Economic subjects | World economics » Kopornyik Csilla - A Kínai-Magyar kapcsolatok áttekintése gazdasági és kulturális szempontok alapján

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Távol- keleti interkulturális menedzsment szakirány A KÍNAI–MAGYAR KAPCSOLATOK ÁTTEKINTÉSE GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS SZEMPONTOK ALAPJÁN. A MAGYARORSZÁGI KÍNAI MIGRÁCIÓ SZEREPE Készítette: Kopornyik Csilla Budapest, 2009. 2 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés. 4 1. A migráció általános jellemzői, korszakai 6 2. A kolónia tagjai, kulturális különbségek, adottságok 12 3. Magyarország, Kína és az Európai Unió gazdasági kapcsolata az 1990-es évektől 21 3.1 Mit várhatunk a jövőben? 27 4.A magyarországi kínai piacok 29 4.1 A józsefvárosi piac főbb jellemzői 30 4.2 Hatósági ellenőrzések 32 4.21 Csillagszóró Hadművelet, 2007 november 22 33 4.211 A csillagszóró hadművelet részletei 34 4.212 A Csillagszóró Hadművelet alatt elért eredmények 35 4.22 Csillagszóró II 2008 karácsonya 36 4.23

Kikelet, Jellemző jogsértések 38 5. A magyarok sztereotípiái a kínaiakkal szemben és viszont, a két kultúra közelítése, ez irányban tett és lehetséges lépések . 42 5.1 Shanghai Expo Világkiállítás 2010 47 5.2 Az Asia Center által szponzorált és létrehozott események a kultúrák közelítése érdekében .49 6. Szemléletváltás a kapcsolatokban, egy hosszú távú stratégia kidolgozása 51 Utószó.56 Melléklet.59 Irodalomjegyzék.61 3 http://www.doksihu Bevezetés Nap mint nap a világ gazdasága komoly kihívásokkal néz szemben. A fiatal európai uniós tagsággal rendelkező országok kemény harcot vívnak az átalakulás és az életben maradás érdekében. Magyarországon jelenleg is tart a gazdasági válság Az államháztartás hatalmas hiányokkal küszködik, ezáltal a hazai deviza árfolyama folyamatosan ingadozik, egyelőre elmarad a már régóta tervezett közös valuta, az euro bevezetése. A politikai pártok szűnni nem akaró

vitája hasonlóan a többi tényezőhöz, a bizonytalan helyzetet reflektálja. Ez nagyban befolyásolja a kereskedelmi ügyletek kimenetelét. A forint árfolyama instabil, igen széles skálán mozog, így a kereskedő partnerek számára megdrágulnak a folyamatok, drágábbá válik a szállítás költsége, az árubeszerzés, az árutermelés. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a könnyen, olcsón előállítható termékek kereskedelme, ebben pedig remek partnerek a távol-keleti országok, kiemelve közülük Kínát. Ezért is választottam szakdolgozatom témájául a kínai-magyar kapcsolatok sajátos elemzését, egyfajta áttekintését gazdasági és kulturális szempontok alapján. Fontosnak tartom azt, hogy minél többet tudjunk meg a kínai kultúráról, hogy minél többet értsünk meg belőle, hiszen ez sokat segíthet az egész közös kapcsolatrendszerünk gördülékenységének javításában. Hiszen befogadtunk egy népcsoportot, sőt mondhatni több ázsiai

népcsoportot, akiktől egyes gazdasági ágazatunk függővé vált, meghatározó részei, sőt mi több alakítói némely tevékenységeknek, így példaként említeném a magyar ruhaipari ágazatot. Bármennyire nem akarjuk tudomásul venni, be kell látnunk, hogy elképzelhetetlenné vált a helyzet nélkülük, igen komoly gondokkal kellene megküzdenünk, ha egyik napról a másikra eltűnne ez a réteg a kereskedelem színteréről. Meg kell tanulnunk másokkal együtt élni egy közösségben, minél jobb szociális hálót kialakítani velük. Így annak reményében készítem szakdolgozatom, hogy egyszer talán valakinek szolgál némi alapként, összegzésként, amellyel el tud indulni ezen a területen, nyújt némi segítséget a problémák megoldására kidolgozandó stratégiában, továbbá a téma iránt érdeklődőknek is szolgálhat hasznos információkkal. Nyilvánvaló, hogy az itt élők sokan nem tudják a jövőre nézve terveiket, szeretnének- e

továbbra is hazánkban élni vagy sem. Ezek után, ha elhatároztuk, hogy szeretnénk őket itt tartani, érdemesebb lenne nagyobb figyelmet szentelni rájuk, egy jól kidolgozott stratégiával javítani a hosszú távú együttélés ideális körülményeit. Kapcsolataink Kínával több száz éves múltra tekintenek vissza, mindig megteremtődtek a baráti viszony feltételei. Az utóbbi 4 http://www.doksihu években gyakoriak a nagyobb rangú delegációk kölcsönös látogatásai, a közösen létrehozott rendezvények, találkozók a két kultúra egymáshoz való közelítése érdekében. Sajnálatos módon a jelenlegi válsághelyzet miatt a gazdasági mutatók nem mutatnak javulást, egyre csökken az export-import volumene a két ország között (Magyarország-Kína), azonban ez nem volt mindig így. Továbbra is mindkét fél szem előtt tartja gazdasági kapcsolataink ápolását, mivel régóta tart a két ország közötti áruforgalom, a mi érdekünk, hiszen

Kína lassacskán világhatalommá fejlődik a semmiből, Kína számára pedig érdemi lenne, ha sikerülne csökkenteni a deficitünket irányukba. A kereskedelem kezd kiterjedni a magasabb minőségű cikkekre, a csúcstechnológiára, az IT termékek körére, valamint a tudás, a technikai know how átadására, közös továbbfejlesztésére. Az itt élő kolónia mindennapjait számos körülmény teszi jobbá, kényelmesebbé, mégis egyre többen gondolkoznak azon, hogy hazatérnek szülőföldjükre. Kína rohamléptű fejlődése ismét felkeltheti a kivándoroltak érdeklődését arra, hogy esetleg hazatérjenek. Ez azonban annál nehezebb döntés, minél több időt töltöttek távol az anyaországtól, minél jobban érzik magukat a befogadó országban, ha gyermekeik már az új otthonukba születtek, nőttek fel, ide kötik a barátok, és a távoli Kínában egy teljesen idegen környezetbe csöppennének bele. Számunkra egyre nehezebbé válik a kínai piac kis

szeletjének meghódítása, rengeteg a konkurencia a világgazdaság vezető hatalmának kegyeiért, országunk pedig méreti adottságaiból adódóan nem képvisel nagy erőt. A következőkben azt vizsgálom, honnan és mikor kezdődött a bevándorlás, milyen okai voltak, milyen körülmények hatottak és hatnak az ide érkezőkre, hogyan alakult, alakul a két ország gazdasági kooperációja, majd végezetül milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a pozitívumok erősítésére, megújítására; mit tehetne mindkét nemzet a kellemesebb mindennapok érdekében, valamint a hatékonyabb gazdasági viszonyokért. Fontos tudnunk, hogy a kínai stratégia kidolgozásánál milyen területekre kell kiemelt figyelmet és törődést fordítanunk. A szakdolgozatom készítéséhez készítettem kérdőívet is, de a válaszadók szűk keresztmetszete és a válaszadási hajlandóság hiánya miatt csak röviden és csak egyes kérdésekre tértem ki. 5 http://www.doksihu

A migráció általános jellemzői, korszakai Magyarországra a ’80-as évek végétől tömegesen érkeztek a kínai bevándorlók az 1989-es Tiananmen téri események és a Magyarországon bekövetkező rendszerváltás, valamint a Magyarország és Kína közötti vízumkényszer eltörlésének együttes következményeként. A Tiananmen téri leszámolás komoly aggodalommal töltötte el a kialakulóban lévő magánszektor tagjait. A vállalkozók igyekeztek menekülési útvonalat biztosítani tőkéjük és családjuk számára, egy súlyos, kedvezőtlen gazdasági fordulat esetén. Ahhoz, hogy a 80-as években a migráció fő célpontjává váltunk, hozzájárult a Szovjetunió és Kína egymással folytatott kereskedelme, miszerint az akkori kiskereskedelmi hálózat hézagait igyekeztek feltölteni olcsó ruházati és lábbeli termékekkel. Az első migránsok előtt még mások is érkeztek, az 1970 és 1989 közötti években közgazdászok, tudósok,

kutatók hadai jártak magyar földön. 1 Később nyilvánvalóvá vált látogatásuk oka, miszerint a kínai politikai vezetés a „magyar modellt” (a kádárizmust) tanulmányozva a kommunizmusból a szocializmusba átvezető politikai és gazdasági megoldásokat kereste. A történelem során megfigyelhetjük, hogy kinek sikerült ezt jobban véghezvinnie, azonban ennek elemzésére jelen dolgozatomban nem térnék ki. A bevándorlók többnyire a jómódú társadalmi réteg tagjai közül valóak, főként a nagyvárosokból, partmenti városokból származnak, de sokan a migránsok tagjai közül, olyan területről érkeztek, ahol a migráció nem bír különösebb hagyományokkal, újdonságként hat. ’90- es években számos ázsiai állampolgár váltott jegyet a híres transz szibériai expresszre, azzal a céllal, hogy körülbelül egy hónapnyi utazást követően megérkezzenek az „ígéret földjére” a közép-európai Magyarország Keleti pályaudvarára,

majd később a vonatozás „elavultságával”, az út gyötrelmes hosszú-hosszú perceitől megkímélve, a modern fejlődésnek köszönhetően áttértek a repülőutakra. Ma már a kérdőívemben feltett kérdésre, hogy hogyan, milyen eszközzel érkeztek országunkba kinevettek, mindannyian nyilvánvalónak találják, hogy repülővel.2 A mai napig nem derült fény arra a kérdésre, hogy vajon spontán indultak meg hazánkba, vagy a kínai hatóságok mesterségesen alakították úgy a történéseket - anyagi támogatást nyújtottak számukra, sőt még egyes feltételezések szerint, azt is elérték, hogy a magyar 1 2 Csorba József: A kínai magyar kapcsolatok- utánozás majomszokás?! (2. rész) Melléklet, Kérdőív 2. kérdés 6 http://www.doksihu hatóságok is kedvezményeket biztosítsanak az ide igyekvő vállalkozóknak – hogy az a magyarországi kolónia kialakulásához vezetett. Ez utóbbi feltételezés abszolút megalapozatlan, így a

szakértők többsége azon az állásponton van, hogy spontán módon, önakaratukból indultak útnak, szerencsét próbálni a meggazdagodás fényében. 3 Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni egyrészt, hogy az 1978-as Teng Hsziao-ping-féle reform és nyitás politikájával az addig mezőgazdaság-központú országot egy új dimenzióba, a kereskedelemre,- a külkereskedelemre terelte; így új lehetőségek kínálkoztak a kínai társadalom tagjai számára. (Jelenlegi gazdasági sikerük is innen eredeztethető) Másrészt a hatalmas elfekvő készletetekkel rendelkező kínai állami vállalatok is szívesen adtak kedvező fizetési feltételekkel áruhitelt a külföldön üzletet indítóknak, akik még a törlesztő részlet mellett is tetemes vagyonra tudtak szert tenni: ez szintén vonzó lehetőségnek kínálkozott. Kína elhagyásával a társadalmon belüli helyüket, a kétes kimenetelű gazdasági újítások által veszélyeztetettnek érzet helyzetüket

igyekeztek biztosítani, javítani. Kína népességkorlátozó politikája (az egy gyermekes politika) számára egyébként sem jelent érzékelhető változást az, hogy körülbelül 20-30 ezer kínai elhagyja-e az országot vagy sem, így ennek ösztönzése nyilvánvalóan nem állhatott a hivatalos intézmények érdekében. Senki sem hitte volna akkoriban, hogy Magyarországra majd nagy számban érkeznek kínai „turisták”, arra még kevésbé sem gondoltak, hogy egy joghézag alapján a helyettük ideérkező „batyuzók” majd céget alapítanak, mellyel könnyedén tartózkodási engedélyhez jutnak.4 A cégek eleinte nem áru-, hanem emberkereskedelemmel foglalkoztak, s majd csak később alakult ki az előbbi forma. Ennek oka, hogy Kínában nem jár alanyi jogon útlevél, előbb igazolnia kell, hogy a kiutazni vágyót odakint munka várja. Így sokan az emberkereskedelemben, a hamis meghívólevelek gyártásában látták a meggazdagodás útját. A

magyar gazdaságnak jó visszhangja volt a kínai sajtóban, így ellátogattak ide, s a körülményeket látva voltak, akik az itt maradás mellett döntöttek, mások pedig csak ugródeszkának használták az országot, különböző környező, illetve nyugati ország felé. A 90-es években megjelenő kínai kereskedők először az ukrán és lengyel piacozókat szorították ki az országból, majd feketén, verhetetlen áron kínált portékáikkal a magyar könnyűipart is padlóra kényszerítették. Így lassan a kínai üzletek, piacok a magyar kereskedelem szerves részévé, majd formálóivá váltak. 3 4 Polonyi Péter: A magyarországi kínai kolónia problémáiról 4. oldal Polonyi Péter: A magyarországi kínai kolónia problémáiról 6. oldal 7 http://www.doksihu Az ideérkező első próbálkozók először egyedül jöttek, a szükséges induló tőkét gyakran az otthon maradt családtagok adták össze. Ha a vállalkozás sikeresnek bizonyult, a

család többi tagja is követte „hősüket”. A kínaiak az üzlet bővítését mindig a családtagok beépítésében látják elsődlegesen, nagyon ritkán tartanak alkalmazottakat, a magyar alkalmazott leginkább jogi kötelezettség vagy a vállalkozás erejét mutató presztízs kérdése, és egyébként sem bíznak teljességgel a családtagokon kívül senkiben.5 Ma már letelepedési engedély és egyes vízum kérelmek szigorúan megkövetelik, hogy az illetőnek minimum 3 magyar vagy más Európai Uniós tagsággal rendelkező munkavállalót kell alkalmaznia, ezekről megfelelő hivatalos okmányokkal (APEH felé bejelentett jogviszony igazolása stb.) kell rendelkeznie A felfelé ívelő sikerszakasz körülbelül 1995-ig tartott, ezt az időszakot nevezik a kolónia aranykorának, ekkor alakultak ki szokásaik, melyek azóta változtak, civilizálódtak, de számos alapvető jegyét megőrizték. Majd az ezredfordulótól kezdve folyamatosan érzékelhető, hogy a

kínai közösség már leszálló ágba került. A kínai export hivatalos adatok szerint 1992-ben érte el mélypontját A klasszikus piaci életformából már nem tudják előteremteni a megfelelő hasznot, amiért érdemes itt folytatni a kereskedést, nem pedig máshol vagy Kínában. Az üzletet valószínűleg az is ellehetetleníti, hogy egyre kevesebb áru megy át kínai kézen, vagyis a hazai hipermarketek már szinte csak könnyűipari, elektronikai cikkeket forgalmaznak, s ezek szállítását már maguk oldják meg. Emellett a piaci kereskedelem feltételei is konszolidálódtak, a vásárlók igényei megnőttek, válogatósabbak, a szabályozások, ellenőrzések sűrűsödnek, a kínai Külkereskedelmi Minisztérium illetékesei félteni kezdték a kínai áruk hírnevét, a rossz minőségű piaci kínai termékektől. A piac egyre telítettebbé vált, a szomszédos országokból jövő bevásárlók száma egyenes arányosan csökken, a kínai vállalkozások

ottani megjelenésével.6 A vámtarifák többször emelkedtek, a forint árfolyama pedig esik a hivatalos kínai valutával, a yuannal szemben. A már említett hipermarketek beszerzési áron aluli kínálataival sem tudják felvenni a versenyt. A vásárlók szívesebben veszik meg a portékákat igényes, konszolidált, tiszta környezetben, mint a koszos, sikátorokkal átszelt, kellemetlen szagú piacokon. A hatóságok figyelme egyre többször fókuszálódik a piacok, árusítóhelyek ellenőrzésére, a szabálytalanságok felderítésére, de erről a későbbiek folyamán ejtenék szót. 5 6 http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=15142 Nyíri Pál Transznacionalitás és a közvetítő kisebbség- modell: kínai vállalkozók Magyarországon 5. oldal 8 http://www.doksihu Végül fontos említést tenni arról, hogy a ’90-es években a pekingi kormány megtiltotta az alacsony kamatozású hitelek nyújtását tengerentúli

kínaiak részére, elrendelte, hogy az állami vállalatok kérjenek kötbért az áru szállításakor és csökkentsék külföldi befektetéseiket.7 Az ezredforduló újabb romlást hozott számukra, a korábban meghatározott cipőimport kvótát felváltotta a mennyiségi kvóta. Ezt a rámenősebb importőrök Hongkongon keresztüli áruszállítással játszották ki, de 2002 végén a vámszervek új eljárást, a kínai import vámértékbecslését iktatták be, vagyis már nem volt elfogadható csupán az importőr által bejelentett érték. Így összességében a költségek ugrásszerűen megemelkedtek, kedvezőtlenné vált a kereskedelem. A csökkenő haszon érintette az egész üzleti láncot, a nagyobb tőkések „hagyományos” kínai köreiken kívüli üzleti kapcsolatok létrehozására koncentráltak, az importőrök érdekei a jobb minőségű árut kívánták meg. Többen új márkákat próbáltak útnak indítani, melyet csak saját hálózataikban

árusítanak (például a Wink lábbeli márka), mások hiper- és szupermarketek beszállítóivá váltak. Sokan a gyorséttermekben, büfékben látták a piacról kivezető utat, melyet alacsonyabb kockázat, de alacsonyabb haszon is jellemez, mégis 2000 tájékán igen elterjedtté vált. Megjelenik egy újabb tevékenység is, a közvetítői tevékenység az ingatlan üzlet és a kereskedelem piacán. Pozitívumként megjegyzendő, hogy nem csökken a társadalmi igény a kínai olcsó áruk iránt, melyek minőségi javulására sok figyelmet fordítottak az utóbbi években. Ugyancsak a ruházati,- textil,- lábbeli termékek forgalmazásáról kezd a hangsúly a high- tech,- és számítástechnikai cikkekre, illetve autóalkatrészekre áthelyeződni. Magyarország Európai Uniós tagsága is hozzájárult ehhez, mivel egyrészt rontja a kínai textil és cipőtermékek piacát az EU e termékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedése, másrészt ösztönzi a kínai

befektetéseket azzal, hogy az itt előállított, összeszerelt termékek vámmentesen kerülhetnek újból az unió további piacaira. Az egyelőre csak találgatás a jövőre nézve, hogy a 2009-ben megalakult Kínai Márkás Áruk Központja, vagyis a China Brand Trade Center 8 friss vért fog- e pumpálni a magyarországi kínai kolónia ereibe. A CBTC mindkét fél kormányának támogatását élvezi, az AsiaCenter és a China Mart épületeit próbálja bérlőkkel feltölteni, akik nemzetközi ismeretséget megcélzó kínai vállalatok, azzal a szándékkal, hogy itt alakítsák ki középeurópai és európai központjaikat, hogy itt gyűjtsék őket össze. 2009-ben a CBTC kibérelte az Asia Center egyes jelenleg üresen álló szintjeit, valamint a China Mart bizonyos területeit. A CBTC keretein belül a kínai termékek lehetőséget kapnak arra, hogy bebizonyítsák egész 7 8 Nyíri Pál: Transznacionalitás és a közvetítő kisebbség modell: kínai vállalkozók

