiből az alábbi következtetések adódnak: ♦ -a kölcsönös szállítások dinamikájára és szerkezetére lényeges hatást gyakoroltak a CEFTA Megállapodás rendelkezései, valamin a két ország kormányainak ezen együttműködést módosító gazdaságpolitikája. ♦ -1992 óta nyugtalanító jelenség: a termékforgalom Lengyelországra nézve negatív egyenlegének elmélyülése 1998-ban és 1999-ben lefékeződött, s 2000-ben az előző évihez képest csak 119, 6 millió dollárt (azaz a teljes export értékének a 18,4%-át) érte el ♦ -a beérkező külföldi tőke, amelynek tekintélyes és ismert nemzetközi kooperáció mind Lengyelországban, mind, pedig Magyarországon képviseleteket nyitottak, alapvető forgalmi részt képeznek. 41

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ -a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékforgalmunkban évek óta jelentős kiegyensúlyozatlanság lépett fel ♦ -míg Magyarországnak az exportban Lengyelország a 9. az importban 12 partnerországa, addig Magyarország a lengyel exportban a 13. a lengyel importban, pedig a 17 helyet foglalta el ♦ -a magyar mezőgazdasági termékek Lengyelországba történő szállításai a 2000. év I félévében mindössze 0, 5%-kal voltak nagyobbak, mint az 1999-es év analóg időszakában ♦ -a vegyipari termékek magas dinamikája

abból ered, hogy 42%-kal emelkedtek a műanyagipari termékek vásárlásai ♦ -a lengyel import szerkezetében alapvető változás nem állott be. ♦ -a magyarországi lengyel vásárlásokban a 2000. év I félévében értékük tekintetében a 10 legnagyobb termékféleség a következő: számjegyes TV vevőberendezések, jódot és vegyületeit nem tartalmazó gyógyszerek, egyéb anyagokkal nem kevert PVC, nyomtatók, kiskereskedelmi forgalomban értékesített mosó és tisztító készítmények, szemes kukorica (nem vetési célú) A következőkben szeretnék idézni Dr. Edward Molendowski meghatalmazott miniszter, a Lengyel Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége Közgazdasági- Kereskedelmi Osztályának vezetőjének 2000. évben tett értékeléséből: „Annak idején el sem tudtam volna képzelni, hogy a két ország olyan fejlődésen megy keresztül, ami egészen odáig vezetett, hogy mára már reális közelségbe kerül mindkét ország

csatlakozása az Európai Unióhoz. 1993 óta rendkívüli mértékben átalakult a két ország kereskedelmi kapcsolatrendszere. A kétoldalú áruforgalom ugrásszerűen nőtt Ilyen gyors fejlődés aligha mutatható ki Lengyelország és Magyarország más partnerekkel folytatott kereskedelmében.”10 Az áruforgalom ilyen mértékű fejlődése azért volt lehetséges, mert a két ország gazdasági helyzete gyökeresen megváltozott. A multinacionális cégeknek is szerepük volt abban, hogy beruházásaik eredményeként a termelés szerkezete számottevően átalakult. Ezek a cégek az egyik országban végrehajtott beruházásaik során eleve figyelembe vették a másik ország piacát is, tehát a multiknak köszönhetően új típusú munkamegosztás alakult ki: 10 Világgazdaság Lengyelország melléklete 2000. november, pp 12 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egymást jól kiegészíti a két ország gazdasága, ipara. Ezzel is összefügg, hogy mindkét országban erőteljesen nőtt az import, ezen belül az egymástól származó termékek beszerzése. Az utóbbi években sikerült olyan termékcsoportokat találni, amelyek gyártásában kiegészíti egymást a két ipar. Ez megfigyelhető például a járműiparban, ahol nagyon sok alkatrészt ma már magyar cégek szállítanak Lengyelországba. A magyar elektronikai ipar is számos félkész és készterméket exportál lengyel megrendelésre. Ugyanakkor nagyon sok papíripari termék és mosószerek széles választéka lengyel gyártóktól kerül Magyarországra. A két

ország lakosságának létszámbeli különbségéből természetesen következik, hogy a külföldi befektetők Lengyelországban elsősorban a belső piacra termelnek, míg a magyarországi cégeknek sokkal több érdekük fűződik ahhoz, hogy exportpiacot keressenek termékeiknek. Ezért a magyar cégektől nagyobb aktivitás várható el Lengyelországban is Ma már kb. 5000 cég vesz részt közvetlenül a kapcsolatokban A kilencvenes évek elején ez a szám körülbelül 40 volt. A mai piaci szereplők 85 százaléka kis-és középvállalat, amelyek teljes forgalma nem éri el az 1 millió dollárt. Három-négy évvel ezelőtt több lengyel cég bezárta magyarországi képviseletét de újabban egyre többen nyitnak irodát, hoznak létre céget, lépnek vegyes vállalati kapcsolatra. Jelenleg mintegy 70 lengyel cégnek van irodája, képviselete Magyarországon és a magyar cégek lengyelországi képviseleteinek száma is nő. A kölcsönös beruházásokra is van már

