Economic subjects | Hungary » Fakhouri Youssef - A 2003-tól tartó kőolajválság hatásai, különös tekintettel Magyarországra

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Vállalkozások szakirány A 2003-tól tartó kőolajválság hatásai, különös tekintettel Magyarországra Készítette: Fakhouri Youssef Budapest 2009 1 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 1.1 A kőolajról és a kőolajiparról 6 1.2 Eddigi válságok a kőolaj piacán 9 1.3 A piac legfontosabb szereplői 12 1.4 Olajhozam-csúcs 14 2. Az olaj árának alakulása 16 2.1 A 2003 óta tartó drágulás 16 2.2 Árcsökkenés okai 21 2.3 Újabb árnövekedés okai 23 2.4 A kőolaj kereskedelmének trendjei 25 2.5 Nyertesek 31 2.6 Vesztesek 41 2.61 Magyarország, mint vesztes 48 3. Az árváltozások hatásai, következményei 54 3.1 Pozitív hatások 54 3.2 Negatív hatások 56 3.3 Szakértők, politikusok véleménye 58 3.4 Merre tovább? 61 4. Befejezés 68 Felhasznált irodalom 71 2 http://www.doksihu 1.

Bevezetés Az elmúlt években soha nem látott mértékben emelkedtek a benzinárak, elérték a literenkénti 300 HUF-ot, egy ideig csökkent az ár, de jelenleg ismét e körül tart. Ez arra vezethető vissza, hogy az energiahordozók ára jelentősen megnövekedett számos tényező hatására. Egy Magyarországon tartózkodó és dolgozó átlagembert negatívan érint, mert az energiahordozókat az ország nagyrészt importból biztosítja, ugyanakkor a függetlenedés nem egyszerű, és ha egyszerű is lenne nem 1-2 hónap alatt kivitelezhető dologról van szó. Az azért nagy gond a világgazdaság számára is mert az energiahordozók 37%-át fedezi kőolajból, utána jön csak a szén (25%) és a földgáz (23%), ugyanakkor a világ lassabban tudja függetleníteni magát egy veszélytől, mint egy ország. Egy magyar ember számára a kőolaj árának soha nem látott növekedése azért lehet érdekes, mert akkor ez arra serkenti, hogy megismerje a kőolaj világpiacán

uralkodó trendeket, legfőbb szereplőket és megértse a legfontosabb jellemzőket és befolyásoló tényezőket. Magyarország nem tud hatni erre a piacra, először is azért mert kis ország, másodszor azért mert energiaszegény, legfeljebb meg tudja tervezni az alternatív módszereket és jókor, jó helyen cselekedni. Amit a mindenkori magyar vezetés tenni tud az, hogy igyekszik jó kapcsolatokat ápolni e piacon lévő piacvezetőkkel, „nagyhalakkal” amelyek lehetnek országok, nagyvállalatok vagy regionális esetleg nemzetközi szervezetek. A magyar gazdaságdiplomáciának ismernie kell az előbb felsoroltakat, hogy biztosítani tudja, hogy mindig legyen, aki az országnak eladja a szükséges mennyiségű kőolajat. A dolgozatomban hosszúnak fog tűnni a bevezetés, mert részletesen bemutatom a kőolaj kitermelésével, kereskedelmével foglalkozó iparágat, történetét majd az eddigi válságokat, okaikat, súlyosságukat, kezelésük módját és a

megoldásaikat. Ebből majd következtethetünk arra, hogy a válság ezen a piacon nem új jelenség. Aztán a piac legfontosabb szereplőit mutatom be, itt az érdekes dolog az, hogy a felsoroltaknak mindig is volt szerepe az ár kialakításában, a különbség csak az, hogy mikor kinek mekkora volt az ereje, befolyása. A bevezetésben utolsóként 3 http://www.doksihu ismertetem a közel 50 éve megfogalmazott Olajhozam-csúcs elméletet, amely szerint a világ előbb-utóbb kifogy az olajból és erre fel kell készülni, átállni egy fenntartható gazdaságstratégiára. Aztán a lényegre térünk, bemutatom a kőolaj 2003 óta tartó drágulásának okait. Látni fogjuk, hogy sok a befolyásoló tényező, lehet közgazdasági (kereslet-kínálat), természeti, vis maior (hurrikán, földrengés), politikai (gazdasági kereskedelmi szankciók, háború) és spekulációs, itt a virtuális és a reálgazdaság közti távolságról lenne szó. 2008 júliusának végén a

kőolaj ára elérte a 148 USD-t, ami történelmi rekordnak számít, és aztán meglepetésszerűen csökkenni kezdett, 2009 januárjában az ár 35 USD körül mozgott, az év augusztusára felment 76 USD majd onnantól kezdve kis mértékben hullámzik az ár 70 USD körül. Minden folyamatnak számos oka, az okok több kategóriába sorolhatók. Következtethetünk majd arra, hogy a pénzügyi válság hatott a kőolaj árának csökkenésére, de csak kismértékben. Az érdekviszonyok tisztázása érdekében bemutatom ennek a folyamatnak a nyerteseit, ill. veszteseit Magánszemélyek esetében vannak kis számban nyertesek és milliós nagyságrendekben vesztesek is, de én az államok, vállalatok és nemzetközi szervezetek helyzetére fogom koncentrálni. Látni fogjuk, hogy átrajzolódóban van az olajpiac mind az államok mind a vállalatok terén. Különös figyelmet fordítok Magyarországra ahol a polgárok nagymértékben veszteseknek mondhatók, míg a Magyar Olaj

Társaság Nyrt. (MOL) nyertese a folyamatnak, míg a magyar állam (a magas áfa miatt) nagyrészt vesztesnek mondható (külgazdasági mérleg romlása) és kisebb részben nyertes is (a magas Általános Forgalmi Adó miatt). Ugyancsak Magyarország esetében elemzem a függőség csökkentésének esélyeit. A következő részben foglalkozom azzal, hogy mi minden változott, ill. változhat ennek hatására. Mindenképpen meg kell említeni azt, hogy a kőolaj pazarlása (túlzott fogyasztása) amit a hétköznapokban nem veszünk észre, kezd kimenni a divatból. A fenntartható fejlődés és a környezet megóvása kezd egyre fontosabbá válni és egyre égetőbb kérdéssé alakulni, amihez minél hamarabbi megoldásokat kellene találni. A zöld technológiákat nemcsak a környezetvédők tekintik 4 http://www.doksihu létfontosságú kérdésnek, hanem az energiaszegény fejlett államok is mert fontos az olajimport-függőség csökkentése. A másik oldalon viszont,

egyik nagyon negatív következménye a válságnak hogy élelmiszerválságot is okozott, amiért sokan a bioüzemanyagokban látják a megoldást, és a nukleáris energia újbóli térhódítása, főleg francia kezdeményezésre. A legnehezebb helyzetben az olaj-intenzív, fejlődő gazdaságok vannak, akik egyben nem kőolaj-termelők, a legkedvezőbb helyzetben azok, akiknek a kőolaj exportja nagyrészt foglal el a költségvetés bevételeinél. Az ár drágulásának egyik következménye az hogy, gazdaságossá válik újabb és újabb feltáratlan kőolajmezők feltárása a kínálat növelése érdekében, az eddigi válságok (Az Északi tenger 1973) ezt bebizonyították. Az alternatív energiák termelése is gazdaságossá válik egy adott árszint után, ezt az árszinthez pedig a piac folyamatosan közeledik. 1. ábra: A világ legfontosabb országainak egy főre jutó energiafogyasztása egy év alatt összevetve az egy főre jutó GDP-vel Forrás:

http://www.ieaorg/textbase/nppdf/free/2006/key2006pdf Letöltés időpontja: 2008-10-10 5 http://www.doksihu A fenti ábrából láthatjuk, hogy Észak-Amerikában a szükségesnél nagyobb a fogyasztás, és ha nézzük az egy főre jutó GDP tekintetében gazdagabb Japán egy főre jutó fogyasztását, akkor elmondhatjuk azt, hogy az energia pazarlása folyik azon a földrészen. A nagyvárosi életmód része a kényelem és a költekezés, és ez már egyre kevésbé jellemző csak Észak-Amerikára, a kultúra globalizálódása révén, a világon mindenhol terjed ez a gondolkodásmód. Nem mindenhol a túlzott fogyasztás a probléma, sok az olyan térség, amely most hozza be több évtizedes lemaradását a poszt-indusztriális országokkal szemben és a szegénységből a középosztályba való jutás folyamata figyelhető meg (India, Brazília). A kőolaj árának növekedése egyeseknek nagyon kedvez, másoknak viszont nagyon megnehezíti az életkörülményeit és a

dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: 1- Miért nő a kőolaj ára és meddig tart ez a tendencia? 2- Miért csökken e nyersanyag ára ilyen rohamosan 2008. július végétől? 3- Majd miért hullámzik az ár, holott a spekuláció ellen egyre többen lépnek fel? 4- Kik a legfőbb haszonélvezői és vesztesei ennek a folyamatnak? 5- Magyarországra hogyan hatott a válság? Hogyan tudja magát függetleníteni és lehetőségei a megújuló energiaforrásokkal? 6- Vannak-e olyan módszerek és eljárások, amelyek helyettesíteni tudják a kőolaj felhasználását? 7- Mi várható a jövőben? A jövő energiaforrása? A jövő kőolajtermelői? 1.1 A kőolajról és a kőolajiparról Mindenképp említeni kell egy pár szót a kőolajról, minőségi paramétereiről, felhasználásának kezdetéről, és aztán magáról az iparágról. A kőolaj legfontosabb összetevői a szén (83-87% között), a hidrogén (10-14% között), nitrogén és kisebb

mennyiségben oxigén és fémek, ezért is nevezik 6 http://www.doksihu szénhidrogén terméknek. Az ásványolaj színe - összetételétől függően - a világosbarnától a feketéig terjedhet, illetve konzisztenciájuk - szintén összetételétől függően - a könnyen folyó folyadéktól ("könnyűolaj") a csaknem szilárd anyagig ("nehézolaj") sokféle lehet. Jellemzésükre az API-sűrűséget használják. Szokás megkülönböztetni kis kéntartalmú ("édes") és nagy kéntartalmú ("savanyú") olajokat. Minősége és ezzel ára is főleg a kéntartalmától függ: - Édes nyersolaj: ha a kéntartalom kisebb, mint 0,5%, ez az olajfajta magas minőségű, nagy rá a kereslet főleg a fejletteknél és gyakran használják gázolaj képzésére. Kitermelés helye: Észak Amerika: az Appalache Medence és Texas, az Északi tenger, Norvégia, Líbia, Algéria és Indonézia. Könnyű nyersolajat csinálnak belőle, könnyű mert

kicsi a viszkozitása, API sűrűsége. - Savanyú nyersolaj: ha a kéntartalom nagyobb, mint 0,5%, kemény nyersolaj lesz belőle, aminek nagy a sűrűsége. Egy másik megkülönböztetés szerint beszélünk paraffin-bázisúakról és nafténbázisúakról. Az előbbiek atmoszférikus maradéka sok paraffint és kevés bitument tartalmaz, míg az utóbbiak atmoszférikus maradékában sok bitumen és kevés paraffin van (texasi típusú). Az "ásványolaj" a "kőolaj" vagy "nyersolaj" kifejezés egyformán elfogadott elnevezés. A kőolajból készíthető termékek: - Folyékony petróleum gáz: rovarirtók, parfümök készíthetők belőle - Gázolaj (petróleum) - Kerozin - Dízel olaj 7 http://www.doksihu - Paraffin viasz: van hashajtó hatása és élelmiszerekben adalékanyag - Aszfalt A kőolaj felhasználásának kezdete: az ős kultúrák különböző célokra használták fel az kőolajat, Mezopotámiában kozmetikára, az egyiptomiak

aszfaltozásra, mumifikálásra. A közép-korban a bizánciak és a velencei hadihajókon felhasználták az ellenséges hajók elégetésére (görögtűz), tehát egy égőfolyadék-fegyver volt. Az iparág születése: Az ipari forradalom kezdetével a szén volt az általánosan használt nyersanyag, amit energia erőforrásként is lehetett használni, ám a vegyipar fejlődésének köszönhetően hamarosan rájöttek arra, hogy a kőolaj is egy olyan alapanyag, ami erre a célra használható és mivel folyékony létére könnyebben szállítható volt, gyorsan elterjedt a használata. Pennsylvaniában, 1853-ban volt az első olyan eset, amikor a földet megfúrták, hogy kőolajat termeljenek, így jött létre a kőolaj-termelés, mint önálló gazdasági iparág és egy pár évtizeden belül már fekete aranyként tartották számon, városok százai jöttek létre az Egyesült Államok mai területén és Szibériában hogy legyenek, olyan központok ahol ezzel az

iparággal foglalkoznak. 1859 és 1956 között tízévente megduplázódott a kitermelési ráta, a feltárási ráta pedig az 1930-as években érte el csúcspontját. A hordót 1860-ban kezdték használni, mint a kőolaj mennyiségének mértékegysége és 1870-től lett rendszeresítve. 8 http://www.doksihu 1.2 Eddigi válságok a kőolaj nemzetközi piacán1: 2. ábra: A kőolaj világpiaci árának alakulása 1970-től napjainkig Forrás: http://en.wikipediaorg/wiki/Image:Oil price chronology-june2007gif 4- Az Izraelt támogató országokra az arab olajexportőrök kivetik az olajexport embargót (1973, október 20) 6- Az olajembargóval felhagynak az arabok (1974, március 18) 13- Forradalom Iránban, a Shah-t levátják 16- Az OPEC 15%-kal emeli az árakat 23- Az Iraki-Iráni háború első összetűzései 25-30 Norvégia, Nagy-Britannia és Nigéria csökkentik az árakat, míg a nem – OPEC országok termelése 20 millió hordó/napra emelkedik 38-40 Hatékonyság

növelő eljárások széles körű alkalmazása a termelésben 43- Kuvait lerohanása 45- A Szovjetunió felbomlása, az utolsó kuvaiti olajmezőt is eloltják 49- Kuvait, amerikai kérésre megszegi az OPEC kvóta előírásokat, és napi 1 millió hordóra növeli a termelését. 52- Az USA Dél-Irakot bombázza, hogy az iraki vezetést rávegye, hogy hagyjon fel az Észak-Iraki területek provokálásával. 55- A növekvő nyugati nyomásnak eleget téve, az OPEC tagok 10%-kal növelik a termelést 1 http://strata.geolscedu/petroleum/Chronology%20of%20World%20Oil%20Market%20Events%201970% 20-%202000.htm 9 http://www.doksihu 57- Csökkenő ázsiai kereslet a 1997-es pénzügyi válság hatására 59- 1999 januárja és 2000 szeptembere között háromszorosára nő a kőolaj ára az erős kereslet miatt 62- A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás hatására csökken az ár 63- A venezuelai-amerikai kapcsolatok romlása és a Közel-Keleti feszültségek és világban

tapasztalható keresletnövekedés felfelé húzza az olajárakat. 67- Az OPEC napi 23,5 millió hordóra csökkenti termelését. 68-70 Az Ivan, Cindy, Dennis, Katrina és Rita hurrikánok hatalmas károkat okoznak a Mexikói Öbölben, ami a kőolaj létesítményeket és az infrastruktúrát illeti. Most a gyors árnövekedéseket, válságokat mutatom be részletesebben a megoldásaikkal. 1- Az 1973-as kőolajár robbanás: az 1973-as arab-izraeli háború után az OPEC egy bosszú-hadjárat keretében úgy döntött, hogy nem exportál több kőolajat azokba az országokba, amelyek Izraelt támogatták Egyiptom és Szíria ellenében. Az olaj ára a négyszeresére nőtt. E válságnak köszönhetően Nyugaton elkezdték a kitermelést olyan olajmezőkön is ahol a kitermelési költség magas ára miatt addig nem érte meg kőolajat termelni, mint például az Északi tengerben vagy Alaszkában. E mezők feltárása után megnőtt a kínálat és a feszültségek csökkentek, de

ugyanakkor egyértelművé vált sokak számára, hogy szükséges a technológiai fejlesztés és hogy egy nemzetgazdaság nem függhet jelentősebb mértékben egy-egy energiahordozótól, azon belül ez az adott energia hordozót ne egy országtól vagy szervezettől szerezze be. A makro-ökonómiai egyensúly megtartása érdekében a központi bankok kamatvágásokat hajtottak végre a növekedés elősegítéséért és az infláció letöréséért. A válságot mindenekelőtt diplomáciai úton próbálták megoldani, a nyugati országok politikusai mérsékeltebb hangon nyilatkoztak Izraellel való szimpátiájukról és a palesztinok iránti szolidaritásukat is elkezdték egy páran hangoztatni. 10 http://www.doksihu Továbbá az USA tervbe vette az energia függetlenséget, ami máig nem valósult meg. Ekkor jelent meg elsőként az energiatakarékosság fogalma, az autópályákon 90 km/h-ban határozták meg a legnagyobb megengedett sebességet és a

benzinkutakon a páros számú napokon páros rendszámú autóknak tankolhattak, páratlan számmal ugyan ez volt a helyzet. Az OECD tagok létrehozták a Nemzetközi Energia Ügynökséget, hogy elősegítse őket az energia biztonság terén és több nyugati állam elkezdte az olajtermelést a saját területén, a magasabb ár miatt az adott beruházás már megfizethetőbb volt. 2- Az 1979-es kőolajár robbanás: az 1979-es iráni forradalom hatására leáll az iráni kőolajexport. Sokak ekkor jöttek rá, hogy a politikai kockázatokat figyelembe kell venni, főleg ha hosszabb távban gondolkodik az ember, bármennyire is stabilnak vélnek egy-egy országot vagy régiót. Itt megoldásként bevezették a jegyrendszert a benzinkutakon és a jelenlegi helyzetben az arab államok egy része már Amerika-barátként kezdett viselkedni. Ilyen volt Egyiptom és az OPEC-tagok többsége is a termelés növelése mellett döntött így a válság nem volt annyira súlyos mint

