Geography | Society geography » Hollandok Lajosmizsén

Dutch People in Lajosmizse - Hollandok Lajosmizsén 1. Bevezetés Tanulmányomban egy európai országnak a hazánkba emigrált – főleg Lajosmizsére és környékére költözött emberekről szól, akik vagy a kulturális különbségek, vagy az időjárás szeszélyei miatt hagyták el az anyaföldjüket. Ez az állam fele akkora, mint hazánk, mégis hatmillióval több lakosa van. Ennek a Dunántúlnyi területnek a legmagasabb pontja háromszázhuszonegy méter, és a tartomány több mint harminc százaléka a tengerszint alatt fekszik, ahol a népesség hatvan százaléka lakik. Számukra a klímaváltozás súlyos problémákat okozhatnak – hasonló árvizet, mint amilyen lassan hat évtizede volt, amikor a főgát átengedte a tenger vizét, és majdnem kettőezren veszítették életüket. Népességének nyolcvan százaléka holland, a maradék húsz százalék megoszlik a holland gyarmatokról származók, észak-afrikai bérmunkásaiból és a volt Szovjetunió

tagállamainak a menekülteiből. Kiemelném ezek közül azokat, akik fanatikusan az iszlámvallást gyakorolják, mert ez a csoport az egyik okozója, amiért a hollandok Magyarországra is költözzenek. Ezt a demográfiai változást tükrözi egy grafikon is, melyet Garssen, Nicolaas en Sprangers (2005) tettek közzé, melyből az vonható le, hogyha az évek folyamán továbbra is növekszik az emigránsok száma Hollandiába, akkor ez az ország nemcsak a sokszínű társadalmáról lesz híres, hanem a fapapucsosok tradícióveszteségéről is, hiszen a bevándorlók többsége úgy gyakorolja a kultúráját, hogy abba már a holland tradíciók nem férnek bele. Azok a hollandok, akiket a kizártság zavar, elhagyják az országukat, és például hazánkba költöznek. Számos hollandnyelvű család (655) regisztrálva van Magyarországon, de én csupán kilencet emelnék ki közülük. Rendszeresen találkozom velük, így az előre megfogalmazott kérdéseimre szívesen

válaszoltak, melyet értelmezve az olvasóval szeretnék megosztani. A kérdéseim közé tartozik, hogy milyen szándékkal jöttek hazánkba, mivel foglalkoznak, és hogyan viszonyulnak a magyar kultúrához. 1 2. Fő rész Korábbi tanulmányaim során már kötelezően alkalmaztam az empirikus vizsgálatot, azon belül az interjúkészítést- és elemzést, melyet a következő oldalakon kitűnően fogom hasznosítani. Az interjúalanyaimról először egy rövid jellemzést írok, majd az általuk megfogalmazott válaszokat elemzem. 2.1 Binus Úr Egy öregedő bácsi az első alanyom, szemüveges, jó hallóképességgel megáldott ember. Mint mindig, örült a társaságomnak, megkínált kávéval és elfogyasztottuk együtt az ajándékba hozott cukrászsüteményt. Bányász volt valamikor, görbe a háta, fáj a dereka és bottal jár. Feleségét már nagyon régen elvesztette, gyermektelen Magányosságát a madarak énekének a hallgatásával űzi el, mellette

megfigyeli őket, madárházat készít nekik különböző anyagokból és télen eteti őket. Hobbi madarász volt már szülőhazájában is, és amikor 1992-ben először meglátogatta hazánkat, beleszeretett a sokszínű madárvilágba. Kedvencei közé tartozik a gyurgyalag, egerésző ölyv és a füles bagoly. Örömmel veszi, ha a verebek, széncinegék beköltöznek a saját készítésű madárházakba, de – és ezt ő mondta – „mindezt az önmaga szórakoztatására teszi”. Kijelentette, hogy azért jött ide legfőképpen, mert egy holland házaspárral – akik mint ingatlanközvetítő tevékenykednek nálunk – barátkozott össze, és a fiatalasszonnyal eltartási szerződést kötött, így nincsen teljesen egyedül. A következő kérdésemre, hogy mivel foglalkozik még a madarászaton kívül, mindketten megörültünk, hiszen kibújt Binus Úrból az altruista énje. Szombatonként vigyáz három kisiskolás kisfiúra: igaz, nem sokat beszélnek, mert

