Communication | Studies, essays, thesises » Diplomáciatörténet 1920-1989

1920-as évek diplomáciája Európa-centrikusan a központ: Franciaország • nemzetközi politikailag próbálják elszigetelni a németeket = új rendszert hoznak létre, melynek központja Németország • Szovjetunió és Oroszország kizárja magát a diplomáciából, ezért Németország lesz a szövetségesük • Franciaország: SZU és Németország ellen 1920-as évek II. fele • Aristid Briand: izolációval nem csökken a konfliktus, Franciaországnak együtt kell működnie Németországgal = Franciák együttműködést akarnak Németországgal • Németország belép a Nemzetek Szövetségébe de az új protekcionizmus szétrobbantja az együttműködés kereteit (pl: 1931-es német-osztrák vámuniónál a franciák félnek hogy ebből német-osztrák unió lesz, de a németek elfogadják, de meg is hátrálnak, emiatt nem lép életbe) • 1929: gazdasági világválság - az 1928-as állapot 1936-37-re állt vissza 1930-as évek diplomáciája • Az 1932-es

választásokon a német lakosság 38%-a a nemzetiszocialistákat támogatta 1933. januárjában Hitler alakított kormányt 1934. augusztustól Birodalmi kancellár (Hindenburg meghal, teljhatalom) • 1934 - Római Szerződések Hitler-ellenesek - Németország kilép a Népszövetségből - Németország újrafegyverkezik (ezzel felrúgja a Versailles-i szerződést) - megszállják majd visszafoglalják a Rajna-Ruhr vidéket • 1936: Acélpaktum (Berlin-Róma tengely), Olaszország német szövetséges lesz olaszok Duna-völgyi együttműködést ajánlanak fel a németeknek = csehek, románok, stb. regionális együttműködése olaszok Észak-Afrikai gyarmatszerzési törekvéseiket a Franciák, britek ellenzik, de a Németek támogatják: cserébe megkapják közép-kelet Európát • Német nácizmus megerősödik meghatározó a magyar külpolitikában (hitleri mozgalom támogatása, Szálasi – mozgalom, első zsidó törvény) - náci mozgalom technikai kultusza (Hitler:

Mein Kampf) Európa egyesítése az árja vezetésével • 1929: gazdasági világválság - az 1928-as állapot 1936-37-re állt vissza - konjuktúra befejeződött - gazdasági fellendülés a háborúra készülés miatt • 1938 - I. bécsi döntés (Magyarország visszakapja a felvidéket) - Müncheni konferencia - utolsó mozzanata a megbékéltetési politikának a háború érdekében feláldozzák Cseh- és Lengyelországot, elfogadják az Anschlusst (Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását) - britek egyoldalú garancianyilatkozata (Lengyel, Görög, Román) Románok 1941-ben felmondják és csatlakoznak a Németekhez - francia – brit egyezmény (Belgium, Hollandia, Svájc) fegyveres támadás esetén fegyveres védelem (1939: britek bevezetik az általános hadkötelezettséget) - Szudéta-vidék visszacsatolása Németországhoz (Kelet felé terjeszkedik: Lengyelo.) Nyugati nagyhatalmak támogatják Hitlert abban a hitben, hogy ezzel le tudják

csendesíteni törekvéseit 1 Diplomácia Európán kívül • Kínában polgárháború zajlik • Távol-Keleten: Japán megerősödik - 1931-től terjeszkedik (Mandzsúria visszaszerzése) SZU és USA érdekeit sértve 6 hónap alatt átérnek a másik határhoz (több tízezer km) • • 1935: Sztálin és a brit külügyminiszter találkozója 1936: Német-olasz együttműködés SZU felmondja semlegességét Japánnal Antikomintern paktum (1936. november 25, Berlin) Német-japán szerződés a Szovjetunió elleni együttműködésről német-japán-olasz 1937-ben csatlakozott Olaszország is együttműködés 1940: Háromhatalmi egyezményt írtak alá Együtt harcoltak a szövetséges hatalmak ellen Molotov-Ribbentrop paktum (1939. augusztus 23, Moszkva) Német–szovjet megnemtámadási szerződés Titkos záradéka: Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztása A II. világháború és Nagy- Britannia • Úgy érezték, hogy Németországot

túlságosan is keményen büntették Versaille-ban • Hitler azt hangoztatta, hogy csak a németlakta területeket akarja visszakapni • 1938. Márc 12 Anschluss 1938 szept 29 Müncheni egyezmény: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország között jött létre • 1939. Hitler bevonult Prágába Chamberlain: appeasement-politika véget ért • Nagy-Britannia egyoldalú garancianyilatkozata (Lengyel, Görög, Romániának) • 1940. május 10-én Chamberlain lemond, helyére Winston Churchill kerül „Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket.” • 1940 Július: angliai csata • 1941 július: angol-orosz együttműködési szerződés • 1941 aug.: Atlanti Charta , Churchill és Roosevelt szept.: a Szovjetunió is csatlakozik • 1943 Teheráni találkozó: A második frontról dönt Sztálin, Roosevelt és Churchill • 1944-ben egyre meghatározóbb lett az oroszokkal kötött szövetség Magyarország megítélése

