Legal knowledge | Criminal law » A büntetőjogi felelősség felvetése

A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása ÁSZ – Jogalkalmazási Segédlet A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása Állami Számvevőszék, 2006 Tartalomjegyzék Bevezetés (7 A hatályos joganyag fontosabb rendelkezései ( 11 Első rész 0I. fejezet – Büntetőjogi alapvetések ( 11 1. A felelősség fogalma és formái ( 11 2. Az Állami Számvevőszék helye, szerepe a büntetőjogi felelősség megalapozásában, a feljelentés jogi alapja ( 23 3. Fogalomtár ( 25 II. fejezet – Az egyes bűncselekménytípusok ( 31 1. Hivatali visszaélés ( 31 2. A számvitel rendjének megsértése ( 35 3. Sikkasztás ( 41 4. Csalás ( 45 5. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése ( 49 6. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése ( 53 7. Hűtlen kezelés ( 59 8. Hanyag kezelés ( 65 A követendő eljárás szabályai ( 69 Második rész III. fejezet – A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi

realizálása ( 69 1. A feljelentés ( 69 2. A feljelentés utóélete ( 77 Ajánlott irodalom és jogszabályjegyzék ( 83 5 Bevezetés Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként a közvagyon, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését végzi. A számvevőszéki ellenőrzések megállapításait tartalmazó jelentések nemcsak az Országgyűlés számára adnak fontos jelzéseket, de – a tapasztalatok szerint – azokkal kapcsolatosan napjainkban a média és a társadalom is fokozódó érdeklődést mutat. Középtávú stratégiánknak is meghatározó eleme, hogy a számvevőszéki jelentések megalapozottak legyenek, különösen fontos mindez a jogi felelősség – mindenekelőtt a büntetőjogi felelősség – kezdeményezésénél, amely a számvevőszéki megállapítások „utóéletének” kiemelt területét képezi.1 A feljelentések, illetve az ismert és ismeretlen tettesek évenkénti megoszlása

(2001–2004) 1. ábra (darabszám) 25 20 15 10 5 0 2001 2002 feljelentések száma (db) 2003 ismert tettesek száma 2004 (évek) ismeretlen tettesek száma 1 Lásd az 1. ábrát 7 Az intézmény 15 éves fennállása alatt számos olyan tanulmány, módszertan, kézikönyv jelent már meg, amely az ellenőrzéseket végző számvevők munkáját van hivatva segíteni, bár némelyikük – saját górcsövén keresztül – szükségszerűen említést tesz a büntetőjogi felelősségről, azonban olyan jogalkalmazási segédlet, amely tisztán jogi megközelítésből és a téma gyakorlati összefüggéseit rendszerezve foglalkozna ezzel az egyébként kiemelkedően fontos témával, mind ez ideig nem készült. Akár egy konkrét eset kapcsán a vizsgálati osztályokkal folytatott együttműködés keretében, de attól függetlenül is gyakran merülnek fel a büntetőjogi felelősség felismerésével és realizálásával kapcsolatos kérdések. Ezekre

természetesen megpróbálunk többnyire közvetlenül, illetve a belső jogi oktatás keretében választ adni. Mindez azonban – amellett, hogy csak egyes kérdésekben és csak a számvevők egy szűkebb köre számára nyújt segítséget – magában hordozza azt is, hogy miután már csak jóval az adott probléma felmerülése után kínál cselekvési iránymutatást – a helyszíni ellenőrzések lezárulása miatt, valamint a büntetőjogi felelősség realizálásának körülményeire tekintettel –, erre a cselekvésre esetleg már nincsen lehetőség. 2005 februárjában született döntés arról, hogy szükség van egy olyan jogalkalmazási segédlet összeállítására, amely már előzetes jelleggel, a vizsgálat során is hasznos segítséget, cselekvési iránymutatást nyújt a számvevőknek, lehetőséget biztosítva ezáltal a büntetőjogi felelősség felvetések minél szélesebb körű és megalapozottabb realizálására. A számvevőszéki

ellenőrzések során esetlegesen feltárt tények számos bűncselekménytípus elkövetésének gyanúját megalapozhatják. Jelen jogalkalmazási segédlet kiadásakor azonban nem célunk (és nem is lehet az) egy „büntetőjogi tankönyv” megalkotása, és lehetetlen a bűncselekmények körét tekintve a teljességre törekednünk. A jogalkalmazási segédlet alapelve az, hogy az eddigi számvevőszéki tapasztalatok szerint leggyakrabban előforduló bűncselekmények2 tekintetében segítse, orientálja a helyszíni ellenőrzésben részt vevő számvevőt annak érdekében, hogy eljárása során p p p helyesen értékelje az eléje kerülő tényeket; képes legyen felismerni az adott bűncselekmény elkövetésének gyanúját, valamint az annak megalapozottságát alátámasztó összes körülményt. 2 Lásd a 2. ábrát 8 A büntetőjogi alapfogalmakkal is – praktikusan – csak a tárgyalt néhány bűncselekménytípusra tekintettel és csak olyan

mértékben foglalkozunk, amennyiben az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit végző számvevők tevékenységére figyelemmel különösen indokolt, tudva azt, hogy a tárgyalt bűncselekmények köre – a későbbiekben – bővíthető, ha az ellenőrzés más bűncselekménytípus(ok)ba tartozó eseteket is felderít. Az egyes cselekmények felismerésének elősegítése érdekében típusonként meghatározzuk, illetve gyakorlati példákkal is bemutatjuk az adott bűncselekmény megvalósulásához szükséges együttes feltételek körét, mindezt – a vizsgáló számvevő munkáját segítve – pragmatikus megközelítésben, többek között elméleti modelleket bemutató ábrák segítségével. Ezt követően röviden ismertetjük az Állami Számvevőszék, illetve a vizsgálatot végző számvevő lehetséges részvételét a büntetőjogi felelősség realizálásának folyamatában, végezetül pedig a téma iránt mélyebben érdeklődők részére ajánlható

szakirodalmat és jogszabályokat foglaljuk össze. A bűncselekmények típusa szerinti megoszlás (1993–2004) Számviteli fegyelem/számvitel rendjének megsértése (31 db) Adó-, társadalombiztosítási csalás (1 db) 2. ábra Hűtlen kezelés (17 db) Gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése (1 db) Szolgálati titoksértés (1 db) Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (20 db) Államtitoksértés (2 db) Visszaélés okirattal (1 db) Sikkasztás (3 db) Hanyag kezelés (10 db) Hivatali visszaélés (2 db) Csalás (7 db) Magánokirat-hamisítás (7 db) Tartozás fedezetének elvonása (1 db) Összesen: 104 db (63 feljelentésben) A segédlet összeállítására a kézirat lezárásakor hatályos jogszabályok alapján került sor. Ezen jogalkalmazási segédlet kizárólag belső használatra (az Állami Számvevőszék munkatársai számára) és azzal a céllal készült, hogy a napi munkában gyakorlati segítséget

adjon az ellenőrzést végző számvevő számára. E megfontolástól vezérelve összegyűjtöttük és e kiadványba rendezzük azoknak az általunk relevánsnak tartott büntetőjogi fogalmaknak, 9 illetve bűncselekménytípusoknak a fő elemeit – a rájuk vonatkozó szükséges magyarázatokkal és példákkal –, amelyek a nem jogi végzettségű kollégáknak segítenek rávilágítani az egyes, eddigi gyakorlatunkban leggyakrabban előforduló bűncselekmények megvalósulásának együttes feltételeire, és cselekvési minták révén eligazodást nyújtanak az ellenőrzést végző számvevők gyakorlati munkájában, egyértelművé téve a követendő munkafolyamatot és eljárást. Budapest, 2005. december 15 10 A hatályos joganyag fontosabb rendelkezései Első rész Büntetőjogi alapvetések I. fejezet 1. A felelősség fogalma és formái A társadalmi együttélés kezdeteitől a közösségek tartós fennmaradásuk érdekében számos magatartási

szabályt, normát fogalmaztak meg tagjaik számára. E normák különböző formái közül a történelmi fejlődés során kiemelkedett a jogi norma kategóriája, amely meghatározott területen, illetve feltételrendszer koordinátái között pontosan megfogalmazott, vagy legalábbis keretek közé behatárolt viselkedést, cselekvést ír elő és az esetek nagy részében be nem tartásukhoz valamilyen jellegű jogkövetkezményt fűz. A jogrendszer napjainkig történő fejlődése során a jogágakra tagozódás szerint valamennyi jogág megfogalmaz – akár ugyanarra a cselekményre – különböző jogkövetkezményeket. E jogkövetkezmények viselésére való kötelezést nevezzük felelősségnek és a jogági tagozódás szerint beszélünk polgári jogi, munkajogi, szabálysértési stb. és végső soron büntetőjogi felelősségről. 3. ábra büntetőjogi szabálysértési (bírság, elzárás) munkajogi (fegyelmi, illetve maximált kártérítés)

Gyakoriság Szükséges együttes feltételek száma A jogi felelősség elméleti modellje polgári jogi (teljes kártérítés) 11 A végső soron kifejezést szó szerint kell érteni, hiszen egy adott cselekményért való felelősségi hierarchia csúcsán egyértelműen a büntetőjogi felelősség áll, mind a megvalósulásához megkövetelt feltételrendszer szigorúsága, mind a nem kevésbé szigorú jogkövetkezményekre való figyelemmel. Pontosan e kritériumoknak köszönhető ugyanakkor az, hogy számosságát tekintve a sorrendben az ellenkező végpontra helyezhető.3 A következőkben a – hatályos magyar jogszabályokon alapuló – felelősségi rendszer különböző felelősségi formáinak szerepét, lényeges elemeit és egymáshoz való viszonyulását ismertetjük. A polgári jogi felelősség A polgári jogi felelősség többirányú lehet: létezik helytállási (pl. szavatossági igénynél), teljesítési (elsősorban fizetési) kötelezettség,

de az esetek többségében valamilyen kár okozásával kapcsolatban merül fel a felelősség, azaz a kár viselésére való kötelezés kérdése. A polgári jog szabályai rendezik, hogy a felmerült kár viselésére kit és milyen mértékben lehet kötelezni. Ezt nevezzük kártelepítésnek, amelynek módjai a következők lehetnek: kártérítés (a kárt főszabályként a károkozó viseli, mégpedig akkor, ha a kárt okozó magatartása jogellenes és felróható); kártalanítás (az előzőhöz hasonló, de itt a kárt jogszerűen, tehát valamilyen jogszabályi felhatalmazás alapján vagy a jog által elismert érdekből okozzák, pl. kisajátítás vagy szükséghelyzetben okozott kár esetében); kárveszély viselése (ebben az esetben a károsult maga viseli mindazt a kárt, amelyet nem tud valamilyen alapon másra hárítani). Amennyiben a károkozó és a károsult valamilyen arányban együttesen köteles a kárt viselni, kármegosztásról beszélünk. A

kárért való felelősség, kárfelelősség a felmerülés körülményeitől függően lehet: szerződésszegési (ekkor valamelyik fél a felek közt fennálló érvényes szerződés megszegésével okozza a kárt); vagy szerződésen kívüli (a károkozó és a károsult közt nincs szerződéses kapcsolat vagy van, de a károkozás nincs azzal összefüggésben, a felelősség pusztán a károkozás tényén alapul). p p p p p 3 Lásd a 3. ábrát 12 A kártérítés szabályait részletesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (a továbbiakban: Ptk) szerződésen kívül okozott károkkal kapcsolatos fejezete rendezi. A polgári jogi kártérítés rendszere egy általános és több speciális, ún. felelősségi alakzatból tevődik össze. Az általános felelősséget a Ptk. 339 §-a határozza meg, amely szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni és ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy úgy

járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ez tehát az általános felelősségi forma, melynek együttes feltételei: a jogellenes magatartás (a büntetőjog tételes, azaz taxatív felsorolásával ellentétben a polgári jog nem sorolja fel a felelősség alapjául szolgáló magatartásokat – minden károkozás, ami nem minősül jogszerűnek, az már jogellenes, és ehhez nincs is szükség valamely konkrét jogi előírás megszegésére), a kár felmerülése (lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű is – a vagyoni kár a vagyontárgyban bekövetkezett tényleges értékcsökkenés mellett az indokolt költségeket és az elmaradt jövedelmet is magába foglalja, a nem vagyoni kár pedig a személyhez fűződő jogok megsértése esetén merülhet fel –, a polgári jogi kárfogalom tehát nem azonos a büntetőjogban használt, a 3. számú fogalommeghatározásnál kifejtett kárfogalommal), a magatartás és a kár közti okozati összefüggés (e

magatartás nélkül a kár nem következett volna be – az okozati összefüggés vizsgálatának nagy szerepe van a kármegosztás esetén a kárviselés arányának megállapításánál is) és a magatartás felróhatósága (a kárfelelősség vétkességi alapú – tehát akkor áll fenn, ha a károkozó személy vétőképes, azaz rendelkezik olyan belátási képességgel, amellyel előre látja magatartása lehetséges következményeit, és tudja, mi az ezzel kapcsolatos általános társadalmi megítélés, de ennek ellenére akár szándékosan, akár gondatlanul nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lenne –, ez a vétkesség, szándékosság, illetve gondatlanság azonban nem azonos a büntetőjogban használt és a 8–9. számú fogalommeghatározások alatt kifejtettekkel!). Ezen általános felelősségi alakzat mellett a polgári jog egyéb, speciális felelősségi alakzatokat is ismer, amelyekre a fentiektől eltérő feltételek

vonatkoznak (általában az, hogy a felelősség vétkesség nélkül, objektív alapon is fennáll). Ilyen a fokozott veszéllyel járó tevékenység végzőjének, p p p p 13 a munkáltatónak az alkalmazottért, a megbízónak a megbízottért, a felügyelő személynek a vétőképtelen személy tevékenységéért való felelőssége, illetve az épületekkel kapcsolatos károkért, a vadkárért, a személyiségi jogok megsértéséért fennálló felelősség, valamint a termékfelelősség miatti kárfelelősség. A polgári jog alapvetően a teljes kár megtérítését írja elő, a bíróság azonban a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján (ezt a jogszabály nem határozza meg pontosan, körülhatárolása a bírói gyakorlat által történik) a felelősség alól részben mentesítheti. Ilyen mentesítésre sincs azonban lehetőség a szerződésszegéssel okozott kár, illetve a termékfelelősség körében

felmerülő kár megtérítése esetében. A szerződéssel okozott károkra is alapvetően a szerződésen kívüli kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az előbb említett eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésére ebben az esetben nincs lehetőség. A munkajogi felelősség A munkajogi felelősség egy igen tág fogalom, hiszen ezen a munkaviszonyból, közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti), szolgálati (bírák, ügyészek, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, a hivatásos és szerződéses katonák) jogviszonyból, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból eredő felelősséget is értjük. Jelen módszertan céljára és a terjedelmi korlátokra tekintettel eltekintünk valamennyi jogviszonyhoz kapcsolódó szabály részletes ismertetésétől, és összefoglaló jelleggel csak az alábbiakat emeljük ki: A munkajogi felelősség alapvetően fegyelmi vagy

kártérítési jellegű lehet. Fegyelmi felelősségről akkor beszélünk, ha a közszolgálati, illetve szolgálati viszonyban álló a jogviszonyból eredő valamely lényeges kötelezettségét megsérti. A fegyelmi felelősség fennállása akkor is vizsgálandó, ha nincs szó más, pl büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségről Fegyelmi jellegű felelősség munkaviszony vagy ilyen jellegű jogviszony esetén nincsen, a munkáltató részére csak a rendes, illetve a rendkívüli felmondás lehetősége áll rendelkezésre. A fegyelmi felelősséget megállapító és a jogviszony sajátosságaiból eredő, különböző jellegű fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat meghozatalához elengedhetetlen egy megfelelő jogi biztosítékokkal pá14 rosuló (jogi képviselet, jogorvoslati lehetőség) fegyelmi eljárás lefolytatása. Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén az eljárás megindítását a munkáltatói, kinevezési jogkör

