Economic subjects | Human resource management » Kiss Anita - Pályakezdő diplomás közgazdászok elhelyezkedési lehetőségei, különös tekintettel a Külkereskedelmi Főiskolán végzettekre

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁS KÖZGAZDÁSZOK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁN VÉGZETTEKRE Készítette: Kiss Anita Budapest, 2009. http://www.doksihu Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 I.1 Kutatás céljai 3 I.2 Kutatás módszerei 3 II. Pályakezdő diplomások helyzete általában 4 II.1 Felsőoktatási intézmények és a végzős hallgatók számának alakulása az utóbbi 10 évben, és ennek hatása a munkaerőpiacra. 4 II.2 Állami segítség a kezdő diplomások elhelyezkedésében, és ennek jogi háttere . 10 III. Pályakezdő közgazdászok helyzete 15 III.1 Gazdasági képzés és a közgazdász végzettség iránti kereslet alakulása az elmúlt években . 15 III.2 A kibocsátó intézmények rangsorának, illetve a diploma

minősítésének jelentősége a munkáltató szemszögéből. 20 IV. A Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzettek elhelyezkedési lehetőségei 25 IV.1 Álláskeresési technikák 25 IV.2 Munkahelyválasztás szempontjai 27 IV.3 Munkáltatók elvárásai 31 IV.4 Álláskeresés átlagos időtartama 34 IV.5 Állásinterjúk és jelentőségük 37 IV.6 Beosztás, jövedelem, munkakör 40 IV.7 Elégedettségi mutatók 42 IV.8 A Külkereskedelmi Főiskola hallgatóival készített interjúkból, illetve az általuk kitöltött kérdőívből levont következtetések . 44 V. A gazdasági világválság 47 V.1 A válságról általában 47 V.2 A válság hatása a munkaerő-piacra 49 VI. Befejezés 54 VII. Felhasznált irodalom 55 VIII. Mellékletek 62 VIII.1 Táblázatok 62 VIII.2 Kérdőív 70 VIII.3 Interjúk 72 2 http://www.doksihu I. Bevezetés I.1 Kutatás céljai Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan nő a felsőoktatási intézmények, valamint a

felsőoktatásban résztvevők száma, ami azt eredményezi, hogy az utóbbi években egyre több a diplomás pályakezdő. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülők megjelenéséből a munkaerőpiacon az következik, hogy az összes regisztrált álláskeresőn belül a diplomás álláskeresők aránya is nő. Az elhelyezkedést nehezíti, hogy a hallgatók nagy része a felsőoktatási tanulmányai előtt vagy alatt nem szerzett gyakorlati tapasztalatot, nem ismeri a munkaerőpiac elvárásait, valamint nem rendelkezik azokkal a képességekkel és ismeretekkel, amik segítenék munkahelyi beilleszkedését. Sokan tévednek, amikor azt hiszik, hogy önmagában elég a diploma. A frissen végzetteknél gyakran hiányzik a megfelelő nyelvtudás, pedig az angoltudás alapfeltétel, a cégek közel száz százaléka e nélkül interjúra sem hívja a jelentkezőket. A tapasztalat szintén sokat számít, ezért valóban ajánlott az egyetemi évek alatt elmenni gyakorlatra. Sajnos

a hallgatók kétharmada ezt nem teszi meg. A pályakezdők elhelyezkedésének növekvő nehézségei ösztönöztek jelen téma kutatására, hiszen ez a probléma számos ismerősömmel együtt engem is személyesen érint. Bízom abban, hogy kutatásommal a magam és mások segítségére lehetek. I.2 Kutatás módszerei A dolgozat elkészítéséhez kérdőívet állítottam össze, az általam legfontosabbnak tartott szempontok alapján, melyet 30, a Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzett hallgató töltött ki. A válaszaikból levont következtetéseket felhasználtam a dolgozatom megírásához. Egy multinacionális cég HR vezetőjével, egy kft. ügyvezető igazgatójával, valamint egy iskolánkban diplomát szerző volt diákkal interjút készítettem, melyekből szintén hasznos információkat nyertem. Igyekeztem megismerni a kezdő munkavállalókra vonatkozó jogszabályi hátteret, az állami segítségnyújtás különböző formáit, valamint éltem az internet

adta lehetőségekkel ismereteim bővítése céljából. Természetesen a vonatkozó szakirodalom tanulmányozása is sokat segített munkámban. 3 http://www.doksihu II. Pályakezdő diplomások helyzete általában II.1 Felsőoktatási intézmények és a végzős hallgatók számának alakulása az utóbbi 10 évben, és ennek hatása a munkaerőpiacra Az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők számának alakulását többek között meghatározzák a demográfiai folyamatok is. Mára az 1974 és 1980 között születettek korcsoportja kinőtt a felsőoktatási életkorból. Ahhoz, hogy a felsőoktatásban résztvevők száma folyamatosan nőtt az is hozzájárult, hogy az 1990-es években a demográfiai hullám elérte azt. A 20–24 éves korcsoport népességen belüli aránya 1999-ben volt a legmagasabb, ( 8,7% ) majd fokozatosan visszaesett az 1990-es évek legelején mért szintre. A rendszerváltás utáni első években az oktatási piac expanziójával a

felsőfokú képzést nyújtó intézmények és képzési helyek száma rohamosan emelkedett. A 2000/2001-es tanévben szervezeti integrációt hajtottak végre, mely az állami egyetemeket és főiskolákat érintette. Ennek az lett a következménye, hogy a felsőoktatási intézmények száma 89-ről 62-re csökkent, később aztán újra növekedni kezdett. Számuk a 2007/2008-as tanévre elérte a 71-et, míg a karoké a 173-at, bár ezen utóbbiak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. A felsőoktatásban tanuló diákok száma a 2000-es évek közepére megnégyszereződött. Magyarországon ( kb. 100 ezer főről több mint 400 ezerre nőtt ) Ez a fajta növekedés leginkább az Európai Unió új tagállamaiban figyelhető meg, de a jelenség egész Európára jellemző. Magyarországon az összes hallgatói létszám 2005-től ( köszönhetően egyrészt a demográfiai változásoknak, hiszen a jellemző korcsoportba tartozók száma eddigre kisebb lett )

enyhén bár, de csökkenő tendenciát mutat: a 2007/2008-as tanévben az már csak közel 398 ezer fő volt, ami 4,5 százalékos visszaesést jelent az előző tanévhez képest. Érdekes azonban, hogy az összes hallgatói létszámon belül a nappali tagozatos hallgatók létszáma azóta is növekszik, igaz, egyre lassuló mértékben. A 2007/2008-as tanévben közel 243 ezren voltak a nappali tagozatos hallgatók, ami 1,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A 2007/2008 tanévben a korábbi oktatási rendszer szerinti főiskolai képzésre és az új rendszer szerinti alapképzésre együtt 256 ezer fő járt, ami nem tér el jelentősen az előző tanévben mérttől. A régi típusú egyetemi képzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre együtt közel 103 ezer fő járt. 2004 után mind a jelentkezők, mind a felvettek száma csökkenő tendenciát mutat, de nem azonos mértékben, hiszen a felvettek aránya folyamatosan nő. Ami a pályaválasztást

illeti, hazánkban a 2007/2008.-as tanévben az összes felsőoktatási intézménybe járó hallgató közül legtöbben a gazdasági és menedzsment szakterület valamely 4 http://www.doksihu szakán tanultak, összesen 92 517 fő (25,7%), ezt követte a népszerűségi listán a műszaki szakterület, ahová összesen 48 935 fő (13,6%) járt. Legkisebb számban és arányban a művészeti (1,8%), az agrártudományi (2,7%) és a természettudományi (3,1%) tanulmányokat folytatók voltak az összes főiskolai, egyetemi szintű oktatásban részt vevő diák között. A későbbiekben gondot okoz, hogy a leendő hallgatók érdeklődését általában nem a munkaerőpiac kereslete befolyásolja, valamint az is, hogy 18 évesen az emberek nagy része nincs igazán tisztában a diplomák értékével. A diákok gyakran olyan képzésekre felvételiznek, amelyektől ők a biztos megélhetést remélik, végül mégis a munkanélküliség vár rájuk. A boldoguláshoz tisztában

kell lenni azzal is, hogy a diplomagyártásra szakosodott intézmények papírjaival nem lehet a munkaerő-piacon labdába rúgni. Szinte az összes vállalatnál létezik valamiféle lista, amely alapján bizonyos diplomásokat szinte automatikusan elutasítanak. Az oktatáspolitika keretszámok alkalmazásával igyekszik ösztönözni a diákokat, hogy olyan szakterületet válasszanak, amire valóban szükség van, valamint próbálják az egyetemeket és főiskolákat érdekeltté tenni abban, hogy versenyképes friss diplomásokat bocsássanak a munkaerő-piacra és ne munkanélküliségre ítélt végzősöket ontsanak ki magukból. A 2007/2008. tanévben a főiskolai ( az alapképzéssel együtt ) és egyetemi ( a mester- és osztatlan képzéssel együtt ) hallgatók szakterület szerinti összetételét vizsgálva észrevehető egy fontos változás a 2006/2007. tanévhez képest, mégpedig az, hogy eddigre 20 százalékkal csökkent a tanárképzés és pedagógia

szakterület, valamint 10 százalékkal az agrár szakterület hallgatóinak száma. 17 százalékkal nőtt viszont a hallgatói létszám a természettudományi, 14 százalékkal a művészeti és 5 százalékkal a műszaki tudományi szakterületen. Ugyanezen tanévben közel 344 ezren jártak állami, több mint 30 ezren magán és alapítványi, és közel 24 ezren egyházi felsőoktatási intézménybe. A felsőoktatás rendszerváltás utáni expanziójának egyik valószínű oka, hogy gyorsan megnőtt a kereslet a diplomás fiatalok iránt, így azok könnyedén el tudtak helyezkedni, ráadásul az oktatásra fordított pénz gyorsan meg is térült. Ezzel szemben az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők nemcsak bérhátrányban voltak, hanem nagyobb eséllyel váltak munkanélkülivé is. A nemzetközi statisztikák ma is azt mutatják, hogy minél magasabb képzettséggel rendelkezik valaki, annál kisebb munkanélküliségi kockázattal kell számolnia. A magasabb iskolai

végzettség jellemzően Magyarországon is védelmet nyújt a munkanélküliséggel szemben, hiszen 2007-ben a felsőfokú végzettségűekre vonatkoztatott munkanélküliségi ráta mindössze 2,6 százalék volt, a középfokú végzettségűek 5,9, és az alapfokú végzettséggel rendelkezők 16 százalékával szemben. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági rátája azonban ( a 25 és 64 év közötti népességen belül ) 2005 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, ráadásul 5 http://www.doksihu nemzetközi szinten 2007-ben az egyik legalacsonyabb volt 80,4 százalékkal, ami öt százalékponttal az EU-átlag alatt van. A legmagasabb arányt Litvániában ( 89,4 százalék ) és Svédországban ( 88,5 százalék ) mérték.1 Nehéz tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok dolga a diploma megszerzése után. Egy az Eurostat által 2004-ben végzett felmérés adatai szerint a friss diplomásoknak kevesebb mint a fele

talál munkát a végzéstől számított egy éven belül az Európai Unió tagállamainak nagy részében. Ráadásul a felmérés szerint Magyarországon ez az arány alig 13 százalék! Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai azt mutatják, hogy Hollandia messze jobban szerepel a többieknél a maga 73 százalékos értékével. Az élbolyba tartozik még Dánia, Németország és Nagy-Britannia 60 százalék körüli eredménnyel. A középmezőnyt Ausztria vezeti 44 százalékkal, utána pedig Finnország következik a maga 41, és Svédország a maga 38 százalékával. A tíz 2004-ben csatlakozott tagállam közül Máltán és a balti országokban vannak a legjobb helyzetben a frissen végzettek, a szigetországban a fiatal álláskeresők több mint 30 százaléka talál munkát egy éven belül, míg ez az adat Litvániában 28, Észtországban 27, Lettországban pedig valamivel több mint 23 százalék. Meglepő, hogy Franciaország mindössze tizennegyedik a

rangsorban a maga közel 23 százalékával. Némileg elmarad tőle Belgium 21 százalékkal, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország 19-19 százalékkal, valamint Luxemburg 18 százalékkal. A rangsor végén találjuk Magyarországot (12,7 százalék), melynél csak Görögország (12,2 százalék) szerepelt rosszabbul. A diplomás munkanélküliség mértéke a felmérés adatai szerint csak jó pár év elteltével kezd kiegyenlítődni az Európai Unió országaiban. Négy évvel az iskola befejezése után 2004ben még mindig csak nyolc tagállamban (Hollandiában, Dániában, Németországban, NagyBritanniában, Svédországban, Finnországban, Írországban és Máltán) haladta meg az 50 százalékot az állással rendelkező diplomások száma. Spanyolországban és Franciaországban még ekkor is csak alig több mint 30 százalékuknak volt munkája, Olaszországban és Lengyelországban pedig még a 25 százalékuknak sem. Ez az arány öt évvel a diploma

megszerzése után sem kecsegtet minket sok jóval, hiszen még ekkor is csak 13 tagállamban éri el a foglalkoztatási ráta átlagos európai értékének megfelelő 60 százalék fölötti szintet.2 Ez a felmérés tehát meglehetősen kedvezőtlen képet mutat, különösen ami Magyarországot illeti. Igaz ugyan, hogy pont a vizsgálat évében értük el a szomorú rekordot, miszerint ekkor átlagosan 15 ezer diplomás munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok országszerte, ami 19 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. 2004 nyarán a 1 2 Statisztikai Tükör III. évfolyam 15 szám www.hrportalhu A friss diplomások 87 százaléka nem talál munkát egy éven belül 6 http://www.doksihu felsőfokú végzettségűek aránya a pályakezdő munkanélküliek számán belül az addig példátlan 15,6 százalékra emelkedett. Egészen addig ez az arány éveken keresztül három és öt százalék között mozgott, a kilenc százalékot pedig csak

2002-ben közelítette meg először. Ráadásul a valódi helyzet valószínűleg még a statisztikák által mutatottnál is lényegesen rosszabb. A munkaügyi szakértők szerint a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma igazából akár háromszor-négyszer is nagyobb a hivatalos számnál. A tapasztalatok szerint az alacsonyabb végzettségűek körül-belül fele regisztráltatja magát munkanélküliként, a diplomások pedig még ennél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi központoknál. Ennek oka, hogy a felsőfokú végzettségűek többsége nem a munkaügyi kirendeltségektől várja a megoldást, ráadásul a munkanélküliség meglehetősen rossz ajánlólevélnek számít az álláskeresésben. A helyzetet valamelyest enyhíti, hogy a tartósan munka nélkül maradtak között még mindig viszonylag kevés a felsőfokú végzettségű. A diplomások tehát előbb vagy utóbb el tudnak helyezkedni, legfeljebb nem a képzettségüknek megfelelően, pedig

93,6 százalékuk saját szakmájában szeretne dolgozni. Nyugat-Európában már a 80-as években kénytelenek voltak szembenézni ezzel a jelenséggel, ott ugyanis hamarabb megnőtt a felsőoktatási intézményből kikerülők száma. Mindez oda vezetett, hogy mára már az alacsonyabb státusú munkakörökhöz is minimum érettségi kell, és a diploma sem feltétlenül garantálja, hogy birtokosa mesést karriert fog befutni. Régebben a közgazdász- és a jogászdiplomával rendelkezők biztos megélhetésre számíthattak, ám az elmúlt években e szakmák pályakezdői is egyre több nehézséggel néznek szembe az álláskeresés során. Náluk is nehezebb azonban a pedagógusok, a művelődésszervezők, valamint az agrár és a könnyűipari szakot végzettek dolga. A bölcsészeknél és a tanító végzettségűeknél megfigyelhető, hogy azok jó része csak a diplomáért tanult, s valójában nem is akar a szakmájában elhelyezkedni. Telítetté váltak azonban az

elmúlt évek olyan népszerű szakmái is, mint a marketing, a PR vagy a reklám. Ma leginkább a műszaki végzettségűek és az informatikusok a kelendőek, legkönnyebben a villamos- és gépészmérnökök találnak munkát3, ráadásul ők magasabb munkabérre is számíthatnak, mint mondjuk a gazdasági végzettséggel rendelkezők. Ugyanakkor ezekkel a végzettségekkel nagyon sokan azért maradnak mégis állás nélkül, mert nem tudnak angolul vagy németül. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008. tavaszán készült elemzése szerint a diplomás pályakezdőket inkább a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő, középmagyarországi, főként exportra termelő cégek alkalmaznak előszeretettel. Azt is megállapították, hogy a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltatói és turisztikai vállalatok az átlagosnál nagyobb arányban vesznek fel friss diplomásokat. 7 http://www.doksihu A felmérés során, melyből az eredmények születtek,

több mint 3000 vállalkozást kerestek meg a kutatók. Jó hír a frissen végzetteknek, hogy a megkeresett vállalatok közel egyhatoda tervezi fiatal diplomások felvételét. A kutatás alapján a szakemberek arra számítanak, hogy a foglalkoztatottak száma valamelyest emelkedni fog, ugyanis a megkérdezett vállalkozások csaknem egynegyede úgy nyilatkozott, hogy tervez létszámbővítést, ráadásul 17 százalékuk diplomásokat, 16 százalékuk pedig diplomás pályakezdőket szeretne felvenni. A felmérésből az is kiderül, hogy míg a kicsi, ( 1–19 főt foglalkoztató ) cégek kevesebb mint egyötöde, addig a 250 fősnél nagyobbak egyharmada tervezi új munkatársak felvételét. Utóbbiak körében a létszámbővülés főképp a diplomás pályakezdőknek kedvez, hiszen ezen cégek 36 százaléka jelezte, hogy egy éven belül tervezi frissen végzettek felvételét. Az is kiderül, hogy a pénzügyi szektorban számíthatunk leginkább diplomás pályakezdők

felvételére, hiszen az idetartozó cégek egyharmada jelezte a felmérésben erre irányuló szándékát. Nehezebb lesz a dolguk azoknak, akik a szállítási vagy raktározási szektorban szeretnének elhelyezkedni, hiszen az ezzel foglalkozó vállalkozások ugyan 23 százaléka tervezi, hogy létszámot bővít, alig több mint 10 százalékuk valószínűsítette, hogy alkalmazna diplomás pályakezdőt. Ami a területi eloszlást illeti, a Közép-Magyarország régióban várható a legnagyobb, ( 28 százalékos ) és Észak-Alföldön a legkisebb (12 százalékos) létszámbővülés. A kutatás azt is kiemeli, hogy annak ellenére, hogy Észak-Magyarországon meglehetősen nagy az esélye az új munkaerő felvételének, csak a cégek 14 százaléka fontolgatja, hogy frissen végzetteket is alkalmazna.4 Összességében meg kell állapítanunk, hogy meglehetősen nehéz a diplomás pályakezdők dolga, amiért nem csak a diplomát szerzők számának folyamatos emelkedése,

hanem a nyugdíjkorhatár megemelése is felelős, hiszen így kevesebb álláshely üresedik meg. Mivel a frissen végzettek nagy része hasonló hátérrel rendelkezik ( egy diploma, némi nyelvtudás, kevés szakmai tapasztalat ) ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a jövőben lesz állásunk valamivel ki kell tűnnünk a többiek közül. Nem elég tehát megszerezni a diplomát, hanem több nyelvet magas szinten kell beszélnünk, értenünk kell különböző számítógépes programokhoz, valamint jó, ha még az iskolaévek alatt munkát vállalunk. Ha ezt nem tesszük meg könnyen a huszonkettes csapdájába eshetünk, hiszen a cégek első sorban nem a pályakezdőket keresik. Azt várják tőlünk, hogy fiatal diplomások legyünk, de rendelkezzünk munkatapasztalattal. Ezeket az embereket ugyanis a vállalatok rövidebb időn belül munkába tudják állítani, hiszen betanításuk rövidebb ideig tart és olcsóbb is. Ki kell tehát emelni a 3 4 www.origohu

