Crime (investigation) subjects | Criminalistics » Dr. Kovács Gyula - A kriminálmetodika, rendszere, felépítése

A KRIMINÁLMETODIKA, RENDSZERE, FELÉPÍTÉSE 1. RÉSZ Rendőrmúzeumi őszi-téli kriminalisztikai előadások 3. (2023 november 14.) Előadásvázlat 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 1 Témavázlat 1. ELŐHANGOK: MI IS AZ A NYOMOZÁS? 2. A KRIMINALISZTIKA FELOSZTÁSA ÉS HELYE A RENDSZERBEN (TÁBLÁZAT) 2.1 A kriminológiáról röviden 3. A KRIMINALISZTIKA 3.1 A kriminológia és a kriminalisztika helye a bűnügyi tudományok rendszerében (táblázat) 3.2 Krimináltechnika 3.3 Krimináltaktika 3.4 Kriminálmetodika 4. ÖSSZEFÜGGÉSEK 1–2 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 2 1. Előhangok: mi is az a nyomozás? A nyomozás sokféleképpen meghatározható, és számos oldalról – köznapi értelemben, büntető alaki jogi, illetve kriminalisztikai nézőpontból is – megközelíthető. Köznapi értelemben a nyomozás az a hatósági eljárás, amellyel az

adott ügyben nyomoznak. Büntető alaki jogi nézőpontból a nyomozás a Be. dinamikus részéhez tartozik, és főszabály szerint, a büntetőeljárás kezdeti szakasza. Kriminalisztikai értelemben a nyomozás (röviden) a nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás kezdeti szakaszában végzett széleskörű, célirányos és sokrétű adatgyűjtő tevékenysége, amely (nem röviden) ➢ a tényállás felderítésére, ➢ a bizonyítékok összegyűjtésére, ➢ az elkövető felkutatására és büntetőjogi felelősségre vonására irányul. 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 3 A nyomozás – nagyon leegyszerűsítve – tehát egy adatgyűjtő tevékenység, amelynek során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben ➢ fel kell deríteni a bűncselekményt, az elkövető személyét, valamint ➢ fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A nyomozás felderítésből

és vizsgálatból áll (a szakirodalomban még számtalan nyomozásmeghatározás olvasható). Megjegyzendő, hogy a nyomozás szavunk és a nyomozáshoz kapcsolódó ’hatósági jogosítványok’ egészen a korai középkorba nyúlnak vissza. A „lopott jószág nyomon kereséséről”, valamint „arról, aki elveszett jószágát keresi”, már Szent László királyunk is rendelkezett, Dekrétomainak Második és Harmadik Könyvében (II.5 és III29 Fejezet – Jegyzet). 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 4 2. A kriminalisztika felosztása és helye a rendszerben (táblázat) A RENDSZER Büntető anyagi jog (Btk.) Büntetőeljárási jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök Kriminalisztika Általános rész – Kriminalisztikaelmélet Különös rész – Kriminálmetodika – Krimináltechnika – Krimináltaktika – Kriminalisztikatörténet – Kriminálstratégia – Jegyzet Kriminológia

– Szakkriminológia Bűnügyi szolgálati ismeretek (TIGY és leplezett eszközök) 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 5 2.1 A kriminológiáról röviden A kriminológia a klasszikus felosztás szerint a társadalomtudományok (tudományterület), ezen belül pedig a bűnügyi tudományok (tudományág) körébe tartozik (a kriminológia helye a tudományok rendszerében). A kriminológia a bűnözést mint társadalmi tömegjelenséget, és a bűncselekményt mint egyedi jelenséget, továbbá ezek különös szintű jelenségcsoportjait, elkövetőit és sértettjeit vizsgálja (a kriminológia tárgya). A kriminológia általános és szakkriminológiára különül. Amennyiben elfogadjuk azt, hogy a kriminalisztika a büntetőeljárásjog ’segédtudománya’, akkor – mindenféle pejoratív felhang nélkül állíthatjuk, miszerint – a kriminológia a kriminalisztika segédtudománya. Mindezektől függetlenül a

