History | High school » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2017

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 10 Azonosító jel: TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 10 8:00 I. Időtartam: 100 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Történelem emelt szint írásbeli vizsga 1714 I. összetevő Történelem emelt szint Azonosító jel: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló kipontozott helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! •

Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! • Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! Eredményes munkát kívánunk! 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat a görög-római hitvilághoz kapcsolódik Írja be a táblázatba az egyes római istenek görög megfelelőjét, illetve az adott görög istenre jellemző leírás betűjelét! Két leírás kimarad. (Elemenként 0,5 pont) Római isten Jupiter Mars Vénusz Minerva Görög isten neve Leírás betűjele Leírások: A) Az értelmetlen vérontással és kegyetlen öldökléssel járó háborúk istene. B) A szépség, a szerelem és a termékenység istennője. C) A vihar és a villámlás ura,

a vendégszeretet, az eskük és a piactér védelmezője, az istenek királya. D) A földrengés, a folyók és tavak, valamint a tenger és a hajósok istene. E) Az igazságos háború, a jog, a művészetek, a mesterségek, az oktatás és a bölcsesség istennője. F) A szülés, a nők és gyermekek védelmezője, a vadállatok úrnője, a Hold és a vadászat istennője. 4 pont 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 2. A feladat a középkori városok társadalmához kapcsolódik Határozza meg a források és ismeretei segítségével, milyen lehetett a jogi helyzete Augsburgban a táblázatban szereplő kitalált személyeknek! Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! (Elemenként 0,5 pont.) „Ha egy idegen [] a városba akar költözni, és ott polgárjogot szeretne nyerni, az csakis tisztességes, jó hírű és tulajonnal bíró férfi lehet.” „Ha egy férfi vagy nő [] a városban []

egy évet és egy napot eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” „Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük nincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk, akár származásuk révén a polgárjoghoz jutottak.” (Középkori jogszabály- és krónikarészletek) Augsburgban a középkorban a forrásokban szereplőkhöz hasonló jogszabályok voltak érvényesek. 1304-ben, karácsony előestéjén az Unikornishoz címzett fogadóban nagy a forgalom. A fogadó hátsó különtermében a következő személyek tartózkodnak: Polgárjoga Polgárjoga nincs van Augsburgban Augsburgban, de szabad Kitalált személyleírás Nem szabad a) Ulrich az unokatestvéréhez érkezett látogatóba és egyben üzleti ügyben tárgyalni: a nürnbergi bornagykereskedését szeretné Augsburgba áttelepíteni. b) Hermann, Ulrich unokatestvére, a

helyi kádárcéh tagja, műhelye a kádárok utcájában lévő háza földszintjén található. c) Martin, Ulrich augsburgi ügynöke, az ő tanácsára költözne a kereskedés Augsburgba, az alsóvárosban lakik, ahol – saját ház híján – egy pék özvegyétől bérli az emeleti szobákat. d) Wendel, a fogadó csaposa és felszolgálója, a fogadó padlásszobájában lakik, tavaly húsvétkor költözött a városba egy Meiersdorf nevű faluból. e) Casper, Hermann rangidős legénye, egyben a mester egyetlen leányának vőlegénye, a kádárműhely reménybeli örököse. f) Berchtold, Ulrich útitársa Nürnbergből, birodalmi lovag, császári megbízásból utazik a bajor herceghez, a polgármester vendégszeretetét élvezi. g) Hannes, Berchtold lovásza, Heiligensteinben, Berchtold birtokán élő telkes gazda fia, de gyermekkora óta az udvarházban él, és urát kíséri megbízásai során. 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 24 2017. május 10

