Economic subjects | Hungary » Kerekes Tamás - Magyarország nemzetgazdasági versenyképessége, innovációpolitikai célirányok

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány MAGYARORSZÁG NEMZETGAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGE, INNOVÁCIÓPOLITIKAI CÉLIRÁNYOK 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Készítette: Kerekes Tamás Budapest, 2004. május10 Tartalomjegyzék Bevezetés5 I. Versenyképesség6 I.1 A versenyképesség meghatározása6 I.2 Versenyképességet vizsgáló szervezetek8 II. Magyarország versenyképessége a főbb gazdasági mutatók tükrében13 II.1 Konjunktúramutatók13 II.11 Ipari termelés13 II.12 Építőipar14 II.13 Mezőgazdaság15 II.14 Kereskedelmi forgalom17 II.15 Szolgáltatások18 II.16 Idegenforgalom19 II.17 Jövedelmek, bérek20 II.171 Keresetek ágazatok szerinti sorrendje20 II.172 Keresetek a végzettség tükrében20 II.173 A bérek alakulása21 II.18 Fogyasztói árak alakulása22 II.2 Trend-mutatók23 II.21 GDP23 II.22 Beruházások24 II.23 Fogyasztás26 II.24 Lakossági megtakarítások27 II.3 Fontosabb makroegyenlegek28 II.31 Külkereskedelmi forgalom28 II.32 Az államháztartás

hiánya29 II.33 Folyó fizetési mérleg hiány30 II.34 Külföldi működőtőke, zöldmezős beruházások31 II.341 Működőtőke-kivitel31 II.342 Külföldi működőtőke-befektetések alakulása32 II.35 Hitelek és kamatok34 II.36 Infrastruktúra35 II.361 Egészségügy35 II.362 Oktatás36 II.363 Vállalatvezetés színvonala37 II.364 Közlekedés38 II.365 Környezetvédelem39 III. Tudományos technológia, innovációpolitika40 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III.1 A hazai k+f helyzete európai összehasonlításban40 III.11 Kutatók száma az összes

foglalkoztatottra vetítve41 III.12 Új tudományos és műszaki PhD fokozatot szerzők aránya42 III.13 A GDP-re vetített teljes k+f ráfordítás42 III.14 A versenyszféra által k+f-re fordított összegek 43 III.15 K+F kiadások aránya az összes költségvetési kiadáson belül44 III.16 Megadott szabadalmak száma44 III.17 Tudományos publikációk45 III.18 Az élőmunka termelékenységének növekedési üteme45 III.19 A tudás-intenzív szolgáltatások részaránya a foglalkoztatásban46 III.110 Az ország részaránya a high-tech termékek exportjában46 III.2 Az állami szerepvállalásról47 III.3 Kutatók nemzetközi mobilitásának szerepe a hazai k+f – ben49 III.31 Kiutazások hossza, gyakorisága49 III.32 Kiutazások irányai50 III.33 Mobilitást befolyásoló tényezők50 III.34 Finanszírozás, pályázatok szerepe50 III.35 Az EU pályázatok szerepe51 III.36 Az Unió keretprogramjaiban való hazai részvétel51 III.37 Az agyelszívás veszélye52 III.38

Külföldi kutatók fogadása53 III.39 EU-s tagságunk várható hatásai53 III.4 Kis- és közepes vállalkozások innovációs lehetőségei54 III.41 Magyar kkv-szféra fő jellemzői54 III.42 Innováció a hazai kkv-k körében55 III.43 Az innovációk terjedését befolyásoló tényezők58 III.5 Innovációpolitika59 III.51 Kiemelt állami felelősségvállalási területek59 III.52 Kutatási költségek, érdekérvényesítés60 III.53 Indirektköltség-elismerés60 III.54 Közvetítőintézmények61 III.55 Regionális összefüggések61 Befejezés63 Felhasznált irodalom66 Melléklet68 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés A versenyképesség általános beszédtéma napjainkban. Mit is takar valójában a fogalom? Milyen szinteken értelmezhetjük? Mérhető-e egyáltalán és ha igen, milyen módon? Diplomamunkám első részében ezekre a kérdésekre próbálok meg válaszolni. Részletesebben körbejárom a versenyképesség definícióit, bemutatom a főbb mutatószámokat és jelentőségüket, valamint a témához kapcsolódó intézményeket. A dolgozat második részében hazánk nemzeti szintű versenyképességét elemzem – egy az előző fejezetben ismertetett módon – a főbb gazdasági mutatók tükrében. Ezeket a következőképpen csoportosítottam: • Konjunktúra – mutatók • Trend – mutatók • Fontosabb makroegyenlegek Megpróbálom feltárni az egyes mutatószámok mögött húzódó gazdasági folyamatokat, valamint kitérek azok jövőbeni alakulására is. A harmadik fejezet szervesen

kapcsolódik az előzőhöz. A tudományos technológia véleményem szerint meghatározó szerepet tölt be egy ország versenyképességében, annak hosszú távú alakulásában. Megvizsgálom hazánk teljesítményét a nyugati színvonalhoz mérve, valamint kiemelek fontosabb részterületeket. Diplomamunkámat a leírtak összegzésével, valamint az innovációpolitikai célok meghatározásával zárom le. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. Versenyképesség I.1 A versenyképesség meghatározása Egy ország versenyképessége önmagában meglehetősen

megfoghatatlan kategória. Sokkal nehezebb értelmezni, mint a vállalati versenyképességet, mivel nincs általános, nemzetközileg is elfogadott definíciója. Sokan sokféleképpen alkalmazzák, más-más oldalról közelítve meg a fogalmat. Ez arra vezethető vissza, hogy a versenyképesség eredetileg mikroökonómiai kategória, amit nem egyszerű makroökonómiai, nemzetgazdasági szintre alkalmazni. Porter (1990) könyvében felsorolja a versenyképesség többféle felfogását, azokat a tényezőket, amik az egyes országok sikeréhez hozzájárultak (makrogazdasági jelenség, olcsó munkaerő, természeti erőforrások, kormányzati politika, vállalati menedzsment rendszerek), de egyiket sem tartja kielégítőnek és általánosíthatónak. Szerinte a termelékenység meghatározóival és növelésével kell foglalkozni, és nem a gazdaságban általában, hanem meghatározott iparágakban és szegmensekben. Az iparágak termelékenységét,

versenyképességét pedig négyféle adottság határozza meg: a tényezőellátottság (munkaerő, infrastruktúra stb.), a keresleti viszonyok, a kapcsolódó és beszállító iparágak (háttéripar), valamint a stratégia, szerkezet és verseny. Ez az úgynevezett Porter-féle gyémántmodell (Éltető, 2003) Porter egy ország versenyképességének, fejlődésének négy fokozatát különbözteti meg: • Erőforrás, illetve termelési tényezőn alapuló: A rendelkezésre álló erőforrások és azok kiaknázása határozza meg a nemzetközi kereskedelemben való részvételt és annak eredményességét. Ebben a fázisban a különböző technológiai megoldások átvétele és alkalmazása jellemző. • Beruházásokon alapuló: 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A beruházásokon alapuló versenyképesség feltételezi, hogy a kormányzatot is és a vállalatokat is határozott és koncentrált befektetések jellemzik modern, hatékony és gyakran nagymértékű kapacitások létrehozása érdekében. A legmodernebb technológiai megoldások átvétele és folyamatos fejlesztése jellemző ebben az időszakban, és ennek a licencátvétel éppúgy formája lehet, mint a vegyesvállalatok alapítása. • Innováció vezérelt: Az innováció révén mind az erőforrások, mind pedig a termelési tényezők (technológiák, ismeretek, módszerek) folyamatos megújítása és megteremtése válik a nemzetgazdasági versenyképesség alapjává. Az innováció legfőbb indikátorát az ismeretek és készségek termelési célú

alkalmazása jelenti. • Jóléten, gazdagságon alapuló: A jólét alapú versenyképesség esetében a jólét fenntartása válik a nemzetgazdasági versenyképesség mozgatórugójává. (Chikán-Czakó-Zoltayné,2002) Minden ország különböző utat jár be egy fázison belül, az egyes fázisokat át is ugorhatja, vagy visszatérhet egy előzőbe. Krugman (1994) szerint nincs értelme a versenyképesség nemzetgazdasági szinten való értelmezésének. Bármely ország életszínvonala saját gazdasági teljesítményétől függ, és nem attól, hogy más országokhoz képest hogyan teljesít. A két úriember véleményével ellentétben azonban köztudatban élnek a nemzeti szintű versenyképesség különféle fogalmai: Az OECD átvette azt az amerikai definíciót, mely szerint a versenyképesség „annak fokmérője, hogy szabad piaci körülmények között mennyire képes egy ország nemzetközi piacokra eladható árukat és szolgáltatásokat termelni,

miközben hosszabb távon fenntartja és növeli lakossága életszínvonalát. (OECD1992) Az OECD mikroszintű, makroszintű (nemzetgazdasági), valamint strukturális versenyképességet különböztet meg. Az utóbbi azt jelenti, hogy a nemzeti versenyképesség nem egyszerűen a vállalatok teljesítményének valamiféle összege 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vagy átlaga, hanem összetett, „strukturális” tényezőkön keresztül vissza is hat a vállalati versenyképességre. A strukturális tényezők köre azokat az országspecifikus tényezőket jelentik,

amik között a vállalatok működnek. Ezek például a gazdaságpolitika, az infrastruktúra, a tőkepiacok helyzete, a szolgáltatások színvonala vagy a kutatásfejlesztés jellemzői. (Éltető, 2003) Schüller (2000) például három kifejezéssel írja le a versenyképesség fogalmát: • (export) értékesítés képessége • mobil termelési tényezők vonzásának képessége • innovációs képesség Chikán Attila definíciója alapján „egy nemzetgazdaság versenyképessége a nemzetgazdaság azon képességeit jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelem támasztotta követelményeknek megfelelően úgy képes létrehozni, termelni, elosztani és/vagy szolgáltatni termékeket, hogy közben saját termelési tényezőinek hozadéka növekszik. A versenyképesség vizsgálata és kutatása e definíció szerint azt jelenti, hogy az adott nemzetgazdaságban rendelkezésre álló és megújítható erőforrások felhasználását állítjuk vizsgálódásunk

középpontjába. A versenyképesség nemzetközi megmérettetést jelent, azaz a nemzetközi kereskedelemben való részvétel és az erre való képesség jelenti a gazdaság alkalmazkodásának és teljesítményének igazodási pontját.” Aiginger-Landesmann (2002) egy ország versenyképességének három szintjét különbözteti meg. Egyrészt egy nyitott gazdaság jövedelemtermelő képességéről van szó, amihez a termelékenység és a foglalkoztatottak járulnak hozzá. Másrészt egy időperiódusban a versenyképesség úgy is vizsgálható, hogy az ország honnan indult, és hogyan tudta fenntartani fejlődését. Harmadrészt a versenyképességet még tágabban is lehet értelmezni, például a szociális és az egészségügyi rendszert, az oktatást, a környezetvédelmet is figyelembe véve. I.2 Versenyképességet vizsgáló szervezetek 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mivel a nemzeti szintű versenyképesség fogalma is többféle, így többféle nemzetközi szervezetek, bankok által összeállított – versenyképességi rangsor is létezik. Az egyik ilyen az International Management Development (Nemzetközi Fejlődésmenedzsment) által évente publikált versenyképességi lista, amely a világ országainak versenyképességét értékeli. A kilencvenes évekig képviselt nézeteknek a versenyképességgel kapcsolatban csak azok a mutatók feleltek meg, amelyek a fejlettséget kizárólag az egy főre eső GDP-vel, tehát az év során végső felhasználásra termelt javak és szolgáltatások összességével

mérték, míg a versenyképességet a külkereskedelemben realizálható exportárelőnnyel számolták. Olyan új mutatók bevezetésére volt tehát szükség, amelyek a mért tartalom multidimenzionalitására, bonyolultságára helyezik a hangsúlyt. (Findrik- Szilárd,2000) A következő mutatókat nagy részben az IMD dolgozta ki: 1. Competitiveness Index (CI), versenyképességi index 2. Growth Index (GI), gazdaságnövekedési index 3. Marketshare Index (MI), piacnövekedési, piacrészesedési index 1) A versenyképességi összefoglaló index meghatározásánál 8 fő tényezőcsoportot vesznek figyelembe. Ezek a következők: a) Az ország világgazdaságba való beépülését, a gazdaság internacionalizálódását b) Az állam gazdasági szerepvállalását, az állami szabályozás mértékét és jellegét c) A pénzügyi szektor fejlettségét d) A munkaerőpiac jellemzőit, a humán tőke milyenségét e) Az infrastrukturális szektor fejlettségét,

minőségét 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. f) A K+F kiadásokat, illetve a technika, a technológia minőségét g) A menedzsment minőségét h) A szervezeti rendszer, a jogi és politikai intézmények minőségét a, A világgazdaságba való beépülés az áruk és szolgáltatások szabad áramlásánál sokkal többet jelent. Ma azok az országok képesek pozícióikon tartósan javítani, melyek integrációkba tömörülve közösen alakítják pénzügypolitikájukat, munkaerő - és szociális politikájukat, megosztják egymás között a tudomány és a

kutatás terheit és eredményeit, és közös a környezetvédelmi érdekeltségük. b, A manapság élretörők esetében azt láthatjuk, hogy az állami szerepvállalás mértéke összességében csökkent, s a súlypont a fiskális eszközökről, azon belül is az adókon alapuló regulációról áttért a deregulációra. Ez pedig elsősorban a humán termelési tényező végtelen értékalkotó képességének kibontakoztatására helyezi a hangsúlyt. A hangsúly a fejlett országoknál a tőke otthon tartását és becsalogatását szolgáló életfogytiglan tartó oktatás, képzés és átképzés feltételeinek biztosítására és a K+F-be történő beruházásra helyeződik. c, Ma egyre inkább a tőzsde képes pótlólagos erőforrásokat biztosítani a gazdasági szereplők számára. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a kilencvenes években a nemzetközi pénzügyi folyamatok elszakadtak a reálfolyamatokból, önálló életre keltek és a nemzetek és

régiók számára bizonyos fokig ellenőrizhetetlenné váltak. d, Mára már megváltozott a humán tényező szerepe. A tudás alapú gazdaságokban megnőtt a kereslet az egész élete folyamán értékalkotásra képes munkaerő iránt. Napjainkban egy élet alatt már 4-szer is be kell ülni az iskolapadba átképezés céljából. 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. e, A hatvanas évektől az infrastrukturális. szektorban dolgozók aránya meghaladja a termelő szektorban dolgozókét a fejlett országokban. De nem az infrastruktúra részarányának

növeléséről van szó, hanem azon belül egy sajátos strukturális átrendeződésről. Meghatározó szerepűvé vált a telekommunikáció és a környezetvédelem. f, Az élbolyba tartozó országok mindegyike legalább 2-3 %-át fordítja a GDP-nek K+F-re. Fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni g, A humán tényezőhöz leginkább kapcsolódik a menedzsment. A szervezetfejlesztés, ösztönzőrendszer, megfelelő stratégiai cél kiválasztása, a teljesítmény folyamatos értékelése, a megfelelő vezetési stílus, mind-mind feltételei a termelékenység növelésének, illetve a tágan értelmezett értékalkotásnak. A profi menedzser fontos szerepet tölt be egy vállalat teljesítőképességének formálásában. h, Bizonyos demokratikus intézmények megléte, működése, stabilitása már önmagában is kedvező hatással lehet a befektetőkre, vállalkozókra. Európában ma az OECD-hez, és főleg az Európai Unióhoz való tartozás garancia olyan

játékszabályok alkalmazására és betartására, amelyek a kiszámítható, stabil, modern piacgazdasági fejlődést jellemzik. A nyolc fő tényező maga is aggregált mutatószám, melyek mindegyike további, szinte végtelen számú tényezőre bontható. 2) A gazdaságnövekedési index a strukturális jellemzőket az egy főre eső jövedelemszinttel korrigálva igyekszik választ adni az egyes országok versenyképességi pozíciójára. A rangsor eszerint leginkább az egy főre eső GDP- vel fejezhető ki. Óriási szakadék alakult ki mára ebben a rangsorban, mert vannak országok ahol ez az érték csupán néhány száz dollár és vannak a 30, több mint 30 ezer usd/fő értékek. A mutató erőssége a relatíve könnyű számszerűsíthetősége, egyszerűsége és a mért tartalom viszonylagos objektivitása. Hátránya, 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hogy a teljesítményt és nem a teljesítőképességet méri. A termelési oldalnak ad egyértelműen prioritást. 3) A piacnövekedési mutató indexe a gazdasági növekedés mutatóját a gazdaság, a piac méretével korrigálja. Az így nyert mérték arra ad választ, hogy a piaci kereslet alakulásából kiindulva az adott országnak mekkora a világgazdaság egészéhez való hozzájárulása. Ebből következik, hogy a rangsor kialakulásában döntő szerepe van a vizsgált országok méretének, a lakosság számának, de még a fogyasztói határhajlandóságnak is. Az IMD külön rangsorba helyezi a 20 millió főnél nagyobb, és a 20 millió főnél kisebb

népességű országokat. Hazánk a 2003-as jelentés szerint a „kisebbik” csoportban a 23. helyen található Észtország (17) és Csehország ( 21) is megelőz bennünket. Egy másik szervezet a World Economic Forum (Világgazdasági fórum), mely szintén évente állítja össze a világ 102 országa versenyképességének rangsorát. Magyarország tavaly a GCI-index (Growth Competitiveness Index) alapján a 33. helyen végzett. Ez a mutató azt hivatott vizsgálni, hogy az egyes országok gazdaságának közép-, illetve hosszú távon milyen a növekedési potenciálja. Az illetékes közgazdászok megvizsgálják az adott országok közintézményeinek működését, azoknak hatékonyságát, a makrokörnyezetet, illetve a technikai felkészültséget, majd ezek pontozásából és összesítéséből létrehozzák az indexet. A BCI-index ( Business Competitiveness Index) alapján, mely egy ország mikroperspektíváját vizsgálja, rekordszintű visszaesést produkált

Magyarország; 10 hellyel zuhantunk vissza az előző évi eredményhez képest. 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. Magyarország versenyképessége a főbb gazdasági mutatók tükrében II.1 Konjunktúramutatók II.11 Ipari termelés A nemzetgazdaság növekedésnek húzóerejét 2000-ben az ipar adta, főként a feldolgozóipar fejlődése volt dinamikus. A fejlődés pozitív vonása, hogy annak elsődleges forrása, a munkatermelékenység közel 20 százalékos javulása volt, továbbá az is, hogy a belföldi értékesítés több mint 10 százalékkal bővült.