(önkormányzati közalkalmazott esetében a képviselő-testület), illetve fegyelmi jogkör gyakorlója jogosult és egyben köteles is elrendelni. A munkajogi kártérítési felelősség a fentiekben felsorolt valamennyi jogviszony esetében szabályozott felelősségi forma. Kétirányú, hisz fennállhat úgy a munkavállaló, közalkalmazott, köztisztviselő, szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban: munkavállaló), mind a munkáltató oldalán is. A munkajogi kártérítés különbözik a polgári jogi kártérítéstől, ugyanis a jogalkotó figyelemmel van a munkavállaló munkáltatóval szemben fennálló egyenlőtlen helyzetére és a munkavégzésből eredő sajátosságokra is. A munkavállaló kártérítési felelőssége éppen ezért – főszabály szerint – vétkesség esetén áll fenn, de vétkességre tekintet nélküli a leltárhiányért felelős személynek a leltárhiányért, illetve minden munkavállalónak a visszaszolgáltatási vagy

elszámolási kötelezettséggel átvett, állandóan őrizetében tartott, általa kizárólagosan használt vagy kezelt dolgokban bekövetkezett hiányért való kártérítési felelőssége. További sajátosság, hogy bár szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni, gondatlan károkozás esetében a kártérítés főszabályként (vannak kivételek) a jogszabályban, kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott összeg erejéig maximált. A megtérítendő kár teljes kártérítés esetében is csak a ténylegesen felmerült vagyoncsökkenés összegét jelenti. A munkáltató kártérítési felelőssége ezzel szemben sokkal szigorúbb, objektív, azaz vétkességre tekintet nélkül is fennáll, a felelősség alóli mentesülésre pedig csak meghatározott esetekben van lehetőség. A munkavállaló kártérítési felelősségének mértékével szemben a munkáltató kártérítési kötelezettsége minden esetben a

teljes kárra vonatkozik, amely ráadásul a munkavállaló tényleges vagyoni kára (elmaradt jövedelem, dologban bekövetkezett értékcsökkenés) mellett a munkavállaló indokolt költségeire, nem vagyoni kárára, sőt adott esetben még a munkavállaló közeli hozzátartozójának felmerült kárára, indokolt költségeire és tartást pótló jellegű kártérítésére is kiterjedhet! Egyik esetben sem kell természetesen megtéríteni azt a kárt, amely 15 a másik fél közrehatása folytán következik be, de a munkavállaló esetében ez is csak a vétkes magatartásra vonatkozik. A szabálysértési felelősség A szabálysértési felelősség jellegében és szabályrendszerében sokban hasonlít a büntetőjogi felelősséghez, de tényállásaiban is más, és ahhoz képest egy „enyhébb felelősségi fokozatot” jelent. E felelősségi forma meghatározására azért van szükség, mert tág azon emberi magatartásoknak a köre, amelyek a társadalomra

való veszélyességüket tekintve még nem érik el ugyan a büntetőjogi fenyegetés szükségességét, de enyhébb mértékben mégiscsak sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi együttélés normáit, vagy akadályozzák, illetve zavarják valamilyen szempontból a közigazgatás működését, vagy meghatározott tevékenység vagy foglalkozás jogszabály által előírt szabályait sértik, és a jogalkotó megítélése szerint e szabályok betartásának kiemelkedő jelentősége van (pl. veszélyességük miatt a lőfegyverrel, illetve ipari robbanóanyag és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos tevékenységek). p p p A szabálysértési felelősség fennállásának feltételeit, a felelősség megállapításához szükséges eljárás szabályait, az eljáró hatóságokat és számos szabálysértési típust a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény (a továbbiakban: Szabstv) határozza meg, de ennek felhatalmazása alapján még több

kormányrendelet is tartalmaz egyéb szabálysértéstípusokat, így pl az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999 (XII 28) Korm. rendelet Az Szabs.tv 1 § (1) bekezdése értelmében szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít és az Szabs.tv-ben meghatározott joghátránnyal fenyeget A szabálysértés „büntetőjogias” jellege miatt – ahogy azt a fentiekben már említettük – a felelősség fennállásához szükséges feltételek, a felelősséget, illetve a felelősségre vonás lehetőségét kizáró okok nagyban hasonlítanak a büntetőjogi felelősség feltételrendszeréhez, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. Az adott magatartás tekintetében azonban a szabálysértési felelősség 16 a büntetőjogihoz képest másodlagos jellegű, tehát nem állapítható meg szabálysértési felelősség, ha a

cselekmény egyben bűncselekményt is megvalósít. A szabálysértés és bűncselekmény egymáshoz való viszonyulására nézve lásd az értékhatárok fogalom kapcsán kifejtetteket4 A szabálysértési felelősséget – a büntetőeljáráshoz hasonló jogi garanciákkal (védelem, bíróság előtti jogorvoslat stb.) ellátott – szabálysértési eljárásban bírálják el a szabálysértési hatóságok. Szabálysértési hatóság elsődlegesen a jegyző, illetve a rendőrség, valamint a vámhivatalok, de vannak egyéb, szabálysértés miatt eljáró szervek is, pl. a határőrség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, bányakapitányságok, Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, Szerencsejáték Felügyelet, nemzeti park igazgatóságok, valamint az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. A szabálysértési felelősséget megállapító határozatában az eljáró

hatóság a következő joghátrányokat alkalmazhatja: büntetések (elzárás, pénzbírság, illetve utóbbi meg nem fizetése és be nem hajthatósága esetén elzárás), intézkedések (járművezetéstől eltiltás, elkobzás, figyelmeztetés, kitiltás). p p Szabálysértési felelősséggel a számvevőszéki ellenőrzések esetében általában különböző adatszolgáltatások elmulasztásának esetkörében, vagy a tulajdon elleni cselekmények körében találkozhat a számvevő. Utóbbiaknál olyan esetekben, amikor az érték, amelyre elkövették a cselekményt, nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt és ezért nem valósít meg bűncselekményt (tipikusan ilyen a lopás, csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés), de a jogszabály szabálysértésnek minősíti. Szabálysértés esetén a felelősség érvényesítése, illetve tisztázása kezdeményezhető. A büntetőjogi felelősség A büntetőjogi felelősség a bűncselekmény elkövetéséhez

fűződő következmények elviselésének kötelezettségét jelenti. Ez a legsúlyosabb felelősségi forma, hiszen a hozzá fűződő jogkövetkezmények érintik a legtöbb vonatkozásban (végső soron még a személyi szabadság tekintetében is) és egyben a legsúlyosabban az azt elviselni kénytelen személyt. Éppen 4 Lásd a 4. ábrát 17 ezért jogállami demokráciákban a jogalkotó csak olyan emberi magatartásokkal párosítja, amelyek ellen a társadalmi együttélés rendje és biztonsága miatt a büntetőjog eszközeivel való fellépés a hatékony viszszatartás érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A jogalkotó e magatartásokat törvényi szinten, pontosan (csak az minősül bűncselekménynek, amit a törvény annak mond ki, mégpedig csak azt ott megjelölt összes szükséges feltétel együttes fennállása esetén), előre meghatározza (az egyénnek jogkövetési lehetősége érdekében előre ismernie kell a betartandó szabályokat, így

visszamenőlegesen nem lehet e szabályokat alkalmazni, csak ha ezek szerint a cselekmény már nem lenne bűncselekmény vagy enyhébben ítélendő meg). Meghatározza emellett a jogalkotó – az egyébként szükséges feltételek együttes fennforgása ellenére is – a büntetőjogi felelősséget kizáró, illetve a büntetőjogi felelősség fennállásának esetén az azt megszüntető okokat, pontosan megállapítja a büntetőjogi felelősség esetén alkalmazandó/alkalmazható joghátrányok jellegét és mértékét, valamint – a felelősségre vonás lehetőségének hiányában is – az alkalmazandó intézkedések körét. A cselekménnyel kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapítását csak a törvényi szinten szabályozott és számos jogi garanciával (védelem, jogorvoslat stb.) ellátott eljárás keretében rendeli és egyben engedi lefolytatni A jogkövetkezmények végrehajtását végső soron állami kényszerrel biztosítja, de kiépíti a

végrehajtás törvényességét ellenőrző szervezetrendszert (büntetés végrehajtási bírák, ügyészség), és lehetőséget biztosít a kiszabandó büntetés enyhítésére, a végrehajtás alatt tanúsított magatartás függvényében pedig a végrehajtás alóli korábbi, feltételes szabadulásra és a végrehajtás letelte után a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésre. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban: Btk.) 10 § (1) bekezdése értelmében „bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli”. A bűncselekményeknek két alakzata lehet, a bűntett és a vétség, ezek fogalmára lásd a 6–7. számú fogalommeghatározásokat A számvevőszéki ellenőrzések során tapasztaltak alapján felmerülhet egy

cselekménnyel kapcsolatban valamely bűncselekménytípus elkövetésének gyanúja, és az ehhez kapcsolódó büntetőjogi felelősség fenn18 állásának kérdése. Fentiek eldöntéséhez – részletesebb büntetőjogi dogmatikai elemzésekbe bocsátkozás nélkül – az alábbi vizsgálandó szempontok határozhatóak meg, mégpedig alapvetően az adott sorrendiséget követve: 1. Csak az minősül bűncselekménynek, amit a törvény, azaz a Btk annak nyilvánít Az egyes bűncselekménytípusokat a Btk ún Különös része sorolja fel – a társadalomra való veszélyességük jellegénél fogva –, csoportokba foglalva. Először tehát az vizsgálandó, hogy a kérdéses cselekmény beleillik-e valamelyik bűncselekménytípusba 2. A felelősség vizsgálatakor mindig a cselekmény elkövetése idején hatályban lévő törvényi rendelkezéseket kell figyelembe venni és azok szerint kell értékelni a cselekményt, ez az ún. időbeli hatály kérdésköre. Itt

hívjuk fel arra a figyelmet, hogy bizonyos bűncselekménytípusok esetében (pl a számvitel rendjének megsértése, Btk 289. §) a Btk csak a cselekmény kereteit határozza meg, azt más (pl számviteli) jogszabályok töltik meg tartalommal, ez esetben tehát e jogszabályok tekintetében is az elkövetés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alapul venni! 3. Ezután vizsgálandó részletesen az, hogy fennáll-e együttesen valamennyi, a törvény által az adott bűncselekménytípus megvalósulásához megkívánt feltétel, amelyek közül a teljességre való törekvés nélkül az alábbiakat emeljük ki: Elkövetheti-e az adott személy a szóban forgó bűncselekményt? Bizonyos bűncselekményeket ugyanis bárki elkövethet, ilyenkor a törvény az „aki” kifejezést használja, de vannak olyan bűncselekmények, amelyeknek ún. speciális alanyi köre van, tehát csak bizonyos személyi kör (pl csak hivatalos személy) követheti el Ezt nevezzük az

alanyi hatály kérdésének. A büntetőjog főszabályként csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni, ezért ezt a feltételt a törvény szövege az egyes bűncselekménytípusoknál külön nem tartalmazza. A cselekmény gondatlan elkövetése (fogalmukat lásd a 8–9. számú fogalommeghatározásnál) ugyanakkor csak abban az esetben minősül bűncselekménynek, ha valamilyen megfontolásból a jogalkotó az adott bűncselekménytípus esetében azt külön büntetni rendeli. Gondatlan elkövetés esetén ezért mindig külön vizsgálni kell a büntetni rendeltséget! p p 19 p p p A jogalkotó a bűncselekmény megvalósulásához sok esetben valamilyen eredmény bekövetkeztét kívánja meg (pl. kár a csalás esetében, Btk 318 § vagy vagyoni hátrány a hűtlen kezelés esetében, Btk 319. §, fogalmukat lásd a 3–4 számú fogalommeghatározásnál) Ilyenkor a bűncselekmény megvalósulásához nem elég, hogy a cselekmény alkalmas legyen ennek az

eredménynek a kiváltására, hanem annak konkrétan be is kell következnie. Az előbbiekkel összefüggésben az eredmény és a cselekvés között egy okozati összefüggésnek is fenn kell állnia ahhoz, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítható legyen. Előfordulhat, különösen a vagyon elleni bűncselekmények esetében, hogy a Btk. az elkövetéshez valamilyen célzatot (pl „haszonszerzés végett” a csalás esetében, Btk. 318 §) is társít Ilyen esetben tehát meghatároz egy célt, amire a személy a cselekmény elkövetésével törekszik. A büntetőjogi felelősség fennállásához a célzatnak az elkövetés idején fenn kell állnia, de az már nem feltétel, hogy ezt a célt el is érjék. 4. A Btk-ban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén is vizsgálandó a büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak, azaz az ún büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető okok, valamint a büntetőeljárás lefolytatását

akadályozó okok fennállásának kérdése, ez azonban elsődlegesen a büntetőeljárásban eljáró hatóságok feladata, mivel alátámasztásuk vagy kizárásuk sok esetben megfelelő szakértelmet és bizonyítást követel meg. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere az alábbiakban vázolható fel: A büntethetőséget kizáró okok: a gyermekkor, a kóros elmeállapot, kényszer, tévedés, társadalomra veszélyesség csekély foka, jogos védelem és végszükség. A büntethetőséget megszüntető okok: az adott cselekményt elkövető személy halála, az elévülés, a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása, p p p p p p p p p p 20 a törvényben meghatározott egyéb ok és eljárási kegyelem. A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok: a magánindítvány hiánya és a kívánat hiánya. p p p p Amennyiben tehát az 1–4. pontok vizsgálata alapján a büntetőjogi

felelősség megállapítható, és a felelősségre vonásnak szembetűnő, egyértelmű akadálya nincsen, az Állami Számvevőszéknek a következő alcím alatt kifejtettek alapján kötelessége a büntetőjogi felelősség felvetése. Abban az esetben azonban, ha az adott cselekmény tekintetében a büntetőjogi felelősség nem is állapítható meg, a számvevő által egyidejűleg vizsgálandó az egyéb felelősségi formák esetleges fennállása és ebben az esetben a megfelelő felelősségi javaslatok megtételének lehetősége. (Büntetőjogi felelősség esetén kötelező a felelősség felvetése, a többi felelősségi forma esetében pedig a felelősség érvényesítése, illetve tisztázása kezdeményezhető.) 21 2. Az Állami Számvevőszék helye, szerepe a büntetőjogi felelősség megalapozásában, a feljelentés jogi alapja A büntető jogszabályok betartatásának alapfeltétele, hogy a szükséges büntetőeljárást lefolytassák, a

megszegésükért kilátásba helyezett jogkövetkezményeket (büntetést, illetve intézkedést) érvényesítsék, tehát a felelősséget felvessék és érvényesítsék. A felelősség felvetésének leggyakoribb formája a feljelentés. Az állampolgárok számára a bűncselekmények észlelése esetén morális, erkölcsi alapú a feljelentés megtétele, ugyanis a büntetőjog csak meghatározott bűncselekmények esetében ír elő számukra feljelentési kötelezettséget. Más a helyzet azonban a közélet szereplőiként eljáró egyének, illetve az egyes állami szervek esetében. Az Állami Számvevőszék, valamint a képviseletében eljáró számvevő, mint hivatalos személy általános jellegű feljelentési kötelezettségét az alábbi előírások alapozzák meg. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény (a továbbiakban: Be) 171. § (2) bekezdésének értelmében „A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény

előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.” Az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ásztv) 25 § (2) bekezdése szerint: „Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. Egyéb mulasztás esetén a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az Állami

