Economic subjects | Environmental economics » A környezetgazdaságtan alapjai

A KÖRNYEZET-GAZDASÁGTAN ALAPJAI 2004/05. II FÉLÉV A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS  Társadalmi oldal A környezeti problémák forrása a 18. sz-ig a mzg-i tevékenység volt (erdőirtásból eredő sivatagosodás). A II VH után alapvető szemlélet: - a nyersanyagok végtelennek gondolták - környezetvédelem nem fontos - „főtermék-centrikus” termelési mód: minél jobb, minél több termék előállítása. - a hulladékkal nem foglalkoztak.  60-as évek: „rádöbbenés korszaka” A társadalom nagy része bizonyos problémákkal szembesült, melynek előfeltétele volt bizonyos technikai szint (DDT, savas esőktől pusztultak az erdők, ózonlyuk stb.) Smith – 1963-ban ENSZ-ben felszólalt: a cowboy gazdálkodást fel kell váltani az űrhajósgazdálkodásra, azaz annyit termelni, amennyi kell, nincs hulladék. Csendes tavasz c. könyv – mi történik akkor, ha eltűnnek a madarak – nagy hatása volt a társadalomra  70-es évek: „intézményesülés

korszaka” 1968. Római Klub, olasz: Cél: a különböző tudományágakban dolgozó környezetvédelemre törekvő tudósokat gyűjti össze. Max 100 tagja lehet 1972. A növekedés határai c könyv, az ember és a környezet egzakt kapcsolata (a következő években milyen nyersanyagokat fogunk használni, a 3. világ országai hova jutnak) 1972. Stockholmi konferencia 1992. Rio de Janerio-i konferencia 2002. Johannesbourg konferencia UNEP – Egyesült Nemezetek Környezetvédelmi Programja Hatása: alkotmányokban jelenik meg a környezetvédelem - egészséges környezethez való jog - egészségi világnap stb. Ekkortól kezdtek politikai téren is foglalkozni vele.  80-as évek: Környezetvédelmi programok időszaka 1983. Bruntland-jelentés: Közös jövőnk c könyv: fenntarthatóság elve itt jelenik meg először Pillérek: - Kimerülő erőforrásokat olyan mértékben használjuk, amilyen mértékben helyettesíteni tudjuk. - Megújuló erőforrásokat olyan

mértékben használjuk, amilyen mértékben újratermelődnek. - Hulladékot annyit termelni, amennyit a környezet képes feldogozni. 1992. Rio-i konferencia: AGENDA XXI – dokumentum: főbb környezeti célok, amiket a tagok beépítenek saját politikájukba. Kiotói jegyzőkönyv aláírása: oroszok most írták alá, így most lépett csak életbe. 2002. Johannesbourg  Gazdasági oldal Walrastól vált ketté a neoklasszikus és a környezet-gazdaságtan (továbbiakban: KG). Mill ökológia közgazdaságtan képviselője. 1 más tudományágak eredményeire való nyitottság mértéke Smith A közgazdaságtan családfája Ricardo idő Malthus Mill környezetetika Jevons Menger Walras ökológia Marshall fizika Keynes NEOKLASSZIKUS KÖZGAZDASÁGTAN Honnan Pigou Gray Hotelling Georgescu-Rogen Schumacher Boulding Daly Costanza KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTAN Gazdaság Bioszféra Klasszikus közgazdaságtan Környezet-gazdaságtan

Természeti erőforrások Klasszikus ökológia gazdaságtana A konvencionális és az új tudományágak viszonya annak függvényében, hogy tevékenységükkel, mely szektorból mely szektorba közvetítenek. Gazdaság Bioszféra Hova  Természeti erőforrások gazdaságtana feladata, hogy a megújuló és a kimerülő erőforrások gazdaság általi felhasználását tanulmányozza.  A környezet-gazdaságtan feladata, hogy milyen módon használhatják fel a bioszféra szereplői a gazdaságot, azaz hogyan lehetne a természeti javak felhasználását közvetlenül megjeleníteni a gazdasági mutatókban. Célja, hogy a piaci viszonyokat átalakítva a piacgazdaságot érzékennyé tegye a környezeti problémákra. A környezet-gazdaságtant (KGT) két részre lehet bontani:  neoklasszikus KGT.: hagyományos neoklasszikus eszközökre épít, azaz környezeti adókra és díjakra.  Intézményi KGT: elsősorban jogi, intézményi korlátokkal (ISO szabványok)

szabna gátat a környezetszennyezésnek.  Ökológiai közgazdaságtan: célja, hogy a gazdaság, mint a bioszféra egy alrendszere összhangba kerüljön az egész bioszférával. Pl fenntartható fejlődés elmélete A korábbi elméletek úgy tekintik a bioszférát, mint a gazdaság egy alrendszerét. 2 A gazdaság és a természeti környezet viszonya TERMÉSZETI KÖRNYEZET GAZDASÁG erőforrások hulladékok Gazdaság Természeti környezet Ökoszisztéma szolgáltatások az ökológiai közgazdaságtan szerint a neoklasszikus közgazdaságtan szerint A fenntartható fejlődés értelmezése  Bruntland-jelentés: a fenntartható fejlődés biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy a jövő generáció szükségleteinek kielégítését veszélyeztetné.  Problémák az elmélettel: 1. Milyen rendszerek lehetnek fenntarthatóak? 2. Mennyi ideig lehet fenntartható egy rendszer? 3. Milyen feltételek mellett fenntartható egy