Az ipari fejlődés 2000. évi sajátossága még, hogy a termelés valamilyen mértékben minden régióban növekedett, természetesen differenciált méretékben, fennmaradt viszont Közép-Magyarország és a nyugati országrészek meghatározó szerepe. 2001-ben a gazdasági növekedés lassulása elsősorban a beruházások vártnál kisebb növekedésével hozható összefüggésbe. Ez a számottevő visszaesés jórészt azzal függ össze, hogy az ország ipara mind jobban az EU növekedési tényezőit 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. követte, továbbá

kimerültek azok a tartalékok, amelyek a gyors fejlődéshez szolgáltak. A visszaesés tovább folytatódótt 2002-ben, az Európai Unió dekonjunktúrájának köszönhetően. Az előző évhez képest a fejlődés csupán 2,8 százalékos volt, viszont a könnyűiparban és főleg a gépiparban fellendülés volt tapasztalható. 2003-ban tovább folytatódott az ágazat differenciált fejlődése. Ennek nyomán fennmaradt a könnyűipar részleges növekedése, a gépipar húzóágazatainak fellendülése pedig folytatódott, ezekhez csatlakozott az építőanyag-ipar és a vegyipar. Az élelmiszeripar növekedése átlag alatti volt A 2003-as év árnyoldalai között meg kell említenünk, hogy tovább mélyült az olcsó bérű ázsiai országok konkurenciájának erősen kitett könnyűipari ágazatok (pl. a ruházati ipar, cipőipar) strukturális válsága. Nem történt előrelépés több tradicionális iparág (pl autóbuszgyártás, cementgyártás)

konszolidálásában sem. Az élelmiszeripar termelése a múlt évi rossz mezőgazdasági terméseredmények, az év eleji fagykárok és az aszály miatt visszaesett. Jóval átlagon felüli volt viszont a gépipari ágazatokban a termelés növekedési dinamikája. A villamos gép-, műszer-, valamint a jármű-gyártásban az első negyedévben a fejlődés "kétszámjegyű" volt. A feldolgozóipari beruházások is erőteljesen emelkedtek. 1.sz táblázat 2000 2001 2002 2003 Ipari termelés alakulása (%) 18,3 4,1 2,6 6,4 Forrás: KSH II.12 Építőipar Az építőiparban az 1997-ben kezdődött termelési boom egészen 2002 végéig folytatódott. Az ágazat teljesítményét növelő tényező, hogy a lakások közel 60 százaléka vállalkozói kivitelezésben épült. 2002-ben 33 ezer új lakást adtak át A lakásszám a fővárosban, az agglomerációban és a vidéki nagyvárosokban növekedett 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. dinamikusan. Az év második felében a nem lakóépületek körében figyelhettünk meg élénkülést. Az építőiparban a 2003. I negyedévi tényadatok nagyarányú, mintegy 13,5 százalékos visszaesést mutattak. A kedvezőtlen makroadatok hátterében több tényezőt lehet említeni. Az év eleji szokatlanul hideg időjárás, az előző évi magas statisztikai bázis, az elhúzódó állami beruházási döntések (köztük az autópálya építések), a világpiaci recesszió, a kereslet hirtelen és nagyarányú visszaesése, a csökkenő működőtöke behozatal mind-mind fékezte az

ágazat teljesítményének növelését. Összességében a termelés volumene 2003-ban 0,7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A termelés kezdeti visszaesése, éves szintű stagnálása eltérő mértékben érintette a piaci szereplőket. Az infrastrukturális beruházásokban résztvevő nagy építőipari szervezetek termelése jelentősen csökkent, míg a kisebb vállalkozásoké még a recesszió időszakában is emelkedett. A stagnáláshoz közeli éves eredmény egy ellentmondásos fejlődés, ún. ”stop go” jellegű gazdálkodás eredménye volt. Ezt a hatást több tényező váltotta ki ( gyakran változó finanszírozási- és adófeltételek). A lakáshitel-támogatás területén az éven belül szigorítások és újabb kedvezmények váltogatták egymást, a lakásépítkezések támogatása 2003-ban összességében emelkedett, az átadott lakások száma meghaladta a 35 ezret. A hullámzó teljesítmény 2004-re is jellemző lehet Az építési

engedélyt kapott lakások számának és az engedélyezett lakások alapterületének növekedéséből arra lehet következtetni, hogy 2004 első felében jelentős építési igénynövekedés várható. Az alig javuló jövedelmi viszonyok miatt azonban a használatba vett lakások száma várhatóan azonos szinten marad. 2004-ben azzal számolhatunk, hogy az építőipar termelése kisebb-nagyobb évközi ingadozásokkal és szerkezeti egyenetlenségekkel az év második felében ismét visszaáll a sokévi trendre, és az év egészében közepes, 3-4 százalék közötti növekedési ütemet ér el. 2.sz táblázat 2000 2001 2002 2003 Építőipar termelésének alakulása (%) 5,8 9,9 19,2 0,7 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: KSH II.13 Mezőgazdaság A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazata, bár szerepe csökkenő, jelentősége ma sem vitatható. A GDP termelésben 4,5-5 százalékkal vesz részt, emellett az élelmiszeripar további 3-4 százalékos aránnyal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A mezőgazdaságnak a vidék foglalkoztatásában továbbra is kiemelkedő szerepe van. Az agrárszféra a 2000. évben – különös tekintettel a kedvezőtlen időjárási feltételekre – nem ért el számottevő növekedést. Az energia- és takarmányárak nemzetközi emelkedése is negatívan hatott a mezőgazdaságra. A helyzet 2001-ben valamelyest stabilizálódott, elsősorban a kedvező növénytermelési eredmények javították az ágazat pénzügyi, jövedelmi egyensúlyát. A

mezőgazdaságba 2001-ben a korábbinál több pénz áramlott. Az ellentmondások ugyanakkor ebben az évben is meghatározóak voltak. A gabonatermelés jelentősen nőtt, erősítve az évek óta jelentkező értékesítési gondokat. Ugyanakkor az állatállomány szinte folyamatosan csökkent. A hosszú évekig tartó stagnálást követően fordulat következett be mezőgazdasági eszközellátásban. 100 milliárd forint értékű gép- és technológia beruházás valósult meg. Ez kétszerese volt a korábbi évekének. A beruházásokat az állam 28 százalékban vissza nem térítendő támogatás formájában segítette. 30 ezer családi gazdaság részesült támogatásban A mezőgazdasági termékek árszintje 2002-ben csökkent az előző évihez képest. A gazdálkodás jövedelmezősége romlott. Meg kell említeni, hogy a mezőgazdasági termelői árak 1995 óta folyamatosan emelkednek. 2003-ban a növényi termékek termesztése elmaradt az elmúlt öt év

átlagától. Tovább csökkent a szarvasmarha-állomány, és a sertéságazat gondjai is elhúzódtak. A mezőgazdaság messze potenciális lehetőségei alatt teljesített. Számítások szerint több mint 100 milliárd forintra tehető az elemi károk okozta veszteség. Az alacsony gabonatermés miatt a piaci és tőzsdei árak 20-30-40 százalékkal emelkedtek, ennek egyenes következménye a takarmányok piaci árának emelkedése, az állattenyésztés 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. önköltségének növekedése. Az állattenyésztésben az év során súlyos

piaci zavarok jelentkeztek a tehéntej, a vágósertés, a baromfi és a tojás piacán, elsősorban ár és piaci kereslet hiánya miatt. A növényi termékek termelőiár-indexe 9,5 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 5,9 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala együttesen 2003-ban mintegy 10-12 százalékkal lett magasabb, mint 2002-ben, az élő állatok és állati termékeké viszont nem érte el az előző évi szintet. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel értéke 718,7 milliárd forint, a behozatalé 376,7 milliárd forint volt. Az előző évivel összevetve a kereskedelmi egyenleg 5,7 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal romlott. 2004-ben a mezőgazdasági termelés - átlagos időjárási feltételekkel számolva - 8-10 százalékkal nőhet, ezzel az ágazat teljesítménye elérné a 2001. évi szintet A növénytermesztés erőteljesen, 20 százalékot meghaladó ütemben bővülhet, az

állattenyésztés teljesítménye kedvező esetben szinten marad. Az EU csatlakozással a növénytermesztés a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe kerül, az állattenyésztés támogatottsága csökken, a piaci verseny erősödik. Az agrárfejlesztés irányát ezentúl az EU csatlakozás követelményei határozzák meg, ami a minőségi termelés fokozását igényli. Az ágazat jövedelmezősége alacsony, a befektetések jórészt spekulációs felvásárlásokban jelennek meg. Az előző két évtizedben a mezőgazdaságban decentralizálós folyamat ment végbe, amelynek előnytelen hatását célszerű mielőbb korrigálni. A szakértők középtávon azzal számolnak, hogy a kisméretű gazdaságok száma tovább csökken, a koncentrálódási folyamat felgyorsul, és a versenyképes területnagyságú gazdaságok túlsúlyba jutnak. A csatlakozó országok felkészülését értékelő 2003-as őszi Monitoring Jelentésben az Európai Bizottság szerint aggodalomra a

mezőgazdaság néhány területe ad okot (a támogatások fogadásához szükséges Kifizető Ügynökség, az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer felállítása és működőképességének teljes körű biztosítása, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv elkészítése, az állategészségügyi létesítmények korszerűsítése és az irányítás javítása). A követelményeknek, feladatoknak meg kell felelni, ezért a gazdaságpolitika fontos prioritása a magyar mezőgazdaság- és élelmiszeripar alkalmazkodó képességének biztosítása. Uniós csatlakozásunk vitathatatlanul az agrár és élelmiszeripari szektorban okozza majd a legnagyobb változásokat. Az európai integrációra 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. készülve a hazai mezőgazdaság érdekében nemcsak a jelenlegi uniós szabályozás átvételére kell törekedni, hanem figyelemmel kell kísérni annak várható változását. Amennyiben ezekre kellően nem készülünk fel, akkor követő jelleggel és jelentős veszteségek árán tudunk csak fejlődni. II.14 Kereskedelmi forgalom A forgalom struktúrájában jelentős változások mentek végbe, tükrözve a társadalom polarizációját. Az élelmiszerek és a ruházati cikkek iránti kereslet csökkent, miközben a nagy értékű, elsősorban importból származó tartós fogyasztási cikkek forgalma nőtt. 2000-ben a hazai eredetű termékek aránya a forgalomban nem emelkedett. A kereskedelmi hálózat koncentrációja a bevásárlóközpontok terjeszkedésével erősen nőtt, a folyamat

2001-ben folytatódott, nemcsak Budapesten, hanem az ország különböző nagyobb városaiban is. A nagy területű bevásárló helyek részesedése az összforgalomból elérte az 50%-ot. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2001-ben 5,4 százalékkal nőtt, szemben az előző évi 2,0 százalékkal. A kedvezőnek tűnő növekedési adatok azonban messze elmaradtak az 1998-99. évi kétszámjegyű forgalombővüléstől 2002 első negyedévében rekordértékű volt a forgalombővülés. A háttérben a reálkeresetek jelentős emelkedése, a kiárusítások, árengedményes akciók és a kedvezményes áruvásárlási hitelakciók álltak. A belkereskedelmi forgalom 2002 évi kiemelkedően magas növekedését az országgyűlési választásokhoz kötődő, bérkiáramlásból adódó többlet-vásárlóerő okozta. A kiskereskedelem értékesítési volumene kiemelkedő mértékben, több mint 10 százalékkal bővült. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes

kiskereskedelem eladásainak volumene erőteljesen emelkedett. Nagymértékben nőtt az iparcikk jellegű vegyes (20%), valamint a textil-, ruházati- és lábbeli-kiskereskedelem (18%) forgalma 2003 első kilenc hónapjában folytatódott a kiskereskedelmi forgalom rekordszintű növekedése. Az év egészét vizsgálva a kiskereskedelem értékesítési volumene dinamikusan, 8,5 százalékkal nőtt, a fejlődés üteme nemzetközi és hazai összehasonlításban egyaránt magas volt. Az élénk lakossági fogyasztásban a választási ígéretek teljesítésével összefüggő bérkiáramlások áthúzódó hatása, a 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. reálbér-emelkedés, a mérséklődő infláció és a továbbra is alacsony megtakarítási hajlandóság játszott szerepet. 2004-ben a fizetési és az államháztartási mérleg deficitjének javítására hozott intézkedések hatására, a bérkiáramlások és a lakossági fogyasztás visszafogása miatt a hazai bolti eladások növekedési üteme az előző évinél szerényebb lesz, előrejelzések szerint 4-5 százalék között valószínűsíthető. 3. sz táblázat 2000 2001 2002 2003 Kiskereskedelmi forgalom alakulása (%) 2,0 5,4 8,7 8,8 Forrás: KSH II.15 Szolgáltatások Magyarország partnerkapcsolataiban a szolgáltatáscsere területén kiemelt szerepe van az Európai Uniónak - ezen belül egyértelműen Németországnak, - az Egyesült Államoknak, és a Visegrádi országoknak. A rendszerváltás után a szolgáltatások intenzív bővülése volt megfigyelhető, aktívuma a GDP

3-4 százalékát is elérte. 2002-ben azonban fordulat következett be, az aktívum a GDP 1 százaléka alá esett. 2003-ban a szolgáltatások egyenlegében már 260 millió euró passzívum halmozódott fel. A kiadások a bevételéknél gyorsabb ütemben nőttek, főként a turizmusra fordított kiadások emelkedtek erőteljesen. A szolgáltatások egyenlegének romlását is leginkább a turizmus aktívumának csökkenése okozta, így a tavalyi 991 millió eurós többlet után a mérleg az idén hiányt mutat. 2004-ben a nemzetközi turizmus élénkülésével idegenforgalmi bevételeink jelentősebb növekedésére számíthatunk. Az uniós csatlakozás az üzleti szolgáltatások külkereskedelmét minden bizonnyal élénkíti, mind mértékét, mind dinamikáját növelni fogja. A szolgáltatás-külkereskedelem 2004 évi lehetőségeit mérlegelve arra számíthatunk, hogy a forgalom élénkülésével a növekedés üteme összességében 1-2 százalék közötti

lesz. 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.16 Idegenforgalom, turizmus A vendégérkezéseket tekintve Magyarország előkelő helyet foglal el a világturizmus összforgalmához viszonyítva, mivel a hazánkba érkezett turisták számát vizsgálva 3-4 százalék körüli piaci részesedést állapíthatunk meg. Az ország elsősorban történelmi múltjára, gazdag kulturális hagyományaira, valamint természeti értékeire alapozva próbálja meg az utazók érdeklődését felkelteni. Azonban a lendület az utóbbi időben megtört. A turisták számának gyors

növekedése megtorpant. 2001-ben 1,5 százalékkal kevesebb vendég érkezett hazánkba, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága 4 százalékkal csökkent. A látogatók számának csökkenésével szemben a devizabevétel 18 százalékkal nőtt, összege elérte a 4,4 milliárd eurót. Az euróban mért bevételt technikai elem is növelte. Az európai szintű pénzreform következtében a hazai lakosság a környező EU országok valutáját az év végén euróra kényszerült váltani, és ez a 2001. évi egyenleget javította A turizmus fizetési mérleget javító szerepe mérséklődött 2002-ben. Az év első felében a bevételek mintegy 10 százalékkal maradtak el az előző évi szinttől. A csatlakozás előtti utolsó évben Magyarországon a turizmust több tényező nehezítette: nemzetközi viszonylatban legfontosabb az iraki háború és a SARSjárvány. Az utóbbi időben megsokasodott terrorcselekmények hatására, valamint a

világgazdasági dekonjunktúra következtében a külföldiek közül kevesebben látogattak hazánkba, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakák számát tekintve 5 százalékos, a vendégszámot alapul véve pedig 4 százalékos volt a visszaesés. 2003-ban a belföldi vendégéjszakák száma 3 százalékkal, a belföldi vendégek száma 4 százalékkal növekedett a kereskedelmi szálláshelyeken, ez valamelyest ellensúlyozta a külföldiek csökkenő számából adódó bevételkiesést. A belföldi idegenforgalom növekedését elsősorban az üdülési csekk széles körű elfogadásának biztosítása és értékének emelése, valamint a lakossági jövedelmek növekedése tette lehetővé. Tavaly ősztől a nemzetközi gazdasági helyzetben mutatkozó pozitív változások, valamint a kedvezőbb magyar turisztikai kínálat az év végi fellendülést segítette. 2003-ban a vendégforgalomnál is nagyobb mértékben 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. csökkentek a devizabevételek, a nemzetközi turizmusból az év egészében 3 milliárd euró bevétel származott, ami 413 ezer euróval kevesebb volt a 2002. évinél 2004-ben lehetőség nyílik a hosszabb távon kiegyensúlyozottabb, fenntartható fejlődés jellemzőinek megerősítésére, melyhez jelentős strukturális átalakításra, valamint megvalósítására lesz új turizmusfejlesztési szükség. A javuló stratégia körülmények kialakítására és a és fejlesztések eredményeként 2004-ben a forgalom várhatóan emelkedik, s a turizmus

elindul egy tartós növekedési pályán. Előrejelzések szerint a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 3-5 százalékkal, bevételeik 4-6 százalékkal, az idegenforgalom devizabevételei 5-10 százalékkal nőhetnek, egyenlege ennél valószínűleg kisebb mértékben javul, elérheti az 1,4 milliárd eurót. II.17Jövedelmek, bérek II.171 A keresetek ágazatok szerinti sorrendje 2001-ben az egyes gazdasági ágakban a bruttó átlagkereseteket a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva a legnagyobb az elmaradás a mezőgazdaságban, továbbá az oktatásban, a feldolgozóiparban, a vendéglátásban, az építőiparban és az egészségügyben; viszonylag kedvezőbb helyzetben a pénzügyi, a villamosenergia-ipari, a közigazgatási, valamint az ingatlanpiaci szektor és a bányászat volt. II.172 Keresetek a végzettség tükrében 2000-ben az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők bruttó átlagkeresete csaknem 45 százalékkal maradt el az