Rekordszámú a friss diplomás munkanélküli www.vghu Friss diplomások állásesélyei 8 http://www.doksihu szakmai gyakorlatok fontosságát, melyek során beleláthatunk egy munkahely működésébe, szakmai tapasztalatot szerezhetünk és tisztább képet kaphatunk arról, hogy milyen tudást, ismereteket várnak el tőlünk a munkáltatók. Akkor is könnyebb lenne a dolgunk, ha mobilabbak lennénk, a magyar hallgatói mobilitás ugyanis nemzetközi összehasonlításban alacsony szintű, mindannak ellenére, hogy számos kitűnő lehetőség áll a rendelkezésünkre, például ösztöndíjprogramok formájában. 2006ban az összes hallgató mindössze 1,7%-a tanult más európai uniós országban, míg az EU-27 átlaga 2,7% volt. A külföldi hallgatók fogadásában Magyarország szintén elmaradt az európai uniós átlagtól: míg a Magyarországon tanuló összes hallgató 2,1%-a külföldi, addig ez az EU-27 tagállamokban ez az adat átlagosan 3% volt. Biztató

viszont, hogy a külföldi szakmai tapasztalattal rendelkező vagy ösztöndíj programban részt vevő magyar diákok száma évről-évre nő.5 Az állásbörzék tapasztalataiból az látszik, hogy egyre többen érdeklődnek a külföldi munkalehetőségek iránt is. Azok számára, akik megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkeznek nyitva áll a lehetőség a külföldi munkavállalásra. Persze sokkal többen vannak azok, akik ragaszkodnak Magyarországhoz, nem akarnak innen elmenni, így hazánkban tevékenykedő vállalatoknál próbálnak elhelyezkedni. Ebből is látszik, hogy a magyar fiatalok nagy része nem rendelkezik azzal a vállalkozó szellemmel és önbizalommal, amivel nyugateurópai társaik. Az európai álláshirdetéseket tartalmazó EURES internetes portál kimutatásai alapján a magyar friss diplomások az angliai és a németországi álláslehetőségek iránt érdeklődnek első sorban.6 A jövőbeli kilátásokat illetően a szakértők azt

mondják, hogy a friss diplomások iránti keresletet alapvetően a külföldi vállalatok Magyarországra települése határozza majd meg. Ha a jövőben újabb nagyvállalatok települnek hazánkba, valószínűleg tovább fog nőni az igény a műszaki végzettségű szakemberek iránt, így a megfelelő végzettséggel rendelkező pályakezdők munkapiaci helyzete tovább javul. Ehhez azonban megfelelő nyelvtudással is rendelkezni kell majd. Azt, hogy a nem műszaki végzettségű pályakezdőknek milyen elhelyezkedési esélyei lesznek a jövőben, a szolgáltató központok mozgása határozza meg, ugyanis ezekben a pozíciók 60-70 százalékát akár pályakezdők is betölthetik. A szolgáltató központok ráadásul elsősorban az olyan végzettséggel rendelkező friss diplomásoknak adhatnak lehetőséget, akikből egyébként túlkínálat van. Ilyenek például a bölcsészek, közgazdászok, de még jogász végzettségűek is találhatnak itt munkát. Ezeket a

pozíciókat akár középfokú végzettségűek is betölthetnék, de a 5 6 Statisztikai Tükör III. évfolyam 15 száma Consultation magazin 2005/12 Tòth Sàndor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete 9 http://www.doksihu tapasztalatok szerint Magyarországon a szolgáltató központok a friss diplomások között toboroznak inkább.7 II.2 Állami segítség a kezdő diplomások elhelyezkedésében, és ennek jogi háttere A már korábban említett jelenség, miszerint a diplomával munkaerő-piacra lépő fiatalok száma megnőtt, elhelyezkedésük megnehezült, ösztönözte a kormányt azon kormányrendelet meghozatalára, amely szerint 1996. óta a pályakezdők kiemelt munkaerő-piaci támogatásban részesülhetnek. A kormányrendeletben foglalt támogatások azonban nehézkesen érik el a felsőfokú végzettségűeket. A munkaügyi központok beszámolói alapján a diplomás pályakezdő munkanélküliek jelentős része nem regisztráltatja magát, de ha mégis,

akkor a szokásos foglalkoztatáspolitikai eszközök - így pl. az átképzés - esetükben csak nehezen voltak alkalmazhatók, ezért speciális megoldásokat volt célszerű kidolgozni. Így született meg a 2004 évi CXXIII. törvény, amely a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szól. A törvény a munkaadók számára normatív jellegű kedvezményeket biztosít, a korábban hatályos járulékfizetési szabályokhoz képest, továbbá bővíti a munkatapasztalat-szerzés lehetőségeit. A törvény nem az elhelyezkedők támogatására irányul közvetlenül, hanem a munkaadókat ösztönözni azáltal, hogy kedvezményes mértékű járulékfizetési kötelezettséget állapít meg a munkaadók számára a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő

csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatásának esetére. A járulékkedvezmény alapvető feltétele az, hogy a foglalkoztatás időtartama legalább kilenc hónapos időtartamot elérjen. Ilyen járulékkedvezmények az alábbiak: a) a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség; b) a három százalékos munkaadói járulék és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség. A munkaadó a fenti kedvezményt felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Ezen kedvezmény igénybe vételének feltétele továbbá, hogy a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezzen START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. ( A START programot a

későbbiekben mutatom be. ) A törvény számol azzal, hogy a fiatal pályakezdők esetében több tanulmány elvégzésére 7 Gazdasági- és Vállalkozáselemzo Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati 10 http://www.doksihu is sor kerülhet, ezért nem kívánja leszűkíteni a kedvezmény nyújtását a középfokú vagy a felsőfokú tanulmány elvégzésének egyszeri esetére. Kedvezmény nyújtására a törvényben meghatározott életkor betöltéséig több alkalommal nyílik lehetőség, feltéve, hogy állam által elismert tanulmány elvégzéséről és azt igazoló oklevél megszerzéséről van szó. A törvény ezen felül csak egy abszolút korlátot állapít meg a kedvezmény folyósítása oldaláról, mégpedig azt, hogy a kedvezmény nyújtására a tanulmány befejezését, illetőleg az ezt igazoló oklevél megszerzésének időpontját követő három éven belül csak egy alkalommal kerülhet sor. A törvény a

foglalkoztatás új jogi eszközeként megteremti a lehetőségét, hogy a gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából, garanciális jelleggel törvényben meghatározott időtartamig (1 év) speciális jogviszonyban álljon. Az ún. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony törvény által meghatározott speciális foglalkoztatás, amely gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz a felsőfokú végzettségű pályakezdők számára. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra érvényesek a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony bizonyos kötöttségei (pl. munkahelyen való jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése), kapcsolódó jogosultságai (szolgálati idő szerzése), más kötöttségek (pl. felmondási idő, kártérítési felelősségvállalás) azonban enyhébbek mindkét fél számára. A munkavégzés munkatapasztalat-szerzési céljánál és a

feladatok speciális jellegénél fogva, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony jogszabály (törvény) által meghatározott speciális, foglalkoztatással, gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzési formát is jelent a felsőfokú végzettségűek számára. A pályakezdőknek az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egyéves gyakorlati képzést, jövedelemszerzési lehetőséget jelent, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottá válnak, és szolgálati időt szereznek, így könnyebbé válik a kezdés, az első munkahely megszerzése. A munkatapasztalat szerzés egyéni program alapján történik, az ösztöndíjas foglalkoztatás végén a munkáltató értékelést készít, amely a továbblépésnél - „ajánlólevélként” - is felhasználható. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ugyanakkor sokszoros előnyt jelent a munkáltatók számára is, mert az érdekeltségük megteremtése érdekében - a munkaadói

terheket illetően - kedvezményekben részesülnek és egyben „előválogatási lehetőséget” kapnak, mivel a legtehetségesebb fiatalok közül választhatják ki a legjobbakat.8 Egyéb lépések is születtek a frissen végzett fiatalok megsegítésének érdekében. Ilyen például az a kormány által 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvénytervezet, melyben többek között szerepel a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás harmonizálása, valamint az egyetemek és főiskolák finanszírozásának módosításával érdekeltté tenni ezeket, hogy szemszögből 8 2004. évi CXXIII törvény 11 http://www.doksihu versenyképes friss diplomásokat bocsássanak a munkaerő-piacra, és ne az legyen a lényeg számukra, hogy minél több hallgatóval rendelkezzenek. Az, hogy a korábbi finanszírozási rendszer nem volt megfelelő abból is látszik, hogy 2003-ban a kiosztott közel 53 ezer diploma harmada gazdasági felsőoktatási intézményből került ki,

pedig a frissen végzett közgazdászok már évekkel korábban is nehezen kaptak munkát. A tervezet nem változtatta meg alapvetően az egyetemek és főiskolák finanszírozását. Azok továbbra is a felvett hallgatók után kaptak támogatást, az azonban a pályakövetési rendszer értékelése alapján legfeljebb tíz százalékkal volt növelhető, illetve csökkenthető. ( A pályakövetés azt jelenti, hogy az intézmények után követik a náluk végzettek munkaerő-piaci sorsát. ) Szintén változás, hogy míg régebben a hallgatói létszám meghatározása az Oktatási Minisztérium feladata volt, 2005-ben átruházták ezt a kormányra. Mindebbe bevonták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a gazdasági kamarákat, valamint a Magyar Akkreditciós Bizottság 4, a versenyszférából delegálása tagját. Ehhez nyújtott segítséget a Felsőoktatási és Tudományos tanács újonnan felállított szakbizottsága is, amelyet a munkaerő-piac figyelésével bíztak

meg. Ugyanebben a törvényben szerepel a bolognai folyamat beültetése a magyar felsőoktatásba. Az alapképzések kevésbé elméletiek, az azt végzettek hamar munkába állhatnak, hisz a képzés mindössze 3 éves. Az innen kikerülők folytathatják tanulmányaikat a 2 éves mesterképzésben.9 Szintén ebben az évben lépett életbe a pályakezdők elhelyezkedését kedvezményekkel segítő, úgynevezett Start program. Ez minden eddiginél nagyobb járulékkedvezményt ad azoknak a munkáltatóknak, akik pályakezdőket alkalmaznak legalább két éven keresztül. A programban szereplők szerint a munkáltatót az első évben a pályakezdő bruttó keresetének 15, a második évben 25 százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli ( ami egyébként 32-34 százalék lenne ), ráadásul nem kell egészségügyi hozzájárulást és 3 százalékos munkaadói járulékot fizetnie. Mindez lényegesen csökkenti a foglalkoztatási költségeket A

kedvezmény a 30 évesnél fiatalabb, első alkalommal munkát vállaló felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig vehető igénybe. A Start program legfontosabb eleme a Start-kártya, amely két éven át nyomon követi a fiatal útját. Mutatja például, hogy mennyi van még hátra a 2 évből. A kártya kiváltására minden 30 évnél nem idősebb diplomás jogosult, aki első alkalommal vállal munkát. A programban való részvételnek azonban egyéb feltételei is vannak. Abban csak olyan fiatalok vehetnek részt, akik a diploma kézhezvétele és a Start programba történő belépés között még nem dolgoztak. ( Az iskolaévek 12 http://www.doksihu alatt végzett munka vagy szakmai gyakorlat ebbe tehát nem számít bele. ) A Start-kártyára az adóhatóságnál tehetünk szert.10 Ami a cégeket illeti, azok mérete és a START kártyás munkavállalók száma között egyértelmű összefüggést

figyelhetünk meg, hiszen a nagyobb vállalatoknál jóval többször találkozhatunk START kártyával rendelkező fiatalokkal. Ennek persze részben az az oka, hogy a nagyvállalatok eleve sűrűbben és több pályakezdőt alkalmaznak, ezen kívül általában tájékozottabbak a hatályos jogszabályokat illetően. A cégek területi elhelyezkedését véve alapul látható, hogy 2006 és 2007 között a legtöbb régióban nőtt a START kártyával rendelkező fiatalokat alkalmazók száma. Ezen cégek aránya a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön a legmagasabb, és a dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb. Meglepő, hogy éppen a közép-magyarországi vállalatok azok, akiknél kevésbé terjedt el a START kártya használata, pedig pontosan ők azok, akik a legnagyobb valószínűséggel foglalkoztatnak friss diplomásokat.11 A Start program és a Startkártya segítséget nyújt a pályakezdő diplomásoknak, hogy munkatapasztalatot szerezzenek,

de önmagában persze nem elég a munkanélküliség megoldására. A Fővárosi Munkaügyi Központ által Budapesten létrehozott információs és szolgáltató iroda, valamint számos pályakezdő diplomások foglalkoztatására indított ösztöndíjas program is rendelkezésünkre áll. Emellett a Fővárosi Munkaügyi Központ kifejezetten a pályakezdők megsegítésére hozta létre az Ifjúsági Irodát. Az ő adataik szerint a pályakezdők által betöltendő munkakörök többsége a szakképzett, fizikai munkát végzőknek nyújt lehetőséget ( pl. eladók, gépjárműszerelők, esztergályosok, biztonságtechnikai szerelők ). A közép- és felsőfokú végzettségűek közül titkárnő-ügyintézőkre, könyvelőkre, gazdasági ügyintézőkre, recepciósokra, szociális munkásokra, valamint fejlesztőmérnökökre van leginkább igény. Azokat a fiatalokat, akik piacképes szakmával rendelkeznek, megpróbálják a lehető leggyorsabban munkába állítani.

Akiknek nincs szakmája, vagy az már nem piacképes, számos átképzési lehetőséget kínálnak.12 A munkaügyi központokon kívül vannak a diplomás állástalanok munkához juttatására szakosodott civil szervezetek is. Ilyen például A Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány. Ők a felsőfokú végzettségű munkanélkülieknek többek között beszélgetéseket, tréningeket szerveznek, valamint munkatársaik saját kapcsolati tőkéjük bevetésével különböző cégeket, vállalatokat, intézményeket keresnek fel, megüresedő munkahelyeket keresve.13 9 www.fnhu A diplomás munkanélküliség vége ? Álláskereső diplomások - A Munkaadó Lapja XIII. évfolyam 7szám 11 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből - 2008 12 Consultation magazin 2005/12 Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete 13 www.magyarhirlaphu Márk Edina –

Neumann Ottó: Állás nélkül, friss diplomával 10 13 http://www.doksihu 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkahelyteremtő pályázati programot indított, mellyel első sorban a diplomás pályakezdőket kívánta támogatni. Erre azért volt szükség, mert 2007 és 2008 között 4 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Ezen kívül több pályakezdő került ki a munkaerő-piacra, létszámuk 2,7 százalékkal emelkedett 2007. februárja óta. Mindezeket figyelembe véve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium úgy döntött, meghirdet 2 pályázatot, melyekkel a munkahelyteremtő beruházásokat ösztönözné. Ezek keretében egyrészt új gépek, berendezések, technológiák beszerzését, másrészt olyan vállalkozásokat támogatnak, melyek viszonylag gyorsan, kis beruházással számos új munkahelyet képesek teremteni. Ettől remélik a friss diplomások helyzetének néminemű javulását.14 A legtöbb felsőoktatási

intézményben működik már karrier iroda, melyek különböző kiadványokkal, állásbörzék szervezésével, munkaerő-közvetítéssel igyekeznek a végzősök segítségére lenni. Részt lehet venni náluk csoportos, vagy személyes tanácsadáson, melyek során rengeteg hasznos információhoz juthatunk többek között az álláskeresési technikákról, a jó önéletrajz illetve kísérőlevél megírásáról, a kiválasztási folyamatról, állásinterjúkról, a külföldi munkavállaláshoz szükséges teendőkről, a munkaszerződésekről, munkajogról és még sok minden másról, amire szükségünk lehet az egyetem vagy főiskola falainak elhagyása után. Hasonló szolgáltatást nyújtanak a munkaügyi központok mellett működőd FIT irodák is, melyeket bárki felkereshet, aki a pályaválasztásához illetve az álláskereséséhez információkat, segítséget szeretne kapni. Minden állami segítség hiábavaló viszont, ha a pályakezdők nem veszik

komolyan az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést. Ki kell használniuk a rendelkezésükre álló lehetőségeket, érdemes látogatniuk az állásbörzéket, felkeresni a karrier irodákat, a munkaügyi kirendeltségeket. Ezek az intézmények ugyanis pont a pályakezdők esetén legfontosabb tudatos, megtervezett álláskeresésben, a saját preferenciák tisztázásában, a kiválasztási folyamatra való felkészülésben nyújtanak segítséget. 14 www.hrportalhu Kormányzati munkahelyteremtő program pályakezdőknek 14 http://www.doksihu III. Pályakezdő közgazdászok helyzete III.1 Gazdasági képzés és a pályakezdő közgazdászok iránti kereslet alakulása az elmúlt években Kétség sem férhet hozzá, hogy Magyarországon a gazdasági felsőoktatás központja a nagy múltra visszatekintő Budapesti Corvinus Egyetem. A hetvenes évekig nem is folyt máshol közgazdász képzés, akkor azonban megkezdődött ezen tudomány vidéki

oktatása is. Először Pécsett, a Janus Pannonius Egyetemen, valamint három fővárosi intézményben: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. ( E három kar egyesüléséből született 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola. ) A rendszerváltással megindult a gazdasági képzés intézmények közötti felaprózódása, mely jelenleg is tart. Ekkor jelentek meg az alapítványi illetve magánfőiskolák Ebben az időben nemcsak az intézmények száma nőtt meg jelentősen, hanem az általuk oktatott ismeretek rendszerezésével számos új szak is létrejött. Napjainkban harminc felsőoktatási intézmény képezi a gazdasági felsőoktatás részét. A szakok túlburjánzásának aztán a Magyarországon 2006-ban induló bolognai folyamat vetett véget. Ez azt jelentette, hogy az Európai Felsőoktatási Térségbe tartozó országok egységesítették a felsőoktatás szerkezetét, három fokozatra

osztva azt: Bachelor (B.A; Bsc), Master (M.A; Msc), Doktor (PhD) Az új rendszerben önálló képzési területként szerepel a gazdaságtudomány, és ezen belül különbséget tesznek a közgazdasági és az üzleti képzések között.15 Míg a kilencvenes években még a végzős közgazdászok voltak a legjobban keresett szakemberek a munkaerőpiacon, és ha szerencséjük volt akár 500–600 ezer forintos kezdő fizetéssel, cégautóval és céges mobiltelefonnal állhattak munkába. Manapság ez már csak álom, hiszen egyre több a végzős, ami a piac átrendeződését eredményezte, az új körülmények között pedig egyre fukarabbak a cégek. Nem kell azonban elkeseredniük a diplomás pályakezdőknek az egyre csökkenő kezdő fizetés miatt, ugyanis ha tehetségesnek bizonyulnak nagyon hamar és látványos mértékben hajlandóak megemelni fizetésüket a vállalatok. Ha egy pályakezdő tehetségesnek bizonyul, egy éven belül átlagosan 24,2 százalékos

béremelésre számíthat, míg ha átlagosnak minősül, csupán 5,04 százalékos emelést várhat. Mindezt figyelembe véve érdemes az elképzeltnél alacsonyabb kezdő fizetéssel is elhelyezkedni egy cégnél, hiszen ha a munka során bizonyít a pályakezdő, 15 Dr. Marinovich Endre: A gazdasági felsőoktatás dilemmái 15 http://www.doksihu hamar előre léphet a fizetési ranglistán.16 A most végző diákok közül mindenkinek problémát jelent az elhelyezkedés, hiszen a hallgatói létszám jelentősen megemelkedett, és először a munkaerőpiacon kerülnek versenyhelyzetbe a fiatalok. A diákok első szűrését már nem az oktatási intézmények, hanem a munkaadók végzik. A munkaerő-piacra kerülve sokakat csalódás ér, mert csak ekkor szembesülnek azzal, hogy diplomájuk értéktelen. Szinte minden szakmából kerülnek ki munkanélküliek, de az utóbbi időben egyre több közöttük a jogász és a közgazdász is. A munkaügyi központok korábban

csak elvétve regisztráltak ilyen végzettségű fiatalokat, az utóbbi években azonban egyre több ilyen pályakezdő jelentkezik náluk. 2004-ben a friss diplomás állástalanok listáját a végzettséget tekintve a pedagógusok vezették 1754 regisztrált munkakeresővel, míg a közgazdászoknál ez a szám 765 volt. Ami a területi megoszlást illeti, a közgazdász-munkanélküliség az északi régióban, Békés megyében és Budapesten volt ekkor a legnagyobb.17 Az országos statisztikák szerint 2005-ben már több pályakezdő közgazdász volt munka nélkül, mint fodrász, varrónő vagy éppen kőműves, de még az állástalan középiskolai tanárok számát is túlszárnyalták a gazdasági végzettségű munkahelykeresők. Ennek egyrészt az az oka, hogy a munkaerő-piaci kereslet érezhetően visszaesett irántuk, másrészt pedig növekedett a kínálat, vagyis egyre több jogászt és közgazdászt képeznek. Mindez az Országos Felsőoktatási Információs

Központ 2007-es adataiból is látszik: az államilag támogatott, nappali tagozatos képzések közül a legnépszerűbb a gazdaságtudományi képzési terület volt ebben az évben. Akkor több mint 22 ezren döntöttek úgy, hogy kereskedelemmel, marketinggel, pénzüggyel, vagy számvitellel szeretnének a jövőben foglalkozni. Ez a túlképzés egyrészt jelentősen megnöveli az álláskeresés időtartamát, másrészt erősíti a versenyt, hiszen a keresettebb diplomákkal el tudnak helyezkedni a fiatalok, a többiek viszont rákényszerülnek arra, hogy hacsak átmenetileg is, de a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkakörben dolgozzanak. A munkáltatók ráadásul gyakran olyan pozíciókhoz is diplomát és nyelvtudást kérnek, amikhez régebben egy érettségi is elég volt. Sokaknak be kell érniük a nem túl jól fizető ügyfélszolgálati, értékesítési, asszisztensi állásokkal, főleg azoknak, akik vidéken végeztek. A munkáltatók által jónak

vélt diplomán kívül előnyt jelent ha jó nyelvtudással, több éves gyakorlattal és összetett szakmai ismeretekkel rendelkezünk, van egy MBA diplománk és az informatikai eszközöket is megfelelő szinten tudjuk kezelni. Ez főleg a multinacionális vállalatoknál fontos. Persze mindez nem elég, jó kommunikációs és önmenedzselő képességre is 16 17 www.fiszhu Mennyit ér a diploma ? ( gazdasági pálya ) www.gazdasagmahu Javult a diplomások helyzete – egyre többen jutnak munkához 16 http://www.doksihu szükségünk van, ha növelni akarjuk az elhelyezkedés esélyeit. Napjainkban tehát a gazdasági végzettségűek sincsenek könnyebb helyzetben mint bárki más. 2003-ban már közgazdászokkal, informatikusokkal, jogászokkal és marketingkommunikációs szakemberekkel is telítődött a piac. 2004-től ezeken a szakokon is túlképzés folyik, és mivel a gazdaság nem élénkül kellő mértékben, a közszférában elbocsátásokkal

találkozunk, a multinacionális vállalatok kereslete nem igazán nő, az új beruházások száma korlátozott, a hazai kisvállalkozások felvevőképessége pedig véges, pozitív változásra nemigen lehet számítani a jövőben sem. Pályakezdőkkel sajnos általában nem szívesen foglalkoznak a munkaerőpiac szereplői. Az állásajánlatok csupán négy-öt százaléka vonatkozik rájuk. Többségében ezek is olyan munkák, amikhez valójában nem is kell felsőfokú végzettség ( pl. ügyfélszolgálatokban, call centerekben való munka, titkárnő, biztosítási ügynök, stb. ) Ráadásul a hazai KKVK – nál se könnyű elhelyezkedniük. Egy általam megkérdezett kft igazgatója például elmondta, hogy nekik olyan fiatalok kellenének, akik mindenesek. Azt várnák a közgazdászoktól, hogy ne csak piaci stratégiát tudjanak készíteni, hanem könyvelni és mérleget készíteni is. A fiatal gazdasági szakemberek számára másik lehetőség lenne a multiknál

való elhelyezkedés, de azok sem vesznek fel annyi friss diplomást, amekkora részt vállalnak a magyar GDP előállításából. Nem mindig látják szívesen a pályakezdőket, mert többségük tapasztalatlan, be kell tanítani őket, s mivel mobilabbak, mint a családos szakemberek, semmi garancia nincs arra, hogy a drága pénzért biztosított betanításuk után a cégnél maradnak. Persze a pályakezdők alkalmazása előnyös is lehet, gondoljunk csak az alacsonyabb fizetési igényekre, a nagyobb rugalmasságra vagy a formálhatóságra. Nem véletlen tehát, hogy a multinacionális nagyvállalatok jelentős része rendelkezik a friss diplomások betanítására létrehozott programokkal, melyeknek célja az improduktív időszak lerövidítése. Néhány pályakezdőt tehát felvesznek, őket betanítják, valamivel jobb fizetést ajánlanak nekik, mint a közszférában, viszont ezért napi 10-12 órát dolgoztatják őket. A legnagyobb baj pedig az, hogy minimális az

esély az előrelépésre a multiknál is. Néhány év után egy-két ember előbbre lép, a többit pedig elküldik, így ők visszakerülnek a munkanélküliek közé. Több tényező is befolyásolja, hogy egy munkaadó mennyire vár pályakezdőket egy-egy meghirdetett pozíciónál. Ilyen például a költséghatékonyság, a vállalati kultúra, vagy az, hogy a cég milyen ágazaton belül tevékenykedik. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó szerepet játszhatnak a külföldi multinacionális cégek által Magyarországon létrehozott olyan szolgáltató központokat, amelyek a cég adminisztrációs, pénzügyi-számviteli, ügyfélszolgálati, HR- vagy logisztikai tevékenységét végzik regionális, illetve világszinten. Ezek a központok jól képzett, angolul és a célterület nyelvén beszélő szakemberek segítségével 17 http://www.doksihu igyekeznek költséghatékonyan ellátni ezeket a feladatokat. Ők tehát nem érzik, hogy

túl sok lenne a friss diplomás a munkaerőpiacon, mivel valósággal versengenek a fiatal munkaerőért. Nagy az igényük többek között nyelveket beszélő közgazdászra, pénzügyesre, HR-esre, logisztikusra, kereskedő és külkereskedő pályakezdőkre. A munkáltatók elvárásai között többek között szerepel, hogy a pályakezdő tisztában legyen a munka jelentésével, egy szervezet működésének módjával, és fontos, hogy legyen elképzelése a számára megfelelő munkakörről, valamint arról, hogy mivel foglalkozna szívesen. A kiválasztásban előtérbe kerültek olyan tényezők, mint a személyiségjegyek, például az önismeret, a céltudatosság, a felelősségtudat. Azt is gyakran megkövetelik a pályakezdőktől, hogy képesek legyenek csapatban dolgozni, jól kommunikáljanak, és tudják kezelni a munkahelyi konfliktusokat.18 Mindezekből leszűrhető, hogy a gazdasági diploma nem feltétlenül rossz kiindulópont, főleg, ha jó szakirányt

