History | High school » Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2011

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 4 Név: . osztály: Történelem TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 4 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1111 Történelem középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! •

Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6.

Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 1111 2 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: I. EGYSZERŰ, RÖVID FELADATOK 1. A feladat Pannónia római kori történetével kapcsolatos Párosítsa a leírásokat a megfelelő képekkel! Írja a képek sorszámát a táblázatba! Egy kép kimarad. (Elemenként 1 pont) Leírások: A) Az Itáliát az Északi-tengerrel összekötő kereskedelmi út

Pannónián vezetett keresztül. Az út 5 méter széles, jól ledöngölt, kavicsból és nagyobb kövekből készült töltésen futott. Az utak felső rétegében a kavicsot habarcsos kötőanyaggal tették szilárdabbá, tetejét bazaltlapokkal burkolták. B) A szent kerület a Borostyán út felé nyitott oszlopcsarnokon át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas előcsarnokba léphettek a hívek. Innen monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. C) Az aquaduct – Aquincum egyik jelentős építménye – a Római-fürdőtől a katonavárosig vezetett. A nagy római vízvezetékekhez hasonló, tömör pilléreken nyugvó árkádsor a Római-fürdő forrásvizét szállította a polgár- és katonaváros köz-, illetve magánfürdőibe. D) A különleges fűtési rendszer egyik része a suspensura, a kis oszlopkákra

helyezett padló, amely alatt a meleg levegő keringett. A padló magassága változó volt, annak függvényében, hogy az épületet mennyire kellett kifűteni. 1. 3. 2. 4. Leírás A) B) C) D) 5. írásbeli vizsga 1111 Kép 4 pont 3 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 2. A feladat a középkori gazdaság fejlődésével kapcsolatos A talajváltó, a két-, illetve háromnyomásos rendszer közül melyikre jellemzőek a következő állítások? Írja a megfelelő ábra betűjelét az állítás után! Két állításhoz nem tud betűjelet rendelni; ezekhez X jelet tegyen! (Elemenként 0,5 pont.) A B C tavaszi szántó őszi ugar ugar a) A művelés alá vont területet kimerülésig használták, majd másutt új területet törtek fel: . b) Ez tekinthető a három közül a legfejlettebbnek: c) Szorosan kapcsolódik hozzá az istállózó állattartás: d) A megművelt földterület egyharmadán takarmánynövényt termesztettek:

e) Ugyanazon a földterületen csak két évente termesztettek gabonát: f) A három közül ez a legintenzívebb talajművelési forma: 3 pont 3. A feladat Magyarország középkori történelméhez kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) a) IV. Béla melyik intézkedése következett a forrásban leírt helyzetből? Húzza alá a helyes választ! „Magyarországnak hetvenkét vármegyéje van. Ezeket Magyarország királyai érdemeket szerzett embereknek adományozták, de vissza is vehették a birtokok jogainak sérelme nélkül. Ezekből a vármegyékből származott pompájuk, gazdagságuk, birtokuk, hatalmuk, felségük és erősségük Ámde némely elődeiknek tékozlása következtében a vármegyék fölötti birtokjoguk [] megkisebbedett, [] aminek következtében az ispánok nem rendelkeztek emberekkel, és amikor kivonultak, [] egyszerű vitézeknek gondolhatták őket.” (Részlet Rogerius mester

Siralmas énekéből) a kunok befogadása a birtokok visszavétele pénzrontás b) A második forrás a muhi csatáról szól. Melyik térképvázlat ábrázolja ezt az ütközetet? Írja a megfelelő kép betűjelét a pontozott vonalra! „A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta, és hajnalban a király egész seregét körülvéve, jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magyarok, részint hogy meglepték, részint hogy ravaszsággal megelőzték őket, fegyvert öltve, lóra szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és egykedvűen vonultak.” (Részlet Rogerius mester Siralmas énekéből) írásbeli vizsga 1111 4 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: A) B) C) A muhi csata térképvázlatának betűjele: . c) Melyik szám jelzi az alábbi vaktérképen Muhit? Írja a megfelelő

számot a pontozott vonalra! Muhi száma: . írásbeli vizsga 1111 3 pont 5 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 4. A feladat az újkori egyetemes történelemhez kapcsolódik a) Párosítsa a forrásrészleteket az ellenreformációhoz/katolikus megújuláshoz kötődő intézkedésekkel (illetve alapelvekkel)! Írja a forrásrészletek betűjelét az intézkedések (alapelvek) mellé! Az egyik intézkedéshez nem talál forrást; ehhez X jelet tegyen! (Soronként 0,5 pont.) Forrásrészletek: A) „Továbbra is lehetnek királyságunk területén, s folytathatják kereskedői tevékenységüket, élvezhetik javaikat. Senki sem háborgathatja, senki sem akadályozhatja őket vallásuk ürügyén, feltéve, hogy azt nyíltan nem gyakorolják, és imádság vagy az említett vallás kultusza céljából nem gyűlnek össze.” (A francia kálvinisták vallásgyakorlatáról, XIV Lajos) B) „Legyen mindenki arról meggyőződve, hogy az isteni

gondviselés őt elöljárói által irányítja és kormányozza, mintha holttest lenne, amelyet bárhová lehet vinni, és amellyel bármit lehet cselekedni.” (Részlet a jezsuiták szabályzatából) C) „Felségednek az az óhaja, hogy Maastricht városában citadella-erődöt emeltessenek. Az a véleményem, hogy sokkal megfelelőbb volna egy jezsuita iskola felállítása a trón és az oltár ellenségeivel szemben” (Németalföld helytartója II Fülöp spanyol királynak) Intézkedések (alapelvek): 1. A búcsúcédulák árusítását megszüntetik: 2. Nagy gondot fordítanak a papok képzésére: 3. Korlátozzák a protestánsok vallásgyakorlatát: 4. Feltétlen engedelmességet követelnek a rendi vezetőknek: b) A következő forrás a korszak jellemző művészeti stílusára vonatkozik. Írja le a stílus nevét és a hozzá tartozó kép betűjelét! (Elemenként 0,5 pont.) „Szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos

ábrázolása válik jellemzővé. A szobrok mozgalmasak, diszharmonikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.” (Lexikoncikk) írásbeli vizsga 1111 6 / 28 2011. május 4 Történelem középszint A) Bernini: Szent Teréz extázisa Név: . osztály: B) Michelangelo: Dávid C) Rodin: A gondolkodó A stílus neve: . 3 pont A kép betűjele: . 5. A feladat Magyarország XVIII századi társadalmával kapcsolatos Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak az állítások! Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 1 pont.) A magyarországi társadalmi rétegek etnikai megoszlása Betelepülés és belső vándorlás a XVIII. században Állítás a) A belső vándorlás fő iránya a sűrűbben lakott peremterületek felől a ritkábban lakott belső országrészek felé mutatott. b) A románság csak a szervezett betelepülésben vett részt, belső

vándorlásuk nem volt jellemző. c) A nemzetiségek bevándorlása következtében a magyarság „csonka társadalmat” alkotott, vagyis hiányzott a vezető társadalmi rétege. d) A polgárság többsége német származású volt. Igaz Hamis 4 pont írásbeli vizsga 1111 7 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 6. A feladat az Amerikai Egyesült Államok XVIII századi történelmére vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre az Amerikai Egyesült Államok berendezkedését bemutató ábra és ismeretei alapján! KONGRESSZUS Képviselő- Szenátus ház A TAGÁLLAMOK PARLAMENTJEI ÉS KORMÁNYAI választás vétó ELNÖK kinevezés ellenőrzés LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ellenőrzés KORMÁNY SZÖVETSÉGI INTÉZMÉNYEK ELEKTOROK választás HADERŐ VÁLASZTÓK (fehér felnőtt férfiak cenzus alapján) a) Nevezze meg a hatalmi ágakat megtestesítő legmagasabb szintű intézményt vagy tisztséget! (Elemenként 0,5 pont.) törvényhozó

hatalom: . végrehajtó hatalom: b) Fogalmazza meg a felvilágosodás államelméleteinek egy olyan elvét, amely érvényesül az Amerikai Egyesült Államok működésében! (1 pont) . c) Nevezze meg azt a két történelmi személyt, akikre a következő leírások vonatkoznak? (Elemenként 1 pont.) 1. A függetlenségi háború vezéralakja, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke, nagy szerepe volt abban, hogy a 13 egymással is versengő volt gyarmatból megszületett az államszövetség. Név:. 2. A Függetlenségi Nyilatkozat egyik megszövegezője, a francia forradalom kitörése idején országa párizsi követe, az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke. Név: 4 pont írásbeli vizsga 1111 8 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 7. A feladat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik Milyen szervezet felállításáról vagy milyen intézkedés bevezetéséről rendelkeznek az áprilisi

törvények alábbi törvénycikkei? Írja a szervezet vagy intézkedés nevét a pontozott vonalra! (Elemenként 1 pont.) a) „III. tc 14§ A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely a Felség személye körül a 13.§-ban említett ügyekre ügyelend, a következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök és hajózás, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem és g) Honvédelmi osztályai.” b) „XVIII. tc 1§ Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti.” c) „XXII. tc A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bízatik.” . d) „IX. tc Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről.” . 4 pont 8. A feladat a második világháború

történetéhez kapcsolódik A második világháború alatti náci népirtás mely jellegzetességeit hangsúlyozzák a táblázatban szereplő idegen szavak? Párosítsa a leírásokat és az idegen szavakat a sorszámok beírásával! Az eredeti (szó szerinti) jelentés segít az értelmezésben! (Elemenként 1 pont.) Leírások: 1. A zsidókat és a cigányokat teljes közösségükben akarták elpusztítani (A kifejezés más népek elpusztításával kapcsolatban is használatos.) 2. A katasztrófa főleg a zsidókat és a cigányokat sújtotta, elsősorban az ő tragédiájuk volt 3. A tragédia nemzetközileg ismert neve az áldozatok krematóriumban való elégetését is értelmezni próbálja. 4. A nácik célja a zsidók kiirtásával a „zsidókérdés” általuk elképzelt végleges rendezése volt idegen szó a) b) c) d) eredeti jelentése sorszám „teljesen elégetett”, égőáldozat, a templomban holokauszt (ógörög) Istennek felajánlott és az oltáron

elégetett áldozat (növény vagy állat) soá (héber) és porrajmos pusztulás, csapás, illetve elnyeletés, (romani) elemésztés Endlösung (német) végső megoldás genocídium (latin) népirtás 4 pont írásbeli vizsga 1111 9 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 9. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik Döntse el, hogy a felsorolt három-három állítás közül melyik a helyes! Karikázza be a helyes állítás sorszámát! A táblázatban az 1920-as Nagyatádi-féle földreform eredményét láthatja. (Elemenként 1 pont) Mezőgazdasági birtokok Magyarországon (összehasonlítható országterületen) Nagysága Száma az összes birtok számának Területe az össz-birtokterület holdban százalékában százalékában 1895 1935 1895 1935 53,7 72,5 6,0 10,1 0-5 35,3 21,3 24,2 21,8 5-20 10,0 5,4 23,4 20,0 20-100 0,8 0,6 13,4 18,2 100-1000 0,2 0,2 33,0 29,9 1000a) 1. A mezőgazdasági

termelés zöme az egész korszakban az 5 hold alatti birtokokon folyt 2. A birtokosok zöme a földreform előtt és után is 5 holdnál kevesebb területtel rendelkezett 3. A földreform csökkentette az 5 holdnál kisebb birtokok számarányát b) 1. Az 5 és 20 hold közti birtokok számaránya 1895 és 1935 között kb a harmadával csökkent 2. Az 5 és 20 hold közti birtokok összterületének aránya 1895 és 1935 között kb a harmadával csökkent. 3. A 20 hold alatti birtokok összterületének aránya a földreform következtében csökkent c) 1. A 100 és 1000 hold közti birtokokon folyt az egész korszakban a mezőgazdasági termelés zöme. 2. A 20 és 100 hold közti birtokok számaránya csökkent a legjobban a földreform után 3. A 20 és 100 hold közti birtokok összterületének aránya a korszakban nem változott d) 1. Az 1000 hold feletti birtokok rendelkeztek a földosztás előtt és után is az összes földbirtokterület közel harmadával. 2. Az 1000 hold

