Economic subjects | European Union » Gyurina Adrienn - A maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése a visegrádi országokban a csatlakozás óta

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A MAASTRICTI KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK TELJESÍTÉSE A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN A CSATLAKOZÁS ÓTA Készítette: Gyurina Adrienn Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 o 2. Magyarország 8 o 2.1 A konvergencia folyamatok elemzése8o 2.11 A konvergencia folyamatok állása az EU-csatlakozás évében 8o 2.12 A konvergencia kritériumok teljesülése 2005-től 2008-ig 11o 2.13 A konvergencia folyamatok állása 2009-ben 18o 2.2 Az euró várható bevezetéséhez szükséges gazdaságpolitikai lépések 19o 2.3 Érvek az euró bevezetése mellett és ellen Magyarországon22o 2.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a magyar gazdaságra23o 2.32 Az euró bevezetésének veszélyei . 24o 3. Csehország 26o 3.1 A konvergencia folyamatok elemzése26o 3.11 A konvergencia folyamatok

állása az EU-csatlakozás évében 27o 3.12 A maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése 2005-2008-ig 28o 3.13 A konvergencia kritériumok teljesülése 2009-ben 32o 3.2 Az euró bevezetéséhez szükséges reformok34o 3.3 Érvek az euró bevezetése mellett és ellen Csehországban 35o 3.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a cseh gazdaságra35o 3.32 Az euró bevezetésének veszélyei 36o 4. Lengyelország 37o 4.1 A konvergencia folyamatok elemzése37o 4.11 A konvergencia folyamatok állása az EU-csatlakozás évében 37o 4.12 A maastrichti konvergencia kritériumok teljesülése 2005-200839o 4.13 A konvergencia kritériumok teljesülése 2009-ben 43o 4.2 Az euró bevezetéséhez szükséges reformok42 Az euró bevezetéséhez szükséges reformok .45o 1 http://www.doksihu 4.3 Érvek az euró bevezetése mellett és ellen Lengyelországban 47o 4.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a lengyel gazdaságra47o 4.32 Az euró bevezetésének veszélyei

47o 5. Szlovákia 49o 5.1 A konvergencia folyamatok elemzése49o 5.11 A konvergencia folyamatok állása az EU-csatlakozás évében 49o 5.12 Szlovákia útja az euró bevezetéséig, 2005-2008-ig 51o 5.13 A konvergencia folyamatok teljesülése 2009-ben 54o 5.2 A kritériumok teljesítését elősegítő gazdasági reformok 56o 5.3 Az euró bevezetésének hatásai a szlovák gazdaságra 58o 5.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a szlovák gazdaságra 58o 5.32 Az euró bevezetésének hátrányai 59o 6. Néhány eurózóna ország sikeres csatlakozási stratégiája 62o 7. Összefoglaló a kritériumok teljesítéséről a visegrádi országokban 64o 9. Befejezés 67o Mellékletek . 69o Irodalomjegyzék . 70o Táblázatok jegyzéke . 77o Ábrajegyzék. 78o 2 http://www.doksihu 1. Bevezetés Tanulmányaimat nemzetközi gazdálkodás szakon hallgattam, így szakdolgozatom témájának a konvergencia kritériumok teljesítésének problémakörét választottam, amely

több szempontból is egybevág a nemzetközi gazdálkodás tárgykörével. A konvergencia kritériumok teljesítésétől függ az adott ország lemaradása vagy előnye a régióban lévő többi országhoz képest, továbbá betartásuk nemcsak az euró-bevezetés előszobájának számító ERM II.– be való belépés előfeltétele, hanem az uniós országok fejlettségi szintjének fokmérője is egyben. Szakdolgozatomban neves közgazdászok és jegybankelnökök véleményét, folyóiratok cikkeit, országok konvergenciaprogramjait és az Európai Központi Bank konvergenciajelentéseit vettem alapul, az objektivitás előtérbe helyezése érdekében. Nem célom a politikai állásfoglalás. Az Unió közös piacának kiépítése során merült fel a probléma, hogy ha a tagállamok önálló monetáris politikát folytatnak, akkor az árfolyamváltozások következtében megnehezül az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása, és

ellehetetlenül a vámunióból és a közös piacból származó előnyök kihasználása. Az árfolyamváltozások kiküszöbölésének szükségessége vezetett a közös monetáris politika kialakítása és az Európai Monetáris Rendszer (EMR) árfolyammechanizmus, az ERM. létrehozásához, mely egyik központi eleme az Az Európai Monetáris Rendszerrel megpróbálták a valutákat egymáshoz kötni, az ECU szolgált valutakosárként, melyet a Közösség összes valutájából, a tagállamok gazdasági erejének súlyozásával hoztak létre. Az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés fektette le a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) alapjait, melyben már nem csupán a valuták egymáshoz kötése volt a cél, hanem közös fizetőeszköz bevezetése, és gazdasági unió kiépítése. Ezzel a tagországok között a gazdaság és a politika területén a korábbinál szorosabb, illetve mélyebb együttműködés jött létre. 1999 január elsejével (az

euró számlapénzként való bevezetésével) az európai valutaegységet, azaz az ECU-t felváltotta az euró, és így az ERM–et az ERM II. (2002 január elsején 12 országban vezették be az eurót a készpénzforgalomba.) Az ERM II−ben az eurózónához való csatlakozásra váró országok valutáit az euróhoz kötik. A konvergencia összetartást, közelítést, felzárkózást jelent. Megkülönböztetünk nominális és reálkonvergenciát (Mihályi, 2005). A Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás alapfeltétele az EU−tagországok általános gazdasági fejlettségi szintjéhez való nagymértékű közelítés, ezt nevezzük reálkonvergenciának. Bővebben a reálkonvergencia foglalja magában -3- http://www.doksihu a felzárkózást az EU−átlaghoz GDP/fő tekintetében, az EU−átlaghoz hasonló gazdasági szerkezet kialakítását, illetve megfelelést a valutaövezet kritériumainak. Magyarország számára az EU−átlag elérése

–jelen helyzet alapján– reálisan minimum 10-15 évet vesz igénybe (Mihályi, 2005). A felzárkózás céldátuma és az euró hazai bevezetése között nincs közvetlen kapcsolat. A nominális konvergencia jelenti a maastrichti kritériumok teljesítését és a Stabilitási és Növekedési Paktum betartását, mely a pénzügyi fegyelem fenntartását szabályozza. Ha a tagállamok kormányzati pénzügyi pozíciói (államadósság és költségvetési hiány) meghaladják a szerződéses referenciaértéket, akkor az adott ország kormányát túlzott deficit eljárás alá vonják. A Maastrichti Szerződés értelmében csak azok az országok vezethetik be az eurót, amelyek gazdasága teljesíti az ehhez elengedhetetlen négy feltételt, a maastrichti konvergencia kritériumokat. A konvergencia kritériumok elsősorban a pénzügyi stabilitásra koncentrálnak: alacsony inflációs rátát, alacsony hosszú távú kamatszintet, stabil valutaárfolyamot és fenntartható

költségvetési politikát határoznak meg. (Németh, 2006) A kritériumok a következők: 1. Árfolyamok stabilitása: Az Európai Monetáris Rendszer árfolyammechanizmusán (ERM II.) belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelik le Ez azt jelenti, hogy az adott ország csak akkor vezetheti be az eurót, ha azt megelőzően a tagállam belépett az ERM II−be és a tagsággal járó kötelezettségeket (fizetőeszközének árfolyama a +/− 15%-os ingadozási sávon belül marad) két évig teljesíti. 2. Árstabilitás: A fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a referencia időszakban (12 hónap) nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam átlagos inflációjának 1,5 százalékponttal növelt értékét. 3. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált időszakban a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, az államadósság pedig a GDP 60%-át. (Ez utóbbi esetben elfogadhatónak tekintik a 60%-nál

magasabb szintet is, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.) 4. Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2 százalékpontnál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. A kamatkritérium teljesítésénél a hosszú távú (10 éves -4- http://www.doksihu államkötvényre fennálló) kamatszintet kell alapnak tekinteni,1 az előző 12 hónap átlagában. (A kamatkonvergencia gazdaságpolitikai eszközökkel közvetlenül nem befolyásolható, függ az infláció és az államadósság alakulásától, illetve az ország megítélésétől befektetői körökben.) A fent említett, gazdasági stabilitást és valutaunióra való érettséget bizonyító kritériumok2 teljesesítésére azért van szükség, hogy a tagállamok hosszú távon is megőrizhessék a stabil, inflációmentes, a gazdaság kiszámíthatóságát szavatoló, árstabilitást garantáló

közös pénzt. E kritériumok mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy egy ország beléphessen a GMU harmadik fázisába, az euróövezetbe. A 2004 május elsejei csatlakozást követően minden év december elejéig kell elkészíteni az országok konvergenciaprogramját és kell benyújtani a Tanácshoz. A konvergencia programok az aktuális év gazdasági mutatói alapján több évre vonatkozóan határozzák meg a kritériumok teljesítéséhez szükséges lépéseket, és ezek várható hatásait. Az euró bevezetésnek két eddigi módszere ismeretes. Az egyik a „madridi forgatókönyv”, amely az 1995-ös madridi csúcsértekezleten született, és melynek alapján három év alatt teszik meg az átálláshoz szükséges lépéseket. A kettős pénzhasználati időszak elvben hat, gyakorlatban két hónap. A másik a „big bang” módszer, amelyben az euró egy napon válik hivatalos nemzeti fizetőeszközzé, és kerül bevezetésre a készpénzforgalomban. A

kettős készpénzhasználati és árjegyzési idő lerövidül, Szlovákia esetében például csak két hetet vett igénybe. (Mocsáry, 2008) A 2004-ben csatlakozott tagállamok a csatlakozáskor 2007 és 2014 között tervezték belépésüket az euróövezetbe. Ezeknek a tagállamoknak elsősorban a költségvetési hiány lefaragása jelenti a legnagyobb kihívást. (Horváth, 2007) Terjedelmi okokból nem kívánom vizsgálni a kritériumok teljesülését az összes 2004-ben csatlakozott országban, hanem egy kisebb ország-csoportban, a Visegrádi Együttműködés országaiban lezajló konvergencia folyamatokról szeretnék átfogó, lényegre törő képet kialakítani az olvasóban. 1991-ben Visegrádon találkoztak Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország állam- és kormányfői, itt döntöttek a kooperációról, innen ered a „Visegrádi 1 A 10 éves államkötvény kibocsátása bizonyos fokú stabilitást feltételez, mert bizonytalan környezetben a piac

nem finanszírozza ilyen hosszú ideig az államháztartást. A hosszú lejáratú kamatlábak szolgáltatják a piaci megítélés szempontjából elengedhetetlen inflációs és költségvetési folyamatok alakulására vonatkozó információkat. 2 Az inflációra és a hosszú távú kamatszintekre vonatkozó kritériumok nem fix értékeket tartalmaznak, rugalmasan változnak a gazdasági ciklusok váltakozásaival összhangban, a legjobban teljesítő országok eredményei alapján. -5- http://www.doksihu Csoport” elnevezés. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá az együttműködés. Az összefogás a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) létrehozásával mélyült el, mely számos előnnyel járt az országok számára. Azon felül, hogy pozitív képet alakított ki a tagországokról, a CEFTA országok teljesítették az Európai Unióhoz csatlakozás alapfeltételeit (demokrácia, piacgazdaság, emberi jogok védelme), a

vámok és kereskedelmi korlátok lebontása pedig megkönnyítette a résztvevő országok közötti kereskedelmet. (Majoros, 1999) Az országok CEFTA-tagsága az Európai Uniós csatlakozásával egyetemben megszűnt. A Visegrádi Négyek tagjai: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország több hasonlóságot mutatnak mind földrajzi elhelyezkedésük, mind történelmi hátterük és gazdasági nyitottságuk terén, ezért is szeretném kifejezetten ezeket az országokat tüzetesebben górcső alá venni, különös tekintettel Szlovákiára és Magyarországra. A rendszerváltozások után a kelet-közép európai országok egy része a piacgazdaságra való áttérés következtében jelentős államháztartási hiányt halmozott fel, köztük a V4-ek is. A visegrádi országok a nagyobb mértékű államháztartási hiányok miatt kedvezőtlenebb helyzetből indultak a csatlakozáskor. Mind a négy ország KGST tagország volt, 1989/90-től kezdődött meg az

országokban a piacgazdaság kialakítása és a demokratizálódás. Az országok eladósodtak, negatív növekedési ütemmel, jelentős inflációval és munkanélküliséggel küzdöttek, mindannyiuk számára fontos volt a beépülés a nyugat-európai integrációkba. Közös problémát jelentett a tőkehiány, az energiahiány, a fejlett technika hiánya, az egyoldalú szakosodás és a felvevőpiacok beszűkülése. 1.ábra Forrás: Figyelő, 2007. szeptember 13-19, Dózsa György, Lambert Gábor, Szép Ildikó: Miért hagytuk, hogy így legyen? -6- http://www.doksihu Szakdolgozatomban először Magyarországon mutatom be a konvergencia folyamatok állását 2004-től időrendi sorrendben, kritériumok szerinti bontásban. Hipotézisem szerint Magyarországon az euró legkorábban 2014-15-ben vezethető be, ezt szeretném alátámasztani a Magyarországról szóló rész végén, „Az euró bevezetéséhez szükséges gazdaságpolitikai lépések” című

részben Szintén említést teszek az euró bevezetésének magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól. A Magyarországnál említett euró-bevezetést követő hatások többsége érvényes a többi visegrádi országra is, ezért Csehország és Lengyelország esetében az ismétlések elkerülése végett csak az ország-specifikus előnyök és hátrányok ismertetését tűztem ki célul. Magyarország után következik a cseh és a lengyel gazdaság bemutatása a konvergencia kritériumok tükrében 2004-től napjainkig. Ezen országoknál szintén követem a Magyarországnál felvázolt logikai megfontolásokat: a gazdaságok helyzetének elemzését lineáris sorrendben, kritériumonkénti bontásban. A fejezetek végén megkísérlem meghatározni az országok ERM II és GMU csatlakozásának időpontjait. Ezek a céldátumok természetesen nem határozhatók meg teljes bizonyossággal, én a jelenlegi gazdasági helyzet alapján vázolom fel a várható

legkorábbi csatlakozási időpontokat. Szlovákia 2009. január elsején vezette be az eurót a pénzforgalomba, ezért ebben a részben részletesen kitérek az euró-bevezetés tapasztalatainak ismertetésére, mely példaként szolgálhat a többi visegrádi ország számára is. Vizsgálom az euró bevezetésének eddig tapasztalt hatásait és az ország gazdasági teljesítményét az átállást követően. Végezetül szemléltetek néhány sikeres eurózóna-csatlakozási stratégiát, majd összegzem a kritériumok teljesítésének állását a Visegrádi Együttműködés országaiban. A mellékletek között találhatók a vizsgált időszakra érvényes referenciaértékek, illetve az elemzés adatait alátámasztó nagyobb ábrák, táblázatok. -7- http://www.doksihu 2. Magyarország Az 1989/90-es évek rendszerváltozásai után a volt szocialista országok egyik legfőbb célja a nemzetközi integrációkhoz (NATO, EU, OECD) történő társulás volt.

Magyarország 1991-ben lett az Európai Unió társult tagja, a csatlakozási szerződés 2003. áprilisi athéni aláírását népszavazás előzte meg. Magyarország 2004. május elsejével vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. Magyarország ország, mely kis, nyitott érzékenyen gazdaságú reagál a világgazdasági folyamatok változásaira, ezért tölt be fontos szerepet az árfolyam szabályozása a monetáris politikában. A gazdaság sebezhetőségét jelentősen súlyosbítja az államháztartási hiány nagysága és az államadósság, ezért nem csupán az euró bevezetéséhez szükséges a költségvetési szigorítás, ez az ország érdeke is. 2.1 A konvergencia folyamatok elemzése A 2004-ben bizakodva tekinthettünk az euró-bevezetés céldátuma felé. Magyarországon elsősorban az inflációs célkitűzés és az államadósság mértékére vonatkozó konvergencia kritériumok teljesítése jelentette a problémát. 2004

májusában az Európai Bizottság hat új tagállam ellen indított túlzott deficit eljárást a túlságosan magas államháztartási hiány miatt, és ezek között az államok között szerepelt Magyarország is. Az akkori adatok alapján (ld lejjebb) az államháztartási hiány és az infláció 3% alá mérséklése legkorábban 2007-re, biztonságosan 2008-ra lett volna teljesíthető. Tehát 2008-as ERM II−csatlakozást feltételezve 2010−re tervezte a Kormány az euró bevezetését Magyarországon. 2.11 A konvergencia folyamatok állása az EU-csatlakozás évében Magyarország nem tagja az ERM II−nek, de lényegében hasonló árfolyamrendszert tart fenn. A forint árfolyama az euróval szemben +/− 15 %−os sávban ingadozhat Az euró/forint -8- http://www.doksihu árfolyam 2004-ben 235-271 forintos tartományban mozgott, tehát inkább az árfolyamsáv erősebb oldalán tartózkodott (Konvergencia program 2004. december) 2004 első felében az uniós

csatlakozással összefüggő harmonizációs folyamat (kedvezményes ÁFA−kulcs emelése, hatósági áras szolgáltatások árkorrekciója) és az exportlehetőségek bővülésének hatására az addig tapasztalt dezinflációs tendencia átmenetileg megszakadt, az árindex emelkedett. 2004 második felétől azonban az inflációs ráta ismét mérséklődött, az éves átlagos infláció 6,8% volt. 1. Táblázat Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2004-2008 2004-es adatok alapján a Kormány az inflációs célkitűzés elérését 2008-ig kívánta megvalósítani,3 a pontos ütemterv látható a fenti táblázatban. A Pénzügyminisztérium havonta készít előrejelzést a költségvetési hiány várható mértékéről, ennek alapján pedig a Kormányzat megteszi a szükséges lépéseket a hiány lefaragására. A költségvetés felhalmozott tartozásai hitelfelvételre késztetik az államot, így növekszik az államadósság. A magyar állam a

folyó fizetési mérleg és az államadósság finanszírozásához szükséges tőkét többnyire külföldről vonja be. Az évek során az államháztartási hiány mértékét meghatározó kritérium teljesítésétől kerültünk a legtávolabb. Az államháztartás alrendszerei4 közül a társadalombiztosítási alrendszer nagy elosztórendszereinek költségvetési hiánya hátráltatja a stabil pénzügyi pozíciók megteremtését Magyarországon, mert az alrendszer hiányát a központi költségvetés pótolja. Ezért kiemelt figyelmet fordítok a nyugdíjrendszer és az egészségbiztosítási rendszer kiadásainak kérdésköreire „a társadalombiztosítási alrendszer szociális ellátó rendszereinek problémái és a lehetséges megoldások” című részben. (Ld lejjebb) A 2004. májusi konvergencia program 4,6%-os államháztartási hiánnyal számolt, melyet nem sikerült tartani. 3 Az inflációs célokat a Kormány és a Monetáris Tanács közösen

jelöli ki, a gazdaság aktuális és várható helyzete alapján. 4 Az államháztartás (ÁHT) kiadásai a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alrendszer (ezen belül a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap), az önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok alrendszerének kiadásaiból tevődnek össze. A főbb bevételi forrásokat az adók és járulékok jelentik -9- http://www.doksihu 2. Táblázat Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2004-2008. Szeptemberben a Kormány újabb egyenlegjavító intézkedések megtételére kényszerült, többek között bevezette az állami vállalatoktól történő osztalékelvonást és szigorította az APEH és VPOP ellenőrzéseket. Mindezek ellenére az államháztartási hiány csak a GDP 0,20,3%-ával mérséklődött, ezért a Kormány szeptemberben közzétett prognózisában a nyugdíjreform hatásával korrigált deficitet már a GDP 5,3%-ában

határozta meg. 3. Táblázat Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2004-2008. A 2004-es vártnál nagyobb mértékű hiány miatt a 2008-as ERM II csatlakozás csak a tervezettnél nagyobb, 0,6-0,7 százalékpontos kiigazítással valósulhatott volna meg. A 2005-ös prognózis betartása érdekében a Kormány az adórendszer modernizációját tűzte ki célul, elsősorban a munkát terhelő járulékok mértékének csökkentésével, az osztalékadó megszüntetésével és az indokolatlanul sok adónem leredukálásával. A nyugdíjrendszer reformja a nyugdíjkorhatár-emelésben öltött testet, mellyel a nyugdíjasok foglalkoztatottakhoz viszonyított arányát 2050-ig 62,3%-ról 84,8%-ra szándékoztak emelni. Az Európai Unió számára benyújtott középtávú hiánycélok a folyamatos felfelé irányuló korrekciók ellenére sem teljesültek. A költségvetési elcsúszásokat olyan alapvető strukturális problémák váltották ki, mint

például a bérek és a transzferek tartós növelése és az adóbevételek csökkenése. 2004-ben az éves átlagos államadósság a GDP 60,5%-át tette ki,5 az államháztartási hiány pedig 5,4%-os6 volt. 5 6 Forrás: http://mszpszdsz.uwhu/allamadossaghtml, letöltés dátuma: 20091121 Forrás: Magyarország konvergencia programja, 2005. november - 10 - http://www.doksihu 2004-ben az éves átlagos hosszú távú kamatszint 11,21 % (ez az újonnan csatlakozók közötti maximum), míg ugyanez az érték az Unióban 4,2 % volt. A magas érték okai, hogy a befektetők nem számítottak a közeljövőben az euró bevezetésére, az infláció magasabb volt a tervezettnél, illetve a kormányzati kiadások mértéke is meghaladta a GDP 6%-át. Mivel 2004 folyamán nem gyorsult fel kellően a konvergencia folyamat, ezért az év végén az euró bevezetésének céldátumát 2010-re módosították. 2004 és 2005 között mérséklődött a kamatszint, de az újonnan

csatlakozókhoz képest továbbra is fennmaradt a hozamkülönbség. 2.12 A konvergencia kritériumok teljesülése 2005-től 2008-ig 2005-ben a magyar gazdaság nemcsak a többi országhoz képest, hanem a Kormány által kitűzött és az ECOFIN (Pénzügyminiszterek Tanácsa) által 2004 novemberében elfogadott konvergencia programhoz képest is lemaradásban volt. Az árfolyamstabilitás vizsgálata 2008. február 26-ig a forint 282,36 forint/euró középárfolyamon az euróhoz volt kötve 7A Magyar Nemzeti Banknak a sávon belül joga volt, a sávszéleken pedig kötelessége beavatkozni az árfolyam alakulásába. Ezután megszűnt a forint +/- 15 százalékos intervenciós sávja, a Monetáris Tanács és a Kormány eltörölte a forintárfolyam euróval szembeni sávos rögzítését, helyette lebegő árfolyamrendszert vezettek be. Ez a lépés hosszú távon az euróbevezetést segíti elő, hiszen a kötött árfolyamsáv nem szolgálja az inflációs célkövető

rendszert.8 2000-2005-ig a forint árfolyama ingadozott legkevésbé a régió valutái közül. Az egyre inkább kitolódó euró bevezetési céldátum és a világgazdasági környezet változásának eredményeképpen 2006 és 2009 között viszont ennek az állításnak éppen az ellenkezője igaz. Sajnálatos tény, hogy éves szinten két számjegyű százalékos leértékelődés megy végbe a forint árfolyamán, amely régiós viszonylatban jelentős eltérést jelent. A cseh korona és a lengyel zlotyi is leértékelődnek, de a forint értékelődik le a leggyorsabban, és amíg ezek 7 Konvergenciajelentés, 2008. május http://hvg.hu/gazdasag/20080225 kamat monetaris tanacs forint arfolyamaspx, 2009.1101 8 - 11 - letöltés dátuma: http://www.doksihu valutaárfolyamai emelkednek, a forint árfolyama kevésbé mutat növekvő tendenciát. Éves szinten a cseh és lengyel valuták 2-5 %−kal felértékelődnek, a forint 10-11 %−kal leértékelődik.

