Economic subjects | Decision theory » Döntéselemzés

Döntéselemzés ÉRTÉKELEMZÉS mint döntéselőkész-i eszköz Célelérés egy új típusú eszköze. A funkcióteljesítést és a ktsgeket egyidejűleg vizsgálja Szükséglet és kínálat közötti konflikt-kat nem felt. a termelés emelésével kell megoldani, hanem a termelés és fogyaszt racionalizálásával. ÉE fő alkalm területei a termék – technológia- ill. gyártásfejlesztés ÉE célkitűzései meghaladják a KCSRE célkitűzéseit, mivel alapvető céljai közé tartozik: 1. A felhaszn valóságos igényeinek, ill azokat kielégítő termék, szolg folyamat feltárása 2. A szükséges funkciók legteljesebb kielégítése, mégpedig 3. feltétlenül szükséges min ktgráfordítás árán Célja a ktgek lefaragásán túl a funkció és a ktg kapcsolatának együttes vizsgálata és javítása. ÉE-el átlagosan 20% ktgcsökk érhető el. Egy gyártmány értékelemzése során: -Funkcióelemzés: a gyártmánnyal szemben támasztott a felhaszn tényl

igényeinek feltárása. -Funció-ktg analízis: egyes ktg elemek hogyan járulnak hozzá a funkciók teljesítéséhez. -Alternatív megoldásokat keresnek, amelyek uúgy, vagy mégjobban kielégítik a ténylegesen megkívánt funkciókat, azonban kisebb és felesleges ktg ek nélkül. Pl: Japán mosószerek 3. Ktgtudatos gondolkodás Az érték az a legkisebb ktg, amellyel teljesíteni lehet egy funkciót olyan minőségben és előírásokkal, ahogyan azt a vevő igényli. ÉE terméknek tekinti mindazt, ami valamilyen igény kielégítésére alkalmas és ktg e van. Funkció mindaz amit a vevő a terméktől elvár és igényel A műszaki funkciók mellett ilyenek: minőség, élettartam, megbízhatóság, áttekinthetőség, egyszerűség. A termékfunkciókra csoportosítása: gazdasági, technikai, pszichológiai, szociológiai, dokumentáris, ergonómiai funkciók. Csakis a funkciónak lehet értéke! – Amit a vevő nem igényel, az nem funkció és ezért annak értéke 0.

Ktg : összeg, amit a funkció javítására, a termékre fordítunk. Az ÉE a funkció és a ktg arányát, vagyis az értéket tanulmányozza. Funkció / ktg = érték összefüggés viszonyítást jelent és ez az ÉE alapvető szemlélete. Megkülönböztetünk: használati, ökonómiai, pszichológiai értéket. A használati érték tényezőit általában természetes mértékegységekben lehet mérni. ÉE során 3 kérdést teszünk fel: Mi a funkciója? Mennyibe kerül? Milyen más lehetőségek lennének uannak a funkciónak a teljesítésére, és ezek külön-külön mennyibe kerülnek? Pl: rézcsavar acélcsavarral is helyetth-tő. ÉE-e Az anyagok ára a termékek ktgeiben átl 50%-ot tesznek ki ÉE főbb típusai Value Analysis – a meglévő értékek elemzése, ill forg-ban lévő termékek elért eredményt konkrétan lehet mérni. Value Engineering (értékelemzéses tervezés)–a termék anyag és gyártásktg-eit nagy részben a konstrukció szabja meg, az ÉE-t

már az új gyártm konstrukciójának kialakítása során érdemes alkalmazni. (új gyártm-ok tervezése, az új techn-i eljárások, beruházások tervezése) Value Control –Az ÉE a megval-i jav benyújtásával ér véget. Eredményt a megval befejez után értékelik és jelentik a váll. vezetésnek, így biztosítható a realizálás ellenőrzése CSOPORTOS DÖNTÉSEK PROBLÉMÁI. ARROW Döntés racionalitásának legfőbb kritériuma: belső konzisztencia. Egyszerű többségi elven alapuló vélaggr nem jó! Torzulhat a döntés.Forrása: kisebbség véleményének figyelmen kívül hagyása, véleményegyeztetés és eltérés mértékének figyelmen kívül hagyása, Arrow paradoxon. Arrow paradoxon: az egyénileg racionális (konzisztens) bíráló (csoport vagy testületi tagok) véleményét a többségi elv alapján összegezve a csoport helytelen állásfoglalásra juthat, azaz inkonzisztens döntést hoz. Pl: X-Y-Z bírálók és a,b, c eldöntendő