feletti birtokok számaránya a földreform következtében jelentősen csökkent 3. Az 1000 hold feletti birtokok összterületének aránya a földreform következtében harmadával csökkent. 4 pont 10. A feladat a szomszéd államokban élő magyar kisebbségek történetéhez kapcsolódik Döntse el, hogy az alábbi állításpárok tagjai közül melyik vonatkozik Szlovákiára (illetve Csehszlovákiára) és melyik Romániára! Az állítások sorszámát írja a táblázat megfelelő mezőibe! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! (Soronként 1 pont.) a) 1. A helyi magyarság zöme a magyar határ közelében él 2. A helyi magyarság egy nagy csoportja az elcsatolt országrész keleti részén, egy másik nagy csoportja pedig a magyar határ közelében él. b) 1. A helyi magyarság egy része egy ideig a Maros-Magyar Autonóm tartományban élt 2. A helyi magyarság sosem rendelkezett autonómiával írásbeli vizsga 1111 10 / 28 2011. május 4

Történelem középszint Név: . osztály: c) 1. A helyi magyarság szervezett kitelepítésére nem került sor 2. A helyi magyarság egy részét az ún lakosságcsere-egyezmény keretében kitelepítették. d) 1. Az elcsatolt országrész történeti elnevezése: Felvidék 2. Az elcsatolt országrész történeti elnevezése: Erdély és Partium Szlovákia (Csehszlovákia) Románia a) b) c) d) 4 pont 11. A feladat a fejlődő országok problémáihoz kapcsolódik Az alábbi képeken néhány olyan jelenséget lát, amelyek a fejlődő országokban zajló népességrobbanás következményei. Válassza ki az alábbi felsorolásból a képekhez tartozó két-két fogalmat, és írja azokat a képek melletti pontozott vonalra! (Elemenként 0,5 pont.) Fogalmak: gyors urbanizáció, segélyezés, csökkenő átlagéletkor, erősödő migráció (elvándorlás), nyomornegyedek, iskolák alacsony száma, élelmiszerhiány, menekülés a fejlett országokba . a) . . b)

írásbeli vizsga 1111 . 11 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: . . c) . . d) 4 pont 12. A feladat az emberi és állampolgári jogokhoz kapcsolódik Döntse el az alábbi fogalmakról, hogy azok általános emberi jogok, állampolgári jogok vagy állampolgári kötelességek-e! Írja a fogalmak sorszámát a táblázat megfelelő mezőjébe! (Elemenként 0,5 pont.) 1. élethez való jog 2. választójog 3. tulajdonjog 4. honvédelem 5. vallásszabadság 6. munkanélküli ellátás 7. sajtószabadság 8. közteherviselés emberi jog állampolgári jog állampolgári kötelesség 4 pont írásbeli vizsga 1111 12 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat,

kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes 13. A gótikus építészet rövid történelem 14. A nemzetiszocialista állam rövid 15. A reformáció kulturális hatásai rövid 16. Hunyadi Mátyás jövedelmei Magyar 17. A 12 pont történelem 18. Jobbágyfelszabadítás 19. Kádár-korszak rövid 20. Rendszerváltás hosszú hosszú rövid hosszú Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a választott oszlop betűjelét! Feladattípus A B C D E F G H I J K L rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20.

16. 18. Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok értékelhetők! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 1111 13 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 13. A feladat a középkori kultúrára vonatkozik (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a gótikus építészet jellegzetességeit! Válaszában utaljon az új stílus technikai-ipari alapjaira is! Részlet egy gótikus templom keresztmetszetéből írásbeli vizsga 1111 14 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 14. A feladat Németország XX századi történelmével kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan valósította meg a nemzetiszocialista állam a német társadalom feletti teljes ellenőrzést! „[] a személyes szabadság, a szabad véleménynyilvánítás korlátozása ― beleértve a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot és az egyesülési szabadságot ―, a levelek, táviratok és telefonhívások ellenőrzése, a házkutatás, a tulajdon korlátozása és elkobzása ennélfogva az eddigi törvényes határokon túlmenően is megengedett.” (A német nép elárulása és áruló mesterkedések ellen című rendelet, 1933. február 28) Korabeli német plakát (A plakát szövege magyarul: „Az NSDAP biztosítja a

népközösséget. Néptársak, ha szükségetek van tanácsra és segítségre, forduljatok a helyi csoporthoz!”) írásbeli vizsga 1111 15 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 15. A feladat Magyarország XVI–XVII századi történelmével kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a reformáció hatásait Magyarország kulturális életére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Igyekezzed inkább annál mint eddig szoktad a könyvekhez, az íráshoz való értéssel magad ékesíteni. Bizony nem semmi ékessége, nemessége, világa és boldogsága ez a nemzetnek s akármely magános személynek is, amint ezzel

ellenben az írástudatlanság mocska, parasztsága, setétsége, félszegsége és nyavalyája. Minthogy pedig a könyvekben foglaltatott tudományoknak, s azokra segítő nyelveknek teljes isméretségekre jutniok mindeneknek lehetetlen, amit én legalább feltészek mindenekre nézve szükségesnek lenni, és amire kérésemmel s tanácslásommal itt célzok: az olvasásnak tudása. Ha valaki többre nem mehet, bár írásbeli vizsga 1111 16 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: csak a maga születési nyelvén tudja olvasni az írásokat, csak ezzel is nagy sok jókra segítheti magát. [] Hogy tudós embereinket ezaránt tisztekben való serénykedésre gerjesszem, arra nem vagyok méltó. Én elhiszem, hogy ami rajtok áll, el fogják követni mind magoknak ilyen közönséges haszonra való munkálkodással, mind pedig annak haszna vételére, azaz könyvekkel való élhetésére, élésére és evégre magyar oskolák tartására a népnek

serkentgetésével.” (Misztótfalusi Kis Miklós, protestáns nyomdász, 1686) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1111 17 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 16. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Hunyadi Mátyás uralkodói bevételeinek és kiadásainak rendszerét! A királyi kincstár bevételei (1470-es évek, becslés) 1. adók A jobbágyok adói 300 ezer Ft A városok adója 20 ezer Ft A zsidók adója 4 ezer Ft Az erdélyi szászok adója 23 ezer Ft Összes adó 347 ezer Ft 2. regálék Külkereskedelmi vám 50 ezer Ft Nemesfém és pénzverés 60 ezer Ft Sómonopólium 80 ezer Ft