(Járai, 2007) 3. ábra A forint árfolyama 2005 őszéig stabil volt. Ezután az árfolyam gyengülni kezdett, de továbbra is a sáv erős oldalán maradt. Az okok az amerikai kamatemelések miatt csökkenő kockázatvállalási hajlandóságban, és a magyar gazdaság egyensúlytalansága (az államháztartás és a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya) miatti negatív befektetői reakciókban keresendők. A helyzet korrekciója érdekében az MNB júniustól októberig 200 bázisponttal emelte az irányadó kamatot. Ennek hatására a hosszú lejáratú állampapír-piaci hozamok csökkentek, és a pénzpiaci helyzet stabilizálódott. A Kormány kiemelt célja az euró bevezetése, ezért 2007-ben létrejött a Nemzeti Eurókoordinációs Bizottság az euró bevezetéséhez szükséges szervezeti feltételek megteremtésére és a Nemzeti Átállási Terv (NÁT) elkészítésére. A NEB elnöke a pénzügyminiszter, társelnöke az MNB elnöke. - 12 -

http://www.doksihu 2001-től a monetáris politika az inflációs célkövetés rendszerében működik,9 ezt pedig 2008-tól a lebegő árfolyamrendszer egészíti ki. A forint árfolyama a lebegő árfolyamrendszerben 2008 októberéig stabilan alakult, majd a már Magyarországon is érezhető válság hatására az árfolyam jelentősen gyengült, Magyarország piaci megítélése drasztikusan romlott, a forint-euró felárak rövid idő alatt jelentősen megnövekedtek, ezért az ÁKK 2008 végére felfüggesztette az államkötvények aukciós értékesítését. A Monetáris Tanács októberben az alapkamatot 300 bázisponttal emelte. Október elején megnőtt az ország nemfizetési kockázata, ezért a piaci bizalom helyreállítása érdekében a Kormány és az MNB több mint 20 milliárd eurós több részletben lehívható hitelcsomagról kötött megállapodást az Európai Unióval, az IMF-fel és a Világbankkal, így sikerült valamelyest helyreállítani a

bizalmat. Az éves átlagos infláció alakulása 2005-ben az infláció 3,5-4% közötti sávban mozgott,10 és egy tíz éven át tartó dezinflációs folyamat következményeképpen a maastrichti kritériumszint közelébe került. Az elmúlt években az infláció mértékének visszaszorítását a felértékelődő árfolyamok nagymértékben elősegítették. 2005-ben az élelmiszerárak 0,6 %−kal emelkedtek, legnagyobb mértékben (5,5%-kal) a szolgáltatások árai növekedtek, a tartós fogyasztási cikkek ára azonban csökkent.11 (2006-tól prognózis) 4. Táblázat Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2005-2008 Veres János volt pénzügyminiszter 2006. januári sajtótájékoztatóján a 2005-re vonatkozó 3,6%-os infláció alapján megalapozottnak tartotta a 2006-ra előirányzott 2% alatti éves átlagos inflációs szintet, 4%-os gazdasági növekedés mellett. 2006 második feléig minden terv szerint haladt, ezután inflációs

ütemnövekedés következett be, melynek kiváltója a 9 Az inflációs célkövetés lényege (Népszabadság, 2008.0310): Meg kell határozni az inflációs célt, majd a cél teljesítéséhez rendelhető időtartamot (általában másfél-két év). Össze kell állítani egy modellt, mellyel prognózist készítenek az infláció várható alakulásáról, az előrejelzést félévenként nyilvánosságra kell hozni. Ha az előrejelzés szerint az infláció mértéke meghaladja a kitűzött célt, a jegybank megemeli az alapkamatot, ha alatta, csökkenti azt. 10 2004 és 2005 novembere között a legnagyobb árstabilitást Finnország, Svédország és Hollandia produkálták, a referenciaszint 2.5% lett 11 http://www.origohu/uzletinegyed/hirek/20060117azinflaciohtml, letöltés dátuma: 20091101 - 13 - http://www.doksihu költségvetési egyenleg javítását célzó intézkedések voltak (például az ÁFA−kulcs emelése). Ezzel egyetemben emelkedtek a lakossági

fogyasztói árak, és több hatósági szolgáltatás árai is. 2006 végére az infláció 6,4%-ra ugrott, így az éves átlagos infláció 3,9% lett A 2006 júniusára vonatkozó adatok szerint a maastrichti kritérium értéke 2,8%-os inflációs szint volt (Németh, 2006). A 2006-ban meghozott további intézkedések (pl ártámogatás szűkítése a tömegközlekedésben, gyógyszertámogatások szigorítása, lakossági gázár-támogatás átalakítása) csak 2007-ben emelték a fogyasztói árszintet. A 2006-os konvergencia programot a Kormány 2006 decemberében korrigálta, a 2007-es inflációs szintet 6,2%-ra emelte, ez az alábbi táblázatban látható. 5. Táblázat Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006. december 2007-ben a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében jelentősen drágultak a mezőgazdasági termékek árai, ez pedig inflációs többletet generált. Az éves átlagos inflációkiemelkedően magas, 8%-os szintet

ütött meg. 2008-ban a kedvezőtlen világgazdasági változások hatására Magyarországon is tovább emelkednek az élelmiszerárak és az energiaárak, ezért az éves átlagos árszínvonal emelkedés 6,1%-on realizálódott, ami a 2007. novemberi szinthez (7,2%) képest 1,1%-os javulást jelentett. Ehhez az üzemanyagárak 9,4 százalékos esése önmagában 0,5 százalékos árcsökkenéssel járult hozzá. 2008 októberétől a forintárfolyam meglehetősen volatilisen alakult, már érezhető volt a pénzpiaci válság előszele. 6. Táblázat Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2008.december A 2008. decemberi konvergencia program számolt 2009-ben a működőtőke-beáramlás alacsonyabb szintjével, 2010-11-re tette a válság enyhülését és a tőkebeáramlás élénkülését, 2009-re pedig 4,5%-os inflációt prognosztizált. - 14 - http://www.doksihu Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók elemzése 2005-ben a bruttó államadósság a

GDP 57,7%-át tette ki, azaz megfelelt az államadósságra vonatkozó maastrichti kritériumszintnek. A foglakoztatás növelése kiemelt feladat az államháztartási egyensúly elérése érdekében, mert a magasabb foglalkoztatási ráta növeli az államháztartás bevételeit. Ennek érdekében a Kormány 2005. január elsejétől csökkentette a pályakezdőket, a GYES−ről visszatérőket és az 50 év felettieket alkalmazók járulékköltségeit. 2006 és 2008 között a fiskális politika célja továbbra is egy kisebb, hatékonyabban működő állam létrehozása volt, a kormányzati szektor méretének és hiányának csökkentése mellett. 7. Táblázat (2006-tól prognózis) Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2005-2008 Varga Mihály úgy véli, hogy „A 2006-os konvergencia program számaiban hiteles, azonban intézkedéseiben nem egyértelmű.” (Halm, 2007) A program legnagyobb hibája, hogy nem vette figyelembe a

társadalombiztosítási alrendszer és az önkormányzatok hiányát. A Kormány a GDP 50 %−a fölé növelte az állami újraelosztás mértékét,12 ezzel Magyarország az élen jár (Németh, 2006). Ezek alapján elmondható, hogy a Kormány a kritériumok teljesítését − a kiadások drasztikus csökkentése helyett− adó-, és áremeléssel kívánta elérni. Az adóbevételek növelésével (2006-ban a GDP 40%-a adóbevétel) csökkenthető ugyan a hiány, azonban csak a magyar gazdaság versenyképességének kárára. A Visegrádi Négyek között is nagyon magas a GDP-hez viszonyított adóbevételi arány, de versenytársainknál a jellemző érték 30% alatti. Közép-Európában kiélezett adóverseny alakult ki, Szlovákiának és Csehországnak köszönhetően, mert ezen országok fő célja a tőkevonzó képességük erősítése, és a beruházások ösztönzése. Ezért jelentett problémát, hogy nem kiadáscsökkentés, hanem adóemelés szerepelt a

programban (holott az adókulcsok eddig is magasak voltak). Kiadáscsökkentés helyett a Kormány befagyasztotta az állami az állami szektor béreit, így azok elinflálódnak. Emellett a fogyasztás adóterhelése számottevően 12 Az újraelosztás mértéke az államadósság kiadásainak GDP-hez viszonyított arányát jelenti. Az állami szerepvállalás mértékét a bevételek és a kiadások GDP-hez viszonyított aránya mutatja meg, a bevételi és kiadási oldal különbsége az államháztartás egyenlege. (Magyarországon a bevételek nem érik el az uniós átlagot, míg a kiadások mértéke meghaladja azt, illetve a GDP 50%-át is.) - 15 - http://www.doksihu magasabb volt, mint más tagországokban: az adók 39,5%-a fogyasztást terhelő adó (áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó, iparűzési adó), ez az EU 15-ben 27,7%. A 2000. évi egyensúly körüli helyzetből (3%-os hiány) 2006-ra 11,5%-os (az egyszeri hatásokat levonva 10% körüli)

költségvetési hiányig jutott az ország (Akar, 2007), az időszakban megnövekedő a transzferek, támogatások következményeképpen. Az államháztartás személyi kiadásai (adócsökkentés, háztartások támogatásának emelkedése) 2000 és 2006 között megduplázódtak, ezen kívül a legnagyobb költségekkel a szociális kiadások és a kiterjedt bürokrácia járnak. A 13 havi nyugdíjat 2003-tól fokozatosan vezette be a Kormány, a nyugdíjemelés eszközeként. Ennek gyenge pontja, hogy nem arányosan történt a kiutalása: egyaránt megkapták a magas nyugdíjúak és a kevés nyugdíjból élők is. 2006-ban a 13 havi nyugdíj a költségvetés 150 milliárd forintjába került A 2006-os konvergencia programban nem jelölnek ki euró-bevezetési céldátumot. Ebben az évben zajlottak a választások, melyek kampányköltségei növelték a költségvetés hiányát. Természetesen nem lehetünk biztosak az euró bevezetésének pontos időpontját illetően,

de ez a lépés fokozta a bizonytalanságot a hazai piacon. A költségvetési törvény az államháztartás 2007. évi hiányát a GDP 6,8%-ában határozta meg. A 2006-ban elkezdett költségvetési program eredményeként 2007-ben a deficit az előző évi 9,3%-os szint csaknem felére, a GDP 5%-ára csökkent, amely főként az adó- és járulékbevételekből származó többletbevételnek volt köszönhető. 2007-ben a személyi jövedelemadóból és a járulékbefizetésekből 0,5%-os többlet folyt be, a fogyasztáshoz kapcsolt adónemekből is több lett a befizetés. 2008-ban az államháztartási hiány a GDP 3,4%-át tette ki. 2008 őszén már Magyarországon is éreztette hatásait a pénzpiaci válság, többek között növekvő piaci bizalmatlanság formájában. Ezért szükségessé vált, hogy a 2009 évi költségvetés a tervezettnél nagyobb, a GDP 2,6%-ára csökkenő államháztartási hiányt célozzon meg. Az alábbi táblázatban a tervezett hiányszintek

láthatók. 8. Táblázat Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2008. december - 16 - http://www.doksihu Kamatkonvergencia-vizsgálat 2005-ben a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállamban (Finnország, Hollandia, Svédország) a kamatszint 2005 novemberében 3,4%-os, a maastrichti kritérium tehát 5,4% volt (Európai Tükör 2006/2). 2005-ben az újonnan csatlakozók közül csak a magyar kamatláb (6,62%) lépte túl a hosszú távú kamatszintet. Mindenesetre elmondható, hogy a 2005. év eleji 8,1%-os szinthez képest jelentősen csökkent A magyar hosszú távú hozamok magas szintjének oka a forintbefektetésektől elvárt magas kockázati prémium. (A prémiumtöbblet a jelentős mértékű költségvetési és külső egyensúlyi problémák következménye.) 4. ábra Hosszú távú kamatlábak alakulása 2005-2008 7,1 7,1 7 6,9 6,8 % 6,7 6,6 6,5 6,4 6,9 6,7 6,6 Hosszú távú kamatszintek 6,3 2005 2006 2007 2008 év Saját

készítésű grafikon az EKB 2006. decemberi és 2008 májusi konvergencia jelentése alapján 2006. júliusi adatok szerint a hosszú távú kamat az elmúlt 12 hónap átlagában 6,8% volt, a referenciaérték pedig (Svédország, Finnország és Lengyelország hosszú távú kamatlábait figyelembe véve) 6,2%. Az év végére, a referencia-időszak során 6,8%-ról 7,1%-ra emelkedtek a hosszú távú kamatlábak. A visegrádi országok közül csak Magyarország nem teljesítette az elvárt kamatszintet, de nem volt messze tőle. Ez azt jelenti, hogy Magyarország finanszírozta legdrágábban az államháztartási hiányát nemzeti valutában. 2007-ben 6,4%-os referenciaérték volt az irányadó, Magyarországon 6,7%-os volt. 2008-ban Málta, Hollandia és Dánia gazdasági mutatói határozták meg a hosszú távú kamatlábak referenciaszintjét, 6,5%-os referenciaértékben. Magyarország túllépte ezt a szintet 0,4%-kal több, azaz 6,9% volt a hosszú távú kamatszint. -

17 - http://www.doksihu 2.13 A konvergencia folyamatok állása 2009-ben Az utóbbi években, az több európai országhoz hasonlóan, Magyarországon is tovább bővültek a kormányzati kiadások a bruttó hazai termékhez képest, és az államháztartási hiány is drasztikusan megugrott. Példának okáért megemlíthető a 26,2 milliárd dollár értékű készenléti IMF hitel több részletének lehívása,13 melyre azért volt szükség, mert a hitelezők elzárták a finanszírozási forrásokat, visszaesett a külföldről érkező befektetések száma, a pénzpiacokon bizalmatlanság jelentkezett –többek között– a kockázatosnak ítélt Magyarországgal szemben is. Ezen felül Magyarország sokkal inkább ki van téve aszimmetrikus gazdasági sokkok bekövetkezésének, mint az eurózóna országai. Célszerű lenne középtávon 3%-os hiánynál is alacsonyabb deficit elérését kitűzni, hogy a sokkok kezelése a maastrichti kritériumok megszegése

nélkül történhessen. A válság gyökeresen átrendezte Magyarország euró-bevezetési kilátásait is, és tovább növelte az államadósság mértékét. A JP Morgan elemzői szerint Magyarország 2009-ben vélhetőleg egy maastrichti kritériumot sem teljesít. 2008 őszét követően a forint árfolyama drasztikus kilengéseket produkált, melyet a jegybank kamatcsökkentésekkel próbált orvosolni. Az EUR/HUF árfolyam 2009 március 6án érte el a csúcsát, 317,22 forintba került egy euró,14 2009 harmadik negyedévéig folytatódott az árfolyam ingadozások sorozata, csak 2009 novemberében állt helyre valamelyest a stabilitás, amikor az IMF küldöttsége és a Pénzügyminisztérium közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország nem hívja le a 2008 őszén indított hitelcsomag fennmaradó, egymilliárd eurós részét. Ennek hatására növekedett a magyar fizetőeszközbe vetett bizalom, 2009. november 16-án 265,15 forintot kértek egy

euróért15 Az utóbbi időben javult a befektetési kedv, és nőtt a magyar állampapírok iránti kereslet is. Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője 2009-re éves átlagban 4,2%-os inflációs szintet, jövőre 4,1%-os éves átlagos inflációs szintet tart valószínűnek,16 a Bloomberg szakemberei 2011-re pedig 3%-os inflációval kalkulálnak. A GKI szerint 2009-ben a magyar gazdaságban a visszaesés várhatóan 6,5% körül alakul, 2010-ben valószínűleg stagnálás várható, 2011-ben 13 http://www.vghu/gazdasag/gazdasagpolitika/imf-hitel-aldas-vagy-atok-295336, letöltés dátuma: 20091111 http://ecoline.hu/penzugyek/20090710 mnb kamataspx?s=rss, letöltés dátuma: 20091111 15 http://www.vghu/penzugy/devizapiac/265-ig-meg-sem-allt-a-forint-arfolyama-296447, letöltés dátuma: 2009.1116 16 http://www.nolhu/lap/gazdasag/20091112-oktoberben megallt az inflacio, letöltés dátuma: 20091116 14 - 18 - http://www.doksihu pedig a szakemberek már 2,6%-os gazdasági

növekedést tartanak elképzelhetőnek, a jegybank 3,4%-os előrejelzésével ellentétben. A válság kezdetén Magyarország, Lengyelország és Csehország közül csak hazánk szorult rá az IMF által nyújtott stand-by hitel lehívására, illetve az Unió pénzügyi támogatására. Magyarországot 2008 vége óta 19,4 milliós hitellel dotálta az IMF, a Világbank és az Európai Unió. Ezért az összegért cserébe Magyarország szigorú költségvetési fegyelmet vállalt, nevezetesen, hogy a GDP 3,9%-ra csökkenti a költségvetési hiányt. Ha ezt a célt sikerül teljesíteni, korábban lehet magyar euró, mint cseh, vagy lengyel, és a régióban példaértékűvé válhat az ilyen mértékű költségvetési fegyelem. A magyar adósságráta 2009-ben a GDP 80%-a, és ez valószínűleg 2010-ben is így marad. A Kormány az idei évre a GDP 3,9%-ának megfelelő költségvetési deficittel számol, 2010-re 3,8%-kal, 2011-re pedig a GDP 3,1%-ával. Természetesen ezen

deficitcélok teljesülése nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, rengeteg olyan kedvezőtlen helyzet adódhat, amely a tervezettnél nagyobb mértékben járul hozzá a költségvetés kiadásainak emelkedéséhez. A visegrádi országok három euró-bevezetésre váró országa közül Magyarországon a legmagasabb a hosszú távú kötvények kamata, az EKB és az MNB adatai szerint megközelítőleg 2 százalékponttal magasabb a referenciaértéknél. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Borbély László András nyilatkozatában elmondta, hogy jelen helyzet szerint nem kell az állampapír-hozamok 10% fölé emelkedésére számítani, rövidtávon azonban, egy forintellenes spekuláció esetén, nem kizárt, hogy ez bekövetkezzen.17 „2009 július 17-én került sor a Magyar Köztársaság idei első nemzetközi kötvénykibocsátására.” 1 milliárd euró összegű, 5 éves futamidejű évi 6,75%-os fix kamatot fizető kötvény került

kibocsátásra. 18 2.2 Az euró bevezetéséhez szükséges gazdaságpolitikai lépések Elsőrendű feladatként az államháztartás alrendszereinek reformját jelölném meg. A helyi önkormányzatok kiadáscsökkentése és a társadalombiztosítási alrendszeren belül a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer átalakítása nélkül nem sikerülhet tartósan a költségvetési hiány lefaragása. 17 18 http://portfolio.hu/onlineinterju/lefttdp?id=25, letöltés dátuma: 20091111 http://www.akkhu/objectE002A3CE-684E-45F9-B77E-D1D2A38F7468ivy, letöltés dátuma: 20091125 - 19 - http://www.doksihu A magyar nyugdíjrendszer19 hosszú távon pénzügyileg fenntarthatatlan, hiszen Magyarországon a lakosság csupán 38 %−a munkavállaló (Járai, 2007), azaz közel 3,8 millió munkavállaló tartja el a tízmilliós népességet. A nyugdíjrendszer hiánya évente a GDP 2−3%−át teszi ki, (Holtzer, 2007) ez pedig önmagában is eléri a maastrichti

kritériumokban meghatározott hiányt. Magyarországon is gondot okoz a népesség elöregedése és a foglalkoztatottság csökkenése. A járulékokat mértéke magas, miközben a törvényes nyugdíjkorhatár Magyarországon az Unióban az egyik legalacsonyabb. A magas élőmunkát terhelő járulékok a feketemunkát vállalók számát gyarapítják. A nyugdíjjárulékokat semmi esetre sem szabad tovább növelni, mert ez csak az élőmunka-terhek növekedése által elbocsátásokhoz vezetne. Megoldás lehet a nyugdíjkorhatár emelése és ezzel a munkával töltött évek meghosszabbítása, (tehát kevesebb nyugdíjas év járulékemelés nélkül). Ez a terv már részét képezi a Bajnai-csomagnak, mely szerint 2012-től fokozatosan 62-ről 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt. Sok az eltartott, a korán nyugdíjazott és a rokkantnyugdíjas. Olyan nyugdíjrendszerre van szükség, mely fenntartható és képes ösztönözni a foglalkoztatottság növelését. Ha a

Kormány hátrányban részesíti a korai nyugdíjasokat a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasokkal szemben, akkor nőhet a foglalkoztatottság. Kevésbé érné meg korábban nyugdíjba menni, ezután pedig a feketegazdaságban dolgozni. Ugyanakkor a nyugdíjrendszernek biztosítania kell, hogy a rokkantnyugdíjasok, vagy az önhibájukon kívül korán nyugdíjazottak nem részesülnek hátrányos megkülönböztetésben. A magyar nyugdíjrendszer gyenge pontja, hogy az átlagnyugdíj mértéke a nettó bérekhez képest alacsony, valamint az újonnan megállapított nyugdíjak helyettesítési rátája nagyon magas. A nyugdíjrendszer legfőbb kihívása, hogy garantálja a nyugdíjas kori létbiztonságot, ezért az infláció mértékével arányosan kell emelni a nyugdíjakat. A nyugdíjrendszer reformjával egyidejűleg szükség lenne népesedést ösztönző intézkedések megtételére is, mellyel növelhető lenne az aktív, munkaképes korú népesség aránya, mert a

munkahelyteremtés több szempontból is kiemelt fontosságú feladat. Az adófizetők számát is növelni kell, hiszen 3,8 millió munkavállaló nem képes hosszú távon tízmillió embert eltartani. Az adókulcsok csökkentésével növekedhet az adózási hajlandóság és mérséklődne a fekete-gazdaság térnyerése. 19 Nyugdíjrendszerünk három pillérre épül: az első pillér jelenti az állami nyugdíjat (melyet a Nyugdíjfolyósító Intézet utal ki), a második pillér tartalmazza a magán-nyugdíjpénztárakat, az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják a harmadik pillért. Az állami pillér felosztó-kirovó rendszer szerint működik, tehát a mai járulékbefizetésekből fizetik a mai nyugdíjakat. - 20 - http://www.doksihu 2010-ben a jövedelemadózást érintő változások lépnek hatályba (azaz kitolódik az alsó adókulcs sávhatára 1,9-ről 5 millió forintra, csökkennek az adókulcsok).