kritériumok X: ab b c (a-t preferálja b-vel szemben); Y: bc ca; Z: c a ab (ez itt a 3 pref sorrend) 2fő ab; 2fő: bc; 2fő: ca ⇒ helytelen döntés, inkonzisztencia, megsértettük a tranzitivitás elvét. Arrow lehetetlenség elve: 2-nél több alternatíva és 3-nál több bíráló esetén nincs olyan többségi elven alapuló vél aggr-i módszer, am igazságos (többségi véleményt tükrözi), méltányos (csoport tagjait nem súlyozzuk, mindenki szavazata uannyit ér), racionális (nem sérti a tranzitiv elvét) és etikus lenne. Tehát más módszert kell alkalmazni (Guilf-Thurst, Saaty, SORK) AZ ÉRTÉKELEMZÉSI MUNKA MENETE Törzsmodellje: 1. Információs fázis: Tényállapot feltárása : a) infógyűjtés, termék jellemzése és leírása b) funkciók meghatározása és rendezése c) funkcióköltségek megállapítása Tényállapot bírálata: a) funkcióteljesítések bírálata b) funkcióköltségek bírálata 2. Alkotófázis: Megold változatok keresése

:a) ötletek gyűjtése és értékelése 3. Értékelőfázis: megold változatok kidolg és részl vizsgálata: a) megoldási változatok kidolg b) funkció-teljesítések vizsg c) megvalósíthság vizsg d) gazdasági vizsg 4. Javaslati és bevezetési fázis: Javasl és megvalósítás: a) opt megold változat kiválaszt b) jav előterj döntésre c) megvalósítás Funkciók feltárása és funkciódiagramm (FAST v. funkciófa) megszerkesztése Funkció, amit a vevő igényel, elvár. Értéke csakis a funkciónak lehet, amit a vevő nem igényel annak számára értéke 0. Főfunkció: amelyet a terméknek alapvetően el kell látnia Részfunkció: minden más funkció, amit ellát és a főfunkciónak van alárendelve.Pl: fényképezőgép részfunkciói: auto zárkioldás, beépített villanó, lencsék cserélhetősége. Igény, funkció és tulajdonság összekapcsolása Igénye: utazni akar, Termék: autó, Funkció: utast szállít, Tulajdonság: kényelmes Ktsgelemzés

elvégzése (gyártási ktgek) Funkciókts. meghatározása Megbízható megoldást csakis a költségmátrix alkalmazásától várhatunk Gyenge pontok feltárása Költségkritikus, ha a termék túl drágán elégíti ki a vevő igényét, a vevő nem hajlandó elismerni ilyen mérvű ráfordításokat. Funkciókritikus, ha a vevő többre értékeli a funkció kielégítését, vagyis adott műsz megoldás nem megfelelő szinten/mértékben elégíti ki a vevői igényeket. A ktskritikus gyenge pontok feltárása áltban a konstrukció és a technológia fejlesztéséhez, míg a funkciókrit pontok a gyártm. fejlesztéshez nyújtanak megbízható információt Megoldási változatok keresése: A szükségtelen kts okai: infohiány arról, hogy mi az amit a vásárló igényel, időhiány, ötlethiány, jóhiszemű tévhit, szokások és magatartások Ötletek kiértékelése ötletek rendezése, csoportosítása a megvalósíthatóság mértéke szerint, majd ktsbecslés

alapján rangsorolni . Értelmezési tartományt, min és max értékek (küszöb és plafon) A keresett opt értékkombinációt adó megoldás. CSOP D.ELŐKÉSZÍTÉS TEAMTÍPUSOK Előnyei: Komplex feladatok Növeli a döntés megbízhatóságát, minőségét, pótolja a zsenit, dinamikus szervezet, bárhol létrehozható és a feladat megoldása után feloszlatható, teljesítményük 6-8-szorosan felülmúlja az egyéni munkát, interface tev-t kiküszöböli. Teamformák: statisztizált team (nagyobb populációt elemeznek és stat módszerekkel dolgozzák fel), hálózati rendszeren keresztüli (groupware), interaktív team (közvetlen kapcsolat térben és időben, függetlenített, nem függetlenített) Hatékony teammunka feltételei: Csoportos alkotástechn módszerek alkalmazása, csop vélemény összesítése megfel módon, potenc ellenfelek bevonása, megfel teamnagyság, megfel teamvezető, szakmaspecifik összetétel és a csopstruktúra Team összetétel, struktúra:

szakmaspecifikus (kül területekről), szociábilis összetétel (kor és nem szerint kevert), kreativitási potenciál típusa (ötletember, analítikus, menedzser alkat, outsider) Teamvezető kiválasztása: nem a legokosabb, nem a vig, regulációs készség (tudja ösztönözni a többieket, problémára orientált aktív magatartás, feladatorientált), empátiakészs, szervezőkészs) Team nagyság: 8-12 fő CSOPORTOS DÖNTÉSEK PROBLÉMÁI Döntés racionalitásának legfőbb kritériuma: belső konzisztencia. Egyszerű többségi elven alapuló vélaggr nem jó! Torzulhat a döntés.Forrása: kisebbség véleményének figyelmen kívül hagyása, véleményegyeztetés és eltérés mértékének figyelmen kívül hagyása, Arrow paradoxon. Arrow paradoxon: az egyénileg racionális (konzisztens) bíráló (csoport vagy testületi tagok) véleményét a többségi elv alapján összegezve a csoport helytelen állásfoglalásra juthat, azaz inkonzisztens döntést hoz. Pl: X-Y-Z

bírálók és a,b, c eldöntendő kritériumok X: ab b c (a-t preferálja b-vel szemben); Y: bc ca; Z: c a ab (ez itt a 3 pref sorrend) 2fő ab; 2fő: bc; 2fő: ca ⇒ helytelen döntés, inkonzisztencia, megsértettük a tranzitivitás elvét. Arrow lehetetlenség elve: 2-nél több alternatíva és 3-nál több bíráló esetén nincs olyan többségi elven alapuló vél aggr-i módszer, am igazságos (többségi véleményt tükrözi), méltányos (csoport tagjait nem súlyozzuk, mindenki szavazata uannyit ér), racionális (nem sérti a tranzitiv elvét) és etikus lenne. Tehát más módszert kell alkalmazni (Guilf-Thurst, Saaty, SORK) A CÉLELÉRÉS HATÉKONYS STEVENS MÉRÉS,SKÁLAELMÉLET Komplex rendszerek problémái: Hogyan válasszuk meg az összemérendő komplex rendszerek közös tulajdonságait? Hogyan súlyozzuk ezeket, hogy állapítjuk meg jelentőségüket? Milyen sorrendet állítunk fel? Stevens szerint különböző dimenzióban mérhetővé kell tenni. A

számok, különféle relációk szerint alkothatnak formális rendszert. A műveletek közül az egyenlőség, sorrendiség és az összeadhatóság (additivitás) minősül lényegesnek a mérési skálák meghat szempontjából. NÉVLEGES SKÁLA (nominális): legegyszerűbb mérési forma, számok legkötetlenebbb hozzárendelése. Számok bárm transzformációja alkalmazható anélkül, hogy a skála leíró pontosságából veszítene. Az =ség az egyedüli reláció Hozzá-rendelési szabály: ne rendeljünk azonos számokat különböző osztályokhoz, v kül. számokat azonos osztályokhoz SORRENDI (ordinális): a névl. skála továbbfejlesztésének legegyszerűbb lépése, ha két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján hasonlítunk össze, pl. a “jobb, mint”, “magasabb, mint”, vagyis a > v. < meghatározása A mért dolgoknak egy közös tulajdonság szerint kell összehasonlíthatóknak és tranzitíveknek lenni. Az összehasonlító kifejezést a

köv jellel jelöljük: Az =en kívül a > relációt is tartalmazza. Ha a tranzitivitás hiányzik, körsorrendről beszélünk A mért dolgok nincsenek egymástól egyenlő távolságra: az egymást követő intervall-k nem azonos nagyságúak. Olyan műveleteket végezhetünk, amelyek nem tételezik fel az intervall-ok azonosságát. Vizsgálatunk nem a számokra irányul, hanem a számok által képviselt dolgokra INTERVALLUMSKÁLA: intervallumok, vagy különbségek =ségének meghatározása történik, továbbá választ ad a mennyivel kérdésre is. (pl 35 és 36 fok közötti különbség = 87-88 fok közötti kül-el.) Itt bárm 2 intervall aránya független a mértékegységtől Intskálán mérjük a naptári időt, a tengerszint feletti magasságot. ARÁNYSKÁLA: arányok =ségének meghatározása, rendelkezik továbbá az előbbi skálák összes tulajdsával. Természetes nullpontja van (pl hőmérsékletmérő skálák) Az összes aritmetikai és statisztikai

