Geography | Society geography » Az Európai Unió kialakulása és működése

Az Európai Unió kialakulása és működése 1) Kialakulás oka: a) A termelési költségek csökkentése a sorozatnagyság növelésével érhető el. A nagy sorozatú terméket csak nagy piacon lehet elhelyezni, az Unió létrejötte előtt ez nem állt rendelkezésre. b) Egyes termékeknél megemelkedtek a k utatási költségek (gyógyszer, elektronika stb.) Az ehhez szükséges tőkét csak nagyvállalatok képesek előteremteni, kis országokban ilyenek nem jöhettek létre. 2) Kialakulása: Az Unió elődje 1957-ben jött létre Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) néven. Tagjai: NSZK, Franciaország, Olaszország és a három Benelux állam. A kitűzött cél az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása volt. Ezt 1993-ra sikerült elérni Közben fokozatosan bővült az Unió és ma már Nyugat, Dél és Észak-Európa országainak jó része csatlakozott. Kivétel ez alól Izland, Norvégia és Svájc, valamint a Balkán

Görögországtól északra fekvő része. Jelenleg az előre kitűzött célok után a pénzügyi és a politikai egységesülés van napirenden. Előbbi az egységes pénz, utóbbi az egységes külpolitika elérését jelenti. 3) Az integráció fontosabb lépései: a) Az egymással szembeni kereskedelemben megszüntették a vámokat, miközben a t öbbi országból érkező árukra kivetett vámokat egységesítették. Ez természetesen a külső államok érdekeit sérti, hiszen így termékeik drágábban kerülhetnek az Unió piacára. A vámokat persze ki lehet kerülni, ha a külföldi cég az Unión belül hoz létre leányvállalatot. b) A tőke és szolgáltatások szabad áramlása lehetővé tette olyan bankok, biztosítók stb. létrejöttét, amelyek az egész Unió területén működnek, ennek eredményeként jóval nagyobbak, mint elődjeik voltak. c) A munkaerő szabad mozgásának hatására az Unió legfejlettebb országaiban vendégmunkások jelentek meg.

Legmozgékonyabbnak az olaszok a spanyolok és a portugálok bizonyultak. Mégis az Unióban lévő vendégmunkások zömét ma is a kívülről érkezettek (törökök, délszlávok) alkotják. d) A tagállamok támogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszer-kivitelt. Ennek oka, hogy a fejlett mezőgazdasági módszerek miatt az Unió többet termel, mint amennyit a belső piacon el lehet helyezni. A földterületek elaprózottsága és a magas bérek miatt a mezőgazdaság drágán termel, ezen az áron nem lehetne eladni a termékeket kívülre. Az utóbbi időben változik a támogatás. Egyre inkább nem a termelést támogatják, helyette a túlkínálatot csökkentik (pl fizetnek a parlagon maradt területért, kivágott szőlőültetvényért) Védik a mezőgazdaságot a magas külső vámokkal is, ami megnehezíti a külső országokból történő élelmiszerek beáramlását. e) A hátrányos helyzetű régiók támogatása: azokat a régiókat, ahol az egy főre

jutó GDP alacsonyabb, mint az Uniós átlag 75 % -a, támogatják abból a központi pénzalapból, amit a tagállamok adnak össze. Erre a pénzre pályázni lehet, nem automatikus a folyósítása Ezzel próbálják elérni az elmaradott területek gyorsabb fejlődését. Ennek a rendszernek a fejletlenebb országok a haszonélvezői, míg a fejlettebbek ezzel rosszabbul járnak