romlott, miután német csapatok vonultak keresztül Romániába és csatlakoztunk a Háromhatalmi egyezményhez 1941 áprilisától megszakadt a diplomáciai kapcsolat Mo. és GB között, a Jugoszláviai agresszió miatt Churchill úgy dönt, egyelőre nem üzen hadat Magyarországnak • 1945 Jaltai találkozón a szövetségesek megegyeztek a megszállási övezetekről (Churchill – erős szkepticizmussal- elfogadta, hogy Kelet-Európában a háborút követően oroszbarát, de nem kommunista rendszerek alakuljanak ki) 1941: Atlanti Charta (csatahajón írják alá az Atlanti óceán közepén) • A fasizmus leverésére való szövetkezésről kiadott közös angol-amerikai nyilatkozat • Erre épül az 1942-es Egyesült Nemzetek Nyilatkozata 2 1941: Washingtoni találkozó: Japán ellen irányul 1942: Washingtoni találkozó II. • Balkán vagy Olaszország területén törnek be • Megkísérlik a második front megnyitását (1944-ben sikerül, Normandiánál) •

Fejlesztik az atomkutatást 1942: Egyesült Nemzetek Nyilatkozata: Atlanti Chartára épül 1943: Casablanca-i csúcs • Szicíliából indítják a második frontot • A harc Németország kapitulálásáig tart (feltétel nélküli megadás, fegyverletétel) 1943: Teherán • a háború folytatásának, valamint az azt követő konszolidációs időszaknak legfőbb kérdéseinek tárgyalása (Németország legyőzése, megszállási övezetek létrehozása) • Chruchill, Roosevelt (SZU támogatása, Japán ellen) és Sztálin (szabad kezet kap = közép-kelet Európa szovjet kézen, de Churchill felismeri a szovjet expanziót, ezért gátolja azt és növeli a brit befolyást) (Magyarország 50-50% módosítása 80-20%-ra a szovjetek javára) • SZU célja előbb elérni Németország Ny-i határát, mint USA • 1944-ben a britek megnyitják a nyugati partot normandiai partraszállás (Franciaország és a Benelux államok felszabadultak a német uralom alól) 1944: Kairói

találkozó • Részt vesz Kína • Ázsiai front sorsa • Japán ellen ATLANTI CHARTA || WASHINGTON I-V. || CASABLANCA || KAIRÓ USA & GB közti párbeszédsor + SZU (1943., Teherán) (1941: Irán brit-szovjet megszállás alatt az olaj miatt) 1944: Moszkva: Európa százalékos felosztása 1945: Jaltai csúcs (Livádia palota) • háború ügyéről döntenek, de nem békemű = nem tudják, milyen lehet a béke Eu-ban • Bipolaritás kezdete • Németországnak nincs se békekötéshez, se kapitulációhoz joga • 3 jegyzőkönyv: 1) Nyilatkozat a felszabadított Európáról - 1,5 oldalas politikai álláspont, demokratikus alapokon - minden nemzet szabadon választhat államformát a háború után Chruchill szkeptikus, Roosevelt hisz benne, Sztálin előnyére válik, aláírja amint lehet 2) Japánnal szembeni háború folytatása (USA-nak kedvez) 3) Győztes hatalmak állampolgárainak a hazatéréséről - zárónyilatkozat: ENSZ működésének az alapjai - SZEB

felállítása: megszállt területek ellenőrzése (Magyarországon Voros Ilov) - nincs titkos záradéka - USA-nak fontosabb Japán, mint Európa - Hadielv a rendező elv 3 1945: Potsdami csúcs (Cecílien Hoff palota, Poroszország) • Résztvevők: Roosevelt meghal, helyére Truman kerül, Churchill / Attlee, Sztálin • Össz-Németországgal kötnek békét nincs se német kormányzat, se német állam, csak megszállási övezetek Németország 4 megszállási övezetre való tagolása kollektív bűnösség = aki német, az bűnös (háborús bűnösök megbüntetése) békéhez meg kell teremteni Németországot, de nem sikerül (Németo. ketté válik) • Kárpótlási ügyek kitelepítik a német lakosságot, orosz megszállás alatt: lengyel, cseh, magyar, osztrák Königsberg Oroszországhoz tartozik • Jugoszlávok kiűzik a németeket = nem kell orosz segítség = nem kell behódolniuk Japán nem teljesíti az ultimátumot, ezért atombomba: Hirosima és

Nagasaki - a háborúnak még nincs vége - Magyarország 1947-ben kap béketervezetet - Nem tudják megállapítani az erőviszonyokat = nem alakul ki Európa - Nincs szó nemzetiségi jogokról - Atompatthelyzet SZU atombombája miatt nem képesek a békét együttesen megteremteni, csak a háború van biztosítva 1944: Bretton-Woods-i rendszer • Nyugati világ talpra állítása a cél • Fix, stabil árfolyamrendszer • 3 pillére van: - Nemzetközi valutaalap (IMF) - Világbank - Nemzetközi kereskedelmi szervezet 1947: Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1989: Máltai csúcs Előzménye: Hidegháború kezdete 1947 körül – SZU felbomlása 1989 körül USA – SZU rivalizálása • Szovjet-amerikai találkozó (Gorbacsov-Bush) • Kelet-Európa "békés és demokratikus" átalakulása érdekében Bush nagyvonalú gazdasági segítséget ajánlott a Szovjetuniónak • Későbbi értékelések szerint ekkor ért véget a Szovjetunió