Rézeladás 26 ezer Ft Összes regálé 216 ezer Ft 3. A királyi birtokok jövedelmei 50 ezer Ft Összes jövedelem 613 ezer Ft (A rendes jövedelmeken kívül külföldi segélyekből és a meghódított tartományok adóiból a király további 100-200 ezer forintra tett szert, illetve Mátyás rendelkezett a Hunyadi család birtokainak jövedelme felett is.) „A katonaság nálunk három rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül ugyanis némelyek könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét mások nehéz pajzsosok. A könnyű gyalogság évnegyedenkint egy személyre 8 aranyat

kíván, a nehéz fegyverzetűek és a pajzsosok, mivel apródok és szolgák nélkül a fegyvereket és pajzsokat nem hordozhatják és mivel e gyermekeket használati szükségből meg kell tartaniok, a fegyverekhez és pajzsokhoz mindegyik két személy zsoldjával akarja (megtartani őket).” (Mátyás beszámolója apósának, Ferdinánd nápolyi királynak, 1481) „Mátyás trónra léptekor a királyi jövedelmek siralmas állapotban voltak. A század közepén az uralkodó egyre gyakrabban volt kénytelen rendkívüli adót kivetni, amelyeket hol az országgyűlés, hol a királyi tanács hozzájárulásával szedetett be. A rendkívüli adó általában portánként egy forint volt. Nemritkán évente kétszer is sor került adókivetésre. Azt biztosan tudjuk, hogy nem egészen 33 éves kormányzása alatt 43-szor vetett ki rendkívüli, általában egyforintos adót.” (Kubinyi András, történész) írásbeli vizsga 1111 18 / 28 2011. május 4 Történelem

középszint Név: . osztály: . írásbeli vizsga 1111 19 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 17. A feladat az 1848-as forradalomhoz kapcsolódik (rövid) Mutassa be a forrás és saját ismeretei segítségével a reformkori nemzeti eszme megjelenését az 1848-as magyar forradalom követeléseiben! „Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten 3. Évenkinti országgyűlést Pesten 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben 5. Nemzeti őrsereg 6. Közös teherviselés 7. Úrbéri viszonyok

megszüntetése 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján 9. Nemzeti Bank 10. A katonaság esküdjék fel az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak 12. Unio Egyenlőség, szabadság, testvériség!” (A 12 pont) írásbeli vizsga 1111 20 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 18. A feladat a reformkorhoz kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei segítségével a jobbágyfelszabadításra vonatkozó terveket a reformkorban! „Gondoljuk meg: nálunk az aristokratia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az

adózók közt elszórva laknak. Már Tekintetes Rendek, egy pár százezernek milliók közt csendességben élni: ez bizonyosan a milliók jóakaratától van függésben. S hogy e jóakaratot csak a kölcsönös bizodalom teremtheti Hazánk történetében a példák borzasztóbbak, mint akárhol. Itt nem egyesekről van szó, itt a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta most lánggal lobogva, majd hamu alatt emésztődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem, nem győzi le hatalom, ezt csak megszelídíteni lehet. Nem egyébbel pedig, csak olyan közös érdekkel, mely a társaság [társadalom] tagjait egyformán kösse a hazához, s ez érdek csupán két szó: szabadság és tulajdon.” (Kölcsey Ferenc, 1832) „Ím most van törvényünk, mely az örökváltságot, ha mindkét fél megegyezik, engedélyezi. Ez magánjogi szempontból hozott törvény Kérdem én, lehet-e ember széles e hazában, aki higgye, hogy e törvény mellett

hazánk az úrbéri viszonyokból századok alatt is kibontakozzék? Azt hisszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáinkkal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző választófala fennáll?” (Kossuth Lajos, 1846) írásbeli vizsga 1111 21 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: „Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése, mire nézve legkívánatosabbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság, a status [állam] közbejöttével, országos eszközlésbe vétethessék.” (Ellenzéki Nyilatkozat, 1847) írásbeli vizsga 1111

22 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 19. A feladat a Kádár-korszak mindennapjaihoz kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és saját ismerete alapján a meghirdetett kommunista elvek és a megvalósult gyakorlat ellentmondásait! „A falusi parasztmama meglátogatja Pesten a fiát, hogy megnézze az új lakásukat. A fiút olyan magas posztra tették, hogy egy villalakást is kiutaltak hozzá. Most nagyon kedvesen megmutat mindent az édesanyjának az ötszobás új otthonukban: Nézd, mama, a valódi perzsaszőnyegeket, az értékes festményeinket, az antik bútorokat és a gyönyörű fürdőszobánkat! A nénike büszke meghatottsággal néz meg mindent a

lakásban, de aztán ijedten kérdezi: Mindez csodás, de engem az aggaszt gyermekem, hogy mi lesz, ha egyszer visszatérnek a kommunisták?” „A balatoni kolbászsütő nagyon készségesen szolgál ki egy urat, a szokásosnál nagyobb kolbászt tesz elé. Amikor a vevő elmegy, a felesége mérgesen megkérdi: Miért adtál ennek akkora kolbászt? Hová jutunk így? Ez az ember nem ismert meg engem, de én sokkal tartozom neki. Ő volt az osztályfőnököm a gimnáziumban. Ha annak idején nem rúg ki az iskolából, akkor én most egyszerű mérnökként nyomorognék.” (Kádár-kori viccek) írásbeli vizsga 1111 23 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12

20. A feladat a rendszerváltáshoz kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a rendszerváltással bekövetkezett fordulatot Magyarország közjogi viszonyaiban! Válaszában az államforma, az alkotmányos berendezkedés és az emberi jogok kérdéskörére térjen ki! „1. § Magyarország: népköztársaság 2. § A Magyar Népköztársaság szocialista állam A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. 63. § A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. 64. § A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.” (A rendszerváltás előtti Alkotmány) „1. § Magyarország: köztársaság 2. § A

Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. 60. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. írásbeli vizsga 1111 24 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: 61. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.” (Az 1989-ben módosított Alkotmány) írásbeli vizsga 1111 25 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források

használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1111 26 / 28 Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 1111 27 / 28 2011. május 4 Történelem középszint Név: . osztály: maximális elért pontszám pontszám 1. Pannónia 2. Középkori mezőgazdaság 3. Tatárjárás 4. Ellenreformáció 5. Magyarország újranépesülése 6. USA alkotmánya I. Egyszerű, 7. Áprilisi törvények rövid feladatok 8. Holokauszt 9. Földreform 10. Kisebbségi magyarság 11. Harmadik világ 12. Emberi és állampolgári jogok I. Összesen 13. A gótikus építészet 14. A nemzetiszocialista állam 15. A reformáció kulturális hatásai II. Szöveges 16 Hunyadi Mátyás jövedelmei kifejtendő 17. A 12 pont feladatok 18. Jobbágyfelszabadítás 19. Kádár-korszak 20. Rendszerváltás II. Összesen Az

írásbeli vizsgarész pontszáma: 4 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 45 12 12 12 21 12 21 12 21 45 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba beírt egész egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga 1111 Dátum: . 28 / 28 2011. május 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1111 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4.

Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése, - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja, - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi), - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása, - tagadószó egybeírása, - az ly- j tévesztése.) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott

válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 1111 2 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató

A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1–1 pont adható; • ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5–0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó

„jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok

értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan

feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 1111 3 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A

feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a

kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a

problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 1111 4 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes

mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell

egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben, a Szaknyelv alkalmazása és a Források használata szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a hosszú feladatoknál a Források használata szempontra nem adható 1 és 5 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 6 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám

magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a

javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 1111 5 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A

„Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg

értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent írásbeli vizsga 1111 6 / 19 2011. május 4 Történelem középszint

Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont) III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez,

pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1111 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 7 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Pannónia (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Leírás Kép A) 4 B) 5 C) 1 D) 2 2. Középkori mezőgazdaság (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) A b) C c) X d) X e) B f) C 3. Tatárjárás

(Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) a) a birtokok visszavétele b) A c) 2. 4. Ellenreformáció (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) (Soronként 0,5 pont.) 1. X 2. C 3. A 4. B b) (Elemenként 0,5 pont.) A stílus neve: barokk A kép betűjele: A 5. Magyarország újranépesülése (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Állítás Igaz a) A belső vándorlás fő iránya a sűrűbben lakott peremterületek felől a X ritkábban lakott belső országrészek felé mutatott. b) A románság csak a szervezett betelepülésben vett részt, belső vándorlásuk nem volt jellemző. c) A nemzetiségek bevándorlása következtében a magyarság „csonka társadalmat” alkotott, vagyis hiányzott a vezető társadalmi rétege. d) A polgárság többsége német származású volt. X Hamis X X 6. USA alkotmánya (Összesen 4 pont) a) (Elemenként 0,5 pont.) törvényhozó hatalom: kongresszus végrehajtó hatalom: elnök b) (1 pont) a hatalmi ágakat szétválasztják vagy a hatalmi

ágak egymást kölcsönösen ellenőrzik vagy népfelség elve érvényesül vagy népképviselet elve érvényesül (Minden hasonló értelmű válasz elfogadható.) írásbeli vizsga 1111 8 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató c) (Elemenként 1 pont.) 1. (George) Washington 2. (Thomas) Jefferson 7. Áprilisi törvények (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) (független) felelős kormány vagy minisztérium b) sajtószabadság vagy cenzúra eltörlése c) nemzetőrség vagy nemzeti őrsereg d) jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri viszonyok eltörlése (Minden hasonló értelmű válasz elfogadható.) 8. Holokauszt (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 3. b) 2. c) 4. d) 1. 9. Földreform (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 2. b) 1. c) 2. d) 1. 10. Kisebbségi magyarság (Soronként 1 pont, összesen 4 pont) Szlovákia (Csehszlovákia) Románia 1. 2. a) 2. 1. b) 2. 1. c) 1. 2. d) 11. Harmadik világ (Elemenként 0,5

pont, összesen 4 pont) a) menekülés a fejlett országokba, erősödő migráció (elvándorlás) b) csökkenő átlagéletkor, iskolák alacsony száma c) élelmiszerhiány, segélyezés d) gyors urbanizáció, nyomornegyedek 12. Emberi és állampolgári jogok (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) emberi jog állampolgári jog állampolgári kötelesség 1, 3, 5, 7 2, 6 (Elfogadható még: 5, 7.) 4, 8 írásbeli vizsga 1111 9 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A gótikus építészet (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó a gótikus építészet jellemző sajátosságait mutatja be, és feltárja a technikai hátteret is. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. milyen tényezők tették lehetővé az újításokat). M A vizsgázó elhelyezi a történelmi eseményeket térben Tájékozódás térben és

időben. és időben T Pl. rögzíti, hogy a gótika a XII századtól (a XIV századig) meghatározó stílus volt, és megállapítja, hogy Európa jelentős részén elterjedt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. művészet, stílus, építészet, gótika, céh. Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti a gótikus építészet fő technikai újításait (pl pillérek és támpillérek), és megállapítja, hogy ezek tették lehetővé a magas, vékony falak megépítését vagy nagyobb ablakokat tudtak kialakítani. Eseményeket alakító M A vizsgázó feltárja az építészeti újítások hatásait és értelmezi azok ipari/technikai hátterét. tényezők feltárása T Pl.