még csak angol tőmondatokat tudnak a srácok, de nem is a beszéden van a hangsúly, hanem az aktivitáson, melyet a gyermekek határoznak meg előző héten. „Binus Bácsinak” nevezik, melyet megtisztelőnek érez, mert ezzel befogadták az ő kicsi kultúrájukba. A magyar beszélő kultúrába nem tudja magát elhelyezni, mert a nyelvünket nem beszéli. Az építészeti kultúránkat respektálja, mert a ház, amelyben itt lakik, több mint száz 2 éves, és még mindig áll. A gasztronómiánk nem tetszik neki, ugyanis túl sok fűszert teszünk a húsos ételeinkbe; a jó borért meg túl magas árat kérnek a kereskedők. 2.2 Wim és Erica Amikor megismertem őket (1997), akkor a lányukkal együtt laktak egy bérelt tanyán. Körülbelül annyi idősek, mint én, csak a nagybetűs élet eléggé meglátszódott az arcukon. Sajnos nem ismerték a mérték szót. Lehet, hogy mostanában azért nem látom őket (2010-től), mert visszamentek Hollandiába. Pedig a

Binus Úr az Erica-val kötött eltartási szerződést, így azt gondoltam, hogy ez a kötelezettsége itt tartja Magyarországon, de hogyha nem látom egyikőjüket sem, akkor történhetett valami. Nem igazán szimpatizáltam velük, mert állandóan panaszkodtak. A kilencvenes évek elején eladták a Zeeland-i családi házukat, melynek helyébe egy lajosmizsei tanyát vásároltak azért, hogy a lányuk, Angelica gyakorolhassa a lótenyésztés, lovaglás művészetét. Már a letelepedésük kezdete problémásan kezdődött, mert a lajosmizsei tanyatulajdonos nem kapta meg az átutalt pénzösszeget a tanyájáért, így a házba sem tudott a család beköltözni. Majd jöttek sorba a panaszlistán azok az árucikkek, melyeket a szülőhazájukban be tudtak szerezni, de itt nem. Az az érzésem volt az ezredforduló környékén, hogy azért jöttek hazánkba, mert olcsó az ingatlan, szeszesital és a munkaerő. Egy hónapig – ameddig a próbaidő tartott – dolgoztam

nekik, mint tolmács, csak miután bejelentették, hogy ők nem akarnak engem hivatalosan a Betéti Társaságukba bejelenteni, megszakítottam a munkaviszonyomat. Akkortájt ingatlanközvetítéssel foglalkoztak, amely eléggé sikeres üzletnek bizonyult, mert megvásároltak egy lovastanyát, ahol vendéglátással foglalkoztak. Az a pletyka járta, hogy először az étterem kevés bevételét, majd a maradék készletet a garaton eresztették le, így az ott dolgozók „kivették bérbe a lovastanyát”, azért nem lehet a tulajdonosokat látni. Eléggé szomorú azt kijelenteni, hogy csupán hazánk kézzel fogható értékei érdekelte őket, így nem tudom azt állítani, hogy részt vettek, esetleg megszerveztek volna a lovastanyájukon egy műsort a vendégeknek, amelynek valamely köze lett volna a magyar kultúrához. Az évek folyamán még a magyar nyelvet sem sajátították el elégségesen 3 2.3 Gouw Geit (dialekt, melynek jelentése: gyors kecske) Ezen a néven

jobban ismerik a lajosmizseiek Aart Urat, hiszen a lakókocsis kempingjének ezt a nevet adta. Optimista ember, minden jó neki úgy, ahogy van Olyan, mintha egy picit nem ugyanazon a Földön élne vele az ember, mert mindenben a pozitívat látja. Igaza van – „élvezni kell az életet mértékkel” – hogy szavaival éljek Megélte már ő is a második hazájában a keserűséget: házasságtörés után majdnem anyagilag is kifosztották, de Aart ezek által inkább ellenállóbb lett. Tanyáján rengeteg háziállat kószált: a birkától kezdve a kecskéig, libáig, tyúkig minden, amely szem-szájnak ingere. Állatait nem zsinegre kötve tartotta a portáján, hanem a szeretetével. Azért jött hazánkba, hogy új életet kezdjen, de nem azzal a szándékkal, hogy akármilyen üzletbe is belefogjon, hanem hogy egyszerűen eltöltse élete utolsó éveit. Hozzátenném, hogy vele együtt még mások is meglátogatták Magyarországot egy úgynevezett hosszú vakációra,

