Sports | Martial arts » Dr. Barna Tibor - A cselekvéshatékonyság vizsgálata küzdősportokban

Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar (TF) Doktori Iskola, Neveléstudományi Alprogram PhD értekezés tézisei A CSELEKVÉSHATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA KÜZDŐSPORTBAN ( Küzdelemtől a látványos birkózásig) Készítette Dr. Barna Tibor egy. adjunktus Budapest, 2002 A témaválasztás indoklása A sport újkori társadalmi funkciói változásának feltehetően egyik legjelentősebb állomása volt, amikor markánsan megjelent a sportban az üzlet, és annak szelleme. A sport üzletté válása megjelenítette benne a minden áron való győzni akarást, majd annak kísérőjelenségeit, a doppingot, az erőszakot, a csalást, amelyek eredendően idegenek a sport szellemiségétől. Pierre Bourdieu szerint: „a mindenáron való győzni akarás plebejus törekvés, az arisztokrácia beállítódása a fair play „ A sport üzleti tényezővé válásával tömegfogyasztásra szánt látványossággá vált, a tömegkommunikáció bekebelezte a sportot,

oly mértékben hogy ma már a sportszabályok tekintélyes hányadát is a média igényei szerint alakítják. A folyamat érzékelhető a sportágak zömében, különösen a labdajátékokban és a küzdősportokban. Témaválasztásomban a legősibb, önvédelmi jellegű küzdősport, a birkózás körében vizsgálom a jelenséget, amikor a látványosság alakulását cselekvéshatékonyság tükrében elemzem. Döntésemet megkönnyítette az a tény, hogy a birkózás a történelem során mindig is meg tudott felelni az adott kor nevelési követelményeinek, és látványos akcióival tömegeket szórakoztatott. A birkózás küzdelme, és akciói ugyanakkor kiváló modellhelyzetet kínál az egyéni küzdőstílus, a megtévesztő akciók szerveződése, a szándék érvényre juttatása tanulmányozására is. Az eredmények hasznosítása közben gazdagodhat a sporttudomány, ugyanakkor vizsgálatok tanulságai a FILA, az MBSZ számára is hasznosítható ismereteket

kínálnak. A sport gyakorlata ugyanis nagyon várja az objektív felismeréseket. Ez a feladat engem, mint gyakorló testnevelőt és edzőt, a tudományos pályafutás első lépéseit tevő kutatót olyan szempontból érdekelt, hogy megismerjem tudományos alapossággal a birkózás küzdelem struktúráját, de a választott téma mind az MBSZ ben mind a FILA -ban kedvező visszhangra talált, hiszen a birkózásban, a fent említett okok miatt, szinte félévente hozott szabályváltozások irányát segít pontosítani. A FILA 75. születésnapja alkalmából adott fogadáson JA Samaranch aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a birkózást, mivel nem elég látványos, más sportágak megelőzhetők a TV képernyőjére kerülés versenyében. Ennek a beszélgetésnek eredményeként Milán Ercegán a FILA elnöke nyílt levélben fordult a birkózó társadalomhoz és a birkózás belső szakmai megújulását sürgette. Ebben a megújulásban, véleményem szerint

elengedhetetlenül szükséges a tudományos igényű, elemző munka. Irodalmi áttekintés A birkózók mindig is igyekeztek figyelemmel kísérni leendő ellenfelük harcmodorát egy másik ellenféllel folytatott küzdelemben, és megkísérelték az így szerzett tapasztalataikat felhasználni a saját mérkőzésük eredményessé tétele érdekében. Amennyiben szeretnénk megismerni a szabadfogású birkózás technikai - taktikai oldala és a versenyzők mozgáskészségei, pszichikai adottságai közötti viszonyokat, úgy figyelembe kell vennünk, hogy a különböző ellenfelekkel szemben az élversenyzők nagyfokú változatosságot mutatnak. Voltak kezdeményezések a tekintetben, hogy a birkózók a tecnikai-taktikai teljesítményét a pszichikai tulajdonságok viszonylatában vizsgálják (Szőnyi J. 1991, Nagykáldi Cs. 1991) A következő típusokat különítették el: gyors robbanékony - lassú de kitartó, koncentratív - dekoncentratív, kezdeményező -