választunk hozzá. ( Ilyen például a pénzügy vagy a számvitel ) Az idegen nyelve(ke)t magas szinten beszélők elhelyezkedési esélyei pedig kifejezetten jók. A pénzügyi területen végzettek a kisebb magyar vállalatoknál el tudnak éppen helyezkedni, viszont jó, ha tisztában vannak azzal, hogy ezek a cégek nem kínálnak olyan előrelépési lehetőségeket, mint a nemzetközi vállalatok. Másik lehetőség számukra pénzügyi tanácsadást tanulni. A tanácsadói munka érettségi után, tanfolyamok elvégzésével is megtanulható, de pénzügy szakirányon szerzett gazdasági diplomával könnyebben megteremthető az a szakmai háttér, amivel ügyfelek szerezhetők, befektetési, biztosítási vagy adózási tanácsok adhatók. Ezen a területen az egyéni teljesítmény a meghatározó, a fizetés is nagyrészt ettől függ. Ha gazdasági diplomásként valaki szereti a számvitelt érdemes nemzetközi könyvvizsgáló céghez mennie gyakorlatra, hiszen a

négy nagy könyvvizsgáló cég szinte mindig keres pályakezdő gyakornokokat. Persze a cégek könyvelését ellenőrző könyvvizsgálói pozícióhoz hosszú út vezet. Nem elég ugyanis a szakirányú diploma, mérlegképes könyvelői képesítésre, három év szakmai gyakorlatra, valamint egy hároméves tanfolyam elvégzésére is szükség van hozzá. Szintén közgazdasági diploma és pénzügyi vagy számviteli szakirány kell ahhoz, hogy valakiből kontroller legyen. Itt az előrelépési lehetőségek is jók, ugyanis sok kontrollerből lesz később pénzügyi igazgató. A kereskedelem és marketing szakok végzősei előtt kétféle választási lehetőség kínálkozik a későbbiekben. Ha a kereskedelem és értékesítés felé fordulnak, jobbak az esélyeik, hiszen a jó sales-es mindig keresett. Fizetésben és előrelépési lehetőségben a fogyasztási 18 http://www.doksihu cikkeket forgalmazó multiknál nyílik a legjobb esély, itt is főként

gyakornoki programok keretében. Ha viszont inkább a marketinget választják nem lesz elég a szaktudás, kapcsolati tőkére és szerencsére is szükségük lesz. Ezen a területen ugyanis gyakorlatilag nincsenek nyitott pályakezdői pozíciók. A marketingesek számára tehát szinte az egyetlen lehetőség az elhelyezkedésre a vezetőképző-programokban való részvétel, de ezek segítségével is mindössze 20-30-an kaphatnak munkát. A marketingen belül a piackutatási ág az, ahol még valamivel könnyebb elhelyezkedni. Gazdasági vagy gazdaságinformatikai diplomával remek választás vállalatirányítási rendszer ( SAP ) tanácsadónak menni, mely a legjobban fizető állások között szerepel a szektorban. A baj vele az, hogy a munkához szükséges tudás nem része az egyetemi, főiskolai tananyagnak, hanem a diploma után képzésekkel és a gyakorlatban sajátítható el. Megfelelő nyelvismerettel külföldön is könnyű elhelyezkedni ezen a területen. A

logisztika, a szállítmányozás, a fuvarszervezés szintén olyan terület, ahol könnyen álláshoz lehet jutni. Részben az ország földrajzi elhelyezkedése miatt további bővülés várható, ezért gazdasági hallgatóként nem rossz választás a tanulmányok második felében a logisztika szakirány választása. Ráadásul a logisztikusok keresettek külföldön is A HR vonal is jó lehetőségnek ígérkezik, hiszen a tehetséges fiatalok, a hozzáértő szakemberek és a cégnek megfelelő menedzserek felkutatása fontos feladat. Ez egy siker- és teljesítményorientált szakma, ami a kihívásokat szeretőknek és jó emberismerőknek nyerő lehet.19 Nem kell tehát megijednünk, hiszen a közgazdász végzettség még mindig keresett a munkaerőpiacon, csupán annyi történt az elmúlt években, hogy a közgazdászokkal szembeni elvárások megváltoztak. A piac által elvárt szaktudás és képességek súlypontja a minőség és a speciális tudás irányába

tolódott el. Napjainkban a munkaerőpiacon a műszaki területek dominálnak, és az informatikai szektor is pozitív tendenciát mutat. Éppen ezért a közgazdászok között is azok a legsikeresebbek, akik valamilyen összetett tudást képesek felmutatni, pl. mérnök – közgazdász vagy informatikus – közgazdász. A helyzet javításához egyébként a felsőoktatási intézmények is nagy részben hozzá tudnának járulni. Hasznos lenne például a gyakornoki programok fejlesztése és az egyetemeken, főiskolákon működő karrierirodák tevékenységének kiterjesztése. A cégek ugyanis nagy problémának látják, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudja, milyen irányba induljon, milyen lehetőségei vannak, mik az erősségei, és hol kell még fejlődnie. Emellett fontos lenne a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, az 18 19 www.belfoldmahu Változik a helyzet a friss diplomások piacán – számos

egyetem a munkaadók feketelistáján Haszon Magazin 2008.febr06 A 33 legkeresettebb szakma 19 http://www.doksihu együttműködés magasabb szintre emelése. Különösen a kisebb cégek körében ritka, hogy kapcsolatot tartanak fenn egyetemekkel, főiskolákkal, így nagyobb figyelmet kellene fordítani rájuk is. Az ugyanakkor a kormány feladata lenne, hogy a keresletet és a kínálatot egyensúlyba hozza. Neki kellene koordinálni, hogy milyen szakokat engednek indítani, és hogy van-e azokra a munkaerőpiacon igény. A kormányzatnak megvannak az eszközei arra, hogy felméréseket végezzen és megnézze, hogy a munkaerőpiacon kikre is van szükség. Mindehhez humánpolitikai szakemberek segítségét is igénybe veheti. Nyugat-Európában már régóta működnek olyan szervezetek, melyek folyamatosan kapcsolatot tartanak az egyetemek illetve főiskolák, és a munkaerőpiac között. Pontosan előre tervezni nem lehet ugyan a munkaerő-piaci keresletet, ám azt sem

lehet folytatni, hogy a felsőoktatás és a gazdasági kamarák nem cserélik ki rendszeresen az információikat. III.2 A kibocsátó intézmények rangsorának, illetve a diploma minősítésének jelentősége a munkáltató szemszögéből Az utóbbi években a piac kényszere miatt jelentősen kibővült a felsőoktatási képzés, számos új intézmény jött létre, ráadásul ezek jelentős része gazdasági képzést nyújtó főiskola. Ez a folyamat többek szerint felhígulást okozott az oktatásban, és a színvonal egyértelmű romlását eredményezte. Mindez, egyes vélemények szerint rossz hatással volt a jó hírű, patinás egyetemekre is, az alacsony színvonal szerintük azokra is átterjedt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékese úgy gondolja, a munkáltatók ennek ellenére alig tesznek különbséget a főiskolai és az egyetemi diploma között. Szerinte leginkább a munkakör jellegétől, gyakorlatiasságától függ, kire esik a választásuk.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a kibocsátó intézmények között viszont igenis szelektálnak. Megfigyelhető például az, hogy a fizetős képzésekhez általában fenntartással állnak a cégek, hiszen úgy gondolják, hogy ahova könnyű bejutni, ott a képzés színvonala is alacsonyabb lehet. A vezető fejvadászok véleménye szerint is hatást gyakorolnak a képző intézmények az elhelyezkedési esélyekre. A tapasztalatok szerint a jobb hírű egyetemről vagy főiskoláról kikerülőket jobb jelöltnek tartják, és általában jobban is teljesítenek a kiválasztási procedúra során valamint a munka világában egyaránt. A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-ban készített egy olyan tanulmányt, melyben a vállalati vezetők felsőoktatási intézményekről alkotott képét vizsgálta. Két szemszögből vizsgálták a versenyszféra felsőoktatási intézményekről alkotott véleményét, mely alapján kétféle rangsort állítottak

fel. Az egyik az általános presztízsrangsor, a másik a 20 http://www.doksihu preferencia rangsor. A felmérések első sorban arra irányultak, hogy kiderítsék, mely felsőoktatási intézményeknek van jó hírnevük az üzleti szférában. Az országos értékelés, és annak vizsgálata mellett, hogy a friss diplomások foglalkoztatásában jelentős szerepet betöltő nagyobb multinacionális vállalatok és a potenciális foglalkoztatók hogyan értékelték a felsőoktatási intézményeket, azt is kutatták, hogy ezen csoportok véleménye mennyiben tér el az országos átlagtól. Megvizsgálták továbbá, hogy a földrajzi elhelyezkedés mennyiben befolyásolja egy-egy felsőoktatási intézmény presztízsét. A gazdasági és társadalomtudományi karok első öt helyén fővárosi intézmények állnak. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi karai vezetik a listát, de az előkelő 3. helyen a Budapesti Gazdasági Főiskola

Pénzügyi és Számviteli Kara szerepel Ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, majd az ELTE Társadalomtudományi Kara. A Budapesti Gazdasági Főiskola ezen a listán a 12 helyen áll A potenciális friss diplomás foglalkoztatók véleménye az első három helyezést tekintve nem tér el az országos átlagtól, jelentős különbséget mutat azonban erre vonatkozóan az ELTE Társadalomtudományi Kara és a BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara. Előbbit a potenciális foglalkoztatók 16 ponttal alul-, utóbbit viszont 13 ponttal felülértékelték a jelenlegi vagy potenciális munkaadók. A kutatók a BGF esetében a potenciális foglalkoztatók kedvező értékelését a jelen pozitív tapasztalatának tulajdonítják. A földrajzi elhelyezkedés szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Kara minden térségben vezető szereppel bír,

de pontszámához jelentős mértékben felzárkóznak vidéki intézmények is. Ilyen például KeletMagyarországon a Debreceni és Miskolci Egyetem közgazdaság-tudományi kara, melyek látványosan nagyobb presztízzsel rendelkeznek ezen a területen, mint országosan. Ugyanez figyelhető meg Nyugat-Magyarországon a PTE Közgazdaságtudományi Kara és BGF kihelyezett intézményei esetében, melyek az adott területen szintén jelentősen jobb hírnévnek örvendenek az országos átlagnál. Érdekes viszont az a megfigyelés, mely szerint a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara és az ELTE Társadalomtudományi Kara fővárosi elhelyezkedése ellenére vidéken, különösen Nyugat-Magyarországon rendelkezik magas presztízzsel. A BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kara Közép-Magyarországon örvend az országosnál jobb hírnévnek, míg ez az adat Kelet- és Nyugat-Magyarországon az országos átlagnál rosszabb. A HVG Diploma Különszámában ugyanebben az évben

megjelent tanulmány a hallgatók, illetve az oktatók kiválósága szempontjából vizsgálta a gazdaságtudományi szakokat. Ezen adatokból összeállított egy képzési rangsort, melyet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara vezet. A PTE-KTK a hallgatók kiválóságának listáján a 3, az oktatókén az 1. helyet foglalja el. Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem 21 http://www.doksihu Közgazdaságtudományi Kara, mely mind a hallgatók, mind az oktatók kiválóságában a 3., majd a Gazdaságtudományi Kara, mely a hallgatók kiválóságában az első helyen áll ugyan, az oktatókéban csak a 8. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara az összesített listán a 12. helyet foglalja el, míg a hallgatók kiválósági sorrendjében a 2, az oktatókéban pedig a 30. a felmérés szerint20 Elvétve találkozhatunk olyan álláshirdetéssel, melyben a cég jeles diplomát kér egy állás betöltéséhez. Ez

azonban tényleg nagyon ritkán fordul elő Az általam megkérdezett ügyvezető igazgató véleménye szerint az alkalmasság, a talpraesettség és az, hogy ki mennyire hordozza magában a pozíció betöltéséhez szükséges értékeket nem mérhető osztályzatokban. Ráadásul a jeles diploma sem garancia arra, hogy az illető rátermett, és megfelelően fogja végezni a munkáját. Ő tehát nem tulajdonít jelentőséget a diploma minősítésének, mint ahogy sokan mások sem. HR szakemberek is azt mondják, hogy a munkáltatókat nem a diploma minősítése, sokkal inkább a pályakezdőt kibocsátó felsőoktatási intézmény érdekli. A személyzeti tanácsadó és fejvadász cégek persze arra nem szívesen vállalkoznak, hogy konkrétan megnevezzék a megbízóik által preferált főiskolákat, egyetemeket, illetve azt, hogy melyek végzettjeit részesítik előnyben a kiválasztás során. Azt viszont ők sem tagadják, hogy van hallgatólagos rangsor Arról

számolnak be, hogy bizony előfordul, hogy egy-egy megbízó azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy ő csak meghatározott egyetemen, illetve főiskolán végzettek jelentkezését várja a meghirdetett munkára. Interjúalanyom is úgy nyilatkozott, hogy a diploma minősítését nem nézi ugyan, a kibocsátó intézmény már befolyásolja őt a döntéshozatalban. A munkáltatók számára kényes kérdés az egyetemek, főiskolák nyilvános megítélése, hiszen hivatalosan minden diploma és diplomás egyenlő, a felszín alatt azonban pályakezdők esetében fontos döntési szempont, ki hol tanult. A szakemberek szerint általában a nagyobb cégekre jellemző, hogy megvannak a kedvelt felsőoktatási intézményeik, ahonnan leginkább várják a pályázók jelentkezését. Ez részben annak tudható be, hogy ezeken a helyeken általában a HR-esnek személyenként mindössze pár perc áll rendelkezésére egy-egy pályázat átfutására, miközben száznál is többen

jelentkeztek a meghirdetett állásra . Így fordulhat elő, hogy akadnak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek diplomáival önéletrajzunkat a legtöbb HR-es szinte olvasás nélkül félretolja. Ez különösen némely, az üzleti, gazdasági és pénzügyi területen működő, borsos tandíjat beszedő iskolákra vonatkozik. Tapasztalatok szerint a HR-esek és a munkáltatók mindig szívesebben fogadják a patinás, nagy múltú felsőoktatási intézményekben végzetteket. Ha viszont fejvadász céget alkalmaznak, az ő felelősségévé válik, hogy ne zárjon ki 20 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből - 2008 22 http://www.doksihu egy alkalmasnak látszó jelentkezőt, csak azért mert a diplomaszerzés helye nem a legmegfelelőbb, hiszen egy igazi kiválasztási folyamat a végzés helyének értékelésénél sokkal összetettebb. Az általam megkérdezett ügyvezető

igazgató az interjúban elmondta, hogy nem szívesen tesz különbséget az ágazatán belül működő felsőoktatási intézmények között, annak ellenére, hogy a különböző iskolákból kikerülő fiatalok közötti különbség érzékelhető, különösen például egy főiskolát és egy egyetemet végzett között. Bizonyos helyzetekben kijön a különbség, hiszen egy multinacionális nagyvállalat például megteheti, hogy elsősorban a már szakmai tapasztalatokkal rendelkező diplomások felvételét preferálja, míg a kis- és középvállalkozásokra inkább az a jellemző, hogy pályakezdő fiatalokat próbálnak beépíteni csapatukba. Ha szerencséjük van, ezek közül akár olyan értékes szakemberek is kikerülhetnek, akikre a jövőben hosszú távon is számíthat a cég. Az tehát egyáltalán nem mindegy, hogy hol szerez diplomát valaki, hiszen a nagyobb presztízzsel rendelkező oktatási intézmény végzősei jobb elhelyezkedési lehetőségekkel

rendelkeznek. A munkáltatók figyelembe veszik, melyik intézményben végeztünk, még akkor is, ha tudják, hogy mindig akadnak kivételek, és nem feltétlenül fog rosszabbul teljesíteni például egy kevésbé neves egyetem vagy főiskola végzőse. A munkaadók sincsenek mindig könnyű helyzetben, ugyanis sokszor kompromisszumot kell kötniük, mivel nem mindig dúskálnak azokban a jelentkezőkben, akik jó hírű egyetemen szereztek diplomát, ráadásul többéves szakmai tapasztalattal is rendelkeznek. Jó, ha a felvételizők tisztában vannak azzal, hogy az egyetemek és főiskolák szakmai teljesítménye annyit ér, amennyire a képzés és az annak eredményeképpen megszerzett diploma eladható a munkaerőpiacon. Az érettségi után továbbtanulni vágyóknak segítségére lehet az Országos Felsőoktatási Információs Központ által minden évben megjelentetett hazai felsőoktatási rangsor. Ennek ismeretében a továbbtanulni szándékozó fiatalok és

családtagjaik szakmailag alátámasztott információkat kaphatnak a kiszemelt intézménnyel kapcsolatban, és már előzetesen rendelkezhetnek adatokkal az elhelyezkedési esélyekről. Hasznunkra válhat a Heti Válasz 2004 óta minden évben megjelenő Navigátor melléklete is, mely szintén a magyar egyetemeket és főiskolákat rangsorolja. A lista összeállításához a jelentkezési adatokon, a jelentkezők preferenciáin és az oktatás színvonalát jellemző statisztikákon kívül figyelembe veszik az egyes intézmények munkaerő-piaci megítélését is, melyhez kikérik a foglalkoztatók és különböző fejvadász cégek véleményét. A kiadvánnyal azt szeretnék bemutatni, hogy az egyes szakterületeken mely magyar felsőoktatási intézmények biztosítanak piacképes, azaz elhelyezkedést biztosító végzettséget. A hetilap 2008-as Felsőoktatási rangsora a következőket írja a közgazdász képzésről: „A 23 http://www.doksihu Corvinus vezeti a

közgazdászképzés rangsorát. 26 közgazdászképzést folytató intézményt vetett össze a Heti Válasz rangsora, köztük 11 fővárosit, és 16 főiskolát. Az élen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, tavaly is a volt Közgáz vezette a listát. A nagy hagyományokkal bíró intézményt mindössze a tanár/diák arányban és az oktatói összetételben előzték meg, előbbiben a Nyugatmagyarországi Egyetem mögött a második helyen áll a tavalyi negyedik hellyel szemben, utóbbiban viszont a 11. helyre csúszott vissza a 2007-es hetedik helyezéséhez képest Az összesített rangsorban a Szegedi Tudományegyetem a második, amely nagy eredménynek számít, hiszen tavaly még a hatodik legjobb intézményként volt számon tartva a Heti Válasz rangsora szerint. Mindössze egy szempont alapján került hátrébb tavalyhoz képest, az oktatói összetétel alapján. Kiemelkedő helyét a túljelentkezések jelentős növekedésének és a foglalkoztatók pozitív

vélekedésének köszönheti. Harmadik helyen a Pécsi Tudományegyetem áll, amely tavaly is ugyanezt a pozíciót vívta ki magának. Erőssége az oktatók összetételének javulása, és a munkaerő-közvetítők értékelése. A legjobb főiskola idén a 22 helyről felkapaszkodott Gábor Dénes Főiskola lett, amely idén a hetedik helyen végzett. Ezt a rendkívül magas ugrást a tanár/diák arány és a túljelentkezések jelentős javulásával sikerült elérnie. A Budapesti Gazdasági Főiskola a kilencedik helyre került, erőssége a foglalkoztatók és munkaerőközvetítők nagyon jó véleménye.”21 Természetesen mindez nem minden esetben tudja befolyásolni a választást, hiszen az egyéni preferenciákra számos más tényező is hatással van. Egy 2008-ban végzett felmérés eredménye például azt mutatta ki, hogy a falvakból származó, továbbtanulni szándékozó fiatalok a fővárosi felsőoktatási intézményekkel szemben a lakhelyükhöz

legközelebb eső egyetemet, főiskolát preferálják. Ez esetben tehát biztosak lehetünk abban, hogy nem a szakmai szempontok, vagy a rangsorban elfoglalt pozíció befolyásolja a választást, hanem az intézmény földrajzi helyzete, vagy a könnyű bekerülés, azaz a biztos továbbtanulás lehetősége. Ez például egyértelműen jó a vidéki, kisebb képzőintézményeknek, hiszen így ezek is biztosak lehetnek abban, hogy életben maradnak. A választást persze az könnyítené meg leginkább, ha minden intézmény elkészítené és publikálná a végzősei körében végzett, az elhelyezkedési eredményeket tartalmazó utókövetéses vizsgálatok eredményeit. Egy ilyen rangsor egyébként azoknak a vállalati vezetőknek, HR szakembereknek is hasznos információval szolgál, akik azt elemzik, hogy saját kiválasztási szempontjaiknak, illetve vállalati kultúrájuknak mely egyetem, vagy főiskola friss diplomásai felelnek meg leginkább. Ezen lista rendszeres

elkészítésének további előnye, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatásban egy jó értelemben vett versenyhelyzet alakuljon ki. Hiszen jelenleg az 21 www.hirtvhu Hét képzést vizsgált a Heti Válasz felsőoktatási rangsora 24 http://www.doksihu intézmények egyértelműen versengenek a diákokért, és ezzel együtt az államilag finanszírozott helyekért, azaz a biztos bevételért. Egy-egy ilyen rangsor megerősítheti, vagy épp megkérdőjelezheti az intézmény szakmai teljesítményét, továbbá marketing szempontból is nagyon hasznos az előnyös helyezés, hiszen az remekül kommunikálható, így erre már nem, vagy csak jóval kevesebbet kell az adott intézménynek költeni.22 IV. A Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzettek elhelyezkedési lehetőségei IV.1 Álláskeresési technikák Amikor álláskeresésbe fogunk fontos, hogy pontosan tudjuk mit akarunk és tisztában kell lenni azzal, hogy reálisan mire számíthatunk. Mielőtt bármilyen

lépést tennénk célszerű végiggondolni, hogy milyen elképzeléseink és lehetőségeink vannak tapasztalatunk és képességeink figyelembe vételével, valamint, hogy mit is várunk jövőbeni munkahelyünktől és munkakörünktől. Ha megtaláltuk a szükséges válaszokat máris könnyebben vágunk neki a feladatnak, hiszen már tudjuk, hogy milyen cégekhez érdemes jelentkeznünk és milyen pozíciókra. A siker elérésére akkor van a legnagyobb esélyünk, ha minél több módszerrel dolgozunk. Ha állást keresünk először valószínűleg az újságban, az interneten, vagy állásbörzéken megjelent álláshirdetések jutnak eszünkbe. A piaci tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem ezek a legjobb módszerek, mivel Magyarországon a vállalatok az üres állásoknak mindössze 25 százalékát hirdetik meg, a maradék 75 százalékot ismerősökön keresztül töltik be. Az álláshirdetések esetén ráadásul akár több száz pályázóval kell

megküzdenünk, akik valószínűleg mind hasonló kvalitásokkal rendelkeznek. Ha mégis úgy döntünk, hogy az álláskeresés ezen módját választjuk érdemes kampányszerűen több álláshirdetésre is pályázni, hiszen ezeknek csak nagyon kis százaléka vezet sikerre. Akkor se csüggedjünk, ha nem felelünk meg a hirdetésben leírt valamennyi követelménynek, hiszen előfordul, hogy ezekben a cégek magasabb követelményeket jelölnek meg, mint amit a munkakör valójában megkövetel. Napjainkban a legszélesebb körben elterjedt keresési eszköz az internet, hiszen most már szinte minden vállalatnak, újságnak, fejvadász cégnek van internetes oldala. Ezek rengeteg hasznos információt nyújthatnak az álláskeresőnek például egy-egy kiszemelt vállalatról. Regisztrálhatunk különböző álláskereső oldalakon, ahova feltölthetjük önéletrajzunkat, valamint mi magunk is böngészhetünk a cégek ajánlatai között. Ehhez általában segítségünkre

van egy kereső rendszer, így akár szakma-specifikusan, akár területi elhelyezkedés alapján 22 Consultation Magazin 2008/11 Tòth Sándor: Felsőoktatási rangsor 2008 25 http://www.doksihu kereshetünk a rendszerben. Feliratkozhatunk hírlevélre is, melyből értesülhetünk a legfrissebb szabad állásokról. Az álláshirdetésekre való jelentkezés azonban messze nem a legkönnyebb módja az áhított munka megszerzéséhez. Mint már említettem, a munkaerő-piaci trendekből az látszik, hogy a legtöbb lehetőséget az úgynevezett rejtett álláspiacon, azaz a meg sem hirdetett állások piacán találjuk. A networking, azaz az ismerősökre és azok ismerőseire épített kapcsolati rendszer az egyik leginkább eredményre vezető módszer. Érdemes minél nagyobb kapcsolati hálót kiépítenünk, hiszen ezzel megsokszorozzuk az elhelyezkedésre való esélyeinket. Sokszor észre sem vesszük, hogy az emberi kapcsolatok milyen jelentős szerepet játszanak

