Esoterics | Studies, essays, thesises » Seres Olga - Ezotéria, szolgáltatók és álszolgáltatók

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK DIPLOMÁS LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI MARKETING SZAKIRÁNY EZOTÉRIA, SZOLGÁLTATÓK ÉS ÁLSZOLGÁLTATÓK SZAKDOLGOZAT Készítette: Seres Olga Budapest, 2009 http://www.doksihu Előszó A spiritualitás hívei valószínűleg értetlenül néznék szakdolgozatom címét, furcsállva, hogy miként kerül az ezotéria kifejezés egy sorba a szolgáltatással. Sőt, biztos vagyok benne, hogy többen felháborodnának az ezotéria és a fogyasztás együttes vizsgálatának láttán. A valóság viszont engem igazol. Napjainkban a legtöbb könyvkereskedés kínálatában megtalálhatóak az ezoterikus és spiritualista témájú könyvek, füstölő illatú boltok kínálják tömérdek portékájukat, minden újságban van horoszkóp rovat és a hirdetések között kártyajósok, auralátók szerepelnek. Mi ez, ha nem az ezotéria „elüzletiesedésének”

egyik jele? Az ezoterikus hívők eredetileg nem pénzért megvehető cikkekre, tudásra vágytak, hanem harmóniára, nagyobb önismeretre, teljes életre, miközben segítettek másokon. Törekszünk még eme magasztos célok elérésére? Vagy már mindannyiunkat megrontott a fogyasztói társadalom? Az első kérdésre a válasz egyértelműen: Igen. Fontos számunkra, hogy a modern világban önmagunk legyünk, teljes életet éljünk. Ennek érdekében folytonosan halmozzuk többek között az ezoterikus tudást, ismereteket is, melyek sajnos nem mindig származnak “tiszta forrásból”. Hogyan viszonyulnak e témához a magyarok? Milyen kép él bennünk az ezoterikus szolgáltatókról, szolgáltatásokról? Érdekes gondolatnak tűnt megvizsgálni e kérdést fogyasztói és szolgáltatói oldalról is. 2 http://www.doksihu Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 2 BEVEZETÉS 4 I. SZAKIRODALMI HÁTTÉR 7 Ezoterikus háttér 7 Mi is az az ezotéria? A modern ezotéria

Magyarországon Ezotéria és fogyasztás Szolgáltatás marketing Fogyasztói magatartás Trendek A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők Az attitűd Az attitűd fogalma Az attitűdök kialakulása és módosulása Az attitűd jellemző vonásai Az attitűd szerkezete Az attitűd funkciói Az attitűdök mérése Az attitűd és a sztereotípia II. KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szekunder kutatás Primer kutatás A kutatás alapadatai Konceptualizáció A szakértői interjú tapasztalatai A kérdőíves vizsgálat eredményei A fókuszcsoportos kutatás eredményei A fókuszcsoport háttere A fókuszcsoport elemzése Szituációs tényezők elemzése Csoportösszetétel Interakciós tényezők Csoportdinamikai folyamatok A résztvevők személyes jellemzői Tartalom Tematikus elemzés Ezoterikus tájékozottság- elfogadás, sztereotípiák Magyarországon is szükség van ezoterikus szolgáltatásokra? Miért vesszük igénybe az ezoterikus szolgáltatásokat? Ezoterikus

fogyasztó Ezoterikus szolgáltatók Álezotéria 7 9 11 12 16 16 17 19 19 20 21 21 22 24 24 26 26 28 28 30 31 35 38 38 39 39 39 42 42 43 44 45 45 47 48 49 52 56 ÖSSZEFOGLALÁS 58 VÉGSZÓ 64 FELHASZNÁLT IRODALOM 64 MELLÉKLETEK 68 3 http://www.doksihu Bevezetés Az előszóban már említettem, hogy a kíváncsiság volt az, ami e téma feldolgozására ösztönzött: közelítő képet szerettem volna kapni szűkebb és tágabb környezetem ezoterikus szolgáltatásokhoz és szolgáltatókhoz való hozzáállásáról, az emberek véleményéről, nézeteiről és a bennük élő sztereotípiákról. Mivel kérdéseimre a társadalomkutató intézetek beszámolói nem adtak választ, sőt az interneten sem találtam magyar vonatkozású adatokat, saját kutatásba kezdtem. A kutatás tervezésénél támaszkodhattam egy előző, a magyar lakosság körében végzett iskolatársaimmal közös felmérésünk eredményeire1, mely kimutatta, hogy kultúránkban

erősen megoszlanak a vélemények a természetfeletti, illetve a tudományosan nem megalapozható témákkal kapcsolatban. A jelenség két szélsőséges megnyilvánulását tapasztaltuk: vannak, akik elvakult követői az ezoterikus trendnek, igénybe véve szolgáltatásait, mások viszont teljesen elutasítják és kuruzslásként, idő- és pénzpazarlásként emlegetik. Míg a fent említett kutatásban csak a lakosság horoszkóppal kapcsolatos véleményéről és szokásairól informálódtunk, addig jelen tanulmány az ezoterikus palettát egészében veszi figyelembe, külön kiemelve a napjainkban legelterjedtebb szolgáltatástípusokat: a kártyajóslást, az asztrológiai tanácsadást. A tanulmány célja, hogy kutatási eredményeim alapján bemutassa az ezoterikus fogyasztók / nem fogyasztók számára fontos értékeket, viszonyulásukat a spirituális világ szolgáltatásaihoz. Vizsgálatomban a fókusz nem a szolgáltatáson magán, hanem az igénybevevők

illetve elutasítók hozzáállásán, véleményén van. Kutatásom során szeretnénk a következő kérdésekre választ kapni: Milyen ezotériával kapcsolatos attitűdjei vannak a lakosságnak? Tiszta kép él a társadalomban arról, hogy milyen gyakorisággal fordulnak az emberek ezoterikus tanácsadóhoz? Milyen arányban vannak azok, akik szerint szükség van ezoterikus szolgáltatásokra? Kik azok, akik hitelt adnak a tanácsadók szavainak? Milyen arányban vannak azok, akik szerint ez csak profitszerzésre irányuló új divat? A lakosság szerint ki a hiteles a szolgáltató és ki nem? Hogyan lehetne csoportosítani az ezoterikus szolgáltatásokat igénybe vevőket? E kérdéscsoportok, és előzetes ismereteim alapján alakítottam ki hipotéziseimet. 1 Budai-Tóbiás-Seres- Üzenet a csillagokból, Piackutatás Házidolgozat 2008, 1. oldal 4 http://www.doksihu Felvetéseim (munkahipotéziseim) a következők voltak: Problémáktól, politikai vitáktól terhes

hétköznapjainkban, létbizonytalanságtól stresszes életünkben szükség van az elme elcsendesítésére, a meditáció nyugodtságára. Egyesek csodás hatalommal felruházott tárgyaktól várják a harmonikus életet. Másokat a jövő ismerete sarkall tettekre Ki-ki a maga módján, szeleteket vág ki az ezotéria nagy tortájából. H1 Hipotézisem szerint szükség van az ezoterikus szolgáltatásokra, segítséget nyújt, reményt ad. Nem lehet figyelmen kívül hagyni viszont az interneten terjedő „rossz szájízű” beszámolókat, pénzt harácsoló kóklerekről. Bizonyos fórumokon a szakma maga is elismeri, hogy volt példa szemfényvesztő szélhámosokra. H2 Felvetésem szerint Magyarországon virágzik az „álezotéria”. Profitszerzés a cél, a segítségnyújtás háttérbe szorul. Laikusként nem tudjuk kiszűrni a csalókat, de legalább időt szentelünk az előzetes információk beszerzésére. Ugyanis, mi magyarok csak arra szeretünk pénzt kiadni,

ami megéri, ezért jól átgondoljuk, hogy mire költünk. Az ezoterikus szolgáltatások esetében is így van ez H3 Véleményem szerint az ezoterikus szakember kiválasztásánál a legfontosabb tulajdonság a hitelesség, a szolgáltatásoknál pedig a „kézzel fogható” eredmény. Egy másik nemzetünkre jellemző negatív tulajdonság, hogy szeretünk panaszkodni. Ez tapasztalati tény. A korábban említett imposztorok sokkal gyakrabban szerepelnek egy-egy internetes írásban, mint a jól képzett szakemberek, gyógyítók. A többiek rossz élményeiből kiindulva, már nem is szeretnénk saját bőrünkön megtapasztalni a „csodákat.” H4 Elgondolásom szerint az emberek egy csoportja sztereotípiák miatt fél az ezotéria minden megnyilvánulásától, előítéleteik miatt nem is akarják megismerni, elutasítják azt. A dolgozat szerkezetét tekintve, az első három fejezetrészben a kutatásomnak alapot adó szakirodalmi hátteret, azon belül is a témámhoz

szorosan kapcsolódó ismereteket mutatom be. Mivel az ezoterikus szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói attitűdöket vizsgálom, indokoltnak éreztem, hogy e részben szemezgessek, mind az ezotériával, mind a szolgáltatásokkal és a fogyasztói/vásárlói magatartással foglalkozó szakirodalomból. Legelőször a kutatási eredmények könnyebb érthetősége érdekében szeretném röviden bemutatni az okkultista trendek újkori terjedését, majd rátérek az ezotéria és a fogyasztás 5 http://www.doksihu kapcsolatára. A szakirodalmi háttér második részében kitérek a szolgáltatásmarketing idevágó részeire, kiemelve a szolgáltatások speciális jellegét, a szolgáltatók által követendő stratégiákat A fogyasztói magatartás témakörében, a modern fogyasztót mutatom be vázlatosan, majd a vásárlói döntéseket meghatározó lelki jelenségekre koncentrálok, kiemelve az ezen jelenségek sorába tartozó attitűdöt, bemutatva annak

kialakulását, módosulását, legfőbb tulajdonságait. Tanulmányom kutatási eredményeket taglaló részében a szekunder kutatás eredményeit követi a konkrét kutatási beszámoló, mely tartalmazza a kitöltött kérdőívekből levonható tanulságot, a szakértői interjú, a fókuszcsoportos beszélgetések elemzéseit, diagramokkal, grafikonokkal illusztrálva. 6 http://www.doksihu I. Szakirodalmi háttér Ezoterikus háttér Mi is az az ezotéria? Dolgozatom legelején szeretném röviden felvázolni mit is értünk ezotérián. A fogalmi tisztázást azért éreztem szükségesnek, mert szakdolgozatom nem az ezotériában jártas rétegnek készült. Ezen rövid összefoglaló fő célja, hogy biztosítsa a szakértői interjúk, a kérdőíves vizsgálat és a fókuszcsoportos beszélgetések eredményeinek könnyebb megértését, valamint megvilágítsa a szakirodalmi háttér következő fejezetrészeiben található, általam felhozott ezoterikus példákat.

Ezen kívül a felsorolt alapvető ismeretek bemutatásával rámutatok, hogy az ezotériával kapcsolatos vélemény mennyire személyes téma és hogy bizonyos mértékű elszántság szükségeltetik a hozzá kapcsolódó gondolatok szabad vállalásához. Kihangsúlyozom, hogy dolgozatomnak nem célja, az ezotéria fejlődésének tudományos igényű bemutatása, sem alapvető tételeinek részletezése. Fejlődési korszakai közül írásomban a modern kori ezotériára koncentrálok, kiragadva pár fontos jellemzőt, melyek szorosan kapcsolódnak témámhoz, és megmutatják az okokat melyek a modern embert az ezoterikus szolgáltatások igénybevételére ösztönzik. A felsorolt információkat a számomra elérhető szakirodalomból gyűjtöttem, kiegészítve a világhálón elérhető írásokkal, cikkekkel. A Wikipédia tárházában található egyik megfogalmazás szerint "ezoterikának vagy ezoterikus tanoknak nevezünk számos olyan ősi irányzatot, ami a modern

korunk tudományos világképébe nem illeszkedik bele, a világot, annak működését és részeit egy tudományostól eltérő szempontból (vagy a dolgokat összefüggéseiben) vizsgálja. A kifejezés a görög esoterikós („belső”) szóból ered, ami ezen tanok követőire, a „belső körre” utal, azokra, akik felismerni voltak képesek a tanok összefüggéseit, szemben a „külső körrel” (exoteros), ami a közönséges embereket jelölte. Bővebb értelemben a lélek belseje felé irányuló utazást, szűkebb értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudást jelent.” Az ezoterikus tanok kifejezés tehát alapvetően olyan tudáshalmazra vonatkozott, amely a laikusok számára nem volt hozzáférhető. Az idők folyamán viszont a titkos tudás egyre inkább elérhetővé vált a szélesebb tömegek számára is. Az ősi sámánokat, az ókor szellemi örökségét, a középkor vallási csoportosulásait és a 7 http://www.doksihu

felvilágosodás kori gondolkodókat, szabadkőműves mozgalmakat, 18.-ik századi titkos spiritiszta szeánszokat, médiumokat és a II. Világháború előtti misztikus csoportosulásokat átugorva az ezotéria 20. századi újrafelfedezését szeretném röviden bemutatni, annak is európai vonatkozásait A szakirodalomból kiderül, hogy a II. világháborút követő időszakban a hozzánk beáramló, általában Amerikában keletkezett új ezoterikus irányzatok, csoportosulások, közösségek gyorsan erősödtek. Emellett a keleti eszmék háborús viszonyok miatt megtorpant térhódítása is szinte azonnal folytatódott tovább, mihelyt a kedélyek lecsillapodtak. „Megkezdődött Ázsiából a bevándorlás, valamint a vállalkozó szellemű európai utazók is újból útnak indultak Indiába, Kínába és a többi távol-keleti országba. A polgári szalonokból indult mágikus, okkult-vallási irányzatok, folytatták virágzásukat, miközben fokozatosan mind több

keleti elemmel bővültek tanaik.”2 Az 1960-as évektől kibontakozó New Age irányzatnak, amely elsősorban a hippikultúrával kölcsönhatásban terjedt, szintén fontos eleme, az európai kultúra orientálódása a keleti vallások felé. Tapasztalhatjuk, hogy ez a folyamat az elmúlt évtizedekben tovább erősödött: hazánkban is egyre többen osztják a Buddhista vallás nézeteit, népszerűek a keleti gyógymódok, sorselemzési technikák. A keleti misztikumon kívül a New Age mozgalom fölfedezi és összegyűjti az összes elfelejtett tudásformát, „s közben azt mondja, baj van mindazzal, amire a nyugati civilizáció épül: a modern tudománnyal, társadalommal, politikával. ”3A mozgalom hívei által elsajátított befelé koncentráló, az élet szépségeit felfedező gondolkodásmód teljes ellentettje a 20. századi nyugati életmód globális, egyének önös céljait szolgáló piacgazdaságának, számtalan politikai csatározásának. Egyre nagyobb

tömegeket foglalkoztatott e téma és „korszellemmé kristályosodott a felismerés, hogy a szűk látókörű materializmus pont a fizikai élet élvezetét teszi lehetetlenné: a fogyasztói társadalom szerzéskultúrája, az új divatok erőltetett tempójú követése, a teljesítményközpontúság túlzott érvényesülése nem vagy csak minimális mértékben ad lehetőséget a feltöltődésre. Az eredmény: kielégületlenség, frusztráltság”4A társadalom ezen célokat fontosnak tartó és anyagi javakat egyre többet és többet felhalmozó tagjai az egyre kínzóbb benső üresség, szorongás áldozatai lettek. Az emberek belső világának sivárságához hozzájárult, és napjainkban is fokozottan 2 Mund Katalin - Racionalizált spiritualitás: a csodakeresés formái egy deszakralizált világban, Internetes forrás, http://hps.eltehu/~km/artDOC, 20050413, 12:41 3 Magyar Nemzet –Embergép-Kerekasztal-beszélgetés a New Age-ről, az ezoterikus

mozgalmakról, Internetes forrás, http://mn.mnohu/portal/366624 4 Mindentudó tanulóközösség - A tudat paradigmaváltása -Új világnézet, Internetes forrás, http://tanulokozosseg.mindentudohu 8 http://www.doksihu hozzájárul a szorongató munkahelyi légkör, a stressz, a lelki fásultság, kiábrándultság, melyet fokoz a növekvő politikai bizonytalanság és gazdasági instabilitás Több szakirodalom foglalkozik azzal, hogy a félelmek, szorongások és a többi negatív lelki jelenség pszichoszomatikus betegségekben csapódnak le, fizikai betegség formájában jelentkeznek. Ezen pszichoszomatikus betegségek és a többi evolúciós kór, mint például az új vegyszerek, környezetszennyező technológiák miatt kialakult megbetegedések, krónikus állapotok esetében a hagyományos gyógyítás kudarcot vallott. Nem csoda, ha sokunk a csodálatos felépüléseket, pozitív változásokat, egészséget, szellemi erőt ígérő ezoterikus tanokban keres

menedéket. Vizsgálódásaim is bizonyítják, hogy egyre többen fordulunk az ezoterika, az elvont világ tanai felé ki-ki vágyva a misztikumra, a békére, egészségre vagy a jövő ismeretére. Az sokféle ezoterikus témájú tanfolyam, tanítás, terápia, könyv, tárgy és szolgáltatás közül válogathatunk, a színes termékpaletta gondoskodik arról, hogy mindenki megtalálja a számítását. A teljesség igénye nélkül felsorolom az ezotériának hazánkban is elterjedt, legismertebb ágait és típusait. A tipizált kategóriák kialakításában asztrológus interjúalanyom segített, de természetesen más csoportosítással is találkozhatunk. A jövőbe látó tudományok közé tartozik például a kártyajóslás, sorselemzés, horoszkópkészítés. Az életmóddal, egészséggel kapcsolatos tudományok közé sorolhatjuk a Feng Shuit, homeopátiát, agykontrollt. Az analizáló tudományok csoportját alkotják a Kínai asztrológia, tenyérelemzés, és a

Nyugat Európai asztrológia. Felsorolásomban az utolsó, Magyarországon is űzött „tudomány”, a fekete és fehér mágia, mely számomra és gondolom mások számára is a legmisztikusabb, legmegfoghatatlanabb terület. A modern ezotéria Magyarországon A magyar nemzetet ősidők óta jellemezte a misztikumhoz való vonzódás. A csodákba, megmagyarázhatatlan dolgokba vetett hit hol gyengült, hol megerősödött. A modern éra eljövetelével, a már korábbiakban felsorolt pszichés tényezők, a változó gazdasági és politikai helyzet miatt hazánkban is megnövekedett az igény a materialista szemléletet meghaladó ismeretekre, módszerekre. Az újkori ezotéria időben való terjedését megvizsgálva látható, hogy Nyugaton korábban, KözépKelet Európában csak a rendszerváltás után nyílt szabad terük az újonnan illetve újra alakuló mozgalmaknak. A nyolcvanas években megszűntek a szocializmus korlátai, a betiltott spiritualista 9

http://www.doksihu csoportok már nem kényszerültek illegalitásba. A társaságok újraszerveződtek, megindultak az azóta is nagy közkedveltségnek örvendő természetgyógyászati mozgalmak, újra indult a spiritualista, ezoterikus könyvkiadás. Ennek az időszaknak a kritikáját olvashatjuk Kövesi Péter tollából : „A rendszerváltással minden akadály elhárult. Óriási fellendülés indult, amiből csakhamar dömping és kínálati piac lett Ami soha eddig nem létezett, az ezotéria összekapcsolódott az üzleti élettel. A cenzúra megszűnésével a kiadók óriási piacra leltek - ami együtt járt a színvonal ellenőrizhetetlenségével is.”5 Az ezotéria kritikusai szerint az elüzletiesedés jele volt az is, hogy felbukkantak az ezotéria különböző témáiban meghirdetett váltakozó színvonalú nyilvános előadások és tanfolyamok. Olvasatukban ezen a szinten már nem is ezotériáról, hanem exotériáról beszélhetünk, a mindenki számára

elérhetővé tett tudásról. Meg kell jegyeznem, hogy nem csak a tanfolyamokat tartók, hanem az előadásokat hallgatók is sokat profitáltak, méghozzá szellemi szinten, illetve egészségük terén. A drága tanfolyamok mellett pedig számos ingyenes lehetőség is nyílott a rosszabb anyagi helyzetben lévő fejlődni vágyóknak. E korszakban Magyarországra is nagyon jellemző volt a keletről jött tanok egyre fokozódó népszerűsége. Sokan kezdtek jógázni, magukévá tenni a buddhista tanokat, meditálni A természetgyógyászat területét nézve szintén megállapíthatjuk, hogy számos mai gyógymód, táplálkozási és gyógyászati rendszer is keletről származik. Az éra kiadott könyveinek sokszínűsége mutatja meg, hogy az egzotikus keleti tudományokon kívül a társadalom bizonyos rétege nagy érdeklődéssel fogadott minden mást is, ami letűnt civilizációk kultúrájával, kiváltképp azok titkos tudásával volt kapcsolatos. Megszaporodtak

például az egyiptomi jóslással, Atlantisszal kapcsolatos kiadványok. Az önismereti, jósló és sorselemző módszerek közül a több ezer éves asztrológia szintén újkori virágkorát élte és éli napjainkban is Magyarországon. Szintén a kritika hangján megszólalva a tudás iskolapadban elsajátíthatóvá vált bárki számára, akár „asztrológiából” is diplomás szakemberekké válhatunk. (Asztrológus szakértőmmel folytatott beszélgetés ide vonatkozó részleteiről a szakértői interjúk tapasztalatai című fejezetrészben írok.) A csillagjóslás tudománya mellett a Tarot, I-Csing is egyre ismertebbekké váltak, az alaptudást, mely igen messze áll a valódi ismeretektől és intuitív készségektől, könyvek hada tette elérhetővé. A szkeptikusok és kritikusok az egész mozgalmat és annak vívmányait a felszínes tudás tárházának állítják be, önjelölt tanítókkal, mindenbe „belekóstoló” fogyasztókkal. 5 Kövesi Péter-