alkalmazkodó, nagy munkabírású - alacsony munkabírású, kockázatvállaló - impulzív, sikerközelítő kudarckerülő. A felkészültséget az orosz szakirodalomban (Pilojan, Szamveljan, Szerobjan, 1983) elsősorban a teljesítmény aspektusából tárgyalta. Az adatok matematikai, majd szakmai értékelése arra irányul, hogy meghatározzuk milyen technikai-taktikai elemeket alkalmaz egy birkózó a különféle ellenfelekkel folytatott küzdelemben. Így az esetlegesség mellett mód nyílhat a törvényszerűségek feltárására is. Többen foglalkoztak a megfigyelés és adatgyűjtés lehetőségeivel, továbbá annak matematikai és szakmai értékelésével. Napjainkban ezt, mint javított módszert, bizonyos szimbólumok alkalmazása jelenti. Egyezményes szimbólumokat (kyptogramm) már használtak Bulgáriában ( Rajkov 1967 ) Oroszországban és Ukrajnában (Galkovszkij, Potraty, 1972 és Csehországban Durech és Kormanak 1972 ). A stratégiai és technikai -

taktikai teljesítőképesség ellenőrzésére alkalmas módszernek bizonyult az írásban rögzített leíró jellegű verseny megfigyelés módszere is, amelyet Thumanjan (1972) a Szovjetunióban vezetett be, és az NDK számára Czeh és Thünnemann (1980) fejlesztett tovább. Mindkét módszer szakavatott jegyzőkönyvvezetőt és természetesen a kapott adatok logikus értékelését igényli. A fiatal birkózók oktatásával kapcsolatban a világ első Oroszországban is megoszlanak a vélemények. Ezekből két fő irányzatot ismerhetünk fel: · az első irányzat a felkészülés kezdetére eső időszakban a gyermek akaraterejének megfigyelésére és általános fizikai képzésre fordít gondot. Az irányzat legfőbb képviselője Karapetjan, · a második irányzatban a technikai képzést hangsúlyozó Galkovszkijt és követőit ismerhetjük fel, akik, azt javasolják, hogy az oktatás és a szakirodalom is csak azokkal a technikákkal foglalkozzon, amelyeket a

gyakorlatban kipróbáltak, és amelyek beváltak. A birkózás irodalmából ez ideig hiányzott egy integrált ismereteket adó elemzés, amely összefüggéseiben tárgyalja a versenytevékenység hatékonyságát és a birkózás oktatás módszertanát. Értekezésemmel ennek a hiánynak egy részét is pótolni kívánom A kutatás hipotézise, kérdései 1. Feltételezzük, hogy a birkózás fejlődése, tartalmi megújulása érdekében 1988 óta folyamatosan a látványosság fokozása érdekében hozott szabályváltoztatások nem érték el céljukat. 2. A barcelonai olimpiát követő módosítások nyomán, a tervezett szándékkal ellentétben, a birkózó versenyek jellegére, a küzdelem struktúrájára vonatkozóan inkább előnytelen változások következtek be. Az átgondolatlan, tudományos igényt mellőző szabályváltoztatások következtében veszített látványosságából a sportág és a versenyzőket tétlenségre kárhoztatja. 3. Feltételezzük,

hogy a látványosság csökkenése a birkózó küzdelmek elemzése folytán a mérkőzések struktúrájában, a versenyzői stílusok alakulásában, statisztikailag igazolható módon kimutatható. 4. Feltételezzük, hogy a szabályokhoz igazodó versenyzési stílus elemzése alapján nemcsak az egyéni jellemzőkre, hanem a versenyre felkészítő oktatási folyamat sajátosságaiba is bepillanthatunk. Kérdésfeltevéseim központi gondolata annak a döntő szakmai kihívásnak a megválaszolását szolgálja, amely arra irányul: hogyan befolyásolta a fokozott szubjektivitás megjelenése a versenyzőket és az edzők pedagógiai tevékenységét? Részkérdéseket az alábbiakban fogalmaztam meg: · Milyen irányba változtak a birkózó mérkőzéseket jellemző időbeliségi mutatók, megkülönböztetetten az élversenyzők vonatkozásában? · Milyen változás tapasztalható a tusgyőzelmek gyakorisága és a mérkőzések időtartama tekintetében a résztvevők,