példa: az EGIS 100 főt foglalkoztató céggel rendelkezik Lengyelországban. A lengyel érdekeltségű Bella Hungária Kft Pedig Eger közelében 300 főt foglalkoztat és fokozatosan egyre több terméket, állít elő. 20. sz táblázat A Lengyelországba szállított 10 legnagyobb értékű magyar exporttétel 2000. első félévében GYÁRTMÁNY ÉRTÉK (DARAB) Tévékészülékek 38, 13 Üzemanyag befecskendező 18, 37 Gyógyszerek 9, 98 Nem kevert PVC 9, 85 Polietilén 7, 95 Nyomtatók 7, 90 Mosó-és tisztítószerek 7, 52 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. Higiéniai betét, cellulóz-vatta 6, 18 Szemes kukorica 5, 85 Építőipari fém alkatrészek 4, 93 Forrás: A Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, Közgazdasági- Kereskedelmi Osztály, 2000 A táblázatból jól látható, hogy 2000. év első félévében a tévékészülékekből szállítottunk legtöbbet Lengyelországba számszerűen 3813 darabot, ezután következtek az üzemanyag befecskendezők majd a sort a szállított darabok csökkenő sorrendjében az építőipari fém alkatrészek zárták. „Lengyelországot, mint a legnagyobb kelet-közép európai piacot még mindig nem azon a szinten tartják számon és értékelik Magyarországon, mint ami megilleti a kedvező lehetőség a közös vállalatok alapítására, a hasonló üzleti kultúra, és a földrajzi közelség melynek révén Lengyelország a magyar kis-és középvállalatok természetes érdekszférájához tartozhat, nagyobb figyelmet érdemel”- mondta Németh György a

varsói Magyar Kereskedelmi Központ Igazgatója.”11 Megállapíthatjuk, hogy a globalizáció hatása a kétoldalú kapcsolat rendszerben is határozottan érződik, meghatározza annak nagyságát és irányát. A multik szerepe jól nyomon követhető a piacszervezésben, a marketingben és a promócióban, de még az ország kép alakításában is. A lengyelek például a legnagyobb csodálkozással vették tudomásul, hogy az Audi egyik modelljét csak Magyarországon gyártják. Ennek imázs javító hatása vitathatatlan A multinacionális vállalatok tehát komoly integrációs szerepet játszanak, de ezt nem kellene csak rájuk hagyni. Olyan projektek, mint például a közös raktár létesítése, beszerzési hálózat kialakítása, közös üzlethálózatok létrehozása a két ország gazdasági érdeke, és mint ilyen feltétlenül támogatást érdemel. Ehhez a varsói Magyar Kereskedelmi Központ szerteágazó szolgáltatásokkal, információkkal, rendezvények

szervezésével tud hozzájárulni. Lengyelország jóval nagyobb figyelmet érdemel, mint az, magyar részről megnyilvánul. Pedig az Európai Unió több országa is kiemelt promóciós akciók helyszínéül választotta, ami önmagában is jelzés értékű: a közel negyvenmilliós piacon egyre szélesebb a nemzetközi verseny. 1999 őszén például Nagy Britannia anyagszabású egyedi bemutatkozása 11 Világgazdaság Lengyelország melléklete 2000. december, pp 13 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. váltott ki nagy érdeklődést. 2000-ben a júniusi Poznani

nemzetközi vásáron Spanyolország különleges bemutatkozást szervezett, amire 5 millió dollárt költöttek. Portugália Expo néven állandó kiállítás nyílt Varsóban. Ezzel párhuzamosan a portugál cipőgyárak a 4 millió dolláros beruházással raktárközpontot hoztak létre. Sajnos a magyar milleniumi év rendezvénysorozata gyakorlatilag kulturális szintre szorítkozott, így kimaradt a gazdasági kapcsolatok promóciós lehetőségének e vissza nem térő alkalma. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy mi nem tudjuk integrálni a magyarországi intézményeket és üzleti szervezeteket szemben a Nyugattal. Ez az egyik tanulsága az említett rendezvényeknek, a másik, pedig az, hogy Lengyelországra megkülönböztetett figyelmet fordítanak. A kép teljesebbé tétele érdekében említjük meg azt is, hogy a nyári Poznani Nemzetközi vásáron 60 cseh cég vett részt, ugyanekkor egyetlen magyar vállalat sem volt jelen. Pedig a hazai cégek

