Sports | Studies, essays, thesises » Győri Mária - A lovassport jelenlegi helyzete és népszerűsítésének lehetőségei a budapesti lakosság körében

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kereskedelem és Marketing Szak Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány A LOVASSPORT JELENLEGI HELYZETE ÉS NÉPSZERŰSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BUDAPESTI LAKOSSÁG KÖRÉBEN Készítette: Győri Mária Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS 4 A SPORT DEFINIÁLÁSA 5 SPORTOLÁSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON 7 A FIATALOK, MINT CÉLCSOPORT 8 KIK TARTOZNAK VALÓJÁBAN A FIATALOK CÉLCSOPORTJÁBA? A FIATALOK JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGAI „AZ ÁLLANDÓ ELÉRHETŐSÉG MINDENEK FELETT” EGY KIS LOVAS TÖRTÉNELEM A LÓ HÁZIASÍTÁSA LOVASSPORTOK Díjlovaglás Díjugratás Lovastusa/Military KUTATÁSI TERV A KUTATÁS CÉLJA – A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA A KUTATÁS TARTALMA, FŐ TÉMAKÖREI, A KUTATÁSI MÓDSZER 8 10 11 14 14 14 16 17 17 18 18 18 KÉRDŐÍVSZERKESZTÉS 21 TEREPMUNKA 22 ADATELEMZÉS, ÉRTELMEZÉS 24 ELŐZETES PIACI

FELMÉRÉS „Társas környezet és sportfogyasztás” és az „Ifjúság2008 Gyorsjelentés” tanulmányozása „Nemzeti Lovas Program” OTP Lovas Világkupa Gondolatok a Magyar Lovas Szövetség új elnökétől A ló és a gyermeknevelés PRIMER KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ EREDMÉNYEK Mélyinterjúk A kérdőíves, kvantitatív kutatás eredményei 24 24 27 28 30 31 36 36 42 ÖSSZEFOGLALÁS 58 ÁBRAJEGYZÉK 61 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 61 IRODALOMJEGYZÉK 62 MELLÉKLET 63 AZ ELEMZÉSBŐL KIMARADT ÁBRÁK ÉS DIAGRAMOK MÉLYINTERJÚ VÁZLAT (NEM LOVASOK RÉSZÉRE) MÉLYINTERJÚ VÁZLAT (LOVASOK RÉSZÉRE) KÉRDŐÍVVÁZLAT (NEM LOVASOK RÉSZÉRE) KÉRDŐÍVVÁZLAT (LOVASOK RÉSZÉRE) 63 70 72 75 80 3 http://www.doksihu „Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, s emberré a ló!” /Jókai Mór/ Bevezetés Az általam választott és feldolgozni kívánt téma a sportok világa, azon belül is lovassportok jelenlegi helyzete és népszerűsítésének

lehetőségei a budapesti lakosság körében. Ezen területet több okból kifolyólag választottam. Egy részről úgy gondolom, hogy mindenképpen foglalkozni kell a mai emberek sportolási szokásaival, sportkultúrájával. Hiszen a mai felgyorsult világban - ahol az emberek folyton csak rohannak, minden idejük be van táblázva és szinte a legszűkebb családi körrel sem tudnak eleget törődni, foglalkozni – egyre kevesebb idő jut a testmozgásra, testedzésre is. Ezen jelenséghez pedig az esetek döntő többségében még társul egy egészségtelen táplálkozás, egy egészségtelen életvitel is. Majd pedig mindezek hatására az egyének egyre edzetlenebbé, egyre fáradékonyabbá és egyre elhízottabbá válnak, ez pedig köztudottan nem tesz jót az egészségnek, nagyon megterheli az illető szervezetét és különböző, nem kívánatos „mellékhatásokkal”, szövődményekkel is járhat. Például a túlzott elhízással együtt járnak olyan

“társult rizikófaktorok” mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas vérzsírszint. Mindez a megfelelő mennyiségű és minőségű testedzéssel és táplálkozási szokások változtatásával, a legtöbb esetben megelőzhető, kontrolálható lenne. Címválasztásom további okaként az említhető, hogy több szempontból kifolyólag is nagyon közel áll hozzám ez a téma. Először is azért, mert én magam is rendszeresen kiveszem a részem lovassporton belül, nem versenyszerűen, de aktív sportolóként. Ebből kifolyólag nagy érdeklődéssel fogadom és kíváncsian várom a lovasok és nem lovasok körében kialakult képzeteket, gondolatokat, esetleges újításokat, módosításokat ezen sport világával kapcsolatban. Én is úgy gondolom és úgy látom, hogy ezen sporttípusnak még sok nehézséget kell leküzdenie és még több hiányosságot kell orvosolnia, megoldania ahhoz, hogy a jövőben a jelenlegitől hatékonyabban működhessen és

szélesebb körökben válhasson közkedveltté, főleg a gyermekek körében, hiszen a ló közelsége nemcsak egy sportolási lehetőséggel szolgál, hanem több lelki problémára is megoldást jelenthet. Továbbá jövőbeni terveim között szerepel, hogy a főiskola elvégzését követően egy lovas turisztikai egységet hozzak létre és üzemeltessek. Ezen célkitűzésem megalapozásához és alátámasztásához úgy gondolom, hogy elengedhetetlen egy ilyen szélesebb körű, a lovassportok témakörét átfogó elemzés, mellyel felmérhetem saját akadályaimat és lehetőségeimet a piacra való bejutásra. 4 http://www.doksihu A sport definiálása Mint már azt a korábbiakban említettem ebben az alfejezetben egy kicsit részletesebben kívánok foglalkozni a „sport”mint szó meghatározásával, miután azzal kellett szembesülnöm, hogy ez egyáltalán nem is olyan egyszerű feladat, mint ahogy az első ránézésre tűnhet. Minél inkább igyekeztem

rátalálni a leghelyénvalóbb, legátfogóbb definícióra, annál inkább rádöbbentem, hogy egy ilyen egyszerű szó milyen széles jelentéstartalmat hordoz magában és milyen nagy jelentésváltozáson ment át a történelmi korszakok folyamán. Mint azt tudjuk a sportnak más és más volt a jelentősége a különböző korokban. Még az emberiség kezdetekor az őskorban, elődeink azért sportoltak, azért edzették magukat, hogy a táplálékszerzést megkönnyítsék valamint, hogy fizikai erőnlétük növelésével, nagyobb eséllyel éljék túl azon idők viszontagságait. Majd az ókorban az Olimpiai Játékok megteremtésével lefektették a sport szervezett és szabályozott kereteit, átformálva ezzel a szó korábbi jelentéstartalmát. Ekkor már az emberek az élvezetért, sikerért, győzelemért, szórakoztatásért és megbecsülésért sportoltak. Ez már nagyban hasonlíthat mindahhoz, amit ma sokan sportnak neveznek, de mégis felfedezhetők

különbségek az ókori és a modern kor sportkultúrája között. Elias „A sport eredete, mint szociológiai probléma” (1971, In:1998) című tanulmányában – például - a modern sportot teljesen új jelenségként definiálja. Véleménye szerint megváltoztak a szabályok, a játékosok megítélése és szerepe, a résztvevők teljesítménye, valamint a „fair play”megjelenése is a modern kor szülöttje. Tehát mindezek alapján elmondható, hogy a sport is együtt civilizálódott az emberiséggel és manapság a leggyakrabban használt és legismertebb meghatározása a már korábban is említett, az Európai Sport Charta 2. cikkelye (1993) által megfogalmazott definíció, mely szerint: „ Sportnak számít minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai jól-lét és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken való eredmények elérése

céljából.” A sporton belül azonban különböző sportkategóriákat különböztethetünk meg, melyek a következők1: 1 • Szabadidősport • Tömegsport Neulinger Ágnes : Társas környezet és sportfogyasztás 5 http://www.doksihu • Versenysport • Élsport • Látványsport • Professzionális sport • Hivatásos sport • Elit sport Mindezek vizsgálata során azt állapíthatjuk meg, hogy ugyan azt nem mondhatjuk, hogy az egyes kategóriák közözött nincsen semmiféle átfedés, nincsen semmiféle közös vonás, de különbséget kell tenni közöttük. Neulinger Ágnes tanulmányában először is – például – két halmazra bontja a fent felsorolt sportkategóriákat. Véleménye szerint az első csoportba a látványsport, professzionális sport, hivatásos sport és az elit sport sorolható, mely esetekben a sportoló felek professzionálisan, munkaszerűen vesznek részt, a nézők pedig passzívan követik nyomon az

eseményeket. A második csoportba a szabadidősport, tömegsport sorolható. Ebben az esetben a résztvevő felek a kikapcsolódást és a szabadidő eltöltésének egy módját keresik a sportban. Az első és a második halmaz metszetében pedig a versenysport és az élsport található, mivel ezek mind hivatásszerűen, mind pedig szabadidős tevékenységként űzhetők. De ezen a csoportosításon kívül az egyes sportkategóriák mind más és más tartalmat hordoznak magukban. • „A professzionális és a hivatásos sport a hivatásszerűen, szerződéses jogviszony keretében folytatott sporttevékenység.” (sporttörvény) • A látványsport esetében a sportolók hivatásszerűen sportolnak és maga a sportág szórakoztató, - mint az a nevében is benne van - látványos, jól értékesíthető. • „A versenysport a sportszövetség, sportági szakszövetség által szervezett versenyrendszer keretében végzett

sporttevékenység.”(sporttörvény) • „A tömegsport magán viseli a felülről kezdeményezett jelleget, ahol a cél a népesség nagy hányadának a megmozgatása, a közösségformálás volt.”(Kozma - Nagy (2002)) • „A szabadidősport olyan sporttevékenységet jelent, amelyet a szabadidőnkben kikapcsolódás, felfrissülés illetve egészségünk óvása, teljesítőképességünk megőrzése vagy növelése céljából végzünk.”(Kovács, 2002) 6 http://www.doksihu Sportolási szokások Magyarországon2 Annak ellenére, hogy a kutatásom célcsoportját majd a fiatal lakosság fogja képviselni, és velük fogok a későbbiek folyamán részletesebben foglalkozni, úgy gondolom, hogy a magyarországi felnőtt lakosság sportfogyasztási szokásainak bemutatása sem maradhat ki tanulmányomból, hiszen az ő szokásaik nagyban befolyásolhatják, alakíthatják a felnövekvő nemzedék sportkultúráját. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet

2000 novemberében készített egy felmérést és ennek alapján megállapították, hogy sajnos az emberek jelentős részének nem a sporttevékenységben való aktív részvétel, hanem inkább a televíziózás jelenti az igazi szórakozást. Csupán a megkérdezettek 9%-á érzi úgy, hogy számára a sport jelenti az igazi kikapcsolódást. 2003-ban a Sonda Ipsos is készített ebben a témában egy kutatást. Az általuk megkérdezettek csupán 22%-a végzett valamilyen sporttevékenységet az elmúl egy hónapban és 49%-a a válaszadóiknak állításuk szerint még soha nem sportolt. A kutatás alapján a legnépszerűbb sportágak a magyarországi lakosság körében a kerékpározás, labdarúgás, otthoni edzőgépek használata, tornázás, kocogás, futás, úszás és a fitness. Arra a kérdésre, hogy miért sportolnak a legtöbben a következő válaszokat adták: • a jó kondíció megőrzése miatt • azért, hogy kikapcsolódjanak, pihenjenek • azért

mert szeretnek testmozgást végezni • azért, hogy javítsák fizikai teljesítőképességüket • azért, hogy levezessék a stresszt Neulinger Ágnes kutatása során fény derült arra is, hogy a sporttípus megválasztásakor fontos szempont, hogy „a sportolási lehetőség minél könnyebben és egyszerűbben elérhető legyen”, ugyanis az emberek többsége úgy gondolja, hogy hogyha már erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy sportoljon, akkor ne kelljen már azért is különösebben megküzdenie, hogy eljusson a testedzés helyszínéig. A sportolás időpontját több dolog is befolyásolja, ilyen például, hogy milyen az adott személy csalási állapota – tehát, hogy házas, vagy egyedül él; hogy vannak gyermekei vagy nincsenek -, valamint, hogy dolgozik-e az illetőnek vagy nem. Az aktívan dolgozókra inkább az 2 Neulinger Ágnes : Társas környezet és sportfogyasztás 7 http://www.doksihu jellemző, hogy vagy a munka előtte- vagy a

munka utáni időszakban, vagy hétvégén edzenek, az inaktívak pedig inkább a nap folyamán sportolnak. Végül pedig a kutatásból az is kiderült, hogy a nők körében az aerobik, torna a népszerű edzésforma, míg a férfiaknál inkább a labdarúgás és a testépítés. Ezek után pedig áttérnék az általam választott célcsoport a fiatalok jellemzésére. A fiatalok, mint célcsoport3 Kik tartoznak valójában a fiatalok célcsoportjába? A fiatalokat, mint célcsoportot elég nehéz meghatározni, nehéz a határaikat megszabni, annak ellenére, hogy nem egy figyelmen kívül hagyható társadalmi szegmensről van szó. A behatárolást leginkább az nehezíti, hogy majdnem minden irodalom és publikáció máshogy vizsgálja, és máshogy definiálja ezt a csoportot. Több lehatárolási módszer is létezik, melyek különböző módszereket és különböző szemszögök vizsgálatát ajánlják az általam választott célcsoport tagjainak meghatározására. Az

első ilyen az életkor szerinti lehatárolás, mely ugyan nem a legpontosabb módszer, de nagy megbízhatóság mellett használható. Ennek pedig két fő magyarázata van, az egyik az, hogy az életkorral összefüggésben több olyan esemény is bekövetkezik nagy valószínűséggel, ami az adott célcsoport tagjaira jellemző, továbbá az életkor előrehaladtával a környezet is másként fog tekinteni, másként fog hozzáállni a fiatalhoz, egyre inkább befogadják a felnőtt körökbe. Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden gyermek más és más ütemben fejlődik, máskor érik el az érett kort. Így ez a fajta lehatárolás önmagában nem biztos, hogy pontos képet ad a fiatalok csoportjáról. Egy másik módszer, a biológiai megközelítés szempontjából azt nevezzük fiatalnak, aki már elérte az érett, pubertás kort. A korcsoport kezdete így úgymond könnyen meghatározható, de hogy meddig tart ez a korosztály azt már nehezebb

megmondani. Ebben az esetben ezt úgy határozták meg, hogy amikor a pubertás kort jellemző nagy testi változások lezajlottak és egy nyugalmi állapot áll be a szervezetben, akkor válnak a fiatalok felnőtté. Tehát a biológiai közelítés szerint a hátárok a 12-14 éves fiatalokkal kezdődnek és a 18-22 évesekkel végződnek. 3 Dr. Törőcsik Mária: Fogyasztói Magatartástrendek, KJK-KERSZÖV- Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Bp2003 8 http://www.doksihu A pszichológiai lehatárolás szerint a fiatalság egy olyan testi, lelki, érzelmi, értelmi, szociális változásokat magába foglaló korosztály, amit nem könnyű sem megélni, sem pedig megérteni. Pszichológiai szempontból a korcsoport behatárolására a szubjektív életkor lenne a meghatározó, ami azt jelenti, hogy mindenki annyi éves amennyinek érzi magát, tehát addig fiatal valaki, amíg a személy azt úgy éli meg, úgy gondolja. A fiatalság lezárulását valamilyen jelentős történéshez

köti, ilyen lehet például a párkapcsolat kialakulása, elköltözés, munkavállalás stb. Szociológiai szempontból egy átmeneti életszakaszról van szó, mely olyan speciális jegyekkel rendelkezik, ami önálló jelleggel látja el ezt az életcsoportot, és amelyikre egyre inkább az a jellemző, hogy a határai kitolódnak. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a gyerekek egyre korábban lépnek be a pubertás korba, másrészt egyre tovább szeretnék megőrizni ezt az állapotot és egyre tovább szeretnének fiatalok maradni, minél kevesebb felelősséget vállalni. A szociológiai szempont szerinti vizsgálódás is a pubertás kor kezdetét tekinti a fiatalság alsó határának, a végét pedig az első diploma, az első szakma megszerzésének – 24-25 évtulajdonítják. Végül, de nem utolsó sorban, a jogi szempontok szerinti határokat is figyelembe kell venni a korcsoport meghatározásakor. Mindezeket megvizsgálva és figyelembe véve alsó határnak a 15-éves

korosztály tekinthető. Egyrészről azért mert nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a társadalmi normát, miszerint az általános iskolások még gyermekek, így csak a gimnáziumi tanulmányok megkezdésével kezdik el őket érettebbként megítélni. Továbbá az is fontos szempont, hogy a statisztikai évkönyvek adatbázisaiban is több adat áll rendelkezésre a 15-19 és a 20-24 éves korosztályról, mint a 12évesekről. A fiatal korosztály felső határának pedig a 24éveseket tekintjük, ennek pedig szintén több oka is van. Először is ez az az életkor, amikor a fiatal önállóvá válik, vagy legalább is elindul az önállóvá válás útján, másodsorban ez az első gyermekvállalás időszaka – a 2000-es adatok alapján – és végül itt is fontos szempont az adatok jobb kezelhetősége, tehát, hogy bőségesebb statisztikai adatok állnak rendelkezésre erről a korosztályról. A fiatalokat, mint célcsoportot tehát több okból kifolyólag is

érdemes különálló szegmensként kezelni ezek pedig a következők: • mivel a fiatalok többsége már önállóan is vásárol ezért bizonyos termékek és szolgáltatások esetében ők képviselik a fő célcsoportot • befolyással lehetnek a család és ismerőseik vásárlásaira 9 http://www.doksihu • nem szabad elfelejteni ők képviselik a jövő vásárlóerejét, így a későbbi eredményesség érdekében már most meg kell őket ragadni, csakúgy, mint a potenciális vásárlókat • ők a fiatalság-eszménykép megtestesítői az idősebbek számára, így „véleményvezér”szerepet is betölthetnek – például az idősebbek a fiatalok öltözködési stílusát figyelik és megpróbálják utánozni őket, hogy ők is fiatalosak, trendik legyenek. A fiatalok jellemző sajátosságai A fiatalok csoportjáról először is az mondható el, hogy az általuk képviselt korosztály csökkenő arányt mutat Európa számos országában.

Magyarország esetében a 2001évi népszámlálás adatai alapján azt mondható el, hogy 1991-óta jelentősen csökkent a 20év alatti lakosság száma, ennek pedig leginkább az az oka, hogy nagymértékben csökkent a születések száma is. A legnagyobb arányban a 20-24 év közötti korosztály képviselteti magát hazánkban 1. Táblázat: Népesség száma nemek szerint a vizsgált korosztályban Korcsoport 1000 férfira Összesen Férfi Nő 15-19 664903 339556 325347 958 20-24 801668 411567 390101 948 (ÉV) jutó nő (Forrás: Népszámlálás, 2001.39p) A korosztályra továbbá még jellemző, hogy a 15-19 évesek körében csökken a gazdasági aktivitás mind a férfiak, mind pedig a nők részéről, ez pedig leginkább a tanulási idő megnövekedésével hozható összefüggésbe. A 20-24 éves korosztály esetében is hasonló tendencia érvényesül, szintén a „diák-státusz” növekedésének következtében. Az azonban említésre méltó,

hogy a férfiak mintegy 66%-a, a nőknek pedig 50%-a a 20-24 éves korosztályból már munkahellyel rendelkezik, de már vannak olyan nők is ebben a korosztályban – 15% - akik gyermeket nevelnek. Jellemző még erre a korosztályra az is, hogy nagyon alacsony az elemi iskolát el nem végzők aránya – 2000-ben ez az arány mindössze 10% volt. A 20-24 éves nők 62%-a, a férfiaknak pedig 46%-a rendelkezik legalább középfokú végzettséggel. A korosztály legmeghatározóbb tulajdonságai, jellemzői pedig a következők lehetnek: • nyitottak minden újdonságra • nem riadnak meg a változásoktól 10 http://www.doksihu • szeretnek utána járni dolgoknak, szeretnek meggyőződni mindenről • szeretik felfedezni magukat egy-egy megvásárolt termékben, szolgáltatásban, hogy az a saját ízlésvilágukat, személyiségüket tükrözze • a legtöbb esetben nem szeretik az általános, hétköznapi dolgokat • inkább az egyedi, személyre szabott,

különleges dolgokhoz vonzódnak • mindig keresik és vágynak az újdonságokra • nagyon élményorientáltak, mindenben az élvezetek halmozását keresik • fiziológiás szükségleteiket vizsgálva inkább a testiség kerül előtérbe • fontos számukra - a sok testükben végbemenő biológiai változások mellett – a biztonság, melyet leginkább saját korosztályukban próbálnak és vélnek felfedezni • egyre inkább megjelenik, felmerül bennük a függetlenedés utáni vágy, ami leginkább saját használatú és fogyasztású termékek vásárlásában nyilvánul meg • azonban a függetlenedés igénye mellett jelen van náluk az azonos korcsoporthoz, azonos érdeklődési körűekhez tartozás igénye is • fontos számukra a környezetüktől kapott elismerés, az általuk végzett teljesítmény értékelése, mely mind nagy hatással lehet személyiségfejlődésükre • ez a saját személyiség, saját stílus keresésének és

felépítésének időszaka, melyben az önmegvalósításnak nagy szerepe van. Ez megnyilvánul mind az öltözködésben, testápolásban, zenehallgatásban, sportolási és szabadidős tevékenységekben. • szabadidejükben szeretik azokat a helyeket ahová összejöhetnek a barátokkal, haverokkal – ilyen például a mozi, kávéház, fitnesz-terem stb. • az aktív sportnak, a kisportolt, izmos testalkatnak nagyon pozitív megítélése van a fiatalok körében, valamint az egy csoporthoz tartozás és az egyedi kinézet elérése is mind céljai lehetnek a testedzésnek. „Az állandó elérhetőség mindenek felett”4 „Az állandó elérhetőség mindenek felett”ezekkel a szavakkal jellemezték a fiatalokat a GfK Hungária tagjai egy a 2008 augusztusában végzett kutatásuk után. Ebben a fiatal generáció életmód jellemzőit próbálták felmérni és a következő eredmények birtokába jutottak. 4 GfK Hungária Piackutató Intézet kutatása: Életmód: a

mai fiatalok aktívak és mobilak, 2008.0828 11 http://www.doksihu A 15-25 éves korosztály képviselői számára nagyon fontos, hogy minden időben, bárhol és bármikor elérhetőek legyenek a környezetük számára, éppen ezért majdnem mindegyikük – a megkérdezettek 96%-a – rendelkezik legalább egy mobiltelefonnal, melynek bővített funkcióit is aktívan használják – ilyen például az SMS, MMS. További jellemzője ennek a korosztálynak, hogy a teljes lakossághoz viszonyítva nagyobb számban rendelkeznek különféle műszaki cikkekkel, mint például hordozható zenelejátszóval, DVD lejátszóval, laptoppal, notebook-al stb., mint azt az 1 ábra is mutatja A kultúra világát vizsgálva az látható, hogy a magyar lakosság jelentős részével ellentétben a fiatalok nyitottabbak az idegen kultúrák felé, jobban érdeklődnek, mind az amerikai, mind pedig a távol keleti kultúrák iránt. A kutatás alapján az is látható, hogy a 15-25 éves

korosztály tagjainak életét különböző hatások keveredése jellemzi. A személyes értékek terén a legfontosabb számukra a nyitottság, a kíváncsiság és érdeklődés, a kreativitás és a változásokkal teli élet, tehát a folyamatos megújulás, innováció – 2. ábra 1. ábra: Modern technológiát képviselő műszaki cikkekkel való ellátottság a teljes magyar városi lakosság és a 15-25 éves korosztály körében (az adatok százalékban kifejezve) PDA A sztali vagy tower számítógép Hordozható vagy kézi videójáték Videokamera/camcorder Digitális videokamera 15-25 éves korosztály Teljes lakosság 7% 6% 48% 36% 6% 5% 15% 16% 20% 12% 52% 40% Digitális fényképezőgép 61% 51% DVD (Forrás: GfK Roper Jelentés 2007) 2. Táblázat: Személyes értékek fontossága a teljes magyar városi lakosság és a 15-25 éves fiatalok körében (az adatok az említések százalékában kifejezve) Teljes lakosság 15-25 éves korosztály Nyitottság