rendszer?  Következmény: egy rendszerről akkor lehet állítani, hogy fenntartható, ha már azzá vált. Az elméletből kimaradt az idő-tényező. Minden rendszer rendelkezik várható élettartammal, melyet optimális életfeltételek között képes elérni. Pl átlagéletkor férfiaknál 65 év Minél összetettebb egy rendszer, annál nehezebb a várható élettartamát meghatározni. Constanza szerint: fenntarthatóa az a rendszer, mely eléri várható élettartamát. A rendszerek várható élettartama a térbeli és időbeli kiterjedés függvényében ∞ fenntartható, de „törékeny” rendszerek élettartam  Gazdasági szolgáltatások fenntartható rendszerek fenntarthatatlan rendszerek 0 sejt szervezet populáció időbeli és térbeli kiterjedés 3 a bolygó egésze  A Föld eltartó-képessége (ábrák 11. o) 1. párhuzamos növekedési modell szerint: egyes mennyiségek fizikai határai együtt nőnek a gazdasággal. 2. Szigmoid

növekedési modell: a gazdaság és a népesség egy kezdeti szakasz után exponenciálisan nő, majd a növekedés lelassul, a görbe belesimul az eltartóképességet jelentő egyenesbe. Pl bizonyos fejlettségi szinten nem használunk annyi nyersanyagot 3. Aszinkron növ Mod: az eltartó-képességnek a gazdaság növekedésére adott visszajelzései késnek, így a gazdaság méretei ideig-óráig meghaladják az eltartó-képességet, de visszafordíthatatlan változások nem következnek be. 4. Katasztrófa modell: az eltartó-képességnek a gazdaság növekedésére adott reakciói annyit késnek, hogy az eltartó-képesség károsodás visszafordíthatatlan. Pl sivatagosodás  A természeti tőke a makrogazdasági mutatókban  A GDP-ben kifejezett gazdasági növekedés arra ösztönöz, hogy a természeti erőforrásokat pazarlóan használjuk fel. A GDP hibás jelzőszáma a valós gazdasági jólétnek A jólét 10-15 éves késéssel korrellál a GDP-vel. 1. A GDP

csak a piacon realizálódó ügyleteket veszi számba Ha magam festem ki a házam, az nem számít bele a GDP-be, csak ha festőt hívok. 2. A piacok közül csak a fehér gazdaság számít bele a GDP-be A fekete és szürke gazdaság is jelentős forgalmat bonyolít, számos törvénytelen tett is járhat jólétnövekedéssel. 3. A GDP-ben csak azt lehet számításba venni, ami pénzmozgással jár Szabadidőt nem 4. A GDP a természeti erőforrásokat nem tekinti tőkének 5. A GDP-ben minden tranzakció pozitív előjelű  Összefoglalva: jólétnövekedés akár GDP csökkenés esetén is lehet és fordítva. Ha a tényleges gazdaságot akarjuk figyelembe venni, akkor a negatív hatásokkal (szennyezés, egészségkárosodás) korrigálni kell a mutatót. Ehhez a természeti erőforrásokat be kellene árazni, ami nehéz.  Módosított makrogazdasági mutatók  EDP (Környezetre-korrigált Nettó Hazai Termék): elkülönítetten kezeli a természeti

erőforrásokból származó jövedelmet, nem orvosolja a GDP hibáit.  NEW (Nettó Gazdasági Jólét): Nordhaus-Tobin o A GDP-hez hozzáadja a szabadidős tevékenységek és a házimunka értékét o A GDP-ből levonja a környezetszennyezés és az urbanizáció ki nem fizetett költségeit.  Daly 3 mutatója: a GDP olyan elemekből áll, melyek nem tartoznak össze, így értelmetlen azokat egy kalap alá venni. 1. Hasznosítási mutató: környezeti hasznok 2. Ráfordítási mutató: felhasznált anyag, energia és élőmunka értéke 3. Tőkemutató: természeti tőkét is tartalmazza  ISEW (A fenntartható gazdasági jólét mutatója) Daly-Cobb Egyetlen mutatót hoztak létre. - növelő étel: a háztartási munka, eü-i-oktatási közkiadások és a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értékét. - Csökkentő tétel: tartós fogy. Cikkek vásárlására fordított összeg, urbanizáció költségei, levegő-víz szennyezési költségei. Tartós

fogy. Cikkek elszámolása: a vásárlásra fordított összeget levonja, de a tárgyévre eső szolgáltatási értéket (écs) hozzáadja. Ez a mutató volt esélyes a GDP leváltására.  GPI (Valódi fejlődés indikátora) Előnye, a természeti és a társadalmi tőke kimerülésével egyaránt számol, hosszú távú szemléletet tükröz. Személyi fogyasztásból indul ki, melyet módosít: - kárenyhítési kiadásokkal - társadalmi költséggel (válás) - környezeti vagyon és a természeti erőforrások értékcsökkenése. 4  HDI (Human Developement Index) A GDP csak a fejlett országokban mérhető, ezt korrigálni kell bizonyos mutatókkal a fejletlen országokban. Gond, hogy a mutatók értékét nem lehet valutában becsülni  Ecological Footprint (ökológiai lábnyom) Az anyagi javak fogyasztásának nyersanyag- és energiaigényét területi egyenértékben fejezi ki. Kiszámítják először az adott ország személyi fogyasztását egyes