kriminalisztika és a kriminológia egymással nem csereszabatos. 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 6 A kriminológia részterületei: ➢ a bűnözési oktan vagy krimináletiológia, ➢ a bűnözési alaktan vagy kriminálmorfológia, ➢ az áldozattan vagy viktimológia, ➢ a pönológia (büntetéstan) és az intézménykutatás, ➢ a bűnmegelőzés vagy profilaxis. (Jegyzet) 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 7 3. A kriminalisztika A kriminalisztika másképpen: bűnügyi nyomozástan. A kriminalisztika a bűnügyi tudományok körébe tartozik, valójában a bűncselekmények nyomozásának a tudománya. A kriminalisztika olyan multidiszciplináris bűnügyi tudomány, amely a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően tudományosan megalapozott eszközöket, módszereket és eljárásokat dolgoz ki a felderítés és a vizsgálat (a nyomozás), valamint a

bűncselekmények megelőzése érdekében. A kriminalisztikát általános és különös részre szokás osztani. Az általános rész azokat az ismereteket tartalmazza, amelyek általános érvényűek, az egész kriminalisztikát érintik, tárgyukat nem az egyedi alkalmazás, hanem a teljeskörűség szem előtt tartásával dolgozzák fel. 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 8 A különös részi, vagyis a metodikai ismeretek az általános részre épülnek, ahol az általános érvényű ismeretanyag specializálásáról, esettípusokra történő alkalmazásáról beszélhetünk. A kriminálmetodika (különös rész) jelentése röviden: az egyes bűncselekmények nyomozásának módszertana. A kriminalisztika általános részéhez tartozik ➢ a kriminalisztikaelmélet, ➢ a krimináltechnika, ➢ a krimináltaktika, ➢ a kriminalisztikatörténet és ➢ a kriminálstratégia. A különös rész lényegében maga a

kriminálmetodika. A rendszeren belül, a nyomozás szempontjából a legfontosabb a krimináltechnika, a krimináltaktika és a kriminálmetodika. 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 9 Az általános és a különös részhez egyformán kötődik az úgynevezett bűnügyi szolgálati ismeretek területe. Bűnügyi szolgálati ismeretek: titkos információgyűjtés és leplezett eszközök alkalmazása – ezekről az eszközökről és módszerekről, valamint az előkészítő eljárásról nem lesz szó. 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 10 3.1 A kriminológia és a kriminalisztika helye a bűnügyi tudományok rendszerében (táblázat)  BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK Jogi bűnügyi tudományok   Nem jogi bűnügyi tudományok  ➢ Büntetőjog ➢ Kriminológia ➢ Büntetőeljárás-jog ➢ Kriminalisztika     Kriminálpolitika (Jegyzet)

2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 11 3.2 A krimináltechnika Az általános részhez tartozó krimináltechnika a nyomozás szolgálatában álló természettudományos, műszaki-technikai, számítástechnikaiinformatikai eszközök és eljárások (módszerek) egyes fajtáit tanulmányozza. A krimináltechnika – mint a kriminalisztika legszerteágazóbb területe – összegyűjti, rendszerezi vagy önállóan kidolgozza és alkalmazza azokat az ismereteket, tudományos, technikai és műszaki eljárásokat, valamint módszereket, amelyek – a jogalkalmazási célú ténymegállapítás érdekében – a vizsgált esemény vagy cselekmény körülményeinek tisztázásához és a felmerülő kérdések megválaszolásához szükségesek. A büntetőeljárás során alkalmazott technikai eszközök egy része ➢ közvetlenül kriminalisztikai célra készült (pl. speciális mintavevők), ➢ kriminalisztikai célra