Magyarországon 12. oldal http://www.cbtchu/http/indexphp?page=Home&lang=en 9 http://www.doksihu Európának, az Európai Uniónak, hogy túljutottak a minőség szegény termékek korszakán, és ezen túlmenően képesek saját márkanévvel belépni és fennmaradni (valószínűleg rövid időn belül uralni, irányítani is szeretnék, fogják?) a piacra, kiépíteni az európai értékesítési, marketing hálózatot. A központ létrehozásának gyakorlati haszna lehet a közösségi és nemzeti vámjogszabályok jogszabályok megsértésével lebonyolított behozatal és a korrupció visszaszorítása. Ugyanazt a célt fogalmazzák meg, mint ami a koreai, vagy korábban japán termékeknél volt: először árban, majd minőségben versenyezni az európai piacon jelenlévő termékekkel. A fenyegető ebben csak az, ha nem rajtunk, hanem más országokon keresztül jutnak be az EU piacaira. A CBTC sikerességének érdekében az Asia Center vezetősége rengeteget

fáradozik, a napokban nyitottak meg X számú minta bemutató termet, az érdeklődő új bérlők számára, tájékoztatásul arra, hogy milyen színvonalú üzemeltetésre gondolnak a kapcsolat létrehozói. 2009 áprilisában egy magasabb rangú kínai kereskedelmi, gazdasági delegáció tette látogatását hazánkban, részt vettek egy partner cégeket kereső konferencián, és kilátogattak az Asia Center bevásárlóközpontba is, a CBTC tervek, minta unitok megtekintésére. Májusban több fordulós roadshow veszi kezdetét, hogy a potenciális cégeket megpróbálják elcsábítani hazánkba. Kedvező számunkra, hogy a kínai vállalatok új filozófiájában is megjelenik az a gondolat, ami alapján igyekeznek európai gyártóbázisokat létrehozni, csökkentve ezzel a szállítás költségét, a vámeljárások hosszú procedúráját. A kapcsolatok ápolásának másik oldalaként magyar ipari parkot létesítettek Guangdong tartományi Shenzhenben. A CBTC

próbálja kiépíteni a kapcsolatokat a legfontosabb magyar hatósági intézményekkel is, így például a Vám és Pénzügyőrséggel 2008. május 8-án Budapesten aláírt egyetértési nyilatkozattal. Az egyetértési nyilatkozat elsődleges célja, a ratifikáló felek a kínai márkás árukat gyártó, forgalmazó, importáló vállalkozások számára létrehozandó központ megvalósítása során együttműködnek minden olyan - működési körükbe, illetve hatáskörükbe tartozó - kérdés tekintetében, amely a projekt megvalósulását, a központ későbbi működését befolyásolhatja. Ezek a területek a következőek: A VPOP részéről: A VPOP elkötelezett a CBTC-vel folytatott együttműködésre olyan virágzó kapcsolat kialakítása és működtetése érdekéden, amely a projekt megvalósítását, továbbá a vámeljárások áttekinthetőbbé és biztonságosabbá tételét. 10 http://www.doksihu A VPOP kötelességet vállal arra, hogy igény

szerint tájékoztatást nyújt a feladatkörét érintő jogszabályi rendelkezésekről. A CBTC részéről: A projekt gördülékeny lefolytatása és befejezése érdekében az együttműködés keretein belül megosztja a VPOP-val azon információkat, amelyek a vámhatósági tevékenység lefolytatásához szükségesek. Ezen felül szerepet vállal a VPOP biztonságosabb, átláthatóbb vámeljárásokat szorgalmazó munkájának a központban megtelepedni kívánó kínai társaságok körében történő propagálásában. Szintén vállalja azt, hogy haladéktalanul tájékoztatást ad a VPOP korrupció elleni tevékenységéért mindenkor felelős szervezet az általuk észlelt korrupt, etikátlan, jogellenes tevékenységekről. A Vám- és Pénzügyőrség és a China Brand Trade Center Hungary együttes erővel mindent megtesz arra vonatkozóan, hogy az egyetértésen alapuló együttműködés folyamatosan és magas színvonalon valósuljon meg.9 A CBTC idei

megnyitásának szintén érdemi segítője lehet az a tény, miszerint idén ünnepeljük a magyar- kínai kapcsolatok 60 éves évfordulóját. Mindkét ország külön megbízottjai azon fáradoznak, hogy ezt a történelmi eseményt méltóan meg tudják koronázni, erre mi sem lehetne jobb fordulat, mint egy ilyen nívós kereskedőket összefogó bemutatótermek házának megnyitása. Remélhetőleg ez a jelentős évforduló a kapcsolatok milyenségében is szolgál érdemi változással. Rövid áttekintésül, a ’70-es évektől kínai szakemberek célozták meg országunkat, az akkori vezetés politika feltérképezése céljából, majd a Tiananmen téri események és a magyarországi vízummentesség következtében, a felhalmozott kínai nagyvállalatok hitelként adott termékeivel és némi családi támogatással útnak indultak, hogy megtalálják számításaikat a távoli Európában. Többségüknek ez sikerült is, azonban napjainkban már leáldozóban van

csillaguk, s hogy mit hoz a jövő, arról egyelőre csak tapogatózni/találgatni lehet. Mégis elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság szerves részét alkotja a magyarországi diaszpóra 9 http://www.vamhu/viewBasedo?elementId=8476 11 http://www.doksihu gazdasági tevékenysége, egyelőre nehéz elképzelni mi lehetne nélkülük, ezért célunkká kell, hogy formáljuk a kapcsolatok szorosabbá fűzését, ápolását, remélhetőleg erre remek esélyt kínál az idén kapuit megnyitó China Brand Trade Center, a Kínai Márkás Áruk Központja. A kolónia tagjai, kulturális különbségek, adottságok Jelenleg 10-15 ezer kínai él hazánkban, ez a szám csak becsült érték, hiszen a valóságot senki sem tudja. Nem, vagy csak igen csekély mértékben rendelkeznek adatokkal a magyar hatóságok erre a számra vonatkozóan. Ezenfelül évente mintegy 4-5 ezer kínai tesz látogatást Magyarországra, hosszabb- rövidebb időre rokonlátogatási, turisztikai és üzleti

céllal illetve tanulmányaik folytatása céljából. Éppen ezért sokszor túlzott és hamis számokat közölnek le az itt tartózkodókkal kapcsolatban. Az ide érkezők nagy része boltot (főleg ruházati, lábbeli termékekkel kereskedő üzletet) és éttermet, gyors étkezdét, büfét üzemeltet. Egyes felmérések szerint az itt lévők körülbelül 80 %-a Budapesten él, de már egyre többen választanak más nagyobb, népesebb magyar városokat is.10 Budapesten főleg a „Négy tigris” piacnak otthont adó VIII. kerületben, a volt Fáy utcai piac és az AsiaCenter bevásárló központ közelében lévő XIII. kerületben laknak A vidéki városok szintén gyakran bekerülnek a kínai érdeklődés központjába, ennek oka, az ország viszonylag kis területéből adódik, a fővárosból gépjárművel könnyedén, gyorsan elérhető bármely távolabbi város is. A vidéki terjeszkedést mi sem bizonyítja jobban, mint a Balatonfüredi pekingi szálloda

megnyitása. Saját tapasztalatainkat felhasználva tudhatjuk, hogy ma már szinte nem is létezik olyan város, falu, település, ahol ne lenne olcsó árukkal tömött „kínai bolt” vagy különleges kínai ételeket kínáló gyors büfé. Ez nem csak hazánkban, hanem lassacskán Európa összes országában így van. A megkérdezettek arra a kérdésemre, hogy miért jöttek Magyarországra és miért pont ezt az országot választották, egyöntetűen a kereskedelmet, az üzlet tényét, a magyarországi helyzet feltérképezését, említették egytől egyig. Sokan fejlődést vártak, mind az országtól, mind a saját üzletüktől. 11 Manapság a gazdasági válság idején, nehéz lenne azt állítani, hogy ezt elérték, elértük. A válaszok között olvasható volt az is, hogy Magyarországról sok más 10 http://www.szonhu/engineaspx/page/article-detail/cn/haon-news-ed03-20060418072651/dc/im:all:news special-hungary/ag/im-napionline 11 Melléklet, kérdőív 7,8.

kérdés 12 http://www.doksihu európai ország könnyedén elérhető, ez megkönnyíti európai terjeszkedésüket. A Kínából érkező szállítmányaik általában Hamburgon keresztül kerülnek az Európai Unió, majd hazánk területére. Emellett szép országnak tarják hazánkat, szó esett a régi épületek varázslatosságáról, a Duna kék vizéről, amely ma már a legendákkal ellentétben láthatóan más színt öltött magára. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2008. decemberi adatai szerint, a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek száma között 3485 személy kínai állampolgár,2321-en rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, 2051-en letelepedési engedéllyel, míg a kitoloncoltak száma 2008-ban 5 személy volt.12 A letelepedők főleg Zhejiang és Fujian tartományból származnak.13 A már fentebb említett kérdést, hogy vajon titkolt állami támogatás hatására vagy önszántukból indultak útnak, ismét csak

alátámasztja ez a két tartomány említése, hiszen Kínában köztudott, hogy ebben a két tartományban a legnehezebb és a leghosszabb idő alatt lehet hozzájutni az útlevéhez, a legkeményebb elbírálási folyamatok mellett, ami valószínűleg felsőbb utasításra történik, hogy ezzel is korlátozzák a külföldre utazást, a külföldre irányuló tőkebefektetést. A magyarországi nem egy újabb menekült kolónia, hanem egy új kereskedőréteg kialakulását szolgáló csoport. Mint már szó esett róla tagjai különálló személyekként érkeztek, családjuk később követte őket, vagy itt találtak partnerre. Ennek következményeként sem alakult ki nálunk a Nyugat- Európából vagy Amerikából jól ismert „China Town”, ahol a kínai kolóniák együtt, csapatosan, kivándorló nagycsaládokból alakították ki saját „China Town”- ra keresztelt városnegyedeiket. Hazánkban főként a kiskereskedelem területén jelentős a szerepük, ezt a

kérdőívben adott válaszok is tükrözik, miszerint a kiskereskedelmi formát preferálják, a nagy kereskedelmi, az áruházi üzletek és a piaci formával szemben. Majd csak ezután követi a sorban a piaci és a nagykereskedelmi jellegű tevékenység. A kiskereskedelmi forma nem igényel akkora tőkét, vezetői réteget, ezáltal saját maguk irányíthatják vállalkozásukat, úgy ahogyan ők eltervezik. Társadalmi pozíciójukat tekintve, rendkívül változatos az összetétel. A megkérdezettek többsége középiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik, de akadt közöttük óvónő is. A Belügyminisztérium 2001- es adatai alapján a szakmai végzettségre vonatkozó kérdésekre a 12 13 http://www.bmbahhu/statisztikakphp Melléklet, kérdőív 4. kérdés 13 http://www.doksihu következőket válaszolták: 342 mérnök, 275 tanár, 223 tisztviselő, 183 orvos, 171 közgazdász, 235 „értelmiségi”, 125 egyetemi hallgató. A legnagyobb arányban

27%-ban pusztán a „vállalkozó”-t jelölték meg végzetségként. 14 Arra a kérdésre visszatérve, hogy miért nem alakult ki máig Budapesten a „China Town” több már vizsgált tényezőből is következtethetünk. Egyrészt fő tevékenységük a kereskedelem, ezáltal kötöttek egy piachoz, egy bevásárló központhoz vagy akár csak egy üzlethelyiséget, raktárt bérbeadó céghez, vagyis ezt nem ők maguk, hanem magyar cégek irányítják. Mivel itt tartózkodásuk kereskedelmi, üzleti jellegű, így nem vágynak más honfitársuk társaságára, nem szívesen osztják meg velük információikat, legyen szó akár magán szférájuk alakulásáról, akár a piaci kereslet változásairól. Többségük eltitkolja a másik elől pontos lakcímüket, bizalmatlanok egymással szemben. Így nem vágynak arra sem, hogy egy zárt közösségben éljenek. Kedvelik, hogy maguk alakíthatják, irányíthatják életüket, vállalkozásukat, nem szorulnak segítségre.

Léteznek külön kínaiak számára létesített szállók, „tömeg szállások” is, de ezek szolgáltatásait csak ideig óráig veszik igénybe, majd lehetőségeik szerint házat, lakást bérelnek, illetve hosszabb távú tervek esetén, házat vesznek saját részre. Azzal, hogy nem alakult ki egy ilyen China townnal megfelelő zárt közösség talán további reményeket láthatunk az integrálódási folyamatok mivoltában, ha kialakult volna ez a negyed, minden bizonnyal nem lenne értelme lépéseket tenni a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Budapesten a megkérdezettek nagy aránya jól érzi magát, hiszen számos kínai étterem közül, különféle kínai nyelvű napi-, hetilapokból (Új szemle, Xindaobao) válogathatnak. Szerkesztőik többnyire kínai állampolgárok. A folyóiratok tartalmukat tekintve főleg a nagyvilág eseményeiről, Kínában történtekről és a magyarországi viszonyokról írnak. Emellett számos hirdetést, kínai újságokra

jellemző több sorozatból álló szerelmi történeteket olvashatnak anyanyelvükön az itt letelepültek. Köztudottan nagyon fontos számukra az étkezés, így örvendetes az egyre több, egyre színvonalasabb étterem (Kilenc Sárkány étterem), ahol különös tekintettel ügyelnek vendégeik megőrzésére, ezért nem ritka, hogy a vendéglők havonta változtatnak az étlapon, vagy több étlappal rendelkeznek betérő külföldiek illetve kínaiak számára más-mással, mivel egy étterem pozitív megítéléséhez elengedhetetlen a változatos kínálat. 14 http://www.bmbahhu/statisztikakphp 14 http://www.doksihu Hatalmas vonzerővel bír, hogy Európában egyedül nálunk működik egy magyar-kínai kéttannyelvű iskola, valamint 2002-ben megnyitotta első európai fiókját fővárosunkban a Bank of China. Miután megnyílt a bankfiók a legtöbb kínai kereskedő itt vezeti számláját, hajtja végre átutalásait és egyéb tranzakcióit. Ezelőtt a

pénzforgalmi ügyletek viszonylag ellenőrizhetőek voltak, azonban innentől kezdve erre abszolút nincs lehetőség. Rájöttek sokan arra is, hogy a magánszámlák használata kontrollálatlan, így előnyben részesítik ennek használatát minden lehetséges esetben. Az kínai- magyar iskola 2004 szeptemberében 94 diákkal kezdte meg működését, az akkori kormányfő Medgyessy Péter 2003-ban tett ígéretének eredményeként. 15 Az intézményben differenciált oktatás folyik, terveikben vállalták, hogy nem utasítanak vissza egyetlen jelentkezőt sem, így akadnak magyar, mongol, kínai tanulók is. Az ide járó gyerekek, főleg a középrétegből származó családok csemetéjei, mivel a gazdagabbak Budán angol nyelvű iskolákba járatják szülötteiket. Érdemes ezen is elgondolkodni, hogy vajon miért az a célja a tehetősebb szülőknek, hogy a gyermekeik az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok egyetemének hallgatói legyenek. A kéttannyelvű

iskola mégsem segíti teljes mértékben az asszimilációt a magyar társadalomba, hiszen olyan tanulókat céloznak meg, akik egyszer majd hazatérnek, s ezért céljuk, hogy akkor majd problémamentesen tudjanak visszailleszkedni. Gyakran előfordul az is, hogy a gyermekek Kínában maradnak a nagyszülőkkel, ott járnak iskolába, míg szüleik itt a messzi Európában kereskednek, gyűjtenek arra, hogy később gyermekük minél jobb presztízsű egyetemre kerülhessen be, akár Kínában, akár külföldön. Kényelmessé teszi az évenkénti hazautazást (a válaszadók szinte mindegyike évente egyszer hazalátogat, többségük a kínai holdújév, a tavasz ünnep idejére) a Budapest- Peking közvetlen repülőjárat. A magyarországi Malév Légitársaság állandó bérelt helyeket vásárolt a kínai Hainan Airlines gépein, a Budapest- Peking vonalon. Ezen felül rendelkeznek saját érdekvédelmi szervezettel, a legnagyobb súllyal bíró közülük a Magyarországi

Kínaiak Egyesülete, mely 1992-ben alakult, de számos más szervezeti csoportosulásuk is létezik. A híres Eötvös Lóránd Tudományos Egyetem 2006-ban megalapította a Konfuciusz Intézetet, ahol a hallgatók bölcsész szinten sajátíthatják el a kínai nyelv minden részletét. Nem kevés rendezvénnyel, konferenciával járulnak hozzá a magyarországi kínai kulturális élethez, mind az itteni kínaiak, mind a kínai iránt érdeklődők, elkötelezettek számára. De más egyetemeken, főiskolákon is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a távol-keleti nyelvek oktatására, 15 http://www.sulinethu/tart/cikk/Rca/0/18018/1 15 http://www.doksihu így például a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karán, ahol az érdeklődő diákok kínai, koreai, japán nyelveket tanulhatnak. A nyelv elsajátítása mellett nagyon lényeges a számos kulturális motívum megismerése is, az ezért szervezett programok. A Kínai Népköztársaság a

külföldön élő honfitársaik 4 különböző típusát határozza meg16: Kereskedő- vállalkozó: nagyfokú mobilitás jellemző, mely a gyakori tartózkodási hely változtatásában is. Vendégmunkás: aki a munkaszerződés lejártával hazatér Huaren: kínai származású külföldi állampolgár, kultúrája „eurázsiai”, főként Ausztráliában, Nyugat- Európában, az Egyesült Államokban él Huaqiao: Kínán kívül él, de kínai állampolgárságát megőrizte, élvezi a kínai kormány támogatását, szoros gazdasági, kulturális, politikai és szociális kötődés jellemzi. A magyarországi diaszpóra tagjainak nagy része ehhez a típushoz tartozik Ők nagyon fontos szerepet játszanak Kína gazdasági,- szellemi,- technológiai fejlődésében. Sokan külföldi egyetemeken szerzett tudásukat, eltanult módszereiket, visszatérve az anyaországban kamatoztatják. A magyar társadalomba való beilleszkedésük egyik fő problémája, a nyelvtudás hiánya.