57% 61% Kaland 20% 32% Kíváncsiság 53% 58% Változatos élet 41% 54% Kreativitás 48% 57% (Forrás: GfK Roper Jelentés 2007) A magyarországi fiatalok többségére is jellemző, hogy egyre fontosabb számukra az egészséges életvitel és a fittség fenntartása. Ez több területen is megnyilvánul Egyrészről 12 http://www.doksihu sokkal fogékonyabban a különböző wellness és fitneszszolgáltatásokra és az azokat övező újításokra, mint a teljes lakosság. Másrészről többet is hajlandóak tenni az egészségmegőrzés érdekében, így például nagyobb rendszerességgel sportolnak. Ennek a korosztálynak az is nagyon fontos, hogy folyamatosan történjen körülöttük valami. Nem szeretnek tétlenül ülni és várni. Éppen ezért sokkal aktívabbak, mozgékonyabbak, mint az idősebb korosztály tagjai. A társasági élet, a barátok társasága, a szórakozás is központi helyet foglal el az életükben. „Egyszerre jellemző rájuk a

fizikai és a virtuális mobilitás. Hetente átlagosan 7,1 órát töltenek a munkahely, illetve iskola és az otthon közötti ingázással, pihenési céllal az elmúlt 12 hónapban átlagosan 2,6 alkalommal utaztak szemben az országos 1,9-es átlaggal. A teljes lakossághoz képest nagyobb arányban vásárolnak élelmiszert „elvitelre”, étkeznek étteremben, ugranak be egy bárba, vagy kávézóba egy ital és valami harapnivaló kedvéért, szórakozóhelyekre, moziba, sporteseményekre is gyakrabban járnak.”5 Fontos részét képzik továbbá a fiatalok életének a különféle technikai vívmányok, a modern technológiai fejlesztések – például internet, videojátékok stb. Ezeket nem csupán megvásárolják és használják, hanem ezen a téren is kiemelt szerepet kap a külső megjelenés. Ez leginkább annak az eredménye, hogy a modern technika már a mindennapi életük részévé vált és miután már nem jelent gondot számukra az egyes eszközök

használata, a figyelem a megjelenésre terelődött. A manapság egyre jellemzőbb rohanó életvitel közepette mindenki vágyik a megpihenésre, a kikapcsolódásra. Ez különösen jellemző a 15-25 év közötti korosztály tagjaira, akiknél ezt az aktív életforma nyújtja. A kutatásból látható, hogy havonta több mint tízezer tevékenységben vesznek részt, miközben a legfontosabbnak – a holnapért nem aggódva - az élet folyamatos, pillanatnyi élvezetét tekintik - 47%. Végül pedig elmondható, hogy a fiatalok nagyon sikerorientáltak, szeretnek márkás termékeket hordani és azokat másoknak megmutatni. A fiatal megkérdezettek 35%-a vallotta azt, hogy előszeretettel vásárol presztízs termékeket, szemben a teljes lakossággal, ahol csupán 27% említette ugyanezt. Tehát röviden a következőkkel lehet összefoglalni a fiatalokra jellemző sajátosságokat: 5 • fontos számukra a mobilitás és az elérhetőség • műszaki termékekkel jobban

felszereltek • egészség és wellness központúság GfK Roper Jelentés, 2007 13 http://www.doksihu • „mozgásban az élet” • csúcstechnológiai a mindennapok része • kikapcsolódásra és pihenésre vágynak • sikerre vágynak Mindezek után pedig áttérnék az általam vizsgálni kívánt sporttípus, a lovassport bemutatására. Egy kis lovas történelem A ló háziasítása A ló háziasításának pontos idejére és helyére vonatkozólag nem rendelkezünk megfelelő anyagokkal, így lehetséges, hogy a lovat egyidejűleg több helyen is megszelídítették. A szakértők nagy része azonban úgy véli, hogy a ló háziasításának folyamata Közép-Ázsiában kezdődött el. Ezen megállapításukat arra az adatforrásra alapozzák, miszerint a körülbelül ötezer évvel ezelőtt virágzó botaji kultúrában már foglalkoztak lovakkal. A ló domesztikációja ezután Oroszország, majd pedig Mezopotámia területén is kezdetét vette. A

lovat eleinte húsáért és tejéért tartották, később azonban rájöttek arra, hogy személyek és különböző felszerelések szállítására is kiválóan alkalmasak. A kerék – hétezer évvel ezelőtti – mezopotámiai feltalálását követően a lovak fogatban való használata is elterjedt. A Krisztuselőtti második évezredben, már számos kultúrában tartottak és ábrázoltak lovakat. A ló használatának jelentőségét ebben az időben már az egész Óvilágban felismerték, így az ember négylábú társa idővel elengedhetetlen részévé vált a mindennapi életnek.6 Lovassportok A lovassportok népszerűségét leginkább azon különleges tulajdonságának köszönheti, hogy ebben a sportban az erő mérkőzik erővel. Ezen különlegesség eredményeképpen egyre közkedveltebbé vált mind a sportolók, mind pedig a nézők körében. A legősibb sportok egyikeként említhető meg a vadászlovaglás, mely során kezdetben szarvasbika volt a

levadászandó préda. Manapság azonban az angolszász országokban inkább a róka vette át a szarvas szerepét. 6 Erdélyi Magdolna: Lovak , Szalay Könyvkiadó, 2007 14 http://www.doksihu Ezt követően a lovaspóló is régi sportnak mondható, ugyanis a feltételezések szerint ezen sportág gyökerei 2000 évvel ezelőttre Perzsiába nyúlnak vissza. Innen került át Kínába, Mongóliába, Japánba, majd pedig Indiába, ahol az angolok a 19. század folyamán először találkoztak vele. Népszerűsége azóta is töretlenül növekszik szerte a világban A lóversenyt már régóta ismerik és kedvelik a világ számos részén , de igazi sportággá csak a 18. század elején nőtte ki magát A fogathajtás is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Egyre több eddig csupán igáslóként, fogat lóként használt fajta találja meg új helyét a lovassportok világában. Az egyes lovas sportágak korai kialakulása és közkedveltsége ellenére, versenyeket és

lovastorna-gyakorlatokat magukba foglaló lovas rendezvényeket először csak a múlt században rendeztek. A műsoron díjugratás, díjlovaglás és voltizsálás – vagy más néven lovas torna - szerepelt, amelynél a tartalom és forma alapján értékelték a lovakat és lovasokat. A hadsereg helyett a versenyzés céljai érdekében végzett tenyésztői munkák eredményeként, gyorsabb és finomabb felépítésű fajták alakultak ki, illetve a már meglévő fajtákat nemesítették tovább vagy változtatták meg. Ez különösen igaznak mondható számos európai, melegvérű fajta esetében – mint például a hannoveri vagy a holsteini esetében -, melyeknél a gyorsaság, a reagáló képesség és a küllem javulását a tekintélyesnek mondható telivér vérhányad hozta magával. Mindezen nehéz, folytonos és olykor hosszadalmas tenyésztői munka azonban elengedhetetlennek mondható. Azonban nemcsak a sportban aktívan részvevők részéről, hanem a nézők

számára is, hiszen a közönségnek a legfőbb attrakció mindig is az a teljesítmény marad, amelyet egy versenyló, egy military-, ugró-, fogat-, ügető ló tud nyújtani. Mi mást is hozhatnék fel itt példaként, mint Kincsemet, a magyar csodalovat, aki 1876-os berlini győzelmét követően még további 55 versenyen indult és mindegyiket kivétel nélkül megnyerte. 1879-es visszavonulása után még nyolc, boldog évet élt Gödön mielőtt „az örök lómezőkre vágtatott”.7 Mára megfogalmazódott egy a lovassportokat meghatározó,leíró, egységes definíció is, mely a következő: A lovassport fogalma alá a Nemzetközi Lovas Szövetség (Fédération Equestre Internationale, FEI) által szervezett és irányított lovassport szakágak tartoznak, melyek a következők: 7 • Díjugratás • Díjlovaglás • Military www.lovasokhu 15 http://www.doksihu • Fogathajtás • Lovastorna • Távlovaglás • Western reining8 Az imént

felsoroltak közül az első három – tehát a díjlovaglás, díjugratás és military – olimpiai sportág is egyben. A fentiekben leírtak alapján többen feltehetnék a kérdést, hogy miért nem szerepel a felsorolásban a sokak által kedvelt és népszerű lóversenyzés. Ennek az az oka, hogy ez a területe a lovas életnek egy másik, különálló kategóriáját képezi a lovassportok mellett, csakúgy mint a lovasterápia és az egyre közkedveltebbé váló lovasturizmus. Így ezen válfajokkal a dolgozatom további részében nem fogok részletesebben foglalkozni. Most pedig vizsgáljuk meg az olimpiai sportágakat egy kicsit közelebbről. Díjlovaglás 910 A díjlovaglás, vagy más nevén idomító lovaglás olimpiai szakág melynek gyökerei visszanyúlnak egészen a kezdetekhez, oda, amikor az ember először felült a ló hátára. Ezen szakág azon igény kielégítése céljából fejlődött ki, hogy az ember irányítani, „uralni”és befolyásolni tudja

a lovat. Ennek értelmét eleinte egy-egy úti cél elérése képezte, lehetőleg a lovas által kívánt sebességgel és útvonalon. Később azonban az ember felismerte, hogy a lovaglás művészetté fejleszthető és hogy akaratunkat úgy is érvényesíthetjük a lovon, hogy közben harmóniában maradunk vele. Ez lehetővé tette, hogy ne csak a lovas, hanem a ló számára is élvezetes legyen a közös munka. Ez a harmóniára való törekvés a díjlovaglásban jelent meg először, de mára már a lovassportok mindegyikére érvényesnek mondható, mivel mindenki rájött arra, hogy csak a lóval összhangban lehet csúcsteljesítményeket elérni. 8 Nemzeti Lovas Program 2004 Erdélyi Magdolna: Lovak , Szalay Könyvkiadó, 2007 10 Susan McBane és Helen Douglas-cooper: Lovak és Tények, Új Ex Libris Könyvkiadó, 1997 9 16 http://www.doksihu Díjugratás A díjugratás kialakulásának kezdete a 18. századra vezethető vissza. A ló ugróképességét az emberek

akkor kezdték el igazából kihasználni, amikor Nagy-Britanniában bekerítették a földtulajdonosok területeit, így a földeket átszelő vadászatok és egyéb lovaglások részévé vált az ugratás, mely mára már olimpiai szakággá nőtte ki magát. Az első hivatalos megmérettetések arra irányultak, hogy ki tud magasabb, illetve szélesebb akadályokat átugratni. Eleinte ezt magas- és távlovagló versenyek keretében kamatoztatták, majd pedig a hangsúly áttevődött arra, hogy egymás után több, minél nehezebb akadályt kelljen a lónak és a lovasnak leküzdenie. Amikor már az akadályok magassága és szélessége is elérte a lovak ugróképességének határát, akkor a díjugratás a technikai tudás irányába tolódott el. Lovastusa/Military A lovastusa - vagy más néven military – programja az előző két szakág ötvözetének is hívható, mivel tartalmazza a díjlovaglást és a díjugratást is, kiegészülve egy egyedi feladattal, a

hosszú, természetes akadályokat magába foglaló terepversennyel. A tereppálya hossza körülbelül 1350-7400 méter, mindez attól függ, hogy az adott verseny éppen milyen nehézségi fokozatba sorolható. A sövényeket, farönköket és egyéb építményeket magukba foglaló terepakadályok nem leverhetők, éppen ezért hibázás esetén a ló akár fel is bukhat az akadályokon. Ezen veszély csökkentése érdekében a használt akadályok egyre korszerűbbek és biztonságosabbak lettek és a nehéz versenyekre való minősülés feltételeit is megszigorították. 17 http://www.doksihu Kutatási terv A kutatás célja – a probléma meghatározása Mint az szakdolgozatom címéből is látható, az elé a feladat elé állítottam magamat, hogy egy kutatást végezzek a sportolás témakörén belül a lovassportok szakterületéről. Három fő kutatási célkitűzést határoztam meg. Ennek alapján, először is fel kell tárnom magához a

sportokhoz/sportoláshoz fűződő attitűdöket és annak megjelenési formáját/formáit a magyar lakosság körében. Ezt követően választ kell szolgáltatnom arra is, hogy a sportolás világán belül a lovassport mennyire él a köztudatban, mely formái ismertek és ezeknek milyen mértékű az elterjedtségük a hétköznapi életben. Végül pedig kutatásomnak részét kell, képezze, hogy milyen teendők, módszerek, kiegészítések szükségeltetnek e sporttípus népszerűbbé tételéhez. A költségkeret szűkössége miatt országos reprezentatív mintát nem tudok kivitelezni. Ebből kifolyólag felmérésem helyszínéül Budapestet választottam és az így keletkezett adatokból szeretnék majd a jövőben a kért elvárásoknak és igényeknek megfelelő, használható következtetéseket levonni. A kutatás tartalma, fő témakörei, a kutatási módszer A kutatást megelőzően kutatási tervet készítettem. Ebben a fent leírt probléma meghatározás

után rögzítettem a fogalmakat (konceptualizáció). Először is meg kellett határoznom, hogy tulajdonképpen mit is jelent az a szó, hogy „sport”, mellyel dolgozatom egy előző alfejezetében már kicsit részletesebben is foglalkoztam. De röviden és tömören a következőképpen definiálhatjuk: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából.”11 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) meghatározása szerint olimpiai sportág az lehet, „amelyet széles körben űznek férfiak legalább négy földrész hetvenöt országában és nők legalább három földrész negyven országában” Továbbá meg kellett magyaráznom azt is, hogy mit értünk „lovassport” fogalma alatt. Erre azt a választ találtam, hogy: 11 Európai Sport Charta 2. cikkelye (1993) 18

http://www.doksihu A lovassport fogalma alá a Nemzetközi Lovas Szövetség (Fédération Equestre Internationale, FEI) által szervezett és irányított lovassport szakágak tartoznak.12 A lovassport szakágai a következők: • díjugratás • díjlovaglás • military • fogathajtás • lovastorna • távlovaglás • western reining A kutatás tartalmát alapvetően két témakörbe csoportosítottam. Az elsőben általánosan a sportra, sportolási szokásokra vonatkozó kérdések szerepelnek, a másodikban pedig a lovassport témakörére próbáltunk ráközelíteni. Kutatásom módszeréül kvalitatív egyéni mélyinterjús beszélgetést választottam, melyet egy kvantitatív, kérdőíves, véletlen sétás, kvótás kutatás követ, mivel a költségkeret nem engedett meg nagyobb, rétegzett mintavételt. Mintavételem célcsoportját a 15-29 év közötti budapesti lakosság alkotja. A mélyinterjús lekérdezések alkalmával 3-3főt kérdeztem

meg. Három olyan személyt kérdeztem, meg akik lovagolnak és három olyat, akik más sporttípusokban jeleskednek vagy netán nem is végeznek egyáltalán semmiféle testedzést. A kérdőív mintájában azonban 100 fő lekérdezése szerepel. A mintavételi keretet véletlenszerű kiválasztásként határoztam meg, a mintavételi technika pedig a reprezentatív kiválasztáson és a tudatos kiválasztáson belül, kvóta szerinti kiválasztást foglal magába. A megadott kvóták a következők: A korcsoport tekintetében a már előzőekben említett 15-29 év közötti korosztályt további három csoportra bontottam. Az elsőbe tartoznak 15-18 év közöttiek, a második csoportot a 19-24 évesek képviselik és végül a harmadik csoportba a 25-29 év közöttieket soroltam. 3. Táblázat :A minta (100fő) korcsoport szerinti százalékos megoszlása 15-18 éves korosztály 19-24 éves korosztály 25-29 éves korosztály Total: 12 27% 33% 40% 100% www.lovasszovetseghu, a