Az ezotéria Magyarországon, Internetes forrás, http://soul.hu/indexphp?newid=63&topic id=730 10 http://www.doksihu Szomorú, de van benne igazság. Napjainkban kedvünkre válogathatunk, és válogatunk is a tanítások, könyvek, klubok, társaságok, gyógyítók közül. Ezotéria és fogyasztás Az új áramlat kritikusai szerint nem elfogadható, hogy az önjelölt szolgáltatók praktikáikhoz könyvekből veszik át az inga és a kártyák „helyes” használatát, avagy azt gyorstalpaló kurzusokon sajátítják el, és készpénzre váltják. Véleményük szerint a fogyasztók sem jobbak a szolgáltatóknál! A szkeptikusok hangoztatják, hogy a világ ezoterikus úton való megváltása reménytelen vállalkozás: a hirdetett eszmék „olyan világban hívnak befelé fordulásra, a mindenséggel való megbékélésre és a természettel való "barátságra", amelyben az ember élvezni akaró, fogyasztói mentalitással hajlamos mindent csak céljai

szempontjából nézni és azok érdekében gátlástalanul kihasználni” 6 Sokan egyetértenek e kijelentéssel, megerősítve, hogy bár egy igen speciális területről van szó, mégsem tudjuk meghazudtolni önmagunkat. A fogyasztói társadalom törvényszerűségei a spirituális utat követők életében is felfedezhetők: „a hihetetlenül hiányzó szellemi és lelki síkot a fogyasztó testi síkon akarja kielégíteni”, és vásárolgat az ezoterikus piacon, könyvekből, szakrális tárgyakból, tanfolyamokból és tanácsadók közül válogatva. Pedig pont ez a mindent és mindenkit áruként kezelő hozzáállás vezetett egyrészt az egymástól való elidegenedéshez, a kiüresedéshez. A habzsolás itt is jellemző ránk, minél jobban, hatékonyabban akarunk fogyasztani, mindent nagy mennyiségben és gyorsan szeretnénk kipróbálni, követve a pszichológiai ösztönzőket, melyek hirdetik, hogy különlegesek, többek lehetünk. A kor szellemének

megfelelően éhezzük és magunkba tömjük az új információkat, egymás után vásároljuk a könyveket, más-más tanfolyamon ülünk hétvégenként, ami sajnos felszínes tudáshoz vezethet. A megunt tanítások újakkal való pótlása is a fogyasztói jellegre utal. Egy internetes weboldalon található írásában a szerző találóan jellemezte a tipikus ezo fogyasztót: “ amikor egy fogyasztó lép be az ilyen boltba, és úgy viselkedik, mint egy hipermarketben (azonnal felháborodik, ha nincsen az, amit ő keres, elvárja a folyamatos akciókat, színes katalógusokat, tolakszik a pénztárnál, stb.), ahol látszólag minden a vevőért van”7 Igen, Ilyenek vagyunk, a Magyar fogyasztó 2008 konferencián8 is elhangzott, hogy a magyar vásárló 6 Confessio, A Magyarországi Református Egyház Figyelője"Új vallások" a bibliai hit mérlegén 1994/3, Internetes forrás 7 Szabó Judit írása saját weboldalán,Internetes forrás ,

http://www.hagiasophiahu/ 8 NFH- Magyar Fogyasztó 2008 konferencia, Internetes F., http://wwwnfhhu/portal/print/informaciok/hirek/magyar fogyaszthtml 11 http://www.doksihu szeret arról véleményt nyilvánítani, ha úgy érzi nem kapta meg az elvárható figyelmet és szolgáltatást. Egy másik írás szintén plasztikus képet fest: „vásárolnak, válogatnak, épp mikor melyik a szimpatikus. Reggelire egy kis jóga, aztán következhet az álomfejtés, majd jön a nap energetizálása, hogy meg tudja emészteni majd a vacsorára betervezett numerológiát Ezzel alapvetően semmi gond, míg másokat nem próbál arról meggyőzni, ez az egyetlen járható út, csupán, mert neki bevált”.9 Az ilyen önjelölt tanítók, jósok között sok kókler és szemfényvesztő is megjelent. Kétségbeesett, egészségre, harmóniára vágyó emberek tömegét tévesztették és tévesztik meg, ami a szakma kiemelkedő képességű tagjaira is rossz fényt vet. Nemcsak a személyes

rossz tapasztalat, hanem egy rossz kicsengésű internetes beszámoló elolvasása után is többen távolságot tartanak az ezoterikus tudományoktól. A csalók miatt sokan el is fordultak az ezoterikus tanoktól és most már alapból elutasítják annak minden jelenségét, negatív attitűdöket táplálva az irányzat követőivel, tanítóival kapcsolatban. Az ő hozzáállásukat erősítik a különböző fórumokon található hosszú, ezo szolgáltatókat szapuló kritikák, az ezotéria árnyoldalairól, kiemelve, hogy az egész csak az elkeseredett illetve buta emberek pénzlehúzásáról szól. Sajnos van erre példa, de a kvalifikált, kiemelkedő képességű szakembereket nem szabad egy kalap alá vennünk a csalókkal. Más interneten hangoztatott vélemények szerint még inkább elitélendő, ha a különböző ezoterikus szakértők, mint szórakoztató látványosságként szerepelnek fogadásokon, üzletek megnyitásakor, partikon, gyerek rendezvényeken. Pedig

ők csak a fogyasztói társadalom elvárásainak szeretnének megfelelni: élménnyel szolgálnak a vásárlónak. Még nagyobb nemtetszést kelt, ha a magát reklámozó szolgáltató hirdetésében arra hivatkozik, hogy „követi az ezoterikus divatot”10, kártyajóslás programot, SMS-ben lekérhető horoszkópot, sorselemzést értékesít. A kritikákra reagálva, itt szintén az a vágy jelenik meg, hogy valami pluszt, újat nyújtsanak a szolgáltatók a fogyasztónak. Igazából ezekkel az elektronikus szolgáltatásokkal, javítják a szolgáltatások elérhetőségét, növelik az elérhetőségi pontok számát11 Véleményem szerint, az a vásárlók felelőssége is, hogy mire adják a pénzüket, milyen modernizációkat követelnek ki, hisz, mint láthattuk a piac a szabályai érvényesülnek ez ezoterikus termékek, szolgáltatások területén is. A szolgáltatásmarketing idevágó részeivel a következő fejezetrész foglalkozik. 9 Lutz Dóra - Ezotéria

napjaink médiájában, Szakdolgozat, 35. oldal Szkeptikus Blog - Rendezvényekre ezoterikus szolgáltatások!, Internetes forrás, http://szkeptikus.bloghu/2008/07/15/rendezvenyekre ezoterikus szolgaltatasok 11 Veres Zoltán - A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt. , Budapest, 2009, 46 oldal 10 12 http://www.doksihu Szolgáltatás marketing Modern világunkban a szolgáltatásoké az egyik főszerep. A megváltozott életmód, preferenciák, a növekvő jólét mind azt eredményezi, hogy egyre nagyobb irántuk a kereslet. Hiába rohanunk örökké, a folytonos időhiány miatt szükségünk van a külső segítségre. A modern technológia új, komplex termékeinek térnyerése, az egyre bonyolultabbá váló gazdasági folyamatok magával húzzák a magasan képzett szakemberek, tanácsadók növekvő keresletét 12 . Bonyolult, folyton változó világunkban nem lehetünk minden területen kiválóak, de persze mindenhol szeretnénk a maximális

hasznot elérni. Egyre több az olyan terület, ahol, döntéseink meghozatala előtt szeretnénk konzultálni a téma szakavatott ismerőjével, sőt magát a döntést is szívesen áthárítanánk a szakemberre 13 . Mindez a tanácsadások iránt megnőtt keresletet eredményezi, akár banki, pénzügyi, életmód- tanácsadás területekre gondolunk. Az általam vizsgált szolgáltatások is azért kerülhettek a középpontba, mert egyrészt egészségtudatosabbakká váltunk, másrészt szeretnénk, ha életünk válaszútjánál valaki megmondaná, merre van a helyes irány. A szolgáltatásokat többféleképpen csoportosíthatjuk, melyek közül a tevékenység tartalma szerinti osztályozást emelném ki. A teljesség igénye nélkül, megkülönböztetjük például a kommunális szolgáltatásokat (szemét, víz, csatorna, gáz, áram), a vendéglátást (éttermek, szállodák), az utazással, szállítással és hírközléssel kapcsolatos szolgáltatásokat

(személyszállítás, fuvarozás), a pénzügyi és biztosítási, jogi és gazdasági szolgáltatásokat 14 . Az ezoterikus tanfolyamokat, előadásokat a művelődés, oktatás kategóriájába sorolnám, az ezo tanácsadásokat pedig az egészségügyi és népjóléti szolgáltatások közé. A szolgáltatások fent említett sokszínűsége miatt nehéz egy olyan definíciót találni, mely találóan jellemezné a szolgáltatások mindegyikét, általánosságban elmondhatjuk, hogy a szolgáltatások piacán a termék maga a nyújtott nem-fizikai problémamegoldás. A szakemberek emellett a szolgáltatások, fizikai termékektől eltérő jellemzőit hangsúlyozzák, melyek jelentősen befolyásolják a marketinglehetőségeket. A szolgáltatások négy sajátos tulajdonságát az úgynevezett HIPI-elv fogalmazza meg. A legelső megkülönböztető jegy az úgynevezett változékonyság (Hheterogenity): „A szolgáltató teljesítménye és az igénybe vevő által

tapasztalt szolgáltatás természeténél fogva térben és időben változó. A hangsúly azon van, hogy természeténél fogva Ebből ugyanis az következik, hogy jóllehet ez a probléma enyhíthető, de tökéletesen sosem nem 12 Veres Zoltán - A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt. , Budapest, 2009, 496-499 oldal Törőcsik Mária - Fogyasztói magatartás trendek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003 Budapest, 69 oldal 14 Veres Zoltán – Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2006, 14. oldal 13 13 http://www.doksihu lehet kiküszöbölni. A heterogenitás az emberi tényező következménye 15 ” A szolgáltató képzettsége, felkészültsége ellenére, pillanatnyi hangulata, fáradtsága befolyásolhatja a nyújtott szolgáltatás minőségét. Az ingadozó teljesítmény és a váltakozó személyi tényezők miatt nagyon nehéz a minőség állandó magas szinten való nyújtása. Erre

megoldás lehet a megfelelően kiválasztott és képzett személyzet, fejlett rögtönzőképességgel a hirtelen felvetődő problémák megoldásához. Az ezoterikus szolgáltatások esetében a változékonyságot a lehető legminimálisabb mértékűre kell csökkenteni, az ezo szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy saját személyes életét, problémáit teljesen kizárja a tanácsadás alatt. Még ha mindez sikerül is, a szolgáltató szemében tökéletesre sikerült szeánsz, tanácsadás is kelthet negatív érzéseket bennünk, igénybevevőkben. Szubjektív elvárásainkat akarva akaratlanul is összevetjük a kapott szolgáltatással, és gyakran a szolgáltatótól eltérően ítélhetjük meg a szolgáltatás színvonalának minőségét. A második marketingspecifikum a nem fizikai természet (I-intangibility). „A szolgáltatásról érzékszervi úton nem tudunk információt szerezni, mert nem tapintható, nem ízlelhető, nem szagolható és

nem látható.”16 Mivel nincs lehetőségünk arra, hogy vásárlás előtt kipróbáljuk a szolgáltatásokat, úgy érezzük, hogy sokat kockáztatunk, és ennek a kockázatérzetnek a csökkentése kulcsfontosságú a szolgáltató szempontjából. Egy olyan személyre szabott, bizalmi típusú szolgáltatásnál, mint az ezoterikus tanácsadás még hangsúlyosabb az érzékelt kockázat csökkentése hisz egyáltalán nincs mérhető bizonyítéka, hogy a rontás le lett véve az egyénről, vagy megtisztult az aurája. A szolgáltató segítségére lehet a például a pozitív szájreklám, illetve egy kompetens személy véleményét hangsúlyozó reklám. A szolgáltatónak emellett a szolgáltatás fizikai tartalmának összetevőire (az egy tranzakcióban elfogyasztott fizikai tartalomra, a szolgáltatás tárgyi környezetére, és az igénybevevő által a szolgáltatás folyamatba vitt fizikai tartalomra) is koncentrálnia kell, hisz „az első kettő, az elfogyasztott

inputok és a tárgyi környezet, magától értetődő módon üzen a nem-fizikai szolgáltatás színvonaláról”17. A belélegzett füstölőillat, a kártyajóslásra használt helyiség igényes berendezése mind fontosak a szolgáltatás minőségének megítélésekor. Az igénybevevő által „hozott anyag” a szolgáltatást nyújtó rizikója. Az ezo szolgáltatásoknál a kliens az anyagi, személyiség és párkapcsolati problémáit hozza magával. Egy tanácsadónak 15 Veres Zoltán - A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt. , Budapest, 2009, 46 oldal Veres Zoltán - A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt. , Budapest, 2009, 47 oldal 17 Veres Zoltán – Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2006, 37. oldal 16 14 http://www.doksihu igazából arra kell figyelnie, hogy mondandóját a megfelelő módon és érthetően adja elő, felmérve, mi az, amit a vendég megért, be tud

fogadni. A HIPI-elv P betűje a szolgáltatások nem tárolható jellegére utal (P- perishability). „A ma el nem fogyasztott szolgáltatás nem pótolható”, a mai napra készült horoszkópot holnap már nem érdemes elolvasni, esetleg akkor, ha szeretnénk megtudni megtörténtek-e a megjósolt dolgok. A szolgáltatások elválaszthatatlanság (I-inseparability) arra utal, hogy a szolgáltatások előállítása és fogyasztása időben egybe esik, így a szolgáltatónak nincs lehetősége az utólagos korrekcióra, ismétlésre. Az a jósnő, aki a vendég múltjának taglalásakor hibát vét, jövendölésében csak nagy általánosságban fogalmaz, gyorsan hitelét vesztheti. A következőkben megemlítem a sikeres szolgáltatásmarketing néhány elemét, melyek a szolgáltatás piacon a versenyelőny forrásai lehetnek. Fontos például, hogy a szolgáltató „termékpalettájának” kialakításakor ne a konkurenciára, hanem a vevők igényeire koncentráljon.

Másrészt a sikeres szolgáltatónak olyan szolgáltatásokat kell kifejlesztenie, amelyben a versenytársak előtt jár. Az ezo szolgáltatók esetében versenyelőnyt jelenthet a többirányú képzettség, az emberközeliség, a fejlett empatikus készségek és az elhivatottság, hogy segítsen másokon. A sikernek nem az a feltétele, hogy a szolgáltató olcsóbb legyen a többinél, hanem valamiben egyedülálló: választékában, gyorsaságában, minőségében. A siker kulcsfontosságú eleme tehát a szolgáltatás minősége is. „A minőséget azonban soha nem a szolgáltató vagy annak előírásai, hanem minden esetben a fogyasztói megítélés határozza megaz előírások mit sem érnek, ha a fogyasztó nem érzékeli azokat a minőségen”. A szolgáltató cégek, egyéni szolgáltatók esetében a marketing szerepe, hogy a fogyasztói elvárásokkal összhangban meghatározza a szolgáltatás elvárt minőségét, megértse a fogyasztói elvárásokat,

biztosítsa és ellenőrizze is a szolgáltatás megfelelő minőségét. A szolgáltatások sikeressé tételéhez szintén nélkülözhetetlen a fogyasztói bizalom megszerzése és megtartása. Mindehhez feltétlenül szükséges a fogyasztók/ vásárlók magatartásának beható ismerete, mely a következő fejezetrész témája is. 15 http://www.doksihu Fogyasztói magatartás Trendek Gyorsan változó világban élünk, percenként érnek az új benyomások, melyekre mind reagálunk. Sokan sokféleképpen Fogyasztói magatartásunkban mégis felfedezhetőek bizonyos tendenciák, kirajzolódnak az általunk követett, társadalmunkra jellemző irányvonalak. Ezen „a jelenben feltűnő, de érzékelhetően erősödő”18 társadalmi jelenségeket nevezzük trendeknek. Törőcsik Mária műveiben részletesen elemzi a trendeket és ellentrendeket, mint például az idő és tempóval, mobilitással, a fogyasztói elvárásokkal, a termékválasztással, egészséggel

kapcsolatosakat. A következőkben szeretnék párhuzamot vonni néhány, a fogyasztói magatartásban felfedezhető új trend és az ezoterikus fogyasztói viselkedés között. Törőcsik nyomán haladva kiemelném a gyorsulás/gyorsítás trendjét illetve annak ellentrendjét a lassúság/lassítást.19 Az előző fejezetrészben is említettem, hogy felgyorsult világunkban soha semmire nincs elég időnk. A gyorsulás trendjének hívei viszont nem is akarnak lassítani, gyors karrierre, rövid idő alatt megteremtett egzisztenciára vágynak, egymás után leküzdve az útjukba kerülő nehézségeket. A lassítás trendjéhez tartozók pont a felpörgetett élet elől menekülnek, nyugodtabb életre vágynak, lemondva a nyüzsgő városi életről, a temérdek munkáról, de ezzel párhuzamosan a túlzott fogyasztásról is. Az ezoterikus érdekeltségűek is ebbe a csoportba tartoznak, visszavonulva a társadalom „zajától” a meditációban keresve megnyugvást. „A

természet tisztelete, megértése, szeretete, a természetes alapanyagok, élelmiszerek, a kézi munka, az ősi szaktudások megbecsülése”20 is érzékelhető trend, mely szorosan összefügg az ezoterikusok nézeteivel is. A természetesség trendjét hirdetik a kurzusokon, felelevenítik az elfeledett tudást, környezettudatosságra nevelnek. Az egzotikumok, keleti kultúrák trendje szintén átszövi az ezoterikus világot, érdekel bennünket a kelet misztikuma, átvettük többek között a jógát, az akupunktúrát, szimbólum világukat, vallásukat (Buddhizmus), a kínai asztrológiát, a térrendezés művészetét (Feng Shui). Egy nagy különbséggel, míg keleten ezek az ismeretek, tudás az emberek életének részét képezik, addig térségünkben pénzért megvehető szolgáltatásokká váltak. 18 Törőcsik Mária - Fogyasztói magatartás trendek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003 Budapest,37 oldal Törőcsik Mária - Fogyasztói magatartás

trendek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2003 Budapest,58-67 oldal 20 Törőcsik Mária - Fogyasztói magatartás trendek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003 Budapest, 65 oldal 19 16 http://www.doksihu Az egészséggel kapcsolatos új jelenség például a felelősségvállalás trendje. Egészséggel kapcsolatos ismereteink bővülésével egyre jobban figyelünk arra, és hajlandóak is vagyunk anyagi áldozatot is hozni az egészségünk megőrzéséért. Ezoterikus szemszögből nézve, felvilágosultabb társaink már nem csak a fizikai szintet szeretnék gyógyítani, hanem a pszichikai síkot is, állítva, hogy minden fizikai betegség forrásai a negatív gondolatok. Az agykontroll, az energetika, a meditáció mind megoldást nyújt a magukért szellemi síkon is tenni akaróknak. Szintén az egészséghez fűződő trend a gyengéd orvoslás, mely háttérbe szorítja a tradicionális, gyógyszerezésen alapuló gyógyítást, a

természetgyógyászat, keleti gyógymódok, a homeopátia felé terelve bennünket. Gyakori jelenség, hogy az okkult hívők kombinálják a különböző tudományokat, merítve a modern világunkban is felhasználható tudásból. Negatív jelenség viszont az, hogy az ezotériát elfogadók, annak szolgáltatásait igénybevevők az egyik szolgáltatótól a másik szolgáltatóhoz járnak, hisz azonnali eredményeket szeretnének. Türelmetlenségükben sajnos összevegyítve a különböző energiákat, mely akár lassabb gyógyuláshoz is vezethet. A lelkiismeretes szolgáltatók erre fel is hívják az igénybevevők figyelmét. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők Bár a misztikum iránti vonzódás sokunk sajátja, az, hogy mégis elindulunk-e a spirituális úton, igénybe vesszük-e az ezoterikus világ szolgáltatásait, megvesszük-e termékeit, igazából nem csak az elhatározásunkon múlik. Ezen kívül fogyasztói magatartásunkat számtalan

tényező befolyásolja. Viselkedésünket olyan kulturális tényezők alakítják például, mint a kultúra, a szubkultúra és a társadalmi osztály. Fogyasztói magatartásunkat olyan „társadalmi tényezők is befolyásolják, mint a referenciacsoportok, a család, valamint a társadalmi szerepek és státusok”21. Hiába szeretnénk asztrológushoz elmenni, ha családunkban a téma tabu, és mi inkább szűkebb környezetünknek szeretnénk megfelelni. Egy életválság kellős közepén pedig valószínűleg nem fogjuk igénybe venni egy jósnő szolgáltatásait, ha cselekedetünk a státuszunkat, megítélésünket veszélyezteti. Nem részletezve tovább a társadalmi tényezőket áttérek a fogyasztói magatartást befolyásoló pszichológiai tényezőkre, említve azokat, illetve a későbbiekben részletesen vizsgálva az attitűdöt. A fogyasztói és vásárlói magatartásunk hátterében meghúzódó lelki jelenségek ismerete feltétlenül fontos a marketing

szakemberek számára. Ezen jelenségek felszínen is megmutatkozó 21 Kotler Ph.-Keller KL: Marketingmenedzsment, Akadémiai Kiadó Zrt, 2006, 249 oldal 17 http://www.doksihu jeleinek helyes értelmezése a fogyasztói magatartás vizsgálatának, megértésének előfeltétele. A kutatók a marketingdöntéseket megalapozó tömegszerű jelenségeket elemzését megelőzően a fogyasztók, vásárlók egyéni vizsgálatán keresztül felmérték a bennünket, vásárlókat mozgató belső mozgatórugókat. Az egyéni szint vizsgálatakor a pszichológia, társadalompszichológia és antropológia eredményeire támaszkodva elemezték többek között a percepció, a tanulás, a motiváció, a kultúra és az attitűd befolyásoló szerepét.22 Céljaim között nem szerepel az előbbiekben felsorolt összes pszichológia tényezők részletes bemutatása, írásomban csak az attitűdre koncentrálok, mely egyben a következő fejezetrész témája. 22 Hofmeister-Tóth Ágnes,