2010-től a személyi jövedelemadó kiszámításánál már nem a magánszemély jövedelme lesz az irányadó, hanem a korrigált adóalap.20 A személyi jövedelemadózást érintő ún szuperbruttósítás bevezetésével nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem kerül bele az adóalapba, hanem a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. A természetbeni juttatások közül az üdülési csekk, a meleg étkezési utalvány, a helyi utazási bérletek és az iskolakezdési támogatás után a munkáltatót 2010-től adófizetési kötelezettség terheli.21 A jövő évtől kerül bevezetésre a nagy értékű ingatlanok után fizetendő vagyonadó is. A magyar egészségügyi rendszer megreformálására két valószínű forgatókönyv létezik (Erdős, 2006). Az egyik szerint az állami egészségügy-finanszírozás csökkentése érdekében be kell vezetni a gyógyítás költségeihez való közvetlen hozzájárulást, azaz az

alapszolgáltatások egy kisebb részét a szolgáltatást igénybe vevőkre kellene áthárítani. Nálunk van kötelező hozzájárulás a gyógyszerellátásban, beutaló esetén viszont nincs fizetési kötelezettség a háziorvosi ellátásban, a járóbeteg- és a kórházi ellátásban. Történt kísérlet a közvetlen hozzájárulási rendszer létrehozásáról a 2007-ben bevezetett vizitdíj és kórházi napidíj formájában, de a bevezetés ellenállásba ütközött, így a 2008-as népszavazás után ezeket eltörölték. A másik forgatókönyv alapján szükséges lenne magánbiztosítók bevonása az egészségügyi biztosítási rendszerbe, amelyek biztosítási szolgáltató csomagokat kínálnának az ügyfeleknek. Ezzel versenyhelyzet jönne létre, mely költséghatékonyságra és magasabb szolgáltatási színvonalra ösztönözné az egészségügyi szolgáltatókat. Akar László „Az államháztartási kiigazítás választott stratégiája” című

előadásában tesz említést az egyensúlyjavítás meglepetés-inflációval történő kikényszerítéséről, amellyel rövidtávon, átmenetileg élénkíthető a gazdaság. Eszerint amikor szándékosan alultervezik az inflációt, és ehhez igazodva rögzítik a kiadásokat, a későbbi, tervezettnél magasabb infláció bevételi többletet generál (mert a gazdasági szereplők nem számítanak a magasabb inflációra), ez pedig az egyensúly javítására használható. Ugyanez működik más területeken is, például amikor leértékelik a hazai valutát, nő az áruexport, mert az exportőr többletbevételre tehet szert árujának külföldön történő eladásával. Meglátásom szerint ezt az elvet kellene követni a konvergencia programok megtervezésekor is: a konvergencia 20 21 Forrás: http://hvg.hu/kkv/20091123 szuperbruttositasaspx, letöltés dátuma: 20091126 http://www.privatbankarhu/cikk/ado/a cafeteria megadoztatasa veri ki a biztositekot 32211, 20091030

- 21 - http://www.doksihu programokban meghatározott számadatoknál alacsonyabb kitűzött célértékek sokkal inkább tudnának ösztönzőleg hatni a gazdasági szereplőkre, mint a tényleges, vagy olykor alulkalkulált értékek, hiszen az eddigi programok kitűzött értékei sem valósultak meg teljesen. Példát lehetne venni az eurózóna országainak sikeres stratégiai elemeiről, a következetes gazdaságpolitikáról és a költségvetési fegyelem hitelességéről. (ld a Néhány eurózóna ország sikeres csatlakozási stratégiájáról szóló részben) 2.3 Érvek az euró bevezetése mellett és ellen Magyarországon A Csatlakozási Szerződés aláírásával az Európai Unió tagországai, köztük természetesen Magyarország is kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére. (Az Egyesült Királyság és Dánia az euró bevezetése alóli kimaradási /opt out/ jog kikötésével írta alá a Szerződést.) Amennyiben nem sikerül tartósan

felzárkóznunk a kritériumokat teljesítők köréhez, az Európai Unió megvonhatja azokat a kedvezményeket, melyeket éppen a felzárkózás elősegítéséhez folyósít. Fontos a bevezetés megfelelő időzítése. A gyors és lassú eurózóna-csatlakozás is számos kockázattal jár. A gyors csatlakozás előnye, hogy csökkenhet az infláció és alacsonyabbak lehetnek a kamatok, ezekkel egy időben viszont lassul a gazdasági növekedés és megszűnik az önálló monetáris politika.22 Lassú csatlakozás esetén tágabbá válik a fiskális politika mozgástere, kisebbek a reálgazdasági veszteségek, ugyanakkor fennmarad az árfolyamkockázat, magasabb marad az infláció, továbbá az euró-bevezetésig az ország devizaspekulációk áldozata lehet. Csak akkor térhetünk át az euróra, ha ehhez az összes szükséges makrogazdasági alap adott, a monetáris és a költségvetési politika együttes szigora mellett. A GMU−tagsággal járó előnyökből

következik, hogy a magyar gazdaságpolitikának törekednie kell az ERM II−be történő belépésre, de erre csak akkor szabad vállalkozni, ha mind a nominális, mind a reál konvergencia feltételei teljesülnek, amikor a gazdaság stabilitása és a konvergencia foka ehhez kellően erős lesz. 22 Ezért kérte Gyurcsány Ferenc az euró-bevezetési folyamat felgyorsítását az év elején. - 22 - http://www.doksihu 2.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a magyar gazdaságra A közös valuta bevezetésével a kamateltérések minimálisra csökkennek, a magas infláció a régiós átlag felé konvergál. Egy valuta árfolyamának erőssége szorosan összefügg annak a nemzetgazdaságnak a nagyságával, amely mögötte áll. Az eurózóna országainak gazdasági ereje az USA-val és Japánnal szemben növekvő, ezért az euró minden bizonnyal stabilabb valuta, mint a forint. Magyarország az alacsonyabb termelési költségű gazdaságok sorába tartozik. Az

euróövezethez történő csatlakozással megszűnik az árfolyamkockázat is, így összességében javul az ország tőkevonzó képessége, azaz megnövekszik az országba történő működő tőke beáramlás. A Magyar Nemzeti Bank 2002-es költség haszon-elemzése alapján az euró bevezetése évi 0,6-0-9 százalékkal gyorsíthatja a magyar gazdaság növekedését. Magyarországon különösen indokolttá teszi az euró mielőbbi bevezetését az a tény, hogy a magyar export többsége (79%-a) az eurózóna országaiba irányul, és importunk jelentős része is innen származik. A csökkenő tranzakciós költségek kedvezően befolyásolják a reál GDP növekedését és ösztönzőleg hatnak a kereskedelmi tranzakciókra. A részvénypiacokon az euró bevezetése az e-kereskedelem erősödése mellett serkentheti a határokon átnyúló részvénykereskedést és a tőzsdei tevékenységek koncentrációját. Az egységes európai valuta bevezetése és a

tőkepiaci integrálódás közvetve valószínűleg pozitív hatással lesz a hazai állami és privát szereplők kibocsátásaira is a nemzetközi kötvény- és hitelpiacokon. A tőzsdei szereplőknek alacsonyabb tranzakciós költségekkel kell számolniuk, a kibocsátás során mérséklődnek a kibocsátással kapcsolatos árfolyamkockázatok, a korábbinál szorosabban kapcsolódó és likvidebb piacok jönnek létre, ezért az euró-kötvénypiacon kedvezőbbek lesznek a hazai kibocsátók lehetőségei az eurózónán kívüli térség piacaival szemben. A kereskedelmi bankok ügyfelei lehetnek az euró bevezetésének nyertesei, hiszen mérséklődnek a tranzakciós költségek, a hitelkamatlábak és az infláció. - 23 - http://www.doksihu 2.32 Az euró bevezetésének veszélyei Az ERM II−be lépés késleltetése mellett szólnak a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi problémái és az egyensúlytalanságból fakadó tőkepiaci sebezhetőség. Az

egyensúlyi hiány mellett problémát jelenthet, hogy inflációs nyomás keletkezése esetén a jegybank növeli az alapkamatot, mellyel fékezi az inflációs áremelkedést, és annak ütemét (Erdős, 2007). Lehetőség van továbbá a forint felértékelésére is, mely ösztönzőleg hat a külkereskedelemre, és növekedést serkentő hatása van. Az euró bevezetésével eltűnnek ezek a Magyarország rendelkezésére álló pénzpolitikai eszközök, melyekkel eddig a gazdasági sokkokat kezelték, az ország jobban megsínyli majd a konjunkturális változások negatív hatásait, mint a régió magasabb fejlettségi szinten álló országai. Bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a GMU tagországai különböző fejlettségi szinten állnak. Ha olyan gazdaság csatlakozik a GMU-hoz, mely valamely szempontból jobban ki van téve egy válság negatív hatásainak, és nem az övezet gazdasági ciklusainak megfelelően működik, akkor az aszimmetrikus gazdasági sokkok

felerősödhetnek. Az euró bevezetése számos költséggel is jár, például a bankszektor számára. Szükséges lesz az IT-rendszerek átalakítása, ezzel együtt a deviza-elszámolási rendszerek átalakítására, de ezek egyszeri kiadásokat jelentenek. Az euróövezeti tagság javítja a tagországok gazdasági növekedési potenciálját, szigorítja a pénzügyi fegyelmet. Az egységes valutával a fogyasztók számára könnyebben összehasonlíthatóvá válnak az árak, ezáltal erősödik a verseny a piacokon. A külkereskedelem belső kereskedelemmé válik, a tagállamok konjunktúrája jobban függ majd a belső keresleti és kínálati tényezőktől, mint a külsőktől. Az euró árfolyamának lehetséges felértékelődése a dollárral szemben ronthatja az eurózóna országainak folyó fizetési mérleg pozícióit. A termékpiac bővülésével pedig új, elérhetőbb versenytársakat is kapunk 2.33 Konklúzió A két legmeghatározóbb előnyt a bővülő

kereskedelemből származó többletnövekedés, valamint a monetáris és gazdasági stabilitás növekedése jelenti, a hátrányok között több az egyszeri kiadás. Mindazonáltal meg kell jegyeznem, hogy az euró bevezetése Magyarországon sem opcionális, hanem kötelező, hiszen szerződésben vállaltuk a bevezetést. (Ld. feljebb) - 24 - http://www.doksihu A mérleg egyértelműen pozitív irányba billen, sokkal több előnye származik Magyarországnak az euró bevezetéséből, mint az eurózónán kívül maradásból, ezért az országnak törekednie kell a kritériumok teljesítésére. Néhány évvel ezelőtt a Kormány pályázatot írt ki a jövőbeli euróérmék hátlapjának megtervezésére. A beérkező pályamunkák között szerepeltek Kossuth Lajos, Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla, Puskás Ferenc, illetve van közöttük puli kutya és Rubik-kocka is. 6. ábra Forrás: http://www.kulturponthu/contentphp?hle id=9616, letöltés dátuma:

2009-09-30 Mindent egybevetve, véleményem szerint 2012-13-as ERM II-csatlakozás mellett az euró Magyarországon legkorábban 2014-15-ben vezethető be, mert addigra sikerülhet elérni a stabil pénzügyi pozíciók és az infláció olyan fokát, amely mellett az átállás biztonságosan kivitelezhető. - 25 - http://www.doksihu 3. Csehország A Cseh Köztársaság 1996. január 17-én nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, a csatlakozási tárgyalások 1997 novemberében vették kezdetüket. Csehország 2003. április 16-án, kilenc másik országgal együtt, aláírta a csatlakozási szerződést, 2004. május elsejétől pedig az Európai Unió teljes jogú tagja23 3.1 A konvergencia folyamatok elemzése Csehországban a maastrichti kritériumok teljesítését évek óta jelentősen megnehezíti az államháztartási hiány nagysága. A többi kritériumot tekintve jó esélyekkel rendelkezik az euró 2014-ig történő bevezetésére. A

cseh költségvetési hiányt elsősorban a végső fogyasztás GDP-növekedésnél nagyobb üteme okozza.24 2005 végén Csehország az öt kritériumból hármat már teljesített, ami a négy visegrádi ország közül a legjobb eredmény volt. A cseh kormány 2005-ben jelölte ki az euró-bevezetés lebonyolításához szükséges intézményeket, melyek közül a 2005 novemberében létrehozott Nemzeti Koordinációs Központ a legfontosabb, mert ez menedzseli az euró-bevezetés végrehajtását, szintén ez az intézmény készítette el a cseh kormány átállási programját 2007ben. Az euró bevezetését a csehek négy szakaszban tervezik végrehajtani, az „egy lépésbeni fizetőeszköz bevezetés” (big bang) módszer segítségével, ez látható az alábbi ábrán. Forrás: The National Euro Changeover plan for the Czech Republic, 2007. 23 24 http://www.delmkdeceuropaeu/en/europe-a-to-z/eu-timelinehtm, letöltés dátuma: 20090923 http://www.mstnethu/cikkek/

doku/Belyo Palpdf , letöltés dátuma: 20091015 - 26 - http://www.doksihu Az infláció alacsony szinten tartása − az alacsony hosszú távú kamatlábak és a dinamikus gazdasági növekedés mellett pozitívan hat a cseh gazdaság versenyképességére és növekvő nyitottságára. Ezzel szemben a közszféra kiadásainak lefaragásához szükséges reformok elmaradása kedvezőtlenül érinti a munkaerőpiacot. Csehország az eurózónával bonyolítja exportjának 60%-át, importjának 50%-át, a cseh export több mint 85%-a, az import 70%-a realizálódik az Európai Unióból 2007-ben (Updated Euro-area strategy,2007). Ezek az arányok 2009 eleje óta, Szlovákia eurózóna-taggá válását követően tovább növekedtek. 3.11 A konvergencia folyamatok állása az EU-csatlakozás évében A 2004-től 2006-ig terjedő időszakban a cseh korona nem lépett be az ERM II-be, ezért nincs olyan rögzített középárfolyam, amelyhez mérten meg lehetne állapítani a

fluktuációs sávtól való eltéréseket. Csehország tehát a CZK/EUR éves átlagos árfolyamhoz viszonyított eltérések alapján határozza meg a korona árfolyamának ingadozását. 2004-ben a legnagyobb CZK/EUR árfolyamtól való eltérés +4,47%, illetve -4,51% volt (Dubská, 2005). Csehország 2002-2003-ig teljesítette az inflációs kritériumot, 2004-ben azonban nem. Ennek oka, hogy az indirekt adók terén tett változtatások emelték az árszínvonalat az országban, valamint, az, hogy a referenciaérték (2,2%) néhány EU-tagállam kiemelkedően alacsony inflációja miatt jóval alacsonyabb volt az előző évinél (2,9%).25 2004−ben az éves átlagos infláció Csehországban 2,6% volt. (Wisniewski, 2005) 9. táblázat Forrás: http://www.maitahcom/wpcontent/Expected%20Impact%20of%20the%20Euro%20Adoption%20on%20the%20Czech%20Economypdf A 2004-es cseh konvergencia program 5,2%-os GDP-arányos költségvetési hiányt irányzott elő az évre, de a büdzsé

passzívuma a vártnál jobban alakult, csak a GDP 2,9%-át26 25 26 Cseh konvergencia program, 2005 http://www.ecostathu/kiadvanyok/mikroszkop/100html, letöltés dátuma: 20091102 - 27 - http://www.doksihu érte el, melyet a költségvetési szabályozás módosításával értek el. Szintén hozzájárultak a deficit-csökkentéshez a magasabb adóbevételek és a kisebb volumenű kiadások. 2004 végén a cseh államadósság elérte a GDP 36,8%-át. A középtávú fiskális előrejelzésekben már következtettek enyhe növekedésre az adósság-GDP arányban, 2008-ra 37,8%-os hiányt prognosztizáltak. Az aránynövekedés oka, hogy a ráta meghatározásánál már figyelembe vették a CKA (Czech Consolidation Agency) 2007-es megszűnését, továbbá, hogy a cseh kormány már nem nyújt kockázati garanciát. Az ezekkel járó költségeket a költségvetésből fedezik. A hosszú távú kamatlábak alakulását 2006-ig az alábbi táblázat mutatja: 10. táblázat: A

hosszú távú kamatlábak alakulása 2003-2008/0827 A három legjobban 2003 2004 2005 2006 2007 2008/08 4,12 4,28 3,37 4,2 4,4 4,4 4,12 4,75 3,51 3,8 4,3 4,7 teljesítő tagállam átlaga Hosszú távú kamatlábak Csehországban A táblázatból látható, hogy a hosszú távú kamatszintek 2003-2008-ig mindvégig a maastrichti kritériumszint alatt maradtak. 2004-ben Csehországnak az inflációs kritérium és az árfolyamstabilitásra vonatkozó maastrichti kritérium teljesítését illetően voltak elmaradásai. 3.12 A maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése 2005-2008-ig Az árfolyamstabilitás vizsgálata A Cseh Nemzeti Bank az inflációs célkövetés rendszere szerint alakítja monetáris politikáját, lebegő árfolyamrendszert alkalmaz. Eszerint a korona árfolyamát a piaci kereslet és kínálat határozza meg és a CNB csak kivételes helyzetekben avatkozhat be a korona árfolyamának alakításába. (Erre nem volt példa a Stabilitási