megkülönböztetetten a minőségi versenyzők szereplésében? · Mi a viszony a támadások időegységre eső gyakorisága és a látványosságot kifejező technikai pontok között? · A látványosságot jelentő technikák kerülnek-e végrehajtásra? Kutatási módszerek Kutatási módszerek közül az alábbiakat alkalmaztam: 1. Adatgyűjtő módszerek: Közvetlen írásos információszerzés mérkőzés jegyzőkönyvekből: · Mérkőzések száma, · Mérkőzések időtartama, · Ellenfelek sorrendisége. 2. Közvetlen megfigyelési eljárások: · Egyszerű támadás, · Összetett támadás, · Megkísérelt támadás, · Végrehajtott támadások regisztrálása egy speciális felmérőlap segítségével. 3. Közvetlen megfigyelési eljárások videorecorder egyidejű felhasználásával 4. Értékelő módszerek: · A nyert adatokból adattípusonként gyakoriságot, a mérhető adatokból átlagot és szórást számoltunk. · Az összefüggések igazolására

rangkorreláció számításokat végeztünk. · A különbségek igazolására két mintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények összefoglalása 1. A média sürgetésére a 80-as években bekövetkezett szabályváltozások nem szolgálták a látványosságot. 2. Statisztikailag igazolhatóan azonban kétségtelenül történtek változások a küzdőstílusban, a birkózók minimalizálták az állásból indított akciókat, csökkent a komplikált de látványos akciók száma, a versenyzők beállították magukat az egy-két pontos fogásokra, a tusgyőzelmek száma a felére csökkent 3. Az időegységre jutó technikai pontok száma csökkent, viszont a mérkőzések időtartama növekvő tendenciát mutat, ami a birkózás tartalmi értékének csökkenését jelenti. 4. Az atlantai olimpián a lábratámadások és az állásból indított akciók háttérbe szorultak a felfordításokhoz képest. Ez a tendencia a versenyzők által elért akció pontok számának

csökkenését eredményezte. 5. Az összetett technikákból álló küzdőmód nagyobb esélyt kínál a győzelemre az egy egy elemre koncentráló birkózáshoz képest 6. A küzdőstílus kialakításánál maximálisan figyelembe kell venni az egyéni személyiségjegyeket, kondicionális adottságokat. 7. Statisztikailag igazolható, hogy a klasszis versenyző küzdőstílusa jelentősen különbözik a súlycsoport többi indulójától, ők ugyanis a mérkőzés számukra kedvező eldöntését lehetőleg az első három percben megteszik. 8. A mérkőzés kezdetétől számított folyamatos támadó tevékenység és az akció végrehajtás helyes idejének kiválasztása jelentős hatással van a végeredményre 9. A minősített versenyzők küzdőmódjában felismerhető a sajátos felkészítő iskola, amely a provokatív dezorientációs küzdőstílus oktatását helyezi előtérbe. 10. A küzdőstílus kapcsolatot mutat a személyiséggel: megállapítottuk, hogy

az asszertivítás tulajdonság és az akciók hatékony végrehajtása birkózásban szorosan együtt járnak. Az értekezés eredményeként a birkózósport számára az alábbi ajánlásokat tehetjük: · Célszerű a szabályokat az ösztönzés a lehetőségek megnyitása, a helyes értékelés és nem a büntetés irányába módosítani bármilyen büntetésnél. · A látványosság érdekében fel kell értékelni az állásból indított akciókat, akár mérkőzés győzelemmel jutalmazni, vagy oly módon, hogy előnyt jelentsen az adott verseny folyamán. · Javasoljuk az első akciót kétszeres értékűnek és döntetlennél meghatározó jelentőségűnek tekinteni. · A birkózás megújítása komplex feladat (nem csak szabályok, hanem a versenyrendszer, a rendezés, társadalmi feltételek együttes figyelembe vétele). · Változik-e a hatékony, látványos támadások gyakorisága a súlycsoportok függvényében? · Hatással van-e a szabályváltozás az

akciók felépítésére, nevezetesen az egyszerű, összetett támadási megoldásokban? · Milyen irányba változott a versenyzők, megkülönböztetetten az élversenyzők küzdőstílusa? Más fontos szempontok is befolyásolják a hatékonyságot, a küzdelem struktúráját, különösen pszichológiai szempontok. Néhány pszichológiai tényezővel is foglalkozni kívánok, melyek kiegészítik a fő kutatási irányomat. · · Igazolható-e a cselekvéshatékonyság és a jellegzetes birkózó személyiségvonás (asszertivítás) közötti kapcsolat? Milyen tartós jellegzetességeket mutat napjaink birkózása? A témakörben megjelent publikációk Barna,T. (1989): Birkózás Tankönyvkiadó Budapest 192 Barna,T. (1991): Comparison study on USA and Hungarian teaching methods in Wrestling. USA Wrestling News 1991 okt1 page 72-73 Barna,T. (1992): Amerikai és magyar birkózók oktatási módszereiről Testnevelés- és Sporttudomány, 2. 82-83 Barna,T. (1993):