Törőcsik Mária - Fogyasztói magatartás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003 Budapest, 11-15. oldal 18 http://www.doksihu Az attitűd A bevezetőben is kifejtettem, hogy vizsgálódásom tárgya az emberek viszonyulása, más szóval attitűdjei, az ezoterikus szolgáltatásokhoz e tudományosan kevéssé vagy egyáltalán nem megalapozható témához. Az érzelmi viszonyulások mellett szerettem volna feltárni az emberi magatartás belső mozgatórugóit, megfigyelni a vélemények és cselekvések összhangját, esetleges diszharmóniáját az ezoterikus szolgáltatók kiválasztásánál. Érintőlegesen vizsgáltam az alanyok fogyasztói, vásárlói magatartását befolyásoló beállítódásokat, hiedelmeket, melyeknek, mint tudjuk közvetlen befolyásuk van a vásárlói döntésekre, meg is erősíthetik, de módosíthatják is azokat. Az alábbiakban szeretném ismertetni az attitűd fogalmát, kialakulásának forrásait illetve módosításának

lehetőségeit, jellemző vonásait, szerkezetét, funkcióit, lehetőség szerint a dolgozat témájához kapcsolódó példákkal illusztrálva. Az attitűd fogalma A szakirodalomban fellelhető magyarázatok egymást kiegészítve mutatnak teljes képet az attitűdről, mint a szociálpszichológia egyik legnélkülözhetetlenebb fogalmáról. Allport szerint az attitűd „a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányába, amelyekre az attitűd vonatkozik”23. Gyakorlatiasabb megfogalmazásában, East szerint, „az attitűd az, amit érzünk, a cselekedeteink pedig, amit csinálunk. A cselekedeteket megfigyelhetjük, az attitűdökre csak az emberek beszédéből és cselekedeteiből következtethetünk.” Csepeli tolmácsolásában „az attitűd a társadalmilag konstruált világ megismerésére kialakult megismerő apparátus

része, melyben ott találjuk a véleményeket, a nézeteket, az előítéleteket, a sztereotípiákat, a valószínűségeket és végül, de nem utolsó sorban az értékeket. A felsorolt megismerési elemek közös sajátossága, hogy tapasztalatilag nem bizonyíthatók, ugyanakkor az azokat megalkotó illetve elfogadó és elsajátító személy számára az igazság elhitető erejével rendelkeznek”.24 Témámhoz kapcsolódva megemlíteném a vallási csoportosulások, szekták egyik közös jellemzőjét, nevezetesen azt, hogy a hívők mind osztják a vezetőik által hirdetett tanokat, vakon hisznek bennük és gyakran örök érvényű igazságként terjesztik a társadalom többi tagja között. Az ezoterikus eszméket vallók közösségi ereje is egyrészt abból táplálkozik, hogy a tagok követik, magukévá 23 24 G. W Allport- Attitudes, 1935 Csepeli György – A szervezkedő ember, , Osiris Kiadó, Budapest, 2003., 106-107 oldal 19 http://www.doksihu teszik a

számukra fontos személyek, barátok, családtagok által hirdetett ideákat, egyformán vélekedve, hasonlóan cselekedve, reagálva a külvilágból érkező ingerekre. Az attitűdök kialakulása és módosulása Az attitűdökkel nem együtt születünk, hanem azokat részint gyerekkorunkban, részint később a szociális hatások következtében a társas interakciók folyamán sajátítjuk el. A minket érő szociális hatások lehetnek közvetlenek és közvetettek. A közvetlen hatás alapja a személyes tapasztalat. Ellenszenves és rokonszenves emberek alkotják a környezetünket és természetes, hogy míg a kellemetlen személyek, élmények ellenérzést, negatív attitűdöt váltanak ki bennünk, addig a hasonló érdeklődésű személyek vonzanak bennünket. Amikor azonosulunk egy eszmével óhatatlanul is átvesszük a közvetítő modell attitűdjeit. Ekkor közvetett szociális hatásról beszélünk, melynek másik formája az, mikor másvalaki olyan hatásosan

közvetíti az érzéseit, közli a nézeteit, egy-egy tárggyal kapcsolatban, hogy a többiekben is kialakul ugyan az az attitűd. Szintén a vallásos közösségek tanítóit, az ezoterikus tanok karizmatikus hirdetőit hozhatnám fel példának. A attitűdök módosulását vizsgálva megállapították, hogy „a meglévő attitűdök rendszere nagyon fontos, mert az újak rendszerint a meglévőkhöz idomulnak.”25 Ismeretlen személyek, eszmék iránti pozitív vagy negatív attitűdjeink kialakulását meghatározza, hogy az miként viszonyul az általunk már ismert attitűdökhöz, saját tapasztalatainkhoz. Az attitűdök módosulásának két legfontosabb külső meghatározója a forrás és az üzenet. Az elfogadás esélyét növeli természetesen, ha a forrás presztízse magas, szakértelme köztudott, és társadalmi, vallási értelemben is hasonlít a meggyőzni kívánt személyhez, akivel attitűdjeit szeretné elfogadtatni. A marketing szakemberek ezt

használják ki, amikor véleményvezetőket vagy befolyásoló, híres személyeket szerepeltetnek a reklámokban. Az ezotéria témakörét tekintve ez nem a reklámokra jellemző, inkább a televíziós „beszélgetős” műsorok népszerűsítik a szolgáltatókat. Az attitűdöt hordozó üzenet tartalma is nagyban befolyásolja az elfogadást vagy elutasítást. A szöveg felépítését, logikai szerkezetét az érvelés módját fontos jól megválasztani a siker érdekében. 25 Csepeli György – A szervezkedő ember, A szervezkedő ember, , Osiris Kiadó, Budapest, 2003., 110 oldal 20 http://www.doksihu Az attitűd jellemző vonásai Az alábbiakban az attitűd jellemző vonásai közül azokat emelném ki, melyeket minden a témával foglalkozó kutató a legfontosabbak közé sorol. A korábbiakban említettem, hogy az attitűdök nagy részét gyermekkorban, életünk legfogékonyabb szakaszában sajátítjuk el. A szocializáció folyamán kialakulnak

érzéseink, viszonyulásaink a bennünket körülvevő környezet tárgyaihoz, személyeihez. A családunkhoz, barátainkhoz fűződő pozitív érzések miatt vesszük át az ő ismereteiket, értékszemléletüket, megkönnyítve ezzel a világban való orientálódásunkat. Ebből is érezhető, látható, hogy a mélyen gyökerező attitűd általában nehezen megváltoztatható. A viszonylagos állandóság mellett fontos az attitűd tanulható mivolta, mely segít abban, hogy levetkőzzük rossz beidegződéseinket, új értékeket sajátítsunk el. Saját, valósággal kapcsolatos tapasztalataink, élettapasztalataink felülírhatják a régi mintát. Egy másik közös megállapítás, hogy az attitűdnek van iránya, mely lehet kedvező vagy kedvezőtlen, foka, mely megmutatja az irányultság mértékét, hogy mennyire szeretem, nem szeretem a szóban forgó személyt, tárgyat. Az attitűd intenzitása pedig megmutatja, hogy milyen erős az emberek meggyőződése,

beállítódásuk könnyen illetve nehezen változik-e a külső tényezők nyomására. Kiemelném még, hogy az attitűdnek ezen kívül van tárgya, azaz fókuszpontja mely lehet absztrakt fogalom vagy kézzelfogható dolog. Jelen helyzetben az ezo szolgáltatások igénybevétele az absztrakt fogalmi körbe tartozik a megvásárolt ezoterikus könyv vagy kristályfüggő pedig a fizikai termék. Azok a személyek, akik pozitív attitűdöt táplálnak az ezoterikus szolgáltatások iránt, elfogadják, sőt igénybe is veszik azokat, nagy valószínűséggel elmennek tanfolyamokra, jóshoz vagy ezo termékeket vásárolnak. Mindennek az ellentettje is igaz, aki elutasítja e tanokat az nem fogja magát misztikus tárgyakkal körülvenni. Az attitűd szerkezete Az attitűd szerkezetét, komponensekre való bontását többen, többféle nézőpontból vizsgálták. A kutatások közül bemutatnám Rosenberg és Hovland (1960) háromemeletes attitűdmodelljét. Az ő modelljükben

az attitűdöt egy olyan hipotetikus konstrukciónak tekintik, mely a viselkedést megelőző megfigyelhető inger és az azt követő viselkedés követi, a bizonyos ingerosztályokra bizonyos válaszosztályokkal történik a reagálás. Kutatásuk szerint a benyomások szerveződésében van egy ismereti (kognitív), egy érzelmi (affektív), valamint egy cselekvési vagy viselkedési (konatív) összetevő. 21 http://www.doksihu Az attitűdök kognitív összetevője magában foglalja az attitűdtárgyra vonatkozó véleményeket, hiedelmeket és elképzeléseket. Ezek az ismeretek nem merítik ki a tárgy egészére vonatkozó ismeretrendszert, ám az egyén ezt érvényes és objektív tudásként éli meg. Sokan tudjuk, hogy a spiritualista világfelfogás, az ezo világ termékei segítenek mindennapi életünkben, és ugyan annyian gondolják az ellenkezőjét. Logikailag lehetetlen bizonyítani kinek van igaza Az attitűd lényegéhez az is hozzátartozik, hogy a

sajátjukénak vallott attitűdben megjelent gondolatot vagy elképzelést az emberek szívvel lélekkel helyeslik, mások véleményével szemben megvédik26. Ez a hozzáállás akkor is jellemző, ha az egyetértést saját tapasztalatuk nem támasztja alá, tehát véleményük forrása nem személyes élményekből fakad. Az ezotéria témájával kapcsolatban is gyakran láthatjuk, hogy egy-egy könyv elolvasása vagy egy tanfolyam elvégzése után a résztvevők szinte egyből azonosulnak a mondanivalóval, ki sem próbálva az ott leírtakat, elhangzottakat már saját igazságukként adják tovább az információt. Mivel a gondolat vagy elképzelés, illetve a tanok által hirdetettek, ellenkezője is lehetséges, azt viszont ellenzik. A helyeslés és ellenzés mögött meghúzódó pozitív és negatív érzések képezik az attitűd affektív elemét. A kognitív és affektív elemek mellett az attitűd bizonyos cselekvési irányultságot is magába foglal. Például az,

az ember, aki hisz az ezoterikus szolgáltatások gyógyító, sorsfordító erejében, az nagy valószínűséggel igénybe is veszi valamelyik szolgáltatást és harcol a vele ellentétes attitűdöket képviselő személyekkel, tehát a szolgáltatásokat ellenzőkkel. A kutatók szerint az attitűd ezen harmadik viselkedési eleme inkább csak hajlam és nem tényleges cselekvés. A viselkedési szándék konkrét helyzetekben nem feltétlenül vonja maga után a tényleges cselekvést. Ezoterikus példával szemléltetve, gyakori eset, hogy egy, az ezo szolgáltatásokat elutasító személy, beül az ingyenes tenyérelemzőhöz, kártyajóshoz bizonyos nyilvános rendezvények alkalmával. A fenti példán felül kísérletek is igazolják, hogy az attitűd viselkedési eleme nincs mindig összhangban a kognitív és affektív elemekkel. Az attitűd funkciói Az attitűdszerveződés elméletei közül a funkcionális attitűdelméletek lényegesebb elemeit szeretném

felvázolni az idevágó szakirodalom alapján. A különböző elméletek megalkotói egyöntetűen az alkalmazkodás, ismeret, énvédelem és értékkifejezési funkciót nevezik meg a legjelentősebb attitűdfunkciókként. Az alábbiakban, az ezotéria világából vett példákkal is alátámasztva röviden bemutatom a funkciókat. 26 Csepeli György – A szervezkedő ember, A szervezkedő ember, , Osiris Kiadó, Budapest, 2003., 107 oldal 22 http://www.doksihu Az élet folyamán, miközben akarva akaratlanul is igazodunk a környezetünkhöz, pozitív és negatív hatások érnek bennünket. Ezen hatásokat jutalomként illetve büntetésként éljük meg, fő célunk pedig az, hogy maximalizálják a jutalmat és minimalizálják a büntetést. A legfőbb elismerések egyike, ha bekerülünk abba a társadalmi csoportba vagy társaságba ahova tartozni szeretnénk. A bekerülés feltétele a csoport környezetéhez való alkalmazkodás, a bennmaradásé pedig a

csoportban uralkodó attitűdök elfogadása. Ezeknek az attitűdöknek az elutasítása, az alkalmazkodás megtagadása a csoportból való kikerülését idézi elő. Több esetben az attitűdöt az emberek azért vállalják, mert barátaik, családtagjaik, ismerőseik is így teszik. A későbbiekben bemutatott kutatási eredményeim is azt mutatják, hogy az ezoterikus körökben is ez a tendencia érvényesül: a misztikus világba való belépés általában családtagok, rokonok és barátok hatására történik. A közösségbe való bekerülésért, a csoport támogatásáért elfogadjuk az ott uralkodó nézeteket. Azok az attitűdök, amelyek értelmet adnak a minket körülvevő világnak, fő céljuk a tudás és az ismeretek keresése ismereti funkciót látnak el. Ezek az attitűdök a sokféle információ hatékonyan szervezésében és feldolgozásában segítik az életünket. E funkció révén érezzük szabályozottnak, értelmesnek és helyénvalónak

viselkedésünket. Ez nem feltétlenül tényekre alapozott tudás, de mégis alkalmas arra, hogy ne kínozzon a tudatlanság, a kétely. Kutatások sokasága igazolja, hogy az emberek attitűdjeik birtokában határozott véleményeket képesek hangoztatni még akkor is, ha valóságos, tényeken alapuló ismeretük hiányos. (Halász,1980; Békés,1988) Azok az attitűdök, amelyek a szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek, énvédő funkciót látnak el. „Az egyén énje, önmaga iránt táplált pozitív attitűdje védelmében a világgal kapcsolatos attitűdjeit önkényesen formálja, s mint torztó szemüveget alkalmazza: nem azt látja a világban, ami van, hanem azt, amit szeretne látni. Más esetben az önvédelem a kivetítés, az eltolás, a racionalizáció működéseit foglalja magába: ilyenkor mások elítélése vagy feldicsőítése árán zárja el az egyén számára nemkívánatos információk útját” 27 . Az

spiritualista, ezoterikus hívők például mesterükkel, szellemi vezetőikkel kapcsolatban általában annyira elfogultak, hogy nem akarják meghallani, illetve elutasítják a negatív irányú információkat, híreszteléseket, és mániákusan megvédik vezetőiket a többiekkel szemben. Az értékeinket kifejező és énképünket tükröző attitűdök értékkifejező funkciót látnak el. Ez a funkció az attitűd kifejezésének az a módja, amely által azonosságunk megszilárdulására és a saját 27 Rozgonyi Tiborné – Személypercepció és attitűd, 2002., 45oldal 23 http://www.doksihu magunkról alkotott vélemény megerősítésére teszünk kísérletet. Cselekedeteinkben az önmagunk által vallott, vállalt értékeket követjük. Például a tudományos tényekben hívő tudós valószínűleg sohasem fogja elfogadni az irracionálisnak tűnő, tényekkel nem bizonyítható kártyajóslást, sorselemzést. Az attitűdök mérése Életünk folyamán a

társas interakciókban, figyelve a többiek viselkedését, nézve a reklámokat számtalan attitűddel találkozunk, melyeket összevetünk a saját attitűdjeinkkel, illetve értékeljük őket. A kutatók, a statisztika, matematikai módszerek fejlődésével párhuzamosan kifejlesztették az attitűdök megfigyelésnek, mérésének, értékelésnek tudományos módszerét. Az attitűdök vizsgálatára a kikérdezést alkalmazzák, melynek módjai a csoportok nagyságától függően a mélyinterjú, csoportos interjú és a kérdőív. A nagy létszámú csoportok kérdőívre, leggyakrabban attitűdskálákra, állításokra vonatkozó válaszainak táblázatba foglalása a legegyszerűbb módozat. Ez a módszer méri a közvélemény összetételét, terjedelmét és megoszlását Kutatásomban a válaszadók attitűdjeit hangoztatott véleményükből, spontán reakcióikból térképeztem fel. Az attitűd és a sztereotípia „A sztereotípia kialakulásának alapja az

emberek személyes szükséglete arra, hogy feltérképezzék, mentálisan strukturálják környezetüket.”28 Gondolkodásmódunk sajátja, hogy korlátozott számú tapasztalat alapján általános, egyszerűsített véleményt alkotunk más emberekről vagy tárgyakról, mely gyors és általában hatékony kategóriába sorolást, eligazodást tesz lehetővé. A már átélt élményeink alapján tudatosan és tudattalanul is kategorizáljuk azokat a személyeket, akikkel kapcsolatba kerülünk. Ismétlődő negatív vélemények esetében a sztereotípia bemerevedése, megváltoztathatatlansága előítéletekhez vezethet, mely befolyásolja a tényleges vásárlói magatartást. Jellemző például, hogy kártyajóssal kapcsolatos ismétlődő rossz tapasztalataink után, könnyen általánosítunk, állítva, hogy az összes kártyajós szélhámos, és ezért nem vesszük többé igénybe egyik jós szolgáltatását sem. Ugyan ez az elutasító magatartás valósulhat meg

akkor is, ha személyes tapasztalat híján, internetes blogokon csak a felháborodott, csalódott igénybevevők 28 Hunyady J.: Sztereotípiakutatás, hagyományok és irányok, Elte Eötvös Kiadó, Budapest 2001, 74 oldal 24 http://www.doksihu hozzászólásait olvassuk egy-egy csalónak kikiáltott szolgáltatóról, szolgáltatás típusról. A termékekkel kapcsolatos vásárlói előítéleteket vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a származási országról való ismeret befolyásolja a vásárlók attitűdjét. Ez a viselkedés megfigyelhető például az ezoterikus irodalom olvasása terén is: a laikusok jellemzően nagyobb hitelt tulajdonítanak a külföldi szerzőknek, és a meghirdetett tanfolyamok is vonzóbbaknak tűnnek egy-egy külföldi szaktekintély tolmácsolásában. 25 http://www.doksihu II. Kutatási beszámoló Szekunder kutatás Dolgozatom megírásának tervezési fázisában feltételeztem egy, a magyar társadalmat felölelő kutatás

meglétét az ezoterikus hitre vonatkozóan. Az előzetes adatgyűjtés alkalmával viszont nem találtam olyan szociológiai illetve vallási témájú felmérést, mely kimutatja, hogy a társadalom mekkora és melyik részét érintik komolyabban az ezoterikus témák. Meglepődve vettem tudomásul ezt a hiányt, hisz kétségbevonhatatlan, hogy a spiritualizmus jelen van mindennapjainkban, nagy tömegeket megmozgatva. Az alábbiakban szeretnék bemutatni pár hasonló jellegű, inkább parajelenségekkel összefüggő kutatást, melyek eredményei segítettek, támpontokat adtak a kutatási fázis elején. A következőkben, egy 1940-es felmérés, magyar nyelvű fordításából származó néhány információt szeretnék csak érdekességként, röviden bemutatni. Ebben az esetben a kutatók azt vizsgálták, hogy a babonásság hogyan függ össze az intelligencia-hányadossal. Már a kutatás témája is sejteti, hogy ezeket a vizsgálatokat olyanok végezték, akik