érdeklődése egyre inkább nő Lengyelország iránt. Tavaly a varsói Magyar Kereskedelmi Központhoz 8000 érdeklődés futott be. A vállalatok információigénye mind szélesebb körre vonatkozott, egyre konkrétabb, specifikusabb. Sok esetben még akkor is segítenek a központ munkatársai, ha a határról kapnak telefont, például valamilyen áru elvámolásával, állategészségügyi kérdéssel kapcsolatban. Reklamációs ügyekben és kommunikációs nehézség esetén is a rászorulók nehézségére sietnek. A központ szoros kapcsolatot épített ki a lengyel sajtóval. Az általuk szervezett rendezvényeken mindig több tucat újságíró vesz részt és számos cikk, hír jelenik meg ennek eredményeként. Ilyen sikeres akció volt 2000. november közepén az építőipari-üzletember találkozó, melyen a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kamara, az építési vállalkozók magyarországi szakszövetsége és több vállalat vett részt A nemzetközi cégekre

visszatérve Magyarországra visszacsalogatásuk nagyon nehéz feladat. Nemcsak beruházásaikért, hanem azért is, hanem azért is hogy regionális központként hazánkból szállítsák tovább a termékeket. Ebben a vonatkozásban egyre határozottabban versenytársunknak kell tekinteni Lengyelországot, ahová már kétszer annyi külföldi tőke áramlott, mint Magyarországra. Egyedül a múlt évben 7, 5 milliárd dollár értékben fektettek be külföldiek. Varsói kimutatások szerint a további külföldi befektetési tervek 13, 4 milliárd dollár körül körvonalazódtak a múlt év végén. Ebből a feldolgozóiparra 5, 8 a pénzügyi szektorra 1, a kis-és nagykereskedelemre 2, 5 az építőiparra közel 1, 2, a vendéglátóiparra 0, 7 az áram-és gáz és vízszolgáltatásra 1, 1 milliárd dollár jutott. A lengyel gazdasági vezetés a külföldi beruházások vonzásában új feladatként arra kezd összpontosítani, hogy a befektetések 45 http://www.doksihu

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. intenzív szakaszára térjenek át, nevezetesen, hogy a már korábban befektetett multikat újabb invesztíciókra, a tőke ott tartására vegyék rá, illetve zöldmezős beruházásokra ösztönözzék. Ez veheti majd át a tőkeforrások biztosításában a két-három éven belül lecsendesülő privatizációs hullám szerepét. 6. 3 Több év után újra fellángolt a kereskedelmi vita Magyarország ellenlépéseket hozott Lengyelországgal szemben a Varsó által évek óta fenntartott, mára -a magyar vélemény szerint- okafogyottá vált, a magyar

kivitelt nehezítő esetenként ellehetetlenítő piacvédelmi intézkedések miatt. Magyarország azt követően döntött az ellenintézkedések meghozataláról, hogy nem látott reményt a Lengyelországgal évek óta húzódó vámvita rendezésére. 2001 február elsején jelent meg az a közös külügy és pénzügyminisztériumi rendelet, amely rendelkezett a – magyar vélemény szerint nem indokolt- lengyel védelmi intézkedések által Magyarországnak okozott károkkal arányos ellenintézkedésekről. Ezek szerint meghatározott lengyel termékekegyebek között sajtok, tejporok, burgonya, egyes zöldségfélék cukor lisztes áruk és édesipari termékek-esetében az eddig nyújtott CEFTA- kedvezmények csak korlátozott mértékben illetve vámkontingensekhez kötötten érvényesíthetők. Ahogy az a február 1- én megjelent és hatályos rendeletből kiolvasható, az intézkedés körébe tartozó termékeknél a kvótákon felüli mennyiségek behozatala a

legnagyobb kedvezményes vámok mellett lehetséges csupán. A Külügyminisztérium hivatalosan értesítette a lengyel felet az intézkedésekről, s a CEFTA- szabályok értelmében a tájékoztatást megküldték az idén elnöki tisztet betöltő Romániának is. Budapesten azonban hangsúlyozták, hogy továbbra is készek a vita tárgyalásos rendezésére a közös érdekek ellenére a közös érdekek alapján. Ez megteremthetné a lehetőséget mindkét részről a CEFTA szerinti kedvezmények visszaállítására, szögezte le a Külügyminisztérium közleménye. Mint a „viták és problémák ellenére kedvezően alakulnak gazdasági kapcsolataink” c. fejezetben már beszámoltam róla Lengyelország az elmúlt években számos magyar 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. exporttermékkel szemben piacvédelmi intézkedést vezetett be. Olyan hagyományos cikkek lengyelországi kivitelét nehezítették meg, esetenként lehetetlenítették el ezek, mint a kukorica, búza, sertés-és baromfihús valamint a paradicsompüré. Évek óta folytak a tárgyalások a kétoldalú vita rendezéséről, aminek eredményeként 2000. májusában átmeneti megoldás született. Ennek értelmében az év második felében az érintett magyar termékek bizonyos mennyiségének kivitele lehetővé vált a CEFTA- vámfeltételekkel. A 2001. évre Budapest a védelmi intézkedések visszavonását igényelte, mivel azok már nem indokolhatók a bevezetéskor citált piaci zavarokkal. Sőt, a helyzet gyökeresen megváltozott, mivel a