rögzíti a gótikus építészet egyéb újításait (pl keresztboltozatos vagy bordás födémek) vagy összeveti az újításokat a román építészet jellemzőivel (vastag helyett vékony magas falak; lőrésszerű, kis ablakok helyett nagy üvegablakok), és megállapítja, hogy ezek kialakításához nagy szakértelemre volt szükség vagy új eszközöket kellett használni vagy ezekkel fejeződhetett ki az Istenhez való vágyakozás. T Pl. rögzíti, hogy a nagyszabású építkezések feltétele a komoly technikai fejlődés volt, és megállapítja, hogy ezért gyakorlott, nagy tudású mesterekre volt szükség vagy a kézműves/céhes ipar magas szintet ért el vagy a technikai újításokat később máshol is alkalmazni kezdték. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan Megszerkesztettség, felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyesség nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ

VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1111 10 / 19 Pont 0–4 0–4 0–4 0–4 0–6 0–2 24 12 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 14. A nemzetiszocialista állam (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a német társadalom feletti ellenőrzés eszközeit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a náci állam az emberek magánéletét is irányítani akarta). M A vizsgázó elhelyezi a történelmi eseményeket térben Tájékozódás térben és időben. és időben T Pl. rögzíti, hogy Németországban a nácik 1933-ban kerültek hatalomra. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. párt, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, propaganda.

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy az állam jogot formált az emberi és polgári szabadságjogok tágan értelmezett korlátozására, és megállapítja, hogy ezzel a lakosság totális ellenőrzésére nyílt lehetőség vagy rögzíti, hogy az állam a német nép új közösségét hirdette meg, és megállapítja, hogy ezzel erősíteni akarták a nép és az állam egységét vagy ebből bizonyos csoportokat (pl. a zsidókat) kizártak. Eseményeket alakító M A vizsgázó bemutatja a társadalom ellenőrzésének eszközeit és feltárja a náci célokat. tényezők feltárása T Pl. rögzíti, hogy Németországban 1933 után diktatúra jött létre, és megállapítja, hogy ezt erőszakszervezetek (pl. SS, Gestapo) segítségével működtették vagy ez a jogállam felszámolásával, az emberi jogok megsértésével járt együtt vagy a

diktatúra az élet minden területére (a magánéletre és a munka világára is) kiterjedt. T Pl. rögzíti, hogy a társadalom feletti ellenőrzés fontos eszköze volt a propaganda is, és megállapítja, hogy a diktatúra ezzel igyekezett pozitív képet kialakítani magáról (pl. népközösség, egység és családi harmónia hangsúlyozása, fejlődés ígérete) vagy Hitlernek sikerült a német társadalom nagy részét a náci célok szolgálatába állítania. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan Megszerkesztettség, felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyesség nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1111 11 / 19 Pont 0–4 0–4 0–4 0–4 0–6 0–2 24 12 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 15. A reformáció kulturális hatásai (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak

A vizsgázó alapvetően a reformáció kulturális hatásait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a reformáció a magyar nyelvű írásbeliség virágzását eredményezte). M A vizsgázó elhelyezi a történelmi eseményeket térben Tájékozódás térben és időben. és időben T Pl. rögzíti, hogy a XVI század végére a reformáció irányzatai elterjedtek Magyarországon. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. reformáció, protestáns, kultúra, bibliafordítás. Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a nyomdász az olvasás és írás fontosságára hívja fel a figyelmet, és megállapítja, hogy a

kulturális elmaradottság felszámolásához iskolákra van szükség. Eseményeket alakító M A vizsgázó feltárja a reformációhoz köthető kulturális fellendülést és bemutatja annak hatásait. tényezők feltárása T Pl. rögzíti, hogy a reformáció nagy hangsúlyt helyezett az oktatásra, és megállapítja, hogy a protestáns felekezetek sorra alapították alap- és középfokú iskoláikat (és nyomdáikat) vagy ebben hitük terjesztésének eszközét is látták vagy híres iskoláik (pl. Debrecenben, Sárospatakon) az egész országból vonzották a tehetséges diákokat. T Pl. rögzíti, hogy az anyanyelv széles körű használata (a nagyobb nyilvánosságban és az írásbeliségben) ebben az időszakban kezdődött el, és megállapítja, hogy ez is hozzájárult az ország szellemi életének felvirágzásához vagy az anyanyelv összetartó kapocs lett a részekre szakított országban vagy megszülettek az első (teljes) bibliafordítások. A kifejtés

mondatokból áll, és a szöveg logikusan Megszerkesztettség, felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyesség nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1111 12 / 19 Pont 0–4 0–4 0–4 0–4 0–6 0–2 24 12 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 16. Hunyadi Mátyás jövedelmei Szempontok (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Hunyadi Mátyás bevételinek és kiadásainak rendszerét mutatja be. A válasz lényegre törően mutatja be az uralkodói bevételek rendszerében bekövetkező változásokat. Az elemzés feltárja, milyen főbb kiadásokra fordította az uralkodó a bevételeket. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi és összehasonlítja a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó elhelyezi a történelmi

eseményeket térben Tájékozódás térben és időben. és időben T Pl.: rögzíti, hogy Hunyadi Mátyás 1458–1490 között uralkodott, és ebben az időszakban a Magyar Királyság Kelet-Közép-Európa meghatározó állámává vált. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. állam, adó, gazdaság, bevétel, kiadás; harmincad, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, végvári rendszer. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti Mátyás bevételeinek forrását (jobbágyi adók, regálék, birtokok jövedelme stb.), és megállapítja, hogy túlsúlyba kerültek az adóbevételek vagy az ún. regáléjövedelmek és a királyi birtokból származó bevételek

jelentősége csökkent. T Pl. rögzíti Mátyás (ún fekete) seregének „rendjeit” vagy azok zsoldjának mértékét, és megállapítja, hogy ezek fenntartása jelentős összeget emésztett fel vagy az állandó zsoldossereg fenntartása miatt is szüksége volt a megnövelt bevételi forrásokra. T Pl. rögzíti, hogy Mátyás növelni akarta a bevételeit, és megállapítja, hogy ezért rendszeresen (akár évente többször is) beszedte az ún. rendkívüli adót M A vizsgázó bemutatja Mátyás bevételeinek és Eseményeket kiadásainak rendszerét, és feltárja a király bevételnövelő alakító tényezők intézkedéseit. feltárása T Pl. rögzíti a bevételek összetételében és összegében a korábbi időszakokhoz képest bekövetkező változásokat (regálék eredményes „behajtása” vagy mentességek felszámolása stb.), és megállapítja, hogy a főleg pénzben szedett bevételek feltétele volt az árutermelés, pénzgazdálkodás fejlődése vagy