1973-ban. Az USA ugyanakkor létrehozta a Synthetic Fuels Corporationt a szén gázosítására, és ez olcsóbb volt, mint az importált kőolaj, elemzők szerint nagy szerepe volt az intézkedésnek az kőolaj világpiaci árának a leszorításában a 80-as évek elején. Bevezették az óraátállítást, amivel akkor 5-10%-nyi energiát lehetett megtakarítani, manapság viszont alig érezhető különbség2 a fogyasztásban. Nyugodtan mondhatjuk feleslegessé vált a folyamat. 3-1990-es kőolajár robbanás: csak 6 hónapig tartott, az első Öböl-háború eredményeként keletkezett, amikor a Kuvaitból kivonuló iraki hadsereg felrobbantotta a kőolaj lelőhelyeit. Ekkorra a nagy országok már fel voltak készülve a hasonló esetekre és már elő volt írva egy bizonyos ideig elegendő kötelező energia tartalék megléte. A felgyújtott kuvaiti olajkutakat a texasi tűzoltók pár hónap alatt eloltották. 2

http://www.origohu/itthon/20080314-feleslegesse-valt-az-oraatallitashtml 11 http://www.doksihu 1.3 A piac legfontosabb szereplői Manapság fontos tudni, hogy a kőolaj piacát kik uralják, illetve kik vannak a legnagyobb hatással az e piacon végmenő folyamatokra, és hogy kinek mi az érdeke: 1- A multinacionális vállalatok: elsősorban a részvényesek elvárásait teljesítik így érdekükben áll hosszabb távon a nettó profit maximalizálása. 1.1- A kitermelési költségek növekedését modern és hatékonyabb eljárásokkal ellensúlyozzák 1.2- Iparág-orientáltság és gazdaságos üzemméret 1.3- környezetvédelmi szempontok ritkán szerepelnek a prioritások között 2- A nettó olaj exportőr államok: ők alkotják a kínálati oldalt és azért fontos a szerepük, mert a nagy poszt-indusztriális országok és az újonnan iparosodók is részei. Az OPEC képviseli őket és céljuk a gyors növekedés és a polgárok életszínvonalának az emelése: 2.1-

Tartalékok és termelési kapacitás feletti ellenőrzés megléte 2.2- Kitermelési küszöb meghatározása ezáltal az ár meghatározása 2.3- Fontos kiemelni, hogy a kedvező magas olajárak ellenére nem mindenkinek azonos az érdeke 3- Az OECD tagországai: az OECD (gazdagok klubja) szerepét taglalnám 3.1- A források diverzifikálása 3.2- Stratégiai tartalékok 3.3- Energia-hatékonysági intézkedések, olcsó és biztonságos energia egy tiszta környezettel 3.4- Kedvező adófeltételek 3.5- Fogyasztással kapcsolatos adók szabályozása 3.6- Termeléssel kapcsolatos adók szabályozása 12 http://www.doksihu 4- A G8 (2006-ig G7, 2009-10-től G20) tagállamai: vagyis a világ 8 legnagyobb iparilag fejlett állama (USA, Kanada, Nagy Britannia, Németország, Oroszország, Franciaország, Japán, Olaszország). Fogyasztásuk és egyéb jellegű felhasználásuk révén a keresleti oldal nagyságát határozzák meg. Ez év szeptemberében összeültek a világ 20

legnagyobb bruttó hazai termelésével rendelkező állama, ezzel hivatalosan G20 lett a G8-ból. És fontos megemlíteni, hogy nem keresleti vagy kínálati oldalról beszélünk ezen túl, hanem a világgazdaságot meghatározó óriási gazdasági szereplőről. 5- IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség): A legnagyobb importőr országokat tömöríti. A szervezet főleg kőolajjal kapcsolatos tanulmányokkal foglalkozik, csak a munkát nehezíti hogy az olajtermelők és a nagy olajtársaságok sokszor üzleti titokként kezelik az elemezni kívánt adatokat. 6- A brókerek: A 2001-ben hatalomra jutott Bush elnök és a Republikánus párt egy nagyon liberális gazdaságpolitikát helyeztek előtérbe. Ez az állami szerep csökkentésével járt, aminek része az ellenőrzés csökkenése is. A spekulánsok, a brókerek megvesznek egy értékcikket, hogy azt drágábban eladhassák, profitot realizálnak a puszta vétel-eladásból. Az ellenőrzés csökkenésével megnőtt

a mozgásterük. Gyakran hallhattunk tőzsdei lufiról a gazdasági szaksajtóban és arról is hogy a kereslet nem támasztotta alá az árat. 7- Kormányzati intézkedések: mind az exportáló mind az importáló országokban, amelyeknek célja az igazságtalanságok mérséklése. Ez sajnos nem mindig hatékony mert például a 2008 júliusától 2009 elejéig végbemenő 70%-os kőolajár csökkenés a benzinkutaknál egyáltalán nem érezhető. 13 http://www.doksihu 1.4 Olajhozam-csúcs elmélet Olajhozam-csúcs kifejezés alatt a kőolaj kitermelésének időbeli tetőzését értjük és a Hubbert-féle csúcselmélet jósolja meg az olajcsúcsot. Az elméletet Marion King Hubbert, a Shell Oil Kutatólaboratórium geofizikusa alkotta meg 1956-ban. A világ olajcsúcsának megbecsüléséhez szükséges ismerni: - az összes termelés mennyiségét a számítási időpontig - a tartalékokat - fel nem fedezett olaj mennyiségét (becsülhető a múltbeli felfedezések

üteméből). Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatával, ezt nevezik olajhozam-csúcs elméletnek, vagy röviden olajcsúcs-elméletnek (angolul: peak oil theory). Az elmélet szerint a föld növekvő népessége és az egy főre jutó növekvő energiaigény hatása a hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználás. Jelenleg az ősmaradványi (fosszilis) erőforrások – úgymint kőolaj, földgáz és kőszén – az erőforrás felhasználás 87%-át teszik ki, ezért az emberiség egésze rendkívüli mértékben függ tőlük. Ám a készletek végesek, ezért szükségképpen elérnek egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a véges készletek miatt már nem növelhető. 1956-ban M. King Hubbert kiszámolta, hogy az olajkitermelés 1971-ben fog tetőzni. Csak egy évet tévedett, 1970-ben tetőzött a termelés, az olajcégek azóta az összes megnövelt hatékonyságú kitermelési technológiát

bevetették, ennek ellenére a tudós által megjósolt módon csökken a kitermelés mértéke. Az olajhozamcsúcs-elmélet hívei az ASPO (Association for the Study of Peak Oil and Gas) szervezetbe tömörültek. Az utóbbi 40 évben felfedezett olajkészletek trendjéből arra következtetettek, hogy a következő 30 évben már csak 150 milliárd hordónyi új mezőt fedezünk fel, a jelenlegi fogyasztás mellett ez a mennyiség csak 14 http://www.doksihu 5 évre elegendő. A WEO (World Energy Outlook számításai szerint az alábbi országok már tetőzött a termelés, ill. tetőzni fog (hiba: +/- 1 év) 1. táblázat: Országok az olajhozam-csúcs dátumával (saját gyűjtés és szerkesztés) USA 1970 Venezuela 1970 Irán 1974 Oroszország 1987 Egyesült Királyság 1999 Norvégia 2000 Kína 2003 Kuvait 2013 Szaúd-Arábia 2014 Irak 2018 Az, hogy adott országokban már tetőzött a termelés azt jelenti, hogy nem lehet rájuk számítani, hogy a

termelés növelésével a kínálati oldalt erősítik. Itt is azt láthatjuk, hogy a közeljövőben a Perzsa-öböl országai nagyon fontos szerepet fognak betölteni a világgazdaságban és azt, hogy a nagyhatalmak ezen országok kegyeiért fognak versengeni. 15 http://www.doksihu 2. A kőolaj árának alakulása 2.1 A 2003 óta tartó drágulás 2001 szeptemberében és az utána tartó pár hónapban nem drágult a kőolaj ára és Irak amerikai megszállása idején sem, mert 2003 márciusában az amerikai tartalékok ellátták a belső szükségleteket 6 hónapig. 2003 közepén viszont elkezdtek nőni az árak, Irak megszállása és stabilizálásának kísérletével egy időben megnőtt a világméretű kereslet a termék iránt. Okai: 1- Az USD leértékelődése és spekuláció a tőkepiacokon: 1.1- Fontos megemlíteni, hogy a világgazdaságban az USA első számú vetélytársa Kína. A Kínai Népköztársaság az eddigi nyomás ellenére nem volt hajlandó

szabadon lebegtetni a 100%-ban USD-hoz kötött valutáját és, ezáltal az USD leértékelődésével az exportja nőtt. Ez a folyamat az amerikaiaknak is pozitív volt, javította az Egyesült Államok export lehetőségeit és kedvezőtlenebbé tette a behozatalt (kivéve Kínából) és, ezáltal az ország külkereskedelmi mérlege pozitív irányba terelődött. 1.2- Pár év alatt az USD 35-40%-ot veszített értékéből és az erősebbé vált EUR és JPN miatt egyre többen EUR-ban preferáltak exportálni. Irán például 2007-ben az összes olajexport 65%-át EUR-ban értékesítette, a 20%-t JPN-ben és csak a hátramaradó kis részt USD-ban3. 2- Népesség- és keresletnövekedés: A világ népességszáma gyorsan nő, említésre méltó az, hogy a fejlett poszt-indusztriális országokban nagymértékben csökkent a születésszám és már az 1980-as évektől elkezdődött a társadalmak elöregedése. A fejlődő világban csökkent a halandósági ráta, az egyre

könnyebben elérhető gyógyszereknek és a segélyeknek köszönhetően. Továbbá a fejlődő országok azon része, akik a világgazdaságba sikeresen bekapcsolódtak, azok gyorsan zárkóznak fel, és ennek velejárója az életszínvonal növekedése mely szerint egyre több ember engedheti meg magának, hogy legyen motorja vagy személygépkocsija, hozzájárulva ezzel a világ energiahordozó keresletének 3 http://energypolicyandstrategy.spaceslivecom/blog/cns!C70327ADD39A6F3E!179entry 16 http://www.doksihu növekedéséhez. 3. ábra: A Föld lakosságának alakulása az utóbbi fél évszázadban Forrás: http://hu.wikipediaorg/wiki/K%C3%A9p:Populaciojpg Letöltés időpontja: 2008-10-10 Az ábrából világosan kiolvasható, a világ népessége 2,6 milliárd fő volt az 1950-es évek elején, 2007-2008-ban ez a szám már átlépte a 6,5 milliárd főt. 3- Iraki merényletek: Irakban a közbiztonság nagymértékű romlása az olajszállítást nehezíti. Az Al Kaida

és a különböző Amerika-ellenes iszlám csoportok igyekeznek a kőolaj vezetékeket használhatatlanná tenni. Egyrészt hogy megnehezítsék az amerikai gazdaság helyzetét, másrészt a bagdadi központi kormányzatot is szeretnék, ezáltal meggyengíteni. 4- Nigériai zavargások: Afrikában Nigéria a legnagyobb kőolaj kitermelő, napi 2 millió hordó a termelés mértéke, továbbá ez az árucikk adja Nigéria exportbevételeinek 75%-át. Az utóbbi évtizedekben a környezet károsítása, az erdőpusztítások és az olajvagyon elosztásának igazságtalanságai feszült környezetet teremtettek a Niger folyó Deltája környékén. Szinte mindennaposak a zavargások és az olajcsapok megtámadása. Ebben leginkább a BP, Shell és a Chevron veszélyeztetettek4. Ami az elosztást illeti, az 50-es években a termelő állam a kitermelt mennyiségből befolyt összeg 50%-át tarthatta meg, a kilencvenes évekre ez az arány 13%-ra csökkent. Nigéria a világ 10

legkorruptabb állama közé tartozik, becslések szerint a korrupt kormányhivatalnokok az 1960-as évek óta mintegy 300-400 milliárd USD-t sikkasztottak el, ami óriási összeg, még fejlett országok viszonylatában is. Röviden, 4 http://findarticles.com/p/articles/mi kmafp/is /ai n8607208 17 http://www.doksihu a hatalmas olajvagyonból a lakosságnak csak 1%-a húz hasznot: az uralkodó réteg, aki ráadásul nem a Nigériai Delta lakosa, a profit nagy részét ők tulajdonítják el. Ezért sok a lázadás, a szabotázsok és egyre gyakoribb Shell által alkalmazott külföldi mérnökök elrablása 5- Iráni atomtervek: Irán növelni akarja a hatalmát a KözelKeleti térségben és a világban, egy konkrét doktrínája van, Izrael elpusztítása, és ennek katonai eszköze az atomfegyverek bevetése. Az iráni állam hivatalos kommunikációja szerint a nukleáris létesítmény civil érdeket szolgálna, és nem lenne alkalmas katonai bevetésre, és az irániak nagy

része támogatja az projekt megvalósulását. Az Egyesült Államok nem engedi, hogy Izraelt támadás érje, akár háborúra is kész hogy ezt megakadályozza. Amennyiben egy háború kitörne, a helyszíne a Perzsaöböl és a hormuzi szoros lenne, hiszen mindkét hatalomnak itt vannak katonai támaszpontjai, a területtől északra található a siíta Irán és délre a szunnita vezetésű, de síita többségű arab államok ahol az amerikaiaknak számos bázisa van. Gazdaságilag ez az esetleges háború nagyon nagy károkkal járna a világ egy bizonyos részére, hiszen: 5.1- A Hormuzi szoros a legfontosabb tengeri kereskedelmi út a kőolaj számára a világon mert, az összes kőolaj 40%-át ezen keresztül szállítják el, ez az arány napi 17,4 millió5 hordót jelent, ami egyben az Öböl-menti államok exportjának a 90%-át jelenti. Ebből napi 13 millió hordó megy Ázsiába, míg 4,4 millió Európába és az USA-ba tehát Ázsiát érintené kedvezőtlenebbül.

De a legkedvezőtlenebbül nem a Távol-Keletet érintené a háború, hanem magukat az Öböl-menti államokat, hiszen nemcsak exportjuk folyik ebben a zónában, hanem az importáruk is innen jutnak be hozzájuk. 6- Az amerikai stratégiai tartalékok megcsappanása: Az USA a kőolaj világpiacának legnagyobb szereplője. Az energiabiztonság kérdését az amerikaiak nemzetbiztonsági kérdésként kezelik és általában 6 hónapig elegendő tartalékokat tartanak. 5 http://aljazeera.net/NR/exeres/6B1916C3-7720-4B6D-B540-580BA99E8CABhtm 18 http://www.doksihu 7- Venezuela magatartása: Hugo Chávez radikális baloldali elnök törekvései a gazdag országok és nagyvállalataik befolyásának csökkentésére. Petro- diplomataként6 is közismert, a vállalatok egy részét visszaállamosította és megtagadja a szállítást minden olyan országnak, amely az USA-val szoros kapcsolatban áll. Politikája révén, beavatkozik más államok belügyeibe így pl legutóbb

azzal fenyegetőzött, hogy nem szállít az EU-nak, ha bevándorlás-ellenes rendeletet hoz. 8- Az időjárás: A 90-es évektől kezdődően világszerte egyre gyakoribbak és a természeti katasztrófák és a földrengések. A legsúlyosabb csapások a tengeri hurrikánok szoktak lenni, főleg ha stratégiai helyeken történnek pl. a Karibi térségben ahol a Katrina nevű hurrikán is pusztított 2005-ben Louisiana államban7. Itt még említést tennék a természeti katasztrófákról és példaként említeném a kőolajban gazdag Algériát ahol gyakoriak a földrengések. 9- Fedezeti alapok tevékenysége: Sokan úgy akarják a kockázatokat kiküszöbölni, hogy előre 4-5 évre megkötik a jegyzést egy megállapodás szerinti áron, a többiek számára rendelkezésre álló kőolaj mennyisége kisebb lesz, miközben a világkereslet egyre csak nő, így drágul az olaj ára. A gazdasági szaksajtó nemegyszer tőzsdei lufiról beszélt, amikor a kereslet és a kínálat

alakulása nem támasztotta alá az árszinteket. 10- Orosz-grúz háború: 2008 augusztus 8-án Grúzia támadást indított DélOszétia ellen, válaszul Moszkva is megtámadta a grúz hadsereget és egy sor stratégiai fontosságú helyet Grúzia és szövetségesei számára, mint az egyik kőolajvezeték, amit a BP üzemeltetett. 11- Műszaki problémák: csővezetékek karbantartása és a kitermelési teljesítmény gyengesége. A Világgazdaság nevű gazdasági napilap értesülései szerint kevés a tárolókapacitás és a kereskedelmi központ az európai kontinensen. 12- A short határidős ügyletek lezáratása: egy nap alatt 25 USD-t emelkedett a kőolajár. 2008 szeptember 22-én este fél kilencig le kellett zárni az októberi határidős short pozíciókat, az eladói pozícióban lévő kereskedőknek nem sikerült volna időben lezárniuk az ügyleteket, az azonnali piacon kellett volna kőolajat 6 7

http://www.washingtonpostcom/wp-dyn/content/article/2005/11/21/AR2005112101800html http://www.bloombergcom/apps/news?pid=10000006&sid=aF9SxgEvDmY&refer=home 19 http://www.doksihu vásárolniuk, hogy azt leszállíthassák a vevőknek. Eladó kőolaj azonban nem volt, mivel a hurrikánok miatt megcsappantak a készletek, így a spekulánsok kényszerűségből ellentétes ügylettel zárták le a shortokat. 13- Az OPEC termelési kvótáinak csökkentése: Bécsben a 2008-as októberi gyűlésükön az OPEC-tagok megállapodtak abban, hogy novemberétől napi 1,5 millió hordóval csökkentik a termelést. És kijelentette hivatalos közleményében hogy még készül további termelés-csökkentésre 2009 elejétől. 14- A kamatlábak emelése: Nagy sok állam hitelből vásárolt kőolajat és akkor nem csak az olaj ára jelentett nagy költséget, de a hitelek visszafizetése is. 15- A finomítói kihasználtság: az Egyesült Államokban általában 95%-os a finomítói

kihasználtság, 2006-ban a Katrina hurrikán pusztításai után 90% körüli volt ez az arány. A lerombolt létesítmények egy részét újraépítették, de 2007 közepére ez az arány 90% alá csökkent8, egyrészt azért mert a finomítók 30 évnél régebbiek, a karbantartás költséges és nagyon bonyolult és a fejlesztések elmaradtak ezen a téren. 16- A kőolajipar erős lobbija: egy nemzetközi független, környezetbarát aktivistákból álló szervezet, az Oil Change International számításai alapján a Kongresszusban és a Szenátus átlagban a fizetésük négyszeresét9 kapták meg azok a képviselők és szenátorok, akik a tiszta energiaforrások bevezetése ellen szavaztak. Fontos még megemlíteni azt, hogy a világ olajigénye jóval meghaladja az OPEC kapacitását (termelését+készletváltozását). A szervezet az iparágban betöltött jelentős szerepéről a továbbiakban még szó lesz. Ebből kifolyólag láthatjuk, hogy nagyon komplex és