kelet-európai befolyása, amely "Jaltától Máltáig" tartott. - Militarizált béke: minden szinten fegyverkeznek Keleti bolsevizmus – Nyugati szabadságeszme ellentéte Bizalmatlanság: fenyegetettség érzete a politikában Rémület egyensúlya Közép-Kelet Európa • SZU fegyveres túlereje miatt Nyugat nem lép közbe (Truman-doktrína, Marshall-terv) Irán • • 1941: brit-szovjet megszállás alatt (1946-ban SZU kivonul ENSZ miatt) 1945 utáni állapota kérdéses Törökország • SZU igényt tart török területekre Törökország csatlakozik a NATO-hoz 1952-ben 4 Fegyverkezés • Ellentétek jelennek meg • SZU nem egyezik bele, hogy közösen ellenőrizzék az atomfegyvereket Potsdam után nincs, 1947 után pedig nem is lehet ilyen „megállapodási” konferencia 1946: Sztálin beszéde • Szocializmus felsőbbrendű • Ideológiai küzdelmek („III. világháború”) 1946: Chrurchill beszéde – Fulton • Westminster Egyetemen hangzik

el • A világot nem Németország, hanem USA-SZU rivalizálása fogja kettészakítani • Először hangzik el a „vasfüggöny” kifejezés • CÉLJA: USA NE vonuljon ki Európából, mert SZU totalitárius, expanzív, agresszív 1946: Kennan „hosszú távirata” • Kennan moszkvai USA-i diplomata • a távirat 8000 szót tartalmaz • feltartóztatási politikája: egyetlen, amivel meg lehet állítani SZU előrenyomulását (SZU legalapvetőbb diplomáciai célja az expanzió) 1947. március 12 : Truman-doktrína USA külpolitikai CÉLJA: Török és Görögország támogatása Feltartóztatás politikája: • SZU a háború után elnyert demarkációs vonalon belül tartsa befolyását (Eu, Ázsia) • USA elfogadja SZU status quó-ját HIDEGHÁBORÚ KEZDETE USA ellenfele Németország • Kettős feltartóztatási politika 1) SZU befolyását a háború után elnyert demarkációs vonalon belül tartani 2) Németország felemelkedésének megakadályozása

Nyugat-Európa összefogása • SZU veszéllyel szemben • Újraéledő Német veszéllyel szemben 1948: Brüsszeli Öthatalmi Egyezmény Alapja: Truman-doktrína • 1947: Zsdanov „két tábor” elmélete (a „jó” szovjet és a „rossz” orosz harca) • Létrejön a KOMINFORM (1947-1956) - Kommunista Tájékoztató Iroda - Moszkvából irányított kommunista mozgalom - Sztálini konfrontizmus - Európa két táborra szakad • Nyugat-Európai Unió létrehozása (NYEU) 1954-ben - NYEU + Nagy-Britannia - Védelmi szervezet, közös hadsereg nincs, csak kollektív védelem 5 Katonai szervezetek • USA nem hozhat létre USA-n kívül katonai szervezetet Törvénymódosítás • 1948: Vandenberg-határozatok - Békeidőben segítségnyújtási - Regionális szerződések kötése - Kollektív • USA létrehozza a NATO-t (1949. április 4) • SZU: barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket kötnek 1955: SZU javaslatára létrehozzák a Varsói

Szerződést (a közép- és kelet-európai szocialista országok katonai-politikai védelmi szervezete) NATO (Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete) • 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége • a II. világháború után 1949 április 4-én alapították Washingtonban • Székhelye: Brüsszel, Belgium • a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében • Hivatalos nyelvei: angol, francia • A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik eredménye. • Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik • Magyarország – Cseh és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává. A kettészakított Németország • • • • • • • • • • • • • • • • • a hidegháború 1945 májusában Németország

összeomlásával kezdődött és 1989. november 9-én, a berlini fal leomlásával ért véget 1945: Németország elveszítette államiságát és nemzetközi jogi szuverenitását Az új hatalmi vákuumot a második világháború győztesei töltötték ki (USA, SZU, GB, Franciaország) 4-4 megszállási övezetre osztották Németországot és Ausztriát 2 főváros: Berlin, Bécs 1947: Németország és Japán nem írta alá a párizsi békét ezért Németországot 20 milliárd $ jóvátétel fizetésére kötelezték (50%-ban SZU-nak) Megszállási politika: Szövetséges Ellenőrző Tanács (SZET) Morgenthau-terv: megkezdődött az újjáépítés, Németország csak így tudott fizetni Európának Négyhatalmi megszállás az egyes német tartományok eredeti határait követve - USA: Bajorország, Hessen, Baden-Württemberg északi része, Bréma - SZU: Türingia, Szászország, Szász-Anhalt, Brandenburg - GB: Schleswig-Holsten, Hamburg, Alsó-Szászország, Észak-Rajna,