gabonafélék lengyelországi hiánya 2000-ben és 2001-ben is nagy volumenű vámmentes importra teremtett, illetve teremt igényt. Ám Varsó legfeljebb a 2000 évi szállítási volumen fennmaradására biztosított volna lehetőséget. A 2001 január 1-én életbe léptetett lengyel szabályozás a sertés és a baromfihús esetében a 2000. második félévi mennyiségek bevitelét tette csak lehetővé, azaz a kedvezményes export lehetősége a felére csökkent. A magyar-lengyel vámvita rendezése nyomán tovább bővült a kétoldalú kereskedelem a 2001-es évben. Ez a fejlemény egy pozitív jelzés volt a két ország azon-főként kisebb-cégei számára is, amelyek az elmúlt időszakban a feszültségek miatt elbizonytalanodtak. Ugyanakkor a lengyel GDP a vizsgált évben nagyon mérsékelt volt Ezzel együtt járt a beruházási aktivitás és a fogyasztás lanyhább bővülése Ez, pedig igencsak megnehezítette a gyógyszereket, fogyasztási cikkeket,

lakásfelszereléseket szállító magyar cégek helyzetét. Ez párosult az importdinamika fékezésének lengyel törekvésével, aminek érdekében Varsó több eszközt is bevetett. A 2001-es évre közzétett magyar statisztikai adatok szerint az derül ki, hogy a Lengyelországba irányuló magyar export 2001 első félévében a két hónappal korábbi analóg adatokhoz képest 4, 1%-kal nőtt és elérte a 309, 3 millió USD színvonalat. A magyar exporton belül a legnagyobb növekedést az energiahordozók szállításaiban, gépek és berendezések, míg a Lengyelországból bonyolított magyar import terén az előbbiekben említett termékeken kívül az élelmiszerek, italok és dohányáruk valamint a feldolgozott termékek terén jelentkezett növekmény. 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 21. sz táblázat: Lengyelország és Magyarország kereskedelmi forgalmának egyenlege a 2000-2001. évek I-IX hónapjainak időszakában (millió dollárban) MEGNEVEZÉS 2000 2001 EGYENLEG VÁLTOZÁSA (+) NÖVEKEDÉS (-) CSÖKKENÉS Mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek -55, 8 -23, 5 (+) 32, 3 Ásványi termékek 14, 7 15, 2 (+) 0, 5 Vegyipari termékek -95, 9 -81, 2 (+) 14, 7 IV. Fa és fából készült termékek 11,6 6,5 (-) 5,1 V. Könnyűipari termékek -5,6 -13,0 (-) 7,4 VI. Nem-nemes fémek 81,5 75,2 (-) 6,3 VII. Gép- és villamosipari termékek -69,4 -19,7 (+) 49,7 Összesen -118,9 -40,5 (+) 78,4 CSOPORT . I. II. III. Forrás: http://web.mggovpl/portalout/mg pips/indexhtml - Gazdasági

Minisztérium, Varsó Lengyelországra nézve a negatív forgalmi egyenleg ugyanazokban a termékcsoportokban tartósult, akárcsak 12 hónappal ezelőtt, bár hozzá kell tennünk: II. termékcsoportban jelentősen javult a negatív egyenleg, mégpedig a mezőgazdaságiélelmiszeripari termékek, valamint a villamos gép gyártó ipari termékek csoportjaiban. Az összes vizsgált termék egyenlege emelkedést mutat. A legmarkánsabban a gép és villamos gépipari termékek esetében javult a negatív egyenleg. 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. A

magyar-lengyel külgazdasági kapcsolatok alakulása az utóbbi években A lengyel gazdaságot 2000-ben a kedvezőtlen külső (az olajárak alakulása) és belső (a beruházások mérsékléséből adódó) tényezők ellenére összességében pozitív fejlődés jellemezte: rekordszintet értek el a külföldi befektetések, folytatódott az export dinamikus fejlődése, a kereskedelmi mérleg hiánya több mint 1 milliárddal javult. Ez a pozitív tendencia 2001-ben megtorpant és visszaesett majd 2002. II negyedévétől ismét lassú élénkülés kezdődött: az infláció mérséklődött, az ipari termelés 1, 5 százalékkal nőtt. Az exportértéke 8, 2, az importé 4, 4 százalékkal nőtt; az EU tagországaiba került a kivitel valamivel több, mint kétharmada, a behozatal 62 százaléka. A legnagyobb partner tíz éve változatlanul Németország. A további fontos kereskedelmi partnerek Svédország, Franciaország és Oroszország. A két ország forgalmát 1999 óta

egyre növekvő passzívum jellemzi. A kivitelben folytatódott az agrártermékek részarányának csökkenése bár ez valamelyest mérséklődött. I pari exportunk legjelentősebb tételei voltak a tavalyi évben továbbra is a rádiótelefonok, műsoradó készülékek, szórakozató elektronikai termékek és a vegyipari termékek (gyógyszerek, gumiáruk, egészségügyi árucikkek) A következő ábrákban és táblázatban Magyarország és Lengyelország termékforgalmát ábrázolom az egyes ország csoportokkal 2002-ben: 22. sz táblázat: Magyarország kivitelének növekménye a 2002-es évben 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kivitel 2002. évi növekménye M EUR 253 305 1962 2520 fejlődő országok Kke fejlett országok Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, pp. 17 A magyar kivitel 82 százaléka fejlett országokba, 14 százaléka a közép- és kelet európai országokba, 4 százaléka fejlődő országokba irányult. A fejlett országok részesedése az összes kivitelben és a többletben közel azonos: mintegy 80 %. A közép-és kelet európai országok esetében a kivitel részaránya szerényebb a növekménynél. Legjelentősebb partnerünk Németország részaránya 36 százalék. A behozatal 67 százaléka a fejlett országokból, a fennmaradó rész azonos arányban a közép-és kelet európai országokból és a fejlődő országokból származott. A fejlődő országok részaránya 3 százalékponttal nőtt, míg a fejletteké ugyanennyivel csökkent. Belgiumból, Portugáliából és Ausztriából