Magyar Lovas Szövetség honlapja 19 http://www.doksihu Erre a további hármas bontásra véleményem szerint azért van szükség, mert mindegyik – az esetek döntő többségében – más és más életvitelt képviseltet. Az első korcsoportba azok a fiatal, tinédzserek sorolhatók, akik ugyan már némi öntudattal és önállósággal rendelkeznek, de még teljesen a szülői kontroll, szülői befolyásolás alatt élnek. A második csoport a már felnőttnek számító főiskolás korosztályt egyesíti, akik már nem feltétlenül azt csinálják, amit a szüleik mondanak nekik, vagy nem feltétlenül oda mennek, ahova a szüleik viszik őket, de még önálló keresettel nem vagy csak minimálissal rendelkeznek. A harmadik kategória pedig a fiatal felnőttek, pályakezdők csoportja akik még csak most kezdik meg önálló életüket, most válnak munkavállalóvá, így még csak most tesznek szert némi saját jövedelemre. Ezen csoportbeli eltérések miatt

indokolt a három korosztály külön vizsgálata. A korcsoportbeli bontáson kívül további kvóta volt, hogy 50 lovas és 50 nem lovas fiatalt kérdeztem meg. Ezzel egy olyan alapot szerettem volna teremteni, mely segítségével összevethetővé válhatnak azon emberek sportolás belli szokásai, akik e sporttípus képviselői és azon személyeké, akik más sportokban aktívak. Végül rákérdeztem arra is, hogy a válaszadó fiatalok milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek. Mindezt azért, mert szerettem volna megtudni, hogy van-e kapcsolat az egyének iskolai végzettsége és sportban való részvétele között. Tehát, hogy tényleg befolyásolja-e ez az adat azt hogy az egyes személyek mennyit sportolnak vagy hogy sportolnak-e valamit egyáltalán. 4. Táblázat: A minta (100fő) iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlása 8 általános + szakmunkásképző 49% középiskola 32% főiskola, egyetem 19% Total 100% Az operacionalizáció során

meghatároztam, hogy az adott fogalmakat mily módon mérem. Az ismérvek közül három fajtát használok, az időbeli, minőségi és területi ismérveket. Időbeli ismérvnek tekinthető, hogy ki, mikor kapott utoljára tájékoztató anyagot lovassporttal kapcsolatos rendezvényekről, lovaglási lehetőségekről. Minőségi ismérv, hogy ki, milyen szakágakat ismer. Területi ismérv pedig a lakóhely fajtája Továbbá rá szeretnék kérdezni arra is, hogy azok közül, akik sportolnak hányszor, milyen időközönként űzik azt. Íj módon a gyakoriságot szeretném felmérni és szemléltetni 20 http://www.doksihu Kérdőívszerkesztés Mind a mélyinterjúk, mind pedig a kérdőívek esetében elmondható, hogy külön változatot készítettem a lovassportot nem űző megkérdezettek számára és a lovassport területén aktívan tevékenykedők részére. Ezt a kivitelezési formát azért választottam, mert úgy gondolom, hogy másként látja és különböző

mélységekben, különböző oldaláról ismeri a lovassportot az, aki részt vesz benne és az, aki nem. Valamint így jobban össze lehet majd hasonlítani a lovassportot űzők és nem űzők sportolási szokásait, sportokhoz fűződő kapcsolatát. Élesebb kontrasztot érhetünk el ezzel a különválasztással és a kontrasztok mellett könnyebben rávilágíthatunk majd az esetleges hasonlóságokra is. De ezen különválasztás ellenére, mind a mélyinterjúk, mind pedig a kérdőívek szerkezete, felépítése megmeggyezik, sőt nem egy esetben maguk a kérdések is azonosak. A kérdőíveket,13 mint már azt a korábbiakban is említettem, három részre bontottam. Sportolási szokások Az első részben igyekeztem felmérni az emberek sportokhoz/sportoláshoz fűződő attitűdjeit és ezek megjelenési formáit. Ehhez néhány spontán megválaszolandó kérdést is tettem fel, mivel úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű feltevésekben mutatkozik meg az emberek igazi

arca. Arra is kíváncsi voltam, hogy az egyes fogyasztók legfeljebb mennyi időráfordításra és mennyi anyagi áldozatra hajlandóak aktuális sportjuk érdekében. A lovassport ismertsége A kérdőív második felében a lovassport különböző formáival és elterjedésének mértékével foglalkoztam. Mindenekelőtt rákérdeztem arra, hogy egyáltalán hallottak-e már a lovassportról azok, akik más sportokban tevékenykednek, és ha igen akkor próbáltál-e már, vagy kipróbálnák-e. Majd arra voltam kíváncsi, hogy véleményük szerint miért kezd el vagy miért kezdhet el valaki lovagolni és hogy milyennek is tartják az emberek valójában a lovaglást, hogyan él ez a sport a köztudatban. A második rész lezárásaként pedig azt próbáltam felmérni, hogy a megkérdezettek mely fajtáit, mely sportágait ismerik a lovassportnak. 13 Csatolva a dolgozat végén. 21 http://www.doksihu A lovassport népszerűsítésének lehetőségei Végül a harmadik

részben arra próbáltam meg választ találni, hogy mennyire gyakori és mennyire folytonos az információáramlás ezen a sportterületen, mennyire tájékozottak a különféle lovassportok űzői sportjukkal kapcsolatban és végül, de nem utolsó sorban arra kérdeztem rá, hogy a válaszadók véleménye szerint miért nem lovagolnak olyan sokan és hogy szerintük mit kéne tenni ezen sporttípus népszerűbbé tételéért. Így a lovassportot nem űzők számára készült kérdőív 27 kérdést tartalmaz, míg a lovasok által kitöltendő kérdőívek 28 kérdést foglalnak magukba, melyekben – mint már azt említettem is – megosztva szerepelnek mind zárt, mind pedig nyitott kérdések. Próbakérdezést 5 emberen végeztem, ami után pontosítottam a kérdőívet. Ezt követően lekérdeztem a már megszerkesztett kérdőíveket, melyeket később fel is dolgoztam. Terepmunka Terepmunkám kezdetén, mint már azt az előző pontban is kifejtettem hat

mélyinterjút készítettem, három lovas sportolóval és további három olyan fiatallal, akik mást sportolnak. Mindegyik mélyinterjú alany a 15-29 év közötti korosztály fiataljaiból került ki. beszélgetések Budapesten zajlottak, a megkérdezettek lakásain, otthoni, A nyugodt környezetben. Azért döntöttem úgy, hogy a saját otthonukban beszélgetek velük, mert korábbi lekérdezéseim során azt tapasztaltam, hogy a már ismert, megszokott környezet nagyban hozzásegítette a megkérdezettet egy kötetlenebb, lazább, kevésbé feszélyezett kommunikációhoz. A megbeszélések általában másfél órát vettek igénybe, melyek kezdetén először is egy kötetlen beszélgetéssel próbáltam meg oldani a hangulatot, megpróbáltam feloldani az esetleges gátlásokat a kérdezett személyben. Ennek keretében mindketten bemutatkoztunk egymásnak, mindketten beszéltünk egy kicsit magunkról. Majd pedig arra próbáltam meg rávezetni

interjúalanyomat, hogy az ezt követő beszélgetés során nagyon fontos számomra az ő véleménye, bármit mond, az csak jó lehet - tehát nincsenek se jó se rossz válaszok-és bármely kérdésre a választ jogában áll megtagadni, ha azt sértőnek, nem helyénvalónak találja. Valamint a felől is megnyugtattam, hogy én sem vagyok jobban felkészült a témában, mint ő, így nem kell kényelmetlenül éreznie magát, ha esetleg nem tudja az adott kérdésre a választ. 22 http://www.doksihu Ezt a kis bevezető beszélgetést követően elkezdtünk társalogni az adott témáról. Minden esetben én magam megpróbáltam – úgymond-, a háttérben maradni és arra törekedtem, hogy leginkább megkérdezettem beszéljen, amennyire lehetséges ő magától mesélje el azt, amire kíváncsi vagyok, hogy minél kevesebbszer kelljen nekem közbeszólni és kérdést feltenni. A beszélgetés végeztével – mikor már mindenre választ kaptam – minden egyes

mélyinterjú alanyomnak megköszöntem, hogy részvételével segítette a kutatásomat és hogy időt szánt rám, majd pedig hálám jeléül egy kis ajándékkal kedveskedtem nekik. A mélyinterjús megkérdezéseket pedig a kérdőíves lekérdezések követték, melyek során véletlen sétával haladtam. A lekérdezés körülbelül három hetet vett igénybe Igyekeztem a séta szabályait betartani: egyszer jobbra, a következő utcán pedig balra fordulni (amennyiben lehetséges volt). Minden harmadik házba illetve lakásba becsöngettem Munkám folyamán rájöttem arra, hogy lekérdezéseim időpontjától függően találom otthon a tulajdonosokat. Tehát egyáltalán nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a nap mely szakában próbálok választ találni kérdéseimre, ha a 15-29 év közötti korosztályt szeretném elérni velük. Erre rögtön első utam alkalmával döbbentem rá, melyre egy délelőtt került sor Ugyanis egyrészről ekkor kevesen tartózkodtak

otthon, valamint általában elmondható, hogy a nyugdíjasokat és GYES-en lévő kismamákat tudtam csak ebben az időpontban elérni. Ezzel szemben a további délutáni és esti lekérdezések már sikeresebbek voltak, mivel ezek során már a fiatalabb, általam választott korosztályokat is el tudtam érni. Tevékenységem során meglepődve tapasztaltam, hogy az elutasítások száma elenyésző volt és a fiatalok többsége szívesen segített nekem válaszaival miután elmondtam, hogy milyen célból is készítem piackutatásomat. A kérdőív lekérdezése az esetek többségében 20-30 percet vett igénybe. A lekérdezés során igyekeztem nem befolyásolni az alanyokat válaszadásukban. Csak akkor magyaráztam meg jobban a kérdéseket, amennyiben a válaszadó személynek problémája volt a kérdés értelmezésével, egy-egy sajátos eset miatt. A terepmunka során nagyon sok hasznos információra sikerült szert tennem a beszélgetések közben. Sokszor olyan

kérdésekre is választ kaptam, amiket a kérdőív keretében nehézkes lett volna megfogalmazni, mind kérdés, mind válasz formájában. Tehát elmondhatom, hogy a terepmunka jóval többet jelentett számomra, mint egyzserű, kérdésekre adott válaszok begyűjtése. 23 http://www.doksihu Adatelemzés, értelmezés Előzetes piaci felmérés Miután megfogalmazódott bennem kutatásom témaköre, munkámat egy előzetes piaci felméréssel kezdtem meg, mely során szekunder adatokat kerestem a korábbi évekből, egyrészt a magyarországi fogyasztók sportolási szokásaira vonatkozólag, másrészről a lovassportot körülvevő történésekről. Ennek folyamán több – a kutatásomra nézve hasznos – szekunder adatra találtam, melyek tanulmányozása nagy segítségemül szolgált abban, hogy milyen kérdéseket is tegyek fel mélyinterjúimban és kérdőíveimben. „Társas környezet és sportfogyasztás” és az „Ifjúság2008 Gyorsjelentés”

tanulmányozása A két legmeghatározóbb felmérés – a már korábban is idézett - Neulinger Ágnes „Társas környezet és sportfogyasztás” nevű munkája és az „Ifjúság2008 Gyorsjelentés”című tanulmány volt. Mindkettő alapján elmondható, hogy a 15-29 év közötti korosztály körülbelül 33-38%-a végez valamiféle testedzést, az iskolában kötelező testnevelésórán kívül. 2. ábra: Rendszeresen sportolók aránya 2000-2008 "2008 Ifjúság Gyorsjelentés": Rendszeresen sportolók aránya, 2000-2008 ÉV 2008 38% 2004 41% 2000 0% 61% 59% nem sportol 33% 20% 40% sportol 67% 60% 80% % (Forrás: 2008 Ifjúság Gyorsjelentés) Az is szembetűnően látszik, hogy ezen a csoporton belül a férfiak azok akik nagyobb számban végeznek valamilyen sporttevékenységet. Az iskolai végzettség és a sportolásban való 24 http://www.doksihu részvétel között is kirajzolódott az összefüggés, mely arra engedte következtetni a

kutatókat, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy sportol is. 3. ábra: Rendszeresen sportolók aránya nemek szerinti felosztásban "2008 Ifjúság Gyorsje le ntés": Re ndsze re se n sportolók aránya ne me k sze rinti fe losztásban, 2000−2008 50% 40% 30% 20% 10% 0% 39% 27% 48% 34% 44% 31% s portoló nő s portoló férfi 2000 2004 2008 ÉV (Forrás: 2008 Ifjúság Gyorsjelentés) Arra is rámutattak ezek a szekunder adatok, hogy az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ki milyen településtípusban él. Minél magasabb rangú volt a településtípus, annál valószínűbbnek volt mondható, hogy az adott megkérdetett szabadidejét sportolással tölti ki. Továbbá az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel csökken az aktívan sportolók aránya. Tehát ezen tanulmányok szerint a 25-29 év közötti fiatalok sportolnak a legkevesebbet. 5. Táblázat : Neulinger

Ágnes: Fiatalok sportolása, korcsoportok szerint Sportol 15-19 42,2% 20-24 33,7% 25-29 25,0% Összesen 33,0% A 2008-as gyorsjelentés eredményeiből az is kitűnik, hogy a fiatalok anyagi helyzete is nagy hatást gyakorol sportolási szokásaikra. A tehetősebbek közül többen, míg a nélkülözésben élők közül kevesebben veszik ki részüket a testedzésekből. Azonban ez a jövedelmi helyzetből kialakult különbség a versenysportokat vizsgálva nem jelenik meg ilyen éles kontrasztban. Az ifjúság 2000 és 2004 jelentések rákérdeztek arra is, hogy mi az oka annak, hogy az adott megkérdezettek nem veszik ki a részüket a sportokból, tehát, hogy miért nem sportolnak. Erre akkor a leggyakrabban adott válaszok azok voltak, hogy azért nem végeznek testedzést, mert nincsen rá idejük, mert nincsen hozzá kedvük, és mert nem tartják fontosnak azt. Neulinger Ágnes véleménye szerint a legnagyobb probléma az, hogy nagyon sok fiatal nem veszi

tudomásul, nem ismeri fel a sportolás, testmozgás fontosságát, ennek az oka pedig elsősorban a neveltetésben és a szocializációs folyamatokban keresendő. Ma Magyarországon 25 http://www.doksihu nincsen egy kialakult, kifejlett sportkultúra. A legtöbb fiatal életmódjába, így nem épül be a rendszeres testedzés, nem lesz számukra természetes, magától értetődő az, hogy sportoljanak valamit. Ezt követően 2008-ban azt a kérdést is feltették, hogy miért végeznek testmozgást. Ekkor a legtöbb válasz arra esett, azért, hogy edzett legyen (60%), azért, hogy jó legyen a közérzete (48%), azért, hogy egészséges legyen (68%) és, végül mert örömet okoz neki (39%). A legkevesebbszer válaszolták azt, hogy azért mentek volna sportolni, hogy lefogyjanak, vagy, mert a szülei azt mondták nekik. Neulinger Ágnes munkája nyomán az is elmondható, hogy a fiatalok által végzett sporttípusok széles skálán mozognak. Éppúgy megtalálhatjuk

közöttük a különféle csapatsportokat, mint az egyéni, szabadtéri, beltéri vagy a manapság divatosnak mondhatóakat. De amelyek mégis kiemelkednek a tömegből az a labdarúgás – mely természetesen inkább a férfiak körében népszerű – és leginkább a nők körében egyre divatosabb és közkedveltebb aerobik és fitness. A tanulmányból az látszik, hogy a kerékpározás mondható a leginkább unisex sportnak, miután ez majdnem ugyanolyan közkedveltnek mondható mind a nők mind pedig a férfiak tekintetébe. 6. Táblázat : Neulinger Ágnes : A fiatalok által űzött sporttevékenységek Sportág Említések %-a Labdarúgás 20,5 Aerobic, fitnesz, tánc 16,9 Kerékpározás 8,9 Testépítés 8,0 Kocogás, futás 6,6 Úszás 4,8 Kosárlabda 4,4 Otthoni torna, gimnasztika 3,9 Kézilabda 3,0 Atlétika 2,9 A szabadtéri, vidéki környezetben is űzhető sporttevékenységek már ritkábban jelennek meg a válaszadások között. Ilyen

sport lehet a lovaglás, kajak-kenu, evezés, síelés, vitorlázás Ennek egyik legfőbb okaként az tudható be, hogy ezen sporttípusokat a legtöbben nem engedhetik meg maguknak a fiatalok. Leginkább csak kiegészítő sportként szerepelnek 26 http://www.doksihu „Nemzeti Lovas Program” A „2008 Ifjúság Gyorsjelentés” és Neulinger Ágnes tanulmányát követően fontosnak tartom áttekinteni a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége által 2004 januárjában kiadott „Nemzeti Lovas Program” megnevezésű programcsomagot, melyben megpróbálták megfogalmazni a lovak és lovassportok világát érintő legfontosabb célkitűzéseket. Ezen program előkészítése céljából megalakult egy eseti bizottság a Magyar Országgyűlésben négy parlamenti párt képviselőiből. A program legfontosabb elérendő céljaiként a következő pontokat fogalmazták meg: • „A rendkívül gazdag magyar lovas hagyományok kulturális értékeinek

feltárása, megőrzése. • Világhírű méneseink (Mezőhegyes 1785, Bábolna 1789, Kisbér 1853, Szilvásvárad 1951) kulturális értékeinek, épületegyütteseinek megőrzése, fejlesztése és lótenyésztési programunkba való beépítése. • A ló és a vele kialakult sokrétű kapcsolat (lovassport, lóverseny, szabadidős lovaglás, lovas turizmus, gyógyító lovaglás) népszerűsítése, széles körű elterjesztése, társadalmi megítélésének javítása. • A nemzeti lovas hagyományok átmentése, megőrzése. • A szabadidős lovaglás és a lovassport fejlesztésével az életminőség javítása. • A lótenyésztés, lovassport, lótartás, ló gyógyászat területén dolgozók képzése, folyamatos továbbképzése. • A lótenyésztők, lótartók eredményességének javítása. • Az EU-hoz való sikeres csatlakozásból adódó piaci lehetőségek kihasználása. • A vidéki népesség foglalkoztatási lehetőségeinek

javítása. • Az intenzív mezőgazdasági termelésből kiszoruló területek hasznosításának segítése (rétek, kaszálók, csikólegelők). • A lovas idegenforgalom fejlesztése. • Az éles piaci versenyben való helytálláshoz szükséges fejlesztések megvalósítása a lótenyésztésben, lovassportban és lóversenyzésben. • A környezetvédelmi célok megvalósításának támogatása. • Egy a természetet jól ismerő és értékeit védő fiatal nemzedék nevelésének elősegítése.”14 14 Nemzeti Lovas Program 27 http://www.doksihu Mindezek áttanulmányozása után elmondhatom, hogy fontos információk birtokába jutottam, hiszen kutatásom egyik válaszra váró kérdése az, hogy milyen teendők, módszerek, kiegészítések szükségeltetnek e sporttípus népszerűbbé tételéhez. Ennek megválaszolásához egy jó alapul szolgálnak az imént említett célok. OTP Lovas Világkupa 15 Idén 2009 decemberében került megrendezésre

a III. OTP Lovas Világkupa, mely szellemiségében és célkitűzéseiben sokban hasonlít az előzőekben tárgyalt Nemzeti Lovas Programéhoz. Ezzel az évről évre megrendezésre kerülő programsorozattal négy fő célkitűzésüket szeretnék támogatni, elősegíteni. Az első ilyen cél, hogy az ősi, magyar lovas kultúrát és lovas hagyományokat népszerűbbé tegyék és elősegítsék méltó rangjuknak elnyerését mind a hazai, mind pedig a külföldi körökben. Második célkitűzésként a lovassport tömegbázisát szeretnék megerősíteni, mert ugyan a lovaglás, lótartás, lovassport terjedőben vannak nálunk is, de az igazi lovas bázis még várat magára. A kupa szervezői, példaként említik Hollandiát, Németországot és Angliát, ahol a hazainál sokkal nagyobb kulturáltság és lelkesedés mellett, hatalmas pénzek kísérik a lovassportot. Továbbá ezekben az országokban nagyon sok ember lát üzletet a tenyésztésben, a versenyekben, a

különböző lovas eszközök és szerszámok előállításában és forgalmazásában, melynek eredményeképpen egy hatalmas tömegbázis alakulhatott ki. Nálunk is egy hasonló bázis kialakítására törekednek a szervezők, melyhez a legnagyobb segítséget a felnövekvő nemzedékben, a gyerekekben látják, hiszen a jövő az ő kezükben van. Közülük kerülnek majd ki az új lovas bázis tagjai és az új lovas tehetségek. Tehát ezért fordultak immáron harmadik alkalommal az ifjúság felé és ezért gondolták úgy, hogy idén – 2009-ben - , először az OTP Lovas Világkupa keretein belül, december 4-én pénteken megrendezték az I. Nemzeti Gyermek Lovasnapot, melynek a szlogenje így hangzott: „A ló egészséget őriz, nevel, tanít. A ló a társad” A péntek délelőtt és délután megrendezésre kerülő és ingyen megtekinthető programokra 14 ezer fiatalnak tudtak belépést biztosítani az esemény szervezői, valamint a hazai legnagyobb

pénzintézet, az OTP Bank. Több cég, szerkesztőség, intézmény is hozzájárult a gyermekeknek 15 www.lovasvilagkupahu 28 http://www.doksihu szóló programcsomag még színesebbé tételéhez. Különféle ajándéktárgyak, ajándéküdülések, lovasújság előfizetések és sok más meglepetés biztosításával. Az OTP Bank nyilatkozata alapján számukra az is egy kiemelten fontos szempont volt, hogy olyan gyerekek és gyerekekkel foglalkozó szervezetek is megtekinthessék az előadásokat, akiknek egyébként erre nem lett volna lehetőségük. Ezért külön pályázatot írtak ki, melyet a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, ADHAT programján keresztül hirdettek meg, olyan közhasznú vagy kiemelten közhasznú civil szervezetek számára, amelyek szociálisan hátrányos helyzetű, csonka családban vagy szülők nélkül nevelkedő gyermekekkel foglalkoznak. Ez a pályázat megközelítőleg 2000 hátrányos helyzetben élő fiatal

számára biztosított részvételi lehetőséget. Mindezzel a cél az volt, hogy a rendezvényen jelen lévő gyerekek a személyes élményeiken keresztül még közelebb kerülhessenek a lovakhoz és a lovassportok világához. A világkupa harmadik elérendő célja, hogy egy jobb, erősebb anyagi hátteret teremtsenek meg a lovassportok számára, valamint, hogy erősítsék a szponzorálást. Lázár Vilmos – az esemény egyik főszervezője és a Magyar Lovassport Szövetség elnöke - sajtótájékoztatójában azt mondta, hogy a gazdasági válság ellenére is sikerült eredményeket elérni ezen a téren is. Az OTP főtámogató mellett további húsz rangos intézmény, cég, társaság szponzorálta a Lovas Világkupát, melyek nemcsak pénzükkel, de nevükkel is növelték a rendezvénysorozat rangját. A szponzorok között volt többek között például a CBA, az Audi Hungaria, a Zwack Unicum Nyrt., a Horze lovasáruház, a Lovaspláza webáruház és még sokan

mások Valamint végül, de nem utolsó sorban a szervezők negyedik célkitűzése az, hogy az előbbiekben felsoroltak mellett egy kulturált, színvonalas, változatos, látnivalókban gazdag, kikapcsolódást nyújtó, szórakoztató hétvégi programcsomaggal kedveskedjenek a világkupára kilátogató vendégek számára. A III Lovas Világkupa versenyeinek és kísérőprogramjainak keretében, mind a nyolc szakág – díjugratás, díjlovaglás, fogathajtás, military, lovastorna, távlovaglás, reining és western - képviseltette magát valamilyen formában a Magyar Lovas Szövetség szervezésében. Közülük két fő versenyszám került megrendezésre – immáron harmadik alkalommal - , az OTP Nagydíj Díjugrató Világkupa CSI-W és az OTP Nagydíj Fogathajtó CAI-W döntő. Mindkét versenyszám esetében érkeztek mind hazai, mind pedig külföldi tehetségek, hogy összemérjék erejüket. De mindezek mellett – mint már említettem 29 http://www.doksihu