Az itt töltött évek folyamán sokuk magas szinten elsajátítja a magyar nyelvet, mások viszont annyira passzívak, hogy érteni sokat megértenek, de megszólalni nem hajlandóak. Ők inkább angolul, vagy tolmács segítségével kommunikálnak. Ugyebár az is lényeges eleme a nyelvi nehézségeknek, hogy bizonyos nézőpontok szerint anyanyelvem, a magyar, a világon az első 3 legnehezebb és egyben legszebb nyelv közé sorolható. Így aki a magyar nyelv elsajátítását tűzi ki célul, keményfába vágja a fejszéjét. A kolónia korösszetétele sem alkalmas a beilleszkedés feltételeihez, egyelőre hiányoznak a fiatalabb korosztály tagjai, de napjainkra már szépen bővül az ún. második generáció létszáma, vélhetően az ő számukra, főleg a már itt születettek számára, ez már nem jelent akkora problémát. Az idősebbek által rájuk is ragadt az az elnevezés, hogy ők az úgy nevezett. „banán”- ok17 Ez annyit takar, hogy kívül sárga, de

belül fehér. Ez a generáció, többnyire itt nőtt fel, sokuk 16 17 http://epa.oszkhu/00800/00804/00472/63605html Kínaiak Magyarországon http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=15142 16 http://www.doksihu itt született Magyarországon. Így a magyar szocializációs folyamatok hatásai érintik meg őket legfőképpen. A kínai kultúra csak otthon, iskola után, családi körben fejti ki hatását rájuk. Ők már nem ragaszkodnak annyira a hagyományokhoz, késsel villával esznek, magyarul kitűnően beszélnek, magyarokkal barátkoznak, magyar szerelmekre találnak. Ők Magyarországot is „itthonnak” hívják, és egyáltalán nem veszik jó néven, ha valaki megkérdezi tőlük, hogy milyen gyakran látogat haza. Ez jellemző az idősebb korosztályra is, akik már huzamosabb ideje élnek itt, Magyarországot is hazájuknak tekintik. Saját tapasztalataimból is tudom, hogy egy év után Kínában nehezen viseltem el, ha még

mindig megbámultak lakhelyem környékén, ha még mindig újjal mutogattak rám, hogy „laowai, laowai” vagyis külföldi, külföldi. Érzékenyen érintett, az a tény, hogy már egy éve ott élek, és gyakran használtam azt a szót tanórák után, hogy hazamegyek, ami nem jelentett mást, mint szerény kollégiumi szobámat, mégis valahogy az idő múlásával otthonommá vált, és még mindig idegenként tekintenek rám. Ők minket, magyarokat, udvariasnak, segítőkésznek, kedvesnek, barátságosnak találnak. Az udvariasság terén nem mindannyian osztják ezt a nézetet. 18 Úgy vélik, amíg ők Kínában megtesznek mindent a külföldiek kényelméért, a jó benyomás keltésért, próbálnak érdeklődőek, udvariasok, kedvesek lenni velük, miközben saját honfitársaikkal durvák, tolakodóak az utcán, addig úgy látják, hogy ez nálunk pont a fordítottja. A magyarok inkább honfitársaikkal elnézőbbek, míg a külföldiekkel sokszor gorombák. Saját

véleményem szerint, a fiatalabb művelt, tanultabb korosztály, már épp úgy, mint Kínában, Magyarországon is igyekszik mindent megtenni egy segítségre szoruló külföldinek. Itt természetesen nem nagy dolgokra gondolok, csak egyszerű útbaigazításra, vagy éppen egy BKV vonaljegy használatának ismertetésére. Személy szerint, egy évet töltöttem Kínában, és elmondhatom, azért ők sem teljes mértékben tolerálják a külföldieket, sokszor tapasztaltam, hogy az utcán úgy néznek ránk, mint valami földön kívüli idegenre, és tudomást sem vesznek arról, hogy esetleg mi is értjük a nyelvüket és nem túl udvarias, az, ahogy beszélnek rólunk, annak fényében, hogy mi úgysem értjük. Az sem volt ritka, hogy mandarinul érdeklődtem egy áru ára iránt, vagy útbaigazítást kértem, és erre úgy tettek mintha nem is saját anyanyelvükön szólítottam volna meg őket, kézzel- lábbal mutogattak, egy szó el nem hagyta a szájukat, hiába is

bizonygattam, hogy már pedig én tudok kínaiul, nyugodtan mondhatják. Számomra ez nagyon érdekes, hogy egy kínai akkor ért csak meg egy külföldit, ha meg akarja azt 18 Melléklet, kérdőív 9. kérdés 17 http://www.doksihu valójában érteni. Élhet kint az ember több évet, beszélhet akár milyen jól, ha nem akarják megérteni, nem fogják. Ezzel ellentétben úgy látom, hogy ha tőlem Magyarországon egy más országbeli igyekszik valamit megtudni saját aprócska botladozó nyelvtudásával, akkor addig csűrjük csavarjuk a dolgot, amíg meg nem értjük egymást, egymás segítségére nem lehetünk. Ha hosszú távú üzleti kapcsolatot akarunk kiépíteni velük, mélyen bele kell ágyaznunk magunkat a szokásaikba, normáikba, a „mit szabad és mit nem” illemtani kérdésekbe, hiszen az üzlet sikerességét ez nagyban befolyásolja. Egy-egy üzlet megkötéséig, a többszöri találkozás elengedhetetlen, melyek főleg vacsorai keretek között,

étteremben zajlanak. Egy ilyen vacsora alkalmával először ne is várjunk túl sokat, hogy bármiféle előrelépéshez fog vezetni. Ilyenkor illő a kínai fél családjáról csevegni, hétköznapi témákat megvitatni, fontos a baráti légkör kialakítása. A „több fordulós vacsorák” során nem szabad siettetni a partnert, mindig törekedni kell, a jó hangulat, a jó viszony megőrzésére, hiszen akár a sokadik ilyen találkozás után is közölheti velünk, hogy ő még sem szeretne üzletet kötni cégünkkel. A kínaiak számára elengedhetetlen a baráti hangulat léte, még is tisztában kell lennünk azzal, számukra a barátság teljesen más fogalomkört jelent, mint egy európai számára. Kínai viszonzatlan, haszonmentes barátság nem létezik. Most ezért, ha egy kínai olvassa dolgozatomat, lehet, hogy kígyót- békát rám kiabál, mégis eddigi tapasztalataim teljes mértékben ezt tükrözik. Kínában töltött napjaim során, nem egy kínai diák

megszólított az utcán, hogy nem segítenék-e neki angolt tanulni és ő cserébe beszélne velem kínaiul és ez mind a kettőnknek nagyon hasznos. Erre miután még azt is megkérdezte, hogy hova valósi vagyok s közöltem, hogy magyar vagyok, hatalmasat zuhant lelkesedése, és így, hogy nem amerikai vagyok, már nem is tartott annyira igényt az idegen nyelvek kölcsönös fejlesztésére. A másik befejezése a történetnek általában úgy nézett ki, hogy találkoztunk lelkes barátunkkal, aki több órán keresztül nem volt hajlandó kínaiul meg sem szólalni, csak angolul lehetett hallgatni körülbelül az egész élettörténetét, hát igen lássuk be ez számukra nagyon hatékony, de viszont is ugyan így van ez.?! A másik nagyon kedves történet, melyet meg szeretnék említeni szakmai gyakorlatom alatt történt, ahol kínai főnökasszonyommal árubeszerzésre indultunk. Odaérkezvén egy jó kedélyű, magyarul szinte hibátlanul beszélő szintén kínai

hölgy fogadott minket, aki meglátásom szerint nagyon kedves volt, engem is megkínált inni- enni valóval. Dolgunkat végezvén beszélgetésünk során megemlítettem főnökömnek, hogy ez a hölgy milyen jó benyomást tett rám, és milyen barátságosnak találtam. Ő erre bőszen bólogatott, valóban így van, az előbbi 18 http://www.doksihu hölgy nagyon jó ember, nagyon jó barátja, mert képzeljem el, hogy ez a pénz amit neki most kifizetett egy pár évvel ezelőtti hitelbe adott árutétel ellenértéke volt, egyszóval tényleg láthatom, hogy ez a hölgy milyen jó barátja neki. Azt hiszem, ez nem szolgál magyarázatra Amíg számunkra a barátság alapja a bizalom, egymás feltétel nélküli viszonzatlan segítése, addig számukra ez igen mást foglal magába. Ha Távol- Keleti partnerekkel kereskedünk lényeges tudnunk azt, hogy amit ők elhatároznak, azt mindig elérik, megvalósítják. Bármilyen „kompromisszum” elérése, nagyjából 70%-ban az

ő előnyüket szolgálja, míg nekünk csak a többi marad meg. Nem ismerik a lehetetlent, ha esetleg törvény akadályozza sikerüket, akkor megtalálják a legjobb módot annak kikerülésére is. Ez egyrészt nagyon becsülendő, hogy szorgalmasan dolgoznak céljaikért, megvalósítanak mindent, hatalmas akaraterővel rendelkeznek, viszont partnerként iszonyatosan bosszantó ugyan ez a magatartás. Amikor tolmácsoltam egy két szituációban kínai és magyar felek között, órahosszakat töltöttünk el azzal, hogy értésére hozzuk, ez így van, ez ellen nem tud mit tenni, mert hazánkban ezt az XY törvény így és így szabályozza. Hozzá kell tennem, nem nyelvi akadályok jelentették a problémát. Csak hosszas fáradozás után bújt ki a szög a zsákból, miszerint ő teljes mértékben érti, hogy miről van szó, csak ő ezt nem így szeretné, neki ez nem felel meg. Ehhez hozzájárul az a tulajdonságuk is, hogy gyanakvóak, bizalmatlanok az idegenekkel

szemben. Emiatt van a már említett több fordulós üzleti vacsora, valamint az, hogy a cégük terjeszkedését először a családi, baráti, körben oldják meg, csak ezek után lehet szó a külső emberek bevonásáról. A kérdőív alapján, miszerint „Mit lehetne tenni a két ország gazdasági, kulturális kapcsolatának javítása érdekében?” 19, nem kaptam érdemleges választ. Valószínűleg azért, mert nem érzik úgy, hogy alkalmazkodniuk kellene, tenniük kellene bármit, vagy be kellene olvadniuk a magyar társadalomba, ezáltal annak sem érzik szükségét, hogy javítsanak a kapcsolatokon. Ha mégis kaptam választ az adott kérdésre, többnyire személyes jellegű válaszok érkeztek, mint például, hogy a saját cégük és a bérbeadó cég kapcsolatán, mit lehetne változtatni. Az a tény is leszűrhető a válaszokból, ha mégis akad valami ötletük a jelenlegi állapot változtatására, azt csak úgy képzelik el, hogy a magyar félnek kell

tennie ez irányú lépéseket, változtatnia a hozzáállásán, a két kultúra közelítésének érdekében, arról abszolút nem nyilatkoztak (talán, mert eszükbe sem jutott), hogy esetleg kínai részről Ők 19 Melléklet, kérdőív 12. kérdés 19 http://www.doksihu személyesen mit tudnának segíteni ebben. Valószínűleg az is közre játszik ebben, hogy ugye a kínai nép egy több mint 5000 éves kultúrával rendelkezik, sok más távol- keleti kultúra alapját képezi, hatalmas találmányok kötődnek népük nevéhez, így nem csoda, hogy nagyon erős az identitás tudatuk. Országuk önelnevezése is innen eredeztethető, miszerint „Zhongguo” vagyis „közép ország”, a világ közepe, Kína kínai megfelelője. Magyarországra, ellentétben más országokkal a többség legálisan érkezik, üzletalapítás, munkavállalás vagy családegyesítés céllal, ez utóbbi kellő alapot juttatott a vízumokkal történő fekete kereskedésnek. Miután

a magyar hatóságok ráébredtek a hamisítás mértékének nagyságára, szigorúan korlátozták a vízumkibocsátás feltételeit, így a családegyesítő vízum kérelmek többsége elutasításra kerül. Az Asia Centerben végzett munkánk során gyakran találkozunk azzal a helyzettel, hogy az itt céget alapító kínaiak hozzánk csak azzal a szándékkal jönnek el kibérelni egy üzlethelyiséget, lehetőleg a legkisebb területű, legkevesebb költségekkel járót, hogy ezzel egyenes utat nyerjenek a vízumkérelmeiknek. Ennek feltételei mára ugyancsak szigorodtak, a vezetőség kiemelt figyelmet fordít arra, hogy elkerülje az ilyen eseteket. A kérelmeknek több rostán kell átmenniük, mire eljut az igény a felelős hatóságokig. Azok, akik nem nyitják meg üzleteiket, ott nem folytatnak a megállapodásnak megfelelő kereskedelmi tevékenységet meghatározott időkorlátokon belül, (ez általában megegyezik a bérleti szerződésbe foglalt kaució

felhasználásával. Ezek a „fantom” bérlők azonnal bejelentésre kerülnek a Bevándorlási és Államigazgatási Hivatalhoz. Nagy valószínűséggel, ha megtalálják ezeket az illetőket többet nem kell azon törjék fejüket, hogy hazánk területén újabb látogatást tegyenek. A megfelelő jogi tájékoztatás a követségek és egyéb hivatalos szervek részéről nyújthat némi segítséget, ez azonban csak azoknak segítség, akik tisztességes szándékkal érkeznek ide. Röviden összefoglalva körülbelül 15 ezer kínai él hazánkban, tagjai többnyire idősek, de egyre nagyobb szerepet kap az itt felnövekvő második generáció. Ők lehetnek a híd, a fő kapocs a két kultúra közelítése terén. Kína Zhejiang és Fujian tartományából érkeznek a legtöbben, hazánkban kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak. Igyekeznek mindent önállóan megteremteni és lebonyolítani, nem szeretnek osztozkodni honfitársaikkal sem, minden céges ügyet

igyekeznek a család segítségével megoldani. Ennek következtében nem alakult ki nálunk a China Town, mint sok más európai országban, vagy az Egyesült Államokban. Számos szociális intézmény teszi könnyebbé mindennapjaikat, így például a kínai-magyar kéttannyelvű iskola, vagy a Magyarországi Kínaiak Egyesülete. De ezeken túl 20 http://www.doksihu rengeteg folyóirat, étterem, élelmiszerüzlet, szolgáltató egység áll rendelkezésükre. Fontos tisztában lennünk bizonyos szokásokkal, melyek ismerete nélkül nehéz lenne stabil üzleti kapcsolatokat kialakítanunk. Magyarország, Kína és az Európai Unió gazdasági kapcsolata az 1990- es évektől Az ázsiai térség országai közül, hazánk túlnyomórészt Kínával folytat kereskedelmi ügyleteket. Kína a ’80- as évektől rohamos fejlődésnek indult, ezáltal két tényező is indokolta, hogy szorosabbra fonjuk kapcsolatainkat, egyrészt, hogy Kína száguldó fejlődésének erejéből

részesüljünk mi is, másrészt Kína deficitje a régióval, az EU-val szemben óriási, így nekik is érdekükben áll a kapcsolatok minél szélesebb körre való kiterjesztése, így a meglévő deficit ellensúlyozása. Jelenleg a bővülő tőkemozgások jelentőségét is fontos megemlítenünk, egyre több ázsiai tőke jelenik meg hazánkban. Kína kereskedelmi szerepe 2001-es WTO taggá válása óta ugrásszerűen megnőtt, a külkereskedelem feltételrendszerét is a WTO multilateriális keretei biztosítják. Kína tagságával számunkra is megnyíltak olyan piaci szegmensek, melyek korábban elérhetetlenek voltak a külföldi befektetők részére.20 Magyarország és Kína kapcsolatait, 2004-es EU csatlakozásunk óta, csak is a Kína- EU kapcsolatrendszerben vizsgálhatjuk. Hazánk ismertsége a diplomáciai körökben elégséges, általában pozitív kép alakult ki, amit tovább erősített EU taggá válásunk, és az ahhoz kapcsolódó médiafigyelem. A

szélesebb gazdasági-üzleti elit azonban viszonylag keveset tud Magyarországról, s különösen a gazdasági lehetőségekről. Érdemes lenne Magyarország promóciójára nagyobb ráfordításokat szánni. A Magyar Évad és a 2010-es Shanghai Expo, világkiállításon való részvétel, egy nagy lehetőség volt és nagy lehetőségnek ígérkezik. A magyar- kínai kapcsolat hosszú múltra tekint vissza, többnyire barátságos, jó légkör jellemzi. A kapcsolat kialakulásának kezdete visszamenőleg az 1949- es évre tehető, amikor a két ország felvette a diplomáciai és államközi kapcsolatot egymással, ez az időpont megegyezik azzal, amikor Magyarország az elsők között fogadta el a Kínai Népköztársaságot. 20 Melléklet, 2. táblázat 21 http://www.doksihu Főleg a politikai témájú kérdések kaptak nagyobb hangsúlyt, a gazdasági témák háttérbe szorultak, egészen a ’90-es évekig. Ezekben az időkben legnagyobb importtételünket a

gumiabroncs, a legnagyobb exporttételünket pedig a műtrágya képezte. A rendszerváltást követően eltávolodunk Kínától, Nyugat- felé nyit hazánk. Kína azonban több ízben is közli, hogy hajlandó hazánkkal, a békés együttélés öt alapelve szerint, valamint a kölcsönös előnyök és kölcsönös tisztelet elve alapján továbbra is együttműködni, a többi országhoz hasonlóan. A magyar rendszerváltást a magyar nép belügyének tekinti, nem kíván róla nyilatkozni, beavatkozni végképp. 1995- ben vám- együttműködési megállapodást kötnek, melynek következményeként három évvel később ismét megindulnak a kereskedelmi tevékenységek. Mégis hazánk NATO- és EU csatlakozási szándékának törekvései elvonják a figyelmet az ázsiai kapcsolatokról, csak egy dologra nem figyeltünk, hogy ekkor Kína már rohamléptekkel halad előre. Kína Magyarország 9. legnagyobb kereskedelmi partnere, az exportpartnerek listáján 27, míg az

importoldalon az 5., Magyarország a 7 legnagyobb a Kínával szembeni kereskedelmi többlettel bírok között . A kínai kormányzatok kijelentették, hogy Kína számára Magyarország a legfontosabb gazdasági partner a Kelet- Európai térségben. Ezt követően 2003-ban hosszú idő után (44 év elteltével!), hazánk akkori államfője, Medgyessy Péter látogatást tesz Kínában, mely új alapok megteremtését szolgálja. A 2004-es évtől napjainkig, a gazdasági együttműködés megállapodásának szakasza. Kölcsönös legfelső szintű látogatások, számos kulturális, tudományos, technológiai és oktatási megegyezés jött létre. 2005-ben Gyurcsány Ferenc kormányfő látogatása után megalakult a Kínai- Magyar Vegyesbizottság. A Népköztársaságban területén ekkor a túlfűtött gazdasági növekedés és a GDP 43 %- át kitevő befektetési arány visszafogására a kormány makrogazdasági intézkedésekkel próbálta megoldani a helyzetet. Ezek

azonban nem hoztak jelentős eredményeket Míg a makrogazdasági intézkedések, a hitelnyújtás befagyasztása, hitelkockázati besorolások változtatása a helyes iránynak tűntek, a valóságban azonban nem fejtették ki hatásaikat. A befektetések növekedésének lelassulása a központi kormány közvetlen beavatkozásának eredménye. Az intézkedések eredményesek voltak, de tartósságuk megkérdőjelezhető 2004-ben 36 %-os növekedéssel a világ harmadik legnagyobb kereskedő országává vált, mely a kínai külkereskedelemben 1.155 milliárd USD- t jelentett Az import növekedése 36 %, 22 http://www.doksihu valamelyest meghaladta az export növekedését 35,4 %-ot. Kisebb mértékben, de a többlet mégis fennmaradt, ami közel 32 Mrd USD- t tett ki. Kína textil exportvámot vezetett be 7 termékcsoport (felsőruházat, szoknya, ing, nadrág, pizsama, alsónemű) esetében 0,2-0,3 RMB darabonként, illetve kiegészítők esetében 0,5 RMB kg-ként.21 Az

intézkedéseket 3 évig helyezték érvénybe A kínai textilexportőrök úgy gondolták, ez alapvetően nem fogja befolyásolni a kínai kivitelt, s a 2005 évi kvótamentes környezetben az export bővülését sem. Szembetűnő a kínai kivitel vizsgálatakor, a vállalatok tulajdoni viszonyai alapján, a külföldi részesedéssel működő cégek forgalmának bővülése, ami az egész kereskedelemnövekedés közel 2/3-át adja. Ez azt is jelenti, hogy az állami szektor - a jelentős központi befektetések, és a kvázi szubvenciók mellett is csak csekély mértékben, 14 %- kal járult hozzá a nemzetközi áruforgalom bővüléséhez. Kínában a magyar bejegyzésű tőkével működő vegyesvállalatok többsége magyarországi kínai vállalat befektetés. Statisztika adatok szerint a befektetett tőke csak szerény mértékű nem jelentős. Magyarország exportja, importja is dinamikus fejlődést mutat, azonban ez a fejlődés még mindig kevés a hatalmas deficit

csökkentésére. Valószínűleg ez a deficit nem lenne ennyire súlyos, ha pontos adatokkal rendelkeznénk arra vonatkozóan, hogy az alkatrészként összeszerelt termékek értékért számszerűsíteni tudnánk, melyek reexportálásra kerülnek más EU-s tagországokba, vagy harmadik országba. Ez a reexportálási forma igen közkedveltté vált, hazánk EU-s csatlakozása óta, mivel így az EU-n belül különböző helyeken összeszerelt termékekre, mint már említettem, csak egyszer kell adót fizetniük. Magyarország kivitelére jellemzőek a gépi berendezések, alkatrészek. A legnagyobb arányt a motorkerékpárok, a szórakoztató elektronikai eszközök, mobiltelefonok, műszerek, gépjárműalkatrészek alkotják. A behozatal főbb termékei a számítógépek és alkatrészeik, cipők és textil termékek, mobiltelefonok és alkatrészeik. Valami szerencsétlen fordulat, hogy mi mindig akkor próbálunk valamilyen különleges terméket meghonosítani a

távol-keleti üzletekben, aminek akkor ott éppen óriási botránya van, ilyen termékként említeném a magyarok által közkedvelt túró rudit, mely piacra dobásának időpontja körülbelül egybe esett a hírekben sokat hangoztatott kínai melaninos tej botrányának csúcspontjával. Így nyilvánvalóan nem hozott nagy berobbanást a köztudatba egy újabb külföldi gyártású tejtermék. Tovább lehetne prosperálni megfelelő marketing kampányokkal a magyar agrár 21 http://www.mfagovhu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu kapcs/Azsia/kina/gazdasagihtm 23 http://www.doksihu termékek, élelmiszerek kivitelét, hiszen Kína a világ egyik legnépesebb országa, mégis terültének csak 10%-a megművelhető. A kínaiak pedig életszínvonaluk növekedésének következtében egyre több húst, bort fogyasztanak. „Több jel arra utal, hogy a jelenlegi kínai vezetés hazánkat továbbra is olyan kísérleti terepnek tekinti, amelynek tapasztalataiból- a

negatívumokból is- az egyre nyitottabbá váló kínai piacgazdasági rendszer kiépítésénél hasznosan meríthet, s éppen ezért- megfelelő feltételek esetén- hajlandó lenne megfontolni, hogy a közép- kelet- európai külgazdasági, külkereskedelmi, kulturális, műszaki- tudományos, pénzügyi információs és üzleti tevékenységének központját a kelet és nyugat- európai térség találkozási pontján fekvő Magyarországon alakítsa ki.” 22 A versenyképes magyar vállalatok számára a 2006-tal kezdődő 11. ötéves terv programja alapján az alábbi területek kínálkoznak üzleti lehetőségek23 : • az alternatív energiaforrások hasznosításához szükséges berendezések és gyártási technológiák exportja • magyarországi befektetési projektek ajánlása, tőkeerős kínai vállalatok részére • a szénbányás biztonságos működtetéséhez szükséges új kitermelési eljárások alkalmazása, riasztó monitoring rendszerek