termékkategóriákban. Ezután felmérik az adott termék előállításához szükséges termőterületet, majd összesítik a termékkategóriákra és felszorozzák a fogyasztók létszámával. wwwmyfootprintorg  A természeti erőforrások Természeti erőforrások típusai: Nincs köztük éles határvonal, mert a kimerülők egy része reprodukálódik, míg a megújulók is kimerülhetnek. 1. Kimerülő (újra nem termelhető) erőforrások: meghatározott mennyisége van és a felhasználható mennyiségük csökken az idővel. Pl. ásványkincsek, szénhidrogének Azt kell eldönteni, mikor célszerű felhasználni őket, azaz termeljük ki most vagy később. Pl uránbánya Lehetőség van most kitermelni és nyomott áron eladni az egészet. Másik lehetőség 10 éven keresztül aknázzák ki Mi legyen a döntés? Ha arra számítunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elfogyóban vannak, így az urán iránti kereslet nőni fog, akkor az urán ára 10 év alatt

duplájára nő. Ugyanakkor a bányászat is fejlődik, így a kitermelés határköltsége csökken. Jelenérték módszerrel ki kell számolni a két lehetőséghez tartozó pénzmennyiséget, és amelyik nagyobb az fogja maximalizálni a vállalakozás hasznát. Probléma: a piaci várakozások bizonytalanok, a technika fejlődésének költségcsökkentő hatását sem lehet megmondani. Ezért a kimerülő erőforrások ára ezen problémák kizárása végett tartalmaz egy lehetőség költséget (opportunity cost - OC) a termelés határköltsége mellett. P=MC + OC A hagyományos termékeknél ilyen OC nincs, mert a jelenbeli termelés nem csökkenti a jövőbeli termelési lehetőségeket. Ahhoz, hogy a kitermelés hosszú távon optimális legyen a OC-nak időben relatíve állandónak kell lennie. Mitől lesz állandó? Attól, hogy az OC-t a tőkekamatlábbal folyamatosan korrigálni kell. Emiatt a kimerülő erőforrások árának inflációt meghaladó mértékben kellene

nőniük. Ez a gyakorlatban nem érvényes. Okai: 1. léteznek helyettesítő termékek (backstop point): egy bizonyos ár felett a gazdaság helyettesíteni kezdi mással. 2. Technikai haladás: egyre olcsóbb a kitermelés, és újabb készleteket fedeznek fel A kimerülő erőforrások készletének mennyisége két dologtól függ: 1. mennyi készletet ismerünk 2. gazdaságos-e a kitermelés 4. ábra Felderített készlet: mennyisége és minősége, helye bizonyított Igazolt készlet: felmért és a jelzett készlet összege Felmért készlet: ismert mélységben, kiterjedéssel, ásványi anyag tartalommal rendelkezik Jelzett készlet: nem teljes geológia adatokkal bizonyított, becsült minőségű és mélységű, ásványi anyag tartalmú készlet. Következtetett készlet: mérés nem támasztja alá Hipotetikus vagyon: erőforrás jelenléte más igazolt erőforrásokkal feltételezhető Spekulatív vagyon: erőforrás jelenléte más nem igazolt erőforrással

feltételezhető 5 2. Megújuló erőforrások: önmagát reprodukálni képes Milyen mértékben használjuk ki, hogy megújulóak maradjanak? Pl. túlhalászás Igazolására a Gordon-modellt (1954) használják. Pl. van egy halastó, melynek van eltartó képessége (CC), azaz hány halnak képes életteret biztosítani. Ahogy nő az egyedszám, egyre nehezebb élelmet biztosítani, mely egy idő után csökkenti az egyedek növekedési rátáját. Létezik tehát egy optimális egyedszám (Xmfh), amely maximális fenntartható hozamot (MFH) biztosít. Ez az erőforrás kimerülése nélkül biztosított hozam. Ha figyelembe vesszük a halászás költségeit is: 1. Ha a halastó magánkézben van: a saját hasznának maximálásához a TR-TC maximumánál fog halászni (E0), és ez alacsonyabb, mint az MFH, de ennek ellenére a tulajdonos nem fogja halászatát MFH-ra növelni, mert az profitvesztéssel járna. Általánosságban nem monopolisztikus piaci körülmények

között a megújuló erőforrások használói az MFH-nál kisebb mértékben használják az erőforrásokat. 2. Ha köztulajdonban van: minden felhasználó igyekszik saját hasznát maximalizálni, amíg TR=TC el nem érik, azaz a realizálható profit el nem tűnik. Ez jóval túl van MFH-n, de még nem vezet a teljes kimerítéshez. Általánosságban elmondható, hogy tulajdonos nélküli erőforrás esetén az egyedszám és a megújuló képesség egyaránt kicsi, a profit pedig nulla.  A közjavak tragédiája Piacosíthatóság szempontjából a javak: 1. Tiszta magánjavak (van piacuk): szénhidrogének, ezek optimális felhasználása hatékonyan biztosítható. 2. Tiszta közjavak (nincs piacuk): napsugárzás a. Szabad javak kategóriájába tartoznak, mert egyvalaki fogyasztása nem befolyásolja a másikét. b. Közjavak: használatukból nem zárható ki senki, de hozzáférésük korlátozott, melyet áruk meghatározásával lehet megvalósítani. A

közgazdaságtan ma számos olyan jószágot szabad jószágnak tekint (pl. levegő), ami már nem az. Mivel az egyén számára hasznot hoz, de a társadalom nagy veszteséget szenved el, mivel egyre korlátozottabb a hozzáférésük. A közjavak nem hatékony felhasználása vezet a közjavak tragédiájához, melyet a közlegelők példáján lehet bemutatni. Van egy legelő 10 gazdával, mindenki 1 tehenet legeltet Minden tehén 1000 kg súlyú, a rét 10000 kg tehenet tud eltartani. Egyszer az egyik gazda még egy tehenet kihajt (dezertál). Így a tehenek már csak 900 Kg-ra híznak, és a 11 tehén már csak 9900 kg-t nyom Nyilván ha mindenki betartja a szabályokat, akkor a profit a legnagyobb. A dezertálók csökkentik a kooperatívok jövedelmét, de minél nagyobb a dezertálók száma, annál kisebb a dezertálók jövedelme is. 4 embernek még érdemes dezertálnia, de ötnek már nem Ha mindenki dezertál, akkor a legelő kimerül és éhen hal a 20 tehén, mindenki