számos más izgalmasnál-izgalmasabb és érdekesnél-érdekesebb produkciót tekinthettek meg az oda látogató vendégek. Gondolatok a Magyar Lovas Szövetség új elnökétől16 Úgy gondolom, hogy primer kutatásom szempontjából mindenképpen mérvadó és figyelembe veendő Lázár Vilmos – a Magyar Lovas Szövetség elnökének – szavai a célkitűzéseiről és a magyar lovassportot érintő változásokról. Először is vissza szeretné hozni és tovább szeretné vinni azt a néhány évtizede, a külföldiek szemében kialakult nézetet miszerint, a magyar egy lovas nemzet és a lovas kultúra egyik megteremtője. Ehhez elengedhetetlennek tartja a hazai lovas ágazat, a hagyományaiban gazdag lótenyésztésünk és a mélyen gyökerező kultúránk alapjaira való építkezés folytatását. Lázár Vilmos továbbá úgy látja, hogy a lovassport társadalmi elismertségét maguknak kell megteremteniük a lehetőségek ügyes felhasználásával. „Az

elismertségünk, presztízsünk, a versenyeredményeink, a lovassport, a lovaglás sokoldalú jelentőségének és lehetőségeinek bemutatásával, a tőlünk függő lehetőségek ügyes hasznosításával, példaértékű szervezeti életünkkel, kulturált viselkedési normáink érvényesítésével tudjuk fokozni.”17 A lovaglással együtt járó költségvonzat tekintetében az elnökúr is azt állítja, hogy a lovassport már évszázadokkal ezelőtt is a módosabbak időtöltése közé tartozott. Ez ma sem változott lényegesen miután a legnagyobb támogatói kör a magánszférából kerül ki. Úgy gondolja, hogy mind a jelen, mind pedig a jövő érdekében nagyobb energiákat kell fektetni a jó pályázati és szponzori lehetőségek feltárásába és kihasználásába, valamint - ahogy az már az előző fejezetben is kiderült - nagy hangsúlyt kíván fektetni a fiatalok bevonására a ló, a lovas élet, a lovassportok irányába, ugyan is a jövő

bennük lakozik. Végül, de nem utolsó sorban pedig felül kívánja vizsgálni és korszerűsíteni szeretné a szövetség adminisztrációs rendszerét, továbbá tárgyalások kezdeményezését javasolja olyan politikusokkal, akik elismerik a lovassportok fontosságát és segítségül tudnak lenni a jelen és a jövő célkitűzésinek megvalósításában. „A jövő már elkezdődött, csak hinni kell benne."18 16 www.lovasokhu : interjú, készítette: Herneczky Frigyes Lázár Vilmos 18 Lázár Vilmos 17 30 http://www.doksihu A ló és a gyermeknevelés19 Korunk egyik szemmel látható jelensége, hogy a gyerekek a természeti környezet helyett, inkább a technikai környezet felé fordulnak, jobban érdeklik őket az újabbnál-újabb technikai vívmányok. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a természettel szemben – mely viszonylag állandónak tekinthető – a mai tudományos világ, szinte minden napra tartogat valami újdonságot, fenntartva ezzel a

fiatal generáció figyelmét. Azonban ebben az esetben az sem figyelmen kívül hagyható szempont, hogy a hányada népesség él egyre városokban nagyobb a jobb munkalehetőségek miatt, és ebből az életformából gyermekeik kifolyólag számára kevésbé természetes jelenléte. Nem az ő már egyre az állatok úgy, mint nagymamáink, dédnagymamáink idejében, amikor a ló – sok más haszonállattal egyetemben – még a mindennapok részét képezte. Például akkoriban még a szállítást is lovak végezték, otthon a gyermekek pedig szüleiktől elsajátíthatták az állatokkal való helyes bánásmódot. Több kutatás és megfigyelés is igazolta már, hogy a kisgyermekek többsége ösztönösen vonzódik az állatokhoz, hamar összebarátkoznak kedvenceinkkel, szívesen nézegetik őket és szívesen játszanak velük, ha lehetőségük van rá. Több pszichológiai tanulmány is alátámasztja, hogy az állatokkal létesített kapcsolat

nagyon jó hatással van a fiatalok személyiségfejlődésére és ebben kitüntetett szerepet tanúsítanak a lovaknak. Ugyan is – azt állítják, hogy – a ló nemcsak gyönyörködtet, nemcsak egy gondozásra, ápolásra szoruló házi kedvenc – mellyel a felelősségérzet erősíthető -, nemcsak egy csodálatos társ, hanem egy „sporteszköz” is egyben. Továbbá a lovaglás és a különféle lovas foglalkozások arra is megtanítanak, hogy hogyan alakítsuk ki és hogyan kezeljük a társas kapcsolatokat és mivel manapság egyre több gyermek nő fel csonka családban, testvérek nélkül, erre sokaknak lenne szüksége. A mai rohanó világ kárára tudható be többek között az is, hogy a gyerekek kiszolgáltatottá válnak a külvilágnak – mivel a szülőnek csak arra van energiája, hogy a napi megélhetési gondokat megoldja, arra már nem marad idő, hogy fogalakozzon a gyermekével - nem alakul 19 Dr. Pataki Balázs – Novotni Péter : Nyeregben és

bakon (ProBook Könyvkiadó) 31 http://www.doksihu ki bennük a megfelelő konfliktuskezelő és problémamegoldó készség. Mindezek helyett rossz társaságba keverednek, ami már egyben vonzza magával a különféle károsító és butító körülményeket, a dohányzást, a drogokat, a rossz pótcselekvéseket. Éppen ezért egyre többen próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy milyen szörnyű eredményei lehetnek annak, ha nincsen megfelelően foglalkozva a kisgyermekkel. Külföldön például sokan felismerték a lovak gyógyító hatását és az imént említett káros körülmények megelőzése érdekében póniklubok egész hálózatát hozták létre, ahol a legfontosabb a cél a kicsikkel való foglakozás és nevelés. A fiatalok így szabadidejüket hasznosan és egészségesen sportolással, lovaglással tölthetik ki, melynek több jótékony hatása is ismert. Például a lovaglás nagyon jó hatással van az ügyesség kialakulására és az izomzat

megfelelő fejlődésére, a mozgáskoordináció javítására. Továbbá a versenyzés jelentős személyiségfejlesztő hatással bír. Az sem elhanyagolható, hogy a lovak társaságában a gyerekeket számtalan inger is éri, mely segítségével megtanulnak egy érző lénnyel együtt gondolkodni, együtt létezni. Ez pedig komolyabbá, érettebbé teszi a fiatalok gondolkodásmódját, szemléletmódjuk érzékenyebbé, helyzetfelismerő képességük pedig jobbá válik. Mint már azt említettem a lovaglás az izomzat fejlődésére is jótékony hatást gyakorol, miután olyan izmokat mozgat meg melyeket más sportok nem vagy csak kevésbé és az edzés végén kellemes fáradtságérzetet is eredményez. Továbbá a gyermek minél tovább tart ki a lovak és a lovaglás mellett annál több új dolgot fog felfedezni magában. Az első lovas edzés végeztével, már várja is a következőt, aztán majd az azután következőt – és így tovább – míg végül teljesen

elkötelezetté válik a sport iránt. Mivel a gyermekek még nagyon fogékonyak minden újdonságra, így napról-napra, edzésről-edzésre jobban megy majd nekik a lovaglás és ez a sikerélmény egyre több energiát ad nekik a későbbi nehézségek és újabb feladatok leküzdéséhez, megoldásához. Ez alatt ügyességük és egyensúlyérzetük is javul, ugyan is a lovas edzések alkalmával olyan nem megszokott mozgásformákat kell elsajátítani az egyensúly állandó fenntartása mellett, mely kiválóan fejleszti az ügyességet. Nem is beszélve arról, hogy a lovas foglakozások közben több olyan hatás is éri a lovasokat egy időben, melyekre folyamatosan, a megfelelően kell reagálni. Például már csak egy fedeles edzés alkalmával is több dologra kell odakoncentrálnia a 32 http://www.doksihu lovasnak; végre kell hajtani egyrészt az edzőtől kapott utasításokat, közben figyelemmel kell lennie a többi lovasra, el kell kerülnie az esetleges

ütközéseket és többek között még a helyes testtartására is oda kell figyelni. Ezzel a sok egyidejű történéssel megtanulhatják, hogyan figyeljenek oda egyszerre több dologra is. Ennek pedig a későbbiek során – például vezetés alkalmával – is nagy hasznát veheti és ezzel a lovaglásból nyerhető tudás tárháza még korántsem ért véget. A társas kapcsolatok kialakításának művészetére és az együvé tartozás érzésére is megtanítja gyermekeinket a lovaglás. A lovas oktatások során minden egyes alkalommal, újra meg újra megméretődnek, hiszen csak elméleti tudással, nagyot mondással ott nem lehet helytállni, a gyakorlatban is bizonyítani kell. Mint azt Charles de Kunffy is mondta: „A lovak megértése nem testi ügyesség kérdése, hanem tudás az alapja, ennélfogva szellem és intellektus szükségeltetik hozzá.” Mindez nagyon jó hatással van az állandóan álmodozó, elvont gondolkodású, határaikat folyton feszegető

serdülő fiatalok fejlődésére. A rendszeres testedzések során a fiatalok megtanulják beosztani idejüket - és közben szervezőkészségük is csiszolódik -, megtanulják a lovardai megjelenés, öltözködés szabályaitmindeközben javul a rendérzékük, igényesebbé válnak -, megtanulják, hogy hogyan viseljék majd el a későbbiekben az alá-fölérendeltségi viszonyokat, ugyanis az edzői utasításoknak mindig eleget kell tenni a fokozott balesetveszély elkerülése végett. Itt tehát nem lehet engedetlenkedni és visszabeszélni. A kis lovasoknak nem egy esetben rendkívüli szituációkkal is meg kell birkózniuk és az íj módon kialakult készségüket a későbbi magánéletükben is hasznosítani tudják majd. A gyermekek megtanulnak segítséget kérni, megtanulják elfogadni és bízni mások véleményében, mivel a lovak körül és a lovaglások során gyakran előfordul,hogy bizonyos szituációkat, dolgokat nem tudnak egyedül megoldani, és ha

szeretnének, ha nem, segítséget kell kérniük másoktól. Mivel a lovak világában sajnos elég sok baleset történik, a balesetvédelem fokozott figyelemben részesül. Az egészség védelme, már otthon az iskolába indulás előtt megkezdődik és az edzés végeztével, a hazamenetelt követően zárul csak le. A gyerekeknek a lovaglás egy középfokú lovas tudás elsajátítása után válik csak igazából élvezetessé. A legtöbben azt állítják, hogy a legnagyobb élmény számukra az első tereplovaglás volt, amikor végre kiszakadhattak a megszokott, lovardai környezetből, és amikor először érezhették, hogy önállóan lovagolnak. A tereplovaglások során a természet szeretete és a szabadságérzet kerül a középpontba. A ló a lovassal együtt élvezi a kirándulást, 33 http://www.doksihu együtt gyönyörködnek a tájban és együtt, egymást segítve küzdik le az esetleges akadályokat is – például kidőlt fa, patak stb. A lovasok ekkor

kezdik el csak igazán értékelni társukat, a lovat, ekkor döbbennek rá, hogy milyen sokat is köszönhetnek négylábú kedvencüknek. Kialakul bennük a tisztelet az állatokkal szemben. A fentiekben leírt készségek mindegyikét elsajátíthatják azok a gyerekek, akik ezt a sportot választják és ezek segítségével méltó tagjaivá válhatnak a társadalomnak és hasznos tapasztalataik továbbadásával segíthetik, terelgethetik a későbbi generációk szülötteit egy boldogabb és szebb jövő érdekében. Azonban fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy ezek a pozitív hatások csak a megfelelő lovardai kondíciók biztosítása mellett érhetők el. Kiemelt jelentőséggel bír a lovasoktató személye, akinek nemcsak kiváló szakembernek kell lennie, hanem jó pedagógiai érzékkel is kell rendelkeznie. A lovardáknak is eleget kéne tenniük bizonyos feltételeknek, hogy az élmények egy jó körülménnyel is párosuljanak. Azonban sajnos a magyarországi

lovas iskolák többsége még nem tesz eleget a kívánalmaknak és fejlesztésre szorulnának, mind a látványelemek, mind pedig a meglévő szemléletmód terén, mert egy lovardát nem szabadna kizárólag anyagi haszonszerzés céljából működtetni. A lovardák tökéletesítése céljából a Magyar Lovas Szövetség létrehozott egy lovardaminősítő rendszert, a „védnöki minősítő rendszert”. 20A rendszer célja, hogy arra ösztönözze a lovardai létesítmények tulajdonosait, hogy minőségi lóállománnyal, karbantartott jó állapotú lószerszámok használatával, hozzáértő, szakképzett lovas oktatók alkalmazásával, kialakított lovas pályákon folytassák a lovas oktatást. Védnöki minősítést az a lovarda kérhet, amelyik igényét bejelenti a titkárnál, és megfelel az alábbi feltételeknek: • „Tagja a szövetségnek (fizeti a tagdíjat) • A tulajdonos vagy alkalmazottja legalább lovas oktatói képesítéssel rendelkezik •

Minimum 800m2 bekerített lovas pályán történik az oktatás • Az elbírálás alkalmával osztálylovaglás bemutatása szükséges, minimum két lovas gyerek részvételével (kb. fél óra) 20 • Kitölti az igénylő lapot • A szövetség számlájára befizeti a 30.000 forintot „ Gyermek és Pónilovasok Országos Szövetsége 34 http://www.doksihu A minősítés költsége 30.000 Ft, mely tartalmazza a kiszállást, a helyszín felmérését, a minősítő plakettet és oklevelet. A védnökséget 3 évre adja meg a szövetség A plakett ez alatt a három év alatt a Szövetség tulajdonát képezi ezért indokolt esetben vissza is vonható. A rendszerben három fokozatot különböztetünk meg: arany, ezüst, bronz. Az elbírálás szempontjai pedig a következők: • „A lovarda elhelyezkedése, a kialakított lovas pálya területe, talaja, világítása, pálya öntözése, akadálypark minősége. • A lovardában lévő szociális helyiségek:

női-férfi WC, női-férfi öltöző, klubhelyiség, büfé. • A lovak elhelyezése: bokszban vagy állásban, önitató, almolási és takarmányozási körülmények, karámozás. • Fedeles lovarda, jártató gép, körkarám, patamosó. • A lószerszámok minősége, állapota, ápoltsága és ezek tárolása. • Az iskolalovak lovagoltsági szintje, egészségi állapotuk és alkalmasságuk. • A lovas oktató (k) szakmai és pedagógiai felkészültsége, szakképzettsége. • Az oktatás színvonala, módja, és eredményessége (az országos döntő alapján). • Baleset megelőzés, felvilágosítás, ill. védőfelszerelések használata • Túra- és tereplovaglási lehetőségek (lovas turizmus).” Ez a minősítő rendszer most már évek óta – szerencsére – sikeresen működik és a szövetség tagjai bíznak abban, hogy a jövőben az oktatásra alkalmas lovardák száma egyre bővülni fog és eljön az az idő is amikor, a gyerekek

lakóhelyüktől és anyagi helyzetüktől függetlenül belekezdhetnek a lovaglás tanulásába. Egyelőre azonban hazánkban sajnos ez még korántsem lehetséges, ugyanis a Magyar Lovas Szövetséghez eddig bejelentett 391 lovas szakosztály még nem elegendő ahhoz, hogy a lovaglás lehetősége minden gyermek számára ugyanúgy elérhető legyen, mert ha utánaszámolunk, akkor láthatjuk, hogy csak minden 10. településre jut egy lovarda. De ez sem egyenletesen, mert a megyék szerinti szóródásuk elég nagy eltérést mutat, melyből az következik, hogy ezt a sportot leginkább a nagyvárosokban és a Pest környékén élő gyermekek választhatják. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy egy pár éve teljesen megszűnt a lovardáknak járó állami támogatás, így nagyrészük magánfinanszírozásban van. Mindezek eredményeképpen egyelőre sajnos nem várható a lovas oktatás, a jelenleginél szélesebb körű elterjedése. 35 http://www.doksihu

Primer kutatásból származó eredmények Ebben a részben áttérek az általam készített primer kutatások elemzésére, melyek esetében el kell mondanom, hogy a kapott eredmények és adatok nem reprezentatívak, csupán tájékoztató jellegűek a kis elemszám miatt. Mélyinterjúk A kutatás célja itt is, mint azt már többször kifejtettem, a lovassport jelenlegi helyzetének és népszerűsítési lehetőségeinek feltárása a budapesti lakosság körében. Ezen belül továbbá három fő kutatási célkitűzést határoztam meg. Először is fel kellett tárnom magához a sportokhoz/sportoláshoz fűződő attitűdöket és annak megjelenési formáját/formáit a magyar lakosság körében. Ezt követően választ kellett szolgáltatnom arra is, hogy a sportolás világán belül a lovassport mennyire él a köztudatban, mely formái ismertek és ezeknek milyen mértékű az elterjedésük a hétköznapi életben. Végül pedig kutatásomnak részét kell képezze,

hogy milyen teendők, módszerek, kiegészítések szükségeltetnek ezen sporttípus népszerűbbé tételéhez. A feladat végrehajtása először is kvalitatív kutatás, egyéni mélyinterjú formájában történt. A mélyinterjúk alkalmazását több szempont is indokolttá tette: egyrészt a sportok világában az emberek nincsenek azonos mértékben motiválva. Egy kiscsoportos interjú alkalmával fennáll volna a veszélye, hogy a csoport valamely tagja a témával kapcsolatban több információval rendelkezik és így a többi, nem éppen aktív sportolóként résztvevő tag véleménye a háttérbe szorult volna, esetleg szégyenérzet alakulhatott volna ki bennük. A mélyinterjú mellett szól továbbá, hogy több olyan részletre is szükségem volt, amelyet csoportos interjú esetén nehéz lett volna beépíteni a csoportfolyamatba, hiszen egyedi történeteket is fel kellett dolgoznom, ezek viszont csoportos beszélgetésbe nem illeszthetők, mivel minden tagnak

el kellett volna mondania a személyes élményeit. Egyrészt ez nagyon időigényes lett volna, másrészt így az egyik csoporttag története nem befolyásolhatta az előzőket. A beszélgetések során összesen hat személlyel készítettem interjút. Három lovas és három nem lovagló fiatalt kérdeztem meg úgy, hogy mind a három korcsoport képviseltesse magát. Ennek megfelelően az első korcsoportból egy 15éves fiút és egy 18 éves lányt kérdeztem, a második csoportból egy 20 és egy 23 éves lánytól érdeklődtem és végül a harmadik korcsoportnak megfelelően egy 26éves nőt és egy 29 éves férfit interjúvoltam meg. De ezen 36 http://www.doksihu bontás alapján – tehát a korcsoportokra való tekintettel – nem találtam éles, feltűnő különbségeket a válaszadások során. A lovas nem lovas bontás vizsgálatakor ez már nem mondható el, mivel összehasonlításuk során sokféle azonosságot és számos eltérést is megfigyelhetünk a

válaszok alapján. Ezek a következők: Sportolási szokások Először is arra a kérdésre, hogy mit kezdett el először sportolni több válasz is született. Van aki először atlétikázott, van aki szertornázott és van aki talajtornázott és vannak olyanok is akik lovagolni kezdtek. A lovassportokban nem aktív megkérdezettek körében, ennek kapcsán több azonosság is megfigyelhető. Az első ilyen az, hogy mind a hárman valamilyen egyénileg űzhető, leginkább a tornagyakorlatokhoz közel álló sportágat választott magának, melyeket az idő elteltével mindannyian abbahagytak. Közülük ketten ezt követően már nem próbálkoztak más sportterületen. Ezt azzal indokolták, hogy a gimnáziumi tanulmányok megkezdése után már egyre kevesebb idejük jutott a sportra, ezért idővel felhagytak vele. De akadt olyan is, akinek azért kellett felhagynia szeretett sportjával, mert elköltöztek az adott városból és a nagy távolság miatt lehetetlenné vált a

folytatás. Ezt a következő válasz is példázza: „Váltottam, mert ahova költöztünk ott nem volt lehetőség folytatni az atlétikát csak nagyon sok utazás árán. Így a középiskolában a kézilabdát választottam” A lovas interjúalanyok mindegyikének már az első – és egyben az utolsó - sportja is a lovaglás volt, mely mellett nem jellemző, hogy egyéb sportot is űznének párhuzamosan. Mindegyikükre igaz, hogy vagy egy ismerősük, vagy valamelyik családtagjuk révén kerültek először kapcsolatba a lovassporttal, azonban a nem lovasok körében ez nem jellemző. Az egyik lovas megkérdezett - arra a kérdésre, hogy hogyan került először kapcsolatba a lovassporttal- például a következő választ adta: „Külterületen nőttem fel, a szomszédban mindig volt legalább egy ló. Egy kedves rokonnak aki egyben jó barát is- köszönhetően megszerettem a lovakat 2000-ben lehetőségem is nyílt elkezdeni a lovassportban való tevékenykedést,

mivel édesanyám iskolájának tangazdaságában indítottak lovas oktatást, így egyértelmű volt, hogy elkezdem tanulni ezt a szép sportot.” A testedzés gyakoriságát illetően mindegyik megkérdezett azt válaszolta, hogy – legalábbis addig, amíg aktívan sportoltak – heti két-három alkalommal edzettek. Ez a mennyiség csak a 37 http://www.doksihu versenyek előtti felkészülési időszakban növekedett meg, volt olyan lovas, például aki azt mondta, hogy ilyen esetekben a hét minden napján van edzése. Ide köthető az is, hogy a legtöbb fiatal szerint az mondható igazából aktív sportolónak, akinek van szerződése valamilyen klubbal, vagy tagja valamilyen klubnak, vagy van valamilyen sportbérlete és legalább heti 2x-3x végez testmozgást. Arról is beszélgettünk a megkérdezettekkel, hogy miért is ajánlanák másoknak a sportjukat. Leginkább a csapatsportok – mint például a kézilabda, kosárlabda stb. – és a lovassport esetében