életünkben, és figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy bizonyos információk megosztása vagy meg nem osztása mennyire fontos lehet. Ahhoz, hogy valóban hatékony hálózatot tudjunk kiépíteni sok időre van szükség és tudatosan „szövögetnünk” kell azt. Az első láncszem megtalálása a legnehezebb. Lehet az családtag, barát, szomszéd, csoport vagy munkatárs, a lényeg, hogy elkezdjük a háló építését. Gondoljunk csak bele, mekkora előnnyel indul valaki, ha ismerős révén szerez tudomást egy álláslehetőségről, hiszen rengeteg információt tudhat meg a cégről, a személyzeti vezetőről, a cég kultúrájáról, a munkatársakról. Ennél a módszernél vigyázni kell arra, hogy soha ne tűnjünk erőszakosnak ismerőseinknél és ne kérjünk közvetlen segítségért. Jobb, ha csak tanácsot kérünk és a beszélgetés során elmondjuk, hogy mik az erősségeink, milyen állást keresünk és milyen tapasztalattal rendelkezünk. Így

elérhetjük, hogy ismerőseink tovább ajánljanak saját ismerőseiknek, akiktől ismét csak információt szabad kérni, állást viszont nem. Előbb-utóbb megtaláljuk azt, akinek épp ránk van szüksége. Fordulhatunk személyzeti tanácsadó vagy fejvadász céghez is, akik felvesznek az adatbázisukba és ha olyan megrendelés érkezik hozzájuk, amely végzettségünknek, tapasztalatunknak és nyelvtudásunknak megfelel, az ügynökség tanácsadója felkeres minket és tájékoztatást nyújt a pozícióval kapcsolatos tudnivalókról. Ha a jelöltet érdekli az állás, a tanácsadó továbbítja életrajzát a cégnek. Tudni kell, hogy ezeknél a cégeknél is ritkán akad olyan megbízás, amelyet épp egy konkrét pályázóra szabtak, és persze itt is számolni kell a konkurens jelentkezők magas számával. Pályakezdőként kiváló lehetőséget nyújtanak a különböző állásbörzék, ahol a friss diplomások személyesen, mindenféle tét nélkül

tájékozódhatnak, hogy melyik cég milyen állást kínál éppen, beszélhetnek azok HR szakembereivel és kérdéseket is feltehetnek nekik. Ezeken a rendezvényeken általában lehetőség van próbainterjúk lefolytatására is, valamint különböző tesztek ( pl. személyiség, készségfelmérő ) kitöltésére, sőt még grafológiai vizsgálatra is Itt olyan kiadványokat is beszerezhetünk, melyek hasznos tanácsokkal, információkkal szolgálnak, 26 http://www.doksihu és konkrét ajánlásokat vagy céges bemutatkozásokat is tartalmaznak.23 Mivel a cégeknél a betöltetlen pozíciók nagyobb százaléka nem kerül semmilyen formában sem meghirdetésre, mára az álláskeresésben is elterjedjen a spontán módon való jelentkezés, azaz az olyan jelentkezés, mely nem egy-egy konkrét hirdetésre reagál. „A spontán jelentkezések menete: • a megcélozni kívánt vállalat, cég vagy vállalkozás kiválasztása • információk gyűjtése a

munkáltatóról • cégre szabott önéletrajz összeállítása • a pályázati anyag (kísérőlevél, önéletrajz, bizonyítványmásolatok) eljuttatása a lehető legmegfelelőbb személy számára (munkaügyi vezető, személyzeti osztály). • Érdeklődés a pályázati anyag "célba jutásáról", visszajeleztetés Fontos, hogy a pályázati anyag cégre szabott legyen, nem pedig fénymásolt "tömegáru", mert ez erősen negatív hatást válthat ki a cégből.”24 IV. 2 Munkahelyválasztás szempontjai A munkahelyek versenyében ma már nemcsak a piacon elért szereplés szempont. Az Európai Unióba való belépéssel megnőttek az elvárások a vállalatokkal szemben. A munkáltató felelőssége immár nagyobb a munkavállalóval szemben. Az utóbbi években a munkavállalók elvárásai munkahelyükkel kapcsolatban megváltoztak, ami új helyzet elé állítja a felső vezetőket. A dolgozók körében nőtt a mobilitási igény, az

autonómiára, illetve az életminőség javítására való vágy. Ugyanakkor csökkent a hajlandóság a saját személyiség és a család feláldozására a vállalati karrier érdekében. A vezetés különböző szintjeinek képesnek kell lennie arra, hogy a munkaadói és a munkavállalói igényeket egyaránt kielégítsék. A jövőben azok a szervezetek lesznek igazán sikeresek, amelyek egyben fejlődési lehetőségeket, vonzó feladatokat, kihívást és személyes sikerélményt kínálnak alkalmazottaiknak. Egy 2001-ben a Közgazdászhallgatók Nemzetközi Egyesülete az AIESEC által a friss diplomások munkahely-választási preferenciáit vizsgáló, pályakezdő közgazdászok körében készített felmérés azt mutatja, hogy a vizsgálat évében a munkahelyválasztáskor a fizetés volt a legfontosabb szempont, de a munkakörülményeket sem tartották elhanyagolhatónak a fiatalok. 8 évvel ezelőtt a válaszadók 94 százaléka legfontosabbnak a fizetés

nagyságát tartotta a munkahely-választást befolyásoló tényezők közül. Ezután következtek a jó munkakörülmények, 23 24 www.fnhu Szegedi Erzsébet: Álláskeresés felsőfokon www.karrierirodakefohu KARRIERTANÁCSOK / ÁLLÁSKERESÉSI TECHNIKÁK 27 http://www.doksihu az előrelépési, majd a tanulási lehetőségek. A friss diplomások 44 százaléka tartotta fontosnak a cég hírnevét, piaci pozícióját. Körül-belül ugyanennyien várták el, hogy ugródeszkaként szolgáljon a cég, hogy magas követelményeket támasszon, illetve hogy az adott vállalat nemzetközi legyen. A hallgatók több mint 25 százaléka számára lényeges szempont volt a munkahely földrajzi elhelyezkedése is, hiszen majd 9 százalékuk nem vállalt volna munkát Budapesten, 27 százalékuk pedig vidéken nem dolgozott volna.25 A Figyelő Hewitt 2004-ben készített Legjobb Munkahely felmérést, melyet egy online kérdőív is kísért, amit a www.figyelonethu oldalon lehetett

kitölteni Így az olvasók is elmondhatták véleményüket az ideális munkahelyről, valamint jelenlegi vállalatuk hiányosságairól vagy éppen erősségeiről. A kérdőívet több mint kétezer internetező töltötte ki, az ő válaszaikból vonták le a következtetéseket arról, hogy az emberek milyen szempontokat vesznek figyelembe a munkahelyválasztásnál, valamint hogy melyek a legnépszerűbb ágazatok. Ebben az évben a bank és biztosítási szektor győzedelmeskedett, a „legjobb vállalatok" között pedig az IT/Telecom iparág vállalatai szerepelnek legnagyobb számban. A felmérés eredményei szerint a legjobb magyar munkahelyek sorrendje a következő: T-Moblie (34 százalék), Mol Rt. (22 százalék), OTP (18 százalék), Matáv Rt. (12 százalék) és a Vodafone (12 százalék) A munkahely kiválasztásának szempontjait az olvasók a következő képen rangsorolták: 1. Magasabb fizetés és juttatás (29,1%) 2. Tartalmasabb, kihívóbb

munkafeladatok (23,5%) 3. Több idő a magánéletre (21,0%) 4. Biztonságos álláslehetőség (20,1%) 5. Magasabb beosztás, karrierlehetőség (16,1%) 6. Jó kapcsolat a kollégákkal, munkatársakkal (15,8%) 7. Neves és elismert cég (15,0%) 8. Jó munkakörnyezet és technikai felszereltség (14,0%) Látható tehát, hogy 2001-hez hasonlóan 2004-ben is a fizetés és juttatás volt a legfontosabb szempont, viszont a korábbi 94 százalékhoz képest eddigre jelentősen kevesebben, mindössze 29,1 százalék tette ezt a tényezőt az első helyre. Három év alatt a jó munkakörülmények a másodikról a nyolcadik, az előrelépési lehetőségek a harmadikról az ötödik, a cég hírneve az ötödikről a hetedik helyre esett vissza a fontossági listán. Megjelentek viszont új tényezők, mint például a 2004-ben második helyen rangsorolt „tartalmasabb, kihívóbb 25 www.mforhu A fiatalok az ismert cégekhez mennének 28 http://www.doksihu munkafeladatok”, a

harmadik helyen megjelenő „több idő a magánéletre”, vagy a negyedik helyen szereplő „biztonságos álláslehetőség”. Arra a kérdésre, hogy ki mely iparágban dolgozna legszívesebb a következő válaszokat adták: 1. Bank és biztosítás 28,9% 2. IT/Telecom 17,8% 3. Szolgáltatás 15,9% 4. Kereskedelem 8,0% 5. Gyógyszeripar 6,9% 6. Tanácsadás 6,6% 7. Termelés 4,6% 8. Energia 3,8% 9. Szállítmányozás 3,4% 10. Nyomda 1,8% 11. FMCG 1,3% 12. Élelmiszeripar 1,0% Amivel a munkavállalók leginkább elégedetlennek bizonyultak az az, hogy nem igazán nyújtanak számukra karrierlehetőséget a magyar vállalatok. A válaszadók közel 50 százaléka említette ezt problémaként. 40 százalék közül volt azok aránya, akik a fizetések elvégzett munkához viszonyított arányára illetve a béren kívüli juttatások megítélésére panaszkodott. Ami az ideális vállalat méretét illeti, a dolgozóknál a 20-100 embert foglalkoztató, közepes méretű cégek

bizonyultak a legnépszerűbbnek. A válaszadók 45 százaléka gondolta úgy, hogy dolgozói létszám szempontjából nem a korlátokat jelentő kisvállalatok vagy az óriási multik a legjobbak, hanem a kettő közti átmenetet képző, gazdaságilag mégis megfelelő súlyú cégek. A felmérésből az is kiderült, hogy az Európai Unió meglehetősen vonzó alternatívát jelentett, hiszen közel minden második válaszadó úgy nyilatkozott, hogy szívesen vállalna munkát más uniós tagországban. Ez az eredmény elég meglepő, hiszen a magyar munkavállalók jellemzően nem mobilak. Az EU fő vonzereje valószínűleg a magasabb béreknek tudható be A FigyelőNet eredményei szerint 2003 és 2004 között valamelyest szélesedett az elégedett munkavállalók tábora, hiszen egy év alatt arányuk 35-ről 42 százalékra emelkedett. 27ről 23 százalékra csökkent viszont azok száma, akik „inkább elégedettnek" vallották magukat26 26 www.nlcafehu A legjobb

munkahely – netes szemmel 29 http://www.doksihu Egy másik, szintén 2004-es felmérés, mely kifejezetten a diplomás pályakezdők munkahely-választási szempontjait vizsgálja más eredményre jutott. Azt derítették ki, hogy a friss diplomások számára nem a pénz a legfontosabb választási szempont, ha az első munkahelyről van szó. Ők ugyanis sokkal inkább a kihívást jelentő, érdekes munkakört, a továbbtanulási, fejlődési lehetőségeket és a munkahelyi stabilitást keresik. A vizsgálat eredményei szerint az első munkahely kiválasztási szempontjait a területi különbségek is meghatározzák, hiszen a budapestiek a nemzetközi karriert, valamint a gyors előrejutási lehetőségeket tartják fontosnak, míg a vidékiek sokszor azt veszik figyelembe, hogy milyen közel fognak dolgozni lakóhelyükhöz. Szintén megállapították, hogy a férfiak számára kiemelkedően fontos a rugalmas munkavégzés, a nőket pedig a vállalati kultúra és

arculat befolyásolja inkább.27 A Gordio Tanácsadó Csoport 2006-ban végzett online kutatásából az derült ki, hogy a hazai munkahely-választási szempontok közül még ekkor is a bérezés volt a legfontosabb. Ezt követte a munkakörnyezet és az állás biztonsága. Legkisebb súllyal a munkahely kiválasztásakor a cég mérete, tulajdoni formája, és arculata esett a latba. Legkedveltebb munkahelytípusnak kiemelkedően a saját vállalkozás bizonyult, ezt követte a 100 fő alatti magyar, majd a 100 fő feletti multinacionális vállalat és a közalkalmazotti szféra. A felmérés alapján legkevésbé a civil szervezetek vonzották a munkavállalókat. A korcsoportos bontásból azt állapították meg, hogy a 19 és 30 év közötti fiatalok számára a legkevésbé befolyásoló tényező a döntésnél a cég tulajdoni formája. Meglehetősen fontosnak tartják viszont a munka mellett fennmaradó szabadidő mennyiségét és a karrier lehetőségeket.28 A 2007-ben

szintén az AIESEC Magyarország, illetve a BellResearch és a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. által végzett felmérés már más képet mutat Eddigre a legfontosabb munkahelyválasztási tényezők a pályakezdők számára a munkahelyi légkör, az előrelépési, tanulási lehetőségek, a vállalat jó hírneve és a rugalmas vezetési stílus lettek. A kezdő fizetés nagysága a 6 év alatt az ötödik helyre esett vissza. A megkérdezettek számára szintén kevésbé volt fontos a munkáltató pozitív társadalmi szerepvállalása, a vállalat kedvező földrajzi fekvése vagy a külföldi munkavégzésre való lehetőség. Szintén kiderült, hogy azért a fiatalok többsége nem szívesen ingázik, viszont el lehet őket csábítani kevésbé kedvelt régióba magasabb fizetési ígérettel, komolyabb pozícióval, gyorsabb karrierrel, esetleg szolgálati lakással. Ugyanezen kutatás során azt is kiderítették, hogy a legnépszerűbb munkahelynek a LOréal, a Nokia és a

Coca-Cola számítottak Magyarországon a végzős hallgatók körében. A 27 28 www.figyelonethu Első munkahelynél nem számít a pénz www.origohu A Szerencsejáték Rt a legvonzóbb munkahely 30 http://www.doksihu frissen végzettek azt is elmondták, hogy sokan csupán ugródeszkának tekintik első munkahelyüket.29 A Hewitt által az idén készített Munkáltatói Arculatfelmérésből az derül ki, hogy a gazdasági válság következtében nagy mértékben nőtt a stabilitás, a biztos munkahely iránti igény, ráadásul ha a fiatalok úgy érzik, hogy ennek elérésére külföldön nagyobb esélyük van, nem restek útnak indulni. A mai bizonytalan gazdasági helyzetben tehát a két legfontosabb szempont a stabil munkahely és a biztos fizetés. A magyar munkavállalók 70-80 százaléka ezeket jelölte meg legfontosabb munkahely-választási szempontként a felmérésben. A biztonság iránti igény messze meghaladja a többit, úgy mint a karrierlehetőségek

igényét, vagy a rugalmas munkafeltételek fontosságát. A vizsgálatból az derül ki, hogy a magyar munkavállalók válság idején biztonságra, kiszámíthatóságra vágynak.30 IV. 3 A munkáltatók elvárásai A magyar munkáltatóknál a dolgozók kiválasztása és felvétele alkalmával egyre inkább előtérbe kerülnek a diplomán túlmutató személyes képességek. Ugyanúgy igaz ez a legegyszerűbb munkakört betöltők, mint az értelmiségi munkatársak, vagy a vezetők kiválasztásánál. Nem kell ahhoz HR-esnek lenni, hogy tudjuk, érdemes a rátermettebbet, a szakmai változásokhoz gyorsan alkalmazkodót, a jobban kommunikálót, a jó problémamegoldót választani aki várhatóan képes lesz önállóan végezni feladatát. Az általam egy multinacionális vállalat HR vezetőjével készített interjúból kiderült, hogy a felvételi eljárás során egyéb tényezők is meghatározók. Ilyen például a szakmai tapasztalat, illetve rálátás, a

számítógépes ismeretek, vagy olyan személyiségjegyek mint a kreativitás, a szociális érzékenység, vagy az együttműködési készség. A szakember szerint az álláshirdetésekben szinte mindig megtaláljuk a munkáltató által elvárt képességek listáját, melyen legtöbbször a következők szerepelnek: Tudjon teamben dolgozni Önállóság Kommunikációs készség Kapcsolatteremtő készség Terhelhetőség Rugalmasság 29 www.haonhu Álommunkahelyek, álomkarrierek 31 http://www.doksihu Kreativitás Felelősségtudat Tanulási készség Szervezőkészség Megbízhatóság Kezdeményező készség Dinamika Előnyös megjelenés Azonnali belépés Vezetői gyakorlat Pontosság Motiváció Művészi érzék Műszaki érzék Céltudatosság Tárgyaló képesség Problémamegoldó képesség Mindezekből látható, hogy a munkáltatók leggyakrabban olyan kulcsképességeket jelölnek meg, melyek átfogó jellegűek, tehát nemcsak egy szűk területen,

vagy csupán egy meghatározott tevékenységgel kapcsolatban lehet őket alkalmazni, hanem más és szélesebb területeken illetve más és szélesebb körű tevékenységekkel kapcsolatban is. A diplomásokkal szembeni elvárások persze ágazatok, szakterületek szerint igen eltérőek. Az mindenképpen elmondható viszont, hogy ágazattól, cégmérettől, tulajdonformától és egyéb szempontoktól függetlenül általános elvárás a diplomásokkal szemben bizonyos kulcskompetenciák megléte, míg a magas szintű szakmai tudás és a számítástechnikai ismeretek ma már evidenciának számítanak. A legfontosabb készségnek a problémamegoldást tartják a munkáltatók, de lényegesek a szociális és életviteli készségek is, valamint bizonyos etikai normák elfogadása és betartása. Csak ezeket követi a szakmai tudás. Az angol nyelvtudás természetes, manapság inkább az a kérdés, hogy két vagy három nyelvet beszél-e a jelentkező. Egyre

lényegesebb a továbbképzésre való nyitottság és a fejlődésre való alkalmasság is, ami az élethosszig tartó tanulás szempontjából lehet fontos. 30 www.hewittassociatescom Fordulat a preferenciákban 32 http://www.doksihu „A multinacionális cégek esetében az idegennyelv-ismeret evidencia, de ugyanakkor itt előtérbe kerül az önálló munkavégzésre való alkalmasság, önálló feladat-végrehajtás, specializált tudással, míg a kisebb cégek esetében inkább egy komplexebb képességet és gyakorlatiasságot várnak el a munkáltatók. Nagyban függnek az elvárások a beosztástól vagy a munkakörtől egy adott munkahelyen belül is, hisz míg például a fejlesztés-tervezés terén az egyéni képességek, kreativitás, innovatív gondolkodás a legfontosabb, ugyanennek a cégnek az értékesítési területén ezek már háttérbe szorulhatnak, s fontossá válik a kommunikációs készség és a csapatjáték szerepe.”31 Komoly probléma a

friss diplomások számára, hogy a munkáltató cégek többsége még mindig csak kis arányban vesz fel fiatal és tapasztalatlan munkaerőt. Ennek oka, hogy manapság kevésbé rögzítettek a munkakörök, ezért a vállalatok a munkavállalóktól nagyfokú rugalmasságot, tapasztalatot és felelősségérzetet várnak el, ennek teljesülését pedig nem látják garantáltnak egy pályakezdő alkalmazásakor. Ezért szívesebben vesznek fel egy tapasztaltabb munkavállalót, így csökkentve a kockázatot. A pályakezdő fiatalok ráadásul gyakran irreális fizetési elvárásokat támasztanak és következetlenül keresnek állást, mindenhová beküldve önéletrajzukat, majd oda mennek dolgozni, ahová sikerül bekerülniük.32 Interjúalanyomat is megkérdeztem, hogy mi az oka annak, hogy csak alacsony számban alkalmaznak pályakezdőket a cégnél. Elmondta, hogy általában elégedetlen a friss diplomások gyakorlati tudásával, nyelvtudásával, munka- és viselkedési

kultúrájával. Véleménye szerint minden területen problémát jelent a gyakorlati tudás, illetve az önálló munkavégzés képességének hiánya, valamint gyakran a csapatmunkára való hajlam is kifogásolható. Szintén panaszként merült fel a meglehetősen gyenge átlagos kommunikációs és a problémamegoldó képesség, valamint a nem megfelelő szintű idegen nyelv ismeret. Ezekhez társul az ügyfélorientáltság, a magabiztos fellépés, a kulturált megjelenés és a jó modor hiánya a friss diplomások nagy részénél. Ha mindez még nem lenne elég, a szakember azt is elmondta, hogy a pályakezdők képtelenek alkalmazkodni, ráadásul a stressz-tűrés és feloldás, konfliktuskezelés is nehézséget okoz számukra. Sajnos tehát a vállalati tapasztalatok nem túl pozitívak a pályakezdők alkalmazását illetően. A cégek véleménye ugyanis az, hogy a fiataloknak az iskolában nem tanítják meg a kulturális ismereteket, aminek következtében sem

csapatban, sem önállóan nem képesek dolgozni. Az álláshirdetésekre jelentkezők nagy része nem, vagy csak alig beszél idegen nyelven, ráadásul az ügyfél-orientáltság sem jellemző az iskolából frissen kikerültekre, az pedig 31 32 www.eduporthu Munkaerő-piaci elvárások felmérése 2 www.hsakfthu Amikor mindenki nyer 33 http://www.doksihu a szolgáltatási szektorban nagyon fontos lenne. Legnagyobb problémaként az élethosszig tartó tanulási szándék hiányát nevezték meg. IV. 4 Álláskeresés átlagos időtartama Az utóbbi időben jelentősen meghosszabbodott az álláskeresés átlagos időtartama, és sajnos nem várható, hogy a közeljövőben javulnának a pályakezdők és karrierváltók esélyei az álláspiacon. A friss diplomásokat meglehetősen érzékenyen érinthetik a kezdeti csalódások Statisztikai adatok szerint a hat hónapnál hosszabb ideig tartó eredménytelen munkakeresés már orvoslásra szoruló nyomot hagyhat a

személyiségben. A sikertelen pályakezdés az értéktelenség érzésével, hiábavaló tanulás, elpocsékolt évek élményével terheli a fiatalokat. A KSH felmérése szerint 2004 negyedik negyedévében több mint 250 ezren kerestek munkát Magyarországon, nagy részük azért, mert elvesztette állását vagy befejezte tanulmányait, esetleg felmondott addigi munkahelyén. Az adatokból az derül ki, hogy a szóban forgó évben átlagosan 16 hónapra volt szükség ahhoz, hogy valaki munkát találjon. A férfiaknak valamivel több időbe telt mindez ( 17,4 hónap ), míg a nők gyorsabban ( 15,1 hónap ) el tudtak helyezkedni. Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezető igazgatója is elismerte, hogy az utóbbi években meghosszabbodott az álláskeresés átlagos időtartama. Elmondta, hogy felmérésük szerint az átlagos keresési idő 2003-ban hét, 2004-ben pedig nyolc hónap körül alakult. 2000 és 2004 között egy-egy hónappal hosszabbodott a keresés, hiszen