és Növekedési Paktum ratifikálása óta.) 27 Források: Assessment of the Fulfilment of the Maastricht Convergence Criteria, 2006. december, http://www.maitahcom/wpcontent/Expected%20Impact%20of%20the%20Euro%20Adoption%20on%20the%20Czech%20Economypdf, - 28 - http://www.doksihu 2004-től 2006 elejéig a cseh korona fokozatosan felértékelődött az euróval szemben, az árfolyam erőteljesen ingadozott, ezután valamelyest stabilizálódott a helyzet. A Cseh Pénzügyminisztérium és a CNB 2006-os jelentése szerint az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium teljesítése csak akkor lehetséges tartósan, amikor bejelentik a korona/euró középárfolyamot, majd Csehország ERM II tag lesz. A CZK/EUR árfolyam28 fluktuációja huzamosabb ideje az ingadozási sávon (±15%) belül mozog, de a sávközéptől való eltérések jelentősek. 2006 szeptemberében a CZK/EUR árfolyam 28,5 volt29 2007 közepéig a cseh korona euróhoz viszonyított árfolyama volatilis volt,

de ezt követően a megugró gazdasági teljesítmény, a kivitel bővülése és a külső egyensúlyi problémák mérséklése következtében jelentősen erősödni kezdett. 2007-ben a 2006 áprilisi árfolyamszinthez képest erősebb árfolyamon kereskedtek, mivel a cseh korona árfolyama hosszútávon leértékelődő tendenciát mutat. 2007 és 2008 között összesen 22%-kal erősödött a cseh korona árfolyama, Mirek Topolánek kormányfő szerint azonban „a korona erősebb volt, mint a valós értéke” és a felértékelődés mögött „spekulatív kereskedés állt”.30 Az erősödő korona-árfolyam miatt Csehország nem siettette az euró bevezetését, mert az erős árfolyam növelte a megtakarítások értékét. 2007-ben azt is elképzelhetőnek tartották, hogy Csehország akkor is megtartsa fizetőeszközét, amikor a többi visegrádi ország már bevezette az eurót. A 2008 decemberi kormányprogram szerint Csehország várhatóan 2009-2010-re teljesítette

volna az árfolyamstabilitásra vonatkozó kritériumot. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók elemzése 2005-től Csehországban folyamatosan csökkentették az államháztartási hiány tervezett szintjét, végül 2005-ben a GDP 3,6%-ának megfelelő költségvetési hiányt könyveltek el, mely 0,6%-kal lépte túl a referenciaszintet. A 2005-ös konvergencia program 2008-tól kezdődően 3% alatti GDP-arányos költségvetési hiányt irányzott elő, de a 2006-ban benyújtott 2007-re vonatkozó költségvetés-tervezet nem tette lehetővé ennek a célnak a teljesítését, (2006-ban 3,5%-os volt az államháztartási deficit) ezért kitolódott az euróbevezetési határidő. Az államadósság szintje 2005-ben 30,4%-ra csökkent, és 2006-ban is relatív alacsony szinten maradt, az ECB konvergencia jelentése szerint 29,4% volt. 2006-ban a politikai 28 „AB” ábra http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=74227, letöltés dátuma: 20091117 30

http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=99444, letöltés dátuma: 20091122 29 - 29 - http://www.doksihu bizonytalanság miatt (egyik párt sem tudta megszerezni a parlamenti többséget) valamelyest lazult Csehország fiskális politikája, ezzel egy időben pedig emelkedett a belső fogyasztás is. A távozó kormány korábbi adócsökkentése és kiadásnövekedése, valamint az új kormány szociális kiadásainak növekedése miatt nem volt tartható a 2007-re előirányzott cél. (eredetileg 2,4% volt).31 Csehország fiskális politikai folyamatokra hivatkozva visszavonta a 2010-es euró-bevezetési céldátumot, és nem is nevezett meg újat. Az adósságráta GDP 60%-a alatt tartását hosszú távon a nyugdíj-és egészségbiztosítási rendszer reformjának késlekedése veszélyeztetheti. Csehországban is gondot jelent az elöregedő népesség, mely 2012-től már érezhetően meg fogja terhelni a költségvetést. Csehország ellen 2004-ben indult túlzott

deficit eljárás, a cseh kormány 2008-ig kapott haladékot a költségvetési hiány lefaragására a GDP 3%-a alá. A 2003-as, GDP 6,2%-át kitevő rekord költségvetési hiány a 2007-es referenciaévre a GDP 1,6%-ára csökkent, 2007 kedvező fiskális eredményei tették lehetővé az eljárás megszüntetését 2008 júniusában. Az államadósság mértéke szintén kedvezően alakult, 2007-ben a GDP 28,7%-a volt. Csehország konszolidációs programja a közkiadások csökkentésére és az adókból származó jövedelmek növelésére koncentrált. A reform a költségvetés bevételi oldalát érintette, de a gazdasági növekedésből származó többletjövedelmet inkább a megnövekedett költségvetési kiadások fedezésére fordították, mint a deficit csökkentésére. Mindazonáltal, a kedvező gazdasági helyzet és a minisztériumok tervezett kiadásainak túlbecslése lehetővé tette a hiánycsökkentést, tehát végeredményben elmondható, hogy a

konszolidációs program sikeres volt. A 2008-as középtávú költségvetési előirányzat szerint a cseh kormány célja a GDParányos strukturális költségvetési hiány 1%-ra mérséklése. Ez a költségvetési szint elegendő biztonsági tartalékot jelentene a cseh gazdaság vártnál nagyobb gazdasági lassulása esetére. Ennek ellenére csak akkor lehetséges a hiánycél elérése, ha az ehhez szükséges reformokat is véghezviszik az elöregedő társadalom költségvetésre gyakorolt hatásainak mérséklésére. Átfogó nyugdíj- és egészségügyi reform nélkül hosszú távon a GDP-arányos adósság növekedése várható. Az éves átlagos infláció alakulása 2005-ben és 2006-ban a Cseh Köztársaság teljesítette az árstabilitásra vonatkozó kritériumot. 2005 decembere és 2006 decembere közötti referencia időszakban a 12 havi 31 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=74227, letöltés dátuma: 20091117 - 30 - http://www.doksihu átlagos

infláció 2,2%-ot tett ki, 2006-ban a maastrichti inflációs kritérium értéke 2,8% volt, amelynek a négy ország közül csak Lengyelország és Csehország felelt meg. (Németh, 2006 A Cseh Pénzügyminisztérium valószínűsítette a 3%-os inflációs cél betartását és az árstabilitás fennmaradását, de a Cseh Nemzeti Bank (CNB) nem értett ezzel egyet. A CNB hangsúlyozta, hogy az inflációs cél teljesítését a referenciaérték nagysága határozza meg. A referenciaérték csökkenésével ellehetetlenül az árstabilitásra vonatkozó kritérium teljesítése. 2007-ig a Cseh Köztársaság teljesítette az inflációra vonatkozó kritériumot, mely többek között a Cseh Nemzeti Bank sikeres monetáris politikájának tudható be, mert az infláció a CNB inflációs előrejelzéseinek megfelelően alakult. A kritérium jövőbeni teljesítése legfőképpen az indirekt adónemeket érintő tervezett változtatások hatásától függ. A 2007 áprilisa és 2008

áprilisa közötti referencia időszakban a HICP32 inflációs ráta 4,4%-os volt (azaz jóval a 3,2%-os referenciaérték felett), tehát 2007-ben Csehország elmaradt az inflációra vonatkozó kritérium teljesítésétől, és 2008-ban ettől még távolabb került, mint 2007-ben: 2008. elején elérte a 7,1%-os szintet Az okok között szerepel az élelmiszerek, az energia és az olaj világpiaci árának emelkedése, melyek Csehországban a munkaerőpiac szűkülésével és ÁFA−emeléssel társultak. (5%-ról 9%-ra emelkedett) Ezek mellett a környezetvédelmi adók és az egészségügyi szolgáltatások díja, a jövedéki adók (főként dohányáruk esetén) emelése szintén az infláció növekedésének irányába hatottak. Az infláció alakulására nézve kockázatot jelent az árak és a munkaerőköltségek emelkedése. Kamatkonvergencia-vizsgálat Kamatkonvergencia terén jól teljesített 2005-től 2007-ben a cseh gazdaság, a hosszú távú kamatszint

tartósan a referenciaérték alatt maradt, nagyrészt a cseh gazdaság kedvező inflációs környezetének eredményeképpen. 11. táblázat: Hosszú távú kamatlábak alakulása 2005-2008 2005 2006 2007 2008/08. hó 3,4 4,2 4,4 4,4 5,4 6,2 6,4 6,4 10 éves kamatlábak a cseh gazdaságban (%) 3,5 3,8 4,3 4,7 A három legjobban teljesítő ország inflációs szintjének átlaga (%) A kritérium értéke (%) Forrás: Eurostat, a Cseh Köztársaság konvergencia programja 2008. 32 HICP = harmonizál fogyasztói árindex - 31 - http://www.doksihu 2005 novembere és 2006 októbere között a hosszú távú kamatlábak 12 hónapos átlagban 3,7%-ot tettek ki, a kamatláb-kritérium pedig 6,2% volt. A táblázatból leolvasható, hogy hosszú távú kamatszint 2005-ben átlagosan 3,4%, 2006ban 4,2 % és a 2007 áprilisától 2008 márciusáig terjedő referencia időszakban 4,5% volt, tehát ezt a kritériumot sikeresen teljesítette a cseh kormány. A cseh

államkötvényhozamok növekvő tendenciát mutattak, de ez nem jelentett problémát, tekintve, hogy az euróövezet hosszú távú kamatszintjei is hasonló mértékben növekedtek. Csehország 2008-ban nem jelölt meg euró-bevezetési céldátumot, és csak azután szándékozott ezt megtenni, amikor már végrehajtotta a kritériumok teljesítéséhez szükséges nyugdíj- és egészségbiztosítási reformokat (2010). 3.13 A konvergencia kritériumok teljesülése 2009-ben A Cseh Pénzügyminisztérium 1996. óta évente kétszer készít prognózist, úgynevezett Colloquiumot33 Csehország gazdasági kilátásairól 15 hazai intézmény statisztikái alapján. A 27., 2009-2012-re vonatkozó prognózis adatait vettem alapul előrejelzésemhez 2009-re a szakértők többsége a GDP 2,7-5%-os visszaesésével számolnak, 2010-től enyhe javulást, 2011-től és 2012-től pedig már a növekedés felgyorsulását várják. Mint ahogy az export-orientált országok többsége,

Csehország is megszenvedte a külső kereslet beszűkülését 2008-ban. A visszaesés 2009 első negyedévében gyorsult fel igazán, amikor az export és az ipari termelés 18%-kal esett, a reál GDP pedig 5%-kal zsugorodott. A gazdasági válságra adott válaszként a cseh kormány két élénkítő csomagot hívott életre, melyek legfőbb intézkedései a következők voltak: szociális hozzájárulások mértékének csökkentése, az infrastrukturális befektetések számának emelése, vállalkozások pénzügyi támogatása, foglalkoztatást ösztönző intézkedések. 2009-ben a korona árfolyama folyamatosan gyengült, februárban egy euróért 29 koronát adtak. Egy év alatt 26%-kal romlott a cseh fizetőeszköz értéke, utoljára 2006-ban ért ennyire keveset az euróhoz képest.34 A Colloquium szerint a cseh gazdaság alacsony inflációs szintje továbbra is fennmarad, 2009-ben 1,3%-os, 2010-ben 1,6%-os inflációs szint valószínűsíthető, amely rendkívül 33 34

http://www.mfcrcz/cps/rde/xchg/mfcr/xsl/analysis of macroeconomic forecasts 51029html http://nyarilap.hu/hirado/europa/979-melyponton-a-cseh-korona-arfolyama, letöltés dátuma:20091106 - 32 - http://www.doksihu kedvező a 2008-as csúcsértékhez viszonyítva. Azóta Csehországban deflációs folyamat figyelhető meg, 2009 októberében a fogyasztói árak 0,2%-kal mérséklődtek a szeptemberihez képest, és szintén 0,2%-kal voltak alacsonyabbak az árak a 2008. októberi szinthez képest35 A legfrissebb, 2008. decemberi cseh konvergencia program szerint a költségvetés egyenlege 2009-ben várhatóan a GDP -1,6%-át teszi ki. Ez azóta −a válság okozta dekonjunktúra miatt−igen nagymértékben negatív irányba módosult, előreláthatólag -6,5%ra. 2009 szeptemberében megszavazták Csehországban a költségvetési megszorítást, amely szerint a 2010-re tervezett 7,5%-os költségvetési hiányt 5,2%-ra (230 milliárd koronáról 163 milliárdra) csökkentik. Jan

Fischer cseh miniszterelnök októberi nyilatkozatában kijelentette, hogy Csehországban a költségvetési hiány előreláthatóan a GDP 6,5%-át fogja kitenni, a 2010-re tervezett államháztartási hiányt pedig 5,2%-ról 5,5%-ra módosította.36 Eduard Janota cseh pénzügyminiszter bejelentése szerint 2010 tavaszán megszorító intézkedésekre lesz szükség a hiánycélok tartása érdekében, melyek a jóléti kiadásokat és a lakásépítési támogatásokat érintik (nyugdíjbefagyasztás, bércsökkentés, adóemelés), hiszen ezek meghozatala nélkül a jövő évi hiány 7,5%-os lenne. 2009-ben a gazdasági visszaesés mértéke várhatóan a GDP 4,3%-ában realizálódik. 2009 márciusában az államadósság 28%-os volt,37 a Fitch Ratings előrejelzése szerint pedig 2008 vége és 2010 vége között ez az adósságállomány 40,8%-ra emelkedhet.38 Csakis a piacba vetett bizalom fenntartásával és a közkiadások konszolidációjával tartható fenn a

kamatkritérium teljesítése, más esetben az államkötvények kockázati prémiuma és a hosszú távú kamatlábak emelkedése várható. 12. táblázat A cseh hosszú távú kamatlábak alakulása 2009. januártól októberig Forrás: ECB hónap Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. kamatszint 4,21 4,74 5,16 5,25 5,06 5,45 5,41 5,09 5,01 4,50 A hosszú távú előrejelzések szerint a kamatkonvergencia teljesítése nem okoz majd gondot a cseh kormánynak. A 2009-es kamatszintekek az alábbi táblázat tartalmazza: 35 http://hvg.hu/gazdasag/20091109 csehorszag deflacio gazdasag valsagaspx, 20091124 http://www.vilaggazdasaghu/gazdasag/makrogazdasag/csehorszagban-65-szazalekos-allamhaztartasi-hianyaz-iden-292796, letöltés dátuma: 20091127 37 http://www.hirszerzohu/cikkha elszall az allamadossag nemcsak remhir lesz az allamcsod100668html 38 http://gazdasag.mahu/tart/pcikk/c/0/54695/1/gazdasag/Fitch novekvo allamadossagratak a

kozepeuropai h armaknal, letöltés dátuma: 2009.1029 36 - 33 - http://www.doksihu Mindezek tükrében véleményem szerint Csehországban 2011-12-ben lehetséges legkorábban az ERM II−csatlakozás, tehát 2014 körül válthatja fel a cseh koronát az euró. 3.2 Az euró bevezetéséhez szükséges reformok 2004-ben Csehország ellen túlzott deficit eljárás indult, a referenciaszintnél magasabb költségvetési hiánya miatt. A GDP-arányos hiány 3% alá csökkentése és a foglalkoztatás növelése érdekében a lengyel kormány fiskális reformcsomagot hozott létre. A reformcsomag főbb intézkedései a következők: A reformcsomag részét képezi az adózási rendszer átalakítása, melynek lényege, hogy a súlypont átkerül a jövedelemadózásról a fogyasztás megadóztatására. Változott a személyi jövedelemadó kulcsa, 2008-ban egységesen, minden sávhatárra vonatkozólag 15%-ra csökkentették. A Cseh Köztársaság a tőkenyereség-adó fokozatos

csökkentését −24%-ról 19%-os adókulcsra− 2010-ig irányozta elő (Motman, Tuladhar, 2008), 2009-ben a társasági adó 20%-os.39 2008-ban az alsó, 5%-os ÁFA−kulcsot 9%-ra emelték az adócsökkentésekből kieső bevételek kompenzálására, a 19%-os ÁFA−kulcs változatlan maradt 2009-ben. Az átalakított adórendszer elősegíti a befektetések számának növekedését és a gazdasági növekedést, de nem tartalmaz kellő mértékű intézkedéseket a foglalkoztatás növelésére és az államadósság hosszú távú fenntarthatóságára. Csehországban is problémát jelent az elöregedő társadalom, mely terheket ró a költségvetésre, és növeli az államadósságot. A probléma kezelésére nyugdíj-és egészségbiztosítási járulék maximumok kerültek bevezetése, a felső határt az átlagkereset négyszeresében határozták meg. A reform első szakaszát 2008 júliusában fogadta el a cseh parlament. Az első szakaszban fokozatosan emelik a

nyugdíjkorhatárt férfiaknál 62-ről 65 évre, nőknél 61-ről 62-65 évre 2030-ig. A második szakasz 2008-2009-ben került bevezetésre, célja a magánnyugdíjpénztár-hozzájárulások növelésének ösztönzése.40 A cseh kormány tervezi továbbá az egyetemi kórházak és az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakítását, amelyeknek 2009-től szélesebb körben, rugalmasabban kell szolgáltatást nyújtaniuk.41 39 http://www.worldwide-taxcom/czech/czech taxas, letöltés dátuma: 20091126 http://www.aarpinternationalorg/journal sub/journal sub showhtm?doc id=826894 41 http://www.eskihu/hol/cikkhcgi?id=1472 40 - 34 - http://www.doksihu Véleményem szerint ezek a reformok szükségesek a cseh költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez, de nem elégségesek. Sokkal drasztikusabb lépésekre lenne szükség mind adózás, mind foglalkoztatás-ösztönzés terén. 3.3 Érvek az euró bevezetése mellett és ellen Csehországban

3.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a cseh gazdaságra Az euró bevezetésével csökkennek a tranzakciós költségek, és eltűnnek a CZK/EUR árfolyam-ingadozásból származó kockázatok, csökkenhetnek a kockázati prémiumok. A bankok elesnek az átváltásból származó jövedelemtől, ezért valószínűleg tovább bővítik majd szolgáltatásaikat, tehát az átállás nyertesei a bankok ügyfelei lesznek. Csehország rendkívül nyitott gazdaság, a kereskedelmének 80%-át az eurózóna országaival bonyolítja (Holman, 2008), tehát az euró-csatlakozással a vállalatok és a lakosság is költségeket takaríthatnak meg. Az alacsonyabb tranzakciós költségekkel emelkedhet a tőzsdei szereplők és ezáltal a kibocsátások száma, kedvezőbbek lesznek kereskedelmi feltételek. Az euró-csatlakozás együtt jár a költségvetési fegyelem előtérbe helyezésével, ezért a GMU−tagság már önmagában is nagyobb stabilitást és a források

hatékonyabb allokációját feltételezi. A hosszú távú kamatlábak csökkennek, és fokozatosan szinkronba kerülnek az eurózóna kamatszintjeivel. A GMU−csatlakozással tovább mélyül az Európai Uniós integráció, mellyel javul a Cseh Köztársaság hitelminősítése, tőkevonzó képessége. A cseh vállalkozások könnyebben juthatnak majd hitelhez, valamint megnövekszik majd a működőtőke-beáramlás volumene is, ezért előreláthatóan megnő a beruházások száma. Az FDI42 beáramlás új munkahelyeket teremt, javítja az infrastruktúrát, végső soron pedig hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez. 3.32 Az euró bevezetésének veszélyei Csehországban az árszínvonal 60%-a volt az EU15 átlagának (Gocev, 2006), és ma is hasonló ez az arány, ezért az átlaghoz való közelítés időszakában a nagyobb növekedési ütem 42 FDI – Foreign Direct Investment - 35 - http://www.doksihu mellett jelentősen emelkedhet az infláció is.

Csehország az átlagos Uniós árszínvonal elérése érdekében eddig felértékelte a cseh korona euróhoz viszonyított árfolyamát (a Cseh Nemzeti Bank a felértékelés maximális mértékét 3%-ban határozta meg), az euró-bevezetést követően azonban ez a felértékelési mechanizmus többé már nem lesz alkalmazható, hiszen a középárfolyam rögzített lesz, a monetáris politika pedig közösségi szintre kerül. Az euró bevezetése valószínűleg Csehországban is felhajtja valamelyest az árakat, és az átállás költségeit (személyzeti képzések, pénztárgépek és automaták átállítása, stb.) bizonyára szintén áthárítják a fogyasztókra magasabb árak formájában. A gazdasági konjunktúraciklusok összehangolása önmagában még nem elegendő a cseh gazdaságot érő aszimmetrikus gazdasági sokkokkal szemben. Csehország ipari szerkezete eltér az eurózóna országaiban megszokottól: Csehországban magasabb részesedéssel rendelkezik a

feldolgozóipar, mint a szolgáltatóipar, ezért jobban ki van téve aszimmetrikus sokkoknak, a monetáris politika rendelkezésére álló eszköztár csökkenésével pedig nehezebb lesz ezeket kezelni. Az önálló monetáris politika és az árfolyam-szabályozás lehetőségének elvesztésével az ilyen helyzetekre csak árak és a keresetek befagyasztása jelenthet megoldást. Az bevezetésből származó előnyök Csehországban is túlsúlyban vannak az abból származó hátrányokhoz képest. Csehország esetén nem javasolnám a gyors euróbevezetést, mert az ország egyelőre sem reál, sem nominális konvergencia terén nem éri el az ehhez szükséges szintet: még több idő szükséges az Európai Uniós átlag életszínvonal eléréséhez, ezen kívül pedig elmaradások tapasztalhatók a stabil pénzügyi és kormányzati pozíciók elérését és az alacsony inflációs szintet illetően is. - 36 - http://www.doksihu 4. Lengyelország Lengyelország

Európai Uniós csatlakozásáról 2003. június 7-én és 8-án szavaztak igennel a lengyel állampolgárok, Lengyelország 2004. május elsejével lett az Európai Unió teljes jogú tagja. Ahogy az újonnan csatlakozó államok többsége, Lengyelország is 2008-2010-es euró-bevezetési céldátumot tartott valószínűnek, de ezt 2008-ban 2012-re változtatta, később pedig ezt a céldátumot is módosítani kényszerült. Lengyelország esetében nem hagyható figyelmen kívül az euró-bevezetés politikai oldala, mert elsősorban a kormányon lévő párt(ok) euróstratégiájától függ a kritériumok teljesítésének sikere vagy bukása. Az euró-bevezetést hátráltatta, hogy a csatlakozástól mostanáig Lengyelországban öt kormány váltotta egymást a hatalmon, amely fokozta a politikai bizonytalanságot az országban,43 és melyet csak a 2007 októberében kormányerőre lépett Tusk−kormány oldott fel. 2004-2008-ig egyik kormány sem állt elő egy határozott,

konzisztens euró-bevezetési stratégiával (ez alól a jelenlegi kormányzás sem kivétel), és eddig hivatalosan még egyszer sem jelentettek be euró-csatlakozási céldátumot. A lengyel lakosság a Donald Tusk által vezetett Polgári Platformtól (PO) gyors euró-csatlakozási stratégiára és fiskális reformokra számított. Az elvárásokat erősítette, hogy az új kormány pénzügyminisztere Jacek Rostowski professzor lett, aki a gyors euró-bevezetés elkötelezettjeként szerzett hírnevet. A kormány által 2008-ban elfogadott konvergencia program szerint a lengyel kormány a költségvetési hiány csökkentését fokozatosan, évi 0,5%os kiadáscsökkentéssel kívánja megvalósítani a GDP 1%-át kitevő hiány eléréséig 2011-ben. (Bielski, 2008). A reformokról és az eddig elért eredményekről a továbbiakban ejtek szót 4.1 A konvergencia folyamatok elemzése 4.11 A konvergencia folyamatok állása az EU-csatlakozás évében Lengyelország