átlagtól; az általános iskolát végzetteké annak 62,4 százaléka volt; az átlagot a középiskolai végzettségűeké közelítette meg leginkább (98,5 százalék); a főiskolai és egyetemi végzettségűeké pedig ( 139,6, illetve 232,6 százalék) meghaladta azt. 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2001-ben a bruttó átlagkereset a pályakezdőknél az átlag 60-80 százalékát tette ki; a 31-45 éves korosztály munkaerő-piaci tapasztalata és szaktudása oly módon jutott kifejezésre, hogy jövedelmeik elérték a nemzetgazdasági átlagot; 46-50 éves

kortól a nyugdíjkorhatárig az átlagbérek erőteljesen növekedtek. II.173 A bérek alakulása A bérek növekedése az elmúlt 3 évben messze meghaladta a termelékenység növekedése és a gazdaság egyensúlyi feltételei által lehetővé tett mértéket. A bérnövekedés dinamikája meghatározó szerepet játszott a termelékenység lassuló ütemű növekedésével együtt a költség-versenyképesség drámai romlásában, az exportértékesítés jövedelmezőségének csökkenésében, valamint a hazai kereslet növelésében. A keresetek múlt évi alakulásában a bázishatás, illetve a köztisztviselők őszi keresetemelése volt a meghatározó. A nemzetgazdaság egészében a bruttó kereset 12, a nettó kereset 14,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában a keresetek emelkedése nem kis mértékben maradt el a közszféra mögött, ez a hátrány az év második felében fokozatosan csökkent. Összességében 4,7

százalékos infláció mellett a reálkeresetek átlagosan 9,2 százalékkal nőttek, a közszférában az emelkedés 12,7 százalék, a vállalkozói körben 7,2 százalékos volt. 2004-ben elsősorban a kormány takarékossági csomagja, valamint a béregyeztetések és megállapodások lesznek meghatározók mind a keresetek, mind általában a lakosság életkörülményei szempontjából. A létszám-racionalizálás folyamata további leépítésekkel idén folytatódik. A reálkeresetnél éves szinten legfeljebb 1 százalékos emelkedésre lehet számítani. Az egyéb jövedelmeknél szintén nem várható jelentős emelkedés. A kormány takarékossági elképzelésébe nem fér bele a szociális juttatások nagyobb emelése sem. A vállalkozói jövedelmeknél ugyancsak nem prognosztizálhatunk kiugró növekedést. Arra számíthatunk, hogy a reáljövedelem növekedése nem lesz magasabb, mint a reálkereseté. II.18 Fogyasztói árak alakulása 25 http://www.doksihu

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2001-ben a 2000. évi árszinthez viszonyítva az élelmiszerek ára 14,1 százalékkal, az átlagot számottevően meghaladva emelkedett. Elmaradt az átlagtól a tartós fogyasztási cikkek 1,6, az egyéb cikkek és üzemanyagok 5,1, valamint a ruházati cikkek 6,1 százalékos drágulása. Átlag felett drágultak a szolgáltatások (9,7%), a háztartási energia (10,8%) és a szeszes italok, dohányáruk (11,8%). A termelői árak 8%-kal haladták meg a 2000. évi árszintet Ezen belül a belföldi értékesítéseknél átlagot meghaladó, 12,1%-os

áremelkedés volt, míg az ipari kivitel forintban kifejezett árai mindössze 4,2%-kal nőttek. Az ipari termelői árak csökkenése és a mezőgazdasági termelői árak emelkedése lassult. 2001-ben a fogyasztói és a termelői ár mozgása közötti arányosság helyreállt. A 9,1% fogyasztói árnövekedéssel szemben 5,6% termelői áremelkedés állt. A termelői árak növekedése részben a forinterősödés, részben az importárak kedvező alakulása miatt jelentősen csökkent. 2002-ben a fogyasztói árak az év második felében az első félévinél nagyobb mértékben emelkedtek, részben az elhalasztott közüzemi energetikai áremelések miatt, részben pedig azért, mert a gyengébb forint kevésbé mérsékelte az importált infláció hatását. 2003-ban 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett átlag feletti mértékben drágultak a szolgáltatások, az üzemanyagok valamint a szeszes italok, dohányáruk. Előrejelzések szerint 2004-ben a

fogyasztói árindex 5,5 százalékos emelkedésével számolhatunk. 4. sz táblázat 2000 2001 2002 2003 Éves fogyasztói árindex (%) 9,9 9,2 5,3 4,7 Forrás: KSH 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.2 Trend-mutatók II.21 GDP A gazdaság összteljesítményének mérésére a legáltalánosabban használt, legelfogadottabb mutató az egy ország egy évi termelésének, szolgáltatásainak nagyságát, terjedelmét kifejező mérőszám, a bruttó hazai termék, a GDP (Gross Domestic Product). A rendszerváltozás utáni hirtelen és nagyarányú visszaesés után

1996-tól tapasztalható ismét fellendülés a GDP-termelésben. A legnagyobb növekedés a 2000-es évben figyelhető meg. Ezután ismét némi visszaesés volt tapasztalható, döntően világpolitikai fejlemények, és a fejlett országok konjunktúrájának megakadása miatt. 2002-ben az első negyedévi 2,9 százalékos növekedés után folyamatosan gyorsult a tempó, s az év végére felkúszott 3,7 százalékra, így összességében 3,3 százalékos növekedést könyvelhettünk el. Ez a növekedés, bár elmaradt a várttól; nehéz külpiaci feltételek, romló egyensúlyi mutatók és gyors hazai jövedelemkiáramlás mellett ment végbe. A fejlődést elsősorban a fogyasztás és az állam által indított beruházások vezérelték. A lakossági fogyasztás mintegy 8 százalékkal, az állami beruházások 5,8 százalékkal nőttek (döntően a lakásberuházások eredményeként). A GDP termelési szerkezetében a szolgáltatások, és az

építőipar aránya nőtt, a mezőgazdaság veszített súlyából. 2003 első felében tovább lassult a gazdaság növekedése, mindössze 2,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A hazai gazdasági folyamatokban 2003 őszétől pozitív tendenciaváltás következett be, a gazdaság dinamizálódását a külső egyensúly javulása kísérte. Az év második felében a növekedés húzóerejét a beruházás és a lakossági fogyasztás adta. A fejlődést a termelés oldaláról az ipari termelés fellendülése, valamint az építőipar dinamizálódása, a kereskedelem bővülése, valamint az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások folyamatos növekedése alapozta meg. Az év utolsó negyedében az export is számottevő volt 2003 egészében a bruttó hazai termék 2,9 százalékkal bővült. 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A GDP belföldi felhasználása tavaly a második félévben 8 százalék körüli ütemben emelkedett, ez a rendkívül gyors növekedési ütem idén az első negyedévben 4,5 százalékra esett vissza. A belföldi felhasználáson belül a háztartások fogyasztásának növekedési üteme már 2001-ben felgyorsult, és meghaladta a GDP növekedését. Ez a folyamat 2002-ben tovább erősödött, majd 2003 első negyedévében valamelyest mérséklődött. A GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti olló nem nyílt tovább, de változatlanul nagy az eltérés. 2004-ben a bruttó hazai termék növekedési ütemének fokozottabb emelkedésével számolhatunk, amelyet a

nemzetközi környezet javulásával párhuzamosan az export tavalyinál dinamikusabb növekedése, valamint a beruházások emelkedése biztosíthat. Idén az ipar bruttó termelésének növekedése továbbra is meghaladhatja a gazdasági növekedést, és szerkezete is kedvezően változhat. Várhatóan javul az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye és az idegenforgalomban is pozitív egyenlegre számíthatunk. 2004-ben a GDP növekedési üteme átlagosan elérheti a 3,5 százalékot. 5. sz táblázat 2000 2001 2002 2003 GDP (%) 5,2 3,8 3,5 2,9 Forrás: KSH II.22 Beruházások A beruházások növekedése 2000-ben 7,4 százalék körül alakult, tehát gyorsabb ütemben bővült, mint a GDP. 2001-ben visszafogottabb volt, mindössze 3,5 százalékkal bővült az előző évi értékhez képest. A beruházási ráta csökkent, a beruházási kereslet nem jelentett húzóerőt a gazdasági növekedésben. A lassulás oka az üzleti szféra

felhalmozódásának mérséklődése, amit az állami és a helyhatósági beruházások, valamint a dinamikusan emelkedő lakásberuházások együttesen sem tudtak 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ellensúlyozni. Magas volt a beruházási ráta az építőiparban, a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek körében. 2002-ben a beruházások az előző évi lassulást követően bővültek. Szerkezetükben a feldolgozóipar aránya csökkent, nőtt az építőipar és az ingatlanügyletek ágazati részesedése. A vállalkozói szféra fejlesztései emelkedtek,

amelyet speciális programok, adó- és kamatkedvezmények, illetve hitelgaranciák ösztönöztek. 2003-ban a beruházások fokozatosan élénkültek, a termelő ágazatok fejlesztései az átlagot meghaladóan nőttek, részesedésük emelkedett, műszaki összetételük kedvező irányban, a gépfejlesztések javára tolódott el. A beruházások bővülése éves szinten elérte a 3,1 százalékot. A nemzetközi konjunktúra lendülete, az export második félévi dinamizmusa kedvezően hatott a közepes és nagyvállalatok fejlesztéseire. Az ipari fejlesztések és teljesítmények az év májusától dinamikusan emelkedtek, a rendelésállomány tartósan magas volt, az export erőteljesen bővült, a beruházási javak importja növekedett. A közületi szférában az infrastrukturális fejlesztések élénkültek, a lakossági beruházások megközelítették az előző évi szintet, jelentős bővülés a reáljövedelmek alacsony üteme miatt történt. A termelő

beruházások volumene 10,8 százalékkal bővült, idén hasonló mértékű növekedéssel számolhatunk. A feldolgozóipar beruházásai éves szinten 13 százalékkal nőttek, a magas rendelésállományra alapozva valószínűleg ebben az évben is erőteljesen nőhet a beruházások üteme. Az agrárágazat beruházásai a múlt évben 15 százalékkal emelkedtek, a jövedelempótló és a fejlesztő támogatások forrásokat biztosítottak az EU csatlakozáshoz való felkészüléshez. A hazai támogatások ez évben mérséklődnek, az uniós támogatások és pályázati lehetőségek viszont bővülnek. Összességében az ágazat idei támogatásai valószínűleg elmaradnak a múlt éviektől. Az ingatlanügyletek beruházásainak tartósan magas és egyenletes dinamikáját a lakásépítési és felújítási program biztosította. A lakáshitelek 2003 évi módosításai az egyenletes fejlődésbe átmeneti ciklikusságot vittek. A kereskedelmi hálózat fejlesztése

folytatódott. A közszolgáltatásban a beruházások 2003-ban 15 százalékkal mérséklődtek, a takarékossági intézkedések miatt a fejlesztések további visszaesésével számolhatunk. A költségvetésben a fejlesztésre rendelkezésre álló források az előző évekéhez képest csökkentek. 2003-ban vállalkozói szféra 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. beruházásait az élénkülő konjunktúra motiválta elsődlegesen, megvalósításukat kormányprogramok, adó- és kamat-kedvezmények ösztönözték. A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban

jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. A közigazgatás és védelem beruházásai 33 százalékos növekedés után 25 százalékkal csökkentek. Az oktatási és egészségügyi fejlesztéseknél 3-4 százalékos volt a visszaesés. 2004-ben a múlt évihez hasonló teljesítmények várhatók, mivel az EU támogatások, segélyek és üzleti beruházások komoly szerephez jutnak a fejlesztésekben. Idén a konjunktúra folytatódása és a pénzügyi egyensúly fenntartása esetén a beruházások növekedésének üteme 6-7 százalék között várható. II.23 Fogyasztás Az utóbbi években a hazai fogyasztás jelentősen átalakult. A lakossági fogyasztás változó dinamikával

bővült, összetételében azonban az import eredetű termékek aránya folyamatosan növekedett, beleértve az élelmiszereket is. A hazai termelők kiszorulása a belföldi piacokról folytatódott, ez elsősorban a kkv szektor vállalkozásait sújtotta. A lakossági fogyasztás 2000-ben lassabban növekedett, mint a GDP, az előző évhez képest 4,1 százalékkal lett nagyobb; 2001-ben megmaradt ugyanezen a szinten, míg 2002-ben 9,4 százalékra ugrott. A közösségi fogyasztás 2001-ben 0,4 százalékra csökkent az előző évi 2,9 százalékhoz lépest, míg 2002-ben 5 százalékkal nőtt az előző évhez mérve. A lakossági fogyasztás 2003-ban folyamatosan növekedett, és jóval a gazdasági növekedés üteme felett bővült. A fogyasztás ilyen ütemű bővülését a reálbérek 2002-es emelkedésének áthúzódó hatása is eredményezte. A közösségi fogyasztás 2003-ban 1,5 százalékkal emelkedett. Az idén a költségvetési intézkedések hatására

mérsékelt növekedést várhatunk ezen a területen, éves átlagban 3,5 százalékot. 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2004-ben a lakossági fogyasztás növekedési üteme már az év elején a tavalyi átlagos dinamika közel harmadára esik. Éves átlagban 2-2,5 százalékos növekedéssel számolhatunk. A fogyasztás dinamikájának mérséklődését a reálkeresetek csökkenő emelkedési üteme és az államilag támogatott lakásvásárlási hitelek felhasználásának korlátozása is befolyásolja. II.24 Lakossági megtakarítások A lakossági

megtakarítások 2001-ben reálértékben nem nőttek. Jelentős változás ment végbe a megtakarítások szerkezetében: csökkent a deviza megtakarítás, részvényekbe való befektetés. A megtakarításokkal szemben erőteljesen nőtt a lakosság hitelfelvételének volumene. Elsősorban az áruvásárlási hiteleké. Új hitelezési forma a diákhitel, amely szintén növelte a lakosság eladósodottságát. A lakosság megtakarítási hajlandósága mérsékelten emelkedett 2002-ben. A lakosság kisebb hányada (37%) tudott, vagy akart megtakarítani. A nagyobb jövedelemkiáramlás inkább a fogyasztást növelte. A megtakarítások mintegy 60 százaléka betét és értékpapír, valamint növekedett az érdeklődés a nyugdíjbiztosítás iránt. Az MNB 2003. harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a lakossági megtakarítás állománya mintegy 8 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyjából megfelel a nominális kamat által növelt mértéknek. A lakossági

megtakarítások stagnálásában vélhetően nem kis szerepe volt a tavalyi jelentős lakásépítésnek, lakás-felújítási kiadásoknak. Ezek nemcsak a megtakarítástól vonták el a pénzt, hanem felemésztették a korábbi megtakarítások egy részét is. A 2003-as év egészét tekintve a lakosság anyagi helyzetének javulása nem párosult megtakarításainak növekedésével. A reálkeresetek látványos emelkedése jellemzően az évek óta elhalasztott vásárlásokat (jellemzően tartós fogyasztási cikkekét) fedezte. 2004-ben a lakosság pénzgazdálkodási magatartásában némi változás várható. Csökkenni fog a hitelfelvétel, a megtakarítások emelkedésével azonban az MNB forintot védő kamatpolitikája ellenére sem lehet számolni. 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.3 Fontosabb makroegyenlegek II.31 Külkereskedelmi forgalom A gazdasági növekedésben 2000-ben meghatározó szerepe volt a külkereskedelemnek. A külkereskedelmi áruforgalom növekedési üteme 2001-ben csökkent, viszont dinamizmusa nemzetközi összehasonlításban így is kiemelkedően magas volt. A kivitel volumene 9, értéke 12 százalékkal nőtt A behozatal volumene 6, értéke 9 százalékkal emelkedett. Az import mérsékeltebb növekedése az ipari termelés lassulásával, majd visszaesésével hozható összefüggésbe. A lassulás ellenére 2002-ben még mindig élénk volt a kivitel növekedése (euróban 7, dollárban 13%). Az árubehozatal exportnál lassabb (euróban 6, dollárban 12%) bővülése az előző évinél (128

