Economic subjects | Undertaking knowledge » Hargitai Marianna - A vállalkozások alapításának feltételei Magyarországon és Nagy-Britanniában

Datasheet

Year, pagecount:2009, 88 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:74

Uploaded:February 19, 2012

Size:711 KB

Institution:
[BGE] Budapest Business School

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI MAGYARORSZÁGON ÉS NAGY-BRITANNIÁBAN Készítette: Hargitai Marianna BUDAPEST 2009 http://www.doksihu T a r t a l o m j e g y z é k TÁBLÁK JEGYZÉKE 5 ÁBRÁK JEGYZÉKE 7 1. BEVEZETÉS 8 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGBAN 11 2.1 Növekedéselméletek 11 2.2 Gazdasági növekedés és a vállalkozások 13 3. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) MAGYARORSZÁGON 3.1 A kkv-k helyzete, jelentősége nemzetközi viszonylatban 21 21 3.11 A kkv-k helyzete az OECD országokban 21 3.12 A kkv-k helyzete az Európai Unióban és Magyarországon 22 3.2 A kkv-k meghatározása, besorolása és formái 23 3.3 A kkv-k helyzete Magyarországon 25 3.31 Átfogó bemutatás 25 3.32 A kkv szektor SWOT analízise

26 3.33 A kkv-k száma és megoszlása 28 3.4 Vállalkozási formák 31 3.41 Egyéni vállalkozás (EV) 33 3.42 Gazdasági társaságok 33 3.421 Közkereseti társaság (kkt) 33 3.422 Betéti társaság (bt) 34 3.423 Korlátolt felelősségű társaság (kft) 34 3.424 Részvénytársaság (rt) 34 3.5 Vállalkozásindítás Magyarországon 35 3.51 A vállalkozásindítás szabályozásának szükségessége 36 3.52 Szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon 38 3.53 Az elektronikus cégeljárás Magyarországon 40 3.54 Egyéni vállalkozás indítása 44 3.55 Kkt és bt alapítás 45 3.56 Kft alapítás 47 4. MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) NAGY-BRITANNIÁBAN 50 4.1 Kkv-k meghatározása, besorolása az Egyesült Királyságban 50 4.2 A kkv-k helyzete az Egyesült Királyságban 51 -3- http://www.doksihu 4.21 Szabályozás az Egyesült Királyságban 52 4.22 A kkv-k száma, megoszlása az Egyesült Királyságban 54

4.3 Vállalkozási formák Nagy Britanniában 57 4.31 Egyéni vállalkozás 57 4.32 Private company limited by shares – Ltd 58 4.33 Private company limited by guarantee 58 4.34 Private unlimited company 58 4.35 Public company limited by shares 58 4.36 Partnerships 58 4.361 General partnership, Limited partnership 59 4.362 Limited liability partnership 59 4.4 Vállalkozásindítás az Egyesült Királyságban 59 4.41 Elektronikus cégeljárás 60 4.42 Hagyományos (papír alapú) eljárás 61 4.43 Egyéni vállalkozás 62 4.44 Partnership (jogi személyiség nélküli társaságok, LLP) alapítás 63 4.45 Limited liability company (Ltd) alapítás 65 5. A MAGYAR ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBELI VÁLLALKOZÁSINDÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA 68 6. NÉHÁNY VÁLLALKOZÁS TAPASZTALATAI 71 7. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 74 IRODALOMJEGYZÉK 77 FÜGGELÉK 82 MELLÉKLETEK 86 -4- http://www.doksihu T á b l á z a t o k j e g y z

é k e 1. táblázat Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2. táblázat A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 3. táblázat A kis- és középvállalkozások SWOT analízise 4. táblázat A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) 5. táblázat A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként 2002-2006-ban 6. táblázat A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2007-ben 7. táblázat Vállalkozási formák előnyei és hátrányai 8. táblázat EU irányelvek a KKV politikák kidolgozásához 9. táblázat A kis- és középvállalkozások/vállalkozói csoportok besorolásának küszöbértékei 10. táblázat A vállalkozások száma, foglalkoztatottak száma és az éves bevétel az alkalmazottak száma -5- http://www.doksihu szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007

kezdetén 11. táblázat A partnership vállalkozási formáinak időbeli és anyagi költségei 12. táblázat Összesítő táblázat a vállalkozásalapítás eljárásainak, időbeli és anyagi költségeinek alakulásáról Magyarországon és az Egyesült Királyságban -6- http://www.doksihu Á b r á k j e g y z é k e 1. ábra A vállalkozási folyamat és a GEM definíciói 2. ábra A vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés kapcsolatának modellje 3. ábra KKV Körkép: Konjunktúra- és Bizonytalansági Index, 2005-2009 4. ábra A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2004. december - 2008 december között 5. ábra A regisztrált vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint 2004. december-2008 december között 6. ábra Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma régiónként 2006-ban 7. ábra A vállalkozások, a foglalkoztatás és az éves bevétel aránya vállalatméret szerint az Egyesült

Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 8. ábra A vállalkozások száma jogi forma szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 9. ábra Vállalkozások száma régiónként és országonként -7- http://www.doksihu 1. BEVEZETÉS A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve figyelhető meg az a folyamat, mely során a mikro, kis- és középvállalkozások fokozatosan kiemelt szerephez jutottak és mára már köztudottan a gazdasági növekedés kulcsszereplőinek számítanak a nagyvállalatok mellett. Jelentőségüket világszerte elismerik mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, hazánk esetében a fő irányvonalat az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra vonatkozó politikája határozza meg olyan programokon keresztül, mint például a Lisszaboni program, a „Gondolkozz előbb kicsiben!” vagy a „Better Regulation”. Mindegyik fő célja, hogy a kis- és középvállalkozások megalapítása és fejlesztése számára megfelelő

üzleti környezetet teremtsen, hiszen Magyarországon az alkalmazottak több mint 60 százalékát foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott érték több mint felét teszik ki – egyéni, kis- és középvállalkozások együtt –, exportértékesítésük pedig 35 százalék felett volt 2006-ban. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, A kis- és középvállalkozások helyzete 2007) Mindezekből következik, hogy minden államnak nagy figyelmet kell szentelnie a kkv-k támogatásának és fejlesztésének a versenyképességük megőrzése érdekében. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a világ más országaiban, sőt, itt Európában is bizonyos országokban lényegesen egyszerűbb dolguk van a vállalkozásoknak beindulásuk, illetve önfenntartásuk során. A hazai akadályokat legfőképp az adminisztratív előírások, a bejelentési nehézségek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a hivatali bürokrácia, az erőforrásokhoz való

hozzáférés feltételei és a magas adó- és társadalombiztosítási terhek képezik. Szakdolgozatomban a fentiek miatt szeretném bemutatni, hogy a kormány által múlt évben elkezdett egyszerűsítő reformok ellenére is jobban megéri külföldön vállalkozni, mint itthon. A vizsgálódás a magyarországi és a nagy-britanniai üzleti környezetre szorítkozik, és azt a fő hipotézist igyekszik alátámasztani, hogy Nagy-Britanniában sokkal kedvezőbb feltételek mellett lehet beindítani egy vállalkozást. Másik, személyes indíttatású célja a kutatásnak, hogy egyfajta összegzést adjon arról, milyen formákban és lépéseken keresztül lehet beindítani saját vállalkozást Magyarországon és Nagy-Britanniában, illetve, hogy ez mennyi idejébe és pénzébe kerül hozzávetőlegesen a vállalkozóknak. Annak, hogy választásom Magyarország mellett Nagy-Britanniára esett, több oka is van. Egyrészt angoltanárként eleve vonzódom az angolszász

kultúrához és a „ködös Albionhoz”, jómagam is valamikor a távoli jövőben elképzelhetőnek tartom, hogy Angliában telepedjek le és indítsam be saját vállalkozásomat. Másrészt az Egyesült Királyság az üzleti -8- http://www.doksihu környezetet vizsgáló nemzetközi felméréseken mindig az elsők közt szerepel, a Doing Business 2009-es beszámolója alapján az európai országok közt a második helyen áll (Dánia mögött). A szakdolgozat alapvetően négy fő részre tagolódik: a második fejezetben először is azt mutatom be számos kitűnő közgazdász elméletei és modelljei alapján, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) milyen kölcsönhatásban állnak a gazdasági növekedéssel. Ezt követően a magyar kkv-k helyzetét és jelentőségét mutatom be nemzetközi és hazai viszonylatokban, kitérve meghatározásukra, besorolásukra, átfogó helyzetükre a magyar gazdaságban, illetve az általuk választható jogi formákra.

Szintén ebben a fejezetben vesszük sorra a négy leggyakoribb vállalkozási forma esetében mindazon lépéseket, anyagi és időbeli költségeket, melyek azok beindulásához szükségesek. A fókuszban az adminisztratív terhek állnak, illetve azok a legfontosabb lépések, melyek nélkül nem tud jogszerűen működni egy vállalkozás. Azt vizsgálom meg, hogy ezeknek a lépéseknek milyen időbeli és pénzbeli vonzatai vannak, illetve, hogy a teljes procedúra mennyi időt és anyagi ráfordítást vesz igénybe. A szükséges procedúra részeként kezelem mindazon, esetleg nem a hatóságok által előírt lépéseket és kötelezettségeket, melyek a tényleges működéshez elengedhetetlenek, valamint a beindulás idejébe beleértem a beindításhoz feltétlen szükséges csatolt dokumentumok megszerzési idejét is. Nem tér ki azonban a kutatás arra, hogy a vállalkozóknak milyen előzetes informálódásra van szükségük, illetve hogy a beinduláshoz szükséges

tőkét honnan szerzik be. Az egyes vállalkozási formáknál a vizsgálat alapjául egy átlagos vállalkozás szolgál, melynek nincs szüksége hatósági működési engedélyre és nem kell megfelelnie speciális környezetvédelmi előírásoknak. A negyedik fejezet hasonló szisztéma alapján vizsgálja a kkv-k meghatározását, besorolását, helyzetét, jelentőségét, jogi formáit Nagy-Britannia esetében. Az előző részhez hasonlóan itt is bemutatom a leggyakoribb vállalkozási formák esetében azokat a legszükségesebb lépéseket, melyek egy vállalkozás beindításához szükségesek. Az ötödik fejezet összefoglalja, és egyben összehasonlítja a harmadik és negyedik fejezet eredményeit, majd a hatodik fejezet két magyar vállalkozást mutat be az általuk előzetesen kitöltött kérdőív alapján Magyarországon és Nagy-Britanniában, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyibe került, mennyi ideig tartott és milyen hivatali procedúrákkal

járt a cég beindítása, illetve milyen előírt terheket kellett viselni. A dolgozat végén pedig összegzést készítek, valamint leírom véleményemet és javaslataimat. A szakdolgozat elkészítése során az elsődlegesen alkalmazott adatgyűjtési és elemzési módszereim a következők voltak: -9- http://www.doksihu • a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása, • az interneten található legfrissebb információk, • saját kérdőív a mikro-, kis- és középvállalkozások alapításának feltételeiről. Mivel a szakdolgozat javarészt szekunder kutatások eredményein alapszik, elsősorban az jelent korlátot, hogy a statisztikai adatok, átfogó elemzések többsége már akár három-négy évvel ezelőttről származik. A hatodik fejezet esetében az jelentett gondot, hogy itthonról nehéz nagy-britanniai magyar vállalkozást találni még interneten keresztül is, valamint hogy a felkeresett vállalkozások közül csak kettő volt

hajlandó végül kitölteni a kérdőívet. A legnagyobb ellenállásba a nagy-britanniai vállalkozások esetében ütköztem, ugyanis ott nem szokás megadni a magyar kkv besoroláshoz szükséges adatokat, mint például az éves nettó bevétel vagy a mérleg-főösszeg. Ezért a dolgozat empirikus része, bár érdekes, mégsem tekinthető reprezentatívnak. - 10 - http://www.doksihu 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGBAN 2.1 Növekedéselméletek A gazdasági növekedés mozgatórugóinak, befolyásoló tényezőinek feltárása, megismerése, melyek megszabják annak mértékét, régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, gondolkodókat. Ezen célból számos elmélet látott már napvilágot, melyekből egy rövid, áttekintő összefoglalást szeretnénk itt nyújtani néhány jelentősebbet, illetve érdekesebbet kiemelve. Kiindulási pontként kit is választhatnánk mást, mint Joseph Alois Schumpetert, az evolúciós szemléletű

közgazdasági gondolkodás úttörőjét. Az 1911-ben megjelent, a maga korában forradalmian új gondolatokat tartalmazó, A gazdasági fejlődés elmélete című művében (Schumpeter 1980) bemutatott elméletének kulcsszavai az innováció és a vállalkozó: szerinte a gazdasági fejlődés alapja az új kombinációk (új javak, termelési és kereskedelmi eljárások, piacok, beszerzési források stb.) létrehozása, és ennek megvalósítója, végrehajtója pedig a vállalkozó. Ugyanakkor az új kombinációk létrehozása már létező termelési eszközök felhasználásával történik, az új vállalkozó pedig kihívást jelent a már létező vállalkozások számára azáltal, hogy újításokat vezet be, melyek az éppen akkor használatos technológiákat, termékeket elavulttá teszik. A „teremtő pusztítás” eme folyamatát nevezik Schumpeter első modelljének. Egy későbbi könyvében, A kapitalizmus, szocializmus és demokráciában (1942) már a

működő és nagyvállalatok által végzett innovációs tevékenységeket helyezi előtérbe, és a „teremtő felhalmozódásról” beszél részletesen leírva azt a körfolyamatot, mely során ezek a vállalatok sokkal jobb eredményeket érnek el kisebb társaiknál az innováció valamint a kutatás és fejlesztés terén. Ezt nevezi a szakirodalom Schumpeter második modelljének. (Carree és Thurik 2005) A növekedéselméletek palettáján találhatjuk még például a neoklasszikus növekedéselméletek közt Solow 1956-os modelljét (Solow, 1956). Ebben a modellben a termelést két tényező határozza meg: a tőke és a munka, viszont a megtakarítás, a népességnövekedés és a technológiai fejlődés exogén tényezők. Ennek ellenére a neoklasszikus elméletek (Solow, Swan, Cass, Koopmans) mégis a technikai haladást és a tőkeakkumulációt tartják a legfontosabbnak a növekedéshez azt feltételezve, hogy minden országban egyenlően hatnak eme

tényezők, hosszú távon pedig csak a technikai haladás üteme a meghatározó. Másik megállapításuk, hogy minden gazdaság egy egyensúlyi pályához tart, melyen a jövedelmek szintje független a kiinduló ponttól. Ha megengedjük a tényezők áramlását, akkor azt várhatnánk, hogy a tőke a tőkében gazdag országokból a tőkeszegény országokba áramlik, illetve a munka épp ellentétes irányban mozog majd. Azonban az - 11 - http://www.doksihu empirikus vizsgálatok nem ezt igazolják (Szörfi Béla 2004), tehát szükséges a modellt újragondolni. A múlt század nyolcvanas éveiben tűntek fel először az úgynevezett endogén növekedéselméletek (az első az AK-modell volt, Rebelo nevéhez fűződik), melyekből itt most Paul Michael Romer (1990), valamint Aghion és Howitt (1992, 1998) elméleteit foglaljuk össze pár mondatban. Az endogén növekedéselméletekben a „neoklasszikus modellekkel ellentétben a technikai haladás többé nem exogén

változó, hanem racionális gazdasági döntéshozók tevékenységének eredménye.” (Valentinyi 1995) Az úgynevezett „innovációalapú” endogén növekedési elméletek közé tartozik Romer modellje (1990), mely szerint az aggregát termelékenység a termékválaszték függvénye. Az innováció következménye a termelékenység növekedése az ő neve által fémjelzett „termékválaszték” paradigmában (product variety paradigm), mely az új külkereskedelmi teóriából nőtt ki és központjában a technológiai túlcsordulás áll. Ezen nézet szerint azoknak a forrásoknak a termelékenysége, melyeket új termékek fejlesztésére szántak annál nagyobb volt, minél szélesebb volt a már kifejlesztett termékek skálája (Aghion és Durlauf 2007). Aghion és Howitt modelljét szokták schumpeteri növekedéselméletnek is nevezni, mivel visszanyúl a híres közgazdász által alkotott fogalomhoz, a teremtő romboláshoz és előtérbe helyezi a minőséget

javító innovációs tevékenységeket, melyek a régi termékeket elavulttá teszik. A tőkét kizárják az alapmodellből és a növekedést a technológiai fejlődés szolgáltatja, ami a versenyző vállalatok által bevezetett innováció eredménye. Később (1998) beillesztik a modellbe a tőkét is és kimutatják, hogy a tőkefelhalmozás és az innováció egymást kiegészítő folyamatok és egyenjogú társak a fejlődési folyamatban (Carree és Thurik 2002). A történelem során mindig is megfigyelhető volt, hogy a politikai érdekek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de érzékelhetően áthatják az egyes országok gazdasági döntéseit. Sokan sokféleképpen próbálták már magyarázni az országok közötti jövedelemi, fejlődésbeli különbségeket a közgazdaságtanban például a fizikai tőke, a humán tőke, az alkalmazott technológiák és a piacok elérhetőségével, minőségével. Korunk egyik jeles közgazdásza, Daron Acemoglu elmélete

szerint bár ezek a tényezők is fontosak, mégsem adnak magyarázatot mindenre. Szűcs Ferenc összefoglalójában a török származású, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő professzor Rajk László Szakkollégiumban adott előadásáról részletesen leírja, hogy mit is tart a kérdésről Acemoglu (Szűcs 2007). Bár a kultúrabeli, földrajzi adottságok eltérései - 12 - is jelentősek, mégis az országok http://www.doksihu intézményrendszere1 közti eltérés az, ami döntően befolyásolja a tőke, a technológia és a piacok különbözőségét. Az intézmények gazdasági növekedésre gyakorolt hatására előadásában a gyarmatosítás folyamatát hozta példának. Véleménye szerint az egykori gyarmatok országainak mai intézményrendszerére nagy hatással van az, hogy egykor melyik európai nagyhatalom gyarmatosította és milyen célból. Ahol sok európai élt és kiépítette a magántulajdont védő és demokratikus intézményeket

(USA, Kanada, Új-Zéland), ott ma is erősek ezek az intézmények. Egy másik tanulmányában „A gazdasági elmaradottság politikai nézőpontból” (Economic Backwardness in Political Perspective) címen, melyet James A. Robinsonnal közösen írt (Acemoglu és Robinson 2006), a 19. századi ipari forradalom példáján keresztül mutatja be, hogy a politikai elit hogyan akadályozhatja meg a technológiai és intézményi fejlődést attól való félelmében, hogy esetleg leváltják és így elesik a hatalomtól valamint a jövőbeli jövedelmeitől. Arra is kitérnek, hogy ez a jelenség csak azokban az országokban figyelhető meg, ahol alacsony szintű a verseny a politikában, vagy nem áll biztos lábakon az éppen uralkodó hatalom. Példaként említi a 19 századi Oroszországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, ahol az abszolút monarchia uralkodó osztályának az állt érdekében, hogy fenntartsa a feudális viszonyokat. Tehette ezt azért, mert nem épültek ki

a képviseleti demokrácia megfelelő intézményei. A másik oldalon áll Anglia és Németország, ahol viszont a földtulajdonosok pozíciója elég erős volt ahhoz, hogy támogassák a fejlődést és ne tartsanak helyzetük megváltozásától. 2.2 Gazdasági növekedés és a vállalkozások Számos kutatás állította már középpontjába az elmúlt egy-két évtizedben a vállalkozások, a vállalkozói kedv és a gazdasági növekedés közti kapcsolatot. Miután végignézünk néhány általános érvet amellett, hogy miért is játszanak olyan fontos szerepet a vállalkozások egy nemzet, vagy akár az egész világ gazdaságában, megismerünk néhány elméletet, szintén a teljesség igénye nélkül, melyekben a szerzők igyekeznek valamilyen módon összekötni a vállalkozásokat és a gazdasági növekedés fogalmát. Kállay László (Kállay-Imreh 2004) az alábbi összefoglalót nyújtja a különböző irodalmakban leggyakrabban említett tényezőkről,

területekről, melyek fontossá teszik őket és ahol jelentős tevékenységet fejthetnek ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k). 1. Gyorsabb gazdasági növekedés 2. Verseny 1 Acemoglu intézményrendszer alatt a gazdasági és politikai rendszer formális szabályait érti. A gazdasági intézményrendszer elemei például a magántulajdon védelme vagy a piacokra való belépési korlátok. A politikai intézményrendszer fontos elemei például a választási rendszer vagy a kormányforma. - 13 - http://www.doksihu 3. Munkahelyteremtés 4. Regionális és helyi fejlődés 5. Innováció 6. Társadalmi kohézió 7. Hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek 8. Női és fiatal vállalkozók 9. Strukturális átalakulás 10. Küzdelem a szegénység ellen 11. A globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése Történelmi viszonylatban a kkv-k jelentősége a múlt század első évtizedeitől eltekintve csupán a hetvenes évektől

erősödött meg nagyobb mértékben, amikor is intenzív elmozdulást érzékelhetünk a vállalatszerkezet terén: a nagyvállalatok csökkenő és a kisvállalkozások növekedő számát figyelhetjük meg. Carree és Thurik egyik írásukban (2002) más tanulmányokban található válaszokat foglalnak össze ennek a folyamatnak az okait és a következményeit vizsgálva, például Carlsson (1992) szerint a két ok az elmozdulásra a világgazdaság fundamentális változásaiban (globalizáció, a verseny világszintű növekedése, a bizonytalanság mértékének növekedése, a piacok fragmentációja) és a technológiai fejlődés természetének változásában keresendő. Audretsch és Thurik (2000) pedig arra mutat rá, hogy a tudásalapú gazdaság a hajtóereje ennek a tendenciának, valamint a globalizáció és a technológiai előrehaladás. Ami ennek a vállalatszerkezeti változásnak a következményeit illeti, Zoltan Acs, a szakterület egyik legismertebb magyar

származású kutatója, egy 1992-es tanulmányában négy következményét különbözteti meg annak, hogy megnövekedett a kisvállalkozások jelentősége: vállalkozói tevékenység, az innováció különböző irányai, ipari dinamizmus és munkahelyteremtés. Érvelése szerint a kisvállalkozások fontos szerepet játszanak a gazdaságban a változás ügynökeiként vállalkozói tevékenységük során és jelentős forrásai az innovációs tevékenységeknek, mellyel stimulálják az iparfejlődést és magas számban teremtenek új munkahelyeket (Carree és Thurik 2002). Acs nevéhez fűződik még többek közt a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) nemzetközi kutatás beindítása és vezetése, ami azért jelentős, mert ezt tekinthetjük az első olyan kutatásnak, amely nemzetközi szinten lehetővé tette a vállalkozások gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát egy egységes besorolási rendszer megalkotásával, továbbá számos empirikus kutatás

alapjául is szolgál. Sokáig nehezítette ugyanis a nemzetközi vizsgálódásokat, hogy az országok eltérő módon definiálják a különböző méretű vállalkozásokat. Vizsgálódásai során arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozói tevékenység magas aránya nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdasági növekedés is erőteljesebb lenne, holott azt várhatnánk, hogy egyenes arányban állnak. Szerinte különbséget kell tennünk a kényszervállalkozások (vállalkozom, mert nincs jobb lehetőségem) és a - 14 - http://www.doksihu lehetőség motiválta vállalkozások (vállalkozom, mert úgy érzem, ez a terület még nem (eléggé) kiaknázott) közt. Egy 2006-os cikkében a professzor állítása szerint empirikus kutatásaik (GEM) Varga Attilával azt eredményezték, hogy amíg a kényszervállalkozások nincsenek hatással a gazdasági fejlődésre, addig a lehetőség motiválta vállalkozások szignifikánsan pozitív hatást fejtenek ki.