Történelem emelt szint Azonosító jel: h) Bartholomeus, az augsburgi tanács jegyzője, Hermann hívta, hogy Ulrich ügyét eléje tárják, a polgármester veje, háza a főtéren, a templommal szemben van. 4 pont 3. A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla) B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván, [] kivéve, [] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és

szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I Lajos törvénye) a) Adja meg az idézett források kiadásának évét! (Elemenként 0,5 pont.) A) . B) . b) Nevezze meg szakkifejezéssel I. Lajos idézett törvényét! (1 pont) c) Melyik forrás idézett részében olvasható olyan rendelkezés, amelyik lehetővé tette a táblázatban szereplőket a szerviensek (nemesek) számára? Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba csak egy X jelet írhat. (Elemenként 0,5 pont) Állítás 1. Van fiú utódja, de végrendeletében nem rá hagyja a birtokát. 2. Nincs fiú utódja, és végrendeletében az

egyházra hagyja a birtokát. 3. Nincs fiú utódja, nem végrendelkezik, így a rokonai öröklik a birtokát. 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő A) forrás 5 / 24 B) forrás Mindkettő Egyik sem 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: d) Mi lehetett a célja I. Lajosnak az Aranybulla idézett rendelkezésének megváltoztatásával? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont) 1. Meg akarta védeni a nemesi birtokállományt 2. Arra törekedett, hogy minél kevesebb család kezében összpontosuljanak a birtokok 3. Korlátozta a nemesek jogait, hogy ne legyen lehetőségük fellázadni ellene 4 pont 4. A feladat a XVI századi Európa gazdaságával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! Az európai kereskedelem egyes útvonalai a XVI. században (A nyilak vastagsága a szállítmány mennyiségére utal.) a) Mit jelölnek a Spanyolországból induló nyilak? Karikázza be a helyes válasz

sorszámát! (0,5 pont) 1. Az iparcikkek kivitelét 2. A nemesfémek kiáramlását 3. A szarvasmarha-kereskedelem fő útvonalait 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: b) A térképvázlaton a nem Spanyolországból induló nyilak a gabonakereskedelem fő célterületei felé mutatnak. Jellemzően miért szorultak a térképvázlaton szereplő területek gabonabehozatalra? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont) 1. Azért, mert nem rendelkeztek gyarmatokkal 2. Azért, mert nem indult meg a tőkés fejlődés 3. Azért, mert jelentős volt a városi lakosság c) Nevezze meg azt a területet, amelyikről a következő leírás szól! (1 pont) A tengeri és a szárazföldi kereskedelem jelentős csomópontja volt. Vezető szerepet játszott az ipari fejlődésben, ugyanakkor nagy mennyiségű gabona behozatalára szorult. Északi része a század végén függetlenné vált. . d) Nevezze meg azt a

középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonalat, amelyik a kora újkorban elsősorban a Kelet-Európából nyugat felé irányuló gabonaszállításnak köszönhetően lendült fel újra! (1 pont) . 3 pont 5. A feladat a XVI századi Erdéllyel kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 1200 000 1000 000 330 000 800 000 600 000 400 000 A románok száma Erdély népességén belül 100 000 200 000 0 XV. század vége XVI. század vége* *Az 1570-ben Erdélyhez csatolt „Részekkel” együtt. Erdély népességének változása a XVI. században (becsült adatok) 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: a) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! Húzza alá a helyes választ! (0,5 pont) A diagramról leolvasható, hogy a XVI. századi Erdélyben a románok száma nagyobb arányban nőtt, mint a teljes lakosságé. igaz / hamis b) A

népességnövekedés egyik oka a természetes szaporodás volt, vagyis a születések száma meghaladta a halálozásokét. Mi volt a népességnövekedés másik két jellemző oka? (Elemenként 0,5 pont.) . . c) A korszakban a három részre szakadt Magyarország teljes népességére vonatkozóan a becsült adatok alapján nem beszélhetünk természetes szaporodásról. Mi volt az alapvető történelmi oka az Erdélyben mutatkozó eltérésnek? (1 pont) d) Állapítsa meg, Erdély mely népcsoportjaira vonatkoznak Verancsics Antal, XVI. században élt püspök és történetíró következő megállapításai! Húzza alá a helyes választ! (Elemenként 0,5 pont.) 1. „Sok [köztük] a nemes, földjeiket kitűnően művelik, nem városokban laknak, hanem faluszerűen, várakban és házakban. [Nemeseik] részt vesznek az állami életben []” magyar román szász 2. „Igen szorgalmasak, dolgosak, leginkább kereskedéssel és mindenfajta iparral foglalkoznak.” magyar