értékesítése • a környezetterhelő hulladékok feldolgozását lehetővé tevő berendezések és technológiák transzferje • az innovációs fejlesztések felgyorsításához szükséges knowhow eladása a gazdaság minden szektorában • a vidéki infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges eszközök • a környezetszennyezést mérséklő technológiák, berendezések exportja (víz- levegőtisztítás, szennyvíztisztítás és elvezetés) • a vidéki egészségügyi hálózatok fejlesztéséhez szükséges módszerek átadása • orvosi, korházi műszerek szállítása • korszerű növénytermelési és állattenyésztési módszerek értékesítése • Kína nyugati és középső területeinek kiemelt fejlesztésével kapcsolatos üzleti lehetőségek kihasználása, például az új nyersanyaglelőhelyek feltárása, működtetése, az elavult technológiájú vállalatok rekonstrukciója, a gazdaság teljes vertikumában 22

www.vilagkiallitashu http://www.chinanetworkhu/portal/downloads/Magyar kinai gazd kapcsolatok Olimpia Expo tanulmany Csirikusz.pdf 23 24 http://www.doksihu A 2007-es évben több mint nyolcvan miniszterhelyettesi, illetve magasabb szintű kölcsönös látogatás történt a két ország között. 2003 és 2008 között háromszor látogatta meg a távolkeleti országot magyar miniszterelnök, természetesen csak a hivatalos ügyekre vonatkozó látogatásokat említve. A kétoldalú áruforgalom 2004- 2007 között a kétszeresére nőtt, túlnyomó része multinacionális vállalatoknak köszönhető. Az ország stratégiai fontosságát mutatja az is, hogy a kormány nemrég egy külön a kínai piacokat felügyelő megbízottat nevezett ki dr. Huszty András személyében A rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felel a két ország elképzeléseinek összehangolásáért, a magyarkínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, a 2010. évi Sanghaji Világkiállításon

való részvételünk koordinálásáért, valamint a dolgozatban bővebben kifejtett (xx oldal) CBTC (China Brand Trade Center, Kínai Márkás Áruk Központja) projekt tervezetért is. Jelenleg a két ország között érvényben lévő megállapodások a következőek: • gazdasági együttműködési megállapodás (2004. júniusában aláírt egyezmény a korábbi kereskedelmi megállapodást utódja.) • beruházásvédelmi megállapodás • kettős adóztatást elkerülő egyezmény • vámegyüttműködési megállapodás • légiközlekedési megállapodás • jogsegély egyezmény • turisztikai együttműködési megállapodás • állat- és növényegészségügyi egyezmény • tudományos és technológiai együttműködési egyezmény • számos tárcaközi együttműködési memorandum: közlekedés, vízügy, környezetvédelem, egészségügy24 24 Djordjevic István – Kereskedelmi informatika gyakorlat

nik.bmfhu/Farkas/Kerinfo/Magyardoc 25 http://www.doksihu Ez idáig viszonylag kevés magyar cégnek sikerült megvetnie a lábát a kínai piacon, hiszem elképzelhetetlenül erős a verseny. Előnyt jelenthet számukra a pontos helyismeret, a tájékozottság, gyakran előfordulhat, hogy az üzlet kecsegtetőnek ígérkezik, ám a tapasztalatlanok könnyen pórul járhatnak. A kínai piacra betörni kívánó vállalkozónak fel kell készülniük olyan dolgokra, amelyekkel egy konszolidált piacgazdaságban nem biztos, hogy szembetalálkozhatnak. Ilyenek például a nálunk megszokottnál hosszabb döntési eljárás, a szabályozások folyamatos és állandó változása, az hogy újabb kiskapuk nyílnak meg, a törvények, szabályok jelentős eltérése az európai normáktól, a gyenge fizetési figyelem és hajlandóság, és végül talán az egyik legjelentősebb tényező, annak komoly és kivédhetetlen veszélye, hogy az adott terméket hamarosan lemásolják,

esetenként le is védik a márkanevet és mindez ellen nem tehetünk semmit. A kínai nyelv az üzleti életben nem feltétlenül szükséges, de a nyelvismeret hiánya is újabb buktatókat jelenthet. A magyar üzletemberek állítják, hogy csak is kizárólag speciális, egyedi, hazai mércével mérve kis sorozatúnak számító, de az európai piacokon is kifogásolhatatlan minőségű termékeket érdemes exportálni, vagy ilyen termékek gyártására vegyes vállalatokat létesíteni. A másik oldalt szemügyre véve, Kína budapesti nagykövete, Zhang Chunxiang úgy véli, hogy a kínai üzletembereknek a fogyasztókhoz jobban alkalmazkodó stratégiára van szükségük. Kifejtette, hogy a tengerentúlon élő kínaiaknak, a vállalkozóknak, fel kell tárniuk a jelenlegi gazdasági helyzete, és pozitív hozzáállással kell kezelniük a különböző nehézségeket. A pénzügyi válság következményeként a magyar lakosság életszínvonala csökkent, emiatt nő a

kereskedők, vevők elégedetlensége is. Egy ilyen helyzetben a kínai kereskedőknek több figyelmet kell szentelniük a helyi fogyasztókkal való kapcsolat ápolására, módosítani kell kereskedelmi stratégiájukat, azért, hogy minél kevesebb veszteséggel és sérüléssel éjék át a válság időszakát.25 A magyar cégeknek azonban nem csak a környezetvédelem terén van keresnivalójuk. Erre tökéletes példa az Eu-Milk, vagy a Sümegi Pincészet kínai sikere. Az előbbi Túró Kiittyy néven a hazai Túró Rudihoz hasonló tejdesszerteket gyárt Kínában (napi százezer csokoládé bevonatú túródesszert készül a vegyes tulajdonú), az utóbbi magyar borokat exportál. Fejlődő terület lehet még az alkatrészgyártás, valamint az információs és kommunikációs technológia is. 25 http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=16074 26 http://www.doksihu A "Trip of Confidence", "A bizalom útja"

elnevezésű európai látogatássorozat keretében március 25. és 29 között Magyarországon járt kínai delegáció vállalati résztvevői ezeken a területeken mutattak leginkább érdeklődést a magyar vállalatok iránt. A 40 kínai céget képviselő több mint 60 kínai vállalati vezető a Kínai- Magyar Üzleti Fórumon 132 magyar cég mintegy 200 képviselőjével találkozott, félezer kétoldalú tárgyalás folytattak. A négynapos programon a kínai küldöttség gyárlátogatásokon vett részt, ipari parkokat látogatott meg, és 30 magyar település (30 potenciális befektetési helyszín) bemutatkozását is meghallgathatta. A rendkívüli érdeklődést a kínai üzleti lehetőségek iránt Kína gazdasági potenciálja mellett az is indokolja, hogy az ázsiai ország kevésbé kitett a gazdasági válság negatív hatásainak, így a kínai tőke újabb befektetéseket hozhat hazánkba. 26 Mit várhatunk a jövőben? Az előrejelzések szerint, arra

számíthatunk, hogy 2010-re hazánk Kína mintegy 3600 dollár körüli külkereskedelmi összforgalmából, körülbelül 7,2 milliárd dollárral - ami megközelítően olyan 2 ezreléknyit jelent- fog részesedni, amiből a magyar export 1,8 milliárd dollárt, a magyar import pedig 5,4 milliárd dollárt tenne ki. Ez a jelenlegi 1:4,7 magyar export- import arányhoz képest lényegesen kedvezőbb 1:3 arányra történő csökkenést eredményezne. A meglévő pozíciónk megerősítéséhez és fejlesztéséhez az egyik legfontosabb teendő, hogy javítsuk ismeretségünket a regionális- tartományi területeken is, illetve hogy minél szélesebb körben a kínai vállalatokhoz eljussanak a magyar üzleti lehetőségekről szóló tájékoztatások. Magyarországnak ki kellene lépnie a Peking- Shanghai- Hongkong üzleti és pénzügyi háromszögből, tovább kellene terjeszkednie a vidéki területekre is. Éppen ezért aggasztó és elszomorító a Kínával és az egész

térséggel kapcsolatos információs és tudáshiány, amit a hazai közbeszédben tapasztalhatunk. Kína erőteljesen befolyásolja a gazdaságot, az erőteljes iparosítás, az olcsó és végtelen munkaerő piac mellett a fejlődés mozgató rugója a tudásgazdaság, az oktatás, a kutatás és fejlesztés. 2006-ban az egyetemek világrangsorában az első százban két kínai egyetem is szerepelt, míg nem egészen egy évtizeddel ezelőtt egy darab sem volt közöttük. Ennek a gigantikus, hiper fejlődésnek az eredményeként, évek alatt olyan világvárosokat emeltek fel, mint Shanghai, amely húsz éve még egy kis mezőgazdasági falu volt. Mára egy 26 http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=14369 27 http://www.doksihu olyan többmilliós nagyváros, ahol az egymással magasságával versengő felhőkarcolóknak lehetünk szemtanúi. Úgy gondolom, ha körülbelül öt év múlva visszatérnék Shanghaiba, könnyen

útvesztőbe csöppennék, és nem valószínű, hogy sok ismerős épületet találnék. Kína gazdasága – főként a 2003-ban meghirdetett „Going global” kampány hatására – egyre erősebben terjeszkedik. Már tőkekibocsátó hatalomként is megjelenik a globális gazdaság területein. Kína erejét mutatja ugyancsak, hogy a világ országai közül szinte egyedül képes a nagy külföldi multinacionális vállalatokkal úgy tárgyalni, hogy ő diktál, mivel a piac nagysága és az ebből következő hatalmas és hosszú távú lehetőségek, befektetések miatt olyan a cégóriások (Google, Boeing, Microsoft) hajlandóak és rákényszerülnek előbb vagy utóbb engedni elveikből, elképzeléseikből. A tradíció ereje nemcsak a technológia és a gazdasági öntudat tekintetében lényeges, hanem szellemi, ideológiai értelemben is, egy több ezer éves hagyomány újjáéledésének vagyunk a tanúi. Miközben Kína fejlődése az elmúlt években lenyűgöző

volt, szintúgy jelentőssé váltak azok a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie, úgy mint, az ipari fejlődést kísérő súlyos környezetvédelmi problémák, a felnövő generációk életében megjelenő demográfiai és szocializációs kihívások, az olyan intézmények hiánya, mint az általános társadalombiztosítás, a beruházások és az energiafelhasználás alacsony hatékonysága, a hirtelen kialakult és hatalmas mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, a nagyvárosokban és falvakban élők mindennapjai és életesélyei közötti különbségek és ennek nyomán a világtörténelem legnagyobb népvándorlása. Egy magasabb szinten egy ilyen projektnek tekinthetjük a 2008-as pekingi olimpiát is, amely a gazdasági együttműködésre már régóta kész Kína mellett egy a sport és a kultúra, és általában a társadalmi kérdések terén is nyitásra kész Kínát mutathat be a nagyvilágnak Magyarország többet tehet és többet tudna tenni,

mint jelenleg, leginkább az ország stratégia kialakítása kapcsán, azaz végiggondolva azt, hogy mik a főprioritásaink, ezeket milyen intézményeken keresztül tudjuk megvalósítani, kell-e új intézményeket életre hívni, milyen meggondolások lehetnek fontosak, érdekesek. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy egy olyan hosszú távú stratégiára van szükség, mely megvalósítható, kijelöli a stratégia, a kapcsolat fő irányvonalait. Fő funkciója az lehetne, hogy javítsa az ország rendelkezésre álló adottságainak jobb kihasználását, alakítsa a jövőképét, hozzájáruljon az ország gazdasági és politikai helyzetének javításához. Magyarországnak kiváló, de nem kihasznált adottsága, hogy nagyon jó kapcsolatrendszere volt Kínával már a rendszerváltás előtti évek óta. Rengeteg személyes kapcsolat maradt fenn ebből az időszakból, amelyeket ápolni kellene, továbbá hasznos lenne a jelen 28 http://www.doksihu

együttműködések szorosabbra fűzése. A kínaiak számára rendkívül fontos a személyes kapcsolat, a bizalom, melyre, mint az üzleti kapcsolatok egyik legfontosabb pillérére tekintenek. A kínai diaszpórához való viszony átértékelése mellett ezek a kapcsolatok is segíthetnek az együttműködés fejlesztésében A stratégia egy másik fontos eleme lehet európai helyismeretünk: segíthetünk a kínai és más ázsiai befektetőknek eligazodni Európában. A gazdasági kapcsolataink hosszú múltra tekintenek vissza, mindig is barátságos volt a viszony. A kereskedelmi forgalmat tekintve, sajnos folyamatosan a hazai deficitünk a jellemző. Ezért meg próbálunk megtenni mindent a kapcsolat több területre történő kiterjesztését. A kapcsolatok mivoltára Kína WTO tagsága és hazánk Európai Uniós tagsága hatalmas változásokat, kereteket adott. A jövőben minél több szegmensen próbálnak megjelenni és helytállni a magyar üzletemberek. A

magyarországi kínai piacok A Magyarországra érkező batyuzók, kezdetben az utcák kövein, a metró megállókban, aluljárókban árusították portékáikat, mivel ezeken a helyeken fordult meg a legtöbb járókelő. Az üzlet virágzónak mutatkozott, mind addig, amíg ezeken a területeken az árusok elszaporodásával, a rendőrök, az ellenőrzések, a megvesztegetések is megsokasodtak. A rendőrök rendszerint elkobozták részben vagy teljes egészében, egy- két árusító vagyonát, teljes árukészletét. Sok esetben nem is a holmijukra tartottak igényt, hanem némi pénzbeli juttatásra, amit vagy oda adott nekik az illető vagy ügyes bajos rendőri indokkal egyenes utat nyertek a fogdába, ahol kihallgatás, bírság, rosszabb esetben kitoloncolás várt a szerencsétlenül jártakra. 27 A kialakult helyzet tarthatatlansága miatt kezdtek el tömegesen piacokon árusítani, de itt sem volt könnyű a dolguk. A piacok létéről többnyire hallomásból

értesültek. Minden nap hajnalban keltek, hátukra vették súlyos zsákjaikat és indultak a kapu nyitásának idejére, mivel ha nem értek oda időben, elbúcsúzhattak az aznapi árusítástól, ugyanis sok esetben nem jutottak már szabad standokhoz. A kereskedők könnyen elsajátíthatták a piac működésének mechanizmusát, a vásárlók, eladók, munkavállalók közötti kapcsolatteremtés szabályait, miután mindezt elképesztő gyorsasággal érték el, lassan már ők maguk alakíthatták a saját törvényeik szerint az ügyletek kimenetelét. 27 Li Csung- Csiang: Szerencsevadászok c könyv 29 http://www.doksihu Az árusok elsősorban nagykereskedők, bevételük java része a viszonteladókkal és üzlettulajdonosokkal kialakított hosszú távú kapcsolatokon múlik. A piac az egyéni árusok mellett így a viszonteladóknak, az importőröknek is otthont adó terület. Egy 1997-ben Sik Endre által végzett kutatás szerint, a nagyobb lélekszámú városok

piacain a kereskedők 47%-a volt kínai nemzetiségű. Olyan áruk is érkeznek ide, melyek nem kerülnek közvetlenül az árusító standokra, hatalmas konténernyi termékek az itt létrejött raktárakba kerülnek elhelyezésre, mindaddig, amíg tovább nem szállítják, vagy fel nem vásárolják őket. A piacok népszerűsége kétségtelenül – az előállítási költségek alacsonysága és a vámalulfizetésből következően- a kínai áruk olcsóságából adódik. A fogyasztói árak kétháromszor méltányosabbak a hasonló cikkek áránál a legolcsóbb üzletekhez viszonyítva Ugyancsak meghatározó jelenség, hogy az alacsony árak mellett, az egész üzleti lánc gyorsan reagál a fogyasztói igényekre, a legújabb trendekre, az egész kereskedői lánc folyamán, vagyis a gyártótól egészen az eladókig. Az ide települt kereskedők egy adott helyen történő összegyűjtésének ötletében rejlő hasznot felismervén, néhány nagyobb magyar üzletember

úgy döntött, terjedelmesebb méretű ázsiai piacokat nyitnak, ahol állandó árusító helyeket biztosítanak számukra, persze a megfelelő havi díj ellenében. Ilyen ötlet gazda volt 1994-ben a Komondor Kft, mely határozatlan időre vette bérbe a MÁV (Magyar Állami Vasutak)- tól a Józsefvárosi használaton kívüli 3,5 hektáros területet, ahol megnyitotta kifejezetten kínaiak számára, a Józsefvárosi-, kínaiul Négy Tigrisnek elkeresztelt piacot. 28 Hasonló ötlet megvalósításaként a Novák és Novák Kereskedőház Rt. a mára már bezárt angyalföldi Fáy utcai piacot célozta meg kínai és vietnámi bérlők piacozásának színteréül. Az új migránsok életet leheltek az üresen kongó vásárcsarnokokba, a fénykorában vásárlók tízezreit vonzó Józsefvárosi piac a kelet- európai kínai áruforgalom csomópontjává, Budapest városképének „fontos” elemévé vált. A Józsefvárosi piaci főbb jellemzői A legnagyobb múlttal,

jelentőséggel bíró 1993 óta működő VIII. kerületi Négy Tigrist helyezném górcső alá. Azért is tartom fontosnak ennek a piacnak az elemzését, hiszen a magyar közhiedelemben sokan pont ezzel a piaccal azonosítják a kínaiakat teljes egészében. 28 http://www.managermagazinhu/archivephp 30 http://www.doksihu A józsefvárosi piac alapján képzelik el, hogyan is élhetnek a Távol- keleten, hogyan is telhetnek mindennapjaik. Ezt azonban saját tapasztalataimból elmondhatom, hibásan állapítják meg. Emellett ez a piac futott be egy olyan sikertörténetet és valósított meg egy olyan életutat, melyet érdemes szemügyre venni. Kezdve a gomba módra szaporodó árusoktól, az ide érkező román, lengyel bevásárlókkal tömött buszokon át, egészen az ellenőrzések sűrűsödéséig, a felszámolási próbálkozásokig. A MÁV 1999 óta tulajdonosa a józsefvárosi kínai piac területének. Előtte kezelői jogokat gyakorolt. A Komondor Kft- vel 2004

január 22-én egységes szerkezetbe foglalt, határozott időtartamú, 2005. február 28-ig tartó területbérleti szerződést kötöttek, amit két alkalommal meghosszabbítottak. A vasúttársaság 2007 március 1 napjától határozatlan időtartamú, bármelyik fél által 150 napos felmondási idővel indoklás nélkül felmondható bérleti szerződést módosított. A terület hasznosítására vonatkozóan a MÁV-nál 2007 decemberében döntés született. A távlati koncepció szerint a terület ingatlanfejlesztési célokat szolgál majd A közel 3700 stand közül körülbelül ezer van kínai bérleményben, mellettük jelen vannak a vietnámi, török, ukrán, magyar, román, afgán, arab és más kereskedők is. A kilencvenes évek közepén, a piac fénykorában akkora volt az igény az árusítóhelyek iránt, hogy az ingatlanfejlesztők kibérelték a Fiumei úton fekvő elhagyott Ganz- gyárépületeket és újabb standok százait alakították ki bennük.29 A