Számvevőszéket.” p p A fenti előírások egyértelmű kötelezettségként határozzák meg, hogy az Állami Számvevőszéket (illetve a képviseletében eljáró számvevőt, mint hivatalos személyt) az eljárása során tudomására jutott bűncselekmények tekintetében (de csak ebben a körben) feljelentési kötelezettség terheli. 23 Az Állami Számvevőszék az általa tett feljelentéssel segíti a bűnüldöző szerveket abban, hogy a bűncselekmények felderítésével és az elkövetők felelősségre vonásával érvényt szerezzenek a társadalmi és az egyéni érdek védelmének, a jogállamiság követelményének. Az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) 34. § (9) bekezdése alapján bűncselekmény gyanújának észlelése esetében a vizsgálatvezetőnek haladéktalanul állásfoglalásért kell fordulnia a Jogi Osztályhoz a főcsoportfőnök, illetve a főigazgató egyidejű tájékoztatása

mellett. A számvevő ellenőrzési tevékenysége során feltárt bűncselekmény tényállásának rögzítésekor alapvető fontosságú a helyszíni intézkedés megtétele, ekkor – néha megismételhetetlen módon – szükséges a bizonyítékok rögzítése, azok biztosítása. Mindez ugyanakkor nagy odafigyelést igényel, mert amellett, hogy a bűncselekmény gyanújának észlelése esetén szükséges a feljelentési kötelezettségnek eleget tenni, ugyanakkor indokolatlanul nem szabad bárki személyét kitenni a büntetőeljárásból származó hátrányoknak, megbélyegzésnek. Egy esetleges téves mérlegelés, tévedésből kezdeményezett feljelentés alapján senkinek nem sérülhet a személyiségi joga, ugyanis ezt a jogrendszer garanciális szabályokkal fokozottan védi. 24 3. Fogalomtár Az Állami Számvevőszék eddigi gyakorlata alapján megállapítható, hogy a számvevők az ellenőrzések során jellemzően az ún. közbizalom elleni, a gazdasági,

a pénzügyi, illetve a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével találkozhatnak. A gazdasági bűncselekmények egy részénél és a vagyon elleni bűncselekmények többségénél a cselekmény bűncselekménnyé válása, a bűncselekmény minősítése, illetve a bűncselekménynek a szabálysértéstől történő elhatárolása szempontjából nagy jelentősége van az értéknek, illetve az okozott kárnak, a vagyoni hátránynak stb., amelyre nézve a cselekményt elkövették. A leírtak miatt fontos az előforduló bűncselekményekkel kapcsolatos fogalmak és értékhatárok ismertetése az ellenőrzést végző számvevők részére Az előforduló fogalmak áttekintése során szükségszerűen a Btk. értelmező rendelkezéseire szorítkozunk 1. A vagyon az adott személy (természetes vagy jogi személy) tulajdonában lévő (ingó és ingatlan) dolog, de idetartozik még ezenfelül a vagyoni jogosultságot megtestesítő értékpapír is 2. Az érték annak a

dolognak az elkövetéskor pénzben kifejezett forgalmi értéke, amelyre a bűncselekményt elkövették A forgalmi értéket az általános kiskereskedelmi ár alapján kell megállapítani, beleértve az általános forgalmi adót is. 3. A kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés [pl közpénzből egy adott szervezet részére a vonatkozó jogszabályok ellenére vagy a megengedettet meghaladó mértékű (pl. támogatás) kifizetés, egy önkormányzati beruházás esetén a műszaki teljesítés teljes vagy részleges elmaradása ellenére a vállalkozói díj kifizetése.] 4. A vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny együtt. Ez tehát egy komplex fogalom, amely a két tényező összetevőjeként értelmezhető A kár fogalmát lásd fent Az elmaradt vagyoni előny az az érték, amellyel a bűncselekmény elmaradása esetén a sértett vagyona gyarapodott volna (pl. egy államháztartási vagyoni körbe tartozó ingatlan

áron alul történő eladása; közpénzből az értékarányosságot jóval meghaladó értékű beszerzés; indokolatlan teljesítési késedelem esetén az önkormányzatot szerződés alapján megillető kötbérről való lemondás, jogosulatlanul kifizetett támogatás és annak kamata). 25 5. Az értékhatár a büntető jogszabály által a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban vizsgálandó érték, kár, vagyoni hátrány, illetve mérték tekintetében megállapított összeg, amely egyrészről egy adott cselekmény tekintetében meghatározza, hogy az szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül (ez az ún. szabálysértési értékhatár), másrészről bűncselekmény esetén minősítő körülmény alapjául szolgálhat (lásd a 10. számú fogalommeghatározásnál) Adott esetben ugyanis ugyanazon cselekmény a tényleges érték/kár/vagyoni hátrány/ mérték függvényében: nem keletkeztet sem szabálysértési, sem büntetőjogi

felelősséget, csak szabálysértést valósít meg, bűncselekmény alapesetét valósítja meg (lásd a 10. számú fogalommeghatározást), vagy bűncselekmény valamely minősített esetét valósítja meg (lásd a 10. számú fogalommeghatározást). Az értékhatárokat a Btk. 138/A §-a, a Btk különös részében az egyes bűncselekménytípusokra vonatkozó ettől eltérő rendelkezések, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979 évi 5 törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) határozzák meg A Btk. 138/A §-a szerint az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, különösen jelentős, ha

ötszázmillió forintot meghalad. Bár az egyes tárgyalt bűncselekménytípusoknál nevesítjük az azokhoz tartozó, fentiektől eltérő értékhatárokat, az alábbiakban – a könnyebb átlátás kedvéért – összefoglaljuk a rájuk vonatkozó elhatárolási összegeket, értékhatárokat azzal a megjegyzéssel, hogy ezen összegek a jövőben változhatnak, hiszen az értékhatárokat a jogalkotó az inflációra figyelemmel rendszeresen emeli. 6. A bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség p p p p p p p p 26 Felelősségi formák és cselekménytípusok összefüggései 4. ábra Elkövetett cselekmény típusa Felelősségi formák és fokozatok Nincs sem szabálysértési, sem büntetőjogi felelősség Szabálysértési felelősség Büntetőjogi felelősség – alapeset(ek) Büntetőjogi felelősség –

minősített eset(ek) Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése Sikkasztás Csalás Hűtlen kezelés Hanyag kezelés ha x ” 50.000 Ft . . . ha x ” 50.000 Ft . ha x ” 10.000 Ft ha x ” 10.000 Ft ha x ” 10.000 Ft . ha x > 50.000 Ft ha x > 10.000 Ft (bizonyos esetekben ennél kisebb összeg esetén is) ha x > 10.000 Ft (bizonyos esetekben ennél kisebb összeg esetén is) ha x > 10.000 Ft ha x > 50.000 Ft . különböző esetei vannak különböző esetei vannak különböző esetei vannak van ilyen esete X – támogatás/más gazdasági előny/érték/kár/vagyoni hátrány . – a jogszabály ilyen felelősségi formát nem szabályoz 07. A vétség minden bűncselekmény, ami nem bűntett, azaz minden szándékos bűncselekmény, amire a törvény kétévi szabadságvesztést vagy annál enyhébb büntetés kiszabását rendeli és minden gondatlan bűncselekmény. 08. Szándékos elkövetésnek minősül, ha valaki úgy követi el a

bűncselekményt, hogy magatartásának következményeit kívánja (ez az ún. egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (ez az ún. eshetőleges szándék) 09. Gondatlan elkövetésnek minősül, ha valaki úgy követi el a bűncselekményt, hogy előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ez az ún luxuria, azaz tudatos gondatlanság), illetve az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (ez az ún. negligencia, azaz hanyagság) 10. A bűncselekmény minősített körülményei a cselekménynek olyan speciális változatait jelentik, amelyeket különböző megfontolásokból a jogalkotó kiemel a bűncselekmény ún. alapesetéből és attól eltérően, enyhébben (ez az ún. privilégizált eset) vagy súlyosabban értékelve, azokhoz enyhébb vagy súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. A Btk az egyes

bűncselekménytípusok szabályozásánál először p p 27 mindig az alapesethez fűződő jogkövetkezményt határozza meg, azután sorolja fel a minősítő körülményeket és a hozzájuk rendelt enyhébb vagy súlyosabb jogkövetkezményeket. Nem minden bűncselekménynek van minősített esete, de a számvevőszéki gyakorlatban oly gyakran előforduló vagyon elleni bűncselekményeknek igen (ezek általában az értékhatárokhoz igazodnak). 11. A közokirat a polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III törvény (a továbbiakban: Pp.) 195 § (1) bekezdése értelmében a bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által ügykörén belül, a megszabott alakban kiállított olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amely teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint

annak idejét és módját. A közokiratban az állam, illetve az állami (önkormányzati) szerv közhatalmi jellege testesül meg. (pl útlevél, személyi igazolvány) A Pp mellett más jogszabály is nyilváníthat okiratot közokiratnak. 12. A hamis közokiratot nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készítette, és/vagy nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza. Hamis a közokirat abban az esetben is, ha a kiállítóként feltüntetett személytől vagy hatóságtól származik ugyan, de abban a valóságnak nem megfelelő tények vannak feltüntetve. Mindezek alapján a valódi közokirat is lehet valótlan tartalmú, és a hamis közokirat is lehet valós tartalmú 13. A magánokirat olyan irat, melyet nem bíróság vagy más hatóság állított ki, ügykörén belül és megszabott alakban valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének igazolására. A

magánokiratban, ha azt állami (önkormányzati) szerv készítette, az állam tulajdonosi jellege testesül meg (pl. gazdálkodó szervezet éves mérlege). 14. A hamis magánokiratot nem a kiállítóként feltüntetett készítette, és/vagy nem a kiállítóként feltüntetett nyilatkozatát tartalmazza. Hamis a magánokirat abban az esetben is, ha a kiállítóként feltüntetettől származik ugyan, de abban a valóságnak nem megfelelő tények vannak feltüntetve. 15. Hivatalos személy az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, a politikai államtitkár, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, az önálló 28 bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, a helyi önkormányzati testületek tagja, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, az alkotmánybíróságnál,

bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el. 29 II. fejezet Az egyes bűncselekménytípusok 1. Hivatali visszaélés Btk. 225 § „Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelezettségét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A hivatali visszaélés a közbizalom elleni bűncselekmények körébe tartozik. Általános, háttér

jellegű bűncselekmény, elkövetésével az állami apparátus részrehajlásmentes működésébe vetett bizalom sérül. Jelentősége éppen általános, háttér jellegében rejlik, hiszen előfordulhat, hogy az adott cselekmény valamilyen oknál fogva nem illik bele más bűncselekményi keretbe, de ennek alapján mégis lehetővé válik a büntetőjogi felelősségre vonás. Ezt a bűncselekményt a hivatalos személy (lásd a 15. számú fogalommeghatározásnál) követi el, mégpedig csakis akkor, ha hivatalos minőségében jár el, vagy hivatali helyzetével összefüggésben követi el a cselekményt. A hivatalos személy tevékenységének kereteit jogszabályok, szervezeti és működési szabályzat, ügyrend, ügyviteli szabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, munkaköri leírás stb. határozzák meg Mindezeket a számvevőnek vizsgálnia kell abban az esetben, ha valamilyen visszaélés gyanúját észleli, hiszen csak ennek alapján

állapítható meg, hogy a hivatalos személy tevékenysége során áthágott-e valamilyen szabályt. E bűncselekmény elkövetésének gyanúja akkor merülhet fel, ha a vizsgálat során a számvevő azt tapasztalja, hogy a hivatalos személynek volt ugyan hatásköre (intézkedési joga és egyben kötelezettsége is), de a rá vonatkozó szabályokat megsértve járt el, akár úgy is, hogy nem járt el; vagy a hivatalos személynek az adott ügyben egyáltalán nem lenne hatásköre eljárni, vagy pedig lenne, de intézkedését tekintve azt valamilyen szempontból túllépte, illetve, ha a hivatalos személynek van hatásköre, és formailag törvényes is az eljárás, de valamilyen (morális) szempontból a jogkörét rendeltetésével ellentétesen gyakorolta.5 p p p 5 Lásd a 5. ábrát 31 Ennek a bűncselekménynek a központi eleme, hogy a hivatalos személy tudatosan, mégpedig egyenesen jogellenes céllal cselekszik, úgy, hogy ezzel valakinek jogtalan

hátrányt vagy magának, illetve másnak jogtalan előnyt szerezzen. A jogos előny, valamint a jogszabály által megengedett, adott esetben elő is írt, alkalmazandó hátrány természetesen ebből a szempontból figyelmen kívül marad. Mind az előny, mind a hátrány lehet személyes, illetve vagyoni jellegű, és a bűncselekmény szempontjából irreleváns, hogy meg is valósult-e. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg, gondatlan alakzata nincsen. 5. ábra A hivatali visszaélés elméleti modellje Hatáskörében szabályszerűen eljár nincs bcskm. Hivatalos személy Hatáskörében jár el, de nem szabályszerűen Hatáskör nélkül vagy azt túllépve jár el Hivatali helyzetével egyébként visszaél Cél: Jogtalan előny, illetve hátrány bűncselekmény (továbbiakban: bcskm.) Példák: A helyi önkormányzati hivatalnál tevékenykedő köztisztviselő az önkormányzati lakáskiutalásokkal kapcsolatos döntés folyamán a jogszabályi

feltételek hiánya ellenére, jogosulatlan személynek utal ki lakást [Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvényhez (a továbbiakban: Kommentár)] A közbeszerzési értékhatárt elérő közbeszerzési pályázat kiírását elmulasztva adnak valakinek megbízást, de kár, vagyoni hátrány nem mutatható ki, ezért más bűncselekmény nem állapítható meg (Kommentár). p p 32 p p Közbeszerzési eljárás során a hivatalos személy a pályázatok átnézése után az ajánlattételi árakról a pályázat egyik résztvevője számára információt szolgáltat (Kommentár). Vámigazgatási szervnél dolgozó személy, bár nincs erre hatásköre, üzemanyagtöltő állomás létesítése kapcsán ad ki jövedéki engedélyt vagy törvényellenesen gyakorol méltányosságot a jövedéki bírság kiszabásakor [Állami Számvevőszék által tett feljelentés (a továbbiakban: ÁSZ gyakorlat)]. 33 2. A számvitel rendjének

megsértése Btk. 289 § (1) „Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját

tőke értékének, illetőleg a mérlegfőösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. (4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el.” E bűncselekménnyel a jogalkotó egyrészről védeni és biztosítani kívánja a mindenkori számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek érvényesülését, a számviteli előírások megtartását, másrészt a büntetőjog eszközeivel is elő akarja segíteni az ellenőrzések lefolytatásának lehetőségét. A büntetőjogi szabályozás célja – áttételesen – a piaci, gazdasági élet szereplői gazdasági helyzete áttekinthetőségének, a hitelezők és egyéb üzletfelek érdekeinek és a forgalom

biztonságának védelme. A kérdés az, hogy miért kell büntetőjogilag is fenyegetni egy olyan magatartást, amely – bár nem kívánatos, de – morálisan rendkívül csekély mértékben színezett, és egyfajta gondos hozzáállás elmulasztását jelenti a számviteli rend betartásával kapcsolatban? A válaszunk erre az, hogy a cselekmény önmagában nem esne súlyos társadalmi megítélés alá, veszélyessége azonban abban rejlik, hogy más súlyosabb gazdasági, 35 illetve vagyon elleni bűncselekmény elkövetésének előfeltétele lehet, valamint annak elleplezését segítheti! E bűncselekmény elkövetésének gyanúja akkor merülhet fel, ha az adott ellenőrzött szervnél valamilyen számviteli jogszabályi előírás vonatkozásában szabálytalanság, hiányosság tapasztalható és ebből kifolyólag a vagyoni helyzet áttekintése, illetve ellenőrzése megnehezül vagy meghiúsul. Kérdésként merül fel rögtön, hogy melyek ezek a jogszabályi

előírások. Mindenekelőtt a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazásán alapuló jogszabályok E jogszabályokban foglalt előírások töltik ki tartalommal a Btk.-ban keretjelleggel meghatározott magatartási kört A számvevőszéki ellenőrzés által érintett ellenőrzöttek körét figyelembe véve ez az alábbi jogszabályokat jelenti: 2000. évi C törvény a számvitelről; 249/2000. (XII 24) Korm rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 192/2000. (XI 24) Korm rendelet a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 214/2000. (XII 11) Korm rendelet a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektetővédelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 217/2000. (XII 11) Korm rendelet a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési

és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 250/2000. (XII 24) Korm rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 221/2000. (XII 19) Korm rendelet a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 219/2000. (XII 11) Korm rendelet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 224/2000. (XII 19) Korm rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. p p p p p p p p p A számviteli szabályok betartásáért felelős személyek körét egyrészt jogszabályok, másrészt belső szabályzatok rögzítik, de mivel a bűncselekmény jellegéből fakadóan szükségszerűen nem alkalmi,

hanem rend- 36 szeresen előforduló szabályszegésről van szó, a vezetői szintű felelősség (pl. önkormányzat esetében polgármester, jegyző) általában szintén megállapítható. A Btk megállapít ugyan egy speciális személyi kört is (egyéni vállalkozó), de ezzel az esetkörrel a számvevőszéki vizsgálat során nemigen találkozunk. A bűncselekmény elkövetésének gyanúja akkor merülhet fel, ha a fenti személyi körbe tartozó személy az előbb említett jogszabályokban foglalt valamely kötelezettségét tudatosan – akár tevőlegesen, akár mulasztással – nem teljesíti, egész pontosan: megszegi a beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettséget, vagy megsérti a bizonylati rendet és ezáltal az ellenőrzött vagyoni helyzetének áttekintése, vagyoni helyzetének ellenőrzése megnehezül, illetve meghiúsul.6 p p p Fontos hangsúlyozni, hogy a bűncselekmény csak a fenti számviteli

kötelezettségszegések esetében és csak szándékos elkövetés esetén valósul meg. A szándékosság bizonyítása egyébként sokszor nehézségekbe ütközik. A gyakorlati életben a számviteli szabályok megsértésének nagy részét gondatlanul, hanyagságból követik el. Komolyabb számviteli hiányosságok, illetve szabálytalanságok hosszabb időn keresztül történő fenntartása azonban alapot adhat a szándékosság feltételezésére, figyelemmel arra is, hogy a betartásukra kötelezetteknek ismerniük kell, milyen előírásokat nem tartanak be. Megnehezül a vagyoni helyzet áttekintése, ha a piaci partnerek, a gazdasági élet szereplői nem tudnak a másik szereplő vagyoni, jövedelmi helyzetét, forgalmát, fizetőképességét, illetve hitelképességét tekintve valós, tiszta képet alkotni. Ellenőrzési tevékenységünk során a második esetkör – azaz a vagyoni helyzet ellenőrzése megnehezülésének vagy meghiúsulásának – felmerülése a

gyakoribb. Megnehezül a vagyoni helyzet ellenőrzése, ha az arra jogszabályi felhatalmazással rendelkező szervezet, mint pl. az ÁSZ, KEHI, APEH, OEP, PSZÁF nem tudja teljes körűen vagy nagyobb, a számviteli hiányosságokból, szabálytalanságokból adódó nehézségek leküzdése – azaz az ellenőrzést végző személyek általi végzett utólagos adatfeldolgozás, illetve egyéb pótlólagos munka – nélkül az ellenőrzést lefolytatni. 6 Lásd a 6. ábrát 37 6. ábra A számvitel rendjének megsértése – elméleti modell Ellenőrző szervezet (pl. ÁSZ, KEHI, OEP, PSZÁF, APEH) megszegi Gazdálkodó Szvt-ben, ill. végrehajtási rendeletben előírt beszámolási, könyvezetési, könyvvizsgálati, bizonylatolási köt. megszegi Egyéni vállalkozó ellenőrzés meghiúsul vagy megnehezül bcskm. jogszabályban meghatározott (pl. EVA) nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettség Legrosszabb esetben a hiányosságok olyan mértékűek, hogy

nem is pótolhatóak, így az ellenőrzést nem lehet lefolytatni. Az ellenőrzés ilyen okból történő meghiúsulását a jogalkotó minősített esetként értékeli, és ahhoz még súlyosabb jogkövetkezményeket fűz. Fontos: A vagyoni helyzet ellenőrzése megnehezülésének, illetve meghiúsulásának vizsgálata mindenképpen mérlegelést igényel, hiszen a büntetőjogi felelősség csak a valóban komoly esetekre vonatkozik. Önmagában egy számviteli kötelezettségszegés ugyanis még nem von maga után feltétlenül büntetőjogi felelősséget. A kötelezettségszegésnek jellegénél, mértékénél stb fogva alkalmasnak kell lennie arra, hogy a vagyoni helyzet ellenőrzését megnehezítse, illetve meghiúsítsa, és ezek valamelyikének ténylegesen be is kell következnie ahhoz, hogy a bűncselekmény megvalósuljon. A büntetőjogi felelősség felvetéséhez elengedhetetlen, hogy az ellenőrzést végző személy – amennyiben a számviteli

szabálytalanságok, hiányosságok mértékét tekintve erre a következtetésre jut – a vizsgálati jelentésben a vagyoni helyzet ellenőrzésének megnehezülését, illetve meghiúsulását megállapítsa! Természetesen a nyomozó hatóság juthat más következtetésre is. p p 38 Példák: Az önkormányzat analitikus könyvelést nem vezetett, csak főkönyvi bizonylatok álltak rendelkezésre, ezért nem lehetett megállapítani, hogy a tárgyi eszközök mikor kerültek aktiválásra. Ezzel megsértették a teljesség elvét, és a helyzet különböző visszaélésekre adhatott lehetőséget az eszközök beszerzése, illetve selejtezése kapcsán.7 Az önkormányzatnál nagy értékű tárgyi eszköz beszerzésére vonatkozó szerződés, mint alapbizonylat hiányzott, bár a könyvelés fel volt fektetve, ezért nem lehetett a beszerzési értéket megállapítani. Az intézmény nem végezte el a leltározást, e nélkül állította össze a beszámolóját,

selejtezésre kerültek tárgyi eszközök anélkül, hogy könyv szerinti értéküket meghatározta volna. Az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetnél átutalási megbízás, illetve készpénzes kifizetést igazoló pénztári bizonylat volt, ennek jogosultságát alapbizonylattal, visszterhes szerződéssel nem tudták alátámasztani. A számvevői kérésre adott válasz az volt, hogy a szerződést szóban kötötték tanácsadásra, amelyet a polgári jog nem tilt. Sérült az összemérés elve Egy elkülönített állami pénzalap kezelőjének a minisztérium gazdasági osztálya van kijelölve. A gazdasági osztály nem készíti el a nyitómérleg alapját képező rendezőmérleget, a következő évre pedig sem a számlarendet, sem a számlatükröt, sem az analitikus nyilvántartás rendjét nem alakítja ki. A leltárban és a mérlegben fontos tételeket (pl. értékpapírok, bankszámla egyenlege) nem szerepeltet Az alap szabad pénzeszközeivel egy gazdasági

társaság révén banki tranzakciókat bonyolíttat le minden szerződés és dokumentálás nélkül (ÁSZ gyakorlat). Az önkormányzat nem rendelkezett számviteli politikával, hiányoztak a számviteli rendre és a pénzgazdálkodásra vonatkozó szabályzatok. A kifizetéseknél sok esetben az alapbizonylatok nem álltak rendelkezésre, a szigorú számadású nyomtatványokról nem vezettek nyilvántartást, bár ilyen nyomtatványokat használtak. A könyvviteli mérleget leltárral és összesítő kimutatással nem támasztották alá Fenti hiányosságok miatt az önkormányzat valós vagyoni helyzetének ellenőrzése megnehezült, (ÁSZ gyakorlat). p p p p p p 7 Amennyiben az egyes példáknál forrás nincs megjelölve, azok nem konkrét, hanem csupán a szemléltetés céljából összeállított, fiktív esetek. 39 3. Sikkasztás 317. § (1) „Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást

követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a

(2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A bűntett öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el.” Bár a Btk. rendszerében a vagyon elleni bűncselekmények elején a lopás áll, az Állami Számvevőszék gyakorlatában ez az – egyébként igen gyakori – bűncselekmény nem fordul elő. Sokkal inkább gyakori az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésével kapcsolatban a vagyon kezelésével megbízottak által elkövetett sikkasztás. A sikkasztás erkölcsi megítélésénél – más vagyon elleni bűncselekményekhez képest – többletelem, hogy a tulajdonos az elkövetőre rábízta a dolgot, tehát ő visszaél a belé vetett bizalommal. A modern piacgazdaságban a tulajdonosok – és ez alól az állam sem kivétel – vagyonuk, pénzük

kezelését általában ellenszolgáltatás fejében szakértelemmel rendelkező személyekre, vállalkozásokra bízzák. Ellenőrzéseink során folyamatosan szembesülünk az államháztartás körébe tartozó vagyonnak az államot, mint tulajdonost képviselő szervek által történő rábízásával: vagyonkezelői szerződésben a vállalkozó vállalja 41 a kincstári vagyon megőrzését, kezelését, de ugyanezt vállalja az egészben vagy a részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselője is kinevezése elfogadásakor, úgyszintén az önkormányzati házipénztáros feladatköre és megbízása átvételekor stb. A szóban forgó vagyontárgy az ingatlanon kívül bármi lehet: pénz, ingó dolog, értékpapír. A lényeg az, hogy a rábízás valamilyen formája révén a megbízott személy birtokába kerüljön (pl. házipénztáros kezelésében van a kassza), mégpedig jogszerűen és nem pillanatnyi jelleggel A rábízás

valamilyen jogügylet formájában történik, tehát a személy jogosan tartja birtokában a vagyontárgyat kezelés, szállítás, őrizet, használat, gazdálkodás vagy más megjelölt ok céljából. Elég tehát – a hűtlen kezelésnél szóban forgó kezeléssel ellentétben – ha csak passzívan birtokolja a dolgot. Nem minősül viszont rábízásnak, ha a vagyontárgyat csak pillanatnyi jelleggel adták át számára; ha ilyenkor eltulajdonítja (lásd az alábbi magyarázatot), akkor lopást követ el. A korábbi ellenőrzések során a számvevők leginkább a költségvetési szervek, alapítványok tulajdonában álló járművek, telekommunikációs eszközök „sajátként” való használatának felismerésekor jutottak sikkasztás nyomára. Az eddigi ellenőrzések tapasztalata az is, hogy időnként az utazási költségekre felvett előlegek visszafizetésének elmaradása formájában valósul meg sikkasztás. Érdemes fokozottan figyelni a házi pénztárak

kezelését. Tradicionális elkövetője a sikkasztásnak a rábízott pénzt sajátjaként használó pénztáros, akinek igen szigorú a felelőssége, és akkor is elköveti a bűncselekményt, ha csak „kölcsönveszi” a pénztárból az adott összeget és akár rögtön vissza is teszi! Mindezek alapján sikkasztás elkövetésének gyanújára következtethetünk, ha az a személy, akire a dolog rá van bízva, a dolgot tudatosan eltulajdonítja (ebben az esetben az a szándéka, hogy véglegesen megszüntesse az eredeti tulajdoni állapotot, tulajdonosként viselkedik, használja, rendelkezik vele, eladja, nem adja vissza a tulajdonos követelése ellenére sem stb.), vagy azzal sajátjaként rendelkezik (ebben az esetben nem áll szándékában, hogy megszüntesse a tulajdonos tulajdonjogát, csak gyakorolja a tulajdonjogból eredő és őt meg nem illető jogosítványokat, pl. megterheli a vagyontárgyat, használatba adja másnak stb.)8 p p 8 Lásd a 7. ábrát 42

A sikkasztás elméleti modellje 7. ábra Tulajdonos rábízás rábízás eltulajdonítja (birtokolja, használja, rendelkezik vele) Vagyontárgy (ingó dolog, pénz) bcskm. Harmadik személy sajátjaként rendelkezik vele (elidegeníti, megterheli) A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, de nem szükséges, hogy annak elkövetője haszonszerzési céllal cselekedjék, vagy hogy kárt okozzon. Fontos: Amennyiben az érték nem haladja meg a tízezer forintot, nincs bűncselekmény, csak szabálysértés [Szabs.tv 157 § (1) bek a) pontja]9 p Példák: A polgármester adott évben számos alkalommal előlegeket vesz fel utazási költségeire és gépkocsijavításra, de csak igen ritkán, megkésve, összevontan számol el a korábban felvett előlegek egy részéről, az adott összegeket addig jogosulatlanul magánál tartva. A felvett pénz egy másik részével pedig egyáltalán nem is számol el (ÁSZ gyakorlat). A pénztáros készpénzkezelési

szabályzat és megbízás alapján kezeli az önkormányzat házipénztárát. A rendszeresen kifizetendő kiegészítő családi pótlékok összegének egy részét banki úton elutalja, de ugyanezeket a házipénztári kifizetési kimutatásokon is feltünteti fiktív kifip p 9 Lásd a 4. ábrát 43 p p zetésként. A házipénztárból 111 483 Ft hiányzik, és ahhoz csak a pénztáros férhetett hozzá (ÁSZ gyakorlat) Az önkormányzat az általános iskola teniszpályáját kívánja felújítani, ezért új salakot rendel. Az önkormányzat tisztviselője, miután a vállalkozótól átveszi a szállítmányt, egy részét az iskola pályája helyett a saját teniszpályáján teríti el (Kommentár). A költségvetési szerv dolgozói részére egy elkülönült épületben étkezdét kíván kialakítani. A pályázaton nyertes vállalkozóval úgy állapodnak meg, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat a költségvetési szerv biztosítja. A vállalkozó az

építési anyagnak csak egy részét használja fel az étkezde kialakításához, a többit máshol építi be (Kommentár). 44 4. Csalás 318. § (1) „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott

módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon c) követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon, c) követik el.” A csalás klasszikus vagyon elleni bűncselekmény. Az utóbbi idők jogalkotása következtében azonban számos egyéb, speciális csalásszerű bűncselekménytípus is meghatározásra került a Btk.-ban, ilyenek pl a következőkben tárgyalandó jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése elnevezésű bűncselekmények is. 45 Mindhárom bűncselekmény esetén lényegében azonos magatartásról, azaz tévedésbe ejtésről vagy

abban tartásról (lásd alább) van szó. A támogatások igénybevételével kapcsolatban elkövetett csalásszerű magatartások igen jelentős számára, valamint az uniós jogi kötelezettségekre tekintettel azonban a jogalkotó a hazai és uniós forrásokból származó támogatásokra elkövetett ilyen jellegű magatartások körét kiemelte a klasszikus csalás köréből, és azokat külön bűncselekménytípusként határozta meg. Figyelemmel az Állami Számvevőszék ellenőrzései által lefedett tárgykörökre, a csalásszerű magatartások majdnem egésze az előbbi két bűncselekmény körébe tartozik, így a Btk. 318 §-a által meghatározott csalás bűncselekmény elkövetése egyre ritkábban állapítható meg. Szerepe azonban nem lebecsülendő, mintegy háttérbűncselekmény típusnak tekinthető. Ez alatt azt értjük, hogy amennyiben a számvevő vizsgálata során valamilyen tudatos, megtévesztő magatartással és abból eredő károkozással

találkozik, de az a fent említett bűncselekménytípusokba nem sorolható be (mert pl. nem az általuk lefedett támogatási körre nézve követik el), még mindig lehetséges és ezért megvizsgálandó, hogy a klasszikus csalás elkövetésének feltételei fennállnak-e. Csalás bűncselekmény elkövetésére akkor gyanakodhatunk, ha valaki tudatos magatartással más személyt tévedésbe ejt (akár tevőleges magatartása, akár mulasztása révén a másik személynek a valóságról attól eltérő benyomása, elképzelése alakul ki) vagy tévedésben tart (ebben az esetben a tévedést nem ő okozta, de a másik tévedését felismeri és azt szintén tevőlegesen fenntartja vagy elmulasztja őt a valós helyzetről felvilágosítani) és ezáltal a tévedésben lévő személy olyan cselekvést valósít meg (valamilyen jognyilatkozatot tesz, pl. szerződést köt, tartozást elenged, egyoldalúan kötelezettséget vállal stb) amely akár a tévedésben lévő, akár

egy harmadik személynek kárt okoz.10 p p p p 10 Lásd a 8. ábrát 46 8. ábra jogosulatlan haszon A csalás elméleti modellje Cél: jogtalan haszonszerzés ez őt cselekvésre indítja Károsult Kár!!! jogosulatlan haszon tévedésbe ejt vagy tart bcskm. Harmadik személy A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni. Az elkövető tudatosan cselekszik azért, hogy jogtalanul haszonhoz jusson (az, hogy kárt okozzon, nem áll feltétlenül szándékában), de nem feltétel, hogy azt ténylegesen meg is szerezze. Nem szükséges az sem, hogy megtévesztő tevékenysége különösképpen fondorlatos legyen, lehet egészen egyszerű, könnyen felismerhető is, a lényeg, hogy a másik személyt megtévessze Fontos: Ha a kár nem haladja meg a tízezer forintot, nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg [Szabs.tv 157 § (1) bek b) pontja]11 p Példák: Az utazási költségtérítésre jogosult jegyző észreveszi ugyan, hogy az

elszámolásnál az előadó tévedésből a valóban megtettnél jóval több kilométer után számolja a jegyzőnek járó költségtérítést, de erről nem világosítja fel, és jogosulatlanul felveszi a magasabb összeget. Az így jogosulatlanul felvett összeg meghaladja a tízezer forintot. A költségvetési szervnél leltárfelelőséggel rendelkező személy nem tartja be a vonatkozó szabályokat, és a leltározás során észleli, hogy emiatt jelentős (ötvenezer forintot meghaladó értékű) készletek hiányoznak, p p 11 Lásd a 4. ábrát 47 amiért őt szigorú elszámolási és megtérítési kötelezettség terheli. A valóságtól eltérő, a hiányt elleplező leltárt készít, és így sikerül elkerülnie a megtérítési kötelezettséget, (itt természetesen a leltározó hanyag kezelést is elkövet) (Kommentár). 48 5. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése Btk. 288 § (1) „Aki a) a központi költségvetésből, a helyi

önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján, b) külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, avagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétől eltérően használ fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgyszintén az, aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. 288/A. § A 288 § alkalmazásában a külföldi állam vagy a

nemzetközi szervezet által nyújtott támogatáson magyar közigazgatási szerv vagy pénzügyi intézmény által, a külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet nevében kezelt támogatást is érteni kell. A 288 § nem alkalmazható, ha a bűncselekményt az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, illetőleg az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban követik el.” E gazdasági bűncselekmény a köznyelvben leginkább „szubvenció csalás” fogalomként ismert. Az ÁSZ gyakorlatában – a gazdasági bűncselekmények körében – a számvitel rendjének megsértése mellett a leggyakoribb bűncselekménytípus, ezért mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel. Elkövetésekor a törvényben megjelölt pénzügyi források jogszerű felhasználása sérül. A bűncselekménytípus a csalásból, mint vagyon elleni alapbűncselekményből alakult ki,

lényegében egy csalást (tévedésbe ejtés, tévedésben tartás) megvalósító tevékenység. Az állami támogatások elterjedtségére tekintettel döntött úgy a jogalkotó, hogy külön speciális bűncselekményként határozza meg a támogatásokkal kapcsolatos csalást. (A rendszerváltás előtt is létezett hasonló bűncselekmény: népgazdaság szerveinek megtévesztése.) 49 Az utóbbi időben az állami feladatok ellátása egyre inkább az állam által biztosított különféle, általában céljelleggel nyújtott támogatások útján kerül finanszírozásra. Ennek mechanizmusa a következő: az állam meghatározza a prioritásokat, azt, hogy mit és milyen feltételekkel kíván támogatni, a támogatást pedig a döntésre jogosult szerv – általában a bizalmi elv alapján – a támogatást igénybe vevő adatszolgáltatása alapján nyújtja. A kedvezményezettel támogatási szerződést kötnek, amely alapján elszámolási kötelezettsége van,

és köteles a fel nem használt támogatást visszafizetni. Az állam ellenőrző szervei útján kontrollálja a támogatás igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának jogszerűségét. A jogalkotó azért biztosít büntetőjogi védelmet a támogatásokkal kapcsolatos szabályszerű eljárásnak, hogy biztosítsa az ehhez fűződő költségvetési érdeket, hiszen a jogosulatlan támogatás igénybevétele végső soron a költségvetési stabilitást veszélyezteti, továbbá a jogszerűen igénylők támogatáshoz jutási lehetőségét szűkíti. E bűncselekmény elkövetésének gyanúja akkor merül fel, ha – a társadalombiztosítás területét kivéve – valamelyik államháztartási alrendszerből érkező támogatás, illetve külföldi államtól vagy nemzetközi szervezettől kapott céljellegű támogatás vagy más gazdasági előny kapcsán az adott személy, szerv (ez bárki lehet) tudja, hogy nem lenne jogosult a támogatásra, mert nem

felel meg a feltételeknek, de mégis megszerzi a támogatást úgy, hogy ennek céljából valótlanul nyilatkozik, valótlan, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, vagy eredetileg megfelelve a feltételeknek, szabályszerűen igényelte a támogatást, de mivel nem szabályszerűen, az adott célnak megfelelve használta fel, vissza kellene fizetnie; erről ő tud, de ez irányú kötelezettségének mégsem tesz eleget, vagy eredetileg megfelelve a feltételeknek, szabályszerűen igényelte a támogatást, de az ezzel kapcsolatos elszámolási, számadási kötelezettsége teljesítésekor tudatosan valótlanul nyilatkozik, valótlan, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, illetve megfelel a feltételeknek, de a ténylegesen jogosult támogatási összegnél magasabb összeget vesz igénybe és azt nem fizeti vissza.12 A bűncselekmény elkövetéséhez nem szükséges a személyes haszonszerzés, az is elegendő, ha támogatást nem saját magának, hanem

intézménye, cége, szervezete számára szerzi meg. p p p p 12 Lásd a 9. ábrát 50 A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének elméleti modellje Igénybe veszi és megfelel feltételeknek megfelelő felhasználás, kötelezettségek teljesítése TT ÁÁ M M O O G G AA TT ÁÁ SS eltérően használja fel, de visszafizeti 9. ábra nincs bcskm. nincs bcskm. eltérĘen használja fel és nem fizeti vissza számadáskor valótlan nyil., valótlan, hamis, hamisított okirat felhasználása valótlan nyilatkozatot tesz Igénybe veszi, bár nem felel meg valótlan tartalmú, hamis vagy a feltételeknek hamisított okiratot használ fel TT ÁÁ M M O O G G AA TT ÁÁ SS bcskm. bcskm. Fontos: Nem valósul meg bűncselekmény, ha a jogosulatlanul igénybe vett gazdasági előny összege, értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot [Btké. 27 § (3) bek a) pontja]13 Ha az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapból származó támogatást

vesznek igénybe jogosulatlanul, nem ez a bűncselekménytípus valósul meg, hanem az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek sérelme (Btk. 314 §)14 p p Példák: Az eddigi gyakorlat szerint a költségvetési törvény 3. számú melléklete határozza meg a helyi önkormányzatok normatív költségvetési hozzájárulásával kapcsolatos támogatási jogcímeket és igénylésük feltételeit. A támogatás igénylésére az ott meghatározott okiratok, pl tanügyi bizonylatok alapján kerülhet sor, az igénybevétel jogosságát előzetesen nem bírálják el. Az önkormányzatnak elszámolási kötelezettsége van a zárszámadás során Az elszámolás kapcsán a nem jogosult módon igénybe vett támogatást külön felelősségi következmény nélkül módjában áll visszafizetni, és ugyancsak megilleti a pótlólagos p 13 Lásd a 4. ábrát 14 Lásd a következő alcímnél. 51 p p p támogatás, ha kevesebbet vett igénybe, mint amire jogosult. Az

önkormányzat eltérő létszámadatokat jelent le ott, ahol a támogatás létszámarányosan jár (pl tanügyi, óvodai, szociális normatíva) A bűncselekmény megvalósul, ha az elszámolás során ezt nem korrigálja A bűncselekmény gyanúsítottja az lehet, aki az igénylési adatlapon aláírásával igazolta a hamis adatot, pl. a jegyző, közreműködő lehet az, aki a hamis létszámadatok előállításában segédkezett, pl. intézményvezető Az állami köztelevízió létszámleépítésre az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint költségvetési támogatást kap a Pénzügyminisztériummal kötött szerződés alapján, melyben vállalja, hogy leépíti a létszámot, a támogatást végkielégítésre fordítja, és 5 évig nem „foglalkoztatja vissza” az így leépített munkaerőt. A szerződésben vállaltakat nem teljesíti, mert bár a végkielégítést kifizeti, de utána kisvártatva a leépített dolgozókat visszafoglalkoztatja.

A szerződés szerint ebben az esetben a támogatást vissza kellene fizetni, de nem teszi meg (ÁSZ gyakorlat). Szennyvízberuházás kapcsán az önkormányzat nem határozza meg a lakosságot terhelő közműfejlesztési hozzájárulás mértékét, amelynek befizetése után a magánszemélyt támogatás illetné meg. Ehelyett az önkormányzat kezességet vállal a beruházó felé ezen összeg erejéig, és fedezetére kölcsönszerződést köt egy hitelintézettel. A kölcsön kamatának 70%-át a jogszabályok értelmében a költségvetés megtéríti. A kölcsön felvétele sem volt indokolt, mert az önkormányzat saját forrásából fizette meg a lakossági önrészt a beruházó felé. Fentiek alapján mind a lakossági önrész, mind a kölcsönösszeg kamatai után járó támogatást jogosulatlanul vették fel (ÁSZ gyakorlat). Az önkormányzat saját üzemeltetésű éttermét megszünteti, és a gyermekétkeztetést ezek után magánvállalkozóval kötött

bérleti szerződés útján kívánja ellátni (feladatátadás). Közalkalmazotti jogviszonyban álló hat dolgozója tekintetében a létszámleépítéssel kapcsolatos költségekre pályázatot nyújt be. Az éves költségvetési törvény 5 számú mellékletében ilyen célokra meghatározott előirányzatból való részesedés feltétele, hogy a dolgozókat ne „foglalkoztassák vissza” az önkormányzatnál A konkrét pályázat további feltétele, hogy a feladatátadás révén az önkormányzat fenntartói körén kívül eső munkáltatónál se kerüljön sor a „visszafoglalkoztatásukra”. Ezzel szemben a hat személyt az adott vállalkozó átveszi, és folyamatosan foglalkoztatja, ennek ellenére a körjegyző a támogatás elnyerése érdekében tudatosan úgy nyilatkozik, hogy ilyen továbbfoglalkoztatásra nem került sor (ÁSZ gyakorlat). 52 6. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése 314. § (1) „Aki az Európai Közösségek

költségvetését károsítja azzal, hogy a) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, b) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, avagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon hiányosan tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a) az (1) bekezdés a) pontjában írt támogatást, vagy b) az (1) bekezdés b) pontjában írt befizetéssel kapcsolatos kedvezményt a jóváhagyott céltól eltérően használja fel. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)–(2) bekezdésben írt

bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.” A bűncselekmény címét és szövegét 2002. április hó 1 napjával a 2001 évi CXXI. törvény iktatta be a Btk-ba, megfogalmazását az alábbi uniós jogszabályok indokolták: Az Európai Közösségről szóló Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 209/a. cikke értelmében a tagállamoknak ugyanolyan intézkedéseket kell hozniuk a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalások ellen, mint amilyeneket a saját

pénzügyi érdekeiket sértő csalások ellen hoznak, és egyeztetniük kell a csalások elleni tevékenységüket, hatáskörrel rendelkező hivatalaiknak pedig együtt kell működniük. p 53 p p p Az EK Szerződés fent említett cikkéhez hasonló szabályokat tartalmaz az Európai Alkotmány (még nem ratifikálta minden tagállam!) 415. cikkelye is. Az EK Szerződés 280. cikke értelmében a tagállamoknak a csalás és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő minden más jogellenes tevékenység ellen elrettentő hatású és hatékony védelmet jelentő intézkedéseket kell biztosítaniuk. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 1. cikke határozza meg a csalás fogalmát Az Egyezmény 1. cikke értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit érintő csalások az alábbi tevékenységekből állnak: a) A kiadásoknál bármilyen szándékos tevékenység vagy mulasztás a

következőkkel kapcsolatban: hamis, téves vagy hiányos kimutatások vagy dokumentumok használata vagy bemutatása, ami az Európai Közösségek általános költségvetéséből vagy az Európai Közösségek által vagy az ő nevében kezelt költségvetésből származó összegek jogellenes megszerzését vagy megtartását vonja maga után – információ elhallgatása egy konkrét kötelezettség megszegésével, amelynek ugyanaz a következménye, az ilyen jellegű összegek jogellenes, más célra való felhasználása, mint amire azokat eredetileg megadták; b) A bevételeknél bármilyen szándékos tevékenység vagy mulasztás a következőkkel kapcsolatban; hamis, téves vagy hiányos kimutatások vagy dokumentumok használata vagy bemutatása, ami az Európai Közösségek általános költségvetéséből vagy az Európai Közösségek által vagy az ő nevében kezelt költségvetésből származó források jogellenes csökkenését vonja maga után; információ

elhallgatása egy konkrét kötelezettség megszegésével, melynek ugyanaz a jogkövetkezménye; jogosan megszerzett haszon jogellenes felhasználása, melynek ugyanaz a következménye. A tárgyalt bűncselekmény speciális jellegű, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmény15 köréből kiemelt külön bűncselekmény, amelyhez jelenleg még – érthető módon – nem kapcsolható jelentős bírói gyakorlat. Az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége érinti mind az 15 Lásd az előző alcímnél. 54 Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatások, mind az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetések körét, mivel azonban elsősorban a támogatások felhasználásával kapcsolatban várható szabályszerűtlenségek feltárása, így a következőkben csak ezzel az esetkörrel foglalkozunk. Az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból

származó források szabályszerű felhasználásához nemcsak az Európai Közösségeknek, de hazánknak is jól érzékelhető érdeke fűződik, hisz a szabályszerűtlenségek feltárása a támogatások visszavonását, illetve bírság megfizetését vonhatja maga után. Az előbbiek védelmére mind a közösségi, mind a hazai szinten kiépültek a megfelelő szervek. p p Az unión belül az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmében egy külön szervezet, az Office Européen De Lutte Antifraude/ European Anti-Fraud Office (a továbbiakban: OLAF) jár el. Az OLAF-ot önálló szervezetként 1999-ben hozták létre16, előtte más elnevezéssel a Bizottságon belüli szervezeti egységként működött. Az OLAF-ot a Bizottság által kinevezett főigazgató vezeti, aki felelős a vizsgálatok lefolytatásáért Az OLAF nyomozati jogkörrel rendelkezve külső és belső közigazgatási jellegű vizsgálatokat egyaránt végez, eljárása során teljes

függetlenséggel gyakorolja vizsgálati jogosultságait. Feladata ellátása során sem a Bizottság, sem egyetlen tagállami Kormány vagy más szervezet nem utasíthatja. Az OLAF eljárása során együttműködik a tagállami hatóságokkal, a tagállami hatóságokat erre számos közösségi jogszabály kötelezi17 Tagállami szinten a fenti érdekek védelmében egyrészt a nemzeti hatóságok járnak el, de emellett az uniós elvárásoknak megfelelően – a 2255/ 2001. (IX 14) Korm határozatban foglaltak alapján – csatlakozás előtt álló országként hazánk is kialakított egy, az OLAF-fal való közvetlen kapcsolattartást ellátó koordinációs irodát. Az OLAF Koordinációs Iroda (a továbbiakban: Iroda) a Vám- és Pénzügyőrségen belül hatósági jogkörrel és jogi személyiséggel nem rendelkező, de tevékenysége kifejtése során teljes függetlenséggel eljáró szervezeti egységként látja el elsősorban koordinatív jellegű feladatait. A hazai

hatóságok, állami 16 Az OLAF létrehozásáról szóló 1999/352-es EK, ESZAK, EUROATOM bizottsági határozat. 17 Az EK pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95-ös EK, EUROATOM tanácsi rendelet, a Bizottság által az EK pénzügyi érdekeinek a csalások és más szabálytalanságok elleni védelem érdekében végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 2185/96-os EK, EUROATOM tanácsi rendelet, az OLAF által végzett nyomozásokról szóló 1074/1999-es EUROATOM tanácsi rendelet. 55 szervek az Iroda jogállásáról szóló törvény szabályai szerint kötelesek együttműködni az Irodával18. A bűncselekményt a hatálybalépés idejére tekintettel mind az előcsatlakozási alapok (PHARE, SAPARD, ISPA), mind a csatlakozás után hazánkat megillető támogatásokat folyósító pénzalapok (EMOGA, Kohéziós Alap, Strukturális Alapok) tekintetében el lehet követni. Utóbbi alappal kapcsolatban figyelembe kell venni az Európai