Vesztfália - Franciaország: Saar vidék (a brit és az amerikai zónákból átadva) 1945, Potsdam: szövetségesek lemondanak Németország felosztásáról és megtartják a 4 megszálló övezet egységét. 1948, London: A nagyhatalmi konferencián elhatározták, hogy egy parlamentáris – demokratikus NY-Németország létrehozásával gátat vetnek a nyugati irányú, szovjet terjeszkedésnek 1948: pénzreform, bevezetik a német márkát NSZK (Fővárosa: Bonn) - Legfőbb célja: szuverenitás visszaszerzése NDK (Fővárosa: Kelet Berlin) - Szocialista állam, Németország szovjet megszállási zónájában - Cél: nyugati hatalmakat rávegyék a Berlinből való kivonulásra 1952: Sztálin felajánlotta Németország egyesítését, de a nyugati hatalmak elutasították. 1961 aug. 31 Ny-Berlint műszaki zárral vették körül: BERLINI FAL (Antifasiszta Védősánc) 1989: teljes pénzügyi összeomlás, osztrák-magyar határ, Páneurópai piknik 1990 aug 31: A 2 német

állam egyesülésének szerződése 6 II. világháború után • Nincsen egyértelmű békemű, de békét kötnek: - 1947: Németország - 1951: Ázsia atomfenyegetettség Hidegháború, mint békerendszer • Hidegháború: első globális nemzetközi rendszer • Nincsen írásos nyoma 1947: párizsi béke (Francia külügyminisztérium, Szajna partján) • az olasz béke a mérvadó az azt követő államoknál: Bulgária, Finnország, Magyarország, Románia • nagyhatalmi diktátummal kötik meg • büntető jellegű béke (mint 1918 után) • a háború okozta a károkat a vesztes felek fizetik meg • csökkentik a katonai szuverenitást Területi veszteségek: - Olaszország: - Trieszt, gyarmatok - Bulgária: 1938 előtti határok visszaállítása - Finnország: - Karélia (SZU-hoz csatolják) - Magyarország: - I-II- bécsi döntés, 1938 előtti határok visszaállítása - Románia: - Besszarábia és Bukovina Japán • 1951: USA békét köt Japánnal - 49

ország írja alá (SZU és Kína kivételével) SZU és Japán megoldatlan helyzete Konfliktuskezelés regresszív mintái • A felek érdekelhatárolásra és hatalmi blokkok létrehozására törekednek • Blokkok közötti kapcsolatok minimalizálása ezt követi a kooperatív konfrontáció szakasza Diplomácia • Atomfenyegetettség pszichózisa • CÉL: atomháború elkerülése (ezért nincsen kapcsolat a blokkok között) • A háborús összecsapások mindig a periférián robbannak ki és évekig is elhúzódnak nagyhatalmak nélkül, kompromisszummal zárulnak • USA is hosszútávra rendezkedik be ódzkodik az európai konfliktusokba avatkozástól (Ezért nem avatkozik be az 1956-os forradalomnál Magyarországon) • Felek nyilvános vitája (Marshall-terv, Zsdanov „két tábor” elmélete) • NINCS párbeszéd a blokkok között (atomháború elkerülése miatt) kerülőcsatornák kiépítése, nem diplomáciai alapokon • NEM oldják fel a konfliktusokat,

csak jegelik, eltolják azokat Ázsia • Kína kérdése (részben európai gyarmat) • SZU egységes Kínát akar: - 1946-47: Sanghaj (SZU támogatás) vs. Mao Ce Tung (USA támogatás) - 1949-re dől el a polgárháború („Sanghaj” For Mosa szigetére menekül) létrejön a Kínai Népköztársaság 7 • SZU sikeres atomfegyver-robbantása ha Kína is kommunista, nem kellenek oda szovjet csapatok, ezért azokat Európába összpontosítja • Kína modernizációja csak SZU miatt jöhetett létre (SZU támogatja Kína fejlődését) • USA: két kína politika (doktrína) nem ismeri el, csak Tajvant és For Mosa szigetét • 1950: SZU és Mao Ce Tung-féle Kína szövetsége (szerződéses együttműködés) miatt: SZU megszállja Mandzsúriát - SZU nem tudja Kínát a csatlósává tenni - Sztálin és Mao Ce Tung hosszútávú ázsiai politikája (meg kell valósítani a kommunista hatalmat, Koreát használják kísérletnek) - SZU nem avatkozhat be nyíltan Korea

ügyeibe, ezért Kína küld oda csapatokat - Ha megszerzik Dél-Koreát, el tudják zárni USA politikája elől (SZU támogatja a Koreai háborút) VARSÓI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉT TESZI LEHETŐVÉ (1955) • 1953: békekötés - három éves értelmetlen háború, mert - Koreát újra felosztják - Sztálin halála Két rendszer békés egymás mellett élése • SZU meghatározó politikája • 1956: hivatalos politikai irányelv - támogatni kell a harmadik világ harcát (dekolonizációt) - független államok létrejötte - Európában meg kell őrizni a status quót USA-val szemben - Európán kívül a status quó változtatása (SZU befolyásának növelése: Ázsia, Afrika) „két tábor” elmélet megbukik • SZU területeket enged Törökországnak (aki 1952-ben csatlakozik a NATO-hoz) • Koreai háború után fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek 1955 • szövetséges csapatok kivonása Ausztriából örökös semlegesség • Varsói Szerződés létrejötte