művelet elvégezhető. 2féle típusa: alap (hosszmérés, tömegmérés) és eszármaztatott (sűrűség, sebesség, rugalmasság). A jogosult mat-i műv-ek elvégzésének feltétele, hogy minden infót azonos skálatípusra transzformáljunk. A lefelé történő transzformáció információvesztéssel jár, ugyanis sok infó kimarad. RENDSZERELVŰ OPTIMUM MÓDSZEREK. KIPA MÓDSZER Több cél ill.kritérium esetén nincs opt megoldás, csak opt komprom Komplex döntési problémák rendszerelvű megoldásának első, alapv követelménye a döntés tárgyát képező változatok elbírálásának alapját képező krit és pref rendszer feltárása és egzakt meghat. Opt kompr elvére épülő eljárások: Szűrő és soroló eljárások: előnyök és hátrányok külön-külön értékelése; küszöb-plafon értékek révén döntési sáv kijelölése; alternatívák tényezőnkénti összehasonlításával viszonyszámok meghatározása; ezek összegzése súlyszámokkal;

szélsőértékek kiejtése; alternatív megoldások kiértékelése. Multiplikatív eljárások: elemzéseket a mért adatok saját mértékegységeivel végzik el; ért-i tényezők súlyát 1-10-ig terj pontskálán mérjük, táblázatba fogl; versenyben álló változatok összemérése soronkénti hányados képzéssel. KIPA: egymással versenyben lévő változatok összehasonlitását páronként “körmérkőzéses” rendszerben végezzük. Amely változót sorban, egymás után összehasonlitunk a többivel az a bázisváltozat jele :- i - a vele összehasonlitott, a “rivális” változót jelöljük mindig -j-vel. Közöttük a kapcsolatok: i>j, i<j, i=j, i≠j. A változatok közötti pref sorrendet az egyes ért-i tényezők alapján meghatározhatjuk (KIPA alap-táblázat), de ,mivel az értékelési tényezők együttese szerint kell meghatározzuk el kell késziteni a szintetizált információkat tartalmazó KIPA v. asszortációs mátrixot, ennek a

soraiban Ti= egyes változatokat, oszlopaiban Éj= ért-i tényezőket jelöli. - páros összehasonlitás. A mátrix minden egyes mezőjében 2 elemet tüntetünk fel Mind 2 szintetizáló mutató, bal felső sarokban a prefmutató jele: Cij%, azt mutatja, hogy a Ti rendszer ért-i tényező hány %-ában perferált a Tj rendszerhez viszonyitva. A pref mutató a Ti változat %-ban kifejezett előnyét mutatja : (j>I)Cij%= (∑Sn / ∑Sn)∗ 1oo, ahol Cij% = az összehasonlitott változatok, ∑Sn=súlyszámok teljes összege. Ha Cij%>1oo, akkor a reláció TiTj, ha kisebb, akkor ez azt jelenti, hogy lagalább egy tényező esetében az ellenkező pref reláció áll fenn, azaz TjTi. Ennek inenzitása elegendő ahhoz, hogy a Ti↔Tj pref relációt ne fogadjuk el. DÖNTÉSE KEZELÉS KTG-HOZAM SZÁMÍTÁSOK ALAPJÁN. INTERTEMP PROBLÉMA Kül időpontokban fellépő gazd-i hatások (pénzértékek) intertemp összehasonlításának 3 módszere: 1. Ktghozam (cost benefit) 2

Ktg eredményesség (cost effectiveness) 3 Komplex döntés elemzés KTGHOZAM: csak a pénzértékben kifejezhető hatásokat veszi figyelembe. Hátr: nem veszi figy a nem számszerűsíthető vmint a multiplikatív hatásokat. Az intertemp összemérés lehetőségét kell bizt-ni, jogosult mat műveletekkel. Jogosultság: azonos időpontra és/v dimenzióra vonatkozó műveletek. 6 féle transzformációs művelet ad1. adott időpontban rendelkezésre álló pénz (T0) kamatos kamataival számolt Tn meghatározása adott kamatláb (i) és adott időtartam (n) esetén: Tn=T0*(1+i)n ad2. Jövőben esedékes pmennyiség lediszkontálása jelenértékre: T0= Tn*(1+i)-n ad3. Folyamatos pmennyiségek esetén a jövőbeni pénzek jelenértéke: Vin = R*((1+i)n-1/i(1+i)n) Ft, ahol R konstans, a pénzáramok időbeli állandósága, Vin a vizsgált n időtartam alatti folyamatos p.értékek kumulált diszkont értékösszege ad4. Jövőbeni érték meghat folyamatos pmennyiségek esetén Tn=