szász székely 3. „[Többnyire] a magyarok jobbágyai, saját településeik nincsenek, hanem az egész országban elszórtan, nyájaikkal hegyekben és erdőkben rejtőzködve nyomorúságosan [értsd: szegénységben] folytatják életüket.” román szász székely 4 pont 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 6. A feladat az ipari forradalmak korával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a táblázat adatainak és ismereteinek segítségével! A világ ipari termelésének százalékos megoszlása (1750–1900) ország / térség 1750 1800 1860 1900 Nagy-Britannia 1,9 4,3 19,9 18,5 Habsburg Birodalom / Osztrák–Magyar Monarchia 2,9 3,2 4,2 4,7 Franciaország 4,0 4,2 4,2 6,8 Német területek / Németország 2,9 3,5 4,9 13,2 Itáliai államok / Olaszország 2,4 2,5 2,5 2,5 Oroszország 5,0 5,6 7,0 8,8 Európa többi országa 4,1 4,8 10,5 8,5 Amerikai Egyesült

Államok 0,1 0,8 7,3 23,6 Japán 3,7 3,5 2,9 2,4 Kína 32,8 33,3 19,7 6,2 India 24,5 19,7 8,6 1,7 A többi Európán kívüli ország 15,7 14,6 8,3 3,1 a) Nevezze meg azt az országot, amelyikre az állítás vonatkozik! A táblázatban szereplő országok közül válasszon! (Elemenként 0,5 pont.) 1. A munkaerő és a tőke folyamatos beáramlása, valamint a jelentős területi gyarapodás egyaránt hozzájárultak iparának látványos fejlődéséhez. 2. Iparosodásának üteme a második ipari forradalom időszakában lelassult, ezért a századfordulóra elvesztette vezető szerepét a világ ipari termelésében. 3. A politikai egység megteremtésével párhuzamosan bekövetkezett ugrásszerű ipari fejlődésének szerepe volt abban, hogy szembekerült más európai hatalmakkal. 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 9 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: b) Magyarázza meg röviden, miért vezetett az iparosodás

az európai nagyhatalmak gyarmati konfliktusainak kiéleződéséhez! (1 pont) c) Mi volt a fő oka az indiai ipar helyzetében bekövetkezett változásnak? (1 pont) d) Karikázza be a megkezdett mondat folytatásai közül azt az egyet, amelyik helyes! (0,5 pont) A második ipari forradalom korára 1. Európa tovább növelte évszázados fölényét a világ ipari termelésében 2. a világ ipari termelésének súlypontja áthelyeződött Európába és Észak-Amerikába 3. megindult a fejlődő országok felzárkózása az iparilag fejlett országokhoz 4 pont 7. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! A) „A hazafi szomorúan felsóhajt, hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyira küzdött, egyes megyék hanyagsága által meghiúsíttatnak.” B) „Jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit [] képviseli, s képviselői kezét

utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás vezetője.” C) „Hol az egyes törvényhatóságok [megyegyűlések] szabályalkotási jog címe alatt majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, [] valódi személyes szabadság nem létezhetik.” D) „Ha alkotmányunk átalakítását reform s nem forradalom által akarjuk eszközölni, az átmenet csak fokonkénti lehet [].” (Részletek Eötvös József „Reform” című művéből, 1846) a) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a reformellenzéken belüli irányzatot, amelynek nézeteit a forrásrészletek tükrözik! (1 pont) . 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 10 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: b) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyikre a B) betűjelű forrásrészlet aláhúzott része utal! (1 pont) . c) Melyik az a forrásrészlet, amelyben Eötvös a megyék végrehajtó hatalmát a fejlődés akadályaként írja le? (0,5 pont) A forrásrészlet