„minden parajelenség meggyőződéses tagadói voltak, és azt akarták kimutatni, hogy a hívők intellektuális képességei gyengébbek az átlagosnál. Itt babonásságon az olyan konkrét népi hiedelmekben való hitet értették, hogy a péntek tizenharmadika szerencsétlen nap, vagy hogy a kéményseprővel való találkozás szerencsét hoz”29. Az eredmény valóban kimutatta, hogy a babonásabb emberek tendenciaszerűen kisebb intelligenciahányadosúak, amit megerősített egy 1945-ben, majd 1974-ben megismételt felmérés is. A megismételt vizsgálatok során kiderült, hogy ez az összefüggés a népi babonásságon kívül egyetlen más parajelenségre és az abban való hitre sem igaz. A kutatások azt is kimutatták, hogy a New Age eszmevilágával összefüggő jelenségekben a nagyobb IQ-jú emberek éppolyan gyakorisággal hisznek, mint a kisebb IQ-júak.30 Egy, a különös jelenségekben való hitet együttesen vizsgáló kutatás is a parahívők meglévő

szellemi képességeit bizonyítja: a tesztek eredménye pozitívan függött össze a kreativitási tesztekben elért eredménnyel, „vagyis a hívők tendenciaszerűen kreatívabbnak bizonyultak a nem hívőknél”31. 29 30 31 Vassy Zoltán - Profán hitvilág , Miért hiszünk a parajelenségekben? ,Internetes forrás, http://www.zotyohu/para/vassy/hprohi2htm Vassy Zoltán - A parajelenségek és a New Age tömegkultúrája, , Internetes forrás Vassy Zoltán - Profán hitvilág , Miért hiszünk a parajelenségekben? , Internetes forrás 26 http://www.doksihu A parahívők feltételezett kisebb intelligenciájának cáfolataként rávilágítottak arra is, hogy nem mutatkozik következetes kapcsolat a parahitek és az iskolai végzettség között, sőt a hit és a tanulmányi eredmény között sem. Az eddig ismertetett eredmények tanulsága tehát az, hogy a parahívőket nem lehet általánosítással alacsonyabb intelligenciájú, buta embereknek nevezni. Szintén a

paranormál hit vizsgálatával kapcsolatos kutatást végezetek kutatók az AION Alapítvány szervezésében, 1991-ben és megismételve azt 1997-ben. A különféle szokatlan jelenségekről illetve a bennük való hitről kérdezték hat felsőoktatási intézmény első éves hallgatóit. Mivel csak háromszáz tanuló véleményét kérdezték le, és vizsgálódásukat nem terjesztették ki egyéb társadalmi és korcsoportokra kutatásuk eredményei nem vonatkoztathatóak az egész magyar populációra. Olyan témákat vizsgáltak, mint például a jövő megérzése, radiesztéziai sugárzások, telepátia, betegségek gyógyítása távolból. A résztvevőkkel vallási és spirituális tényekre vonatkozó állításokat értékeltettek, mint például: „egyes betegségek kézrátétellel gyógyíthatók”, „létezik lélekvándorlás”, „léteznek angyalok”. Vizsgálati eredményeiket összegezve kimutatták, hogy a parahívőknek létezik egy közös

hitfaktora, azaz egy mélyebb, általánosabb hittípus, amelyből következik a konkrét egyedi jelenségek elfogadása: „felméréseinkben erős kapcsolatot tapasztalunk néhány parajelenség között abban az értelemben, hogy aki az egyiküket valóságosnak tartja, az általában annak tartja a többit is, és viszont: a kétkedők nagy eséllyel az összesben kételkednek. Ez az összefüggő csoport a New Age eszmekörének népszerű spirituális témáit tartalmazza (telepátia, előérzetek, gyógyítás kézrátétellel, reinkarnáció, szellemi tárgymozgatás, fémhajlítás), és elkülönül egyrészt a tradicionális okkultizmustól (pl. asztrológia, kísértetek), másrészt a rejtélyes, de nem szellemi természetű jelenségektől (pl. ufók, yeti) Ez utóbbiak hívőtábora némileg eltérő, bár nagy átfedés van köztük; összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy létezik a "parahívő" ember, aki hajlamos a tömegkommunikációban

propagált legtöbb parajelenséget elfogadni.”32 Kérdőívükben személyes tapasztalatokra vonatkozó kérdések is helyt kaptak. Nem meglepő módon sokkal több megkérdezett személy hitt a jelenségekben, mint ahánynak volt róluk konkrét tapasztalata. A kutatók a média szerepét hangsúlyozzák a hit kialakulásában Egyetértek velük abban, hogy a parahitnek társadalmilag nagy jelentősége van- „ez egy tömeges hit, amelynek elterjedtsége összemérhető a többségi valláséval” - ezért annak vizsgálata is fontos. Saját felmérésemben e jelenségeknek csak egy kis szegmensét, a már definiált ezoterikus szolgáltatások körét elemzem. Az ezoterikus szolgáltatásokba vetett általános hit mérésének hiánya indokolta a kvantitatív vizsgálódást. 32 Vassy Zoltán -(Élet és Tudomány, 2001/7., február 16, kissé átszerkesztett változat), Internetes változat 27 http://www.doksihu Primer kutatás A kutatás alapadatai: Időtartam: A

megkérdezések 2009. január 8-tól február 10-ig tartottak A kutatás helyszíne: A kutatás helyszínei Budapest, Békéscsaba voltak. A kutatás témája: Milyen kép él az emberekben az ezoterikus szolgáltatásokról? Mennyire tartják hitelesnek a szolgáltatókat? Milyen gyakorisággal fordulnak ezoterikus tanácsadóhoz? Kik azok, akik hitelt adnak a tanácsadók szavainak? Milyen arányban vannak azok, akik szerint szükség van ezekre a szolgáltatásokra? Milyen arányban vannak azok, akik szerint ez csak profitszerzésre irányuló új divat? A kutatás célja: A piackutatásom célja, hogy az ezoterikus szolgáltatások témakörében felmérést végezzek a magyar lakosság körében, képet kapjak véleményükről, és az eredmények fényében következtetéseket vonhassak le e szolgáltatások, szolgáltatók létjogosultságával kapcsolatban. Célom továbbá az volt, hogy megismerjem, feltérképezzem a szakma véleményét. Másodlagos szándékom a

vásárlási döntésekben szereplő tényezők tanulmányozása volt. 28 http://www.doksihu A kutatás módszere: A felmérés módszerének a szakértői interjút, a kérdőíves megkérdezést és a fókuszcsoportos beszélgetés kombinációját választottam. A fókuszcsoportos kutatásra, a szűrőkérdőív alapján kiválasztott speciális demográfiai, szociográfiai jellemzőkkel rendelkező alanyokat invitáltam meg. A kvalitatív vizsgálódást kiegészítő kvantitatív kutatás nem követte, de mint az előző fejezetben is felvetettem annak jövőbeni megvalósítását tervezem. A kutatás menete: A kutatás négy lépcsőfokban készült: Szakértői interjúk Online kérdőív Fókuszcsoportos megkérdezés, alanyok invitálása szűrőkérdőív alapján Eredmények értékelése A kutatás résztvevői 319 fő - kérdőíves vizsgálat (fogyasztói oldal) 17 fő - fókuszcsoportos megkérdezés (fogyasztói oldal) 2 fő – szakértő (szolgáltatói oldal)

Fontos még egyszer kihangsúlyoznom, hogy ez nem reprezentatív vizsgálat, csak előfutára lehet egy későbbi teljes populációt elemző kutatásnak. 29 http://www.doksihu Konceptualizáció Ezoterikus/ezo fogyasztó: azon személyek, akik az ezotéria témakörébe tartozó szolgáltatásokat (kártyajóslás, horoszkópkészítés, asztrológia, Feng Shui tanácsadás, mágia stb.) elfogadják, igénybe is veszik, illetve a szolgáltatások kiegészítéseként ezoterikus tárgyakat is vásárolnak (füstölő, kristályfüggő, kívánságelefánt stb.) Elfogadók: azon személyek, akik elfogadják, hogy csupán a materialista gondolkodás nem ad választ az élet minden kérdésére illetve azok, akik elismerik az ezotéria témakörébe tartozó szolgáltatások létjogosultságát. Elutasítók: azon személyek, akik számára az ezoterikus tanok és szolgáltatások elfogadhatatlanok, pénz és időpocsékolásként tekintenek rájuk. A témával kapcsolatos negatív

véleményüket szabadon hangoztatják. Szkeptikusok33: olyan kételkedő hitetlen emberek, akik nem hajlandók elfogadni a jelenlegi állapotokat, nem látják az ezoterikus szolgáltatások hasznát. Hívők: azon személyek, akik az ezoterikus tanok lelkes követői, mindennapi életükben is helyet kap a spiritualitás. Szolgáltatnak és igénybe is vesznek ezoterikus szolgáltatásokat Ezoterikus/ezo szolgáltató: azon személyek, akik a megszerzett ezoterikus tudást, tapasztalatot pénzért megosztják embertársaikkal. Az ezoterikus tanácsadót, mint szinonimát használom Sztereotípia34: az emberek bizonyos csoportjaira vonatkozó strukturált információhalmazt jelöl, amely tartalmazhat többek között személyiségvonásokat, fizikai tulajdonságokat, társadalmi szerepeket vagy akár sajátos viselkedésformákat is. A szociálpszichológiai szakirodalom egyértelműen megkülönbözteti a sztereotípiát, mint egy sajátságos tudást, információt az

előítélettől, mely alatt elsősorban negatív attitűdöt ért, azaz egy célcsoport iránti igazolatlan negatív érzelmi választ Hitelesség35: Hitelt érdemlő állítás, hírforrás; szavahihető, hitelt érdemlő, megbízható, személy. 33 34 35 Magyar Értelmezo Szótár , Online változat, http://ertelmezoszotar.atwhu Magyar Értelmezo Szótár , Online változat, http://ertelmezoszotar.atwhu Magyar Értelmezo Szótár , Online változat, http://ertelmezoszotar.atwhu 30 http://www.doksihu A szakértői interjú tapasztalatai Két szakértői interjút készítettem a szolgáltatói oldal véleményének feltérképezésére, illetve az interjúk alapot szolgáltattak a szűrőkérdőívhez és a fókuszcsoportos beszélgetésekhez. Az első megkérdezett szakértő a horoszkóp fogyasztók szokásairól készült kutatásnál megismert Kovácsné Varga Tünde Zita Feng- Shui szakértő és asztrológus volt. Interjúalanyom 23 éve foglalkozik ezoterikus

tudományokkal, jelenleg a Nyugat-Európai asztrológia lelkes híve és művelője. Klasszikus asztrológiai tanulmányait a Baktay Ervin Asztrológiai Egyetemen végezte, mellette pedig pedagógiai és pszichológiai tanulmányokat is folytatott, melyek nagyban segítik munkáját. A vele készült interjú nyomán képet kaptam az asztrológiai tanácsadást igénybevevők főbb szociológiai, demográfiai jellemzőiről is. Második megkérdezett szakértőm, Thália a jósnő volt, kinek csak művészi álnevét említem a dolgozatban. Harmincnyolc éves kártyajóslással foglalkozó interjúalanyom tehetségét kapta, nem tanfolyamokon vagy könyvekből sajátította el. Korábban az ókori kelet misztikuma, jövendőmondási technikái vonzották, ma Tarot és egyéb speciális kártyából jósol A velük készült interjúk során képet kaptam a szakma múltjáról, jelenéről, rétegződéséről, az igénybevevők jellemzőiről, mindezt saját személyes szűrőjükön

keresztül nézve. Riportalanyaim a legtöbb szakmára vonatkozó kérdésben egyet értettek. Egyöntetű igennel válaszoltak a szükség illetve igény van-e az ezoterikus szolgáltatásokra Magyarországon kérdésre. Az indokok között említették a labilis politikai, gazdasági helyzetet és azt, hogy manapság az embereknek nincs kivel megbeszélniük a problémáikat, így egy megfizetett szolgáltatóhoz fordulnak. Asztrológus szakértőm szerint sorselemzőhöz, ezoterikus tanácsadóhoz járni divatosabb is, mint pszichológushoz, amit még mindig ellenérzéssel fogad a többség társadalmunkban. Thália jósnő emellett a családorvos és a papok lelki tanácsadói tisztségének meggyengülésében is látja az ezo szolgáltatók megerősödésének okát. A szakma helyzetére vonatkozó kérdésemre mindkét szakértőm válaszában visszanyúlt a rendszerváltás időszakáig. A kis ezoterikus történelmi áttekintésben általam is említett szocializmusból

felocsúdó nemzet habzsolta az addig tiltott dolgokat. A bennfentesek szemével látva megindult a harácsolás jellegű ezoterikus tárgyfelvásárlás, a mindenféle tanfolyamra való pénzköltés, az ott frissen végzettek világmegváltása. Fellendült az ezoterikus könyvpiac is, mindenki szerette volna megosztani vízióit a nagyközönséggel. A szolgáltató dömpingben az ember elveszve érezhette magát. A szakmabeliek is jól látják: hiányzott és ma is hiányzik a törvényi 31 http://www.doksihu szabályozás. Asztrológus szakértőm jegyezte meg, hogy „bár a természetgyógyász képzést az állam akkreditálta a kilencvenes évek végén, a háttérszakmákat nem tudják kontrollálni. A képzések egységesítése, a szerteágazó ezoterikus szolgáltatások fogalmi rendszereinek tisztázása és a törvényi szabályozás lennének a szükséges lépések a szakma szervezettsége érdekéért”. Riportalanyaimmal az „üzletág”jelenéről

elbeszélgetve kiderült, hogy bár a kívülállók még nem látják a kilencvenes évekhez képest mára letisztult a szakma és a folyamat tovább folytatódik. Mindketten negatív véleménnyel voltak viszont azokról a szolgáltatókról, akik nem jól használják a tehetségüket, a megtanult dolgokat, például szerelmi kötést, rontást ajánlanak fizetségért cserébe. Az előző fejezetben bemutatott véleménnyel szemben, ők nem a magukat divatosnak valló vagy modernül SMS-ben üzenő szolgáltatókat ítélik el, hanem leginkább a fekete mágiát hirdetőket. Jósnő szakértőm ekképp fogalmazott: „a mágia területén van a legtöbb visszaélés, mert a szerelmi kötések hatása, rossz szellemek levétele ellenőrizhetetlen”. Az ilyen szolgáltatók az emberek hiszékenységét használják ki, az eredmény, a technika és a szolgáltató képzettsége sem ellenőrizhető, de „nem több itt sem a szélhámos, mint más szakmákban.” Az internetes,

mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatban még annyit jegyzett meg Thália, hogy bár van rá igény, az elektronikus szolgáltatások nem működnek igazán, másrészt a jóslás személyes kapcsolaton alapuló hatása teljesen elveszik. Asztrológus interjúalanyom pedig azokat a természetgyógyászokat jellemezte negatívan, akik hangsúlyozzák a természetes, energetikai gyógymódok kizárólagosságát, elutasítva a tradicionális orvosi ellátást, esetlegesen kárt okozva ezzel a paciensnek. Dolgozatomban nem foglalkozom külön a természetgyógyászati módszerekkel és a szolgáltató természetgyógyászokkal, de egy a teljes magyar populációt érintő felmérésbe feltétlenül helyet kell adni azoknak is. A szakma jövőjéről mindketten pozitívan nyilatkoztak, hangsúlyozva az egyre képzettebb szakemberek jelenlétét és a „kapcsolt szolgáltatásokat”, mint a léleklátó- jósnő, pszichológusasztrológus, pszichológus-sorselemző. 32

http://www.doksihu Asztrológus interjúalanyom magyarázata szerint „ezek összefüggő tudományok, az egyik vonzza a másikat. A lelkiismeretes tanácsadó felállít egy alternatív diagnózist is, hogy alátámassza a saját véleményét. A meg tanultakat lehet használni önálló eljárásként és kiegészítő eljárásként is. Mint például a természetgyógyász, ha betegséget érzékel, és azt a személyre szabott horoszkóppal meg is erősíti. Így stabilabb a diagnózis Az asztrológia tudástára is egyre bővül, miközben specializálódik is. Van már egészség, kérdő, gyermek asztrológia. ” A szolgáltatók személyiségét nézve a sikerük titkát az alapos szakmai felkészültségben, a megbízhatóságban, az őszinteségben látják. Míg asztrológusom az ügyfélcentrikusságot és közérthetőséget hangsúlyozza, „olyan nyelvezetet kell használni, amit az ügyfél megért, nem szakmai halandzsát”, addig Thália jósnő a

megfizethetőséget emeli ki, hozzátéve, hogy „a rászorult ember többet is adna, hogy ha segítenénk”. A fogyasztókra vonatkozó kérdéseknél már inkább felfedezhetők voltak a tapasztalati különbségek, ami természetes is, hisz különböző réteg jár kártyajóshoz és különböző irányultságúak asztrológiai tanácsadóhoz. Általános véleményük viszont egyezett abban, hogy „a fogyasztók egyre inkább önképző ezoterikus szakértőkké válnak: a kártyavetés fortélyait az internetről szedik le, számítógépes programok segítik őket, mind a jóslásban, mind a horoszkópkészítésben, a Feng Shui-t magazinokból, könyvekből sajátítják el. Az anyagi megfontolások és a tudásvágy sarkallja őket ezen tettekre, de a számítógép nem pótolja a tudást és az öröklött tehetséget!”. Azok, akik mégis inkább elmennek a szolgáltatókhoz interjúalanyaim szerint két irányból szerzik információikat. A médiának van hatalmas

közvélemény formáló hatása ezen a területen is: „azokat a szolgáltatókat keresik fel leggyakrabban akiknek neve él a köztudatban, akár jó szakember, akár nem. Másrészt a szájhagyomány útján terjedő hírverés az , ami nagy tömegeket vonz. ” 33 http://www.doksihu Arra a kérdésemre, hogy látnak-e kapcsolatot az ügyfelek demográfiai, szociológiai jellemzőik és az igénybevett szolgáltatásfajták között egyértelműen nemet válaszoltak, „mindenki mindent kipróbál. Minél kétségbeesettebbek annál többfélét, meg sem várva a választ, az eredményeket tovább mennek egy újabb szolgáltatóhoz.” Ha viszont beválik egy tanács a kliens évekig visszajár. Szakértőim szerint örülnek az ügyfelek, ha helyettük egy tanácsadó megmondja, hogy mit tegyenek. „Így hatékonyabbak lehetnek életük minden területén, a kártyának tulajdonítják a pozitív változásokat, pedig saját cselekedeteik vezettek sikerre.” A már

említett különbségek a megkérdezett két szolgáltató ügyfélkörében a legszembetűnőbbek. Míg asztrológushoz jellemzően nők járnak, leggyakrabban párkapcsolati problémákkal, dilemmákkal, addig a jóst vegyesen keresik fel férfiak és nők is, általában saját gazdasági helyzetükre, munkára vonatkozó kérdésekkel. A fogyasztók kritikája is elhangzott a beszélgetések alatt: „ugyan úgy fogyasztjuk az ezotériát, mint a háztartási cikkeket. Az a baj, hogy tömegcikké vált De nem is az a baj hogy mindenkinek hozzáférhető az információ, szegénynek, gazdagnak, hanem, hogy nincs mögötte szaktudás!” A felkapott divatos technikák hódítanak: Neked volt? Nekem volt!” A veszélyeket nem mérlegelve a kereslet megszabja a kínálatot. Az én véleményemet kiegészítve, mely szerint a vásárló is felelős, szakértőm hozzáteszi, hogy „a szolgáltatók felelőssége a kereslet jó irányba terelése.” Az interjúk eredménye

alapján még fontosabbnak tűnik a további kutatás, mely feltárja a lakosság véleményét ugyan erről a témáról, még jobban megvilágítva az összefüggéseket a magyarok ezoterikus tudományokkal kapcsolatos hozzáállása és fogyasztói magatartásuk között. Külön érdekelt, hogy mennyire köszön vissza a szakértők véleménye a fókuszcsoportos beszélgetésekben. 34 http://www.doksihu A kérdőíves vizsgálat eredményei A fókuszcsoportok elemzését megelőzve, a kutatás második lépcsőjét jelentő online kérdőíves lekérdezés eredményeit szeretném bemutatni. Az általános ezoterikus hitre vonatkozó kutatások hiánya miatt a szakértői interjúkkal párhuzamosan folytattam a kvantitatív megkérdezést. E-mailben küldtem el rokonaimnak, ismerőseimnek, kollégáimnak a kérdőívet tartalmazó linket, kérve őket, hogy minden címzett küldje tovább saját ismerőseinek. A hólabda módszer a megfelelő számú válaszolót, az online

technika pedig a lekérdezés és adatrendezés gyorsaságát biztosította. Annak érdekében, hogy az Internettel nem rendelkező, jellemzően nyugdíjas réteg, is reprezentálja magát a mintában, kérdezőbiztosokat kértem fel az ország három területén: Békéscsabán (déli országrész), Komádiban (keleti országrész) és Győrött (észak-nyugati országrész). Az Ő ténykedésük nyomán érkezett be a válaszok egyötöde Háromszáz tizenkilenc fő töltötte ki értékelhetően a kérdőívet. E kvantitatív vizsgálódásnál a válaszolók demográfiai adatai mellett csupán két kérdésre szerettem volna választ kapni, melyek az ezotériába vetett általános hitre és az ezo szolgáltatások igénybevételére vonatkoztak. A kérdőív első kérdésére (Hisz Ön az ezoterikus szolgáltatások gyógyító, sorsfordító hatásában?) adott válaszok szerint a megkérdezettek 51%-a hisz, 49 %-a nem hisz ezen szolgáltatások erejében, pozitív hatásában.