2000-ben mindössze 4-4,5 hónapot vett igénybe. Köllő János, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont főmunkatársa úgy véli, számos tényező befolyásolja az álláskeresés időtartamát és sikerét. Ilyen például a tapasztalat, a munkakör, a nyelvtudás, a személyiség vagy a kapcsolati tőke. A két legmeghatározóbb elem azonban az életkor és az iskolázottság. Az is számít persze, hogy az állásra pályázó melyik régióban szeretne elhelyezkedni, valamint, hogy ott mekkora a munkanélküliség. Tisztában kell lenni azzal, hogy ma már mindenkinek nehezebb dolga van amikor álláskeresésről van szó, mivel a vállalati döntéshozatal lelassult, a kiválasztási rendszerek bonyolultabbá váltak. Egy-egy munkatárs felvételekor a cégek biztosak akarnak lenni abban, hogy beválik az új kolléga. A KSH adataiból kiderül, hogy a munka nélküli álláskeresők nagy része 1-11 hónap alatt el tud helyezkedni. Kiemelkedően magas azonban azok

száma, akiknek mindez akár 25 hónapig is eltart. Fröhlich Péter, a P&Bert Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint ez részben azzal magyarázható, hogy például a 30 év körüliek ragaszkodnak ahhoz, hogy végzettségüknek, 34 http://www.doksihu tudásuknak megfelelő pozíciót találjanak. Inkább felélik tartalékaikat, minthogy képzettségüknek nem megfelelő munkakörben helyezkedjenek el. A szakember azt mondja általános tapasztalat, hogy az álláskeresők az első néhány hónapban aktívak és lelkesen küldik be a számukra megfelelőnek vélt pozíciókra az önéletrajzukat, néhány hónap elteltével azonban fásulttá válnak és válogatás nélkül jelentkeznek minden hirdetésre. Mivel túlkínálat van, a vállalatok megtehetik, hogy válogassanak, ami a rengeteg jelentkező között nem mindig könnyű feladat. Mindez hozzájárul az álláskeresés időtartamának meghosszabbodásához.33 A KSH 2006 novemberében közzétett adatai

szerint a 2005-ös év augusztusa és októbere között a foglalkoztatottak száma 3 millió 932 ezer fő, a munkanélkülieké pedig 308 ezer fő volt. 2006 ugyanezen időszakában a foglalkoztatottak száma 3 millió 957 ezer főre, a munkanélkülieké 317 ezer főre emelkedett, ami 7,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban átlagosan a 15 és 74 év közötti népesség 55,3 százaléka, a munkavállalási korúak 65,5 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. 2006-ban 24 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatottak száma elérte a 3 millió 957 ezret. Azt is megállapították, hogy ekkor a munkanélküliek 47,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást és a munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap volt. „Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben: EU-15: 7,1 százalék, EU-25: 7,7

százalék, Magyarország: 7,6 százalék volt. A munkanélküliek 22,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,2 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival.”34 Egy 2006-ban készült felmérésben négy terület szakembereinek elhelyezkedési idejéről kérdeztek fejvadászokat. A kutatásból kiderült, hogy a szakmai tapasztalat és a nyelvtudás hiánya akár több hónappal is meghosszabbíthatja az elhelyezkedés időtartamát. Az idegen nyelvet beszélő, felkészült könyvelők akár azonnal álláshoz juthatnak, környezetmérnökként viszont akár fél évig is eltarthat az állásvadászat. A fejvadász cégek elmondása szerint változatos képet mutat például a pénzügyi területen elhelyezkedni kívánók álláskeresési ideje. A nyelvtudással nem rendelkező pályakezdőknek általában minimum 3-6 hónap szükséges az

elhelyezkedéshez, hacsak nem nyitottak a bankok által kínált ügyfélszolgálatos pozíciókra, azt ugyanis 1-2 hónap alatt találnak. Sokkal könnyebb dolga van a könyvelői pályára készülő, nyelvtudással rendelkező frissdiplomásoknak, hiszen nekik 1 hónap is elegendő lehet az elhelyezkedéshez. Valamivel több 33 34 www.hrportalhu Elnyúlik az álláskeresés ideje www.hvghu KSH: A munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap 35 http://www.doksihu idő kell a kontrolling területre pályázóknak ( akár 3 hónap is szükséges lehet ), míg a nagy könyvvizsgáló cégekhez, illetve a bankok által indított gyakornoki programokba jelentkezők álláskeresési ideje 1-2 hónap. Legjobb helyzetben természetesen a gyakorlattal rendelkezők vannak, hiszen például a 23 éves tapasztalat birtokában lévő könyvelők közül a nyelvtudással rendelkezők akár azonnal, a kontrollerek 1-3 hónapon belül, a pénzügyi területhez értők pedig 2-4 hónapon

belül válhatnak munkavállalóvá. Nyelvtudás nélkül mindehhez több idő kell, a könyvelőknek 2-3, a többi szakembernek 4-6 hónap. A logisztikusok esetében is a nyelvtudás a gyors elhelyezkedés kulcsa. Ha valaki beszél idegen nyelvet, akkor akár annak ellenére is azonnal munkára lelhet, hogy nem rendelkezik tapasztalattal. Amennyiben viszont a jelentkező nem rendelkezik nyelvtudással, akár 4-5 hónapig is eltarthat számára az álláskeresés, még akkor is, ha több éves szakmai tapasztalat van a háta mögött. Kivételesen jó az idegen nyelven tudó raktározási, szállítmányozási vagy fuvarszervezői területen elhelyezkedni kívánó pályakezdők helyzete, hiszen ők akár rögtön, vagy rosszabb esetben 2 hónapon belül el tudnak helyezkedni. Nehezebb dolguk van a tapasztalat nélküli beszerzőknek, gyártástervezőknek, termeléstervezőknek. Az ő álláskeresési idejük 1-3 hónap Körül-belül ugyanennyi idő szükséges az elhelyezkedéshez a

2-3 éves tapasztalattal rendelkező logisztikusoknak is. A beszerzőknek átlagosan legalább 1 hónapot kell szánniuk az álláskeresésre, a termelési területen tevékenykedőknek 1-2 hónapot, a raktárvezetőknek pedig 2 hónapot. A szállítmányozóknak kell a legtürelmesebbnek lenniük, álláskeresési idejük 3 hónap körül mozog. Ezen a területen ugyanis nehéz betölteni az állásokat, mert a cégek meglehetősen magasra teszik a mércét , szűk a piac, a megüresedő állásokhoz pedig speciális tapasztalat szükséges. „A Központi Statisztikai Hivatal 2009. januárjában közzétett adatai szerint a munkanélküliségi ráta 7,8 százalék volt 2008. szeptember-novemberben, ami 0,3 százalékponttal haladja meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 330 ezer fő volt. A 2008 szeptember-novemberi időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3, 9 millió volt, ami közel 15

ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,1 százaléknak felelt meg, ami 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 36 http://www.doksihu A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 55 százaléka, a 15-64 évesek 61,9 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 64,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 330 ezer munkanélküli 19,4 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, arányuk 0,6 százalékponttal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Ebben a korcsoportban mind a munkanélküliségi ráta, mind a foglalkoztatási ráta 20,4 százaléknak felelt meg. A munkanélküliek csaknem fele (49,6 százaléka) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap volt”35 A

munkakeresés hossza természetesen az adott körülményektől is függ. Egyes felmérések szerint az átalagos elhelyezkedési idő két és fél hónap, mások szerint ennél jóval több. A jelenlegi nehezedő gazdasági körülmények között ez az időtartam 1-2 hónappal kitolódhat a vártnál, függően a pozíciótól és az iparágtól. Aki pedig elmúlt negyven éves még nyugodtan hozzáadhat pár hónapot. Manapság fél évig állás nélkül lenni sajnos egyáltalán nem ritka dolog IV. 5 Állásinterjúk és jelentőségük Amikor álláshirdetésre jelentkezik valaki egy céghez az első lépés rendszerint az, hogy elküldi motivációs levelét és önéletrajzát. A CV megírása nem olyan könnyű feladat, mint ahogy azt sokan gondolják, márpedig ez jelenti a kiválasztási folyamatban a kiindulási pontot. Érdemes például minden esetben egy kicsit az adott hirdetésre igazítani önéletrajzunkat, valamint ügyelni kell a formaiságra is, hiszen a

jelentkezések nagyjából felét formai válogatás után szűrik ki, és csak a maradékot olvassák el. Az írásos anyag átgondolt értékelése és a megfelelő tesztek felvétele után a pályázóról érdemi információ áll a HR-esek rendelkezésre, azonban ez rendszerint még nem elég a döntéshez. Az ezen forrásokból szerzett ismeretek alapján viszont fel tudnak készülni a felvételi beszélgetésre, amelyen a nyitott kérdések megválaszolása és a megerősítő információk szerzése történik. Jó úton járunk, ha pályázatunk alapján interjúlehetőséget kapunk a megcélzott cégtől. A vágyott állás felé a legnagyobb lépést ezen a beszélgetésen tehetjük meg, hiszen legtöbbször ez a döntés előkészítésének záró eleme, melyre általában már csak a pályázók egy szűkebb köre jut el. Eddigre az illetékesekben bizonyos kép él minden érintettről, amelyet teljessé kívánnak tenni Az állásinterjú tehát a kiválasztás

kiemelkedően fontos lépése, amely során a pályázó személyt próbálják megismerni, valamint az adott állás iránti érdeklődését, a feladatra való alkalmasságát igyekeznek mérni a különböző kérdésekkel. A beszélgetés szerkezetét a HR-es 35 www.hvghu A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap 37 http://www.doksihu általában előre megtervezi és rendszerint kérdez-felelek formában zajlik. A jó interjún oldott a légkör, hiszen csak ebben az esetben tudja igazán magát adni a jelölt. Az interjú során azt vizsgálja az interjúztató, hogy megvannak-e a jelentkezőben a pályázott munkakör, feladat ellátásához szükséges kompetenciák. A kérdések az ideális jelölttől elvárható tulajdonságokra, viselkedési szempontokra irányulnak és leginkább azokra a területekre koncentrálnak, amelyeket a megfelelő ember kiválasztásához a HR-esnek mindenképp ismernie kell. Számos dologra nagyon oda kell figyelnie a

jelentkezőnek az állásinterjú során, kezdve azzal, hogy hogyan öltözik fel az alkalomra, hogyan kommunikál, fel van-e készülve a gyakori kérdésekre. Ugyan az állásinterjún a jelölt első sorban a tudását és személyiségét adja el, nem elhanyagolható a külső megjelenése sem. Sőt, kifejezetten fontosnak mondható, hiszen a felvételi beszélgetésen az önéletrajzon kívül általában 70-80 százalékban a külső jelek alapján ítélik meg a pályázót. Amikor öltözködésre kerül a sor a nyakkendő színének megválasztásától a blúz és a szoknya hosszáig sok hibát elkövethetnek a pályázók. Az állásinterjún való megjelenésnek vannak általános szabályai, de a személyiségéhez illő öltözetet mindenkinek magának kell megtalálnia. A nők több hibát követhetnek el ezen a téren, mint a férfiak. Ha egy diplomás férfi ápolt hajjal, borotváltan, öltönyben, nyakkendőben megy egy interjúra, akkor a külseje alapvetően

megfelelő. A nőknek ezzel szemben számos dologra oda kell figyelniük. Nem feltétlenül tesz például jó benyomást az, aki miniszoknyában, vagy mélyen kivágott felsőben jelenik meg. A szoknya hosszának megválasztásánál általános szabály, hogy legfeljebb tenyérnyivel térd fölé vagy ugyanennyivel térd alá érjen. Állásinterjún a visszafogott stílus ajánlott. Ahogy belép a jelölt az interjúztató irodájának ajtaján, máris megteszi rá az első benyomást, ami különösen fontos, hiszen a kiválasztásnál nagy szerepe van a szimpátiának, melynek elnyerésében az első benyomás döntő szerepet játszik. Az ápolt megjelenés, a megfelelő öltözék, a pozitív hozzáállás olyan apróságok, melyek ellensúlyozhatnak szakmai hiányosságokat is. Ügyelni kell az első pillanatokra, mivel már egészen az interjú elején, a kézfogás és köszönés pillanatában elvághatja magát a jelölt, de akár nagyon kellemes benyomást is kelthet. A

percek alatt kialakuló benyomást nem lehet jelentősen megváltoztatni, ráadásul egy állásinterjún általában nincs lehetőség más alkalommal javítani, mivel sok jelentkező esetén valószínűleg nem kap újabb esélyt az ember. Az első szemkontaktus is sok mindent elárul a jelentkezőről ezért fontos már a kézfogásnál is az interjúztató szemébe nézni. Mindenképp előny a pozitív, motivált hozzáállás, a 38 http://www.doksihu mosolygós, ápolt megjelenés. Ajánlatos a határozott fellépés is, de persze ezt sem szabad túlzásba vinni. Az interjú során kerülni kell a rövid, egyszavas válaszokat, főleg ha az adott pozícióhoz jó kommunikációs készség szükséges. Az interjúkat elemző szakemberek véleménye szerint a felvételi beszélgetések során nagy a közvetett közlések jelentősége. A vélemény kialakításában a non-verbális jelzések a meghatározók, a szóbeli megnyilvánulás mindössze 7-10 százalékban játszik

szerepet. A jelöltről kialakuló képet leginkább a hangszín, a hangerő, a dallam, a megnyilatkozás bizonytalansága, az arcjáték befolyásolják. A közvetlen emberi kommunikációban a gesztusoknak, a mimikának és a tekintetnek is nagyon fontos szerepe van. A HR szakemberek az interjú során ezeket is figyelik, mivel a pályázati anyag hitelességét a szóbeli közlés és a non-verbális jelzések összhangja alapján próbálják megítélni.36 Összességében tehát a kiválasztás során való sikeres szerepléshez a jelölt legyen kedves, próbáljon meg kapcsolódási pontokat keresni a céggel és a kiválasztást végzővel, valamint fejtse ki miért alkalmas a meghirdetett pozícióra és támassza ezt alá tanulmányi múltjával. Az Angel Human Resources személyzeti tanácsadó elmondása szerint a munkaadók 42 százaléka egyetért azzal, hogy alapvetően a jelölt megjelenése, valamint a róla az első találkozáskor alkotott kép a leginkább

befolyásoló tényező amikor a felvételről döntenek. A második leglényegesebb szempont a jelentkezők közti választásnál az informatikai képzettség. Ez az esetek 36 százalékában meghatározó A munkáltatók számára ugyanis egyre fontosabbak a biztos számítógép-használói ismeretek. Itt gyakran nem elég az, hogy az önéletrajzban ezek az ismeretek szerepelnek, hanem az interjú során bizonyítania kell a jelentkezőnek, hogy a gyakorlatban is hasznosítható IT-tudással rendelkezik. A közösségi szellem miatt a vezetők 26 százaléka fontosnak tartja azt is, hogy a jelölt érdeklődése, beállítottsága hasonló legyen a munkacsoport többi tagjáéhoz.37 Rendszerint a cégeknél rengetegen jelentkeznek egy-egy megüresedett állásra, így hatalmas a verseny, ami azt eredményezi, hogy az emberek nagy része nem kapja meg az első állást amire jelentkezik. Általában tehát több interjún is részt kell venni mire valaki célba ér, ráadásul nagy

számú jelölt esetén a vállalatok gyakran 2-3 vagy akár több körös interjút folytatnak le mielőtt meghoznák a döntést. 36 37 www.hrportalhu Interjú: kulcs a kiválasztásban www.mforhu Még mindig az első benyomás dönt az állásinterjún 39 http://www.doksihu IV. 6 Beosztás, jövedelem, munkakör Napjainkban a gazdaság igényli a diplomásokat, a baj az, hogy nem csak a diplomás munkakörökben. Ennek következtében gyakori a frissen végzettek alulfoglalkoztatottsága, azaz gyakran olyan munkakörökben kénytelenek dolgozni, melyek nem a képzettségüknek megfelelők, vagy elvileg nem igényelnének diplomát. Ilyenek például a hazai foglalkoztatásban húzó ágazatnak számító ügyfélszolgálati, call center, vagy help desk munkakörök, amelyeket nagyrészt a felsőoktatásból kikerülő, idegen nyelvet beszélő fiatalok töltenek be, általában kényszerűségből, mert nem találnak mást. Márpedig ha valakit alacsonyabb munkakörbe vesznek

fel, annak velejárója az alacsonyabb munkabér. Ha például egy számviteli főiskolát végzett vagy közgazdász diplomát szerzett pályakezdő végzettségénél alacsonyabb szintű munkakörben helyezkedik el, éves bruttó fix jövedelme akár 1-2 millió forinttal is alacsonyabb lehet, mint hogyha végzettségének megfelelően kerül alkalmazásra, hiszen azok a magyar munkavállalók, akik a vállalatok által magasra értékelt munkakörökben dolgoznak lényegesen több pénzt vihetnek haza havonta. Mivel pedig a fizetés nagyságát a munkakör paraméterei határozzák meg, nem pedig a munkakört betöltő személy végzettsége, előfordul, hogy túlképzett alkalmazottak alacsonyabb bért kapnak, mint a hasonló fokú végzettséget szerzett, de végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozók. A vállalatok 42,6 százaléka nyilatkozik úgy, hogy bizonyos munkakörökben túlképzett munkavállalókat alkalmaz. A pályakezdők ráadásul gyenge alkupozícióban

vannak, ami már a munkaidő-beosztás kialakításánál és az első béralku lefolytatásánál is látszik. A Watson Wyatt fejvadász piackutató cég elemzése szerint, melyben 150 magyarországi multinacionális céget keresett fel, egy szerencsés, szakmájában elhelyezkedni tudó pályakezdő bruttó 317 ezer forintos havi fizetésre számíthat, míg a kevésbé szerencséseknél ez az összeg alig havi bruttó 216 ezer forint. A frissen doktorált álláskeresők átlagosan havi bruttó 333 ezer forintra számíthatnak. A vállalatok leginkább a még fiatal, kötöttségek nélküli, de 2-4 év szakirányú munkatapasztalattal, tárgyalóképes nyelvtudással, valamint informatikai ismeretekkel rendelkezőket keresik, akiknek hajlandóak a fentieknél jelentősebb juttatási csomagot is ajánlani. Egy másik kutatás azt mutatja, hogy a nettó jövedelmi elvárások alapján a végzős hallgatók 10 százaléka vállalna munkát nettó havi 80 ezer Ft-os bérért,

42,3 százalékuk nettó 80119 ezer, 32 százalékuk nettó 120-159 ezer, 9,5 százalékuk pedig nettó 160-199 ezer Ft közötti sávban szeretne első munkahelyén keresni. További közel 6 százalékuk ennél is többet vár Az is kiderült, hogy a férfi hallgatók jellemzően a nőknél többet remélnek keresni. 40 http://www.doksihu A fent szereplő összegek az esetek nagy részében a munkaerőpiacon elérhetők, hiszen a többség által megjelölt nettó 80 ezer Ft-tól nettó 159 ezer Ft-ig terjedő skála reális elvárásokat takar. A felmérésből megtudhatjuk, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatai nem növelik lényegesen bérigényüket. Igaz ugyan, hogy kevesebb, mint felük végzett tanulmányaival párhuzamosan munkatevékenységet, 5 hónapnál hosszabb ideig pedig alig 18 százalékuk dolgozott. Az eredmények szerint az informatikusok, biomérnökök, gépészmérnökök, közgazdászok, belügyi dolgozók, fogorvosok, képzőművészek,

programozó matematikusok és budapesti jogászok az átlagosnál nagyobb fizetést várnak el a végzésüket követően. Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb elvárásokat fogalmaztak meg a lelkészek, zenészek, általános iskolai tanárok, egészségügyi főiskolások, pszichológusok, nyelvészek, kertészek, orvosok, valamint a debreceni jogászhallgatók. A szülők iskolai végzettsége is hatással van a fiatalok fizetési elvárásaira, a tanulmányi eredménnyel ellentétben. A nyelvtudással rendelkezők, felismerve a korunk munkavállalójával szembeni elvárást, és kihasználva azt a helyzetet, hogy ezen elvárásnak sok, egyébként jól képzett munkavállaló jelenleg még nem tud megfelelni, sokkal jobb helyzetben vannak, amikor béralkura kerül a sor.38 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete által 2008-ban készített felmérésből az derül ki, hogy egy diplomás pályakezdő munkába álláskor átlag havi