2004-ben két konvergencia programot is készített, a módosításra a tervezettnél nagyobb gazdasági növekedés miatt volt szükség. Az exportbővülés volt a gazdasági növekedés húzóereje, 3,5%-kal járult hozzá a GDP növekedéséhez 2004 első 43 www.vkihu – Wisniewski Anna: Lengyelország reformok előtt – súlypontban az államháztartás, 2008 május 13. - 37 - http://www.doksihu félévében. Szintén említést érdemel a belső kereslet bővülése, mely a GDP−arányos növekedés 0,5%-át tette ki. Az árfolyamok alakulását tekintve elmondható, hogy a zlotyi átváltási árfolyama 2001 közepétől kezdődően leértékelődő tendenciát mutatott, 2004 elején érte el az árfolyamgyengülés a maximumot, majd újra erősödni kezdett. A 2002 októberétől 2004 szeptemberétől tartó referencia időszakban a lengyel zlotyi nem vett részt az ERM II-ben, adás-vétele lebegő-árfolyamrendszerben történt. Ebben az időszakban kezdeti

árfolyamfelértékelődést követően a zlotyival tartósan a 2002 októberi átlag euróval szembeni árfolyam alatt kereskedtek (4,043 zlotyi/euró árfolyamon). Lengyelországban a fogyasztói árakon számított infláció 1997 óta csökkenő tendenciát mutat, és ezt a dezinflációs folyamatot tovább segítette a monetáris politikai szemléletváltást, azaz az inflációs célkövetés rendszerére való áttérést. 2003 szeptembere és 2004 áprilisa között az éves átlagos infláció mértéke Lengyelországban 2,5%-ot tett ki, 0,1%-kal a referencia érték felett. A 2002 augusztusától 2004 júliusáig terjedő referencia időszakban Lengyelország teljesítette az inflációs szintre vonatkozó kritériumot, azonban júliusaugusztusban megfordult a trend, 4,6%-os volt az infláció.44 Ennek okai az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése, és a csatlakozás érdekében meghozott adómódosítások (pl. ÁFA-emelés) voltak. 2004-ben Lengyelország 5,4%-os

költségvetési deficitszintjével45 túllépte a referenciaértéket, viszont a GDP 41,8%-át kitevő államadósság-szinttel jóval a 60%-os referenciaszint alatt maradt.46 2005-ben az Ecofin Tanács a magas államháztartási hiányszint miatt túlzott deficit eljárást indított Lengyelország ellen. A 2003 szeptemberétől 2004 augusztusáig terjedő referencia időszakban a hosszú távú kamatlábak éves átlagban 6,9%-on realizálódtak, így 0,5%-kal voltak magasabban az időszakra érvényes 6,4%-os kritériumértéknél. 44 Cseh konvergencia program, 2004. november Lengyel konvergencia program 2006. november 46 EKB Konvergenciajelentés, 2006. december 45 - 38 - http://www.doksihu 4.12 A maastrichti konvergencia kritériumok teljesülése 2005-2008 Az árfolyamstabilitás vizsgálata 2006 áprilisától júliusáig leértékelődött a lengyel fizetőeszköz, ezután azonban tartós euróval szembeni felértékelődés következett. A felértékelődés okai a

dinamikus gazdasági növekedésben, a kivitel bővülésében és a külső egyensúlyi problémák mérséklődésében keresendők. 2006 és 2008 között a zlotyival az átlagos árfolyam felett kereskedtek 8. ábra: A zlotyi/EUR árfolyam alakulása Forrás: http://www.mfcrcz/cps/rde/xchg/mfcr/xsl/analysis of macroeconomic forecastshtml, letöltés dátuma: 2009. november 21 Az éves átlagos infláció alakulása Lengyelországban a 2005 novemberétől 2006 decemberéig tartó időszakban az éves átlagos inflációs szint 1,2%-ot tett ki, amely jócskán alulmúlta a Szerződésben erre az időszakra meghatározott 2,8%-os referenciaértéket. 2005-ben az árfolyam-felértékelődés hatására az importárak segítették a dezinflációs folyamatot. 2006 elején az éves átlagos HICP-inflációs ráta emelkedett ugyan, októberben azonban 1,1%-ig esett vissza. 2006 végétől újabb növekedés következett, mely egészen 2008-ig kitartott. A 2007 áprilisától 2008

márciusáig terjedő referenciaévben az éves átlagos árszínvonal emelkedés mértéke 3,2%-ot tett ki, amely éppen azonos volt az erre az időszakra érvényes - 39 - http://www.doksihu inflációs kritériumszinttel. Ebben az időszakban a bérnövekedéssel egyetemben nőtt a munkaerőköltség is, mely tovább gyorsította a béremelkedés ütemét. 2008 márciusában az éves átlagos inflációs szint már 4,4%-ot tett ki, melynek okai az élelmiszer- és energiaárak globális szintű emelkedésében keresendők.47 Az ezt követő hónapokban is túllépte a referenciaértéket a lengyel infláció, melyet a gyorsan emelkedő élelmiszerárak mellett az EUtagállamoknál magasabb szintű fűtés-, áram-, és gázárak tovább súlyosbítottak. 9. ábra: A HICP-infláció alakulása Lengyelországban 2004-2008 Forrás: Polish Piotr Bielski: Poland on the road to ERM II., Market Review, 3 September 2008 Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók elemzése 2005-ben az

Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminiszterinek Tanácsa túlzott deficit eljárást indított Lengyelország ellen, a kormányzat 2004-es túlköltekezése (a GDP 5,7%-a)47 miatt, mely a 2007-es határidőt szabta meg az államháztartási hiány 3% alá mérséklésére. Ennek megfelelően Lengyelországban elkezdődött a költségvetési konszolidáció, melynek következtében 2005-ben már csak 4,4%-ot48 tett ki éves átlagban a GDP-arányos államháztartási hiány. A 2005-ös hiánycsökkentés hátterében egyszeri kiadáscsökkentő hatások állnak, mint például az adóbevételek vártnál magasabb szintje, és a kiadások 47 48 Lengyel konvergencia program, 2008. március Lengyel konvergencia program, 2008. március - 40 - http://www.doksihu tervezettnél kedvezőbb alakulása. Az államadósság mértéke 2005-ben a GDP 44,9%-át49 tette ki, 2006-ban ez az arány 47,6%-ra50 emelkedett. 10. ábra (2008-tól prognózis) A 2006-os lengyel konvergencia program

középtávú ütemterve alapján a kormány 2008ra az államháztartási hiányszintet 1%-ra, 2009-re pedig 0,7%-ra kívánta leszorítani. A kiadáscsökkentés alapjául 2007-től kezdődően átfogó nyugdíjreform, három pillérre épülő nyugdíjrendszer képezte. 2006-ra a költségvetési deficit 3,8-ra csökkent, melyben szerepet játszott a kormányváltás, azaz a Jog és Igazságosság elnevezésű EU-ellenes retorikát alkalmazó párt hatalomra kerülése,51 2007-től kezdődően −a Polgári Platform kormánypárttá válását követően− a költségvetési hiány azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. A kormányváltás pozitív nemzetközi visszhangjának és a befektetői bizalom emelkedésének köszönhetően 2,7%-kal, azaz 44,9%-ra52 csökkent az államadósság, és a GDP 2%-át tette ki az államháztartási hiány, azaz mindkét mutató a referenciaérték alatt maradt. 2008 elejétől szintén csökkent a kormányzati kiadások mértéke,

de az év végén kezdődő válság hatására az éves átlagos szint 2007-hez képest emelkedett, 2,5%-os szinten realizálódott. 2008 végén a Lengyel Pénzügyminisztérium még magabiztosan nyilatkozott a 49 Lengyel konvergencia program, 2006. november Lengyel konvergencia program, 2008. március 51 Továbbá 2006-ban a világgazdaságban egyensúlytalanságot okozott az USA nagymértékű folyó-fizetési mérleg hiánya, mely kihatott a felzárkózó országok folyó fizetési mérleg egyenlegére is. 52 Lengyel konvergencia program 2008. december 50 - 41 - http://www.doksihu konvergencia kritériumok teljesítéséről, Rostowski pénzügyminiszter pedig sokat várt a fiskális reformoktól. A lengyel kormány 2008-ban még 2012-es bevezetést tartott valószínűnek, de ez a dátum nem volt tartható. 2008-ban a válság hatására megemelkedett kormányzati kiadások miatt az államadósságszint már a GDP 47,1%-át tette ki. A GDP növekedési ütemének

visszaesése és a bevételkiesés növelte a költségvetési hiányt és ezáltal az államadósság mértékét is. Kamatkonvergencia-vizsgálat 2005 novembere és 2006 októbere között a hosszú távú kamatlábak szintje 5,2%-ot tett ki, tehát alatta maradt az erre az időszakra érvényes 6,2%-os referenciaszintnek.53 11. ábra: Hosszú távú kamatlábak alakulása Lengyelországban 2002-2008-ig Forrás: http://www.mfcrcz/cps/rde/xchg/mfcr/xsl/analysis of macroeconomic forecastshtml, letöltés dátuma: 2009. november 21 2007-ig a lengyel hosszú lejáratú államkötvényre fennálló kamatok és ezek különbözete az euróövezet kötvényhozamaihoz képest csökkent: 2006-ban szintén 5,2%-os volt az átlagos hosszú lejáratú kamatláb, majd a 2007 áprilisától 2008 márciusáig terjedő referenciaidőszakban az átlagos hosszú távú kamatszint már 5,7%-ot tett ki, de még így is a referenciaszint alatt maradt. Az eurózóna kötvényhozamaihoz képest

emelkedő tendencia az infláció emelkedésének és a monetáris politikai szigorításoknak a következménye.54 53 54 EKB Konvergenciajelentés, 2006. december EKB Konvergenciajelentés, 2008. május - 42 - http://www.doksihu 4.13 A konvergencia kritériumok teljesülése 2009-ben A Visegrádi Négyek közül Lengyelország az egyetlen, amelyre a válság idején több mint egy százalékos növekedést is produkál. Ennek legfőbb oka, hogy a lengyel gazdaság zártabb, mint a többi visegrádi ország gazdasága, 38 milliós lakossága önmagában is jelentős keresletet generál belső piacán. A kiskereskedelmi eladások száma alig csökkent a válság hatására. Továbbá szintén lényeges szempont, hogy Lengyelországot nem érinti érzékenyen a német gazdaság mélyrepülése, mert kevésbé exportfüggő, mint régiós vetélytársai. A lengyel gazdaság átlagos növekedési üteme általában 3,5-4%-kal haladja meg Németországét, idén ez az arány

várhatóan 7%-nál is magasabb lesz.55 A lengyel jövedelmek 35%-át teszi ki az export, (míg Csehország és Szlovákia GDP-jének 60-70%-a kivitelből tevődik össze. Magyarország vezeti a mezőnyt, közel 80%-os exportbevétellel), emellett Lengyelországban nagyobb a kis- és középvállalati szektor is, mint a szomszédos országokban. A lengyel gazdaság 2003 és 2008 között évente átlagosan 5,1%-kal növekedett, és ez a gazdasági növekedés segítette elő a költségvetési hiány visszaszorítását 2007-ben, egy egészen alacsony, 2% alatti szintre, és szintén ez tette lehetővé, hogy Lengyelország hatékonyabban kezelje a válságot, mint a régió többi országa. A lengyel gazdaság az egyetlen Európai Uniós gazdaság, amely 2009-ben növekszik. A reál GDP növekedése még a válság idején is 1,25% körüli. Mindazonáltal a jelentősen megnövekedett lengyel adósságállomány miatt Lengyelország az elkövetkező három-négy évben valószínűleg

nem teljesíti a maastrichti kritériumokat. A lengyel zlotyi árfolyama 2008 szeptembere és 2009 februárja között közel 40%-kal gyengült, és ez pozitívan járult hozzá a nettó export alakulásához. A Financial Times szerint éppen ez a leértékelődés gyarapította a lengyel exportőrök bevételeit, és járult hozzá a gazdasági növekedéshez. 2009 első félévében további 6,8%-ot gyengült a zlotyi euróhoz viszonyított árfolyama, tehát meglehetősen instabilnak bizonyult. Áprilisban a lengyel kormány igénybe vette az IMF-által nyújtott rugalmas, több lépésben lehívható hitellehetőséget, melynek összértéke 25 milliárd USD volt. A bejelentés után a lengyel zloty árfolyama 4.37-ről 430 alá erősödött az euróval szemben56 Ilyen erős árfolyamra januártól 55 56 http://hvg.hu/gazdasag/20091118 ft elemzok lengyel magyar gazdasagaspx, letöltés dátuma: 20091120 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=113403, letöltés dátuma:

20091115 - 43 - http://www.doksihu áprilisig nem volt példa. A zlotyi árfolyama azóta tovább erősödött, a 2009 december elsejei EUR/PLN árfolyam 4,12.57 2009. áprilisról májusra az infláció 4%-ról 3,8%-ra csökkent58 és ez a tendencia egész évben folytatódott. Slawomir Dudek, a lengyel pénzügyminisztérium szakértője november 2án bejelentette, hogy az éves átlagos infláció 3,1%-os lehet Ezt az élelmiszerdrágulás vártnál alacsonyabb mértéke és a csökkenő üzemanyagárak teszik lehetővé.59 Komoly gondot jelent a költségvetési hiány nagysága, amely az Európai Bizottság szerint idén előreláthatólag 6,6%-os lesz, jövőre pedig elérheti a 7,3%-ot. 2010-re a lengyel kormány 7%−os60 GDP-arányos deficitet tervez, amely több mint duplája a 3%-os referenciaszintnek. 2009 szeptemberi adatok szerint a lengyel államadósság GDP-hez viszonyított aránya az idei 49,8%-ról 2010-ben még várhatóan 54,7%-ig fog növekedni.61

Előreláthatólag Lengyelország GDP-je 2010-ben kis mértékben növekedhet, a reál GDP várhatóan 1,25%-kal emelkedhet 2010-ben, és 3,25%-kal 2011-ben. A lengyel kormány 2011-től tervezi az államháztartási hiány csökkentését, amely az euró bevezetésének elengedhetetlen feltétele. 2009 júniusában az Európai Bizottság – lengyel kérésre– egy év haladékot adott Lengyelországnak a költségvetési hiány 3% alá csökkentésére, tehát 2012-ig kell mérsékelnie fiskális kiadásait, ez évi 1,25-1,5 százalékpontos kiadáscsökkentést feltételez.62 Ez a lépés egyben azt is jelenti, hogy a potenciális euró-bevezetési céldátum is kitolódhat, 2014-re. Slawomir Skrzypek, a lengyel jegybank vezetője szerint nem lenne szerencsés pontos euró-bevezetési határidőt megjelölni, mert a határidő kitolódása súlyos következményekkel járna, ehelyett csak az ERM II−csatlakozás után jelentené be a bevezetési céldátumot. A jövőben csak

akkor jelenthet problémát az államadósság szinten tartása, ha az állam túlköltekezik. A lengyel államadósságot az alkotmányba épített „kötőfék” maximalizálja Ez azt jelenti, hogy ha az államadósság szintje eléri a GDP 55 %−át, akkor a kormányzat köteles olyan mértékű megszorításokat hozni, melyekkel a ráta 55% alá csökkenthető. A Fitch hitelminősítő a lengyel államadósság GDP-arányos szintjét jövőre 56,3%-ban határozta meg ez év szeptemberében, ezért 2010-ben valószínűleg érvényesíteni is kell az alkotmány szerinti 57 http://www.xecom/ucc/convertcgi, letöltés dátuma: 20091201 http://www.origohu/uzletinegyed/valsag/20090612-visegradi-orszagok-csokkeno-inflacio-magyarorszagkivetel-romlo-adatok-itthonhtml, letöltés dátuma: 20091104 59 http://www.mforhu/cikkek/A lengyel penzugyminiszterium 3 szazalek koruli inflaciot var az ev veger e.html, letöltés dátuma: 20091115 60 http://hvg.hu/gazdasag/20091015 lengyelorszag aht

hiany csokkentesaspx, letöltés dátuma: 20091115 61 http://hvg.hu/gazdasag/20090928 lengyelorszag allamadossagaspx, letöltés dátuma: 20091115 62 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=117204, letöltés dátuma: 20091116 58 - 44 - http://www.doksihu adósságcsökkentési kötelezettséget, tehát a kormánynak kötelező lesz lépéseket tennie az államadósságot a GDP 55%-a alá csökkentése érdekében.63 A jövőben a 2010-2011-es választások is hátráltathatják a stabil pénzügyi és kormányzati pozíciókra vonatkozó maastrichti kritérium teljesítését. A lengyel euró-bevezetési céldátumokat illetően megoszlanak a vélemények és az előrejelzések. A Bizottsághoz benyújtott legújabb konvergencia jelentés szerint az ERM II csatlakozás céldátuma még mindig 2012, eszerint legkorábban 2014-ben lehetséges a lenygel euró bevezetése. A Bloomberg szakértői szerint „nem valószínű, hogy Lengyelország 2015 előtt az EMU tagja legyen”,64

mert 2012-ig nem lesz képes a referenciaértékek alá csökkenteni költségvetési hiányát és államadósságát. Meglátásom szerint Lengyelország 2012-13-ban teljesítheti a maastrichti konvergencia kritériumokat és csatlakozhat az ERM II árfolyam mechanizmushoz, tehát körülbelül 201415-ben vezetheti be az eurót. A lengyel hosszú távú kamatszint 2009-ben a referenciaérték alatt maradt, ezt mutatja be az alábbi táblázat. 13. táblázat A lengyel hosszú távú kamatlábak alakulása 2009. januártól októberig Forrás: ECB hónap Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. kamatszint 5.46 5.97 6.22 6.19 6.31 6.34 6.19 6.08 6.17 6.15 4.2 Az euró bevezetéséhez szükséges reformok A 2007 októberében kormányerőre lépett Tusk−kormány három pilléren alapuló reformprogramot indított 2008-tól kezdődően. Első körben tervezte a privatizációs folyamat befejezését, majd adóreformot a versenyképesség és a

növekedési ütem fokozása érdekében, illetve az államháztartás kiadási oldalának átalakítását. Lengyelország a GDP-arányos államadósság csökkentése érdekében privatizációba kezdett, melyből „36.7 milliárd zlotyinak megfelelő összegre számít az lengyel állam 2010 végéig”.65 63 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=121539, letöltés dátuma: 20091115 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122716, letöltés dátuma: 20091115 65 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=2&i=118697, letöltés dátuma: 20091115 64 - 45 - http://www.doksihu A Warsaw Business Journal című lap szerint az új lengyel kormányfő, Marek Belka Szlovákiához hasonlóan szintén egykulcsos adórendszer bevezetését tervezi, melynek mértéke a jelenlegi 0, 3, 7 és 22%-os adókulcsok helyett egységesen 19%-os lenne.66 Ez a lépés valószínűleg kedvezően érinti majd a költségvetés bevételi oldalát. Itt meg kell jegyeznem, hogy sok ország

reformprogramja inkább a költségvetési kiadások csökkentésére helyezi a hangsúlyt, de Lengyelországban a bevételi oldalra is kiemelt figyelmet fordítanak, ami később talán eredményesebben járulhat hozzá az államadósság csökkentéséhez és a nullszaldós költségvetési egyenleg eléréséhez. A lengyel kormány a fizetések 7,3%-áról 3%-ra csökkentené a magánnyugdíjpénztári befizetések összegét, a különbözetet pedig az állami nyugdíjrendszer támogatására fordítaná. Ez az átcsoportosítás a lengyel pénzügyminisztérium elemzői szerint 13 milliárd zlotyival járulna hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez.67 Átalakítják továbbá az agrárgazdálkodók speciális nyugdíját, illetve szigorítják a korai nyugdíjazás feltételeit. Az egészségügyi reformok a szolgáltatások minőségének és a betegek helyzetének javítását célozták, pl. betegjogi képviselők munkába állításával, egészségügyi

szolgáltatásstandardok bevezetésével és az egészségügyi intézmények részvénytársasággá alakításával68 A 2007-es választást követően a tervezett reformok csak részben valósultak meg, ezt a kormányzat a válság miatt kialakult kedvezőtlen konjunkturális helyzettel magyarázza. Az átfogó nyugdíjreform még mindig kidolgozás alatt áll, elmaradt a mezőgazdasági dolgozók biztosítási rendszerének átalakítása is. A kórházak kereskedelmi társasággá alakulása 2009ben szintén nem valósult meg69 A lengyel kormányzat tervezte továbbá a túlzott bürokrácia visszaszorítását, a vállalkozások számára egyablakos, gyorsított ügyintézés bevezetését, de a közigazgatás reformja még várat magára. A Tusk−kormányzatról elmondható, hogy jól reagált a gazdasági válságra, 2009-re is GDP−arányos növekedés várható Lengyelországban, de a reformok teljesítését illetően nem történt határozott előrelépés. Ezzel

kapcsolatban meg kell említenem, hogy jelenleg Lengyelországban Lech Kaczynski volt miniszterelnök tölti be az államfői szerepet, törvényratifikációs vétójoggal rendelkezik, így több esetben is jogkorlátozás történt az új 66 http://www.pmkikhu/world/pmkikwebnsf/c83d139b60e69b4cc1256e6a0066b50f/e875bd9149108cb7c1256e83 0032ec64?OpenDocument, letöltés dátuma: 2009.1014 67 Forrás: http://www.vghu/gazdasag/lengyel-vita-a-nyugdijreformrol-296767, letöltés dátuma: 20091122 68 Forrás: http://www.eskihu/hol/cikkhcgi?id=1810, letöltés dátuma: 20091108 69 Forrás: http://www.thenewspl/national/artykul119975 tusks-first-two-yearshtml, 20091120 - 46 - http://www.doksihu törvények meghozatalát követően, ezen felül pedig a 2010-ben esedékes kormányzati választások még tovább hátráltathatják az euró bevezetését. 4.3 Érvek az euró bevezetése mellett és ellen Lengyelországban 4.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a lengyel