átalakított (pl. ujjlenyomatszkenner) vagy ➢ általános rendeltetésű (pl. fényképezőgép, videokamera) 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 12 A krimináltechnika legfontosabb témakörei: ➢ krimináltechnika-történet, ➢ azonosításelmélet, ➢ az (igazságügyi) szakértői rendszer működése, ➢ kriminalisztikai képrögzítési eljárások, ➢ nyomtan, ➢ daktiloszkópia, ➢ kriminalisztikai ballisztika, ➢ a kézírás és az iratok kriminalisztikai vizsgálata, ➢ kriminalisztikai okmányvizsgálat, ➢ az anyagmaradványok kriminalisztikai vizsgálata, ➢ kábítószer-anyagismeret, ➢ a személyazonosítás lehetséges módjai, ➢ szagrögzítés és szagazonosítás. 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 13 3.3 A krimináltaktika Ugyancsak az általános részhez kapcsolódik a krimináltaktika, amely – a hatályos (büntető) jogszabályok

és közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseire figyelemmel – tudományosan megalapozott elveket és ajánlásokat dolgoz ki ➢ általában a nyomozás (a felderítés és a vizsgálat) lefolytatására, ➢ az egyes nyomozási cselekmények és intézkedések végrehajtására, ➢ az adatok és a bizonyítási eszközök beszerzésére, illetve felhasználására. A krimináltaktika rendeltetése, hogy megoldást kínáljon a ’Mit?’ és a ’Hogyan?’ kérdésében. Másképpen fogalmazva: a nyomozás során a (büntető) jogszabályok (stb.) által előírt keretek között ➢ mit kell és/vagy lehet tenni; továbbá ➢ az adott feladatot miképpen lehetséges hatékonyan, célszerűen, és nem mellesleg eredményesen végrehajtani? 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 14 A krimináltaktika vizsgálatának tárgya (tételei): ➢ a bizonyítékok keletkezésének törvényszerűségei, ➢ a bizonyítás

eszközeinek, a bizonyítási cselekményeknek, a kényszerintézkedéseknek, valamint egyéb nyomozási cselekményeknek és intézkedéseknek a sajátosságai, ➢ a beszerzett adatoknak, bizonyítási eszközöknek a felderítés és a vizsgálat (a nyomozás) céljára történő, a jogszabályok (stb.) rendelkezéseivel összhangban álló felhasználásának a lehetőségei, ➢ a vezetés- és szervezéselmélet, valamint az igazgatási ciklus elemeinek felhasználása a nyomozás során (a nyomozás tervezése, szervezése és ellenőrzése), ➢ a büntetőeljárás alanyainak jogai és kötelességei, valamint az eljárás szempontjából releváns magatartásának vizsgálata, ➢ az egyéb jogsértő cselekmények egyes – az adott ügy felderítése és vizsgálata aspektusából – meghatározó kérdései. 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 15 A krimináltaktikához tartozik még: ➢ a krimináltechnikai

eszközök és módszerek alkalmazása, ➢ az eltérő szolgálati ágak, társszervek és hatóságok együttműködése, ➢ a nyomozás során felmerült jogértelmezési problémák, valamint ➢ a személyi és/vagy tárgyi feltételek meglétének/hiányának vizsgálata. Megjegyzendő, hogy a krimináltaktika mindig csak az általános alkalmazási lehetőségekről, és sosem az egyes ügyfajták megoldásáról szól (ez utóbbi már kriminálmetodikai kérdés). 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 16 3.4 A kriminálmetodika A kriminalisztika különös része a kriminálmetodika (másképpen fogalmazva szak- vagy alkalmazott kriminalisztika) az egyes bűncselekményfajták nyomozására alkalmas technikai eszközök és taktikai módszerek célszerű és tervszerű felhasználásának, illetve alkalmazásának a tudománya. Nagyon röviden: tehát a kriminálmetodika az egyes bűncselekmények nyomozásának a