202 ezer forint bruttó kezdő fizetésre számíthat. E szám mögött persze nagy különbségek vannak, hiszen a kevésbé szerencsések legfeljebb 150 ezer forintot, míg a szerencsésebbek akár 250 ezer forintot is kaphatnak. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan havi 35 ezer forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a gazdasági, vagy jogi végzettséget igénylőknél. Ennek megfelelően a legjobban fizetett három munkakör mindegyike műszaki végzettséget igényel. Az informatikusok átlagosan havi bruttó 272 ezer, a vegyészmérnökök bruttó 228 ezer, a villamosmérnökök bruttó 222 ezer forint kezdő fizetésre számíthatnak. A gazdasági végzettséget igénylő munkakörök közül a legmagasabb induló bérre a reklám-marketingben elhelyezkedők számíthatnak, havi bruttó 220 ezer forinttal, majd a kereskedelemben dolgozók 204 ezer forinttal és a logisztikusok 202 ezer forinttal. Őket követik a könyvelők, kontrollerek,

számviteli munkatársak átlagos havi bruttó 188 ezer forinttal, a gazdaságelemzők 182 ezer forinttal, a HR gazdálkodási és személyügyi munkatársak 181 ezer forinttal, a pénzügyesek 171 ezer forinttal, majd a termelésirányító közgazdászok 160 ezer forinttal. A vizsgáltak közül a legrosszabbul fizetett szakmáknak az asszisztensi és ügyintézői számít havi bruttó 142 ezer forintos keresettel, 41 http://www.doksihu ennél is kevesebbre számíthatnak a turisztikai és vendéglátó munkatársak 135 ezer forintos átlagfizetéssel, majd a mezőgazdasági mérnökök havi 130 ezer forinttal. A felmérés szintén rámutat arra, hogy a diplomás pályakezdők bére nem csak az általuk betöltött munkakörtől, hanem többek között attól is függ, az adott vállalat külföldi tulajdonú-e, mivel ebben az esetben fizetése körül-belül 17 százalékkal magasabb, mint a magyar cégeknél dolgozóké. Ha a vállalat 250 főnél többet foglalkoztat,

szintén magasabb fizetésre számíthat az ott elhelyezkedő, mégpedig 12 százalékkal kereshet többet, mint a kisebb cégnél dolgozók. Az sem mindegy, hogy az illető melyik régióban vállal munkát, mivel a dél-alföldiben például átlagosan 25 százalékkal alacsonyabb bérre számíthat, mint Budapesten. A kutatásból kiderült, hogy 2 év munkaviszony után átlagosan 21 százalékkal, azaz 43 ezer forinttal emelkedik a friss diplomások fizetése, ám itt is jócskán vannak eltérések. A pályakezdők negyede csak legfeljebb 20 ezer, fele legfeljebb 37 ezer forintos bruttó emelésre számíthat, míg a fiatalok 10 százalékának bére akár 75 ezer forinttal is növekedhet. A marketing munkatársak fizetése például 276 ezer forintra nő átlagosan 2 év alatt, a kereskedelemben dolgozóké 249 ezer forintra, a logisztikusoké 248 ezer, a könyvelőké és számviteli munkatársaké 229 ezer, a gazdaságelemzőké 225 ezer, a HR munkatársaké 224 ezer, a

pénzügyeseké 212 ezer, a termelésirányító közgazdászoké pedig 190 ezer forintra. Általánosságban a műszaki végzettséget igénylő munkakörökben a legmagasabb az emelkedés, a többi foglalkozási területhez képest 7 ezer forinttal több. Megállapítható tehát, hogy foglalkozási csoporttól függően a friss diplomások fizetése 10 és 49 százalék közötti mértékben emelkedik az első 2 év után.39 IV. 7 Elégedettségi mutatók Nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a vállalatok csak akkor képesek tartós gazdasági sikert elérni, ha partnernek tekintik és megbecsülik munkavállalóikat. A kutatások rámutattak, hogy a dolgozók teljesítményében meghatározó szerepe van a munkahelyi körülményeknek, valamint a munkavállalók közérzetének és elégedettségének. A felmérésekből kiderült, hogy a sikeres vállalatoknál sokkal fontosabb tényezőnek tartják a munkatársakat, mint az átlagosaknál és a sikerteleneknél. Ez abból

is látszik, hogy a sikeres cégek vezetői az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a dolgozók támogatására és motiválására, valamint a céghez való kötődésüket segítő eszközökre. Mindez annak tudható be, hogy a vezetők az utóbbi években rájöttek arra, hogy a vállalatok legfontosabb sikertényezői maguk a munkatársak. 38 39 www.frissdiplomashu Fizetési elvárások és lehetőségek www.sghu A pályakezdők között az informatikusok a legjobban fizetettek 42 http://www.doksihu Az Excellence Barometer felmérése szerint a munkatársak vállalathoz való kötődését 69 százalékban a munkakörülményekkel való általános elégedettségük magyarázza. Mivel ez a tényező nagyon fontos a munkaadók számára, igyekeznek dolgozóikat minél inkább elégedetté tenni. Az általános elégedettség ugyanakkor nagyban függ attól, hogy a munkatársak mennyire elégedettek a munkafeltételek bizonyos konkrét vonatkozásaival. Ilyen például a

munkatársakkal való együttműködés, a munkahely kialakítása, felszereltsége, vagy a személyes fejlődés és a szakmai továbbképzés lehetőségei. Az Excellence Barometer tanulmánya szerint az elégedettség legfontosabb tényezői a munkatársak integrációja, a közvetlen főnök vezetői stílusa, valamint a munkahely és a munkaidő. A Hewitt Inside Consulting Kft. kutatása igazolta azt a feltételezést, miszerint a munkavállalók elégedettebbek azokon a munkahelyeken, ahol bevonják őket a döntések meghozatalába, képességeiket, tapasztalataikat jól hasznosíthatják, tájékoztatják őket a jelentősebb szervezeti változásokról, tudják, hogy mit várnak el tőlük a feletteseik, valamint jók a munkakörülmények és a munkatársi kapcsolatok. A 2005-ben végzett felmérésen dolgozóknak az sem okozott különösebb meglepetést, hogy a munkavállalók a legkevésbé a fizetésükkel és az előlépési lehetőségekkel voltak elégedettek, ezeket

jelölték meg a legfontosabb és egyben a legproblematikusabb elégedettségi tényezőnek. A magyar munkavállalók nagy része úgy érzi, jó teljesítménye nem ér sokat a vállalatvezetők szemében, nem honorálják azt eléggé. Bár a cégeknél a teljesítményt tartják a legmeghatározóbb tényezőnek a fizetésemelés során, úgy tűnik a vezetők mégsem tudják éreztetni a munkavállalókkal, hogy a bérükben egyéni teljesítményük értékelése jelenik meg. A dolgozók 35 százaléka ugyanis azt állítja, fizetése nem arányos az általa nyújtott teljesítménnyel. A munkavállalók elégedetlensége feltehetően nem az egyéni teljesítmény figyelembe vételének hiányából fakad, hanem inkább abból, hogy nem éreztetik velük, hogy a jó teljesítmény valóban sokat ér a vállalatnak. Pedig a kiemelkedően teljesítő munkatársak jellemzően 1,5-szer akkora fizetésemelésben részesülnek, mint ugyanabban a munkakörben átlagosan teljesítő

kollégáik. „A kutatók összevetették a legjobb munkahely címmel rendelkező cégeknél kapott válaszokat a magyar átlaggal, és számottevő eltéréseket tapasztaltak. Az úgynevezett TOP 10 az öt legjobb kisvállalkozás és az öt legjobb nagyvállalat - dolgozóinak 80 százaléka tudja például, hogy munkakörében mit várnak el tőle, szemben az átlagos vállalatok 64 százalékával. A legjobb cégek dolgozóinak 76 százaléka csapatmunkában tevékenykedik kollégáival, míg az átlagos munkahelyeken erről csupán 64 százalék nyilatkozott így. A legjobb vállalatoknál mintegy 30 százalékkal magasabb azoknak az aránya is, akik szerint a felsőbb vezetők megfelelő súllyal és módon veszik figyelembe a dolgozók véleményét.” 43 http://www.doksihu „Az eredmények alapján a Hewitt szakértői azt állítják: a dolgozói elégedettségnek az üzleti eredményeken kívül a munkatársak megőrzésében, megtartásában is szerepe van.

Megszerzésüket már inkább a vállalati hírnév, a többé-kevésbé elégedett dolgozói közvélemény befolyásolja.”40 Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint nem jó a versenyszférában a dolgozók közérzete, mert félnek a létbizonytalanságtól, attól, hogy elveszítik állásukat, és ez rányomja bélyegét a hangulatra. Véleménye szerint a dolgozói közérzet, az elégedettség középpontjában a munkahely áll, nyomában szorosan a fizetés, és csak ezután következnek az egyéb tényezők. A kutatások eredményei szerint szoros összefüggés áll fenn a munkatársak motiváltsága és elégedettsége között. A motiváció pedig nagy jelentőséggel bír a vállalati sikerben, hiszen például a nagyon elégedetlen és nem motivált munkatársaknak csak 8 százaléka hajlandó munkaadójának termékeit, szolgáltatásait másoknak is ajánlani, míg az elégedettek és erősen motiváltak 76 százaléka. Hasonló a helyzet a

munkahely ajánlásával is, valamint azzal, hogy a szóban forgó személy hosszú ideig kíván-e még dolgozni jelenlegi munkaadójánál. Mindezek tükrében a vállalatoknak stratégiai célként kell kezelniük alkalmazottaik elégedettségét annak érdekében, hogy a tehetséges és motivált munkavállalókat megszerezzék és hosszú távú kötődésüket elérjék. Az ügyfelek érzelmi kötődésére hangsúlyt helyező cégeknek nem csak alkalmazottaik elégedettségét, hanem azok motiváltságát is javítaniuk kell. Ezt főként a munkatevékenységgel való azonosulás és a munkatársak fejlődési, előrelépési lehetőségeinek javítása útján érhetik el. Ez nem könnyű feladat és nem is olcsó, de hosszú távon kifizetődő. A sikeres vállalatok példájából láthatjuk, hogy ők az egyéni célmegállapodásokat, a folyamatos tervezést, a költségvetési és intézkedési terveket a többieknél lényegesen sűrűbben alkalmazzák.41 IV.8 A

Külkereskedelmi Főiskola hallgatóival készített interjúkból, illetve az általuk kitöltött kérdőívből levont következtetések A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán végzett diákok között készített felmérésemben a fentebb vizsgált témákról kérdeztem a hallgatókat. Ami az álláskeresési technikákat illeti, a válaszadók legnagyobb része ( 30 százalék ) az internetes álláskereső oldalakat vette igénybe a megfelelő munka megtalálására, míg legkevesebben azok voltak, ( kevesebb mint 3 százalék ) akik a főiskolától kértek segítséget. Majdnem 23 százalék vette igénybe a rokoni, illetve baráti kapcsolatait az elhelyezkedéshez, 40 A Munkaadó Lapja XII. évfolyam 5 szám: Dolgozói elégedettség 44 http://www.doksihu valamivel több, mint 11 százalék pedig munkaközvetítő irodához fordult. Önállóan kezdeményezett ismeretségüket, valamint az állásbörzéket a hallgatók 10 százaléka

használta, míg korábbi szakmai gyakorlati helyükön 8,5 százalékuk maradt dolgozni. A felmérésből az derül ki, hogy meglepően kevesen, a nálunk végzettek mindössze 4 százaléka keresett állást az újságban megjelenő apróhirdetések között. Megfigyelhető tehát az internet térnyerése az álláskeresésben is, valamint az, hogy a jól kiépített kapcsolati háló, a megfelelő emberek ismerete milyen fontos lehet. Az is látszik, hogy az írott médiában való keresgélés egyre inkább elavul, kiszorítja azt a világháló. Az általam megkérdezett volt külkeres abban látja az internetes álláskereső portálok sikerének okát, hogy használatuk gyors és kényelmes, hiszen a beépített szűrő rendszerek segítségével könnyedén rátalálhatunk az elvárásainknak megfelelő pozícióra, ráadásul általában a választék is bőséges. Meglepő viszont a főiskolától segítséget kérők alacsony száma. Interjúmból az derül ki, hogy a

hallgatók vagy nem bíznak abban, hogy ez célra vezető lenne, vagy eszükbe sem jut ez a lehetőség. A Karrier Iroda pedig szívesen várja a jelenlegi és volt diákokat, és rengeteg hasznos információval szolgálhatna számukra. Véleményem szerint a főiskolánkra járókban jobban kellene tudatosítani a Karrier Iroda létezését, tevékenységének mibenlétét és az általa nyújtott szolgáltatásokat, hiszen ha ezekkel a hallgatók tisztában lennének, minden bizonnyal nagyobb számban keresnék azt fel. A munkahelyválasztás szempontjai között a megkérdezettek 54,8 százaléka jelölte meg fontosnak azt, hogy érdekelje őt a kínált a munka, hogy kamatoztathassa nyelvtudását, illetve, hogy tudjon fejlődni az adott munkakörben, vállalatnál. A vállalat presztízse közel 42 százalék számára meghatározó, míg a jó fizetést mindössze 32 százalék tartja döntő tényezőnek. Az, hogy a munkavégzés helye közel legyen a lakóhelyéhez kevesebb,

mint 10 százalékukat befolyásolja a döntésnél, ami azt bizonyítja, hogy az átlagos magyar munkavállalókhoz képest a külkeresek mobilak. Meglepő viszont az, hogy mindössze 6,5 százalék veszi figyelembe a választásnál az előmeneteli lehetőségeket. Minden esetre biztató, hogy csak 3,2 százalék nyilatkozott úgy, hogy jelenlegi munkahelyén azért dolgozik, mert nem talált mást. Ami a munkahellyel kapcsolatos elvárásokat illeti, a Külker volt diákjainak 64,5 százalékánál jelenik meg az, hogy az adott munka kihívást jelentsen számára, és mindezért jó fizetést is kapjon. Több, mint 61 százalék igényli a jó munkahelyi légkört, valamint azt, hogy legyen lehetősége idegen nyelv használatára a munkavégzés során. Az utóbbi két tényezőt interjúalanyom is kiemelte, hiszen gyakorlás híján a megszerzett nyelvtudás gyorsan elveszhet, az pedig természetesen mindenki számára meghatározó, hogy milyen környezetben tölt el napi 89

órát. Úgy tűnik a továbbtanulást nem tartják annyira fontosnak a pályakezdő fiatalok, hiszen 41 www.szotarmuszakiforumhu A munkatársak elégedettsége, motiváltsága és kötődése a vállalathoz 45 http://www.doksihu azt, hogy a vállalat erre lehetőséget biztosítson, mindössze a megkérdezettek 16 százaléka várja el. Megfigyelhető, hogy az érintettek nagy részénél a munkahely kiválasztásában fontos volt, hogy az adott munka érdekelje őt, kihívást jelentsen számára, ami az elvárásoknál is megmutatkozik. Ugyanezt láthatjuk a nyelvtudás kamatoztatásánál is, amit szintén sokan elvárnak vállalatuktól, és a válaszadók több, mint felét befolyásolta is a választásban. Ugyanakkor a jó fizetést csak 32 százalék jelölte meg a döntést befolyásoló tényezőként, ennek ellenére 64,5 százalék várja azt el munkaadójától. A Külkereskedelmi Főiskolai Karról kikerülők úgy gondolják, a munkáltatók a kiválasztás során

elsősorban a jó fellépést veszik figyelembe. Ez a tényező a megkérdezettek 67,7 százaléka szerint fontos. Utána következik a munkatapasztalat és a nyelvtudás, mindkettő 61 százalék fölötti értékkel, majd a személyiségjegyek 58 százalékkal. A válaszadók közel 39 százaléka tartja fontosnak a szakmai felkészültséget, míg az iskolai végzettséget kevesebb, mint 10 százalékuk. A diploma minősítése mindössze 3 százalékuk szerint számít egy állásra való jelentkezéskor. Ezek alapján megállapítható, hogy a Külkeren végzettek nagyrészt tisztában vannak a munkáltatók elvárásaival, hiszen a vállalatok is a legfontosabb szempontok között tartják számon a munkatapasztalatot, a nyelvtudást, valamint a személyiségjegyeket, míg a diploma minősítését nem említik befolyásoló tényezőként. Felmérésem szerint főiskolánk volt hallgatóinak munkaerő-piaci helyzete jónak mondható, mivel az általam megkérdezettek több, mint

90 százaléka 3 hónapnál rövidebb idő alatt el tudott helyezkedni, a maradék, valamivel több, mint 10 százalékot pedig azok teszik ki, akiknek ez csak 3 illetve 6 hónap között sikerült. Ez azt mutatja, hogy a Külkeren végzettek általában a diploma kézhezvétele után viszonylag gyorsan munkába állnak, amihez valószínűleg hozzájárul, hogy legtöbbjük több idegen nyelvet is magas szinten beszél. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindannyian saját szakmájukban tudnak elhelyezkedni, hiszen ez az általam megkérdezettek 67,7 százalékának sikerült, a maradék 32,3 százalék talált ugyan munkát, de az nem a végzettségének megfelelő. Interjúalanyom a külkeresek gyors elhelyezkedését annak tudja be, hogy szerinte a Külkeres diplomát szeretik a munkáltatók. Ennek egyik oka véleménye szerint az, hogy van a képzésben kötelező gyakorlat, így a diákok úgy kerülnek ki a munkaerő-piacra, hogy már dolgoztak, ami nagy előny. A másik fontos

tényezőnek a magas szintű nyelvtudást tartja Kérdőívem eredményeiből kiderült, hogy a Külkereskedelmi Főiskolai Karon végzettek közel 84 százaléka kevesebb, mint 5 állásinterjún vett részt mire sikerült elhelyezkednie, de a maradék 16 százaléknak sem kellett 10-nél többön megjelennie. Ezt jó eredménynek tartom, 46 http://www.doksihu hiszen sok más fiatal számtalan interjún vesz részt sikertelenül. Úgy vélem ennek oka lehet egyrészt a külkeres diploma jó munkaerő-piaci megítélése, másrészt pedig az, hogy a főiskolai évek alatt számos, az állásinterjúról szóló, arra felkészítő előadáson részt vehetnek a hallgatók. A volt hallgatók kérdőívemre adott válaszai azt is megmutatják, hogy közel 68 százalékuknak sikerült végzettségének megfelelően elhelyezkedni, míg 32 százalékuk csak más jellegű munkát talált. A munkahellyel való elégedettséget vizsgáló kérdésemre a válaszadók 64,5 százaléka úgy

nyilatkozott, hogy elégedett jelenlegi munkahelyével, és továbbra is ott szeretne maradni. Közel 26 százalékuk azt mondta elégedett ugyan munkahelyével, valamilyen okból kifolyólag mégis váltani tervez. Véleményem szerint ennek az lehet az oka, hogy fiatalságukra tekintettel sokan szeretnének még más cégeket, illetve más munkaköröket is kipróbálni. Valamivel kevesebb, mint 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincs megelégedve az őt jelenleg alkalmazó vállalattal, vagy az általa betöltött pozícióval, így váltani szeretne. Olyan viszont nem akadt, aki nem elégedett munkahelyével, ennek ellenére a jövőben is ott maradna. V. A gazdasági világválság V. 1 A válságról általában A 2008–2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebb gazdasági válság. Előzménye az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult pénzügyi válság, az amerikai

jelzáloghitel-válság. Hatása az egész világgazdaságban megmutatkozik, az utóbbi időben több jelentős cég csődbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni, valamint a nyugat-európai bankok is nehéz helyzetbe kerültek. 2007 folyamán közel 1,3 millió amerikai ingatlant árvereztek el, ami a 2006-os adatokhoz képest 79 százalékos emelkedést jelentett. A főbb bankok, gazdasági intézmények és pénzintézetek világszerte mintegy 435 milliárd amerikai dolláros veszteséget könyvelhettek el 2008. július 17-ig Amikor egyértelművé vált, hogy az amerikaiakat pénzügyi válság érte, az elemzők helyi problémaként emlegették, mely az amerikai ingatlanpiacot sújtja. Sajnos azonban a válság gyorsan kiterjedt az egész világra. Mindez Európára is jelentős hatással volt. Az euró-zóna már 2008-ban recesszióba került, hiszen annak gazdasági teljesítménye 2008 második és harmadik negyedévében 0,2 százalékkal csökkent, amire

azelőtt még soha nem volt példa. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a válság következtében az euró-zónában 2009-ben szinte teljesen leáll, mindössze 0,1 százalékos 47 http://www.doksihu lesz a gazdasági növekedés. Az egész EU-ban sem várható jobb helyzet, összességében 0,2 százalékos gazdasági növekedésre számíthat az Unió. Az IMF szerint 2009-ben az egész fejlett világ recesszióba kerül, és a feltörekvő országok gazdasági növekedése is lassul. A Világbank 1,7 százalékos globális gazdasági teljesítménycsökkenést jósol 2009-re. Úgy véli, a magas teljesítmény-kibocsátású országok esetében még ennél is nagyobb, átlagban 2,9 százalékos csökkenés várható. A fejlődő országokra pedig még a korábban vártnál is sokkal súlyosabb csapást mért eddig a válság, ami annak tudható be, hogy ezeknek az államoknak nincsenek megfelelő védelmi eszközeik. A nemzetközi pénzügyi szervezet előrejelzése

szerint ennek megfelelően a fejlődő országok GDP-jük 2,1 százalékos lassulására számíthatnak, míg Európa és Közép-Ázsia gazdaságai 2 százalékos, Latin-Amerika és a Karibi térség gazdaságai összességében 0,6 százalékos negatívumot mutathatnak ebben az évben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése még ennél is súlyosabb, összességében 4,3 százalékos visszaesést jelez 2009-re a gazdasági szempontból vezető országokban. A gazdasági növekedést a termelés és a fogyasztás folyamatos növekedése biztosítja. A válság hatására azonban számos bank csődbe ment és egyre gyakrabban érkeztek negatív hírek, így egyre nehezebb lett hitelhez jutni is, ami pedig negatív hatással van a fogyasztásra. Ez egy ördögi kör, hiszen ha például kevesebb autót vesznek az emberek, ami hitel híján érthető, akkor kevesebbet is kell gyártani, azaz a termelés csökken, ami a munkanélküliség

növekedéséhez, és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezet. A munkahelyek egyre nagyobb számú megszűnéséből pedig az következik, hogy nő a munkanélküli ellátás finanszírozására való igény. Mindez együtt jár az általános jövedelem-, és az ebből következő vásárlóerő csökkenéssel, ami szintén a belső fogyasztás visszaesését eredményezi. A már korábban megkezdődött alapvető fogyasztási termelő ipar leépülés folytatódik, és újabb termékek hazai előállítás szűnik meg, ami a termék-előállításhoz kapcsolódó hazai profit és adóbevételek elmaradását is jelenti. A reálszférában még további több tízezer munkahely megszűnése várható. A foglalkoztatási gondokat tovább fogja növelni, hogy a kormány rá fog kényszerülni az államigazgatásból, kormányzati, valamint önkormányzati fenntartású intézményekből további több tízezer alkalmazott elküldésére. A válság hazánkat

pénzügyi szempontból is nagyon megviseli. A forint árfolyamának mozgását nemcsak a hazai belső folyamatok, hanem a nagy külföldi befektetési társaságok is jelentősen befolyásolják. Ezek számára a gazdasági fellendülés ideje alatt érdemes volt befektetni az olyan feltörekvő piacokon, mint például Ázsia, vagy Közép-Európa, hiszen ha 48 http://www.doksihu ebben az időben forintot vagy magyar államkötvényt vettek, arra 8-10 százalék körüli kamatot kaptak, szemben az amerikai állampapírokkal, amikre csak 2-3 százalékot. Recesszió esetén azonban egészen más a helyzet, ilyenkor mindennél fontosabb a biztonság. Érthető tehát, hogy a külföldi befektetők is a legbiztonságosabb befektetési formákat keresik, így inkább a fejlett országok állampapírjait veszik meg, és nem fektetnek sem forintbetétbe sem magyar állampapírokba, sőt igyekeznek azoktól minél hamarabb megszabadulni. Persze ha sokan akarnak forintot vagy

forinteszközöket eladni, akkor a kínálat növekedésével együtt csökken a forint ára.42 A jelenlegi helyzetben a világ minden országa a megoldást keresi, és valamelyest mindenki másként közelíti azt meg. Alapvetően két irányzat tapasztalható Az egyik a fogyasztás élénkítésén keresztül igyekszik felpörgetni a reálszektort, ezzel próbálva biztosítani a termelést, a munkahelyek megmaradását és a működési forrásokat. A másik az adók emelésével, központosítással, minden területen történő elvonással növeli az állam lehetőségeit a válság következményeinek kezelésére. Hazánkban a megoldás épp kialakulóban van, ugyanis dolgozatom írásának idején alakult meg az új Bajnai kormány, mely a válság kezelésére, átmeneti időre jött létre, és részletes programja még nem ismert. V. 2 A válság hatása a munkaerő-piacra A gazdasági világválság negatív hatása a munkaerő-piacon is érzékelhető. A Központi