R*((1+i)n-1/i) Ft ad5. Induló tőke folysítása a jövőben: R = T0*(i(1+i)n/(1+i)n-1) Ft/év = T0µin ahol µin az annuitási ktg (folyamatos évi tőketeher) ad6. Jövőben esedékes pmennyiség esetén az annuitási ktg: R = Tn*(i /(1+i)n-1) Ft/év TŐKEHATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁSOK MÓDSZEREI Nettó jelenérték (NPV, goodwill): Ft-ban fejezi ki a váll. Értékét A projekt teljes élettartamára számolt tőkehozadékok kumulált diszkont értéke: YβN=Pn*((1+β)N-1/β(1+β))N ahol β egy kalkulatív kamatláb (i=20%-nál β=0,2), Pn az éves ktgráfordítás, N a várható élettartam. Gazd kritérium: NPV>=Bo (tőkeráfordítás). NPV>Bo esetén keletkezik extraprofit Belső megtér ráta (IRR, RENDIT): %-ban mutatja a tőkehozadék fajlagos rátáját Bo=Pn*((1+ρ)N1 /ρ(1+ρ)N)) ahol ρ a belső kamatláb Gazd krit: ρ tényleges>=ρ min Annuitás: Ft/év-ben adja az elvárt min. évi tőkehozadékot Pmin = Bo*(β(1+β)N /(1+β)N-1)) Ft/évi tőketerhet jelent

a befektetés. Gazd krit: a befekt éves nettó hozadéka nyújtson fedezetet Pmin összegére Megtérülési idő: években adja a tőkevisszatérülés időtartamát Pn*((1+β)Nm-1/β(1+β)Nm) ahol Nm a várható megtérülési idő. TÖBBCÉLÚSÁG A VÁLL-I DÖNTÉSEKNÉL. HIERARCH CÉL ÉS PREF RENDSZER KIALAKÍTÁSA Valós célrendszerek feltárása: Mit akar a döntéshozó? Kinek a céljait kell figyelembe venni? Több cél is lehet: erőforrások adottak, egyik megoldása a másik rovására,a célok erősíthetik, de gyengíthetik is egymást, a döntéshozónak a célok nem egyforma fontosságúak, de menetközben is átértékelőd hetnek. Célok feltárása után strukturálni kell Eszköze a Saaty féle hierarchikus módszer. Előnyei: tisztítja a feltárt tényezők halmazát, de min infovesztéssel; feltárja és vizuálisan megjeleníti a tényezők közötti interdependenciát; lehetőség alternatívák közötti kapcsolatok számszerű elemzéséhez; döntési

probléma egzakt, objektíven megoldható. Menete: 1 Tényezőcsoportok meghatározása, amelyek a lakás értékét meghatározzák, ezek feltöltése ismérvekkel 2 Rendszer grafikus leírása, hierarchikus kapcsolatok megjelenítése a döntési alternatívák között. 3 Hierarch kapcsolatok számszerű elemzése (3.1 értékelési tényezők egymáshoz viszonyított súlyszámait meghatároz-zuk, mátrixba foglaljuk 3.2 kapott súlyszámokat beírjuk az I és II szintet összekötő vonalakra 3.3 döntési alternatívák tényezőnkénti értékelése Saaty mátrixokkal 34 kapott pref értékekekt a II. és III szinteket összekötő vonalakra írjuk (közben konzisztecia vizsgálat és korrekció) 4. A döntési változatokig vezető út mentén lévő számértékek szorzatösszege adja a döntés alapját. DÖNT JAV KIDOLGOZÁSA, A MEGVALÓSÍTÁS DETERMINISZTIKUS PROJEKT TERV MÓDSZEREKKEL ELŐKÉSZÍTÉSE, Projektterv kidolgozását megelőző intézkedések: Kinek a

