Agricultural science | Studies, essays, thesises » Az agrár- és környezetpolitika kapcsolata, illetve ezek megjelenése Magyarországon

Kodolányi János Főiskola Az agrár- és környezetpolitika kapcsolata, illetve ezek megjelenése Magyarországon Környezetünk állapota Az éghajlati rendellenességek előfordulása és mértéke aggasztóan nő, az esőerdők szinte feltartóztathatatlanul fogynak, élővilágunk kipusztulásra van ítélve. A sivatagok terjednek, az ózonpajzs vékonyodik, környezetünk savasodik. Évente több ezer faj pusztul ki E jól ismert környezeti problémák súlya a Római Klub 1972-es figyelmeztetése óta nem csökkent, sőt, egyfolytában nő. A fejlett Európa egészségesebb élő környezetet akar, ennek számos tanújelét adta az utóbbi évtizedben. Közös érdekünk, hogy egészséges környezetben élhessünk, megóvva így magunkat, s gondolva a jövő nemzedékeire. Ha a környezetszennyezés hasonló mértékben folytatódik, unokáink már nem élvezhetik azt a világot, amelyet mi megismertünk. A környezet megóvása érdekében közös összefogásra van

szükség az élet minden területén, s így érhetünk el jelentős eredményeket. Mivel hamarosan közeleg a Európai Unióhoz való csatlakozás időpontja Magyarország számára is, célkitűzéseink azonosak lesznek az uniós célokkal, mivel hazánknak meg kell felelnie az uniós elvárásoknak. A mezőgazdaság és a környezetvédelem kapcsolata Hogyan is kapcsolódik egymáshoz ez a két terület? Vegyük a legalapvetőbb tényt, mely mindannyiunkat érint: táplálékunk elsődleges forrása a mezőgazdaság. Tápanyagaink alapvetően növényi és állati eredetűek, ezeket pedig mi – azaz a mezőgazdasággal foglalkozók – termeljük meg magunknak. Ebből következően nyilvánvaló törekvésünknek kellene lenni, hogy olyan termékek kerüljenek az asztalunkra, melyek lehetőleg minél kevesebb káros, mesterséges anyagot tartalmaznak. Manapság egyre többet hallunk, beszélünk az egészséges életmódról, melynek szinte legalapvetőbb eleme az egészséges

táplálkozás. 1 Csupán rajtunk múlik, hogy minél természetesebb alapanyagú ételeket fogyasszunk. Ennek azonban sok összetevője van. Hiába minden óvintézkedés, ha a talaj, amelybe a növényt vetjük, a víz, amivel öntözzük, a levegő, amely vele közvetlenül érintkezik, szennyezett. „A mezőgazdaság Magyarországon a termőterülettel, vagyis az összterület 85,5 %-ával közvetlenül érintkezve a kultúrtáj fő használója. Ebből következik, hogy a természetvédelem alapvetően rá van utalva a mezőgazdasággal való együttműködésre. A mezőgazdálkodás teljesítménye, eredménye döntően a környezet, a természeti erőforrások állapotától, minőségétől függ.” 1 Hiába rendelkezünk nagy területű termőfölddel, ha azt forrásainak puszta kihasználásával előbb utóbb terméketlenné tesszük. A természetvédelem és a mezőgazdálkodás egymásrautaltsága tehát elkerülhetetlenné teszi a két terület összehangolását.

A legtöbb uniós tagországhoz hasonlóan hazánknak is meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amelyekkel az agrárpolitikát és a környezetpolitikát egyeztetve egymással eléri e két terület harmonizációját. A környezetvédelem,mint önálló politika A környezet állapotának folyamatos romlását észlelve az Európai Közösségnek lépnie kellett. A Közösség állam-, illetve kormányfői a Párizsi Csúcsértekezleten fogadták el a környezetvédelmi politika szükségességét. 2 „A Közösség környezetvédelmi politikájának célja: - a környezet megóvása, védelme, minőségének javítása, - az emberi egészség védelméhez való hozzájárulás, - a természetes erőforrások megfontolt és racionális felhasználásának biztosítása.” 3 1 http://www.ktggauhu/KTI/egyeb/3/Bevezethtm Farkas - Várnay (2000): Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába. JATEPress, Szeged 3 Farkas - Várnay (2000): Bevezetés az Európai Unió