1947 Párizsi szerződés miatt SZU 90 napot kap csapatai kivonására Magyarországról Magyarország belép a Varsói Szerződésbe, hogy SZU itt maradhasson • SZU és NSZK (Adenauer kancellár) felveszik a diplomáciai kapcsolatokat • II. világháborús hadifoglyok kiszabadítása • Moszkva: két német állam koncepcióját támogatja két német nagykövetség: 1) NSZK külpolitikai 2) NDK doktrínák • NSZK Halstein (SZU kivételével) = NDK megszállása csak vele lehet diplomáciai kapcsolata Németországban ő az egyetlen demokratikus állam nem fogadja el az NDK létezését • Moszkva és Belgrád kibékülése (Hruscsov és Tito) - Jugoszláviát nem tudták megszállni a szovjetek Sztálin uralma alatt • Nemzetközi csúcstalálkozók sorozata kezdődik - első négyhatalmi csúcs 1947 után: 1955, Genf USA, SZU, GB és Franciaország között nem születik konkrét egyezmény megteremti USA-SZU kétoldalú tárgyalásainak kezdetét 8 1959: Eisenhower

– Hruscsov (USA) • ENSZ éves közgyűlésére időzítik (mosoly diplomácia) • Camp David-ben zajlik a tárgyalás 1961: J.F Kennedy – Hruscsov (Bécs) • SZU fölénye USA-val szemben (Szputnyik, első holdrakéta, Gagarin a világűrben) • SZU rövidre zárja a frontvonalat (erőfölény van előtérben), mert A TALÁLKOZÓ NEM JÁRT SIKERREL Berlini fal felépülése Hruscsov-féle Berlini-ultimátum - demilitarizált város - SZU-USA-német irányítással ha nem sikerül, Hruscsov átadja az utakat az NDK-nak (az átadás nem valósul meg) Japán • 1951. szept 8: japán különbéke szerződés - fejezetei (béke, terület, biztonság, politikai rendelkezések, igények és javak, viták békés rendezése, zárórendelkezések) - 49 állam írta alá - Jóvátételi és kártérítési egyezmények 12 ázsiai állammal - Szovjetunió-japán hadiállapot megszüntetése és közös kereskedelmi kapcsolatok - Elhatározzák, hogy együttműködnek a

szövetségesekkel a közös jólétük érdekében - Japán felvétele az Egyesült Nemzetek tagjaihoz • Modernizálás: - Mucuhito császár (felszámolta az elavult anarchikus feudális rendszert) - Felvilágosult kormányzat létrehozása - Japán ezután soha nem rendezi a nemzetközi konfliktusokat háborús úton • Világháború után gazdasági káosz - a pénzügyeket rendbe kell tenni (dollár/jen árfolyam meghatározása) - 60-as évektől megindult az autók gyártása és exportja, az elektronikai ipar felfutása - A hatvanas évek végére a japán társadalom tipikusan fogyasztói társadalommá vált A két Korea • Előzmény - Korea a második világháború végén felszabadult a japán megszállás alól és az ENSZ határozata alapján Koreát a 38. északi szélességi fok mentén kettéosztották: 1) egy északi szovjet megszállási 2) és egy déli amerikai zónára • Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaság hajlandó volt segíteni

Észak-Koreának Szovjetunió Sztálin vezetésével engedélyt adott dél megszállására (a koreai háború, a hidegháború első komolyabb konfliktusa) • A koreai háború (1950 – 1953) - Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) – Kína és SZU támogatás - Koreai Köztársaság (Dél-Korea) – USA támogatás - CÉL: A kettészakadt ország újraegyesítése • 1951: a frontvonalak – nagyjából az eredeti határvonalnál – megmerevedtek • Nehru képviselte India javaslatára béketárgyalások kezdődtek (a harc tovább folytatódott) • A két Korea 1953-ban tűzszünetet kötött, amely a határvonalat újra a 38. szélességi foknál rögzítette, de azóta sem írtak alá kétoldalú békeszerződést. (Technikailag tehát a két ország jelenleg is hadban áll egymással) 9 A kubai rakétaválság (1962. október 14 – 28) • a hidegháború „legforróbb” pontja, • a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti

katonapolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt • A hidegháborús fegyverkezési verseny keretében az Egyesült Államok a szovjeteket fenyegető rakétákat telepített Nagy-Britannia, Olaszország és Törökország területére. • Hruscsov vezetése alatt a szovjet kormány egyre inkább militarista beállítottságú lett az új Kennedy-kormány politikája és fegyverkezési programja miatt • A szovjetek rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákra szerelt atomfegyvereket telepítettek a Fidel Castro vezetése alatt álló Kubába, mindössze kétszáz kilométerre a floridai partoktól, mert: 1) egyrészt meg kívánták védeni az új kommunista országot egy amerikai vagy amerikaiak által támogatott újabb inváziótól, 2) másrészt a hatalmi egyensúlyon kívántak változtatni azzal, hogy amerikai városokat a szovjet rakéták hatótávolságán belülre hozzák. • Hruscsov tudta, hogy a szovjetek hátrányban