ottmaradtak az Aart tanyáján a lakókocsijukban, miközben segítettek neki az épületeket felújítani. Jól kiépült tanyát varázsoltak a romladozó épületekből, amelyből először egy „menedékhelyet”, majd később egy kempinget alakított ki, ahová a Lajosmizsére és környékére érkezőket (nem csak hollandokat) szinte ingyen – cseremunkáért, vagy csereeszközért szállásolta el. Ahogy kialakult a tanya „vendégköre”, akkortól adta ki Aart a lakókocsikat jutányos áron, illetve meg is ízlelhették a vendégek a holland gasztronómiát, zeneművészetet. Ezzel már el is árultam, hogy mivel foglalkozott akkor. Mostanában azonban (2004-től fogva) nem Lajosmizsén, hanem Zeeland-on lakik és az újságokból (Koblencz, 2007) is megtudhatta az ember, hogy a hollandok és magyarok ügyes-bajos dolgaival van elfoglalva – segíti őket nemcsak a nyelvi nehézségekben, de a kapcsolatteremtésben is, akik ide, Lajosmizse környékére szándékoznak

utazni. A magyar kultúrába úgy mondván tökéletesen beilleszkedett, sőt, magyar nemzetiségű feleséget választott magának, ezáltal remekül gyakorolhatta nemcsak a nyelvünket, hanem a hagyományainkat is. Ezt észrevettem abban az időszakban, amikor még „idehaza” lakott, és mindenféle partikat szervezett meg: a legelsőre emlékszem a legjobban, az úgynevezett „Bemutatkozó Partira”, mert akkor fogyasztottam életemben először (és remélem nem utoljára) ecetes heringet, meg egészben füstölt makrélát és angolnát. Felejthetetlen volt nemcsak nekem, hanem a többi magyar ismerősének is! 4 2.4 Nic de Groot A narancssárga rendszámtáblás autókat régebben csakis a hollandok vezették hazánkban, s ahogy megláttunk egyet valahol parkolni, bementünk az üzletbe akkor is, ha nem volt ott dolgunk. Így ismertük meg Nic-et is Közvetlenül odaköszöntem neki, s meglepődve fogadta azt. Olyan tizenöt-húsz évvel lehet tőlem idősebb, borostás,

agglegénytípus. Lajosmizse szomszédságában lakik, ahová rögtön meghívott bennünket, tehát barátságos, megbízható embernek ismertük meg. És állatbarát! Mondjuk, ő nem a főzőkondérba neveli az állatait, hanem csak úgy, hobbiból; és nem is akármilyen négylábúi vannak neki, hanem őshonos magyar állatai: nóniuszai, komondorai, pulikutyái és még sorolhatnám. Ezért is választotta a mi szülőföldünket legfőképp, hogy a hobbiját össze tudja kötni a terület adta lehetőségekkel. Lovasfogatot hajtani Hollandiában képtelenség lenne, Franciaországban (ahová nősült) meg túl drága. Nálunk még éppen elfogadó árak vannak Ezen felül tetszik neki nemcsak az emberek befogadóképessége, segítő szándéka, hanem az is, hogy hogyan becsülik meg a régi értékeket. Ide sorolja a népdalokat, népmeséket – azaz a szellemi örökségünket, valamint az épített örökségünket is (alig bírta kimondani, hogy „Hungarikumok”).

Mindezeket ápolja is lehetőségeihez képest, melyet a következő bekezdésben sorolok el. Van neki egy hatalmas birtoka, itt Ladánybenén Öreg Tanya néven, melyet magyar és külföldi vendégei számára tart fenn: a régi épületet ki tudja adni akár egy egész család számára is és különböző aktivitásokkal fűszerezi meg az ittlétüket, ha igényt tartanak rá. Sokan csakis a nyugalom miatt jönnek Magyarországra, de ha meglátják a vígan szaladgáló lovakat az udvaron, akkor nem tudják az alkalmat elhalasztani, hogy meg ne lovagolják őket. A Nic weboldalán el is olvashatja az ember, hogy mennyire elégedettek a vendégei és szerintük mily csalogató a természet, főleg, ha a nyaralóhoz még térkép sem kell, hiszen a lovak hazatalálnak akár a sötétben is. http://www.hungariahuizennl/vakantiehuizen aanbod/Vakantiehuis oreg tanya ladanybene 54/ (2012. márc 22) A következő cikkelyben a legfontosabbat közlöm Nic-ről, azaz hogyan viszonyul