betűjele: . d) Melyik az a forrásrészlet, amelyben Eötvös utal arra, hogy a megyék széles jogköre gátolja az országgyűlésben folyó munkát? (0,5 pont) A forrásrészlet betűjele: . e) Mi volt annak a reformnak a lényege, amelyet Eötvös a forrásrészletekben megjelenő problémák megoldására javasolt? (1 pont) . . 4 pont 8. A feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik (komplex tesztfeladat) Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! a) Válassza ki a sztálini propagandaplakátokhoz köthető helyes állítást! Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.) A) Felirat: „A síró kulákkal szemben a vetés baráti, közös frontja!” (1930-as évek) 1. A plakát a szocialista országok közös küzdelmét mutatja az imperialisták ellen 2. A plakát a szövetkezetek fölényét mutatja az egyéni gazdálkodással szemben 3. A plakát a hátországot ösztönzi nagyobb háborús erőfeszítésre az árulókkal szemben

1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 11 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: B) A vonat körüli feliratok: „A pénzügyi tervért, az ötéves terv négy év alatti megvalósításáért, a vallás ellen!” A sín felett kifeszített kötelek feliratai: „Vallási előítéletek, rombolás, vallás, önzés, részegség, csavargás, házasság”(1930-as évek) 1. A plakáton látható emberalakok mindannyian az iparosítás vonatának sínjét építik 2. A plakát a tervek időarányos teljesítésére buzdít 3. A plakát a gazdasági haladást összekapcsolja az ideológiai győzelemmel C) Felirat: „Békeszerető nép vagyunk, de a páncélvonatunk készen áll!” (1950-es évek) 1. A plakát a kölcsönös elrettentés politikájának szellemében készült 2. A plakát a meginduló leszerelési tárgyalások támogatására készült 3. A plakát a szovjet haditechnika elavultságára hívja fel a figyelmet 1714 írásbeli vizsga, I.

összetevő 12 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: A könyv felirata: „Ötéves terv 1928.” A kalapos alak szavai: „Fantázia, lázálom, utópia!” (1930-as évek) D) 1. A kalapos alak az első ötéves terv kudarcát látja az összedőlő gyárban 2. A kalapos alak az első ötéves terv váratlan sikere miatt keseredik el 3. A kalapos alak retteg, hogy az első ötéves tervben előírtak nem készülnek el négy év alatt E) Felirat: „A Komszomol az ötéves terv rohamcsapata” (1930-as évek) (A Komszomol a Kommunista Párt ifjúsági szervezete volt.) 1. Az ötéves terv túlméretezett számait csak pluszmunkaerő mozgósításával lehetett teljesíteni 2. A modern szakmunkásképzés a munkahelyekhez kötődött, gyakorlati ismeretek átadását jelentette. 3. Az első ötéves terv célkitűzése volt a Komszomol kiépítése a Szovjetunió teljes területén 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 13 / 24 2017. május 10

Történelem emelt szint Azonosító jel: Felirat: „Napszámosok és Komszomol-tagok, traktorra! Be a tavaszi vetés rohamcsapataiba!” (1930-as évek) F) 1. A plakátról kiderül, hogy a mezőgazdaság gépesítésével annak munkaerőigénye radikálisan csökkent. 2. A plakátról kiderül, hogy gazdasági szükséghelyzetben a hadsereg csapatait vetették be 3. A plakátról kiderül, hogy a mezőgazdaság nehézségekkel küszködött a tervek teljesítése terén. b) Melyik plakátokra igazak az állítások? Írja a feladatban szereplők közül (A–F) a megfelelő plakátok betűjelét a táblázatba! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Egy betűt több helyre is beírhat, és nem kell minden betűt beírnia. (Elemenként 0,5 pont) Plakátok betűjelei Állítás „Osztályellenséget”, bűnbakként kezelt társadalmi réteget jelenít meg. A termelés várt vagy elért eredményeit katonai hasonlattal írja le. Válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont.) c)