tanulmányozásába. JATEPress, Szeged, 99 o 2 2 Az Európai Unió rendelkezik a világon a legátfogóbb és legfejlettebb környezetvédelmi jogi szabályozással. E szabályozás elfogadásával és végrehajtásával a tagjelölt országok nemcsak az Európai Unióba való belépés követelményeinek tesznek eleget, hanem hosszú távon a tisztább és egészségesebb környezet előnyeit is élvezni fogják. Ezen előnyök felismerését jelképezi, hogy a tagjelölt országok beléptek az Európai Környezetvédelmi Ügynökségbe még az EU bővítése előtt. Az EU környezetpolitikájának elméleti alapjai Az EU környezetpolitikája alapvetően három pilléren nyugszik: etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon. E három szempont irányította az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek az Egységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyire gazdaságiak uralkodnak, annak ellenére,

hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak. E három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját . Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. A jóléti érv alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés: a rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakulásához, a zaj pedig növeli a stresszt. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik csupán csak a jelenlegi, hanem magában foglalja a jövő generációit is. A környezetvédelmi vitákat ma a gazdasági érvek uralják. A gazdasági tényezőket a harmonizáció alapjának is tekinthetjük. Az európai egységesítési folyamat, és a tagállamok közötti jogharmonizáció mögött is gazdasági

megfontolás áll. Magyarország környezeti állapota „Magyarország természeti környezetének állapota nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható, a többi volt kelet-európai szocialista országéhoz hasonlítva többnyire kedvezőbb. Magyarországon még mindig vannak viszonylag nagy kiterjedésű, jó állapotú erdőségek, az élővilág gazdag, a természetes élőhelyek és társulások száma magas.” 4 4 Kerekes-Kiss (2001): Környezetpolitikánk az EU-elvárások hálójában, Agroinform Kiadó, 17. o 3 Abban, hogy ezt sikerüljön megőrizni, a mezőgazdaságnak is jelentős szerepe van. A növénytermesztés, állattenyésztés gyakran olyan kémiai anyagokat igényel, amelyek szennyezik talajunkat, vizeinket. A gazdáknak ügyelniük kell arra, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítsák környezetüket a társadalom, és saját érdekükben is. Erre fontos előírások is vonatkoznak, amelyek szabályozzák a mezőgazdasággal

foglalkozók tevékenységét. A környezetvédelmi szempontok megjelenése az agrárpolitikában Az Európai Unió környezetvédelme az elővigyázatossági intézkedések, a megelőzés, a szennyezés a forrásnál történő megszüntetése, végül a „fizessen a szennyező” elvén nyugszik Mint minden más politika esetében, itt is érvényesül a szubszidiaritás, azaz a Közösség csak akkor avatkozik be, ha helyi, regionális vagy tagállami szinten nem lehet kielégítő módon kezelni a problémákat. A mezőgazdaságra is vonatkozik a fenntartható fejlődés elve, amit az EU 5. Környezetvédelmi keretprogramja a következőképpen határoz meg: „olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy tönkretenné a jövő generációk lehetőségét saját szükségleteik kielégítésére.” 5 A fenntartható fejlődés elve tehát ebben a megközelítésben a mezőgazdaságra levetítve a természeti erőforrások olyan kezelését

jelenti, amely biztosítja, hogy azok a jövőben is rendelkezésre álljanak. Szélesebb értelemben a fenntarthatóság feltételezi a tájvédelmet, az élőhelyek, fajgazdaság, a levegő és a víz minőségének megóvását. A közösségi joganyag átvétele és végrehajtása Továbbra is a jogszabályok teljes végrehajtása a legfontosabb, ami szigorú vezetést igényel. Más és más megoldások lesznek megfelelők a különböző országokban, régiókban és településeken. A célokat teljesítendő, még a csatlakozás időpontja előtt be kell építeni a környezetvédelmi joganyagot a tagjelölt országok nemzeti jogrendjébe, azaz teljes mértékben meg kell valósítani a környezetvédelmi előírásokat. 5 http://www.ktggauhu/KTI/egyeb/3/Bevezethtm 4 Minimális követelményként a gazdáknak külön kompenzáció nélkül is a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vével kell gazdálkodniuk. Ez azt jelenti, hogy a törvények előírásait betartva

kell például a növényvédő szereket vagy vagy műtrágyákat alkalmazniuk. Nem várható el azonban tőlük, hogy ezen túlmenően is figyelembe vegyék a környezetvédelem kívánalmait, amennyiben ez többletköltséget jelent számukra. Mint tudjuk, Magyarországon a mezőgazdasággal foglalkozók sajnos nem rendelkeznek olyan háttérrel, jövedelemmel, hogy a környezetvédelmi elvárásoknak kielégítően eleget tudjanak tenni. Épp ezért a bővítés az EU számára külön kihívást jelent, hiszen jelentős agrárágazattal rendelkező országok kívánnak az Unióhoz csatlakozni, amelyek nem egyszer komoly környezetvédelmi gondokkal küszködnek. Az EU-nak alapvető célja, hogy segítse ezen országokat. A gazdák segítése, támogatása Alapvető fontosságú a gazdák megfelelő mértékű támogatása, illetve a környezetbarát gazdálkodásra való ösztönzés. 2007-re minden tagállamban létre kell hozni egy gazdatanácsadó rendszert,melyet a gazdák