Hozzáteszi azt is, hogy bár mindkét vállalkozási forma megtalálható minden országban, mégis a kényszer és a lehetőség motiválta vállalkozások aránya egy hasznos mutatószáma lehet a gazdasági fejlettség szintjének és a fejlesztési politikák kialakításában fontos iránymutató szerepét töltheti be. Azt is javasolja, hogy a kevésbé fejlett országok politikája erősítse meg és javítsa az általános nemzeti keretfeltételeket, miközben a fejlett országok koncentráljanak a vállalkozói keretfeltételek megerősítésére (Acs 2006). Ugyanebben a tanulmányban azt is kifejti Acs, hogy a vállalkozások jelentőségét, jelenlétét és arányát egy gazdaságban erőteljesen befolyásolja, hogy milyen fejlettségi szinten áll az. A 2008-as GEM beszámolóban ez alapján a gazdaságokat három csoportba sorolják2: tényező-vezérelt (factor-driven), hatékonyság-vezérelt (efficiency-driven) és innovációvezérelt (innovation-driven). Az első

kategóriában a mezőgazdasági szektor nagy, a lakosság többsége vidéken él, nem a városban. Ahogy elkezd nőni a gazdaság a természeti erőforrások kiaknázása nyomán, a felesleges munkaerő vidékről a városba vándorol és növeli a kényszervállalkozások számát. A középső csoport gazdaságaira jellemző, hogy az ipar fejlődésével megjelennek a méretgazdaságos vállalatok, ekkor a gazdaságpolitika a pénzügyi és gazdasági intézmények kiépülését úgy alakítja, hogy azok a nagyvállalatok érdekeit szolgálják. Ahogy a növekvő gazdasági termelékenység hozzájárul a pénzügyi tőke alakulásához, kis rések támadhatnak a nemzeti cégeket ellátó beszállítói láncolatban. Ez, a fejlődő banki szektor független pénzügyi tőkekínálatával kombinálva lehetőséget teremt a kisés középméretű gyárak, manufaktúrák kialakulásának. Az utolsó csoport gazdaságaiban egyre nő a szolgáltatási szektor szerepe, mely igyekszik a

lakosság növekvő igényeit kiszolgálni. Az ipar fejlődése során szélesedik a termékkínálat, nő a kutatás és fejlesztés aránya, valamint ennek következtében a felhalmozott tudás. Ekkor megnyílik az út az innovatív, lehetőség motivált vállalkozások előtt, hogy újításaikkal kihívják a már létező nagyobb társaikat és a nem elég hatékony cégek helyére lépjenek. A jelentésben olvashatjuk azt is, hogy a vállalkozások gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálatakor a fejlődés alacsonyabb szintjein lévő országokban (a tényező-vezérelt és a hatékonyság-vezérelt 2 A Global Competitiveness Report 2008-ban megjelent terminológia alapján. - 15 - http://www.doksihu fázisokban) negatív hatást tapasztalhatunk, mivel az emberek a létfenntartó egyéni vállalkozásból az alkalmazotti státuszba próbálnak átkerülni, miközben a fejlett országokban pozitív a hatás, mivel az emberek ekkor már az alkalmazotti

létből a vállalkozói lét felé igyekeznek. Ekkor az adott ország elérkezett az innováció-vezérelt fázisba gazdasági fejlődése során (GEM 2008). Végül a vállalkozókat is több csoportba sorolják az alapján, hogy vállalkozói tevékenységük mely szakaszában járnak. Egy kulcsfontosságú szempont a GEM kutatáson belül - melynek középpontjában nem a vállalatok, hanem az egyének állnak -, hogy a vállalkozói tevékenységet (entrepreneurial activity) egy folyamatként (entrepreneurial process) kezeli, melyben a vállalkozó (entrepreneur) különböző állomásokon halad keresztül. A folyamat még azelőtt elkezdődik, hogy a vállalkozás megkezdené működését. Az első vizsgált állomás az, amikor a vállalkozó különböző forrásokat felhasználva beindítja vállalkozását, új születésű vállalkozó lesz belőle (nascent entrepreneur). Ezután válik egy új vállalkozás tulajdonosává (new business owner), aki nemcsak birtokolja,

hanem igazgatja is azt és legalább három, de nem több mint 42 hónapja ad fizetést. A három hónapos határidő tekinthető a vállalkozás megszületésének (ami alatt a vállalkozó, beleértve saját magát, fizetést osztott ki). A harmadik stáció, amikor a vállalkozó már több mint 42 hónapja tulajdonosa és igazgatója cégének, ekkor tekinthető egy megállapodott cég tulajdonosának (established business owner). Az első két állomás együttesen adja a korai fázisú vállalkozói tevékenységet (early-stage entrepreneurial activity, TEA) és a dinamikus új vállalkozások tevékenységét képviseli. A tanulmány szerint a születőben lévő vállalkozások, még ha nem is jutnak át a következő szakaszba, akkor is hozzájárulhatnak a gazdaság növekedéséhez azáltal, hogy egyrészt kihívást jelentenek a már működő vállalkozások számára, másrészt ezáltal versenyre és jobb teljesítményre ösztönzik azokat. (GEM 2008) 1. ábra A

vállalkozási folyamat és a GEM definíciói Forrás: Global Entrepreneurship Monitor, 2008. Executive Report - 16 - http://www.doksihu Szintén a vállalkozói tevékenység, a vállalkozói lét sokszínűségét ragadja meg Carree és Thurik (2005) egy korábbi tanulmányukra utalva, és annak három aspektusát emelik ki Schumpeter, Kirzner és Knight nyomán. A schumpeteri vállalkozó az innovatőr szerepét tölti be, aki új kombinációk létrehozásával folytat vállalkozói tevékenységet. A kirzneri (vagy neoosztrák) vállalkozó feladata, hogy észleli a kínálkozó lehetőségeket a profitszerzésre Végül a Knight-i (vagy neo-klasszikus) értelemben vett vállalkozó vállalja a bizonytalanságból fakadó kockázatot. A szerzők véleménye, hogy az egyén egy új termék bevezetésével vagy új vállalkozás indításával mindhárom szerepet betölti: ekkor ő egyben innovatőr, érzékeli az eddig még kiaknázatlan lehetőséget a profitszerzésre és

vállalja a kockázatot, hogy belebukhat kezdeményezésébe. Következésképp a vállalkozói tevékenység vagy az éberség hiánya közvetlen kapcsolatban áll az innováció alacsony szintjével, a kihasználatlan profitszerzési lehetőségekkel és a kockázattól való idegenkedéssel. Ezek fontos akadályt jelentenek a gazdasági fejlődés számára (Carree és Thurik 2005). Egy másik érdekes tanulmányban Audretsch és Thurik (2004) három módját különbözteti meg, melyeken keresztül a vállalkozói tőke hatással van a növekedésre: tudás túlcsordulás útján, a verseny és a vállalkozások számának növelésén keresztül és a vállalkozások sokszínűsége, sokfélesége eredményeképp. Bár az első mód feltárásához hozzájárultak gondolataikkal például Romer, Lucas, Grossman és Helpman is, Audretsch (1995) szerint azonban a figyelmet a vállalatokról az egyének (tudósok, mérnökök és más szellemi dolgozók) felé kell fordítani, hiszen

ha ezek az egyének szeretnék kihasználni a tudásukban rejlő lehetőségeket, ki fognak lépni az őket alkalmazó vállalatokból és saját vállalkozásba kezdenek. Mivel a tudás exogén tényező, melyet a dolgozó testesít meg, a cégeket pedig endogén módon alapítja innovatív tevékenysége folytán, a vállalkozói tevékenység egy olyan mechanizmusként szolgál, melyen keresztül a tudás túlcsordul egy új vállalkozásba és kereskedelmi forgalomba kerül. A második mód mellett érvel Jacobs és Porter, Jacobs (1969) szerint a vállalkozások számának növekedése nem csak az új ötletekért folytatott harcot élénkíti, hanem a köztük lévő nagyobb mértékű verseny is ösztönzi az új vállalkozások megjelenését kihasználva a különböző piacokon jelentkező réseket. Feldman és Audretsch (1999) empirikus bizonyítékot talált arra, hogy a vállalatok számát alapul véve a verseny növekedésével egy városon belül egyenes arányban nő a

város növekedési teljesítménye. A harmadik mód alapjait, mely szerint a vállalkozások sokszínűsége, változatossága pozitív hatással lehet a gazdasági teljesítményre, Jacobs (1969) fektette le. Azt állítja, hogy a tudás túlcsordulás forrásai a cég működési területén kívül keresendők, valamint, hogy a jelentős mértékű innováció forrásai a városok, mert a tudás forrásai itt a - 17 - http://www.doksihu legváltozatosabbak. Jacobs elmélete hangsúlyozza a földrajzi környezet szerepét abban, hogy elősegíti a tudás externáliák létrejöttét, melyek végül innovációhoz és gazdasági növekedéshez vezetnek. Ebben a környezetben a vállalkozói tőke hozzájárulhat a növekedéshez azáltal, hogy változatosságot nyújt, és közvetítő eszközként szolgál a tudás túlcsordulás számára, ezáltal is növelve a versenyt. (Audretsch és Thurik 2004) Baumol (1993) szerint az újdonság (newness) az, amivel a vállalkozások

hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Ez magába foglalja az új cégek létrejöttét, de a találmányok és gondolatok átalakítását gazdaságilag életképes formákba is, akár működtetnek valamilyen céget a vállalkozók, akár nem. Lumpkin és Dess (1996) ugyanerről azt mondják, hogy az újdonság a vállalkozás létrejöttén és az innováción, valamint a versenyen keresztül adják a leglényegesebb tényezőket, melyek a vállalkozásokat és a gazdasági növekedést összekötik. Azon tanulmányok közt, melyek a vállalkozások be- és kilépési rátáját vizsgálják, mint a vállalkozói aktivitás mércéjét, Carree és Thurik (2002) megemlíti Caves (1998) írását, aki szerint csak hosszútávon van jelentősége a be- és kilépések mérlegének egy iparág termelékenységében. Egy Leora Klapper és társai (2007) által írt világbanki tanulmány szerint egy ország gazdasági mutatói szempontjából fontosak az induló vállalkozások és

a vállalkozói sűrűség, melyeket meghatároz az adott ország jogi és szabályozási környezete, a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei és a feketegazdaság mértéke. Aghion (2005) is hangsúlyozza a vállalkozások be-és kilépési rátájának, valamint a minőségi felsőoktatási képzés előtérbe helyezésének pozitív hatását a gazdasági növekedésre, igaz, hogy kutatási eredményei szerint csak a technológiailag fejlettebb országokban tapasztalható ez. Végül nézzük meg, hogy Sander Wennekers és Roy Thurik egyik tanulmányában milyen modellt alkottak a vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés közti kapcsolat feltárására. Három szinten kapcsolódik össze a két fogalom szerintük: az egyéni (individual), a vállalati (firm) és a makroszinten (macro). A vállalkozói tevékenység mindig egyéni szinten kezdődik, és vállalati szinten történik, a vállalkozónak pedig szüksége van valamilyen eszközre,

mellyel személyes adottságaikat és ambícióikat tettekké alakíthatják. Ilyen eszközök a kisvállalatok. A nagyobb vállalatok gyakran úgy tesznek, mintha kisvállalatok lennének (például olyan szervezeti formákkal, mint az üzleti egység, leányvállalat vagy a közös vállalat), hogy vállalaton belüli vállalkozásba fogjanak (intrapreneurship). Ezeknek a vállalati szintű vállalkozásoknak az eredménye általában valami újdonság: egy új termék, egy új feldolgozási eljárás, egy új szervezeti forma vagy új piacra lépés, esetleg innovatív üzletindítás. Az iparágak, régiók és nemzeti gazdaságok makroszintjén összegződnek - 18 - http://www.doksihu mozaikszerűen ezek az új vállalkozások, kísérletezések, és ezen új ötletek, kezdeményezések közt kialakuló verseny során választódnak ki a legéletképesebb vállalatok és iparágak. A különböző szinteket összekötő kapcsolatok mellett léteznek még nagyon fontos

visszacsatolási mechanizmusok. A verseny (competition), a kiválasztódás (selection) és a termékválaszték/változatosság (variety) lehetővé teszik az egyén és a cégek számára, hogy tanulhassanak a saját és mások sikereiből és kudarcaiból. Ezek a tanulási folyamatok képessé teszik az egyéneket, hogy fejlesszék képességeiket, valamint hogy változtassanak álláspontjaikon. Ezeknek az úgynevezett túlcsordulásoknak (spillovers) köszönhetően új vállalkozói tevékenységek indulnak újabb ismétlődő kapcsolati köröket beindítva. A modellből látható, hogy a szerzők szerint a három szintet összekötő változók láncolatának kimenetele a gazdasági növekedés (economic growth). Ezeknek a dinamikus folyamatoknak a kimenetelét azonban néhány körülmény (conditions for entrepreneurship) befolyásolhatja: elsősorban a nemzeti kulturális környezet és a vállalatok belső környezete (national cultural environment, internal corporate

culture) másodsorban az intézményi keretfeltételek (institutional framework) mind nemzeti, mind vállalati szinten, melyek meghatározzák, hogy milyen mértékű az egyének vállalkozói kedve, illetve hogy a túlzott belépési korlátok mennyire gátolják őket a vállalkozásuk beindításában. 2. ábra A vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés kapcsolatának modellje Forrás: Wennekers and Thurik. „Linking Entrepreneurship and Economic Growth” A fent bemutatott elméletek, teóriák száma, sokszínűsége egyértelműen jelzik, mennyire fontos részét képezik a kis- és középvállalkozások a gazdaság egészének. Bár úgy tűnik, - 19 - http://www.doksihu egységes modell kidolgozása lehetetlen, mely pontosan és minden részletre kiterjedően le tudná írni a kkv-k és a gazdasági fejlődés, növekedés közti kapcsolatot, mégis az eddigi próbálkozások eredményeképp közelebb kerülhettünk annak megértéséhez. A további

kutatások jelentősége abban rejlik, hogy általuk az egyes nemzetek, majd magasabb szinten különböző nemzetközi szervezetek hasznosíthatják azok eredményeit gazdaságpolitikájuk kialakítása során. - 20 - http://www.doksihu 3. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) MAGYARORSZÁGON 3.1 A kkv-k helyzete, jelentősége nemzetközi viszonylatban A mikro-, kis- és középvállalkozások központi szerepet játszanak a világ szinte valamennyi országának gazdaságában, amint azt az előző fejezet elméleti sokszínűsége is tanúsítja. Csak az Európai Unióban majdnem 20 millió kkv működik, melyek 85 000 embernek adnak munkát, több mint 3 000 billió euró hozzáadott értéket termelnek és az összes vállalkozás 99,8%-át teszik ki (Enterprises by size class - overview of SMEs in the EU 2005-ös adatai alapján). A puszta számadatokon kívül és azokból következően tovább növeli jelentőségüket, hogy - munkahelyeket teremtenek, gyakran

pont a nagyvállalatoktól elbocsátott munkavállalók számára; - élénkítik a versenyt; - a termékek és szolgáltatások diverzifikálásában az élen járnak, ezáltal betöltve a piaci réseket. Hátrányuk a nagyokkal szemben - a kisebb mértékű termelékenység, - a fokozottabb érzékenység külső hatásokra, alacsonyabb béreket tudnak nyújtani, valamint - a méretgazdaságosság követelményeinek sem tudnak mindig megfelelni. Ezen kiemelt szerep miértjeit kutatva Lengyel Imre gondolatai elég találóak, szerinte a kkv szektor felértékelődése a globalizációs folyamatok következménye, melynek során a nagyvállalatok kiszervezési tevékenysége megerősítette és növelte a kis- és középvállalkozások fontosságát egy adott térség vagy ország gazdaságában. Ehhez társul a fogyasztói igények változása, minek következtében egyre nagyobb szükség van a speciális, kisebb mennyiségben hatékonyan megtermelhető egyedi termékekre

és szolgáltatásokra. A harmadik meghatározó tényező pedig annak felismerése, hogy a nagyvállalatoktól kiáramló munkaerő döntő többségében a kis- és középvállalkozásoknál helyezkedik el, tehát társadalompolitikai szempontból is meghatározó a kkv szektor mindenkori helyzete Lengyel állítása szerint (Buzás-Kállai-Lengyel 2003). 3.11 A kkv-k helyzete az OECD országokban Az OECD már legalább egy évtizede végez különböző felméréseket és vizsgálatokat a vállalkozások helyzetének feltárása érdekében, mely tevékenység legutóbbi gyümölcse egy - 21 - http://www.doksihu összefoglaló az „Entrepreneurship Indicators Programme” (EIP) nevű nemzetközi program részéről, melyben az OECD és az EUROSTAT közösen vett részt, hogy megvizsgálják a vállalkozásokat és a vállalkozói lét meghatározó indikátorait, valamint hogy létrehozzanak egy nemzetközi összehasonlítást lehetővé tévő adatbázist a kapott

eredményekből. Az összefoglaló „Measuring Entrepreneurship: a Digest of Indicators” címmel jelent meg 2008-ban. A benne található adatok szerint szembetűnő a mikrovállalkozások dominanciája a vizsgált országokban3: Japán, Korea és az USA kivételével (ami elképzelhető, hogy a besorolásbeli különbségekből ered) mindenhol az összes vállalkozás csaknem 3/4-ét teszik ki. Azonban ez a meghatározó szerep már nem jelenik meg a foglalkoztatás területén, itt minden országban 40%-os szint alatt teljesítenek a legkisebbek, viszont a mikro-, kis- és középvállalkozások együttes részesedése minden országban túltesz a nagyvállalkozásokén. A hozzáadott érték és az exportrészesedés területén szintén kiemelkedően teljesítenek a nagyvállalatok, a legtöbb ország esetében az 50%-ot meghaladó mértékben. Kivételt képez a hozzáadott érték tekintetében Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Dánia, ahol a mikro-

és kisvállalkozások hozták létre több mint felét a hozzáadott értéknek 2005ben. 3.12 A kkv-k helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Európai Unión belüli összehasonlításban is a kkv-k a vállalkozások 99,8%-át teszik ki, 85 millió munkahelyet nyújtanak és az Unió GDP-jének 57,6%-át termelik a 2005-ös adatok alapján. Összehasonlítva a magyar kkv-kra vonatkozó adatokkal látható, hogy nálunk nagyobb az arány a mikro-, viszont kisebb a kis- és középvállalkozások esetében. Az EU 67,1%-ával szemben a foglalkoztatottak 75,6%-a dolgozik valamely kkv-nál, miközben az EU átlag nagyvállalatai 8,5%-kal több foglalkoztatottal bírnak. A hozzáadott érték tekintetében az EU 27 országainak kis- és középvállalkozásai 4,2%-kal többet állítottak elő a magyarokhoz képest, a legnagyobb eltérés viszont a termelékenység adataiban figyelhető meg. A magyar kkv-k pusztán az EU 27 átlagának harmadrészét tudhatják magukénak (6

táblázat) 3 Az adatokat tartalmazó ábrák a Mellékletekben találhatóak. - 22 - http://www.doksihu 1. táblázat: Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2007 3.2 A kkv-k meghatározása, besorolása és formái Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) törvényi szabályozását az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően a 2004. évi XXXIV Törvény adja, mely 2004 május 1-jén lépett hatályba. A legfőbb változásokat a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolásában hozta magával. Szükségességét a törvényben a kkv-k versenyképességének, foglalkoztatási képességének megőrzésében és fejlesztésében, a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek uniós szintű összehangolásában, valamint az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságában és a kisvállalkozók közti

kapcsolatok átláthatóbbá tételében nevezik meg. Összesen öt fejezetből áll, melyek 21 paragrafust tartalmaznak A törvény az alábbi kategóriákba sorolja a kis- és középvállalkozásokat: Foglalkoztatottak száma Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás 0-9 fő 10-49 fő 50-249 fő - 23 - http://www.doksihu Éves nettó Max. 2 millió euró Max. 10 millió euró 50 millió euró árbevétel vagy vagy vagy Mérlegfőösszeg Max. 2 millió euró Max. 10 millió euró 43 millió euró 2. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása Forrás: 2004. évi XXXIV Törvény A táblázatból jól látható, hogy három fő kategóriát különböztet meg a besorolás megállapításához a foglalkoztatottak száma, az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg alapján. Ezek közül a legfontosabb mérőszám a foglalkoztatottak száma, ezt a mutatót az átlagos statisztikai létszám alapján kell meghatározni.

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.” (2004/XXXIV./3 §/1) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, „amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.” (2004/XXXIV/3 §/2) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül a kkv kategórián belül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.” (2004/XXXIV/3 §/3) Nem minősül kkv-nak egy vállalkozás abban az esetben, ha az állam vagy az önkormányzat

részesedése (közvetlen vagy közvetett) a vállalkozásban tőke vagy szavazati joga alapján, külön-külön vagy együttesen több mint 25%. (2004/XXXIV/3§/4) A 3. §-ban szereplő mutatószámokat az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerint kell kiszámolni. Az egyéni vállalkozások minősítése az adóbevallásuk - 24 - http://www.doksihu alapján történik a foglalkoztatotti létszám szerint. Az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalkozás besorolása a saját nyilvántartása szerint, szintén a foglalkoztatottak létszáma alapján történik. Induló vállalkozások esetében (ha a működési idő rövidebb, mint egy év) az adatokat évesíteni kell és a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. Ha egy vállalkozás a mérlegfőösszege vagy az éves nettó árbevétele közül csak az egyik alapján esik bele a kkv kategóriába, akkor is megfelel a törvényi értéknek. Meg kell még

figyelni a tulajdonosi struktúrát is, és az adatok számításánál meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozásnak van-e 25%-nál nagyobb tulajdonrésze más vállalkozásban, illetve a vállalkozás tulajdonosainak (25%-ot meghaladó részesedéssel) birtokában van-e más vállalkozásban tulajdonrész. Ha lenne ilyen, akkor a konszolidált éves beszámolót kell figyelembe venni, ennek hiányában a tulajdoni aránynak megfelelően kell figyelembe venni a tulajdonosok vagy a birtokolt vállalkozások adatait a foglalkoztatottsági és pénzügyi adatok kiszámításánál (Forrás Centrum). A fent leírtakból szembetűnő, hogy az egyszerűnek látszó besorolást milyen tényezők nehezítik, melyek fontossága elsősorban a pályázatírásnál kerül előtérbe, hiszen az esetlegesen hibásan elvégzett minősítés a pályázat elutasítását eredményezheti. 3.3 A kkv-k helyzete Magyarországon 3.31 Átfogó bemutatás A rendszerváltás óta eltelt két évtized során a

magyar kis- és középvállalkozások nagy utat jártak be: kevés tapasztalatból, a piacgazdaság szabályrendszerét nem elég jól ismerve jutottak el oda, hogy ma már hálózatokat hoznak létre, különböző együttműködési formákat alkalmaznak, ezáltal is csökkentve lemaradásukat a fejlett országok azonos szektorbeli vállalkozásaihoz képest olyan fontos területeken, mint például a finanszírozás, önszerveződés, menedzsment, infokommunkiáció, stb. A kkv-k alapvető szerkezeti jellemzői az utóbbi években alig változtak, gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, legnagyobb mértékben a foglalkoztatásból részesednek. Ez az egyetlen szektor, ahol nettó foglalkoztatás-bővülést tapasztalhattunk az elmúlt másfél évtizedben. Fő tulajdonosai jellemzően belföldi magánszemélyek, esetleg belföldi társaságok (a középvállalkozások esetében). A közvetlen exportból való részesedésük elmarad az

EU-s arányoktól, ami annak a következménye, hogy nagyon magas az alacsony exportképességű mikrovállalkozások aránya a vállalkozói struktúrában. A kis- és középvállalkozások csaknem fele jelen van a nagyvállalatok ipari hátterének megteremtésében és beszállítói kapcsolataiknak köszönhetően bizonyos - 25 - http://www.doksihu mértékben hozzájárulnak a nagyvállalatok exporttermékeinek előállításához. A kkv-k tőkeexportja szinte kizárólag a szomszédos országokba irányul, okai a földrajzi közelség és a családi-etnikai kapcsolatok és a korábbi kedvező üzleti tapasztalatok. Leginkább kisebb zöldmezős, illetve bővítő beruházások jellemzőek elsősorban a határ közeli térségben. (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, Éves Időközi Monitoring Jelentés, 2008) A Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása eredményeképp megjelenő KKV