Közösségek által közösségi kezdeményezések néven létrehozott négy különleges programot is (INTERREG, URBAN, LEADER, EQUAL). A bűncselekmény elkövetésének gyanújára lehet következtetni, ha valaki tudatosan egy pályázat során a támogatással kapcsolatban valótlanul nyilatkozik, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel; a támogatással kapcsolatos előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon hiányosan tesz eleget; a támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használja fel19. p p p 10. ábra Az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértésének elméleti modellje Igénybe veszi és megfelel a feltételeknek Mindegy, hogy megfelel-e a feltételeknek T Á M O G A T Á S T Á M O G A T Á S B E F I Z E T É S E K B E F I Z E T É S E K megfelelő felhasználás, kötelezettségek teljesítése nincs bcskm. a jóváhagyott céltól eltérően használja fel, mindegy,

hogy visszafizeti-e vagy sem valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan, hamis vagy hamisított okiratot használ fel tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon tesz eleget bcskm. bcskm. bcskm. 18 Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX törvény 123–138 §-ok 19 Lásd a 10. ábrát 56 A bűncselekményt alapvetően csak szándékosan lehet elkövetni, de a Btk. 314 § (4) bekezdésében meghatározott minősített esetben a bűncselekmény gondatlanul is elkövethető Annak érdekében ugyanis, hogy a belső ellenőrzést, felügyeletet erősítsék, a jogalkotó a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre, illetve felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója tekintetében súlyosabb jogkövetkezményt állít fel, és

esetükben a bűncselekmény enyhébb jogkövetkezményekkel járó formája szándékosság nélkül is elkövethető. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével kapcsolatban kifejtettekhez hasonlóan ezt a bűncselekményt is el lehet úgy követni, hogy az illető személy nem a maga, hanem cége vagy az őt alkalmazó szervezet számára nyújtandó támogatással kapcsolatban fejti ki a fenti magatartások valamelyikét. Fontos: A fenti cselekményekkel okozati összefüggésben az Európai Közösségek költségvetésében okozott kár kimutatható kell, hogy legyen, mert enélkül a bűncselekmény elkövetésének gyanújáról nem beszélhetünk. A kár nagysága azonban a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, a cselekmény tehát ettől függetlenül mindig büntetőjogi felelősséget von maga után. p Példák: Az önkormányzat az URBAN kezdeményezés keretében a Strukturális Alapok terhére támogatáshoz jut, a jóváhagyott cél a

város történelmi magjának rehabilitációja, illetve az útburkolatok, felhajtók mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá tétele, a megközelíthetőség javítása és erre vonatkozóan urbanisztikai terv elkészítése. Az önkormányzat pályázatot ír ki műszaki szaktanácsadást tartalmazó tanulmány elkészítésére, de teljesítés nélkül fizet a nyertes cégnek, és a teljesítés megtörténtéről valótlanul nyilatkozik. Mindezek mellett a mozgássérültek számára készítendő felhajtók helyett az adott összegből az önkormányzati képviselők számára személyes használatra gépkocsikat vásárol. Az Európai Szociális Alapból nyújtott támogatás keretében kellene a minisztérium társfinanszírozása mellett egy munkanélküliek átképzését biztosító tanfolyamot lebonyolítani. A pályázatot elnyerő oktatással foglalkozó cég a training-nek csak egy részét tartja meg, de a számlát úgy állítja ki, mintha az egész

tanfolyamot megtartotta volna; ráadásul nem a valós résztvevők (20 fő), hanem 50 fő után igényli a fizetést, p p 57 amelyet hamis aláírásokat tartalmazó jelenléti ívekkel támaszt alá. A minisztériumban egy köztisztviselő a céggel összejátszva leigazolja a teljes training megtartását, így a benyújtott számlák kiegyenlítésre kerülnek. (E példák, konkrét magyar tapasztalat hiányában, az OLAF által a PHARE keretében Budapesten 2005. január 10–14 között Vizsgálati technikák és eljárások címmel rendezett tanfolyamon elhangzott gyakorlati példák alapján kerültek összeállításra. – A szerk) 58 7. Hűtlen kezelés Btk. 319 § (1) „Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb

vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.” A vagyon elleni bűncselekmények köréből a hűtlen és a hanyag kezelés bűncselekménytípusok fordulnak elő leggyakrabban az Állami Számvevőszék ellenőrzései során. Az államháztartás körébe tartozó vagyont ugyanis az államot képviselő szervek a vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében ilyen irányú szakértelemmel rendelkező személyek, szervezetek kezelésébe adják – emiatt a tulajdonjogból eredő több részjogosítvány gyakorlását is átengedik

–, mindez pedig számos visszaélési módra ad lehetőséget. A vagyonkezelés esetében a megbízás nem azonos a sikkasztás bűncselekménytípusának elemzésekor felvázolt rábízással. Rábízásnak minősül a kezelésen kívül ugyanis a megőrzés, a szállítás stb, tehát a vagyontárgy passzív birtoklása is Ezzel szemben a vagyonkezelési megbízás esetében a kezelőtől egy aktív jellegű magatartást vár el a tulajdonos, hiszen nemcsak az állagmegóvás, de a vagyonnal való gazdálkodás és annak gyarapítása is feladatkörébe tartozik. A hűtlen kezelés lényege, hogy az a személy, akit az idegen vagyon (az államháztartás körébe tartozó vagyon) kezelésével megbíztak (ez a megbízás alapulhat jogszabályon, szerződésen, belső szabályzaton, írásbeli vagy szóbeli megállapodáson, munkaköri leíráson stb.) p 59 p p p tudatosan (ez fontos elhatároló ismérv a hanyag kezeléshez képest!) valamilyen módon (akár tevőleges,

akár mulasztásos módon) megszegi a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeit (amit a jogszabály, szerződés stb. körvonalaz) és ezzel okozati összefüggésben vagyoni hátrányt okoz.20 Tipikusan kötelezettségszegést követ el a vagyonkezelő az alábbi esetekben: gazdasági tevékenységének kifejtése során eltér a megbízó (tulajdonos) egyedi vagy normatív utasításaitól (államháztartási körben a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályokat nem tartja be), gazdasági intézkedései ellentétesek a megbízó (tulajdonos) érdekeivel, nem figyelmezteti a tulajdonost, illetőleg a tulajdonosi jogok jogszerű gyakorlóját, ha az szakszerűtlen, célszerűtlen utasítást ad, nem tájékoztatja a megbízót (tulajdonost) a vagyona állásáról, a vagyon megóvására és gyarapítására tett intézkedéseiről, vagy a megbízó (tulajdonos) tudta és hozzájárulása nélkül más személy közreműködését veszi igénybe a feladat intézésében. p p

p p p Nem valósul meg azonban hűtlen kezelés, ha a vagyonkezelő azért szegi meg a kötelezettségét, mert a tulajdonos számára kíván ezáltal valamilyen vagyoni előnyt biztosítani, de a kötelezettségszegés révén nemhogy vagyoni előny nem keletkezik, hanem egyenesen kimutatható az ezzel összefüggésben felmerült vagyoni hátrány. Bár ilyenkor a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék hiánya miatt büntetőjogi felelősségre vonás nem lehetséges, a számvevő által azonban ebben az esetben is vizsgálandó a polgári jogi kártérítési kötelezettség kérdése! 20 Lásd a 11. ábrát 60 A hűtlen kezelés elméleti modellje VV AA GG YY OO NN megbízás megbízás Tulajdonos vagy az őt képviselő szerv, személy 11. ábra Jogalkotó szervek ják ot k l a eg eli kez m A vagyon kezelésére vonatkozó szabályok megbízás elfogadásával betartásukat ígéri megszegi Vagyoni hátrány nem volt szándékos nincs bcskm.,

esetleg kártérítés szándékos volt bcskm.: hanyag kezelés bcskm.: hűtlen kezelés A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Nem feltétel, hogy az elkövetőt valamilyen vagyoni érdek, haszonszerzési célzat vezesse, de természetesen az esetek többségében ez húzódik meg a háttérben. A Btk. a bűncselekmény megvalósulásához vagyoni hátrány keletkezését kívánja meg kár helyett Nem véletlen, hiszen a fent vázoltak alapján a vagyonkezelő kötelessége nem korlátozódik arra a tevékenységre, ami csak a vagyonban beálló értékcsökkentést van hivatott elhárítani, hanem ezen túlmenően igyekeznie kell a vagyon hasznainak gyarapodását is biztosítani. Fontos: Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a vagyoni hátrány nem haladja meg a tízezer forintot [Szabs.tv 157 § (1) bek c) pontja]21. Figyelemmel a Ptk. 318 § (2)–(3) bekezdéseire, hűtlen kezelést követ el az a vagyonkezeléssel megbízott személy is,

aki a szerződésszegésen alapuló igényt (pl. árleszállítás, kötbér, kártérítés), bár annak érvényep p 21 Lásd a 4. ábrát 61 sítése kötelező lenne (pl. ha az ellenszolgáltatás teljesítése akárcsak részben is állami költségvetésből történik), elmulasztja vagy elengedő nyilatkozatot tesz. Példák: Az önkormányzat szennyvíztisztító telep korszerűsítésére ír ki közbeszerzési pályázatot. A nyertes céggel kötött szerződésben rögzítik a késedelmes teljesítés esetére járó kötbér összegét A vállalkozó késedelmesen teljesít, az önkormányzat pedig ennek ellenére – ahelyett, hogy érvényesítené a kötbér iránti igényét – hajlandó módosítani a szerződést, és így a felek egy későbbi, a vállalkozóra kedvező teljesítési időt határoznak meg. Az önkormányzat így kimutathatóan a tízezer forintot jelentősen meghaladó kötbértől, illetve annak kamataitól esik el (ÁSZ gyakorlat). A

hűtlen kezelés körébe tartoznak az ún. feketefuvarok is, amikor pl az önkormányzat alkalmazásában álló gépkocsivezető az önkormányzat tulajdonában álló gépjárművet délutánonként rokonai telkére történő teherszállításra használja fel (Kommentár). Az önkormányzat a falu szennyvízhálózatának továbbfejlesztésére kap támogatást. Ennek keretében tudatosan olyan számlákat is kiegyenlítenek a vállalkozónak, ami mögött részben nem áll teljesítés (az építési napló nem támasztja alá), másrészt olyan csatornaszakasz megépítéséért is fizetnek neki, ami már a korábbi beruházás alatt megvalósult és kiegyenlítésre került (tartozatlan, kétszeres fizetés) (ÁSZ gyakorlat). A költségvetési szerv olyan tanulmány elkészítésével bíz meg egy külső szakértőt, amit a szerv feladatkörére és az ott foglalkoztatottak végzettségére, munkakörére tekintettel saját munkaszervezete is el tudna végezni, így tízezer

forintot meghaladó összeget fizetnek ki teljesen feleslegesen (ez hanyag kezelés is lehet) (bírói gyakorlat – BH 2005.43) A részben állami tulajdonban lévő pénzintézet hitelezéssel kapcsolatos döntéshozó alkalmazottai úgy ítélnek meg hiteleket, hogy tudják, a kérelmező nem rendelkezik a szükséges hitelképességgel (fedezettel). Ezáltal a pénzintézetnél jelentős vagyoni hátrány keletkezik (Kommentár). A részben állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője tudatosan, a hatályos jogszabályok és belső rendelkezések megsértésével a szabályszerű mértéken felül állapít meg és enged kifizetni prémiumokat (Kommentár). Az önkormányzat vagyonába tartozó részvénycsomagot értékesítik. Nem írnak ki pályázatot, nem tájékozódnak a reális értékesítési lehep p p p p p p 62 p p tőségekről (árról). Az értékpapírokat egy kft-nek adják el mélyen a piaci ár alatt, ezáltal az

önkormányzatnak különösen nagy vagyoni hátrányt okozva (ÁSZ gyakorlat). Hűtlen kezelés bűncselekményére gyanakodhatunk akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy költségvetési szervek, önkormányzatok stb. által kiírt (közbeszerzési) pályázatok alkalmával megfelelő indok nélkül nem a legelőnyösebb, legkedvezőbb ajánlatot nyújtó szervezettel, személylyel kötnek szerződést, és ezáltal a megbízó oldalán vagyoni hátrány keletkezik. Az önkormányzat elhatározza egy műemléknek minősülő magtár felújítását. A kivitelezés során azonban több ízben a műszaki ellenőr által le nem igazolt számlák kifizetése is megtörtént, összesen 1,6 millió forint vagyonvesztést okozva ezzel az önkormányzatnak (ÁSZ gyakorlat). 63 8. Hanyag kezelés 320. § (1) „Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének

megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.” E bűncselekménytípus sok elemében hasonlít a hűtlen kezelésre, megkülönböztetése ezért kiemelt figyelmet érdemel. A büntetőjogi felelősségre vonás során a bizonyítás körében a legnagyobb nehézséget mindig a szándék jelenlétének alátámasztása jelenti. E bűncselekmény megalkotásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségszegésekből eredő vagyoni hátrány okozás körében egy kiemelt kör esetében a büntetőjogi felelősség már a szándék hiánya esetén is megállapítható legyen. Ezzel arányban azonban a bűncselekmény megvalósulásához

szükséges feltételek száma is nagyobb a hűtlen kezeléshez képest A számvevőszéki vizsgálat során – figyelemmel a 4/2003. számú Büntető jogegységi határozatban foglaltakra – akkor gyanakodhatunk hanyag kezelés bűncselekmény elkövetésére, ha az a személy, aki egy speciális, szűk idegen vagyoni kör tekintetében van megbízva [specialitása abban rejlik, hogy kezelése, felügyelete törvényen alapul, más (pl. szerződésen alapuló) vagyonkezelés esete nem tartozik ide] a vagyon kezelésével vagy felügyeletével (a vagyonkezelés feletti ellenőrzéssel és irányítással, ebben az esetben természetesen a kezelő és a felügyeletet ellátó személye elválik) közvetlenül törvény (alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet) által konkrétan (az általános, elvi jellegű előírások nem tartoznak ide) meghatározott vagyonkezelői vagy felügyeleti kötelezettségét megszegi (akár tevőlegesen, akár mulasztással) vagy elhanyagolja