mondták azt a faitalok, hogy azért ajánlanák az adott sportágat, mert segít az életre való felkészítésben, segít csapatjátékossá válni, segít abban, hogy megtanuljunk másokkal együttműködni, harmóniát teremteni, valamint megtanítja az embert arra, hogy sosem szabad feladni semmit, hanem mindig küzdeni kell. Mind a hat interjú alkalmával kíváncsi voltam arra is, hogy mikor kezdtek el először sportolni megkérdezettjeim. Mindenki kivétel nélkül azt a választ adta, hogy aránylag fiatalon, 10-1112 éves korukban kezdtek el komolyabban edzeni Így nem meglepő, ha mindannyian úgy gondolják, hogy minél fiatalabban kell kapcsolatba kerülni a sporttal, hogy mire felnő a gyermek, addig élete természetes és szerves részévé válhasson a testedzés. „Minél korábban kell elkezdeni a sportolást, ha lehet. Úgy is be lehet vezetni egy gyermeket a rendszeres testmozgás világába, ha például magunkkal visszük kirándulni, vagy elmegyünk vele

egyszer-egyszer biciklizni stb., mert így a kisgyerek nagy valószínűséggel megszereti a sportot, és beleszokik abba, hogy rendszeresen sportoljon valamit, és ne csak a számítógép előtt üljön, teszem azt.” Továbbá azt is lényegesnek tartják, hogy a fiatalok időben kezdjenek el megtanulni, megszokni bizonyos dolgokat. Ez alatt olyanokra gondoltak, mint az alkalmazkodásra, együttműködésre - lóval vagy csapattársakkal -, az áldozatkészségre - minden sportért áldozni kell -, a szabályok tiszteletben tására - minden sportnak vannak szabályai - való nevelés, melyek mind-mind olyan tapasztalatok, melyeket a későbbiek során majd hasznosítani tudnak. A válaszadók szerint továbbá léteznek olyan sportágak, melyek nemhez kötöttek – például szinkron úszni illetve ritmikus sportgimnasztikázni még nem igazán látott senki férfit. Többen említették itt a súlyemelést is, mely esetében egyáltalán nem biztosak abban, hogy egy női

súlyemelőnek jót tesz az, ha több mint 60-70 kilogrammokat emelget. Azonban úgy vélik, hogy életkorhoz kötött sportágak nem igazán léteznek. Az tény hogy nem lehet valaki egy életen át élsportoló, de attól még lehet egy sportot nem versenyszerűen is tovább folytatni. 38 http://www.doksihu Ezt követően projektív technika segítségével próbáltam meg felmérni, hogy az emberek hogyan is ítélik meg az egyes sportokat. Öt különböző területről származó sporttípust – futás, lovaglás, labdarúgás, fitness és hegymászás - írtam fel kis cédulákra és azokat tettem a megkérdezettek elé. 7. Táblázat: A megkérdezetteknek megmutatott cédulák FUTÁS Megkérdeztem, LOVAGLÁS LABDARÚGÁS hogy színeket, milyen FITNESS mellékneveket, HEGYMÁSZÁS öltözködési stílusukat, lakókörnyezeteket és családi állapotokat társítanak az adott testedzési formákhoz. Az adott válaszok az esetek döntő többségében eltértek

egymástól, de azért akadtak hasonló vélemények is. Például a futás esetében mindenki egy külvárosi negyedben, családi házas környezetben, egyedülálló, irodai alkalmazottként dolgozó fiatal nőt képzelt el, a fitness szó láttán pedig a legtöbben egy városban, egy kisebb lakásban élő, kisgyermekes anyukára asszociáltak, aki átlagos jövedelemmel rendelkezik. A többi sport esetében már kevesebb azonos, értékelhető válasz született. A lovaglás esetében például a legtöbben úgy gondolják, hogy azok akik ebben a sportban aktívak nagyon természet közeli, családos emberek és leginkább vidéken, vagy nagyobb városok vonzáskörzetében élnek, távol a nagyváros zajától. A lovassport ismertsége Ezt követően – az interjúm második részében - kiderült, hogy azon válaszadóim, akik nem lovagolnak, kivétel nélkül már mindannyian ültek ló hátán, és ha lehetőségük adódna, ezt az élményüket újból megismételnék. A

három lovas megkérdezettem közül - mikor arról beszélgettünk, hogy a lovassporton belül mit is űz valójában – ketten azt mondták, hogy leginkább „csak” hobbilovasnak vallják magukat és ebből kifolyólag elég sok elemből tevődik össze a lovaglásuk. Ugyan egyik lovas szakággal sem foglalkoznak versenyszerűen, de több ágba is belekóstoltak már pályafutásuk során. Vettek már rész különféle házi rendezésű díjugrató és díjlovagló versenyeken is, de ha kapnának egy saját lovat – melyet most még nem engedhetnek meg maguknak -, leginkább maguktól csinálnának gyakorlatokat vele. A fiatalok szerint saját ló tartását a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, mert nagyon magas költségekkel jár, amit diákként és fiatal pályakezdőként sajnos nem tudnak finanszírozni, másrészt rengeteg időt igényel, amivel szintén nem rendelkeznek. De abban mindannyian egyetértettek, hogy minden lovas egy saját lóról álmodik, és

leginkább azoknak tudnák ajánlani ezt a sportolási formát, akik szeretik az állatokat, és akiket érdekel, hogyan 39 http://www.doksihu lehet együttműködni egy lóval, hogyan lehet egy ilyen szép állatnak a bizalmába férkőzni, és hogyan lehet eredményeket elérni vele. „Szerintem minden igazi lovas álma, hogy egyszer saját lova lehessen akit ha akar nap mint nap meglátogathat, gondozhat, megszeretgethet anélkül, hogy bárki megszabná mit tegyen. Én nem tudom mások, hogy vannak ezzel, de nekem életem legszebb napja volt amikor végre lótulajdonossá váltam.” Azonban nem ajánlják a türelmetlen és agresszív embereknek, illetve azoknak, akikben nincs kellő lélekjelenlét és empátia. Ezt követően arra tért ki beszélgetésünk, hogy mit gondolnak az emberek az egyes sportok költségvonzatáról. A legtöbben úgy gondolják, hogy minden sport jár némi költséggel, de ezek közt elég nagyok a különbségek. A lovaglást az egyik

legdrágább sportnak titulálták Ha saját lova van az embernek, akkor véleményük szerint azért drága, mert a lovat el kell tartani, finanszírozni kell a felszerelését mind a lónak mind pedig a lovasnak, az esetleges állatorvosi kezeléseket és adott esetben a bértartást is fizetni kell. Lovardában, lovas iskolában pedig maga a ló „bérleti díja” magas, mivel a ló tulajdonosa a lovagoltatásból szeretné fenntartani magát, de mindemellett is szükség van a lovas felszerelésére (lovas nadrág, cipő és hopilet/csizma, kobak, esetleg kesztyű, pálca, stb.) Így - leginkább az anyagiak miatt – nem mindenki engedheti meg magának, hogy minden esetben azt a sportot űzze, amit igazán szeretne. „Sajnos sokszor nem az a kérdés, hogy mit is szeretnénk csinálni, hanem, hogy mi is az, amit valójában megengedhetünk magunknak.” A lovassport népszerűsítésének lehetőségei Végül pedig a lovassport jelenlegi helyzetéről és az azt körülvevő

körülményekről kérdeztem meg a lovassportokban aktív fiatalok véleményét. Úgy gondolják, hogy a lovassport népszerűnek nevezhető hazánkban, bár ők sem ismernek semmiféle statisztikai adatot arra vonatkozólag, hogy ez milyen arányban jellemző a magyarokra. Szerintük a magyarországi lakosság anyagi helyzetére való tekintettel, sokaknak megterhelő ez a sport, holott a földrajzi körülmények és a jó lovak adottak lennének. Elmondásuk alapján gyönyörű tájaink vannak, melyek első osztályúak lennének tereplovaglásra, elegendő sík területtel rendelkeznénk megfelelő színvonalú lovardák létesítéséhez, és remek lófajtákat is magáénak tudhat hazánk és azok számára, akik megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek, bármelyik külföldi fajta is elérhető. 40 http://www.doksihu Sajnos válaszadóim is úgy gondolják, hogy ezen a helyzeten nem könnyű változtatni, az anyagi háttér sok mindentől függ. Ez a probléma nem csak

a sportok területén áll fenn, hanem az élet minden szegletében érezteti hatását. A lovaglás népszerűsítéséhez – meglátásuk szerint - talán csökkenteni kéne a lovardákban kért árakat, de igazából tudatában vannak annak is, hogy ez sem várható el senkitől, pont azért, mert a lótartás nagyon sok költséggel jár. De mondjuk, ha több „nyitott lovardákprogram” – ot szerveznének, és a lovardatulajdonosok hirdetnék a szabad látogatás lehetőségét, ahol esetleg az emberek ki is próbálhatnák a lovaglást, illetve barátkozhatnának a lovakkal - ezekről akár előadásokat is lehetne tartani -, akkor talán közelebb kerülnének ehhez a sporthoz. Vagy az is egy megoldás lehetne, ha például a lovardatulajdonosok – az állammal együttműködve – bizonyos köröknek engedményeket tennének, amit valamilyen formában jóvá lehetne írni – például terápiás célként. „ Az árakat csökkenteni sajnos nem olyan egyszerű, de

szerintem már az is több lenne a semminél, ha több, ingyenes kipróbálási lehetőséget biztosítanának a lovardák az oda látogató gyerekeknek.” A lovassportokkal kapcsolatos legfontosabb hiányosságnak pedig azt tartják, hogy sok helyen nem megfelelő a lovas oktatás. Több olyan edzőt is említettek, akikről olyan kép alakult ki bennük, hogy a lovakat csupán robotoknak, az ember eszközeinek tekinti. Ez a szemlélet szerintük nagyon is hibás, és inkább a humánus hozzáállást, a lovak tiszteletét népszerűsítenék. Mindez igaz az edzők lovashoz való hozzáállására is, mivel sajnálatos módon vannak olyan edzők, akik nem megfelelően kezelik a lovast. Egyáltalán nem próbálják meg megérteni őket, nem segítenek esetleges félelmeik orvoslásában, nem megfelelő stílusban beszélnek velük stb. Véleményük szerint a lovassportban is sokkal eredményesebb lenne a mindenhol bevezetett személyre szabott oktatás, ahol az oktató ismerve a

lovas érzéseit és esetleges félelmeit, megfelelően, pedagógus módjára lenne képes kezelni őket és kommunikálni velük. „Az oktatóknak megértő tanítóknak kéne lenniük, nem pedig katonatiszteknek.” 41 http://www.doksihu A kérdőíves, kvantitatív kutatás eredményei21 Az előzőekben elemzett 3-3 mélyinterjú elkészítése, lekérdezése és elemzése után következett a primer kutatásom második részét képző kérdőíves megkérdezés. Sportolási szokások Ennek alkalmával – mint már azt a korábbiakban is említettem – az első részben az emberek sportolási szokásait, sportokhoz/sportoláshoz fűződő attitűdjeit és ezek megjelenési formáit próbáltam meg részletesebben felmérni. A megkérdezettek – 100fő – 81%-a vallotta azt, hogy szokott sportolni vagy valamiféle testmozgást végezni, a fennmaradó 19% pedig egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán sportol. Ha a válaszadókat korcsoport szerinti bontásban vizsgáljuk

– a vizsgálandó csoportokat már a korábbiakban a kutatási tervben ismertettem – azt tapasztalhatjuk, hogy a kor előrehaladtával egyre inkább csökken a fiatalok sportolási kedve. Tehát a 15-19 éves korosztály az, amelyik a legintenzívebben folytat sporttevékenységet és a 25-29 évesek azok akik legkevésbé sportolnak. Ennek okára a későbbiekben rá is kérdezek, de valószínűnek tartom, hogy ez az arány a manapság egyre jellemzőbb rohanó életformának az eredménye. A 25-29 éves korosztályba tartozóknak a sok munka és tanulás mellett már nem igazán marad energiájuk, idejük és türelmük a testedzésre. A sportolás gyakoriságát, intenzitását vizsgálva a legtöbben (35%) hetente többször is edzenek, további 17% napi rendszerességgel űzi sportját. Ugyancsak 17% vallotta azt, hogy heti rendszerességgel végez valamilyen sporttevékenységet, 18%-ánál a fiataloknak viszont csak néha, alkalmanként fordul elő, hogy sportolnak valamit.

8. Táblázat: A testedzés gyakorisága Milyen rendszerességgel végez testedzést? (N=100) Naponta többször Naponta Hetente többször Hetente Havonta Alkalmanként Soha Egyéb Összesen Válaszadók száma % 4 17 35 17 1 18 8 0 100 4,00% 17,00% 35,00% 17,00% 1,00% 18,00% 8,00% 0,00% 100,00% Ezt követően a 19 nem sportoló válaszadótól kérdeztem meg, hogy mi az oka annak, hogy nem végeznek testedzést. A legtöbben (40,91%) azt a választ adták, hogy mindez annak az 21 Az itt nem szereplő táblázatokat és ábrákat a melléklet tartalmazza 42 http://www.doksihu eredménye, hogy nem igazán van „fölösleges” szabadidejük amit edzésekre fordíthatnának. Akadtak olyanok is akik egyszerűen azért nem sportolnak, mert nem szeretnek. 4.ábra: Testmozgás elleni lehetséges érvek Miért nem szokott sportolni/testmozgást végezni? (N=19) Nincs időm rá 4,55% Nem szeretek sportolni 13,64% 40,91% 9,09% 31,82% Nincsen megfelelő lehetőség Nincsen

megfelelő társaság hozzá Egyéb Kérdőívem alapján az is láthatóvá vált, hogy a válaszadók által űzött sporttípusok elég nagy változatosságot mutatnak. Az általam megkérdezettek legtöbbje a lovaglást (52%), kerékpározást (29%), futást és kocogást (28%) valamint az úszást (18%) jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy mit sportolnak. A legtöbb esetben pedig azért választották az adott sporttípust, mert az érdekelte a fiatalokat a legjobban (46%), mert az a sport volt szabadtéren űzhető (42%) valamint mert a segítségével fel tudnak töltődni (41%), el tudnak lazulni (33%). A legkevesebben azzal indokolták választásukat, hogy az adott sportot ajánlották az egészségi állapotuk miatt (3%), az volt a legkönnyebben elérhető a számukra (4%),végül de nem utolsó sorban egy külső személy ajánlására (6%) kezdtek az adott sportágban tevékenykedni. 9. Táblázat: Választott sporttípusok Mit sportol? Válaszadások

száma % Kerékpár Labdarúgás Úszás Futás, kocogás Röplabda Kosárlabda Vízilabda Testépítés Tenisz Kézilabda Atlétika Sakk Lovaglás Horgászat 29 5 18 28 4 1 1 9 5 2 2 4 52 6 29% 5% 18% 28% 4% 1% 1% 9% 5% 2% 2% 4% 52% 6% 43 http://www.doksihu Nem sportolok Egyéb Összesen 14 15 100 Miért éppen ezt a sportágat választotta? Válaszadások száma % Ez érdekelt a legjobban A szabadtéri edzéslehetőség miatt Mert segít feltöltődni Segít ellazulni, pihentető A barátok miatt Egészségmegőrzésem miatt Nem kerül sokba, ingyenes Kifáraszt Külső személy ajánlása miatt Ez volt a legkönnyebben elérhető Ezt ajánlották az egészségi állapotom miatt Egyéb Nem tudom Összesen 46 42 41 33 23 17 14 12 6 4 46% 42% 41% 33% 23% 17% 14% 12% 6% 4% 3 3% 17 10 100 17% 10% 100,00% 14% 15% 100,00% 10. Táblázat: A sportválasztás oka Ezt követően néhány ponton keresztül nyitott kérdéseket tettem fel, melyek esetenként eltérnek

attól függően, hogy lovassportot űző személy tölti-e ki vagy nem. Az első ilyen kérdés az volt, hogy mondják el a válaszadók, hogy mit is jelent, mit is nyújt számukra a sportjuk. A lovassportot nem űzők – 50fő – köréből a legtöbben (38,71%) azt a választ adták, hogy a sportjuk segítségével sikerül egy kicsit kikapcsolódniuk, feltöltődniük, lazítaniuk, de vannak olyanok is, akik leginkább azért szeretik sportjukat, mert kimeríti, kifárasztja őket, miközben alakjukat is formálja, karbantartja (14,52%). Közel azonos mértékben válaszolták azt a fiatalok, hogy örömforrásként szolgál számukra a testedzés (12,9%) valamint – mintegy ellentmondásaként az előzőnek -, hogy sajnos egyáltalán semmit nem jelent számukra a sportolás, sporttevékenység (12,9%). 44 http://www.doksihu 4. ábra: A sportolás nyújtotta örömök Mit jelent/mit nyújt önnek a sportja? Nyugalom, ellazulás, kikapcsolódás, regenerálás, stress

levezetése Örömforrás 11% energia levezetés, alakformálás 13% 38% hétköznapokból való kiszakadás 10% 15% semmit nem jelent 13% nem sportolok A lovassportok területén aktívan tevékenykedők is hasonló válaszokat adtak erre a kérdésre, de körükből senki nem válaszolta azt, hogy semmit ne jelente számára a sportja. A legtöbbször ők is azt említették, hogy a lovassportban való tevékenykedés segít számukra ellazulni, kikapcsolódni, regenerálódni, kiszakadni a szürke mindennapokból (36%). A második helyen holtverseny született, miután ugyanannyian válaszolták azt, hogy számukra a lovaglás szabadságérzetet nyújt (30%), valamint, hogy a lovassportban az a jó, hogy egy különleges, kölcsönös kapcsolat alakítható ki a lovas és a szeretett ló között (30%). Ugyancsak sokan említették, hogy a lovaglás nem más, mint egy életvitel, életforma (28%). 11. Táblázat: A lovassport nyújtotta örömök Mit jelent/mit nyújt