ő a magyar kultúrához. Mint eddigiekben is hangsúlyoztam már a Nic-nek a szülőföldünkhöz fűződő szoros kapcsolatát, a vendégházába belépve mindezt láthatjuk is: olyan, mintha visszamentünk volna legalább száz évet a múltba, s elfelejtettük volna, hogy a XXI. 5 században különböző elektronikai eszközöket használhatunk. Hiába van adva a vendégeknek a kényelmes gáztűzhely, ők kedvük szerint az öreg sparheltben gyújthatnak tüzet, s főzhetnek rajta. A vályogfalú ház régimódi bútorzata is azt sugallja, hogy meg vannak becsülve, mert az értékük nem az ajtaik, fogantyúik, deszkalapjaik mögé vannak zárva, hanem az emberek lelkébe. Tudatosan válogatta össze Nic a vendégház, sőt, a lóistálló minden egyes darabját: észreveszi minden magyar, hogy hozzánk hasonló szeretne lenni, beilleszkedni a mi sajátos hagyományainkba. Ennek érdekében bemutatja – akár nekem is, hogy őt hogyan érinti a magyar népművészet

például a lószerszámokon, hímzett asztalterítőkön vagy éppen a holland nyelven elmondott Fehérlófián. Megérintő számomra ez a megtisztelő érzés, amely Nic-ből árad a magyar tradíciók felé. 2.5 Hoogeveen család Csemőből Azt gondoljuk, hogy azért olyan csodásak a kertek a hollandoknál, mert pénzügyileg megengedhetik maguknak. Pedig nem így van Csemő egy „világvégi” kis falucska is képes olyan színkáprázatot alkotni a virágaiból, mint a hollandiai Noordwijk. Meglehet, hogy azért, mert egy fapapucsos csoport emigrált oda és összefogtak a magyarokkal, hogy ízlésesen és mégis megfizethetően helyet találjanak a büdöskék a paprikavirággal egy ágyásban. Strijbosch (2009): http://www.rnwnl/nederlands/video/hollands-dorp-hongarije (2012 márc 27.) Egyikük a Hoogeveen család Attól függetlenül, hogy ez egy rotterdami család, meg én is abban a kikötővárosban dolgoztam, nem találtam meg velük a megfelelő kontaktust – lehet,

hogy még többször kellene találkoznunk és elfogadni egymás szellemi értékeit. A leírt információt sem tőlük, személyesen tudtam meg, hanem a fent megadott weboldalon olvastam. Negyvenes házaspár két kamasz fiúval élnek egy csemői tanyán: mikor másodjára találkoztunk velük, még egy pohár vízre sem hívtak be hozzájuk; így azóta még a környékükre sem megyünk. Azért jöttek hazánkba, hogy a régi típusú Cadillac-al a házasulandó párokat fuvarozzák. Igaz, nem ez volt a tervük, hanem hétvégi házak bérbeadása a faluba érkező turistáknak, de ami késik, az nem múlik. Az a tervük, hogy a csirkeólakat alakítják át nyaralókká és remélik, hogy engedélyt is kapnak a megnyitásukra. 6 A magyar kultúrába szerintem nem igazán találják meg a helyüket, annak ellenére, hogy a serdülő fiúk tanulják a nyelvünket az iskolákban, viszont ők is jobban örülnek annak, ha angolul tudják magukat kifejezni. Érthető Amikor

először voltunk náluk – és meghívtak egy kávéra, akkor holland édességgel kínáltak meg. Nekem furcsa volt, mert ha a legtöbb holland család csak dicsérni képes a magyar konyhaművészetet, akkor nem az lenne az integráló külföldinek, hogy valamiképpen átvegye azt? A házukon sem a magyar lakáskultúra látszódott, hanem – ahogy olvastam a publikációban – toszkánai kisugárzásra törekedtek. 2.6 DUNCO Camping Bt Megint egy olyan név, amely nemcsak a tulajdonos nevét jelenti, hanem magát a tulajdont is. Magas, vékony, asztmabetegsége ellenére erősen dohányzó, hatvanas korabeli férfi, aki a két felnőtt fiát és elvált feleségét Hollandiában, Zeeland-on hagyta. Testvérei segítették a tanya bepucolásában, meg évente egyszer-kétszer meglátogatták a campingben, s akkor „rendet teremtettek a portáján”. Céltudatosan jött Magyarországra, hogy „ minél messzebb legyen a családjától” – szavaival élve. Hét évig