vannak az amerikaiakkal szemben, igyekezett megbékíteni a Fehér Házat. „a kubai rakéták elrettentő szerepet töltenek be, a Szovjetunió szándékai békések” • A szovjetek visszavonják a rakétákat, ha: 1) az Egyesült Államok nem rohanja le Kubát és nem is támogat semmiféle inváziót. 2) visszavonja a törökországi rakétákat Kennedy a közvélemény előtt elfogadta az elsőt Robert Kennedy-t átküldte a szovjet nagykövetségre, hogy ott titokban elfogadja a másodikat is • November 20-án Kennedy feloldotta Kuba „karanténját”. Kubai rakétaválság • 1961, Kennedy, USA elnöke • „párbeszéd” kialakítása a külpolitikában (kooperatív konfrontáció) diplomáciai és katonai eszköztár fejlesztése (felderítés) titkosszolgálat és fegyverfejlesztés • Űrverseny (Szputnyik) El Nem Kötelezettek Mozgalma • Hidegháború hozta létre • Pancsa Sila (5 elv) - Nehru - Csou En- laj dolgozza ki saját diplomáciai kapcsolatok

kiépítésére hozták létre markáns Amerika-ellenesség jellemzi 1955: Bandungi konferencia • Nehru, Csou En-laj és Nasser, egyiptomi vezető • 29 ország (23 ázsia + 6 afrikai, de számunk növekszik) • Új alapok a nemzetközi kapcsolatokban • Gyarmati rendszer ellen szólalnak fel - következményeit bírálják - ellenzik a gyarmati háborúkat • Alapelvek: 1) békés egymás mellett élés 2) egymás belügyeibe be nem avatkozás elve 3) hidegháborús blokkok közötti megbékélés 4) nukleáris verseny befejezése 10 Tito Marshall (Jugoszlávia) is csatlakozik 1961: Belgrádi konferencia • nemzetközi mozgalommá épül ki • alapdokumentum létrehozása • csatlakozási kritériumok • felszabadítási mozgalmak támogatása további tárgyalások követik bipoláris rendszer felbomlása után a mozgalom értelmét veszti, de még fennáll Észak – Dél ellentéte kerül előtérbe USA külpolitikája a Hidegháború alatt • II. világháború

után Roosevelt kivonja csapatait Európából Roosevelt után Truman nem ért egyet ezzel • Truman: - felismeri a SZU általi fenyegetettséget - kialakítja a bipolaritást - feltartóztatási politikája SZU felé = a „féken tartás elve” • 1947: Truman-elv - elfogadja a jelen politikai helyzetet - eddig és ne tovább - USA-nak korlátozott mozgástér • USA aktív stratégiai programja - SZU atomfegyvere - Kínai Kommunista Állam globális felelősségvállalás (USA-nak fel kell lépnie a kommunizmus megállításának megfékezése érdekében) katonailag is beleavatkozhat (HAGYOMÁNYOS ESZKÖZÖKKEL ÉS NEM TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREKKEL) • Kettős célrendszer 1) hagyományos fegyverek fejlesztése 2) atomfegyverzés / hi-tech fejlesztés (elrettentésképpen) 1 év alatt USA hadikiadás 4X • USA beavatkozásának oka: a koreai háború - USA-t többször is visszaverik - USA kivonja csapatait Európából Ny-Német béke - USA – német kapcsolat

(Brit-francia ellenzés) újra USA csapatok Európában • Domino – elmélet - SZU térnyerésével kapcsolatos elmélet (ha az első ledől ) - Dél-Kelet Ázsiára alkalmazza Eisenhower - Feltartóztatás + elrettentés politikája - Sztálin halála után „változnak a szelek” • Csúcstalálkozók pedzegetése (Eisenhower) – (Hruscsov, Kennedy NINCS eredménye) • 1956: ikerválság - Európában (1956-os forradalom miatt) - Észak – Afrikában (Szuezi konfliktus miatt) tovább mozdítja USA szerepvállalását: - arab szövetségesek is kellenek - katonai szövetségesek (Közel- Keleten) fejlesztés, majd katonai szövetségi rendszer létrehozása - világpolitikai alközpontok létrehozása SZU körbezárására: NATO: európai központja, Brüsszel SZU ANZUS: Csendes-óceán déli része, visszaszorul CENTO SEATO: DélKelet Ázsia, az Eurázsiai 1943-ban Spykman geopolitikus létrehozta már ezt az ideológiát CENTO (Baghdadi paktum): Keletre koncentrál

magterületre „békítési félhold” 11 Détante – időszaka • Enyhülési politika • Fegyverkezés körüli kérdéssor: 1) nukleáris paritás (mindenki egyenlő) 2) fegyverkorlátozás 3) fegyvercsökkentés • 1953: „atom a békéért” program • 1955: „nyitott égbolt” program nem tárgyalják - ellenőrzött módon kerüljenek fel a fegyverek USA első rakétaelhárító rendszere (Sentinel) első felderítő műhold (Discoverer) • multilateriális tárgyalások kezdete: - 1964: Kína is atomhatalom - Izrael is 1959: Antarktisz, 1967: Latin – Amerika nem nukleáris kísérlet • 1963: Kennedy békebeszéde - SZU-ban is közlik - Washington – Moszkva forródrót (közvetlen, bizalmas kommunikáció) ÖNKORLÁTOZÓ EGYEZMÉNYEK MEGHATÁROZZÁK AZ IDŐSZAKOT - 1963: Atomcsend – egyezmény fegyverzet ellenőrzése és korlátozási egyezmény nem írja alá: India, Pakisztán és Izrael - 1968: Atomsorompó saját atomarzenálból NEM adnak 3.