önnek a lovaglás? Nyugalom, ellazulás, kikapcsolódás, regenerálás Összhang kialakítása a szeretett lóval Szabadságérzet, természet Életvitel, életforma Szerelem, örömforrás Örök kihívás, kemény munka Összesen Mennyit költ havonta átlagosan tagdíjra? (Nlovas=50, Nnem lovas=50) Válaszadások száma % 18 36% 15 15 14 8 8 50 30% 30% 28% 16% 16% 100,00% 5. ábra: Tagdíjra fordított összeg Az ezt követő kérdéssorozat arra szolgál, hogy az abban szereplő 14% Ft/hónap 30001 f elett 10001-30000 5001-10000 1-5000 0% kérdések segítségével felmérjem a 10% lovassportban tevékenykedők és a 4% 6% 8% Lovas 12% 58% 10% 78% semennyit 0% 20% 40% 60% válas zadások szám a 80% Nem lovas lovassportot nem űzők sportoláshoz kötődő költségeinek, kiadásainak mértékét, megvizsgálva ezzel azt a feltevést 45 http://www.doksihu is miszerint, a lovassport leginkább a módosabbak sportja. Az első kérdés alapján

azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok egyik csoportjára sem jellemző, hogy tagdíjat kéne fizetnie, tehát nem igazán találhatók köztük egyesületi tagok. A lovas megkérdezettek 42%-a , az egyéb sportok területén tevékenykedőknek pedig mindössze 22%a állította, hogy fizet tagsági díjat. 6. ábra: Havi átlagos sportbérletre vagy edzésdíjra fordított összeg A Mennyit költ havonta átlagosan bérletre/edzésdíjra? (Nlov as=50, Nnem lov as=50) 80% válaszokból 76% látható, 44% 10% 0% már kezd hogy a lovassportok kedvelői közül többen (40%) havi 30% 20% azonban adott szánt kiadásai közötti különbség. Jól 60% 50% kérdésre kirajzolódni a két csoport sportra 70% válaszadások 40% szám a második 18% 12% 4% 6% 22% 0% tíz-, vagy akár harmincezer forint 18% feletti összeget is hajlandóak áldozni 0% semennyit1-5000 5001- 10001- 30001 10000 30000 felett Ft/hónap edzésekre. Nem lovas Lovas Ezzel ellentétben az

egyéb sportokat képviselő fiatalok legtöbbjére (76%) nem jellemző, hogy pénzt adjon bérleti-, vagy edzésdíjakra. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy ezen válaszadók olyan sportokban aktívak, melyek különösebb edzői segítség nélkül, egyedül a szabadban is végezhetők - például: futás, kerékpározás stb. Mind a sportruházati cikkekre, mind pedig a sporteszközökre fordított összeg tekintetében ugyancsak elmondható, hogy inkább a lovassportok szerelmesei áldoznak nagyobb összegeket, mint a másik csoport (nem lovasok) képviselői. A lovas sportolók közül a legtöbben (46%), havonta átlagosan maximum 5000 forintot fordítanak különféle sportruházati cikkek beszerzésére, de nem egy esetben (20%) ez az összeg meghaladja a tízezer forintot is. Azonban sporteszközökre, ha tehetik, egyáltalán nem, vagy csak keveset költenek. A nem lovagló fiatalok közül a legtöbben azt állították, hogy egyáltalán nem költenek se

sportruházatra (70%), se sporteszközre (80%). 46 http://www.doksihu 12. Táblázat: A megkérdezettek sportolással kapcsolatos kiadásai Mennyit költ havonta Lovas átlagosan sportruházatra? Nem lovas Válaszadások % száma Válaszadások % száma Semennyit 17 34 35 70 0-5000 Ft 23 46 13 26 5001-10000 Ft 7 14 2 4 10001-30000 3 6 0 0 30000 felett 0 0 0 0 Összesen 50 100 50 100 Mennyit költ havonta átlagosan sporteszközök Lovas Nem lovas vásárlására? Válaszadások % száma Válaszadások % száma Semennyit 26 52 40 80 0-5000 Ft 18 36 5 10 5001-10000 Ft 3 6 4 8 10001-30000 2 4 1 2 30000 felett 1 2 0 0 Összesen 50 100 50 100 A további összesítések eredményeként az látható, hogy versenyzésre és edzőtáborokra nem igazán költenek a válaszadók. Ez leginkább annak az eredménye, hogy a legtöbb megkérdezett nem azért sportol, hogy versenyezzen és élsportoló váljon belőle,

hanem csupán azért edzenek, hogy örömüket leljék a sportolásban és, hogy kikapcsolódjanak egy kicsit, elfeledhessék legalább arra a kis időre a gondjaikat. 7. Mennyit költ havonta átlagosan versenyekre? ábra: A megkérdezettek versenyekre fordított kiadásainak (Nlovas=50, Nnem lovas=50) összege 100% 80% Válaszadások száma 88% 76% Az Nem lovas 40% 0% elemzett kérdéscsoport lezárásaként azt 60% 20% eddig 12% 12% 2%0%4%0% 0%6% semennyit1-5000 5001- 10001- 30001 10000 30000 felett Ft/hónap Lovas kérdeztem meg a fiataloktól, hogy havonta átlagosan mennyit költenek érdekében. utazásra Itt sportjuk szintén a lovassportok területén aktívan tevékenykedők tűntek ki leginkább. Közülük - a legtöbben 47 http://www.doksihu 36% azt válaszolta, hogy legfeljebb 5 ezer forintot költenek utazásra, 18% maximum 10 ezer forintot-, további 18% pedig akár 30 ezer forint feletti összeget is hajlandó kiadni, csakhogy szenvedélyének

hódolhasson. Ennek okaként sokan azt hozták fel, hogy nagyon nehéz manapság olyan lovardát találni, ahol mind a lónak, mind pedig a lovasnak egyaránt megfelelőek a körülmények. A nem lovas válaszadókra - az előbbiekkel szemben – azonban nem jellemző, hogy utazásra nagyobb összeget költsenek, a legtöbbjüknek (76%) egyáltalán nem kell pénzt áldoznia erre, miután az általuk választott sporttípus közvetlen lakókörnyezetükben is könnyedén űzhetőpéldául ahhoz, hogy valaki fusson, vagy biciklizzen, nem feltétlenül kell kilométereket megtenni, hogy egy alkalmas helyet találjon az adott személy a sportolásra, míg lovagolni nem lehet akárhol. 8. ábra: A megkérdezettek sportoláshoz szükséges utazásra szánt kiadásainak összessége Mennyit költ havonta átlagosan utazásra a sportolás érdekében? (Nlov as=50, Nnem lov as=50) Ft/hónap 4% 30001 felett 0% 14% 10001-30000 0% 18% 5001-10000 10% 36% 1-5000 14% 28% semennyit 0% 20% 40%

Lovas Nem lovas 76% 60% 80% válaszadások száma Az előbbiekhez kapcsolható a soron következő kérdés, melyre a legtöbb fiatal (40%) azt válaszolta, hogy maximum fél órát lenne hajlandó utazni, annak érdekében, hogy sportolhasson. Ennél kicsit kevesebben (28%) mondták azt, hogy akár egy órát is képesek lennének megtenni a testmozgás érdekében és mindössze 6% állította azt, hogy semmilyen ilyen jellegű áldozatra nem volna hajlandó. 13. Táblázat: A maximális utazási idő az edzés helyszínéig Maximum mennyit utazna az edzés Válaszadások % helyszínéig? száma 40 1/2óra 40,00% 28 1óra 28,00% 13 13,00% 10perc 13 13,00% Egyéb 6 6,00% Semennyit 100 100,00% Összesen A fiatal sportolókról továbbá az is elmondható a kérdőív alapján, hogy legtöbbjük vagy egyedül (37%) vagy baráti társasággal (34%) együtt sportol. Az egyéb kategórián belül is 48 http://www.doksihu leginkább azt fejtegették, hogy amennyiben edzenek, - ha

tehetik - inkább valamely barátjuk társaságában vagy egyedül teszik azt. A közös családi sportolások nem számottevőek, nem igazán jellemző, hogy a család együtt járjon el mozogni. Hogyan sportol? Egyedül Barátokkal Családdal Sehogy Egyéb Összesen 14. Táblázat: A fiatalok sportolási szokásai Válaszadások % száma 37 37,00% 34 34,00% 10 10,00% 10 10,00% 9 9,00% 100 100,00% A lovassport ismertsége A kérdőív második felében szereplő kérdések a lovassport különböző formáival és elterjedésének mértékével foglalkoznak. Ezen rész nyitányaként megkérdeztem a lovassportot nem űzőket, hogy egyáltalán hallottak-e már magáról a lovassportról. Ebben 100%-os egyetértés született a válaszadók között, miután mindenki azt állította, hogy hallott már róla. Az ezt követő kérdések azonban már nem hoztak hasonló egyetértést. A megkérdezettek 80%-a vallotta azt, hogy már ült valamilyen formában lovon, a maradék 20% pedig

még soha nem próbálta a sportolás ezen formáját. Arra a kérdésre, hogy kipróbálnák-e valaha ezt a sporttípust, már kevesebb igenlő válasz született. 62% mondta azt, hogy igen kipróbálná, ha adódna rá lehetősége, 20% tartózkodó volt és azt válaszolta, hogy nem tudja, mit tenne, a maradék 18% azonban teljesen elutasította ezt a kezdeményezést. Kíváncsi voltam, hogy mi lehet a tartózkodás oka, így azt a kérdést is feltettem, mi az oka annak, hogy ki sem próbálnák, esélyt sem adva ennek a sporttípusnak. Sokan azzal magyarázták viselkedésüket, hogy túl veszélyesnek tartják ezt a sportot, nem szeretik a lovakat valamint, azért sem próbálnák ki mert valamilyen szinten állatkínzásnak tartják. 15. Táblázat: A lovassport ismertsége a lovassportot nem űzők körében Válaszadások Hallott már a lovassportról? % száma 50 100,00% Igen 0 0,00% Nem 50 100,00% Összesen Lovagolt már valaha? 40 80,00% Igen 10 20,00% Nem 50 100,00%

Összesen Ha lehetősége lenne kipróbálná? 31 62,00% Igen 9 18,00% Nem 10 20,00% Nem tudom 50 100,00% Összesen 49 http://www.doksihu 9. ábra: A lovaglás kipróbálásának visszautasítási lehetőségei Miért nem próbálná ki a lovaglást? 35% 40% Túl veszélyesnek tartom Nem szeretem a lovakat 25% Egyéb Az ezt követő kérdést már mindkét csoporthoz intéztem, mely úgy hangzott, milyennek is tartják az emberek a lovaglást, mint sportágat. A legtöbben – cseppet sem meglepő módon – azt jelölték meg, hogy ez egy úri, elit sport (71%), de sokan tették le a voksukat amellett is, hogy ez egy igencsak veszélyes tevékenység (61%), azonban mindemellett egészséges is (36%). Mindössze néhányan látják úgy, hogy a lovaglás egy sikeres sportágként (13%) van jelen és még kevesebben jelölték meg az unalmas (2%) válaszlehetőséget. 16. Táblázat: A lovassport megítélése Milyennek tartják általában az emberek a Válaszadások %

lovaglást (mint sportágat)? száma 71 Úri/elit sport 71% 61 Veszélyes 61% 36 Egészséges 36% 31 31% Izgalmas 23 23% Nehéz 23 23% Intelligens sport 13 13% Sikeres sportág 2 2% Unalmas 4 4% Nem tudom 5 5% Egyéb 100 100,00% Összesen A megkérdezett fiatalok többsége úgy gondolja, hogy akik a lovassportok valamelyikét is űzik, leginkább három okból kifolyólag dönthettek amellett, hogy ezt a sportot választják magukénak. Ez a három ok pedig a következő; a legnagyobb százalékban (81%), úgy vélik, hogy azért kezdhet el lovagolni valaki, mert szereti mind a természet közelségét, mind pedig a lovak társaságát. De sokak szerint az sem figyelmen kívül hagyható szempont, hogy a családból (56%) vagy a baráti társaságból (43%) lovagol-e, vagy lovagolt-e valaki, mert mindezek meghatározóak lehetnek sportválasztás terén. A legkevésbé azt tartják valószínűnek, hogy valaki azért kezdene el ezzel a sporttal foglalkozni, mert így szeretne

megerősödni (2%) vagy, mert világbajnoki címre pályázna (3%). 50 http://www.doksihu 17. Táblázat: A lovassportban való aktív részvét esetleges okai Ön szerint miért kezd el valaki Válaszadások % lovagolni? száma 81 Mert szereti a természetet, a lovakat 81% 56 Mert a családban más is lovagol/lovagolt 56% 43 Mert a barátai is lovagolnak 43% 27 27% Mert szabadtéri sport 26 26% Mert trendi 16 16% Mert egészséges sport Mert szép/csinos/kisportolt alakot 6 6% szeretne Mert világbajnok/olimpiai bajnok akar 3 3% lenni 2 2% Mert erős akar lenni 7 7% Egyéb 6 6% Nem tudom 100 100,00% Összesen Kutatásom alapján azt mondhatom, hogy – számomra meglepő módon - a lovassportnak sok válfaja ismert a fiatalok körében. Mindössze egy személy válaszolta azt, hogy nem tudna egyetlen altípust sem felsorolni. A leginkább ismert lovassporton belüli változatok a díjugratás, hobbylovaglás, díjlovaglás, fogathajtás és a lóverseny. A military, gyógy

lovaglás, hagyományőrző lovaglás és a vadászlovaglás a kevésbé ismert kategóriák közé tartoznak. 18. Táblázat: A lovassport változatainak ismertsége Válaszadások Milyen válfajait ismeri a lovaglásnak? % száma 88 Díjugratás 88% 84 Hobbylovaglás 84% 77 Díjlovaglás 77% 74 Fogathajtás 74% 68 Lóverseny 68% 53 53% Western 45 45% Hagyományőrző lovaglás 44 44% Vadászlovaglás 44 44% Gyógy lovaglás 44 44% Military 6 6% Egyéb 1 1% Nem ismerek egyet sem 100 100,00% Összesen Kérdőíves kutatásom második részét néhány, a lovassportok területén aktívan tevékenykedő fiatalhoz intézett kérdéssel kívántam lezárni. Ezek segítségével először is azt tudtam meg, hogy a lovasok többsége (54%) tart saját lovat, annak ellenére, hogy egy ló fenntartása nem éppen olcsó, valamint elég időigényes is, ha valaki tényleg szívből-lélekből csinálja. Ezen okokkal - drága és időigényes sport a lovaglás - érveltek leggyakrabban azok is

akik nem rendelkeznek saját lóval. 51 http://www.doksihu 10. ábra: A saját lótartás elleni érvek Miért döntött úgy, hogy nem tart saját lovat? 19% Túl drága 6% Sok időt vesz igénybe 56% 19% Helyhiány miatt Egyéb De a lótartók körében különféle válaszok születtek arra, hogy miért is éri meg nekik egy ilyen idő és pénz igényes állat tartása. Közülük legtöbben (32,14%) egyszerűen azzal a válasszal érveltek, hogy már évek óta vágyakoztak egy ilyen négylábú házi kedvenc után, de csak most kerültek olyan jövedelmi helyzetbe, hogy megengedhessék maguknak ezt az úgymond „luxusnak számító életvitelt”. 28,57% azt válaszolta, hogy csupán azért vált lótulajdonossá, mert nagyon szereti a lovakat és további 17,87% azt hozta fel magyarázatként, hogy így eredményesebb tud lenni a sportban, mert egy saját lóval könnyebben össze tud csiszolódni, többet tudnak együtt edzeni. De az sem volt figyelmen kívül

hagyható szempont, hogy ily módon nem kell a lovasnak másoktól függenie (14,29%), azt csinál, úgy edz saját lovával, ahogyan és amikor csak szeretne. 11. ábra: Saját ló tartása melletti érvek Miért döntött úgy, hogy saját lovat tart? Mert szeretem a lovakat A versenyzés miatt 14% 29% Most lett rá lehetőségem 18% 7% 32% Saját lóval jobban tudok fejlődni, jobb kapcsolatot lehet kialakítani Saját ló esetén nem kell függeni másoktól A lovas fiatalok többsége (94%) azonban nemcsak felületesen, hanem mélyebben is érdeklődik a lovak és lovassportok világa iránt. Ez leggyakrabban négy területen nyilvánul meg náluk. Ezen személyek ismereteik bővítése céljából különféle lovas rendezvényeken vesznek részt – ilyen például a már két alkalommal megrendezésre került OTP Lovas 52 http://www.doksihu Világkupa. Lovas szaklapokat – például Lovas Nemzet - és könyveket olvasnak – például Lovas Akadémia sorozat -,

valamint – ha tehetik - lovas műsorokat néznek a tévében. 19. Táblázat: Mélyebb ismeretszerzési lehetőségek a lovassportban Miben nyilvánul meg Válaszadások % mélyebb érdeklődése a száma lovassportok világában? 39 Eljárok lovas rendezvényekre 78% Lovas szakkönyveket 37 74% olvasok 33 Lovas szaklapokat olvasok 66% Lovas műsorokat nézek a Tv32 64% ben 11 22% Egyéb 0 0% Nem tudom 50 100,00% Összesen A megkérdezettek csupán 4%-a nem tudott megnevezni egyetlen lovas szakfolyóiratot sem. A fennmaradó 96% által legismertebb szaklapokat azonban a Lovas Nemzet, Lovas Élet és a Pegazus szakújságok képviselik. A lovas szaküzletek közül a legnagyobb népszerűségnek a Nagy Lovas Kft., a Horze és az KLP áruházak örvendenek, de meg kell említenem, hogy az egyéb kategória keretében sok más, kisebb lovas bolt neve is felmerült – például Wild West, Decathlon, Táltos stb. Sokan említették még az Anivet állatboltot, az Imagine szakboltot és

az Aranypatkó áruházat is. Lovas márkák tekintetében igen széleskörű és változatos ismeretekkel rendelkeznek válaszadóim. Ennek köszönhető az is, hogy a válaszok legnagyobb százaléka az egyéb kategóriába esett, mivel nagyon sok márkát soroltak fel, de ezek közül az egyes nevek előfordulási gyakorisága olyan kicsi volt, hogy azok különálló megnevezése nem lett volna érdemes. A legnagyobb százalékban említésre került márkák közé a Tattini, Stübben, Daslö, Domingo és Kiffer sorolhatók. A különféle lovas rendezvények és program szintén széles skáláját ismerhettem meg a lovagló fiatalok válaszain keresztül. Én magam is meglepődtem, miközben a lekérdezéseket folytattam, hogy milyen sok lovas megmozdulást rendeznek hazánkban. A legnagyobb előfordulással azonban a már említett OTP Lovas Világkupát és a lovak ünnepeként ismert Equifest nevű rendezvényet említették. 53 http://www.doksihu 20. Táblázat: A

megkérdezettek által említett ismeretszerzési lehetőségek Soroljon fel néhány Válaszadások % lovas szaklapot száma 41 Lovas Élet 82% 38 Lovas Nemzet 76% 24 Pegazus 48% 12 24% Cavallo 14 28% Egyéb 50 100,00% Összesen Soroljon fel néhány lovas szakboltot 37 Nagy Lovas 74% 22 Horze 44% 18 KLP 36% 13 26% Aranypatkó 13 26% Imagine 10 20% Anivet 8 16% Derby 8 16% Paint Horse Lovasbolt 27 54% Egyéb 50 100,00% Összesen Soroljon fel néhány lovas márkát 26 Tattini 52% 20 Stübben 40% 18 Daslö 36% 14 28% Domingo 11 22% Kieffer 8 16% Prestige 6 12% Pessoa 3 6% Sprenger 6 12% Nem tud megnevezni 37 74% Egyéb 50 100,00% Összesen Soroljon fel néhány lovas rendezvényt OTP Bank Lovas 20 40% Világkupa 19 Equifest 38% 6 12% Nemzeti Vágta 6 12% Equitana 5 10% Apassionata 4 8% Nem válaszolt 34 68% Egyéb 50 100,00% Összesen A lovas televíziós műsorokat és könyveket részletesebben nem elemeztem, mert olyan sok, különböző információval szolgáltak a válaszadók,

hogy különálló vizsgálatukkal érdemi eredmény nem született volna. 54 http://www.doksihu A lovassport népszerűsítésének lehetőségei Ezzel áttérnék kvantitatív kutatásom utolsó részére, melyben először is a lovassporton belüli információáramlást vizsgáltam. Kérdésemre – hogy mikor kapott utoljára tájékoztató anyagot lovassporttal kapcsolatos rendezvényekről – a legtöbben (46%) azt válaszolták, hogy még soha nem kaptak semmilyen formában tájékoztató anyagot a lovassporttal kapcsolatban. További 26% azt állította, hogy nemrég, az elmúlt hetekben kapott ilyen tájékoztatót, 9% pedig nem tudja, hogy kapott-e ilyet valaha. Így elmondhatjuk, hogy a lovas programlehetőségek népszerűsítésének ezen formája nem igazán fejlett és még kevésbé elterjedt hazánkban. 12. ábra: Információáramlás a lovassportban Mikor kapott utoljára tájékoztató anyagot lovassporttal kapcsolatos rendezvényekről? Múlt hónapban 3%

3%4%4% 6% 9% 46% 16% Egy éven belül 1/2 éven belül Egyszer kaptam Egyéb Pár hete 9% Nem tudom Egy hete Még soha nem kaptam A megkérdezett fiatalok 74%-a vallotta azt, hogy szívesen venné, ha kapna még a jövőben ilyen jellegű tájékoztatókat a lovassportokkal kapcsolatos eseményekről, a fennmaradó 26% pedig passzív hozzáállást tanúsít és a jövőben sem szeretne hasonló formációk birtokába jutni. 13. ábra: A lovassporttal kapcsolatos tájékoztatási anyagok megítélése Szívesen venné ha a jövőben kapna tájékozató anyagokat a lovassporttal kapcsolatos rendezvényekről? Igen Nem 26% 74% Több okból kifolyólag is a válaszadók 65%-a úgy gondolja, hogy a lovassportok nem tartoznak a legnépszerűbb sportok körébe. Ezen megállapításukat a következőkkel magyarázták. 87% mondta azt, hogy a legnagyobb probléma a lovassport esetében – a már korábban is felhozott –a kellő anyagiak biztosítása, mivel a legtöbb embernek

drága ez a fajta 55 http://www.doksihu „szórakozás”. 53% szerint szintén hátráltató tényező, hogy elég időigényes sportolási forma Nem egy lovastól hallottam már – és ezt nekem is szerencsém van nap- mint-nap átélni -, hogy a lovaglás nem csak a fizikai mozgásból áll. Tehát nem csak annyit jelent, hogy kimegyek a lovamhoz, lelovagolom és hazamegyek, hanem mind az edzés megkezdése előtt, mind pedig utána gondoskodnunk kell szeretett házi állatunk tisztaságáról, valamint fel- és leszereléséről. Mindent egybe vetve ez minimum egy 2 ½ - 3 órás folyamat és akkor még haza is kell érni. Szóval ez tényleg nem egy „lóverseny” Többen érveltek azzal is, hogy a lovaglás nem sorolható a bárki által, könnyen elsajátítható, kockázatoktól és veszélyektől mentes sporttípusok közé. A kérdezettek közül csak kevesen szidalmazták a lovardák nem megfelelő felszereltségét és a nem megfelelő iskolalovak alkalmazását.