gazdaságra Lengyelország tőkevonzó képességét eddig erősítette kedvező földrajzi fekvése, magas munkatermelékenysége, nem túl magas munkaerő költségei és a magas befektetés-biztonság. Az euró-csatlakozással tovább erősödne a régióban Lengyelország nemzetközi pozíciója, növekedne versenyképessége és GDP-je. Lengyelország euró-csatlakozása minden bizonnyal gazdasági növekedéssel fog párosulni, továbbá a jelenleginél alacsonyabb kamatlábakkal, és Lengyelország nagyobb fokú hitelességével befektetői körökben. Az átállás legfőbb előnye a monetáris stabilitás, mert az euró bevezetése további lendületet adhat a lengyel közfinanszírozási rendszer reformjához és az infláció visszaszorításához. A bevezetést követően Lengyelország kevésbé lesz kitéve spekulációs támadásoknak, az exportőrök számára pedig a rögzített zlotyi/euró középárfolyam miatt egyszerűsödik a kereskedelem, nem lesz szükség

fedezeti ügyletekre az árfolyamkockázatok kivédése érdekében. Természetesen Lengyelországban is megszűnnének a tranzakciós költségek, erősödne az integrálódás az Uniós pénzpiacokhoz és az árak is könnyebben összehasonlíthatóbbá válnának a lakosság számára, ezáltal erősödne a verseny, ami pedig hosszútávon lefelé hajtaná az árakat. 4.32 Az euró bevezetésének veszélyei Rövidtávon Lengyelországnál is jelentkezne az inflációs nyomás erősödése és az átváltással együtt járó drágulás, illetve az átváltás egyszeri, járulékos költségei. Lengyelországban az export a hazai össztermék mindössze 40%-át teszi ki,70 tehát kevésbé függ az exporttól, mint Csehország és Magyarország, ezért az euró-csatlakozásból is 70 Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20091118 ft elemzok lengyel magyar gazdasagaspx, letöltés dátuma:2009.1125 - 47 - http://www.doksihu kevesebb előnye származna (pl. tranzakciós költségek

csökkenéséből), mint régiós vetélytársainak. Az önálló monetáris politika feladásával Lengyelország is csak a bérek és árak befagyasztásával védekezhetne az infláció ellen. Thomas Laursen, a Világbank vezető közgazdásza szerint 2009 őszén Lengyelország az egyetlen olyan ország a régióban, amely megalapozott, reális euró-átállási forgatókönyvvel rendelkezik (Ryan, Hunter, 2009). A lengyel gazdaság az egyedüli a vizsgált országok közül, melynek gazdasága 2009-ben is növekszik, de még nem teljesen készült fel az euró bevezetésére. Lengyelországban már 2004-ben írtak ki pályázatot az euróérmék hátlapjának megtervezésére, a minták láthatók az alábbi képeken: Források: http://wbcc-online.com/auction/auction65html; http://www.tydencz/rubriky/zahranici/evropa/polske-politicke-hadky-ohrozuji-reformy-i-prijetieura 86627html, letöltés dátuma: 20091129 Edward Parker, a Fitch Ratings hitelminősítő szakembere szerint

2009 elején még elképzelhető volt a 2012-2013-as lengyel euróövezeti csatlakozás, de már sokkal valószínűbb, hogy az államháztartási hiány magas szintje miatt ez az időpont is kitolódik 2014-re. Kiindulópontnak véve a jelen gazdasági körülményeket, véleményem szerint is 2012 körül lehetséges az ERM II csatlakozás, emellett pedig 2014-2015-ben vezethető be Lengyelországban az euró. - 48 - http://www.doksihu 5. Szlovákia Szlovákia 1993. október 4-én kötött társulási megállapodást az Európai Unióval A Csehországtól való különválás, illetve Szlovákia szuverén állammá válása óta a szlovák kormány kiemelt célja volt az Európai Uniós csatlakozás. A csatlakozási tárgyalások 2000 márciusában kezdődtek Brüsszelben, Szlovákia 2003. április 16-án írta alá a csatlakozási szerződést, 2004-től az Európai Unió tagállama, 2009-től eurózóna-tag.71 Véleményem szerint Szlovákia esetén érdemes betekinteni az

ország 2004 előtti gazdasági helyzetébe. Szlovákia is „örökölt” államadóssággal kezdte a rendszerváltást, és ez a hiány a Vladimir Meciar által vezetett kormány mandátuma alatt jelentősen megemelkedett. A szlovák vezetés állami forrásokból finanszírozott beruházásokkal próbálta ösztönözni a gazdasági növekedést, ennek hatására pedig 1996-ban már 8% fölé emelkedett az államháztartási hiány.72 Az 1998-ban kormányerőre lépett Dzurinda-kormány reformjai segítették hozzá az országot a gazdasági növekedéshez. Az elmúlt években a szlovák gazdaság lendületes növekedésével nemcsak a nominális konvergencia feltételeit, azaz a maastrichti konvergencia kritériumokat teljesítette, hanem jelentős sikereket ért el a reálkonvergencia terén is. Az életszínvonal és a szlovák gazdaság fejlettségi szintje gyorsan konvergál az uniós átlaghoz, a visegrádi országok közül pedig egyedül Szlovákiának sikerült jelentősen

csökkentenie államháztartási hiányát a kormányzati kiadások drasztikus csökkentésével egyetemben. Az eredmények hátterében legfőképpen Szlovákia előző kormánya, a 2002-2006 között hatalmon lévő második Dzurinda-kormány áll, mely hatásos és átfogó strukturális reformok bevezetésébe kezdett, így csökkentette a költségvetés hiányát, ezzel együtt pedig az államadósságot. 5.1 A konvergencia folyamatok elemzése 5.11 A konvergencia folyamatok állása az EU-csatlakozás évében 2004-ben, még az Uniós csatlakozás előtt elkezdődött egy átfogó reformprogram az egykulcsos adórendszer bevezetésével, 2005-től pedig a nyugdíjellátás és egészségügyi 71 72 http://www.slovak-republicorg/eu/, 20091120 http://index.hu/gazdasag/vilag/szlm071009/, letöltés dátuma: 20091120 - 49 - http://www.doksihu rendszer átalakítása. (ld lejjebb) A reformok hozzájárultak a gazdasági növekedéshez, melynek mértéke 2004-ben elérte a GDP

5,4%-át, 2005-ben a GDP 6%-át, 2006-ban pedig már 8%-os GDP−arányos növekedést könyvelhetett el az ország. 73 A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. 2004 első három negyedévében a korona 39,7-41,1 SKK/EUR árfolyamsávban mozgott, de ez az ingadozás szinkronban volt a szomszédos országok valutáinak árfolyamváltozásaival. A kiadáscsökkentő intézkedések és a hatósági árak emelkedésének hatására 2003-ban az infláció megugrott, 2004-ben egészen magas, 7,5%-os szintet ért el.74 A 2004 májusi konvergencia programban számoltak a magas inflációs szinttel, de ennek mértékét a 2003-as szint (8,5%) körülire tették a hatósági árak további emelkedésének és a 19%-os ÁFA−kulcs bevezetésének okán. Azonban a vártnál kedvezőbb élelmiszerár- és olajár-növekedés miatt a 2004. novemberi konvergencia programban lefelé módosították az inflációs előrejelzést, 7,8%-ra, de végül ennél is

alacsonyabb, 7,5%-os lett az éves átlagos inflációs szint. Az inflációs kritérium teljesítése jelentette a legnagyobb problémát Szlovákia számára a csatlakozás óta. 2004-ben az exportbevételek csökkenése és a behozatal-növekedés hatására emelkedett a szlovák államadósság, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,2%-át tette ki. A bruttó államadósság 2004-ig évente 3,4 milliárd dollárral növekedett, 2004 júniusában 18,7 milliárdot tett ki,75 az éves átlagos államadósság elérte a GDP 42,6%-át,76 azonban még mindig jóval a 60%-os referenciaszint alatt maradt. A 2004-es konvergencia program egyik legfontosabb célja volt a költségvetési konszolidáció, azaz a GDP-arányos hiány 3% alá csökkentése, 2005-ben 0,4%-kal, 2006-ban 0,5%-kal, 2007-ben pedig 1%-kal.77 2004-ben az államháztartás egyenlege a GDP százalékában -3% volt. A költségvetési hiánycsökkentés forrásait a magas gazdasági növekedés és a strukturális

reformok jelentették. A hosszú távú kamatlábak alakulása is követte az első (2004. májusi) konvergencia programban felvázolt ütemtervet, 2004. augusztusi adatok szerint a tíz éves államkötvényre fennálló kamatlábak éves átlagos szintje 5,1%-ot tett ki, amely nem érte el az erre az időszakra érvényes 6,4%-os referenciaszintet.78 A hosszú távú kamatszintek nem emelkedtek rohamosan az NBS (Szlovák Nemzeti Bank) kamatvágásait követően sem. 2005-től 74 A Szlovák Köztársaság Konvergencia programja, 2005. november A Szlovák Köztársaság Aktualizált Konvergencia programja, 2004. november 76,77 A Szlovák Köztársaság Konvergencia programja, 2005. november 75, 77 - 50 - http://www.doksihu kezdődően a szlovák kormány számított a hosszú távú kamatlábak emelkedésére, az Európai Uniós kamatszint-növekedéssel összhangban. A csatlakozás évéről összefoglalva elmondható, hogy Szlovákia csak az inflációs kritérium

teljesítésétől maradt el, államadóssága növekedett ugyan az előző évhez képest, de a referenciaszint alatt maradt. A 2004 novemberi konvergencia program szerint Szlovákia 2006-ra tervezte az ERM II−csatlakozást. 5.12 Szlovákia útja az euró bevezetéséig, 2005-2008-ig 2005-ben Szlovákia elkészítette nemzeti átállási tervét, amely a koronáról euróra váltás ütemtervét tartalmazta. Eszerint a szlovák euró is a „big bang” módszerrel kerül bevezetésre, kéthetes kettős árjegyzési időszakban. A 2007-es módosított átállási terv már kitért a lehetséges fogyasztói problémák kezelésére, valamint a készpénzforgalom zökkenőmentes lebonyolítására. (Mocsáry, 2008) A szlovák korona 2005 november 11-e óta tagja az ERM II árfolyam mechanizmusnak, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank 2008. május 7-i jelentésében jelentette ki, hogy Szlovákia teljesíttette az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti

konvergencia kritériumokat.79 Az árfolyamstabilitás vizsgálata A szlovák korona 38,455 korona/euró középárfolyamon lépett be az ERM II árfolyamrendszerbe (ehhez az árfolyamhoz képest erősödhetett vagy gyengülhetett a korona 15%-kal). Az ERM II csatlakozás a 2002 és 2006 között kormányon lévő Dzurinda-kormány mandátuma alatt következett be, ezzel egyfajta nyomást gyakorolva a következő, Fico−kormányra az euró bevezetését illetően, így 2005 novemberétől és összesen 29 hónapon át volt a szlovák korona az ERM II−ben. Az ERM II- csatlakozást követően a korona átváltási árfolyama a 38,455 SKK/EUR középárfolyam közelében maradt és egészen 2006 áprilisáig erősödött, de az előrehozott választások miatti bizonytalanság miatt júniustól júliusig átmenetileg a középárfolyam alatt is kereskedtek a koronával. Mindazonáltal a korona euróhoz kötött árfolyama mindvégig a sávhatáron belül maradt, a középárfolyamtól

való legnagyobb negatív eltérés mindössze 79 14. táblázat - 51 - http://www.doksihu 0,7%-os volt. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) többször is interveniált az árfolyam védelmében, de jelentős javulás csak az euró bevezetési céldátum (2009. január 1) új kormány általi megerősítése után következett be. Ez az az álláspont, amelyet a többi három vizsgált országnak is követnie kellene, azaz, hogy kormányváltás után is véghez kell vinni az előző kormány által bevezetett reformokat. Ezzel a lépéssel növekedett az ország hitelessége, ezáltal pedig erősödött az árfolyam. Csak politikai konszenzus elérésével teljesíthetők a kritériumok. 14. ábra A korona 2006 utolsó negyedévétől kezdődően ismét erősödött, 2007. március 19-én pedig már 8,5%-kal fel kellett értékelni a korona középárfolyamát, 35,4424 SKK/EUR szintre. Ezután az új középárfolyamnál erősebb sávban kereskedtek a szlovák fizetőeszközzel. A

kedvező 2008-as konvergencia jelentés nyilvánosságra kerülését követően, az egyre reálisabbá és közelibbé váló euró-bevezetés hatására ismét erősödött a korona, ezért 2008. május 28-án 30,126 SKK/EUR szintre emelték a középárfolyamot, végül pedig ezt az értéket fogadta el a Tanács konverziós árfolyamnak80 (Gál, 2008). A felértékelés kedvező belpolitikai következményekkel járt, hiszen az átváltáskor az emberek (koronában átszámítva) magasabb összegű nyugdíjakat és fizetéseket vehettek kézbe, ez pedig ösztönzőleg hatott a kereskedelemre, és kedvező képet alakított ki a lakosságban az euróbevezetésről. 80 2009. január elsejétől a konverziós árfolyamnak megfelelően váltják át a koronát euróra - 52 - http://www.doksihu Az éves átlagos infláció alakulása Szlovákia 2005 óta az inflációs célkövetés rendszere szerint, illetve a Szlovák Nemzeti Bank inflációs előrejelzései alapján alakítja

monetáris politikáját. Az NBS 3,5%-ban (+/−0,5%) határozta meg a 2005-re a HICP−infláció szintjét, 2006-ra 2,5%-ot, 2007-08-ra pedig 2%-ot irányzott elő. Sokáig úgy tűnt, hogy Szlovákia csak az inflációs kritériumot nem tudja teljesíteni, mert 2005-ben még 2,8%-os, 2006-ban pedig 4,3%-os81 átlagos fogyasztói áremelkedést mértek az országban. Az infláció 2007 augusztusáig jelentősen meghaladta az eurózóna átlagos inflációját, csak ezután sikerült tartósan referenciaérték alá szorítani. Ebben az évben rekord ütemű, 10,4%-os volt a szlovák gazdaság növekedése. A 2007 márciusától 2008 márciusáig terjedő időszakban az inflációs kritérium 3,2% volt, ebben az időszakban a szlovák éves átlagos infláció pedig 2,2% (Gál, 2008). Szlovákia az infláció drasztikus csökkenésével teljesítette az árstabilitásra vonatkozó maastrichti kritériumot. A jövőben várhatóan emelkedni fog a szlovák árszínvonal, hiszen a

szlovák korona felértékelése már nem fogja tovább vissza az inflációt, és az energiaárak is emelkedni fognak. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók elemzése 2005-ben a GDP-arányos államháztartási deficit az egykulcsos adórendszer bevezetését követően a várt 3,8%-nál jobban alakult, 2,3%-ot tett ki. 2006-ban a világgazdasági helyzet változásainak (élelmiszerár-emelkedés, energia- és olajár-emelkedés) hatására a költségvetési hiány a GDP 3,7%-ára ugrott. 2005-ben érte el a szlovák államadósság történelmi csúcsát, azaz a GDP 50,3%-át kitevő adósságszintet,82 az ezt követő években azonban folyamatosan csökkent, 2006-ban 30,4%-os volt.83 A szlovák GDP 2007-ben 10,4%-kal növekedett, melynek hátterében az export és a beruházások számának emelkedése, valamint a növekvő mértékű lakossági fogyasztás állt. A gyors gazdasági növekedés az egyensúlyi mutatók javulását vonta maga után. A szlovák költségvetési

hiány a GDP 2,2%-át tette ki 2007-ben, amely 0,8%-kal alatta maradt az államháztartási hiányra vonatkozó kritérium felső határának. Tehát a 2007-es helyzet szerint, 81 http://www.privatbankarhu/html/cikk/cikkphp?kommentar=23579, letöltés dátuma: 2009 október 17 A Szlovák Köztársaság Konvergencia Programja, 2009. április 83 A Szlovák Köztársaság Konvergencia Programja, 2007. november 82 - 53 - http://www.doksihu a kitűzött célok teljesítése esetén 2011-re a szlovák kormány nullszaldós költségvetést érhetett volna el. A bruttó államadósság a szigorú fiskális megszorításoknak és a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően 2000 és 2007 között több mint 20%-kal csökkent (a GDP 50%-áról 30% alá). A GDP-arányos államadósság még a kritériumként megszabott 60%-os államadósság-szint felét sem tette ki 2007-ben, mindössze 29, 4%-os volt. A folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése mellett a külkereskedelmi

mérleg hiánya is mérséklődött. Az exportnövekedés meghaladta az importot, így a külkereskedelmi mérleghiány 2006-ról 2007-re 75,3 milliárd koronáról több mint felére, 21,4 milliárd koronára csökkent (Gál, 2008). 2005-től a csökkenés hátterében a gazdasági reformok eredményessége és a privatizációból származó bevételek álltak, melyeket gazdasági fellendülés kísért. 2008-ban a szlovák államadósság már csak a GDP 27,6%-át tette ki, a költségvetési hiány 2,2%-os volt.84 Kamatkonvergencia-vizsgálat A gyors gazdasági növekedés nyomán 2004 és 2005 között a hosszú távú kamatszint éves átlagban 100 bázisponttal esett vissza, 5,1%-ról 4,6%-ra, 2006-ban pedig 3,8%-os volt. A hosszú távú kamatlábak 2007 elejétől az euróövezet kamatszintjének közelében mozogtak, 2007 és 2008 márciusa között a 10 éves államkötvények átlagos kamata Szlovákiában 4,5%-ot tett ki (Gál, 2008). (Az erre az időszakra vonatkozó

referenciaérték 6,5% volt.) 5.13 A konvergencia folyamatok teljesülése 2009-ben Az Európai Parlament és az Európai Tanács megszavazta Szlovákia csatlakozását az eurózónához 2009. január elsején, tizenhatodik tagországként (a 2004-ben csatlakozók közül negyedikként). A GMU−csatlakozás első lépéseként a Bizottság és az EKB a rendszeres konvergencia jelentések alapján döntött Szlovákia felkészültségéről az euró bevezetésére. A Tanács határozta meg az érintett tagállam euró-csatlakozási időpontját és az SKK/EUR rögzített és visszavonhatatlan átváltási árfolyamát. Az átállás napján a szlovák korona megszűnt, és onnantól az EKB feladatává vált a monetáris politikai szabályozás.85 84 85 A Szlovák Köztársaság Konvergenciaprogramja, 2007. november Forrás: Első jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről - 54 - http://www.doksihu Az Eurobarometer 2008-as felmérése

szerint a szlovák népesség 57%-a örült volna a következő évi euró-bevezetésnek, ugyanakkor a lakosság 83%-a tartott áremelkedéstől és az átváltással kapcsolatos csalásoktól. (Mocsáry, 2008) A jövőben kockázatot jelenthet az exportszerkezet egyoldalú koncentráltsága és az infláció alakulása, melyek növelik az aszimmetrikus sokkok kialakulásának valószínűségét a szlovák gazdaságban az eurózóna országaihoz képest. Szlovákiában GDP-arányos növekedéséhez autó- és a gépipari eladásai járulnak hozzá a legnagyobb mértékben, ezek a szektorok jelentik az ipari szerkezet súlypontjait, ezért a válság hatására visszaeső autó- és gépipari megrendelések hatványozottan sújtják Szlovákiát. A 2009. őszi Európai Gazdasági Előrejelzés (European Economic Forecast) szerint a 2008 decemberében előirányzott 4,6%-os növekedés helyett 2009-ben valószínűleg a GDP 5,8%ának megfelelő csökkenés várható, mely

főként a kedvezőtlen világgazdasági helyzet és a belső kereslet-csökkenés következménye, 2010-ben már 1,9%-os, 2011-ben pedig 2,6%-os növekedés várható. Tehát a válságból való teljes „felépülés” 2010-2011-ben valószínűsíthető A szlovák kormány 2009. áprilisi konvergencia programjában fokozatos árfolyamleértékelődéssel számol, 2009-ben éves átlagban 36 SKK/EUR középárfolyamot prognosztizál. Szlovákiában a maastrichti kritériumok teljesítésének szempontjából a magas infláció jelentette a legnagyobb problémát. Szlovákia az ERM II−csatlakozást követően az összes rendelkezésre álló eszközt igénybe vette (a korona felértékelése, a hatósági árak változatlansága, stb.) az infláció referenciaérték alá csökkentéséhez Az euró bevezetését követően azonban már nem áll rendelkezésre az átváltási árfolyam megváltoztatásának lehetősége, tehát később az infláció ismét emelkedhet. Az