illegálisan működtette a campinget, majd végre, 1999-ben megkapta az engedélyt. Csak aki bement a táborhelyre, az vagy rögtön kifordult a felfordulás miatt, vagy a kommunikációhiány miatt egy pár nappal később, vagy – és ez volt a legjobb eset – egy hét után hagyta ott a tábort, mert az égadta világon semmit sem lehetett a kemping területén tenni. Még relaxálni sem, mert a második szomszédban egy zajos, büdös vágóhíd van. Szinte ugyanaz az eset, mint Wim és Erica, csak itt a tulaj nem látta be, hogy változtatni kell az ipari fejlesztésen, mint például mosdó-, tusoló építésén. Megesett, hogy felhívott és nekem adta oda a kagylót, hogy intézzem már el a vendégekkel a pénzügyi részt. Rögtön utána felajánlottam, hogy diákmunkára elmegyek neki dolgozni Egy hétig csak csücsültem nála, majd meguntam. Annyira becsvágyóan üzemeltette több mint tíz éven keresztül a kempinget, hogy mindenki a környezetében elhitte, hogy

gazdaságos. Egyszer csak súlyosan megbetegedett, kórházba került vagy két hétre és akkor volt az adóbevallás időszaka is, így megkérte a testvéreit, hogy a könyvelőjével intézzék már el az adóbefizetését. Kiderült, hogy a Hollandiából kapott jövedelmét is beleszámolta a hozamba Rögtön utána a testvérei megszüntették a Betéti Társaságot. A kultúrához való viszonyáról inkább nem nyilatkozok. 7 2.7 Jan, de W Attól, hogy még idős férfiról van szó (+/ 70), nem kell rögtön azt gondolni, hogy az észjárása is nehézkes. Ellenkezőleg: lerí a viselkedéséről, hogy valamikor autósiskolai oktató volt, mert gyorsan felismeri a problémahelyzetet, s képességéhez képest meg is oldja. Azonban nagy szoknyavadász, és ha látja, hogy az egyedülálló hölgyet meg lehet szédíteni, akkor megteszi. Családi állapotát ezek miatt nem is kérdeztem, nehogy kétértelmű legyen Jó beszélgetőtárs, kellemes játékpartner a

billiárdban, bowlingban, kártyajátékban. Mielőtt az ember megszervez vele valamit, tisztázni kell vele, hogy ő mit ad bele, mert képes üres kézzel jót lakomázni a mi költségünkre. Egyszerű lesz meghatározni, hogy miért Magyarországot választotta: két kollégájával együtt nyugdíjba vonult, s eldöntötték, hogy nyugodtabb zátonyra eresztenek. Közösen vásároltak meg egy áramnélküli tanyát Lajosmizsén, ahol a Jan vigyáz egész évben az értékekre. Másnak a tanyájára is néz, esetleg kiadja bérbe, vagy éppen az állatoknak ad takarmányt. Követi a magyar kultúrát: szereti a népzenét, el szoktak menni a közeli Tanyacsárdába, ahol nemcsak a cigányzenét értékeli, de a tradicionális magyar kulináriát egyaránt. Holland nyelvre lefordított magyar könyveket is szokott olvasni, mint például: Pál utcai fiúk, Sorstalanság, Németh László pár művét. Megteheti, már van rá ideje, sőt egyéb nyugdíjasoknak szánt programba is

benevez – csak sajnos az ő magyar tudása nem annyira felülmúló, mint a csoporttársaié. Imád kertészkedni, akár másnak is elmegy segíteni, ha kap helyébe egy kiadós ebédet. 2.8 Leon Egészen más típusú ember, mint a Jan, s mégis jól megértik egymást. Állandóan siet, de az eredménye meg is van, mert időben kész van, főleg ha jön a Jan és besegít a tetőmunkálatokba. Nős ember, meg van egy szem lova, melyet néha lovaskocsiba fogat és körbejárja az ismerőseit. Ha nem a munkájáról van szó, akkor eléggé barátságos Néha el szeretné a telefonját jó messzire dobni, hogy megszabaduljon a kötelezettségeitől. Nem dohányzik. 8 Hazánkat a lovak miatt zárta a szívébe. Régebben maximum kettő hónapot töltött Lajosmizsén, a tanyáján, de az utóbbi években (2008-tól) olyan rosszul mentek a pénzügyek Hollandiában, hogy amikor még nyereséges volt az üveggyapot szigeteléssel foglalkozni, akkor eladta a vállalatát. A