100%-os veszteséget szenved el.  A természeti erőforrások értékelése A környezettel a legfőbb gond, hogy nincs igazi piaca, mely mérhetné a környezetei javak és szolgáltatások mértékét. Az érték meghatározásának problémája, hogy a természeti értékek nagy része felmérhetetlen.  Tiszta magánjavak: értéke a piacon alakul ki.  Kvázi magánjószág: fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg, de versengő a fogyasztás, pl. víz  Kvázi közjavak: kizárás nem valósítható meg, részben osztható, pl. erdők, barlangok. Ezek értékének meghatározása helyettesítő módszerrel történik. Ha nincs érték hozzárendelve a közjavakhoz, akkor „közjavak tragédiája” következik be. Közjavak értékösszetevői: 1. Elsődleges érték: nem fejezhető ki pénzben 6 2. Másodlagos érték: Teljes gazdasági érték része a. Használattal összefüggő érték: amit a környezet használói hajlandóak megfizetni a

természeti környezet használatáért. i. Közvetlen használói érték: pl erdő kitermeléséből származó haszon ii. Közvetett: üdülési lehetőségekből eredő hasznokkal lehet azonos, pl tévében látom a tájat. iii. Választási lehetőségek értéke: egyén általi használat lehetősége, pl egy későbbi időpontban. iv. Kvázi választási lehetőség értéke: az emberi beavatkozás miatt a természeti erőforrások eltűnnek. Kimerítjük a később még használható erőforrásokat. b. Használattól független érték: i. Örökségi érték: a jövő generációk általi használat lehetőségének értéke, a társadalom mennyit hajlandó áldozni a természet megóvása érdekében ii. Tiszta létezési érték: az ember elismeri a természeti környezet elemeinek a létezéshez való jogát. Az egyes komponenseket nem lehet becsülni, csak a Teljes gazdasági értéket. Módszerek: 1. Keresleti görbén alapuló módszer (piacot lehet képezni, mely

alapján árat lehet meghatározni) a. Kinyilvánított preferencián alapuló módszerek (a fogyasztók tetteikkel kinyilvánítják, hogy mennyit ér neki az adott erőforrás, pl. kifizeti a belépőt a parkba) KÖZVETLEN MÓDSZER i. Feltételes értékelés módszere: megkérdezéses módszer, fizetési (WTP)/ elfogadási (WTA) hajlandóságra. (Mennyit lenne hajlandó fizetni? Mennyiért lenne hajlandó lemondani róla? Kérdések feltétele, a válaszok alapján képezhető egy ár, ami a kérdésben szereplő természeti értékhez rendelhető.) b. Felfedett preferencián alapuló KÖZVETETT MÓDSZER i. Élvezeti ár módszer ii. Utazási költség módszer: az utazásra fordított kiadásokból következtetni lehet az utazás fontosságára, a ráfordított összeggel egyenes arányban vannak a preferenciáik. Korlátok: 1. Idő ára probléma: a fogyasztók nem egységesek ilyen tekintetben 2. Több látványosság együttes meglátogatása: hogyan osztható meg a költség a

látványosságok között egy út során 3. A látványosság helyettesíthetősége: a közelben egyszerűen nincs más látványosság, ezért a helyiek csak ezt látogatják. 4. A közelköltözők torzítása: akik közelben élnek kevesebb költséget fordítanak a látogatásra 5. A nem fizető látogatók: pl kedvezmények 2. Nem keresleti görbén alapuló (nem piaci alapon becsülnek) a. Dózis-válasz módszer b. Helyettesítési költség módszer A módszer annál jobb, minél jobban sikerül reprezentálni a társadalmat a mintában. A válaszadók azonban hajlamosak torzított választ adni. 1. Stratégiai torzítás: az általa preferált értéknek nagyobb értéket ad 2. Információ torzítás: olyan tulajdonságok értékelése, melyet nem ismernek 3. Kiindulási pont torzítás: ha előre meghatározott skálán kell értékelni Pl 10-110-ig, vagy 0-100-ig. 7 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA     A külső gazdasági hatások (externáliák)