(értelemszerűen ezt csak mulasztással teheti, nem tesz meg minden tőle elvárhatót, amire a törvény kötelezi) és ezzel összefüggésben gondatlanul valakinek vagyoni hátrányt okoz22. p p p p p p p p 22 Lásd a 12. ábrát 65 A hanyag kezelés szerepe a hűtlen kezelés mellett abban áll, hogy a hűtlen kezeléshez képest egy szűkebb, de kiemelt vagyoni kör tekintetében (az államháztartás körébe tartozó vagyon ilyen) már a gondatlan kötelezettségszegéssel keletkezett vagyoni hátrány okozást is bünteti a jogalkotó (megkönnyítve ezzel a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét, amihez a vagyon jellegét tekintve jelentős érdek fűződik), egyben a kezelő mellett a felügyeletet ellátó személyre is kiterjesztve azt. 12. ábra A hanyag kezelés elméleti modellje Tulajdonos vagy az őt képviselő szerv, személy ke ze li megbízás megbízás Vagyon, vagyon,amelynek amelynek kezelése, kezelése,felügyelete felügyelete

törvényen törvényenalapul alapul f el ü gye li Országgyűlés y én ja rv ö ot t alk g e m A vagyon kezelésére/felügyeletére vonatkozó konkrét szabályok ával adás g o f l s e géri bízá í meg tásukat r a bet megszegi Vagyoni hátrány megbízás elfogadásával betartásukat ígéri nem volt szándékos alappal bízott a hátrány elmaradásában, nincs bcskm. szándékosan (csak a kezelőnél!) bcskm.: hanyag kezelés bcskm.: hűtlen kezelés Fontos: Nem valósul meg sem bűncselekmény, sem szabálysértés, ha az okozott vagyoni hátrány értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot [Btké. 27 § (3) bek c) pontja]23 Ha a vagyonkezelés nem törvényen, hanem pl. szerződésen alapult, hanyag kezelés bűncselekményéről nem beszélhetünk, de a számvevő által mindenképpen vizsgálandó a polgári jogi kártérítési kötelezettség kérdése. p p 23 Lásd a 4. ábrát 66 p Nem követ el hanyag kezelést a vagyonkezelő, ha látja

ugyan előre, hogy tevékenysége vagyoni hátrányt okozhat, de alapos okkal bízott ennek elmaradásában. Példák: A körjegyző nem a jogszabálynak megfelelő mértékben elszámolható alapnorma-átalányt veszi figyelembe a gépjármű-üzemeltetésre és az utazással kapcsolatos költségtérítésre felvett összegek esetében, sőt nem a gépjármű üzemeltetésére előírt minőségű üzemanyag APEH által közzétett értékével számol. Az elszámolásokat a polgármester vagyoni hátrány okozásának szándéka nélkül ugyan, de ellenőrzés nélkül, gondatlanul kezelte, és ezért minden esetben utalványozta őket, ezzel az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozva (ÁSZ gyakorlat). A költségvetési szervnél leltárfelelőséggel rendelkező személy nem tartja be a vonatkozó szabályokat, és a leltározás során észleli, hogy emiatt jelentős (ötvenezer forintot meghaladó értékű) készletek hiányoznak, amiért őt szigorú elszámolási és

megtérítési kötelezettség terheli. A valóságtól eltérő, a hiányt elleplező leltárt készít, és így sikerül elkerülnie a megtérítési kötelezettséget (itt természetesen a leltározó csalást is elkövet) (Kommentár) A megyei önkormányzat felügyelete alá tartozó kórházban felújítások folytak. Mivel ennek lebonyolítását az önkormányzat átvette, ettől kezdve a kórház igazgatója a felújításra előirányzattal nem rendelkezett Ennek ellenére szóban megállapodást kötött egy vállalkozóval egy raktár polcrendszerének kialakítására. Később megkötötték a szerződést írásban is, de előirányzat hiányában a polgármester csak más előirányzat terhére anyagköltségről kiállított számlát tudott kiegyenlíteni. A munkát a vállalkozó ugyan el sem végezte, de az árajánlatban szereplőkhöz képest jóval több csőre vonatkozó számlát nyújtott be. A számlát az igazgató utalványozta, kifizetésre is került Az

igazgató – megsértve az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII törvény 97 § (1) bekezdésében foglaltakat – a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozott (bírói gyakorlat – BH 1999.494) A költségvetési szerv olyan tanulmány elkészítésével bíz meg egy külső szakértőt, amit a szerv feladatkörére és az ott foglalkoztatottak végzettségére, munkakörére tekintettel saját munkaszervezete is el tudna végezni, így tízezer forintot meghaladó összeget fizetnek ki teljesen feleslegesen (ez hűtlen kezelés is lehet) (bírói gyakorlat – BH 2005.43) p p p p 67 A követendő eljárás szabályai Második rész A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása III. fejezet 1. A feljelentés Bűncselekmény elkövetésének gyanújáról – figyelemmel az I. fejezet 1. pontjában foglaltakra – akkor beszélhetünk, ha az ellenőrzés során tapasztalt cselekmények, tények körében együttesen fellelhető a Btk-ban

meghatározott valamely bűncselekménytípus minden szükséges feltétele, ismérve. Az Állami Számvevőszék felelősségfelvetési kötelezettségét több törvényi előírás is egyértelműen rögzíti, a felelősség felvetésekor azonban alapvető elvárás a megalapozottság. A Be 7 §-a értelmében ugyan senki nem tekinthető bűnösnek addig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős határozatában meg nem állapítja (ez az ún. ártatlanság vélelme), de a mindennapi élet tapasztalatai alapján – különös tekintettel a média tevékenységére és annak lehetséges hatásaira – egy megalapozottságot nélkülöző büntetőjogi felelősség felvetés az érintett személy életére, széles körű társadalmi megítélésére igen negatív befolyással lehet. Ennek következtében a felelősség felvetése körültekintő, figyelmes megközelítést és vizsgálatot igényel Mi a teendő valamilyen bűncselekmény elkövetése gyanújának észlelésekor? A

következő lépéssor és a folyamatábra (13. ábra) a vizsgálati tapasztalatok alapján körvonalazódó felelősség megközelítése tekintetében nyújt segítséget. 1. Amennyiben a vizsgálat során az ellenőrzést végző számvevő helyszíni tapasztalatai alapján büntetőjogi vagy más felelősség fennállására utaló tényeket (szabálytalanságok, mulasztások, hiányosságok) észlel, első feladat a vonatkozó tények, okiratok és egyéb dokumentáció minél szélesebb körben történő összegyűjtése. Törekedni kell arra, hogy a helyszíni vizsgálat végeztével ne maradjon semmilyen, a felelősség fennállása, illetve fennállás esetén a felelősp 69 ségi forma eldöntése szempontjából fontos körülmény feltáratlanul, mindezt természetesen a számvevőszéki vizsgálat során eljáró számvevőt megillető jogkör túllépése nélkül. Amennyiben a vizsgálati tapasztalatok kiegészítése, a felmutatott okmányok hitelessége vagy

teljessége tekintetében szükséges, élni kell az Ásztv. 21 § (3) bekezdésében biztosított, más szervnél történő „rávizsgálás” lehetőségével 2. Az összegyűjtött információ, bizonyíték alapján – amennyiben büntetőjogi jellegű felelősség (is) felmerülhet, a következő feladat behatárolni, hogy az adott cselekmény mely bűncselekménytípus(ok) kerete(i) közé illeszkedik(het). Ahhoz, hogy a konkrét bűncselekménytípust meghatározhassuk, szükséges, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok körét összevessük a büntetőjogi felelősség fennállásához együttesen szükséges tények körével, amelyet az előző fejezetben az egyes bűncselekménytípusokra vonatkozóan már vázoltuk. A bűncselekményeknek vannak olyan elemei, amelyek minden típus esetében a megvalósuláshoz szükségszerűek (állandó elemek), és vannak, amelyek csak az egyes típusok esetében szükségesek (esetleges elemek). Állandó eleme minden

bűncselekménynek az elkövető (alany), maga a cselekmény (elkövetési magatartás), illetve a tudati elem (szándékosság vagy gondatlanság). Esetleges elemei a bűncselekményeknek: az eredmény, ehhez kapcsolódóan az okozati összefüggés, a célzat, az eszköz, a motívum, az elkövetés módja, ideje, illetve helyszíne (mivel a bemutatott bűncselekménytípusok esetében csak az eredmény, illetve a célzat, mint esetleges elem fordul elő, ezért a többi elemmel a továbbiakban nem foglalkozunk). Az alannyal kapcsolatban figyelemmel kell lenni arra, hogy bizonyos esetekben csak meghatározott személyi kör követheti el a bűncselekményt (pl. a hivatali visszaélést csak hivatalos személy követheti el) Az elkövetési magatartás esetében is vizsgálni kell, hogy a cselekmény minden szempontból megfelel-e a Btk. által előírt feltételeknek (pl hűtlen és hanyag kezelés esetében nem akármilyen, hanem vagyonkezelési kötelezettségszegésnek kell

bekövetkezni, hanyag kezelés esetében pedig a vagyonkezelés mellett az ezzel kapcsolatos felügyeleti kötelezettségek megszegése is ide tartozik, de mindkét esetkörben ez csak kizárólag törvényi szinten előírt, konkrétan meghatározott kötelezettség lehet). A szándékosságra több bizonyíték is utalhat (lásd lejjebb), a gondatlan elkövetés pedig csak akkor bűncselekmény, ha azt a Btk. kifejezetp p 70 3. 4. 5. 6. ten büntetni rendeli. A bemutatott bűncselekmények közül a számvitel rendjének megsértése, a csalás, a hűtlen kezelés és a hanyag kezelés esetében követeli meg a Btk. eredmény bekövetkeztét (vagyoni helyzet áttekintésének, illetve ellenőrzésének megnehezítése vagy meghiúsítása; kár bekövetkezése). Ez azt jelenti, hogy nem elég, ha az adott cselekmény csupán alkalmas a megjelölt eredmény kiváltására, hanem annak ténylegesen, kimutathatóan is be kell következnie, mégpedig a cselekménnyel (amely

megtestesülhet akár nem-tevésben is!) okozati összefüggésben. A szándékos bűncselekmények esetében (jelen körben a hanyag kezelésen kívül mindegyik bűncselekmény csak így követhető el) az elkövető személy szándékának az eredményre is ki kell terjednie. Ez azt jelenti, hogy előre látja, hogy magatartása függvényében az eredmény bekövetkezhet, és mindezt kívánja, vagy legalábbis belenyugszik. A tárgyalt bűncselekménytípusok közül a hivatali visszaélés és a csalás esetében kíván meg a Btk. célzatot („azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen”; „jogtalan haszonszerzés végett”) az elkövető személy részéről Az elkövető személyében ennek a célzatnak, lelki irányultságnak már az elkövetés idején fenn kell állnia, nem elég, ha utóbb alakul ki benne. A bűncselekmény megvalósulásának azonban nem feltétele, hogy a célzat meg is valósuljon, vagyis a jogtalan hátrány, előny,

illetve haszonszerzés megtörténjék. Kétségtelen azonban, hogy mivel a csalás esetében kárnak, mint eredménynek kell bekövetkeznie, ez többnyire az elkövető oldalán egyben a jogtalan haszonszerzést is jelenti, de a kettő nem feltétlenül esik egybe. A rendelkezésre álló bizonyítékok és a Btk. által a bűncselekménytípus megvalósulásához megkívánt feltételek összevetése után – amennyiben ennek eredményeképpen a büntetőjogi felelősség fennállására következtethetünk – szükséges annak mélyreható vizsgálata is, hogy nem áll-e fenn valamilyen, a büntetőjogi felelősség kizárására utaló tény, körülmény. Amennyiben a büntetőjogi felelősség feltételei fennállnak, és kizáró körülményről nem áll rendelkezésre információ, ennek tényét jelezni kell a vizsgálatvezető felé. A vizsgálatvezető a fentiekről tájékoztatja a főcsoportvezetőt, illetve a főigazgatót. Ezzel egyidejűleg a vizsgálatvezetőnek –

akár már a jelentéskészítés szakaszában is – a Jogi Osztályhoz kell fordulnia állásfoglalásért. 71 07. Amennyiben a büntetőjogi felelősség fennállásának eldöntéséhez további bizonyítékok szükségesek, a Jogi Osztály az állásfoglalás-kérőt az általa meghatározott dokumentumok becsatolására kéri. 08. A Jogi Osztály a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján vizsgálja meg és foglal állást a büntetőjogi felelősség fennállása kérdésében. 09. Ha a büntetőjogi felelősség felvetése megalapozott, a Jogi Osztály megteszi az illetékes hatóság felé a szükséges lépéseket. 10. Amint az az első fejezetben kifejtésre került, egy adott cselekmény párhuzamosan több felelősségi formát is megvalósíthat (kivéve a büntetőjogi és szabálysértési felelősséget egyidejűleg), ezért a büntetőjogi felelősség vizsgálata mellett, illetve a büntetőjogi felelősség kizárása esetén is vizsgálni kell az

egyéb felelősségi formák fennállásának kérdését. Szabálysértési felelősség fennállása esetén az Ásztv. 25 § (2) bekezdésének második fordulata alapján a felelősség tisztázása, illetve érvényesítése feljelentés formájában kezdeményezhető az illetékes szabálysértési hatóság irányába. A kötelezettségszegések túlnyomó többségében – ha bűncselekmény elkövetése nem is állapítható meg – a munkajogi felelősség meghatározható. A munkajogi felelősség tisztázásának és a felelősség realizálásának módja a fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás kezdeményezése az Ásztv. 25 § (2) bekezdésének második fordulata alapján szintén egy lehetősége az Állami Számvevőszéknek A fegyelmi eljárás lefolytatása a vizsgált szerv vezetőjének tett javaslatok között szerepeltethető. A fenti felelősségi formák mellett vizsgálandó, hogy fennáll-e polgári jogi alapú kártérítési kötelezettség, erre

vonatkozóan szintén a vizsgált szerv vezetője felé tehető a jelentésben javaslat. 11. Ha az előzőek alapján valamelyik egyéb személyes felelősség felvetése megállapíthatónak tűnik, első lépésként a vizsgálatvezetőnek az SZMSZ 34. § (5) bekezdésében foglaltak alapján – a főcsoportfőnök és a főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul a Minőségbiztosítási Önálló Osztálynál minőségbiztosítási eljárás lefolytatását kell kezdeményeznie. A Minőségbiztosítási Önálló Osztály a számvevői jelentés tervezetben foglaltakat abból a szempontból vizsgálja meg, hogy azok indokolttá és megalapozottá teszik-e a felelősség felvetését azzal a személlyel szemben, akire a megállapítás vonatkozik. p p p p 72 12. A Minőségbiztosítási Önálló Osztály véleményének figyelembevételével lehet a számvevői jelentést felelősségi záradékkal ellátni, illetve az érintett személlyel a

felelősség megállapítását közölni A jogi felelősség vizsgálata Helyszíni tapasztalat: szabálytalanság, hiányosság 13. ábra Felelősség kérdése felmerül Bizonyítékok begyűjtése A büntetőjogi felelősség vizsgálata egy esetleges „rávizsgálással”kiegészítve Típuselemek együttes megléte Munkajogi felelősség (lehetőség: fegyelmi eljárás javaslata) Polgári jogi felelősség (lehetőség: kártérítési felelősség javaslata) Más felelősségi formák vizsgálata (Min. bizt Ö. Osztály) negatív állásfoglalás Felelősséget kizáró tények együttes vizsgálat „hiánypótlás” kezdeményezhető Szabálysértési felelősség Büntetőjogi felelősség megnyugtató módon megalapozott jelzés feletteseknek Jogi Osztály vizsgálja Feljelentés!!! kötelező A számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján körvonalazódó büntetőjogi felelősség esetében a felelősség felvetésének megfelelő formája a

feljelentés. A feljelentés valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Annak elengedhetetlen ismérve, hogy meghatározott vagy ismeretlen személy(ek) ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását célozza, kifejezetten azt igényelje. A feljelentést az ellenőrzés tapasztalatai alapján a Jogi Osztály teszi meg, de annak megalapozottságához elengedhetetlen, hogy a feljelentés elkészítése érdekében a vizsgálatot végző számvevő, illetve a vizsgálat vezetője együttműködjön, és az ennek alapján elkészült feljelentéstervezetben foglaltakkal egyetértsen. A feljelentésnek – bár erre vonatkozóan konkrét jogszabályi előírás nincsen, de a gyakorlat kialakította – alapvető tartalmi elemei a következők: az ÁSZ feljelentési kötelezettsége törvényi alapjának megjelölése; a feljelentés tényének közlése; p p 73 p p p p p az ismert

elkövető(k) nevének (rendelkezésre állás esetén teljes személyi adatának, illetve tartózkodási helyének) megjelölése, ismeretlen elkövető esetében az erre való utalás; a bűncselekmény megjelölése; a helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes ismertetése; a törvényi tényállás összes szükséges eleme együttes megvalósulásának bemutatása oly módon, hogy az adott bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozza; a rendelkezésre álló bizonyítékokat tartalmazó mellékletek, illetve utalás az esetleg fellelhető egyéb bizonyítékok körére és azok fellelhetőségére. Mivel segítheti elő a vizsgálatot végző személy a feljelentések kellő megalapozottságát? A feljelentések megalapozottságával kapcsolatban külön hangsúlyozni kell azt, hogy a bűncselekmény elkövetésével összefüggő körülményekről a hatóság számára értékelhető ún. ténytudomása egyedül a vizsgálatot végző személynek lehet.

Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy a számvevő tisztában legyen a számvevőszéki ellenőrzések során előforduló leggyakoribb bűncselekménytípusok ismérveivel (ezt a célt szolgálja a jelen segédlet, illetve a belső oktatás); az ellenőrzés során bűncselekmény elkövetése gyanújának észlelésekor tudatosan próbáljon meg minden, az egyes feltételek alátámasztására fellehető bizonyítékot beszerezni; jelentése megfogalmazásakor is legyen figyelemmel a büntetőjogi felelősség megalapozására és nem utolsósorban egy esetleges tanúmeghallgatáson adjon számot az általa tapasztalt releváns tényekről. p p p p Az időveszteség igen gyakran a bizonyítékok eltűnését, megsemmisülését eredményezheti, és a vizsgálat lezárása után már nincs lehetőség a tényállás részletesebb feltárására. Ezért – amennyiben a vizsgálatot végző számvevő bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli,

természetesen, ha szükséges – rögtön szóban, írásban is iránymutatásért fordulhat a Jogi Osztályhoz [ez csak lehetőség, nem azonos a fenti lépéssorozat 74 6–9. pontjában megjelölt, az SZMSZ 34 § (9) bekezdésén alapuló, kötelező jellegű állásfoglalás-kérés esetkörével] Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakrabban előforduló bizonyítandó tények és az alátámasztásukra alkalmas bizonyítékok körét: Olyan bűncselekmény esetén, ahol kár, illetve vagyoni hátrány kell a megvalósuláshoz, célszerű, ha ezek már a jelentésben összegszerűen kimutathatóak, számlákkal, szerződésekkel, értékbecslésekkel, banki bizonylatokkal és tájékoztatókkal, számításokkal stb. alátámasztva (pl. tartozatlan fizetésként mennyit fizetett ki az önkormányzat, késedelmes átutalás révén mennyi kamattól esett el a jogosult, a vagyontárgy kezelésének elhanyagolása révén mennyit csökkent adott idő alatt az értéke stb.)

Amennyiben a bűncselekményt olyan kötelezettségszegés (hivatali, számviteli, vagyonkezelői, felügyeleti) alapozza meg, amely nem jogszabályon alapszik, tehát utólag nem visszakereshető, indokolt a helyszínen a kötelezettséget megállapító belső szabályzat, utasítás, munkaköri leírás stb. példányát beszerezni Szándékos bűncselekmények esetében a szándék alátámasztására hasznosak pl. a felelősként megjelölt személy által aláírt nyilatkozatok, szerződések, a jelenlétét, tudomását, nyilatkozatát tanúsító jegyzőkönyvek Valótlan nyilatkozatok tétele, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratok felhasználásának bizonyítására természetesen szükség van a szóban forgó dokumentum hiteles másolatának beszerzésére, vagy – ha az Ásztv. 21 § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak – az eredeti lefoglalására, illetve az ezeket cáfoló dokumentációra. A támogatás jogcímtől eltérő

felhasználását a támogatásra vonatkozó pályázati döntéssel és egyéb dokumentációval, valamint a felhasználással összefüggésben benyújtott számlákkal, azok alapját képező szerződésekkel lehet kimutatni. Az adott bűncselekménytípus elemzésénél már említettük, de itt is szükségesnek látjuk felhívni a figyelmet arra, hogy számviteli hiányosságok, kötelezettségszegések miatt az ellenőrzés megnehezülésének, illetve meghiúsulásának tényét büntetőjogi relevanciával csak az ellenőrzést végző, illetve lefolytatni szándékozó számvevő állapíthatja meg. Erről a büntetőjogi felelősség megalapozása érdekében a jelentésben egyértelműen nyilatkoznia kell. Általánosságban elmondható, hogy hasznos bizonyítékként használhatóak fel a különféle jognyilatkozatok (szerződések, tartozáselengedő p p p p p p p 75 vagy jogról lemondó egyoldalú nyilatkozatok, kezességvállalások stb.), a hatósági

határozatok, a különféle számviteli bizonylatok és a szakértői vélemények. Fontos hangsúlyozni a következőket: a bizonyítékok előrelátó beszerzése nemcsak akkor fontos, ha a számvevő számára is egyértelmű, hogy büntetőjogi felelősséggel áll szemben. Lehetséges ugyanis, hogy – bár a feltárt cselekmény esetében büntetőjogi felelősséget nem lehet megállapítani (vagy nem az a bűncselekmény valósult meg, amire a számvevő gyanakodott) – a felelősség más formája (szabálysértés, munkajogi vagy polgári jogi felelősség) megalapozható. 76 2. A feljelentés utóélete A feljelentést annak mellékleteivel (pl. hitelesített számvevői jelentés!) a Jogi Osztály a bűncselekmény típusától függően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság számára megküldi. A Be 6 § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján és csak az ellen

indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A büntetőeljárás megindításának tehát fontos, bár nem egyetlen feltétele a megalapozottság. A büntetőeljárás első szakasza a nyomozás, feltéve, hogy azt elrendelik, és nem döntenek a feljelentés elutasításáról, erre 3 nap áll rendelkezésre (Be. 174–175 §-ok) Az Állami Számvevőszék által tipikusan feltárt bűncselekmények körét tekintve a feljelentést akkor utasítják el, ha: p p p p p a cselekmény nem bűncselekmény, a bűncselekmény gyanúja hiányzik (nem megalapozott), valamilyen büntethetőséget kizáró ok áll fenn, eljárás halál, kegyelem vagy elévülés miatt nem indítható, illetve a cselekményt már jogerősen elbírálták. A feljelentés elutasításáról az Állami Számvevőszék, mint feljelentő a határozat megküldése útján értesítést kap. Amennyiben a feljelentést nem utasították el, a nyomozással a büntetőeljárás megindul. A

nyomozás határidejét a Be. két hónapban állapítja meg Tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény bonyolultsága, kiterjedtsége általában nem teszi lehetővé a nyomozás két hónapon belüli lezárását, a jogszabály hosszabbításokra ad módot. Első esetben az ügyész két hónappal, majd a megyei (fővárosi) főügyész legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy évig hosszabbíthatja meg a határidőt. Egy éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének a meghosszabbítására, a nyomozás megindításától számított két év elteltével azonban a nyomozást meg kell szüntetni (Be. 176 §) Az eljárás megindítása után is lehetséges azonban, hogy az eljárás menete valamilyen okból megáll, például a Be. 188 §-ában meghatározott valamely felfüggesztési ok (pl. a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, vagy tartós, súlyos betegsége miatt az eljárásban nem

vehet részt, avagy az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt meg77 állapítható stb.), illetve a Be 190 §-ában meghatározott megszüntetési ok (pl. a cselekmény nem bűncselekmény, büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, a gyanúsított meghal vagy kegyelemben részesül stb.) miatt a nyomozást felfüggesztik vagy egyenesen megszüntetik. Milyen kapcsolata van a feljelentés megtétele után az Állami Számvevőszéknek az ennek alapján indult büntetőeljárással? A feljelentés megtétele után a meginduló büntetőeljárásra az Állami Számvevőszéknek befolyása nincsen. Egyetlen lehetőség áll fent, mégpedig – tipikusan a feljelentés elutasítása, illetve a nyomozás megszüntetése esetében az arról értesítő határozat ellen – jogorvoslat, ún. panasz benyújtása Panaszt a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet tenni. Ezzel kapcsolatban a következő praktikumra szeretnénk felhívni a figyelmet: A panasz az

Állami Számvevőszék egyetlen jogorvoslati lehetősége, ezért azzal – amennyiben alapja van (megalapozottan tett feljelentés esetén pedig van!) – mindenképpen élni kell. A jogorvoslat igénybevételére azonban a törvény igen szigorú, ún. jogvesztő határidőt állapít meg. Ez azt jelenti, hogy a 8 nap letelte után már nincs mód a jogorvoslat kezdeményezésére! Ez a határidő pedig a határozat közlésétől indul, amit az Állami Számvevőszék bármely igazgatási egységéhez való érkezéstől kell számítani! (Az elkésett panaszt már csak ún. ellenvetésként bírálják el, de ez nem tekinthető jogorvoslatnak.) Igen gyakran előfordul, hogy a hatóság tévesen az adott megyei ellenőrzési irodának küldi meg határozatát, bár a feljelentésben jelezzük, hogy a Jogi Osztályra kérjük az eljárással kapcsolatos értesítést. Ennek következtében megtörténhet, hogy a postai úton továbbított határozat késve vagy csak a határidő

lejárta előtt nagyon rövid idővel érkezik meg a Jogi Osztályra. A határozat megpanaszolása megfelelő jogi háttérmunkát, adott esetben a vizsgálatot végző számvevővel való konzultációt igényel, ezért ilyen esetben indokolt, hogy az adott igazgatási egység a határozatot azonnal fax útján is továbbítsa a Jogi Osztály részére! Amennyiben a panaszban foglaltaknak a felülbírálatra jogosított ügyész, illetve felettes ügyész helyt ad, úgy a megtámadott határozatot 78 hatályon kívül helyezi, és maga dönt – korábbi feljelentést elutasító határozat esetén – a nyomozás elrendeléséről. Ha a megtámadott határozat a nyomozást megszüntette, úgy a nyomozás folytatását rendeli el. Ha további nyomozási cselekmény végzése már nem szükséges, és a vádemelés feltételei adottak, úgy vádat emel. Amennyiben az ügyész, a felettes ügyész a panaszban foglaltaknak nem ad helyt, úgy azt elutasítja. Erre akkor kerül sor, ha

a panaszt nem találja alaposnak. Milyen együttműködési lehetősége, illetve kötelezettsége van a számvevőnek a büntetőeljárás során? A feljelentés megtétele után a vizsgálatot végző személy együttműködése két esetkörben válhat fontossá: Az első eset, amikor a feljelentés elutasítását vagy a nyomozás megszüntetését kimondó határozat ellen az Állami Számvevőszék panaszszal él. Előfordulhat ugyanis, hogy a határozat indokolásában olyan körülmények merülnek fel, amelyek megcáfolása nem pusztán vagy egyáltalán nem jogi érveken, szempontokon alapul, hanem olyan számviteli, közgazdasági, illetve egyéb jellegű kérdéseken, amiről csakis kizárólag a vizsgálatot végző személynek lehet – a szakmai hozzáértés mellett – az adott esetre vonatkozó ténytudomása. Ilyenkor a Jogi Osztállyal való együttműködése kulcsfontosságú lehet a megfelelő indokolású panasz elkészítése révén a büntetőeljárás

menetére nézve. A második esetkör a hatóságok előtti tanúskodási kötelezettség. Mind a nyomozati, mind a bírói szakban a bizonyítási eszközként felhasználható tanúkihallgatás érintheti a számvevőt személyében. A hatályos törvényi megfogalmazás szerint tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet. Nem a tényleges tudomás, hanem ennek feltételezése juttatja a meghatározott személyt a tanúi minőségbe, illetve pozícióba. Tanúként tehát bárki kihallgatható nemre, korra, vallásra, állampolgárságra tekintet nélkül, akiről feltehető, hogy a bizonyítandó tényről tudomása lehet A tanú kihallgatása során nem csupán az általa észlelt tényekről, körülményekről, hanem az ezekről alkotott véleményéről is számot adhat, azonban a bizonyítás szempontjából törvényi előírás szerint kizárólag a tényelőadás vehető figyelembe, vagyis a hatóság feladata, hogy a tanú észlelésein

alapuló vallomását elhatárolja a következtetéseitől. A tanú nem csak közvetlenül, hanem p p 79 közvetett módon is tudomást szerezhet a bizonyítandó tényről, vagyis a más által közvetlenül észlelt tényekről is beszámolhat. A számvevő személye jogi képviselő útján nem helyettesíthető, tekintettel arra, hogy az ellenőrzéskori helyszíni cselekményeknél ő vett részt, a megfigyelései, illetve tapasztalatai képviseleti úton nem pótolhatók. Az eljárás során fontos, hogy tapasztalatait tanúként úgy adja elő, ahogy történt, saját megfigyelései alapján. Együttműködése során a büntetőeljárásban milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik a számvevőt? A büntetőeljárásban való részvétel során a tanúként kihallgatott számvevőt is természetesen megilletnek bizonyos jogok és terhelnek kötelezettségek. Jogai: A büntetőeljárásban mindenkinek joga van az anyanyelvét használni.

Természetesen az Állami Számvevőszék számvevői esetében ez a gyakorlatban az esetek túlnyomó többségében a magyar, de előfordulhat ettől eltérő példa is. Joga van a tanúvallomást megtagadni, ha a Be. 81 §-a alapján eleve nem lehetne kihallgatni (különös tekintettel az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő tények esetén), vagy ha a 82. §-ban felsorolt esetek valamelyike alapján megtagadhatja a vallomástételt p p A Be. 81 §-a értelmében nem hallgatható ki tanúként a lelkész, az egyházi személy arról, amire hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn, a védő arról a dologról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védőként közölt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt nyilvánvalóan nem várható el helyes vallomás, illetve az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő tényről az, aki titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést. p p p p A

Be. 82 §-a alapján megtagadhatja a tanúvallomást a terhelt hozzátartozója, p 80 p p ezenkívül az is, aki magát vagy hozzátartozóját a vallomásával bűncselekmény elkövetésével vádolná (ez alól vannak kivételek), illetve az, aki az állam- vagy szolgálati titkon kívüli körben foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha felmentették ez alól vagy jogszabály alapján köteles az adatot a felmentésre jogosultnak továbbítani. A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokról és jogairól tájékoztatni kell, a figyelmeztetést és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fentiek ellenére felvett tanúvallomás a későbbiekben bizonyítékként nem vehető figyelembe! p p p Tanúként is lehetősége van, hogy érdekében ügyvéd járjon el, aki jogairól felvilágosítást adhat, de az ügyvéd más tevékenységet nem végezhet és a vallomást nem befolyásolhatja. Joga van a

tanúkihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekinteni és észrevételeit írásban vagy szóban előterjeszteni. A törvényi feltételek megléte esetében joga van a Be-ben meghatározott tanúvédelem különböző formáinak igénybevételére. Kötelezettségei: Tanúként megidézve a számvevőnek kötelessége, hogy az idézésben foglaltak szerint megjelenjen és – ha a vallomástételt nem tagadhatja meg – vallomást tegyen. A megjelenéskor kihallgatásra alkalmas állapotban kell lennie. A vallomás megtételekor a tanú igazmondásra köteles, különben maga is adott esetben a hamis tanúzás vagy a hamis vád bűncselekményét követheti el. Ugyancsak vigyáznia kell, hogy ne sértse meg más személyiséghez fűződő jogait, illetve ne szolgáltasson ki állam- vagy szolgálati titkot. p p p p Kényszerítő intézkedés a tanúval szemben: A Be. 93 §-a alapján ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az egyes eljárási

cselekményeknél való közreműködést a következményekre történő figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott költségek megfizetésére kötelezhető! 81 Ajánlott irodalom és jogszabályjegyzék Dr. Berkes György–dr Kiss Zsigmond–dr Kónya István–dr Molnár Gábor–dr. Rabóczki Ede: Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2000 Erdősy–Földvári–Tóth: Magyar Büntetőjog Különös rész, Rejtjel Kiadó, Budapest, 1998. Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények, KJK–Kerszöv, Jogi és Üzleti kiadó Kft., Budapest, 2000 p p p A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII törvény A büntetőeljárásról szóló 1998. évi

XIX törvény A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5 törvényerejű rendelet 83