Körkép felmérése szerint 2008 harmadik negyedéve óta drasztikus mértékben romlott a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete, minden konjunktúramutató értéke jelentősen csökkent (rendelésállomány, üzleti helyzet, jövedelmezőség, termelési szint), különösen a termelési szint zuhant az elmúlt félévben. Ennek következtében a Konjunktúraindex értéke eddigi legalacsonyabb értékét vette fel. A kis- és közepes méretű vállalkozások rövid távú várakozásaira a nagyfokú pesszimizmus jellemző. Az előző negyedév negatív várakozásai 2008 negyedik negyedévében felerősödtek: a vállalatok minden tekintetben sokkal rosszabb helyzetre számítanak a következő fél év során. A Bizonytalansági Index értéke 0,39-ra csökkent 3. ábra Forrás: KKV Körkép – 2009/január 3.32 A kkv szektor SWOT analízise A magyar kormány, felismerve a kkv-k jelentőségét és annak szükségességét, hogy versenyképességük megtartása és

javítása érdekében jelentős lépéseket kell tenni az Európai Unió irányelveinek és ajánlásainak megfelelően, 2005 és 2007 között kidolgozott egy - 26 - http://www.doksihu középtávú stratégiát a kkv-k fejlesztésére más kormányzati programokkal összhangban (Új Magyarország Fejlesztési Terv, Gazdaságfejlesztési Operatív Program). 2007 október 10-én fogadta el a kormány A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 című programot, melyben részletes elemzést adnak a kkv szektor helyzetéről. Innen származik az alábbi SWOT elemzés. Az Erősségek és Gyengeségek pontjainál felsorolt tényezők a szektor belső adottságait és jelenlegi helyzetét mutatják be, melyekre a kkv-k tudnak hatni, a Lehetőségek és Veszélyek a jövőben várható trendekből eredő lehetséges kimeneteleket elemzik: Erősségek Gyengeségek - A gazdasági átmenet közel húsz éve alatt kompetitív környezetben szerzett

tapasztalatok - Az európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képesség és termelékenység - Rugalmasság, gyors adaptációs képesség, specializáció - A nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű vállalkozások magas aránya - Új vállalkozói generációk belépése - Magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás - Nagyszámú gyorsan növekvő vállalkozás - Alacsony tőkefelhalmozási képesség és hajlandóság - A nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányt csökkentő vállalkozói hálózatok kialakulása és fokozatos terjedése, a KKV-k hálózatszervezési kapacitásának és hajlandóságának megjelenése, növekedése - Magas az alacsony teljesítményű, elmaradott technológiai színvonalú, alacsony energiafelhasználási hatékonyságú vállalati kör aránya - A külső forrást igénybevevő vállalkozások aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony - Növekvő pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság

- A KKV-k pénzügyi tudatossága, tervezésük nem kellően fejlett - A finanszírozási minimumot elérő (hosszabb gazdálkodási múlttal rendelkező, stabil jövedelemtermelő képességű, finanszírozási igénnyel fellépő) vállalkozások folyamatosan növekvő aránya - Az alapvető vállalkozói ismeretekkel, IT képzettséggel, nyelvtudással és más kulcskompetenciákkal rendelkezők alacsony száma - Jelentős, egyes elemeiben fejlett IKT-szektor - A növekvő IKT-használat a bankok és ügyfelek, az adóhatóságok és az adózók közötti kapcsolatokban Magyarország kedvező földrajzi helyzete logisztikai és kulturális szempontból - Nem elég felkészültek tevékenységük nemzetközivé tételére, az egységes piacon való megjelenésre - Munkaerőpiaci problémák (alacsony munka-erőpiaci aktivitás és foglalkoztatás; munka-jövedelmek eltitkolása; nem jellemző az élethosszig tartó tanulás, a munkaerő mobilitása alacsony; kevéssé elterjedtek

a rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák) - Alacsony K+F ráfordítás, kapacitás és innovációs tevékenység - Kevés szabadalom és önálló termék - Túlzottan koncentrált vállalati K+F tevékenység - Több területen magas relatív tranzakciós költségek Lehetőségek Veszélyek - A világgazdaság erősödő globalizációja révén bővül az elérhető erőforrások, piacok és együttműködések köre - A kkv-szektor fejlődésének lassulása, növekvő versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben - A saját források felhalmozását lassító, nehezítő környezeti változások, pl. növekvő adó- és járulékterhek, visszafogott vásárlóerő - Húzóágazati tudásközpontok + nagy növekedési potenciállal rendelkező hazai KKV-k hálózatainak kialakulása, fejlődése - A megnyíló európai munkaerőpiac elszívó hatást gyakorolhat a magasan képzett szakemberekre, kutatókra - A hazai KKV-k integrálódása a nagy nemzetközi

termelési, szolgáltatási és kereskedelmi hálózatokba - Az euró zónához csatlakozással az árfolyamkockázat csökken/megszűnik, a tranzakciós költségek - Szakemberhiány (szakmunkás és diplomás) - 27 - http://www.doksihu - Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó szigorodó környezetvédelmi és egyéb előírásokhoz való alkalmazkodás költségigényes csökkennek - Az IKT fejlődésével és terjedésével a hálózati együttműködés intenzívebbé válik - A kutatók vállalkozás alapítását ösztönző innovációs törvény és adókedvezmények a K+F ösztönzésére - Környezeti-fenntarthatósági törekvésekhez való alkalmazkodás piaci és technológia-fejlesztési lehetőséget jelent - A lassú konvergencia-folyamat, az euró bevezetésének kitolódása növeli a hazai vállalkozások árfolyamkitettségét és tranzakciós költségeit regionális versenytársaikhoz képest. - A makrogazdasági változásokból eredően a KKV-k

hitelképességének romlása, növekvő finanszírozási kockázat és kamatszint - Az oktatás stratégiai jelentőségének felismerése, és színvonalának javítása minden szinten - Nehézkes, bürokratikus közigazgatás - A külső források bevonásának kínálati oldalról meglevő nagy növekedési potenciálja, a pénzügyi szolgáltatók javuló kínálata, hatékonyabb, olcsóbb kockázatkezelési eljárások terjedése - Kiszámíthatatlan, inkonzisztens szabályozási környezet - A finanszírozási eszközök széles skálájának megjelenése, fejlettebb, diverzifikáltabb finanszírozási eszközök alkalmazásának lehetősége - Viszonylag kevés vállalkozót elérő, rossz hatékonyságú kkv-fejlesztési politika és programok - A finanszírozási minimumot elérő, aktív, szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfélkör bővülése. - A pénzügyi közvetítés mélységének növelése, részben a meglevő ügyfeleknek nyújtott több

szolgáltatással, részben új ügyfeleken keresztül - Több vállalkozást elérő, hatékonyabb állami vállalkozásfinanszírozási politikák alkalmazása 3. táblázat: A kis- és középvállalkozások SWOT analízise Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-13. 58-59 old 3.33 A kkv-k száma és megoszlása Nem lehet elégszer kihangsúlyozni a kis- és középvállalkozások jelentőségét egy ország gazdaságában. 2007 végén, Magyarországon a működő vállalkozások 99,9%-a tartozott ebbe a kategóriába, az üzleti szféra foglalkoztatottjainak majdnem 70%-ának biztosítottak munkahelyet, a bruttó hozzáadott nemzeti értéknek több mint a felét, 55,8%-ot állították elő, a nettó árbevételnek 62,8%-át tették ki és az exportból való részesedésük 37,1% volt. Megnevezés Vállalkozások száma* Alkalmazottak Árbevétel Export Hozzáadott érték Saját tőke 0-1 fő 75,9 6,7 8,7 6,2 9,5 10,8 2-9 fő 19,6 21,4

14,6 6,0 11,3 9,0 10-49 fő 3,7 21,8 18,9 10,1 16,0 16,2 50-249 fő KKV 250 főnél Összesen összesen nagyobb 0,7 99,9 0,1 100 19,7 69,6 30,4 100 20,5 62,8 37,2 100 14,8 37,1 62,9 100 19,1 55,8 44,2 100 19,2 55,2 44,9 100 4. táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) Forrás: az adóbevallások adataiból NFGM számítás * pénzügyi szektorral. Az árbevétel, export, saját tőket, bruttó hozzáadott érték mutatói pénzügyi szektor nélkül. Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-13. Éves időközi monitoring jelentés. - 28 - http://www.doksihu 2008 decemberében a regisztrált társas vállalkozások száma 5,7%-kal volt több mint 2007 decemberében a KSH adatai alapján. Ezen belül legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma nőtt, egy év alatt 13,5%-kal. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a betéti társaságok

száma 2,97%-kal csökkent ezen időszak alatt, ami azért fontos, mert ez a két vállalkozási forma teszi ki az összes társas vállalkozás 90%-át. Az egyéni vállalkozások számának kiugróan magas növekedése annak tudható be, hogy 2008. január 1jétől változott az áfatörvény, amely előírja, hogy minden adóköteles tevékenységet végző személynek rendelkeznie kell adószámmal, ezért az őstermelőknek is adószámot kellett kiváltaniuk. Az egyéni vállalkozások 40%-ának volt vállalkozói igazolványa (1000022-ből 400.308-nak), számuk egy év alatt 6%-kal csökkent 4. ábra A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2004. december-2008. december között 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 Összesen * Szövetkezet 2004. dec Rt. Kft. Bt. Kkt. Egyéni* 2008. dec 2006. dec Egyéni* Kkt . Bt . Kft . Rt . Szövet kezet Összesen * 2004. dec 717323 7725 219023 209720 4357 6532

1198628 2005. dec 710838 7483 220955 224146 4371 6230 1208780 2006. dec 670203 7244 221152 238411 4373 5860 1183953 2007. dec 702595 6868 218307 257347 4493 5488 1233704 2008. dec 1000022 6486 211823 292165 4828 5245 1561446 *A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik az összesen oszlop adataival * Az oszlop adatai tartalmazzák az adószámmal rendelkező magánszemélyeket, így 2008. január 1-től az őstermelőket is. Forrás: Saját ábra A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint című KSH időközi táblázat alapján. Figyelemre méltó, hogy a regisztrált vállalkozások közül számos nem is működik valójában, sajnos a működő vállalkozásokról a legutóbbi adatsor legfrissebb adatai 2006osak a KSH oldalán. Az alábbi adatokból mégis kitűnik, hogy a vállalkozások 95%-a mikrovállalkozás, a kisvállalkozásokkal együtt pedig több,

mint 99%-át teszik ki a működő vállalkozásoknak. - 29 - http://www.doksihu 5. táblázat: A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként 2002-2006-ban Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-13. Éves időközi monitoring jelentés. Összehasonlításképp az alábbi ábrából láthatjuk, hogy a 2006-os adatok alapján 0-9 fős kategóriában 1 145 946 regisztrált vállalkozásból 662 825, azaz mindössze 57,8%-uk, a 1049 fős kategóriában 32 398-ból 29 388, azaz 90,7%-uk működött, érdekes anomáliaként pedig az 50-249 fős kategóriában 4 702 regisztrált vállalkozás volt, miközben 5 010 működött. 5. ábra A regisztrált vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint 2004. december-2008 december között 2000000 1500000 1000000 500000 0 0 fős és ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő és több Összesen 2004. dec 529589 631748 20606 10772 4971 942 1198628

2005. dec 365851 805209 20870 11046 4860 944 1208780 2006. dec 342644 803302 21138 11260 4702 907 1183953 2007. dec 355914 840119 21649 10448 4674 900 1233704 2008. dec 367392 1154681 22372 11047 5001 953 1561446 Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a kkv-k regionális megoszlásában a közép-magyarországi régió dominanciája kiugróan nagymértékű nemcsak a vállalkozások abszolút számát tekintve, hanem a sűrűségük szerint, valamint számos más mutató tekintetében is (ld. 6 táblázat) Budapesten és Pest megyében működik az összes működő vállalkozás csaknem 40%-a, 1000 lakosonként 96 vállalkozás működik. Az is szembetűnő, - 30 - http://www.doksihu hogy a vállalkozások sűrűsége egyenes arányban áll a régiók fejlettségi szintjével, a fejlettebb régiókban nagyobb a vállalkozások sűrűsége (ld. 6 ábra) Forrás: A vállalkozások demográfiája

(KSH 2006.) és az adóbevallások adatai alapján számolva *Csak kettős könyvvitelűek. A többi oszlopban az evás és egyéni vállalkozások adatai is szerepelnek 6. táblázat: A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2007-ben Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-13. Éves időközi monitoring jelentés. 6. ábra Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-13. Éves időközi monitoring jelentés. 3.4 Vállalkozási formák Mielőtt röviden bemutatnánk, hogy a kis- és középvállalkozások milyen vállalati formák közül választhatnak üzleti tevékenységük végzéséhez, érdemes lenne átvenni az alapfogalmak jelentését, mint például a vállalkozás, üzleti vállalkozás és vállalat. A Magyar Értelmező Kéziszótár 2004. évi kiadásában a következő meghatározásokat találhatjuk: - 31 - http://www.doksihu Vállalat: Közvetlen gazdasági

tevékenységet végző, jogilag önálló szervezet. Vállalkozás: 1. Az a cselekvés, hogy valaki vállalkozik valamire 2. Az a munka, amelyre valaki vállalkozik 3. Jövedelmet biztosító termelő vagy szolgáltató egység, forma létrehozására, fenntartására irányuló tevékenység. Kurtán Lajos Vállalkozás(élet)tan című könyvében három fogalmat említ, melyek részben fedik egymást, de ugyanakkor különböznek is (2006). Ezek a vállalkozás, az üzleti vállalkozás és a vállalat. Szerinte a három közül a vállalkozás a legtágabb értelmű szó, hiszen ez vonatkozhat számos olyan tevékenységre, melynek célja valamely kisebb-nagyobb mértékben kockázatos feladat végrehajtása. Azon vállalkozásokat, melyeknek céljai és kockázatai elsősorban gazdasági jellegűek, gazdasági vállalkozásoknak nevezi. Az üzleti vállalkozás célja mindenekelőtt a nyereségszerzés és a fogyasztási igények kielégítése. A vállalat a legszűkebb

értelmű kifejezés, mely a modern üzleti vállalkozás tevékenységének szervezeti formáját, keretét adja, és mint a modern gazdaságok gazdasági-szervezeti alapegységeként tekint rá a szerző. Általános ismérvei, hogy pénzformában veti össze ráfordításait és eredményeit, bevételeiből fedezi kiadásait, nyereség szerzésére-növelésére törekszik, ennek során kockázatot vállal, jogilag, pénzügyileg, gazdaságilag önálló. (Kurtán 15-16). A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) által kiadott A kis- és középvállalkozások helyzete 2007 című jelentésben a szerzők a vállalat és vállalkozás szavakat szinonimákként használják és minden olyan jogilag definiált gazdasági szervezetet, mely önálló piaci kapcsolatokkal rendelkezik, profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége során jövedelemtermelést végez, vállalatnak (vállalkozásnak) tekintenek. (118 old.) Vállalkozásnak tekintik az egyéni

vállalkozókat, a társasági törvényben szereplő valamennyi formát, a szövetkezetet, a vízi társulatot, a vízközmű társulatot és az erdőbirtokossági társulatot. Román Zoltán többször is bírálta, hogy nem tesznek különbséget a vállalkozás és vállalat szavak árnyaltabb jelentései közt, bár kétség kívül a két szó jelentése részben átfedi egymást, de nem felcserélhetők, hiszen a vállalkozás szó magában rejti a vállalat létrehozására irányuló tevékenységet is, nem csak a különböző szervezeti formákat. (Román 2007) A jelen dolgozatban a vállalkozás szót használjuk leggyakrabban a NFGM által bevezetett értelemben, tehát elsősorban a gazdasági-szervezeti formákra utalunk vele, ami közvetett módon magában rejti a vállalkozási tevékenységeket is. - 32 - http://www.doksihu 3.41 Egyéni vállalkozás (EV) A legegyszerűbb vállalkozási forma, a legtöbb mikrovállalkozás ev-ként működik, 2007ben 700.602 db

0-9 fős regisztrált szervezet tartozott ide a KSH adatai alapján Népszerűségének oka lehet az egyszerű alapítási eljárás és az alacsony alapítási költségek. (Renner 6) Az ev-ket az 1990. évi V törvény az egyéni vállalkozásról szabályozza, definíció szerint: Az egyéni vállalkozás a belföldi vagy külföldi természetes személy gazdasági tevékenysége, mely vállalkozói igazolványhoz kötött üzletszerű – ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen – folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Az egyéni cég nem jogi személy. KSH, Gazdasági Szervezetek Regisztere módszertan 3.42 Gazdasági társaságok A 2006. évi IV törvény a gazdasági társaságokról (továbbiakban Gt) szerint Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására természetes és

jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Gazdasági társaság átalakulással (társasági formaváltással, egyesüléssel és szétválással) is létrehozható. A gazdasági társasági formák a következők: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt) Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt) Még létező, de a vonatkozó törvény életbe lépését követően nem alapítható gazdasági társasági forma a közös vállalat. KSH, Gazdasági Szervezetek Regisztere módszertan 3.421 Közkereseti társaság (kkt) Ez a legegyszerűbb jogi személyiség nélküli társasági forma. A Gt definíciója szerint olyan társasági szerzőzéssel létrehozott társaság, mely az után jön

létre, hogy a cégjegyzékbe bejegyezték. Tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű, közös gazdasági - 33 - http://www.doksihu tevékenységet végeznek korlátlan és egyetemleges felelősség mellett, az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok lehetnek természetes és/vagy jogi személyek. Fontos vonása, hogy nincs a tagoktól elkülönült szervezete (Kurtán 35) 3.422 Betéti társaság (bt) A kkv szektorban a kft. mellett a második leggyakrabban választott társasági forma, melynek nincs kötelezően előírt minimum tőkebefektetése. Tipikusan családi vállalkozási forma és a kkt.-tól annyiban különbözik, hogy itt legalább egy beltag (korlátlan felelősséggel) és egy kültag (korlátolt felelősséggel) szükséges az alapításhoz. A Gt definíciója szerint olyan társasági szerzőzéssel létrehozott társaság, mely az után jön létre, hogy a cégjegyzékbe bejegyezték.

Tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű, közös gazdasági tevékenységet végeznek oly módon, hogy legalább az egyik tag (beltag) felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan, miközben a kültag felelőssége csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjéig terjed. A tagok lehetnek természetes és/vagy jogi személyek. 3.423 Korlátolt felelősségű társaság Világszerte közkedvelt társasági forma a kft., számuk az új Gt hatályba lépésével egyre emelkedik, hiszen az addig előírt 3 millió forintos minimum törzstőke összege 500000 forintra csökkent. Definíció szerint „társasági szerződéssel (egyszemélyes társaság esetében alapító okirattal) létrehozott jogi személyiségű gazdasági társaság, mely a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre, és amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s a tag kötelezettsége a társasággal szemben

törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel Tagjai természetes és/vagy jogi személyek lehetnek.” (Gt) 3.424 Részvénytársaság (rt) Mivel a kis- és középvállalkozásoknak csak kis hányada választja ezt a társasági formát, itt csak röviden teszek róla említést, elsősorban a fogalmát fogom tisztázni. Általában akkor választják a kft. helyett az rt alapítását, ha nem gyűlt össze az induláshoz szükséges törzstőke (ez ugye napjainkban változik, hisz a kft. minimum törzstőkéjének csökkenésével sokan inkább ezt a formát választják majd minden valószínűség szerint), vagy ha törvény írja elő, hogy csak ebben a társasági formában űzhető valamely üzleti tevékenység (pl. bankok - 34 - http://www.doksihu esetében). A rt előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és a tag (részvényes) kötelezettsége a

részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Rt működhet zárkörűen (részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba) vagy nyilvánosan (részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba. (Gt) A vállalkozás indítására készülő olvasók és a rendszerezés kedvéért álljon itt egy táblázat összefoglalva az előbb leírt vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Vállalkozási forma Egyéni vállalkozás Közkereseti társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Előnyök - Egyszerű, gyorsan alapítható, felszámolható - kis tőkével beindítható - vállalkozó függetlensége - adatszolgáltatási kötelezettség nincs - adózási kedvezmények - egyszerű alapítás - nincs kötelező minimum törzstőke - a tagok közös felelősséget vállalnak a társaság kötelezettségeiért - adózási előnyök -

kedvezőbb forrásbevonási lehetőségek - az egyik tag korlátoltan felelős - nincs kötelező tőkeminimum - lehetőség a kockázatok megosztására - tulajdonosok korlátolt felelőssége - nagyobb hitelképesség - tulajdonosi és menedzserszféra szétválási lehetősége - adózási kedvezmények - egyszerűbb eladás - nyereség átvitele a következő évre - a tulajdonosok korlátozottan felelősek - széleskörű tőkebevonás lehetősége - korlátlan élettartam - üzletrész könnyen eladható, átruházható, örökölhető - könnyű hitelfelvétel Hátrányok - alacsonyabb nyereség - korlátozott pü-i forráshoz jutás - korlátlan felelősség - korlátozott élettartam - tagok közti konfliktusok veszélye - világos menedzseri felelősség hiánya - az egyik tag korlátlan felelőssége - konfliktusok hatásainak veszélye - világos menedzseri felelősség hiánya - alapítás költségei magasabbak, mint az előző formáké - kötelező könyvvizsgálat

évente - adózás az Számviteli törvény és Társasági adótörvény szerint (jogi személyiség) - tagoknak éves taggyűlést kell összehívni - magasabb TB hozzájárulás - üzletrész átruházása viszonylag nehéz - kötelező nyilvános adatszolgáltatás - költséges alapítás és megszüntetés - adóhátrányok 7. táblázat: Vállalkozási formák előnyei és hátrányai Forrás: Kurtán Lajos, Vállalkozás(élet)tan 33-42. old; Renner Péter, A vállalkozási formák 5-6. old 3.5 Vállalkozásindítás Magyarországon - 35 - http://www.doksihu 3.51 A vállalkozásindítás szabályozásának szükségessége Az új vállalkozások alapítása, növekedése, illetve a már hosszabb-rövidebb ideje működő vállalkozások további fejlesztése, prosperálása előtérbe került az előző évszázad utolsó évtizedeitől kezdve és számos nemzetközi szervezet (Világbank, OECD), illetve integráció (Európai Unió) gazdaságpolitikájában igen fontos

szerephez jutott. Megnőtt a száma azon tanulmányoknak is, melyek a vállalkozásalapítás feltételeit, adminisztrációs előírásait, állami szabályozását vizsgálják. A különböző hatósági előírások eltérő okokból szabhatnak korlátokat a vállalkozások beindításának, így beszélhetünk adminisztrációs, környezetvédelmi, munkahelyvédelmi, egészségügyi, biztonsági és adóügyi szabályozásról. Az ezeknek való megfelelés számos plusz terhet jelent mind anyagilag, mind időben a vállalkozást beindítók számára. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, akkor mégis miért döntenek úgy bizonyos országok, hogy szükség van eme korlátok felállítására, tudva azt, hogy ezzel nem egy vállalkozás beindítása hiúsul meg. Djankov és társai (2000) „A belépés szabályozása” című tanulmányukban három elméletet említenek, melyek a szabályozás szükségességét magyarázzák. 1) Pigou teóriája szerint a

szabályozatlan piacokon gyakoriak a hibák, monopóliumok kialakulásától az externáliák megjelenéséig. Az a kormány, mely szeretné megvédeni a társadalmat ezektől az esetleges piaci hibáktól, él a szabályozás lehetőségével. A mi esetünkben a kormány átvizsgálja az új piaci belépőket azért, hogy biztosítsa a lakosság számára, hogy jó minőségű árut a megfelelő eladótól vehessen. Ezáltal megvédi a fogyasztókat, valamint a hivatalos elismertség révén az új vállalkozások hírneve is nő. Ez a „segítő kéz” elmélet tehát feltételezi, hogy a belépés szigorúbb szabályozása következtében nő a társadalmi hatékonyság. A „megragadó kéz” elméletnek két irányzata van. 2) Stigler szerint a szabályozást éppen hogy az iparágak igénylik saját érdekük miatt. Az ő teóriája alapján a belépés szabályozása kívül tartja a versenytársakat és növeli a már piacon lévők profitját, ezáltal monopolisztikus

helyzetet alakít ki. Végül 3) a fizetési hely (tollbooth) teória szerint (De Soto, Shleifer ésVishny) a szabályozás a politikusok és a bürokraták érdekeit szolgálja, melynek köszönhetően kampányukhoz támogatást és szavazatokat tudnak szerezni. Sőt, akár arra is használhatják hatalmukat, hogy az elutasítás fenyegetésével vesztegetési pénzt szedjenek be az engedélyek igénylőitől. - 36 - http://www.doksihu Tanulmányuk eredményeiből kiderül, hogy nem vezetett jobb termelési minőséghez, jobb légszennyezettségi vagy egészségügyi helyzethez. Nem is vezetett magasabb profithoz vagy kisebb versenyhez. Viszont a szigorúbb szabályozás összeköthető a magasabb arányú korrupcióval, valamint a szürke- és feketegazdasággal. Az adatok szerint tehát leginkább a fizetési hely elmélet állja meg a helyét a gyakorlatban. Klapper és társai (2006) az „Entry Regulation as a Barrier to Entrepreneurship” (A belépés szabályozása, mint a