kisebb, Svédországból, Nagy –Britanniából és Dániából nagyobb volt az import: 23. sz. táblázat: Magyarország behozatalának növekménye A behozatal 2002. évi növekménye M EUR 1363 382 647 2392 nemzetgazdaság Kke 50 fejlődő országok fejlett országok 2002. évi http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, pp.20 2002-ben javult a külkereskedelmi szaldó, ugyanakkor lefékeződött a dinamika. Miközben egészségesnek mondható a forgalom áruösszetétele, a viszonylati struktúrát az egy (EU) lábon

állás jellemzi. A teljes kivitel 39 százalékát 10 multinacionális vállalat adja, ám az exportőrök általában korántsem voltak derűlátóak az idei lehetőséget illetően 7-8 százalékos exportnövekedésre s ennél valamivel lassabb importnövekedésre számítottak az elemzők. 24. sz táblázat: Lengyelország termékforgalma az egyes ország csoportokkal 2002. első félévében ORSZÁG CSOPORT/ORSZÁG EXPORT IMPORT EXPORT Millió dollár IMPORT 2002/2001 EXPORT IMPORT Részesedés (%) Összes ország 18539, 5 25367, 4 104, 1 102, 2 100, 0 100, 0 Európai Unió 12906, 7 15692, 3 102, 0 103, 3 69, 6 61, 9 EFTA 494, 1 717, 6 125, 7 125, 5 2, 7 2, 8 CEFTA 1585, 2 1845, 6 106, 2 102, 0 8, 6 7, 3 Forrás: Világgazdaság Lengyelország melléklete 2002. november, pp4 Lengyelország 2002. első félévében 12906, 7 millió dollár értékben exportált az Európai Unió országaiba és 15 692, 3 millió dollár értékben hozott be.

Ez 2 százalékos export és 3 százalékos importnövekedést jelent. Míg a CEFTA- országok exportoldalon csak 8, 6 és importoldalon csak 7,3 százalékban részesedtek az összforgalomból addig ez az arány az EFTA- országok részéről még kisebb (2,7 illetve 2,8 százalék) Megállapíthatjuk hogy 2002ben Lengyelország legnagyobb értékben Németországba exportált és onnan importált. A 2003. év a külkereskedelmi termékforgalom szerint a legtöbb terméket Németországból hoztuk be. A behozatal szempontjából Lengyelország a 9 helyen található Kivitel esetében Németország itt is vezető pozícióban van, a lengyelek a 10. helyen találhatók Forgalmunk Lengyelországgal a 2003. év január-augusztus időszakában –165 millió eurós volt. Az idei év vizsgált időszakában a legnagyobb negatívumot Kínával regisztrálhattuk 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Lengyelország behozatala az év első 7 hónapjában 119, 2 millió euró volt, a kivitele viszont 92, 7 millió eurós tehát az egyenleg pozitív. 25. sz táblázat Külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok szerint (2002-2003) (folyó áron) ÁRUFŐCSOPORT BEHOZATAL 2002. év 2003. jan-aug KIVITEL 2002. év 2003. jan-aug Millió euró Élelmiszerek, italok, dohány 1204 802 2475 1566 Nyersanyagok 799 538 731 469 Energiahordozók 2983 2134 597 386 Feldolgozott termékek 14173 9773 11 268 7024 Gépek és szállító eszközök 20768 13652 21432 14085 Összesen 39927 26899 36503 23531 Forrás: A KSH jelenti 2003/8 pp.

47 A táblázat szerint az élelmiszerekből a kivitel csökkent, de nem olyan mértékben, mint a feldolgozott termékek esetében (14 173 millió euróról 9773-ra). A behozatal nagymértékű esését gépek és szállító eszközök téren tapasztalhattuk. A feldolgozott termékekből és nyersanyagokból többet hoztunk be 2003 első 8 hónapjában. Az összkivitel visszaesett az előző évhez képest, az összes behozatallal egyetemben. A lengyel gazdaság 2003. január- augusztus időszakában a következőképpen teljesített. A GDP 3, 8 százalékkal bővült a második negyedévben, ebben nagy szerepet játszott az export erősödése. Az év első 8 hónapjában így 3 százalékkal nőtt a gazdaság a tavalyi év hasonló időszakához képest. Emellett tizenhat havi mélypontra csökkent októberben a lengyelországi munkanélküliség mértéke. A lengyel Nagykövetség tájékoztatása szerint jelenleg 28 budapesti (például a Wromex Kft.; Yupple Bt;