nyereséget befektette és még hébe-hóba elvállal idehaza hasonló munkát, mint amilyet odahaza végzett. Ilyet sem hallani ám minden nap, hogy egy volt holland cégtulajdonos egy kezdő magyar korlátolt felelősségű társaságot támogat! Mert ő ezt tette. Nem az összes vagyonát bocsátotta a kft. számára, de a hasznot közösen osztják el Akkor segít be, ha külföldi vevőnek vállalnak el munkát. Remek látni, hogy magyar rendszámú kisteherautóval jár, tudjuk, hogy mindent hivatalosan végez. Mással nem igazából foglalkozik, nem szakít rá időt. Amikor meghallotta a kultúra szót a számból, a magyar munkakultúrára gondolt egyből. Bővebben kifejtette: hogy milyen technológiával végzik a munkát – egyáltalán, hogy megfelelően ki vannak-e képezve a munkavállalók az új gyártási folyamathoz elméletben és gyakorlatban. Szereti-e az alkalmazott, amit végez: pozitívan áll-e akkor is a tevékenységéhez, ha hibázik. Ez utóbbi azért

fontos számára, mert sok magyarnak a hozzáállása nem megfelelő, ha teljesítésről beszélünk. A munkakultúrához tartozik az is szerinte, hogy milyen a foglalkoztatott csoportban való együttműködése. Legvégül, ha mindenki a pozitív oldalát figyeli meg a munkavégzésnek, akkor az kedvezően hat a nemzetgazdaság fejlődésére is, vagyis a fejlett kultúra része. A Leon álláspontja szerint a kultúra az nagyon tág fogalom, hiszen tulajdonképpen minden beletartozik, amit egy civilizált ember végez, legyen az anyagi vagy szellemi. Megkértem, hogy sorolja fel nekem az ő szellemi értékeit: számára ide sorolhatóak azok az erkölcsi normákhoz tartozó értékek, melyek a belső szükségleteinket biztosítják. Mint például becsületesség, pontosság, emberiesség, lelkiismeret tisztasága. Az anyagi értékhez csupán azokat sorolja, melyek feltétlen szükségesek az ember önfenntartásához, azaz hogy ne fázzon, ne éhezzen, ne szomjazzon.

Erkölcstelennek nevezte például a túlsúlyos embereket, milliárdosokat. Kitértem az én harmadik kérdésemre, vagyis, hogyan viszonyul ő a magyar kultúrához. Egyértelmű volt a válasza: ha ő, mint külföldi, elfogadja a magyarok által megfogalmazott szellemi és anyagi értékeket, akkor jó helyen jár. 9 2.9 Henk H Mikor először találkoztam Henkkel, azt gondoltam, hogy valamilyen kemény sportot űz. Meg is mondtam neki, s nem csodálkozott, nem én voltam az első, aki ezt állította Ilyen a fizikuma. Ez az ijedelem azonban nem hiábavaló volt, mert a felesége jelentette ki, hogy időről-időre megkapta a tenyereseket az arcára, ha nem kapta meg a Henk, amit kívánt. Ha meg volt elégedve, akkor meg csak a nagy tétlenség sugárzott belőle. Mások azt mondják róla, hogy nagy a vállalkozói szelleme, figyelemre méltó az erkölcsi élete, otthonteremtő és a javakat egyenlően elosztani tudó ember a Henk. A felesége nem tette félre az

értékítéleteit, és mint figyelemreméltó asszony vállalta a holland társadalom konzekvenciáit. Én inkább odaszegődtem a ház ura mellé és a következő kérdésemmel terheltem, azaz miért jöttek Magyarországra. Közölte, hogy a legtöbb holland tyúkólakban lakik, így ők is, amely egy idő után már nagyon zavaróvá vált számukra. Ha az ember nyugdíjba vonul, mást sem tehet, mint a muskátlik mögé ül, mert nincs hely a lakásban egy kis hobbira, ezért tulajdonképpen. Itt meg van hely Rögtön rátértem a második kérdésemre és megkönnyebbülve hallgattam a Henk beszédét, mert tudatta velem, hogy hazánkban végre régi álmát valósíthatta meg: az idős emberek izomerejét tartja kondiban. Van itt Lajosmizsén egy szociális otthon, meg egy művelődési ház és ott tartja a foglalkozásait heti rendszerességgel. Kértem, hogy sorolja fel - Körben ülnek az idősek a széken és csukló-, könyök- majd vállforgatás. - Ugyanez csak a