vállalkozás akadálya) című tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a piaci belépés szabályozása milyen hatással van az új vállalkozások (jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások) számára, méretére és növekedésére. Adatbázisukban 21 európai ország szerepelt, a vizsgált adatokat az Amadeus adatbázis alapján állították össze. Eredményeik szerint a belépés szabályozása gátolja az új vállalkozások piacra lépését, még azon iparágakban is, amelyekben elvileg magasnak kellene lenni a belépési aránynak. A mégis belépő vállalkozások nagyobb méretűek, jelezve, hogy a kisebb vállalkozásoknak először meg kell erősödniük, mielőtt viselni tudnák a korlátolt felelősség költségeit. Szerintük a belépés szabályozásának hatásait legjobban csak a fejlett országokban lehet érzékelni, mivel a kevésbé fejlett országokban nagy az aránya a korrupciónak és ez nem segít a csalások kiszűrésében. Azt

tanácsolják, hogy minden hatóságnak érdemes átgondolnia a belépés szabályozási politikájának kialakítása során, hogy milyen extra költségekkel jár az új vállalkozásokkal szemben felállított erőteljesebb szabályozás. Djankov és társai (2000) tanulmányának hatására a Világbank 2004-től minden évben megjelenteti kiadványát Doing Business címmel, melyben arról számol be, hogy a vizsgált országokban hogyan alakult az üzleti környezet, a vállalkozói tevékenység szabályozása, történtek e reformok az üzleti tevékenység elősegítésére, támogatására, illetve miként segítik a befektetők és a működő vállalkozások helyzetét. A 2009-es jelentése szerint, melyben 181 országot vizsgáltak meg a vállalkozások életét érintő 10 tényező vonatkozásában, Magyarország a 41. helyen áll, kilenc hellyel előrébb az előző évhez képest A Világbank (és más nemzetközi szervezet, integráció) korábbi tanulmányainak

jelentős szerepe volt abban, hogy hazánk 2006-ban fontos változtatásokat eszközölt a gazdasági társaságokat, valamint a cégbejegyzést, cégnyilvántartást szabályozó törvényekben. Az idei jelentés továbbá üdvözli, hogy Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos országában vezettek be reformokat: a két régió 28 országából 26-ban vezettek be összesen 69 reformot. A teljes világot tekintve 113 gazdaság összesen 293 intézkedéssel könnyítette meg a vállalkozásindítást 2007 júniusa és 2008 júniusa között. Djankov (2008) egyik legfrissebb tanulmánya, „A belépés - 37 - http://www.doksihu szabályozása: felmérés” szerint 2003-2008 között a következő hét reform volt a legnépszerűbb a vizsgált országok körében: az elavult formalitások csökkentése (pl. a céges bélyegző előírása), a cégbejegyzési dokumentumok egységesítése, a minimum indulási tőke mértékének csökkentése, a cégbejegyzési eljárás bíróságon

kívül helyezése, a közjegyzői közreműködés választhatósága, egyablakos rendszer bevezetése, az online alapítás engedélyezése. Cikkének negyedik részében egy részletes összefoglalót is nyújt azon legfrissebb empirikus írásokról, melyek szerint a vállalkozások indulásának alacsony szintű szabályozása növeli a vállalkozási hajlandóságot (nemzetközi és nemzeti szinten), a termelékenységet és csökkenti a korrupciót. A teljesség igénye nélkül bemutatja például a fent leírt Klapper és társai (2006) tanulmányt, továbbá Fisman és Sarria-Allende (2004), Ciccone és Papaioannou (2007), Dreher és Gassebner (2007), Becht, Mayer és Wagner (2008), Kaplan és társai (2007), Bruhn (2008), Barseghyan (2008), Aghion és társai (2006), Pinotti (2008) stb. írásait 3.52 Szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon Az Európai Unió Modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért című közleményének

eredményeképp 2005 óta mára jelentősen csökkentek Európa-szerte a kkvkat sújtó, jogszabályokból eredő adminisztrációs terhek („Better regulation” program) - mely folyamat 2012-ig tart és a tervek szerint 25%-os csökkenést eredményez majd - és számos területen javultak az üzleti környezeti feltételek. A közlemény hatására, és egyéb Uniós dokumentumokkal összhangban (Kisvállalkozások Európai Chartája, Lisszaboni program) a magyar kormány megalkotta a már korábban említett, A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 című programot. Ebben kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kkv-knak, mert - fontos forrásai a munkahelyteremtésnek, és az üzleti újításoknak. Európa új gazdasági rendszerének megteremtése csak akkor lehet sikeres, ha a kisvállalkozások kiemelt szerepet kapnak. - a kis- és középvállalkozások versenyképessége alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét.

- a kisvállalkozások a legérzékenyebbek az üzleti környezet változására és az adminisztratív terhek növelésére, és ők reagálnak leggyorsabban lehetőségekre. - 38 - a kedvező http://www.doksihu - a kisvállalkozások az innováció és a foglalkoztatás fontos hajtóerejét jelentik, és egyben a helyi és a társadalmi integrációt nagymértékben elősegítik. (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, 12. old) Egy másik program, mely céljául tűzte ki a vállalkozások működését akadályozó, felesleges, bürokratikus és környezeti akadályok leépítését, az „Üzletre hangolva” 2007 áprilisában került elfogadásra a deregulációs programmal együtt. Az intézkedések java része a cég- és adóadminisztráció egyszerűsítéséhez kapcsolódik, de kiterjednek a verseny tisztaságát, a jogbiztonságot növelő, a közigazgatási eljárások minőségét javító és az engedélyezési eljárásokat

gyorsító intézkedésekre is. Néhány jelentős előrelépés pontokba szedve a jogszabályi környezet 2007-es és 2008-as változásának köszönhetően a vállalkozások alapítása terén: • egyablakos ügyintézési rendszer • 2007. szeptember 1-jétől a kft-k előírt tőkeminimuma 3 millió forintról 500 ezer forintra, a zrt.-k előírt tőkeminimuma pedig 20 millió forintról 5 millió forintra csökkent. • Az aláírás-minta (címpéldány) hitelesítését ügyvéd is elvégezheti, nem csak közjegyző. • Kft. esetében a pénzbeli betét befizetését igazolhatja az ügyvéd is, nem szükséges előre bankszámlát nyitni, csak a bejegyzést követő nyolc napon belül kell megtenni azt. • Az egyszerűsített cégeljárás keretében (ld. később részletesen) a szerződésminták használatával az illeték egységesen 15 ezer forint minden társasági forma esetében; nem kötelező a névfoglalás; kevesebb okiratot kell benyújtani a

cégbíróságnak; a többi okirat jogi ellenőrzését az eljáró ügyvéd vagy közjegyző végzi el; ezen túl a zrt.-k is igénybe vehetik az egyszerűsített cégeljárást; a cégeljárás ügyintézési határideje pedig, amennyiben minden melléklet megvan, formailag és tartalmilag megfelelő, egy munkaórára csökken. • 2008. július 1-től kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás (A Kis- és Középvállalkozások Helyzete 2007, 49. old)4 Az elért eredmények további fokozása, illetve az európai kkv-k versenyképességének növelése érdekében az EU további erőfeszítéseket szándékozik tenni, melyeket az Európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban (Small Business Act) foglaltak össze és 2008. december 4 A cégtörvény módosítás legfontosabb eredményeit összefoglaló táblázatok a Mellékletekben találhatóak. - 39 - http://www.doksihu 9-én fogadtak el (Szerb 2009). Célja, hogy javítsa a vállalkozásokkal kapcsolatos

általános politikai megközelítést és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv rögzítése, valamint a kkv-k fejlődését még továbbra is hátráltató problémák kezeléséhez való segítségnyújtás. 10 elvet fogalmaz meg, melyek alapján az egyes politikák kidolgozhatóak: I. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. II. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. III. A „Gondolkozz előbb kicsiben!”elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. IV. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. V. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit. VI.

Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. VII. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. VIII. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját IX. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. X. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. 8. táblázat: EU irányelvek a KKV politikák kidolgozásához Forrás: Small Business Act (2008) 4-5. oldal A későbbiekben a kkv politika további alakításában, formálásában ezeket az elveket is figyelembe kell majd venni mind uniós, mind nemzeti szinten. 3.53 Az elektronikus cégeljárás5

Magyarországon Tekintetbe véve, hogy 2008. július 1-jétől kizárólag ezen eljárás keretében lehet cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmet benyújtani, fontosnak tartjuk kiemelni a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat. A jogszabályi hátteret a 2006 évi V törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.) adja Lényege, hogy a cég és a cégbíróság elektronikus formában érintkeznek, valamint a cégiratokat is elektronikusan tartják nyilván. Az eljárás biztonságát szolgáló kellékek a minősített elektronikus aláírás és az időbélyegző, ezekkel kell ellátni az elektronikusan továbbított okiratokat és egyéb dokumentumokat oly módon, hogy a használatukra való jogosultság fennállása megállapítható legyen. Másik fontos tudnivaló, hogy a cégeljárásban a jogi 5 Forrás: Cégvezetés – Elektronikus cégeljárás

http://cegvezetes.cegnethu/2008/3/elektronikus-cegeljarascegeljaras-egyszerubben - 40 - http://www.doksihu képviselet kötelező, tehát elegendő, ha a cégek képviseletében eljáró jogi képviselő rendelkezik a fent említett két kellékkel, valamint az elektronikus nyomtatványkitöltő keretprogrammal. A kérelem benyújtását megelőzően • gondoskodni kell arról, hogy az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést befizessék (az előbbit a területileg illetékes cégbíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, az utóbbit az Igazságügyi Minisztériumnak), melyet kizárólag banki úton lehet megtenni. Mivel általában a cégbejegyzési eljárás indításánál a cégek még nem rendelkeznek saját bankszámlával, általában az eljáró jogi képviselő utalja át saját bankszámlájáról a szükséges összeget, majd kiszámlázza azt az ügyfélnek. A cégbejegyzést követően 8 napon belül viszont

kötelező megnyitni a céges bankszámlát, és arra a társasági szerződésben lefektetett mértékű törzstőkét befizetni. A Magyar Államkincstár kérelemre – melyet elektronikus nyomtatvány formájában, a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásával ellátva nyújtanak be – mindkét befizetésről elektronikus igazolást küld, amiket a cégbejegyzési kérelemhez kell mellékelni. • a benyújtáshoz szükséges okiratokat össze kell gyűjteni (társasági szerződés, vezető tisztségviselők elfogadó nyilatkozata, ha szükséges, a hatósági engedély, tulajdoni lap stb.), majd az eljáró jogi képviselő elektronikus okirattá alakítja azokat. A nem eleve elektronikus okiratként készült dokumentumokat a jogi képviselő köteles megőrizni és a cégbíróság kérésére bemutatni azokat az egyezőség megállapításához. A kérelem előterjesztéséhez a Cégszolgálat honlapjáról, vagy a kormányzati portálról letölthető

elektronikus nyomtatványt kell használni, kitöltés után pedig csatolni kell a törvényben előírt mellékleteket és ellátni az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással, valamint időbélyegzővel. Ezután a Cégszolgálat levélcímére kell elküldeni az úgynevezett e-aktát (bejegyzési kérelem) a létesítő okirat aláírásától számított harminc munkanapon belül, illetve ha a cég alapítása hatósági engedélyhez kötött, az engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül. Ekkor a Cégszolgálat megvizsgálja informatikai szempontból a kérelmet (ellenőrzi az aláírás hitelességét, az adatok sértetlenségét, az időbélyegző dátumát és hitelességét), és a szabályszerű kérelmeket továbbítja a cégbíróság felé, a jogi képviselőnek pedig fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus igazolást küld erről. Az informatikai szempontból hibás vagy hiányos

kérelmeket visszaküldik a jogi képviselőnek, mely esetben a bejegyzési kérelmet be nem - 41 - http://www.doksihu nyújtottnak kell tekinteni (Magyarország.hu- Elektronikus cégeljárás)6 A cégbíróság csak a legalább informatikai szempontból megfelelő kérelmekről ad ki igazolást. Az ügyintézési határidő a kérelem cégbírósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik. Itt először formailag vizsgálják meg a kérelmeket, melyre három munkanap áll rendelkezésre. Hiányos beadvány, vagy a nem elegendő összegű befizetés esetében a cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kérelmet. Amennyiben nem érkezik elutasító végzés legkésőbb a harmadik munkanapon a cégbíróságtól, elkezdődik a kérelmek tartalmi értékelése; ebben a szakaszban már kötelező a hiánypótló felhívás akkor is, ha valamely melléklet mégis hiányzik. A hiánypótló végzés kibocsátására nyolc

munkanap, az érdembeli döntésre pedig 15 munkanap áll a cégbíróság rendelkezésére. Az eljárás során hozott végzéseket a cégbíróság elektronikus úton közli a jogi képviselővel. A kézbesítés időpontja az az időpont, amikor jogi képviselő elektronikus rendszere visszaigazolja a cégbíróság számára a végzés megérkeztét. A cégbíróság papíralapú formában is megküldi a legfontosabb iratokat a jogi képviselőnek. Az egyszerűsített cégeljárás az elektronikus cégeljáráson belül létezik, amely lehetővé teszi a gazdasági társaságok bizonyos csoportja számára az egyszerűbb és olcsóbb ügyintézést. Alkalmazásának feltétele, hogy a társaságok (kkt, bt, kft, zrt) a Ctv mellékletében szereplő szerződésminta alapján készítik el társasági szerződésüket, mely szándékukat a kérelemnyomtatványon jelzik. Ha a szerződésmintában bármilyen kiegészítést tesznek, vagy valamely pontját, rendelkezését elhagyják,

akkor elesnek attól a lehetőségtől, hogy igénybe vegyék az egyszerűsített eljárást és a cégbíróság az egyedi szerződésekre vonatkozó szabályok szerint jár el. Az egyszerűsítést szolgálja az is, hogy a törvény minimalizálja a csatolandó dokumentumok számát: a Ctv. 3 számú mellékletének I pontja tételesen felsorolja a kötelező csatolmányokat (létesítő okirat szerződésminta alapján, az adóhatósághoz benyújtandó nyomtatvány, a jogi képviselő meghatalmazása, az illeték befizetésének igazolása, kft. tagjegyzéke, ha szükséges az alapítási engedély) Az okiratok törvényességi vizsgálatát a jogi képviselőnek kell végeznie és erről a kérelemben nyilatkoznia. A Ctv 3 számú mellékletének II pontjában felsorolt okiratokat nem kell mellékletként csatolni a kérelemhez, meglétüket és törvényszerűségüket szintén a jogi képviselő feladata ellenőrizni, valamint megőrizni is. Viszont a bejegyzési kérelmen

jelezni kell, hogy mely okiratokat nem csatolták, de a bejegyzés alapjául szolgálnak (pl. vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók elfogadó nyilatkozat, az apportként szolgáltatott ingatlan 6 http://www.magyarorszaghu/vallalkozas/ugyek/vallalkmuk/cegalap/ecegelj20090115html/ugyleirasjogi - 42 - http://www.doksihu tulajdoni lapja). Az elbírálást ebben az eljárási módban elvégezheti bírósági titkár, fogalmazó vagy ügyintéző is. Elutasításra akkor kerül sor, ha a kérelmet - nem jogszabályoknak megfelelően töltötték ki, - ha a jogi képviselő meghatalmazása nem megfelelő, - nem nyilatkozott a bejegyzendő adatok törvényszerűségéről, - hiányosak a kötelezően csatolandó okiratok, - a cég elnevezése nem felel meg a jogszabályi rendelkezésnek7. Az ügyintézés onnantól kezdve, hogy a cégbírósághoz megérkezett a kérelem, 2008. július 1-től egy óra, természetesen az egy órás határidő igazodik a cégbíróság

munkaidejéhez, a törvény szerint munkanapokon reggel kilenc órakor kezdődhet. Ha például valamely munkanap vége előtt fél órával érkeztetik meg a kérelmet, úgy az egy munkaóra a következő munkanapon délelőtt kilenc óra harminc perckor jár le. Fontos azt is kiemelni, hogy egyszerűsített eljárásban NINCS MÓD HIÁNYPÓTLÁSRA. A költségeket8 tekintve az egyszerűsített eljárás mindenképp előnyösebb – nem csak időben –, hiszen a sima elektronikus bejegyzés esetében az illeték kft., zrt - 100 000 Ft. nyrt. - 600 000 Ft. (ezt a társasági formát egyszerűsített eljárásban nem lehet bejegyezni) kkt., bt - 50 000 Ft., miközben egyszerűsített eljárásban a nyilvánosan működő rt. esetének kivételével egységesen 15 000 Ft. A közzétételi költségtérítés banki átutalással 5 000 Ft., egyszerűsített cégeljárás keretében nincs ilyen kötelezettség, a társaságok a saját honlapjukon tehetik közzé, hogy megkezdték

működésüket (a későbbiekben pedig a változásokat). Aláírási címpéldányt nem kötelező készíttetni, ha mégis úgy dönt a társaság, hogy megteszi, az darabonként minimum 1 000 Ft-ot jelent, plusz a leírási költség (kb. 100 Ft./oldal) Érdemes 3-5 példányt készíttetni Ha szükséges kikérni, az ingatlan tulajdoni lapja példányonként 4 000 Ft. 7 Bár egyszerűsített cégeljárás keretében nem kötelező a névfoglalás, mégis érdemes megtenni, mivel a nem megfelelően kiválasztott cégnév a bejegyzési kérelem elutasítását vonhatja maga után. Az erre vonatkozó szabályokról bővebben olvashat a 21/2006 (V.18) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 15§-ban 8 Vállalkozás-alapítás, a Corvinus Egyetem tananyaga http://kfk.unicorvinushu/fileadmin/user upload/hu/tanszekek/gazdalkodastudomanyi/t kisvall/files/2 ev/kisvalllalkozasok i nditasa mukodtetese/szeminariumok/5.szeminarium javpdf - 43 -

http://www.doksihu Az ügyvédi munkadíj változó mértékű, legalább 35-40 000 Ft bt. és kft esetében egyszerűsített elektronikus eljárásban. A saját honlap készítése/készíttetése szintén eltérő mértékű költségeket jelent a szolgáltatótól függően. A következő alfejezetekben a legtipikusabb vállalkozási formák alapítási folyamatát igyekszünk bemutatni lépésről lépésre, egyfajta összegzésképp, kitérve az alapítás időbeli és pénzbeli költségeire. Ezen leggyakoribb formák az egyéni vállalkozás, a közkereseti társaság és a betéti társaság, mint jogi személyiség nélküli társasági formák, és végül a korlátolt felelősségű társaság. 3.54 Egyéni vállalkozás9 indítása Tekintetbe véve, hogy olyan magas arányt képviselnek mind a működő, mind a regisztrált vállalkozások körében, fontosnak tartom átvenni az egyéni vállalkozások alapításával járó alapvető lépéseket. Köztudottan a

legegyszerűbben megalapítható vállalkozási forma, ennek köszönhetően a legnépszerűbb is. Aki szeretné beindítani saját vállalkozását, természetesen először tájékozódik, hogy mivel is jár ez a szándéka. Ezt megteheti a területileg illetékes önkormányzatnál, bármelyik könyvelőnél, az APEH-nál, illetve a mai modern korban az internet segítségével. A vállalkozói igazolvány kiadása a leendő vállalkozás székhelye szerint illetékes önkormányzat okmányirodájának feladata, csakúgy, mint az alapítási eljárással kapcsolatos ügyek intézése. A folyamat a kérelem benyújtásához szükséges igazolások, iratok beszerzésével kezdődik. Ezek - három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány - illetékbélyeg - a képesítéshez kötött tevékenységeknél az azt igazoló okirat - hatósági engedélyhez kötött tevékenységnél a hatósági engedély - székhelyről/telephelyről adásvételi szerződés/bérleti szerződés

vagy tulajdoni lap - nem főállású vállalkozók esetében munkahelyi igazolás, nyugdíjas igazolvány, hallgatói jogviszonyról szóló igazolás - a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a 1990. évi V törvényben rögzített egyéb kizáró ok. 9 A költségek kalkulálását a 3.41, a 342 és a 343 alfejezetekben a Céalapításnet honlapján, a korábban említett Corvinus Egyetem tananyagában és néhány ügyvédi iroda honlapján található adatok alapján végeztem. - 44 - http://www.doksihu Ezután a kitöltött kérelemmel és a szükséges dokumentumokkal (újra) fel kell keresni az okmányirodát, ahol elkezdődik az önkormányzat munkája. Maximum 30 napon belül, amennyiben nem szükséges hiánypótlás, átvehető az elkészült igazolvány, minimálisan ez négy nap. Ezt követően a vállalkozó kötelessége, hogy bejelentkezzen az iparűzési adó

alá, az adóhatósághoz (az igazolvány kézhezvételét követő 15 napon belül), az egészségbiztosítási pénztárhoz és a magánnyugdíjpénztárhoz (ha van alkalmazott, akkor foglalkoztatóként is be kell jelentkezni). A működéshez szüksége lesz még a vállalkozónak vállalkozói folyószámlára, ezért valamely banknál nyitnia kell egyet. Továbbá beszerzendő még néhány nyomtatvány és bizonylat, mint például számozott számlakönyv, hivatalos bélyegző, ezek költsége kb. 4 000 Ft Tehát a beinduláshoz anyagi költségként jelentkezik 2 200 + 100 + 150 Ft.(erkölcsi bizonyítvány+igénylőlap+ajánlott levél); 10 000 Ft. illeték; 4 000 Ft tulajdoni lap, valamint kb. 4-5 000 Ft egyéb költség, mint a számlakönyv és a hivatalos bélyegző beszerzése Összesen nem több mint 22 000 Ft-ból lehet beindítani az egyéni vállalkozást (nem számolva az utazási, esetleges tanácsadási, internet-hozzáférési, nyomtatási,

fénymásolási stb. költségeket). Időben összesítve minimum 4 nap, maximum 30 nap + az előzetes információgyűjtés, nyomtatványletöltés, -kitöltés, majd a bejelentkezések a szükséges szerveknél, bankszámlanyitás tehát maximum kb. 40 napot vesz igénybe a folyamat Általában ez ennél hamarabb végbe szokott menni, az okmányiroda gyorsaságának függvényében. 3.55 Kkt és bt alapítás A gazdasági társaságok alapítására vonatkozólag már fentebb ismertettük az elektronikus eljárás hagyományos és egyszerűsített változatát részletesen, ezért alább csak a legfontosabb alaplépéseket vesszük sorba azt feltételezve, hogy minden rendben megy és nincs szükség sem hatósági engedélyre, sem hiánypótlásra az eljárás során. Kkt. és bt alapításánál érdemes odafigyelni, hogy milyen korlátozások vannak arra vonatkozólag, hogy ki alapíthat ilyen társasági formákban céget. Például alapszabály, hogy természetes személy

egyidejűleg csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag, tehát csak egy kkt.-nak lehet tagja, illetve csak egy bt-ben lehet beltag Kkt és bt nem lehet egy másik kkt. tagja, vagy bt beltagja Másik fontos kitétel, hogy kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tag valamely vállalkozásban, tehát nem lehet kkt. tagja, illetve bt beltagja 1. lépés jogi képviselő felkeresése, társasági szerződés megkötése - 45 - http://www.doksihu Az eljárás azzal indul, hogy a leendő tagok megkötik a társasági szerződést (alapító okiratot), melyet közjegyző foglalhat közokiratba, illetve ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyezhet. A szerződésben ki kell kötni, hogy melyik tag milyen mértékű vagyoni hozzájárulást vállal. Mivel nincs törvényileg előírt minimum törzstőke, ezért a tagok maguk döntik el, hogy mekkora összeget fizetnek bele társaságukba, ám érdemes valamennyi összeget behelyezni, hogy ne rögtön tagi kölcsönnel induljon a

közös vállalkozás. A jogi képviselő ellenjegyzése után a társaság előtársaságként működhet, azaz kötelezettségeket vállalhat, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat, valamint hatósági engedélyhez kötöttet sem. 2. lépés illeték és közzétételi költségtérítés befizetése Az előírt mértékű illetéket és a közzététel költségtérítését előre be kell fizetni, majd az ezt igazoló igazolást csatolni a cégbejegyzési kérelemhez 3. lépés szükséges okiratok/dokumentumok beszerzése, elektronikus okirattá alakítása Miután minden előzetesen szükséges papíralapú és elektronikus dokumentumot beszereztünk (tulajdoni lap, képzettséget igazoló iratok, befizetési igazolások stb.), a jogi képviselőnk elkészíti a cégbejegyzési kérelmet és a csatolandó mellékleteket (társasági szerződés, aláírási címpéldány, választott tisztségviselők elfogadó nyilatkozata - ha nem valamennyi tag látja

el a képviseletet -, tulajdoni lap, az illeték és közzétételi költségtérítés befizetésének igazolása, jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása) elektronikus okiratokká alakítja. A társasági szerződésből és az aláírási címpéldányból legalább egy-egy eredeti példányt kell csatolni, a többi okiratot egyszerű, ügyvéd által hitelesített másolatban is elegendő csatolni (az eredeti példány, vagy annak hiteles másolata természetesen az ügyvédnél marad, aki köteles őrizni ezen okiratokat papíralapon is). 4. lépés cégbejegyzési kérelem benyújtása Erre legkésőbb a társasági szerződés aláírásától számított 30 napon belül sor kell, hogy kerüljön, illetve ha hatósági engedély szükséges a tevékenység folytatásához, akkor annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. A Cégbíróság hagyományos elektronikus eljárásban maximum 15 munkanap alatt lebonyolítja az eljárást,

ha minden jól megy, minden megfelel az - 46 - http://www.doksihu előírásoknak és nincs szükség hiánypótlásra, egyszerűsített elektronikus, eljárásban ugyanez 1 óra alatt megtörténik. 5. lépés bankszámla megnyitása A cégbejegyzési értesítést követően a társaság köteles megnyitni saját folyószámláját és pénzeszközeit bankszámlán tartani. 6. lépés bejelentkezés a különböző hatóságokhoz A cégbejegyzési kérelem napjától számított 15 munkanapon belül a gazdasági társaságok kötelesek bejelentkezni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon az APEH, a TB, az Önkormányzat (iparűzési adó) és a Központi Statisztikai Hivatal szerveinél. 7. lépés Cégbíróság határozata Miután a Cégbíróság meghozza végleges határozatát, a társaság megkezdheti jogszerű működését, ezzel véget ér az előtársasági forma, melyet le kell zárni és adóbevallást készíteni az addig történt