21. Táblázat: A lovassport népszerűbbé válásának korlátai Miért nem lovagolnak olyan sokan? Válaszadások Miért nem tartozik a lovaglás a mindennapi % száma sportok közé? Mert a legtöbb ember nem teheti meg, drága 87 87% Mert eléggé időigényes 53 53% Mert nem egy egyszerű sport 35 35% Mert túl veszélyes 28 28% Mert kevés a jó edző 22 22% Mert nem lehet elegendő információhoz jutni róla 20 20% Az iskolalovak nem megfelelőek 13 13% Mert a lovardák felszereltsége nem megfelelő 10 10% Mert sokak egészségi állapota nem megfelelő hozzá 8 8% Egyéb 7 7% Nem tudom 2 2% Összesen 100 100,00% A megkérdezés lezárásaként arról érdeklődtem a fiataloktól, hogy milyen ötleteket, megoldási formákat tudnának elképzelni a lovassportok népszerűbbé tételéhez. Tehát, ők mit tennének annak érdekében, hogy minél több fiatal mondhassa magáénak ezt a sportolási formát. Véleményük szerint először is a legfontosabb az lenne, hogy

olcsóbb edzéslehetőségeket biztosítsanak (75%) az ország több pontján azoknak, akik anyagi helyzetükből kifolyólag nem engedhetik meg maguknak, a lovaglást. 51% szerint egy jobb, eredményesebb információáramlás megteremtése is szükségszerű lenne a népszerűsítés szempontjából. Valamint - mint azt a Nemzeti Lovas Program keretein belül is megfogalmazták – magasabb színvonalú lovardai feltételeket kéne biztosítani, valamint el kéne érni, hogy az alkalmazott edzők tudása megalapozottabb legyen, képzettebbek legyenek. Tehát, ne mondhassa el magáról akárki, csak azért mert már fenn tud maradni egy ló hátán, hogy ő lovas edző. 56 http://www.doksihu 22. Táblázat: A lovassport népszerűbbé tételéhez szánt javaslatok Válaszadások Ön szerint mit kéne tenni a lovassport népszerűbbé tételéhez? % száma Olcsóbb edzéslehetőségek biztosítása a hátrányosabb 75 75% helyzetűeknek 51 Jobb információáramlás megteremtése

51% 35 35% Jobb lovardai feltételek biztosítása 32 32% Képzettebb, felkészültebb edzők alkalmazása 22 22% Jobb iskolalovak használata 6 6% Egyéb 6 6% Nem tudom 100 100,00% Összesen 57 http://www.doksihu Összefoglalás Dolgozatom befejező részeként először is összegezni szeretném a három vizsgálandó területen belül levonható eredményeket, majd pedig össze szeretném vetni az általam kapott primer kutatásból származó eredményeket a szekunder kutatásból nyert eredményekkel – tehát Neulinger Ágnes munkájával és a 2008 Ifjúság Gyorsjelentés adataival. Összegzés Először is magához a sportokhoz/sportoláshoz fűződő attitűdöket és annak megjelenési formáját/formáit vizsgáltam. Itt a levonható főbb következtetések a következők voltak: • A 15-19 éves korosztály az, amelyik a legintenzívebben folytat valamilyen sporttevékenységet. • 25-29 évesek azok akik legkevésbé sportolnak. • A legtöbben – a

megkérdezettek 35%-a - hetente több alkalommal is edzenek. • A legtöbben – 40,91% - a szabadidő hiánya miatt nem sportolnak. • A legnépszerűbb sportágak a kerékpározás, futást és kocogás, valamint az úszás. • A legtöbben azért sportolnak, mert a segítségével sikerül egy kicsit kikapcsolódniuk, feltöltődniük, lazítaniuk, kellemesen kifáradnak, miközben alakjukat is formálják, karbantartják. • A legtöbben egyedül vagy barátaikkal együtt szeretnek sportolni. Ezt követően arra kerestem a választ, hogy a sportolás világán belül a lovassport mennyire él a köztudatban, mely formái ismertek és ezeknek milyen mértékű az elterjedésük a hétköznapi életben. Ebben a kérdéskörben a következő eredmények születtek: • A megkérdezettek többsége állításuk szerint már ült lovon, és ha tehetnék, megismételnék ezt az élményt. • . A legtöbben úgy gondolják, hogy a lovassport egy úri, elit sport, de

mindemellett igencsak veszélyes is. • A legtöbben úgy gondolják, hogy azért kezd el valaki lovagolni, mert szereti mind a természet közelségét, mind pedig a lovak társaságát, továbbá mert a családból vagy a baráti társaságból is lovagol valaki. • Kutatásom alapján a leginkább ismert lovassporton belüli változatok a díjugratás, hobbylovaglás, díjlovaglás, fogathajtás és a lóverseny. 58 http://www.doksihu • A lovassportot űző személyek legtöbbje saját lóval rendelkezik, leginkább azért, mert szeretik a lovakat és azért is, mert így aktívabban tudnak edzeni. • A legtöbb lovas fiatal mélyebben is érdeklődik a lovak és lovassportok világa iránt, ezért ismereteik bővítése céljából leggyakrabban lovas szaklapokat, könyveket olvasnak, valamint eljárnak különféle lovas rendezvényekre. Végül pedig arra próbáltam választ találni, hogy milyen teendők, módszerek, kiegészítések szükségeltetnek a lovas

sporttípus népszerűbbé tételéhez. • Először is egy intenzívebb és folyamatosabb információáramlást kéne biztosítani. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a legtöbben még soha nem kaptak semmilyen lovas rendezvényről szóló tájékoztató anyagot. • A legtöbben úgy vélik, hogy a lovassport nem egy népszerű sporttípus és ezt leginkább időigényességének és magas költségvonzatának köszönheti. • A megkérdezettek szerint a legfontosabb az lenne, hogy olcsóbb edzéslehetőségeket biztosítsanak az ország több pontján azoknak, akik anyagi helyzetükből kifolyólag nem engedhetik meg maguknak, hogy lovagoljanak és az sem lenne hátrány, ha javulnának a lovardai feltételek. Összehasonlítás A kutatásokból származó adatok közti hasonlóságok már rögtön az elemzés elején megmutatkoznak, miután mind a primer mind a szekunder adatok azt mutatják, hogy: • az életkor előrehaladtával egyre nagyobb

valószínűséggel csökken az aktívan sportolók aránya. Tehát a 25-29 év közötti fiatalok sportolnak a legkevesebbet, a 1519 év közöttiek pedig a legtöbbet • a nem sportoló fiatalok többsége azért nem sportol, mert nincsen rá idejük, valamint mert nincsen hozzá kedvük, nem szeretnek testmozgást végezni • a válaszadók által űzött sporttípusok elég nagy változatosságot mutatnak. A labdarúgás és a kerékpározás mindegyik – általam vizsgált – kutatásban a legnépszerűbb sportágak között szerepel. Mindezek tudatában, úgy gondolom, hogy jövőbeni terveim sikeres megvalósítása érdekében több dolgot is figyelembe kell vennem. Először is egy lovas turisztikai egység megvalósításához – úgy gondolom – elengedhetetlen egy széleskörű és átlátható tervezet készítése, mely komoly kutatómunkát és szakértelmet igényel. 59 http://www.doksihu Továbbá fontos a helyszín, az előírásoknak és elvárásoknak

megfelelő lovardai körülmények kialakítása, az elismert, szakképzett munkaerő alkalmazása és az oktatási feltételeknek megfelelő iskolalovak biztosítása. A jó légkör kialakulása pedig az együttműködés és csapatmunka eredménye. 60 http://www.doksihu Ábrajegyzék 1. ÁBRA: MODERN TECHNOLÓGIÁT KÉPVISELŐ MŰSZAKI CIKKEKKEL VALÓ ELLÁTOTTSÁG A TELJES MAGYAR VÁROSI LAKOSSÁG ÉS A 15-25 ÉVES KOROSZTÁLY KÖRÉBEN (AZ ADATOK SZÁZALÉKBAN KIFEJEZVE) 12 2. ÁBRA: RENDSZERESEN SPORTOLÓK ARÁNYA 2000-2008 24 3. ÁBRA: RENDSZERESEN SPORTOLÓK ARÁNYA NEMEK SZERINTI FELOSZTÁSBAN 25 4. ÁBRA: A SPORTOLÁS NYÚJTOTTA ÖRÖMÖK 45 5. ÁBRA: TAGDÍJRA FORDÍTOTT ÖSSZEG 45 6. ÁBRA: HAVI ÁTLAGOS SPORTBÉRLETRE VAGY EDZÉSDÍJRA FORDÍTOTT ÖSSZEG 46 7. ÁBRA: A MEGKÉRDEZETTEK VERSENYEKRE FORDÍTOTT KIADÁSAINAK ÖSSZEGE 47 8. ÁBRA: A MEGKÉRDEZETTEK SPORTOLÁSHOZ SZÜKSÉGES UTAZÁSRA SZÁNT KIADÁSAINAK ÖSSZESSÉGE 48 9. ÁBRA: A LOVAGLÁS

KIPRÓBÁLÁSÁNAK VISSZAUTASÍTÁSI LEHETŐSÉGEI 50 10. ÁBRA: A SAJÁT LÓTARTÁS ELLENI ÉRVEK 52 11. ÁBRA: SAJÁT LÓ TARTÁSA MELLETTI ÉRVEK 52 12. ÁBRA: INFORMÁCIÓÁRAMLÁS A LOVASSPORTBAN 55 13. ÁBRA: A LOVASSPORTTAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI ANYAGOK MEGÍTÉLÉSE 55 14. ÁBRA: SPORTOLÁSI HAJLANDÓSÁG 63 15. ÁBRA: TESTEDZÉS GYAKORISÁGA 63 16. ÁBRA: VÁLASZTOTT SPORTTÍPUSOK 63 17. ÁBRA: SPORTVÁLASZTÁS OKA 64 18. ÁBRA: LOVASSPORT NYÚJTOTTA ÖRÖMÖK 64 19. ÁBRA: HAVI, ÁTLAGOS SPORTRUHÁZATRA FORDÍTOTT KIADÁSOK 65 20. ÁBRA: HAVI, ÁTLAGOS SPORTESZKÖZÖK VÁSÁRLÁSÁRA FORDÍTOTT KIADÁSOK 65 21. ÁBRA: MAXIMÁLIS UTAZÁSI IDŐ AZ EDZÉS HELYSZÍNÉIG 65 22. ÁBRA: SPORTOLÁSI MÓDOK 66 23. ÁBRA: A LOVASSPORT ISMERTSÉGE 66 24. ÁBRA: LOVAGLÁS KIPRÓBÁLÁSA 66 25. ÁBRA: A LOVASSPORT MEGÍTÉLÉSE 67 26. ÁBRA: A LOVASSPORTBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTEL ESETLEGES OKAI 67 27. ÁBRA: LOVASSPORTÁGAK ISMERETE 68 28. ÁBRA: LOVAS SZAKLAPOK ISMERTSÉGE 68

29. ÁBRA:LOVAS SZAKÜZLETEK ISMERTSÉGE 68 30. ÁBRA: LOVAS MÁRKÁK ISMERTSÉGE 69 31. ÁBRA: LOVAS RENDEZVÉNYEK ISMERTSÉGE 69 32. ÁBRA: A LOVASSPORT NÉPSZERŰBBÉ VÁLÁSÁNAK KORLÁTAI 69 33. ÁBRA: LOVASSPORT NÉPSZERŰSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 70 Táblázatok jegyzéke 1. TÁBLÁZAT: NÉPESSÉG SZÁMA NEMEK SZERINT A VIZSGÁLT KOROSZTÁLYBAN 2. TÁBLÁZAT: SZEMÉLYES ÉRTÉKEK FONTOSSÁGA A TELJES MAGYAR VÁROSI LAKOSSÁG ÉS A 15-25 ÉVES FIATALOK KÖRÉBEN (AZ ADATOK AZ EMLÍTÉSEK SZÁZALÉKÁBAN KIFEJEZVE) 3. TÁBLÁZAT :A MINTA (100FŐ) KORCSOPORT SZERINTI SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA 4. TÁBLÁZAT: A MINTA (100FŐ) ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA 5. TÁBLÁZAT : NEULINGER ÁGNES: FIATALOK SPORTOLÁSA, KORCSOPORTOK SZERINT 6. TÁBLÁZAT : NEULINGER ÁGNES : A FIATALOK ÁLTAL ŰZÖTT SPORTTEVÉKENYSÉGEK 7. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETTEKNEK MEGMUTATOTT CÉDULÁK 8. TÁBLÁZAT: A TESTEDZÉS GYAKORISÁGA 9. TÁBLÁZAT: VÁLASZTOTT SPORTTÍPUSOK 10.

TÁBLÁZAT: A SPORTVÁLASZTÁS OKA 11. TÁBLÁZAT: A LOVASSPORT NYÚJTOTTA ÖRÖMÖK 12. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETTEK SPORTOLÁSSAL KAPCSOLATOS KIADÁSAI 13. TÁBLÁZAT: A MAXIMÁLIS UTAZÁSI IDŐ AZ EDZÉS HELYSZÍNÉIG 14. TÁBLÁZAT: A FIATALOK SPORTOLÁSI SZOKÁSAI 15. TÁBLÁZAT: A LOVASSPORT ISMERTSÉGE A LOVASSPORTOT NEM ŰZŐK KÖRÉBEN 10 12 19 20 25 26 39 42 43 44 45 47 48 49 49 61 http://www.doksihu 16. TÁBLÁZAT: A LOVASSPORT MEGÍTÉLÉSE 17. TÁBLÁZAT: A LOVASSPORTBAN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉT ESETLEGES OKAI 18. TÁBLÁZAT: A LOVASSPORT VÁLTOZATAINAK ISMERTSÉGE 19. TÁBLÁZAT: MÉLYEBB ISMERETSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK A LOVASSPORTBAN 20. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETTEK ÁLTAL EMLÍTETT ISMERETSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK 21. TÁBLÁZAT: A LOVASSPORT NÉPSZERŰBBÉ VÁLÁSÁNAK KORLÁTAI 22. TÁBLÁZAT: A LOVASSPORT NÉPSZERŰBBÉ TÉTELÉHEZ SZÁNT JAVASLATOK 50 51 51 53 54 56 57 Irodalomjegyzék • Dr. Pataki Balázs és Novotni Péter: Nyeregben és Bakon, Pro-Book

Könyvkiadó, 2008 • Dr. Törőcsik Mária: Fogyasztói Magatartástrendek, KJK-KERSZÖV- Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp2003 • Erdélyi Magdolna: Lovak, Pannon-Literatúra Kft., 2007 • Európai Sport Charta 2. cikkelye,1993 • GfK Hungária Piackutató Intézet kutatása: Életmód: a mai fiatalok aktívak és mobilak, 2008.0828 • Heltai Erzsébet - Tarjányi József: A szociológiai interjú készítése, Bp.: TÁRTKI, 1999 • Herneczky Frigyes: Interjú a magyar Lovas Szövetség új elnökével • Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége: Nemzeti Lovas Program, 2004 • Neulinger Ágnes : Társas környezet és sportfogyasztás, Ph.D értekezés, 2007 • Susan McBane és Helen Douglas-Cooper: Lovak és tények, Új Ex Libris Könyvkiadó, 1997 • Szabó Andrea és Bauer Béla: Ifjúság 2008 Gyorsjelentés, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2008 • Veres – Hoffmann – Kozák: Bevezetés a piackutatásba, Akadémia

Kiadó Zrt., 2006 • www.gyereklovasversenyhu: Gyermek és Pónilovasok Országos Szövetségének honlapja • www.lovasokhu: Minden, ami ló • www.lovasvilagkupahu: OTP Lovas Világkupa Honlapja • www.lovasszovetseghu: a Magyar Lovas Szövetség honlapja 62 http://www.doksihu Melléklet Az elemzésből kimaradt ábrák és diagramok 14. ábra: Sportolási hajlandóság Szokott sportolni, testm ozgást végezni? N=100 19% Igen Nem 81% 15. ábra: Testedzés gyakorisága Milyen rendszerességgel végez testedzést? N=100 8,00% Soha Alkalmanként Havonta 18,00% 1,00% 17,00% Hetente Hetente többször Naponta 4,00% Naponta többször 0% 35,00% 17,00% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 16. ábra: Választott sporttípusok Mit sportol? N=195 15,0% Egyéb Nem sportolok 14,0% 6,0% Horgászat Lovaglás 4,0% Sakk 2,0% Atlétika 2,0% Kézilabda 5,0% Tenisz 9,0% Testépítés 1,0% Vízilabda 1,0% Kosárlabda 4,0% Röplabda 28,0% Futás, 18,0% Úszás 5,0%

Labdarúgás 29,0% Kerékpár 0% 10% 20% 30% 40% 52,0% 50% 60% 63 http://www.doksihu 17. ábra: Sportválasztás oka A szabadtéri edzéslehetőség miatt Miért éppen ezt a sportágat választotta?N=268 A barátok miatt Mert segít feltöltődni Segít ellazulni, pihentető 10% 6% Kifáraszt 17% 42% Egészségmegőrzésem miatt 23% 46% Ezt ajánlották az egészségi állapotom miatt Ez volt a legkönnyebben elérhető 4% 41% 3% 14% Nem kerül sokba, ingyenes Ez érdekelt a legjobban 33% 12% Külső személy ajánlása miatt 17% Nem tudom Egyéb 18. ábra: Lovassport nyújtotta örömök Mit jelent/mit nyújt önnek a lovaglás? (N=78) Örök kihívás, kemény munka 16% Szabadságérzet, természet 30% 16% 36% 30% 28% 0% 10% 20% 30% Válaszadások száma 40% Szerelem, örömforrás Nyugalom, ellazulás, kikapcsolódás, regenerálás Összhang kialakítása a szeretett lóval Életvitel,életforma 64 http://www.doksihu 19. ábra: Havi,

átlagos sportruházatra fordított kiadások M ennyit költ havonta átlagosan sportruházatra? (Nlovas=50, Nnem lovas=50) 70% 60% 50% válaszadások 40% száma 30% 20% 10% 0% 70% 46% 34% 26% Nem lovas 14% 4% 0%6%0%0% semennyit 1-5000 5001- 10001- 30001 10000 30000 felett Lovas Ft/hónap 20. ábra: Havi, átlagos sporteszközök vásárlására fordított kiadások Mennyit költ havonta átlagosan sporteszközök vásárlására? (Nlovas=50, Nnem lovas=50) 80% 60% válaszadások szám a 80% 52% 36% 40% 20% 0% Nem lovas 10% 8% 6% semennyit 1-5000 500110000 Lovas 2% 4% 0% 2% 1000130000 30001 felett Ft/hónap 21. ábra: Maximális utazási idő az edzés helyszínéig Maximum mennyit utazna az edzés helyszínéig? N=100 13% 6% 13% Semennyit 10perc 1/2óra 1óra 28% 40% Egyéb 65 http://www.doksihu 22. ábra: Sportolási módok Hogyan sportol? N=100 9% 10% 37% 10% Egyedül Barátokkal Családdal Sehogy Egyéb 34% 23. ábra: A lovassport

ismertsége Lovagolt már valaha? N=50 20% Igen Nem 80% 24. ábra: Lovaglás kipróbálása Ha lehetősége lenne kipróbálná? N=50 20% Igen Nem 18% 62% Nem tudom 66 http://www.doksihu 25. ábra: A lovassport megítélése Milyennek tartják általában az emberek a lovaglást? N=269 Egyéb 5% Nem tudom 4% Veszélyes Izgalmas Intelligens Egészséges Nehéz Unalmas 2% Úri/elit sport 13% Sikeres sportág 0% 61% 31% 23% 36% 23% 71% 20% 40% 60% 80% 26. ábra: A lovassportban való aktív részvétel esetleges okai Miért kezdhet el valaki lovagolni? N=273 Mert szereti a természetet, a lovakat Mert a családban más is lovagol/lovagolt Mert a barátai is lovagolnak Mert szabadtéri sport Mert trendi Mert egészséges sport Egyéb Nem tudom Mert szép/csinos/kisportolt alakot szeretne Mert világbajnok/olimpiai bajnok akar lenni Mert erős akar lenni 0% 56,00% 27,00% 26,00% 16,00% 81,00% 43,00% 7,00% 6,00% 6,00% 3,00% 2,00% 20% 40% 60% 80% 100% 67

http://www.doksihu 27. ábra: Lovassportágak ismerete Milyen válfajait ismeri a lovaglásnak? N=628 Díjugratás Hobbylovaglás Díjlovaglás Fogathajtás Lóverseny Western Hagyományőrző Vadászlovaglás Gyógylovaglás Military Egyéb Nem ismerek egyet sem 53% 45% 44% 44% 44% 6% 1% 0% 88% 84% 77% 74% 68% 20% 40% 60% 80% 100% 28. ábra: Lovas szaklapok ismertsége Lovas szaklapok az említések százalékában N=129 Cavallo 24% 82% 28% Egyéb Pegazus 48% Lovas Nemzet Lovas Élet 76% 29. ábra:Lovas szaküzletek ismertsége Lovas szaküzletek gyakorisága a válaszadások százalékában (N=156) Paint Horse Lovasbolt 16% 16% 74% Derby 20% 26% Anivet Imagine Aranypatkó 26% 54% 44% 36% KLP Horze Egyéb Nagy Lovas 68 http://www.doksihu 30. ábra: Lovas márkák ismertsége Lovas márkák megnevezésének gyakorisága a válaszadások százalékában (N=149) Sprenger Pessoa Nem tud megnevezni 6% 12% 12% 16% 22% 74% Prestige Kieffer Domingo 28%