árszínvonal-emelkedést tovább erősítheti, hogy a szlovák gazdaság növekedési üteme gyorsabb, mint az Európai Unió éves átlagos növekedése, tehát a későbbiekben, az Uniós felzárkózáshoz kiemelt figyelmet kell fordítani erre a szempontra. (Mocsáry, 2008) - 55 - http://www.doksihu 2005 és 2008 között a strukturális deficit a GDP 1,8%-áról 4,7%-ra emelkedett, ezzel pedig sebezhetővé vált a szlovák gazdaság. 2008-ról 2009 őszére 4%-kal növekedett az államháztartási hiány, egészen a GDP 6,3%-áig. 2010-ben ez az arány valószínűleg 6%-ra mérséklődik majd. A 2008-as közel 28%-os államadósság 2010-re a GDP 39%-ára duzzadhat, 2011-ben pedig elérheti a 43%-ot is.86 A növekvő államadósság és az inflációs nyomás hatására valószínűleg a hosszú távú kamatszintek is emelkedni fognak Szlovákiában. 5.2 A kritériumok teljesítését elősegítő gazdasági reformok Mint ahogy azt már fentebb is említettem, a maastrichti

konvergencia kritériumok teljesítését az 1998 és 2006 közötti két Dzurinda-kormány által bevezetett reformok tették lehetővé. Ennek ára a kormányzat 2006-os bukása volt Az első Dzurinda-kormány (19982002) hajtotta végre a gazdaság rendszerváltozáshoz elengedhetetlen megreformálását, többek között privatizációval, részleges energetikai liberalizációval, költségvetési megszorításokkal és bankkonszolidációval. A második Dzurinda-kormány (2002-2006) segítségével vehette át Szlovákia a régióban a vezető szerepet. A költségvetési hiány lefaragását célzó reformprogramot Szlovákia már az EU-csatlakozás előtt megkezdte. Ami a munkaerőpiaci változtatásokat illeti, az élőmunkát terhelő járulékterhek csökkentésével, a segélyek lefaragásával és egy részük továbbképzésre fordításával, és számos egyéb foglalkoztatást ösztönző lépéssel a szlovák kormánynak sikerült visszaszorítania a

segélyekkel való visszaélést és hozzájárult a foglalkoztatást növeléséhez. Közigazgatás terén 400 hatáskört helyeztek át az állami intézményektől a helyi önkormányzatokhoz. A közlekedési vállalatok, óvodák és iskolák üzemeltetése régiók és községek hatáskörébe került. A kiadáscsökkentő intézkedések 2003-ban léptek érvénybe, a radikális, átfogó adóreform 2004-ben zajlott le. Az adórendszer reformját az egykulcsos adórendszer bevezetése jelentette a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az ÁFA tekintetében. A személyi jövedelemadó, az ÁFA és a társasági adó egységesen 19% lett, a korábbi 14 vagy 20%-os ÁFA−kulcs, 1038% közötti szja és a 25%-os társasági adó helyett. A második Dzurinda-kormány megszüntette az osztalékadót, az örökösödési és az ajándékozási adót és az ingatlanátruházási adót, ezzel egyszerűbbé és átláthatóbbá tette az adórendszert. Az adóterhek 86 European

Economic Forecast, 2009 Autumn - 56 - http://www.doksihu súlypontja átkerült a közvetlen adókról (jövedelem- és nyereségadó) a közvetett adókra, tehát a fogyasztásra. A kormány a közvetlen adókból kieső bevételeket a magasabb, közvetett adóbevételekkel kompenzálta, továbbá csökkentette az újraelosztás mértékét, és több külföldi működő tőkét vonzott az országba. A nyugdíjreform 2005-ben ment végbe a hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetésével. A felosztó-kirovó elv szerint működő első pillérbe kerül a bruttó bér 9%-a. A nyugdíjszámítás alapját a ledolgozott évek száma és a járulékköteles kereset képezik, ezt pedig az infláció és a nominálbér növekedés átlagával indexálják. Megemelték a nyugdíjkorhatárt férfiaknál 60 évről, nőknél (gyermekszámtól függően) 53-57 évről egységesen 62 évre. A második pillérbe került a munkáltató és a munkavállaló által fizetett öregségi

nyugdíjjárulék, melynek fele (a bruttó bér 9%-a) nyugdíjpénztárakban lévő alapokba, illetve egyéni számlákra utalható. A nyugdíjpénztárakban felhalmozott összeg a szlovák állampolgár tulajdona, halál esetén örökölhető. Az önkéntes harmadik pillérben a szlovák állampolgárok takarékoskodhatnak, az éves jövedelem 10%-a, maximum 12 ezer korona összegű megtakarítás leírható az adóalapból. Az egészségügyi reform a felesleges orvos-látogatások, a kórházban eltöltött napok és a gyógyszerfogyasztás csökkentését célozta. 2003 júniusától meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatások ellenértékét, többek között a 20 koronás vizitdíjat és az 50 koronás kórházi napidíjat. (Ezeket később az új kabinet visszavonta) A gyógyszereket és az orvosi beavatkozásokat négy csoportba sorolták a teljesen ingyenestől a 100%-ban páciens által fizetendő kezelésekig. Az egészségügyi intézmények adósságait

törlesztették, költségvetési korlátot vezettek be. Csökkentették az egészségügyi ellátó helyek számát, majd részvénytársasággá alakították őket. Az egészségügyi reformok sikerrel zárultak, csökkent az ingyenes egészségügyi szolgáltatások iránti túlkereslet, csökkent a gyógyszerfogyasztás, a korrupció teret vesztett és csökkent a kórházak által felhalmozott adósságok mértéke. A reformprogram – sikerei mellett – népszerűtlen volt és a kormány bukását okozta 2006ban. A reformcsomag kivívta a nemzetközi szervezetek elismerését, 2004-ben Szlovákia kapta meg a Világbanktól a „top reformer” címet. A Robert Fico által vezetett új kormánypárt87 a reformok elleni ellenszenvre alapozta kampányát, de hatalomra kerülése után 87 A Smer - 57 - http://www.doksihu a fontosabb reformokat tekintve nem történt lényeges változás. (Az adórendszert érintő egyedüli változás az új, könyvek és gyógyszerek

vásárlására bevezetett 10%-os ÁFA−kulcs bevezetésében öltött testet.) A radikális reformok hatására 2007-re a költségvetés kiadásai a GDP 37% alá csökkentek. A szlovák gazdaság növekedése megugrott, 2004-ben 5% feletti volt, 2006-ban már 8,5%, 2007-ben pedig 10,4%-kal tetőzött. 2003-ban és 2004-ben számottevően megemelkedett az infláció, a gazdaságélénkítő programcsomag csak a későbbiekben fejtette ki kedvező hatásait. 2003 és 2007 között 10%-kal csökkent (2008-ban 7,8%-os volt a munkanélküliség), azaz 2,4 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma (Gál, 2008). Ehhez a meglóduló gazdasági növekedés hatására létrejött 100 ezer új munkahely, illetve a külföldön munkát vállalók számának növekedése járult hozzá. (A határok közelsége miatt Szlovákiában az uniós átlagnál flexibilisebb a munkaerőpiac, a foglalkoztatottak egytizede külföldön dolgozik.) 5.3 Az euró bevezetésének hatásai a szlovák

gazdaságra 5.31 Az euró bevezetésének pozitív hatásai a szlovák gazdaságra Szlovákia az egyik legnyitottabb gazdaságok egyike Európában, GDP-jének 160%-át teszi ki a külkereskedelmi forgalom, és a kereskedelem több mint 80%-a realizálódik euróban,88 ezért a legnagyobb előnyt Szlovákia számára az euróval szembeni árfolyamkockázat megszűnése és az alacsonyabb kamatszintek jelentették. Az euró-csatlakozással megszűntek a pénzintézetek által felszámolt tranzakciós költségek. A külföldi utazásoknál már nem kell pénzt váltani, az árak könnyebb összehasonlíthatósága révén pedig a szlovák lakosság megfontoltabb vásárlási döntéseket hozhat. A transzparens árak a piaci verseny felerősödését váltják ki, ezzel hosszú távon fokozatosan lefelé nyomják az árakat, illetve az áremelkedés mértékét. Az árak átláthatóságának kedvező hatása és az árcsökkenés azonban csak a visegrádi országok

eurócsatlakozása után érvényesülhet. A pozitívumok sorát gazdagítja, hogy Szlovákia az Unió egyik legnyitottabb gazdasága. 2007-ben a szlovák export 86,7%-a az Európai Unió tagállamaiba áramlott (Gál, 2008), ennek több mint felét tették ki az eurózóna tagországai. Ez alapján elmondható, hogy Szlovákia az Unió belső piacára nagymértékben integrálódott, ezért az euró bevezetését 88 The Effects of the Euro Adoption on the Slovak Economy, BIATEC, Volume XIV., 6/2006 - 58 - http://www.doksihu követően a tranzakciós költségek megspórolásával számottevően megemelkedett az exportérdekelt vállalatok nyeresége. 2009 január elsejéig az árfolyamkockázat elleni biztosítási ügyletek költségei jelentős terhet jelentettek Szlovákia vállalatai számára. Az eurócsatlakozással a gazdasági szereplők könnyebben és kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelhez, mely szintén erősíti versenyhelyzetüket a régióban. Az euró

bevezetésével csökkent a más valutákkal szembeni átváltási árfolyamok volatilitása, elsősorban a dollárral szembeni árfolyam-ingadozás, hiszen az euró/dollár átváltási árfolyam sokkal stabilabb, mint a korona/dollár árfolyam volt. A felsorolt pozitív hatások közvetve hozzájárulnak a kereskedelem, a beruházások és a piaci verseny növekedéséhez, ezáltal a gazdaság és a foglalkoztatottsági ráta emelkedéséhez és a reál konvergencia fejlődéséhez. 5.32 Az euró bevezetésének hátrányai Az euró bevezetése hátrányokkal is járt. Ezek közül az egyik legfontosabb az infláció megfékezésére szolgáló számos módszer elvesztése. A konvergencia kritériumok teljesítése a bér- és árszínvonal fokozatos kiegyenlítősét vonja maga után, de az euró bevezetését követően ez már csak többletinflációval történhet meg (ez pedig azt jelenti, hogy az euró bevezetésével fel kellett adni az önálló monetáris politikát, így

már nem lehetséges a korona felértékelésével dezinflációs hatást kiváltani). Árfolyam- és kamatpolitika terén ezután már az Európai Központi Bank dönt. Az inflációs többlet csak akkor káros a szlovák gazdaság számára, ha költségvetés vagy a lakosság számottevően túlköltekezik, vagy ha a bérkiáramlás mértéke tovább növekszik. Ennek veszélye fokozottan fennáll, hiszen a monetáris unióhoz való csatlakozás hatására egyértelműen megnövekedett Szlovákiában a bérkiáramlás: a szomszédos, nem eurózóna-tag országokban –az alacsonyabb árszínvonal miatt– olcsóbbá váltak az üzletek. A magas szlovák árak miatt a bevásárlóturizmus legfőbb célpontjai Magyarország és Lengyelország, mert a válság hatására a forint és a zlotyi árfolyama jelentősen csökkent az euróhoz képest.89 A határmenti bevásárlóturizmus legnagyobb veszélye, hogy az euró-bevezetés előtt a belső fogyasztás növekedése volt a szlovák

gazdasági növekedés legfőbb motorja, de a 89 http://hvg.hu/gazdasag/20090410 gdp szlovakia tesco bevasarlo turizmusaspx, letöltés dátuma: 2009.0918 - 59 - http://www.doksihu bérkiáramlás és az ezzel együtt járó belső kereslet-csökkenés hatására romlottak a gazdaság növekedési kilátásai. Az euróérmék hátlapjának megtervezésére 17 pályamunkát választott ki a Szlovák Nemzeti Bank, majd 2005-ben közvélemény-kutatás döntött a három végleges hátlapról. Az 1,2, és 5centes érméken a Kriván hegycsúcs, a 10,20 és 50 centes érméken a pozsonyi vár, az 1 és 2 eurós érméken pedig a szlovák címerben is megtalálható kettős kereszt és hármas halom látható. (Mocsáry, 2008) A kereskedelmi bankok 2008 március végéig jelenthették be készpénzigényüket a jegybanknak. Az átállás költségei közé sorolható az új bankjegyek és érmék kibocsátásának és disztribúciójának költségei, illetve a régi fizetőeszközök

begyűjtése és megsemmisítése. Forrás: http://www.slovakiatravel/entitaviewaspx?l=4&idp=3980, http://www.deljpneceuropaeu/data/local/20040727042030 2jpg, letöltés dátuma: 20091108 Az átállás együtt járt a készpénz-kezelő és nem készpénzes informatikai rendszerek, jegykiadó automaták, pénztárgépek és egyéb fizető rendszerek átprogramozásával (így az árakat euróban tüntették fel), az alkalmazottak átképzésével, és a lakosság tájékoztatása érdekében előállított információs anyagok terjesztésével, ezeknek az egyszeri kiadásoknak a költsége a GDP 0,3%-a volt. A 2009 január 1-jei szlovák euró-csatlakozás további tanulsága, hogy az áttérés első heteiben hiánycikk lett az euró-befizetésre szolgáló okmánybélyeg, mert ezekből nem készült elegendő. Számottevően megnövekedett a készpénzállomány is, mert a - 60 - http://www.doksihu forgalomból korábban már kivont bankjegyek is előkerültek. A kezdeti

kéthetes átmeneti időszakban, azaz a kettős árjegyzés időszakában (amikor a szlovák korona és az euró is forgalomban volt), több bolt egyszerűen nem nyitott ki, így hárították el a kettős árjegyzés okozta többletmunkát.90 Mindent egybevetve elmondható, hogy az átállás zökkenőmentesen zajlott le. 90 http://www.vghu/gazdasag/gazdasagpolitika/problemas-lehet-az-eurobevezetes-295357, letöltés dátuma: 2009-11-12. - 61 - http://www.doksihu 6. Néhány eurózóna ország sikeres csatlakozási stratégiája A Gazdasági és Monetáris Unió az optimális valutaövezet mintájára jött létre, amely szerint a közös valuta előnyeit csak akkor használhatják ki a tagországok, ha a monetáris unióban résztvevő országokat nem fenyegetik aszimmetrikus sokkok (pl. a kockázati prémium és a reál-kamatláb csökkenése), azaz krízishelyzetekre közel egyformán reagálnak, és az önálló monetáris politika feladását követően az

árfolyam-kiigazítás eszköze nélkül is boldogulnak. A valutaárfolyamok ingadozásának és a tranzakciós költségek eltűnésével a valutaunió fokozza a külkereskedelmet, az árak átláthatóságát és a versenyt. Mindezek eléréséhez teljesülnie kell a tagországokban a gazdasági ciklusok összehangoltságának, mert ha az egyik tagország egy bizonyos krízishelyzetre a többitől eltérően reagál, akkor veszélybe kerül a stabilitás. A ciklusok összehangolását segíti elő a maastrichti kritériumok teljesítése, melyekhez szükséges még az árak és bérek rugalmassága, gazdasági nyitottság és pénzpiaci integráció és a hasonló árszínvonal-szintek. Az eurózónában az ár- és bérrugalmasság, a munkaerő-mobilitás és a fiskális transzferek terén tapasztalhatók hiányosságok. Példát vehetünk az eddig csatlakozott eurózóna−tagországok euró-stratégiájáról. Csökkenthető az infláció a hatóságilag befagyasztott

árakkal és fogyasztási adókkal, illetve korlátozható a hitelexpanzió rövid távú eszközökkel. A legtöbb ország minden eszközzel inflációs rátájának csökkentésére koncentrál a kritériumszint teljesítése érdekében, majd a GMU−csatlakozás után lazít feszes politikáján. Nem biztos, hogy ez a jó példa a csatlakozás elősegítésére, hiszen a csatlakozás után megemelkedő infláció károsabb is lehet (a monetáris politika eszköztárának szűkülése miatt), mint a csatlakozást megelőzően, de mindenképpen említést érdemel. A tartós gazdasági növekedéshez nem elég csupán a referenciaértéknek megfelelni a tartós gazdasági növekedéshez, mert ahhoz átfogó államháztartási kiadáscsökkentés szükséges. Spanyolországban nem teljesültek a költségvetésre és államadósságra vonatkozó kritériumok, de ezek mértéke csökkenő tendenciát mutatott, illetve az ország kellő konvergenciát tudott felmutatni, ezért

csatlakozhatott. Az elsődleges kiadásokat mérsékelték, ezért volt csökkenthető a hiány. Spanyolországban a fiskális konszolidációra dekonjunkturális időszakban került sor, melyet a kormány aktív fejlesztéspolitikával vitt véghez. - 62 - http://www.doksihu Görögország példája az euró-bevezetéshez szükséges kritériumok teljesítésére a legvitatottabb. Mint ahogy az sokunk által ismeretes, Görögország kreatív könyveléssel oldotta meg a bennmaradást az ERM II-ben, 2004. szeptemberében derült fény a arra, hogy 2000 és 2002 között a tényleges éves átlagos költségvetési hiányra vonatkozó adatok magasabbak voltak, az addig közölt értékeknél (Mocsáry, 2005). Hollandiában, Dániában és Írországban is gondot okozott a növekvő munkanélküliség és az államháztartási hiány nagysága, de ezen országoknak sikerült nagyobb növekedési áldozatok nélkül is csökkenteni kormányzati kiadásaik mértékét. A

kiadáscsökkentést munkaerőpiaci reformok (bérmegállapodás) és adócsökkentések tették lehetővé, társadalmi konszenzus mellett. A maastrichti kritériumok teljesítésénél Ausztriában is túllépte az államadósság a megengedett szintet. A stabil pénzügyi és fiskális pozíciók eléréséhez Ausztria csökkentette a lakossági fogyasztás mértékét és a kormányzati szektor fogyasztásait, ezért javult folyó fizetési mérlegének egyenlege, és képes volt államadósságát visszaszorítani. A példák rávilágítanak arra, hogy csak akkor érhető el eredmény a kritériumok teljesítését illetően, ha a fejlesztéspolitikát és a fiskális konszolidációt feszes elosztás- és bérpolitikával egyetemben társadalmi párbeszéd és konszenzus követnek. - 63 - http://www.doksihu 7. Összefoglaló a kritériumok teljesítéséről a visegrádi országokban Az európai kormányok költekezése drasztikusan megemelkedett a válság 2008-as

kirobbanása óta. A Bizottság soha nem látott számban vonja az Európai Unió országait túlzott deficit eljárás hatálya alá, tehát jelenleg a visegrádiaknál előnyösebb helyzetből induló tagállamok sem tudják maradéktalanul teljesíteni a maastrichti konvergencia kritériumokat, ezeken belül pedig főként az államadósság és a költségvetési hiány mértéke jelenti a problémát. A visegrádi országokban is jelentősen kitolta az euró-bevezetési céldátumokat a válság begyűrűzése a gazdaságokba. Magyarországnak 2011-ig, Lengyelországnak 2012-ig adott haladékot a Bizottság az euró bevezetéséhez szükséges nominális konvergencia elérésére. Csehország 2009 októberében került a szabálysértők körébe, de még nincs kitűzött határidő a teljesítést illetően. Csehország91 és Lengyelország 2005-ben már megfeleltek az államadósság mértékére, a hosszú távú kamatokra és az inflációra vonatkozó előírásoknak, de a

válság alatt a helyzet megváltozott. Az euróra váltásra legesélyesebbek messzebb kerültek a maastrichti kritériumok teljesítésétől, továbbá nagyobb fiskális fegyelemre volt szükségük. Lengyelország 2007-ben teljesítette az összes maastrichti kritériumot, Magyarországon erre eddig még nem volt példa. 15. táblázat Forrás: www.portfoliohu - http://wwwportfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122765, (2009 1102) 91 92 2006-banCsehország minden kritériumot teljesített (ha az államadósságra és a költségvetési hiányra vonatkozó pontot külön számítjuk) 92 Öt maastrichti kritérium van, ha a stabil pénzügyi pozíciókra vonatkozó kritériumot két részre bontjuk, az államháztartási hiány mértéke és a költségvetési hiány mértéke szerint. - 64 - http://www.doksihu Magyarországon az államadósság és a költségvetési hiány mértéke jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az államháztartás instabilitása rendkívül

sebezhetővé teszi az országot a gazdasági sokkok bekövetkezésével szemben. A fenti táblázatból jól kitűnik, hogy Magyarország lemaradása a régió többi országához képest tetemes. A vizsgált időszakban a legnagyobb volatilitás a zlotyi árfolyamában volt megfigyelhető, ezt követte a cseh korona és a forint árfolyama. Szlovák korona az eurócsatlakozásig stabil volt A magas infláció egytől-egyig problémát jelent az euró bevezetésére váró visegrádi országok számára, hiszen ezekben az országokban a Balassa-Samuelson hatás érvényesül. alacsonyabb Eszerint egy viszonylag szintről feljebbre tartó országban magasabb infláció, azaz felzárkózó országok inflációs szintje magasabb a felzárkózás alatt, mint a gazdagabb országoké. Ezért a visegrádi országok monetáris politikájának központi eleme az inflációs célkitűzés elérése. Csehország és Magyarország kis, nyitott gazdaságok, melyekre hatványozottan

mért csapást az exportkereslet csökkenése. Mindkét országban 2010-ben esedékesek az országgyűlési választások, melynek hatására nőhet a belső feszültség és a bizonytalanság, még több befektető fordulhat el a beruházásoktól. A Visegrádi Együttműködés országaiban a maastrichti kritériumok közül a legnagyobb elmaradás a stabil pénzügyi93 és fiskális pozíciókra94 vonatkozó kritérium teljesítéséhez kapcsolható. A lengyel, a cseh és a magyar kormány a válság ellenére sem változtatott a költségvetési hiány mértékére vonatkozó kritérium 2012-ig történő teljesítésének időpontján, de ez a céldátum még nagyon bizonytalan, és a világgazdasági helyzet alakulásától és a válság megszűnésétől függően még változhat. A lengyel és a cseh hosszú távú kamatszintek 2009 eddigi részében a referenciaérték alatt maradtak. A három euró-csatlakozásra váró ország közül Magyarországon a legmagasabbak a

hosszú távú kamatszintek. Magyarország, Lengyelország és Csehország 93 94 19. ábra 20. ábra - 65 - http://www.doksihu hitelminősítése az év eleje óta drasztikusan romlik, és a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítésétől is távolabb kerültek, mint valaha. A legutóbbi, 2009 nyarán készült Reuters elemzés értelmében legkorábban 2013-ban lehet Lengyelországban euró, ezután következik 2014-es bevezetési céldátummal Magyarország és Lengyelország. A JP Morgan elemzői előbbre teszik a magyar eurócsatlakozást (2014), mint a lengyelt és a csehet (2015) Mindenesetre ezek az előrejelzések nem tévedhetetlenek, hiszen a céldátumokat már 2004 és 2009 között számtalanszor módosították, a világgazdasági helyzet alakulásának megfelelően. Az alábbi táblázatban a kritériumok teljesítésének jelenlegi állása található meg: 16. táblázat A vizsgált országokban a reformok főként a kiadási oldalt célozzák, ezen

belül a szovjet időkből fennmaradt szociális ellátó rendszerek átalakítását, mert ezek alkotják a költségvetési kiadások többségét, legfőképpen a nyugdíjak és a munkanélküli segélyek formájában. (Wisniewski, 2005). A kritériumok teljesítésére szolgáló módszerek között az összes vizsgált országban napirenden szerepelt az államháztartás reformja, a kiadások csökkentése. A bevételi oldalon az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítása jelent meg. Véleményem szerint csak akkor lehetséges a kritériumok maradéktalan teljesítése a fennmaradó három nem eurózóna-tagországban, miután ezeknek az ellátó rendszereknek a reformja lezajlott (ld. Szlovákia esetében) Ha minden az országok által megfogalmazott válságcsomagokban és konvergenciaprogramokban foglaltaknak megfelelően alakul, akkor Csehország, Lengyelország és Magyarország 2014-2015 között válhat az eurózóna teljes jogú tagjává, és vezetheti be az eurót. -