ügyletekről. Időigény Hagyományos elektronikus eljárás esetében maximum 15 nap + az előkészületekre és az utólagos bejelentkezésekre szánt idő, tehát maximum 20 nap; Egyszerűsített eljárás keretében mindent beszámítva 4-5 nap, maximum egy hét, ha esetleg az eljárás idejébe hétvégi napok is beleesnek. Anyagi Hagyományos elektronikus eljárás esetén 50 000 Ft. illeték, 5000 Ft közzété- költség teli költségtérítés, ügyvédi munkadíj 50 000-120 000 változó, szükség esetén aláírási címpéldány 5 db (darabonként 1 000 Ft. + leírási költség), 4 000 Ft tulajdoni lap, kb. 3000 Ft folyószámlanyitás, kb 10 000 Ft domain regisztrációra, legalább két hivatali bélyegzőre, számlatömbre. ≈ 200 000 Ft Egyszerűsített eljárásban 15 000 Ft. illeték, ügyvédi munkadíj kb 50 000 Ft, szükség esetén aláírási címpéldány 5 db (darabonként 1 000 Ft. + leírási költség), 4 000 Ft. tulajdoni lap, kb 3000 Ft

folyószámlanyitás, kb 10 000 Ft. domain regisztrációra, legalább két hivatali bélyegzőre, számlatömbre ≈87 000 Ft 3.56 Kft alapítás - 47 - http://www.doksihu Mivel a kft. alapítása csak bizonyos pontokon tér el a fent leírtaktól, ezért itt csak ezekre térünk ki részletesen. Az egyik lényeges különbség, hogy a kft jogi személyiséggel rendelkező vállalkozási forma, tagjai nevéből fakadóan csak korlátoltan, azaz a társasági szerződésben rögzített törzsbetéteik mértékéig vállalnak felelősséget a társaság kötelezettségeiért. A törvény előírja minimális törzstőke befizetését kft alapításához, melynek mértéke 2007. szeptember 1-től 500 000 Ft Az előző alfejezetben leírt lépésekhez képest a 3. lépés előtt (a cégbejegyzési kérelem és mellékleteinek elkészítése, elektronikus okirattá alakítása jogi képviselő által) a társasági szerződés másolata és a csatolt aláírási címpéldány

alapján bankszámlaszerződést kell kötni, majd be kell fizetni az előírt alaptőke felét minimálisan, a fennmaradó részt a társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül kell befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulásokat a társasági szerződésben meghatározott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Másik tudnivaló, hogy a kft alapítása esetében a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a tagjegyzéket, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a képviselőjük feltüntetésével együtt, a hitelintézet igazolását a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, ügyvezetői nyilatkozatot a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról, nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói véleményt. Ezeken kívül a cégalapítás eljárása azonos a fentebb leírtakkal (3.53 elektronikus cégeljárás) Időigény Megegyezik a kkt. és bt alapításánál leírtakkal

Anyagi Hagyományos eljárás keretében 100 000 Ft. illeték, 5 000 Ft közzété- költség teli költségtérítés, 50-120 000 Ft. ügyvédi munkadíj, aláírási címpéldány 5 db (darabonként 1 000 Ft. + leírási díj), 4 000 Ft tulajdoni lap, kb 3000 Ft folyószámlanyitás, kb. 10 000 Ft domain regisztrációra, legalább két hivatali bélyegzőre, számlatömbre, 500 000 Ft. törzstőke minimum ≈ 750 000 Ft Egyszerűsített eljárás keretében 15 000 Ft. illeték, kb 50 000 Ft ügyvédi munkadíj, aláírási címpéldány 5 db (darabonként 1 000 Ft. + leírási díj), 4 000 Ft. tulajdoni lap, kb 3000 Ft folyószámlanyitás, kb 10 000 Ft domain regisztrációra, legalább két hivatali bélyegzőre, számlatömbre, 500 000 Ft. törzstőke minimum. ≈ 590 000 Ft - 48 - http://www.doksihu A harmadik fejezetben áttekintettük a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, elsősorban a magyarországi viszonylatokra vonatkozóan:

meghatározásukat, besorolásukat, általános helyzetüket/szerepüket a magyar gazdaságban, a különböző vállalkozási formákat, a vállalkozásindítás szabályozását általában és hazánkban, valamint a kkv-k által választott leggyakoribb vállalkozási formákat részleteiben is. Ez utóbbi alfejezetben azt is megvizsgáltuk, mennyibe kerül anyagilag és időben négy alapvető vállalkozási forma (egyéni vállalkozás, kkt., bt, kft) beindítása A következő fejezetben, ha nem is ilyen részletesen, azt vesszük végig, hogy Nagy Britanniában hogyan alakulnak ugyanezen kérdéskörök. - 49 - http://www.doksihu 4. MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) NAGY-BRITANNIÁBAN 4.1 Kkv-k meghatározása, besorolása az Egyesült Királyságban Először is meg kell jegyeznünk, hogy nincs egységesen és kizárólagosan használható definíció, mellyel a mikro-, kis- és középvállalkozásokat csoportosítani tudnánk. Sokféle beosztás létezik,

melyekből a legfontosabbakat mutatjuk be alább. Nagy-Britanniában a kisés középvállalkozásokat (Small and Medium Sized Enterprises – SME) leggyakrabban a foglalkoztatottak száma alapján osztják be, mint ahogy az Üzleti Vállalkozások és Szabályozási Reformok Minisztériuma (BERR) által működtetett Vállalkozási Igazgatóság – Enterprise Directorate (a korábbi Kisvállalkozói Szolgálat – Small Business Service) is teszi. Ez alapján mikrovállalkozás – 0-9 fő; kisvállalkozás – 0-49 fő; középvállalkozás – 50-249 fő; nagyvállalkozás – 250 fő felett, mely beosztás egyezik az Európai Unió által javasolt kategorizálással. A 2006. évi törvény a Gazdasági Társaságokról (Companies Act 2006) a könyvvitel és a kötelező beszámoló szempontjából a következő kritériumok szerint sorolja be a vállalkozásokat az Egyesült Királyságban. Egy vállalkozás (vállalkozói csoport) akkor minősül kis- és középvállalkozásnak

(vállalkozói csoportnak), ha az éves bevételt, a mérlegfőösszeget és a foglalkoztatottak számát illetően a háromból két feltételnek megfelel az első pénzügyi évében, vagy az aktuális és az azt megelőző évben. Kisvállalkozás Kis vállalkozói csoport Közévállalkozás Közepes vállalkozói csoport Éves bevétel (millió angol font) Nem több mint 5,6 Nem több mint Mérlegfőösszeg (millió angol font) Nem több mint £2,8 Nem több mint nettó 5,6 / bruttó 6,72 nettó 2,8/ bruttó 3,36 Nem több mint 22,8 Nem több mint 11,4 Nem több mint Nem több mint nettó 22,8/ bruttó 27.36 Foglalkoztatottak száma (fő) Nem több mint 50 Nem több mint 50 Nem több mint 250 Nem több mint 250 nettó 11,4/ bruttó 13,68 9. táblázat: A kis- és középvállalkozások/vállalkozói csoportok besorolásának küszöbértékei Forrás: Üzleti Vállalkozások és Szabályozási Reformok Minisztériuma (BERR) Mentesül a kötelező könyvvizsgálat alól

az a vállalkozás, mely kisvállalkozásnak minősül, valamint éves bevétele kevesebb, mint 5,6 millió angol font, mérlegfőösszege pedig - 50 - http://www.doksihu kevesebb, mint 2,8 millió angol font. Ezen kívül használatos az Európai Unió által javasolt kkv beosztás, illetve a Brit Bankok Egyesülete által kiadott, The Business Banking Code (2008. március) bevezetőjében meghatározott kategorizálás. Ez utóbbi szerint a kisvállalkozói ügyfelek közt olyan egyéni vállalkozókat, jogi személyiség nélküli társaságokat, korlátolt felelősségű társaságokat, egyesületeket, jótékonysági intézményeket és klubokat találunk, melyeknek éves bevételük nem éri el az egymillió fontot. Statisztikai célokra a következő kategóriákat használják a csoportosításhoz: - nincs alkalmazott (itt számba veszik azon egyéni vállalkozókat, a jogi személyiség nélküli társaságokat, melyek csak a tulajdonos(ok)ból állnak. - 1-4 fő

alkalmazott - 100-199 fő alkalmazott - 5-9 fő alkalmazott - 200-249 fő alkalmazott - 10-19 fő alkalmazott - 250-499 fő alkalmazott - 20-49 fő alkalmazott - 500- fő alkalmazott - 50-99 fő alkalmazott 4.2 A kkv-k helyzete az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban mindig is különös figyelmet fordítottak a kis- és középvállalkozások helyzetére, támogatására, hiszen tradicionálisan magas azok száma a gazdaságban. Állítólag Napóleon egyszer megjegyezte: a britek „a bolttulajdonosok nemzete”. Elég csak 2000-ig visszamennünk, amikor megalapították a Kisvállalkozói Szolgálatot (Small Business Service – SBS) abból a célból, hogy megfelelő és széleskörű támogatást nyújtsanak a kisvállalkozások számára. 2007-ben Vállalkozási Igazgatóságra (Enterprise Directorate) változott a szervezet neve, mely tevékenysége során arra törekszik, hogy megerősítse a kisvállalkozások vállalkozói környezetét, és hogy

minél több ember és közösség számára lehetővé tegye a vállalkozási lehetőségek kihasználását. Ezen munkájában egy erős, szervezett kutató, statisztikai és elemző csoport segíti, valamint nemzetközi kapcsolatokat is ápol, elsősorban az EU tagállamaival és az Egyesült Amerikai Államokkal. A brit kormány már a 2000-es évek elején céljául tűzte ki, hogy az Egyesült Királyságot a világ legjobb helyévé teszi, ahol az ember beindíthatja és fejlesztheti vállalkozását. Ennek érdekében számos kormányzati programot be is indítottak és jelentős összegekkel támogatták a kkv szektort. Az Egyesült Királyság kormányzata hamar felismerte, hogy a szabályozás milyen erősen befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, ezért a Better Regulation programmal összhangban bevezette az adminisztrációs terhek hatásainak teljes körű - 51 - http://www.doksihu vizsgálatát. A GKI Kutatóintézet egyik tanulmánya (GKI 2008) szerint

ezt addig (a kutatás eredményének megjelenéséig) Európában mindössze Hollandia, Dánia, az Egyesült Királyság és Csehország tette meg. Az Egyesült Királyságbeli folyamat első lépése egy reformcsomag bejelentése volt, Gordon Brown akkori pénzügyminiszter által. Ennek eredménye az a több mint 500 rendelkezést tartalmazó stratégiai terv (Enterprise: Unlocking the UK’s Talent), melyben az üzleti életet, a non-profit szektort és a közszolgáltatásokat egyaránt érintő terhek jelentős visszaszorítását irányozzák elő. 4.21 Szabályozás az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyság gazdaságpolitikájában a szabályozással kapcsolatos döntések némiképp eltérnek a más európai országokban szokásostól. Ennek oka egyrészt az, hogy a közösségi szabályozás bürokratikus terheit már régóta kritizálják a szigetek lakói, másrészt a britek nagy hangsúlyt fektetnek a kockázati elemzések fontosságára. Ebből is

egyértelműen látszanak a kulturális különbségek, hisz az angolszász gondolkodásmód sokkal szabadabban kezeli a vállalkozásokat, így nem tekint jó szemmel semmilyen szűkítő rendelkezésre. Az angol szabályozási politika alakulásában meghatározó momentumnak számítanak a 2005-ös Hampton Jelentés és a 2006-os Davidson Jelentés (mindkét dokumentum elérhető a HM Treasury honlapján)10. Az előbbi legfontosabb megállapításai szerint, bár az ország sok esetben jó példáját adja a szabályozási gyakorlatnak, a szabályozórendszer - annak egészét tekintve - túlzottan bonyolult, és a jó gyakorlat nem teljes körű. Sok az átfedés, túlzottan nagy az adatkérési formátumok száma, a hatóságok sok esetben ismételten igénylik az egyszer már rendelkezésükre bocsátott információt, sokszor ismételt ellenőrzésekkel terhelik az üzleti szereplőket. Ugyanakkor egyes területeken a felügyelet túlságosan laza - azaz az ellenőrzések nem a

tényleges kockázatok alapján történnek. Hampton becslései szerint a kockázati tényezők átfogó, szisztematikus értékelésével az ellenőrzések száma azok egyharmadával – hozzávetőleg évi egy millióval – volna csökkenthető, az információkérés formátumainak számát pedig 25 százalékos arányban lehetne mérsékelni. A Davidson jelentés azért készült, hogy beszámoljon azon területekről, ahol az EU szintű szabályozás túlzott mértékű alkalmazása a terhek indokolatlan növekedéséhez vezetett. A következtetéseket is tartalmazó végső jelentését Davidson 2006 őszén adta át a Pénzügyminiszternek. Megállapítása szerint az EU jogszabályok túlpreferálása távolról sem olyan mértékű, mint ahogy az általános 10 http://www.hm-treasurygovuk/bud bud05 hamptonhtm http://www.hm-treasurygovuk/davidson indexhtm - 52 - http://www.doksihu panaszokból következne. A jelentés javaslatokat is tartalmaz annak biztosítása

érdekében, hogy a tagállamok sorában az Egyesült Királyság legyen az az ország, amely az EU szabályozás bevezetésének hatékony rendszere révén a feladatot a relatíve legkisebb terhelést jelentve képes végrehajtani. (GKI 2008) A már korábban említett, 2008-ban megjelent Enterprise: Unlocking the UK’s Talent (kb. Vállalkozás: szabad út az Egyesült Királyság képességei előtt) stratégiai terv elsődleges átfogó célja még mindig az, hogy az országban legyen a legnagyobb a vállalkozói kedv lakosai körében, illetve hogy a legkívánatosabb hellyé váljon valamely vállalkozás beindításához és fejlesztéséhez. Ehhez társul a vállalkozói készségek fejlesztése, az új és már létező üzleti vállalkozások forráshoz való jutásának segítése és a szabályozási korlátok csökkentése különös tekintettel a kisvállalkozásokra. A stratégiák kialakításához egyrészt hat hónap alatt lefolytatott tanácskozások anyagát

használták fel, mely során a miniszterek több mint 600 vállalkozással és üzleti vezetővel találkoztak, másrészt gazdasági felméréseket végeztek a vállalkozói tevékenység, a növekedés és a termelékenység mozgatórugóinak feltárásához. Öt területet jelöltek meg, melyeken keresztül a kormányzati politika segítséget nyújthat: - Vállalkozások Kultúrája: ahol bárki – nemtől, kortól, faji hovatartozástól, társadalmi helyzetétől függetlenül – bátran valóra meri váltani elképzeléseit. Kitűzött intézkedés – a vállalkozói kedv folyamatos mérése és figyelemmel kísérése elsősorban a már említett GEM kutatás (GEM UK) és a BERR saját Éves Kisvállalkozói Felmérése (Annual Small Business Survey) segítségével. - Tudás és Képesség: a vállalkozói léttel kapcsolatos tudnivalók életen át tartó oktatása az általános iskolától kezdve az egyetemen át egészen a munkahelyig, felvértezve a

tulajdonosokat és az alkalmazottakat a vállalkozói adottságaik feltárásához szükséges tudással. Kitűzött intézkedés – a kormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri majd a kkv-k szokásait a külső tanácsadás és az alkalmazottaik képzése terén, melyről szintén az Éves Kisvállalkozói Felmérésben adnak számot. - Pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés: a szükséges pénzügyi források beszerzéséhez elengedhetetlen tudás, képességek és lehetőségek biztosítása a vállalkozók számára. Kitűzött intézkedés – a kormányzat azt tekinti sikernek, ha idővel csökken azok száma, akik a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést problematikusnak találják. Ennek alakulásáról továbbra is az Éves Kisvállalkozói Felmérés nyújt információt majd. - 53 - http://www.doksihu - Szabályozási keretfeltételek: a jogi szabályozás minimalizálása, a szabályozási korlátok csökkentése, felügyelet és támogatás az

elengedhetetlen védelmi eszközök eltávolítása nélkül és a változások közlése. Kitűzött intézkedés – a kormány figyelemmel kíséri majd, hogy az új szabályozások előnyei arányban vannak-e azok költségeivel, és hogy az új szabályok ne hozzanak újabb korlátokat. Erről éves beszámolót készít majd, az adatokat pedig nyilvánosságra is hozza. - Üzleti innováció: a vállalkozások számára biztosítani kell, hogy kihasználhassák a világban megjelenő lehetőségeket, trendeket azáltal, hogy növekedésükhöz és újonnan fejlesztett termékeik, eljárásaik és szolgáltatásaik kereskedelmi bevezetéséhez segítséget kapnak. Kitűzött intézkedés – a kormányzat azt tekinti majd sikernek, ha nő a kkv-k éves bevételének azon része, melyet innovációra tudnak fordítani, melyet a Community Innovation Survey (Közösségi Innovációs Felmérés/Jelentés) térképez fel. (BERR Enterprise: Unlocking the UK’s Talent, Summary 2008,

7-9. old) 4.22 A kkv-k száma, megoszlása az Egyesült Királyságban11 Szűkös anyagi forrásokra hivatkozva az Üzleti Vállalkozások és Szabályozási Reformok Minisztériuma (Department for Business Enterprise and Regulatory Reform - BERR) által működtetett Vállalkozási Igazgatóság (Enterprise Directorate) Elemző osztálya (Analytical Unit) csak kétévente készít átfogó felmérést és elemzést a kkv szektor helyzetéről, legutóbb 2008. július 30-án jelentette meg elektronikusan és a sajtóban eredményeit a 2007-es év adatairól. Ezek szerint általánosságban elmondható, hogy hasonlóan más európai országokhoz a kkv szektor a gazdaság támfala: az Egyesült Királyságban az összes vállalkozás 99,9%-át adja, az alkalmazottak 59,2%-át foglalkoztatja a magánszektorban és az éves bevételek 51,5%-a is itt realizálódik, szintén a magánszektort tekintetbe véve. Tehát a nagyvállalatok (több mint 250 foglalkoztatottal) mindössze egy

százalékát képviselik az összes vállalkozásnak. Ha csak a kisvállalkozásokat (0-49 foglalkoztatott) nézzük, láthatjuk, hogy az alkalmazottak 47,5%-át foglalkoztatják és az éves bevétel 37,4%-át adják, ami önmagában is nagyon figyelemfelkeltő (ld. 5 ábra) 11 Eredeti táblák és további információk angol nyelven megtalálhatók az alábbi weboldalon: http://stats.berrgovuk/ed/sme/ - 54 - http://www.doksihu 7. ábra A vállalkozások, a foglalkoztatás és az éves bevétel aránya vállalatméret szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 99,3% 48,5% 40,8% 47,5% 37,4% 14,1% 11,7% 0,6% Kisvállalkozás Középvállalkozás Vállalkozások Foglalkoztatottak 0,1% Nagyvállalkozás Éves bevétel Forrás: Saját ábra a BERR Enterprise Directorate Analytical Unit ábrája alapján Számszerűsítve 2007 elején a mintegy 4,7 millió magánszektorbeli vállalkozás körülbelül 22,7 millió embernek nyújtott munkalehetőséget

és csaknem 2,800 billió angol font éves bevételt tudhat magáénak. Vállalkozások (db) Foglalkoztatottak (ezer fő) Éves bevétel (£ millió) Az összes vállalkozás 4,679,080 22,734 2,794,684 Nincs alkalmazott1 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 vagy több fő 3,460,360 1,019,295 166,815 26,690 5,915 3,774 3,764 3,265 2,653 9,279 222,382 413,211 409,991 394,707 1,354,395 1,218,720 18,961 2,572,303 Van alkalmazott összesen 1 A nincs alkalmazott sor tartalmaz olyan egyéni vállalkozókat és jogi személyiség nélküli társaságokat, amelyekben csak a tulajdonos vezetők szerepelnek, mint alkalmazottak. 10. táblázat: A vállalkozások száma, foglalkoztatottak száma és az éves bevétel az alkalmazottak száma szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén Forrás: Saját táblázat a BERR Enterprise Directorate Analytical Unit táblázata alapján Az előző évhez képest ez 212,000-rel (4,8%-kal) több vállalkozást jelent a 2007-es

év elején, mely érték 1994 óta a legnagyobb növekedés. A magánszektor vállalatai hozzávetőlegesen 22,7 millió embert foglalkoztattak a tárgyévben, ez 332 ezerrel (1,5%-kal) - 55 - http://www.doksihu több mint 2006-ban. Ebből a kkv-k a 2006-os 13,2 millióhoz képest 13,5 millió embernek adtak munkát, ami az előző évi 58,9%-ról 59,2%-ra emelkedett a teljes magánszektort tekintve. Az Egyesült Királyság magánszektorának összes vállalkozása mintegy 2, 800 billió angol font éves bevételt tudhat magáénak 2007 elején, ami 6,9%-os növekedést jelent. A kkv szektorban körülbelül 1,440 billió angol font bevétel termelődött, a teljes magánszektor éves bevételének arányában ez 0,4%-os visszaesés az előző évhez képest, 51,9%-ról 50,5%-ra. A vállalkozások jogi formáját tekintve látható a 7. ábrán, hogy csaknem 3 millió egyéni vállalkozás volt az Egyesült Királyságban, ebből majdnem 316 ezernek volt alkalmazottja (10,6%). A

jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok száma alig kevesebb, mint 507 ezer, melyből mintegy 186 ezer (36,8%) foglalkoztatott alkalmazottakat, illetve a közel 1,2 millió jogi személyiségű gazdasági társaságból 716 ezer (60,3%) rendelkezett alkalmazottakkal. 8. ábra A vállalkozások száma jogi forma szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén Jogi s ze m é lyis é gű gazdas ági társ as ágok Jogi s ze m é lyis é g né lk üli gazdas ági társ as ágok Egyé ni vállalk ozás 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Nincs alkalkm azott Van alkalm azott Forrás: Saját ábra a BERR Enterprise Directorate Analytical Unit ábrája alapján Regionális megoszlásban elmondható, hogy a 4,7 millió vállalkozásból 4,1 millió Angliában található. A regionális mérések kezdete óta 1997-ben most először fordult elő, hogy Londonban több vállalkozás van (758 ezer), mint bármelyik másik

régióban. Az összes vállalkozás 32%-a Londonban és a dél-keleti régióban található, a 7. ábrán láthatjuk, hogy mindkét régióban több mint 700 ezer vállalkozás van. A legkevesebb vállalkozás, a földrajzi adottságokból és a népességi arányokból talán egyértelműen következik, az észak-keleti régióban található. A vállalkozások méretét tekintve a nagyvállalatok (250 fő felett) aránya mindössze 0,2% az egyes régiókban és tagországokban, a középvállalkozásoké (50-249 fő) - 56 - http://www.doksihu 0,5% és 0,7% között változik, viszont a kisvállalkozások aránya legalább 99,2%, ami egyértelműen jelzi jelentőségüket mindamellett, hogy tetemes részük egyéni vállalkozás. 9. ábra Vállalkozások száma régiónként és országonként ÉszakÍrország Wales Skócia Északkelet Középkelet Yorkshire és Humber Középnyugat Délnyugat Északnyugat Kelet Dél-kelet London 800 000 700 000 600 000 500 000 400