Polimpex-Budapest Bt)és 10 vidéki (például Telmex Rt. Grimson Kft, Gregorian Bt) székhelyű lengyel vállalati érdekeltség működik Magyarországon. 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2003 szeptemberében lezárult az év eleje óta húzódó tranzakció, amelyben a Glóbus Rt. megvette a lengyel Elsner Polent A négy hűtőházzal rendelkező lengyel hűtőipari társaságért valamivel több, mint 5 millió eurót fizetett a Glóbus. Mindeközben a MOL Rt és a PKN Orlen lengyel olajipari cég április végéig exkluzív tárgyalásokat folytat egy esetleges

egyesülésről. A tárgyalások a két ország kormányának jóváhagyásával, de üzleti megfontolások alapján folynak. A MOL számára rendkívül fontos a lengyel piac, de csak olyan együttműködést vagy fúziót tartanak elképzelhetőnek, amely a részvényesi értéket növeli. További aktuális eseményként említhetem a visegrádi államfők november 3 budapesti csúcstalálkozóját, amin a nem született közös nyilatkozat, hanem a vendéglátó Mádl Ferenc magyar államfő foglalta össze a tanácskozást. A közös álláspont kidolgozása különösen azért nehéz a V4 országainak, mert a strukturális, mezőgazdasági, környezetvédelmi, energetikai és közlekedési politika vonatkozásában a leginkább szembeötlőek az államok ellentétei. 8. Befejezés Lengyelország Magyarországnak a 15. kereskedelmi partnere Bár Lengyelországnak hasonlóak a geopolitikai adottságai, üzleti kultúrája, földrajzi elhelyezkedése, gazdasági szerkezete,

kereskedelmi hagyományai, illetve létezik a magyarok iránti legendás szimpátiája, mégsem helyezzük a lengyel kapcsolatokat kellőképpen fókuszba. Magyarország már az összes olyan termékkel jelen van a lengyel piacon, amelyek fontosak az ottani importban, illetve amelyeknél Magyarország potenciális szállítóként számba jöhet. Ez persze nem jelenti azt, hogy Lengyelországban a magyar áruk ennél jóval szélesebb körét ne lehetne elhelyezni. A dolgozatom lezárásaként szeretném összefoglalni és saját véleményemet kifejteni a kapcsolatok alakulásával kapcsolatban. A KGST-ben a szervezeten belüli kereskedelem szerepe volt domináns. 50 százalék volt a gépek és a különböző berendezések aránya a forgalomban. Csakhogy a Szovjetunió, a legnagyobb felvevőpiac fizetésképtelenné vált, s ez súlyos visszaesést váltott ki az érintett országokban. 1991-92-ben mindkét ország fontos lépéseket tett a piacgazdaság kiépítése felé. Súlyos

gazdasági helyzetükből önerővel nem tudtak kilábalni, ezért volt fontos a nyugati 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. integrációkba való beépülés. De ez sem volt csodaszer Szükség volt egy kelet-közép európai integrációra (CEFTA), amely ösztönözte a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, és sikeres a kereskedelmi forgalom élénkítése területén gyümölcsöző együttműködésnek tekinthető. A liberalizációs folyamatnak bizonyos kísérőjelenségévé vált a piacvédelmi intézkedések alkalmazassanak gyakorlata. Ezek többsége

korábban összhangban volt CEFTAszabályok nyújtotta lehetőségekkel, de az utóbbi években a lengyel piacvédelmi intézkedések mar a gazdaság érzékeny szektorát, a mezőgazdaságot érintettek, s a volumenhordozó magyar termékek (kukorica, búza, sertés és baromfihús, paradicsompüré) exportját korlátoztak. A viták tárgyalásos megoldása nem sikerült ezért a CEFTA- szabályok alapján a jogok és kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása érdekében arányos ellenintézkedéseket vezettünk be. A két nemzet nyugati szinthez való felzárkózását mutatja a külkereskedelmi termékszerkezet. Javulását jelzik az alakulóban lévő új kapcsolati formák Ilyenek a járműiparban (például az autóbuszgyártás és az alkatrésztermelés) a vegyiparban (például az új gyógyszerfajták bevonása a kereskedelmi forgalomba) illetve egyéb területeken.(például vasúti járművek, lakás felszerelési cikkek.) területén tervezett újítások