Miért elsősorban ideológiai alapon próbálták ösztönözni a munkaerőt a tervutasításos rendszerben? . d) Fogalmazza meg az ötéves tervek négy év alatti teljesítésének egy negatív hatását, következményét! . 8 pont 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 14 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 9. A feladat a magyar oktatáspolitikával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A) „A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évüket betöltött gyermekek 12-ik évük betöltéséig. [] a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve [] a földműveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kívül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak.” (1868-as népiskolai törvény) B) „A következő 5 év alatt kötelezővé tenném [], hogy azt a 13-14 éves gyermeket, akinek mezőgazdasági munkaerejére a családnak

szüksége van, a mindennapi iskolába a szülő mégis beküldje. [] [A] környező nemzetek közgazdaságával, különösen a német és az osztrák közgazdasággal szemben a traktorok és motorok korában sem a magyar mezőgazdaság, sem a magyar ipar meg nem állhat, ha népünk dolgozó tömegeit az eddiginél nem lényegesen nagyobb tudással bocsátjuk az életbe.” (Klebelsberg Kunó parlamenti beszéde, 1928) a) Fogalmazza meg miről rendelkezett az 1868-as népiskolai törvény idézett részlete! (0,5 pont) . b) Fogalmazza meg a B) betűjelű forrás segítségével, milyen változást szeretett volna a népiskolai rendszerben Klebelsberg Kunó! (1 pont) . C) Az írástudatlanok aránya a hat éven felüli népesség körében (%) 3,9–5,9 15,3–19,8 6,0–7,8 19,9–24,5 7,9–9,7 24,6–29,1 9,8–11,5 29,2–33,8 11,6–13,3 33,9–38,4 13,4–15,2 38,5–43,0 Az írástudatlanok aránya járásonként Magyarországon, 1920 1714 írásbeli vizsga, I.

összetevő 15 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: c) Mely tényezők magyarázzák az írni-olvasni tudók arányának különbségét Budapest és az Alföld között? Karikázza be a két helyes magyarázat sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.) 1. A paraszti lakosság műveltségi szintjének emelése már 1868 óta folyamatos volt, ennek köszönhető az írni-olvasni tudók országos átlagnál nagyobb száma. 2. Az Alföldön a lakosság arányának megfelelő számú iskola állt rendelkezésre a népoktatás céljainak biztosítására. 3. Az Alföldön a mezőgazdasági munkák miatt magas volt az időszakosan iskolába nem járók száma. 4. A fővárosra jellemző polgári átalakulás magas műveltségi szintet is megkövetelt 5. A nagy létszámú fővárosi munkásréteg műveletlensége okozta az országos átlagnál magasabb írástudatlanságot. D) Tanév Tanulók száma Egy iskolára jutó Az írni-olvasni tudók aránya tanulók

száma a 6 év feletti népesség körében 1922/23 824 454 147 84,8% 1929/30 986 830 147 90,4% d) Klebelsberg Kunó mely miniszteri intézkedésének hatása olvasható ki a táblázat adataiból? (1 pont) . e) Mivel indokolja Klebelsberg a B) betűjelű forrásban, hogy szükséges a nép általános műveltségi szintjét emelni? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont) 1. A kultúrfölény biztosításával 2. A gazdasági versenyképesség biztosításával 3. A szocialista és kommunista eszmék terjedésének megakadályozásával 4. A keresztény középosztály megerősítésével 4 pont 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 16 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 10. A feladat a globális világ jelenségeivel kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A világ szén-dioxid-kibocsátása szektoronként, 2012 Háztartási 6% Egyéb 10% Energiatermelés 42% Ipar 20% Egyéb