nem 49% igen 51% 1.ábra Hisz Ön az ezoterikus szolgáltatások gyógyító, sorsfordító hatásában? Meglepődésemre tehát majdnem a megkérdezettek fele válaszolt igennel. Ha ez a minta reprezentatívan képviselné a teljes sokaságot, kijelenthetném, hogy a magyar lakosság fele okkult hívő! Feltételezem, hogy egyrészt azért kaptam az elfogadók magas százalékos arányát, mert a kérdőív általánosságban 35 http://www.doksihu kérdezett rá az ezoterikus tanokra, melyek magukban foglalják a népszerű, kevésbé misztikusnak tartott horoszkópot is. Gondolatmenetemet erősíti a már említett 2008-as horoszkópolvasási szokásokról szóló tanulmány36, mely szerint a megkérdezettek nagyobb része (65 %-a) olvassa a horoszkópját, 47 %-uk hisz is benne. Másrészt szakértőmmel való konzultációm rávilágított arra, hogy nincs okom a meglepődésre, az ezoterikus téma egyre szélesebb rétegeket érint, vonz magához. Az eredményt az is

alátámasztja, hogy az összes válaszadó 71 %-a nő, akik több hasonló kutatás szerint fogékonyabbak a „természetfeletti”ezoterikus témákra. Százalékos arányukat tekintve az elfogadók 83%-a nő. Ebben a csoportban a férfiak sokkal kisebb (17 %), de egyre növekvő arányban vannak jelen, melyet a szakértői interjú és a fókuszcsoport eredményei is megerősítenek. Az elfogadók csoportjában tehát a nők felülprezentáltak, zömében 30-45 év közöttiek, átlagéletkoruk 37 év, jellemzően felsőfokú végzettségűek (61%), a középfokú végzettségűek kisebb számban képviseltetik magukat (37 %), a még tanulók aránya pedig jelentéktelen. Bár az elutasítók csoportjában 59 %-kal szintén a nők vannak többségben, ezt az eredményt nem általánosíthatom. Nem hagyhatom figyelmen kívül azt a tényt, hogy a férfiak alulreprezentáltak a mintában. Ebben a csoportban közel olyan arányban találhatunk 15-30 éveseket (32 %),

középkorúakat (38%) és az idősebb korosztály képviselőit (29%). Az átlagéletkor 40 év Képzettség szempontjából közel egyforma a megoszlás a felsőfokú (52 %) és a középfokú végzettségűek (48 %) között. A teljes mintában a megkérdezetek nem, életkor szerinti összetételét a 2 és 3 ábra mutatja ↑ 45év 25% Férfi 29% Nő 71% 2.ábra Nemek szerinti megoszlás 36 15-30év 32% 30-45év 43% 3. ábra Kor szerinti megoszlás Budai-Tóbiás-Seres- Üzenet a csillagokból, Piackutatás Házidolgozat, 2008 36 http://www.doksihu A második kérdésére (Vett már igénybe ezoterikus szolgáltatásokat?) adott válaszok aránya a 4. ábra változatain látható. igen 15% nem 24% igen 76% nem 85% 4.a ábra Elfogadók 4.b ábra Elutasítók A válaszok tükrözik azt a tapasztalati tényt, hogy bár sokan elméletben hisznek az ezoterikus energiák működésében, a többiek rossz tapasztalatai visszatartják őket a szolgáltatások

igénybevételétől. A szakértői interjú tapasztalatából kiindulva nem volt meglepő, az sem hogy az elutasítók 15 %-a vett már igénybe ezoterikus szolgáltatást. Az előzetes és a fókuszcsoportos beszélgetések eredményei alapján kijelenthetem, hogy elsődlegesen az ingyenes, egyéb programokkal egybekötött szolgáltatások csábítják a szkeptikusokat. Általában egyszeri kipróbálásról van szó. Az utolsó lekérdezett szocio-demográfiai jellemző, a foglalkozás, megoszlása megerősítette a szakértők véleményét, mely szerint minden társadalmi réteg képviselteti magát az elfogadók/ elutasítók, igénybevevők között. Az aktív dolgozók (82 % az elfogadók, 74% az elutasítók között) és a főiskolát végzettek (67 % az elfogadók, 56 % az elutasítók között) többségét az internet kapcsolat meglétével és azzal magyarázom, hogy elsődlegesen hasonló végzettségű munkatársaimnak és közvetlen ismerőseimnek küldtem ki

a linket. Mivel kis mintám ezen adati nem derítenek fényt további összefüggésekre nem részletezem őket. Egy nagyobb volumenű, létszámú kutatás adatai természetesen fényt derítenének a különbségekre. 37 http://www.doksihu A fókuszcsoportos kutatás eredményei A fókuszcsoport háttere A megkérdezés harmadik lépéseként a fókuszcsoportos interjúk következtek. Azért választottam e kvalitatív technikát, mert, ideális módszer feltáró jellegű kutatásra, könnyen feldolgozható adatokat produkál és a több beszélgető partnernek köszönhetően megfigyelhetők a személyes interakciók. A bevezetőben is említettem, hogy a fókuszcsoport következtetéseit nem vonatkoztathatom az egész magyar populációra: a vizsgálat eredményei azért nem reprezentatívak, mert a lakosság egészéhez mérten nagyon kevés embert kérdeztem meg. Másrészt pedig statisztikai értelemben a mintavétel sem véletlenszerű, hisz a csoport tagjainak

kiválasztásánál behatárolt lakó- és munkahelyem. Az adott körön belül szűrőkérdőív segítségével toboroztam beszélgetőpartnereket A kérdőív egyedüli feladata az volt, hogy általa megtaláljam azokat a személyeket, akiknek van kialakult véleménye az ezoterikus szolgáltatásokról. A beszélgetésre meginvitált alanyokat végül rokonaim, kollégáim és egy budapesti ezoterikus klub tagjai közül választottam ki. A telefonon illetve személyesen lekérdezett személyeket, a szűrőkérdőív első kérdésére adott válaszuk alapján, elfogadók és elutasítók csoportjára osztottam. A négy csoport összetétele a következőképp alakult: 1-2 csoport - elfogadók 3 csoport - elutasítók 4 csoport- vegyes Az első, próbacsoport résztvevőit közeli ismerősökből válogattam össze, hogy kötetlenebb hangulatban felmérhessem elég világosak-e a kérdések, vagy esetleg további finomítást igényelnek. A beszélgetéseket diktafonnal, és amikor

lehetőségem volt videokamerával rögzítettem. A szenzitív téma miatt fontosnak tartottam figyelni a csoporttagok non verbális kommunikációját, érzelmi reakcióit is. 38 http://www.doksihu A fókuszcsoport elemzése A fókuszcsoport elemzésénél, Vicsek Lilla Fókuszcsoport 37 című könyvének egyszerű elemzési módszerek fejezetének gondolatmenetét követtem. A felvázolt lehetőségek közül a kvalitatív adatelemzés kódolás alapján tűnt a legcélratörőbb módszernek. Coffey és Atkinson nyomán különféle kategóriákat határoztam meg, majd a kategóriákhoz hozzárendeltem az elhangzott szöveg egyes részeit. Valahol csak egyes szavakat, néhol teljes mondatokat feljegyezve Kategóriarendszer A kategóriák nagy részét még az adatfelvétel előtt határoztam meg, hipotéziseimre és a fellelhető releváns írásokra, cikkekre támaszkodva. A többit a felvételek és jegyzeteim tanulmányozása során egészítettem ki Kategóriáim közé

tartozik például a nem, kor, elfogadás/ elutasítás, érzelmek, szolgáltatók jellemzése ( külső, belső), igénybevevők jellemzése, spontaneitás, a többi csoporttag reakciója a kijelentésre. Az elemzésnél a kategóriákat összekapcsoltam, megvizsgálva együttes előfordulásukat Így külön tudtam választani például, hogy a fiatal nők véleménye mennyire tér el az idősebb nőkétől egy adott téma kapcsán. Adatok rögzítése Az adatok rögzítése folyamatosan történt számítógép segítségével, Excel táblában. A kategóriák jelentették az oszlopokat, a vízszintes síkokra a különböző hozzászólásokat vezettem fel. Kódolás A kódolást szintén manuálisan végeztem. Mivel nem készítettem átiratot a beszélgetésekről a jegyzeteimet kódoltam vissza-visszakeresve az adott részt a felvételekben. Szituációs tényezők elemzése Csoportösszetétel Kutatásom keretén belül tehát négy fókuszcsoportos beszélgetésre került

sor: mint már említettem két csoport csak elfogadókból állt, egy csoport csak elutasítókból, a negyedik csoport vegyesen tartalmazott elfogadókat és elutasítókat. 37 Vicsek Lilla Fókuszcsoport, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2006, Az eredmények értelmezése és elemzése c teljes fejezet 39 http://www.doksihu Keresztnév Kor Iskolai Végzettség Ezoterikus Hozzáállás Foglalkozás Ilona 57 főiskola elfogadó óvónő Emma 53 szakközépiskola elfogadó rokkant nyugdíjas Magdolna 26 főiskola elfogadó irodai alkalmazott Kornélia 26 főiskola elfogadó TB ügyintéző Fruzsina 30 egyetem szkeptikus jogi előadó Gábor 31 főiskola elutasító MÁV irodai alkalmazott Lívia 28 egyetem elutasító gyógyszerész Rita 35 szakközépiskola elutasító titkárnő Róbert 30 egyetem elutasító jogász Iván 35 főiskola hívő irodai alkalmazott Éva 30 főiskola elutasító irodai alkalmazott Gyula

36 főiskola elutasító tanár Emese 28 főiskola elfogadó lakberendező, designer Vanda 26 főiskola szintű oklevél hívő Ügyfélszolgálati munkatárs Bibiana 30 főiskola elfogadó színésznő Erzsébet 50 szakmunkásképző hívő varrónő Zsuzsanna 32 főiskola hívő tanár 5. ábra Csoportösszetételt bemutató táblázat 40 http://www.doksihu A két elfogadókból álló csoport abban különbözött egymástól, hogy míg az egyikben „műkedvelő” ezoterikus érdeklődésűek fejtették ki véleményüket, addig a másik négy fő tanfolyamokon részt vett, életét a spirituális tanok szerint élő személy (hívő) volt. Az elutasítók csoportja harmincas éveikben járó emberekből állt, az elfogadók között a húsz – harminc és az ötven éves korosztály is képviseltette magát. Tapasztalataim szerint a korkülönbség nem okozott gondot a vélekedések előadásakor, a kornak járó tisztelet miatt nem helyeseltek

automatikusan, nem adták meg a szót először az idősebb generáció tagjainak. Két beszélgetőkörben a csoportot alkotó tagok között volt legalább egy csak látásból ismert, vagy teljesen ismeretlen személy. Megfigyelésem szerint a vélemények szabad kifejezését nem befolyásolta, hogy csak ismerősökből vagy ismeretlenekből is állt-e a csoport. A nézetek szabad vállalásában rejlő bizonytalanság csak abban nyilvánult meg, hogy bizonyos véleményeket halkabban, inkább nekem címezve mondtak el az alanyok. A beszélgetésre invitáltak mind átérezték, hogy saját valódi véleményük kifejtése mennyire fontos a kutatás szempontjából. A közreműködők kiválasztásánál szem előtt tartottam, hogy a beszélgetéseken férfiak és nők vegyesen szerepeljenek. A vegyes és az elutasító csoportban ezt a törekvést sikerült is megvalósítani, de az elfogadók csoportjába csak nőket sikerült meghívnom, ami szintén jelzi, hogy a nők körében

elfogadottabb ez a téma, szívesebben fejtik ki véleményüket az ezotériával kapcsolatban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a csoportok nemi összetétele befolyásolja a fókuszcsoportok kimeneteleit. Az elfogadási vágy, a tetszeni akarás, hatást gyakorol az alanyok viselkedésére, torzítva a személyek válaszait. Jelen esetben a már ismerősökből álló csoportban egyáltalán nem merült föl ez a probléma, az idegenek esetében viszont kirajzolódott e tendencia, általában utólagos helyeslés, illetve a tárgytól inkább eltérő humoros megjegyzések formájában. A végzettség szempontjából a résztvevők két középiskolai végzettségű személyen kívül mind felsőfokú végzettséggel rendelkeztek. A szakirodalmat elolvasva kimondottan figyeltem, de nem volt felfedezhető az a jelenség, hogy a magasabb iskolai végzettségűek mellett az alacsonyabb végzettségűek nem mernek megszólalni, nem merik megfogalmazni véleményüket. A hallgatások

inkább a véleménykülönbségekkel és az ezoterikus tanokban való jártasság hiányával voltak összefüggésben. A továbbiakban a szituációs tényezők közül csak azokra térek ki, amelyek fontosak a kutatás szempontjából, így az interakciós tényezőkre, a résztvevők személyes jellemzőire, a beszélgetések tartalmára, környezetére. 41 http://www.doksihu Interakciós tényezők A „csoportokban zajló közvetlen interakciók talán legfontosabb jellemzője a történések végtelen bonyolultsága. Még egy olyan kis csoportban is, melyet három vagy négy ember alkot, egy megfigyelőnek nagyon nehéz nyomon követnie valamennyi interakciós folyamatot, nem is beszélve a megfelelő elemzésről és értelmezésről”38 olvashatjuk a kapcsolódó szakirodalomban. Nem is terveztem tehát, hogy szociálpszichológusi mélységekben vizsgálom a témát. A legelemibb elemzési szintet választva, felvételeim újbóli lejátszása során feljegyeztem annak

az időnek az arányát, amelyet az egyes csoporttagok beszélgetéssel illetve hallgatással töltöttek. Ezen kívül azt figyeltem, hogy mennyire pozitívan illetve negatívan reagáltak a többiek kijelentéseire. Mindezt azért, mert korábbi kutatások eredményei szerint a beszéddel töltött idő valószínűleg jó jelzése egy szereplő viszonylagos dominanciájának a csoporton belül. Megfigyelésem szerint az ismerősökből verbuvált beszélgető körben ezt a domináns szerepet az a személy töltötte be, akinek a házában zajlott a beszélgetés. Kérdéseimre általában ő felelt először és ő beszélt a legtöbbet A „hazai pálya” biztonságában szabadon vállalta gondolatait. A véleményvezér szerepét viszont nem töltötte be. Kijelentéseivel nem automatikusan értettek egyet, nem kérték ki külön a véleményét, sőt a többiek egyből kifejezték ellenvéleményüket. A férfiakból is álló csoportokban, a régi berögzült

viselkedésmintákat követve, a nők kicsit háttérbe húzódtak, teret engedve a férfiak véleményének. A női csoporttagok ritkábban, kicsit halkabban hangoztatták véleményüket, de nyíltan vállalták ellentétes nézeteiket. Csoportdinamikai folyamatok Meg kellett állapítanom, hogy rohanó világunk, örökké nyüzsgő természetünk nem kedvezett e téma leszűréséhez. Minden résztvevő a feladatnak akart megfelelni, gyors válaszokat adva A csoportszellem kialakulását igazából csak három esetben tapasztaltam meg, viszont az összes csoport esetében megfigyelhettem az egyéb csoportdinamikai folyamatokat. Kíváncsi voltam például arra, hogy a társas befolyásolás hatására megváltozott-e az egyének véleménye, a szűrőkérdőívben adott válaszaikhoz képest, illetve saját első megnyilvánulásához képest, azután, hogy elhangzott a többiek véleménye. Mikor összevetettem a kérdőívben válaszoltakat és a fókuszcsoporton elhangzottakat

nem találtam eltéréseket. A csoport nyomása tehát nem változtatta 38 Dr. Buda Béla - A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Harmadik kiadás, Animula Kiadó, 2004, Budapest 42 http://www.doksihu meg az induló véleményeket, jelenthetném ki. De fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a szűrőkérdőívben szerepeltetett attitűdkérdések nagy általánosságban kérték ki a véleményüket, nem feszegetve a kisebb különbségeket. Ezen véleménykülönbségek megfigyelése érdekében megkértem a csoporttagokat, hogy akkor is mondják el nézeteiket, ha az nem egyezik a másokéval, illetve szöges ellentéte a többségi véleménynek. Kijelenthetem, hogy a fókuszcsoport során megjelentek az egyéni vélemények, még akkor is ha ez az álláspont szemben állt a többségi nézőponttal. Természetesen a vegyes csoport esetében látszottak élesebben a határvonalak. Az elfogadók és elutasítók is ugyan olyan szenvedélyesen védték a

véleményüket. A hasonló összetételű csoportokban is fedeztem fel árnyalatnyi különbségeket. A vegyes csoporttal szemben, amikor a homogén csoport tagja kiállt a nézete mellett a többiek nem próbálták meggyőzni annak ellentettjéről, csak azzal párhuzamosan elmondták saját véleményüket. A csoportokban uralkodó hangulatot tekintve elmondhatom, hogy az elutasítók és elfogadók csoportjában volt a legoldottabb a légkör. Az oldottság oka elsődlegesen az volt, hogy már ismerték egymást. Ezzel szemben a vegyes csoportban több volt az ismeretlen Ők nehezen, keveset beszéltek a fókuszcsoport elején, gyakran inkább nekem válaszoltak. Megfigyelhető különbség volt még az, hogy míg az elfogadó és hívő csoporttagokat érdekelte a téma és volt is mondanivalójuk, addig az elutasítók, bár elmondták a véleményüket, komolytalanok voltak, viccelődtek a többiek számára fontos dolgokon. Ennek ellenére nem volt negatív, támadó a

légkör, mosolyokat tapasztaltam mindenhol. A résztvevők személyes jellemzői A résztvevőket koruk, nemük és a vizsgált témára vonatkozó ismereteik alapján már bemutattam a csoportösszetétel című részben. Az elkövetkező pár mondatban azon személyiségjegyeiket emelném ki, melyek meghatározták viselkedésüket a csoportban. A megkérdezettek között, minden csoportban részt vett olyan befelé forduló, kevésbé barátkozó, introvertált ember, aki minden megnyilvánulása előtt hosszan csendben maradt, elgondolkodott a kérdésen, átgondolta válaszát. Ők nem hangoztatták egyből ellenkező véleményüket, ki kellett húzni belőlük. A többiek számára ettől kicsit barátságtalanabbnak is tűnhettek. Abban az esetben, amikor valaki csak sóhajtozva hallgatott, elnyomva a dominánsabb személy által, beavatkoztam, szót adva az illetőnek. Ezzel szemben a többségi extrovertáltak, jellemzően beszédesebbek voltak, barátkozóbbak,