Nemzetközi szabadfogású élversenyzők teljesítményének többszempontú elemzése. TF 1993 Doktori értekezés Budapest Barna,T. (1994): Egy birkózó taktikai arculata Mesteredző, 1 24 Barna,T. (1994): A győzelem formáinak vizsgálata birkózásban Mesteredző, 6 3-4 Barna,T. (1994): Birkózás és üzlet Kalokagathia, 1 166-169 Barna,T. (1996):Takticé typy zápasnikov, In: Úpoly v školske telesne vỳchove a športovej priprave mládeže. (pp 68-71) 16 12 1995 Univerzita Komenshkého v Bratislave. Barna,T. (1996): Tovább csökkenhet-e a mérkőzésidő a birkózásban? Mesteredző 1, 9 12 Barna,T., Fodor, T (1997): Lábratámadások a szabadfogású birkózásban Mesteredző, 2. 9-11 Barna,T. (1997): A birkózás helye az iskolai testnevelésben Testnevelés 4 1-32 Barna,T., Németh, E (1997): Testsúlyszabályozás a küzdősportokban I rész Magyar Budo, 3. 35, II rész (1998) Magyar Budo, 1 35 Fodor,T., Barna,T, (1998 ): Hatnyelvű Birkózószótár Kalokaghatia I

Barna,T., Fodor,T (1998): Úprava kmotnosti v úpolovỳch športoch Telesná vỳchova & šport. Bratislava, VIII N 2-3/1998 5356 Barna,T., Fodor, T, (1998) : Could the duration of wrestling match be further decreased ? Coaching and Sport Science Jurnal, 3. (2), 35-38 Barna,T., Fodor, T, ( 1999): Szabályváltozások hatása a birkózásban Mesteredző (3 ) 15-18. Németh, E., Nagykáldi, Cs, Barna,T, (1999) Az akcióhatékonyság a küzdősportokban kapcsolata az asszertivitással és pszichés stabilitással. III Országos Sporttudományos Kongresszus II. Kötet ( Szerk : Mónus A ) Budapest, 289292 Barna,T., Fodor, T, Nemerkényi, K (1999): Could the duration of wrestling match be further reduced ? Science in Olympic Sports. Kiev VI 1999 18-23 Gutman, J., Barna,T, Fodor,T, (2000): Up-to-date Methods of Bringing Wrestlers into Peak form Magyar Sporttudományi Szemle, Budapest 1-2. szám, 26-30 Barna,T., Fodor T, (2001) Dezinformációs taktikák a birkózásban Magyar

Sporttudományi Szemle, 2001 2. 21-23 old Gutmann, J., Barna,T, Fodor, T(2001) Die ungarische Methode der Ausprägung der Topform von Ringern. Leistungssport 5 / 01 42 – 45 o Gutmann, J., Barna, T, Fodor, T (2001) Preparatory methods of top level wrestlers attacking style. Journal of Sports and Sports Sciences Vol 24 (3) 2001 Sports Authority of India. P: 5 – 12 Előadások: Barna T. : A cselekvéshatékonyság és az edzők pedagógia tevékenységének változása a birkózásban a barcelonai olimpia után, Budapest Mozgásbiológiai Konferencia, 2000 szept. 28 Barna T .: Why should we change rouls after Sydney, Rome FILA Wrestling Summit April. 17-th 1997 Köszönettel tartozom Munkahelyemnek az alkotó légkörért, kollégáimnak a hasznos tanácsokért. Köszönöm a FILA-nak hogy lehetővé tette helyszíni adatgyűjtést és az archív anyagok feldolgozását. Témavezetőmnek: Dr Rigler Endrének, egyetemi tanárnak Külön köszönettel is tartozom