Akkor következik be, amikor egy gazdasági szereplő közvetlenül befolyásolja egy másik helyzetét anélkül, hogy a piacon kapcsolatba kerülnének. Azaz a termelés járulékos költségeket vagy előnyöket okoz másoknak úgy, hogy a költségeket okozóik nem térítik meg, az előnyökért pedig az élvezőik nem fizetnek. A külső gazdasági hatások típusai Pozitív (jólétnövelő, pl. méhész és gyümölcstermesztő) és negatív (jólétcsökkenés, pl Balaton és M7-es). Az externáliák közgazdasági következményei Cél: a szennyezés gazdaságilag optimális szintjének elérése, mivel megszüntetni nem lehet. Gond: az externáliák a piac hatókörén kívül esnek. Pl. A szennyező termeléssel gyártott termék kereslete (D), magánhatár-költsége (MPC), társadalmi határköltsége (MSC). Optimális esetben Qm mennyiséget termelnek, Pm áron adják el Ha figyelembe vesszük az externális hatásokat, akkor MSC=MPC + externális költségek, az

egyensúlyi pont eltolódik, s kevesebb lenne az előállított mennyiség, viszont az ár magasabb (Q*, P*). Amennyiben az egyéni termelő számára a környezet ingyenesen áll rendelkezésre, akkor ez társadalmi hatékonyság-vesztést okoz. Az externáliák gazdasági következményei: - a szennyezés túlzott, ha ilyen termékből sokkal többet gyártanak, mint a társadalmi hatékonyság indokolna (Qm>Q*) pl. dohánytermékek, szgkocsik - az ilyen termék ára lényegesen alacsonyabb a hatékonyságot biztosító szintnél és ez túlzott keresletet biztosít számukra (Pm<P*) pl. a villamos áram díja tartalmazná a savas esők okozta károk felszámolását, akkor többe kerülne. - Mivel a szennyezés költségei külsők, így az üzletben közvetlenül nem jelentkezik, így semmi sem ösztönöz a szennyezés csökkentésére. Externáliák kezelése a közgazdasági elméletekben - környezetvédelemmel kapcsolatos költségek optimalizálása - erőforrás

felhasználás csökkentése - hulladék kibocsátás csökkentése  A pigou-i adó A társadalom költségeit a szennyező termelésre kivetett adókkal kell internalizálni. De az állam nyújtson támogatást pozitív externália esetén a szereplőknek. Hibája: azt feltételezi, hogy egységnyi anyagfelhasználás egységnyi szennyezést okoz, s így egységnyi adót von maga után. A 70-es évektől inkább a szennyező kibocsátás adóztatására terelődött a hangsúly.  Coase-tétel Coase szerint nincs szükség állami beavatkozásra, mert a piac az externáliák kezelését megoldja. Úgy hogy az érintettek megegyezésének megfelelően változtatja meg a költségek és hasznok megoszlási arányát a felek között (azaza a szennyezés okozója a termelés hasznának egy részét, mint kialkudott kártérítést megfizeti a kár elszenvedőjének). Pl szálloda és bőrgyár ugyanazon folyó mentén. A gyár vegyszert enged a folyóba, emiatt a szálloda vendéget

veszít, ezért a szálloda pénzzel kárpótolja a gyárat, ha az hajlandó kevesebb vegyszert a folyóba engedni. Korlátok: - távol áll a valóságtól - tárgyalási költségek is felmerülnek - gyakorlat nem igazolja.  Kollektív megoldások Közvetlen szabályozási normák, azaz hatósági előírásokkal szabályoznak. Ez a szennyező anyag kibocsátást sújtja és nem a termelést. Meghatároznak egy normát (az állam), és a norma feletti kibocsátást bírságolja. Azért kell norma, mert a környezet valamennyit fel tud dolgozni 8 A gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi egység megszüntetése olcsóbb, az első 90%-ot megszüntetni annyi, mint a fennmaradó 10%-ot. Nehézségek: - MCA (elhárítás költsége) területenként és technológiánként eltér - Infláció a bírság mértékét csökkenti - Önbevalláson alapulnak.  Piaci eszközök Minden szennyezést bírságol emissziós adóval, melyet a szennyezés első egységére is kivetnek. De a

normát is meghagyják. A KÖRNYEZETPOLITIKA ESZKÖZEI  A szennyezési lánc, környezetpolitika típusok Azzal foglalkozik, hogy adott terület hatékony környezeti politikájának kidolgozásához milyen tényezőket kell figyelembe venni. A gazdasági tevékenység okozta szennyezési folyamat elemei: Gazdasági tevékenység Megelőző környezeti politika pl. új technológia Emisszió (hulladék) A gazdasági tevékenység következménye. Immisszió (ózonlyuk, savas esők) Szennyezettségé válnak a kibocsátott hulladékok, melyek betegségeket okoznak. Hatás (fajpusztulás, betegségek) Hatásértékelés (környezetpolitika kialakítása) Legfejlettebb módszer, az egész gazdaságot a környezetbarát irányba tereli. Célja a fenntartható fejlődés biztosítása. Forrásorientált környezeti politika pl. katalizátor Célja az immisszió közvetlen csökkentése, csővégi megoldásokkal. Látványos sikerek, mellette könnyíti a büntetések

alkalmazhatóságát. Hátránya, hogy a szennyező forma módosul. Hatásorientált környezeti politika pl. elkerülő út Arra alkalmas, hogy adott területen az immissziót megváltoztassa, de az eredetei kibocsátást nem mérsékli. Gyógyító környezeti politika pl faj újratelepítése Legfejletlenebb, de a legelterjedtebb módszer, mely utólagos cselekvést jelent. Ezért drágább, és kevésbé hatékony módszer.  Környezetpolitikai alapelvek 1985. Deklaráció a környezeti erőforrásokról a jövőért – OECD dokumentum elfogadása Szennyező fizet elv (PPP - polluter pays principle ) elfogadása, melynek lényege, hogy a környezet egy elfogadható állapota biztosítása érdekében a szennyezés költségeit a szennyezőnek kell viselnie. Ez biztosíthatja az erőforrások gazdaságilag hatékony felhasználását További alapelvek: Környezeti információ irányelv, az állampolgároknak lehetőséget kell teremteni a környezeti információk