Statisztikai Hivatal adatai szerint a korábbi évekhez képest jelentős mértékben emelkedett a munkanélküliségi ráta, egészen pontosan 8,4 százalékra nőtt 2008 novembere és 2009 januárja között. A vizsgált időszakban a munkanélküliek száma elérte a 351 000-et, amely 8200 fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Ez a növekedés első sorban a nem pályakezdőket érintette, mivel a frissen a munka világába kerülő álláskeresők létszáma gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi létszámmal, amely az év végén 41 ezer 600 volt. A bizonytalan pénzügyi helyzet, a költségtudatosság megerősödése, valamint a forráshiány miatt visszaeső kereslet egyértelműen az általános foglalkoztatottság-növekedés ellen ható tényezők. Ennek hatása nem csak hazánkban, hanem az egész világon érezhető Az Egyesült Királyságban például a Recruitment and Employment Confederation és a KPMG közös, 2008-ban készült jelentése azt mutatta, hogy

a permanens elhelyezések bővülése már 2007 novemberében 13 hónapnyi mélypontra zuhant. Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának 2008 júniusi munkaerő-piaci jelentése szintén a bővülés jelentős visszaesését 42 www.wikipediaorg 49 http://www.doksihu mutatta, amiért a Chartered Institute of Personnel and Develop vezető közgazdásza a hitelválságot tette felelőssé. Már ekkor megjelentek a viharfelhők az euró-zóna felett is. Bár a felmérések ebben az időben még Németország és Franciaország esetében némi bővülést mutattak, Olaszországban már eddigre is csökkent a foglalkoztatottság, a spanyolországi növekedési ütem pedig 0.1 százalékkal 1995 óta a legalacsonyabb volt.43 Ami a csoportos létszám-leépítési bejelentések alakulását illeti hazánkban, azok száma az év egészét tekintve 17 százalékkal csökkent 2008-ban az előző évhez képest. A cégek csoportos elbocsátásról szóló bejelentéseinek időbeli

alakulását vizsgálva azonban jelentős fordulópontot találunk éven belül, ami egyértelműen a gazdasági válság megjelenésével hozható összefüggésbe. Míg 2008 első és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szinthez képest, addig a harmadik negyedévben már 20 százalékos, a negyedikben pedig 86 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Egyértelműen látszik tehát a létszámleépítések trendjében a 2008 harmadik negyedévében bekövetkezett fordulópont. A bejelentések számának dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, hanem területileg igen differenciáltan következett be. Legélesebben a közép- és nyugat-dunántúli régióban jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai. Ez annak tudható be, hogy a külföldi érdekeltségű multinacionális vállalkozások nagy számban ezekre a

területekre koncentrálódnak. A középdunántúli régió volt az egyetlen, ahol 2008-ban folyamatosan magasabb volt a csoportos létszámleépítésekben szereplő létszám az egy évvel korábbi bejelentésekhez képest. Ezzel szemben például Közép- és Észak-Magyarországon az év egészét tekintve csökkenés volt megfigyelhető. „A 2008 utolsó negyedévében tett csoportos létszám-leépítési bejelentések kétharmada a feldolgozóipari munkahelyek megszűnését érintette, az elbocsátások mintegy 10 százalékára az építőiparban, további 7 százalékára pedig a mezőgazdaságban kerül sor. Az előző év azonos időszakához képest négy nemzetgazdasági ágban koncentrálódott a leépítések számának növekedése: a feldolgozóiparban 4 ezer 700-al, a mezőgazdaságban 600-al, a bányászatban 360al, a pénzügyi szektorban, valamint a gazdasági szolgáltatások ágban együtt 260-al több munkahely megszűnését jelentették a cégek 2008

utolsó három hónapjában, mint egy évvel korábban. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a nemzetközi válság foglalkoztatási hatása egyelőre a feldolgozóipari vállalkozásokat érinti a legsúlyosabban. Az építőiparban, ahol szintén 50 http://www.doksihu viszonylag sok munkahely szűnt meg 2008 utolsó negyedévében, egyértelműen szezonális hatásról van szó, ugyanis ez a létszám közel 30 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva.”44 A nyilvántartott álláskeresők száma 2009 márciusának végére elérte az 563,9 ezret, ami az előző hónaphoz képest 3,8 százalékos, azaz 20,8 ezer fős, míg az előző év azonos időszakához képest 22 százalékos, azaz 101,5 ezer fős növekedést jelent. Márciusban az előző hónapokhoz képest nőtt ugyan a bejelentett új álláshelyek száma, a foglalkoztathatóság javítását segítő programok mellett hatékonyabb párbeszédre és együttműködésre lenne

szükség a hazai és nemzetközi munkapiac szereplői között.45 A hazai vállalatok különböző módszerekkel próbálják enyhíteni a recesszió negatív hatásait. Az elbocsátásokon kívül sok helyen csökkentik például a dolgozók munkába járásának támogatását, elvárják a túlórát ugyanannyi pénzért, sőt van, ahol bevezetik a 4 napos munkahetet, mert ezzel 20 százalék munkabért lehet megspórolni. A jelenlegi helyzetben az emberek annak is örülnek, ha megtarthatják munkahelyeiket, annak ellenére is, hogy némileg csökken a fizetésük. Állandó fenyegetettséget jelent ugyanis, hogy a tömeges létszámleépítések következtében olcsó, és mindenféle munkakör betöltésére alkalmas munkavállalói kínálat jelentkezik. Az elbocsátások egyelőre leginkább a beosztottakat érintik, a középvezetői réteg alatt, de nem kizárt, hogy a válság elhúzódása esetén a felső- és a középvezetői réteg is kénytelen elszenvedni ezeket.

Mivel pedig felsővezetői réteg általában 40 év felettiekből áll, valószínűleg ők is hajlandóak lesznek a munkahely megtartása érdekében tulajdonképpen kevesebb bérért dolgozni. Ez a szituáció kedvező a felvételt tervező cégek számára, hiszen a munkaerőpiac kínálati oldalának erősödése és az elérhető pozíciókért folytatott verseny kiéleződése révén nő az elérhető jelentkezők száma és azok kvalitásai is erősödnek. Költségcsökkentési szempontból szintén jó hír, hogy az elérhető pozíciókért folyó verseny csökkenti a kompenzációs igényeket. A HR szakemberek ennek ellenére nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a munkaerő kínálatának bővülése nemhogy lehetőséget adna a kiválasztásra fordítható erőforrások csökkentésére, hanem épp azok növelését kívánja, ugyanis precízebb felmérésekre van szükség a megfelelő ember kiválasztásához. Nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a kiválasztás során

a referenciák és a háttér ellenőrzésére is, hiszen a kedvezőtlen gazdasági helyzetben erősödő egzisztenciális nyomás egyre több jelentkezőt vehet rá arra, hogy ne feltétlenül csak valós adatokat írjon például az önéletrajzába. Ezen kívül az új helyzet rengeteg HR-es feladatot hoz magával, hiszen az ő hatáskörükbe 43 44 www.hr-portalhu Új szerepekhez juthat a HR a gazdasági válságban www.muszakiforumhu 51 http://www.doksihu tartozik többek között az esetleges leépítések kivitelezése, a munkakörök újradefiniálása, a teljesítményértékelési és javadalmazási rendszer áthangolása is. „A válság egy teljesen új, a megváltozott gazdasági környezethez és az ehhez kapcsolódó üzleti stratégiához illeszkedő HR stratégia kidolgozását követelheti. A kiválasztás felértékelődése mellett várhatóan a tehetségek és az alapvető üzleti folyamatokhoz kapcsolódó kimagasló szakértelemmel rendelkezők megtartása

jelenti majd a legnagyobb kihívást a szervezetek számára. A munkaerő-kínálat bővülése ugyanis egyértelműen nem lehet, és nem is lesz azonos a különböző tapasztalattal rendelkezők körében.”46 A szakemberek úgy vélik, szakképzett, nyelveket beszélő munkaerőre ugyanakkor a válság idején is szükség van, még a kevés tapasztalat sem akadály. A rugalmasság viszont minden eddiginél fontosabb, hiszen lehet, hogy más városba kell költözni, vagy eltérő beosztásra kell felkészülni. A Trenkwalder Kft ügyvezető igazgatója azt tapasztalja, hogy minden beosztás iránt van kereslet, csak kisebb arányú a megszokottnál. A termelőszektorokban, ezen belül az autóiparban és az elektronikában, nagyobb mértékben érezhető a visszaesés. A válság természetesen hatással volt a kereslet megoszlására is Míg az érzékenyen érintett ágazatokban, mint például az ipar, csökkent a munkaerő iránti érdeklődés, addig a kevésbé, illetve a

nem érintett szektorokban, például a kereskedelemben és a szolgáltatások terén az igény gyakorlatilag változatlan. A Jobpilot adatai szerint az utóbbi időben egész Európában csökkent a nyitott állások száma. A hazai hiányszakmák azonban, mint például a könyvelés, az informatika, vagy a mérnöki pozíciók megmaradtak. Az origo Állás rovatában az ajánlatok közel 60 százalékát az IT/távközlés, illetve a mérnöki ajánlatok teszik ki. Pénzügyi és beszerzés/logisztikai területen érezhető leginkább visszaesés a hirdetések arányában. „Az IT/telekommunikáció 34 százalékkal vezet, aztán a műszaki és mérnöki ajánlatok következnek 24 százalékkal, majd a pénzügy/kontrolling jön 21 százalékkal. Az értékesítés a negyedik (16 százalék), az adminisztráció és jog pedig 9 százalékkal az ötödik. A hatodik helyen a beszerzés és logisztika áll 5 százalékkal Az állásajánlatok 54 százalékában elvárt az angol

nyelvtudás, 8 százalékukban a német, 4 százalékban az egyéb nyelv ismerete. Az állások 80 százaléka a fővároshoz vagy Pest megyéhez köthető. A válság előtt ez az érték 70-75 százalékon mozgott, tehát vidéken egy kicsivel nagyobb a visszaesés. A központi régiót Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj, Győr-Moson-Sopron megyék követik, de ezek is nagyon lemaradtak Budapesttől és Pest megyétől.”47 Legnehezebb helyzetben a fizikai munkások és azon belül is a kölcsönzött munkaerő van, 45 46 www.profitlinehu www.hr-portalhu Új szerepekhez juthat a HR a gazdasági válságban 52 http://www.doksihu mert az ő szerződésük meghatározott időre szól, ezért ha az lejár, a cég nem köteles szerződést meghosszabbítani. A felsőoktatásból nemrég kikerült fiatalok helyzete is kedvezőtlen, hiszen az ő munkaerőpiaci kilátásaik eleve rosszabbak, mint a több éves szakmai gyakorlattal a munkaerőpiacon levő dolgozóké, ráadásul a gazdasági

válság az elhelyezkedést még nehezebbé tette. Bár az állást kereső pályakezdők száma drasztikusan még nem növekedett meg, hiszen a 2007/2008-as tanév végén diplomázók 2008 nyarán, őszén még el tudtak helyezkedni, viszont a 2009 januárjában diplomázók érezhetően nehezebb helyzetben vannak, hiszen sokkal kevesebb állás közül választhatnak, mint a néhány hónappal korábban végzettek. A friss diplomások iránti munkáltatói igények csökkenését az is jelzi, hogy az idén nagymértékben ( átlagosan 40 százalékkal ) csökkent az állásbörzéken résztvevő cégek száma. A HVG Állásbörzén például a személyzeti tanácsadók ajánlatait nem beleszámítva kb. 3000 állásajánlat volt az előző években, idén viszont ez a szám 2000 körül alakult, ami azt jelenti, hogy eltűnt az állásajánlatok harmada. Ebben az évben főleg az autóipari és elektronikai, valamint a tartós fogyasztási cikkeket előállító cégek és a

szolgáltatóiparban jelen lévő vállalkozások maradtak távol az állásbörzéktől, de kevesebb embert kerestek az idegenforgalomban és a turizmusban érdekelt vállalkozások is. Nem kell azért elkeseredniük a pályakezdő diplomásoknak, hiszen a cégek egy része a válságtól függetlenül jelenleg is rendelkezik nyitott pozíciókkal, és szívesen látja a frissdiplomásokat. Számos területen nagy eséllyel indulhatnak a munkát kereső fiatalok Továbbra is hiányszakma az informatikus és a gépészmérnök, valamint a kereskedelem, a pénzügyi, számviteli tanácsadás és esetleg a marketing. Főleg angol nyelvtudással az ilyen területen végzőket még mindig keresik a cégek. E pozíciókba a vállalatok többsége továbbra is várja a diplomás jelentkezőket, de szakmai gyakorlatra az alsóbb éveseket is. A pályakezdők versenyképességét szintén növelheti olcsóságuk és nyitottságuk a fejlődésre, hiszen ha egy vállalatnak munkaerőre

van szüksége, akkor egy pályakezdő alkalmazásával több szempontból is jól jár. Egyrészt mivel a fiatal, munkatapasztalat nélküli álláskeresőknek alacsonyabbak a fizetési igényeik, másrészt pedig a Start-kártya programnak köszönhetően adózási kedvezményekben is részesül a foglalkoztató. Jelenleg a pályakezdők mintegy 20 százaléka munkanélküli, mely arány a válság következtében vélhetően emelkedni fog. Az elkövetkezendő egy-másfél évben ráadásul várható az álláskeresés időtartamának meghosszabbodása is, aminek nem csak a válság az oka, hanem az is, hogy idén mennek szakmai gyakorlatra az első bolognai rendszer szerint végzős BSc-s hallgatók. 47 www.origohu Válságban is kell a képzett munkaerő 53 http://www.doksihu A szakemberek azt mondják a válság a pályakezdő diplomásokat előrelátásra, tudatos gondolkodásra készteti, hiszen nemcsak előbb és intenzívebben kell munkát keresniük, hanem jobban fel is

kell készülniük a munkaerőpiac sajátosságaiból és az álláskeresés fortélyaiból. A jövőben valószínűleg jobban megbecsülik majd a kötelező szakmai gyakorlatot is, mivel a friss diplomások ismeretei még mindig hiányosak a valós munkaerő-piaci viszonyokról, irreálisak a fizetési igényeik és túl gyorsan akarnak felérni a csúcsra, miközben még a nyelvtudásuk sem megfelelő.48 VI. Befejezés Kutatásomból kiderült, hogy a friss diplomások számára vége a jó éveknek, a fiatal munkavállalóknak ma már nem elég egy jó diploma az elhelyezkedéshez, profi álláskeresőkké kell válniuk, el kell tudni adni magukat a munkaerőpiacon, ugyanis nem csak kortársaikkal, hanem az idősebb munkanélküliekkel is meg kell küzdeniük. A pályakezdők esetében fontos, hogy a diploma milyen szakmai tudással párosul. A jelentkező által választott szakterülettel kapcsolatos ismeretek, az ott alkalmazható készségek megléte különböztethet meg

egy-egy jelöltet a többitől. Ha a munkakörhöz szükséges végzettség megvan, a nyelvtudás és a szakmai tapasztalat kérdése a következő a vállalat humán erőforrás szakemberei számára. A multinacionális cégeknél az önéletrajzok tartalmi információi mellett azt is vizsgálják, hogy mennyire strukturált a jelentkező bemutatkozása, mit jelöl meg erősségként, és hogy milyen szakmai erőfeszítéseket tett tanulmányi ideje alatt szaktudása elmélyítéséért. Minden cég tisztában van azzal, hogy egy pályakezdőtől nem várhatnak el hosszú szakmai tapasztalatot. Éppen ezért az ő esetükben a végzettség és a keresett tárgyi tudás megléte mellett nagyon fontos a motiváció, amiről a felvételi interjú során tudnak tanúbizonyságot adni. Ehhez elég, ha nyitott szemmel jár a jelölt, és érdeklődést mutat az adott iparág után. Ha például egy pályakezdő reklámszakember szeretne lenni, és össze tudja foglalni a beszélgetésen

egy éppen futó reklámkampány erősségeit, nagy esélye van a továbbjutásra. Nagyon fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek önmagukkal, ismerjék gyengeségeiket és erősségeiket, és ezeket figyelembe véve pályázzanak meg különböző pozíciókat. Nem mindenki alkalmas ugyanis minden típusú feladat elvégzésére. Ha pedig valaki állandóan olyan jellegű állásokat pályáz meg, melyek betöltésére alkalmatlan, frusztrált és elkeseredett lesz, mivel folyamatosan csalódások érik, pedig valamilyen más munkakörben bizonyára helyt tudna állni, és sikeres lehetne. 48 www.consultationmagazinhu Tóth Sándor: Állásbörzék a válság tükrében 54 http://www.doksihu VII. Felhasznált irodalom Könyvek: 1. Dr Ternovszky Ferenc: A Siker kulcsa: Munka – Család / I Karriertervezés, álláskeresés (Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2007.), 200 oldal 2. Dr Ternovszky Ferenc: A Siker kulcsa: Munka – Család / II Az egyensúly (Szókratész

Külgazdasági Akadémia, 2007.), 207 oldal 3. Marosán György: Álláskeresés, hivatás, karrier – Hogyan kutatható fel és szerezhető meg a perspektívát adó (első) állás ? (Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2000.), 199 oldal Cikkek, tanulmányok: Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör – 2009. III évfolyam 15 szám Tòth Sàndor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete - Consultation magazin 2005/12 MKIK – GVI: Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből (2008) 2004. évi CXXIII Törvény Álláskereső diplomások (2006/7 Praktikum) – A munkaadó lapja, XIII. évfolyam 7 szám (szerző nincs feltüntetve) Forrás: A munkaadó lapjának honlapja http://a-munkaado-lapja.cegnethu/2006/7/allaskereso-diplomasok Publikálva: 2006.07 Molnár Zsuzsanna: A diplomás munkanélküliség vége ? Forrás: Figyelő honlapja http://www.fnhu/archivum/20050322/diplomas munkanelkuliseg vege/ Publikálva: 2005.0322 A friss

diplomások 87 százaléka nem talál munkát egy éven belül (szerző nincs feltüntetve) Forrás: HR portál Honlapja 55 http://www.doksihu http://www.hrportalhu/indexphtml/wwwbgfhu/indexphtml?page=article&id=50032 Publikálva: 2006.0321 Rekordszámú a friss diplomás munkanélküli (szerző nincs feltüntetve) Forrás: Origo honlapja http://www.origohu/uzletinegyed/allas-karrier/20031001rekordszamuhtml Publikálva: 2003.1001 Friss diplomások állásesélyei (szerző nincs feltüntetve) Forrás: Világgazdaság honlapja http://www.vghu/indexphp?apps=cikk&cikk=233819 Publikálva: 2008.0731 Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete - Consultation magazin 2005/12 Forrás: Consultation magazin honlapja http://www.consultationmagazinhu/indexphp?menu=cikk&id=461 Publikálva: 2005.12 Márk Edina – Neumann Ottó: Állás nélkül, friss diplomával Forrás: Magyar Hírlap honlapja http://www.magyarhirlaphu/cikkphp?cikk=88322 Publikálva: 2004.0922 Kormányzati

munkahelyteremtő program pályakezdőknek (szerző nincs feltüntetve) Forrás: HR portál honlapja http://www.hrportalhu/indexphtml?page=article&id=67592 Publikálva: 2008.0310 Dr. Marinovich Endre: A gazdasági felsőoktatás dilemmái Forrás: Polgári Szemle honlapja http://www.polgariszemlehu/app/interfacephp?view=v article&ID=19&page=0 Publikálva: 2005.03 Mennyit ér a diploma? (gazdasági pálya) (szerző nincs feltüntetve) Forrás: FISZ honlapja http://www.fiszhu/ujfisz/indexphp?dok id=218&lap=doc/doc 56 http://www.doksihu Publikálás dátuma nincs megadva Javult a diplomások helyzete – egyre többen jutnak munkához (szerző nincs feltüntetve) Forrás: Ma honlapja http://gazdasag.mahu/tart/rcikk/c/0/106504/1 Publikálva: 2004.1201 Változik a helyzet a friss diplomások piacán – számos egyetem a munkaadók feketelistáján (szerző nincs feltüntetve) Forrás: Ma honlapja http://belfold.mahu/tart/rcikk/a/0/139915/1 Publikálva: 2006.0131 A 33

legkeresettebb szakma (szerző nincs feltüntetve) Forrás: Haszon Magazin honlapja http://www.haszonhu/karrier/707-a 33 legkeresettebb szakmahtml Publikálva: 2008.0206 Hét képzést vizsgált a Heti Válasz felsőoktatási rangsora (szerző nincs feltüntetve) Forrás: Hír TV honlapja http://www.hirtvhu/kultura/oktatas/?article hid=238811 Publikálva: 2008.1010 Tòth Sándor: Felsőoktatási rangsor 2008 - Consultation Magazin 2008/11 Forrás: Consultation Magazin honlapja http://209.85129132/search?q=cache:3GSN2NRExEJ:wwwconsultationmagazinhu/indexphp%3Fmenu%3Dcikk%26id%3D634+consultati on+magazin+fels%C5%91oktat%C3%A1si+rangsor+2008&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&clie nt=firefox-a Publikálva: 2008.11 Szegedi Erzsébet: Álláskeresés felsőfokon Forrás: Figyelő honlapja http://www.fnhu/allas/20010922/llaskereses fels 337 fokon/ Publikálás dátuma nincs megadva 57 http://www.doksihu KARRIERTANÁCSOK / ÁLLÁSKERESÉSI TECHNIKÁK (szerző nincs megadva)

Forrás: Kecskeméti Főiskola Karrier Irodájának honlapja http://www.karrierirodakefohu/indexphp?inf=tanacs technika&m=2 Publikálás dátuma nincs megadva A fiatalok az ismert cégekhez mennének (szerző nincs megadva) Forrás: Menedzsment Fórum honlapja http://www.mforhu/cikkek/A fiatalok az ismert cegekhez mennenekhtml?page=1 Publikálva: 2001.0913 A legjobb munkahely – netes szemmel (szerző nincs megadva) Forrás: Nők Lapja Café honlapja http://www.nlcafehu/legyunk sikeresek/20041029/a legjobb munkahely - netes szemmel / Publikálva: 2004.1029 Első munkahelynél nem számít a pénz (szerző nincs megadva) Forrás: Figyelő honlapja http://www.fnhu/archivum/20040203/els 337 munkahelynel nem szamit/ Publikálva: 2004.0203 A Szerencsejáték Rt. a legvonzóbb munkahely (szerző nincs megadva) Forrás: Origo honlapja http://www.origohu/allas/aktualis/20060301aszerencsejatekhtml Publikálva: 2006.0301 Álommunkahelyek, álomkarrierek (szerző nincs megadva) Forrás:

Hajdú-Bihari Napló honlapja http://www.haonhu/hirek/eletmod/cikk/alommunkahelyek-alomkarrierek/cn/news-2008031208485684 Publikálva: 2008.0312 Fordulat a preferenciákban: a magyar munkavállaló válság idején elsősorban a biztonságot keresi (szerző nincs megadva) Forrás: Hewitt Associates honlapja http://www.hewittassociatescom/Intl/EU/huHU/AboutHewitt/Newsroom/PressReleaseDetailaspx?cid=6543 58 http://www.doksihu Publikálva: 2009.0403 Munkaerő-piaci elvárások felmérése 2. (szerző nincs megadva) Forrás: Eduport honlapja http://www.eduporthu/cikkphp?id=12693 Publikálás dátuma: 2005.0817 Ujvári Imre: Amikor mindenki nyer Forrás: Human Service Agency honlapja http://www.hsakfthu/hu/SzakmaiHirek/27/ Publikálva: 2009.0123 Elnyúlik az álláskeresés ideje (szerző nincs megadva) Forrás: HR portál honlapja http://www.hrportalhu/indexphtml/indexphtml?page=article&id=32966 Publikálva: 2004.1222 KSH: A munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap

(szerző nincs megadva) Forrás: HVG honlapja http://hvg.hu/karrierhirek/20061128 kshaspx Publikálva: 2006.1128 A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap (szerző nincs megadva) Forrás: HVG honlapja http://209.85129132/search?q=cache:8vHUSvA0C8QJ:hvghu/karrier/20070830 munkanelkuli seg rata ksh.aspx+A+munkan%C3%A9lk%C3%BClis%C3%A9g+%C3%A1tlagos+id%C5%9 1tartama+18,8+h%C3%B3nap&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a Publikálva: 2007.0830 Dr. Poór Ferenc: Interjú: kulcs a kiválasztásban Forrás: HR portál honlapja http://www.hrportalhu/article printphtml?id=68265 Publikálva: 2008.0403 Még mindig az első benyomás dönt az állásinterjún (szerző nincs megadva) Forrás: Menedzsment Fórum honlapja 59 http://www.doksihu http://www.mforhu/cikkek/Meg mindig az elso benyomas dont az allasinterjunhtml Publikálva: 2004.0303 Fizetési elvárások és lehetőségek (szerző nincs megadva) Forrás: Friss diplomás honlap

http://www.frissdiplomashu/indexphp?s=3&f=2&a=5 Publikálás dátuma nincs megadva A pályakezdők között az informatikusok a legjobban fizetettek (szerző nincs megadva) Forrás: SG honlapja http://www.sghu/printerphp?cid=64424 Publikálva: 2008.1209 Dolgozói elégedettség (2005/5 - Munkaadók) – A Munkaadó Lapja XII. évf 5 (szerző nincs megadva) Forrás: A Munkaadó Lapjának honlapja http://a-munkaado-lapja.cegnethu/2005/5/dolgozoi-elegedettseg Publikálva: 2005.05 A munkatársak elégedettsége, motiváltsága és kötődése a vállalathoz (szerző nincs megadva) Forrás: Műszaki fórum honlapja http://szotar.muszakiforumhu/?fejezet=4&alfejezet=0&tartalom=0&cid=40696&area=525 Publikálva: 2007.1113 2008 – 2009-es gazdasági világválság Forrás: Wikipedia http://hu.wikipediaorg/wiki/2008%E2%80%932009es gazdas%C3%A1gi vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g Csigás Zoltán: Új szerepekhez juthat a HR a gazdasági válságban Forrás: HR portál honlapja

http://www.hrportalhu/indexphtml?page=article&id=73020 Publikálva: 2008.1015 Szegő Iván Miklós: Válságban is kell a képzett munkaerő Forrás: Origo honlapja 60 http://www.doksihu http://209.85129132/search?q=cache:pIGSAGjfeT8J:wwworigohu/uzletinegyed/valsag/20090 302-valsag-es-munkaeropiac-allas-van-a-szakkepzett-munkaeroszamara.html+V%C3%A1ls%C3%A1gban+is+kell+a+k%C3%A9pzett+munkaer%C5%91&cd= 3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a Publikálva: 2009.0310 Tóth Sándor: Állásbörzék a válság tükrében – Consultation Magazin Forrás: Consultation Magazin honlapja http://www.consultationmagazinhu/indexphp?menu=cikk&id=659 Publikálva: 2009.03 61 http://www.doksihu VIII. Mellékletek VIII.1 Táblázatok 1. számú grafikon, Forrás: Statisztikai Tükör 2009 III évfolyam 15 szám 2. számú grafikon, Forrás: Statisztikai Tükör 2009 III évfolyam 15 szám 62 http://www.doksihu 3. számú grafikon, Forrás: Statisztikai Tükör 2009

III évfolyam 15 szám 63 http://www.doksihu 1. számú táblázat, Forrás: Statisztikai Tükör 2009 III évfolyam 15 szám 64 http://www.doksihu 4. számú grafikon, Forrás: GVI Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből (2008) 5. számú grafikon Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből (2008) 65 http://www.doksihu 2. számú táblázat, Forrás: GVI, 2008 Gazdasági és társadalomtudományi karok presztízse 66 http://www.doksihu Gazdaságtudományi szakok 3. számú táblázat, Forrás: HVG Diploma Különszám 2008-ra Összesített képzési rangsor Rang Intézmény Hallgatók kiválósága Hallga- Oktatók kivátók lósága kiválósága Rang Intézmény Jelentkezők Jelentkezőkből Felvettek Nyelvvizsgával OTDKszáma* bejutott* pontátlaga* felvettek* helyezésre jutó OKTVLegjobb nappalisok helyezett is-kolából jött rang fő fő rang fő rang arány rang érték

rang arány rang fő Középiskolai minőség* rang rang 1. PTE-KTK 3. 1. 2. BCE-KTK 3. 3. 2. BGF-KKFK 4. 4 27 4. 3. BCE-GTK 1. 8. 3. BCE-KTK 2. 7 62 13. 4. BME-GTK 6. 13. 3. PTE-KTK 8. 2 16 9. 5. KJF 12. 10. 6. SZIE-GTK 20. 6. 7. ME-GTK 10. 17. 8. DE-AVK 24. 4. 8. NYME-KTK 21. 7. 9. PE-GTK 10. 0 25 6. 784 21. 19,4% 16. 130,7 10. SZTE-GTK 8. 21. 10. ME-GTK 8. 1 21 11. 416 28. 23,8% 17. 130,4 18. 13. 11. NYME-AK 26. 0 2 20. 226 14. 9,7% 6. 134,1 170 1. 3,5% 12. 131,8 4. 5,8% 11. 131,9 24. 93,8% 410 11. 8,8% 10. 132,8 16. 84 6. 6,0% 8. 133,0 3. 5,4% 28. 127,7 25. 93,0% 253 21. 19,4% 18. 130,5 13. 98,0% 321 39. 46,4% 13. 131,4 22. 94,6% 12. 8,9% 15. 130,8 33. 85,7% 205 23. 20,5% 21. 129,4 20. 95,20% 4. 20. 19,3% 28. 11. DE-KTK 12. BGF-KKFK 1. BCE-GTK 5. BGF-KVIFK 1. 33 240 1. 2063 371 546 3. 3 68 6. BME-GTK 13. 1 9 6. MÜTF 13. 0 11 15.

344 6. 0 34 10. 493 8. SZTE-GTK 2. 1494 24. 2. 30. 12. HJF 23. 0 3 26. 12. KE-GTK 30. 2. 12. KJF 16. 0 8 8. 12. PE-GTK 9. 23. 14. HFF 17. 0 7 12. 15. ÁVF 17. 19. 14. PTE-IFK 26. 0 2 36. 15. HJF 12. 24. 16. KRF-GK 12. 0 12 5. 15. TPF 26. 10. 17. ÁVF 17. 0 7 17. 18. ZSKF 25. 12. 18. DE-KTK 7. 0 29 16. 19. SZF 19. 19. 19. SZF 11. 0 14 7. 20. KP, F-GK 16. 24. 20. SZIE-GTK 30. 0 1 22. 21. MÜTF 859 190 553 802 627 6. 36. 21. NYME-KTK 26. 0 2 21. 218 21. NYF-GTFK 27. 15. 22. DF 26. 0 2 23. 201 23. BDF-TTK 34. 9. 5. 0 48 5. 38. 24. DE-AVK 20. 0 4 31. 23. NYME-AK 11. 32. 25. ZSKF 30. 0 1 23. PTE-IFK 14. 29. 26. TPF 34. 0 0 27. DF 22. 22. 27. NYF-GTFK 23. 0 28. EKF-GTK 30. 17. 28. BMF-KGK 17. 28. HFF 14. 33. 29. BKF 20. 30. BKF 29. 28. 30. EKF-GTK 30. 23. BGF-KVIFK 23. BGF-PSZFK-BP 27. 23,4% 1. 142,9 11. rang 99,6% 16. 811 2. 1.

100,0% fő fő 73 21 35. 40,5% 5. 134,9 18. 940 13. 33. 34,5% 2. 141,9 17. 96,9% 8. 259 9. 13 5 32. 31,7% 9. 132,9 14. 97,7% 11. 510 1. 138 18 12. 115 16 22 2 29. 24,6% 3. 137,4 38. 44,2% 4. 136,0 7,6% 25. 128,4 34. 35,5% 9. 7. 133,2 99,5% 27. 3004 13. 1. 100,0% 7. 209 3. 1. 100,0% 587 13. 3. 116 11. 18. 96,7% 13. 578 9. 22 3 26. 90,9% 1. 67 6. 72 5 1. 100,0% 22. 1496 13. - 1. 100,0% 28. 0 13. - 28. 0 13. - 97,2% 28. 0 13. - 1. 100,0% 17. 840 13. - 24. 2068 13. - 12. 536 13. - 6. 183 11. 25. 2491 13. 136 20. 129,6 124,9 37. 42,5% 24. 128,6 28. 115 36. 40,9% 26. 128,2 19. 32. 113 24. 21,2% 23. 128,8 39. 39 2. 5,1% 29. 126,5 3 19. 239 8. 7,1% 34. 126,0 27. 0 7 25. 171 25. 21,6% 27. 127,7 31. 0 4 28. 137 31. 27,0% 22. 128,8 22. 0 1 27. 147 18. 15,0% 36. 126,0 32. 86,4% 34. - 31 1 3. 120 15 39 8 - 88,1% 10.

279 7. 1. 100,0% 26. 2992 13. - 88,1% 28. 0 13. - 95,7% 2. 80 5. 1. 100,0% 20. 1261 13. 1. 100,0% 28. 0 13. - 23. 1838 13. - 86,5% 15. 680 13. - 94,6% 28. 0 13. - 9. 274 13. - 82,4% 5. 180 7. 1. 100,0% 29 13 13. - 13. - 88,2% 31. GDF 33. 26. 30. KE-GTK 34. 0 0 30. 116 17. 14,7% 38. 125,1 32. BMF-KGK 28. 33. 30. SZIE-VATI* 20. 0 4 35. 93 30. 26,9% 37. 126,1 33. EJ F-M 35. 27. 33. BGF-PSZFK-ZA 23. 0 3 18. 244 19. 17,6% 31. 126,2 36. 79,1% 28. 0 34. BGF-PSZFK-BP 23. 40. 34. GDF 34. 0 0 37. 51 10. 19. 129,8 39. 50,0% 21. 1483 7,8% - 14. 39. 7. - 94,9% 21. 6,5% 3. 1012 PhD-képzés hallgatók fokozatot száma szerzettek 47 12 - 40 6 http://www.doksihu Gazdaságtudományi szakok 3. számú táblázat, Forrás: HVG Diploma Különszám 2008-ra Összesített képzési rangsor Rang Intézmény 35. TSF-GFK Hallgatók kiválósága Hallga- Oktatók kivátók

lósága kiválósága rang rang 36. 31. Rang Intézmény 35. BDF-TTK Jelentkezők Jelentkezőkből Felvettek Nyelvvizsgával OTDKszáma* bejutott* pontátlaga* felvettek* helyezésre jutó OKTVLegjobb nappalisok helyezett is-kolából jött rang fő fő rang fő rang arány rang érték rang arány rang fő Középiskolai minőség* 34. 0 0 33. 107 16. 14,0% 33. 126,1 30. 86,7% 19. 1017 PhD-képzés hallgatók fokozatot száma szerzettek rang fő fő 13. - 36. BGF-PSZFK-ZA 32. 36. 36. EJF-M 30. 0 1 37. 51 5. 5,9% 30. 126,3 37. 66,7% 28. 0 13. - 37. BGF-PSZFK-SA 37. 39. 37. TSF-GFK 34. 0 0 29. 119 13. 9,2% 34. 126,0 35. 81,8% 28. 0 13. - - IBS-NÜF* - 35. 38. BGF-PSZFK-SA 34. 0 0 34. 95 15. 13,7% 32. 126,1 38. 61,5% 28. 0 13. - - PTE-FEEK* - 5. 15. 0 10 14. 26. 22,4% 14. 131,0 15. 97,4% - - 13. - - SZE-GK* - SZIE-VATI* - ZMNE-BKMK* - *A nem vagy hiányosan rangsorolt intézményekről

lásd a hallgatói és az oktatói rang sor lábjegyzeteit. - SZE-GK* - - IBS-NÜF* - - PTE-FEEK* 16. - 348 ZMNE-BKMK* *Csak az első helyen jelentkezők. *2007. szeptemberben indult a képzés (még nem voltak hallgatói adatok) *A kar önálló, de nincs saját oktatói kara. *2007-ben csak költségtérítéses képzést indítottak. Megjegyzés: Ahol nincs doktori képzés, azt szintén kihúzással jelöljük 68 http://www.doksihu 4. számú táblázat Forrás: GVI, 2008 Bruttó alapbér munkába álláskor és két év munkaviszony után Átlagos bruttó alapbér (ezer forint) informatikus, programozó vegyészmérnök egyéb villamosmérnök marketing munkatárs egyéb gépészmérnök kereskedő, értékesítő, üzletkötő logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó közlekedési mérnök könyvelő, számviteli munkatárs gyártástechnológiai mérnök termelésirányító mérnök építészmérnök gazdaságelemző minőségbiztosító mérnök HR munkatárs

ügyfélkapcsolati munkatárs építőmérnök pénzügyes termelésirányító közgazdász egyéb asszisztens, ügyintéző turisztikai és vendéglátó munkatárs mezőgazdasági mérnök Átlagos bruttó alapbérnövekedés (százalék) Két év utáni bruttó alapbér (ezer forint) 272 19 323 228 222 20 27 273 281 220 25 276 205 30 266 204 22 249 202 23 248 201 188 8 22 218 229 187 19 223 185 25 231 182 182 182 59 24 25 289 225 228 181 175 24 21 224 211 174 171 160 24 24 19 216 212 190 142 16 165 135 20 162 130 48 192 http://www.doksihu VIII.2 Kérdőív Kérlek tegyél X-et a megfelelő válasz(ok) mellé. Egy kérdésre több választ is megjelölhetsz 1. Milyen techniká(ka)t használtál az álláskereséshez ? Rokoni, baráti kapcsolatok Önállóan kezdeményezett ismeretség Korábbi szakmai gyakorlati helyemen maradtam dolgozni Főiskolától kértem segítséget Állásbörze Munkaközvetítő szolgáltatásait vettem

igénybe Apróhirdetések Álláskereső oldalak (internet ) 2. Mennyi ideig kerestél munkát ? 0-3 hónap 3-6 hónap 6-9 hónap 9-12 hónap Több 3. Hány állásinterjún vettél részt ? 1-5 5-10 10-15 15-20 Több 4. Miért választottad jelenlegi munkahelyed ? A vállalat presztízse miatt Érdekelt a kínált munka Úgy éreztem sokat tudok majd fejlődni az adott munkakörben, vállalatnál Kamatoztathatom a nyelvtudásomat A munkavégzés helye közel van lakóhelyemhez Jó fizetést kapok Jók az előmeneteli lehetőségek Nem találtam mást 5. Milyen elvárásaid vannak a munkahelyeddel kapcsolatban ? Jó munkahelyi légkör Jó kereseti lehetőség Szakmai kihívás Továbbtanulási lehetőség Lehetőség idegen nyelv használatára Egyéb 70 http://www.doksihu 6. Véleményed szerint mit vesz leginkább figyelembe a munkáltató a kiválasztásnál ? Iskolai végzettség Munkatapasztalat Szakmai felkészültség Diploma minősítése Nyelvtudás Jó fellépés

Személyiségjegyek 7. A végzettségednek megfelelő munkakörben tudtál elhelyezkedni a diploma megszerzése után ? Igen Nem 8. Hányadik munkahelyeden dolgozol jelenleg ? 1. 2. 3. Több 9. Elégedett vagy jelenlegi munkahelyeddel, tervezed, hogy a jövőben is ott maradsz ? Elégedett vagyok, és maradni tervezek. Elégedett vagyok, de váltani tervezek. Nem vagyok elégedett, de maradni tervezek. Nem vagyok elégedett, és váltani tervezek. 71 http://www.doksihu VIII.3 Interjúk 38 éves férfi, HR igazgató egy multinacionális vállalatnál - Mi a véleménye a diplomás pályakezdőkről, milyen tapasztalatai vannak velük kapcsolatban ? - Az az igazság, hogy kevés pályakezdőt veszünk fel a céghez, mivel nagyrészük teljesen tapasztalatlan, mindent nekünk kell megtanítanunk nekik, ami sok időt és energiát igényel. Ráadásul mivel ezek a fiatalok mobilabbak, mint az idősebb szakemberek, arra sincs garancia, hogy nálunk maradnak hosszú távon. - A

tapasztalatlanságon kívül mi az oka annak, hogy nem alkalmaznak nagyobb számban friss diplomásokat ? - Sokszor akad gondunk a pályakezdők gyakorlati tudásával, nyelvtudásával, munka- és viselkedéskultúrájával. Gyakran képtelen az önálló munkavégzésre, ugyanakkor csapatban sem szívesen dolgoznak. Sokuknak gyenge a kommunikációs és a problémamegoldó képessége, nem ügyfél-orientáltak, nincs magabiztos fellépésük. Előfordul, hogy még a kulturált megjelenés és a jó modor is túlzott elvárásnak bizonyul. Nehézséget okoz számukra az alkalmazkodás és a konfliktusok kezelése és rosszul viselik a stresszt. A legnagyobb probléma pedig az élethosszig tartó tanulási szándék hiánya. Visszatérve tehát az előző kérdésére, nincsenek igazán jó tapasztalataim a pályakezdőkkel. - Mik a legfontosabb elvárásai velük kapcsolatban ? - Fontos a már említett szakmai tapasztalat, illetve rálátás, a számítógépes ismeretek, valamint a

nyelvtudás, de mi alapvetően a hozzánk állásra jelentkezők személyes képességeit próbáljuk vizsgálni. Ilyen például a kreativitás, a szociális érzékenység, vagy az együttműködési készség Természetesen mindig az adott pozíciótól függ, hogy pontosan milyen tulajdonságok szükségesek annak betöltéséhez. Ezeket mindig beleírjuk az álláshirdetésbe A leggyakrabban szerepelő elvárások között van, hogy az illető tudjon teamben dolgozni, legyen önálló, legyen jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készsége. Kiemelkedő fontosságú a megbízhatóság, a felelősségtudat, valamint a pontosság. Bizonyos pozíciókban elengedhetetlen a kreativitás és a rugalmasság, és van, ahol az előnyös megjelenés is fontos. Amit leginkább kiemelnék az a problémamegoldó képesség, valamint a tanulási készség, hiszen ennek birtokában sok mindent el lehet sajátítani, még ha egyéb tényezők hiányoznak is. 72 http://www.doksihu 44 éves

férfi, egy kft. ügyvezető igazgatója - Mi a véleménye a friss diplomásokról, milyen tapasztalatai vannak velük kapcsolatban ? - Én kevés friss diplomást alkalmazok, hiszen a cég méretéből kifolyólag eleve nincs szükség sok munkatársra. Nekünk egyébként olyan fiatalok kellenének, akik több dologhoz is értenek Egy pályakezdő közgazdásztól például azt várnám, hogy ne csak piaci stratégiát tudjon készíteni, hanem könyvelni és mérleget készíteni is. Ilyet viszont szinte képtelenség találni Szívesebben alkalmazok tapasztalattal rendelkezőket, velük kevesebb kockázatot vállalok. - Figyeli-e Ön a kiválasztásnál a pályakezdő diplomájának minősítését ? - Őszintén szólva az érdekel a legkevésbé, hiszen az alkalmasság, a talpraesettség és az, hogy ki mennyire hordozza magában a pozíció betöltéséhez szükséges értékeket nem az osztályzataitól függ. Ráadásul a jeles diploma sem garancia arra, hogy az illető

rátermett, és megfelelően fogja végezni a munkáját. - Mi a helyzet a kibocsátó felsőoktatási intézménnyel ? -Látja, ez már fontosabb tényező. Persze nem szívesen teszek különbséget a felsőoktatási intézmények között, de be kell látni, hogy a különböző iskolákból kikerülő fiatalok között igenis van különbség. Engem első sorban nem az befolyásol, hogy az állásra jelentkező friss diplomás hol végzett, de nyilván van különbség például egy főiskolát és egy egyetemet végzett között, hiszen más jellegű tudással rendelkeznek, és van, amikor az egyikre van inkább szükség, van amikor a másikra. Soha nem zárok ki egy jelentkezőt csak azért, mert nem a legjobb egyetemen vagy főiskolán végzett, hiszen bárhonnan kerülhetnek ki olyan értékes szakemberek, akikre a jövőben hosszú távon is számíthatunk. 73 http://www.doksihu Egy a Külkereskedelmi Főiskolán tavaly végzett hallgató - Milyen technikákat

alkalmaztál, milyen eszközöket vettél igénybe az álláskeresés során ? - Első sorban az internetes álláskereső oldalakon keresgéltem, ezt tartom a legkényelmesebb és legcélravezetőbb megoldásnak, hiszen a szűrő segítségével könnyedén megtalálhatjuk a számunkra megfelelő pozíciókat, ráadásul a cégek nagy része a neten hirdet. - Arra nem gondoltál, hogy a főiskolától kérj segítséget az elhelyezkedéshez ? - Igazság szerint eszembe se jutott. Egyébként nem is hiszem, hogy a főiskola érdemben tudott volna segíteni ebben az ügyben. Végül is a nyitott pozíciókat az interneten vagy az újságban magam is megtalálom. - Felkerested valaha a Karrier Irodánkat, vagy gondoltál rá ? - Sosem kerestem fel, azt sem tudom hol van pontosan. Hallani hallottam róla, de nem is tudom pontosan mit csinál, vagy miért jó felkeresni. - Mi alapján választottad jelenlegi munkádat, munkahelyedet ? - Fontos volt számomra olyan munkát találni, ami

érdekel, és ahol kamatoztathatom a nyelvtudásomat, hiszen ha erre nincs lehetőség hamar elvész a megszerzett tudás. Ami még meghatározó az a munkahelyi légkör, hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen környezetben és hangulatban tölt az ember napi 8-9 órát. - Mennyi ideig kerestél munkát ? - Elég gyorsan el tudtam helyezkedni, 1 hónapig kerestem csak, és ez alatt 7 interjún voltam. - Szerinted minek köszönhető, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült elhelyezkedned ? - Úgy gondolom a Külkeres diplomát szeretik a munkáltatók. Ennek szerintem egyik oka, hogy van a képzésben kötelező gyakorlat, hiszen így úgy kerülünk ki a munkaerő-piacra, hogy már dolgoztunk, ami nagy előny. A másik fontos tényező az, hogy a külkeresek általában 2, akár 3 idegen nyelvet is magas szinten beszélnek, ami szintén nagyon megkönnyíti számunkra az 74 http://www.doksihu elhelyezkedést. - Elégedett vagy a jelenlegi munkahelyeddel, tervezel ott maradni ? -

Elégedett vagyok, hiszen a végzettségemnek megfelelően sikerült elhelyezkednem, ráadásul az alapvető elvárásaimnak megfelel a munkahely, de hosszú távon nem tervezek itt maradni, szeretném még magam máshol is kipróbálni. - Köszönöm, hogy időt szakítottál rám. - Igazán nincs mit. 75