részére készül a proj.terv ( feladat lebontás mélysége) Milyen rendezőelvet alkalmazzunk (generál organizációs terv a vezetés részére) Milyen tervezési módszert, rendszert választunk (MPM, CPM) Milyen erdménygyorsitó techn-t alkalmzunk (számítgép, csopmunka, típusterv) Projekttervezés menete: 1. Logikai v folyamattervezés, célja az elvégzendő feladatok grafikus ábrázolása techn-i sorrendben; 2. Időtervezés (átfutási idő) 3 Ktgtervezés minden tevékenységre 4 Kapacitástervezés (anyag, munkaerő, pénz időbeli összehangolása). determinisztikus projekt tervezési módszerek: Probl megfogalmazása: az események --legkorábbi tio időpont, progressz időtervezéssel, ill. legkésőbbi időpontjának (ti1) retrográd időtervezéssel való meghatározása Progresszív időterv: terv kezdeti (start) időpontjától kiindulva összeadjuk a vizsgált eseményhez vezető nyílfolyam (tevékenys lánc) felvett időtartamait = az esemény legkorábbi

időpontja (tio), jelentése kettős: a, a megelőző munkák legkorábbi befejezését jelenti, b, a belőle kinduló Programmódositás az operativ irányitás során: előre nem láth akadályok felmerülésekor akárhogy is döntünk, a hálóterv alapján nagyobb biztonsággal döntehetünk. A hálóterv világos információközlő, lehetővé teszi a probléma gyors egyértelmű felismerését, ez legtöbbször félmegoldást is jelent, mivel ráirányitja figyelmünket a problémás területekre és egyben alternativákat kinál azok megoldási módozataira vonatkozóan. Számitások elvégzése után a kapott eredményeket eseményről eseményre haladva összehason litjuk, ahol 2 érték =, ott a munkák legkorábbi és legkésőbbi időpontja azonos, tehát azonnal meg kell kezdeni az utána köve munkát, különben a program átfutás ideje csúszik. Ez az eseménylánc tio=ti1 nincs tartalékidő = a kritikus út. DÖNTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE

SZTOCHASZTIKUS PROJEKTTERV MÓDSZEREKKEL ÉS IRÁNYÍTÁSA 1 Probléma ill feladat meghatározása 2. Logikai v folyamattervezés: elvégzendő feladatok, teendők grafikus felrajzolása technológiai idősorrendben. Aggregált hálóterv a felsővezetésnek, operatív hálóterv a végrehajtásnak 3. Időtervezés a hálóterv alapján: időtartományok hozzárendelése a tevékenységekhez 4. Átfutási idő meghat minden egyes tevékenységre (min és max átfutás) Bizonytalanság mértékének (varianciájának) kiszámítása. Kritikus út meghatározása (ezek a tevék-gek nem rendelkeznek időtartalékkal) 5. Programidő rövidítése : ált elv: előbbrehozni csak a krit úton fekvő tev-gek várható időpontját érdemes. Krit tev-gek felgyorsítása plus erőforrásokkal 6. Kockázat csökkentése: a programidő rövidítések által bekövetkező módosulások kihatásainak, a vállalt kockázat valószínűségszám-i módszerrel történő számítása. 7.

Döntéselőkészítés a lehetséges variációk számbavételével: a program összes változatát egy mátrixba foglalni az idő, ktg és kockázati tényezők együttes bemutatásával. 1 változat: normál program, 2 vált: gyorsított program 3 vált: sürgős program 8. Döntés az optimális program kiválasztásáról KONZISZTENCIAVIZSG CÉLJA, MÓDSZERE A GUILFORD -THURSTONE ELJÁRÁS ESETÉN. A HIBAFORRÁSOK ÉRTELMEZÉSE PREF Komplex rendszerek összemérésének problémái megoldására alkalmas a G-T eljárás. Alapja a páros összehasonlítás, am-el sorrendi skálán meghatározhatók az értékelési tényezők (ÉT) pref súlyai. Menete: 1) A definiált ÉT-kből elkészítjük az összes lehets párokat (számuk: n-(n-1)/2). A párokat véletlenszerűen elrendezzük, hogy elkerüljük a tanulási torzítást. 2) Az értékelők vmennyi párban megjelölik az általuk preferált tényezőt, azonos preferálás nem megengedett. 3) Pref táblázatot készítünk az

egyes ÉTk pref gyakoriságának meghat-hoz. Ezt minden értékelőre elvégezzük. 4) Inkonzisztens körhármasokat tételezünk fel az értékelők pref-i között. Konzisztenciavizsgálat: egyéni konz.mutató számítása páros számú eredményhalmaz esetén: k= 1- Σa2*d /n3-an, ahol d az inkonz körhármasok (elköv logikai hibák) száma. 5) Előre meghat küszöbérték alatt teljesítő értékelőket kizárjuk a dönt-i folyamatból Elkövethető hibák (alacsony koz mutatók okai): 1) Tudás alapú hiba 2) Szándékos szakértői torzítás 3) Formális v számítási hiba