millió euróval, és 87 milliárd forinttal) kisebb hiányt eredményezett. A mérleg bruttó hiánya 850 millió euró volt. Nemzetközi összehasonlításban mindez jó eredménynek számít, mivel a globális áruexport dollárban mért értéke 3,3 százalékkal, a behozatalé 3,0 százalékkal esett vissza. A világkereskedelem visszaesése mellett azonban feltűntek a recesszióból való kilábalás jelei is. A gazdaság élénkülése, a beruházások második félévi növekedése, valamint az emelkedő lakossági fogyasztás az importot az év második felében jelentősen növelte. 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ország külkereskedelemi teljesítményében a 2002-es év végi tendencia 2003 első negyedévében folytatódott, a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az áruforgalmi hiány folyamatosan nőtt. A behozatal volumenének 4,8 százalékos növekedése jórészt a beruházási célú import közel 5 százalékpontos visszaesésének, illetőleg a többi termékcsoport növekedésének, zömmel a nem termelőcélú behozatal bővülésének egyenlegeként alakult ki. A feldolgozott termékek kivitele, amely a korábbi évek többleteinek egyik fő forrását jelentette, folyóáron számolva közel 14 százalékkal csökkent. Ezen belül az élelmiszerek, italok, dohány termékek exportja 12 százalékkal visszaesett. A forgalom szerkezetében változások mentek végbe: a gépkivitel dinamikusabbá vált, míg az élelmiszerek forgalmában jelentős csökkenés következett be. Elsősorban a Németország

felé irányuló termékek exportja nőtt kiemelkedő ütemben, míg az USA súlya erőteljesen mérséklődött. 2003 első félévében tovább lassult az export volumennövekedése, miközben az import dinamikusabbá vált. A kivitel értékének visszaesése elsősorban a könnyűipari cikkek exportjának (főként a bérmunka-tevékenységek) radikális csökkenésével, a 2002-ben megszüntetett tevékenységek (főként vámszabad területi) exportjának kiesésével és az élelmiszer-export volumenének visszaesésével magyarázható. 6. sz táblázat 2000 2001 2002 2003 Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (mrd. Euro) -4,3 -3,6 -3,4 -4,3 Forrás: KSH II.32 Az államháztartás hiánya 2000-ben az államháztartás hiánya a GDP 3,7 százalékát tette ki, 2001-ben 0,2 százalékos csökkenést mutatott. 2002-ben majdnem elérte a GDP 10 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas értéknek számít. A növekedés okai elsősorban az előző

kormány 2002-ben is érezhető költségvetési expanziója, valamint az új kormány 100 napos programja voltak. Ezen kívül a költségvetés módosításával több 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. olyan tétel is átvezetésre került, amelyek formálisan az államháztartáson kívül valósultak meg. A legnagyobb ilyen tételt a Magyar Fejlesztési Banktól átvállalt autópályaépítés és fenntartás több éves költségei jelentették. Mintegy 500 milliárd forintra tehető az az érték, amely a hivatalos 1700 milliárd forintos hiányból nem erre az

évre vonatkozott. Ezt leszámítva a tényleges makrogazdasági hatást kiváltó államháztartási hiány a GDP 7,5-8 százaléka körül alakulhatott. 2003-ra a költségvetés 4,5 százalékos hiányt tervezett. Túlzott volt az áfabevételek több mint 20 százalékosra kalkulált növekedése, valamint a lakástámogatási és gyógyszertámogatási keretet is számottevő mértékben túllépték. A pénzügyminisztérium ezért tavaly a hiány előirányzatát a GDP 4,8 százalékára emelte fel, ami mintegy 880 milliárd forintnyi hiányt jelentett volna. Ezzel szemben ez az összeg már az év első 8 hónapjában meghaladta a 700 milliárdot. A deficit elsősorban a társadalombiztosítási alapoknál haladta meg az előirányzatot, azon belül is főként az Egészségbiztosítási Alapnál (234,2 milliárd forint). A központi költségvetés hiánya az első 8 hónapban (481 milliárd forint) több mint 100 milliárd forinttal lépte túl az előirányzat

időarányos részét. Ez elsősorban a bevételek (azon belül is főként a személyi jövedelemadó befizetések) elmaradásából származott. Az államháztartás 2003 évi hiánya több mint 1000 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 5,7 százaléka. Az államadósság szintén kiugró mértékben nőtt 2002-ben, miután a Stabilitási és Növekedési Paktum módszertana szerint mért államháztartási hiány több mint 1500 milliárd forintot tett ki. A forint erősödése miatt keletkező mintegy 100 milliárdnyi árfolyamnyereség csupán részlegesen tudta fékezni az adósság növekedését. Így az államadósság meghaladta a GDP 57 százalékát 2003 végéig mindössze néhány százalékponttal nőtt az állam relatív eladósodottsága. Ha idén a nominális DGP a tavalyihoz hasonló mértékben nő, miközben a forint árfolyama nem változik jelentősen, akkor az államadósság nem fogja meghaladni a GDP 59 százalékát. 7. sz táblázat Államháztartás

hiányának egyenlege a GDP%-ában -3,7 -3,5 -9,4 -5,7 2000 2001 2002 2003 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: KSH II.33 A folyó fizetési mérleg hiány A hiány 2001 óta folyamatosan nő, mely mögött elsősorban az import exportot kétszeresen meghaladó növekedése, valamint a szolgáltatási egyenleg erőteljes romlása áll. A folyó fizetési mérleg hiánya előzetes adatok alapján 4,2 milliárd euró. Míg a korábbi években az áruforgalom hiányát kismértékben ellensúlyozta a szolgáltatások – elsősorban az idegenforgalom – aktívuma,

addig 2003-ban és 2004-ben az egyenleg romlása figyelhető meg ezen a területen. A devizaszükséglet jelentős részét külföldi hitel fedezte 2003-ban. A portfoliótőkebeáramlás dinamikusan emelkedett, a kevésbé kockázatos működőtőke beáramlás kis mértékben nőtt az előző évihez képest. A közvetlen tőkebefektetések egyenlege a 2002. évi aktívummal szemben negatív lett Az egyenleg romlásában két tényező volt meghatározó: egyrészt a hazai vállalatok tőkebefektetései a szomszédos országokba növelték a tőkekiáramlást, másrészt jelentősen rontotta a hiányt a Magyarországon működő leányvállalatok és a külföldi anyavállalatok közti tőkeutalás romló egyenlege, ami 2003-ban kiugró szintet ért el. A hiány növekedése azt is mutatja, hogy a nemzetgazdaság nettó megtakarítói pozícióját növekvő hiány jellemzi, vagyis a belföldi megtakarítások egyre kevésbé fedezik a felhalmozást, azonkívül a gazdaság

szereplőire növekvő finanszírozási igény jellemző. 2004-ben az áruforgalmi hiány romlása feltételezhetően megáll, az idegenforgalom aktívuma némileg emelkedik. A társasági adókulcs csökkentése, valamint az Európai Uniós csatlakozás miatt a közvetlen tőkebefektetések üteme meghaladhatja a 2003. évi 1,5 milliárd eurót Módszertani változás nélkül számolva a hiány 2004-ben 4 milliárd euró körül várható. Módszertani változásokkal, az újrabefektetett jövedelmeket is figyelembe véve a hiány akár 1 milliárd euróval is magasabb lehet. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.34 Külföldi működőtőke, működőtőke-kivitel, zöldmezős beruházások A külföldi működőtőke beáramlása több szempontból járult hozzá az ország versenyképességének növeléséhez. Ugyanakkor megindultak a magyar vállalatok külföldi beruházásai is, a legtöbbször éppen a versenypozíciók megerősítése céljából. II.341 Működőtőke-kivitel A rendszerváltás után a magyar vállalatok – gyakran fájdalmas – alkalmazkodási, tanulási folyamaton mentek keresztül. Helyt kellett állni a piacgazdaság kialakítása, a liberalizáció, a külföldi cégek megjelenése és az erősödő verseny teremtette feltételek között. A kilencvenes évek közepére a megmaradt vállalatok helyzete stabilizálódott, és különösen a (tőzsdei) nagyvállalatok erőt és tőkét gyűjtöttek ahhoz, hogy külföldi piacokon is beruházzanak. 1993 és 1996 között a kiáramló tőke elhanyagolható volt,

1997-től azonban a külpiaci befektetések jelentős lendületet kaptak. 1997-ben a 389 millió eurónyi befektetéssel Magyarország vált a régió legjelentősebb tőkebefektetőjévé. 2000-ben a tőke több mint 57%-a a KKE-országokba irányult, ami a MOL Slovnaft-részesedésvásárlásának köszönhető. Szlovákiában16 2001-ben a Matáv fektetett be jelentős (301 millió euró) összeget Macedóniába az ottani távközlési vállalat (MakTel) megvásárlásával. 2002-ben a kifektetett tőke mennyisége csökkent. 2003-ban ismét egy-két nagy ügylet határozta meg a tőkeexport értékét, ilyen volt például az OTP vásárlása Bulgáriában (DSK Bank). A horvát olajvállalat, az INA tulajdonából pedig a MOL szerzett meghatározó részesedést. A magyar tőkekivitel legnagyobb része a feldolgozóiparból származik, de számottevő a kereskedelem és a szolgáltatási szektor befektetői tevékenysége is. A magyar vállalatok külföldi befektetéseinél a

legfőbb motiváció a piac megszerzése, illetve bővítése (Antalóczy–Éltető 2002). A második legfontosabb motiváló erő a stratégiai cél. A tőkekivitel többféleképpen erősítheti a vállalati 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. versenyképességet. Rövid távon jelentős pozitív hatást gyakorol az anyavállalat kivitelére és piaci részesedésére, ami a profitot növeli. Egyes esetekben a külföldi befektetés révén az anyavállalat (szállítási, munkaerő-) költségeket takarít meg, ami hatékonyságát növeli. Hosszú távon a külföldre

történő befektetés, a leányvállalat létrehozása és működtetése révén a magyar anyavállalat fontos tapasztalatokra tesz szert. A külföldi beruházások erősítik a vállalat helyzetét a versenytársakkal szemben a hazai és a regionális piacokon is. Közvetetten, a vállalati hatásokon keresztül a külföldi tőkeberuházásoknak az ország versenyképességére is kihatásuk van. A meghatározó cégek megerősödése jótékonyan érinti az adott iparágat vagy szolgáltatási szegmenst. A megnövekedett kivitel országos szinten is jelentkezik A magyar regionális multinacionális cégek kialakulása az országképet is javítja. (Éltető,2003) II.342 A külföldi működőtőke-befektetések alakulása Magyarországon Magyarország iránt a rendszerváltás után nőtt meg a külföldi befektetők érdeklődése. A 90-es években a közép-európai régióban Magyarország a tőkevonzás tekintetében a legsikeresebbnek bizonyult, s 1999 végén az egy főre

jutó külföldi működőtőke állománya 2000 USD körül volt. Az állomány a GDP-hez viszonyítva is a legnagyobb, 40%. Hazánk vezető szerepe alapvetően a piacgazdasági intézményrendszer korán megkezdett kiépítésére és a privatizáció jellegzetességeire vezethető vissza. A külföldi működőtőke éves beáramlását tekintve 1993 és 1995 kimagasló értékeket mutat a nagy privatizációs ügyletek miatt. 1996- ig a külföldi működőtőkebeáramlás egyik fő közege a privatizáció volt. Hazánkban a zöldmezős beruházások aránya is meglehetősen magas, becslések szerint 22-34% között található. A zöldmezős beruházások legnagyobb része a vámszabad területekhez köthető, amivel a speciális és előnyös magyar szabályozás lehetőségeit használták ki a befektetők. A tőke forrását tekintve Németország, Ausztria, az Egyesült Államok és Hollandia a legjelentősebb befektető hazánkban. A privatizációs bevételek esetében 1990

és 1999 között ezek 25,3%-a Németországból, 13,2% az USA-ból, 8,9% Franciaországból és 5,2% Ausztriából származott. A KSH felmérésen alapuló adatai szerint 2001-ben a külföldi tőkebefektetések 34%-a 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. származott Németországból, 15%-a Hollandiából, 11% Ausztriából, 9% az USAból. A kilencvenes évek második felére a külföldi tőkével működő, illetve külföldi ellenőrzés alatt álló vállalatok meghatározó szerephez jutottak a magyar gazdaságban. A termelés és a kivitel jelentős része a vámszabad

területi multinacionális vállalatoktól származik. A feldolgozóipar jegyzett tőkéjéből 59,7% volt tisztán külföldi eredetű 1998-ban (1993-ban még csak 31%). Ha a külföldi részesedésű vállalatok összes tőkéjét vesszük számításba, akkor ez az arány természetesen nagyobb, 72,7% volt. (Éltető,2003) A 2000–2001-es évben a KSH jelentős módszertani változásokat vezetett be az adatfeldolgozásban (adatközlésben). A jegyzett tőke helyett már a saját tőke szerepel, ahol a külföldi cégek aránya közel 70% volt 2001-ben a feldolgozóiparban. A hozzáadott értéket tekintve 69%-ot a külföldi részesedésű cégek termeltek. E cégeknek meghatározó szerepük volt a nettó értékesítésben és az exportban is. A külföldi működőtőke-beruházásokban a 2000–2002-es időszak folyamán néhány új tendencia jelentkezett a korábbiakhoz képest. Egyrészt a beruházásokban csökkent a feldolgozóipar aránya, és jelentősen nőtt az

ingatlanszektor, illetve az építőipar aránya. Másrészt a világpiacon bekövetkezett események kihatottak a hazánkba befektetett tőkére is. 2001-2002-ben világszerte csökkentek a működőtőke-befektetések (a leginkább a fejlett országokban, 2001-ben 59, 2002-ben 31%-kal). Az OECD jelentése szerint csak a tagállamokban 2002-ben 20%-kal estek vissza a működőtőkebefektetések, köztük is leginkább (több mint 60%-kal) Ausztriában, Magyarországon, Új-Zélandon, Norvégiában és Törökországban (OECD 2003). Egyes informatikai ágazatokban a konjunkturális várakozások nem igazolódtak, az infotechnikai ipar válságba sodródott. Mivel Magyarországon a külföldi befektetők jelentős része (Nokia, Philips, IBM, GE, Samsung stb.) éppen ebben az iparágban fejlesztette fel tevékenységét, az iparág általános recessziója hazánkat is érintette. A Flextronics áthelyezte gyártási kapacitását Kínába, az IBM bezárta székesfehérvári

gyárát. Mindez a multinacionális vállalatok világszinten zajló átszervezésének, takarékossági motivációinak következménye, amihez belgazdasági folyamatok (a forint felértékelődése, a bérszínvonal emelkedése) is hozzájárultak. 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.35 Hitelek és kamatok A 2003-as javuló gazdasági kilátásokkal összhangban a nagyvállalati szektor hitelkereslete újból felerősödött. A tranzakciók növekedése mögött döntően rövid futamidejű, tipikusan forgóeszköz finanszírozó devizahitel emelkedés és kisebb

mértékű hosszú futamidejű, főleg beruházási célú devizahitel növekedés állt. Kedvező tendencia, hogy a szektor javuló jövedelmezőségi kilátásai csökkenthetik a hitelkockázatokat. Tovább erősödött a banki projekthitelezés, mely mögött főként az ingatlan fejlesztéseket finanszírozó hitelek bővülése állt. A KKV hiteleknek a teljes vállalati hitelportfolióból való részesedése egy tartós, nagy mértékű emelkedés után átmenetileg visszaesett 2003 első félévében. Hosszú távon viszont a banki verseny erősödésével, a nagyvállalati piac telítődésével a KKV hitelek további térnyerésére számíthatunk. A vállalati hitelkamat-felár jelenlegi 1 százalékpont körüli értéke nemzetközi összehasonlításban és a kockázatok mértékét figyelembe véve alacsonynak tekinthető A háztartási jövedelmek növekedési ütemének csökkenő dinamikája mellett a fogyasztással és lakásvásárlással kapcsolatos hitelfelvétel

továbbra is jelentősen bővült. Az eladósodottsági szint kiugró mértékű növekedését alapvetően a lakástámogatási rendszer kiszélesítése, illetve a szigorításokkal kapcsolatos folyamatos várakozások miatt előrehozott kereslet okozta. A támogatási rendszer 2003. júniusi változtatásai nem eredményezték a lakáshitel-dinamika számottevő visszaesését. Komoly kockázatot jelentene, ha az eladósodottsági szint továbbra is jelentős mértékben növekedne. Ugyanakkor a megváltozott feltételek nem vetették vissza számottevően a keresletet. A tömeges lakáshitel-felvétel, illetve a nem banki hitelek szintén nagymértékű növekedése mellett a fogyasztási és egyéb bankhitelek piacán is számottevő bővülés volt tapasztalható. Az új folyósítású fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatának emelkedése miatt feltételezhető, hogy a bankok a hiteldinamikát a hitelezési feltételek, sztenderdek lazítása révén akarják fenntartani,

esetleg növelni. Múlt évben a forint árfolyamának korábban nem tapasztalt, nagymértékű ingadozása volt jellemző. A forintgyengülés által kedvezőtlenül érintett adósok 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hitelállományának aránya a teljes portfolión belül mérsékelt volt, az ebből adódó kockázat növekedés mértéke bankrendszeri szinten nem volt számottevő. Jelentősen felerősödött a pénzpiaci kamatok és a hosszú hozamok volatilitása. A kamatvolatilitás növekedése fokozta a bankok kamateredményének ingadozását. Az