kezdeti időszakban a véletlenszerű áruválaszték rövid időn belül egy meghatározott árukörré fejlődött ki, mely magába foglalja az olcsó szabadidőruházat, cipő, alsónemű, zokni, ing, pizsama, nyári ruha, kabát, kötöttáru termékeit. Később kiegészült apróbb műszaki cikkekkel, háztartási készülékekkel, ágyneművel és törülközőkkel. Saját belátásom szerint, nem létezik olyan termék, amit ezeken a piacokon nem lehetne beszerezni. A Szlovákiából, Lengyelországból, vagy Romániából érkező viszonteladók számára a bejáratnál pénzváltók működnek. Jobb árfolyamon váltanak, mint a bank intézetek, mindig van náluk készpénz, ezek többnyire arab kézen működnek. A piac képéhez hozzátartoznak még a szekrény méretű biztonsági őrök. Róluk az a hír járja, hogy tulajdonképpen a kereskedőket védik a külvilággal szemben, és nem a piacra betévedőket, ezzel vaskos összegeket juttatva saját zsebükbe. A

hivatalok éveken keresztül próbálták eltüntetni a piacot, évről évre felvetődött a kérdés, hogy hogyan szabaduljanak meg tőle. A kezdeti híreszteléseket, tényleges cselekvés sokáig azonban nem követte. 2003-ban megnyitotta kapuit Budapest XV kerületében a Szentmihályi 29 http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=9792 31 http://www.doksihu úti Asia Center bevásárlóközpont, kezdetben azok a híresztelések keltek szárnyra, hogy a ház megnyitásával egyidejűleg a piac is el fog szép apránként tűnni, ez azonban a mai napig nem valósult meg. Egyes bérlők úgy döntöttek tevékenységüket ott folytatják tovább, azonban számuk igen alacsony. 2008 első félévében a Magyar Posta Zrt. úgy döntött nem kívánja meghosszabbítani bérleti szerződését, így a piac leépítése elkezdődött, 2008. február 29-ig a megállapodás alapján 6518 négyzetméternyi területet kiürítettek. Ez tény és

való, hogy megtörtént, ha arra járunk láthatjuk, hogy az árusítósorok Orczy térhez közelebbi része megcsonkult. A piac csillaga ma már leívelőben van, de még mindig Budapest egyik legnagyobb elosztó központjaként funkcionál. Véleményem szerint ez inkább a piaccal szemben lévő gigantikus méretű gyártelepekből átalakult raktárépületeknek köszönhető, mint magának a piaci árusításnak. Az árusok oldaláról több kérdés megválaszolatlan, többségük nyugtalan a jövőt tekintve. Elsősorban szeretnének választ kapni az alábbiakra: Értesítik-e a bérlőket a várható változásokról? Hová költözhetnek innen a piacozók? Maguktól mennek vagy el kell távoltani őket? Többen próbálkoztak az üzemeltető Kft-től megkapni a válaszokat, azonban nem hajlandóak nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. A MÁV és a Magyar Posta pedig úgy nyilatkozott, hogy ők nincsenek szerződéses kapcsolatban az árusokkal, így azok sorsa sem az ő

személyes ügyük. Az áruk sokszínűségből, a hamis márkajelzésű termékek megbecsülhetetlen mértékéről, az illegális eszközök árusításából, a számlák megkérdőjelezett eredetiségéből fakadóan a hatóságok egyre inkább vérszemet kaptak a piac tönkretételével kapcsolatban. Hatósági ellenőrzések A hazai kereskedelmi társaságot képviselő OKSZ (Országos Kereskedelmi Sz?)szemét szintén a Négy Tigris piac bántja- régóta kéri a kormányt arra, hogy hozzanak létre megfelelő jogszabályokat, mellyel visszaszorítják az itt zajló feketekereskedelmet, és megalapozzák a hatékony ellenőrzések feltételeit. 2008 évvége felé úgy tűnt, sikerül életbe léptetni ezeket az újításokat, ugyanis 2008 tavaszán elkészült a piacok és vásárok új szabályozását tartalmazó kormányrendelet tervezete, amely azóta számtalan tárcaközi egyeztetésen esett át, a minisztériumok által egyszer már elfogadott formában október 22-

én 32 http://www.doksihu a kormány is tárgyalt róla, eredmény egészen mostanáig nem született. Az OKSZ javaslatára a kormányrendelet tervezetébe bekerült, hogy a piacokon és vásárokon minden pultot és elárusítóhelyet jól látható sorszámmal kell ellátni, a bérlőkről és az árusítóhelyek tulajdonosairól pedig az üzemeltetőnek naprakész nyilvántartást kell vezetnie, hogy azokat is azonosítani lehessen, akik elmenekülnek az ellenőrök elől. Az OKSZ mellett a fogy védelmi hivatal, a VPOP (Vám és Pénzügyőrség) több hadjáratot indított a piac kontrollálása érdekében. Csillagszóró Hadművelet30, 2007. november 22 „Több biztonság az ünnepek idején annak, aki vásárol és annak, aki dolgozik” ezzel az üzenettel indult 2007 novemberében egy átfogó vizsgálat, ellenőrzés, Csillagszóró hadművelet néven. Az emberek számára biztonságosabb ünnepeket célozta meg a kormány év végi akciósorozata, mely az ünnepek

idején elszaporodó visszaéléseket, csalásokat, megtévesztéseket próbálta visszaszorítani. Természetesen ez annak is a következménye, mivel ekkor vásárolnak a legtöbbet az emberek, beleértve a különféle élelmiszerektől egészen az ajándékcikkekig. A másik fokozott figyelmet igénylő kör, a kereskedők, a szolgáltatást nyújtok. Ilyenkor gyakoribbak a feketefoglalkoztatások, a munkaidő önkényes kezelése, a szabadnapokra vonatkozó szabályok megszegése. A hadművelet soha nem látott méretű akció, 7 szervezet, 5000 körüli szakember, ellenőr vett részt a 2008 elejéig tartó műveletben. Ez országszerte mintegy 40 ezer ellenőrzést jelent. A kormányzat biztosította a hatékony ellenőrzéshez szükséges alapokat, a megfelelő jogszabályozást, az ellenőrző hatóságokat. Eredményként azt remélik, hogy csökkeni fognak a fogyasztók kárára elkövetett szabálysértések. A Csillagszóró hadművelet része a kormány fair play

programjának, melynek célja a piacok, vendéglátóhelyek, kereskedők fokozott ellenőrzése, a fogyasztók védelme, érdekeik érvényesítése. A csillagszóró hadművelet részletei Azzal hogy a kormányzat biztosította a hatékony ellenőrzéshez szükséges jogszabályi környezetet és megerősítette az ellenőrző hatóságokat, az elmúlt másfél-két évben jelentősen javult a felderítések eredményessége, ugrásszerűen megnőtt a leleplezett visszaélések száma. 30 http://www.vamhu/viewBasedo?elementId=3305&modulId=-1 33 http://www.doksihu Remélhetőleg az ellenőrzések, és a bírságok következtében évről évre csökkeni fog a fogyasztók ellen elkövetett szabálysértések. A Csillagszóró hadművelet során közreműködő szervek az alábbiak: - Vám és Pénzügyőrség Az általuk ellenőrzött területeken a következőkre fókuszáltak: karácsonyig az alkalmi vásárokon a jövedéki termékek értékesítési körülményeire,

majd szilveszterig a rendezvényeken árusított jövedéki termékek áruforgalom- és vámellenőrzésére, jövedéki és adóellenőrzésére, a határ és mobilellenőrzésre. Az ellenőrzés eszközei és irányai között szerepelnek a veszélyes termékeknél fokozott piacfelügyeleti intézkedések, szintén a veszélyes termékek jogsértő behozatalának felderítése, a hamisított termékek felderítése, a folyamatos ellenőrzés a külső határállomásokon és a közúti szállítás közben, az áru rendeltetési helyén és a kereskedelemben, a pirotechnikai eszközök kiemelt ellenőrzése és végül, de nem utolsó sorban a közlekedés biztonságának fokozása. Az ellenőrzés alatt közel 2000 ellenőr járult hozzá a munkához. - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 31 által kerültek ellenőrzésre a kereskedelem szereplői, a hiper- és szupermarketek, bevásárlóközpontok, kisebb de jelentős egységek, úgy mint a piacok, vásárok, egy új

szegmensként megjelenő webáruházak. Az ellenőrzés eszközei és irányvonalai az Áfa- feltüntetésre, a számla és nyugtaadás, a használati és kezelési útmutatók meglétére, a szabályoknak megfelelő működésre, az áruk eredetére, édesipari termékek minőségére és jelölésére, ajándékcsomagok kiemelt vizsgálatára, gyermekruházati, kozmetikai, tűzijáték termékekre koncentrálódott, körülbelül 160 felügyelő részvételével. - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat górcsöve alá kerültek a vendéglátóipari és közétkeztetési egységek, valamint a gyártók és forgalmazók. Feladatuk a kémiai biztonság ellenőrzése és a nemdohányzók védelme. - Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatásköre alá tartozott a fővárosban négy akció (kettő a józsefvárosi piacon, kettő a főváros frekventált területein, piacokon) illetve a vidéki ellenőrzések. Az ellenőrzés tárgya a számla- és

nyugtaadási kötelezettségek teljesítése, árueredet vizsgálatok, foglalkoztatás szabályszerűségének elemzése volt. A tervezett ellenőrzések száma 7000 körüli 31 http://www.nfhhu/portal/informaciok/hirek/hirarchivum/csillag osszhtml?query=csillagsz%C3%B3r%C3%B3 34 http://www.doksihu - További hivatalok ugyancsak közreműködtek, így a FVM Élelmiszerláncbiztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Főosztálya, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal Csillagszóró Hadművelet alatt, 2007. november 22 - 2008 január 2. között elért eredmények Az akciósorozat január első hetében fejeződött be, amelyben 6 200 szakember, ellenőrvett részt. A végleges adatok szerint hat hét leforgása alatt a hatóságok munkatársai mintegy 35 000 ellenőrzést végeztek, és csaknem 9 ezer esetben szabtak ki bírságot, hozzávetőleg 1 110 millió forint összegben. A lefoglalt áruk értéke

meghaladta az 510 millió forintot - A Vám és Pénzügyőrség 2000 munkatársa közreműködésével csaknem 4000 ellenőrzést végzett az ország egész területén, 50 városban, kiemelten a megyeszékhelyeken. A társhatóságokkal közösen 740 esetben vizsgálódtak. Többek között illegális ruhákat, alkoholtartalmú italokat, parfümöt, napszemüvegeket, gyerekjátékokat, CD-ket és DVD- ket foglaltak le. Számszerűsítve az adatokat: 1500 jogsértés, 100 000 000 forint összértékű kiszabott bírság, a lefoglalt áruk értéke meghaladja a 480 000 000 forintot, továbbá 45 üzlet bezárására került sor. A mintegy 4000 ellenőrzésből a jövedéki termékek adózott voltának alkalmi vásárokon és rendezvényeken, valamint kereskedelmi egységekben történő ellenőrzésére megközelítőleg 1 200 esetben került sor, melyek során - az mintegy 30 %-ban 360 jogsértés derült ki. Ezek során 30 üzletbezárásra került sor, a várhatóan kiszabásra

kerülő bírság összege meghaladja a 27 500 000 forint. - A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 160 felügyelője az országban 1900-nál is több esetben vizsgálódott, ebből több mint 1100 esetben emeltek kifogást, és 600 esetben szabtak ki bírságot. Az akciósorozat folyamán több esetben is sor került a társhatóságokkal közösen végzett, illetve egyidejű ellenőrzésekre. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az alkalmi árusok az általuk értékesített termékek eredetére nem fektettek kellő hangsúlyt, beszerzési dokumentumokkal sok esetben nem rendelkeztek. Az ünnepi édesipari termékek vizsgálatakor (szaloncukor stb.) mintegy 60 százalékban találtak szabálytalanságokat. Igen magas volt a kifogásolási arány a karácsonyfaizzók, fényfüzérek vizsgálatakor is: a hatóság által laboratóriumban ellenőrzött 18 fényfüzér termékfajtából 17 veszélyes volt. A számszerűsített eredmények az alábbiak: -

fogyasztóvédelmi bírság több mint, 90 000 000 forint értékben, - minőségvédelmi bírság kiszabása több mint 57 000 000 forint értékben, 35 http://www.doksihu - szabálysértési bírság kiszabása összesen 530 000 forint értékben, - mintegy 50 feltételhez kötő határozat: (csaknem 38 000 000 Ft értékben), - reklámfelügyeleti bírság kiszabása majdnem 8 000 000 forint érékben, - mintegy 40 tiltóhatározat (400 termék esetében, megközelítőleg 270 000 forint értékben), - mintegy 480 kötelezésre szóló határozat kiszabása. - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 7 régió 81 kistérségének 540 településén, valamint Budapest valamennyi kerületében 286 munkatárs bevonásával (szakorvossal, közegészségügyi-járványügyi felügyelővel, illetve egyéb szakértővel) vett részt a Csillagszóró Hadműveletben. Leggyakorabbi hiányosságok listája a következő: - konyhai berendezések nem megfelelő műszaki

állapota, mosogatási szabálytalanságok - takarítatlanság, rendezetlenség, szabálytalan hulladéktárolás - kézmosóhelyek nem megfelelő felszereltsége, fertőtlenítési utasítás be nem tartása - helyiségek nem rendeltetés szerinti használata - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársai által eredmények 1750-nél többször állapítottak meg szabálysértést, 127 500 000 forintnyi mulasztási bírságot szabtak ki, 171 esetben üzletbezárással büntettek, 19 adózó tevékenységét felfüggesztették. Az APEH által megállapított leggyakorabbi vétségek a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a kiállított nyugta tartalma nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, pénztárgép előírásnak megfelelő használata, alkalmi munkavállalói könyvek kitöltésének elmulasztása, az áru eredetét igazoló bizonylat hiánya. - A további hatóságok által megállapított hiányosságok a munkavállalók alkalmazásával, a

munkakörülmények nem megfelelő biztosításával függtek össze. Csillagszóró II. 2008 karácsonya A küldetés teljes mértékben megfelel a Csillagszóró I. céljainak, vagyis annak biztosítása, hogy az ünnepek előtti vásárlások során ne sérüljön a fogyasztók vagyoni érdeke, valamint a termékbiztonsági vizsgálatok eredményeként egészsége, testi épsége, a fogyasztók biztonságérzetének növelése. Területei a korábbi évekhez hasonlóan a gyermekjátékok, a műszaki cikkek termékbiztonságára terjed ki, kiemelve ismét a szezonális termékeket. Különös figyelem került a jelölési, minőségi jellemzőkön túl a biztonsági előírásokra, 36 http://www.doksihu valamint az árfeltüntetés megfelelő új szabályaira, sok fejtörést okozva ezzel a kereskedőknek. Kiemelt sor került a Józsefvárosi piac átfésülésére is. Képzeljük csak el ezt a helyzetet, a piacon, ahol árcímke helyett általában egy számológépet

dugdosnak az orrunk alá, bepötyögve a kínált árat. Az ellenőrzés leforgása alatt számos egyeztető, tájékoztató konferencia került megrendezésre. Az országban 20 helyen tartottak ún. bemutató ellenőrzéseket, ahol az ellenőrök vásárokon, kitelepüléseken tartottak egy valódihoz hasonló bemutató vizsgálatot. Itt természetesen szankciókra nem, csak figyelmeztetésekre került sor. De ez is szolgált némi pozitív eredménnyel, a később tartott „utóellenőrzés” során a hiányosságokat szinte maradéktalanul pótolták A tapasztalatok azt mutatják, hogy csökken a súlyosabb jogsértések aránya, javul a számlanyugtaadási kötelezettség betartása. Eredmények: Az ellenőrzött egységek száma a 2007-es értékhez viszonyítva majdnem megduplázódott, 3277 darab, a kifogásolt egységek száma 1462 (az előző évben 1116), fogyasztóvédelmi bírságok száma 1074, kiszabott bírságok összege 104755000 Ft. A szabálytalanságok

megszüntetése érdekében közel 160 üzletet bezárattak, több mint száz esetben átmenetileg felfüggesztették a tevékenység végzését, 125 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból. Józsefvárosi piacon történt ellenőrzés, a Csillagszóró II. keretein belül A 8 hatóság által koordinált ellenőrzése keretében 2008. december 3-án történt ellenőrzés során a főbb tapasztalatok az alábbiak: - 16 egységből 13 kifogásolt - 10 próbavásárlásból csak 1 alkalommal történt megkárosítás, értéke 50 Ft ☺ - nyugtaadási kötelezettség megszegése 1 helyen volt, itt ÁFA- s számlát sem tudtak kiállítani Jellemző szabálytalanságok: • árfeltüntetés hiánya (a vizsgált üzletek 43%-ban), • vásárlói tájékoztatók hiánya (31%), 37 http://www.doksihu • hitelesítetlen, illetve lejárt hitelesítésű mérőeszközökön történő élelmiszer mérés, • műszaki cikkeknél használati – kezelési útmutató

hiánya, • gyermekjátékok hiányos vásárlói tájékoztatóval történő árusítása, • fényfűzések forgalmazása alapvető vásárlói tájékoztatók nélkül, Kikelet Hadművelet Február 21. - március 14 A február 21-én vette kezdetét a tavaszi fogyasztóvédelmi ellenőrzéssorozat alatt kiemelt figyelmet kaptak a húsvéti vásárok, az idegenforgalmi programok, illetve a húsvéti rendezvények. Az akció végrehajtása során a hatóságok a fővároson és megyeszékhelyeken túl, a kisebb településekre is eljutottak. A főváros nagy, ismert piacain kívül közös ellenőrzéseket tartottak számos kisváros piacán, továbbá a nagy bevásárló központok vonzáskörzetében. Jellemző jogsértések Többek között szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, számlabemutatási kötelezettség elmulasztása, szármával nem igazolt jövedéki termékek forgalmazása esetében vagy adójegy nélküli dohánytermékek miatt

szabtak ki bírságot. Az elmúlt három hétben jellemzően hamis ruházati terméket, CD-t, DVD-t, illetve elsősorban cigarettát foglaltak le az ellenőrök, közel 106 000 000 Ft összegben. Még mindig gyakoriak voltak az engedély nélküli tevékenységek, a lejárt fogyaszthatósági idejű készétel kiszolgálása, a lejárt minőség-megőrzési idejű élelmiszer felhasználása, személyi higiéne szabálytalansága, a dolgozók egészségügyi alkalmasságát igazoló vizsgálatok hiánya, veszélyes anyagok/készítmények nem megfelelő tárolása, a kézfertőtlenítő szerek és a kézmosási lehetőség hiánya, továbbá a magyar nyelvű tájékoztató, a beszerzési bizonylat, illetve az árfeltüntetés hiányossága. Kikelet II. 38 http://www.doksihu A Kikelet II., mely 2009 áprilisában indult, közvetlen célja ugyanaz, mint a korábbi négy akcióé volt: a fogyasztók és a tisztességes kereskedők védelme a szabályszegő, bizonytalan

eredetű, hamisított termékeket forgalmazó kereskedőkkel és szállítóikkal szemben. Az ellenőrzések időszaka a tavaszi szezon elejére, az áprilisi hónapban kerül sor. Mivel még mindig kifejti hatását a szűnni nem akaró gazdasági válság, így nagy a nyomás a piaci szereplőkön, minden eszközt felhasználva küzdenek a túlélésért, így sokszor a törvények megkerülésével is. A hatóságok fellépése a fogyasztóvédelem mellett a szintén kitűzték a fekete gazdaság visszaszorítását, az igazságosabb közteherviselést. Középpontba elsősorban a Húsvéti, szezonális termékek kerülnek, a koncentráltabb árusítóhelyek szemügyre vétele. A célterületek azonosak az előbbi ellenőrzések során megvizsgált egységekkel. Az akció kibővül az autóalkatrészek-, színesfémek- és használati cikk- kereskedelmében történő visszaélések feltárására. Ugyancsak a válság következményeként, a valutaromlások és a drasztikusan