országnak tárgyalások az atomarzenál csökkentéséről • Háborús konfliktusok miatt nem tárgyalnak a fegyverzetcsökkentésről: - prágai forradalom - kínai válság - Kína – SZU határkérdése - SZU megszállja Afganisztánt gazdasági érvek miatt van enyhülés Európai változások • De Gaulle-i Franciaország nagyhatalmi törekvései enyhülés miatt rugalmas politika Kelet és Nyugat között, ehhez atomfegyver kell - diplomáciai kapcsolatok Ázsiával elismeri a Kínai Államot - idegen csapatok (USA, NATO) miatt elhatárolódik (1966: kilép a NATO-ból) - francia – német összefogás USA ellen De Gaulle és Adenauer, az NSZK első kancellárja német kettős államiság felszámolása • 1963: Elyseé szerződés - összehangolt francia-német külpolitika - Európa magva - Adenauer tudja, hogy a franciák létre akarnak hozni egy USA-elleni tömböt, ezért beilleszt a szerződés előszavába egy német bekezdést, amely erősíti az Euroatlanti

Szerződéshez való közeledést • 1968: „prágai tavasz” - Bevonul Prágába 700. 000 fő katonaság a Varsói Szerződés országaiból - beavatkozás augusztus 20-án a felvidéki városok azt hiszik visszacsatolják őket Magyarországhoz - Albánia, Románia nem vesz részt 12 1968: Brezsnyev- doktrína • korlátozott szuverenitás elve • SZU országainak szuverenitása a szocialista érdekszféra sértéséig terjed sérelem kritikus: fegyverrel is leverhetik • Kína – SZU viszony megromlik 1969: Nixon – Kissinger • 1975-ig: tárgyalásos együttműködés időszaka - kelet-nyugati konfliktusok feszültségének csökkentése - status quó alapján járnak el - gazdaság miatt a katonai versengés a háttérbe szorul • paritásos patthelyzet - stratégiai egyensúly a két nagyhatalom között SZU haditechnika fejlődése (rakéta, űrverseny) - legyőzi USA-t - megjelennek az interkontinentális rakéták - fejlesztik a hadiflottát stabilitás

feloldására kell a párbeszéd (Kínai helyzet is a párbeszéd felé tolja SZU-t SZU nyit az USA felé) 1969: SALT I. • stratégiai fegyverkorlátozási szerződés - Találkozók: Helsinki, Bécs, Genf • 1972-ben írják alá Moszkvában (Nixon-Brezsnyev csúcs) • Két részből áll: 1) korlátozza a ballisztikus rakétaelhárító rendszereket 2) korlátozza a ballisztikus rakéták számát (amennyi most van, többet NEM) • 5 évre kötik SZU és USA ünnepélyes nyilatkozata az akár gazdasági együttműködés alapelveiről - diplomáciai feltételek rögzítése - mindkét fél fenntartja a status quót - USA elfogadja Európa kettéosztottságát lemond az erőszak alkalmazásáról - SZU kifizeti USA-nak a II. világháborús adósságát Kelet- Európai országok eladósodásának kezdete 1971 után: USA-SZU keresztszerződés • Nyílt tengeri összeütközések elkerülése • Nukleáris balesetek miatti atomháborús fenyegetettség csökkentése 1974:

Ford-Brezsnyev csúcs (Nixon utáni elnök: Ford) • Stratégiai fegyverek korlátozása (nukleáris fegyverekre is kiterjed) 1979: SALT II. • Nem lép életbe, mert: - SZU bevonul Afganisztánba - USA nem ratifikálja (tálib támogatás) 1973: EBEÉ EBESZ • 33 európai ország + USA + Kanada alapítja meg • Multilateriális tárgyalások (Helsinki, Genf) • 3 kosár 1) Biztonság és együttműködés 2) Gazdasági, tudományos, környezetvédelmi együttműködés 3) Emberi jogok • 1975-ben írják alá Helsinkiben a Helsinki csúcson résztvevő országok • Helsinki alapelvek (10 db) 13 A vietnámi válság Vietnámi háború = második indokínai háború (1957–1975) amerikai katonai beavatkozás (1959–1973) • A háború alapvetően Vietnam újraegyesítéséért folyt: - Észak-Vietnam (Kína és a SZU támogatás) - Dél-Vietnam (USA támogatás) • A szárazföldi hadműveletek Dél-Vietnamban, továbbá Kambodzsa és Laosz határán • Légi csata

Észak-Vietnam felett • Baloldali békemozgalmak megerősödése, háborús kudarcok miatt USA kivonul Dél-Vietnam ereje megtört, • 1975: Észak –Vietnam elfoglalta a déli fővárost • 1976: a két ország Vietnami Szocialista Köztársaság néven hivatalosan is egyesült • A harcok során becslések szerint 3-5 millió vietnami halt meg, illetve 58 000 amerikai vesztette életét. Ping-pong diplomácia • Kína és USA elhidegülési politikája • 1949: kommunista hatalomátvétel Kínában • 1954: Genfi konferencia (USA-Kína küldötte kezet sem fognak) • Kennedy halála után Nixon új külpolitikája - lehetőséget kell keresni a párbeszédre enyhülés - USA és a többi nagyhatalom kapcsolata • Kína és SZU ellentéte területi viták Kína és SZU jobban tart egymástól, mint ők ketten USA-tól oszd meg és uralkodj! „ellenségem ellensége a barátom” • • • USA nem tiltja meg állampolgárainak Kínába utazását USA beengedi a kínai