tudománya. A kriminálmetodika alapját a büntető anyagi és alaki jogszabályokra, a kapcsolódó közjogi szervezetszabályozó eszközökre épülő krimináltechnika és krimináltaktika, valamint a szakkriminológia által kidolgozott ismeretanyag képezi (amely a gyakorlatban kiegészül a nyomozó szaktudásával, tapasztalataival és tenni akarásával – igen, ez utóbbi is számít, sőt, nagyon lényeges szempont). 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 17 A kriminálmetodika összegyűjti a különböző bűncselekmények nyomozásához szükséges elméleti ismereteket; gyakorlati tapasztalatokat, tudományosan megalapozott elveket és ajánlásokat dolgoz ki az egyedi ügyek hatékony felderítése és eredményes vizsgálata érdekében. A más és más, de egymásnak lényegében nem ellentmondó meghatározásokat összegezve: a kriminálmetodika ➢ a kriminalisztika különös része, az egyes bűncselekmények

nyomozásának a tudománya; ➢ ajánlásainak és módszereinek kidolgozásakor messzemenőkig figyelembe veszi a Btk. és a Be, valamint a kapcsolódó jogszabályok (stb.) rendelkezéseit; ➢ támaszkodik a szakkriminológia megállapításaira, valamint a krimináltechnikai és krimináltaktikai eszközökre, ill. módszerekre; 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 18 ➢ ajánlásaival a krimináltechnikai és krimináltaktikai eszközöket, ill. módszereket mintegy ’rászabja’ az adott (vagyis a ’nyomozott’) bűncselekményre vagy bűncselekményekre – példa a szemlére. Megjegyzendő, hogy a krimináltechnikai eszközök használatára és a krimináltaktikai módszerek alkalmazására irányadó szempontok nem csupán ajánlások formájában jelennek meg – kifejteni. A bűnmegelőzés kérdése, nagyon röviden és sarkosan fogalmazva: a bűnmegelőzés nagyon fontos, de alapvetően nem a rendőrség

feladata, e terület a rendőrségen rendesen túldimenzionált. A társadalmi bűnmegelőzés (a nevében is benne van) össztársadalmi, és leginkább állami, illetve önkormányzati feladat. Nem mellesleg a bűnmegelőzés kérdésköre a kriminológia egyik kutatási területe (a kriminológia pedig nem csereszabatos a kriminalisztikával – ne keverjük össze)! 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 19 4.1 Összefüggések (1) 1. Történeti tényállás 2. Hatósági tudomásra jutás mérlegelés/döntés 2.1 Jogsértés mérlegelés: milyen jogsértés? 2.2 Nem jogsértés mérlegelés: van-e intézkedési kötelezettség? 3. Jogsértés (bűncselekmény) mérlegelés/döntés 3.1 Van hatáskör és illetékesség 3.2 Nincs hatáskör és illetékesség mérlegelés/döntés: van-e intézkedési kötelezettség? 4. Van hatáskör és illetékesség mérlegelés/döntés 4.1 Elsődleges intézkedések 4.2 Késedelmet

nem tűrő nyomozási cselekmények Reálaktus 5. Reálaktus a nyomozás elrendelés nélkül megindul Kérdés: mi a helyzet, ha nem történik reálaktus (jegyzet)? 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 20 4.2 Összefüggések (2) Történeti tényállás bűncselekmény van hatáskör és illetékesség  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (Btk)  Nyomozás elrendelése vagy reálaktussal történő megindulása (elsődleges intézkedések és késedelmet nem tűrő nyomozási cselekmények)  NYOMOZÁS  Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény (Be)  kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök  KRIMINALISZTIKA  Krimináltechnika  Krimináltaktika  Kriminálmetodika 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 21 RENDŐRMÚZEUM ŐSZI-TÉLI