megismerésére és egyben motiválni őket arra, hogy sürgessék a felelősöket az előírt intézkedések végrehajtására. Környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – IPPC: bizonyos ipari tevékenységekre az EUban egységes engedélyezési jogrend kialakítása.  Közvetlen szabályozás Lényege: olyan adminisztratív jellegű korlátok, melyek a szennyezőre hatnak közvetlenül. - nyersanyagok, termékek szabályozásával - káros anyag kibocsátásának korlátozásával, betiltásával - szennyező tevékenységek térbeli és időbeli korlátozásával Előírja a szennyezés még megengedhető szintjét. Módszerei: - Nyílt tiltás pl. CFC gázok - Engedélyeztetési eljárás: szakhatósági engedélyeztetés - Emissziós normák állítása: túllépése esetén büntetés A normák előírása kevésbé hatékony, mert akadályozza a szennyezés csökkentésére irányuló fejlesztéseket. - Immissziós normák állítása: a

szennyezettség maximális mértékét állapítják meg., mely az előző problémát kiküszöböli, s ösztönzi az új technológiákat is. 9 Összességében nem hatékony módszerek: eltérően hatnak a különböző technológiákra, fajlagosan a kisebb cégeket jobban terhelik, mint a nagyokat, az infláció reálértéken csökkenti a bírságot. Norma azért kell, mert a környezet valamennyit fel tud dolgozni.  Közvetett szabályozás A piaci érdekeltség alapján igyekszik a szereplőket a helyes környezeti viselkedés irányéba terelni. A motiváció arra épül, hogy a környezet védelme nagyobb haszonnal jár, melyet díjakkal, adókkal, támogatásokkal érnek el.  Környezeti díjak és adók A szennyezésért fizetendő ár. A fizetendő díj növeli az árat, így ösztönző hatása a jövedelmezőség befolyásolásában rejlik, hiszen ösztönzi a termelőt annak megszüntetésére. A díjakból befolyt pénzek közös alapba kerülnek, melyből a

környezet megóvása támogatható (újraelosztó hatás). A környezetvédelmi díj 4 típusa: 1. Kibocsátási vagy környezetterhelési díj 2. Termékdíjak: termelési folyamat valamelyik fázisában veszélyesek, amikor a kibocsátás közvetlen szankcionálása nem oldható meg. 3. Letét-visszatérítés rendszere (betétdíj): a terméket a gyűjtési pontra visszaviszik 4. Szolgáltatási díjak: a szennyező anyagok közüzemi kezeléséért kell fizetni  Piaci engedélyek rendszere A szennyező cégek árverésen vásárolhatnának a kormánytól bizonyos mennyiségű szennyező anyag kibocsátásának jogát. Főleg az USA-ban működik Az elképzelés jó, de lokálisan nagy szennyező gócok alakulhatnak ki.  Környezeti felelősségbiztosítás Svéd rendszer a követendő minta, ahol kártalanítják az olyan a károsultakat, akiknek kártérítés járna, de nincs kitől behajtani, mert nem ismert a szennyező, a szennyező fizetésképtelen stb. Így minden

potenciális szennyező fizet biztosítási díjat, amiből fedezik a vétlen károsultak kárát.  Egyéb eszközök Nem teljesítési illeték: akkor kell fizetni, ha nem tartja be a szabályokat Teljesítési óvadék: a szabályok betartása esetén a hatóságtól visszakapják a befizetett óvadékot Juttatások, Kedvezményes kölcsönök: a jövőbeli szennyezés csökkentése érdekében Önkéntes megegyezések: a vállalatok önkéntes szerződéseket kötnek a hatóságokkal, s a meghatározott határidőig javít a szennyezés csökkentésén. KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁK ÉS TERMÉKEK   A környezetbarát tulajdonság kritériumai Szigorú értelemben vett környezetbarát termék nincs, de célszerű használni olyan termékre, melynek környezetkárosító hatása kisebb más termékhez viszonyítva. Pl. PVC, melynek alapanyaga rákkeltő, de kevésbé szennyező az előállítása, illetve megköti a klór gázt, ami egy ettől kezdve nem veszélyes. A

környezetbarát termék, tehát viszonylagos fogalom Ahhoz, hogy a termék élete során keletkező összes szennyező anyagot fel lehessen mérni szükséges van az életciklus elemzésre (LCA – life cycle analysis). Zöld termék-alternatívák: az életciklus elemzés módszer Lényege: az adott termék teljes életciklusára vonatkozó összes energia- és nyersanyagfelhasználást, valamint a különböző halmazállapotú hulladékok mennyiségét összegyűjti, s így objektív környezeti leltárt biztosít az adott termékre vonatkozóan. „Bölcsőtől a sírig módszer” Először a Coca-Colánál alkalmazták, hogy megállapítsák az üdítős palackok milyen hatást fejtenek ki a környezetre, illetve az egészségre, REPA eljárás, mely az LCA szinonímája lett. A módszer összehasonlíthatóvá teszi a különböző termelési eljárások forrásigényeit is. 10 KÖRNYEZETBARÁT ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FOGYASZTÁS  Környezetbarát marketingstratégia A

marketingben is előtérbe került a környezettudatosság, de elsősorban a benne rejlő piaci lehetőségek kihasználása céljából. Az ökomarketing a gazdaság és a környezet egyensúlyát teremti meg, azaz a gazdasági szempontok mellett a környezetiek is ugyanolyan fontosak. Célja, hogy a környezetbarát tulajdonságokat használja fel a termék piaci pozíciójának javítására. A valóságban a környezetbarát termékek fejlesztése többletköltségekkel lehetséges, ami az árban jelentkezik.  Környezetorientált termék-politika Az a termék környezetbarát, amely környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint a riválisoké, legalább olyan jó minőségű, nem kevésbé vonzó külső megjelenésében, széles körben hozzáférhető, ára versenyképes. Ezek mellett fontos a környezetbarát jellemző kommunikálása is.  Zöld árpolitika  Környezetorientált szállítás és értékesítés  Környezetorientált piacbefolyásolás Az