lábon. - Törzshajlítás amilyen mélyen csak tudnak. - Nyújtózkodás. - Törzsdöntés balra, majd jobbra. Megköszöntem az instrukciókat és a nap folytatására lettem kíváncsi ott, az idősek társaságában. Ezt követően vagy az állatsimogatóba, vagy parkba sétálnak el együtt Volt már olyan eset is, hogy élő zenét hallgattak, mert az egyik diák felajánlotta, hogy eljátszik hegedűn egy komolyzenét. Ilyen önkéntes műsoradóknak mindig örül a társaság Nem kerül semmi költségbe és mindenki boldog. A hét többi napjáról nem nyilatkozott, feltehetően kevésbe ennyire aktív, mint ez a nap. 10 A kultúrára tértünk át. Rögtön rátért Henk a szokásokra, melyek teljesen mások, mint Hollandiában. A köszönés követően nyugodtan megmondhatja a kérdezett, ha nincsen jól, míg a hollandok elintézik egy „jól” szócskával, amelyből rögtön érzi a kérdező, hogy hamis. Az asszonyokat/nőket pedig nyugodtan arcon lehet puszilni,

nem úgy, mint náluk. Ide sorolja a magyarok vendégszeretetét, amely úgy mutatkozik meg, hogy a gazdasszony rögtön megteríti az asztalt a vendégnek, míg a hollandoknál érje be az ember egy kávéval és süteménnyel. Ha az ember vendégségbe megy, tudja Henk, hogy nem illik krizantént vagy egy szál virágot vinni, mert az olyan temetőjellegű. Vagy húsz évvel ezelőtt nagyon furcsának találta a vezeték-és keresztnevek sorrendjét – az egész világon fordítva van, itt nem. Szörnyű lehet azoknak a nőknek, akiknek a férjük egy gavallér – még mostanában is észreveszi Henk, hogy kiről van szó, főleg vidékieknél. Nem becsülik meg a feleségüket azzal, hogy bevallják bűnüket, egyfajta duplaéletet élnek. Végül, Henk véleménye szerint a legfontosabb, hogy a magyarok legtöbbjével nem lehet üzletet kötni: valami mindig hiányzik a megbízásban. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Koblencz Zsuzsa (2007): Holland tolmács, magyar feleség In:

http://nol.hu/archivum/archiv-438272 (2012márc20) 2. Joop, Garssen-Han Nicolaas en Amo Sprangers (2005): Demografie van de allochtonen in Nederland. In: http://wwwcbsnl (2012márc 29) p 101 3. Nic de Groot: Öreg tanya In: http://www.hungariahuizennl/vakantiehuizen aanbod/Vakantiehuis oreg tanya lada nybene 54/ (2012. márc 22) 4. Margreet Strijbosch (2009): http://wwwrnwnl/nederlands/video/hollands-dorphongarije (2012 márc 27) 11 3. Re’sume’ - Dutch people in Lajosmizse The purpose of my essay is to present a small minority in and surround Lajosmizse: the reason why they came to Hungary, what they do in their time and how they attitude the native Lajosmizse villagers. There is a country in Europe which is as big as the Hungarian Dunántúl, but her population is more than ours. The highest point of this lowland is 321 meter, which is one of the reasons why they emigrate to Hungary. The other one is that twenty per cent of their immigrants, who do not want to take part of

their culture. Mainly on these two occasions the Dutch people try to assimilate to our customs, traditions. The Netherlanders are living all over the world, so in Hungary, too. I know surround Lajosmizse many Holland families who practise the Hungarian way of life, but besides that they keep their mentality as well. All of them adore the through Hungarians unhidden secrets They compare their lowland with our one, or even say it is better, because our homeland gives them warmth, delicious food with hospitality, variant precipitation and feasts. They combine these values with their work and/or free time. As we can work in The Netherlands, they can do it, too: supporting companies against unemployment, developing unforgettable farms into a camping or they establish a foundation. I can say, that the Dutch people in and near Lajosmizse belong to a multicultural society, they do not force their customs to others, only they have to find an easier method to learn our language, to enjoy the

most of everything. 12