A felsoroltakon kívül jelentős még a két ország különböző nemzetközi tendereken való közös részvétele, illetve a kétoldalú infrastrukturális egyeztetések. Az évek múlásával egyre növekszik az egymás gazdasági lehetőségei iránt érdeklődő lengyel és magyar régiók száma. Jól fejlődnek a regionális szintű és testvérvárosi kapcsolatok Vannak olyan régiók, amelyek a szoros kétoldalú együttműködésben fokozatabban érdekeltek, mint például a dél-balatoni régió. De rajtuk kívül is vannak szoros párkapcsolatok, például a Krakkó-Pécs, Tarnów- Eger, Rzesow- Nyíregyháza, Opole- Székesfehérvár. A hazai cégeknek sok időt, munkát, pénzt és energiát kell befektetni, ha sikeresek akarnak lenni Lengyelországban. Megfontolt üzleti tervvel kell, hogy rendelkezzenek, pontosan felmérve, hogy Lengyelország melyik részén milyen piaci szegmenst milyen csomagolással és árral lehet célba venni-, hiszen lengyel földön mások a

nagyságrendek, mint nálunk, nem lehet egységesen kezelni az országot. A nyugati régiók német, a keleti részek keleti, a déliek, pedig a szlovák és cseh orientációjúak. Véleményem szerint keresnünk kell a további lehetőségeket a politikai, gazdasági együttműködés kulturális, tudományos és turisztikai kapcsolatokkal való bővítésére, hogy az 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Európai Unióba belépve is fennmaradjanak az emberek közötti közvetlen kapcsolatok. Szakdolgozatomban mindig igyekeztem emlékeztetni, hogy együtt „többre

vagyunk képesek” és nem vagyunk egymás vetélytársai. A rendelkezésemre álló adatok és a szemléltetett táblázatok közlésekor mindig törekedtem a növekvő és csökkenő tendenciák szemléltetésére, ezzel párhuzamosan, pedig ábrázolni kívántam a termékforgalom összetételének változását és az éppen aktuális vitás eseteket, illetve a gyümölcsöző egyezményeket. Mindezt abban a reményben tettem, hogy jelképesen, de szó szerint is ”fogunk mi még magyar bort inni Lengyelországban, Magyarországon, pedig egyre gyakrabban élvezzük majd a lengyel munka gyümölcseit.” Végezetül szeretném pár gondolattal bemutatni azokat a szervezeteket, amelyek tudomásom szerint a magyar vállalkozók és cégek rendelkezésére állnak bármilyen Lengyelországgal kapcsolatos kérdésben. • ITDH Hungary (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság): Budapesten és 8 megyeszékhelyen ad befektetési és külkereskedelmi

tanácsokat, segítséget nyújt az üzleti partnerkeresésben, illetve többek között hirdetések közlését is vállalja külföldi lapokban. Mindamellett üzletemberi találkozókat is szervez. • A Lengyel Nagykövetség Közgazdasági- Kereskedelmi Osztálya: szakkiadványokkal és útmutatókkal (Lengyel Üzleti Kalauz) igyekszik hozzájárulni a minél szélesebb körű tájékoztatáshoz, emellett közli a vállalatalapítás általános feltételeit, a cégbejelentéshez szükséges teendőket, bár információs adatbázisa kissé hiányos és néha elavult. Végső következtetésként azt vonhatjuk le, hogy a közelgő uniós csatlakozásunk fényében tanulságos megvizsgálni a magyar külkereskedelem relációs megoszlását, továbbá azt, hogy milyen pozíciókkal rendelkezik a magyar külkereskedelem, például a lengyel piacon, ahol a kereskedelem évről évre egyre nagyobb magyar aktívummal zárul, ami a lengyel félnek kedvezőtlen folyamat. A

magyar-lengyel külkereskedelem volumene túl alacsony szinten található az adott lehetőségekhez és más országokkal lebonyolított forgalomhoz képest. 9. Ábrák és táblázatok jegyzéke 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a KGSTországokban (százalék) 2. sz. táblázat: Az átalakulás előtti helyzet Lengyelországban és Magyarországon 3. sz táblázat: Magyarország külkereskedelmének százalékos megoszlása (1950-90) 4. sz táblázat: folyó fizetési mérleg Lengyelországban

és Magyarországon (1990-94) 5. sz táblázat: A külkereskedelmi forgalom volumenindexe (előző év= 100, 0) 6. sz táblázat: Lengyelország főbb gazdasági mutatói 1994-97 (százalék) 7. sz táblázat: Magyarország főbb gazdasági mutatói 1994-97 (százalék) 8. sz táblázat: A kölcsönös áruforgalom értéke Magyarország és Lengyelország között 1992 -93 (millió dollár) 9. sz táblázat A magyar-lengyel kereskedelmi forgalom szerkezete (%) 1992-93 10. sz táblázat: A kölcsönös áruforgalom értéke Magyarország és Lengyelország között 1993-94 (millió dollár) 11. sz ábra: Magyar export Lengyelországba 1994-95 12. sz ábra: A lengyel külkereskedelem ország csoportok szerint 1995-ben (százalék) 13. sz táblázat: Magyarország áruforgalma a CEFTA- országokkal 1994-95 (USD) 14. sz táblázat: Lengyel áruimport Magyarországról 1996 első felében és 1995 első 6 hónapjával összehasonlítva 15. sz táblázat: Lengyelország és Magyarország