KRIMINALISZTIKAI ELŐADÁSOK Az előadások mondanivalója kapcsolódik a 2023 tavaszán és szeptemberében, a Rendőrmúzeumban elhangzott – Nyomozás a gyakorlatban című – hatrészes előadássorozat témájához és egymáshoz, de önállóan is megállják a helyüket. A rendezvényeken a részvétel ingyenes, és előzetes regisztrációhoz nem kötött. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Rendőrmúzeumban (1087 Budapest, Mosonyi utca 5.) Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 22 RENDŐRMÚZEUM ŐSZI-TÉLI KRIMINALISZTIKAI ELŐADÁSOK Az előadások mondanivalója kapcsolódik a 2023 tavaszán és szeptemberében, a Rendőrmúzeumban elhangzott – Nyomozás a gyakorlatban című – hatrészes előadássorozat témájához és egymáshoz, de önállóan is megállják a helyüket. A rendezvényeken a részvétel ingyenes, és előzetes regisztrációhoz nem kötött. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a

Rendőrmúzeumban (1087 Budapest, Mosonyi utca 5.) Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 23 KŐSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! https://ajk.krehu/indexphp/1172-drkovacs-gyulahtml https://m2.mtmthu/gui2/?type=authors &mode=browse&sel=authors10052229 http://www.facebookcom/KGyula1101 kgyula1101@gmail.com http://kgyula.5mpeu/ 2023.1114 Dr. Kovács Gyula [KGyul@] : A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 24 JEGYZETEK A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1. rész (Rendőrmúzeumi őszi-téli kriminalisztikai előadások 3.) Rendőrmúzeum, Budapest, 2023. november 14 (kedd) 17:00–19:00 óra 4. dia „A lopott jószág nyomon kereséséről” és „arról, aki elveszett jószágát keresi” (Szent László király Dekrétomainak Második Könyve 5. Fejezet, valamint Harmadik Könyve 29 Fejezet) 5. FEJEZET A lopott jószág nyomon

kereséséről Ha valaki ellopott jószága nyomán vagyon, küldje követét előre a faluba, hová a nyom vezet, nehogy a falubeliek az ő barmaikat kihajtván, eltapodják a keresett nyomot; amit ha általkodottan megcselekednének, fizessenek meg az elveszett jószágért. 1. § Ha pedig a falubeliek előbb kihajtották az ő barmaikat, hogysem a követ elérkezett volna, akkor a nyomozók házról-házra motozzanak, amint nekik tetszik. 2. § Ha valakinek valamije elveszett, vigyen alkalmas tanukat a jószág nyomozására, ahol azt lenni gondolja; és ha mások tiltanák őt a nyomozástól, próbáltassanak meg a tiltók, és ha vétkesek lesznek, vesszenek mint tolvajok; ha pedig megtisztulnak, fizessenek a tilalomért ötvenöt pénzzel. 3. § Ha vitézek az ő ispánjok ösztönzéséből vetnek akadályt a nyomozásnak, fizessen értük ötvenöt pénzt az ispán, és annak utána próbáltassék meg. 29. FEJEZET Arról, a ki elveszett jószágát keresi Ha valaki

szökevény szolgáját vagy akármi elveszett jószágát indul keresni, senki meg ne tiltsa tőle. 1. § Aki pedig megtiltja, vagy a keresőt megveri, tíz pénzt érő tíz tinót adjon birságul vétkéért. 5. dia Kriminálstratégia Kriminálstratégia: a kriminalisztika azon (általános) része, amely a bűnözés objektív adataira és a lakosság szubjektív biztonságérzetére alapozva a bűnözés elleni küzdelmet szolgáló intézkedések összességének tervezésével és szervezésével foglalkozik. Ennek során tekintetbe veszi a szervezeti célt meghatározó jogi, gazdasági, kulturális, politikai és szociális keretfeltételeket. 6. dia A kriminológia A kriminológia a bűnözéssel mint társadalmi tömegjelenséggel és mint egyedi magatartással foglalkozó empirikus1 és multidiszciplináris2 bűnügyi tudomány. 1 2 Empirikus: tapasztalati. Multidiszciplináris: több tudományt, szakterületet érintő. Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™: A

kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 Rendőrmúzeum, Budapest, 2023. november 14 (kedd) 17:00–19:00 óra Tárgyköre (kutatási területe): − az ismertté vált bűnözés; − a bűnelkövetők, a bűnelkövetővé válás, a bűnöző életmód; − a büntető igazságszolgáltatási rendszer (mint reagáló intézmények hálózata) működése; − a bűnözés és a devianciák összefüggései; − bűnözési prognózisok; − a rejtett (látens) bűnözés; − a bűncselekmények áldozatai (viktimológia); − a bűnmegelőzés kérdései, lehetőségei. 11. dia Kriminálpolitika A kriminológia és a kriminálpolitika szétválásának folyamata az 1950-es évektől kezdődött. Az 1960-as évekre általánosan elfogadottá vált, hogy a kriminológia empirikus,3 ontológiai4 tudomány, azaz a meglévő jelenségeket kutatja. Ezzel szemben a kriminológiai felismerésekből levont következtetések a kriminálpolitika mint önálló axiológiai5 tudomány

körébe tartoznak. Egyesek úgy vélik: a kriminálpolitika arról szól, miszerint miként alakítható ki a büntetőjog a legcélszerűbben annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni fő feladatának, a társadalom védelmének. Ezt a gondolatot továbbfejlesztve, mások a büntető-igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó elképzelések kialakítását és megvalósítását értik kriminálpolitika alatt. 11. dia A bűnügyi tudományokhoz A jogi bűnügyi tudományokhoz tartozik6 a büntetőjog és a büntetőeljárásjog mellett – széles értelemben – − a büntetésvégrehajtási jog és végső soron − a szabálysértési jog (bagatellkriminalitás) – kitérni a Csemegi-kódex trichotomikus jellegére. A kriminológia és a kriminalisztika mellett – ugyancsak széles értelemben – a nem jogi bűnügyi tudományok körébe tartozik − a kriminálinformatika, − a kriminálpszichológia és − a kriminálstatisztika, mint interdiszciplináris7

tudományok. 3 Empirikus: tapasztalati. Ontológia: a szubjektumtól és a szubjektum tevékenységétől független léről szóló tanítás. 5 Axiológia: értékelmélet, értéktan. Az önmagukban, minden egyébtől függetlenül tekintett értékek természetének vizsgálata. 6 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (Btk); a büntetőeljárásról szóló 2017 évi XC törvény (Be.); a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL törvény (Bv tv); a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II törvény (Szabs tv) 7 Interdiszciplináris: szakmaközi; két vagy több tudományág közötti kapcsolatot, együttműködést takar. 4 2 Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™: A kriminálmetodika rendszere, felépítése 1 Rendőrmúzeum, Budapest, 2023. november 14 (kedd)

17:00–19:00 óra 20. dia KÉRDÉS: mi történik akkor, ha a nyomozó hatóság a tudomásra jutást követően nem foganatosít késedelmet (halasztást) nem tűrő nyomozási cselekményt vagy cselekményeket (nincs reálaktus)? [Be. 4 § (1) bekezdés; 339–340 §; 375 § (1)–(2) és (4) bekezdés és 379 § (1) bekezdés.] Az ügyészség és a nyomozó hatóság – hacsak nincs eljárási akadály – a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást. Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-e rendelni, vagy előkészítő eljárás elrendelésének, avagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az ügy áttételének van-e helye. A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyésznek vagy a

nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre indul meg. Nyomozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el. Késedelmet nem tűrő esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási cselekményt, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot haladéktalanul tájékoztatni. Vagyis, ha nem történik reálaktus, akkor pl. a feljelentés „rendes útján eljár” (copyright: Arany János): − a szóban tett feljelentésről jegyzőkönyvet vesznek fel; − az írásbeli és postán küldött feljelentést érkeztetik; majd − az iratot (nyomozó szervre) szignálják, iktatják; − a nyomozó szerv vezetője elrendeli a nyomozást (vagy nem) és kijelöli az eljáró nyomozót (névre szignálják és iktatják). Az sem kizárt, hogy vezető/parancsnok már a szignáláskor elrendeli a nyomozást. Budapest–Kőbánya, 2023. november 14 Dr. Kovács

Gyula [KGyul@]™ 3