megnövekedett hiteltörlesztő részletek miatt, a bankok és pénzintézetek ügyfélkapcsolatai is a vizsgálat tárgyává váltak. Szeretnék ezzel elérni a jogsértések visszaszorítását, a legális gazdasági tevékenységek versenypozíciójának megőrzését, a jogkövető magatartás tudatosítását. Az akciónak nem fő irányvonala a hatóság szigorúbb eljárása, a kormányrendelet alapján, a pénzbírságok kiszabásakor érvényesíteni kell a méltányosság, a fokozatosság és arányosság elvét. Ennek érdekében próbálják növelni a tájékoztató, felvilágosító szóróanyagok számát, valamint javítani ingyenes ügyfélszolgálati tevékenységüket. Emellett több hivatalos internetes fórumot létesítettek a pontosabb tájékoztatás végett. A Kikelet II során nem csak hatóságok, hanem nagyobb érdekképviseletek, kamarák, civil szervezetek is együttműködnek. Az hadművelet keretében, mintegy 25000 ellenőrzést terveznek, az

eredményeket heti összegzéssel próbálják közzétenni. Mivel az akció jelenleg is folyik, szakdolgozatom készítésekor, az eredményekről, az akció sikerességéről nem tudok pontos információkkal szolgálni. 32 Összefoglalva a tapasztalatokat, a leggyakrabban előforduló hiányosságokat: A legsűrűbben az árfeltüntetés hiánya, nem egy esetben teljes hiánya jelentette a legnagyobb problémák egyikét. Saját tapasztalataink alapján is tudhatjuk, hogy ez a piacokon általában 32 http://www.nfhhu/portal/informaciok/hirek/hirarchivum/csillag osszhtml?query=csillagsz%C3%B3r%C3%B 3 39 http://www.doksihu így működik. Ez abból is következtethető, hogy a piacon érdeklődni szokás az ár után, amit utána szépen elkezdhetünk lealkudni, hiszen egy hiteles piaci forma valahogy erről szól számomra. Nem csak az árak feltűntetése, de sok esetben az áru megnevezése, tájékoztatója, használati utasítása szintén számos hibát vonultat fel. Ha

találunk is magyar nyelvű tájékoztatót sokszor nem a legjobb magyarsággal, előfordul, hogy olvashatatlan, értelmezhetetlen módon. Folyamatos problémaforrása a nyugtaadási kötelezettség megsértése Magyarországon a kereskedők, vállalkozók, a nyugta adása után szintén kötelesek adózni, így amikor csak lehet megpróbálják ezt az esetet a minimálisra csökkenteni. Másrészről a vevő szempontjából is egyre lényegesebb a blokk, hiszen ezzel tudja bebizonyítani az áru eredetét, illetve esetleges reklamációt is csak blokk ellenében fogadnak el a legtöbb helyen. A reklamációk és vásárlói panaszok köre egy másik igen bőségesen elemezhető kérdéskör lehetne. Jelentősek a mérésügyi szabálytalanságok, a nagy mennyiségű veszélyes termékek forgalmazása. Továbbá sok már a forgalomból kivont terméket találtak ismét az árusító pultokon. A tűzoltóság vizsgálódásai alatt az elégtelenségek a tűzoltó készülékek, azok

ellenőrzésének elmaradása és a túlzott kipakolás terültére terjedtek ki. A rendőrség munkatársai 5 vietnámi állampolgárnál a közbiztonságra veszélyes eszközöket találtak, így például ütőkést, szamuráj kardot, gázsprayt, pillangó késeket és hasonló tárgyakat. A hatóságok számos esetben, mire elkezdték az ellenőrzést a piaci hírvivőknek köszönhetően már nem sok árust, nem sok nyitva lévő helyiséget találtak. Többségük kereket oldott, a szerencsésebbeknek még jutott idejük arra, hogy összeszedjék, bezárják standjukat, de akadt olyan is aki csapot papot hagyva futásnak eredt. Ilyenkor a hatóságok nem tudtak előállítani senkit sem, többnyire az áruk elkobzására került csak sor. Azonban erre is kitaláltak egy jól alkalmazható megoldást, hogy a zárva talált helyek ellen, a nyitvatartási idő be nem tartása ellen indítottak, indítanak eljárást. Nyilván ez a kirótt bírság csak töredéke, ami egy nyitva

lévő üzlet ellenőrzésénél lehetne megállapítható. Időnként tartanak nagyobb razziákat, szabnak ki büntetéseket, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a vihar elvonultával minden visszatér a régi kerékvágásba. A kormány kéréseiben azt közölte a magyar ellenőrző szervek felé, hogy ne a kisebb hibákért szabjanak ki nagy büntetéseket, hanem igyekezzenek a nagyobb törvényszegőket nyakon csípni. Ennek érdekében az ellenőröknek jogukban áll saját belátásuk alapján először csak 40 http://www.doksihu figyelmeztetést eszközölni a hiányok, pontatlanságok pótlására, majd ha ezeket is elmulasztja az alany, ezután szabhatnak ki bírságot. Nehéz afelől nyilatkozni, hogy ezek a piacok a magyar gazdaság kárára vagy hasznára vannak-e. Már arra sem egyszerű választ adni, hogy ezek a piacok a „feketepiac” kategóriájába tartoznak vagy sem, hiszen az áruk nagy része elvámolás után kerül értékesítésre (az már egy

másik kérdéskör, hogy a vámeljárás milyen keretek között zajlott le), illetve arról sem rendelkezünk információkkal, hogy a standok bérlői raktárait a piacon kívül tartja, hiszen ebben az esetben a „nem vásárlót” tévesen sorolják ebbe a kategóriába. Mivel a tulajdonosok magyar állampolgárok, az áruk eredetéhez, birtoklásához nincs közük, így ezek a magyar tulajdonlású piacok, ebből a megközelítésből, semmiféleképpen sem nevezhetőek feketepiacnak. A kutatók többsége nagyjából egyetért azzal, hogy a magyar lakosság negyede kínai piacokon, üzletekben vásárol, ahol a ruházati cikkek körülbelül a felébe kerülnek a bolti társaikkal szemben, de ez az összeg csak a vevő személyes megtakarítását képezi, az államét nem. Ugyanakkor nyilvánvaló az a pozitívum, hogy a rendszerváltás utáni évek életszínvonal zuhanásának idején a fennmaradó társadalmi stabilitást az olcsó kínai áru nagyban segítette. Az

emberek „rákényszerültek” az olcsó ruhák megvételére, ez a tendencia manapság is megfigyelhető, ha nem lesz alkalmuk hozzájutni ezekhez a darabokhoz, valószínűleg mást sem fognak megvenni, mert nem lesz miből. Lehetséges, hogy a politikát is tudatosan alakították ennek megfelelően, ennek a felcsillanó lehetőség kihasználásának fényében. Ugyancsak ennek tudható be, hogy hosszú évekig szemet hunytak az adó, a vám területén jelentkező hiányok felett. A piacok kialakulásának idején, az úgy nevezett „lengyel piacok” korában és az utcai, metró környéki árusítás idején, még egyértelműen állíthatjuk, hogy semmilyen féle adót, vámot sem fizettek. Ez ténylegesen a fekete kereskedelem fogalmába sorolható, akkoriban a rendőrség sem ült ölbe tett kézzel, ezt a fajta kereskedést „üldözte”. A piac a kínai társadalmi élet központjaként is funkcionál: körülötte csoportosulnak a kifőzdék, fodrászatok, kaszinók,

karaokebárok utazási irodák, vagyis minden szükséges szolgáltató egység. Az elmúlt évtizedben, a piacok tulajdonviszonya, kapcsolatrendszere jelentős változáson ment keresztül. A kolónia konszolidáltabbá vált, tehetősebb tagjai saját kapcsolat rendszerüket építették ki, saját tulajdonlású piacokat is nyitottak. A problémát az jelenti, hogy a beszűkült magyar piac ennyi kínai kereskedőt már nem tud eltartani. 41 http://www.doksihu Európai Uniós tagságunkat követően, a kínai kereskedőknek, az Unió területén csak egyszer kell ÁFÁ-t (általános forgalmi adó) fizetniük, ezt szabadon választhatják meg, hogy melyik tagállamban teszik. Mivel a magyar eljárásokat hosszadalmasnak és költségesnek tartják, így inkább a kedvezőbb feltételekkel rendelkező Szlovákiában fizetik be, így mi ismét elesünk ettől a bevételforrástól is. A piacok bezárása alapvetően át fogja rendezni a magyarországi kínai kolónia életét. Nem

lehet tudni, hogy az árusok hol folytatják tevékenységüket, vajon hazamennek, vagy itt találnak más megoldást. Véleményem szerint nincsenek kétségbe esve és a tehetősebb, okosabb vállalkozók már elhagyták a piacot, vagy már bebiztosították maguknak a piac bezárása utáni helyzetet. A piacok helyett már inkább a hipermarketek, nagyobb bevásárló központok számára történő beszállítás a célpont, vagy az egyszerűbb megoldás az, hogy profil váltást visznek végbe, más árucikkek behozatalára szakosodnak A nagyobb importőrök célja is hasonló, vagyis a kínai kereskedelem teljes egészében történő legalizálása. Hosszabb távon hazánk uniós tagságából fakadóan elkerülhetetlen a józsefvárosi óriás felszámolása. Ugyanis Brüsszel már többször is kinyilvánította nem tetszését az iránt, hogy az innen származó csempészáru elárasztja az unió valamennyi tagállamát. Egyfajta megoldássá az válhat, hogy a már évek

óta rebesgetett kínai kereskedelemi logisztikai központot hoznak létre, ahol hatalmas raktárakban tárolnák a készleteket és a vámeljárások megoldhatóvá válnának házon belül. Ehhez csupán egy megvalósítható üzleti tervre és befektetőkre lenne szükség, hiszen már napjainkban is a Magyarországon felhalmozott árukészletből látják el a közép-kelet- európai országban tevékenykedő kínai és más nemzetiségű kereskedőket. A magyarok sztereotípiái a kínaiakkal szemben és viszont gondolatok, a két kultúra közelítése, ez irányban tett és lehetséges lépések Kína nem számít népszerű országnak hazánkban, mint ők a „gazdag Európához”, mi is hasonlóan inkább a gazdagabb Nyugathoz vonzódunk.33 Hatalmas ballépés az, hogy a magyarok az összes itt élő ázsiait „egy” népcsoportként azonosítják és ez pedig nem más, mint a kínai. Nem tudom, hogy a kedves olvasó találkozott e már valaha, a villamoson, buszon,

metrón, utcán beszélgető emberekkel, akik nem csak a 33 Figyelő c. folyóirat, 2005 március 24-30, 35 oldal Nincs nagyfal c cikk 42 http://www.doksihu kínaiakat, hanem például a piacokon árusító vietnámiakat, mongolokat, kambodzsaiakat is emlegette volna. Az a kifogás pedig elég vérszegény, hogy ez azért van, mert nem tudjuk megkülönböztetni őket. Attól a tényt még tudhatjuk, hogy más ázsiai népek is élnek itt, és az ő kultúrájuk is különbözik egymástól, nem csak a kínai és az európai kultúra. Ugyancsak párhuzamot szoktunk vonni a kínai piac, a kínai üzlet és a kínaiak kultúrája között. A piacozók itteni életformája nem sokban egyezik az anyaországban élő kínaiak mindennapjaival. Ez is némi szűklátókörre vezethető vissza Másrészt szintén lehet annak az oka, hogy az embereket érdekli az ő életük, csak nem kapnak elég tájékoztatást, nem jutnak elég információhoz ezzel kapcsolatban. Tanácsos lenne a

magyar tévé csatornákon (nem kábel és emelt díjas csatornákon) is néha ismeretterjesztő, kulturális, kalandor adásokat sugározni, nem csak a hasznavehetetlen szappanoperákat és reklámokat, mert nem hiszem el, hogy csak erre van igény. Ha esetleg valaki látna egy filmet Kínáról, a kínaiak mindennapjairól, akkor lehet, hogy megszűnne a kínai kultúra helytelen beazonosítása a kínai piaccal. A magyar politikai elit egy része ideológiai okokból, anélkül, hogy pontos ismeretekkel rendelkeznének a gazdasági és társadalmi változások végbemenetelének folyamatáról az utóbbi és az elkövetkezendő években, eleve ellenségesen viszonyulnak Kínához. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a magát kommunistának nevező egypártrendszer és tekintélyelvű kormányzás ellenére, valójában visszatértek a kapitalista fejlődés egykoron félbeszakított útjára.34 Ezt a tényt a fejlett országok politikusai már rég felismerték, így Kínát a

kialakulóban lévő világgazdasági és világpolitikai rendszer szerves részének tekintik, és inkább arra koncentrálnak, hogy e hatalmas ország világhatalommá válásának folyamatát megpróbálják valahogyan lefékezni. Ehhez hasonlóan nekünk is Kínát előítéletektől mentesen, a mindenkori objektív helyzet elemzésére támaszkodva kellene megítélni. Egyes társadalomkutatók a „jóléti sovinizmust” tartják a bevándorló etnikai csoportokkal szembeni előítéletek legáltalánosabb magyarázatának. 35 Ezen állítás szerint a többségi társadalom tagjai a jóléti privilégiumaikat féltik a bevándorlóktól, és ehhez a gazdasági gyökerű félelemhez találnak „ideológiát” az etnikai sztereotípiákban. Nálunk ez nem nyilvánul meg annyira, hiszen a társadalom alacsonyabb rétege rendszeresen vásárol kínai üzletekben. Sokan a bevándorlók kapcsán, azt az ellenérvet emelik ki, hogy elveszik a hazai 34 35

http://www.mtahu/fileadmin/2007/11/MeH-MTA%20IV 171-200pdf Figyelő c. folyóirat, 2005 március 24-30, 35 oldal Nincs nagyfal c cikk 43 http://www.doksihu állampolgárok elől a munkahelyeket, ez a kínaiak esetében kevésbé jellemző. Ők inkább munkahelyeket kreálnak, ha az itt létrehozott pl.: számítástechnikai cégre a Huaweire gondolunk, mely több mint száz alkalmazottal működik. Nyilvánvalóan a jelenlegi bizonytalan helyzetben megnőnek a negatív gondolatok más itt élő népekkel szemben, hiszen az emberek saját létbiztonságuk is megkérdőjelezett, ez kivált különféle ellenérzéseket, nem csak más nemzetek itt élő tagjai, de saját társadalmunk jobb életkörülményekkel rendelkező tagjaival szemben is. Nehezen tudjuk elfogadni azt, hogy hangosak.36 Hangosan beszélnek a villamoson, hangosan beszélnek a piacon, hangosan telefonálnak, el sem tudom képzelni, hogy egy kínai szomszédsággal rendelkező magyar család miket élhet át.

Kínában vonatozásaim során az őrületbe tudtak kergetni ezzel a tulajdonságukkal, hogy a telefonba ordítva beszélnek, nem számít, hogy mindenki hallja, mert úgysem mandarinul szólt a csevej, hanem dialektusban, vagyis azoknak a száma, akik megértették a beszélgetés tartalmát közel nullára redukálódott. Ez annak a kulturális különbségnek a bizonyítéka, hogy számukra a csend elfogadhatatlan, a csend a magány megfelelője. Egy- egy új üzlet nyitó napján petárdák százait durrogtatják a bejárat előtt, elűzve ezzel a rossz szellemeket. Esténként a kínai lakások, szállások, a madzsong összekeverésének irgalmatlan hangjától zeng. Kínában egy étterem, annál drágább és közkedveltebb, minél hangosabb. Ennek érdekében kövezett a talaj, csempézett a fal, mely kellően visszaveri a pincérért kiabáló vendégek, a gyerekek visítozását. Ha megkérdezzük a magyarokat, mi jut eszükbe a kínaiakról, számos választ fogunk kapni a

szorgalmasságukról, nagy valószínűséggel a megemlített dolgok listájára fog kerülni az is, hogy köpködnek, nem fújnak orrot. Ez számunkra éppen annyira furcsa, mint nekik az, hogy mi pedig zsebkendőbe fújjuk orrunkat, magunknál tartogatva ezzel orrnedveinket. Az ázsiaiaknál eme szokás kialakulásához biológiai okok járultak hozzá. Az ázsiai orr apró, nyereg nélküli, szűk járatú orr, így ez megnehezíti az orr európai módjának tisztulását. Reggelente komoly küzdelmek után jutnak csak kellőképpen levegőhöz. Lehetséges, hogy éppen ennek a kellemetlenségnek a következményeként, irigységből neveztek el bennünket, európaiakat, „nagyorrú ördög”- nek. 36 J.C Yang: Miért nem bírjuk a kínaiakat? 44 http://www.doksihu A két ország kapcsolatának javítására, nagyon jó ötletnek találtam a Kínában megrendezett Magyar Évadot. 37 Fontos jelentőséggel bír, hiszen sokan, azt sem tudják, hogy hol van Magyarország, vagy

tovább mennék, azt sem tudják, hogy létezik ilyen ország. Kínában többször tapasztaltam, hogy ha megkérdezték, hogy hova valósi vagyok és válaszoltam nekik, hogy „Xiongyali”, ami Magyarország kínai megfelelője, sokan egyből a hasonló hangalakú „Xibanya”- ra asszociáltak, mely viszont Spanyolországot jelent. Szintén gyakori volt, hogy úgy gondolják, Magyarországon angolul beszélünk, az angol a hivatalos nyelvünk. Akkoriban viszont sokan reagáltak pozitívan arra, hogy Magyarországról jöttem, mivel az egyik neves tv-csatornán sugároztak egy ismeretterjesztő filmet hazánkról, így akik látták boldogan közölték, hogy igen ők tudják, hol is van Magyarország és milyen szép ország is Európában, milyen szép a Duna, a Parlament és sokan idéztek is a Xing Wansheng által az 1900-as években kínaira fordított Petőfi Sándor egyes ismertebb műveiből. (pl: Szabadság, Szerelem c. költeményéből), így lett az évad mottója a

„Szabadság, szerelem Kínában”, Kínában Petőfi ma is tananyag. A Magyar Évad (2007/ 2008) keretein belül, neves politikai személyek mellett, több nagy művész is tiszteletét tette Kínában. Korábban soha ilyen méretű külföldi bemutatkozás nem volt példa, 8 tartomány, 8 városában ( Chegdu, Lanzhou, Shanghai, Peking, Qingdao,Hongkong, Guangzhou, Shenzhen) 6 minisztérium közreműködésével, diplomaták kihelyezésével valósult meg. Az évad közel 1 milliárd forintos befektetést jelentett mind szponzori és támogatói pénzekkel együtt. A rendezvénysorozat elsődleges célja az volt, hogy egy új pozitív, vonzó, fejlett iparú képet alakítson ki Magyarországról, a magyar gazdaságról, mind a kereskedők, befektetők, mind a turisták számára. Kiemelt szerepet kapott továbbá Magyarország uniós hídfő-szerepének hangsúlyozása, a magyar áruk ismertetése, a tudományos-technológiai együttműködés, illetve az egyéb (pl.