a központosított állam eredményesen szedte be az adókat. T Pl. rögzíti az adókat érintő egyéb reformokat (a Feladatmegértés írásbeli vizsga 1111 13 / 19 0-8 0-4 0-4 0-8 0-10 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató harmincadot koronavámra, a kapuadót pedig füstpénzre változtatta), és megállapítja, hogy a névváltoztatásokkal megszüntette az elődei által adományozott mentességeket vagy főleg az utóbbival növelte az adózók körét vagy intézkedései elégedetlenséget váltottak ki az érintettekből. T Pl. rögzíti Mátyás kiadásainak jelentős tételeit (zsoldoshadsereg mellett udvartartás, építkezések vagy művészetpártolás, könyvtár), és megállapítja, hogy mindezekhez szükség volt a megnövekedett bevételekre vagy a kortársak és az utókor is bírálták a királyt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival alátámasztja, kiegészíti elemzését. A kifejtés

mondatokból áll, a mondatok világosak és Megszerkesztettség, egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. 0-8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám 42 Elérhető vizsgapontszám 21 17. A 12 pont Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1111 (rövid) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a nemzeti eszme megjelenését mutatja be a forradalom követeléseiben. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. nemzeti intézmények, nemzeti egység, vallási és rendi különbségek eltörlése – nacionalizmus). M A vizsgázó elhelyezi a történelmi eseményeket térben és időben. T Megemlíti, hogy a forradalom 1848. március

15-én tört ki Pesten vagy a tárgyalt időszakban Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. forradalom, nacionalizmus, jobbágyfelszabadítás, nemzetőrség, márciusi ifjak, közteherviselés, Erdély. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzít legalább két, a forradalmárok által követelt nemzeti intézményt (kormány, Nemzeti Bank, hadsereg/nemzetőrség), és megállapítja, hogy ez az 14 / 19 Pont 0–4 0–4 0–4 0–4 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató önálló nemzetállam megteremtésének igényét jelzi vagy rögzíti, hogy a forradalmárok Magyarország és Erdély egyesítését követelték, és megállapítja,

hogy ezzel a nemzet területi egységét követelték, vagy rögzíti, hogy a forradalmárok a rendi és vallási különbségek eltörlését követelték (pl. jobbágyfelszabadítás, közteherviselés), és megállapítja, hogy ezzel akarták megteremteni a jogilag egységes nemzetet. Eseményeket alakító M A vizsgázó bemutatja a nemzeti eszme megjelenését a forradalom követeléseiben és megállapítja céljait. tényezők feltárása T Pl. rögzíti, hogy a XIX század egyik jelentős eszméje a nacionalizmus (nemzeti eszme) volt, és megállapítja, hogy a magyar forradalom nemzeti célokat is kitűzött (valamelyik nemzeti cél megállapítása: területi egység vagy jogilag egységes nemzet vagy nemzetállami intézmények). T Pl. rögzíti, hogy a 12 pont az 1848-as magyar forradalom követeléseit foglalta össze, és megállapítja, hogy liberális és nemzeti követeléseket is tartalmaz vagy a márciusi ifjak fogalmazták meg vagy ez egybecsengett az

országgyűlési reformellenzék céljaival vagy ezek hasonlóak más forradalmak céljaihoz (utalás a népek tavaszára). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan Megszerkesztettség, felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyesség nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 18. Jobbágyfelszabadítás Szempontok 0–6 0–2 24 12 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a jobbágyfelszabadításra vonatkozó reformkori elképzeléseket ismerteti. A válasz lényegre törően mutatja be az önkéntes, majd a kötelező örökváltságra vonatkozó elképzeléseket. Az elemzés feltárja az elképzelések közti különbséget, és 0-8 a változás okait. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó elhelyezi a történelmi eseményeket térben

Tájékozódás térben és időben. és időben T Megemlíti, hogy a reformkornak a magyar történelem 0-4 1830 (1825) és 1848 közötti korszakát nevezzük. A tárgyalt időszakban Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. Feladatmegértés írásbeli vizsga 1111 15 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét 0-4 történelmi fogalmakat: pl. jobbágyság, nemesség, úrbér, jobbágytelek, reformkor, örökváltság, polgári átalakulás, reform, érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti Kölcsey beszédének valamelyik meghatározó elemét (pl. parasztság jóindulatának megnyerése vagy

szabadság és tulajdon a jobbágyoknak), és megállapítja, milyen cél érdekében fogalmazott így (pl. érdekegyesítés vagy örökváltság). T Pl. rögzíti Kossuth beszédének valamelyik meghatározó elemét (elégtelen az önkéntes örökváltság vagy lassú a reformok menete vagy jobbágyfelszabadítás nélkül 0-8 elképzelhetetlen az érdekegyesítés), és megállapítja, hogy Kossuth radikálisabb megoldást javasol (kötelező örökváltság) vagy megállapítja Kossuth álláspontjának okát (pl. a jobbágynak nem volt pénze megváltani magát) T Pl. rögzíti, hogy az Ellenzéki Nyilatkozat kötelező örökváltságot követel állami kártalanítással, és megállapítja, hogy a radikálisabb javaslat vált az ellenzék programjává vagy a követelés 1848 áprilisában emelkedett törvényerőre. M A vizsgázó bemutatja a jobbágyfelszabadításra Eseményeket vonatkozó elképzeléseket és feltárja a köztük lévő alakító tényezők