önkéntes alapon vehetnek igénybe, s amely a példaértékű – környezetbarát – módszerek elterjesztésével és a gazdaságok tevékenységének felmérésével foglalkozik. 6 Mivel a környezetbarát gazdálkodás igen költséges lehet, a gazdáktól nem várható el, hogy csupán saját anyagi hátterükből fedezzék a szükséges ráfordításokat. 2005-től jelentős mértékben emelik a vidékfejlesztésre fordítandó összegeket. Elsősorban abban segítik majd a gazdákat, hogy meg tudjanak felelni a szigorú uniós előírásoknak. A közös agrárpolitika és a környezetvédelem A közös agrárpolitika (CAP) 1999-es reformja három területen vonatkozik a környezetvédelemre. Először is a kötelezően csokkentendő bizonyos környezetszennyező anyagok használata. Amelyik gazda ennek nem tesz eleget, nem részesülhet támogatásban Másodszor a környezetvédelmi feltételekhez is köthetik a CAP-támogatások kifizetését. Harmadszor, a

tagországok saját agrár-környezetvédelmi programokat is kezdeményezhetnek. 6 www.euroinfohu 5 Nem lehet azonban jelentős javulást elérni, ha nem sikerül megváltoztatni a gazdák és a teljes közvélemény hozzáállását. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés helyszíne elsősorban a vidék. Éppen ezért a mezőgazdaság szempontjából különösen fontos a vidéki területek védelme, megóvása. Az Európa Tanács tagállamai 1996-ban kidolgozták a Vidéki Térségek Európai Kartáját, amelyben megfogalmazták a vidék hármas szerepét. nevezetesen gazdasági, ökológiai és társadalmi-kulturális funkcióit. A karta szerint a vidéki térségek a témakörünkhöz szorosabban kapcsolódó ökológiai funkciókat azáltal teljesítik, hogy: - megőrzik az élet alapjait adó természeti tényezőket (föld, víz, levegő), ésszerű és fenntartható módon hasznosítva azokat; - megőrzik a környezetükben lévő biotópokat és zöld tereket; -

fenntartják és megőrzik a tájat; - megőrzik a vidék biológiai sokféleségét, különösen a genetikai diverzitást, a fajok és a tájak sokféleségét; - jogi eszközökkel és a szükséges ökológiai feltételek megteremtésével védik a vadon élő állatokat. 7 Az EU csatlakozás hatása a magyar agrárgazdaságra Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással 350 millió fogyasztót kielégítő piacot is nyer, amely tovább bővülhet. A magyar mezőgazdaságnak pedig folyamatosan alkalmazkodnia kell a liberalizálódó közös agrárpolitikához. Mindez igen nagy kihívást jelent a magyar mezőgazdaság, illetve annak résztvevői számára. A gazdáknak sok olyan fejlesztéssel kell szembenézniük, olyan előírásnak megfelelniük, mely eddig számukra ismeretlen volt. A követelmények megvalósítása nem kis feladatot jelent majd, de reméljük, eredményes lesz mind mezőgazdasági, mind egyéni szempontból. Mindenféleképpen előnyünkre

szolgál majd, hogy a környezetvédelmi előírásokat betartva talán javíthatjuk, fenntarthatjuk környezetünk állapotát. S be kell látnunk, ez már önmagában elegendő ok arra, hogy a törvényeket betartsuk. 7 http://www.matudiifhu/02sze/dorgaihtml 6 Irodalomjegyzék: Kerekes Sándor-Kiss Károly (2001): Környezetpolitikánk az EU-elvárások hálójában. Agroinform Kiadó, Budapest Farkas B.- Várnay E (2000): Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába JATEPress, Szeged http://www.ktggauhu/KTI/egyeb/3/Bevezethtm http://www.matudiifhu/02sze/dorgaihtml http://www.euroinfohu/ 7