állampapírhozamok emelkedése nagyobb veszteséget okozott a nagyobb portfolióval rendelkező bankok számára, a kamatkockázati kitettséget viszont mérsékelte a bankrendszeri állampapír-portfolió viszonylag rövid átlagos hátralévő futamideje. (MNB, 2003 december) II.36 Infrastruktúra II.361 Egészségügy Az egészségügy helyzete az egyik legjelentősebb társadalmi probléma hazánkban. Az ország 165 működő kórháza közül 116 önkormányzati tulajdonban van, és az intézmények harmada adóssággal küszködik, némelyek pedig csődhelyzetben vannak. Az elmúlt évtizedek katasztrofális egészségügyi statisztikáján márpedig változtatni kell, annál is inkább, mert a Világbank nemrégiben közzétett tanulmánya szerint ez a gazdaságot is erősen befolyásolja. Szerintük egy nemzetgazdaság versenyképessége 67 százalékban a humán erőforrás milyenségén múlik, ezt pedig a közegészségi állapotok is igen erősen befolyásolják. Ami a

magánosítást illeti, kívánatos lenne, hogy új, kedvezőbb finanszírozási eljárások bevezetésével egyidejűleg az innováció tőkemegtérülési lehetősége is javuljon. Alapvető feladat, hogy a megyei, térségi egyenlőtlenségek csökkentése mellett összhangba hozzák a szükséglet, a kapacitás, a teljesítmény és a finanszírozás tényezőit. Ez közös intézményi, önkormányzati és egészségbiztosítói, tehát finanszírozói és minisztériumi teendő. Azonban a szándék és a forrás egyaránt hiányzik a reformkoncepció megvalósulásához. Az új kórháztörvény ugyan lehetővé teszi az intézmények privatizációját (beengedve végre a magántőkét az ágazatba), de a hatékonyabb és biztonságosabb működés a lényegében változatlanul egypólusú biztosítás miatt továbbra is homályba vész. Az egészségügy bármekkora összeget 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. képes elnyelni anélkül, hogy az ellátás minősége akár kicsit is javulna. A biztosítás részleges privatizációja nélkül a beruházók sem mozdulnak, márpedig érdemi tőkeinjekció nélkül nem képzelhető el az ellátás javítása sem. II.362 Oktatás A rendszerváltozást követő időszakban, különösen a felsőoktatás területén jelentős előrelépésre került sor, mind a mennyiségi mutatókat, mind az oktatás színvonalát tekintve. 1990-1991-ben a felsőoktatás keretében a nappali tagozaton mintegy 16 000 hallgató végzett, 10 évvel később ez a szám már meghaladta a 27 000-et. A költségvetés

felsőoktatásra fordított kiadásai 1 százalék körül mozognak. Az EU tagországokhoz viszonyítva az oktatásban résztvevők száma azonban még mindi jócskán elmarad. Nemrég megindult a felsőfokú intézmények reformja, amelynek célja, hogy a színvonalat mind minőségében, mind szerkezetében emelje, azonban a további mennyiségi növekedés (több hallgató részvétele a képzésben) is elkerülhetetlenül szükséges az Európához való felzárkózásban. Akár Magyarországot, akár a világ egészét figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az állami, vagy állam által finanszírozott oktatással szemben egyre jobban teret nyer a magánoktatás. Ez befolyásolja és módosítja az oktatásra a GDP százalékában kifejezett ráfordítások tartalmát. Ez a tendencia az európainál és a magyarországinál is sokkal erőteljesebb az Egyesült Államokban. A másik jellemző vonás, hogy a magánegyetemeken tanító előadók jövedelme az elmúlt két

évtizedben többszörösen gyorsabban nőtt, mint az állami egyetemeken tanítóké. Érdemes még megemlíteni, hogy az Államokban oktató tanárok fizetése már 1998ban is mintegy 10-szer nagyobb a magyarországi kollégáikénál. Az ITDH elvégzett egy felmérést a külföldi befektetők körében a magyar oktatásra vonatkozóan, mely a következőket mutatta ki: A hazai felsőfokú oktatás színvonalát a megkérdezett vállalatok jónak értékelték, kiemelten hivatkoztak a mérnökképzésre, mely szerintük átfogó, széles körben hasznosítható felkészültséget ad a hallgatók számára. A vállalatok felsőoktatáshoz kapcsolódó következő javaslatait emelném ki: 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A felsőfokú oktatást területileg és tartalmilag is jobban decentralizálni kellene; a vidéki egyetemeken erősíteni, illetve bevezetni azokat a szakokat, melyeket a környék ipari fejlődése kíván. Ez elősegítené a vidéki, elmaradottabb, régiók fejlődését, megoldanák a szakemberpótlás biztosítását. • A felsőfokú oktatást erősebben kell ötvözni a gyakorlattal. • Össze kellene kapcsolni a műszaki és gazdasági képzést. • Oktatni kellene a kommunikációt és a prezentációt. • Erősebb nyelvi képzést kellene biztosítani, ami az aktív nyelvtudást fejlesztené. (igény van az idegen nyelven történő prezentációkra és telefonbeszélgetésekre) • Az eddiginél nagyobb hangsúllyal kellene kezelni és támogatni az egyetemi csereprogramokat az EU tagállamokkal és az

USA-val. A szakmunkásképzésben az eddigieknél nagyobb állami szerepvállalásra van szükség: • A fiatalokat már a középiskolában fel kellene készíteni az ipari munkára. (erősebb műszaki képzés, munkafegyelem, pontosság, alaposság, stb.) • Fontos lenne a nagyobb cégekkel való szorosabb kapcsolattartás, amely a szakképzés számára jó oktató műhelyeket jelentene. • Bizonyos alapfokú nyelvtudásra a szakmunkásoknak is szüksége volna. (Zoltayné, 2001) II.363 Vállalatvezetés színvonala A tudásalapú gazdaságban az emberi tényező mindinkább felértékelődik. A vállalatvezetők teljesítményére nemcsak a döntéshozatal során alkalmazott közelítésmód és a vezetői stílus nyomja rá a bélyegét, de meghatározó a szakmai felkészültség, a tapasztalat és még az is számít, ki milyen igényeket, elvárásokat támaszt önmagával szemben. A menedzserek teljesítményének mérésére nyilvánvaló megoldásnak tűnik az

általuk vezetett cég gazdasági eredményének értékelése. A menedzsment felkészültsége, kapcsolatrendszere jelentősen befolyásolhatja a cég értékét. A 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. magyarokra vonatkozóan felkészült, kicsit körülményes, analitikusan gondolkodó menedzserek képe rajzolódik ki, akiknek komoly hátrányuk van a high-tech eszközök alkalmazásában. Az átlagosan öt fős igazgatóságban átlagosan két fő belső alkalmazott van jelen. A külsős-belsős arány megoszlása: 60%-40% Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalatok élnek a

külső szakértelem bevonásának a lehetőségével, és ez az arány meg is felel a nemzetközi elvárásoknak. (részvénytársaságok számára) A vállalatvezetők szakmai képzettségét vizsgálva a közgazdasági és műszaki képzettség a meghatározó. Az igazgatóságok mintegy 60 százaléka évente mindössze hat vagy annál kevesebb hivatalos ülést tart. Úgy tűnik, a vállalatok tekintélyes körében a testületek munkája meglehetős távolságból követi a vállalatnál zajló eseményeket. Ez jelentheti azt, hogy csak stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozik az igazgatóság, de tükrözheti azt is, hogy az üléseket inkább a formális döntéshozatal jellemzi. II.364 Közlekedés 1970 óta jellemző a vasút visszaszorulása mind az Európai Unióban, mind Közép Európában. Azonban míg nyugaton a vasút szerepét a közutak nemcsak átvették, hanem sokszoros bővüléssel pótolták, addig Európa keleti részében csak mérsékelten

növekedett a közúthálózat. Így tovább nőtt az EU és Kelet-Európa közötti fejlettségbeli különbség, emellett az utóbbi régióban csökkentek a gazdasági és társadalmi kohéziót elősegítő kapcsolódások. Hazánk lemaradásai tehát a közlekedésen belül elsősorban a közúthálózatot tekintve rendkívül nagyok. Ez pedig már középtávon is alapvető működési zavarokhoz vezethet a gazdaságban. A közlekedési hálózat elmaradottsága óriási versenyhátrányt jelent Magyarországnak, csökkentve külkereskedelmi teljesítőképességét, az Unióhoz való gazdasági kapcsolódását. Emellett egy nyugatkeleti „átjáró” kiépítéséhez ugyanakkora érdeke fűződik a multinacionális vállalatoknak, mint hazánknak. Lemaradásaink ezen a téren közvetlenül vagy 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. közvetetten hátráltatják a gazdasági fejlődést, késleltetik a belföldi fejlettségbeli különbségek feloldását, valamint a jövőbeli teljesítőképességre is negatív hatással vannak. II.365 Környezetvédelem Az Európai Uniós jogharmonizáció folyamata, majd az azt követő érdemi tárgyalások, az ezek alapján elkészített Magyar Nemzeti Program egyértelműen megmutatta, hogy a környezetvédelem egyike azon területeknek, amelynél a legnagyobb a távolság hazánk jelenlegi helyzete és az Unió színvonala között. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen igen nagy ráfordításokra lesz szükség a jogharmonizációt követően a reálszférában ténylegesen végbemenő

harmonizációhoz. Az elmúlt évtizedekben a társadalmat és a gazdaságot szorító követelmények elsősorban a rövidtávon eredményes beruházásokat tolták előtérbe. Ebből fakadóan visszaszorultak a termelésnövekedést közvetlenül nem jelentő környezetvédelmi beruházások szinte minden részterületen, mégis a legaggasztóbb a helyzet a vizek szennyezettségét illetően. A környezetvédelem területén az európai uniós támogatások mellett nagy mértékű nemzeti erőfeszítésre van szükség. Szakértői becslések szerint a környezetvédelmi kiadások a teljes integrációs költségek legalább egynegyedét jelentik. A környezetvédelemre az is jellemző, hogy az európai uniós normákhoz való harmonizálásunk itt a leglassúbb. Ugyanakkor nem csupán az EU-hoz való csatlakozás normái és követelményrendszere teszik szükségessé a fenti lépéseket, de saját tágabb értelemben vett lakókörnyezetünk épségének megóvása, a természeti

értékek megőrzése, utódaink iránt érzett felelősségből adódóan is elsőrendű feladat, aminek terheivel mindenkinek tisztában kell lennie. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. Tudományos technológia, innovációpolitika A 21. század társadalmi, gazdasági folyamataiban az innováció szerepe egyre jelentősebbé válik. A gyorsuló változásokhoz való alkalmazkodás képessége, az emberi erőforrások folyamatos megújításának kényszere (a tudás, az új ismeretek elsajátításának készsége, az IT eszközeinek használata), mind olyan

tényezők, amelyek a társadalom innovációs állapotától függnek. Magyarország nemzetközileg is elismert tudományos kultúrával és erős szellemi, valamint kutatói erőforrásokkal rendelkezik. Általános felismeréssé vált, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, a versenyképesség növekedéséhez egyre fejlettebb technikára és egyre több tudásra van szükség. Ahhoz, hogy Magyarország versenyképessé váljon és az is maradhasson, a kutatás-fejlesztés, az oktatás-képzés és az innováció területeire kell koncentrálni. ( Az innováció sikeréhez a kormányzat, az önkormányzatok, a gazdasági szervezetek és a tudományos kutatási szféra összehangolt, hatékony együttműködése szükséges.) III.1 A hazai kutatás-fejlesztés helyzete európai összehasonlításban Az Európai Unió 1997-ben készítette Magyarországról első átfogó országjelentését, ami a magyar tudományról igen kedvező képet mutatott: A magyar tudományos

teljesítmény az országot a világon az első húsz közé emeli" (Agenda, 1997.) Ez a megállapítás hízelgőnek is tekinthető, és valószínűleg egy néhány évvel korábbi állapotot tükrözött, amikor még igaz is volt. A legutóbbi évtizedben Magyarország sajnos több területen visszaszorult. Török Ádámnak egy 2000 tavaszán lezárt kutatása szerint, mely számos paramétert, beleértve a publikációkat, a szabadalmakat, a Nobel-díjasokat és számos gazdasági versenyképességi mutatót (pl. a high-tech export arányát és irányultságát) vizsgált, már reálisabb volt a Csehországgal megosztott 26-27. helyről beszélni(Török, 2000) 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III.11 A kutatók száma az összes foglalkoztatottra vetítve A KSH 2001-es adatai szerint 2000-ben 23506 fő volt a K+F-ben foglalkoztatottak száma (ez 1999-hez képest 10,2%-os emelkedés), ezen belül a felsőfokú végzettségű kutatók és fejlesztők száma 14384 volt (ez 1999-hez képest 14,3%-os emelkedés). Az ezer foglalkoztatottra jutó teljes kutatói létszám Magyarországon 2000-ben 3,66 fő, ami elmaradt az EU 5,29-es átlagától. Az 19952000 közötti növekedés átlagos mértékét (7,11%) tekintve viszont jobb eredményt értünk el. Fejlődési ütemünk 2,5-szeresét tette ki az Unió növekedésének Az élcsoportban itt jellemzően a K+F és a tudás révén felzárkózó országok (Írország, Finnország és az ibériai országok) szerepeltek, ami hazánk számára kedvező pozíciót mutat. Nem hagyhatjuk figyelmen

kívűl, hogy az 1995-ös bázisév (majd 1996) a magyar K+F mélypontja volt a kutatói létszámok tekintetében, és még a 2000. évi létszám (14384) sem közelítette meg az 1990-es értéket (17550) A magyar mutató a teljes kutatói létszámot tekintve az EU-átlag 69%-a. 8. sz táblázat Kutatók létszáma 1000 munkavállalóra vetítve Finnország 10,62 Svédország 8,44 Dánia 6,46 Franciaország 6,14 Belgium 6,11 Németország 6,07 Egyesült Királyság 5,54 EU-átlag 5,29 Írország 5,12 Hollandia 5,05 Spanyolország 3,77 Magyarország 3,66 Olaszország 3,23 Portugália 3,27 Görögország 2,52 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: KSH 9. sz táblázat Kutatói létszámok növekedése 1999-2000 között (%) Írország 16,51 Finnország 12,68 Portugália 7,61 Magyarország 7,11 Spanyolország 6,79 Görögország 6,29 Hollandia 4,71 Svédország 4,66 Belgium 4,59 Dánia 3,96 EU-átlag 2,79 Egyesült Királyság 2,66 Franciaország 1,22 Németország 1,00 Olaszország 0,34 Forrás: KSH III.12 Új tudományos és műszaki PhD fokozatot szerzők aránya A mutató a magasan képzett emberi erőforrás növekedésének mérésére szolgál. A Magyar Akkreditációs Bizottság statisztikai adatai alapján 1998-ban 253, 1999-ben 550, 2000-ben pedig 343-an szereztek PhD/DLA fokozatot. Ez éves átlagban 382 fő. Ennek azonban csak egy része az angolszász értelemben vett "tudományos és műszaki" fokozat. Ha levonjuk más szakterületek eredményeit (kb 20%), akkor az angolszász értelemben vett tudományos és

műszaki PhD-t szerzők aránya a (27 éves életkort átlagosnak véve) korcsoport 2,0 ezrelékére becsülhető. Ez az érték az EU-s átlag 36 százalékának felel meg. III.13 A GDP-re vetített teljes K+F ráfordítás 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A GDP-re vetített teljes K+F ráfordítás - más szóval: a gazdaság K+Fintenzitása - a nemzetgazdaság hajlandóságát mutatja arra, hogy kutatási-fejlesztési célokra költsön. Az Európai Unió átlagos 1,8%-os GDP-arányos K+F ráfordítása még messze elmarad az USA és Japán 2,5-3%-os mértékéhez

képest. Az EU éllovasai manapság e szempontból Svédország és Finnország, ahol ez az érték meghaladja a 3%-ot. A közép- és kelet-európai régióban jóval alacsonyabbak a ráfordítások arányai, de Magyarországnak ezen a csoporton belül sincs különösebb büszkeségre oka. Hazánk 1999-ben 0,68, 2000-ben már 0,82 százalékát fordította a GDP-jének kutatás-fejlesztésre Ezzel a mértékkel Magyarország az újonnan csatlakozott országok középmezőnyében van, lemaradva a régióban vezető Szlovéniától és Csehországtól. Kormányzati cél, hogy a ráfordítás érje el a GDP 1,5%-át. Az EU - jóval nagyobb GDP mellett - a saját 1,86%-os K+F ráfordítását nem tartja elegendőnek a világméretű versenyben történő helytállásra, ezért a 1,5% elérése után a tudásalapú társadalom felé való haladás a tudástermelésbe fektetett erőforrások további hazai növelését igényli. 10. sz táblázat Néhány ország K+F ráfordításainak