000 300 000 200 000 100 000 0 Forrás: Saját ábra a BERR Enterprise Directorate Analytical Unit ábrája alapján 4.3 Vállalkozási formák Nagy Britanniában A magyar vállalkozási formáknál leírtakhoz hasonlóan az angol szóhasználatban is vannak különböző mértékben elterjedt definíciók, például az „enterprise” szó jelentése lehet vállalat és vállalkozás is egyben, hasonlóan a magyar megfelelőhöz. Tehát ugyanaz a szó utalhat egy gazdasági szervezetre és a tevékenységre, mely benne zajlik, bár ez utóbbi, általános jelentése vonatkozhat bármilyen vállalkozás jellegű tevékenységre, nem csak gazdaságira. Az „entrepreneurship” kifejezés szintén azt jelenti, hogy vállalkozás, vállalkozói lét, vállalkozói tevékenység, leginkább az „enterprise” szó elvontabb jelentésével rokon értelmű. A magyar vállalat szó talán legjobb angol megfelelője a „company” kifejezés, ami egyben társaságot (jogi személyiségű)

is jelent. Fontos még megjegyeznünk, ha már az angol és magyar kifejezések megfelelőségéről van szó, hogy nincsenek teljes átfedések, de körülbelül azonos fogalmat takar az „incorporated” – „non-incorporated” kifejezéspár a magyar jogi személyiségűként bejegyzett és a jogi személyiség nélküli társaságok jelentésével. A jogi személyiség nélküli társaságok az angol szóhasználatban a „partnership” szóval fejezhetőek ki. 4.31 Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozó olyan személy, aki társ nélkül birtokolja és irányítja üzletét, amelyet nem társasági formában működtet. Ennek következtében a vállalkozása nem minősül jogi - 57 - http://www.doksihu személyiségnek, tehát a vállalkozó teljes személyes vagyonával is felel a vállalkozás kötelezettségeiért (korlátlan felelősséggel tartozik). 4.32 Private company limited by shares – Ltd (kb zárkörűen működő részvénytársaság) A 2006-os

Társasági Törvény szerint minden társaság, ami nem nyíltkörű (public), zárkörűen működő társaságnak minősül. Ebben a vállalkozási formában a társaság tőkéjét részvények vásárlásával gyűjtik össze a tagok, és hasonlóan a magyar megfelelőjéhez, minden tagnak csak a társaságba bevitt összeg erejéig terjed a felelőssége, azaz az általa birtokolt részvények nominális értékéig és a részvénykibocsátásból kapott prémium erejéig. A nyilvánosság számára nem adhat el részvényeket a társaság. 4.33 Private company limited by guarantee (kb korlátolt felelősségű társaság) Ez a forma javarészt megegyezik a magyar kft. fogalmával, viszont az Egyesült Királyságban nincs kötelező minimum törzstőke, melyet előre be kellene fizetni a társaság alapításakor. Viszont a tagok általában mégiscsak a társaság javára bocsátanak valamennyi anyagi hozzájárulást, melynek pontos mértékét a létesítő okiratban

egyértelműen lefektetik. A társaság fizetésképtelensége esetén ez lesz az anyagi fedezet. 4.34 Private unlimited company (nincs magyar megfelelő – korlátlan felelősségű jogi személyiségű társaság) Ez a forma nem található meg a magyar jogi formák közt, gyakorlatilag olyan jogi személyiségű társaság, melynek tagjai korlátlan felelősséggel tartoznak a vállalkozás kötelezettségeiért. A társaság tőkéjét összegyűjthetik zártkörű részvénykibocsátás útján, vagy a tagok anyagi hozzájárulásával is. 4.35 Public company limited by shares (nyíltkörűen működő részvénytársaság) Szinte teljes az átfedés a magyar megfelelőjével, csak az angol kifejezésben azt is kihangsúlyozzák, hogy a társaság részvényeit nyilvánosan, például a tőzsdén is meg lehet vásárolni. Ez az egyedüli társasági forma, melynél kötelezően előírt tőkeminimum van, melynek mértéke £50 000. Más vonatkozásában megegyezik a 432

alfejezetnél leírtakkal 4.36 Partnerships (jogi személyiség nélküli társaságok) Ebben a nem jogi személyiségű társasági formában két vagy több ember arra vállalkozik, - 58 - http://www.doksihu hogy együtt, üzletszerű tevékenységük eredményeképp, profitot termeljenek. A tagok tehát teljes személyes vagyonukkal felelnek a vállalkozás kötelezettségeiért, ezért, csakúgy, mint hazánkban, tipikusan családi, baráti vállalkozások népszerű vállalkozási formája. Ha a „general partnership” formát választja valaki, nem kell értesíteni a Companies House nevű intézményt (ez tekinthető a brit Cégbíróságnak) a vállalkozás létrejöttéről. 4.361 General partnership, Limited partnership (közkereseti társaság, betéti társaság) A „general partnership” körülbelül a magyar jogi formák közül a közkereseti társaságnak felel meg, tehát legalább két tagja van, akik korlátlan felelősséggel tartoznak vállalkozásuk

adósságaiért, míg a „limited partnership” a betéti társaság angol megfelelője, ahol van legalább egy general partner – beltag (korlátlan felelősséggel) és egy limited partner – kültag (korlátolt felelősséggel). Ezt a formát, mivel van korlátolt felelősségű tagja, be kell jegyeztetni a Companies House-nál, a tagoknak pedig ki kell tölteniük és aláírniuk egy nyilatkozatot, hogy betéti társaságot hoznak létre (LP5, az interneten letölthető) és £2 regisztrációs díjat befizetni. 4.362 Limited liability partnership (nincs magyar megfelelő, a bt és a kft keresztezésével körülbelül ezt a formát kapjuk) 2001 óta elérhető vállalkozási forma, amely egyesíti a jogi személyiség nélküli formák rugalmasságát, strukturális egyszerűségét és adóznia is úgy kell, mint egy jogi személyiség nélküli társaságnak, miközben minden tagja számára korlátolt felelősséget biztosít. Megalapításuk és működtetésük

bonyolultabb, mint a „general partnership” esetében, mivel javarészt a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük. A törvény (Limited Liability Partnerships Act 2000, Limited Liability Partnerships Regulations 2001) általában két vagy több személy társulását engedélyezi jogszerű üzleti tevékenységhez profitszerzés céljából azáltal, hogy aláírja a „limited liability partnership” formát létrehozó alapító okiratot (LLP2). Non-profit szervezetek nem választhatják ezt a formát. 4.4 Vállalkozásindítás az Egyesült Királyságban12 Az Egyesült Királyság köztudottan az európai országok között az egyik legkedvezőbb 12 Vizsgálódásaink középpontjában Nagy Britannia áll, bár a legtöbb adat az Egyesült Királyságra vonatkozóan áll rendelkezésre, ezért meg kell jegyeznünk, hogy az észak-írországi gyakorlat eltérhet az alább leírtaktól. - 59 - http://www.doksihu környezetet

biztosítja egy vállalkozás beindításához, mivel a folyamat egyszerű, gyors és alacsony költséggel jár. A Doing Business 2009-es jelentése szerint az üzleti környezetet jellemző tíz fő dimenzió alapján felállított összesített rangsor szerint a vizsgált 181 ország közül a 6. helyen áll, Európában pedig a második Dánia mögött Az Egyesült Királyságban létezik papír alapú, illetve elektronikus cégbejegyzési eljárás. 2009. október 1-jéig az alábbi módon lehet bejegyezni új társaságot 4.41 Elektronikus cégeljárás13 Ezen eljárás lefolytatására csak azok jogosultak, akik előzetesen megállapodást kötöttek erről a Companies House-zal/Cégbírósággal. Manapság ez a legelterjedtebben alkalmazott módszer, a UK Trade and Investment egyik internetes anyaga14 szerint az új bejegyzések 82%-át így intézik. Általában a cégbejegyzéssel foglalkozó ügyvédek és ügynökök (registration agents), esetleg könyvelők, jegyeztetik

be ügyfeleik leendő társaságait ily módon, és messzemenően ez a leggyorsabb módja a cégbejegyzésnek. Az eljárással, az elismert bejegyzési ügynökök elérhetőségeivel kapcsolatban részletes információt találhatunk a Companies House weboldalán (www.companieshousegovuk) sok más hasznos információval egyetemben. Az elektronikus eljárás használatához, hasonlóan a magyar szokáshoz, szükség van egy számítógépes szoftver programra (E-filing software), melyet magánszemélyeknek nem célszerű beszerezniük, ezért inkább javasolt valamilyen ügyvédhez vagy ügynökhöz fordulni. A beküldendő iratok megegyeznek a hagyományos és az elektronikus eljárásnál, négy alapvető okiratot kell beküldeni: - a létesítő okiratot (Memorandum of Association), - a társaság alapszabályzatát (Articles of Association), - az úgynevezett Form 10-t (internetről ingyenesen letölthető), amelyben ismertetni kell a társaság székhelyét, valamint a

társaság igazgatójára/igazgatóira és a company secretary-re (pontos magyar megfelelője nincs, magas beosztású ügyintézői tisztség) vonatkozó adatokat, - a Form 12-t (internetről ingyenesen letölthető), ami tulajdonképpen egy törvényes nyilatkozat arról, hogy a társaság minden jogi kötelezettségnek eleget tett a létrehozás és bejegyzés során, melyet a törvény előír. A nyilatkozatot közjegyzőnek vagy ügyvédnek kell hitelesíteni. 13 14 Forrás: Company Law Club weboldala, http://www.companylawclubcouk/topics/faq003htm http://www.ukinvestgovuk/Company-Formation/10173/en-GBppt#259,1,1%20dia - 60 - http://www.doksihu Az eljárás £15-ba kerül, az „egynapos” (same-day) eljárás keretében £30 és a tipikus regisztrációs idő néhány órára tehető (hacsak nincs valamilyen technikai probléma az elektronikus rendszerben), maximum egy nap15. Ha minden rendben van, a Cégbíróság kiállít egy bizonyítványt a cég bejegyzéséről,

melyet a bejegyzési ügynöknek, ügyvédnek küld vissza elektronikusan, továbbá a társaság dokumentumait nyilvánossá teszi. A bizonyítvány kinyomtatására vonatkozóan külön szabályozás létezik. 4.42 Hagyományos (papír alapú) eljárás3 Manapság nagyon kevés céget jegyeznek be ezzel az eljárással, de még igénybe vehető. A szükséges papírokat a Cardiffban található Companies House-hoz kell küldeni a regisztrációs díjjal együtt (£20). A Cégbíróság, miután megkapta a küldeményt, ellenőrzi, hogy a cég neve elfogadható-e és használható-e (nem tartalmaz kerülendő kifejezéseket, nem hasonlít félrevezetően más már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló cég nevére, még nem foglalt), illetve, hogy a dokumentumok rendben vannak-e. Ha minden rendben van, a Cégbíróság kiállít egy bizonyítványt a társaság bejegyzéséről és a társaság kap egy saját bejegyzési számot, valamint a társaság dokumentumait nyilvánossá

teszi. Attól a naptól kezdve, hogy bejegyezték beszélhetünk a cég megalapulásáról és ez az a dátum, amitől kezdve érvényes jogi tevékenységet végezhet, például szerződéseket köthet. Amennyiben bármilyen megállapodást kötöttek a társaság nevében annak megalakulása előtt, azt előtársaságként tették (hasonlóan a magyar gyakorlathoz), és a táraság nem, csak a megállapodás kötői felelősek személyes vagyonukkal annak következményeiért. Az 1985-ös Törvény a Gazdasági Társaságokról előírja, hogy nincs korlátolt felelősség, mielőtt egy céget bejegyeznének (Company Act 1985). Ez az eljárási mód eltérő hosszúságú lehet, hozzávetőlegesen egy hetet vesz igénybe. Amennyiben ennél hamarabb szükséges a társaság bejegyzése, elérhető egy speciális eljárás, az úgynevezett „egynapos” eljárás (same-day registration), aminek keretében a Cégbíróság azon a napon foglalkozik a leendő társaság irataival,

amelyiken azokat megkapja. Ennek feltétele az £50-os eljárási díj befizetése, a küldeménynek délután három óra előtt meg kell érkeznie, az iratoknak és más szükséges információknak elfogadhatónak kell lennie, és hogy a borítékon egyértelműen jelöljék, hogy ezt a szolgáltatást igénybe kívánják venni. A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyeznünk, hogy léteznek még úgynevezett „használatra kész” társaságok (ready made vagy ’shelf’ company), melyeket különböző 15 A leggyorsabb bejegyzés állítólag 18 percbe került. - 61 - http://www.doksihu ügyvédi irodák, bejegyzési ügynökök már korábban megalapítottak és bejegyeztettek és egy az egyben meg lehet őket vásárolni. Azonban főleg 2008 október 1-je óta, amikor néhány új szabály életbe lépett, illetve az elektronikus eljárás elterjedése óta gyakorlatilag ez a cégalapítási módszer feleslegessé vált és kevesen veszik igénybe. A jövőre

kitekintve nem kerülheti el figyelmünket, hogy ez év októberétől újabb változások lépnek életbe, melyek elsősorban a beküldendő okmányokat, dokumentumokat érintik, valamint az elérhető társasági formák szabályozása és száma is változni fog.16 A következő alfejezetekben a legtipikusabb vállalkozási formák alapítási folyamatát igyekszünk bemutatni lépésről lépésre, egyfajta összegzésképp, kitérve az alapítás időbeli és pénzbeli költségeire. Ezek a leggyakoribb formák az egyéni vállalkozás, a partnership (jogi személyiség nélküli társaságok és a LLP) és a limited liability company (Ltd. – a magyar kft/zrt. megfelelője attól függően, hogy a törzstőke részvényekből áll vagy sem) 4.43 Egyéni vállalkozás17 Mint azt már említettük, egyszerűsége nagyon vonzóvá teszi ezt a vállalkozási formát. Mégis van néhány dolog, amire oda kell figyelni, ha valaki egyéni vállalkozóvá szeretne válni az Egyesült

Királyságban. Ezek egyike, hogy bizonyos üzleti tevékenységekhez helyi hatósági engedélyre van szükség (például taxisofőrök, éttermek, gyermekfelügyelők és utcai árusok számára), ehhez pedig a hatóságok ellenőrizhetik a szükséges képesítést igazoló okmányokat, illetve a tevékenység folytatására használt területet. Másik fontos dolog, hogy ha valaki a saját házában egy elkülönített helyen folytatja az üzletszerű tevékenységét, amelyet nem háztartási célokra használ, azután díjat kell fizetnie, illetve engedélyre is szüksége lehet, hogy otthonában végezhesse az adott tevékenységet. Ezen kívül, ha valaki nem a saját neve alatt kereskedik, hanem más üzleti nevet használ, akkor ezt és a saját nevét, valamint azt a címet, ahová a küldeményeket várják, fel kell tüntetni a tevékenység végzésének helyszínén, az összes céges papíron, leveleken, számlákon és csekkeken. Az üzleti név kiválasztásánál

ugyanazokra kell ügyelni, mint a társaságok alapításánál. Az egyéni vállalkozónak üzlete beindulását követően három hónap áll rendelkezésére, hogy bejelentkezzen az adóhivatalnál (HM Revenue & Customs) önfoglalkoztatóként (self-employed), valamint igényelnie kell adó- és társadalombiztosítási számot (National Insurance Number – NI), melyet az adóhivatal 16 Bővebb információ erről elérhető a Company Law Club weboldalán található. http://www.companylawclubcouk/topics/faq003htm 17 A 4.43, 444, 445 alfejezetek megírásában a következő weboldalak információi nyújtottak segítséget: www.bytestartcouk, wwwstartupscouk, wwwbusinesslinkorg, wwwcompanieshousegovuk, http://www.companylawclubcouk, http://wwwdoingbusinessorg/Documents/CountryProfiles/GBRpdf, http://orszaginfo.itdhungarycom/?p=befektetesi feltetelek&c=uk#alapitas - 62 - http://www.doksihu ad ki előzetes interjú alapján. Kiadásához szükség van Egyesült

Királyságbeli lakcímre (angol jogosítvánnyal vagy közüzemi számlával igazolható), személyazonosságot igazoló okiratra, számlákra, könyvelőtől, ügyvédektől származó levelekre és a Schedule D adóbevallási formanyomtatványra. Amennyiben a vállalkozó arra számít, hogy éves bevétele meghaladja majd a £67 000 fontot, áfát kell felszámolni az ügyfeleivel szemben és elküldeni azt az adóhivatalnak. Időbeli és anyagi költsége gyakorlatilag nincs a beindulásnak, viszont az engedélyköteles tevékenységeknél rá kell szánni néhány napot azok beszerzésére. Az Egyesült Királyság rendszerében az a jó, hogy a vállalkozó már űzheti üzleti tevékenységét, amikor bejelentkezik a szükséges hatóságoknál, tehát van három hónapja, hogy felmérje, üzleti tevékenysége eléggé jövedelmező lesz-e vagy sem. 4.44 Partnership (jogi személyiség nélküli társaságok, LLP) alapítás Mint korábban említettük, eme formáknak három

változata létezik, a „general/unlimited partnership” (kkt.), a „limited partnership” (bt) és a magyar megfelelő nélküli „limited liability partnership”. Az első forma esetében egyszerűbb az eljárás, mivel nem kell bejegyeztetni a vállalkozást a Cégbíróságon, az utóbbi kettőt viszont szükséges, mert azok önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. A „general partnership” beindítása szinte ugyanúgy működik, mint az egyéni vállalkozás beindítása, hiszen csak annyi a különbség, hogy nem egy, hanem két vagy több egyén vállalkozik valamely tevékenység üzletszerű folytatására profitszerzés reményében. A tagok köthetnek megállapodást (Partnership Agreement) arról, hogy vállalkozásuk hogyan fog működni, ki mekkora összeget fektetett be, milyen arányban részesednek a profitból, melyikük miért felelős, milyen feladatokat lát majd el. Ez nem kötelező a beinduláshoz, de ajánlatos a későbbi viták elkerülése

végett A tagoknak szükségük van NI számra, be kell jelentkezni az adóhivatalhoz önfoglalkoztatóként (self-employed), a vállalkozás nevét (melyet előzetesen leellenőriztek, hogy használható-e) és levelezési címét fel kell tüntetni a szék- és minden egyes telephelyen, valamint a vállalati levelezési eszközökön, papírárukon. Az adóhivatalnál azt is be kell jelenteni, hogy áfát fog befizetni a vállalkozás, amennyiben £67 000-nál magasabb éves bevétel várható. Ha a „limited partnership” formát választjuk, annyi az eltérés a fent leírtaktól, hogy be kell jegyeztetnünk társaságunkat a Cégbíróságon, melyhez egy minden tag által aláírt nyilatkozatot (Form LP5 kell beküldeni a Companies House-hoz. A regisztrációs díj £2 A „limited liability partnership” formában szintén legalább két tagnak kell lenni, valamint legalább két kinevezett tagnak (designated members) is, akik mindketten korlátolt felelősséggel tartoznak a

társaság kötelezettségeiért. A kinevezett tagok feladata, hogy - 63 - http://www.doksihu biztosítsák a társaság jogszerű tevékenységét, illetve a jogi kötelezettségek teljesítését. Ők nevezik ki a társaság könyvvizsgálóit, ha szükséges, és ők járnak el a társaság esetleges felszámolása során is. Ha a társaság nem nevez ki két tagot, akkor az összes tag automatikusan kinevezett tagnak minősül. A regisztrációhoz a Form LLP2 című dokumentumot kell kitölteni és aláírni a leendő tagoknak. A regisztrációs díj £20, egynapos eljárás keretében £50. A bejelentési, regisztrálási kötelezettségek azonosak a fent leírtakkal, illetve ha esetleg van alkalmazottja a társaságnak, akkor be kell jelenteni az adóhatóságnál és egy úgynevezett Pay As You Earn (PAYE) rendszert kell bevezetni és levonni az alkalmazottak béréből a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot, majd befizetni az adóhatóságnak.

Ehhez a rendszerhez a társaság külön számot kap, általában 5-10 nap alatt kapja meg. Adózási szempontból hasonló kötelezettségei vannak, mint a „general partnership” formának. Az előző formákhoz képest a társaságnak nem csak a nevét, hanem a bejegyzés helyét, a bejegyzési számot és a székhely pontos címét is fel kell tüntetni a társaság levelezési eszközein, papírjain és elektronikus kommunikációs eszközein, valamint a weboldalán is. Ez utóbbi formához érdemes igénybe venni egy cégbejegyzési ügyvéd vagy ügynök szolgáltatásait. Összegzésképp nézzük az időbeli és anyagi költségeket a fenti három vállalkozási forma esetében. Megjegyzendő, hogy a 4 ponttól kezdődő teendők elvégzésére a vállalkozásoknak megalakulásuk után három hónap áll rendelkezésre, tehát a beinduláshoz nem elengedhetetlen lépések. A nem teljesítésük viszont £100-£1000-ig terjedő büntetést vonhat maga után a határidő

leteltével. 1. 2. Cégnév ellenőrzése az interneten Szükséges iratok kitöltése, elküldése a Cégbíróságra - egyszerű eljárásban General partnership Limited partnership Néhány perc Nincs díja Néhány perc Nincs díja Egy nap, Postaköltség (<£1) £2 regisztrációs díj - gyorsított eljárásban 3. Bizonyítvány a bejegyzésről megérkezik 4. + 5. Adó- és társadalombiztosítási szám igénylése (NI) *Bejelentkezés önfoglalkoztatottként 6. Max. öt munkanap Ügyvédi/ügynöki díj 1 nap Nincs díja 1 nap Nincs díja Egy nap Egy nap - 64 - Limited liability partnership Néhány perc Nincs díja Egy nap Postaköltség (<£1) £20 regisztrációs díj Egy nap £50 regisztrációs díj Max. öt munkanap, gyorsított eljárásban egy nap £50-£100 a szolgáltatás minőségétől függően 1 nap Nincs díja http://www.doksihu 7. 8. *Bejelentkezés PAYE rendszerbe (opcionális), a cég számának megérkezése *A céges

papíráruk, levelezési eszközök, a cégtábla tervezése, elkészíttetése Összesen 5-10 nap Ingyenes 5-10 nap Ingyenes 5-10 nap ingyenes 4-5 nap Változó, legalább £80-100 4-5 nap Változó, legalább £80100 4-5 nap Változó, legalább £80100 5-10 nap, £ 80£100 13-16 nap, £82-£102 13-16 nap, max. £120/ £220 gyorsított eljárásban 7-12 nap, max. £150/£250 + nincs törvényi előírás arra vonatkozólag, hogy kötelező igénybe venni, de ajánlott * egyidejűleg zajlik az előző folyamattal 11. táblázat: A partnership vállalkozási formáinak időbeli és anyagi költségei 4.45 Limited liability company (Ltd) (kft / zártkörűen működő részvénytársaság) alapítás A legkedveltebb és legelterjedtebb vállalkozási forma a brit kis- és középvállalkozások körében, elsősorban a kockázatosabb üzleti tevékenységek végzéséhez. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a „private company limited by shares” formák közül arra a

típusra vonatkozik, melynek jegyzett tőkéje részvényekben fekszik. A „private company limited by guarantee” társasági formát, mely legközelebb áll a magyar kft. fogalmához leggyakrabban non-profit szervezetek választják. Alapításának menete megegyezik a már korábban leírtakhoz, két fő módon lehetséges: elektronikusan (ez manapság a leggyakoribb) és hagyományos (papír alapú) módon. 1. lépés Mindkét esetben az alapító tagoknak legelőször ki kell választaniuk a leendő társaság nevét (melyet alaposan le kell ellenőrizni, hogy nincs-e már használatban, illetve, hogy nem ütközik-e valamilyen előírásba, jogszabályba használata), ez mindössze néhány órába telik és ingyenes az internet segítségével. 2. lépés Ezután el kell készíteni a létesítő okiratot (Memorandum of Association), a társaság működését meghatározó alapszabályzatot (Articles of Association), a társasági székhely és a vezető tisztségviselők

adatait tartalmazó Form 10 nyomtatványt (internetről ingyenesen letölthető), végül a Form 12 törvényes nyilatkozatot kötelezettségek (internetről ingyenesen teljesítéséről, melyet letölthető) a szükséges ügyvéddel vagy jogi közjegyzővel hitelesíttetni kell. Bár a bejegyeztetést magánszemélyek is kérvényezhetik, mégis a gyakorlatban legtöbbször valamely ügyvéd, könyvelő vagy bejegyzési - 65 - http://www.doksihu ügynök végzi el a folyamatot díjazás ellenében. Megjegyzendő, hogy ebben a társasági formában a törvény előírja, hogy legalább egy ügyvezető igazgatót ki kell nevezni és pontosan meg kell adni nevét és címét. Ha csak egy ügyvezető igazgató van, azt bele kell írni az alapszabályzatba. Amennyiben változás áll be a vezető tisztségviselők személyében vagy adataiban, azt rögtön jelezni kell a Cégbíróság felé. 3. lépés Ha minden rendben volt, a Cégbíróság legkésőbb (hagyományos

eljárásban) öt munkanapon belül megküldi a bizonyítványt a bejegyzésről. Ezután be kell jelentkezni az adóhatóságnál (HMRC), mivel a társaságnak társasági adót és áfát kell fizetnie. 4. lépés Az előző lépéssel egy időben igényelni kell az adóhatóságnál a PAYE rendszert és referenciaszámot is. 5. lépés A regisztrációt követően az előző két lépéssel egy időben intézkedni kell róla, hogy a cég neve és székhelyének címe pontosan megjelenjen a cégtáblán (a székhely és esetleges telephelyek előtt, látható helyen kell elhelyezni), a társagán levelezési eszközein (papíron és elektronikusan is) és weboldalán. Ez utóbbiakon ráadásul a cég bejegyzésének helyét és bejegyzési számát is fel kell tüntetni. 6. lépés Szintén a 3-5. lépésekkel egy időben a korlátolt felelősségű társaságoknak, ha egynél több alkalmazottat foglalkoztatnak, szükséges biztosítást igényelni a dolgozók számára