logisztikai, turisztikai) befektetések lehetőségeinek felvonultatása Ennek a célnak a megvalósítása érdekében, az évad fő irányvonalát a gazdasági és üzleti programok képezték, melyet turisztikai, gasztronómiai és kulturális megjelenés gazdagított. A megnyitóra 2007. szeptember első hetén került sor, Pekingben és Shanghajban párhuzamosan. A rendezvény során magas szintű magyar delegációk és miniszterek is tiszteletüket tették a Népköztársaságban. A programok alatt sor került a shanghai Petőfi szobor felavatására, xy koncertjére, xy festő kiállítására. 37 Dr. Huszty András powerpoint bemutatója 45 http://www.doksihu Arról, hogy a rendezvény milyen eredményekkel szolgált sokat nem tudunk, nagyon minimális anyag érhető el, sajnos. A rendelkezésre álló adatok szerint, az évad leforgása alatt, 8 hónapban, nagyon sokat beszéltek rólunk, az állami televízióban rendszeresen beszámoltak az eseményekről, sikerült

erősíteni jelenlétünket. Továbbá több, mint 1200 kínai és 240 magyar üzletember kapcsolatfelvétele, szándéknyilatkozatok és szerződések aláírása, vállalatközi tárgyalások, egyeztetések befektetési projektek lehetőségeiről, magyar vállalati képviselet megnyitása, a felsorolt eredmények közül a leglényegesebbeket kiemelve. Sikerült felkelteni az érdeklődést azzal, hogy az Európai Unió és a schengeni tagságunkból milyen előnyökre tehetnek szert ( Magyarország hídszerepet tölthet be az EU- Kína kapcsolatokban). Kiemelt helyet kapott az együttműködés szektorain belül a környezetvédelem (szennyvíztisztítás és hulladékkezelés), de érkezett érdeklődés az agrártechnológiák és a gyógyszeripar eredményei felől is. Nagyon nagy szerepet fog kapni a környezetvédelem, Kína az elkövetkező években több százmilliárd euró fejlesztést tervez ezeken a területeken. A beruházásokhoz a magyar szakemberek által

kifejlesztett, innovatív technológiák számos potenciális kapcsolódási pontot teremthetnek. A magyar kulturális évad egyik legnagyobb tanulsága, hogy igen is kell ilyeneket szervezni, szükség van rá, igény van az információ és a tudáshiány kielégítésére. Nagyon fontos lenne Magyarországon is megrendezni egy ilyen Kínában megrendezett Magyar Évadhoz hasonlóan, egy Kínai Évadot hazánkban. Lényeges körülmények tartanám azt, hogy ne csak a fővárosban, hanem nagyobb vidéki városokban, megyeszékhelyeken is megjelenjenek a rendezvény programjai. A programterv kialakítása előtt, lehetne végezni egy kérdőíves felmérést, hogy az magyar emberek mire lennének kíváncsiak a kínaiakkal kapcsolatban, mire terjed ki az érdeklődési körük, majd ezt követően nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni ezekre a területekre, eszerint lehetne alakítani a programokat. Mindenféleképpen bevonnám a projektbe az itt élő kínaiakat is, az itt

létesített kínai intézményeket, úgy mint például a kínai kéttannyelvű iskola diákjait, vagy a Magyarországon Élő Kínaiak szervezetének tagjait. A migránsok mellett, természetesen híres kínai művészek részvételére szintén számítanék. Személy szerint szívesen megtekintenék egy fotókiállítást, mely a kínaiak mindennapjairól szól, egy sorozatot, hogy időre pontosan körülbelül mi történik velük egy nap leforgása alatt. Készíthetnének egy olyan kiállítást is, mely a kínai tapasztalatok alapján, ábrázolná a magyar- kínai kulturális különbségek fő alkotóelemeit, ők bemutathatnák, hogy az adott különbségeknek milyen történeti hátterük van és, hogy mit miért csinálnak, úgy ahogy (pl.: kínai holdújév, vásárlási szokások stb) Számomra egy ilyen 46 http://www.doksihu rendezvény létrehozása során nagy fontosságú lenne az, hogy a programok folyamán a két nemzet tagjai személyes kontaktusba kerüljenek

egymással, esetleges barátságok, hasonló érdeklődéssel bírok kapcsolatai alakulhassanak ki. Ne csak egy híres kínai festmény és egy magyar ember találkozzanak. Shanghai Expo Világkiállítás 201038 Soha nem látott méreteket ölt a 120 ezer négyzetméteres területen megépülő Shanghai Expo., több mint 200 ország részvételével. A világkiállítás szlogenje a „ Better city, better life” vagyis a „jobb város, jobb élet” mondatot öltötte magára. A jóslások szerint 70 millió körüli látogatót várnak. Magyarország részvételéről kormányrendeletben döntöttek A részvételi megállapodás 2007. szeptember 5-én Gurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében Dr Huszty András a Magyar- Kínai Kapcsotok Fejlesztéséért, valamint a 2010-es évi világkiállításon történő részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott által került aláírásra. A magyar cégek már a kiállítás megnyitása előtt

közreműködnek, részben a pavilonok építésében, részben pedig a megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekben. Különösen várják a magyar építészeket, hiszen több építészünk már letette névjegyét a kínai város építészeti remekeiben. Ugyancsak számítanak a magyar szakemberek tudására, a felerősödő energiatakarékossági szempontok jegyében panel felújítási, hőszigetelési technológiák meghonosításában. A több mint 230 magyar cég részvétele, a legjobb remények szerint hozzájárul a már említett kereskedelmi deficit csökkentéséhez, a befektetések megindulásához, a kereskedelmi kapcsolatok fellendüléséhez, a tudományos együttműködés kiszélesítéséhez és nem utolsó sorban a turizmus felélénküléséhez. Elképesztő a sürgés- forgás az expo körül, a Shanghai-i vasúti főpályaudvar előtti téren már 2007-ben elhelyezték a visszaszámláló órát a kiállítás megnyitásának napjáig, amely 2010 május

1. A kiállítás egészen 2010 október 31- ig lesz megtekinthető A Miniszterelnöki Hivatal meglepően magas összegű, nettó két és félmilliárd forintos állami tendert hirdetett meg a rendezvénymunkát kivitelező cég számára. A pályázónak komoly kritériumoknak kellett megfelelnie, nem csupán csak a pavilon építés és a program szervezés volt a fő feladata. A világkiállítás Magyar Pavilonjának kivitelezése, üzemeltetése, a hivatalos 38 http://www.vilagkiallitashu/indexphtml?module=home&menu id=shanghai online 47 http://www.doksihu magyar részvétel kulturális programjainak szervezése és lebonyolítása, valamint a sajtó- és PR tevékenység a feladata annak a cégnek melynek sikerült elnyerni a pályázatot. A nyertes cég szakembereinek tudnia kell angolul, van, akinek kínaiul is, a biztonsági vezetőnek öt év szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, no és persze az angol és vagy a kínai nyelv középfokú ismerete. A győztes

vállalatnak már 2006, 2007, és 2008-ra vonatkozóan is vannak, voltak feltételek szabva. Ezek közül említenék néhányat A kiállítási tér létrehozásából ( építési és /vagy belsőépítészeti munkák elvégzése) származó forgalom évente legalább nettó egymillió euró, hasonlóan vonatkozik ez a feltétel az üzemeltetésből, a reklám szolgáltatásból, a rendezvényszervezési szolgáltatásból származó forgalom értékére. A teljes nettó forgalom mindhárom évben évente nettó három millió euró kell, hogy legyen. További elvárások közé tartozott, hogy rendelkeznie kellett 2 olyan nemzetközi szintű, 72 órát meghaladó a Kínai Népköztársaság területén megrendezett kiállítás referenciájával, melyek estében az ellenszolgáltatás nettó összege kiállításonként minimum nettó másfél millió euró volt, vagy a kiállítás terület elérte legalább a nettó ezer négyzetmétert. Ezenfelül 2-2 darab kiállítás

lebonyolítsa két határon túlnyúló országban, valamint 2 minimum 30 országban meghirdetett kiállítás kivitelezése. A pályázat pontosan megszabta, hogy kinek milyen nyelven, milyen szinten kell tudnia, és a csapat tagjainak létszámát, státuszát is pontosan megadta számokban. (például: hány darab mérnöknek, építésznek stb. kell lennie) 39 Magyar találmány mellyel képviseltetjük magunkat a világkiállításon a Domonkos Gábor és Várkonyi Péter által feltalált Gömböc. A gömböc az első olyan homogén test, melynek egy stabil és egy instabil pontja van, így bárhogy tesszük le, mindig visszatér egyensúlyi állapotába. A magyar pavilon, s annak központi eleme, a Gömböc elsődlegesen a távol- keleti, azon belül is a kínai látogatókat lesz hivatott megszólítani, mindemellett azonban egy egyszerű, mégis sokat mondó üzenetet hordoz az egész világ számára, mely a jelenlegi gazdasági helyzetben talán új értelmet is nyerhet:

„Magyarország mindig talpra áll”. Remélhetőleg a gömböc találmány, a világszerte elhíresült rubik kockához hasonlóan meghozza számunkra az újbóli ismeretséget, a hírnevet. 39 2009 March 30 http://www.tikinaiakhu/2009/03/ketmilliardos-rendezvenymunka-a-kormanytol-kinaban/ 48 http://www.doksihu Az Asia Center által szponzorált és létrehozott események a kultúrák közelítése érdekében A bevásárló központ nem titkolt céljai között szerepel a két kultúra közötti kapcsolat minőségének javítása, a két kultúra egymás számára történő kölcsönös ismertetése. Ennek fényében már nem egy alkalommal került sor különféle rendezvények lebonyolítására a ház területén. Delegációk folytonos látogatása követi egymást, így például 2006 júliusában Nangtong, Dalian város küldötteinek jövetele. A tárgyalások eredményeként az év októberében 13 tagú üzletember delegáció érkezett további egyeztetések

céljából. 2006 augusztus 18- 22 bonyolították le az Asia Center Gyémánt termében a 7. Kínai Nyelvű Média Konferenciát, melynek célja volt, hogy a világ különböző országaiban működő kínai médiumok képviselői rendszeresen, meghatározott időközönként összegyűljenek és megosszák egymással tapasztalataikat. Több mint 50 különböző, több mint 19 európai ország médiumainak (televízió, rádió, folyóirat) szerkesztői, továbbá az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Malajzia is tiszteletét tette a konferencián. Emellett első alkalommal Kínában működő óriás médiumok, mint a világszerte híres, Kínában igen közkedvelt CCTV- televízió csatorna képviselői. Azonban nem csak a magasabb szintű gazdasági fórumokra tevődik a súlypont, hiszen nagyon fontos a vevők megítélése, a velük kialakított kapcsolat „melegsége”. Ugyancsak sok jótékonysági programnak nyújt különböző anyagi,- illetve tárgyi támogatást

is. Minden évben a karácsonyi ünnepek tájékán, a húsvéti ünnepekkor szintén, gyermek programokkal gazdagítják a ház mindennapjait, teszik kellemesebbé a vásárlás élményét. A gyermekrendezvények állandó résztvevői a kínai magyar kéttannyelvű iskola diákjai, játékos vetélkedők közepette ismerhetik meg egymás szokásait, játékait, apró tárgyi nyereményekkel gazdagítva őket. Gyereknap és húsvét alkalmával helyet kapnak a kézműves tevékenységek, a papírsárkány festés, az origami, a tojásfestés. Valójában ezalatt kapnak egy kis szeletet egymás kultúrájukból, és akár ázsiai- magyar kisbarátságok is szövődhetnek. A felnőttek számára minden évben kedveskednek valamilyen attrakcióval a kínai Holdújév alkalmából. A kínai kultúrában és más ázsiai kultúrában hasonlóan nem a mi naptárunk szerint megszokott év utolsó napján, december 31-én, január elsején ünneplik az újesztendő megérkezését. A 2008-

as évi Holdünnep rendezvény volt talán az eddigi leglátványosabb, a vásári hangulatot idéző kavalkád közepette megcsodálhatták a tűzzsonglőrök mutatványait, a 49 http://www.doksihu sárkánytáncot, a Magyarországon egyedi ázsiai dobshowt, fényshow és az ünnepséget záró tűzijátékot, természetesen mindezt ingyenesen. 2008. szeptemberétől folyamatosan megtekinthető a két épület közötti területen egy állandó kiállítás a Xi’an-i agyaghadsereg élethű másai tekinthetőek meg. A Xi’an-i agyaghadsereg a világörökségek listájára is felkerült. Másik érdekes műsor, a Shanghai gigantikus városi fejlődéséről készített fotóriport sorozat és a 2008-as év egyik legszomorúbb természeti katasztrófájáról, a szecsuáni földrengés áldozatairól készült fényképes dokumentáció. A szívszorongató képek láttán nincs ember, aki ne érezne együtt embertársaival, nemzetiségtől függetlenül. 40 A kulturális és a

személyes kapcsolatokat tekintve fontos lenne, hogy minél többet tudjunk meg egymásról, egymás szokásairól, viselkedéseiről. Minél több tájékoztató rendezvény szervezése a cél, ezek tartalmi spektrumának kiszélesítése. Nagy lehetőségnek ígérkezik a jövőben és a jelenben is tartó felkészülés a 2010-ben Shanghaiban megrendezendő világkiállításon történő részvételünk, emellett az AsiaCenter Kft területén létesülő Kínai Márkás Áruk Központja (CBTC) is kecsegtetőnek mutatkozik. Szemléletváltás a kapcsolatokban, egy hosszú távú stratégia kidolgozása Ahhoz, hogy a magyar- kínai kapcsolatok szorosabbá tételéről tudjunk beszélni, a magyar politikai elit, a közigazgatási szervek, a magyar lakosság, a hétköznapi tudat formázására jelentős szemléletváltásra és több gyakorlatiasságra lenne szükség. Magasabb szintre kelleni emelni a távlatokba történő gondolkodást, a politikamentességet, az előítéleteket

és az elfogulatlanságot. Meg kellene ismernünk alapfokon a konfucianizmust, mely a kínai gondolkodás alkotóeleme. Tudatosítani kellene, hogy egy olyan kis méretű, nyitott gazdaságú ország, mint hazánk nincs abban a pozícióban, hogy a világkereskedelem legdinamikusabban fejlődő tagját, valamint a világ legnagyobb valutatartalékával rendelkező hatalmával, olyan marginális kötelékeket tartson fenn, amelyek nem igényelnek folyamatos figyelmet, törődést.41 Továbbá észre kell vennünk azt is, hogy a hatalmas kínai piac meghódításáért ma már a világ valamennyi gazdasági hatalma és multinacionális cége versenyez, gyakran, még ha csak 40 41 http://www.asiacenterhu/lang hu egy/hu egy mainphp www. mtahu 50 http://www.doksihu átmenetileg is, óriási anyagi áldozatokat vállalva, s a lehető legjobb légkör megteremtése érdekében elvi eredményeket is teljesítve, a kínai kormánynak. Magyarország némi helyzeti előnnyel rendelkezik,

hiszen a többi közép- kelet- európai ország között még mindig bennünket ismernek a legtöbben, mint az egykori gazdasági reformok indítóit, amely felhasználása, továbbfejlesztése számukra is sokat segített, abban, hogy ma világhatalommá váljanak. Több figyelmet kellene fordítani olyan szakemberek, tolmácsok képzésére, akik beszélik és ismerik a két ország kultúráját, belső viszonyait. Sok segítséget jelent, hogy a letelepült kínaiak második generációja már anyanyelveként használja nem csak a kínai a magyar nyelvet is. A magyar anyanyelvűek kínai tolmáccsá való képzése több évnyi intenzív képzést vesz igénybe, nem árt, ha az adott nyelvi környezetben is eltöltenek pár évet, így ez az elkövetkezendő években még további problémát jelent. Úgy vélem nagyon jó célt szolgálna, ha a hatóságok által kiadott nyomtatványok, közlemények minimum angolul, de minél több nyelven jelennének meg, annál jobb lenne. Az

ügyfélszolgálatoknál, az ingyenesen hívható tanácsadó, segélykérő szolgálatok vonalainál is jó ötletnek tartanám a több nyelven beszélő alkalmazottakat. Erre tökéletes például szolgál az Asia Center területén üzemelő bankfiók, ahol nem csak kínai alkalmazottak, de kínaira fordított nyomtatványok is rendelkezésére állnak az ügyfeleknek. A jövőben tervezik profiljuk kiszélesítését, vietnámi nyelv használatát is, a potenciális ügyfelek számának növelése érdekében. A magyar társadalomnak érdekében állna, egy hosszantartó együttélésre, valamilyen fajta stratégiát kidolgoznia, hiszen elég nehezen képzelhető el, hogy egy etnikum, mely egész Magyarország ruházati kiskereskedelmét tartja kezében, egy szép napon eltűnjön innen. A stratégiának úgy kellene felépülnie, hogy az irányvonalat mutasson a kormányzat számára, olyan orientáló dokumentum legyen, mely a hosszabb távú trendek felvázolásával, a már

megszerzett gyakorlati tapasztalatok összegzésével és a Magyarország számára kínálkozó lehetőségek felvázolásával eligazítást nyújtson az illetékes vezetők számára. Egy ilyen dokumentum terjedelme nem lehet hosszabb, mint 100 oldal, mert ezt – szakterülettől függetlenül- minden miniszternek el kellene olvasnia, hogy egy képben láthassák az egészet.42 42 www.chinanetworkhu 51 http://www.doksihu Leggyengébb az együttműködés a civil szférát illetően, gyengék a társadalmi kapcsolatok: hivatalosan mindössze egyes szakszervezetek, az újságíró szövetség, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzetek Háza tart fenn kapcsolatot kínai partnerekkel. A magyar vállalatok többsége a kínaiakhoz viszonyítva kis- és közép vállalat, mely általában nem rendelkezik a megfelelő anyagi háttérrel, hogy állandó képviseletet működtessen a Népköztársaság területén. A magyar cégeknek megérné erre a területre

specializálódott szakembereket alkalmazni, akik tudják, hogy mit kell tenni egy sikeres üzlet végbemeneteléhez, hogyan kell, illetve nem kell viselkedni. A rendszeres üzletemberek fóruma, konferenciája mind a kétfél számára hasznos, könnyebb elérhetést biztosít a cégek között. Ezen a téren azonban javulásra lehet számítani, a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fellendülésével számolva már ma is egyre több önkormányzat választ magának a TávolKeleten testvérvárost, javul a kapcsolati háló a vállalkozások, műszaki és közgazdasági értelmiség terén, nő a közös termelési és kutatási projektek és kutatócserék száma, valamint felfelé ívelő tendenciát mutatnak a kínai-magyar idegenforgalom adatai is. Ha azt szeretnénk elérni, hogy a kereskedők logisztikai bázisukként tekintsenek ránk a térségben, ahhoz más magatartásra, stílusra, szemléletre lenne szükség és főleg több gyakorlatiasságra. A magyar

közvéleményben megjelenő előítéletek, és tévhitek helyett a valóságból kellene kiindulnunk, s megpróbálkozni azzal, hogy saját érdekeinket összehangoljuk az övéikkel. Kína nagyon nagy falat számunkra, főleg, mint tárgyaló partner, amint az általános bevezető témákról áttérünk a konkrét kereskedelmi ügyletekre. Hangsúlyozni szükséges, hogy csak akkor tudjuk kihasználni a lehetőségeket az egyes tárgyalások során, ha alkupozícióba vagyunk, illetve abba hozzuk magunkat, nem pedig alárendelt félként jelenünk meg. Új lehetőségek nyíltak meg azóta, hogy a kínai parlamentben 2007-ben meghirdették a kínai területfejlesztési stratégiát, az importbővítésének szándékát, a külkereskedelmi aktívum csökkentését, és a külföldi vállalatok fokozott jövedelmének ígéretét.43 Nem csak hivatalos úton, de a hétköznapi személyek gondolkodás módjának némi pozitív irányba történő változtatása is sokat segítene a

kapcsolatok ápolásában, ha nem pont ez tudna hozzájárulni a leginkább. A fejlődés legnagyobb gátja a kölcsönös ismeretek hiánya Mindenki kellemesebben érzi magát egy olyan légkörben, ahol nincs veszélyeztetve a 43 www.chinanetworkhu/indexphp?content=23 52 http://www.doksihu létbiztonsága, nincs kitéve ő maga vagy gyermekei a gyakorta előforduló atrocitásoknak az utcán, a tömegközlekedési járműveken. De persze ehhez szükséges az ő hozzáállásuk, alkalmazkodásuk is, hogy megpróbáljanak a mi kultúránknak megfelelően alkalmazkodni, viselkedni. Ha ez valóra válna, nyilvánvalóan nem terveznék annyian a hazatérést az anyaországba. A megkérdezettek, arra hogy maradnának-e továbbra hazánkban, a sok pozitívum mellett, a válaszaik alapján maradnának, de nem tudják hogy meddig, hogy vajon itt maradna-e örökre.44 Az itt élők közül, valószínűleg egyre kevesebb azoknak a száma, akik magyar állampolgárságot szeretnének

kapni, ez az anyaország fokozatos erősödésével, az itteni kialakult rossz gazdasági helyzet tényével, vélhetően egyenes arányosan tovább csökken. A kínai stratégiának fel kellene ölelnie a kapcsolatok és az együttműködés minden területét és szintjét, az államközi kapcsolatoktól egészen az emberi kapcsolatokig. Államközi kapcsolatainkat 2004. június 11-e óta a Magyar- Kínai Közös Nyilatkozat „baráti kooperatív partnerségként” határozza meg, aláírók Mádl Ferenc köztársasági elnök és Hu Jintao kínai elnök. Magyarországnak meg kellene erősítenie azt az álláspontot a kínai félben, hogy mi továbbra is hajlandóak vagyunk a jövőben kiemelkedő stratégiai jelentőséget tulajdonítani a kínai kapcsolatoknak, függetlenül a magyar belügyek alakulásától. Valószínűleg nem vagyunk olyan tárgyaló pozícióban, hogy mi diktáljunk, így éreztetnünk kellene velük, hogy fontosak számunkra. A világ valamennyi