összehasonlítása (1998) Teljes ráfordítás a GDP %-ában EU-15 1,86 Bulgária 0,59 Ciprus 0,23 Csehország 1,27 Észtország 0,62 Magyarország 0,68 Lettország 0,45 Litvánia 0,57 Lengyelország 0,73 Románia 0,50 Szlovákia 0,86 Szlovénia 1,42 Forrás: Eurostat III.14 A versenyszféra által K+F-re fordított összeg a teljes ipari termelésre vetítve 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezzel a mutatóval mérik az üzleti szféra K+F ráfordításainak relatív súlyát az egész gazdaságban, és egyben ebből következtetnek a közpénzből a vállalatok által

végzett kutatások súlyára is. Az EU átlaga 1,42% Magyarországon a versenyszféra által K+F-re fordított összeg 1999-ben 30,1 milliárd Ft volt, ami a teljes K+F ráfordítás 38,5%-a. Az ipari termelés értéke (az 5 fő alatti vállalkozásokkal együtt) 9316 milliárd Ft volt, tehát az arány 0,32%. A magyar érték az EU átlag 22,5%-a III.15 Az állami K+F ráfordítások aránya az összes költségvetési kiadáson belül A költségvetés összes kiadásán belül a kutatás-fejlesztésre fordított összegek aránya a kutatás-fejlesztés relatív fontosságát jellemzi az adott állam esetében. Az összes költségvetési kiadás az EU-ban alkalmazott módszertan szerint nem tartalmazza a kamatokra és a hitelgaranciákra fordított összeget. Magyarországon az állami K+F ráfordítások összege 2000-ben 105,4 milliárd Ft volt. Ez az adósságszolgálat nélküli összes költségvetési kiadáshoz (2714,9 milliárd Ft) viszonyítva 1,77 %. Az EU-n belül a

legmagasabb érték Franciaország esetében (4,95%), a legalacsonyabb érték pedig Görögország esetében (0,76%) található. Az EU átlaga 1,99%. A mutatószáma az EU átlag 89%-nak felel meg A ráfordítás mértéke Magyarországon 2001-2002-ben ugrásszerűen megnőtt, a Széchenyi Terv többletforrásai (17,5 milliárd, illetve 36,5 milliárd Ft) révén. III.16 Az EU és az USA szabadalmi hivatalai által megadott szabadalmak egymillió lakosra jutó száma Bár a legdinamikusabban fejlődő iparágakban a szabadalmaztatás helyett egyre jellemzőbb a titoktartás, az országok műszaki-technológiai teljesítményének összehasonlítására viszonylag jó mérőszám az EU-ban és az USA-ban megadott szabadalmak száma. (Balogh Tamás, 2002) 1998-ban régiónkban Magyarország volt a legeredményesebb, 19 megadott európai szabadalommal, ami 1 millió lakosra 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vetítve 1,9 szabadalmat jelent. Az EU átlaga 1 millió lakosra 135 (!), ezen belül a legjobb Svédországé 284, a leggyengébb Portugáliáé 3. Magyarország az összes input és output-mutató közül ebben marad el a leginkább az Unió átlagától (annak mindössze 1,4%-a). Az USA-ban 1999-ben 39 magyar szabadalmat adtak meg, tehát a mutató 1 millió lakosra ,9. AZ EU átlaga itt 73, ezen belül a legjobb Svédországé: 171, a leggyengébb Portugáliáé: 1. A magyar mutató az EU átlag 5,3%-a III.17 A tudományos publikációk és hivatkozások egy lakosra jutó száma A tudományos teljesítmény és a kooperáció

mérésére széles körben elfogadott mutató a publikációk és a hivatkozások száma. A KSH adatai szerint (KSH, 2000) a magyarországi kutató-fejlesztő helyek 1999-ben magyar nyelven 2828 könyvet és 16810 szakcikket, idegen nyelven 799 könyvet, 3272 akadémiai- és 9619 külföldi szakfolyóiratban megjelent cikket publikáltak. Az egy lakosra jutó érték 377. A magyarországihoz hasonló lakosságú országokhoz viszonyítva ez átlagosnak mondható, azonban az összes tagország átlagához képest mintegy 50%os az elmaradásunk. A publikációkat tekintve a kis nyelvek hátrányban vannak, mivel a nemzetközi adatbázisok a nemzeti nyelven történő közlést nem vagy alig tartalmazzák. (Balogh,2002) III.18 Az élőmunka termelékenységének növekedési üteme Az élőmunka termelékenységének változása a gazdaság általános versenyképességének mérőszáma, magában foglal minden, az innováció, a tudomány és a technológia oldaláról

keletkező gazdasági hatást. Magyarországon ez a mutató - összefüggésben a 90-es évek nagyarányú külföldi tőkebefektetéseivel és az ehhez kapcsolódó gép- és technológia-importtal - az utóbbi években kiválóan alakult. A hatékonyságban előttünk járó országokhoz való eredményes felzárkózáshoz számos területen hozzájárult a munkatermelékenység kiemelkedő javulása. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP változásai jól mutatják a magyar gazdaság strukturális változásait, különösen az ipar relatív visszaszorulását a 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szolgáltatásokhoz viszonyítva. Ez a folyamat annak ellenére játszódott le, hogy az ipar, különösen a gépipar területén óriási fejlődés következett be: a gépiparban a munkatermelékenység színvonala 10 év alatt a 6,9-szeresére növekedett. A számítógépgyártás szintén dinamikusan fejlődött. 1995-től az utolsó mért adatig a munkatermelékenység 1,07%-kal nőtt átlagosan az Unióban, míg hazánkban ennek több mint kétszeresével, 2,98%-kal gyarapodott. Az összes mutató közül messze ezen a területen vannak a legjobb eredményeink, azonban a kiemelkedő teljesítménynövekedés hátterében elsősorban a közvetlen külföldi tőkebefektetésekhez kapcsolódó technológia-transzfer áll és csak kisebb – nem kimutatható – mértékben a hazai K+F. III.19 A tudás-intenzív szolgáltatások részaránya a teljes foglalkoztatásban és a GDP-ben, valamint hozzájárulásuk a növekedéshez A

tudás-intenzív szolgáltatások szerepe rendkívüli mértékben nő, és egyes vizsgálatok szerint nagyobb a jelentőségük a gazdasági növekedés és a versenyképesség alakulásában, mint a K+F tevékenységnek. Az EU számaival összehasonlítható magyar adat még nincs. III.110 Az ország részarányának növekedése a high-tech termékek világ-exportjában A mutató jól fejezi ki egy ország nemzetközi versenyképességének változását a high-tech termékek területén. Magyarországon a 90-es években nemcsak a termelékenység nőtt jelentősen a közvetlen külföldi tőkebefektetések hatására, hanem radikálisan átrendeződött az export belső szerkezete is. 1990-ben a hústermékek után a vegyipari és acélipari félkész-termékek következtek, majd a ruházati termékek. 1999-re az első öt helyet az irodai gépek, az energetikai berendezések, a villamos gépek, a közúti járművek és a távközlési berendezések foglalták el, és a

hústermékek visszaszorultak a kilencedik helyre. Sajnálatos viszont, hogy a gyógyszeripari export eltűnt az első tíz közül. Az export-struktúra koncentráltabb lett: az első tíz termékcsoport részesedése 52,1%-ról 67,4%-ra nőtt. 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezzel összefügg az, hogy az UNCTAD 1999. évi adatai szerint Magyarország Szingapúrt és Malaysiát is megelőzve világelső abból a szempontból, hogy exportjának kb. 70%-át a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő vállalkozások adják. Ennek az exportteljesítménynek a

nagyobb része a vámszabad területekről származik, amelyek általában nem integrálódnak szervesen közvetlen környezetükbe, a magyar gazdaságba, viszont termékeik színvonala meghaladja az országos átlagot. (Balogh,2002) Megállapíthatjuk tehát, hogy az Európai Unió átlagához képest a K+F ráfordítások terén kisebb az elmaradásunk, mint az eredménymutatóknál. Úgy tűnik, hogy a K+F munka hatékonyságával is gondok vannak. Ennek fő oka a kutatók fajlagos számának alacsony mértéke. Ugyanakkor a kis létszám rontja a nemzetközi pályázási esélyeket is, hiszen ha az állomány el van látva munkával, akkor érthető okokból nem törekszik újabb és újabb pályázatok beadására. Ki kell még emelni a vállalati ráfordítások alacsony mértékét: az Uniós átlaghoz képest ezen a területen 77%-os az elmaradásunk. 11. sz táblázat Magyar export 10 vezető árucsoportja 1999-ben Termékcsoportok % Irodagépek 13,2 Energiatermelő

berendezések 11,6 Villamos gépek 11,2 Közúti járművek 9,0 Távközlési berendezések 7,9 Ruházati termékek 5,3 Fémipari termékek 2,5 Általános gépgyártás 2,4 Hústermékek 2,2 Bútorok 2,1 Összesen 67,4 Forrás: Külkereskedelmi statisztikai évkönyv,GM III.2 Az állami szerepvállalásról 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az OECD országokban a kormányzatnak meghatározó szerepe van a hosszabb távú tudomány-és technológiapolitikai stratégiai feladatokban. Felmérésük szerint a tagországokban 52-féle különböző ösztönzési

konstrukciót alkalmaznak, amelyek közül a támogatások 40%-a adókedvezmények formájában jelenik meg. Magyarországon az adókedvezmények aránya 2000-ben mindössze 5% volt. Az OECD hatékonyságát az is bizonyítja, hogy az ösztönzési konstrukciókat a K+F tevékenység alakulásának függvényében módosítják. Amikor a nemzetgazdasági bruttó K+F célú kiadások GDP-hez viszonyított aránya, néhány vezető országban 2% fölé emelkedett, egyes konstrukciókat megszüntettek vagy átalakítottak, de amikor a K+F tevékenység folyamatát elégtelennek tartották, kiszélesítették a kedvezményes konstrukciókat. Az OECD országokban úgy vélik, hogy a K+F tevékenységeket ösztönző állami eszközök alkalmazása erősen indokolt. Álláspontjuk szerint az adókedvezmények nem jelentenek valódi költségvetési bevételkiesést, csupán a bevétel elhalasztását, mivel ezzel az ösztönzési konstrukcióval a vállaltok nyeresége növekszik,

és ez magasabb összegű nyereségadó befizetését teszi lehetővé. A kormányzati támogatási konstrukciók fontosabb formái a következők: • közvetlen pénzügyi támogatás (költségvetési intézmények fenntartása, vagy nyilvános pályázati rendszerben meghirdetett programok pénzügyi támogatása); • adókedvezmények (személyi jövedelemadóból vagy társadalombiztosítási adóból való levonási lehetőség), bérek járulékainak kedvezményei; • tőkepiaci konstrukciók (tőkebefektetés kockázatitőke-társaságokba, kkv-re szakosodott értékpapírpiacok támogatása); • hídképző intézmények létrehozása a tudományos, és gazdasági szervezetek együttműködésének segítésére. Nagyon fontos az, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységbe való befektetés csak egy része az innovációs folyamatnak, hiszen a létrejött tudásnak ki kell áramolnia a termékekbe és szolgáltatásokba. A kormányok fontos

feladata az olyan intézkedések végrehajtása és támogatások nyújtása, amelyek elősegítik azt, hogy a tudományos eredmények jótékony hatással áramoljanak a gazdasági szervezetekbe, 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a környezetvédelembe, az egészségvédelembe és az egész társadalomba. A hídképző intézmények pontosan ezt szolgálják: erősítik a közösség és a magánszektor közötti kapcsolatot (regionális szinten is). Az OECD-országokban az egyes kormányok a versenyképesség megőrzése és javítása érdekében nagy hangsúlyt

fektetnek az egyetemeknek, kutatóintézeteknek és kis- és középvállalatoknak a nemzetgazdaság innovációs rendszerébe történő erőteljes integrálásába. Ezek mind mintául szolgálhatnak a hazai K+F támogatási koncepció kidolgozásakor a mindenkori kormányok számára. Ennek ellenére hazánkban a rendszerváltás eddigi négy kormánya nem igen támogatta a hazai innovációkat. Az ipari kutatóintézetek jelentős hányada már az 1990-es évek elején megszűnt. Az évtized közepén eltörölték a műszaki fejlesztésért felelős szerv önállóságát is. Kis-közepes vállalataink nem kapnak elegendő információs segítséget innovációikhoz. Kiemelkedően súlyos gond, hogy minden erőfeszítés ellenére továbbra sem kielégítő az EU (piaci, támogatási, stb.) lehetőségeivel kapcsolatos tájékoztatás. Könyvtárainknak nincs pénze a friss szakirodalom megszerzésére. A közvetítő (bridging) intézetek, műszaki tanácsadó intézmények, ipari

kamarák, szakmai szervezetek hálózata - tájékoztatásuk szerint alapvetően forráshiány miatt - alig-alig vállalják fel feladatukat. Mérnöki tanácsadás még az ipari parkoknak is csak a negyedében, innovációs központ csak ezek 6 %ában van (Pakucs-Papanek, 2002). Nem véletlen tehát, hogy innovációs törekvéseihez cégeink 80 %-a egyáltalán nem vár jelentős támogatást hazai információs intézményektől. A változások elősegítése így a központi innovációs politika alapvető célkitűzésének kellene lennie. Az innovációkkal kapcsolatos állami támogatásokat - a közös kutatások prioritásával párhuzamosan - elsősorban az innovatív (kis-közepes) vállalatoknak kellene juttatni. III.3 A kutatók nemzetközi mobilitásának szerepe a hazai kutatásfejlesztésben A kutatók nemzetközi mobilitásának növelése a tudomány fejlődésének fontos feltétele. A személyes kapcsolatok kialakulása, a közös projektekben való 54

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. részvétel, a külföldön folytatott tanulmányok mind-mind hozzájárulnak a tudományos infrastruktúra fejlődéséhez, az információáramlás gyorsulásához. Az elektronikus kapcsolattartás csak részben tudja helyettesíteni a kiutazásokat, a közvetlen találkozásokat, a közös gondolkodást, vitákat és főleg a közös kísérleteket. III.31 A kiutazások hossza, gyakorisága A tudományterületek szerint igen nagy szóródás mutatkozik a kiutazások átlagos hosszában. A társadalomtudományi kutatóhelyeken dolgozó

kutatók több mint 20 napot töltöttek egy évben külföldön 1999 és 2002 között. A természettudományi és élettudományi kutatóhelyeken ez az átlag 10 nap körül van, a bölcsészettudományok, agrártudományok és a műszaki tudományok területén 5-10 nap között. A társadalomtudományok képviselői nemcsak az egy főre jutó kiutazások száma, hanem a kiutazások hossza szerint is a leginkább mobilak. Legmobilabbak a társadalomtudósok, akik közül minden második kiutazó többször, esetleg ötnél többször is kiutazik egy-egy évben. Az egyszeri kiutazások inkább a bölcsészekre és az élettudományok kutatóira jellemző. A matematikai és fizikai tudományágakban dolgozók mobilitása közelíti meg legjobban a külföldiekét. A magyar kutatóknak ezen tudományágakban hasonló esélyeik vannak, mind a munkavállalás, mind a különböző tudományos programokban való részvétel tekintetében. (Viszt Erzsébet, 2002) Nem mindenütt veszik

azonban szívesen azt, ha a kutatók évekre külföldre távoznak. Munkájuk itthon ezalatt hiányzik, bár az intézetek általában toleránsak: a külföldön való tartózkodást egyrészt az anyagi okokat ismerve, másrészt a tudományos ambíciót elfogadva elnézik, vagy támogatják. III.32 A kiutazások irányai A kutatói közösségek annyira nemzetközivé váltak, hogy az egyes tudományterületeken gyakorlatilag nincs ország prioritás. Amíg a rendszerváltás előtti kapcsolatokat egyes kutatóintézetek esetében a szocialista országok túlsúlya jellemzett, a kilencvenes évek eleje óta ez a töredékére csökkent. Van, ahol ezek a kapcsolatok kezdenek "visszaépülni". Jellemző, hogy az erősödő kapcsolatokban az 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. EU-projektek döntő szerepet játszanak. Emellett szorosabbra fűződtek a szálak az USA-val, újabban pedig Japánnal, Mexikóval, Chilével, Dél-Afrikával és DélKoreával. III.33 A kutatók nemzetközi mobilitását befolyásoló tényezők A pályázás módjának nem megfelelő ismerete, valamint a tájékozatlanság az a két legfőbb tényező, amely a nemzetközi mobilitást leginkább gátolja. A családi okok is még viszonylag meghatározóak, a munkahely elvesztésétől való félelem nem jellemző, viszont erősebben nyom a latba a nem megfelelő szintű nyelvtudás. III.34 Finanszírozás, pályázatok szerepe A kiutazások lehetséges finanszírozásában két alapkategóriát különböztethetünk meg: intézményi és