(Employer’s Liability Insurance) . Amennyiben ennek nem tesznek eleget, naponta akár £2500 bírságra is számíthatnak addig, amíg be nem szerzik a szükséges biztosítást. Időigény Hagyományos eljárásban körülbelül öt munkanap, amíg a Cégbíróság megküldi a bizonyítványt, 8-10 nap, míg az adóhatóság megküldi a PAYE rendszer referenciaszámát, eközben be lehet szerezni a cégtáblát, nyomtatványokat és a céges levelezési eszközöket a céges emblémával. A biztosítás igénylése szintén egy napos teendő, amit a korábbi lépésekkel együtt lehet intézni. Összességében tehát mintegy 13-15 nap alatt el lehet intézni a legszükségesebb lépéseket a társaság működésének beindításához. Elektronikus eljárásban a Cégbíróság bizonyítványa egy nap alatt megérkezik, a PAYE rendszer referenciaszáma 8-10 napon belül várható, így az összesített időigény 9-11 napra csökken. Anyagi Hagyományos eljárásban

a regisztrációs díj alapesetben £20, egynapos eljárás- 66 - http://www.doksihu költség ban £50 + £10 közjegyzői díj + £80-£100 a cégtábla és az adminisztrációs eszközök beszerzésére. ≈ £110-£130 / £140-£160 ≈ 36 520-43160 Ft / 46 480-53 120 Ft ∗ Ügyvédi közbenjárással (mely díj tartalmazza a regisztráció díját is), ez esetben az első két tétel helyébe lép a körülbelül £70-£100-os eljárási díj. ≈ £150- £180 / £180-£200 ≈ 49 800-59 760 Ft / 59 760-66 400 Ft Elektronikus eljárásban a regisztrációs díj alapesetben £15, egynapos eljárásban £30 +£10 közjegyzői díj + £80-£100 a cégtábla és az adminisztrációs eszközök beszerzésére. ≈ £105-£125 / £120- £140 ≈ 34 860-41 500 Ft / 39 840-46 480 Ft Ügyvédi közbenjárással (mely tartalmazza a regisztráció díját is) ez esetben az első két tétel helyébe lép a nyújtott szolgáltatásoktól függő £60- £300-os eljárási díj. ≈

£140- £160 / £380- £400 ≈ 46 480-53 120 Ft / 126 160-132 800 Ft Az előzőhöz hasonlóan ebben a fejezetben is vizsgálódásunk középpontjában a kis- és középvállalkozások meghatározása, besorolásuk, általános helyzetük/szerepük az Egyesült Királyságbeli gazdaságban, az országban elérhető különböző vállalkozási formák, a vállalkozásindítás szabályozása az Egyesült Királyságban, valamint a kkv-k által választott leggyakoribb vállalkozási formák részleteikben is kifejtve álltak. Ez utóbbi alfejezetekben kitértünk ezen vállalkozási formák alapításának a várható időbeli és anyagi költségeire is. A következő fejezet egy rövid összefoglalást ad a két országban tapasztalható alapítási feltételekről. ∗ A 04.23-i MNB devizaárfolyamon számolva (332,11 Ft) - 67 - http://www.doksihu 5. A MAGYAR ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBELI VÁLLALKOZÁSINDÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az alábbiakban vizsgálatunk

legfontosabb eredményeit a 12. táblázatban foglaljuk össze A LLP vállalkozási forma nem szerepel benne, mivel annak a magyar gyakorlatban nincs megfelelője. A két országról a vállalkozások alapításának időbeli és anyagi költségei, valamint a szükséges eljárások összehasonlítása után egyértelműen látható, hogy igaznak bizonyultak alapfeltevéseink: a gazdasági társaságokról hozott 2006. évi IV törvény reformjai után is könnyebb, rövidebb és mindenféle tekintetben kedvezőbb vállalkozásba fogni az Egyesült Királyságban, mint Magyarországon. Vállalkozási forma Eljárások száma Felkeresett helyek száma Formulák és dokumentumok száma Hagyományos Beindítás eljárásban minimális időigénye Egyszerűsített eljárásban Hagyományos Beindítás eljárásban teljes várható Egyszerűsített időigénye eljárásban Minimálisan szükséges alaptőke Hagyományos Várható eljárásban anyagi költség (kötelező Egyszerűsített

alaptőke eljárásban nélkül) Anyagi Hagyományos költség eljárásban az egy főre jutó GDP * Egyszerűsített százaléeljárásban kában Egyéni vállalkozó Egyesült Magyarország Királyság Közkereseti társaság, betéti társaság Magyarország 5 4 7 9-10 3 7 7 4 8 20 nap 14 nap − 7 nap 20 nap Max. 40 nap − 8 nap − 6 nap − 5-10 nap 13-16 nap 15 nap 5 nap egy óra 1 nap 20 nap 13-16 nap − 7 nap 9-11 nap − − 500 000 Ft − £80-£100 87 000 Ft 7,5 0,8 5 nap 7 nap 200 000 Ft 22 000Ft Korlátolt felelősségű társaság Egyesült Egyesült Királyság Magyarország Királyság 6 9 6 6 4 8 4 5 4 11 8 5 £80-£100 £82-£102 − − 0,3-0,4 250 000 Ft 90 000 Ft 28* 0,3-0,4 0,3-0,4 3,2 − − £150-£180* £180-£200* £140- £160* £380- £400* 0,6-0,7 0,7-0,9 22* 0,6-0,7 1,6-1,7 * Az összegek az ügyvédi közreműködéssel lefolytatott bejegyzési eljárásra vonatkoznak * Az alaptőkével együtt * A

számításokhoz használt egy főre eső GDP adatok az IMF honlapjáról származnak18 12. táblázat: Összesítő táblázat a vállalkozásalapítás eljárásainak, időbeli és anyagi költségeinek alakulásáról Magyarországon és az Egyesült Királyságban 18 Magyarországi adatok: http://www.imforg/external/pubs/ft/weo/2009/01/weodata/weoreptaspx?sy=2006&ey=2010&scsm=1&ssd=1&sort=country &ds=.&br=1&c=944&s=NGDPPC&grp=0&a=&pr1x=89&pr1y=12#cs1 Egyesült Királyságbeli adatok: http://www.imforg/external/pubs/ft/weo/2009/01/weodata/weoreptaspx?sy=2007&ey=2014&scsm=1&ssd=1&sort=country &ds=%2C&br=1&c=112&s=NGDPPC&grp=0&a=&pr1.x=35&pr1y=6 - 68 - http://www.doksihu Általánosságban a vállalkozóknak kevesebb szabályozási korláttal kell szembenézniük, némelyik vállalkozási formát be sem kell jegyeztetni a Cégbíróságon, a vizsgált vállalkozási formáknak nincs

minimálisan előírt alaptőkeösszege (egyedül a public limited company – nyíltkörűen működő részvénytársaság alapítása esetében van ilyen, £50 000 összegben), a regisztrációhoz nincs kötelezően előírva az ügyvédi/közjegyzői közreműködés és a hozzá szükséges papírok is rendkívül egyszerűen beszerezhetőek (legtöbbjük az internetről). A vállalkozás beindítása érdekében folytatott adminisztratív ügyek intézéséhez felkeresett helyek száma láthatóan kevesebb az Egyesült Királyságban, mint Magyarországon: a maximális 5 szemben az itthoni 10-zel. Ráadásul az esetlegesen szükséges működési engedélyek beszerzését nem is vettük számításba. Az eljárások számánál már nincs ilyen éles különbség, kivéve a korlátolt felelősségű társaságok esetében, ahol 9-6 az arány. Azonban ha tekintetbe vesszük, hogy az Egyesült Királyságban a beinduláshoz minimálisan szükséges lépésekhez hány helyre kell

elmenni, akkor ez a felállás jelentősen megváltozik, hisz az egyéni vállalkozók és a kkt. tulajdonosok üzleti tevékenységbe kezdhetnek anélkül, hogy bárki felé jeleznék ezt a működésük első három hónapjában, tehát nincs szükség semmilyen eljárásra a beindulásukhoz. A bt és a korlátolt felelősségű társaság esetében is csak a cégnév ellenőrzése, a cégbejegyzés megindítása, illetve a határozat kézhezvétele szükséges minimálisan a társasági forma jogszerű beindulásához. A táblázatban szereplő számok azonban tükrözik az ezután kötelező legfontosabb eljárásokat is, melyek a jogszerű működéshez szükségesek. A szükséges formulák és dokumentumok száma 3-5-tel több hazánkban, mint az Egyesült Királyságban, ahol a legtöbb dokumentum az internetről ingyenesen letölthető. A korlátolt felelősségű társaság Cégbírósági bejegyzése az egyetlen, melyhez négy dokumentum szükséges, miközben a bt.

bejegyzéséhez mindössze egy formanyomtatványt kell kitöltve beküldeni. A kkt és az egyéni vállalkozás alapításához nincs szükség semmilyen dokumentumra, csak a NI szám igényléshez, a bankszámla nyitáshoz és az önfoglalkoztatói bejelentéshez, esetleg az adóhivatali ÁFA fizetési kötelezettség bejelentéséhez. A beindulás időbeli költségeit két sorba bontottuk, az első a minimálisan szükséges idő, ami a társaságok esetében a bejegyzés idejét takarja, a második pedig a várható idő, amibe beleszámítottuk a jogszerű működés követelményeinek várható teljesítését is. Nem kalkuláltuk bele azonban az előzetes informálódásra, a tanácsadásra, a dokumentumok kitöltésére fordított időt. Ez alapján is feltűnőek a különbségek, bár az egyéni vállalkozás esetében hazánkban csak a maximális időt tudtuk megbecsülni, a valóságban ennél jóval hamarabb beindulnak a vállalkozások ma már. A kft-k esetében azért

megfigyelhető az - 69 - http://www.doksihu egyszerűsített elektronikus eljárás bevezetésének pozitív hatása is: ez az egy olyan terület van, ahol a minimális időigénynél, és ha minden szükséges lépést beszámítunk, akkor is Magyarországon gyorsabban megtörténhet a vállalkozás beindulása. Végül a várható anyagi költség szempontjából megjegyzendő, hogy itt tapasztalhatóak a legélesebb különbségek, elsősorban a társasági formák tekintetében. A legnagyobb különbség természetesen a kft. beindításánál tapasztalható, hiszen egyedül ebben az esetben követeli meg a magyar jogszabályozás a kötelező törzstőke befizetését a cégbejegyzéshez, továbbá hazánkban az ügyvédi közreműködés is elkerülhetetlen, bár az Egyesült Királyságban is erősen ajánlott. Az adatok magukért beszélnek: a kft beindításának anyagi költsége Magyarországon az egy főre jutó GDP 22 százaléka egyszerűsített elektronikus

eljárásban, miközben az Egyesült Királyságban az egynapos eljárás esetében még a legdrágább ügyvédi/ügynöki szolgáltatás (380-400 angol font) igénybevétele esetén is csak 1,6-1,7 százalékát teszi ki. Sőt, ha az alaptőkét nem számítjuk bele az anyagi költségekbe, akkor is az egy főre jutó GDP 3,4%-át teszi ki a 90 000 Ft-os várható költség. Tehát a két ország viszonylatában a legnagyobb korlátot a kft. alapítás hazai 500 ezer forintos minimális tőkekövetelménye jelenti annak ellenére, hogy ez az összeg jelentős csökkentés eredménye, hiszen pár éve még három millió forint volt. - 70 - http://www.doksihu 6. NÉHÁNY VÁLLALKOZÁS TAPASZTALATAI 6.1 Pecunia 89 Kkt Általános jellemzők A Pecunia 89 Kkt., nevéből sejthetően, 1989-ben családi vállalkozásként indult el közvetlen a rendszerváltás után az úttörő vállalkozások rögös és bizonytalan útján. A kezdetekkor még gazdasági munkaközösségként

működtek, mely vállalkozási forma a közkereseti társaság egyik változata volt. Ebben a formában csak természetes személyek lehettek tagok, akiknek létszáma a bedolgozókkal együtt nem haladhatta meg az 500 főt. 1992. január 1-je óta nem lehet ilyen társaságot alapítani, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI törvény hatályba lépését követően pedig két éven belül közkereseti társaság, vagy esetleg más vállalkozási formába voltak kötelesek átalakulni. A kkt megalapítása óta számviteli, könyvvizsgálói tevékenységet folytat (TEÁOR 69.20) és 2002 óta működik jelen formájában. Telephelyüket jelenleg mástól bérlik, a tulajdonosok száma első alapításkor négy, jelenleg két fő, akik azonos arányban részesednek a társaság vagyonából. A vállalkozás minden tekintetben mikrovállalkozásnak tekinthető, alkalmazottainak száma alapításkor három fő volt, jelenleg hét, a társaság éves értékesítési

nettó árbevétele 8 577 ezer forint, vagyona (mérleg-főösszege) pedig 11 179 ezer forint. A tulajdonosok azzal a céllal fogtak közös vállalkozásba, hogy kihasználják a kínálkozó lehetőséget saját vállalkozásuk beindítására, és hogy kiegészítő jövedelmet szerezzenek akkori fizetésük mellé. A tulajdonosok véleménye szerint a társaság eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sikerei hátterében a vállalkozók és alkalmazottaik szakmai tudása áll. A vállalkozás alapításával kapcsolatos tapasztalatok Az eredeti vállalkozás beindítói első lépésként közösen felkeresték ügyvédüket, hogy az beindítsa a cégbejegyzési eljárást. Ehhez azonban szükség volt előzetes lépésekre is: be kellett fizetni a társaság jegyzett tőkéjét a bankba, aki erről egy igazolást állított ki, majd erkölcsi bizonyítványt kellett kiállíttatni, ezen kívül be kellett mutatni a telephely bérleti szerződését is. Az ügyvédnél a

társasági szerződés összeállítása mellett készíttetni kellett aláírási címpéldányokat is több példányban (ötöt készíttettek), melyeket később közjegyző hitelesített. Következő lépésként be kellett fizetni a regisztrálás díját és a közzétételi díjat (5-5 ezer forintot) A cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a Cégbíróság rögtön adott igazolást az eljárás megkezdéséről, aminek birtokában a vállalkozás megkezdhette működését. Azonban a végleges határozatra körülbelül nyolc hónapot kellett várni. Ez a mai modern világban szinte - 71 - http://www.doksihu elképzelhetetlennek tűnik. A cégbejegyzési eljárás beindulása után a társaság létrejöttéről értesíteni kellett a Társadalombiztosítót, az Adóhivatalt és a helyi önkormányzat adóosztályát az arra rendszeresített nyomtatványon (melyet az adott intézménynél lehetett beszerezni és kitöltve postán feladni), majd a vállalkozás

körülbelül két héten belül megkapta a statisztikai számjelét. A Cégbíróság végleges határozatát követően a társaság köteles volt az addigi tevékenységéről teljes adóbevallást készíteni. Időben a társaság végső bejegyzésére a ma már hihetetlen 8 hónapra volt szükség, anyagi költségként pedig 5 000 Ft cégbejegyzési + 5 000 Ft közzétételi + 4 000 Ft ügyvédi díj + 1 000 Ft erkölcsi bizonyítványra (plusz postai költség) + 4 000 Ft társasági tőke befizetésére merült fel. A fent bemutatott vállalkozás esete azért fontos és érdekes, mert érzékelhetővé teszi, hogy mennyit változtak a vállalkozás indítás időbeli és anyagi költségei valamint az eljárási rendszer. Természetesen az anyagi feltételek értékelésénél figyelembe kell venni a forint értékének változását, illetve hogy az akkori fizetésekhez képest ezek az összegek mekkora tételt jelentettek. 6.2 Vigi Au Pair LLP Általános jellemzők A Vigi

Au Pair LLP társaságot, mely au pairek (nagy-britanniai családoknál élő gyermekfelügyelők) és idősgondozók közvetítésével foglalkozik, 2007-ben alapította két tulajdonosa elsősorban azzal a céllal, hogy önálló egzisztenciájukat meg tudják teremteni szakmai tudásukra és kapcsolatrendszerükre alapozva. A névadó Kiss Virág, aki maga is au pairként dolgozott valaha, hosszú évek óta foglalkozik közvetítő tevékenységgel, de csak 2007-ben döntött úgy, hogy párjával Angliában alapít vállalkozást éppen az ottani kedvező körülmények miatt. A vállalkozásuk „limited liability partnership” formában működik, melynek teljes magyar megfelelője nincs, mint azt már a dolgozat negyedik fejezetében említettük. Legközelebb akkor járunk a fogalom jelentéséhez, ha egy korlátolt felelősségű betéti társaságnak képzeljük el, mivel minden tagja korlátolt felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért, mégis adózási

szempontból és vállalati struktúráját tekintve élvezi az ottani üzleti környezet adta előnyöket. A telephelyét mástól bérli a társaság, alkalmazottaik nincsenek. Sajnos éves bevételükről, illetve mérleg-főösszegükről nem szerettek volna nyilatkozni, de valószínűsíthető, hogy minden szempontból a mikrovállalkozás kategóriájába tartoznak, angliai viszonylatokban pedig a kisvállalkozások közé (ott nem szokás a mikrovállalkozásokat megkülönböztetni). A tulajdonosok véleménye szerint a társaság eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sikerei hátterében legfőképp a vállalkozók szakmai - 72 - http://www.doksihu tudása, kapcsolatrendszere és kockázatvállalási hajlandósága áll, melyhez párosul az egyedi igényekre szabott szolgáltatás, a kiváló helyszín és a támogató üzleti környezet. A vállalkozás alapításával kapcsolatos tapasztalatok A tulajdonosok a közös vállalkozásuk megalapítását azzal

kezdték, hogy bejelentkeztek az adóhivatalnál önfoglalkoztatóként, majd a cégbejegyzéssel folytatták, mely lépéshez nem vették igénybe ügyvéd vagy ügynök közreműködését. Az eljárást egynapos rendszerben folytatták le, ezért £50-ba került. Ezután került sor az úgynevezett NI szám igénylésére, melyre valamennyi munkát kereső vagy kezdő, adót fizető, illetve juttatásokat igénylő külföldi állampolgárnak szüksége van. Ezen utóbbi lépés során egy interjún kellett megjelenni és bemutatni a személyazonosságot és egyesült királyságbeli lakcímet igazoló iratokat. Az interjúra a helyi társadalombiztosítási irodában (Social Security Office) került sor előzetes időpont-egyeztetés alapján. Végül a társaság saját bankszámlát is nyitott, először a Lloyds Banknál, majd a HSBC-nél. Az előbbi szolgáltatásával nagyon elégedetlenek voltak a tulajdonosok, ezért került sor váltásra, ezen felül a Lloyds Bankban a

számlanyitáshoz több interjún is részt kellett venniük, mire sikerült megkapniuk céges számlájukat. Ennek átfutási ideje mintegy két-három hét volt. A bejelentésekhez, cégbejegyzéshez szükséges dokumentumokat könnyen be lehetett szerezni az internetről és kitöltésük sem okozott sok gondot sem időben, sem bonyolultságban. Mivel semmilyen külön engedély beszerzésére nem volt szükség, a társaság megalapítása rendkívül gyorsan és egyszerűen zajlott. Az egyetlen nehézség, melyre a tulajdonosok panaszkodtak, az az volt, hogy újonnan érkezve az országba, nehéz volt megfelelő szállást találniuk, illetve fenntartani magukat, amíg beindult az üzleti tevékenységük. Miután a társaság már megkezdte tevékenységét, beszerezték az előírásoknak megfelelő, céges adatokkal ellátott papír-írószer árukat és a székhely címén elhelyezendő cégtáblát is. Időben tehát a bankszámlanyitást leszámítva mintegy 4-5 napot

számíthatunk, amíg a vállalkozás megkezdhette működését, viszont a bankszámlanyitást, az NI szám megérkezését és az utólagos cégtáblakészítést, céges papíráruk beszerzését is beszámítva mintegy 2-3 hétbe került a társaság jogszerű beindítása. Anyagi költségként £50 bejegyzési díj, valamint a cégtáblára, céges papírárukra, levelezési eszközökre körülbelül £80-£100 merült fel. Bár a két cég alapítása nem összehasonlítható az időbeni eltolódás miatt, a korábban bemutatott mai hivatalos eljárásrend alapján mégis egyértelműen látható, hogy mennyivel egyszerűbb és kedvezőbb helyzetben vannak azok a vállalkozók, akik Nagy-Britanniában indítják be vállalkozásukat. - 73 - http://www.doksihu 7. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Dolgozatom fő hipotézise az volt, hogy Nagy-Britanniában a vállalkozók kedvezőbb feltételek mellett tudják beindítani vállalkozásukat, mint Magyarországon. A feltevés

igazolása érdekében végzett kutatás eredményeképp kijelenthetjük, hogy valóban egyszerűbb, gyorsabb és kevesebb anyagi költséggel jár, ha Nagy-Britanniában alapítunk vállalkozást. Leginkább a korlátolt felelősségű társasági forma esetében szembetűnő a különbség mind az eljárások, a felkeresett helyek, a kitöltendő dokumentumok számát, mind a teljes eljárás anyagi költségeit tekintve. Mindazonáltal az egyetlen olyan eset, amikor a magyar eljárás gyorsabb lehet, szintén a kft. esetében fordulhat elő egyszerűsített eljárás igénybevétele mellett. Lényeges különbség még, hogy korlátlan felelősség esetén a vállalkozóknak nincs bejelentési kötelezettségük a Cégbíróság vagy az Okmányiroda felé, vállalkozói igazolvány kiváltására sincs szükség. Ezek a könnyebbségek nagymértékben leegyszerűsítik és megkönnyítik a vállalkozói létet. A fő hipotézis igazolása érdekében először felmértem, hogy

milyen kölcsönhatásban állnak egymással a vállalkozások, azon belül is elsősorban a kis- és középvállalkozások, valamint a gazdasági növekedés. A számos elmélet és modell közül kiemelkedik Zoltan Acs munkássága, aki kutatótársaival igen fontos és hatásos munkát végez eme kapcsolat feltárására. Nevéhez fűződik például a GEM kutatás, mely során olyan fontos fogalmakat vezetett be, mint a kényszer- és lehetőség-vállalkozók, az új születésű vállalkozók (nascent entrepreneur) vagy a már megállapodott (established business owner) vállalkozók. Egy másik, általam érdekesnek ítélt, modell megalkotói Sander Wennekers és Roy Thurik, akik megpróbálták a sokféle elméletet egyetlen többszintű modellben egységesíteni, melyet egy szocio-kulturális feltételrendszerben helyeztek el és megkísérelték leírni az újonnan piacra lépő vállalkozás várható hatását mind a gazdasági növekedésre, mind a már létező és