összetett ok-okozati rendszer a kőolaj árának a drágulása. De ugyanakkor az ár növekedésének vannak határai 2008. július 20-a körül 148 USD körül mozgott a kőolajár a New Yorki tőzsdén, azóta alacsonyabb az ár. 8 9 http://seekingalpha.com/article/37876-why-is-oil-refinery-utilization-down http://oilmoney.priceofoilorg/federalRaceGraphphp?type=congress 20 http://www.doksihu 2.2 Árcsökkenés okai: 2008 júliusától hirtelen gyors mértékben kezdett csökkenni a kőolaj ára. A 2008 végi ár a rekordárnak csupán a 24%-a 1- Az USA keresletcsökkenése: az amerikaiak egy jelentős része a terepjárókat lecserélte kisebb autókra. A pénzügyi válság is arra készteti az embereket, hogy kevesebbet fogyasszanak, hogy ezzel növeljék a megtakarításokat a közeljövő beláthatatlansága miatt. 2- USA-Iráni konfliktus enyhülése: akárcsak Kennedy-Hrucsov idején, most is úgy látszik mindkét fél megértette, hogy egy esetleges háború a

többség számára káros hatással jár. Az irániak és az amerikaiak évtizedek óta először 2007-ben közös kormányülést tartottak Bagdadban majd 2008-ban az iráni kormány engedélyezte egy amerikai érdekképviseleti iroda megnyitását Teheránban. Továbbá később kiderült, hogy Izrael háborút akart indítani Irán ellen, de George Bush, az amerikai elnök elvetette a katonai megoldás gondolatát. 3- USA-Venezuelai konfliktus enyhülése: hosszú ideig, radikális kijelentéseiről híres Hugo Chávez venezuelai elnök 2008 elejétől mérsékelte Amerika-ellenes magatartását. Obama elnökké választása után, kénytelen volt felhagyni Amerika-ellenes kijelentéseivel, mert a jelenlegi elnök számos újítást és változást hozott az Egyesült Államok külés belpolitikájában. Továbbá, színes bőrű tehát, nem tartozik teljes mértékben a gazdag Északhoz, hanem származását tekintve a szegény országokban is vannak rokonai, barátai. 4- Az OPEC

megemeli a kitermelési kvótákat: a napi kevesebb, mint 26 millió hordóról 29,67 millióra emelik a felső kitermelési határt. 5- Az USD értékének növekedése: A pénzügyi válság az USA-ból indult ki, de hamar az EU-ra is kiterjedt ahol a tőzsdék indexei nagyobb eséseket produkáltak és ezzel az EUR iránti kereslet is csökkent. Az összes valuta gyengült, de az USD kevésbé, mint a többi. 6- A Lehman Brothers csődje: A bank csődbe jutása hatalmas pánikot keltett a bankszektor és az alkalmazottjai körében, világossá vált, hogy a 2007 őszén kirobbant pénz- és reálpiaci válság komoly gondokat okozhat a vállalatoknak és a polgároknak. Az emberek radikálisan 21 http://www.doksihu visszafogták a fogyasztásukat és főleg azok, akik a pénzügy és szolgáltatás területén dolgoznak, tudva, hogy akik e két szektorban dolgoznak, azok képezik a fogyasztó társadalom magját, az igényeiknél többet fogyasztanak (Ebben a témakörben a

szolgálati kocsikra gondolok). 7- Az árupiaci termékek iránti kereslet csökkenése: A pénzügyi válság hatására lassulnak a nemzetgazdaságok, ezt követheti az árupiaci termékek iránti kereslet csökkenése. Jelenleg is sok olyan befektető vonul ki a piacról, aki tavaly kezdett spekulálni az árutőzsdéken. 8- A pénzügyi válság: a bankszektorban keletkezett óriási veszteségek miatt a nagyfogyasztó országok növekedése lelassult, és ez a világkeresletre is nagy hatással van. A Crédit Agricole számításai szerint a válság hatására Ázsia és Kelet-Európa 1,5-2 százalékponttal kisebb növekedést fog produkálni 2008-2009-ben 2007-hez képest. A kőolajfogyasztás növekedése ebben a két régióban erősödött a leginkább az elmúlt években, de akkor itt is csökkenés várható. 9- Az amerikai készletek feltöltésre kerültek: az USA a világon a legnagyobb kőolajfogyasztó és azzal, hogy a kereslete jelentős mértékben csökken, a

világon is egy fontos keresletcsökkenés érezhető. 10- Barack Obama amerikai elnökké választása: kampányában sokszor kihangsúlyozta, hogy a környezetvédelem az egyik legfőbb prioritása. Óriásmértékű pénzügyi támogatásokkal elősegítené a megújuló energiaerőforrásoknak a kibontakozását és, ezáltal az USA gazdaságának olajfüggőségét szeretné csökkenteni. 11- Irak stabilizálódása: 2008 közepére radikálisan lecsökken a külföldi katonák elleni támadások száma és az öngyilkos merényletek száma is mélypontjára ér. Egyre több iraki menekült tért haza, javult a közbiztonság és a gazdasági élet is normalizálódott. Befektetők kezdtek megjelenni az ország egész területén, míg korábban csak Kurdisztánban volt erre példa. A kínaiak be is szálltak egyes olajprojektekbe és a Gazprom is megvetette a lábát az olajpiacon, ezáltal nőtt a kínálat. 22 http://www.doksihu 12- Új olajkutak feltárása:

2009-ben közel 200 új kőolajlelőhelyet jelentettek, amelyek összesen kb. 10 milliárd hordó10 kőolajat rejtenek Ez a mennyiség kicsi az 1970-es évek készletfeltárásaihoz képest, de ezzel az idén nőnek a bejelentett tartalékok. A csökkenés 2009 elején megáll és nő az ár, ennek a folyamatnak ugyancsak sok oka van. 2.3 A 2009 januárja óta tartó újabb árnövekedés okai 4. ábra: A kőolaj világpiaci ára 1996 és 2009 között 2008. december végére megállt a gyors csökkenés, a kőolaj árának esésére történő spekuláció megállt 1- Oroszország bejelentése miszerint csatlakozna az OPEC-hoz: Orosz részről nem egyszer hangzott el az, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kőolaj árát ismét minimum 75 USD körülire lökjék fel, hogy fenntartsák a növekedési ütemüket és a pénzügyi válság miatt történő FDI csökkenését és munkahely-megszüntetéseket ellensúlyozzák. 2- A válság végére utaló jelek:

tőzsdeindexek növekedése, főleg Kínában és Indiában a kilábalásra utaló jelek Kínában a 6% körülire becsült 2009-es évi GDP 10 HVG 2009-10-10, 41.szám 79-ik oldal 23 http://www.doksihu növekedés kevésnek bizonyult, az év első negyedévében az elemzők már növelték az előrejelzéseiket. A nagyobb GDP növekedés több fogyasztást is jelent és ezzel keresletnövekedést. 3- A kereslet további növekedése: Kínában, ellentétben a világ többi részével, 2009 júniusában nőttek az újautó-eladások, mégpedig 40%-kal 11 míg Nyugat Európában és az USA-ban 2-5%-os csökkenéseket mutattak ki az egy évvel korábbi adatokhoz képest 4- A beruházások elmaradása az alacsony árak miatt: Ez főleg az Északi tengerre igaz. Egy mélytengeri kút rendkívül költséges és kockázatos, akár 100 millió USD is kerülhet. Az utóbbi években az acéltól a speciális fúróberendezésekig mindennek megduplázódott az ára. Az idei első 9

hónapban Nagy-Britannia olajtermelése az Északi tengerben napi 2,5 millió volt, Norvégiáé 1,9, ami 5 ill. 10%-os csökkenést az előző év azonos időszakához képest. 5- Az USA-ban történő ingatlaneladások növekedése12: növelte a kőolaj árát az hogy hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban 2009 júliusban éves szintre számolva 5,24 millióra nőtt a használt lakóingatlanok adásvételeinek száma a júniusi 4,89 millióról, meghaladva az elemzői előrejelzések 5 milliós átlagát. 6- Az EUR újbóli erősödése az USD-hoz képest: az EUR erősödése a dollárhoz képest tartós folyamatnak bizonyult, 2009. december elején az EUR/USD paritás 1,51 volt. Ez abból a szempontból hátrányos, hogy Irán és Venezuela immár EURban exportálják az olajukat 7- A Shell nigériai létesítményei elleni fokozottabb támadások: A MEND, a legnagyobb nigériai fegyveres csoport fokozta támadásait 2009 nyarán a legnagyobb külföldi olajkitermelők

ellen, a Chevron és az Agip együtt napi 133 ezer hordóval termel ki naponta és a Shell egyik kőolajvezetéke is megszakadt. 11 http://news.bbccouk/2/hi/business/8141690stm http://vg.hu/penzugy/a-vartnal-nagyobb-mertekben-nott-az-uj-lakasok-eladasa-azonnal-dragult-a-koolajara-282723 12 24 http://www.doksihu 8- Az amerikai dollár további térvesztése: az arany ára elérte az unciánkénti 1200 USD-t 2009 december elején, ezzel felerősödtek azok a remények, főleg kínai részről miszerint az arany felváltja az USD-t a kőolaj árának számításában. Már korábban felvetődött Magyarország és Oroszország között hogy hazánk rubelben fizessen a kőolajért és ne USD-ban ahogy eddig volt. Ehhez hozzá jön az EUR erősödése, ami arra serkenti a kitermelőket, hogy EUR-ban exportáljanak. Itt láthatjuk, hogy az ár alakulása kevésbé függ a pénzügyi válságtól. Az év augusztusától a kőolaj ára 70 USD körül stagnált, 5 dollárral hullámzott le

vagy fel. Ennek számos tényezője van: 1- Az amerikai olajtartalékokról szóló bejelentések: fontos pontosan tudni mennyi az olajtartalék, ezen belül az amerikai, hiszen ez a legjelentősebb. Ezen belül fontos még tudni a feldolgozott olajtartalékot. Az elemzők becsülik a mennyiséget és a tartalékokról szóló hivatalos jelentést megelőzően is váltakozik az ár. 2- Az amerikai feldolgozói aktivitás csökkenése: amint már többször is volt róla szó, a legtöbb amerikai kőolaj-finomító 30 évnél régebbi és a fejlesztések hatalmas összegeket igényelnek, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben nem áll rendelkezésre. Ebben a témában csak az USA-ról találtam adatokat. 3- A világ legfontosabb értéktőzsdéi mutatóinak a gyengélkedése: 2009 szeptember 10-én a New York-i értéktőzsde 30 vezető iparvállalatának a Dow Jones ipari indexe 40 pontos veszteségen állt, így másnapra 2 USD-ral gyengült az ár a jegyzéseken. Közel két

dollárral csökkent a kőolaj ára Londonban és New Yorkban augusztus utolsó napján. Ennek oka a vezető kínai értéktőzsde irányadó indexének az esése volt Ennek alapján ugyanis felerősödött a globális gazdaság élénkülésének ütemével és ezen keresztül a világ energiakeresletének alakulásával kapcsolatos aggodalom. 25 http://www.doksihu 2.4 A kőolaj kitermelésének és kereskedelmének trendjei Ebben a részben a keresleti és kínálati oldalakat fogom bemutatni a kőolaj nemzetközi piacán, a táblázatokat elemezve következtetéseket szűrhetünk majd le arról, hogy ki mennyit nyert, ill. veszített a folyamaton Az összes országot képtelenség felsorolni, minden táblázatban csak a legfontosabb 15-25 országot mutatom be, akik nagy méretük és óriás piacuk révén képesek hatni a világpiacra. 2. táblázat: Az első 15 kőolaj-termelő ország felsorolása termelésük mennyiségével Ezer hordó /nap (2006) 78,900 26,113 10,665

9,677 8,331 4,148 3,845 3,707 3,288 Kitermelő ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 Ezer hordó/nap (2007) n.a n.a 10,234 9,876 8,481 4,043 3,901 3,501 3,358 Világ Arab Liga Szaúd-Arábia (OPEC) 1 Oroszország 1 Egyesült Államok Irán (OPEC) Kína 1 Mexikó Kanada2 Egyesült Arab 2,945 2,948 Emírségek (OPEC) 1 2,803 2,667 Venezuela (OPEC) Kuvait (OPEC) 2,675 2,613 1 2,786 2,565 Norvégia Nigéria (OPEC) 2,443 2,352 Brazília 2,166 2,279 Algéria (OPEC) 2,122 2,173 3 2,008 2,094 Irak (OPEC) Forrás: http://tonto.eiadoegov/country/indexcfm?view=production Letöltés időpontja: 2008-09-13 Azokban az országok, amelyek felsőindexben 1-sel vannak megjelölve azokban már túl vannak az olajhozam-csúcson. 2 Kanadában csökkennek a készletek, de ha a bitumen is beleszámít, akkor Kanada számítana a második legnagyobb olaj-tartalékkal bíró államnak Szaúd-Arábia után. 3 Annak ellenére, hogy tag, Irak nem szerepel a termelési adatoknál 1998 óta 26

http://www.doksihu 3. táblázat: Az olajtartalékok mértéke és tartama az egyes országoknál Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Olaj tartalékok mértéke (milliárd hordó) Meddig lesz még kőolaja (Tartalékok/éves termelés) Információ dátuma Világ 1 371 742 Becsült adat Szaúd-Arábia 262 81 2007 Kanada 179 182 2006 Irán 132,5 96 2005 Venezuela 130,3 91 2005 Irak 115 85 2005 Egyesült Arab 100 106 2006 Emírségek Kuvait 96,5 108 2005 Oroszország 74,5 17 2004 Algéria 43 n. a 2007 Brazília 42,5 n. a 2008 Líbia 42,3 63 2004 Nigéria 38,3 43 2005 Kazahsztán 38 n. a 2005 Egyesült Államok 21 n. a 2007 Kína 16 10 2007 Katar 15 n. a 2005 Mexikó 12,5 11 2005 Norvégia 8,5 n. a 2005 Azerbajdzsán 7 n. a 2005 Angola 5,5 n. a 2005 India 5,4 n. a 2005 Ecuador 5,2 n. a 2005 Indonézia 4,85 n. a 2005 Omán 4,7 n. a 2005 Egyesült 4,5 n. a 2005 Királyság Forrás:

https://www.ciagov/library/publications/the-worldfactbook/rankorder/2178rankhtml Letöltés időpontja: 2008-09-13 Mindenek előtt tudni kell, hogy a világ kőolaj-tartalékainak nagy része nem konvencionális formában van, lehet olajpala (Kanada) vagyis kemény formában feljövő olaj. Vagyis, a meglévő tartalékokat nem lehet mind azonnal használni, ha nem nagy részüket még finomítani kell. Először is a tartalékokat bemutató táblázattal kapcsolatban tudni kell, hogy a fejlett államokban az OECD előírásai alapján kell legyen egy 120 napos tartalék. Az Egyesült Államok válságidőszakokban mindig 6 hónapra elegendő tartalékot 27 http://www.doksihu szokott tartani. Magyarországon általában csak 90 napra elegendő tartalékot szoktak csak képezni. A 2. és 3 táblázatból együttesen sok mindent tudunk kikövetkeztetni Először is láthatjuk, hogy Szaúd-Arábiának kitüntetett helye van a világban ezen a piacon, a végbemenő áremelkedésnek ő

az első számú haszonélvezője. És ez a kiváltságos pozíció fenn is marad jó sokáig. A körülötte lévő kis országok szintén hatalmas bevételekkel és tartalékokkal büszkélkedhetnek. A GCC (Gulf Cooperation Council) tagországainak a 2007-es összesített költségvetési többlete elérte az 500 milliárd USD-t. Utána következik Oroszország, amely a világon a második legnagyobb termelő és a második legnagyobb exportáló is egyben. Csak hogy a tartalékai nem tartanak 2 évtizednél többet és ez bajt okozhat majd az EU számára, amely Oroszországból importálja az olajszükségleteit. Aztán kiemelném Iránt és Venezuelát, amelyek csökkentették a termelésüket és tartalékokból is az élen járnak. Mindkét országot USA-ellenes kormányok vezetik, amelyek ideológiailag eltérnek, de közös céljuk az amerikai befolyás visszaszorítása világszerte. Végül az OPEC fontos szerepét e piacon, hiszen a 15 legnagyobb termelő közül a

legtöbb OPEC-tag. Ha már a tartalékokról van szó, Kína bejelentette 2008. augusztus 21-én, hogy 4 nagy természetes olajtartály megépítésére készül, amelyek stratégiai fontosságúak az ország számára középtávon. Ez azt is jelenti, hogy a nagy kereslet következtében meg fog ugrani az olaj ára, mert fel akarják majd tölteni azokat továbbá azt is, hogy az olajimportot növelni fogja. Egyrészt az araboktól importál többet, másrészt az oroszoktól, ami az EU számára veszélyt jelent. 28 http://www.doksihu 4. táblázat: Az első 15 olajexportáló az exportjuk mértékével 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Exportáló ország (2006) (ezer hordó/nap) (ezer m3/nap) Világ 63,760 10,569 Szaúd-Arábia (OPEC) 8,651 1,376 Oroszország 6,565 1,044 Norvégia 2,542 404 Irán (OPEC) 2,519 401 Egyesült Arab Emírségek (OPEC) 2,515 400 1 2,203 350 Venezuela (OPEC) Kuvait (OPEC) 2,150 342 Nigéria (OPEC) 2,146 341 1 1,847 297 Algéria (OPEC) 1 1,676 266