pályázati finanszírozást, ez utóbbin belül a MÖB (Magyar Ösztöndíj Bizottság), az egyéb hazai és nemzetközi finanszírozást. A kiutazásokat az esetek döntő többségében nem az intézet kezdeményezi és finanszírozza. Némi kis lehetőség adódik utazásra MTA keretből is, de ez igen szerény, a kiadásoknak csak töredékét fedezi. A keretet az intézetek konferenciákra, rövidebb utakra fordítják. Van olyan intézet, ahol a szűkös keret miatt belső pályáztatás is működik. Az utazások finanszírozását emellett részben akadémiai bilaterális egyezmények keretében lehet megoldani az adott országra vonatkozó utazási igény benyújtásával az MTA-nál. További hazai forrást jelentenek az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és más magyar pályázatok (pl. TéT Alapítvány, Mecenatúra pályázat). (Viszt, 2002) A legtöbben azonban hazai, vagy nemzetközi pályázati pénzekből, vagy a meghívók forrásaiból utaznak, ez

utóbbi azonban csak a befutott szakemberek számára kínál reális lehetőséget. Ezért főleg a legfiatalabb kutatói korosztály számára van a pályázati pénzeknek igen nagy jelentősége. III.35 Az EU pályázatok szerepe 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A mobilitás szempontjából 1999-2002-ben minden tudományágban fontos szerepet játszottak az EU pályázatok. Azonban a műszaki és agrár területeken, emellett a társadalomtudományokban is számottevő szerepük volt az EU-n kívüli nemzetközi pályázatoknak. A bölcsészet, az élet- és

természettudományok terén viszont döntően az EU pályázatok játszottak szerepet a mobilitásban. Említésre méltó azonban, hogy ha választani lehet, akkor az intézetek inkább a hazai pályázatokat preferálják, ezen kívül az EU-s pályázatok nem túl népszerűek más nemzetközi pályázatokhoz viszonyítva sem. Az uniós gyakorlat némiképp összetettebb, nehezen érthetőbb, és a számviteli elszámolás is nehezebb. A hazai pályázatok érthetőbbek, egyszerűbbek. III.36 Az Unió kutatási keretprogramjaiban való hazai részvétel Az EU5 Keretprogramhoz közel 2700 magyar pályázat készült. A sikermutató 23%, vagyis alig több mint 600 pályázat kapott támogatást. A sikerarány a legnagyobb az EURATOM programban, leggyengébb az életminőség és a környezetvédelem, fenntartható növekedés programban. Átlagosan 106,2 ezer euro (kb. 25 millió Ft) támogatás jut egy pályázatra, ami nagyságrenddel haladja meg pl. az OTKA támogatásokat A

pályázatok típus szerinti megoszlása a magyar résztvevőknek a mobilitási programok iránti csekély érdeklődését mutatja. A konferencia szervezés (High Level Scientific Conferences) és a Marie Curie ösztöndíj gyakorlatilag nem váltott ki érdeklődést. A többi pályázat-típus is tartalmazott azonban bőven külföldi utazásokat és külföldi kutatók idelátogatására is lehetőség volt. Az EU6 lényegi eltérését a korábbi keretprogramoktól az a célkitűzés érzékelteti leginkább, hogy az európai tudásgazdaság versenyképessé tételéhez létre kell hozni az Európai Kutatási Térséget (Siegler, 2001). Ez jelentős stratégiaváltást jelent, megváltoztatják magukat a pályázati rendszereket, a kutatási támogatásokat nagyobb volumenű pályázatokra koncentrálják. A 6-os keretprogramban nagyobb súlyt kap a mobilitás ösztönzése, támogatása a kutatási kapacitások minél jobb kihasználása érdekében. Új együttműködési

formának számítanak a „Kiválósági hálózatok”, 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. amelyek egy mag köré szerveződnek, ezáltal jobban koncentrálják a tudást, és a magok egymással való kapcsolattartását is megkönnyítik. III.37 Az agyelszívás veszélye Az utazások jelentősége a legfiatalabb korosztályok számára a legnagyobb, akár döntő is lehet szakmai karrierjük alakulása szempontjából. Az agyelszívás leginkább az egyetemi tanszékek, kutatócsoportok esetében figyelhető meg. Általános tapasztalat, hogy nem a tudományos

fokozattal rendelkezők mennek el és maradnak kinn, hanem a fiatal, friss fokozatosok. Különösen sokan maradnak kinn azok közül, akik hosszabb idejű tanulmányútra mennek, ennél a rétegnél határozottan érvényesül az agyelszívás. Ezért van olyan tanszék, ahol nem is hirdetik nagyon az ilyen lehetőségeket. A társadalomtudományokban (közgazdaságtan, szociológia) nincs veszélye az agyelszívásnak. Túlképzés van belőle NyugatEurópában, s egyébként sem magas a nemzetközi színvonal A matematikusoknál, informatikusoknál és a fizikusoknál érezhető és növekvő az agyelszívás. Itt is leginkább a PhD-sek korosztályára jellemző, mivel családi helyzetük, életkoruk miatt erősebb a mobilitási hajlamuk. A 2-3 éves PhD programok már komoly veszélyt jelentenek, ennyi idő alatt magánéletük is alakulhat úgy, hogy külföldhez köti a fiatal kutatókat. III.38 A külföldi kutatók fogadása A mobilitáson keresztül történő nemzetközi

tudásáramlás hordozói az ideutazó külföldi kutatók is. Ugyanakkor megfigyelhető némi asszimetria: a magyarok a tudományterület szempontjából a legfejlettebb területekre jutnak el, míg az ide látogató külföldiek jellemzően mind gazdaságilag, mind a tudomány szempontjából a kevésbé fejlett régiókat képviselik. Ennek megfelelően a volt szocialista világból idelátogató külföldiek aránya magasabb, mint e régió aránya a magyar kiutazásokban. Az asszimetria abban is kifejeződik, hogy az idelátogatók életkora alacsonyabb, mint a kiutazóké és nemzetközi ismertségük gyengébb. Ennek ellenére a magyarok egységes, igen pozitív hozzáállása a jellemző a külföldi kutatók fogadásával kapcsolatban, szinte mindenütt szívesen látnának többet, hiszen 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az idelátogatók céljai jók, tanulni, ismerkedni jönnek, közös kutatásokban szeretnének részt venni. III.39 Uniós tagságunk várható hatásai • A nemzetközi mobilitást az EU tagság növelni fogja, a szabad munkaerővándorlás elvben biztosított lesz. Egyre inkább számolni kell majd a külföldi munkavégzéssel. • A multinacionális cégek az ott dolgozó diplomásokat, kutatókat nagyobb mértékben foglalkoztathatják majd saját, nem magyarországi vállalataiknál, részben gyakorlatszerzés céljából, de itt már felmerül az agyelszívás is. • A képzés nemzetközibbé fog válni, ami szintén agyelszívást fog eredményezni, ha a képzett munkaerő tapasztalatokkal gazdagodva nem

áramlik vissza. • A fiatal kutatók külföldi munkavállalási esélyei kedvezőbbek lesznek, nyelvtudásuk is jobb, ez feltehetően a kutatói szféra további elöregedését fogja eredményezni. • A műszerigényes, drága infrastruktúrát igénylő tudományágak kutatása a gazdag országokba kerül, ha a pályázatok zöme továbbra sem támogatja az ilyen jellegű kutatásokat. • Folytatódik a tendencia, miszerint hazánkba többnyire a volt szocialista országokból és a fejlődő világból jönnek majd kutatók, míg innen inkább a legfejlettebb régiókat célozzák majd meg a szakemberek. III.4 Kis – és közepes vállalkozások innovációs lehetőségei A kis-közepes vállalatok (a kkv-k) világszerte kiemelkedő szerepet játszanak a gazdaság minden területén. A fejlett országokban e szférából származik a GDP növekedés 65-80 %-a. A foglalkoztatásban is hasonló a súlyuk Miközben az összes K+F kiadások 15-20 %-át használják fel, ők

fejlesztik ki a legfontosabb tudományos-technikai Magyarországon újdonságok azonban ma 65-70 még 59 sem %-át. a (Pakucs-Papanek, szektor 2002) korszerűségével és http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. dinamizmusával, sem az előrehaladás segítését célzó erőfeszítések hatékonyságával nem lehetünk elégedettek. III.41 A magyar kkv-szféra fő jellemzői A magyar kkv-szféra közelmúltbeli fejlődése egyértelmű. Ismeretes, hogy a rendszerváltás előtt is mintegy 3-400 ezer kisiparos, kisszövetkezet, majd tszmelléküzemág, GMK létezett, a

szféra nemzetgazdasági szerepköre azonban igen szerény volt. Napjainkban viszont a Cégbíróság által bejegyzett cégek száma meghaladja az egy milliót, a tényleges tevékenységet végzők száma csaknem 850 ezer. Ez meghaladja a fejlett országokban kialakult szintet. A kkv szféra adja a munkahelyek 67 %-át, a GDP 57 %-át. Azonban a cégek 64 %-a (ez jóval meghaladja a nyugateurópai arányt) alkalmazott nélküli, nagyrészt kényszerből alapított és részben csak a túlélésre törekvő mikro-vállalkozás. A működő - és alkalmazottakat is foglalkoztató - mintegy 300 ezer vállalkozásból az ipar területén alig 70 ezer vállalkozás működik. A korszerű és dinamikus, innovatív cégek, illetve az újonnan alapított jelentős teljesítményt nyújtó kis-, közepes ipari vállalkozások száma különösen alacsony. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy - ötéves periódus alatt - az ipari vállalkozások negyede hajt végre innovációt és

50-60 %-uk törekszik rendszeres korszerűsítésre, de csak 10-15 %-a vezet be a piacra ténylegesen eredeti, új tudományos és technológiai eredményre épülő terméket vagy szolgáltatást. Innovációt megvalósító magyar kkv-k aránya jelentősen elmarad ezektől a számoktól. A saját kutatásra vállalkozók aránya rendkívül szerény III.42 Innováció a hazai kkv-k körében Az ipar területén működő kkv-k három csoportba sorolhatók: 75 % az innováció szempontjából inaktív, 22-23 % innovatív és 2-3 % innovációs úttörő, 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. pioneer. Ezen utóbbi, eredeti ötleteket - döntően a csúcstechnológia körében – kidolgozó és megvalósító cégcsoportba Magyarországon kevesebb, mint 2000 vállalkozás tartozik. Az 5-10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro-vállalkozások helyzete a kedvező gazdasági folyamatok mellett ugyan kevéssé módosult, de az ezeknél nagyobb (legalább 15-20 főt foglalkoztató) vállalatok körében számos pozitív változás ment végbe. A működő-tőke importtal párhuzamosan növekedett a technológia-transzfer. A gazdasági átrendeződés fontos velejárója, hogy kkv-k többsége már korszerűsítette vezetését, értékesítési és marketingmunkáját. Az ezredfordulón, ill. azt követően a korábbiaknál kedvezőbb tendenciák még erősödtek is. A nemzetgazdaság javuló versenyképességének bizonyítéka a magyar export, s kiemelten az Európai Unióba irányuló kivitel évi 20-30 % (de sajnos az utóbbi időszakban erősen

lelassult) bővülése. Szintén kedvező az exportszerkezet, a gépipari, s ezen belül az elektronikai ipari kivitel magas aránya. Ezen eredmények ugyan jelentős részben nagy multinacionális cégeknek tulajdoníthatók, azonban a fejlődő kkv szektor hozzájárulása nélkül nem lettek volna elérhetők. Ugyanakkor megállapítható, hogy a magyar gazdaság még nem tudta felszámolni a rendszerváltás előtti évtizedek örökségéből adódó műszaki-technológiai lemaradást. A hazai cégek által előállított termékek és szolgáltatások versenyképessége - bár az elmúlt években némileg javult-még ma is széles körben elégtelen. Kedvező ugyanakkor, hogy a külföldi tulajdonú cégek szférájában ma már a termékek mintegy 70 %-a versenyképes, viszont ugyanez az arány a még állami kézben lévő cégek körében csak 20%, és a belföldi tulajdonúaknál is alig 40%. Az értékesítési csatornák alacsony hatékonysága, valamint a marketing nem

kellő színvonala még ennél is szélesebb körben jelent gondot. Alapvető probléma az is, hogy a saját kutatás, a szabadalom-vásárlás és főképpen a technológia-transzfer iránti igény a kkv-k nagyobb hányadában jelenleg nagyon alacsony. Nemzetközi szinten is új technológiákat csak hosszú évekkel a világpiaci bevezetést követően honosítanak. Az innovációk terjedése azonban ezt követően is lassú. Gyakran előfordul, hogy az innovatív cégeknél már alkalmazott korszerű termékek, szolgáltatások, technológiák „árnyékában” másutt még hosszú évekig gyártanak, alkalmaznak teljesen elavult gyártmányokat, eljárásokat. Széles 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. körben gond továbbá a hazai megvalósuló innovációk jellege is. Az innovációelmélet szerint a legfejlettebb országokban az innovációk már az ún ötödik generációs fejlődési szakaszban vannak, nálunk viszont e téren is jelentős késés mutatkozik. Az első generációs innovációs folyamatokra a technológia-fejlesztés, a másodikra a technológia és a piaci igények összehangolása, a harmadikra a technológia és a vállalkozás integrálása, a negyedikre a technológia, a vállalkozás, a beszállítók és a vevők (piac) együttműködése, az ötödikre az együttműködő innovációs rendszerek kiépítése a jellemző. A magyar kkv-k mintegy 80 %-a még csak az első vagy a második generációs innovációs folyamat szerint dolgozik. Közöttük is többségben vannak azok, amelyeket valamilyen

tudás vagy technológia birtokában kényszerből vállalkoznak. Ezeknek mintegy harmadát valamely vállalatból szervezték ki, így az “anya”-vállalattól kapták a technológiát és a kapacitásuk nagyobb részét is e cég köti le. Az első generációs innovációs folyamatot megvalósító, azaz a technológiájukra építő vállalkozások nagyobb része lényegében nem is fordít figyelmet a további fejlesztésre, nem ismeri a legújabb tudományos és technológiai eredményeket, nem tudja, milyen irányban fejleszthetné tovább saját termékét, eljárásait. A második generációs folyamatokat alkalmazó cégek többsége a piaci igényeket felismerve megszűnő vagy csődhelyzetbe került vállalkozásokból szervezte ki a szükséges technológiát, vagy hazai viszonylatban újított, illetve adaptált külföldön bevezetett újdonságokat. Ezek a vállalkozások többnyire szintén nem folytatnak K+F tevékenységet, sőt még a piacot is csak részlegesen

ismerik. Lényegében a vezetők piaci megérzéseire hagyatkoznak, annak változásait nem is elemzik. Az innovációt is megvalósító vállalkozások ötöde már közelíti, illetve esetenként eléri a harmadik generációs innovációs folyamatok szintjét. Ezek már mind olyan vállalkozások, melyek valamilyen speciális tudás birtokában jöttek létre. Közülük sokat korábban tudományos vagy fejlesztői munkakörben dolgozók hoztak létre. Jellemző rájuk, hogy több lábon állnak, azaz két-három, gyakran egymástól 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

eléggé eltérő versenyképes üzletággal is rendelkeznek A harmadik generációs szintet elért vállalkozások további jellemzője, hogy már folyamatosan, projekt jelleggel fejlesztenek és a fejlesztésre, az új termékek piaci bevezetésére az átlagot meghaladó mértékben költenek. Az ilyen cégek három, lényegében egyenlő nagyságú csoportba sorolhatók. Az egyik csoport tagjai megmaradnak a harmadik generációs innovációs folyamatok közeli szinten, és teljesen önállóan próbálnak érvényesülni. A másik harmadba tartozó vállalkozások az önálló értékesítés útjait fejlesztik, hazai és külföldi partnereket keresnek, illetve bel- és külföldön további vállalkozásokat igyekeznek létrehozni. A harmadik csoportba tartozók már kapcsolatokat igyekeznek kiépíteni nagyobb, tőkeerős cégekkel, multinacionális vállalkozásokkal, figyelemmel kísérik a piaci változásokat, önállóan fejlesztési ajánlatokat adnak a vevőiknek. A

vevők elismerik a szaktudásukat és egyedi, gyakran fejlesztés-jellegű megbízásokat adnak nekik. Lényegében ezek a vállalkozások az innovációs folyamataik egyes elemeiben - de még mindig nem az egész vállalkozásra kiterjedően - elérik a negyedik generációs szintet is. (Pakucs-Papanek, 2002) 12. sz táblázat Versenyképességének javítását előirányzó cégek részaránya (%) Akciók 21 - 50 50 - 250 251 - Összesen főt foglalkoztató cégek Saját kutatás 15 6 12 11 Külső K + F megbízás 5 4 4 5 Licenc-, szabadalom-vásárlás 1 4 4 2 Gép-, műszerberuházás 56 66 68 59 Intenzív piackutatás 49 44 28 43 Értékesítési hálózat fejlesztés 51 57 40 51 Erőteljes reklám, PR tevékenység 31 27 32 31 Forrás: GKI Rt. III.43 Az innovációk terjedését befolyásoló tényezők 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A magyar vállalatok a forráshiányt minősítik az innováció alapvető gátjának. Bár az elmúlt évtizedben a nemzetgazdaságba érkezett mintegy 25 milliárd dollárra becsülhető külföldi tőkebefektetés nyomán a termelőszféra számos szegmensében megszűnt a korábbi tőkehiány, a kis- és közepes cégek egyharmadának nehézségeket okoz a legszükségesebb fejlesztések finanszírozása is. A tőkefelhalmozás korlátozott lehetőségét egyrészt a nemzetközi versenytársaknál megszokott fejlesztési adókedvezmények hiánya, másrészt a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozott érvényesítési lehetősége, illetve a