szállítás 6% Közúti szállítás 16% a) Karikázza be annak a négy állításnak a sorszámát, amely igaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésére vonatkozóan! (Elemenként 0,5 pont.) 1. Az erdőégetések révén nyert mezőgazdasági területeken termelt növények pótolják a kieső oxigénmennyiséget. 2. A tüzelőberendezések szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése kőszén alkalmazásával érhető el. 3. Az egyéni közlekedés mérséklése és a közösségi közlekedés használata hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csökkenéséhez. 4. A háztetőkre szerelt napelemek segítségével részben fedezhető a háztartások energiaszükséglete. 5. Az épületek szigetelése növeli az energiahatékonyságot 6. A szeméttelepek szén-dioxid-kibocsátását nagymértékben csökkenti a hulladék elégetése 7. A hidrogénüzemű motorok alkalmazása révén vízgőz kerül a levegőbe 8. A sarkvidéki kőolajkészletek kitermelése az ottani alacsony

népsűrűség miatt nem emeli a szén-dioxid-kibocsátást. 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 17 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: Állapítsa meg a diagramok és ismeretei segítségével, hogy a táblázatban felsorolt világgazdasági szereplők közül melyikre vonatkoznak az állítások! Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba csak egy X jel kerülhet. (Elemenként 0,5 pont) A világ szén-dioxid-kibocsátásának megoszlása, 2006 Kína 23% Más országok 27% Kanada 2% Japán 4% Oroszország 6% USA 19% India 6% EU-27 13% A világ szén-dioxid-kibocsátásának megoszlása, 2011 Más országok 30% Kína 28% Japán 4% Oroszország 6% USA 16% India 6% EU-28 10% Állítás Kína b) Dinamikusan fejlődő gazdaságának növekvő energiaszükségletét elsősorban szénbányái biztosítják. c) Nagy népessége ellenére élen jár a szén-dioxidkibocsátás korlátozásában. Kezdetektől támogatja a

klímavédelmi egyezményeket. 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 18 / 24 USA EU Oroszország 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: d) A szén-dioxid-kibocsátás mérsékelhető a következő alapelv figyelembevételével. Nevezze meg az alább meghatározott fogalmat! Írja a fogalom nevét a meghatározás utáni kipontozott vonalra! (1 pont) Az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével. . 4 pont 11. A feladat a rendszerváltás utáni Magyarország gazdaságával kapcsolatos Egészítse ki a szöveget a betűkkel jelzett részeken! Válaszait a kipontozott sorokra írja! A felsorolt elemek közül válasszon! Négy elem kimarad. (Elemenként 1 pont) Lehetséges válaszelemek: Amerikai Egyesült Államok, ENSZ, Európai Unió, KGST, Közös Piac, Németország, Oroszország, Szovjetunió „Az 1989 óta eltelt időszakban Magyarország

külkereskedelmi kapcsolatai jelentősen átalakultak. Míg korábban importunk és exportunk jelentős része a(z) [a] országaival bonyolódott le, az 1990-es évek közepétől a forgalom súlypontja egyre inkább [] a(z) [b] országaira tevődött át. 1989-ben és 1990-ben még [c] volt Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere, ezt követően azonban [d] került ebbe a pozícióba, amelyet mindvégig meg is tartott.” (A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa, 2010) a) . b) . c) . d) . 4 pont 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 19 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 12. A feladat a munkaszerződés tartalmához kapcsolódik Válaszoljon a kitalált munkaszerződés tartalmára vonatkozó kérdésekre a források és ismeretei segítségével! „45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell

meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” (A munka törvénykönyve, 2012) „Munkaszerződés, amely létrejött egyrészről a Túró Ruci Bt mint munkáltató, másrészről Teleki Annamária mint munkavállaló között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: 1.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2016 év január hó 26. napjától kezdődően foglalkoztatja a jelen munkaszerződésben foglaltak szerint. 2. A munkavállaló munkaköre: eladó 3. A munkavállaló pótlékok nélküli alapbére havi bruttó 188 000 Ft A munkáltató a munkavállaló munkabérét a jelen munkaszerződésben megjelölt bankszámlára történő átutalással köteles megfizetni. 4. A munkavállaló munkahelye: Túró Ruci Használtruha-kiskereskedés, 1326 Budapest, Bihari köz 4.” (Kitalált munkaszerződés) a) Mennyi Teleki Annamária munkaideje? (1 pont) b) Mennyi idő Teleki Annamária munkaviszonyának tartama? (0,5 pont) c) Mennyi Teleki Annamária próbaideje? (0,5 pont) d) Lehet-e Teleki Annamária havi bére – jelen munkaszerződés keretei között – több mint 188 ezer Ft? Válaszát indokolja! (1 pont) . 3 pont 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 20 / 24 2017. május 10 Történelem emelt

szint 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő Azonosító jel: 21 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő Azonosító jel: 22 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő Azonosító jel: 23 / 24 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: pontszám maximális elért 1. Görög-római hitvilág 4 2. Középkori városok társadalma 4 3. A középkori Magyarország társadalma 4 4. XVI századi európai gazdaság 3 5. XVI századi Erdély 4 4 I. Egyszerű, 6 Ipari forradalmak kora 4 rövid választ 7. Reformkori Magyarország igénylő 8. Sztálini gazdaságpolitika 8 feladatok 9. Magyar oktatáspolitika 4 10. Globális világ jelenségei 4 11. Magyarország gazdasága 4 12. Munkaszerződés 3 Összesen 50 I. Elért pontszám egész számra kerekítve dátum javító tanár pontszáma

egész számra kerekítve programba elért beírt I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok dátum dátum javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! 1714 írásbeli vizsga, I. összetevő 24 / 24 2017. május 10 ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 10 Azonosító jel: TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 10 8:00 II. Időtartam: 140 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Történelem emelt szint írásbeli vizsga 1714 II. összetevő Történelem emelt szint Azonosító jel: Fontos tudnivalók Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló kipontozott

helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. Javaslatok a szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásához: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja fel a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az

adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Tárja fel a probléma előzményeit, okait, következményeit! 6. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit, nézőpontját, véleményét! 7. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 8. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 9. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége és helyesírása. Eredményes munkát kívánunk! 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy az

egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat, egy komplex feladat. A rövid egyetemes és a hosszú magyar feladat más korszakra vonatkozzon! (A táblázatban a korszakokat kettős vonal választja el.) Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Egyetemes történelem Magyar történelem Komplex Korszakok, témák A feladat típusa 13. Középkori jobbágyság rövid 14. Európai Unió gazdasága rövid 15. Tatárjárás és újjáépítés hosszú 16. Mai magyar demokrácia hosszú 17. Magyar–török küzdelmek korszakokon átívelő 18. Kommunista és nemzetiszocialista ideológia összehasonlító A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! A következő táblázatban feltüntettük a négy választási lehetőséget. Jelölje X-szel a választását a megfelelő sorban! Csak az egyik lehetőséget jelölje! A választott feladatok sorszáma

Választásának jelölése X jellel 13., 16 és 17 13., 16 és 18 14., 15 és 17 14., 15 és 18 A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki! Válaszait az azonos típusú feladatokat követő pontozott vonalakra írja! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető. A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 13. A feladat a középkori jobbágysághoz kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a középkori jobbágyság jogait és kötelességeit az uradalom keretein belül! „Az én örökös uramnak. [] Az említett helyen annyi földet, amint kértem, adni méltóztatott. Ezért ezen oklevél szavaival megfogadom, hogy minden tekintetben a ti hasznotokra munkálkodom és a nekem nyújtott védelmet szolgálataimmal