Mexikó 1 1,525 242 Líbia (OPEC) Irak (OPEC) 1,438 229 Angola (OPEC) 1,363 217 Kazahsztán 1,114 177 2 1,071 170 Kanada Forrás: http://tonto.eiadoegov/country/indexcfm Letöltés időpontja: 2008-09-13 5. táblázat: A világ 15 legnagyobb kőolaj fogyasztója Fogyasztó ország 3 (ezer hordó/nap) /nap) (ezer m (2006) Világ 80,450 13,749 1 Egyesült Államok 20,588 3,273 2 Kína 7,274 1,157 3 Japán 5,222 830 4 Oroszország 3,103 493 5 Németország 2,630 418 6 India 2,534 403 7 Kanada 2,218 353 8 Brazília 2,183 347 9 Dél Korea 2,157 343 10 Szaúd-Arábia (OPEC) 2,068 329 11 Mexikó 2,030 323 12 Franciaország 1,972 314 13 Egyesült Királyság 1,816 289 14 Olaszország 1,709 272 15 Irán (OPEC) 1,627 259 Forrás: http://tonto.eiadoegov/country/indexcfm?view=consumption Letöltés időpontja: 2008-09-13 A fogyasztás az import és a hazai kitermelés összesen, melyből kivonjuk az 29 http://www.doksihu exportot. Az országokat tekintve kezdjük az Egyesült Államokkal,

amely nagy termelő, de nem elég nagy ahhoz, hogy saját igényeit ellássa, így importra szorul, és a világ legnagyobb importőre, ahogy látni fogjuk a következő táblázatban. Az importfüggőségét növeli a bővülő gazdasága, és ez hosszútávon nem kedvező számára. Ilyen kategóriába tartozik még Kína, amely világviszonylatban sokat termel sőt, növeli is a termelését, de a GDP növekedési üteme még gyorsabb, és ez által a fogyasztása is sokkal gyorsabban nő. Még egy fontos tény, aki a legtöbbet fogyaszt, nem jelenti azt, hogy a legtöbbet pazarol, az egy főre jutó kőolajfogyasztásban Szaúd-Arábia vezet, utána jönnek Kuvait, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emirátusok, majd Kanada. A nagy fogyasztók sőt, importálók között a G20-ak mind megtalálhatók, de olyanok is jelen vannak, akik viszonylag szegények, de nagy olajtermelésük révén sokat fogyasztanak az alacsony belső árak miatt. Brazília egy olyan ország ahol

gyorsan nő az olajfogyasztás a bővülő gazdaság miatt továbbá exportban is az élen lehet majd találni az új olajlelőhelyek miatt. 6. táblázat: A világ 15 legnagyobb olajimportőre Importáló ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 (ezer hordó/nap) 3 (ezer m /nap) Világ 63,185 10,521 Egyesült Államok 12,220 1,943 Japán 5,097 810 Kína 3,438 547 Németország 2,483 395 Dél Korea 2,150 342 Franciaország 1,893 301 India 1,687 268 Olaszország 1,558 248 Spanyolország 1,555 247 Tajvan 942 150 Hollandia 936 149 Szingapúr 787 125 Thaiföld 606 96 Törökország 576 92 Belgium 546 87 Forrás: https://www.ciagov/library/publications/the-worldfactbook/rankorder/2175rankhtml 30 http://www.doksihu Letöltés időpontja: 2008-09-13 A 6. táblázatban pedig a keresleti oldal legfontosabb szereplőit, az USA és Kínáról volt szó, azonban itt kiemelem Németországot, amely egy nagy fogyasztó és nagy importőr, azonban termelése nagyon csekély, holott

fedezhetné szükségletei egy részét az Északi-tengerben neki jutó részből. Azonban a környezettudatos társadalom és a magas kitermelési költségek ezt nem teszik lehetővé. Mindennek értelmében a kőolaj-kereskedelem terén a piacok átrajzolódóban vannak. A fogyasztói oldalról Kína előretört, egy pár évtizeden belül várhatóan India is az elsők között lesz található, termelői oldalról Szaúd-Arábia és az Öböl többi kis országa megtartja domináns szerepét, de előretörnek a fejlődők mint Brazília, Angola és Szudán. Ennek a folyamatnak vannak nyertesei és vesztesei is. Mindkét oldalon vannak vállalatok, országok, magánszemélyek és intézmények. A legfontosabbak bemutatásra kerülnek 2.5 Nyertesek 1- Kőolajtermelő országok (főleg az OPEC tagjai és ezen belül is azok, akiknek a kőolaj egy nagyrészt képvisel a bruttó jövedelmében). 1.1- Szaúd-Arábia és a térség többi országa Egyelőre Szaúd-Arábia az egyetlen

olyan ország, amely képes gyorsan és hatékonyan kompenzálni a kínálati ingadozásokat, ugyanakkor a térség gazdasága nagymértékben függ ettől a nyersanyagtól, ami hosszú távon nem kedvező. A kőolaj drágulása ezen országok gazdaságára nagyon pozitívan hatott, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok és Katar mind 35% feletti költségvetési többletet produkáltak, ugyanakkor az inflációra is tekintettel kell lenniük. 31 http://www.doksihu 1.2- Irán Háromszorosára nőttek az olajbevételei, aminek köszönhetően még inkább megengedheti magának vakmerő terveinek megvalósítását. A termelést azért növelték meg, hogy Kína keresletének eleget tudjanak tenni. Ezáltal az ország már nincs elszigetelve, mint ahogy az amerikaiak, pontosabban a Bush-kormányzat szerették volna. 1.3- Oroszország Nagyrészt a gáz és a kőolaj drágulásának köszönheti bevételei növekedését, ő a világ második legnagyobb olaj-exportőre. A termelése

nem nőtt jelentősebb mértékben, csak az ár drágulása miatt exponenciálisan nőttek a bevételei, 2007-ben 14%-kal nagyobb volt költségvetési többletbevétel az egy évvel korábbihoz. A 2008-as GDP-je a 2000-es évinek a 6szorosa, a katonai kiadásai is az ötszörösükre nőttek, ezáltal ismét politikai és katonai nagyhatalomnak tekintendő. Rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkezik az olajipar számára, legyen szó csővezeték-hálózatról, kőolaj-finomítókról vagy akár kőolaj-lelőhelyekről. A Barátság nevű kőolajvezeték a világon a leghosszabb és még 2005-ben felvetették, hogy az északi ágat meghosszabbítják a német wilhelmshaveni kikötőig, hogy csökkentsék a Balti tenger forgalmát, és megkönnyebbítsék az orosz kőolaj USA-ba történő exportálását. A 2009. szeptemberi, napi 10 millió hordós rekord után, az oroszoknak arra kell ügyelniük, hogy az elöregedő nyugat-szibériai kutak hozamcsökkenését pótolják.

1.4- Venezuela Hugo Chávez, a "petrodiplomata" újratárgyalja a nemzetközi olajtársaságokkal kötött szerződéseket és a nemzeti olajtársaság, a PDVSA már a kőolaj kincs 80%-át ellenőrzi. Ugyanakkor diverzifikálnia is kell az exportösszetételét az ország, mert az export bevételek 95% a kőolaj adja, így egy hirtelen árzuhanás akár recesszióba is sodorhatja a gazdaságot. 1.5- Norvégia 32 http://www.doksihu A világ leggazdagabb országai közé tartozik, kétszer elutasította az EU-csatlakozást mivel, hogy nem szeretné megosztani az olajvagyonát a szegényebb európai államokkal. A kőolaj drágulásának köszönhetően létrehozott a kormány egy jóléti alapot, Európában a legnagyobb 300 milliárd USD-val. A pénzügyi válság ellenére nem került nehéz helyzetbe, mint Izland, mert óriásmértékű olaj- és valutatartalékkal rendelkezik, az olajár csökkenése legfeljebb a bevételeit csökkenti, de akkor is van egy biztos

piaca, mégpedig az EU, akivel együtt az EGT (Európai Gazdasági Térség) tagja. 2- A kőolaj termelésével és kereskedelmével foglalkozó vállalatok: Ezen belül a transznacionális vállalatok: ExxonMobil, Shell, British Petroleum, Chevron, Total. Ez az 5 nagy multinacionális vállalat az, amelyeknek leginkább nőttek a bevételei, de ugyanakkor a lelőhelyek tulajdonosai is egyre szigorúbb feltételeket szabnak számukra. (Oroszország a Shell-t a környezetvédelmi szabályok semmibevételével vádolta meg, és több külföldi tulajdonú vállalat ellen indult hasonló eljárás. Venezuelában viszont Chávez elnök újratárgyalta a kitermelési szerződéseket a legnagyobb külföldi vállalatokkal mondván, hogy sok koncessziót ár alatt szereztek meg az előző korrupt kormányoktól). Azt észre kell venni, hogy a felsorolandó vállalatok esetében jelentősen nőttek a teljes bevételek 2003-ban 2002-höz képest, 2006-ra pedig a másfélszeresükre nőttek

2002-höz, az EBITDA pedig ennél is nagyobb arányban. Egyértelmű hogy az árnövekedés mellett a hatékonyságon is javítottak, de a kitermelt mennyiség is nőtt. Most a legfontosabb cégek üzleti eredményeit táblázatban bemutatom, hogy látsszon az, hogy milyen ütemben növekedett a bevételük a vállalatoknak, és összehasonlítom majd minden egyes vállalat stratégiáját. (Az adatok millió USDban értendők) ExxonMobil: 1999-ben az Exxon és a Mobil 33 http://www.doksihu összeolvadásából jött létre, 2005-ben az olajár növekedésével a részvényeinek ára is megnőtt és ezzel a Wal Mart-ot is megelőzte a bevétel alapján. 2008 harmadik negyedévében 14,8 milliárd USD-s adózott eredményt ért el, ami közel 60 százalékkal magasabb az egy évvel azelőttivel és ami egy történelmi rekord a cégvilág számára. Óriás méretének köszönhetően nagyon kedvez neki az üzemméret, profitrátája 10% körüli, ami ritka ebben az iparágban.

2009-ben azonban drasztikusan visszaestek a bevételei. 7. táblázat: Az ExxonMobil üzleti eredményei az adott években 2002 2003 2006 204 506 237 054 377 635 Teljes bevétel 26 038 41 220 79 869 EBITDA 11 460 21 510 39 500 Nettó haszon 10 748 9 545 6 645 Teljes adósság Forrás: http://www.opescorg/fiche-societe/fiche-societephp?entreprise=EXXON Letöltés időpontja: 2008-09-13 2008 első negyedévében 10,89 milliárd USD volt a vállalat bevétele, 2009 azonos időszakában 4,55 milliárdra13 csökkent ez az adat. Ez 58%-os csökkenést jelent, ami az olajáreséssel magyarázható. Ezzel a vállalattal többet szeretnék foglalkozni, bemutatom a cég SWOT analízisét14, hogy lássuk, mik jellemzők egy globális olajvállalatra. 8. táblázat: Az ExxonMobil SWOT analízise Erősségek Gyengeségek - Egy ismert cégnév, ami régóta - Nem teszi meg a megfelelő lépéseket, hogy létezik, biztonságot nyújt. a környezetet megkímélje. - Diverzifikált a

tevékenysége az - energia-iparban. Felmelegedés tényének megcáfolásával. - Sokat költ K+F tevékenységre. - Az emberi jogok sérelme azokon a - A világon mindenhol jelen van. szegényebb területeken, ahol a cég jelen van. - Jelen van Kína és Indiában, - Óriási profitnövekedés és sok vád miszerint ahol erősen nő az energiaigény. a cég a szegényedő fogyasztók kárára Áltudósokat bízott meg a Globális gazdagodott meg. Lehetőségek Veszélyek 13 http://www.businesswirecom/portal/site/exxonmobil/indexjsp?ndmViewId=news view&ndmConfigId=1 001106&newsId=20090430005751&newsLang=en 14 http://www.businessteacherorguk/business-resources/swot-analysis-database/exxonmobil/ 34 http://www.doksihu - Megjelenés a harmadik - Egy esetleges recesszió hullámos tigriseknél: Malajzia, országokban Indonézia, Fülöp-szigetek, Kínában és Indiában Vietnám. - Energiatakarékosság és a fogyasztás lassíthatja a a

gazdag növekedést racionalizálása ahol jobban figyelnek a környezetvédelemre. forrás: saját gyűjtés Shell: Teljes neve a Royal Dutch Shell, bevétel alapján a világ második és Európa legnagyobb vállalata. Főként az angol-szász területeken tevékenykedik, de jelen van még a volt Brit Birodalom gyarmatain és Oroszországban ahol az utóbbi években, több esetben is összetűzésbe került a hatóságokkal. 9. táblázat: A Shell üzleti eredményei az adott években 2002 2003 2006 179 315 201 728 318 845 Teljes bevétel 26 941 33 211 59820 EBITDA 9656 12 313 26 311 Nettó haszon 19 691 20 127 6800 Teljes adósság Forrás: http://www.opescorg/fiche-societe/fiche-societephp?entreprise=BP Letöltés időpontja: 2008-09-13 British Petroleum (BP): A volt Iráni-brit Társaságból (AIOC) 1954-ben lett a máig ismert British Petroleum. A 60-as évek óta folyamatosan terjeszkedik a világon. Kizárólagos területe az Északi-tenger. 10. táblázat: A BP üzleti

eredményei az adott években 2002 2003 2006 180 186 236 045 265 906 Teljes bevétel 22 941 28 200 44 835 EBITDA 6 845 10 267 22 00 Nettó haszon 20 273 20 193 16 202 Teljes adósság Forrás: http://www.opescorg/fiche-societe/fiche-societephp?entreprise=SHELL Letöltés időpontja: 2008-09-13 35 http://www.doksihu Chevron: Az Egyesült Államok leginnovatívabb társasága ebben az iparágban, világelső a geotermikus energia termelésében és legnagyobb összeget költi a K+F tevékenységre (300 millió USD) továbbá elmondható hogy a leginkább elkötelezett a Kyotói kritériumok betartásában. Főleg Afrikában és Latin-Amerikában tevékenykedik Total: A világ ötödik legnagyobb olajvállalata bevétel alapján. Az egész világon jelen van és a volt francia gyarmatokon piacvezető szerepet tölt be. Nagymértékben jelen van a válság-övezetekben, olyan országokban, mint Irak és Irán. A jelenlegi vezérigazgatója Christophe de Margerie a Közel

Keletért volt felelős vezérigazgató-helyettesi pozíciót töltött be a legmagasabb poszt betöltése előtt. A Total befektetéseinek földrajzi helye miatt megérthetjük a francia külpolitika legfőbb elemeit hiszen a vállalat és Franciaország érdekei erősen összefonódnak mert a részvények 60%-a a francia állam kezében van. 11. táblázat: A Total üzleti eredményei az adott években 2002 2003 2006 102 540 104 652 153 802 Üzleti forgalom 6 260 7 344 12 585 Nettó bevétel Forrás: http://www.opescorg/fiche-societe/fiche-societephp?entreprise=Total Letöltés időpontja: 2008-09-13 Gazprom: Gázzal foglalkozik főleg, de termék-és szolgáltatás palettájában megtaláljuk a kőolajtermelést és kereskedelmet. A részvényeinek 50,002%-a állami kézben van, tehát egy állami monopólium és a világon a leggyorsabban terjeszkedik. Az orosz államnak az érdeke hogy egy világméretű vállalat legyen, továbbá az orosz állam, Putyin jelenlegi miniszterelnök

vezetésével, szeretné visszanyerni Oroszország régi tekintélyét és ezt oly módon szeretné megvalósítani, hogy a nyersanyagok feletti rendelkezés és kereskedelem felett őrködik. A rendszerváltás utáni privatizációkeretében magánkézbe adták az ország sok fontos természeti erőforrás lelőhelyét. Oroszország kincseinek túlnyomó része, a 36 http://www.doksihu bennfentes kereskedésen keresztül, egy fél tucat magánszemély kezébe került és ez a helyzet fenntarthatatlannak bizonyult. Az energiaszektort lényegében visszaállamosították, 2007-ben, a vállalat bevétele elérte a 76 milliárd USD-t, ami stratégiai jelentőségű az orosz állam számára. MOL: A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. a legnagyobb magyar vállalat bevétel szerint, így stratégiai jelentőségűnek tekinthető annak ellenére, hogy a MOL-nak mindössze 7,6%-a van magyar kézben. Nagy ellenállást váltott ki az osztrák OMV felvásárlási terve, ami végül

kudarcba fulladt és véget ért a felvásárlási próbálkozás ez év júliusában. A vállalat adózás előtti eredménye a 2000-es 22,6 milliárd HUF-ról 542,2 milliárdra nőtt 2007-re, ami európai szinten is kiemelkedő teljesítmény. A cég nagyrészt a külföldi terjeszkedésnek és az olaj- és gázár emelkedésének köszönheti az eredménynövekedést. Itt még említésre méltó a Mol-INA stratégiai partnerségi viszony, amely 2003-ban jött létre, amikor a Mol megszerezte a horvát olajvállalat részvényeinek 25%+1 részét. A horvát kormány a még a cégben lévő részvényeinek eladását meghirdette, a Mol beadta ajánlatát és megnyerte a tendert, a magyarországi olajcég közel 48%ot birtokol az INA-ban. Ez az ügylet 1 milliárd USD-ba került Saudi Aramco: Szaúd-Arábia állami kézben lévő olajvállalata. Egy év alatt 12%-os bevétel-növekedést könyvelhetett el ami így elérte a 168 milliárd USD-t és piaci értéke, szakértői

számítások szerint eléri a 781 milliárd USD-t ami az ExxonMobil értékét jóval meghaladja, csak ez nem egy tőzsdén lévő cég. A kőolajiparban sok nagyvállalat van, amiben egyes vállalatok megelőznek másokat, a következő táblázatban bemutatom az adott területet és a benne élenjárót Az adott terület és az abban legjobban teljesítő vállalat: 37 http://www.doksihu 12. táblázat: Az adott területek és az abban legjobban teljesítő vállalatok Terület Készletpótlás Termelésnövelés Mélytengeri kutatás Vállalat ExxonMobil PetroChina, Petrobas, ENI ConocoPhilips, Shell, Total, Sinopec Itt a nem hagyományos kőolaj után bányásznak, hanem nehéz nyersolajat tartalmazó homokpalalelőhelyekre összpontosítanak Szárazföldi kutatás ENI Feldolgozó kapacitás PetroChina, Sinopec LNG (Cseppfolyósított gáz) Shell Alternatív BP: 2006-ban összevonta a napenergiacégét, fényelektromos, szél-, vízi- és gázerőművi érdekeltségeit