termékeket 1969: Nixon bejelenti állásfoglalását - július 24. : Holdra szállásból hazatérnek az USA asztronautái - előny SZU űrversenyével szemben nemzeti érdekekre fog alapozni • Nixon-doktrína (Kissinger dolgozza ki) • 1971: Japán asztalitenisz VB - Kínai villámlátogatás a VB tagjainak - Mao Ce-Tung megtiltja játékosainak, hogy a rendezvényen kívül tali az USA-val egy kínai sportoló semmibe veszi, szállást és ajándékot ad USA játékosának sportdiplomáciailag megtört a jég • 1972: Nixon és Kissinger Kínában - Váratlan látogatás - Megindulnak az első párbeszédek - USA elhatárolódik Tajvantól eddigi „két kína” politikáját felülvizsgálja USA Tajvan nem lép be az ENSZ-be, helyére Kína kerül • 1973: USA és Kína szerződéses viszonya - szembenállás vége - világhatalmi törekvések leverése, ellenállása - USA gazdasága megrobban (olajválság miatt) • 1979: hivatalos kapcsolatok felvétele (Jimmy Carter

elnök) 14 • 1980-as évek: Reagan-korszak - gazdasági és műszaki egyezmények atomenergia békés felhasználása SZU felülbírálná: 1979: afgán puccskísérletet - SZU támogatás - Stratégiai útvonal az olajhoz Iránban hatalomváltás (ajjatollah) USA nem adhatja fel a térséget / veszélyeztetik USA térnyerését 1 millió SZU katona harcol Afganisztánban USA támogatja Tálibok megerősödése / USA mai napig ellenük harcol 2 év alatt 14. 000 SZU katona vesztette életét • 1982: ENSZ közgyűlése - elítéli SZU bevonulását (ellentétes Helsinkivel) - vonuljon ki Afganisztánból, ha nem RETORZIÓK 1988-ban kezdik meg 1) USA leállítja gabonaexportját SZU-nak - SZU nem tudja ellátni magát mezőgazdaságilag 2) hi-tech embargó 3) USA bojkottálja az 1980-as Moszkvai olimpiát Kishidegháború miatt: - megváltozik USA nukleáris stratégiája - pontosan behatárolt, irányított atomcsapás USA nem írja alá a SALT II.-t USA nem adhatja fel

ázsiai területeit - több katona kell - Carter USA elnök fegyverkezési politikája (Carter-doktrína) kőolaj tartalék USA akár fegyverrel is szabadon tarthatja a Perzsa-öbölt (akadályozása esetén fegyveres visszaverés) • 1979-1980: NATO kettős határozata - SZU agresszor, béke megsértése - Saját biztonságunk biztosítása rakéták SZU közvetlen közelében (fegyvercsökkentés, ha SZU feladja politikáját) - SZU nem vonul ki Afganisztánból neokonzervatív külpolitikai válasz: - Ronald Regan & Margaret Thatcher • USA offenzív, globális külpolitikája (katonapolitika fontos!) 15 • SZU-USA között nincs találkozó - helyette USA-Kína találkozók kezdődnek • Reagan SZU - Kettős nulla határozata (ha SZU eltünteti a közeli-hatótávolságú rakétáit, cserébe a NATO nem hajtja végre a határozatot) megkezdik Európa rakétatelepítését (1983-ra fejezik be) ballisztikus védelmi rendszer kiépítése (lézertechnika fejlődése)

• 1984: flottatámaszpontok növelése SZU körül (Kenya, Szomália, Egyiptom) • 1986: Csernobil Reagan doktrína • Neokonzervativizmus + Wilsoni szabadságjog + Truman feltartóztatási politikája • CÉL: kommunista-ellenes erők segítése • 1984-’85: hatalmi válság rendeződik SZU-ban - Gorbacsov veszi át a politikát nincs kiút: SZU gazdasága a padlón fegyverkezés leállítása - USA űrpajzsa, stratégiai egyenlőség felborul - SZU mindenképpen lemarad - Gazdaságilag kell stabilizálni - SZU-t nem lehet megreformálni csak liberális eszközökkel • 1985: Genf - USA-SZU találkozó - Fegyverzetcsökkentés - SZU elfogadja a kettős nulla megoldást 1991-ig befejezik (leszerelik SZU és Európa rakétáit) • START tárgyalássorozat - hadászati atomfegyverzet csökkentéséről 1/3-át semmisítik meg - 1991-ben írja alá Bush és Gorbacsov • 1988: SZU kivonul Afganisztánból - ENSZ Közgyűlésén Gorbacsov bejelenti, hogy - 1 millió fő

haderő - Be kell jelenteni a hadgyakorlatokat • Titkos diplomácia indul meg - 1989: SZU kivonul a gyarmati területekről (Ázsia, Észak-Afrika) SZU önként feladja globális politikáját (mindkét fél számára elfogadható megállapodásokat kötnek) • 1989: Máltai találkozó - Bush és Gorbacsov - USA újraindítja a mezőgazdasági exportját SZU-nak cserébe: - SZU nem akadályozza Közép-Kelet Európát a hatalmi átrendeződésben (nem avatkozik bele) SZU nem akadályozza Németország újraegyesítését 16