43 http://www.doksihu poénosabbak. Megfigyelésem szerint főleg a férfiak szerettek szerepelni, felvállalva hol a bohóc, a vezető, vagy a szakértő szerepét. A tetszeni, teljesíteni akarás is hajtotta őket, mint már említettem A csoport heterogenitásának illetve homogenitásának nem a vélemények szabad felvállalásában volt szerepe, hanem annak tálalásában. Bár mindenki nyilatkozott, a tétovázásban, a reakciók gyorsaságában, a vélemények megfogalmazásának hangerejében kifejeződött a résztvevők bizonytalansága, félelme azzal kapcsolatban, hogy esetleges elutasításban lesz részük a nézőpont különbségekért. Természetesen a homogén csoportban kevesebb példa volt erre, minden résztvevő biztonságban, a „megfelelő társaságban” volt, úgy érezték szabadon elmondhatják a véleményüket. Tartalom Fontosnak tartottam, hogy pár szót ejtsek a fókuszcsoport tartalmáról a tárgykör fokozott szenzitivitása miatt. Az

ezoterikus hit kérdése egy igen szubjektív téma, még akkor is, ha alanyaim szolgáltatókról és többi fogyasztóról alkotott véleményére helyeztem a hangsúlyt, kihagyva a személyesebb jellegű kérdéseket. Feltételeztem, hogy a társadalmi elvárások, a csoportból való kilökődéstől való félelem mind szerepet játszottak annak mérlegelésekor, hogy merjék-e hangoztatni saját igazi véleményüket. A hangoztatott és elhallgatott vélemények közötti különbségeket a csoporttagok metakommunikációjából szűrhettem le igazán, de nem tapasztaltam ellentétes reakciókat. A feszültség további oldására inkább több ismerőst hívtam meg a csoportokba, hogy a hétköznapi élethez közelebb álló, természetesebb szituáció serkentse őket a beszélgetésre. Másrészt a feltett kérdések stílusa is egyszerű volt, hétköznapi párbeszédet idézett. A beszélgetést három fő kérdéscsoport köré építettem: A bemelegítés utáni első

részben, az ezoterikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteket szerettem volna feltérképezni, vizsgálva az alanyok jártasságát a Magyarországon is igénybe vehető ezoterikus szolgáltatásokban és ismereteiket, az azokat igénybevevő fogyasztókról. A következő körülbelül húsz perces időszakban az ezoterikus szolgáltatókkal kapcsolatos értékeket vizsgáltam, megkérve a csoporttagokat, hogy reagáljanak a következő kijelentésre: Egyetértetek-e azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországon virágzik az „álezotéria”, és a szolgáltatók egy részének csak a profitszerzés a célja? A harmadik részben az ezoterikus szolgáltatásokhoz és szolgáltatókhoz fűződő attitűdöket mértem fel. 44 http://www.doksihu Tematikus elemzés Mint már említettem, a fókuszcsoport anyagok tematikus elemzését moderátori jegyzeteim alapján készítettem, a kategorizált hozzászólalások alapján. Az egyes kategóriákhoz kapcsolódó elemző

részekben először szeretném bemutatni a csoportok többségének vélemény hasonlóságait, majd rátérek az eltérő megnyilvánulásokra, csoportonként. Az eredmények interpretálása folyamán jegyzetem kódolt változatából idézek hozzászólásokat, mondattöredékeket. Ezoterikus tájékozottság- elfogadás, sztereotípiák Megkérdezett szakértőim szerint a magyar felnőtt lakosság maximum 1-2 %-ka van tisztában az ezotéria/ezoterikus szó jelentésével és 35-40 %-ukban él egy kialakult kép az ezoterikus tudományokról. Ez a kialakult kép „vagy teljesen légből kapott, vagy sztereotípiákon alapul, vagy a szájhagyomány útján terjedő információkból táplálkozik. Egyedül az a réteg, aki már járt illetve rendszeresen jár ezoterikus szolgáltatóhoz van tisztában azzal, hogy mit takar az általa igénybevett szolgáltatásfajta, de nagy valószínűséggel nem tudja, hogy miről szól a másik”. Asztrológusom véleménye szerint az

emberek az általam alkotott ezoterikus szolgáltatások terminológiát sem értenék, „az ő fejükben van a kártyavetés, a Feng Shui, a horoszkópkészítés.” Ebből a gondolatmenetből kiindulva a tájékozottság mértékéknek felmérésével kezdtem a beszélgetéseket. Az alanyok ezoterikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteire vonatkozó kérdés hasonló reakciókat váltott ki minden csoportban. A hazánkban is meghonosodott szolgáltatások közül mind spontánul említették az asztrológiát, a horoszkópokat, a kineziológiát, a kártyajóslást és a szerelmi kötést, oldást, mely a mágia része. Bár úgy tűnt, ezzel az alanyok nem voltak tisztában, távolságtartással kezelték a témát és nem is említették újra a beszélgetések további részében. Összevetettem a résztvevők tájékozottságát a szakértői véleménnyel és úgy tűnik, hogy a válaszolók nem frissítették ismereteiket a témában. A csoporttagok nem említették

például a hozzáértők szerint aktuális sikerszakmákat, mint a családfaállítás, pszichodráma, „Angyalozás”. Különös az is, hogy a szakma által elismert aurafotózást, az elfogadók az elutasítókkal egyetértve, 45 http://www.doksihu személyes érzéseikből kiindulva, „gagyinak” tartják, megmutatva ezzel szegényesebb ismereteiket a témáról. Természetesen az elfogadók és hívők tájékozottabbak az ezotéria területén, különbséget téve a jövőbelátó, elemző és életmóddal kapcsolatos szolgáltatás típusok között. Az elutasítók csak nagy vonalakban vannak tisztában azzal, hogy mit fed egy-egy szolgáltatástípus neve, és nem mindig biztosak, hogy az egyáltalán az ezotéria tárgykörébe tartozik-e. A tájékozottságnak azért van szerepe, mert mint az élet minden területén az ezoterikus szolgáltatásokkal, szolgáltatókkal kapcsolatos sztereotípiák is a féligazságokból táplálkoznak, illetve mások személyes

beszámolóin alapszanak. Az a személy, aki egyszer rosszat tapasztalt, negatív hozzáállásával a többieket is eltántoríthatja egy-egy szolgáltatás igénybevételétől. Természetesen ennek ellentettje is igaz, az elfogadó csoportaggok például megemlítették személyes jó élményeiket a szolgáltatók felsorolásánál, hozzátéve, hogy azt másokkal is meg szokták osztani. Egyik elfogadó alanyom „még én sem gondoltam, hogy ilyen jó” mondata azért elárul némi kezdeti bizonytalanságot az igénybevett szolgáltatással kapcsolatban. Számomra ez a mondat rejti a hívők és az elfogadók közötti legnagyobb különbséget. Míg az elfogadók keresgélnek, és ajánlások alapján választanak a szolgáltatók és szolgáltatástípusok között, addig a hívők tanult, feldolgozott ismereteik alapján céltudatosan döntenek. Míg az elfogadók a második lépcsőfokban újra elmennek a bevált szakemberhez, addig a hívők továbblépnek: egy tanfolyamon

elsajátítják a tudást, beépítik mindennapjaikba. A beszélgetések alatt szintén megfigyelhettem az összefüggést az elutasító magatartás és az ismeretek alacsony szintje között. Az elutasítók közül a kevésbé tájékozottak az egész ezoterikus világot elitélendőnek, „népbutításnak” tartják. Egy internetes írás ekképp önti szavakba az elutasítók egyforma gondolatait: „az ezotéria elsősorban az agyhalott tinik és a még agyhalottabb platinaszőke háztartásbelik szórakozása.Receptje egyszerű: elolvas néhány ruppótlan ezoterikus regényt és egyéb „szakkönyvet”, és csakhamar bármilyen témával kapcsolatban be tud nyomni valami roppant mélynek és transzcendentálisnak ható közhelyet ”. Beszélgetőpartnereim nem ragadtatták el ennyire magukat, sőt a teljesen elutasított ezo tudományok mellett egy „pozitív” példát is halottam tőlük: „ A Feng Shui a legkevésbé elvont dolog, amit nem a kétségbeesettek vesznek

igénybe.” Az igénybevevőknél viszont ők is a női fogyasztókat emelték ki. 46 http://www.doksihu Magyarországon is szükség van ezoterikus szolgáltatásokra? Körülnézve azt tapasztalom, hogy kevés a teljesen egészséges, normális önbizalommal rendelkező, félelem nélküli ember. Sokunknak van szüksége külső segítségre,: „A magyar lakosságban kiemelkedően magas a szorongás és a tág értelemben vett depresszió gyakorisága. Rossz problémamegoldó minták vannak a társadalomban, magas az öngyilkossági fantáziák gyakorisága, nagyon sok az elmagányosodás, lazák a társas támaszrendszerek.”39 Megoldás lehet ezen problémáinkra az ezotéria? Fókuszcsoport alanyaim (néhány kivétellel) a szakértőkkel összhangban hangsúlyozták, hogy szükség és igény is van az ezoterikus szolgáltatásokra Magyarországon. A szolgáltatások létjogosultságát azzal indokolták, hogy a kialakult gazdasági, szociális helyzetben az ezoterikus

tanok útmutatást, kapaszkodót jelentenek az embereknek: „Tíz emberből igénybe veszi legalább három vagy négy. Mert valamilyen gondból, problémából keresnek kiutat. Mert azt várják, hogy megoldást találnak a felmerült problémákra Valaki kell, hogy irányt mutasson nekik, merre hogyan tovább.” A hívők szerint az ezotéria megoldást jelenthet az előbb felsorolt problémákra, mivel az egyrészt kiegészítése a hagyományos orvoslásnak és vallásnak, másrészt az önismeret eszköze. Szerintük végre rá kellene döbbennünk, hogy „nem csak evés-ivásból áll az élet ” A hívők nézeteivel egyetértve, azokat kiegészítve az elfogadók kiemelték, hogy országunkban azért is szükségesek e szolgáltatások, hogy „a magyarok alap pesszimizmusát javítsa”. Ez a csoport megemlítette viszont az ezotéria árnyoldalait is, a kóklereket, csalókat. Biztosítva pozitív hozzáállásukról azt még hozzátették, hogy vannak olyan helyzetek is,

amikor egy nem igazán jó szakember a „megfelelő időpontban a megfelelő dolgot mondja lendületet adva az igénybevevőnek.” 39 Dankó Imre: – In: Confessio, Folyóirat 2002. 3 sz 116-117 oldal 47 http://www.doksihu Bár az elutasítók is látják, hogy az emberek tele vannak problémákkal a megoldást nem az ezoterikus szolgáltatásokban látják. Véleményük szerint „az ezoterikus szolgáltatók nem megoldást kínálnak, csak megnyugvást”,másrészt „az embereknek nem a szolgáltatásra magára, hanem a testi/lelki gyógyulásra van szüksége”. Legkritikusabb résztvevőim szerint azért nincs szükség ezekre a dolgokra, mert csak rossz irányba befolyásolják az embereket: fanatikusak lesznek, a tanokat minden elé helyezik, felesleges szolgáltatásokra költik a pénzüket, próbálják a többi embert megtéríteni, akár erőszakosan is. Kiemelném, hogy ez sem saját tapasztalatuk, hanem a leginkább a médiában látottak hatása. Miért

vesszük igénybe az ezoterikus szolgáltatásokat? A szakirodalom szerint a lázadó attitűd az, amely a „misztikum felé közelíti az embereket.”40 Lázadunk a fennálló viszonyok, individualitásuk elfojtása ellen, nem nyugszunk bele a sorsunkba, szeretnénk azt saját magunk alakítani. Mégis milyen eszközöket használunk céljaink elérésének érdekében? Akár ezoterikus szolgáltatóhoz is elmegyünk? Hogyan látják ezt a csoporttagok? Szerettem volna kideríteni, hogy szerintük mi sarkallja az embereket arra, hogy igénybe vegyenek ezoterikus szolgáltatásokat. Fókuszcsoport alanyaimat ezért arra kértem, hogy képzeljék magukat az ezo fogyasztók helyzetébe és sorolják fel a főbb okokat. Minden csoportban említették, hogy „ez az emberek kiút keresése: vagy betegek, vagy válaszútnál állnak és szeretnék tudni a jövőt, vagy párkapcsolati problémáik vannak”. Mindegyik esetben van egy közös vonás: „az emberek szeretnék, ha valaki más

oldaná meg a problémájukat, más mutatná meg a kiutat, és ezért hajlandóak is fizetni”. 40 Internetes Forrás, http://www.mimihu/ezoterika/spiritualitashtml 48 http://www.doksihu A hívők kiegészítve a gondolatmenetet, az önfejlesztést említették, mint fő okot. Kiemelték, azt is, hogy mivel politikai, egészségügyi, vallási rendszereinkben csalódtunk, hitünket vesztettük, más forrásból építjük újra önbizalmunkat. Az elutasítók, nem látva az ezotéria eme pozitív oldalát, annak gyakorlati hasznát, még hozzáfűzték, hogy divatos is ezo szolgáltatóhoz járni: „az emberek nem szeretnének ebben sem lemaradni az élen járóktól.” Ezoterikus fogyasztó - Ki is az, aki tanfolyamokat, könyveket, szolgáltatást vásárol? Előző (a már említett, nem teljesen releváns) kutatások eredményei szerint a hívőkre jellemző az érzelmek intenzitása, „hajlamosak mind a pozitív, mind a negatív érzelmeket erősebben átélni

másoknál.”41 Szintén megállapították, hogy a gyerekkori traumákat átélő emberek erősebben hisznek a parajelenségekben az átlagnál, és ezen gyerekkori élmények hatására nagyobb náluk a fantáziálási hajlam. Ugyan ez a vizsgálat viszont azt is kimutatta, hogy szociális érzékenységük „kis mértékben kisebb az átlagnál. A parahívőket inkább érdekli saját szubjektív világuk, mint a társadalom.”42 Hát lehet, hogy a parahívőket nem érdekli a többi ember boldogulása, de az ezoterikus hivőket (egy-két pénzhajhász szolgáltatón kívül) feltétlenül. Saját tapasztalatom alapján az önszerveződő klubok és mozgalmak legfontosabb céljai közé tartozik, hogy a tagok segítsenek embertársaikon, élhetőbbé tegyék világunkat és nem utolsó sorban védjék Földünket. Ezzel összefüggésben, a már említett kutatás is megállapította, hogy „az erősen parahívőknek a környezeti tudatossága is az átlagosnál nagyobb,

felelősséget éreznek szűkebb és tágabb környezetük sorsa iránt, szeretnének egy fizikailag és érzelmileg is egészségesebb világban élni”43. Kíváncsi voltam visszaköszönnek-e ezek a vélemények a fókuszcsoportokban. Megkértem tehát a csoporttagokat, hogy tapasztalataik és képzeletük segítségével írják le a számukra tipikus ezoterikus fogyasztót. A résztvevők először nem tudták pontosan mire gondoljanak, így felvázoltam, hogy jellemezzék a vásárlókat, igénybevevőket belső tulajdonságaik, kor, nem, iskolai végzettség, társadalmi státusz, családi állapotuk, anyagi helyzetük, céljaik alapján. Emeljék ki ezek közül azokat, melyeket fontosnak látnak megosztani velem. A csoportok többféle módon közelítették meg a feladatot, mégis hasonló eredmények születtek, még az elutasítóknál is. A véleményeket ellentétpárokba szedtem 41 Parahit összefüggései más emberi tulajdonságokkal és társadalmi tényezőkkel (

szemelvények magyarul Irwin, H. (1993): Belief in the paranormal művéből) 42 Parahit összefüggései más emberi tulajdonságokkal és társadalmi tényezőkkel 43 Parahit összefüggései más emberi tulajdonságokkal és társadalmi tényezőkkel 49 http://www.doksihu Elutasítók-elfogadók Alanyaim szerint az elutasítók általános jellemzője, hogy félnek az ismeretlentől, nem szeretnek új dolgokat kipróbálni, általában materialista szemléletűek. Ebbe a csoportba tartoznak az „egyszerű” emberek is, akiket nem érdekelnek a különböző praktikák, elfogadják a világot olyannak, amilyen. A vélemények szerint „a tradicionális vallásokat követők közül nagyon kevesen osztják az ezotéria tanait, kevesen vannak, akiknél a kettő nem zárja ki egymást. Másrést, az előttünk lévő korosztály is ide tartozik, akik számára a vallás tiltva volt, ők általában ezzel az új trenddel sem tudnak mit kezdeni”. Az elfogadók pedig azok közül

kerülnek ki, akik csalódtak a régi módszerekben és keresik az új megoldásokat. Őket azonban két alcsoportra lehet osztani: az „önmagukért tenni akarókra és a notórius igénybevevőkre, akik folyton ezoterikus tanácsadásra járnak, de önmagukért nem tennének semmit. Az ilyen igénybevevők közül sokan környezetük elől is eltitkolják, hogy tanácsadóhoz járnak, vagy pont hogy hirdetik, hogy mennyit költöttek erre, arra.” Az önképző típusú elfogadók utánajárnak a dolgoknak, alapismeretekre tesznek szert különböző forrásokból. Egy dolog viszont mindkét alcsoportra jellemző: mivel nem hozzáértők, nem tudják kiszűrni a csalókat, hangsúlyozták több csoportban is. Férfiak-nők A magyar felnőtt lakosság véleménye szerint a férfiak számára a pénzkereséshez és a szakmai sikerekhez szükséges képességekkel való rendelkezés fontos, a nőknél pedig a lelki érzékenység, a családi harmónia biztosítása a szükséges

derül ki a Tárki 2008-as Októberi 44 Omnibusz kutatásából . A pénz és szakmai siker orientációhoz szerintem nem igazán illik az ezotéria meditatív, megbocsátó világa. Ezt valószínűleg a férfiak nagy része is így gondolja Nemzetközi elmérések bizonyítják, hogy a nők jobban érdeklődnek az ezotéria iránt és 2-4 szer olyan gyakran végeznek okkult gyakorlatokat, mint a férfiak. Fókuszcsoport résztvevőim mindegyike egyetértett abban, hogy a nők fogékonyabbak az ezoterikus témákra, hogy az segít nekik a keresett összhang megtalálásában. Véleményük szerint a nőkbe bele van kódolva a harmónia iránti vágy és az ezotéria segít nekik elérni azt. 44 TÁRKITEKINTŐ- Olvadóban vannak-e a nemi sztereotípiák?, Imternetes Forrás, www.tarkihu 50 http://www.doksihu Alanyaim feltételezik, hogy az igénybevevők között sok az egyedülálló, elvált asszony, de szerintük a fiatalok is gyakran felkeresik a tanácsadókat párkapcsolati

kérdésekkel: „Általában fiatal lányok, nők, akik a nagy Őt szeretnék megismerni. Álmodozó, romantikus, naiv alkatok. Hajadonok” A hívők megfigyelése az, hogy az ezoterikus tanfolyamokon is több nőt lehet látni. A férfiak viszont, egyből megkérdezik miről volt szó, amint az asszony hazatér.” Minden résztvevő közös véleménye, hogy a férfiak nagy része materialista szemléletmóddal tekint a világra, főleg a műszaki beállítottságúak mondanak kategorikus nemet az ezotériára. A büszkeségük, zsugoriságuk mellett a félelem és szkepticizmus tartja vissza őket mindaddig, míg egy jó élmény nem éri őket. Az „új férfi nem fél bevallani gyengeségét, problémáit, kifejezni érzelmeit” „Új önkifejezési lehetőségek nyílnak meg számukra ” 45, egyre többen választják, hogy elindulnak a spirituális úton. „Bár a férfiaknak több idő kell az elfogadáshoz, sokáig tapogatóznak, de ha egyszer belemélyednek az

ezoterikus témába, hamar mesterré válnak.” Művelt-műveletlen „Az önmaga felé fordulás nem a lecsúszott, egzisztenciáját vesztett emberre jellemző, inkább a magasan képzett jómódúakra46”olvastam az interneten. Hazánkban a magasabb műveltséget automatikusan a jómódhoz társítjuk, tudva, hogy bizonyos rétegek szűkebb anyagi keretei nem teszik lehetővé a kultúrálódást, tanulást. Meginvitált beszélgetőpartnereim fejében a műveltség összefügg az iskolai végzettséggel, előszeretettel egymás szinonimájaként alkalmazták a két kifejezést. Mindegyikük állította, hogy a műveletlenebb, tanulatlanabb réteg általában az igénytelenebb szolgáltatókat keresik fel, akik között a csaló is több. Valószínűleg anyagi helyzetük sem engedi meg, hogy minőségi szolgáltatást vegyenek igénybe, de „nincs is meg rá a belső igényük”. 45 46 Törőcsik Mária - Vásárlói magatartás, Vásárlói magatartás, Akadémiai Kiadó