újonnan létrejövő vállalkozásokra. A vállalkozások gazdasági növekedésre gyakorolt oda-vissza hatását feltáró eddigi és további kutatások jelentősége abban rejlik, hogy általuk az egyes nemzetek, majd magasabb szinten különböző nemzetközi szervezetek hasznosíthatják azok eredményeit gazdaságpolitikájuk, azon belül pedig a kkv-kra vonatkozó politikájuk kialakítása során. Ezt követően szerettem volna felmérni és egy átfogó képet nyújtani a kis- és középvállalkozások helyzetéről, jelentőségéről a két vizsgált országban. A harmadik fejezetben a magyar, a negyedikben pedig a nagy-britanniai viszonylatot vizsgáltam meg. Mindkét ország esetében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a világviszonylathoz - 74 - http://www.doksihu hasonlóan igen fontos részei a gazdaságnak a „kicsik”, a vállalkozások 99,9%-át teszik ki, a foglalkoztatottak csaknem kétharmadát alkalmazzák és az éves bevétel több mint fele is a

kkv szektorban realizálódik. Mindkét országban a kormányzati szabályozás kiemelkedő figyelmet fordít a szektor fejlesztésére, elsősorban az Uniós irányelvekkel és a kkv-k fejlődését, versenyképességük növelését célzó programokkal összhangban. Ennek köszönhető Magyarországon A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 című középtávú program, melynek eddigi elért eredményei az adminisztratív terhek csökkentése területén már statisztikailag is érzékelhető: jelentősen megnőtt a kft. formát választók száma, mivel a korábbi 3 millió forintról 500 ezer forintra csökkentették a kötelezően befizetendő törzstőke mértékét. A kormány 2012-ig legalább 25%-os csökkentését tervezi az előírt adminisztratív terheknek 17 intézkedésen keresztül, melyből 2008-ig 10 már részben megvalósult. Nagy-Britanniában, pontosabban az Egyesült Királyságban az Enterprise: Unlocking the UK’s

Talent (kb. Vállalkozás: szabad út az Egyesült Királyság képességei előtt) című stratégiai terv hivatott lefektetni a kormány céljait és megvalósításuk érdekében tervezett lépéseit a vállalkozói kedv és környezet javítására. Dolgozatom másik fő célja érdekében végigvettem Magyarország és Nagy-Britannia esetében is, hogy milyen vállalkozási formák léteznek, valamint a kkv-k által választott leggyakoribb formák esetében milyen procedúrán keresztül lehet beindítani saját vállalkozást. Részletesen bemutattam azt is, ezek a lépések várhatóan mennyi időt és anyagi ráfordítást vesznek igénybe. A két országban tapasztalható eredmények összehasonlításánál azonban nem szabad elhanyagolni azt a tényt, hogy Nagy-Britanniának több évszázados tapasztalata van a magánvállalkozás területén, miközben hazánk ugyanebben mindössze 20 éves múlttal rendelkezik a szabadversenyes kapitalizmus keretein belül. Mindenesetre

örvendetes, hogy a vállalkozásindítás területén a már említett kkv stratégia sikereket ért el és a Világbank 2009es Doing Business rangsorában 27. helyen állunk a vizsgált 181 országból Ez a 2008-as 72 helyhez képest kiemelkedő előrelépés, remélhetőleg a Deregulációs Program folytatása következtében tovább tudjuk javítani pozíciónkat. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy kevés olyan anyag áll rendelkezésre az interneten, amely minden részletre kiterjedően összefoglalná és bemutatná a dolgozatomban vizsgált kérdéseket. Mindegyikre megtalálható a válasz, viszont hosszú és kitartó kutatás szükséges, ha minden információt be szeretnénk szerezni. Bár a Magyarországhu internetes oldal hasonló céllal jött létre, mégis számos adat elavult és régi, a 2007 óta bevezetett változásokat nem mindig veszi figyelembe. Ezért hasznos lenne, ha hazánk, de akár minden ország összeállítana az elérhető vállalkozási

formák jellegéről, alapítási metódusáról és - 75 - http://www.doksihu várható anyagi és időbeli költségeiről egy részletes információs anyagot mind az ország hivatalos nyelvén, mind angol nyelven, és, hasonlóan az Egyesült Királysághoz, több, a kormány által támogatott internetes oldalon is közzétenné azt. - 76 - http://www.doksihu I R O D A L O M J E G Y Z É K 1. 1990 évi V törvény az egyéni vállalkozásról 2. 2004 évi XXXIV törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3. 2006 évi IV törvény a gazdasági társaságokról 4. 2006 évi V törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA [2007]: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: 2007 http://www.nfgmgovhu/data/cms1913439/kkv pdf Letöltés ideje 2009 február 02 6. Acemoglu, D - J A Robinson

[2006]: ’Economic Backwardness in Political Perspective.’ American Political Science Review, Vol 100, No 115-131 old http://www.peoplefasharvardedu/~jrobins/researchpapers/publishedpapers/jr econback wardness.pdf Letöltés ideje 2009 március 22 7. Acs Zoltan - Szerb Laszló - Varga Attila - Ulbert József - Bodor Éva [2004] „Az új vállalkozások gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálata nemzetközi összehasonlításban.” Discussion Papers on Entrepreneurship, Growth and Public Policy 2004-24. ftp://papersmpiew-jenampgde/egp/discussionpapers/2004-24pdf Letöltés ideje 2009. február 02 8. Acs, Zoltan [2006]: ’How is Entrepreneurship Good for Economic Growth?’ Innovations: Technology, Governance, Globalization Winter 2006, Vol. 1, No 1, 97-107 old http://www.mitpressjournalsorg/doi/pdf/101162/itgg20061197 Letöltés ideje 2009 március 21. 9. Aghion, P - Howitt, P [1998] Endogenous Growth Theory Cambridge, MA MIT Press 10. Aghion, P - P Howitt [1992]: ’A model of

growth through creative destruction’ Econometrica 60, 323-351. 11. Aghion, Philippe - Steven Durlauf [2007]: ’From Growth Theory to Policy Design’ Háttértanulmány a Growth Commission Report című kiadványhoz. http://www.growthcommissionorg/storage/cgdev/documents/aghion-durlauf-wbapr3finpdf Letöltés ideje 2009. március 16 12. Audretsch, D – Roy Thurik [2004]: ’A Model of the Entrepreneurial Economy’ Discussion Papers on Entrepreneurship, Growth and Public Policy. MPI, Jena ftp://papers.mpiew-jenampgde/egp/discussionpapers/2004-12pdf Letöltés ideje 2009 március 06. 13. Audretsch, DB - AR Thurik [2000]: ’Capitalism and democracy in the 21st century: from the managed to the entrepreneurial economy’. Journal of Evolutionary Economics 10, 17-34. old 14. Baumol, WJ [1993]: Entrepreneurship, Management and the Structure of Payoffs MITPress, Cambridge, MA 15. Buzás Norbert - Kállay László - Lengyel Imre [2003] Kis- és középvállalkozások a változó

gazdaságban. JatePress, Szeged: 2003 16. Carree, M A – Roy Thurik [2002]: ’The Impact of Entrepreneurship on Economic Growth’. Handbook of Entrepreneurship Research Kluwer Academic Publishers, Boston - 77 - http://www.doksihu 17. Carree, M A – Roy Thurik [2005]: ’Understanding the role of entrepreneurship for economic growth’. Discussion Papers on Entrepreneurship, Growth and Public Policy, MPI Jena. ftp://papersmpiew-jenampgde/egp/discussionpapers/2005-10pdf Letöltés ideje 2009. március 16 18. Caves, RE [1998]: ’Industrial organization and new findings on the turnover and mobility of firms’ Journal of Economic Literature 36, 1947-1982. old 19. Cégvezetés – Elektronikus cégeljárás http://cegvezetescegnethu/2008/3/elektronikuscegeljaras-cegeljaras-egyszerubben Letöltés ideje 2009 március 28 20. Companies Act 2006 http://wwwopsigovuk/acts/acts2006/pdf/ukpga 20060046 enpdf Letöltés ideje 2009. február 25 21. Davidson jelentés

http://wwwhm-treasurygovuk/davidson indexhtm Letöltés ideje 2009. április 15 22. Department for Business Enterprise & Regulatory Reform [2008]: Company Formation: GBF1. http://wwwcompanieshousegovuk/about/pdf/gbf1pdf Letöltés ideje 2009 február 02. 23. Djankov, S – Rafael La Porta - Florencio Lopez de Silanes - Andrei Shleifer [2000]: ’The Regulation of Entry’. NBER Working Paper Series http://wwwnberorg/papers/w7892 Letöltés ideje 2009. 24. Djankov, Simeon [2008]: ’The Regulation of Entry: a Survey’ The World Bank http://www.doingbusinessorg/documents/The Regulation of Entrypdf Letöltés ideje 2009. március 19 25. Feldman, MP - DB Audretsch [1999]: ’Innovation in cities: science-based diversity, specialization and localized monopoly’. European Economic Review 43, 409-429 26. Forrás Centrum [2007]: ’A mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) definíciója’

http://blog.forrascentrumhu/kkv-definicio/a-mikro-kis-es-kozepvallalkozas-kkvdefiniciojavallalkozas-vallalkozo Letöltés ideje 2009 február 25 27. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013. GKM: 2007 http://www.nfgmgovhu/data/cms1913440/KKV Strategia 2007 2013pdf Letöltés ideje 2009. január 28 28. Global Entrepreneurship Monitor [2008]: N Bosma – Zoltan Acs - Erkko Autio – Alicia Coduras – Jonathan Levie: Executive Report. http://www.gemconsortiumorg/download/1241699805000/GEM Global 08pdf Letöltés ideje 2009. március 03 29. GVI [2009]: KKV Körkép – 2009 / január http://www.gvihu/data/research/kkv korkep 091 tanulmany 090228 pdf Letöltés ideje 2009. március 18 30. Hampton jelentés http://wwwhm-treasurygovuk/bud bud05 hamptonhtm Letöltés ideje 2009. április 15 31. HM TREASURY – BERR [2008]:Enterprise: Unlocking The UKs Talent Summary http://www.berrgovuk/files/file44993pdf Letöltés

ideje 2009 április 15 32. http://orszaginfoitdhungarycom/?p=befektetesi feltetelek&c=uk#alapitas - 78 - http://www.doksihu 33. IMF: Az egy főre eső GDP értéke folyó áron Magyarországon http://www.imforg/external/pubs/ft/weo/2009/01/weodata/weoreptaspx?sy=2006&ey=20 10&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=944&s=NGDPPC&grp=0&a=&pr1x =89&pr1.y=12#cs1 34. IMF Az egy főre eső GDP értéke folyó áron az Egyesült Királyságban http://www.imforg/external/pubs/ft/weo/2009/01/weodata/weoreptaspx?sy=2007&ey=20 14&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&c=112&s=NGDPPC&grp=0&a=&p r1.x=35&pr1y=6 35. Jacobs, J [1969]: The Economy of Cities, New York: Vintage Books 36. Kállay László - Imreh Szabolcs[2004]: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest 37. Kállay László - Kissné Kovács Eszter - Kőhegyi Kálmán - Maszlag Ludmilla [2007]: A kis-

és középvállalkozások helyzete 2007. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2008. http://wwwnfgmgovhu/data/cms1919389/kkv2007pdf Letöltés ideje 2009 január 28 38. Klapper, L - L Laeven - R Rajan [2006]: ’Entry Regulation as a Barrier to Entrepreneurship’ Journal of Financial Economics 82, 591–629. old http://faculty.chicagoboothedu/raghuramrajan/research/entrypdf Letöltés ideje 2009 február 27. 39. Klapper, Leora - Laeven, Luc - Rajan, Raghuram [2004] "Business environment and firm entry : Evidence from international data," Policy Research Working Paper Series 3232, The World Bank: http://wwwwds.worldbankorg/servlet/WDSContentServer/WDSP/IB/2004/06/04/000009486 20040 604164853/Rendered/PDF/wps3232business.pdf Letöltés ideje 2009 február 03 40. Klapper,Leora - Amit, Raphael - Guillén, Mauro F - Quesada, Juan Manuel [2007]: ’Entrepreneurship and Firm Formation Across Countries.’ The World Bank:

http://wwwwdsworldbankorg/servlet/WDSContentServer/WDSP/IB/2007/10/05/000158349 20071 005155344/Rendered/PDF/wps4313.pdf Letöltés ideje 2009 február 03 41. Kurtán Lajos [2006]: Vállalkozás(élet)tan ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 42. Lumpkin, GT - GG Dess [1996]: ’Clarifying the entrepreneurial orientation construct and linking it to performance’ Academy of Management Review 21, 135-172. old 43. Magyarországhu- Elektronikus cégeljárás http://www.magyarorszaghu/vallalkozas/ugyek/vallalkmuk/cegalap/ecegelj20090115htm l/ugyleirasjogi Letöltés ideje 2009. március 28 44. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2008]: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év http://www.nfgmgovhu/data/cms1940911/KKVstrat idokozipdf Letöltés ideje 2009 március 03. 45. OECD – Eurostat Entrepreneurship Indicators Programme [2008]: Measuring Entrepreneurship - a digest of indicators. OECD Statistics

Directorate http://www.oecdorg/dataoecd/53/23/41664409pdf Letöltés ideje 2009 március 28 46. Renner Péter [2005]: A vállalkozási formák Euro-Midi Kft, Budapest 47. Román Zoltán [2007]: „A vállalkozás a magyar gazdaságban – nemzetközi tükörben” KÖZ-GAZDASÁG, 2007/2, 67-84. old - 79 - http://www.doksihu 48. Romer, P 1990 “Endogenous Technological Change,” Journal of Political Economy, 98 (5), 71-102. 49. Schiemann, Manfred [2008]: ’Enterprises by size class - overview of SMEs in the EU’ Eurostat, Statistics in focus 2008/31 /http://epp.eurostateceuropaeu/cache/ITY OFFPUB/KS-SF-08-031/EN/KS-SF-08-031ENPDF Letöltés ideje 2009 február 27 50. Schumpeter, J [1942]: Capitalism, Socialism and Democracy Harper and Brothers, New York 51. Schumpeter, Joseph A[1980]: A gazdasági fejlődés elmélete Közgazdasági és jogi kiadó, Budapest. 52. Small Business Act (Európai Kisvállalkozói Törvény) [2008]

http://eurlexeuropaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0394:FIN:HU:PDF Letöltés ideje 2009. március 23 53. Solow, R M [1956]: ’A Contribution to the Theory of Economic Growth’ Quarterly Journal of Economics, 70. 65–94 o 54. Szerb László - Hugh Spall [2004]: „A vállalkozás indítás adminisztrációs költségei az Amerikai Egyesült Államokban (Washington Állam) és Magyarországon.” Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, GKK Műhelytanulmány, 2004-1. http://www.gkkktkptehu/files/tiny mce/File/Muhelytanulmanyok/GKK0401pdf Letöltés ideje 2009. január 30 55. Szerb László (szerk) [2009]: „Gazdaságpolitikai javaslatok a Reformbizottság számára a kis- és középvállalatok helyzetének javítására”. www.reformszovetseghu/hatteranyag/Realgazdasagi Munkacsoport/KKVdoc Letöltés ideje 2009. március 18 56. Szerb László [2008]: „A hazai kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-es

évek közepén.” Vállalkozás és Innováció, 2 évfolyam, 2 szám 2008. II negyedév 1-35 (35 old) http://www.vallalkozasesinnovaciohu/application/editorial/16/01Szerbpdf Letöltés ideje 2009. március 05 57. Szerb László–Zoltan J Acs–Varga Attila– Ulbert József–Bodor Éva [2004]: „Az új vállalkozások hatásai nemzetközi összehasonlításban”. Közgazdasági Szemle, LI évf, 2004. július–augusztus 679–698 o 58. Szörfi Béla [2004]: „Gazdasági növekedés és felzárkózás: elméletek és tanulságok” Műhelytanulmány. Kopint-Datorg, Budapest http://wwwkopinttarkihu/kiadvanyaink/muhely/mt41pdf Letöltés ideje 2009 március 16 59. Szűcs Ferenc [2007]: „A növekedés politikai gazdaságtana” KÖZ-GAZDASÁG, 2008/2 185-187. old 60. The Department for Business, Enterprise and Regulatory Reform [2008]: Small and Medium-sized Enterprise (SME) Statistics for the UK and Regions, Press Release. http://stats.berrgovuk/ed/sme/smestats2007-uksprpdf

Letöltés ideje 2009 április 21 61. The World Bank [2009]: Doing Business 2009, Country Profile for Hungary http://www.doingbusinessorg/Documents/CountryProfiles/HUNpdf Letöltés ideje 2009 február 03. - 80 - http://www.doksihu 62. The World Bank [2009]: Doing Business 2009, Country Profile for United Kingdom http://www.doingbusinessorg/Documents/CountryProfiles/GBRpdf Letöltés ideje 2009 február 03. 63. The World Bank [2009]: Doing Business, 2009 http://www.doingbusinessorg/documents/fullreport/2009/DB09 Full Reportpdf Letöltés ideje 2009. február 03 64. Thresholds for Small and Medium-sized Companies and Groups http://www.berrgovuk/whatwedo/businesslaw/financial-reporting/acc-auditdevelopments/page16361html Letöltés ideje 2009 március 12 65. UK Trade & Investment: Information Sheet: Forming a Company 2008 http://www.ukinvestgovuk/Information-sheets/4015991/en-GBpdf Letöltés ideje 2009 február 02. 66. Valentinyi Ákos [1995]: „Endogén növekedéselmélet”

Közgazdasági Szemle, 42 6 sz 582–594. o 67. Vállalkozás-alapítás, a Corvinus Egyetem tananyaga http://kfkunicorvinushu/fileadmin/user upload/hu/tanszekek/gazdalkodastudomanyi/t kisvall/files/2 ev/kisvalllalkozasok inditasa mukodtetese/szeminariumok/5.szeminarium javpdf Letöltés ideje 2009. március 29 68. Viszt Erzsébet [2008]: „Az üzleti környezet a szakmai szervezetek, szövetségek és a vállalkozók véleményének tükrében - Nemzetközi kitekintés: a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése-” GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest http://versenykepesseg.magyarorszagholnaphu/images/GKI uzleti kornyezetpdf Letöltés ideje 2009. március 19 69. Wennekers, S - AR Thurik [1999]: ’Linking entrepreneurship and economic growth’ Small Business Economics 13, nr. 1, 27-55 old 70. wwwbytestartcouk 71. wwwcegalapitasnet 72. wwwcompanieshousegovuk 73. wwwcompanylawclubcouk/topics/faq003htm 74. wwwkshhu 75. wwwstartupscouk 76.

wwwukinvestgovuk/Company-Formation/10173/en-GBppt#259,1,1%20dia - 81 - http://www.doksihu F ü g g e l é k 1. függelék: A felhasznált kérdőív KÉRDŐÍV A MIKRO-, KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A vállalkozás neve: . 2. Alapítás éve (jogelődöket is figyelembe véve a legkorábbi időpont):. 3. A vállalat mely tevékenységi körökben működik (TEÁOR/NACE Rev.2) és körülbelül mióta? . . 4. Jogi formája Jelenleg, mióta? (év) Ezt megelőzően? Egyéni vállalkozás Közkereseti Társaság Szövetkezet Betéti Társaság Korlátolt Felelősségű Társaság Egyéb: 5. Telephelyek száma, helye alapításkor és jelenleg: Alapításkor: .db Jelenleg:.db A székhely és/vagy telephely(ek) (iroda) jelenleg a vállalkozás tulajdonában van-e? F Teljes egészében igen F Részben igen: . % F Nem Ha részben igen vagy nem, akkor: F A vállalkozás

tulajdonosaitól, családtól bérli F Mástól bérli 6. Tulajdonosok száma az eredeti alapítás vagy 1989 utáni első alapításkor: .db Részesedésük aránya rendre: .% 7. A vállalat alkalmazottainak létszáma (átlagos statisztikai állomány): 0 < 10 10 – 49 50 – 249 250 < alapításkor jelenleg 8. A vállalat éves értékesítési nettó árbevétele: . 9. A társaság vagyona (mérleg-főösszege): . 10. Milyen céllal indult a vállalkozás?(Több válasz is lehetséges!) F Megélhetés biztosítása munkahely elvesztése miatt F Más jobb lehetősége nem volt F Független egzisztencia biztosítása - 82 - http://www.doksihu F Kínálkozó üzleti lehetőség kihasználása F Szakmai kihívásnak való megfelelés, éspedig:. F Átalakulás a rendszerváltás időszakában F Kiegészítő jövedelem szerzése F Számlaadási kötelezettség a foglalkoztató/megrendelő részéről F Egyéb, éspedig: . . 11. A vállalat eddig beváltotta-e a

tulajdonosok hozzá fűzött reményeit? F Igen F Nem Pontozza 1-5-ig a következő okokat! (1-legkevésbé meghatározó, 5-leginkább meghatározó) 1.111 Ha igen, miért? (1) Egyedi termék, szolgáltatás (2) Kiváló beszállítók (3) Kiváló helyszín (4) Vásárló, vevőközpontúság (5) Egy nagy megrendelő, vevő (6) Versenytársak hiánya (7) A vállalkozó szakmai tudása (8) A vállalkozó kapcsolatrendszere (9) A vállalkozó kockázatvállalása (10) Külső, állami segítség (11) Megfelelő pénzügyi források (12) A vállalkozás alkalmazottai 1.211 Ha nem, miért? (1) Termék alacsony versenyképessége (2) Gyenge beszállítói hálózat (3) Erős verseny a nagyvállalatokkal (4) Erős verseny a kisvállalatokkal (5) Rossz hely (6) Elégtelen fogyasztói kereslet (7) Pénzügyi erőforrások hiánya (8) Állami, külső segítség hiánya (9) Magas adminisztrációs terhek (10) Magas adók, járulékok (11) Vállalkozói képességek hiánya (12) Megfelelő

kapcsolatok hiánya A VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A) AZ ELJÁRÁS FOLYAMATA 1. Milyen lépéseken keresztül indította be vállalkozását? (Azon lépések, melyek során bármilyen külső hivatallal, szervezettel kellett érintkeznie) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Hány helyre kellett elmennie összesen? - 83 - http://www.doksihu 3. Volt-e olyan hivatal, szervezet, amelyhez többször is el kellett mennie? Ha igen mely(ek) volt(ak) ez(ek) ? . . . . 4. Mennyi idejébe került végigjárni ezen lépéseket? . 5. Milyen dokumentumok, formulák, kérdőívek beszerzésére, kitöltésére volt szükség? . . . . . . . . . . 6. Mennyi idejét vették igénybe az előző tevékenységek? a) dokumentumok beszerzése . b) dokumentumok kitöltése . 7. Milyen engedélyek, hozzájárulások beszerzése volt szükséges? . . . . . . . . . 8. Mennyi időbe került beszerezni azokat? . B) AZ ELJÁRÁS KÖLTSÉGE 9. Milyen költségek merültek fel

az egyes fázisokban? . . . . . . . . . 10. Mennyibe került az egyes engedélyek, illetve a különböző okmányok, dokumentumok kiállítása, beszerzése (tételesen)? . . . . - 84 - http://www.doksihu . . . . . . . . 11. Összesen mekkora költsége merült fel a vállalkozása beindításakor? . . . - 85 - http://www.doksihu M e l l é k l e t e k 1. melléklet: Az OECD országok vállalkozásainak száma méret szerinti megoszlásban, 2005. Forrás: Measuring Entrepreneurship: a Digest of Indicators, 11. old 2. melléklet: A foglalkoztatottak megoszlása a vállalkozás mérete szerint, 2005 Forrás: Measuring Entrepreneurship: a Digest of Indicators, 11. old - 86 - http://www.doksihu 3. melléklet: Az OECD országok vállalkozásainak hozzáadott értékének megoszlása méret szerint, 2005 Forrás: Measuring Entrepreneurship: a Digest of Indicators, 13. old 4. melléklet: Az OECD országok vállalkozásainak exportteljesítménye méret szerinti

megoszlásban, 2003 Forrás: Measuring Entrepreneurship: a Digest of Indicators, 13. old - 87 - http://www.doksihu 5. melléklet: A cégtörvény módosítás legfontosabb eredményeit bemutató táblázatok - 88 - http://www.doksihu - 89 -