1992-97 évi kereskedelmi forgalma és annak dinamikája (összefoglalás) 16. sz ábra: Lengyel-magyar kereskedelmi forgalom 1992-97 17. sz táblázat: Lengyelország és Magyarország közötti termékforgalom áruszerkezete (1997-98) 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 18. sz táblázat: Kereskedelmi egyenleg Magyarország és Lengyelország között (1998-99) 19. sz táblázat: Lengyelország kereskedelmi mutatói (1992-2000) 20. sz táblázat: Lengyelországba szállított 10 legnagyobb értékű magyar exporttétel 2000. első felében 21. sz táblázat:

Lengyelország és Magyarország kereskedelmi forgalmának egyenlege a 2000.-2001 évek I-IX hónapjainak időszakában (millió dollár) 22. sz ábra: Magyarország kivitelének növekménye 2002-ben (millió euró) 23. sz ábra: Magyarország behozatalának 2002 évi növekménye (millió euró) 24. sz. táblázat: Lengyelország termékforgalma az egyes ország csoportokkal 2002. első felében (százalék) 25. sz táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok szerint (2002-2003) Irodalomjegyzék: Könyvek: 1. Dávid Katalin: A barátság ezer éve: Magyarország-Lengyelország Corvina, 1978 2. Felzárkózás Európához 1990-95, KSH Budapest, 1996 3. A KSH jelenti 2003/8 Központi Statisztikai Hivatal, 2003 4. Magyarország 1990-2001, KSH Budapest 2002 5. Magyarország külgazdasága 2000, a Külügyminisztérium kiadványa Budapest, 2001. június 6. Magyarország külgazdasága 2001, a Külügyminisztérium kiadványa Budapest, 2002. június 7.

Magyarország külgazdasága 2002, a Külügyminisztérium kiadványa Budapest, 2003. június 8. Dr Majoros Pál: Magyarország külkereskedelme KKF, Budapest 1995 9. Mario I Blejer, Fabrizio Coricelli: 3 ország, 3 történet, 3 szereplő Rendszerváltozás Kelet- Közép Európában Szépműhely Könyvkiadó, Budapest 1997 10. Meisel Sándor: A KGST 30 éve Kossuth Kiadó, 1979 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11. Mosóczy Róbert: A KGST országok gazdaságpolitikája (1976-80) Kossuth Kiadó, 1979 12. Róna Gábor: Gazdasági partnerünk: Lengyelország Kossuth

Kiadó, 1980 13. Statisztikai Havi Közlemények 2003/8 KSH, Budapest 2003 14. Vezér Zoltán- Kiss Jenő: CEFTA, A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás CO-NEX. Training Bt, 1994 Újságcikkek: 15. Világgazdaság 1997 július 3 pp 5 Külföld rovat: Újabb bővítés előtt a CEFTA Világgazdaság Lengyelország melléklete 1998. november, pp 12: Agrárviták helyett jobb megismerést Világgazdaság Lengyelország melléklete 1998. november, pp 14 : Felszálló ágon a kétoldalú kereskedelem Világgazdaság Lengyelország melléklete 2000. december, pp 12: Négyszeresére nőtt a forgalom Világgazdaság Lengyelország melléklete 2000. december, pp 13: Élénk a verseny a lengyel piacért Világgazdaság 2001. február 5 pp 4 Belföld rovat: Több év után arányos ellenlépések Világgazdaság 2001. március 27 pp 4 Belföld rovat: Piacszerzés tőkeexporttal Világgazdaság Lengyelország melléklete 2001. december. pp. 1.: A jó együttműködés

érték Világgazdaság Lengyelország melléklete 2002. november, pp 6: Természetes piacai vagyunk egymásnak 16. Napi Gazdaság 2003 szeptember 1 pp 7: Birtokon belül van a Glóbus Lengyelországban Kiadványok 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 17. Információ- A lengyel gazdasági fejlődés és a lengyel-magyar külkereskedelem, Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége Kereskedelmi Tanácsosi Hivatala, Budapest 18. Tájékozató- A lengyel gazdaságról és a lengyel-magyar kereskedelemrőlLengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége Kereskedelmi

Tanácsos Hivatala, Budapest Diplomamunkák: 19. Bárczi László: Magyar-lengyel kereskedelem a CEFTA tükrében; Diplomamunka, KKF 1995 20. Bereczky Norbert: A közép-kelet európai országok gazdaságai és a közöttük létrejött kapcsolatok alakulása; Diplomamunka, KKF 1997 21. Bognár Éva: Magyarország és Lengyelország felkészülése az EU csatlakozásra; Diplomamunka, KKF 1999 22. Kiss Lászlóné Út az Európai Unióba Diplomadolgozat, KKFK, 2002 23. Metesné Czerkas Éva: A CEFTA hatása a magyar- lengyel kereskedelemre Diplomamunka KKF, 1996 Internetes oldalak: 24. wwwampl-wehhu/hun/indexhtml -A Lengyel Nagykövetség KözgazdaságiKereskedelmi Osztályának honlapja 24. http://web.mggovpl/portalout/mgpips/indexhtml A Minisztérium honlapja 25. wwwkumhu A magyar Külügyminisztérium honlapja 26. wwwlengyelorszaghu/-A lengyel nagykövetség honlapja 59 lengyel Gazdasági