különbségeket. feltárása T Pl. rögzíti, hogy a XIX század elején Magyarországon még fennállt a jobbágyrendszer, és megállapítja, hogy ez miért volt problematikus (pl. gazdaságilag nem volt hatékony vagy ellentétben állt a kor eszméivel vagy akadályozta az érdekegyesítést). T Pl. rögzíti, hogy az első elképzelés az önkéntes örökváltság volt, és megállapítja, hogy ennek alapján a jobbágy megváltást fizetett volna, amiért telkének szabad tulajdonosává válhatott vagy ez a gyakorlatban a 0-10 jobbágyok szegénysége miatt nem működött vagy ezt az ellenzéki többség megszavazta, de az udvar egy ideig megakadályozta bevezetését. T Pl. rögzíti, hogy a későbbi javaslat a kötelező örökváltság volt, és megállapítja, hogy ez azonnal lehetővé tette volna a jobbágyfelszabadítást vagy a megváltás összegét az állam fizette volna a földesuraknak (állami kártalanítás) vagy ezt az elképzelést a forradalom

eredményeként törvénybe iktatták. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 1111 16 / 19 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és Megszerkesztettség, egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. 0-8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám 42 Elérhető vizsgapontszám 21 19. Kádár-korszak Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 1111 (rövid) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a Kádár-rendszer elveinek és

gyakorlatának ellentmondásait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. egyenlőség elve és kiváltságok gyakorlata vagy munka becsülete és alacsony fizetések). M A vizsgázó elhelyezi a történelmi eseményeket térben és időben. T Rögzíti, hogy a Kádár-kor 1956 és 1989 között volt Magyarországon vagy Magyarország a szovjet blokk része volt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. egyenlőség, kommunizmus, szocializmus, államosítás M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a politikai elit életszínvonala magas volt, és megállapítja, hogy ez ellentétben állt a meghirdetett egyenlőséggel vagy rögzíti, hogy az értelmiség fizetése

alacsony volt, és megállapítja az ebből következő zavarokat (pl. nem tette érdekeltté az embereket a tanulásban vagy ezért néhányan kisvállalkozásokat üzemeltettek) vagy rögzíti, hogy a Kádár-kor végén mód volt magánvállalkozások indítására, és megállapítja ennek ellentmondásait (pl. ellentétben állt a szocializmus építésének tervével vagy a tervgazdaság működési zavarait mutatta). M A vizsgázó bemutatja a Kádár-rendszer elveit és gyakorlatát és rávilágít a köztük feszülő ellentmondásra. T Pl. rögzíti a Kádár-kor valamelyik lényeges meghirdetett célját (pl a kommunista társadalom felépítése vagy az emberek egyenlősége vagy a köztulajdon és a tervgazdaság fölénye), és megállapítja a gyakorlatban meg- 17 / 19 Pont 0–4 0–4 0–4 0–4 0–6 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató jelenő ellentmondások valamelyikét (pl. a valóságban kialakult a

kiváltságos pártelit vagy engedélyezték a magánvállalkozásokat vagy a puha diktatúra nem érvényesítette az elvi szigort). T Pl. rögzíti, hogy a Kádár-korban enyhült a hatalom elnyomó jellege, és megállapítja, hogy ennek jele a rendszert kritizáló viccek megjelenése vagy rögzíti, hogy a Kádár-korban egyre nőtt a különbség az elvek és a gyakorlat között, és megállapítja, hogy ez a rendszer válságát bizonyította. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépíMegszerkesztettség, tett. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi nyelvhelyesség vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 20. Rendszerváltás Szempontok 0–2 24 12 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a rendszerváltással bekövetkezett fordulat közjogi vonatkozásait ismerteti. A válasz lényegre törően mutatja be az Alkotmány módosítását. Az elemzés feltárja, hogy

megváltozott az államforma (népköztársaság/köztársaság), az alkotmányos berendezkedés (diktatúra/demokrácia) és érvényesültek az emberi jogok. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó elhelyezi a történelmi eseményeket térben Tájékozódás térben és időben. és időben T Megállapítja, hogy a rendszerváltás Magyarországon 1989-90-ben következett be, és hogy Magyarország a rendszerváltás előtt a szovjet blokk része volt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve Szaknyelv a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. alkotmány, politika, párt, diktatúra, demokrácia, emberi jogok, államforma, köztársaság, pártállam, szocializmus. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források

információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti, hogy Magyarország a rendszerváltás előtt népköztársaság volt, majd utána köztársaság lett, és megállapítja, hogy az elnevezés változása a demokratikus fordulatra utal vagy a rendszerváltás előtt kommunista/szocialista diktatúra volt Magyarországon, míg 1989ben demokrácia jött létre. Feladatmegértés írásbeli vizsga 1111 18 / 19 0-8 0-4 0-4 0-8 2011. május 4 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató T Pl. rögzíti, hogy a rendszerváltás előtt a dolgozó népet nevezte meg az Alkotmány a hatalom forrásának, míg 1989-ben a népet, és megállapítja, hogy a rendszerváltás utáni Alkotmány ideológiailag már nem elkötelezett vagy az Alkotmány tiltja a visszarendeződést (erőszakos hatalomgyakorlást). T Pl. rögzíti, hogy mindkét Alkotmány védeni ígéri az emberi jogokat, de megállapítja, hogy az alkotmányos

előírások a rendszerváltás előtt valójában nem (vagy csak részben) érvényesültek. M A vizsgázó bemutatja a rendszerváltás alkotmányos Eseményeket fordulatát és feltárja ennek következményeit. alakító tényezők T Pl. rögzíti, hogy a rendszerváltás Magyarországon polifeltárása tikai fordulatot jelentett, és megállapítja ennek valamely összetevőjét (pl. demokrácia kiépülése vagy jogállam megteremtése vagy a függetlenség helyreállítása vagy a köztársaság kikiáltása, mint szimbolikus fordulópont). T Pl. rögzíti, hogy a rendszerváltással Magyarország egypárti diktatúrából többpárti demokráciává alakult, és 0-10 megállapítja, hogy az Alkotmány biztosítja a demokrácia működésének kereteit (pl. politikai intézmények) T Pl. rögzíti, hogy a diktatúra hamis képet festett magáról (pl. „népi demokrácia”, emberi jogok fikciója), és megállapítja, hogy a jogállamiságot és a demokráciát a jogok valódi

érvényesülése jelenti vagy a rendszerváltás előtti Alkotmány ideológiai célokat szolgált. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyMegszerkesztettség, értelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. 0-8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám 42 Elérhető vizsgapontszám 21 írásbeli vizsga 1111 19 / 19 2011. május 4