kkv-ket ezen a téren érő – piac felől érkező – agresszív hatások összessége magyarázza. A hazai K+F ráfordítások nemzetközi összehasonlításban igen alacsony színvonala is súlyosbítja a bajokat. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozott érvényesítési lehetőségei miatt - túlzottan sok az olyan alapkutatási eredmény, amelyek elérik ugyan a világszínvonalat, de a szükséges alkalmazott kutatások hiánya következtében a hazai cégek korszerűsítési törekvéseit nem segítik és a GDPhez sem járulnak hozzá. A magyar gazdaságban lassú ugyanis a tudás áramlása, az innovációk terjedése. Máig megmaradt a kutatás, illetve a kutatási eredmények alkalmazására hivatott vállalatok közt az elmúlt évtizedekben kialakult mély szakadék, így még a jó kutatói teljesítmények is csak ritkán hatnak a vállalati gyakorlatra. A hídképző intézmények is csak ritkán játszanak jelentős szerepet a kutatóhelyek és a

vállalatok közti kapcsolatok kiépítésében. Ugyanakkor a kkv-k széles körben igényelnének információs, tanácsadói, szakértői stb. szolgáltatásokat az innovációs háttér-intézményektől. A cégek csaknem kétharmada keres partnert műszaki, s fele gazdasági problémái megoldásához. A technológiai, technológiatranszfer központok segítségét is csaknem a cégek fele igényelné Az alkalmazottak továbbképzését is sokan tekintik fontosnak. A kapcsolatok kiépülése vontatott: A kkv-k jogi, gazdasági segítséget gyakran vesznek igénybe, piaci elemzéseket, marketing stb. tevékenységet viszont ritkán, és technológiai segítséget szinte alig vásárolnak, azaz nem használják ki az ilyen jellegű „piaci” intézmények lehetőségeit. 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III.5 Innovációpolitika Az innovációs folyamatok sikere érdekében többféle, sok esetben egymással ellentétes érdekű csoportnak kell együttműködnie. Piacgazdaságokban a korszerűsítés alapvetően a mikro-szféra feladata. A vállalatok is segíthetik a műszaki haladást a vállalati kultúra javításával. Mindezek mellett határozott fordulatra, a felzárkózásra lehetőséget adó méretű korszerűsítésre csak az innovációk kormányzati támogatásának jelentős erősítését követően, a fejlett országokban megszokott innovációs politika honosítása nyomán számíthatunk. III.51 Kiemelt állami felelősségvállalási területek Egyrészt az EU kutatáspolitikai és más programjai kijelölnek

bizonyos irányokat. Ezeket nekünk is el kell fogadnunk kiindulópontként Persze, ezen túl, a magyar vállalatoknak vannak különleges nehézségei vagy megoldandó feladatai. Ezek megoldását képezhetnék a "nemzeti prioritások". Végül is az EU-belépéssel a magyar vállalatok felzárkóztatási programja nem fejeződött be, és ennek specifikus súlypontjai automatikusan nem vezethetők le a nagy EU programokból. (Tamás Pál, 2003) Az átmenet befejeződésével egy újabb időszakra kialakult a hazai K+F szerkezete. Egyes kapacitások megmaradtak és továbbfejlődtek, mások eltűntek Bár a lábon maradásban minőségi kritériumok is szerepet játszottak, nincs szó egyfajta „tudománypolitikai darwinizmusról”, miszerint megmaradtak a jók és eltűntek a rosszak. (Tamás, 2003) Abban viszont kivétel nélkül egyetértenek a szakemberek, hogy a szelekciós szakasz lezárult, és mostanában nem kezdődik semmilyen nagy intézményépítési vagy

rekonstrukciós folyamat. Tehát bármennyire is töredékes tematikailag vagy akár részdiszciplínáit is tekintve a megmaradt életképes kapacitás, egyszerűen most már ezt kell támogatni vagy helyzetbe hozni. Ezen kívül a gazdaságszerkezetben vagy a társadalom működésében vannak olyan helyzetek, amelyekben fontos résztvevők cselekedetei kényszerűen költségeket generálnak mások számára. (olyan károkat okoznak, amelyek felszámolása jelentős költségekkel jár). Hagyományosan ilyenek például a 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

környezeti szennyezések kezelésének költségei. Ezek egy része új technológia fejlesztésével, adaptációjával kezelhető, talán meg is oldható. A cél tehát a kárkezelő költségeinek csökkentese új technológia beállításával. Valószínű, hogy a negatív externalitások kezelésével kapcsolatos technológiai feladatok kezelése állami prioritás marad. Emellett a jelenlegi K+F szereplők zöme láthatóan nem igazán érdekelt eredményeinek terjesztésében. A témák az igazán sikeres kutatói csoportokban torlódnak, publikálni annak is csak egy kis részét publikálják és máris új témával kezdenek foglalkozni. Az állami innovációs politikának itt szükségszerűen magára kell vállalnia a disztribúciót (vagyis inkább annak tudományon kívüli, gyakorlatra orientált részét). III.52 Kutatási költségek, érdekérvényesítés Az elmúlt évtizedben folyamatosan jelen voltak, sőt az évtized végére még növekedtek is a

feszültségek az egyre inkább tömegoktató reformegyetem és az egyetemi kutatás között. Úgy tűnik, középtávon kikerülhetetlen az egyetemek tudományos teljesítményének valamilyen rendszerbe való sorolása. Talán meg lehetne próbálkozni az amerikai kutatóegyetemi besorolások átemelésével. Ha ezt nem tesszük, előbb-utóbb az unió fog lépéseket hozni ezen a téren. A sikeres doktorandusz képzést össze kell kapcsolni a kutatással. Például nagy tömegű doktorandusz jelenlétéhez - valamilyen küszöbérték felett - a kutatáspolitika hozzárendelhet emelt szintű kutatási infrastruktúra-támogatást. Ily módon támogatja a létszámok egyébként is szükségszerű emelését. Külön doktorandusz utaztatási alapot is létrehozhat. A mintaadó amerikai egyetemeken ott nő leggyorsabban a kutatási bevétel, ahol a hallgató/oktató arány is a leggyorsabban emelkedik - s ez különösen igaz a magánegyetemekre (Ehrenberg, 2003). III.53

Indirektköltség-elismerés A kiépülő pályázati alapok egy részét az infrastruktúra fejlesztésére kellene fordítani Itt egész műszerpark-hálózatokról lehetne szó. Ezek egyes helyszínei megfelelő állami jelenlétet feltételezve – vonzó központi helyeivé válhatnának akár magánszektorbeli beruházásoknak 66 is. (Tamás, 2003) A műszerpark http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elmaradottságától függetlenül kellene az adminisztratív költségek kérdését kezelni. A K+F rendszer nem versenyágazati szegmenseiben szinte mindenütt gyorsan

nőnek az adminisztratív költségek Az intézetek jelzik, hogy gazdasági osztályaikat növelni kell, hogy a pályázati rendszerek elszámolási igényeinek meg tudjanak felelni, de a változások mértékéről nem alakult ki világos kép. Mindennek valahogy a hazai intézményfejlesztési programokban is meg kellene jelenniük. III.54 Közvetítőintézmények A szakemberek nagy hányada kritikus hangvételben nyilatkozik ezekről az intézményekről. A magyar technológia- és kutatáspolitika már másfél-két évtizede kísérletezik a rendszer hazai kiépítésével, bevezetésével. (külföldi mintákat másolva) Feladatukat nem tudják ellátni, a legsikeresebb műhelyek önmaguk kutatási vállalkozásának a szervezői. A tapasztalatok szerint a pályázatokban való részvételhez korábbi személyes kapcsolatok megléte majdhogynem kikerülhetetlen. Ennek megléte mellett viszont a folyamatos papírmunka átvállalása valamilyen közvetítő struktúrában igen

lényeges közreműködés lehetne. A magyar közvetítőrendszer ugyanakkor segíthetne - a magyar rendszerváltás tapasztalatainak átadásában – a környező, átalakulási folyamataiknak még az elején tartó balkáni, FÁK országoknak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen kapcsolatok a későbbiekben felértékelődnek. III.55 Regionális összefüggések Az EU-támogatások regionális terítését 2006-ig még mindenképpen Budapest végzi. Lehet, hogy az EU továbbiakban is egyetlen régióként kezeli Magyarországot, de ha mégsem, az integrációs innovációs forrásokat mégiscsak valamilyen regionális szinten kellene megszerezni. Az erre alkalmas struktúrákat ki kell építeni. Tekintettel a feladat nagyságára és a központi műszaki politika számára valószínűsíthetően rendelkezésre álló szervezeti és intellektuális forrásokra, ez a profil az új struktúrák egyik kiemelt munkaterületévé válhatna. Itt az állami K+F politika

szintjén két feladat rajzolódik ki elsősorban: 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Valamilyen innovációs központ felépítése mint kiemelt program: a hagyományos ipari zónákban ez lehet Székesfehérvárott vagy Győrött, esetleg egy biológiai-agrárcentrum mondjuk a Dél-Alföldön. • A Budapest és agglomerációja kutatási rendszerének regionális kezelése. Itt a probléma az, hogy a budapesti térségben működő kutatási elitnek a fővárosi helyzet annyira természetes, hogy magát egyszerűen nem tekinti valamilyen régió részének, s

így regionális politikai környezetben sem igen tudja magát elképzelni. Pedig egy Budapesti Tudástermelő Térség felépítése és nemzetközi forgalmazása a következő évek innovációs politikájának egyik központi eleme lehetne. 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Befejezés A térség országaihoz képest Magyarország az utóbbi években veszített versenyképességi előnyéből. Ugyanakkor a gazdasági növekedés tartósan az Unió átlagát meghaladó ütemben gyorsult. A munka termelékenysége viszonylag magas, folyamatosan bővül a közép- és

felsőoktatásban részt vevők száma. Sok ipari park található az országban, melyek magas szinten képesek kielégíteni a vállalati igényeket és melyek viszonylag jó infrastruktúrával rendelkeznek. A környezeti adottságok alkalmassá teszik hazánkat arra, hogy ideális logisztikai központok fejlődhessenek ki területén, valamint az ország egésze is egyfajta központi szerepet tölthet be a régióban. Ezzel szemben a magas külkereskedelmi hiány negatívan hat a gazdaságra: csökken az beérkező működőtőke jövedelmezősége, nőnek a kockázati faktorok. Az államháztartás hiánya nagyon nagy A bérek folyamatosan emelkednek, és bár még mindig messze elmaradnak az EU átlagától, a hazánkban megtelepedett multinacionális cégek már nem riadnak vissza attól, hogy esetleg elhagyják az országot. Emellett ezek a vállalatok előnyben részesítik saját megszokott beszállítóikat, még akkor is, ha rendelkezésre áll megfelelő minőségű magyar

termék. Ez leginkább a kis- és középvállalkozásokat sújtja A munkaerő vándorlási hajlandósága igen alacsony, az ország egyes területein munkanélküliséggel, míg másutt munkaerőhiánnyal küzdenek. A régiók nagy többségének nem megfelelő az infrastrukturális helyzete, az ország egészében rendkívül elmaradott az úthálózat fejlettsége. Globalizáltságunk mérőszámát tekintve a világelsők között vagyunk, rendkívül kedvezőtlen, hogy az ország exportjának több mint 60 százaléka nem magyar tulajdonú cégektől származik. 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A következő években Magyarország tudomány és innovációs politikája alapvető kihívással kerül szembe. A globalizáció és főleg az EU integráció feltételrendszeréhez kell igazítani egyrészt az ország termelőszféráját, kiemelten a kkv-k (kis- és középvállalatok) versenyképességét, másrészt a K + F intézmények tevékenységét. Ez várhatóan jelentős további erőfeszítéseket kíván a gazdaságtól A magyar gazdaságban a (vállalati) szakértők legtöbbször a tőkehiányt minősítik az innováció alapvető gátjának. A hazai tulajdonú vállalatok többsége a forráshiányra hivatkozva nem innovatív. Nem rendelkeznek elegendő saját forrással, külső forrásbevonási lehetőségeik pedig korlátozottak, mivel hitelt nehezen, hosszú lejáratút pedig alig kapnak a bankoktól. Bár az elmúlt évtizedben a nemzetgazdaságba érkezett mintegy 25 milliárd dollárra becsülhető külföldi

tőkebefektetés nyomán a termelőszféra számos szegmensében megszűnt a korábbi tőkehiány, a kis- és közepes cégek egyharmadának továbbra is nehézségeket okoznak a korlátozott tőkefelhalmozási lehetőségek, valamint a tőkepiac fejletlensége miatt a legszükségesebb fejlesztések finanszírozása is. A nehézségeket legtöbbször a tudás lassú áramlása tetézi. A magyar gazdaságban még a jó kutatói teljesítmények is csak ritkán hatnak a vállalati gyakorlatra, máig megmaradt a kutatás, illetve a kutatási eredmények alkalmazására hivatott vállalatok közt az elmúlt évtizedekben kialakult mély szakadék. Magyarországnak immár másfél-két évtizedes „öröksége” az innovációs stratégia hiánya, és éppen ezért sürgős feladat az innováció támogatásnak, mint egész rendszernek a végiggondolása, nemzeti innovációs stratégia, ill. rendszer felállítása A kidolgozandó tudományos és innovációs stratégiának figyelembe

kell vennie azt, hogy a vállalatok mai vállalkozási, korszerűsítési hajlandósága a szféra viszonylag borúlátó üzleti várakozásaihoz igazodik, s ezek általában még nem veszik számításba a kialakuló új, európai versenyhelyzetüket. Bár úgy tűnik a kkv-k napjainkban a versenyképesség javítása érdekében viszonylag széles körben törekszenek korszerűsítésre, átlagos K+F ráfordításaik sajnos még mindig szerények és beruházásaik dinamizmusa sem kielégítő. Annak ellenére, hogy a világgazdasági konjunktúra előre jelzett javulását követően, 2004-től a mikro-szféra innovációs erőfeszítéseinek némi fokozódása várható, határozott fordulatra csak az innovációk kormányzati támogatásának jelentős növelését követően lehet számítani. 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Alapvető része a nemzeti innovációs stratégiának a regionális innovációs stratégia is, amit a régiók kialakulásával párhuzamosan a nemzeti innovációs stratégiával kell kifejleszteni. Az innováció-politika kidolgozásának alapvető technikája az alulról történő építkezés, a lakosság és a vállalatok fejlesztési igényeinek tanulmányozása, az együttműködés ezek képviseleti és érdekvédelmi szerveivel (kiemelten a helyi önkormányzatokkal, a szakmai szervezetekkel, a civil szerveződésekkel) és a helyi törekvések egyeztetése a központi elképzelésekkel. Az innováció-politika alapvető feladata a hazai termelőszféra versenyképességéhez szükséges technológiák

elterjesztése és az előállított termékek piacképességének megteremtése – a technológia-transzfer elősegítése. El kell érni azt, hogy a hazai K+F szféra valamennyi kutatóhelye szembesüljön a nemzetközi versenyképesség követelményeivel, és elsődleges feladatának ítélje a kutatási eredmények szélesebb körű gyakorlati hasznosítását. . 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az év egészét véve a termelés volumene 2003-ban 6,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a termelés az év minden hónapjában emelkedett. A

világgazdasági konjunktúra élénkülése főként az exportra szakosodott ágazatokban jelentkezett, a konjunktúra élénkülésével nem érintett iparágakban az utolsó negyedévi termelés növekedése elmaradt a szezonálisan várhatóhoz képest. A belföldi értékesítés 2003-ban mindössze 1,1 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés volumene 2003-ban a megelőző évinél közel kétszer gyorsabban, 10,9 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés és értékesítés ágazati szerkezete 2003-ban nem változott jelentősen. Az Ecostat prognózisa szerint 2004-ben egyre több ágazat/alágazat termelése növekedhet, de sajnos azzal is számolnunk kell, hogy néhány ágazatban folytatódik a visszaesés. A 2004-es naptári évben több a ledolgozható munkanapok száma, ez rövidtávon teljesítménynövekedést eredményezhet azokban a szektorokban, amelyeknél a növekvő kereslet kielégítése egyébként kapacitás-korlátokba ütközne. A magyar ipar bér

alapú versenyképességének 2000 utáni csökkenési folyamata még nem fejeződött be. A bérnövekedés üteme ugyan már a múlt év második felében mérséklődött, de újabb faktorként az energia árak, a tarifák és ÁFA-terhek növekedésével kell szembenézni. A 2004 évi ipari növekedés üteme kedvező helyzetben a múlt évi dinamikát mintegy 1-1,5 százalékponttal haladhatja meg, feltehetően 7-8 százalék körül alakul majd. 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Felhasznált irodalom Könyv: • Findrik Mária-Szilárd Imre: Nemzetközi

versenyképesség-Képességek versenye; Kossuth Kiadó Budapest 2000 • Práger László: A világ(gazdaság) és Magyarország a XXI. Század elején; Unió Kiadó Budapest 2003 • Chikán Attila-Czakó Erzsébet-Zoltayné Paprika Zita: Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban; Akadémia Kiadó Budapest 2002 • Török Ádám: Verseny a versenyképességért; Miniszterelnöki hivatal Budapest 1999 Internet: www.vilaggazdasaghu (Makrogazdaság melléklet archívuma) www.hvghu (archívum) www.mnbhu www.kopint-datorghu www.kshhu www.ecostathu www.gkihu (archívum) www.mtahu (Magyar Tudomány honlapjának archívuma) www.nolhu (archívum) 5