Zrt., Budapest, 2007, 110-111 oldal Internetes Forrás, http://www.eletformahu/eletmodhtml 51 http://www.doksihu A tanulatlan, műveletlen réteg képviselőihez mind a jóslást társították, kiemelve, hogy azok gyakran átesnek a ló túloldalára, állandó, napi szintű kapcsolatot tartanak fel a kártyajóssal. „A pluszt kereső értelmiségiek, azokon belül is inkább az egyedülállóak, elváltak, a drágább, akár terápia, kúraszerűen alkalmazható szolgáltatásokat veszik igénybe, mint a Feng Shui, asztrológiai tanácsadás, kineziológia.” A műveltebb, értelmiségiek számára fontos a szolgáltatás minősége is. „ha már pénzt áldozunk, akkor már az elvárt minőséget kapjuk meg”. A csoportban résztvevő elutasítók szerint viszont, „az elitebbek egymást hülyítik”. Gazdag-szegény Egy korábbi, szintén nem reprezentatív vizsgálat szerint „az ezotéria iránt érdeklődőket megtaláljuk a társadalom alsó, elesettebb rétegeiben,

akik reményt, segítséget várnak tőle, de ott vannak (elvétve) a magasabb rétegekben is. Az utóbbiak már nemcsak a földi javakat akarják halmozni, hanem szellemi téren is többre vágynak, sőt másokért is tenni szeretnének”.47 Fókuszcsoport résztvevőim szerint bizonyos szolgáltatásokat a szegényebb réteg nem tud fizetni. A könyvek, tanfolyamok szintén drágák. Ők általában az olcsóbb vagy ingyenes megoldásokat keresik Jellemző az is, hogy a különböző rendezvényeken térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásokat választják. A másik csoportban ugyanakkor megjegyezték, hogy van olyan is, „amikor a gazdagabb vendég utólag sajnálja a kiadott pénzt”. Ezoterikus szolgáltatók „Az ismeretek halmaza zúdul ránk, nagyon sok téves, szándékosan vagy tudatlanul elferdített információval együtt. Hirtelen látnokok, médiumok serege nőtt ki a semmiből, akik - tisztelet a kivételnek – saját személyüket hangsúlyozva, nagyon

sokszor téves csatornákat bekapcsolva hirdetnek új tanokat, ismereteket.”48 Ezzel azt hiszem mindannyian tisztában vagyunk, és sokunknak 47 48 Internetes Forrás, http://www.eletformahu/eletmodhtml Vélemények Mechkan Félix tanfolyamairól- Internetes Forrás, Akasha sors reform közpönt honlapja, http://akashaklub.hu/files/felix velemenyek 52 http://www.doksihu szemet is szúr. A csoporttagok szerint az ezotéria csapdája az, amikor „valaki eljut egy bizonyos szintre, és önhittségében azt hiszi, hogy ő már mindent tud. Ön- és közveszélyessé válik. Persze az emberek hagyják befolyásolni magukat Az ő felelősségük is Kételkedéssel kell fogadni mindent ”állították az elfogadók. Alanyaim abban is egyetértettek, hogy „aki hiszi és teszi a háttérbe húzódik”. Szinte mindenki szimpatizált azokkal a szolgáltatókkal, akik nem ígérnek lehetetlent és teljesítik is amit vállaltak. Az elutasítók ellentétes véleménye természetesen

itt is megmutatkozott: „ő is csak ember, ne adjon tuti tippeket, lehet hogy csak könyvből tanulta”. A megkérdezettek mind egyetértettek abban, hogy a szolgáltató dömpingben nehézkessé válik a megfelelő szakember kiválasztása. Mindenki szeretne a biztosra menni ezért kipróbált, ismerősök által ajánlott, hiteles szakembereket keresünk fel. Minden csoport képviselői hangsúlyozták a szájhagyomány útján terjedő jó hírnév, az ajánlások fontosságát. Az elutasítók nézete itt is eltért, önmagukra vonatkoztatva állították, hogy nem osztanák meg a titkaikat egy idegennel „nem szívesen meséli el az ember a legtitkosabb vágyait, vagy hallja jövőjét egy ismeretlentől”. Kiemelték, még hogy a többiek pedig feltétlenül egy hiteles ember, vagy több ember együttes ajánlása útján válasszanak. A csoporttagok számára, akik hirdetik magukat, kevésbé tűnnek hitelesnek. Többen megjegyezték azt is, hogy számukra az a

leghitelesebb, aki nem kér pénzt A ezoterikus tanácsadó megválasztásánál a csoporttagok egyik fele szerint a szolgáltatás ára a második helyre szorul, míg a megkérdezettek másik fele állította, hogy az a legfontosabb tényező. „aki tényleg hisz, annak mindegy mennyibe kerül, aki meg bajban van, az bármennyit megadna, csak segítsenek rajta”. „az emberek nagy százaléka sajnos az ár alapján dönt, mivel ez az elsődleges tényező, amivel találkozik. A minőséget általában csak akkor lehet leszűrni, ha már a szolgáltatást igénybe vették” 53 http://www.doksihu A választást meghatározó következő tényező maga a tanácsadó személye. Alanyaim számára fontos az összbenyomás, a szolgáltató kisugárzása, hogy „körüllengje valami”. Az ezo tanácsadó személye mellett fontos számukra a környezet is melyben fogadja őket. „Nem sokat vettem igénybe, de mindenképpen első látásra szimpatikus legyen a szolgáltató, hiszen

a legfontosabb dolgokat beszélem meg vele.A fogadó helyiség szerintem nagyon fontos, mivel az alapján alakul ki az első benyomás. Nekem fontos, hogy a szolgáltatás jellegét tükrözze a hely, ahol a szolgáltatást kapom.” A hívők számára viszont a külsőségek csak annyira fontosak, hogy sugározzák a harmóniát a szolgáltatás jellege és a szolgáltató között, a tanácsadó „életvitelén látsszon, hogy hisz abban, amit csinál.” A következő részben szeretném bemutatni a csoportok véleményét a két leggyakrabban felmerült szolgáltatástípussal kapcsolatban. Asztrológia Az asztrológia „több ezer éves rendszer, amely azon alapszik, hogy az égitestek helyzete befolyásolja az ember adottságait, jellemét és életét. Az asztrológusok a születés pontos helyére és idejére készült horoszkóp - azon belül is a bolygók állatövi jegyekben elfoglalt helyzetének és az égitestek egymáshoz való aspektusainak - elemzésével jutnak

fontos következtetésekre.”49 Feltételeztem, hogy fókuszcsoport résztvevőim tisztában vannak az asztrológia fogalmával, viszont kevesen találkoztak közülük asztrológussal személyesen. Szerettem volna kideríteni, milyen kép él a fejükben, ezért újra megkértem őket, hogy fantáziájuk, meglévő ismereteik, információik segítségével jellemezzenek egy asztrológust. A téma két nagy csoportra osztotta a megkérdezetteket Az egyik csapat filmes benyomásai és a média hatása alapján egy jól szituált, magasabb, tudományos végzettséggel rendelkező, elkötelezett, asztal mellett ülő férfinak írta le a tipikus asztrológust. A másik, saját élményekkel is rendelkezők szerint hiába vannak a külsőségek, ha a szolgáltató nem ad megbízható információkat. Ez a csoport egyöntetűen kijelentette, hogy „manapság bárki lehet asztrológus, átlagos emberként szembejöhet az utcán”. 49 Internetes Forrás,

http://loray.extrahu/Asztrologiahtml 54 http://www.doksihu Állításukat azzal indokolták, hogy napjainkban nagyon könnyű információt szerezni, tanfolyamokon, újságokból, interneten. Ők inkább egy kellemes külsejű nőt tudnak elképzelni Az elutasítók ebben az esetben is sokkal kritikusabbak voltak, szerintük is bárki lehet asztrológus, de csípősen még megjegyezték, hogy ”újságíró, aki sokat olvasott” illetve „elvált, aki nem tudja fizetni a rezsit”. Asztrológus szakértőm elismeri, hogy gyakran a magukat asztrológusoknak nevezők sem mindig megfelelően képzettek. Kihangsúlyozta, hogy csak sok tanulással és gyakorlással válhat valaki igazi asztrológussá, „legalább száz, százötven elemzést kell készítenie gyakorlásképpen. Híres emberekét, akiknek sorsát végig tudja követni, illetve rokonokét, akik vissza tudnak jelezni. Ha mindezzel sikerrel jár, akkor már vállalhat egyéb megbízásokat.” Kártyavetés,

kártyajóslás Mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, mit hoz a jövő. Ezért mindenféle jelekből próbáljuk azt kitalálni, megjósolni. A fent említett asztrológiánál vannak sokkal misztikusabb jövendőmondó módszerek. A jóslás egyik legelterjedtebb módja hazánkban a kártyavetés, eszközei közül pedig a Tarot, Cigány és Magyar kártyák a legismertebbek. A fókusz résztvevők gyakran említették a jósokat is, de lényegesen kevesebb pozitív dolgot hoztak velük összefüggésbe, mint az asztrológusokkal. Kivéve az elutasítókat, számukra a jós és az asztrológus „egykutya” Amilyen kevés résztvevő van kapcsolatban asztrológussal annál is kevesebben ismernek jósokat, így véleményük inkább a képzeletükön és a hallottakon, ismerősök, rokonok beszámolóin alapszik. Saját bevallásuk szerint is, az asztrológusokról sokkal kialakultabb kép élt bennük. Mindenki egyetértett abban, hogy a kártyajós az mindig nő. Ezen belül két

megtestesülését említették: az asztrológushoz hasonlóan a jós is lehet egy átlagos, normális családi háttérrel, házzal rendelkező személy, illetve egy cigányasszonyt, „akinek a vérében van a jövendőmondás, a tekintetén látszik”. Résztvevőim nem tulajdonítottak nagy jelentősséget a külsőségeknek, a tehetséget említették legfontosabb jellemzőként. Az igazi talentum, és az azt körülvevő misztikum viszont meg is ijeszti őket: „kíváncsi vagyok, de a félelem visszatart!” 55 http://www.doksihu Egy másik ellentétet is tapasztaltam. Az igénybevevők a pénzükért teljes körű szolgáltatást, megbízható eredményeket, konkrét útmutatást szeretnének kapni, de a jövőbeni negatív történésékről inkább nem akarnak hallani: „jósnőhöz sosem mernék elmenni!” Mindemellett pedig elitélően nyilatkoztak arról, hogy a jósok gyakran azért hallgatják el a negatív irányú jóslataikat, hogy a vendégek ne pártoljanak

el tőlük. Ebből is látszik, hogy ők maguk sem tudnák, hogyan döntenének egy ilyen helyzetben, szeretnék, vagy nem szeretnék hallani az igazságot. Inkább nem is adnak esélyt, nem választják a jövendőmondás e formáját és a kevésbé veszélyesnek tűnő horoszkópokat olvasgatják. A már említett „notórius igénybevevők” viszont szinte napi kapcsolatot tartanak fel a preferált jósnővel, minden cselekedetük előtt kikérik a véleményét. Álezotéria Az előző részben a valódi tehetségek mellett a „nem tiszta forrásból” táplálkozó önjelölt tanítókról, szolgáltatókról is szó volt, a továbbiakban pedig a tudatosan csalókról, szemfényvesztőkről írok, a fókuszcsoport résztvevőinek megállapításait felhasználva. Szakértőim, a fókuszcsoport résztvevőkkel harmonizáló, véleménye szerint az álezotéria egyértelműen jelen van hazánkban, ám az ezoterikus szemfényvesztők sincsenek többen, mint a többi

szakma, „iparág kóklerei”. A csalók cselekedeti, a szenzációhajhász televíziós riportműsorok, internetes hírportálok, blogok miatt pedig rendre napvilágot is látnak. Megkérdezettjeim a beszélgetések során egyetértettek abban, hogy a probléma alapvetően ott kezdődik, amikor egy gyorstalpaló tanfolyamot végzett egyén, bízva képességeiben ezoterikus tanácsadóvá válik. A többiek sikerén felbuzdulva sokan alapvető ismeretek nélkül is belevágnak, a könnyű pénzszerzést tartva szem előtt. Az elutasítók találóan fogalmaztak: „Magyarország jó cél ország, itt milliókat lehet keresni. Kihasználják a sok balszerencsés, buta embert”. A beszélgetések ezen szakaszában a minőség-ellenőrzés kérdésköre újra felvetődött. Az elfogadók az elutasítókkal együttesen újfent állították, hogy nem tudják megkülönböztetni a csalókat a jól képzett szakemberektől: „Ki tudja milyen hátsó szándékai vannak? A szememben

mindegyik ál egy kicsit. Azt hazudnak, amit akarnak.” 56 http://www.doksihu A hívők szerint az igénybevevőket gyakran a diszharmónia érzése fogja el, ha csalóval találkoznak, „ nem tudja megfogalmazni miért nem jó, de nem az. A fogyasztó felelőssége is, hogy ne gerjesszük tovább a keresletet, ha már nincs szabályozás”. A csalók pénzharácsolásával összefüggésben újra felvetődött az ezoterikus szolgáltatások ára is. A résztvevők megerősítették korábbi állításukat, mely szerint az önzetlen, fizetség nélkül is segíteni vágyó szolgáltatók nagyon kevesen vannak. Egyedül akkor tartják jogosnak a pénzért való tanácsadást, ha a szolgáltatónak ez a bevétel jelenti a megélhetést. Elutasítóan jegyezték meg, hogy, „aki nem ad számlát, az nem is hiteles, a bevétel így a fekete jövedelem része”. Elitélően nyilatkoztak az egyértelműen sarlatánnak tartott televíziós szolgáltatókról is. Az elutasítók

egyenesen nevetségesként titulálták az ilyen „távszolgáltatókat”. Az elfogadók és hívők, ismerve a szolgáltatások időben és térben nem behatároltságát, csak annyit reagáltak, hogy „pont a legfontosabb, a személyes kontaktus veszik el.A betelefonáló emberek számán le lehet mérni mennyire magányosak, nincsenek kapcsolataik. ” 57 http://www.doksihu Összefoglalás Az elkövetkező pár oldalon összefoglalom szakdolgozatom főbb gondolatait, ráirányítva az olvasó figyelmét a felfedezett összefüggésekre. A konkrét kutatási eredmények mellet megemlítem a kutatás és dolgozatírás közben felvetődött, előre meg nem fogalmazott gondolatokat, problémákat, gátló tényezőket is, majd a fejezet végén megfogalmazom javaslataimat és kijelölöm a jövőbeni kutatási irányokat. Ezen összefoglaló részben kitérek eredeti célomra, témaválasztásomra, a dolgozat felépítésére és természetesen hipotéziseimre. Dolgozatom

eredeti célja az volt, hogy bemutassam a magyar lakosság ezoterikus szolgáltatásokkal, szolgáltatókkal kapcsolatos hozzáállását, nézeteit, előítéleteit, illetve az ezoterikus fogyasztók számára fontos értékeket. Vizsgáltam a magyarok véleményét a tipikus ezo fogyasztókról, a különböző szolgáltatástípusokról és szolgáltatókról. Rövidebben megfogalmazva feltérképeztem a lakosság ezotériával kapcsolatos attitűdjeit, mely tevékenységem eredményét a hipotézisek elfogadása/elutasítása részben fejtem ki. Itt szeretném újból megjegyezni, hogy a mintavételi sajátosságok (nem véletlenszerű) és a kis létszámú megkérdezett miatt kutatási eredményeim nem tekinthetők reprezentatívnak az egész magyar társadalomra nézve. Tanulmányom szerkezetét tekintve, írásomat az ezotéria történeti hátterének áttekintésével kezdtem, majd a témához kapcsolódó további szakirodalom vázlatos bemutatásával folytattam, kitérve a

szolgáltatásmarketing, fogyasztói magatartás, az attitűd lényeges elemeire, ezoterikus példákkal illusztrálva, mintegy keretbe foglalva kutatási eredményeimet. Ezek után bemutattam szekunder kutatási eredményeimet, melyek összegyűjtésekor az a kellemetlen meglepetés ért, hogy nem találtam igazán releváns információkat, így végül magam készítettem egy kérdőíves felmérést, a magyar lakosság ezoterikus hitére vonatkozóan. Munkámban a kérdőíves vizsgálat eredményeit a szakértői interjú és a fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai követik. A kutatási eredmények szavakba öntésekor felmerülő első nehézségeket leküzdve, figyelmeztetnem kellett magam arra, hogy maradjak a megadott maximum hetvenoldalnyi szövegnél, megkurtítva egyes fejezetrészeket, kihagyva bizonyos elemeket, melyek egy nagyobb volumenű kutatás, részletesebb feldolgozásában biztos, hogy helyet kapnának. A kihagyott részek és kezdeti nehézségek

mellett sikernek könyvelhettem el a „sokat adó” szakértői interjúkat és a több, mint háromszáz főt érintő kérdőíves vizsgálat gyors lefolyását is. A fókuszcsoportos megkérdezések viszont tartogattak meglepetéseket. A résztvevők fejében lévő összefüggésekre és spontán reakciókra voltam kíváncsi ezért úgy terveztem, hogy moderátorként a 58 http://www.doksihu lehető legkevesebbet avatkozom a beszélgetésekbe, figyelve a véleményt cserélő csoporttagokat. A hátrahúzódó szerepet nem mindig sikerült megvalósítanom, a megakadt párbeszédek miatt. Bár az interjú elején tisztáztam, hogy szeretném, ha a csoporttagok csak egymással beszélgetnének, többször előfordult az, hogy pár percben kimerítettek egy témát és tőlem várták hogy továbblendítsem a beszélgetést. Ebből is látszik, hogy az manapság nincs időnk a hosszabb, mélyreható párbeszédekre, mindenki rohan, a családon belül sem kommunikálunk eleget.

Kitűnik az is, hogy felgyorsult világunkban szeretnénk a kapott feladatot minél hamarabb teljesíteni és gyors egymás utánban várjuk a következőket. Röviden összegezve tapasztalataimat a fókuszcsoport menetére vonatkozóan, kijelenthetem, hogy felpörgetett világunkhoz illő életmód és hozzáállás nem kedvezett e meditatív, befelé forduló témáról alkotott vélemények vizsgálatához. Szintén a fókuszcsoportok kapcsán ért a második kudarc. Négy- öt fős mini csoportokat terveztem, de az aprólékos szervezés ellenére sem jelent meg minden csoportban az összes meghívott. Témaválasztásomra tekintve, a szakirodalom és az adatok feldolgozása alatt folyamatosan lelkesített az az érzés, hogy nem tévedtem,- a sok fellelhető és kapott információból kiindulvaigenis érdemes az ezotéria és a fogyasztás közötti kapcsolatot vizsgálni. Az ezoterikus szolgáltatások és a fogyasztás együttes vizsgálatának gondolatában az is

megerősített, hogy saját tapasztalataim alapján sokaknak csak gyűlnek otthon az ezoterikus könyvek, oklevelek az elvégzett tanfolyamokról. Jópáran pedig ezo szolgáltatótól ezo szolgáltatóig rohannak, asztrológustól jósnőhöz, majd auralátóhoz. Nemhogy elmélyednének az egyik témában, és alaposabb ismeretekre tennének szert, illetve önismeretre is, úgy vásárolgatják az ezoterikus világ „termékeit”, mint a többi, boltban megvásárolható cikket. Ez az összefüggés annyira evidensnek, mindenki által láthatónak tűnt, hogy hipotéziseim között meg sem fogalmaztam. A kutatási fázis lezárásával, az eredmények interpretálása után kiderült viszont, hogy a megkérdezett fókuszcsoport alanyok vagy nem tartják fontosnak, említésre méltónak ezt az összefüggést, vagy lehet, hogy annyira természetes nekik a fogyasztói társadalmunkra jellemző túlzott fogyasztás, hogy az számukra egyáltalán nem elitélendő dolog. Egyedül a

szakértői interjúkon hangzott el e vegyes bevásárlás kritikája, mely sajnos eredményezheti a felkészületlen, gyakran önhitt tanácsadókat, akik kárt is okozhatnak a hozzájuk fordulóknak. 59 http://www.doksihu Primer kutatásom első lépcsőfokát jelentő szakértői interjúk (asztrológus és jósnő) a szakma jelenére, múltjára, problémáira vonatkozó ismeretek mellett, rejtett összefüggésekre is felhívták figyelmemet az ezoterikus világ fogyasztóival és elutasítóival kapcsolatban. A beszélgetések emellett elláttak a megfelelő mennyiségű információval ahhoz, hogy megszerkeszthessem a fókuszcsoportos beszélgetések vezérfonalát. A szakértők és a fókuszcsoport alanyok véleménye, a nagyszámú egyezőség mellett (az ezotéria felé fordulás, ezo szolgáltatások igénybevételének okai, a fogyasztók jellemzése, kritikája), két lényeges pontban tér el egymástól: Míg a szakértők a szolgáltatók értékeinél a

szakmai felkészültséget, az őszinteséget és megbízhatóságot hangsúlyozták, addig ezek az elemek a fókuszcsoport tagoknál említésre sem kerültek. Alanyaim megfogalmazásában a szolgáltató legyen első látásra szimpatikus, lengje körül a misztikum, és megfelelően spirituális helységben fogadja a vendégeket. Levonhatom tehát a következtetést: a szakma szempontjából a belső értékek, a „nagyközönség” szempontjából inkább a külsőségek számítanak. A szolgáltatók jellemzése szempontjából találtam azért egyezést is, mely szerint mindkét fél kihangsúlyozza az ajánlás fontosságát. Az ajánlás szerepére még visszatérek a későbbiekben. A második véleménykülönbség a kóklerek okán adódott: bár mindkét oldal látja és elismeri a csalók jelenlétét, alanyaim szkeptikusak a javulással kapcsolatban, szakértőim viszont határozottan állítják a javuló tendenciát, a letisztulási folyamatot. Saját kutatásom

második fázisában végzett kérdőíves vizsgálat fényt derített többek között arra a tényre, hogy a vizsgált emberek mintegy fele hisz az ezoterikus tanok, szolgáltatások sorsfordító, gyógyító erejében. A magas százalékos arányt egyrészt az ezotéria gyors terjedésének, az emberek tendenciaszerű egzotikumokhoz való vonzódásának és az ezoterikus tudományok sokféleségének köszönhető. A sok igen választ leginkább a mintámban szereplő a horoszkópolvasóknak/hívőknek tulajdonítom. Ki kell emelnem, hogy a válaszolók jelentős hányada nő volt, akik köztudottan gyakrabban és szívesebben töltenek ki kérdőíveket, másrészt kimutatták, hogy az ezotériára is nyitottabbak. A nők felülreprezentáltsága miatt kevésbé volt értékelhető az elfogadók és elutasítók külön vizsgálata, viszont az kitűnt, hogy az elutasítók is vesznek/ vettek már igénybe ezo szolgáltatásokat, vagy kíváncsiságból, vagy ingyenes

lehetőségen keresztül. Tovább elemezve az eredményeket a megkérdezettek korát és iskolai végzettségét vizsgálva sem találtam különbséget az ezo hit és a szolgáltatások igénybevételének megítélése mentén. Ez egyrészt alátámasztja a szakértők és alanyaim véleményét, miszerint manapság már mindenki igénybe vesz ezo szolgáltatásokat. Természetesen nagyobb mintát vizsgálva felfedeztem volna a kisebb nagyobb különbségeket. 60 http://www.doksihu Rátérve a fókuszcsoportos vizsgálatra meg kell említenem, hogy először végeztem ilyen típusú kutatást, de szerencsémre támaszkodhattam a szakirodalomra 50. A fókuszcsoport vezérfonala alapján haladva tettem fel kérdéseimet, meg-meg állva, rákoncentrálva egy-egy érdekesebb megnyilvánulásra. Mint már említettem voltak nehézségek a spontaneitással és gördülékenységgel Pár fontos dolog csak akkor kerül szóba amikor én, mint moderátor felvetettem. Az ezoterikus

szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteket és az alanyok Magyarországon is igénybe vehető ezoterikus szolgáltatásokban való jártasságát vizsgálva kijelenthetem, hogy a megkérdezettek háromnegyede tekinthető jól tájékozottnak az ezoterikus témában, tehát legalább felületesen ismeri a tradicionális, leginkább kelendő ( asztrológiai tanácsadás, a jóslás, sorselemzés formái), de nem „legtrendibb” (pszichodráma, angyali energiák)szolgáltatásokat. Az összehasonlítás alapját a szakértők véleménye és internetes tájékozódásom jelentette. A tapasztaltak alapján azt is kijelenthetem, hogy szoros kapcsolat áll fent az ismeretek szintje és az ezoterikus szolgáltatások elfogadásának mértéke között. Bebizonyosodott, hogy minél inkább kevesebbet tud valaki az ezoterikus témáról annál inkább elutasító viselkedést vesz fel a hívőkkel, az elfogadókkal, az ezoterikus szolgáltatókkal, tanokkal kapcsolatban. Szintén

megállapítottam, hogy az elutasítók ellenszenve általában nem személyes tapasztalatból indul ki, hanem a barátok, ismerősök beszámolóiból, illetve a hírekben, interneten terjedő „rémtörténetekből” táplálkozik, mint látható lesz a továbbiakban, az erre vontakozó hipotézis értékelésénél. A szakértői interjúk , a kérdőíves vizsgálat eredményei és a fókuszcsoportos beszélgetések mind elindítottak hipotéziseim bizonyításának útján, de kvantitatív vizsgálat nélkül nem elégségesek ahhoz, hogy elvethessem, illetve elfogadhassam azokat. Első munkahipotézisem bizonyítása okán tettem fel a Magyarországon is szükség van ezoterikus szolgáltatásokra? kérdést. Személy szerint én elismerem e szolgáltatások létjogosultságát, mert útmutatást nyújthat az anyagi, párkapcsolati problémák miatt szorongó embereknek, gyakran már azzal is segítve, hogy a szolgáltató meghallgatja a problémáikat. Kis mintámon is látom

viszont, hogy e fenti kérdésre adott válaszok megosztják a többi embert. A kapott eredmények azt mutatják, hogy míg társadalmunk egyik része elfogadja, megvédi, ajánlja, igénybe veszi az ezoterikus szolgáltatásokat, addig jelen van az azokat teljesen elutasító, meggyőzhetetlen réteg is. Mindezt figyelembe véve eredeti állításomat, mely szerint szükség van az ezoterikus szolgáltatásokra, segítséget nyújt, reményt ad nem találom teljesen helytállónak. Első 50 Veres Zoltán- Piackutatás, Vicsek Lilla – Fókuszcsoport. 61 http://www.doksihu hipotézisem helyesen megfogalmazva ekképp hangzott volna: Társadalmunkban mindig lesz egy olyan réteg, mely számára fontosak és szükségesek az ezoterikus szolgáltatások, segítséget nyújtanak, reményt adnak. Második hipotézisem igazolására a fókuszcsoportokban felvetettem az álezotéria kérdéskörét. Alanyaimnak nem volt még személyes tapasztalatuk csalóval, kóklerekkel, de bennük

van az a félelemérzés, hogy találkozhatnak eggyel. Hallomásból tudják, hogy Magyarországon is sok a pénzharácsoló szélhámos. Az elfogadók és az elutasítók is rossz szájízzel hangsúlyozták, hogy nem tudják megállapítani ki a csaló és ki nem, ezért a szakma fokozott belső minőségellenőrzésére lenne szükség. Fókuszcsoport alanyaim többségének véleménye szerint ez a minőségszabályozás és kontroll sajnos nem történt még meg. Mint már említettem a szakmai interjúk tapasztalata ebben pontban eltért a fókuszcsoport résztvevők megállapításaitól. Szakértőim hangsúlyozták, hogy már elindult egy „letisztulási folyamat”, sok csaló eltűnt a színről”. Mindezt az elfogadók és elutasítók egyáltalán nem érzékelik, a hívők pedig csak feltételezik, hogy „hamarosan eljön az az idő”. A lényegi kérdésben, tehát, hogy virágzik-e az álezotéria Magyarországon szintén nem született egyértelmű válasz. Az

összes megkérdezett véleményének hatására újrafogalmazom a H2-t: Magyarországon is jelen van az álezotéria, de egyre csökkenő számban találkozhatunk profitorientált csalókkal. Harmadik megállapításom bizonyítása érdekében vizsgáltam azt is, hogy alanyaim milyen véleménnyel vannak a szolgáltatókról, szerintük a fogyasztók mi alapján hozzák meg döntéseiket, mely tényezők befolyásolják őket a szolgáltatók kiválasztásánál, illetve azt, hogy a tényezők milyen arányban vannak hatással rájuk. Megállapítottam, hogy az ezoterikus szolgáltatók általános megítélése nem osztotta meg a résztvevőket. Közel azonos kép él mindenki fejében, eltekintve az elutasítok „légből kapott” gondolataitól. A beszélgetések sorén visszatérő témaként jelentkezett az asztrológus és jósnő „ellentett párja”. Ezzel kapcsolatban megállapítottam, hogy míg a csoporttagok hozzáállása az asztrológusokhoz általában pozitív

volt, addig véleményük elmarasztalóbb volt a kártyajósokra nézve. A fogyasztók vásárlási döntéseikre vonatkozóan is sok információt szűrhettem le a beszélgetésekből. Résztvevőim tisztán látják a szakma árnyoldalait és azzal kapcsolatosan a fogyasztók felelősségét, például a szolgáltató kiválasztásánál. A vélemények és a kiértékelés alapján elmondható, hogy a megkérdezettek többségének véleménye szerint az ezo szolgáltatók kiválasztása legjellemzőbben ajánlás alapján történik, mint általában minden új termék és szolgáltatás kiválasztása a világban. Emellett nagy súllyal esik latba a szolgáltatás ára, melyet a 62 http://www.doksihu hitelessége követ. A szolgáltatások értékelésénél kiemelték a konkrét tippek, útmutatás jelentősségét. Mivel válaszaikban igen kis szerephez jutott a szolgáltató hitelessége harmadik hipotézisemet is át kell fogalmaznom, az ajánlott szolgáltatások

javára. Negyedik hipotézisemre választ keresve megállapítottam, hogy a résztvevők fejében egységes kép él az ezoterikus szolgáltatásokat igénybevevőkről. A csoportok tagjai, elfogadók és elutasítók is mind egyetértenek abban, hogy kortól és végzettségtől függetlenül, de leginkább nőkből áll az ezotéria „felvevőpiaca”. A fókuszcsoport résztvevői viszont nem hozták szóba, a szakértőm által említett, privát tanácsadóval rendelkező üzletember réteget. Feltételezem azért, mert az ezoterikus tanácsadó segítségét igénybe vevő üzletemberek azt nem teszik közhírré. Szintén hiányoltam a tipikus személyiségvonások említését, de úgy látszik a viselkedési elemek sokkal fontosabbak a csoporttagok számára, illetve az egyéb demográfiai tényezők segítségével könnyebben le tudták írni a tipikus ezo fogyasztót. Dolgozatom eredeti célját szem előtt tartva, fokozottan koncentráltam az ezoterikus világ

fogyasztóira, miközben az ezotériát nem fogyasztók jellemzőit és az elutasítás főbb okait is kiszűrtem. Az elutasítók általános jellemzője, hogy nem ismerik az ezotéria tanait, nem is akarnak közelebbi kapcsolatba kerülni azokkal. Ellenszenvük viszont nem személyes tapasztalatból, hanem a többiek negatív beszámolóiból (internet, média) táplálkozik. Mindegyik témával kapcsolatban élnek bennünk elgondolások, amik nem biztos, hogy úgy is vannak! Csak a többiek tapasztalatán alapszanak, ami a kialakult sztereotípiák egyik jellemzője. Kijelenthetem tehát, hogy negyedik hipotézisemet alátámasztják kutatási eredményeim, a kvantitatív kutatás pedig valószínűsítem, hogy meg is erősítené: az elutasítók általában negatív ismérvekből, tulajdonságokból, viselkedésformákból álló információhalmazt alakítanak ki az ezoterikus csoportokról (sztereotípiák), melyet alapul véve, konkrét ismeretek hiányában is negatív

érzelmeket táplálnak e réteg iránt (előítéletek). A fejezetrész lezárásaként megemlíteném, hogy bár a megkérdezettek kis létszáma miatt a társadalom – ezoterikus szolgáltatásokhoz való viszonyából kiinduló- fogyasztói szegmentációja lehetetlen, az interjúk alapján már sejthetőek a csoportok. Az eredményeket feldolgozva kijelenthetem, hogy kutatómunkám ( a körvonalazódó vélemények és a kirajzolódó szegmensek) támpontokat, illetve megfelelő alapot nyújthat egy későbbi, nagyobb populációt érintő kutatásnak, magadva annak irányvonalait. 63 http://www.doksihu Végszó Senki sem mondott nemet a felkérésre, bár a téma meglehetősen szokatlan. - Ezoterikus szolgáltatások?? –kérdezték. -Te így nevezed őket?? - De hát azok, nem?? Minden jel arra mutat. Mindenki válaszolt, de csak azért mert kérdeztem. Elszoktak a folyamatos emberi kommunikációtól, az elgondolkodtató témáktól. Így is sikerült belelátnom a

fejükbe? Kitárulkoztak előttem? Azt hiszem. Megváltozott-e az eredeti hozzáállásuk a többiek véleményének hatására? Nem hiszem! Alanyaim, szakértőim „szemüvegén” keresztül betekintést nyerhettem az ezoterikus szolgáltatók, fogyasztók és nem fogyasztók világába. Segítségükkel körvonalazódni látszik a magyarokban élő, az ezoterikus szolgáltatókról, szolgáltatásokról kialakult kép. Hozzáállásuk a témához csak épp annyira különböző, mint a világ többi dolgához, történéséhez. 64 http://www.doksihu Felhasznált irodalom Dr. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Harmadik kiadás Animula Kiadó, 2004, Budapest Budai-Tóbiás-Seres: Üzenet a csillagokból, Piackutatás Házidolgozat, 2008, 1 oldal Csepeli György: A szervezkedő ember, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 106-107.; 110 oldal Elizabeth Clare: A gyakorlati spiritualitás művészete, Édesvíz Kiadó, 2006 Hajo Banzhaf: A négy elem az

asztrológia és Tarot tükrében, Bioenergetic Kiadó Kft.,2000 Hunyady J.: Sztereotípiakutatás, hagyományok és irányok, Elte Eötvös Kiadó, Budapest 2001 Kotler Ph.-Keller KL: Marketingmenedzsment, Akadémiai Kiadó Zrt, 2006, 246-280 oldal Lutz Dóra: Ezotéria napjaink médiájában, Szakdolgozat- BGF, Budapest, 2005, 35. oldal Müller Péter: Titkos Tanítások, Alapkérdések és végső válaszok. Jonathan Miller Kft 2003 Szepes Mária: A vörös oroszlán. Édesvíz Kiadó, 2002 Budapest Takács Tibor: A jövő kulcsa / Asztrológiai elemzéstan, Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2006 Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2007, 110-111oldal Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás- Trendek,. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2003, 11-15; 37.; 58-67 oldal Vicsek Lilla Fókuszcsoport, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2006 , A kérdések és Az eredmények értelmezése és elemzése c. teljes fejezetek Veres Z

–Hoffman M.- Kozák Á: Bevezetés a piackutatásba, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest, 2007, II.rész4 fejezet, A kvalitatív kutatás módszerei Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt. , Budapest, 2009, Szolgáltatásmarketing alapok, 34, 48-55; 496-499. oldal Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2006 Szolgáltatásmarketing alapok, 14.; 21-39oldal Internetes hivatkozások Az asztrológia eredete és fejlődésének fontos szakaszai. www.vegzethu/c show cikkekphp?ID=91, Asztrologia alapok, http://ezoteria.extrahu/indexphp?page=leiras&k=28&v=Asztrologia 2006-01-27 A tudat paradigmaváltása - Új világnézet formálódik? http://tanulokozosseg.mindentudohu/browsephp?eid=269 65 http://www.doksihu Confessio -"Új vallások" a bibliai hit mérlegén, A Magyarországi Református Egyház Figyelője 1994/3 Dankó Imre : – In: Confessio , 2002. 3 sz 116-117 p Kövesi Péter-

Az ezotéria Magyarországon, http://soul.hu/indexphp?newid=63&topic id=730 Embergép-Kerekasztal-beszélgetés a New Age-ről, az ezoterikus mozgalmakról 2006. július 29 A Magyar Nemzet internetes kiadása.,http://mnmnohu/portal/366624 Ezo-Pláza - avagy a fogyasztói társadalom és az ezoterikus piac, aurank ezoterikus webmagazin 2008-03-09,http://auranka.hu/ezoteria/1324-ezo-plaza-avagy-a-fogyasztoi-tarsadalom-es-azezoterikus-piachtml Magyar Értelmezo Szótár Mund Katalin: Racionalizált spiritualitás: a csodakeresés formái egy deszakralizált világban. http://hps.eltehu/~km/artDOC, 20050413, 12:41 NFH- Magyar Fogyasztó 2008 konferenciahttp://www.nfhhu/portal/print/informaciok/hirek/magyar fogyaszthtml Szabó Judit írása saját weboldalán, http://www.hagiasophiahu/ Szkeptikus Blog Rendezvényekre ezoterikus szolgáltatások!2008.0715 http://szkeptikus.bloghu/2008/07/15/rendezvenyekre ezoterikus szolgaltatasok Parahit összefüggései más emberi tulajdonságokkal

és társadalmi tényezőkkel Irwin, H. (1993): Belief in the paranormal: A review of the empirical literature J American Society for Psychical Research, 87, 1 - 39. Profán hitvilág Vassy Zoltán Miért hiszünk a parajelenségekben?, http://www.zotyohu/para/vassy/hprohitarthtm TÁRKITEKINTŐ 2008.1111 http://wwwtarkihu Wikipédia, a szabad enciklopédia, http://hu.wikipediaorg/wiki/Ezoterika http://www.vallastudomanyhu/oktatas/liminalitas/Orszag vallaspiac" l "11#11" http://www.hagiasophiahu/indexdc97html?act=cms&cid=21- Szabó Judit weboldala http://www.lorayextrahu/Asztrologiahtml http://www.mimihu/ezoterika/kartyaveteshtml http://titkostanok.mindenkilapjahu/ http://www.ezoterialaphu http://www.akashaklubhu/files/Felix velemenyek, Budapest, 2008 66 http://www.doksihu http://hu.wikipediaorg/w/indexphp?search=ezoterika+&ns0=1&title=Speci%C3%A1lis%3AKeres %C3%A9s&fulltext=Search&searchengineselect=mediawiki hps.eltehu/~km/artDOC

http://www.reformatushu/confessio/cikkphp?cikk=2002/3/confessio 02 3htm - 602k http://akashaklub.hu/files/felix velemenyek 67 http://www.doksihu Mellékletek Szakértői interjú vezérfonal (asztrológus/ jósnő) 1. Bemutatkozás és bemelegítés Moderátor és alany bemutatkozása Bemelegítés: pár szó a tervezett kutatásról (5 perc) 2. Bevezetés, az alany életútja, szakmai fejlődése (15 perc) ƒ Meséljen kérem az életútjáról! Milyen események terelték erre a pályára? Hogyan lett asztrológus/természetgyógyász/jósnő? – – Releváns tanulmányai? Gátló tényezőkkel találkozott az útján? 3. E szolgáltatások és szolgáltatók Magyarországon ƒ (25 perc) Mit gondol, szükség van E. szolgáltatásokra Magyarországon? Miért? – E. szolgáltatások jelenlegi helyzet Magyarországon? Változás az 5 év ezelőtt állapotokhoz képest? Mi oka? 5 év múlva milyen lesz a helyzet? – Melyek a legkedveltebb, leggyakrabban igénybevett E.

szolgáltatások Magyarországon? Melyek az úgynevezett sikerszakmák? – Mi a szolgáltató sikerének feltétele? Elegendő ha néhány tanfolyamon vesz részt az ember? – Milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy csak megbízható szakemberek, magas színvonalon szolgáltassanak? 4. Az E szolgáltatások fogyasztóinak főbb jellemzői ƒ (30 perc) Ön szerint hogyan választanak, milyen alapon E. szolgáltatót a leendő kliensek? Például fontos-e az E. szolgáltató hitelessége az ügyfeleknek? – – – – Kikből áll az ügyfélköre? Miért térnek vissza Önhöz az ügyfelek? A megrendelőket mely szociológiai, pszichológiai jellemzői befolyásolják, hogy Önhöz fordulnak? Ön lát-e kapcsolatot az ügyfelek neme, kora, végzettsége és az igénybevett E. szolgáltatás fajták között? Találkozott már olyan klienssel, aki elégedetlen volt a hallottakkal/ az eredménnyel? Tudja az okát miért volt elégedetlen? 68 http://www.doksihu

Szűrőkérdőív Egy a magyar lakosság körében készített társadalomkutatás részére keresek olyan embereket, akik eljönnének egy csoportos beszélgetésre. A kutatás témája az emberek körében kialakult vélemény az ezoterikus szolgáltatásokról és szolgáltatókról. (Kérdezőbiztos tölti ki) 1. Hallott-e már különböző E szolgáltatásokról? a) Igen b) Nem ( befejezni) 1. Hisz Ön az ezoterikus szolgáltatások gyógyító, sorsfordító hatásában ? a) Igen b) Nem ( megfelelő csoportba beosztani) 2. Mi a véleménye a következő állításokról? ( 1 teljesen egyetért, 2 inkább egyetért, 3. semleges, 4 inkább nem ért egyet, 5 egyáltalán nem ért egyet) Az E. szolgáltatásokra szükség van Magyarországon is Az ezoterikus tudományok az önfejlesztés eszközei. Az E. szolgáltatók minden esetben képzettek Magyarországon sokan vesznek igénybe ezoterikus szolgáltatásokat. Visszatetszést kelt bennem, ha minden tanfolyamot végzett személy

egyből szakembernek képzeli magát. Aki igénybe vesz E. szolgáltatásokat annak magánéletbeli vagy egészségügyi problémái vannak Elítélem ha az emberek csak természetgyógyászhoz fordulnak orvos helyett. Szívesen részt vennék ezoterikus előadáson vagy tanfolyamon. ( ha kettőnél több a semleges válasz befejezni, mert valószínűleg az alanynak nincs kialakult véleménye az Ezo szolgáltatásokról) 1. Neme: a) Férfi b) Nő 2. Születési év: 3. a) b) c) Legmagasabb iskolai végzettség: Szakközépiskola Gimnázium Felsőfokú végzettség 4. a) b) c) d) e) Jelenleg dolgozik-e? Igen Munkanélküli Nyugdíjas Gyesen van Egyéb: . 69 http://www.doksihu Fókuszcsoport vezérfonal 1. Bemelegítés- a helyzet ismertetése Bemutatkozás (név, foglalkozás, hobby) Bemelegítő beszélgetés-egészségmegőrzés (fizikai és pszichikai) (10 perc) 2. Bevezetés, az ezo szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek feltérképezése (20 perc) 2/a. Ezo

szolgáltatások Magyarországon ƒ Soroljatok fel E. szolgáltatásokat! Melyek jutnak eszetekbe? ƒ Szükség van ezekre a szolgáltatásokra Magyarországon is? Miért? 2/b Az Ezo szolgáltatások fogyasztói ƒ Szerintetek Magyarországon napjainkban hányan vesznek igénybe ezoterikus szolgáltatásokat? Miért veszik igénybe azokat? – – Mi a leggyakoribbi ok, probléma, amiért felkeresik az E. szolgáltatókat? Hogyan jellemeznétek azokat, akik igénybe vesznek E. szolgáltatásokat? Szerintetek milyen szempont alapján választják ki a szolgáltatást és a szolgáltatót?(ár, hitelesség, ajánlás) 3. Az E szolgáltatókkal kapcsolatos értékek ƒ (20 perc) Egyetértetek-e azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországon virágzik az „álezotéria”, és a szolgáltatók egy részének csak a profitszerzés a célja? – – – – Számotokra mi a legfontosabb jellemzője egy E. szolgáltatónak? Melyek a leghitelesebb szolgáltatók? Hogyan képzelnétek

el egy asztrológust? Jósnőt?(milyen házban lakik, végzettsége, családi állapota, barátai?) Hogy fog szerinted változni az emberek hozzáállása a jövőben az E. szolgáltatásokkal kapcsolatban? Hogyan győznél meg egy kétkedőt, hogy az ezotéria jó/ szükséges dolog? 4. Az ezoterikus szolgáltatásokhoz és szolgáltatókhoz fűződő attitűd ƒ (20 perc) Mi a véleményetek a következőkről? :Én azt tapasztaltam, hogy azok az emberek, akiknek családjában, baráti körében van ezoterikus irányultságú személy, az gyakrabban fordul az ezoterikus tanok irányába, mint a többiek. Szerintetek? – – Hol, kitől hallottatok először az ezotériáról? Változott-e a témához való hozzáállásotok az évek folyamán? Milyen irányba? 70 http://www.doksihu Kérdőív (eredeti , online forma) 71