ökoemblémák Egy termék környezetbarát jellegéről sokszor csak az ökocímkék tájékoztatnak. Három csoportjuk van: 1. Szűken vett környezetbarát címkék: kiemelkedő környezeti tulajdonság miatt egy független testület ítél oda. 2. Termék környezeti sajátságaival kapcsolatban tett termelői kijelentések: Natur, Öko, Bio előtagok alkalmazása, melyeket maguk a cégek is kiadhatnak, ezért kevésbé megbízhatók. 3. Azon sajátosságok említése, melyek nem elegendőek ökocímke adományozáshoz, de ellenőrizhető környezeti információt közvetítenek. Pl víztakarékosság a gépeken  A fogyasztók környezeti tudatossága Összetett dolog: jelenti egyrészt a cselekvési hajlandóságot, másrészt a tényleges cselekvést. Egy TESCO-s felmérés alapján az emberek fele fizetne többet a környezetbarát termékért, de a gyakorlatban csak 10% tesz így. A VÁLLALKOZÁSOK TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ SZABÁLYOZÁSA  A

környezetei menedzsment szabványosítása: a környezeti auditálás A vállalatok rákényszerülnek arra, hogy a környezetei szempontokat is megjelenítsék tevékenységükben. A környezeti irányításnak a vállalat tevékenységéhez és szervezeti rendszeréhez kell igazodnia, de ennek ellenére szükség van egységesítésre. A környezeti menedzsment típusai: 1. Klasszikus környezetvédelem – reaktív jelleg, „csővégi megoldások”, 70-es évekig ezt alkalmazták. End of pipe – szennyeztük, a kimenetnél pedig utólag próbálták felszámolni. 2. Környezeti menedzsment – minden vállalati környezetvédelmi tevékenység szervezése, tervezése, irányítása a környezetorientált vállalati politika megvalósításának érdekében.  Megváltozott feltételek (miért vezetik be?) - vevői, partneri elvárások (pl. Mo- erősen függ Németo-tól, akik megkövetelik a környezet védelmet a beszállítóktól) - Nyilvánosság, média

környezetérzékenysége - Környezetvédelmi törvények (öko-adó) - Fejlesztési-támogatási rendszer környezetorientált átalakítása - End of pipe módszerek drágulása - Alkalmazottak motivációi átalakulnak - Szennyező fizet elv és a Megelőzés elve - EU bevezetése 11  Környezettudatos vállalati irányítás: koncepció, meggyőződés és egyben magatartási forma, melyek célja, hogy a vállalati tevékenység ne veszélyeztesse az emberek egészségét és a környezetet. Eszköze: Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer (KIR), melyet meg kell tölteni tartalommal. Ennek segítségével kiépíti a környezeti szervezetet, koordinálja a környezeti tervezést, biztosítja a rendszer dokumentáltságát. A működés alapvető feltétele a környezeti elkötelezettség megvalósulása a szervezet minden szintjén.  A KIR elemei: 1. Környezeti politika: legfőbb környezeti célok 2. Célokért felelősök kijelölése 3. Környezeti

programok kidolgozása, időbeli ütemezése 4. Dokumentálás 5. Az esetleges megszokottól eltérő működés áthidalása, ez az öko-kontrolling rendszer feladata, mely összefogja a vállalati környezetirányítási rendszer működését (környezeti monitoring és információszerző funkció)     A KIR bevezetésének lépései 1. Helyzetértékelés – állapot rögzítés – kérdéslista alapján egy jelentés, majd feladatterv készítése 2. Oktatás – tanácsadók végzik, külön a beosztottakat és külön a vezetőket 3. Dokumentációs rendszer kiépítése: a. Környezeti politika b. Környezeti célok, programok c. Környezeti kézikönyv d. Eljárásrend, munkautasítások 4. A rendszer bevezetése: dokumentációk jóváhagyása után általában 3 hónap próbaműködés 5. belső audit – tanácsadókkal együtt, évente ismétlődik 6. vezetői átvizsgálás – előaudit: önkéntes, de ajánlott 7. Tanúsítói audit Bevezetést

segítő módszerek − Magatartási kódexek − Ellenőrző kérdések − ACORN módszer (5+1 EMAS): drága bevezetni a KIR-t, egyesek burkolt piacvédelemnek tekintik a fiatal vállalkozások számára. Ezért 5+1 lépcsőben lehet bevezetni a kisvállalatok számára. 5 lépés az ISO 140001, a 6 lépés pedig az EMAS2 bevezetése KIR bevezetését segítő vállalati és intézményi rendszer − Tanácsadók: Szenzot P-E, Controll, TÜV Rheinland − Tanúsító cégek: TÜV, SGS Hungária − NEM – 1987 − KÖVET – Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület – 1995 KIR a vállalati szervezetben Megoldások: 1. Környezetvédelmi megbízott: nem rendelkezik arról, hogy hova kell helyezni a szervezetben Feladata: a környezetvédelmi jogszabályok betarttatása. 2. Integrált megbízott (KIR-MIR) 3. Környezetvédelmi vezető: környezetvédelmi megbízott független menedzser lesz, felső vezetésbe kerül. 4. Környezetvédelmi osztály 5. Környezetvédelmi