52% Daslö 36% 40% Stübben Tattini Egyéb 31. ábra: Lovas rendezvények ismertsége Lovas rendezvények említésének gyakorisága a válaszadások százalékában (N=94) Nem válaszolt Apassionata 8% 10% 12% 68% 12% Equitana Nemzeti Vágta Equifest 38% OTP Bank Lovas Világkupa Egyéb 40% 32. ábra: A lovassport népszerűbbé válásának korlátai Miért nem lovagolnak olyan sokan? N=285 Egyéb Nem tudom Az iskolalovak nem megfelelőek Mert nem lehet elegendő infermációhoz jutni Mert kevés a jó edző Mert a lovardák felszereltsége nem Mert nem egy egyszerű sport Mert eléggé időigényes Mert a legtöbb ember nem teheti meg, drága Mert sokak egészségi állapota nem Mert túl veszélyes 7% 2% 13% 20% 22% 10% 0% 8% 35% 53% 87% 28% 20% 40% 60% 80% 100% 69 http://www.doksihu 33. ábra: Lovassport népszerűsítésének lehetőségei Mit kéne tenni a lovassport népszerűbbé tételéhez? N=227 Egyé b 6% Nem tudom O lcsóbb e dz é

sle he tősé ge k biz tosítása a hátrányosabb he lyz e tűe kne k Jobb iskolalovak hasz nálata 6% 75% 22% 51% Jobb információáramlás me gte re mté se 32% Ké pz e tte bb, fe lké sz ülte bb e dz ők alkalmaz ása 35% Jobb lovardai fe lté te le k biz tosítása 0% 20% 40% 60% 80% Mélyinterjú vázlat (nem lovasok részére) Beszélgetésvázlat Bevezetés, bemelegítés Nyugodt környezet megteremtése. A moderátor bemutatkozik, elmondja a piackutatás céljait. Általános szabályok: nincsenek jó és rossz válaszok , csak különböző vélemények, semmilyen különleges előképzettség vagy tudás nem szükséges hozzá. Az alany is bemutatkozik: család, foglalkozás, hobbi, szabadidő stb. Kérdések: 1. Mit kezdett el először sportolni? 2. Miért pont ezt választotta? 3. Milyen rendszerességgel edz? o Ha abbahagyta már akkor miért?! o Azóta sportol-e valami mást? ƒ Ha igen akkor: • Miért váltott? • Ez miben jobb/rosszabb mint az

előző? 70 http://www.doksihu 4. Mik voltak a tapasztalatai? 5. Mennyiben változtatta meg a sport az életét? 6. Mit szeret/szeretett benne? 7. Mit nem szeret/szeretett benne? 8. Miért ajánlaná másoknak? 9. Kiknek ajánlja és kiknek nem? 10. Ön sportolónak tartja magát? o Miért?/Miért nem? 11. Mit gondol, kire mondható, hogy aktívan sportol és kire, hogy csak hobbiként végez valamilyen testedzést? 12. Ön mikor kezdett el sportolni? 13. Mit gondol? Az életkor mely szakaszában a legjobb elkezdeni a sportos életvitelt? 14. Miért gondolja így? 15. Véleménye szerint van olyan sportág/vannak olyan spotágak melyek életkorhoz/nemhez kötöttek? 16. Ha igen akkor melyek azok és melyek azok amelyek véleménye szerint korosztálytól/nemtől függetlenül bármikor elkezdhetők? 17. Ön mennyit szán / mennyit szánna testedzésre egy hónapban?(maximum) 18. Most mutatok önnek 5 sportot: (futás, lovaglás, fitnesz, labdarúgás, hegymászás) o Milyen

színekkel jellemezné az egyes sporttípusokat? o Hogyan képzeli el az ezen sportokat űző embereket? ƒ Milyen szavakkal, melléknevekkel jellemezné? ƒ Hogy nézhet ki? ƒ Mit hordhat?Hogyan öltözködhet? ƒ Hol lakhat? ƒ Milyen házban? ƒ Mi lehet a munkája? / Milyen lehet a jövedelme? ƒ Családos vagy inkább egyedülálló? ƒ Mit csinálhat a szabadidejében? o Sport vagy hobby az adott sport? o Miért? 19. Lovagolt már valaha? o Ha igen: ƒ Hányszor? 71 http://www.doksihu ƒ Elmesélné ezt az élményét?/Elmesélné az egyik lovas élményét? o Ha nem: ƒ Kipróbálná, ha adódna rá alkalma? ƒ Eddig miért nem próbálta? 20. Mit gondol az egyes sportágak költségvonzatáról? 21. Ön szerint bárki megengedheti magának,hogy azt sportoljon vagy azt a hobbit űzze amit szeretne? o Miért igen / miért nem? 22. Ön hogy kategorizálná az egyes sportokat? 23. Melyek a leginkább és a legkevésbé költségesek? 24. Ha említi a

lovassportot: o Miért tartja annyira költségesnek? Befejezés, ajándék átadása • Volna-e még esetleg további kérdése a témával kapcsolatban? Vagy esetleg volna-e még egyéb hozzáfűznivalója a megbeszéltekhez, mert én részemről kifogytam a kérdésekből valamint már megkaptam a választ az általam keresett kérdésekre? • Nagyon szépen köszönöm az őszinteségét és nyíltságát, nagyon nagy segítségül szolgált számomra! Mélyinterjú vázlat (lovasok részére) Beszélgetésvázlat Bevezetés, bemelegítés Nyugodt környezet megteremtése. A moderátor bemutatkozik, elmondja a piackutatás céljait. Általános szabályok: nincsenek jó és rossz válaszok , csak különböző vélemények, semmilyen különleges előképzettség vagy tudás nem szükséges hozzá. Az alany is bemutatkozik: család, foglalkozás, hobbi, szabadidő stb. 72 http://www.doksihu Kérdések: 1. Mit kezdett el először sportolni? 2. Miért pont ezt

választotta? 3. Milyen rendszerességgel edz? o Ha abbahagyta már akkor miért?! o Azóta sportol-e valami mást? ƒ Ha igen akkor: • Miért váltott? • Ez miben jobb/rosszabb mint az előző? 4. Miért kezdett el lovagolni? 5. Hogyan került elöször kapcsolatba vele? 6. Mik voltak az első tapasztalatai?/Milyenek voltak az első tapasztalatai? 7. Mit szeret benne leginkább? 8. Mit nem szeret benne? 9. Ez a sport mennyiben változtatta meg az életét? 10. Milyen hatással volt a mindennapjaira? 11. A lovassporton keresztül közelebb került más sportokhoz is? o Melyek ezek? 12. Milyen rendszerességgel edz? 13. Ön sportolónak tartja magát? o Miért?/Miért nem? 14. Mit gondol, kire mondható, hogy aktívan sportol és kire, hogy csak hobbiként végez valamilyen testedzést? 15. Ön szerint mennyi az egészséges/megfelelő heti edzésmennyiség? 16. Ön mikor kezdett el sportolni? 17. Mit gondol? Az életkor mely szakaszában a legjobb elkezdeni a sportos

életvitelt? 18. Miért gondolja így? 19. Véleménye szerint van olyan sportág/vannak olyan spotágak melyek életkorhoz/nemhez kötöttek? o Ha igen akkor melyek azok és melyek azok amelyek véleménye szerint korosztálytól/nemtől függetlenül bármikor elkezdhetők? 20. Most mutatok önnek 5 sportot: (futás, lovaglás, fitnesz, labdarúgás, hegymászás) o Milyen színekkel jellemezné az egyes sporttípusokat? o Hogyan képzeli el az ezen sportokat űző embereket? 73 http://www.doksihu ƒ Milyen szavakkal, melléknevekkel jellemezné? ƒ Hogy nézhet ki? ƒ Mit hordhat?Hogyan öltözködhet? ƒ Hol lakhat? ƒ Milyen házban? ƒ Mi lehet a munkája? / Milyen lehet a jövedelme? ƒ Családos vagy inkább egyedülálló? ƒ Mit csinálhat a szabadidejében? o Sport vagy hobby az adott sport? o Miért? 21. Ön a lovassporton belül mit űz? 22. Saját lova van vagy csak bér lovagol? 23. Miért? 24. Miért ajánlaná ezt a sporttípust másoknak? 25. Kiknek

ajánlaná és kiknek nem? 26. Mit gondol az egyes sportágak költségvonzatáról? 27. Ön szerint bárki megengedheti magának,hogy azt sportoljon vagy azt a hobbit űzze amit szeretne? ƒ Miért igen / miért nem? 28. Ön hogy kategorizálná az egyes sportokat? 29. Melyek a leginkább és a legkevésbé költségesek? o Ha említi a lovassportot: ƒ Miért tartja annyira költségesnek? ƒ Mit ért drágaság alatt? • Bérlovaglás? • Lótartás? • Edzésdíj? • Ló vásárlás? • Felszerelés?.stb 30. Mit tud a lovassport jelenlegi helyzetéről és megítéléséről? 31. Hogyan jellemezné a körülményeket? 32. Ön szerint hogyan lehetne ezen segíteni? 33. Hogyan lehetne felvirágoztatni ezt a sportágat? 34. Mik ön szerint a legfontosabb hiányosságok, melyeket mindenképpen orvosolni kéne? 74 http://www.doksihu Befejezés, ajándék átadása • Volna-e még esetleg további kérdése a témával kapcsolatban? Vagy esetleg volna-e még

egyéb hozzáfűznivalója a megbeszéltekhez, mert én részemről kifogytam a kérdésekből valamint már megkaptam a választ az általam keresett kérdésekre? • Nagyon szépen köszönöm az őszinteségét és nyíltságát, nagyon nagy segítségül szolgált számomra! Kérdőívvázlat (nem lovasok részére) Kérdőív Jó napot kívánok, .vagyok a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karáról. Egy piackutatást végzek az emberek sportokhoz, azon belül is a lovassportokhoz fűződő viszonyáról. A kérdőív kitöltése teljes mértékben névtelenül történik. Kitöltésével a tanulók főiskolai tanulmányait segíti. Előre is köszönöm segítségét! 1. Dolgozik-e Ön vagy valamelyik családtagja a következő területeken? a) b) c) d) e) f) Piackutatás Újságírás Média Pszichológia Szociológia Nem dolgozik 2. Hol lakik Ön? a) b) c) d) Kertes ház Panel Társas ház Egyéb 3. Szokott sportolni, testmozgást végezni? a)

Igen b) Nem 4. Milyen rendszerességgel végez testedzést? a) Naponta többször b) Naponta c) Hetente többször d) Hetente e) Havonta 75 http://www.doksihu f) Alkalmanként g) Soha h) Egyéb: 5. Miért nem szokott sportolni/testmozgást végezni? a) Nincs időm rá b) Egészségi állapotom miatt nem lehetséges c) Nem szeretek mozogni/sportolni d) Nincsen megfelelő lehetőség e) Nincsen megfelelő társaság hozzá f) Nem tartom fontosnak g) Nem engedhetem meg magamnak h) Nem tudom megmagyarázni i) Egyéb: 6. Mit sportol? a) Kerékpár b) Labdarúgás c) Úszás d) Futás, kocogás e) Röplabda f) Kosárlabda g) Testépítés h) Tollaslabda i) Tenisz j) Evezés k) Kézilabda l) Atlétika m) Sakk n) Golf o) Lovaglás p) Öttusa q) Vívás r) Birkózás s) Horgászás t) Jégkorong u) Korcsolyázás v) Vízilabda w) Küzdősportok x) Semmit y) Egyéb: 7. Miért éppen ezt a sportágat választotta? a) A szabadtéri edzéslehetőség miatt b) A barátok miatt c) Mert segít

feltöltődni d) Segít ellazulni, pihentető 76 http://www.doksihu e) Kifáraszt f) Az egészségmegőrzés miatt g) Nem kerül sokba, ingyenes h) Ezt ajánlották az egészségi állapotom miatt i) Ez volt a legkönnyebben elérhető j) Ez érdekelt a legjobban k) Külső személy ajánlása miatt l) Nem tudom m) Egyéb: 8. Önnek mit jelent/mit nyújt a sportja?(nyitott kérdés) 9. Hozzávetőlegesen mennyit költ havonta átlagosan? Ft Tagdíjra Bérletre/Edzésdíjra Sportruházatra Sporteszközre Versenyekre Edzőtáborra Utazásra Egyéb 10. Maximum mennyit utazna az edzés helyszínéig? a) Semennyit b) 10 perc c) 1/2 óra d) 1 óra e) Egyéb: 11. Hogyan sportol? a) Egyedül b) Barátokkal c) Családdal d) Sehogy e) Egyéb: 12. Hallott már a lovassportról? a) Igen b) Nem 13. Lovagolt már valaha? a) Igen b) Nem 14. Ha lehetősége lenne kipróbálná? a) Igen b) Nem 77 http://www.doksihu c) Nem tudom 15. Ha nem miért nem? a) Túl veszélyesnek tartom b) Nem szeretem

a lovakat c) Nem szeretek sportolni d) Nem tehetem az egészségi állapotom miatt e) Egyéb: 16. Milyennek tartják általában az emberek a lovaglást (mint sportágat)? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) Sikeres sportág Úri / elit sport Unalmas Nehéz Egészséges Intelligens sport Izgalmas Veszélyes Nem tudom Egyéb: 17. Ön szerint miért kezd el valaki lovagolni? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) Mert egészséges sport Mert a családban más is lovagol/lovagolt Mert a barátai is lovagolnak Mert szereti a természetet, a lovakat Mert erős akar lenni Mert világbajnok / olimpiai bajnok akar lenni Mert szabadtéri sport Mert „trendi” Mert szép /csinos/ kisportolt alakot szeretne Nem tudom Egyéb: 18. Milyen válfajait ismeri a lovaglásnak? a) Hobbylovaglás b) Díjugratás c) Díjlovaglás d) Military e) Western f) Lóverseny g) Fogathajtás h) Gyógy lovaglás i) Hagyományőrző lovaglás j) Vadászlovaglás k) Nem ismerek egyet sem l) Egyéb: 78 http://www.doksihu

19. Fel tudná sorolni melyek az olimpiai sportágak? a) Díjugratás b) Díjlovaglás c) Military d) Fogathajtás e) Lovastorna f) Távlovaglás g) Western reining h) Lóversenyzés i) Lovasterápia j) Nem tudom k) Egyéb: 20. Mikor kapott utoljára tájékoztató anyagot lovassporttal kapcsolatos rendezvényekről? a) Még soha nem kaptam b) Egy hete c) Pár hete d) múlt hónap e) fél éven belül f) 1 éven belül g) Egyszer kaptam h) Nem tudom i) Egyéb: 21. Ha nem, szívesen venné, ha kapna? a) Igen b) Nem 22. Mit gondol?A lovassport egy népszerű, sokak által végzett sporttípus? a) Igen b) Nem 23. Miért nem lovagolnak olyan sokan?Miért nem tartozik a lovaglás a mindennapi sportok közé? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) Mert túl veszélyes Mert sokak egészségi állapota nem megfelelő hozzá Mert a legtöbb ember nem teheti meg, drága Mert eléggé időigényes Mert nem egy egyszerű sport Mert a lovardák felszereltsége nem megfelelő Mert kevés a jó edző

Mert nem lehet elegendő információhoz jutni róla Az iskolalovak nem megfelelőek Nem tudom Egyéb: 24. Ön szerint mit kéne tenni a lovassport népszerűbbé tételéhez? a) Jobb lovardai feltételek biztosítása b) Képzettebb, felkészültebb edzők alkalmazása 79 http://www.doksihu c) d) e) f) g) Jobb információáramlás megteremtése Jobb iskolalovak használata Olcsóbb edzéslehetőségek biztosítása a hátrányosabb helyzetűeknek Nem tudom Egyéb: Demográfiai adatok: 29. Életkora: 30. Neme: a) Nő b) Férfi 31. Legmagasabb iskolai végzettsége? a. b. c. d. 8 általános Szakmunkás Középiskola Főiskola, egyetem Köszönöm, hogy válaszaival segítette tanulmányaimat! Győri Mária Kérdőívvázlat (Lovasok részére) Kérdőív Jó napot kívánok, .vagyok a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karáról. Egy piackutatást végzek az emberek sportokhoz, azon belül is a lovassportokhoz fűződő viszonyáról. A kérdőív

kitöltése teljes mértékben névtelenül történik. Kitöltésével a tanulók főiskolai tanulmányait segíti. Előre is köszönöm segítségét! 25. Dolgozik-e Ön vagy valamelyik családtagja a következő területeken? a) b) c) d) e) f) Piackutatás Újságírás Média Pszichológia Szociológia Nem dolgozik 26. Hol lakik Ön? a) Kertes ház b) Panel 80 http://www.doksihu c) Társas ház d) Egyéb 27. Szokott sportolni, testmozgást végezni? a) Igen b) Nem 28. Milyen rendszerességgel végez testedzést? a) Naponta többször b) Naponta c) Hetente legalább 3 alkalommal d) Hetente legfeljebb 3 alkalommal e) Hetente f) Havonta g) Alkalmanként h) Soha i) Egyéb: 29. Miért nem szokott sportolni/testmozgást végezni? a) Nincs időm rá b) Egészségi állapotom miatt nem lehetséges c) Nem szeretek mozogni/sportolni d) Nincsen megfelelő lehetőség e) Nincsen megfelelő társaság hozzá f) Nem tartom fontosnak g) Nem engedhetem meg magamnak h) Nem tudom

megmagyarázni i) Egyéb: 30. Mit sportol? a) Kerékpár b) Labdarúgás c) Úszás d) Futás, kocogás e) Röplabda f) Kosárlabda g) Testépítés h) Tollaslabda i) Tenisz j) Evezés k) Kézilabda l) Atlétika m) Sakk n) Golf o) Lovaglás p) Öttusa q) Vívás 81 http://www.doksihu r) Birkózás s) Horgászás t) Jégkorong u) Korcsolyázás v) Vízilabda w) Küzdősportok x) Semmit y) Egyéb: 31. Miért éppen ezt a sportágat választotta? a) A szabadtéri edzéslehetőség miatt b) A barátok miatt c) Mert segít feltöltődni d) Segít ellazulni, pihentető e) Kifáraszt f) Az egészségmegőrzés miatt g) Nem kerül sokba, ingyenes h) Ezt ajánlották az egészségi állapotom miatt i) Ez volt a legkönnyebben elérhető j) Ez érdekelt a legjobban k) Külső személy ajánlása miatt l) Nem tudom m) Egyéb: 32. Önnek mit jelent/mit nyújt a lovaglás?(nyitott kérdés) 33. Hozzávetőlegesen mennyit költ havonta átlagosan? Ft Tagdíjra Bérletre/Edzésdíjra

Sportruházatra Sporteszközre Versenyekre Edzőtáborra Utazásra Egyéb 34. Maximum mennyit utazna az edzés helyszínéig? a) Semennyit b) 10 perc c) 1/2 óra d) 1 óra e) Egyéb: 35. Hogyan sportol? a) Egyedül 82 http://www.doksihu b) c) d) e) Barátokkal Családdal Sehogy Egyéb: 36. Milyennek tartják általában az emberek a lovaglást (mint sportágat)? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) Sikeres sportág Úri / elit sport Unalmas Nehéz Egészséges Még soha nem hallottak róla Intelligens sport Izgalmas Veszélyes Nem tudom Egyéb: 37. Ön szerint miért kezd el valaki lovagolni? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) Mert egészséges sport Mert a családban más is lovagol/lovagolt Mert a barátai is lovagolnak Mert szereti a természetet, a lovakat Mert erős akar lenni Mert világbajnok / olimpiai bajnok akar lenni Mert szabadtéri sport Mert „trendi” Mert szép /csinos/ kisportolt alakot szeretne Nem tudom Egyéb: 38. Van önnek saját lova? a) Igen b) Nem 39.

Miért döntött úgy, hogy tart/nem tart saját lovat?(nyitott kérdés) 40. Milyen válfajait ismeri a lovaglásnak? a) Hobbylovaglás b) Díjugratás c) Díjlovaglás d) Military e) Western f) Lóverseny g) Fogathajtás h) Gyógy lovaglás 83 http://www.doksihu i) j) k) l) Hagyományőrző lovaglás Vadászlovaglás Nem ismerek egyet sem Egyéb: 41. Fel tudná sorolni melyek az olimpiai sportágak? a) Díjugratás b) Díjlovaglás c) Military d) Fogathajtás e) Lovastorna f) Távlovaglás g) Western reining h) Lóversenyzés i) Lovasterápia j) Nem tudom k) Egyéb: 42. Mélyebben is érdekli a lovak, lovassportok világa? a) Igen b) Nem c) Egyéb: 43. (Ha igen)Ez miben nyilvánul meg? a) Lovas szaklapokat olvasok b) Lovas szakkönyveket olvasok c) Lovas műsorokat nézek a TV-ben d) Eljárok lovas rendezvényekre e) Nem tudom f) Egyéb: 44. Fel tudna sorolni néhány lovas Szaklapot Könyvet Boltot Márkát Tv műsort/csatornát Rendezvényt 45. Mikor kapott utoljára

tájékoztató anyagot lovassporttal kapcsolatos rendezvényekről? a) Még soha nem kaptam b) Egy hete c) Pár hete d) múlt hónap e) fél éven belül f) 1 éven belül g) Egyszer kaptam h) Nem tudom 84 http://www.doksihu i) Egyéb: 46. Ha nem, szívesen venné, ha kapna? a) Igen b) Nem 47. Mit gondol?A lovassport egy népszerű, sokak által végzett sporttípus? a) Igen b) Nem 48. Miért nem lovagolnak olyan sokan?Miért nem tartozik a lovaglás a mindennapi sportok közé? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) Mert túl veszélyes Mert sokak egészségi állapota nem megfelelő hozzá Mert a legtöbb ember nem teheti meg, drága Mert eléggé időigényes Mert nem egy egyszerű sport Mert a lovardák felszereltsége nem megfelelő Mert kevés a jó edző Mert nem lehet elegendő információhoz jutni róla Az iskolalovak nem megfelelőek Nem tudom Egyéb: 49. Ön szerint mit kéne tenni a lovassport népszerűbbé tételéhez? a) Jobb lovardai feltételek biztosítása b)

Képzettebb, felkészültebb edzők alkalmazása c) Jobb információáramlás megteremtése d) Jobb iskolalovak használata e) Olcsóbb edzéslehetőségek biztosítása a hátrányosabb helyzetűeknek f) Nem tudom g) Egyéb: Demográfiai adatok: 50. Életkora: 51. Neme a) Nő c) Férfi 28.Legmagasabb iskolai végzettsége? a. b. c. d. 8 általános Szakmunkás Középiskola Főiskola, egyetem Köszönöm, hogy válaszaival segítette tanulmányaimat! Győri Mária 85