Chevron: leánycéget alapított mely az energiahatékonysággal foglalkozik Forrás: Gárdonyi Imre: Beruházásösztönző árak 2008-02-26 Világgazdaság 9.o A cégekről befejezésképpen el kell még annyit mondani, hogy míg az árnövekedés előtt a nagyvállalatok többsége magánszemélyek és intézményi befektetők kezében volt, 2003-tól viszont előretörtek az állami nagyvállalatok, akiknek sok országban az állam biztosítja ill. elősegíti a monopolhelyzetet (Venezuela, Szaúd-Arábia, stb) 3- OPEC Egyre fontosabb a szerepe a nemzetközi porondon a kőolaj miatt. A kőolaj exportálókat képviseli, a nevében is benne van (Organization of the Petroleum Exporting Countries). Az IMF szakértői kiszámolták, 5 USD/hordó emelkedéssel, a OPEC államok bevételei 64 milliárd USD-ral nőnek. A nettó kereskedelmi mérleg 6,5%-kal javulna a GDP-hez viszonyítva. A folyó fizetési mérleg egyenlege átlagosan 4 és 9 százalék között nőne. A szervezet

1960-ban jött létre, székhelye 1965 óta Bécsben van, tagjai főleg arab államok és más fejlődő országok. A szervezet célja akkoriban és most is az olajpiacokat uraló multinacionális vállalatok árakat leszorító törekvéseinek megakadályozása hatékony módon. Az 1960-as években a világ kőolaj 38 http://www.doksihu kitermelésének 80-90%-át adta a szervezet, az 1973-as kőolajár-válság után a nyugati államok közül sokan elkezdték a saját termelésüket, ezáltal függetlenedve az OPEC-tól, így napjainkra a szervezet kőolaj termelése már csak 40%-ot tesz ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet többé nem befolyásos, jelentősége abban rejlik, hogy a világ kőolajtartalékainak a háromnegyedét ellenőrzi és az export 60%-át adja. Az országok érdeke erősen összefonódik, az olaj ára legyen drága, de megfizethető, tehát egy konzorciumnak tekinthető. Indonézia idei kilépése azzal magyarázható, hogy az ország vezetése

a belső igények kielégítését és a nagyobb mennyiségű exportot fontosabbnak tartotta, mint a kevesebb, de drágább exportnál. 13. táblázat: Az adott ország a tagsága dátumával és a termelési kapacitásával Ország Tagság Kapacitás (ezer hordó /nap) Algéria 19691 430 Angola 20071 700 Arab Egyesült Emirátusok 19672 600 Ecuador 1969-1992; 2007500 Gabon 1975-1995 n. a Indonézia 1962-2008 860 Irak 19601 480 Irán 19603 750 Katar 1961850 Kuvait 19602 600 Líbia 19621 700 Nigéria 19712 250 Szaúd-Arábia 196010 400 Venezuela 19602 450 Összesen 32 230 Forrás: http://www.eiadoegov/emeu/steo/pub/3atabhtml Letöltés időpontja: 2008-09-29 39 http://www.doksihu 5. ábra: Az OPEC tagok részesedése a világ kőolaj tartalékaiból 2007-ben Forrás:http://images.googlehu/imgres?imgurl=http://wwwopecorg/home/P owerPoint/Reserves/images/Slide6.gif&imgrefurl=http://wwwopecorg/home/Pow

erPoint/Reserves/OPEC%2520share.htm&h=459&w=612&sz=37&hl=hu&start=14 &um=1&usg= kOWkFdsyYbwlefgs1IV6 wCMGa0=&tbnid=kdT1IDEr11iDhM: &tbnh=102&tbnw=136&prev=/images%3Fq%3Doil%2Breserves%26um%3D1%2 6hl%3Dhu%26sa%3DG 2007 novemberében, az OPEC éves közgyűlésén Shakib Khalil, Algéria olajminisztere felvetette, hogy Oroszországnak felajánlja a tagságot amint az ország a soros elnökséget átveszi, ezáltal az OPEC részesedése a napi termelésből 58 százalékra nőhet. Oroszország amúgy is folyamatosan képviselteti magát az OPEC gyűléseken. Ez a lépés stratégiai fontosságú lenne mindkét részről. Oroszország képviseltetni szeretné magát egy nemzetközi szervezetben, ahol nem tartanak tőle az ereje miatt, hanem befogadják az érdekek egyezése miatt. Ez a szervezet az OPEC lenne, mert fontos hogy a kőolaj olyan áron legyen, amely nyereséget hoz és gazdaságossá tesz a nagyberuházásokat. OPEC részről a

szervezet hatalma megnőne, hiszen a világtermelés több mint felét ellenőrizné nem beszélve a tartalékok feletti ellenőrzés magas arányáról. Az irániak szerint nem USD-ben kell exportálniuk ezentúl a kőolajat, hanem egy 40 http://www.doksihu erősebb valutában például EUR-ban vagy JPN-ben, továbbá szorgalmazták azt, hogy legyen egy pontos és világos termelési és felhasználói terv és egy, az olajkészletek megvédésére alkalmas terv kidolgozása. Hugo Chávez viszont egy saját olajtőzsde létrehozatalát tartotta első számú feladatnak a nemzeti érdekek hatékonyabb védelme érdekében és egy OPEC bankot a tagok valutáinak megvédésére. 4- Kis részben a "fogyasztó" államok, mert áfa formájában egy bizonyos százalékot felszámítanak az árba, magas olajár mellett magasabb bevételeket könyvelhet el az állami költségvetés. Összességében nyertesek a kőolajtermelők, az olajvállalatok és részvényeik tulajdonosai

és az OPEC. 2.6 Vesztesek 1- A felhasználó országok azon csoportja, amelyek a felzárkózó fázisukban vannak, csökken a növekedésük miközben a külkereskedelmi deficitjük egyre nő 6. ábra: A kínai kőolajfogyasztás alakulása1980 és 2006 között 1.1- Kína: évente 15%-kal15 nő a kőolajigénye és 2030-ra a világ első számú kőolaj fogyasztójává válhat, így az importból fedezett szükséglete a jelenlegi 40 százalékról 80 százalékra nőhet, ami a függőségét növelheti az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) szerint. Így tehát az ő számára a legsürgetőbb feladat, hogy 15 http://www.hetekhu/hatter/200711/a sejkek jatekai 41 http://www.doksihu találjon egy alternatív energiaforrást, ez a feladat a jelek szerint, bár lassan de folyamatosan teljesül, a világ összes vízenergia létesítmények teljesítményének több mint a fele Kínában produkálódik. A kínai gazdaság nagyon szénfüggő és Kínában nagyon sok

szénbánya található, a Dél-Afrikai Sasol-lal már van megállapodás arra, hogy 2013-tól már 2 CTL (Coal-to-liquid) megaüzem megkezdje a szén folyékonnyá alakítását. Ez hasonló az amerikai, 1979 utáni megoldáshoz, amikor is létrehozták a Synthetic Fuel Corporationt. A gazdaság gyorsan nő így az életszínvonal is és ezáltal egyre több személy engedheti meg magának, hogy legyen gépkocsija az addigi bicikli helyett. Ugyanakkor a gyárak működtetésére, közvilágításra és egyéb tényezőkre is szükséges az energia. A világ számára nagy probléma még az, hogy Kína energiaszükségletének kétharmadát szénből fedezi, az üvegházhatású gázok kibocsátását nagymértékben megnöveli egy olyan időszakban, amikor a világ a globális felmelegedés ellen küzd. A szennyező anyagok kibocsátásában Kína már 2008 elején megelőzte az USA-t. A magas kőolajár azért is veszélyes Kína növekedésére, mert a külföldi tőkeberuházók a

költségek csökkentése érdekében telepítette át az üzemét, így viszont a szállítási költségek növekedésével sokan a relokáció mellett dönthetnek. Kína még abból a szempontból számít kivételnek a többi fogyasztó közül hogy a külkereskedelmi többlete csökken de így is jelentős. 1.2- A vesztesek közé sorolhatók ugyancsak a fejlődők, amelyeknél most megy végbe az ipari forradalom (NiC, Newly Industrialized Countries), az alábbi táblázatban bemutatom e folyamat hatását a gazdasági fejlődésre. 42 http://www.doksihu 14. táblázat: A kőolajár emelkedésének hatása az adott országok gazdasági mutatóira Ország/gazdasági mutató GDP-re gyakorolt hatás Kereskedelmi mérlegre gyakorolt hatás (a GDP %-ában) -1 0,6 -1,2 0 -2 -3 Inflációra gyakorolt hatás 0 1,4 Ázsia -0,8 0,8 Kína -1 2,6 India -0,4 2 Malajzia -1,4 1,6 Fülöp-szigetek -1,8 0,8 Thaiföld Latin Amerika (beleértve -0,2 1,2 0 Mexikó) -0,4 0,2 0,2 Argentína

-0,4 2 -0,4 Brazília -0,4 2 -1,4 Chile Súlyosan eladósodott szegény fejlődők (IBRD és IMF -1,6 n.a n.a számításai szerint) Forrás: http://www.ieaorg/Textbase/Papers/2004/High Oil Pricespdf Letöltés időpontja: 2008-09-17 Fekete-Afrikát (a nem olajexportőröket) érte a legnagyobb kár, átlagban 3%-os csökkenés a GDP-ben. Itt a nemzetgazdaságok nagyon olaj-intenzívek, törékenyek és az országok többsége szegény és nagymértékben el vannak adósodva, ezek a HIPC (Highly Indebted Poor Countries) országok és ezek többsége nettó olajimportőr, magas a GDP-hez viszonyított adósság és alacsonyak az átlagjövedelmek. Súlyosbítják a gondokat a korrupció, a kalóztámadások, a polgárháborúk és a belső hatalmi, törzsi ellentétek. A hatalmi elitek gyakran elsikkasztják a Világbank által nyújtott, kőolaj-létesítmények fejlesztésére szánt összegeket, ez főleg Csádra igaz. Ázsia átlagosan 0,8%-ot veszített a GDP-jéből. A

0,8 százalék kis szám azonban hozzá kell tenni azt, hogy míg az Öböl-menti államok ugrásszerű bevétel-növekedést könyveltek el addig a szegényebb nettó felhasználók Afrikához hasonló helyzetbe kerültek. 43 http://www.doksihu Latin-Amerikát kevésbé érinti a kőolajár növekedés, mint Ázsiát, mert kisebb a nettó importált olaj mértéke. Venezuela, Mexikó és Brazília nyersanyagokban gazdag területek, amelyek fedezik a kontinens kőolaj-szükségletét. Amint az előző ábrákon látható, a kőolaj árának emelkedése a feltörekvő országokat érinti a legérzékenyebben mivel hogy a gazdaságuk energia-intenzívebb tehát kevés azon közlekedési eszközök aránya, amelyekhez nem kőolaj kell a működéshez. Ezekben az országokban a magas üzemanyagárak miatt könnyebben tör ki egy élelmiszerválság, mert a közlekedés nagyon olajfüggő, ahogy említettem az előbb az állam lassabban reagál a konfliktusok megoldása terén, ha

viszont a hatóságok be akarnak avatkozni, nincsenek elegendő forrásai támogatásokra. Egyébként az önkényuralmi rendszerek jellemzőek a szegény országok kormányaira, akik a konfliktusokat nem kezelik, hanem szőnyeg alá söprik. 2- A gazdagabb nettó felhasználó országok is vesztesek egy bizonyos mértékben 15. táblázat: Az OECD tagok makro-ökonómiai mutatóinak alakulása amennyiben a kőolaj ára 10 USD/hordóval magasabb a bázis esetben 2004 2005 GDP -0,4 -0,4 Fogyasztói árindex 0,5 0,6 Munkanélküliségi ráta 0,1 0,1 -32 -42 Folyó fizetési mérleg (milliárd USD) Forrás: http://www.ieaorg/Textbase/Papers/2004/High Oil Pricespdf Letöltés időpontja: 2008-09-17 Amennyiben összehasonlítjuk a 14. és 15 táblázatot láthatjuk, hogy a gazdagabb országoknak kevésbé negatív e folyamat mert gazdaságuk diverzifikáltabb és rugalmasabb (gyorsabban tudnak új eszközöket találni a problémák megoldására pl. alternatív energia

erőforrások) A fejletteknél a GDP növekedési üteme lelassult a magas kőolajár hatására, de sehol sem 1%-nál nagyobb mértékben, az infláció és a munkanélküliségi ráta 44 http://www.doksihu növekedése is 1% alatt volt. A folyó fizetési mérleg hiánya viszont nagy, tudni kell, hogy a fejlett országokban az állam gyorsabban beavatkozik az állampolgárai megsegítésére a nehéz helyzetekben, ártámogatás vagy egyéb szociális kiadás formájában. Azért is jellemző az állami segítség mert a nyugati államok többsége gazdag, a kormányok előrelátóak és vannak tartalékaik, másrészt demokráciákról van szó, tehát egy adott párt vagy politikus be kell, hogy avatkozzon, mert különben az ellenfél kerül hatalomra a választások után. 2.1- Egyesült Államok: Elsősorban a gépkocsi-tulajdonosok számára a legkedvezőtlenebb az áremelkedés, Észak-Amerikában nem ritka, hogy egy családnak 2 vagy annál több gépkocsija van és az

sem hogy a munkavállalók nagy része 1 órát vezet hogy eljusson a munkahelyére és csekély azok aránya akik a tömegközlekedési eszközöket veszik igénybe. Áltanosan köztudott hogy az USA a világ népességének szűk 5%-át teszi ki, de az összes kőolaj-fogyasztás 25%-áért felel, miközben az összes olajtartalék 3%-át birtokolja csak. Ugyanakkor a saját energia fogyasztásának a 40%-át fedezi olajból és a világ legnagyobb környezetszennyezője. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az USA kőolajimportjának függősége erősödhet a növekvő gazdaság vezette bővülő igények miatt. 7. ábra: Az USA kőolajtermelése és importja 45 http://www.doksihu Az ábrából láthatjuk, hogy az USA egészen az 1990-es elejéig többet termelt, mint amennyit importált. Egy negatív esemény az energiapolitikája számára hogy az 1970-es olajtermelés tetőzése után nőtt meg igazán az olaj iránti kereslete, ugyanabban az időszakban, amikor a

kőolaj ára a többszörösére nőtt. Innen érthető, hogy az ország kereskedelmi deficitje jelentős részben a kőolaj importnak tulajdonítható. Az OECD között ott volt az USA, Kanada, Norvégia és Nagy-Britannia, akik termelnek kőolajat és vannak tartalékaik is, de a 16. táblázatban bemutatásra kerülő országok nettó fogyasztók. 16. táblázat: Nem termelő fogyasztók Fogyasztó országok 1 2 3 4 5 6 7 Japán Németország Dél Korea Franciaország Olaszország Spanyolország Hollandia kőolaj (hordó/nap) földgáz (m³/nap) 5,578,000 2,677,000 2,061,000 2,060,000 1,874,000 1,537,000 946,700 886,831 425,609 327,673 327,514 297,942 244,363 150,513 Forrás: https://www.ciagov/library/publications/the-worldfactbook/rankorder/2175rankhtml Letöltés időpontja: 2008-09-17 Ezek az országok a kőolaj növekedésével nő a külkereskedelmi deficitjük és ezzel a pénzromlás is erősödik jelentős mértékben. Ők azok akik a zöld technológiák éllovasai

kell hogy legyenek. 3- Külön foglalkoznék Kelet-Közép-Európával, amely Magyarország kivételével gyors gazdasági növekedést tudott realizálni a 2004. május 1-ei EU-s csatlakozásnak köszönhetően. Az országok egy része tagja az OECD-nek, a “gazdagok klubjának”, azonban mégsem tekinthető igazán gazdagnak. Mindenekelőtt meg kell említeni az Oroszországtól való nagy függőséget. Közép- és Kelet Európában többnyire kis államok (Lengyelország kivételével) vannak és energiaszegény országokról van szó, nagyjából minden országban vannak ércek és szilárd halmazállapotú energiahordozók(szén) de az elegendő 46 http://www.doksihu mértékű kőolaj és gáz hiányzik. Vegyük figyelembe az energia ellátás helyzetét néhány ország esetében, de előtte az olajimport-függőséget a régióbeli államokban. A legkevésbé érintett Ukrajna (9%) és Románia (44%), a leginkább függőnek tekinthető Bulgária (99%),

Lengyelország (98%) és Szlovákia (100%). Magyarország valahol középen található a maga 78%-os importfüggőségével, a többi országnál ez az arány mindenhol meghaladja a 94%-ot16. Ezen országok közül Magyarország szerencsésnek mondható mivel hogy van egy alternatív útvonala a kőolaj importálására (nem Oroszországból), de nem használja ki, mert az orosz olaj jön folyamatosan. 1- Lengyelország: széntermelése világviszonylatban kiemelkedő viszont a kőolaj a legfontosabb energia-erőforrás és nagy az függősége Oroszországtól. A problémát súlyosbítja az oroszokkal való rossz viszony, ami a Kaczynski-ek hatalomra jutása óta fokozódott, az amerikai rakétapajzs tervének jóváhagyásával már csak rosszabb lehet. Az importja diverzifikációjára törekszik mostanában, elsősorban Azerbajdzsánból17 vásárolna, de a tervek között van az iráni import is de az amerikai szankciók miatt ez egyelőre nem lehetséges. 2- Románia:

Régiós viszonylatban jó helyzetben van, csak 44% a függősége, amúgy ez is jelentős arány, ha belegondolunk. Van saját termelése is ami igényei egy részét kielégíti. Kapcsolata az oroszokkal nem rossz, de nem is annyira jó, mint Magyarországé. 3- Csehország: a Bush korszakban az amerikai rakétapajzs terve miatt megrosszabbodott a viszonya az oroszokkal és bízik az amerikaiak segítségében az erős függőség csökkentése érdekében. Az Azerbajdzsánból való importot tekinti egy kiútnak bár az 16 Új olaj után néznek a csehek, Világgazdaság 2008-09-11 8. o 17 http://www2.irnair/en/news/view/line-22/0804157051002306htm 47 http://www.doksihu oroszoknak ott is van beleszólási joguk. Barack Obama az idei év szeptemberében felhagyott a rakétapajzs tervével, azóta normalizálódtak az orosz-cseh kapcsolatok, a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök találkozott Vacláv Klaus cseh elnökkel, amire az elmúlt években nem

igen került sor. 4- Szlovákia: 100%-ban függ az orosz olajszállításoktól, az import diverzifikációja egyelőre nincs napirenden, ugyanis jók a kapcsolatai mind az USA-val mind Oroszországgal. Nála nőtt a gazdaság a leggyorsabban habár a recesszió őt is érinti, a olaj zavartalanul érkezik hozzájuk, válság időszakban pedig számíthat Magyarországra. 3.61 Magyarország, mint vesztes Amint az előbb is volt róla szó, Magyarország nagy – másokhoz képest kis – arányban függ az orosz energiahordozók szállításától. Érdemes megemlíteni, hogy az ország elsődleges energiafogyasztásából a gáz 43%-ot tesz ki elsősorban, csak utána jön a kőolaj 27%-kal. A szénhidrogének együttes részesedése az EU27 átlagánál jóval magasabb, a kőolaj részesedése átlag alatti, a gázt illetően csak Hollandia előz meg. Sok probléma van az energiaellátással kapcsolatban. Az egyik az hogy takarékos felhasználás mellett is 90% fölé emelkedhet ez

az arány az évtized végére, a másik hogy az alternatív energiaforrások egyelőre gazdaságilag az átlagosnál is drágábbak, így a kőolaj és a földgáz helyettesítése hirtelen költségnövekedést eredményezne (Hegedűs Miklós, 2006 május 8). A világpiaci árnövekedés egyértelműen negatívan hatott a gazdaságra, a növekedés lelassult, az infláció megemelkedett és romlott a külkereskedelmi mérleg, 2007-ben 6 milliárd USD értékben vettünk kőolajat az oroszoktól, míg korábban ez a szám sokkal kisebb volt. Az oroszokkal többnyire jó a kapcsolatunk, a Molnak számos létesítménye a szibériai mezőkön. Alternatív útvonal kevés van, de van az Adria kőolajvezeték, amely Horvátországon keresztül jön. 48 http://www.doksihu Magyarországon kiszámolták, hogy 175 USD/l ártól a magyar gazdaság recesszióba kerülne. Lássuk, hogy a magas kőolajár hogyan érintette az egyes szereplőket, kezdem az iparágakkal, majd az intézményekre

és a magánszemélyekre is kitérek. Kezdjük azzal, hogy az 5 leginkább energiaigényes magyarországi ágazat a következők voltak 2005-ben18: (toe: tonna olajegyenérték) 1- Légiközlekedés: 10 toe/millió HUF, 100%-ban olajból tevődik össze 2- Szárazföldi közlekedés: 7 toe/millió HUF, 100%-ban olajból tevődik össze 3- Az építőanyagipar (nem-fémes anyagok): 4,1 toe/millió HUF, 30-30%-ban olajból és szénből és 40%-ban gázból tevődik össze 4- Vegyipar: 2,2 toe/millió HUF,65%-ban olajból tevődik össze 5- Fémfeldolgozás: 2 toe/millió HUF, 25%-ban gázból és egyébből tevődik össze Az előbbieket elemezném: A Wizzair-en kívül nincs más magyar kézben lévő légitársaság. A szárazföldi közlekedés esetében a magyar autótulajdonosok nagy árat fizetnek, még azok is akik tömegközlekedéssel járnak. A benzin ára sokat növekedett, 2005 elején még 230 és 250 HUF/l között mozgott az átlagos kőolajár, mára

egyértelműen meghaladja a 300 HUF/l-t. 2008 nyarán a benzin literenkénti ára a magyarországi benzinkutakon elérte a 300 HUF-t, ez a magas világpiaci árral és a magas jövedéki és forgalmi adóval volt magyarázható. A hirtelen kőolajáresés nem volt érezhető a benzinkutaknál az azután eltelt hónapokban. 2009 júliusától az Általános Forgalmi Adót egységesen 25% bizonyos alap élelmiszerek kivételével. Lássuk a normál 95-ös benzin árának összetételét július elsejétől: Termékár: 120-145 HUF/l között mozog: ez egyenlő a kőolaj kitermelési, elszállítási ár és finomítási, forgalmazási árrések összegével. 18 Pellényi Gábor: A magas olajárak hatásai amagyar gazdaságra 49 http://www.doksihu A jövedéki adó egységesen 109 HUF/l az eddigi 103,5 helyett Termékkezelési díj: 2,5 HUF/l Stratégiai tartalékokra elkülönített összeg: 3 HUF/l Áfa: az előbbiek összegének a 25%-a ami eddig 20% volt Tehát a kőolaj ára

290 és 322 HUF/l között fog mozogni. A vegyipar még mindig egy nagyon jelentős ágazatnak számít, hiszen ideértjük a kőolaj-finomítást, festék- és műtrágyagyártást, gyógyszergyártás egy részét és a háztartási tisztítószerek gyártását. Vagyis az árak növekedése csökkentette a cégek jövedelmezőségét és a költségek egy részét a fogyasztókra kellett hárítani. Említésre méltó hogy a vegyipar energia-intenzitása 75%-kal nőtt 1995-től 2005-re, a légi- és szárazföldi közlekedésé csak 25%-kal Felismerték itthon is az alternatív energiaforrások jelentőségét. A kőolaj helyettesítése a közlekedésben Magyarországon egyelőre lehetetlen, csak hosszú távon képzelhető el amikor a különböző hibrid és biodízellel működő autók széles körben elterjedté válnak. Az ipari berendezések nagy többségénél nincs napirenden egy alternatív erőforrásra történő átállás, az ipari nagy fogyasztók földgázt

használnak, válság esetében átállítják olajtüzelésűre a rendszert. Az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű negyedik blokkjának a működés-meghosszabbítását. Fontolóra vették egy újabb atomerőmű megépítését, ami kb. 8000 milliárdba kerülne, de ezek még távoli tervek, még a részletek sincsenek kidolgozva. Lássuk most ágazatonként a megújuló energiák helyzetét Magyarországon: - A biomassza a legelterjedtebb a megújuló energia erőforrások körében (79%) és a szilárd halmazállapotúak közül a legígéretesebbek a szalma, kukoricaszár és – csutka, napraforgó és a fahulladék, amelynek a legnagyobb a fűtőértéke. Magyarországon gyorsan terjedt el az eljárás, 2006-ban 30 millió liter bioetanolt állítottunk elő a két évvel azelőtti nulla értékről, 2008-ra a biodízelgyártó kapacitásunk 186 ezer tonnára nőtt a 2005-ös 12 ezerről. 50 http://www.doksihu - A szélenergiát itthon leginkább Észak-nyugaton

hasznosítják, 2009 májusáig összesen 96 szélerőmű volt üzembe helyezve Magyarországon 176 295 MW beépített teljesítménnyel19. A magyarországi szélerőmű-létesítési engedélyekért tapasztalt tülekedést az magyarázza, hogy egy 2 megawattos szélturbina esetében is évi 100 milliós nagyságrendű garantált bevétel a tét. Az innen nyert áramot ugyanis a helyi szolgáltatók, vagy a Magyar Villamos Művek törvényben rögzített áron, jelenleg kilowattóránként 23 forintért kötelesek átvenni. Ez az ár majdnem a duplája a hazai erőművek átlagárának. - A napenergia: az MTA (2006) becslése szerint a hazai besugárzási viszonyok alapján mintegy 1852 PJ napenergiát lehetne a mai technológiákkal évente hasznosítani (az ország teljes energiafogyasztása 1153,2 PJ/év). Ennek ellenére a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező szomszédos Ausztria egyes területein alig találunk olyan háztetőt, amire nincs napenergiát hasznosító

berendezés felszerelve. Itt ma már több mint 3 millió m2 napkollektor működik, míg Magyarországon ez a szám alig éri el az 50 ezer m2-t. - A vízenergia lehetőségei elméletileg nagyobbak, azonban kihasználatlan ez a lehetőség. Ezzel az energiaforrással többet szeretnék foglalkozni Egy 1885. évi statisztika szerint Magyarország akkori területén 22647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerő-potenciálnál. A százalékos megoszlás durván az alábbi: • • • • • Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4% A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 25-27 PJ, azaz 7000-7500 millió kWh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy • a Dunán nincs – és várhatóan a közeljövőben nem is lesz – villamos energia termelésre szolgáló

létesítmény, 19 http://www.mszethu/indexphp?mid=53 51 http://www.doksihu • a Tiszán a – hazai viszonyok között nagynak számító – Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel, • a Dráván jelenleg nincs erőmű, • a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerőművek döntő többsége, • egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben. - A geotermikus energia terén Magyarországnak hatalmas adottságai vannak, 1 km-re a Föld belsejébe már 60 C fok az átlaghőmérséklet, 2 km-re már 100 C fok. A potenciális energiamennyiség tekintetében Magyarországnak az USA és Kína mellett van a helye, azonban hazánkban csak születőben van az iparág miközben az USA és a Fülöp-szigetek egyaránt 2000 Megawatt-t (MW) termelnek évente. Magyarországon a PannErgy (2007-ig Pannonplast)

számít a geotermikus energia úttörőjének, többnyire önkormányzatoktól kap megrendeléseket. A következő táblázatban bemutatom a Magyar Energia Hivatal számításait a megújuló energiaforrások megoszlásáról 2008-ban és a becsléseit melyek szerint milyen a megoszlásuk 2020-ban: 17. táblázat: Az adott megújuló energiaforrások megoszlása az összes megújulón belül 2008-ban és 2020-ban: Energiaforrás 2008 2020 85,5 70,2 Biomassza 0,8 6,7 Biogáz 1,7 10,5 Bioüzemanyag 6,8 6,1 Geotermikus 3,5 1,8 Hulladék 1,2 0,5 Víz 0,2 0,9 Nap 0,3 3,3 Szél Forrás: B. Horváth Lilla, 2009-11-4, 12 o A táblázatot elemezve elmondhatjuk, hogy nagymértékben nő a bioüzemanyagok 52 http://www.doksihu részesedése, ami jelentősen csökkenti a CO2 kibocsátását, a geotermikus energia aránya csökken, holott nagyobbak a lehetőségek ezen a téren, a vízenergiával ugyanez a helyzet, nagymértékben nő majd a szélenergia részesedése és ezt főleg

Észak-Magyarországon fogják alkalmazni. Mindez a Magyar Energia Hivatal becslései szerint. Meg kell említeni egy lehetőséget, amit Magyarország ki kell, hogy aknázzon. A multinacionális vállalatok a költségek csökkentése sok, korábban Magyarországon üzemeltetett gyárát bezárta és áttelepítette a Távol-Keletre költségek csökkentése érdekében, tartósan magas kőolajárak mellet a cégek profitja csökkenni fog és egy részük vissza fogja telepíteni az üzemeit térségünkbe. Érdemes ismét versenybe szállni a külföldi közvetlen befektetésekért (FDI), a földrajzi közelség talán fontosabb lesz magas olajárak mellett, mint az alacsony munkaerő-költség. Ebben a fejezetben megismerhettük az olajár alakulásának okait és azt, hogy kiknek kedvez az árnövekedés és kiknek nem, különös tekintettel hazánkra. Röviden elmondhatjuk, hogy különösen pozitív volt a drágulás az Arab-öböl államai számára és különösen negatív az

Egyesült Államok, Kína és a legszegényebb nem kőolajtermelők számára. A következő fejezetben, a közemberek hétköznapjait, munkakörülményeiket fogjuk megvizsgálni az árváltozás hatására. Most viszont nézzük meg hogy mik, hogyan és mennyire változtak és változnak a kőolajár emelkedésével párhuzamban: 53 http://www.doksihu 3. Az árváltozások hatásai, következmények A kőolaj drágulása elsősorban a hétköznapi embereket érinti a leginkább és nem a multinacionális vállalatokat. Amikor egy adott árucikkből kevés lesz, azaz a kínálata csökken, akkor drágul és akkor az emberek jobban értékelik és gondolkodnak, hogy megvegyék-e vagy sem. Az olajár drágulása különösen kedvezőtlen, amikor szükség van rá egy nemzetgazdaság működtetéséhez, makro vagy mikro szinten a munkába járáshoz vagy az utazáshoz. Tehát jó és rossz oldala is van ennek a folyamatnak. 3.1- Pozitív hatások: 1- Kőolajfogyasztás

racionalizálása20: Az Egyesült Államokban 3,3%-kal csökkent a fogyasztása ennek az árucikknek egy év alatt, 2006-ról 2007-re. A Welt am Sonntag forrásai szerint az amerikai tömegközlekedés 3,3%-kal több utast szállított 2008 első negyedévében 2007 azonos időszakához képest. Az amerikai gépkocsi-vezetők 17,7 milliárd kilométerrel kevesebbet vezettek 2008 áprilisában, mint 2007 azonos hónapjában, számos vállalat a heti 5 napos 8 órás munkaidő helyett bevezette a heti 4-szer 10 órás munkanapot ami, egy dolgozóra jutó munkacélú olajfogyasztás 20%-os csökkenését jelenti. Ugyancsak az Egyesült Államokban, körülbelül 50 város (elsősorban Detroit) határozta el, hogy a kiüresedett kertvárosokat lerombolja21, hogy a lakosságot a városközpontokba koncentrálja, ezáltal csökkenjen az autóktól kibocsátott CO2 mennyisége. Franciaországban az emberek egy része már inkább a közeli bevásárlóközpontokban, boltokban vagy a

piacokon veszik meg a szükséges termékeket. Ugyancsak ott, egyre több vállalat próbálja megszervezni az együtt-szállítást az alkalmazottjainak (dolgozói járatok) a szolgálati kocsik helyett. 2- A megújuló energia erőforrások iránti növekvő érdeklődés: a 20 http://www.dawncom/2008/09/08/top1htm Béatrice Mathieu és Benjamin Neumann: La revolution verte arrive en ville, LExpansion francia nyelvű üzleti havilap 746-ik szám 2009. november 21 54 http://www.doksihu környezetvédelem gazdasági szempontból is jövedelmező hosszú távon és fontos a fenntartható növekedés szempontjából is. Van egy ár, amitől kezdve már egy adott nemzetgazdaság kezd recesszióba kerülni. Mivel hogy az USA gazdaságilag már nem annyira jelentős, mint volt egy pár évtizeddel ezelőtt és mivel hogy a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, DélAfrika) országok gazdasága a pénzügyi válság ellenére is valószínűleg nőni fog, ez az árszintet nehéz

megállapítani. Magyarország nemzetgazdasága viszont 175 USD/hordó felett recesszióba kerülne. Egy ekkora vagy egy ennél valamennyivel alacsonyabb árnál már érdemes kiutat keresni. Az energia fogyasztásának csökkentéséről már beszéltünk, de amennyiben ez nem lehetséges akkor környezetkímélő (alternatív) módon kell elő állítani. 2003-2004 óta születtek az új ötletek, eljárások, technológiák, befektetési és fedezeti alapok, amelyeknek célja a globális felmelegedés megállítása és napjainkra már egy óriás iparággá nőtte ki magát a zöld energia piaca. Ezek kiterjednek az energiatermelésre, ingatlanfejlesztésre és az autóiparra is, sőt, már a hitelezésre is bizonyos esetekben. Az autógyártók egyre több hibrid modellt fejlesztenek ki és egyre több az elektromos árammal működő autó. Egy hibrid autó gyártására fordított összeg pár év alatt a harmadára, 2000 USD-ra csökkent, ami gyorsíthatja a váltást. A 2009

szeptember végi, Frankfurtban megrendezett autóipari Világkiállítás ezt a trendet igazolja és energiatakarékosságra ösztönöz. 18. táblázat: A hibridautó-eladások száma és aránya régiónkban: 2008 2009 (db)* Piaci rész %- Piaci rész %(db) ban (2008) ban (2009) Ausztria 3519 3013 1,2 1,36 Horvátország 2385 572 2,72 1,77 Magyarország 146 231 0,09 0,38 Szlovénia 731 248 1,07 0,65 Európa 340 940 340 851 1,94 3,3 * I-VIII hónap Forrás: Demeter Kálmán, VG 2009-11-4, 11. o A fenti táblázatot elemezve elmondhatjuk, hogy Magyarországon későn kezdtek el terjedni a hibrid autók, de most nagyobb ütemben nő a hibrid autók vásárlása, ezt az arányokból láthatjuk. Horvátországban és Szlovéniában nagy a hibrid autók aránya 55 http://www.doksihu Magyarországhoz képest, de csökken a válság hatására, de érdemes megjegyezni, hogy még nagyobb mértékben az összes autó eladása is radikálisan csökken, ha az arányokat is összevetjük. Ami