bizottság 6. Környezetvédelmi körök 12  Környezettudatos vállalatirányítás eszközei: - a környezetközpontú irányítási rendszerek –szabványrendszerek (ISO 14001, EMAS), melyet meg kell tölteni tartalommal. - Tisztább technológia (Best Available Technology - BAT) - Hulladékminimalizálás - Életciklus elemzés (LCA): 60-as években a Coca Cola vezette be a visszaváltható palackjainak megszüntetése miatti támadások kapcsán. Kimutatták vele, hogy a visszavett palackok tisztítása drágább, mint a szemét kezelése – „Bölcsőtől a sírig elv”. Ugyanezt alkalmazta a Procter & Gamble az eldobható pelenkák bevezetésekor a 70es években. - Környezeti mérőszámok - Öko-kontrolling stb. A lényeg: egy KIR tanúsítványú cég még nem biztos, hogy környezettudatosan termel, azonban olyan keretet biztosít, mely segíti a konkrét változásokat egy komoly előrelépést jelent a környezettudatos vállalatirányítás

megvalósítása felé.  Környezetközpontú irányítási rendszerek 1987-től Bruntland-jelentés megfogalmazta, hogy milyen változtatások kellenek a környezet védelme érdekében. Lényege: a legnagyobb szennyező a termelő szféra, ezért magatartási kódexeket adtak ki a civil szervezetek, melyek alapelveket szolgáltatták a vállalkozások számára. 1992. − ISO 14001 – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 60 ország részvételével dolgozta ki 1996-ra. (BS7750 szabvány) Ezzel jogi keretet kapott a magatartás kódex és az alapelvek − EMAS – Európai Unió 1993-as 1836-os rendeletében kidolgozta saját szabványát. (Környezeti Menedzsment és Ellenőrzési Terv) − EMAS 2001  EMAS bevezetésének indoklása 1. Az ipar felelős a tevékenységéből eredő károkért, ezért részt kell vennie azok kezelésében 2. A vállalatoknak olyan környezeti politikát kell folytatni, mely hozzájárul a környezet állandó javításához. 3. Biztosítani

kell a konzisztenciát a közösségi és nemzeti normák között Az EMAS nemcsak egy módszertani eljárás, hanem egy vállalatvezetési mód is. Az EMAS csak az iparban alkalmazható. Előnyei: telephely környezeti biztonságának növekedése, gazdaságilag érdekelt felek bizalmának növekedése, javuló kapcsolat a lakossággal, vállalat környezeti megítélésének javulása. A megtérülési időszak a legtöbb vállalatnál 1 év volt  ISO 14000 szabványsorozat Célja: az eltérő szabványokból származó kereskedelmi korlátok csökkentése, tehát üzletpolitikai célja van. Első szabványa a 14001, mely a gazdálkodó szervezetek belső környezetvédelmi ügyintézésére vonatkozó általános követelményeket fogalmazza meg. Az ISO 14001 lehetővé teszi a különböző országokban működő szervezetek környezeti rendszereinek egységes alapon való működését, és megakadályozza a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok érvényesítését.

Kiépítése 16 hónap Piaci előnyt jelent a bevetése, hiszen javul a kapcsolat a társadalommal, a hatóságokkal, csökkenthető a hulladék, a környezeti felelősség. Összehasonlításuk Hatályosság ISO 14001 nemzetközi EMAS Csak EU Környezeti nyilatkozat Nem kötelező Tanúsítványt kiadhat Szervezetre Kötelező közzétenni Telephelyre 13 Megítélés Népszerűbb, egyszerűbb Nehézkes, túlszabályozott  EMAS 2001 Megköveteli a környezeti teljesítmény folyamatos javítását és ennek megfelelő dokumentálását.  Környezeti hatásvizsgálat (KHV) Preventív környezetvédelem egy eszköze, melynek célja az egyes emberi tevékenységek által indukált lehetséges környezeti állapotváltozások megbecsülése és értékelése. Alapfogalmak: - Környezeti hatástanulmány: khv során készített szakmai dokumentum - Hatótényező: a folyamatok elindítója - Hatásviselő: változást elszenvedő környezeti elem - Hatásfolyamat:

olyan láncreakció, mely egy vagy több elem állapotát megváltoztatja - Hatásterület: olyan terület, melyre a hatásfolyamat minősíthető változást fejt ki. - Kontrollkörnyezet: terület, melyre a hatásfolyamat nem terjed ki. A KHV mindig a beruházás stb. megkezdése előtt kell megtörténjen, de 100%-os prognózist nem képes adni, csak jó közelítést. Akkor kell elvégezni, amikor a tervek már elég részletesek, de még alakíthatók. Az együttműködés fontossága alapvető Az USA-ban 1969-ben, az EU-ban 1985-ben alkották meg az erről szóló jogszabályokat. Az USA-ban csak az állami beruházásokat kell vizsgálni, EU-ban mindegyiket. Mo-on is van jogszabály, de ellentmondásos, nem egyértelmű: 1995. évi LIII Tv, ill 152/1995 (XII 12) Korm. Rend 14