országával hajlandóak a békés egymás mellett élés öt alapelve, valamint a kölcsönös előnyök alapján együttműködni. Cserébe elvárják, hogy az együttműködő országok kormányai tartsák tiszteletben Kína szuverenitását, területi integritásának sérthetetlenségét, és ne avatkozzanak be a kínai belügyekbe. Különösen kényes kérdések, az „egy Kína”, a tibeti, valamint az emberi jogok kínai helyzetének kívülről történő bírálata, megítélése. Ha hatékony és tartós együttműködést akarunk elérni, stratégiánk megalapozásánál, jobb, ha ilyen téren nem váltunk ki ellenszenvet partnerünkben, tárgyalásaink és minden fajta érintkezéseink során tartózkodjunk az állásfoglalástól.45 Egyidejűleg egyszer, s mindenkorra be kell fejezni annak a gyakorlatnak a folytatását, mely már többször is előfordult, hogy a felső szintű találkozókról megjelenő magyar tudósításokban több hangzik el a két felet

elválasztó nézetekről, mint a két fél számára 44 45 Melléklet, kérdőív 14. kérdés Tálas Barna: A kínai stratégia néhány fő kérdése 53 http://www.doksihu előnyös, s létfontosságú konkrét gazdasági és együttműködési kérdésekről. Inkább a pozitív gondolatokat kellene szorgalmazni, mint sem a széthúzó tényezőket feszengetni. A jövőben szükséges lenne legalább kétévenként egyszer állam- és kormányfői találkozóra sort keríteni. Az ilyen gyakoriságú kapcsolattartásnak csak van lényegi értelme, ha a mindkét ország kormányszervei közötti együttműködés a korábbiaknál elmélyültebb, intenzívebb lesz, s ez által a kapcsolat valóban stratégiai fontosságot nyer. Ez sokrétű előkészületeket igényel, mely feltételezi, hogy a magyar kormányszervekben az együttműködés kérdéseinek felkészült előadói és referensei legyenek, akik szakértői ennek a területnek. Az eddigi tapasztalatok alapján azt

lehet leszűrni, hogy a kezdeményezést az ilyen jellegű találkozókra többnyire tőlünk várják el. Ugyancsak az államközi kapcsolatok szerves részét képezhetnék a fővárosi, megyei, városi önkormányzatok, valamint az egészségügyi szféra intézményei, a nyugdíjbiztosítók szintjén kiépülő relációk, ezek nagymértékben elősegíthetnék a vállalati és intézményi szintű kooperációt. A probléma abból adódik, hogy a kínai kormányzati egységekkel ellentétben a magyar önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő büdzsével a kölcsönös látogatások finanszírozására. A kínai gazdasági reformfolyamatok most jutottak el abba a szakaszba, hogy elkezdenek kiépíteni egy új egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszert, melyhez némi segítséggel, mintával szolgálhatunk. Erre már volt példa a történelem során, mint már említettem, hogy tüzetesen megvizsgálták a mi rendszerünket, majd tökéletesítve megpróbálták átvenni,

működtetni azt. Kölcsönösen tanulmányozhatnánk egymás szociális hálóját és mindenki felhasználhatná belőle azt, amire szüksége van a saját rendszere vonatkoztatásában. Erre nagyon jó kezdeményezésnek találtam, a 2008 februárjában Magyarországon, Európában egyedül álló módon először megrendezésre került konferenciát, ahol a kínai gazdasági és önkormányzati szakemberek egyidejűleg ismerkedhettek meg hazánk régióival, terület- és gazdaságfejlesztési lehetőségeivel, közigazgatási rendszerével, turizmusával és sportéletével. A Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciáját az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával tartották meg 2008. február 18-22 között Budapesten. 46 Az átfogó találkozóra a kínai fél 16 tartományából mintegy 100 fős delegáció érkezett. A konferencián részt vettek Kína legjelentősebb városainak, a gazdaság fejlesztéséért felelős 46

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium http://www.otmgovhu/web/portalnsf/html/nemzkapcshtml 54 http://www.doksihu vezetői, üzletemberei, azzal a szándékkal, hogy eszmecserét folytathassanak a magyar gazdaság azonos érdekeltségű szereplőivel, döntéshozóival. 14 magyar város illetve megye polgármesterei, régiós és megyei tisztségviselői, vállalkozói, utazási irodái képviselték a magyar oldalt. A szakmai fórum elsődleges célja, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymás országát, tájékozódjanak az ágazati lehetőségekről, így ezzel lendületet adjanak a gazdasági együttműködésnek, a testvérvárosi kapcsolatoknak. A regisztrált meghívottak átfogó képet kaptak Magyarországról és Kínáról, a hazai és a távol- keleti állam tartományairól, közigazgatásáról, gazdaságáról. Tematikus workshopok keretében megbeszéléseket folytathattak a lakás- és építésügy, a területfejlesztés, a turizmus, a

sport témaköréről és a gazdasági, befektetési körülményekről is. A konferencia utolsó két napján a delegációk ellátogattak a magyar testvérvárosaikba, ahol személyesen megismerkedhettek a települések vezetőivel, az ottani gazdasági élet szereplőivel. Ilyen város például az alföldi tájegységen Szeged- és Shanghai testvérvárosi kapcsolata. A politikai és társadalmi szervezetek kapcsán szélesíteni lehetne a palettát különösen a gyárakat, a bankárokat, az agrár, a közgazdász és a műszaki értelmiséget tömörítő szervezetekkel való háló kiépítése révén. Mivel mindennapi életünkben egyre nagyobb szerepet játszanak a médiumok, a kormánynak el kellene érnie, hogy a közszolgálati rádió és televízió, a közösségi hírportálok és más tájékoztatást nyújtó eszközök, Kína világgazdasági súlyának megfelelően foglalkozzanak az országgal és az ott zajló eseményekkel. Ezen a téren van némi előrehaladás,

de messze nem elegendő ahhoz, hogy a magyar emberekben mélyen legyökerezett torz, hamis, előítéletes képzeteket megváltoztassa. A felső oktatási intézmények együttműködése viszonylag jól működik, szépen fejlődnek, de még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. Legfőként a közös kutatási projektek beindítását kellene szorgalmazni. Mára már számos kínai egyetemen megteremtődtek a szükséges feltételek ahhoz, hogy bár angol nyelven, de magyar előadó professzorokat fogadjanak. 2009 január 12- én a kínai Zhejiangi Wanli Egyetem (ZWU) és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 47 együttműködési megállapodást kötött a két felsőoktatási intézmény közötti kapcsolatok, egyúttal Kína és Magyarország közötti kapcsolat erősítése érdekében. A cél a kultúrák közötti kapcsolatok erősítése, az egyetemi csereprogramok előmozdítása keretében. 47 www.bgfhu 55 http://www.doksihu Ennek köszönhetően valósul meg

több diákcsere program, tanulmányi és kutatási lehetőségek, valamint alkalom nyílik gyakorlati képzésekben való részvételre is, emellett a tanárok, kutatók és más szakemberek oktatási, kutatási célú cseréje is szem elé kerül. A megállapodás magába foglalja a különböző szakmai területeken való kooperációt, a közös publikációk, szakmai anyagok cseréjének biztosítását is. A magyarországi gazdasági főiskola már többször is bebizonyította elhivatottságát a Távol- keleti kultúra iránt, többek között a novemberben megrendezett Kínai Kulturális Nap, valamint a kínai újságíró delegáció fogadása 2008 szeptemberében. A kínai magyar kapcsolatok ápolása, fejlesztése érdekében ki kellene dolgozni egy kínai stratégiát, mely irányvonalat adna a két fél kölcsönös lehetőségeire, az adandó problémák megoldására. Lényeges eleme lenne mind a hétköznapi emberek, mind a politikai elit szemléletváltása.

Előtérbe kellene helyezni a kölcsönös előnyök, hasznok kihasználását és nem a negatív sztereotípiákra, a bomlasztó tényezőkre helyezni a hangsúlyt. Valószínűnek tartom, hogy a kínai stratégia a megfelelő szakember gárda felállítása nélkül nem lesz megvalósítható. A stratégia kidolgozása nagyon összetett feladat, nem csak a gazdasági kapcsolatokra, hanem a kulturális, szociális kapcsolatokra ki kell, hogy térjenek, meghatározott nemzetközi szabályozás keretein belül. (EU, WTO, stb) A stratégia egyik legfontosabb eleme úgy vélem, a két fél kölcsönös tájékoztatása, az információk, tapasztaltok megosztása lehetne, az, hogy minél többet tudjunk meg egymásról bevonva minden szükséges médium, intézmény, szervezet segítségét ebbe. Utószó Mint azt láthatjuk az itt élő kínaiak vizsgálata, hatásuk társadalmunkra, gazdaságunkra nagyon összetett kutatómunkát igényel. Anélkül, hogy ne lenne valamilyen személyes

kapcsolatunk kínaiakkal, tapasztalatunk a távol- keleti nyelvvel és a vele járó kultúrával szinte lehetetlennek tűnik. Az egykoron fénykorát élő, virágzó kínai migráció ma már hanyatlik, nem tudni, hogy vajon a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetnek köszönhető vagy a magyar társadalom irányukba mutatott attitűdjének, hogy nem akarjuk vagy talán nem is tudjuk itt tartani őket. Másrészt annak az eredményei is, hogy ők maguk nem hajlanak a beilleszkedés felé, inkább az együtt mellett élést szorgalmazzák. A felnövekvő második 56 http://www.doksihu generáció viszont már nem tud annyira elzárkózni a beilleszkedés gondolatától, hiszen magyar iskolákba járnak, itt születtek, itt szocializálódnak, azt pedig csak hasznukra tudják fordítani, ha mindkét, mind a kínai, mind a magyar nyelvet anyanyelvi szinten beszélik. Gazdasági szempontból fel lehetne mérni, hogy profitálunk a kínai kapcsolatainkból vagy inkább

veszteséggel szolgál hazánknak, ha rendelkezésünkre állnának pontos adatok. Tény, hogy egy bizonyos magyar társadalmi réteg számára az alacsony árú termékeik nélkülözhetetlenek, főleg az ő ruházatukat, megtakarításaikat biztosítják. Szükség lenne a két ország közötti kereskedelmi mutatók további élénkítésére, leginkább a mi szempontunkból, hiszen hatalmas a deficitünk kínai barátainkkal szemben. Kínában több tájékoztatás szükséges arról, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a kínai üzletemberek számára hazánkban, milyen lehetőségek vannak befektetései szándékaiknak. A magyar cégeknek pedig egyre több kínai gazdasági szektort lehetne elérniük, köztudottan jól képzett mérnökökkel, tudósokkal, szakemberekkel rendelkezünk, ki kellene használnunk ezt az adottságunkat. Ha nem nyújtanak a megfelelő hatóság több tájékoztatást mindkét félnek, mindkét félről a helyzet a továbbiakban tarthatatlan lesz.

Ha az Európai Unió és az egyes tagországok nem szabályozzák megfelelően a kínaiak tevékenységi körét, a bevándorlásuk feltételeit, nem lehet tudni, hogy milyen következményekre számíthatunk. Mivel Európában nálunk él az egyik legnagyobb és legrégebbi kínai kolónia, szükséges lenne az EU-nak kidolgoznia egy Magyarország- Kínai kereskedelemre vonatkozó dokumentumot, külön figyelmet fordítani térségünkre. Gazdasági kapcsolatainkat nem dönthetjük porba és az itt élőket nem változtathatjuk láthatatlanná, így időszerű lenne megfelelő, alkalmazható, megvalósítható tervet kiötleni az illetékeseknek. Persze csak akkor, ha meg akarjuk őrizni az üzleti szálakat, - ami nagyon is érdekünkben áll, hiszen egy „új”, erősödő világhatalomról beszélünk, aki uralja a gazdasági világ nagykapuit, mozgató rugója annak- akkor meg kellene tanulnunk kezelni az ide érkező kínaiakkal kapcsolatosan felmerülő kérdésköröket.

Szemmel láthatóan jó irányba fejlődnek a kapcsolatok, a rendezvények, de kutatásaim során feltűnt, hogy rengeteg olyan konferencia, előadás, program került megrendezésre, melyről nem is hallottam soha. Ezért úgy gondolom, lényeges lenne ezeket az eseményeket hatékonyabb marketing, reklámtevékenységekkel terjeszteni. 57 http://www.doksihu Lassan túljut hazánk a gazdasági válság hatásain, hasonlóan a világ más országaihoz, stabilizálódnak a valuta árfolyamok, az emberek új alapokra kezdhetnek építkezni, javul a létbiztonság érzete. Ha „helyre állna a rend” jobban tudnánk koncentrálni más, de nagyon fontos szegmensekre, úgy, mint a kínai kapcsolatok ápolására, az emberek kulturális fejlődésének igényére. Ennek fényében én bizakodom, hogy hamarosan változásokra kerülhet sor. 58 http://www.doksihu Melléklet 1. táblázat www.kshhu 2.táblázat A magyar- kínai külkereskedelmi forgalom alakulása 2000-2007 között

(M USD) Év Import Export Forgalom Egyenleg 2000 939 41 980 -898 2001 1333 113 1446 -1220 2002 2085 155 2240 -1930 2003 3285 178 3463 -3107 2004 2874 390 3264 -2483 2005 3587 401 3988 -3185 2006 3856 762 4618 -3094 2007 4367 1070 5437 -3297 Eu working papers, Budapesti Gazdasági Főiskola házinyomdája, 2008, Budapest 9-10.oldal 59 http://www.doksihu Kérdőív 1. Mikor érkezett Magyarországra? 2. Hogyan jutottak el Magyarországra? (repülő, vonat) Milyen céllal indultak útnak? 3. Hányan érkeztek először, az első személy megérkezésétől a család hány tagja jött, látogatott Magyarországra? 4. Melyik tartomány, melyik járásából valóak? 5. Mekkora tőkével érkezett kb? 6. Mivel foglalkozott Kínában? Milyen iskolai végzettséggel rendelkezik? 7. Miért választották Magyarországot? 8. Mit vártak és ebből mi valósult meg? 9. Milyennek látják a magyarokat? 10. Vannak- e gyermekek a családban? Ha igen,

hányan? Hol tanulnak? 11. A felnőttek Magyarországon akarnak-e maradni? A gyerekek? 12. Mit lehetne tenni a két kultúra közötti kapcsolat javítására? 13. Melyik kereskedési formát részesítik előnyben és miért? (piacozás, bevásárlóközpont, kis,- nagykereskedés) 14. Ha újra választhatnának, ismét úgy döntenének, hogy Magyarországra jönnek szerencsét próbálni? Miért? 15. Milyen gyakran látogat haza, Kínába? 1. 什么时候儿来到匈牙利? 2. 2怎么来到匈牙利(飞机，火车)? 到来有什么样的目的? 3. 第一次多少人来到这儿，第一个人以后从家庭多少人来了，多少来看家庭的人, 来看匈牙利的情况，多少留在这儿? 4. 您从哪些省，哪些地区来了? 5. 差不多来的时候带了多少资本? 6. 在中国您有了什么样的工作? 您上了什么样的学院? 7. 您为什么选择了匈牙利? 8. 您来的前有什么预计（希望，想法），到以后有什么计划实现了? 9.

关于匈牙利人您有什么样的感觉? 10. 在家庭有孩子吗?有多少? 他们在哪儿学习? 11. 成人要不要留在这儿? 孩子们呢? 12. 您觉得还能做什么发展两个国家，文化的关系？ 13. 您觉得哪些贸易方式更好，为什么? (市场方式，超市里埋场品，零售的，批发 的) 14. 如果您再能选择，会确定来到匈牙利吗? 为什么? 15. 您经常回国吗? 60 http://www.doksihu Irodalomjegyzék Könyvek: Li Csung Csiang: Szerencsevadászok, kínaiak Magyarországon Marco Polo Könyvkiadó, Budapest 2005. 23oldal Hudo De Burg: Kína- barát vagy ellenség, HVG könyvek, Budapest 2007, 132.oldal Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat, miként változtatja meg életünket Kína felemelkedése, HVG könyvek, Budapest 2006, 56.oldal J.C Yang: Miért nem bírjuk a kínaiakat? Pannonica Kiadó, Budapest 1995, 19oldal Online sajtóba megjelent cikkek: http://www.managermagazinhu/archivephp Újság, folyóirat: Reggel, Bánky

Béla, Éber Sándor, Farkas Károly,Gyükeri Mercédesz, Kína öltözteti egész Európát c., 2005augusztus 30,3 oldal Cash Flow, Szabó Zoltán, Mindenkit megruháznak, 2005/4, 110-111 oldal Figyelő, Mártonffy Zsuzsa, Simon Ernő, Nincs Nagyfal c., 2005 március 24-30, 31-36 oldal Internetes honlapok: Tálas Barna A kínai stratégia néhány fő kérdése, http://www.chinanetworkhu/portal/downloads/Kina-strat fo kerdesei tanulmany Talaspdf, 2009.0412 Tálas Barna: Adalékok a Kína- stratégiának megalapozásához http://www.chinanetworkhu/portal/downloads/Kina-strat meglapozasa tanulmany Talaspdf 2009.0412 61 http://www.doksihu Polonyi Péter: A magyarországi kínai kolónia problémáiról, http://www.chinanetworkhu/portal/downloads/Magyarorszagi kinai kolonia tanulmany Pol onyi.pdf, 20090415 Magyarország Kína stratégiájának megalapozása (zárótanulmány), Juhász Ottó, http://www.chinanetworkhu/indexphp?content=7 ,20090410 Huszty András: Kínai- magyar

gazdasági kapcsolatok, 2006-2007 http://www.chinanetworkhu/portal/downloads/Kina-Magyarorszag 20062007 tanulmany Husztypdf 20090406 Csirkusz Gábor: A magyar-kínai kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel a pekingi olimpiára és a sanghaji világkiállításra http://www.chinanetworkhu/portal/downloads/Magyarkinai gazd kapcsolatok Olimpia Exp o tanulmany Csirikusz.pdf 20090407 Yin Ai: Kétmilliárdos rendezvénymunka a kormánytól Kínában http://www.tikinaiakhu/2009/03/ketmilliardos-rendezvenymunka-a-kormanytol-kinaban/ 2009.0328 Vajna Tamás: A magyarországi kínai kolónia http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=15142 2009.0325 Csorba József: A kínai magyar kapcsolatok - utánozás majomszokás?! (2.rész) http://web.gondolahu/cikkek/42624, 20090414 Nyíri Pál: Transznacionalitás és a közvetítő kisebbség- modell: kínai vállalkozók Magyarországon,

http://www.mtakihu/docs/080611 12/teljes/nyiri pal transznacionalitas es a kozvetito kise bbseg modell.pdf 20090410 http://www.cbtchu/http/indexphp?page=Information 20090404 62 http://www.doksihu http://www.vamhu/viewBasedo?elementId=8476, Közlemény, 20090404 http://www.szonhu/engineaspx/page/article-detail/cn/haon-news-ed03-20060418072651/dc/im:all:news special-hungary/ag/im-napionline, Szabolcs online, Hány kínai él Magyarországon? 2009.0404 http://www.bmbahhu/statisztikakphp 20090405 http://www.sulinethu/tart/cikk/Rca/0/18018/1 20090405 Szobota Zoltán, Bagyarik Cecília, Hajdú Sándor Kínaiak Magyarországon http://epa.oszkhu/00800/00804/00472/63605html 20090404 http://www.mfagovhu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu kapcs/Azsia/kina/gazdasagihtm http://www.vilagkiallitashu/indexphtml?module=home&menu id=shanghai online A kínai nagykövet a kínai üzletemberekről http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=16074, 2009.0407

http://www.azsianet/modulesphp?op=modload&name=News&file=article&sid=14369 2009.0407 http://www.vamhu/viewBasedo?elementId=3305&modulId=-1 20090408 http://www.nfhhu/portal/informaciok/hirek/hirarchivum/csillag osszhtml?query=csillagsz% C3%B3r%C3%B3 2009.0408 Juhász Ottó, Inotai András, Tálas Barna: Magyarország Kína stratégiájának megalapozása http://www.mtahu/fileadmin/2007/11/MeH-MTA%20IV 171-200pdf, 20090408 www.bgfhu www.asiacenterhu http://www.otmgovhu/web/portalnsf/html/nemzkapcshtml 63