Európát illeti, az év végére több hibrid autót adnak el, mint 2008-ban, láthatjuk, hogy az európaiak egyre többen hajlandóak több pénzt kiadni a környezet védelme érdekében, ezzel az olajimportot is lehet csökkenteni. 3- A szegényebb, korábban jelentősen eladósodott olaj-termelők az adósságaik nagy részét visszafizették és kezdenek hitelezőkké válni. Ilyen például Brazília és Kazahsztán, Nigéria is a teljes adósságát már visszafizette a Párizs Klubnak. 3.2- Negatív hatások: 1- A szegények számának növekedése világszerte: A fejlődő országokban a kőolajat elsősorban munka célú tevékenységekre fordítják és ritka a pazarlás e téren. A kőolaj drágulása megnehezíti a polgárok számára a munkába járást, a fejlődő világban a dolgozók többsége már nagyobb részt költ el jövedelméből közlekedésre22. A szállítási költségek növekedésével az élelmiszerek is drágulnak A búza árának drágulása

súlyosbítja a helyzetet. 2- Élelmiszerválság: A megújuló energia erőforrások iránti növekvő érdeklődés következtében bizonyos élelmiszereket energia termelésére kezdték fordítani, mint például a kukoricát. Ennek következtében megemelkedett, ezen mezőgazdasági cikkek ára. Igaz erre kismértékben az USD gyengülése is hat a folyamatra. A termelőképesség már elérte a maximális határt, a talaj minőségét rontja az intenzív műtrágya-használat. A 2008-as évre prognosztizált élelmiszerfogyasztást a föld lakossága már szeptember közepére elfogyasztotta és elkezdődött az élelmiszer tartalékokhoz való folyamodás. A búza árának a növekedése hátterében a rossz időjárás, az ausztráliai szárazság, és az a tény áll, hogy Szaúd-Arábia feladta a nagyon költséges önellátás politikáját és ehelyett elkezdett importálni23. A közel-keleti ország ezzel a világ 15 legnagyobb búzaimportőre közé került be. 22 23

http://query.nytimescom/gst/fullpagehtml?res=990DE2DC173DF932A35753C1A9669C8B63 http://www.arabnewscom/?page=6&section=0&article=106225 56 http://www.doksihu A helyzetet rontja a növekvő egy főre jutó húsfogyasztás Kínában (a Nyugat átlagfogyasztásának még így is kevesebb, mint 25%-a) és a fenntartható fejlődés jegyében bevezetett zöld iparágak (biomasszák hasznosítása a közlekedésben, műanyaggyártásban) 3- A nukleáris energia reneszánszát éli24 olyan országokban, mint Franciaország, Oroszország és Kína. Világszerte 5 erőmű van leállítás alatt, míg az épülők száma eléri a 34-t, ami azt jelzi, hogy erős a kereslet erre az iparágra a költséghatékony termelésnek köszönhetően. Az OECD nemrég kiadott közleményében kijelentette, hogy a jelenlegi 16%-ról 2050-re az atomreaktorok által termelt energia úgy érheti el a 20%-os részesedést, ha évente 54 új reaktort építenek világszerte. A World Nuclear Association

adatai alapján van is elég uránium a működtetésükhöz, legalább 2050-ig. 4- Az ártámogatások elterjedése: világszerte egyre több ország vezetett be ártámogatást a rövid-távú negatív hatások kiküszöbölésére, ami azért nem jó, mert nem serkent energiahatékonyságra. Az ártámogatás intézménye széles körben a volt illetve a jelenleg is szocialista berendezkedésű országokban, főleg Ukrajnában vezet, ahol a szubvenciók aránya eléri a GDP 10%-át, mértékben Oroszország vezet 40 milliárd USD-ral, de jelentősek az összegek még Kínában és Indiában is. Ezzel versenyelőnyhöz juttatják az ország vállalatait, de ugyanakkor az energia pazarlását és a környezet szennyezését is serkentik. 5- A világkereskedelem visszaszorulása: Sok árut tengeri úton szállítanak egyik országból a másikba, sok más árut meg kamionnal. Mindkét esetben nőttek a költségek és itt fontos megemlíteni a Csendes-óceáni kereskedelmet. A tengeri

kalózkodás is ide tartozik. Még egy fontos következményt szeretnék megemlíteni, amely nézőponttól függően lehet jó is meg rossz is. A vállalatok átszervezik az ellátási láncaikat, amelyek az 1990-es évek elméletei alapján fejlődtek ki. Akkor az olcsó szállítási lehetőségeket maximálisan kihasználták az olcsó kőolaj miatt. A termelést 24 http://www.world-nuclearorg/info/inf104html 57 http://www.doksihu kiszervezték, ami csökkentette a költségeket ám a szállításokat megszaporította, és ami ezenfelül jött az hogy a piacra jutás gyorsasága is fontos tényezővé vált, így a ruhák, élelmiszereket is egyre gyakrabban repülővel szállították. Ez a gyakorlat mára fenntarthatatlanná bizonyult. Az Industry Directions 2007-ben végzett felmérése arra mutat, hogy az amerikai vállalatok 70%-a változtatni kíván ellátási lánc rendszerén, mert csak egy kis részük az, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a fogyasztókra hárítsa

a költségeket, ami versenyhátrányt jelent, egy jelentős részük viszont nagyobb figyelmet fordít a megújuló energia erőforrásokra. 3.3 Szakértők és politikusok véleménye 2008 júliusában a kőolaj hordónkénti ára a New York-i jegyzésen elérte a 148,48 USD-t. És végül ez volt a legmagasabb, július végén fordulat következett be az amerikai-iráni kapcsolatokban, az irániak megengedték az amerikaiaknak, hogy egy érdek-képviseleti irodát nyissanak Teheránban, tehát egy enyhülés vette kezdetét annak ellenére, hogy Irán nem mondott le nukleáris ambícióiról. Lássuk a szakértők és a politikusok véleményét: Matthew Simmons: a kőolaj-hozam csúcs elméletének napjaink egyik legnagyobb szakértője. George W Bush amerikai elnök volt energiaügyi főtanácsadója. Számításai szerint Szaúd-Arábia a közel jövőben nem lesz képes növelni a termelését, mert nála is be fog következni a kőolajhozam-csúcs, ami az ország ígéreteivel

ellentétes.25 Ugyanakkor semmi sem biztos, mert a Perzsa-öböl menti országok és a többi kőolaj-exportáló nemzetbiztonsági titokként kezeli a tartalékokról szóló elemzéseket és egyéb tanulmányokat. Vlagyimir Putyin: Oroszország elnöke (2000-2008) majd miniszterelnöke 25 a mai http://www.aspo-usacom/aspousa3/speakerscfm?bid=209 58 napig, az energiaszektor http://www.doksihu visszaállamosítására és Oroszország nemzetközi tekintélyének visszaszerzésére helyezte elnöksége hangsúlyát és többnyire sikerült is neki elvégezni ezt a feladatot. Kijelentései szerint a piac határozza meg a kőolaj árát és nem a Gazprom26, mint ahogy sok EU-s politikustól hallani. Továbbá Oroszországnak érdeke a magas kőolajár, mert ezzel a Gazprom értéke is megnő és az ország befolyása is nő az öreg kontinensen és az egész világon. Az elnöksége alatt a külföldi tőke kiszorult az orosz olajüzletből, ami konfliktusokhoz vezetett

közte és a nyugati államok között. Dick Cheney: Az Egyesült Államok alelnöke és a Halliburton cég volt vezérigazgatója 1999-ben kijelentette, hogy számítások szerint az elkövetkező években (2000-től napjainkig) a világkereslet évi 2%-kal fog nőni, míg a termelés évi 3%-kal fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben egy napi 50 millió hordóval több kőolajra lesz szüksége a világnak és különösen az USA-nak27. Ugyanakkor hozzátette, hogy egyes régiók, mint a Közel-Kelet nagy lehetőségeket rejtenek magukban a kőolaj kitermelése terén és a világ tartalékainak a kétharmadát ellenőrzik és, még a kitermelési költségek is a legalacsonyabbak csakhogy lassú a haladás a technológiai fejlesztésben. A legnagyobb cégek nyugtalankodnak a nagyobb befolyásért, de a viszonyok nem változnak, mert az adott országok kormányai nem engednek, és itt főleg Irakra utalt. Ezek a kijelentések már csak azért is érdekesek, mert

1999-ben hangzottak el amikor a kőolaj ára évtizedek óta legalacsonyabb volt. OPEC hivatalos véleménye: Elsősorban a hedge fund-ok vagyis a fedezeti alapok a felelősek a jelenlegi helyzetért. A szervezet hivatalos véleménye szerint a spekulánsok 3-4 évre előre megvásárolják az adott árut, hogy majd nagyobb áron eladhassák. Az indoklás helyessége alátámasztható azzal, hogy a kereskedők érdeklődése az utóbbi években a tőkepiacokról az árupiacok felé terelődött. 2008 szeptembere óta viszont mind több kereskedő fordul el az árupiacoktól a bankok által elszenvedett hatalmas veszteségek miatt, ami a 26 27 http://www.americancom/archive/2008/february-02-08/liquid-courage http://web.archiveorg/web/20000414054656/http://wwwpetroleumcouk/speecheshtm 59 http://www.doksihu pénzügyi válságnak tulajdonítható. A szervezet szerint a készletek még bőségesek, 1,1 ezermilliárd hordó a még nem kitermelt kőolaj mennyiség, aminek a

háromnegyedét OPEC tagállamok tartják ellenőrzésük alatt. Az évi 30 milliárd hordós fogyasztással számolva még egy jó ideig nem lehet hiány a feltörekvő gazdaságok olajkereslet növekedésének ellenére, még akkor, se ha 2025-re évi 43 milliárd hordóra kell növelni a termelést. Hugo Chávez: Venezuela radikális baloldali elnöke. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a kőolaj árakat felvigye és ezt azért, hogy az USA világuralmát megtörje. Az USA a világ legnagyobb energiafogyasztója és a magas energiaárak a gazdaságot lefékezik. 2007-ben még 200 USD körüli árral riogatta a fejlett országokat, de az amerikai-iráni enyhülés után már a 80 USD körüli kőolajárat tartotta racionálisnak. Ali Al Naimi: Szaúd-Arábia kőolaj minisztere. Szerinte biztosítható a stabilitás az iparágon belül28 és ezt úgy, hogy megfelelő kapacitással termeljenek a piaci egyensúly fenntartásáért. Továbbá szerinte Szaúd-Arábia

elkötelezett abban, hogy a világnak elegendő mennyiségű olajat termeljen, mert egy esetleges recessziót a világgazdaságban rá is negatívan hatna. Rex W. Tillerson: az ExxonMobil jelenlegi vezérigazgatója szerint a meglévő kőolaj mennyiség még 40 évig el tudja látni a világgazdaságot energiával. Így egyelőre elzárkózik attól, hogy a megújuló energia erőforrásokat helyezzék előtérbe, de azért vannak konkrét terveik a környezetbarát technológiák s eljárások fejlesztésére, ami részben a CSR (Corporate Social Responsibility=Vállalatok Társadalmi felelősségvállalása) része. 28 http://www.energytribunecom/articlescfm?aid=764 60 http://www.doksihu Jeremy Legett: a világ első, megújuló energiával foglalkozó befektetési alapját, a New Energies Investet vezeti. Olajipari tanácsadóként dolgozott a British Petroleumnak és a Shellnek. Hisz az olajhozamcsúcs-elméletben és szerinte nem 30-50 év után fogy el az olaj, hanem

jóval előtte és ez az olajfüggő világgazdaság teljes összeomlását okozhatja29. Szerinte a világnak két választása van: 1- Megpróbálunk minden létező fosszilis energiahordozót maximális mértékben kiaknázni, ami hosszabb távon tönkreteszi a klímát és a gazdaságot is. 2- Energiahatékonyság, energiatakarékosság, gyors átállás a megújuló energiaforrásokra. Ez az átállás olyan gyors kell legyen, mint ahogy a Nyugat a második világháborúban átállt a tankok és repülőgépek építésére. Neki tulajdonítható még 2 fontos gondolat: 1- A bioüzemanyagok nem jelentenek megoldást a jelenlegi válságra, mert a világ nagy élelmezési problémákkal küzd és az élelmiszer-termelési kapacitásokat elsősorban erre a célra kell felhasználni. 2- A világ megmentése nem lehetetlen: a következő 40 évben a kőolajkeresletet 27 és az üvegházhatású gázok 50 százalékkal kell mérsékelni és erre 45 ezermilliárd USD szükséges,

ami a világ GDP-jének évi 1,1%-ával egyenlő. Ez az összeg elegendő 1400 új atomerőműre, több százezer szélturbinára és több millió négyzetméter napelemre. Azonban azt ő is tudja, hogy a fenntartható fejlődés nem a nagy országok kormányainak első számú prioritásai közé. 3.4 Merre tovább? Mivel hogy egyértelművé vált, hogy a jelenlegi állapot nem tartható tovább. A Bernstein intézet kutatói szerint 2011-től tartósan is 100 USD felett lesz egy hordónyi kőolajnak az ára a növekvő kereslet és a nem OPEC-tagok csökkenő termelése30 miatt. I- Pótolni kell a kőolajat bizonyos módon, ez leginkább úgy lehet megvalósítani, 29 Bodoky Tamás: Globális olajválságot jósolnak Világgazdaság Value Magazin 2008 szeptember http://economictimes.indiatimescom/Oil-prices-may-rise-above-100-by-2011-on-shortages-BernsteinResearch/articleshow/4878857cms 30 61 http://www.doksihu hogy megújuló energia erőforrások felé fordulnak sok

gazdasági szereplő. Először a megújuló energiahordozóknak sok előnye van, amit az alábbiakban felsorolok: - Importfüggőség mérséklése - A természeti környezet javítása - Hazai fosszilis energia szerepének a csökkentése - A természeti adottságok kedvező módon történő hasznosítása - Az agrárgazdaság innovatív útjának a kibontakozása - Új munkalehetőségek teremtése Vagyis számos előnye van a kőolaj helyettesítésének. Sok területen alkalmazható ez a helyettesítés: a közlekedésben, az iparban és az áramtermelésben. A megújuló tiszta környezetkímélő energia erőforrások piaca világszinten évi 2 számjegyű növekedést produkál évente. 1- Biomassza: Világszinten 4% az összes felhasznált energiából. Kiemelt fontosságú a bioüzemanyagok szerepe a közlekedésben, mert ez az ágazat teszi ki a légszennyezés döntő hányadát, 2005-ben a közlekedés energiafogyasztásának 1%-át adták bioüzemanyagok, ezt az arányt

szeretné az Európai Bizottság 2010-ig 5,75%ra növelni, 2020-ra pedig 20%-ra. Sőt, a lassú előrehaladás miatt a Bizottság a 2010-es cél 10%-ra emelését is fontolóra vette. 2- Szélenergia: Világszinten 0,3% a részesedése. Dánia elszánta magát hogy 2020-ra az energia szükségleteinek 50%át megújuló energia erőforrásokból fedezi, és ebből nagyrészt képvisel a szélenergia, amely főleg tengerek közepén produkálódik mivel óriás szélturbinák ott helyezhetők el a leginkább. Új trend a partoktól távol lévő szélfarmok, Hollandiában például a Princess Amelia nevű szélfarm 24 km-re helyezkedik el Ijmunden kikötőjétől, 14 km2-es területen 60 darab egyenként 2 MW teljesítményű turbinát foglal magában. Ezek összességében egy év alatt 435 GW energiát termelnek és ennyi elég 125 000 háztartás ellátásához, ugyanakkor évi 225 000 tonna CO2-vel kevesebbet bocsátanak ki. 62 http://www.doksihu Magyarországon főleg a víz

mozgatására alkalmas lassújárású szélerőművek terjedtek el. 3- Napenergia: Világszinten 0,5% a részesedése. Főleg Észak-Afrikában használatos ahol az éves szinten több mint 4000 órát süt a nap. Számítások szerint a földön 220 000 km2 napkollektor a világ energia igényét el tudja látni, jelenleg még csak 30 km2-nél tartunk és már a szilícium ára az utóbbi hónapokban 30-ról 300 USD-ig nőtt az árupiaci kereskedéseken. Ugyanakkor van remény a haladásban e téren, a piacvezető Renewable Energy Corp. Termelési elnökhelyettese a Bloombergnek kijelentette, hogy 2010-re a poliszilícium előállítása a jelenlegi ár felébe kerülhet a méretgazdaságossági kapacitásoknak köszönhetően. Szakértői vélemények szerint31 az EU 2020-tól napenergiájának egy jelentős részét az Észak-afrikai sivatagban és a Közel-keleten lévő naperőműveiből nyeri majd. Az Egyesült Államok dél-nyugati államaiban a napenergia termelése beindult

és óriásiak a növekedési kilátások, a Mojave sivatagban a földárak a 20-szorosára nőttek. Azt tudni kell, hogy az USA már 2008ban megelőzte Németországot32 a napenergia-termelés mennyiségét tekintve 4- Vízenergia: Világszinten 3% a használatának a részesedése. A skandináv országokban elterjedt, Norvégiában az energia 100%-át vízenergiából termelik, de a harmadik világ nagy országaiban (Kína, India és Brazília) gyorsan terjed és ma a világ összes vízenergia létesítmények teljesítményének 58%a Kínában található. Kínában várható hogy robbanásszerűen megnő ez az iparág az ott található nagy folyók miatt. Ez az energia erőforrás segíthet abban, hogy az ország csökkentse az olajimport függőségét. 5- Geotermikus energia: Használati részesedése világszinten 31 32 http://www.geographichu/indexphp?act=napi&rov=3&id=11530 Fehérváry Krisztina(2009): Janus arcú nemzetek, Magyar Demokrata 2009, 11.szám,