66 - http://www.doksihu 9. Befejezés Diplomamunkámban igyekeztem összefoglalni a konvergencia folyamatok állásását a visegrádi országokban 2004-től napjainkig. Kutatásom során több ellentmondásba ütköztem az egyes országok konvergenciaprogramjai és az Európai Központi Bank konvergencia jelentései között, illetve a vizsgált országok évente frissített konvergenciaprogramjai között, ezért elemzésemben mindig a legaktuálisabb adatokat vettem figyelembe, illetve több forrásból is dolgoztam. A kritériumok teljesítésében mindig fontos szerepet töltött be a világgazdasági helyzet várható alakulása. Két olyan év volt a vizsgált időszakban, amikor a visegrádi országok világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása miatt (is) sokkal távolabb kerültek a kritériumok teljesítésétől (2009-ben kivétel Szlovákia): Az új tagországok többségénél 2006-ban a fogyasztói árindex változásának üteme enyhén felgyorsult,

ezzel együtt megnövekedett az infláció, mert a csatlakozással együtt járt a gyors gazdasági növekedési ütem. Emellett 2006-ban a világgazdaságban az energia-, élelmiszer- és olajárak emelkedése volt tapasztalható. A másik fordulópontot 2008 végén kezdődő gazdasági világválság jelentette, melynek hatására valamennyi vizsgált országban megugrottak a költségvetési kiadások, és felduzzadt az államadósság. A jövő nagy kihívását az adósságráták és az államháztartási hiány csökkentése fogják jelenteni, főként ezen és az infláció alakulásán fog múlni a vizsgált országok euróövezethez történő csatlakozása. A nominális kritériumok teljesítéséhez szükség van társadalmi megállapodás elérésére és konszenzus elérése a gazdaságpolitikában az ellenzéki és a kormánypártok között, melyhez kormányváltáskor is ragaszkodnak. Ez talán irreálisnak tűnik, de Szlovákia esetében például ez tette lehetővé

az euró bevezetését. A Dzurinda-kormány ugyan elvesztette a választásokat 2006-ban, és az azt követő Fico−kormány éppen a megszorításokra építve nyerte meg őket, de a kormányerőre lépést követően érdembeli változtatások mégsem történtek. A visegrádi országok nominális horgonyként alkalmazhatják az eurót (Wisniewski, 2005) a gazdasági stabilizációhoz. Ez azt jelenti, hogy az euró bevezetése nyomán várhatóan módosulni fog az országok külkereskedelmi forgalmának valutaszerkezete, az euró javára a - 67 - http://www.doksihu dollárral szemben. (Ez Szlovákia esetén már megfigyelhető) A dollár világvaluta, a legtöbb ország dollárban tartja devizatartalékait. A dollár árfolyama azonban az utóbbi két évtizedben gyengülő tendenciát mutat, többek között az USA folyó-fizetési mérleg hiányának, és a hitelválságnak köszönhetően. A dollár determináns szerepe ellen felhozott legnyomósabb érv, hogy egyetlen

nemzetgazdasághoz kötődik. A Gazdasági és Monetáris Unió bővítésével az euró használata a nemzetközi pénzforgalomban ellensúlyozhatja a dollár globális tartalékvaluta szerepét, ezzel Európa gazdasági befolyásoló szerepe szintén felértékelődik, ezért a visegrádi országok is jobban érvényesíthetik érdekeiket. A kritériumok teljesítésével és az euró bevezetésével elérhető az érintett gazdaságok magas fokú stabilitása, illetve kedvező hitelminősítése. Az eurózóna minden országa, tehát később a „Közép-Európai Hármak” is élvezhetik a „hegemón valuta” bevezetéséből származó előnyöket (Gáspár, Várhegyi 1999). A közös valutát bevezető országok saját fizetőeszközként használják az eurót, ezért kereskedelmi partnereinek kell viselnie az árfolyamváltozásokból eredő költségeket és kockázatokat. Ez jelenti az euró bevezetéséből származó legfőbb előnyt mind a négy vizsgált ország

számára, ezért fontos, hogy törekedjenek a maastrichti kritériumok teljesítésére és az euró bevezetésére. Remélem sikerült átfogó képet kialakítanom az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítéséről és az ennek érdekében hozott intézkedésekről a visegrádi országokban. - 68 - http://www.doksihu Mellékletek - 69 - http://www.doksihu Táblázatok 13. táblázat - 70 - http://www.doksihu 17. táblázat - Referenciaértékek Kritériumok Inflációs ráta (%) Költségvetés egyenlege a GDP százalékában Bruttó államadósság a GDP százalékában Hosszú távú kamat (%) 2003. szept2004 aug 2,4 Referencia időszakok 2004. okt2005okt2005 szept 2006 szept 2,4 2,8 2007. ápr2008 márc 3,2 -3 -3 -3 -3 60 60 60 60 4,7 5,5 5,7 6,5 Forrás: Saját szerkesztési ábra az EKB konvergencia jelentései alapján - 71 - http://www.doksihu Ábrák 19. ábra – Költségvetési hiány a GDP százalékában 2007-2010

Forrás: http://www.portfoliohu/tool/print/3/122765, letöltés dátuma: 2009 november 14 20. ábra – Az államadósság a GDP %-ában Forrás: http://www.portfoliohu/tool/print/3/122765, letöltés dátuma: 2009 november 14 - 72 - http://www.doksihu Irodalomjegyzék Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007 303- 324. oldal Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999 145-162. oldal Izikné Hedri Gabriella (szerk.): Magyarország a kibővülő Európai Unióban Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. 48- 62. oldal – Nagy József: Magyarország felkészülése a Monetáris Unióhoz való csatlakozásra Németh Eszter (szerk.): Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve KSH, Budapest, 2006. 17-28., 95-98 oldal Járai Zsigmond: nehéz helyzetben a monetáris politika, in Halm Tamás (szerk.): Magyar helyteremtés Európában – Kihívások az egyensúly, konvergencia,

felzárkózás hármasában (TAS-11 Kft., Budapest, 2007) 46-75 oldal Halmai Péter: Konvergencia és növekedés, in Halm Tamás (szerk.): Magyar helyteremtés Európában, 126-139. oldal Szapáry György: Az inflációs célkövetés tapasztalatai Magyarországon, in Halm Tamás (szerk.): Magyar helyteremtés Európában, 149-162 oldal Akar László: Az államháztartási kiigazítás választott stratégiája, in Halm Tamás (szerk.): Magyar helyteremtés Európában, 186-194. oldal Holtzer Péter: Második nyugdíjreform?, in Halm Tamás (szerk.): Magyar helyteremtés Európában, 211-222. oldal Szanyi Tibor: Kis magyar konvergencia, in Halm Tamás (szerk.): Magyar helyteremtés Európában 456-461.oldal Csurka Endre: Globalizáció vagy gazdaságpolitika? – Szükségesek-e a megszorítások, konvergencia programok? Könyvkuckó Kiadó, 2007. Lentner Csaba: Rendszerváltás és pénzügypolitika Akadémia Kiadó, Budapest, 2005. Erdős Tibor: Növekedési potenciál és

gazdaságpolitika Akadémia Kiadó, Budapest, 2006., 177-325 oldal ECB, Convergence report, May 2008 The National Euro Changeover plan for the Czech Republic, 2007 The Czech Republic’s Updated Euro-area Accession Strategy, 2007 Az Európai Közösségek Bizottsága: Első jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről, 2004. 1110 EKB Convergence Report, 2004. EKB Konvergenciajelentés, 2006. december EKB Konvergenciajelentés, 2008. május Magyarország Konvergencia Programja, 2004. május Magyarország Aktualizált Konvergencia Programja, 2004. december Magyarország Aktualizált Konvergencia Programja, 2005. december Magyarország Konvergencia Programja, 2006. szeptember Magyarország Aktualizált Konvergencia Programja, 2007. november - 73 - http://www.doksihu Magyarország Aktualizált Konvergencia Programja, 2008. december IP/09/0990 – A Bizottság értékeli a hátralévő stabilitási és konvergenciaprogramokat, Brüsszel, 2009.

június 24 Convergence Program of the Czech Republic, May 2004 Convergence Program of the Czech Republic, November 2004 Convergence Program of the Czech Republic, November 2005 Convergence Program of the Czech Republic, March 2007 Convergence Program of the Czech Republic, November 2007 Assessment of the Fulfilment of the Maastricht Convergence Criteria and the Degree of Alignment of the Czech Economy with the Euro Area, A joint document of the Ministry of Finance of the Czech Republic, the Ministry of Industry and Trade of the Czech Republic and the Czech National Bank approved by the Government of the Czech Republic on November 23, 2005 Assessment of the Fulfilment of the Maastricht Convergence Criteria and the Degree of Economic Alignment of the Czech Republic with the Euro Area, A joint document of the Ministry of Finance of the Czech Republic and the Czech National Bank approved by the Government of the Czech Republic on 25 October 2006 Assessment of the Fulfilment of the

Maastricht Convergence Criteria and the Degree of Economic Alignment of the Czech Republic with the Euro Area, A joint document of the Ministry of Finance of the Czech Republic and the Czech National Bank approved by the Government of the Czech Republic on 16 December 2008 European Economic Forecast, Commission staff working document, Autumn 2009 Republic of Poland - Convergence Programme Update, Warsaw, November 2006 Republic of Poland - Convergence Programme Update, Warsaw, March 2008 Republic of Poland - Convergence Programme Update, Warsaw, December 2008 Convergence Programme of Slovakia, November 2004 Convergence Programme of Slovakia, November 2005 Convergence Programme of Slovakia, Update 2006 Convergence Programme of Slovakia, November 2007 Convergence Programme of Slovakia, April 2009 Mocsáry Péter: Statisztikai rendszer megújítása, in Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG kiadó, Budapest, 2005 - 74 - http://www.doksihu Felhasznált folyóiratok,

napilapok 1) Monitor, 2004. VII-IX szám, 2004 szeptember, Gazdasági fejlődés és uniós felzárkózás 2004 második felében 2) Monitor, 2009. VII-IX szám, 2009 szeptember, Gazdasági folyamatok, 2009-2010 3) Karsai Gábor: Gyurcsány és az euró 120. oldal, HVG, 2005október 22 (XXVIII évf 42.szám) 4) Papp Emília: Hétszer lépni, egyszer vágni 118-121. oldal, HVG, 2005október 22 (XXVIII. évf 42szám) 5) Farkas Zoltán: Biztonsági tartalék, Kormánydöntés az euró bevezetéséről, HVG, 2004. május 22. (XXVI évf 21 szám) 6) Az eurócsatlakozási kormányprogram főbb mutatói, HVG, 2004. május 22 (XXVI évf 21. szám), 7) Farkas Zoltán: Eurovíziók, HVG, 2006. augusztus 26 8) Dózsa György, Lambert Gábor, Szép Ildikó: Miért hagytuk, hogy így legyen?, Figyelő, 2007. szeptember 13-19 9) Rekordmélységbe eshet a magyar kamat, Napi gazdaság, 2009. október 14 10) Gál Zsolt: Az euró bevezetése Szlovákiában−előzmények, előnyök és rizikók, Az

Elemző, 4. évf/2 szám, 2008 nyár 11) Szűcs András: Szlovákiai tapasztalatunk alapján. Az euróra váltás – közelről nézve, A KONTROLL, VI. évf, 1 szám, 2009 január 12) Király Júlia: Az eurózónához való csatlakozás feltételei, KÖZ-GAZDASÁG, III. évf, 2008/1 13) Mihályi Péter: Jó úton járunk? – Magyarország euróstratégiája, Közgazdasági Szemle, LII. évf, 2005 július-augusztus, (712-731 oldal) 14) Neményi Judit: Az euró bevezetésésnek feltételei Magyarországon, Közgazdasági Szemle, 2003/6. szám 15) Wisniewski Anna: A visegrádi országok felkészültsége a GMU csatlakozásra, Közgazdasági Szemle, 2005/9. szám 16) Darvas Zsolt-Szapáry György: Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák, Közgazdasági Szemle, LV. évf, 2008 október, (833-873 oldal) 17) Kovács Mihály András: Mit csinál a monetáris politika az inflációs célkövetés rendszerében?, Közgazdasági Szemle, LIV. Évf, 2007 december, (1103-1121

oldal), 18) Cabinet: Euro adoption beneficial for Poland, Economic Bulletin, week 05, 29/01/0904/02/09 19) Baksay Gergely: A maastrichti kritériumok teljesülése az előzetes 2005-ös adatok alapján, Európai Tükör, 2006/2 20) Mocsáry Péter: Feljegyzés, tárgy: az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank jelentése az euró szlovákiai bevezetéséről, 2008. január 28 21) Wisniewski Anna: Merre tart a „varsói gyors”?, 2006. május 16, wwwvkihu 22) Wisniewski Anna: Gazdaságpolitika a lengyel választások után, 2007. november 15, www.vkihu 23) Wisniewski Anna: Lengyelország refromok előtt – súlypontban az államháztartás, 2008. május 13., wwwvkihu 24) Jakub Borowski (szerk.): A Report on the Costs and Benefits of Poland’s Adoption of the Euro, 2004. március 25) Dennis Botman, Anita Tuladhar: Tax and Pension Reform in the Czech Republic – Implications for Growth and Debt Sustainability - 75 - http://www.doksihu 26) The Effects of the Euro

Adoption on the Slovak Economy, BIATEC, Volume XIV., 6/2006 27) Petr Gocev: Impacts of the adoption of euro in the Czech Republic, 11. November 2006 28) Robert Holman: Cuech Republic and the Euro Adoption, June 2008 29) Mansoor Maitah: Expected impact of the Euro Adoption on the Czech Economy, 2007 30) Szécsi Katalin: Szeretjük az eurót, vagy nem?, Tallózó, 2007. november 19 31) Drahomíra Dubská: The Czech Republic Meets the Maastricht Criteria, 2005 32) ECOSTAT-Mikroszkóp IX. évfolyam 8 szám – Stabilizációs tapasztalatok az EU-ban, hazai teendők Felhasznált internetes oldalak www.ecbhu www.nfgmgovhu www.mnbhu www.pmgovhu www.kulugyminiszteriumhu www.kshhu www.gkihu www.ecostathu www.vkihu http://www.zavedenieuracz/cps/rde/xchg/euro/xsl/14html http://ec.europaeu/economy finance/eu economic situation/member state8614 enhtm http://www.mfcrcz/cps/rde/xchg/mfcr/xsl/analysis of macroeconomic forecastshtml, letöltés dátuma: 2009. november 21

http://www.tokiopolembnet/indexphp?document=200 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=4&i=123769, letöltés dátuma: 2009 november 14 http://www.portfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122765, letöltés dátuma: 2009 november 14 http://www.ecbint/press/pr/date/2008/html/pr080507huhtml - 76 - http://www.doksihu Táblázatok jegyzéke 1. táblázat:Az infláció alakulása 9 o Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2004-2008. 2. táblázat:A kormányzati szektor fő mutatói 10 o Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2004-2008 3. táblázat:A kormányzati szektor fő mutatói 10 o Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2004-2008 4. táblázat:A fogyasztói árak alakulása 13 o Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2005-2008 5. táblázat:Az infláció alakulása 14 o Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006. december 6. táblázat:A fogyasztói árak alakulása 14 o Forrás:

Magyarország aktualizált konvergencia programja 2008.december 7. táblázat:A kormányzati szektor fő mutatói 15 o Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2005-2008 8. táblázat: Középtávú költségvetési pálya 16 o Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja 2008. december 9. táblázat: Az infláció alakulása 2003-2006/08 27 o Forrás: http://www.maitahcom/wpcontent/Expected%20Impact%20of%20the%20Euro%20Adoption%20on%20the%20Czech%20Economypdf 10. táblázat: A hosszú távú kamatlábak alakulása 2003-2006/08 28 o Források: Assessment of the Fulfilment of the Maastricht Convergence Criteria, 2006. december, http://www.maitahcom/wpcontent/Expected%20Impact%20of%20the%20Euro%20Adoption%20on%20the%20Czech%20Economypdf, 11. táblázat: A hosszú távú kamatlábak alakulása 2003-2008/08 31 o Forrás: Eurostat, a Cseh Köztársaság konvergencia programja 2008. 12. táblázat: A cseh hosszú távú kamatlábak alakulása 2009

januártól októberig 33 o Forrás: ECB 13. táblázat: A lengyel hosszú távú kamatlábak alakulása 2009 januártól októberig 45 o Forrás: ECB 14. táblázat: Szlovákia teljesítette a maastrichti konvergencia kritériumokat 70o Forrás: Convergence Report 2008 15. táblázat: Közép-Kelet Európa és a teljesített maastrichti kritériumok száma 64 o Forrás: www.portfoliohu - http://wwwportfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122765, (2009 1102) 16. táblázat:Ki hogy áll a konvergencia kritériumok teljesítésében? 66 o Forrás: www.portfoliohu - http://wwwportfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122765, (2009 1102) 17. táblázat:Refernciaértékek 45 o Forrás: Saját szerkesztési ábra az EKB konvergencia jelentései alapján - 77 - http://www.doksihu Ábrajegyzék 1. Magyarország és régiós vetélytársai 6o Figyelő, 2007. szeptember 13-19, Dózsa György, Lambert Gábor, Szép Ildikó: Miért hagytuk, hogy így legyen? 2. Forgalmi bélyeg, 20038o 3. A régió

devizaárfolyamai12o Forrás: Halm Tamás (szerk.): Magyar helyteremtés Európában, 47 oldal 4. Hosszú távú kamatlábak alakulása 2005-2008 17o Saját készítésű grafikon az EKB 2006. decemberi és 2008 májusi konvergenciajelentései alapján 5. A külkereskedelmi termékforgalom országszerkezete (2008) 23o Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Áttekintés a magyar külkereskedelem fő jellemzőiről és aktuális folyamatairól, 2009. július 10 6. A jövőbeli magyar euróérmék 25o Forrás: http://www.kulturponthu/contentphp?hle id=9616, letöltés dátuma: 2009-09-30 7. Az euró-bevezetés szakaszai Csehországban 26o Forrás: The National Euro Changeover plan for the Czech Republic, 2007. 8. A zlotyi/EUR árfolyam alakulása 39o Forrás: http://www.mfcrcz/cps/rde/xchg/mfcr/xsl/analysis of macroeconomic forecastshtml, letöltés dátuma: 2009. november 21 9. A HICP-infláció alakulása Lengyelországban 2004-2008 40o Forrás: Polish Piotr

Bielski: Poland on the road to ERM II., Market Review, 3 September 2008 10. Az államadósság és az államháztartási hiány alakulása Lengyelországban41o Forrás: Lengyel konvergenciaprogram, 2008. március 11. A hosszú távú kamatlábak alakulása Lengyelországban 2002-2008-ig 42o Forrás: http://www.mfcrcz/cps/rde/xchg/mfcr/xsl/analysis of macroeconomic forecastshtml, letöltés dátuma: 2009. november 21 12. A jövőbeli lengyel euróérmék48o Forrás: http://wbcc-online.com/auction/auction65html; letöltés dátuma: 20091129 13. A jövőbeli lengyel euróérmék48o Forrás: http://www.tydencz/rubriky/zahranici/evropa/polske-politicke-hadky-ohrozuji-reformy-iprijeti-eura 86627html, letöltés dátuma: 20091129 14. SKK/EUR árfolyamok 2005-től52o Forrás: http://openiazoch.zoznamsk/produkty/me/crossasp?TID=MEEUR&CID=MESKK&period=7, letöltés dátuma: 2009.1124 15. Szlovákia ipari szerkezete 2008-ban a GDP-hozzájárulás arányában 55o Forrás:

http://www.easylinkcz/markets-slovakiahtml, letöltés dátuma: 20091120 16. Szlovák euróérmék és bankjegyek 60o Forrás:http://www.slovakiatravel/entitaviewaspx?l=4&idp=3980, http://www.deljpneceuropaeu/data/local/20040727042030 2jpg, letöltés dátuma: 20091108 17. A havi fogyasztói árindex 12 havi átlagban65o Forrás: www.portfoliohu - http://wwwportfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122765, (2009 1102) 18. Költségvetési hiány a GDP százalékában 2007-2010 72o Forrás: www.portfoliohu - http://wwwportfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122765, (2009 1102) 19. Az államadósság a GDP százalékában 72o Forrás: www.portfoliohu - http://wwwportfoliohu/cikkektdp?k=3&i=122765, (2009 1102) - 78 -