24-ik oldal 63 http://www.doksihu 0,2% volt 2006-ban. Abból áll, hogy a Föld belsejéből hozzák fel a forró vizet, amivel lehet fűteni. A belseje felé haladva kilométerenként 3 C fokkal melegebb a víz. Az USA-ban a Chevron 7 millió háztartást lát el geotermikus energiával, ezáltal világelső az iparágban. 6- Árapály, árdagály: a tengeri, ill. óceáni hullámzás erejéből is lehet energiát generálni. Mexikóban, Portugáliában és az Egyesült Arab Emírségekben ez a technika már széles mértékben használatos. Egy másik alternatíva a kőolaj helyettesítésére a vasúti hálózatok fejlesztése és a vasutak hatékonyságának a növelése. Az Egyesült Államokban, a pénzügyi válság leküzdésére felállított mentőcsomagban több milliárd USD-t különítettek el a vasutak fejlesztésére, aminek a célja, hogy az áruszállítás terén az eddiginél sokkal nagyobb arányban vegyék igénybe a vasutakat, főleg a nagyobb

távolságoknál. Magyarországon a MÁV nehéz helyzetben van pénzügyileg, nagyok a hivatali visszaélések és sok vonalat zárnak be. Érdemes megemlíteni, hogy az áruszállítás nagyon lassan halad (kb 15-20 km/h) mivel hogy ez az utolsó a szállítási sorrendben. II- Növelik a kitermelést mind az OPEC és a nem-OPEC országokban: logikus, hiszen a magas ár miatt teljes mértékben megéri az országoknak a kitermelés és az eladás is. Ugyanakkor van egy tucatnyi ország, akit bukott termelőknek nevez a szakzsargon, ezek olyan országok, amelyek lehetnek fejlettek vagy fejlődők, napi 100000 és 1 millió hordó közt termelnek vagy ennél is kevesebbet, csakhogy politikai bizonytalanság, társadalmi megmozdulások vagy gazdasági érdekellentétek miatt az olajipar nem stabil ágazat, még azokban az országokban sem ahol a meghatározó gazdasági ágazatnak számít. 64 http://www.doksihu Nigéria: a Közép-nyugat Afrikai ország szeretné stabilizálni

belügyeit és nyugat afrikai nagyhatalmi ambíciói is vannak, a második legnagyobb GDP-vel rendelkezik a fekete kontinensen és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsában is szeretne egy állandó helyet szerezni. Mindehhez fontos szerepet kell, hogy játsszon a kőolaj exportban. Németország nemrég elszánta magát, hogy csökkenti az oroszoktól való függőségét és ezt úgy, hogy Nigéria számára épít elektromos áramot termelő központokat, növelve ezáltal az ország elektromos áram kapacitását cserébe a németek prioritást élveznek az exportban. Németország ezzel a lépéssel az oroszoktól való olajfüggőség 10%-os csökkentését szeretné megvalósítani. Angola: OPEC-tag és megerősödni szeretne a nemzetközi gazdasági életben és ehhez az olajvagyon segít némelyest. A 2002-es béke után az angolai gazdaság az egyik leggyorsabban fejlődők közé tartozik. A fejlődés egyik nagy előmozdítója Kína volt, aki az ország

számára kiépített egy hatékony út- és vasúthálózatot33, cserébe biztosan ő vásárolja a kőolajat. Szudán: is stratégiai partner Kína számára, az olajexport 40%-a egyenesen Kínába, cserébe az ázsiai óriás könnyűfegyvereket ad el és ingatlanprojekteket valósít Khartoumban34. Az USA embargó ellenére 2006-ban a New York Times a szudáni gazdaságról azt írta hogy a világon az egyik leggyorsabban fejlődők35 közé tartozik. Szaúd-Arábia: a szaúdi kormány a jelenlegi 11 millió hordó/nap nagyságú olaj-termelését 2009-től 12-re, 2015-től 12,5 millió hordó/nap mennyiségre emeli. Erre a szaúdiak 71 milliárd USD33 http://www.heritageorg/research/africa/HL1006CFM http://www.businessweekcom/globalbiz/content/mar2008/gb20080314 430126htm 35 http://www.nytimescom/2006/10/24/world/africa/24sudanhtml? r=1 34 65 http://www.doksihu t36 fektetnek be, 7 új mezőben folynak a fejlesztések és e nagy befektetés célja, hogy a gyorsan növekvő

hazai keresletet kielégítsék és a világot is több olajjal lássák el. Még említésre méltó az ország olajexport stratégiája aminek a lényege, hogy nem köteleződik el egyetlen oldal mellett sem, diverzifikálni igyekszik a exportpiacait. Azonban, a térségben erősek a feszültségek a különböző felekezetek között, jelentős síita kisebbség van a térségben, még Szaúd-Arábiában is. Bahreinben egy szunnita klán uralja a síita többségű országot amerikai és szaúdi támogatással, tehát konfliktus kitörhet a közeljövőben ami veszélyezteti az olajpiacot. Azerbajdzsán: az ország területének a kétharmadában lehet kőolajat és földgázt találni. 1994-től 30 éves szerződése van az országnak 13 multinacionális olajvállalattal a feltáratlan lelőhelyekben a termelés megkezdésére37. Az európaiak közül sokan látnak reményt az országban, hogy az oroszoktól való függésüket csökkentsék. Az üzleti klíma jelentősen javult a

reformoknak köszönhetően a külfölddel való erősebb és jobb kereskedelmi kapcsolatok érdekében. Ugyanakkor az ország vezetése tisztában van azzal, hogy nem hozhat hirtelen döntéseket Moszkva érdekei ellenében, mert a Kaukázusban is Oroszország az úr, ahogy a 2008. augusztusi orosz-grúz háború is bebizonyította. De, meg kell említeni, hogy a bőséges olajmennyiség ellenére az ország lakossága szegény és a bevételeket inkább katonai fejlesztésekre költik, az ország vezetése vissza akarja szerezni a rendszerváltás után elvesztett örmények lakta NagornoKarabakht. Brazília: ellátja a saját szükségleteit, de 2007 novemberében a Tupi-mezőben közel 5 milliárd hordó kőolajat találtak a tenger fenekén38. Számítások szerint az eddigi brazil olajtermelés 40%36 http://www.arabnewscom/?page=6&section=0&article=74723&d=15&m=12&y=2005 http://www.azerbaijanaz/ Economy/ GeneralInfo/ generalInfo ehtml 38

http://www.nytimescom/2007/11/19/world/americas/19braziloilhtml? r=1&oref=slogin 37 66 http://www.doksihu kal nőhet és az ország a világ 10 legnagyobb exportőre között találja magát egy pár éven belül. Folyamatban vannak tárgyalások az OPEC-kel az ország esetleges csatlakozásáról. Kazahsztán: ez az ország a kőolajár drágulásának köszönheti a növekedését. A termelés mértéke nem igazán változott az utóbbi évtizedben, de várhatóan növelni fogják, egyrészt hogy a rendszerváltás óta folyamatosan elnöki székben lévő Nurszultán Nazarbajev megszilárdítsa hatalmát, másrészt hogy eleget tegyenek a fejlett országok nyomásának, elsősorban az Egyesült Államoknak. Mexikói Öböl: Mexikó szeretné az alkalmat kihasználni, hogy a lehető legnagyobb hasznot húzza az áremelkedésből. Az Egyesült Államok biztos vevő és nincs messze. A mexikói olajtársaság (Petroleos Mexicanos, Pemex) a világon a kilencedik legnagyobb

vállalat. Az output tekintetében 2003-ban többet termelt, mint Kuvait vagy Venezuela39 és meg van a kapacitás a termelés növelésére. Azt hozzá kell tenni, hogy Mexikó sokat profitált a 2000 óta tartó amerikai-venezuelai ellentét erősödéséből. Az új mezők felfedezése újabb lökést ad az olajiparnak és az állami tartalékok növekedésének, azonban egy új olajkút esetében 7 évre van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben beinduljon a termelés 39 http://www.economistcom/world/americas/displaystorycfm?story id=10328190 67 http://www.doksihu 4. Befejezés Az alábbi dolgozatban arra jöttem rá, hogy a kőolajnak nagyon nagy a szerepe a világgazdaság motorjában, és nehezen helyettesíthető középtávon, ugyanakkor az ára nagyon piac- és árfolyamérzékeny. A globális olajválság egy fontos tanúság arra, hogy a helyzet nem fenntartható. Magáról a válságról fontos elmondani, hogy átrajzolta a világ kőolajpiacát, nyertesek és

vesztesek sorában is találunk mind gazdagokat mind szegényeket. Sok olyan van, akinek a magas ár segített a növekedésben másoknak a gazdasága lassulásában. A probléma itt az, hogy tudjuk, hogy kevés annak a kőolajnak a mennyisége, ami még kitermelhető, mára egyre inkább úgy vélik a szakértők, hogy az olajipar félrevezette a világot, amikor még több évtizedes növekedési potenciálról beszélt. Sem az új olajmezők, sem a megnövelt hatékonyságú kitermelési technológiák, sem a kőolajat helyettesítő fosszilis energiahordozók nem jelentenek megoldást, fel kell készülnünk az elérhető áron, korlátlanul hozzáférhető olaj korszakának közeli végére (Közeli jelenthet több évtizedet is). 2013 és 2018 a legnagyobb termelőknél (Kuvait, Szaúd-Arábia, Irak) is tetőzni fog a termelés. Márpedig kereslet van bőven, Kína növekvő gazdasága miatti növekvő kereslete a kőolaj árát meg fogja emelni, ahogy eddig is történt ez

bizonyos alapanyagokkal. Amennyiben megerősödik egy olyan szintig, hogy szuperhatalomnak lehessen tekinteni, akkor világméretű konfliktus következhet be közte és az Egyesült Államok között, a létfontosságú nyersanyagok birtoklásáért. Szakértők úgy becsülik, hogy 2030-ra éri utol a kínai olajfogyasztás mennyisége az amerikait. Ami azt illeti, az Egyesült Államok gazdasága lassul, de még mindig növekszik a jelenlegi pénzügyi válság ellenére is. A kőolaj kereskedelme szempontjából az importfüggősége nőni fog az elkövetkezendő évtizedekben, hacsak nem próbál meg gyorsan átállni a megújuló energia erőforrásokra amilyen gyorsan a hadiiparra állt 68 http://www.doksihu át a második világháború idején. Ugyanakkor megemlíteném, hogy a növekvő nemzetgazdaságok figyelembevételével a hagyományos kőolaj elegendő ahhoz, hogy közel 40 évig ellássa a világgazdaságot, ami nemzetgazdaságok és hosszú távú tervezés

szempontjából nem egy hosszú időszak. Fontos kiemelni azt, hogy nagy volt a tőzsdei spekuláció szerepe az árak növelésében ám korántsem olyan jelentős, mint a kereslet-kínálaté, hiszen minden jelentősebb árváltozás egy-egy politikai-katonai eseményhez vagy gazdasági jelentéshez kapcsolódik. Ha már a kőolaj fontosságáról beszélünk, megemlítem az OPEC-t amely továbbra is fontos szerepet fog betölteni a kőolaj világpiacán mivel, hogy ellenőrzése alatt vannak a stratégiai tartalékok. A jövőben a szervezetnek a kínálat diverzifikálása lesz és a kitermelés hatékonyságának növelése lesz a főfeladata. Sok múlhat azon, hogy Oroszország csatlakozik-e vagy sem. Végül, ha beláttuk azt, hogy a kőolaj véges és energiára mindenképp szükség van akkor kell legyen egy alternatív erőforrás, eljárás, megoldás és ez a megoldás a megújuló energia erőforrásokban rejlik. A környezetbarát technológiák és eljárások ideje

eljött, mert egyre többen foglalkoznak a technológiákkal és a gyártással, ami az árakat le fogja szorítani a verseny miatt. A kőolaj ára nőni fog az előbb említettek miatt és főleg a nyarak folyamán, mert általában akkor vásárolnak nagyobb mennyiségekben, hogy elrakják télre fűtésre és tavasszal a mezőgazdaság igényeiért. Ez azért is fontos sok politikus és állam, számára mert az energiafüggetlenséget is jelentheti az ha egy országnak nem kell importra szorulnia egy adott üzemanyagból. A világ tanult az eddigi válságokból és tudja, hogy a kőolajat és más alapvető energiahordozót sokan a zsarolás eszközeként használták és használják (Arabok 1973-ban Nyugat és Izrael ellen, Oroszország kontra EU és Irán és Venezuela 69 http://www.doksihu kontra USA) Fontos szerep fog jutni azoknak, akik jelentős természeti adottságokkal rendelkeznek, mint például a szilícium feletti rendelkezés (napelem cellák gyártásához)

vagy a geotermikus energiához szükséges termál-vizek. De egy jó ideig azért lesz kőolaj, de tanuljunk meg ne a mának élni, hanem távlatokban gondolkodni és ez főleg kormányokra és vezetőkre kell, hogy vonatkozzon. Próbáljuk magunkat függetleníteni ettől a hatástól, használjuk a tömegközlekedési eszközöket, vegyünk inkább hibrid autót (amely biztosan olcsóbb lesz) és kapcsoljuk le a villanyt vagy a fűtést, amikor nem szükséges. 70 http://www.doksihu 7- Felhasznált irodalom Ács Gábor, Vastag falú buborék, Figyelő magyar hetilap, 14. o Mathieu, Béatrice és Neumann, Benjamin: La revolution verte arrive en ville, LExpansion francia nyelvű üzleti havilap 746-ik szám 2009. november Bodoky Tamás: Globális olajválságot jósolnak Világgazdaság Value Magazin 2008. szeptember Capital nevű francia üzleti havilap, 202. szám: Mik fognak változni a magas kőolaj hatására, 14. o Keresztes Imre: Fecseg a mély, HVG, 2009-10-10, 41. szám,

79-ik oldal Feleződhet a kőolaj ára, Világgazdaság 2008-10-06 11. o Kit vesz célba Robin Hood? Világgazdaság 2008-09-17 3. o Olajár: féléves mélypont, Világgazdaság 2008-09-12 17. o Új olaj után néznek a csehek, Világgazdaság 2008-09-11 8. o Kvótalesen az olajpiac, Világgazdaság 2008-09-10 14. o Olcsóbb lesz a legnagyobb gyártó napeleme, Világgazdaság 2008-09-29 11. o Gárdonyi Imre: Beruházásösztönző árak, Világgazdaság 2008-02-26 9. o Még az olaj az úr a piacon, Világgazdaság 2008-01-30 12. o Szorosabbá vált az azeri szál, Világgazdaság 2007-09-27 3. o Külföldön keres olajat Dél-Korea, Világgazdaság 2007-09-27 2. o Tarcsai Lívia: Vegyen szélerőművet, Világgazdaság 2007-09-27 4. o Salamon Attila: Kinek fénylik a fekete arany? Világgazdaság 2008-01-17 12. o Kalocsai Zoltán: Sokáig kitarthat a magas olajár, Világgazdaság 2008-11-22 6. o Horváth Lilla: Ötletdömping az OPEC-nél, Világgazdaság, Energia rovat, III o. Gáz

a zöldüzemanyagoknak, Világgazdaság, 12.o OECD: évi 54 új atomreaktort kell építeni, Világgazdaság, 11. o Demeter Kálmán: Csendesebben és zöldebben, Világgazdaság 2009-11-4, 11. o B. Horváth Lilla: Veszélybe került a geotarifa Világgazdaság 2009-11-4, 11 o A kőolaj ára és a haszonélvezők http://www.telegraphcouk/money/mainjhtml?xml=/money/2008/05/28/bcnoilhub128xml Letöltés időpontja 2008-08-12 71 http://www.doksihu A hormuzi szoros, egy esetleges háború következményei http://aljazeera.net/NR/exeres/6B1916C3-7720-4B6D-B540-580BA99E8CABhtm Letöltés időpontja: 2008-08-17 Globális statisztika a kőolaj termelésével és kereskedelmével kapcsolatban http://www.gwecnet/uploads/media/07-02 PR Global Statistics 2006pdf Letöltés időpontja: 2008-08-20 A magas kőolajárak hatásának vizsgálata a világgazadaságra http://www.ieaorg/Textbase/Papers/2004/High Oil Pricespdf Letöltés időpontja: 2008-08-21 A futures ügyletek az árúpiacokon

http://news.tradingchartscom/futures/searchphp Letöltés időpontja: 2008-08-23 Bodoky Tamás: Mitől nő a kőolaj ára? http://index.hu/gazdasag/vilag/oil307 Letöltés időpontja: 2008-08-27 Az amerikai kormány hivatalos energiaügyi statisztikája http://tonto.eiadoegov/country/indexcfm Letöltés időpontja: 2008-09-01 Az olaj árának megvizsgálása és a története http://www.wtrgcom/priceshtm Letöltés időpontja: 2008-09-01 Amerikai-Iráni titkos tárgyalások a kőolajár csökkenése hátterében http://www.debkacom/articlephp?aid=1356 Letöltés időpontja: 2008-09-01 A kőolaj termelésének áttekintése (1949-2007) http://www.eiadoegov/emeu/aer/txt/stb0501xls Letöltés időpontja: 2008-09-02 Pellényi Gábor: A magas olajárak hatásai a magyar gazdaságra http://www.icegechu/hun/ docs/velemeny/olajarvelemenypdf Letöltés időpontja: 2009-09-29 Kőolajhozam csúcs Kubában és Észak Koreában http://www.yesmagazineorg/articleasp?ID=1462 Letöltés időpontja:

2008-09-08 Kifogyunk az olajból? Élet a kőolaj után http://www.lifeaftertheoilcrashnet/ Letöltés időpontja: 2008-09-10 72 http://www.doksihu Olaj Irakban http://www.globalpolicyorg/security/oil/irqindxhtm Letöltés időpontja: 2008-09-10 Az ExxonMobil rekorderedményei http://www.mforhu/cikkek/Rekordot rekordra halmoz a vilag legnagyobb cege html Letöltés időpontja: 2008-10-27 Dick Cheney beszéde a kőolaj-intézetben 1999 őszén http://web.archiveorg/web/20000414054656/http://wwwpetroleumcouk/speeches .htm Letöltés időpontja: 2008-09-24 Schneyer, Joshua: Brazília, az új olajhatalom http://www.businessweekcom/bwdaily/dnflash/content/nov2007/db20071115 045 316.htm?chan=top+news top+news+index businessweek+exclusives Letöltés időpontja: 2008-09-30 Major András: Magyarország Geotermikus világhatalom http://www.zoldtechhu/cikkek/20060221geoterm/#hozzaszolasok Letöltés időpontja: 2008-10-14 A BP statisztikai szemléje a világ energiahasználatáról

http://www.bpcom/liveassets/bp internet/globalbp/globalbp uk english/reports an d publications/statistical energy review 2006/STAGING/local assets/downloads/ spreadsheets/statistical review full report workbook 2006.xls Letöltés időpontja: 2008-10-14 Balogh Ildikó: Oroszország energiapiaca http://elib.kkfhu/edip/D 12346pdf Letöltés időpontja: 2008-10-15 Campbell, Colin, Laherrere, Jean: Az olcsó kőolaj vége http://dieoff.org/page140pdf Letöltés időpontja: 2008-10-16 Róbel Gábor: Az olajágazat viszonyai http://www.koz-gazdasaghu/images/stories/1per2/7-r%C3%B3belpdf Letöltés időpontja: 2009-10-18 73