viszonozni fogom. [] Ha pedig a jelen oklevélben foglaltakat akár teljes egészükben, akár csak kis részben meg merném szegni, megesküszöm, hogy neked korlátlan hatalmat engedek, hogy engem az említett földről elűzz, és jogod szerint, mint illik, azt másnak add.” (Középkori oklevélminta) A középkori uradalom szerkezete 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 14. A feladat az Európai Unió gazdaságához kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az európai integráció gazdasági alapelveit és célkitűzéseit! Az integráció folyamatáról ne írjon! A világ GDP-jének (bruttó hazai össztermék) megoszlása 2014-ben Az EU régióinak gazdasági fejlettsége a 2014–20-as tervezési ciklusban 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: A választott rövid, az egyetemes

történelemre vonatkozó feladat sorszáma: A feladat kidolgozása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elérhető Elért pont Szempontok Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Összpontszám 2 K1 2 K2 2 F1 3 F2 3 E1 3 E2 3 20 Osztószám 2 10 Vizsgapont 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő T 6 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 15. A feladat a tatárjárással és az ország újjáépítésével kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás menetét, a tatárok pusztítását és IV. Béla intézkedéseit az ország újjáépítésére! Válaszában térjen ki a különböző történészi vélemények összevetésére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Népmozgások a

tatárjárás utáni Magyarországon „Elrendeltük, hogy a koronánk alá tartozó egész területen, arra alkalmas helyeken, erődítmények létesüljenek, várak épüljenek, ahol a nép meghúzhatja magát, ha veszedelem fenyeget. [] Bárki magánszemély fekvésénél fogva erősségre alkalmas helyet birtokol, azt csere vagy egyéb jogcímen valamely embersokaságnak juttatandó erődítés céljából; ha pedig ilyen hely a királyi hatalom birtokában van, az hasonlóképpen magánszemélyek [] használatába adassék, hogy ily módon [] az erősségre alkalmas helyek mindig azoknak jussanak, akik gondoskodása révén az építmények sokaknak menedékül szolgálhatnak.” (IV Béla 1260-as oklevele) „Hogy közös akarattal válasszanak maguk közül bírót, és akit megválasztottak, megerősítés végett tartoznak nekünk bemutatni. Ő tartozik a hospesek felett minden ügyben bíráskodni.[] Ezenkívül engedélyezzük nekik, hogy csütörtökön vásárt

tarthassanak.” (Komári hospesek kiváltságlevele, 1263) „A magyarok a király parancsára sátraikat szűk szekérvárban állították fel, ami mozgásukat megnehezítette. [] Április 11-én reggelre az ellenség szoros gyűrűt font a szekérvár köré. A táborba zárt magyarok esetlenül csetlettek-botlottak sátraik zsinegei között, nem tudtak hadrendbe fejlődni, miközben a tatárok nyílés dárdazápora pusztította őket.” (Bertényi Iván – Gyapay Gábor: Magyarország rövid története, 1993) 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő „A Sajó mente azonban kedvező állásnak tűnhetett [IV. Béla] számára, mivel a folyó hídja [] lehetővé tette, hogy már átkelés közben harcra kényszerítsék az ellenfelet. [] [A tatárok átkelése esetén] a magyar tábor körüli térségen vívhattak volna velük csatát, ahol megfelelő tér hiányában nem alkalmazhatták [] kedvelt módszereiket. [] A mozgékony és rugalmas ellenfél veszélyes átkaroló

hadmozdulatai miatt olyan szilárd hátvédre is szükség volt, [] amely bekerítés esetén is biztosítja a megfelelő védelmet. Ezt a feladatot láthatta el [] a szekérvár.” (B. Szabó János: A tatárjárás, 2007) 7 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 16. A feladat a mai magyar demokráciával kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a népfelség érvényesülését a mai Magyarországon! Válaszában térjen ki a választójogra, a választások alapelveire és az országgyűlési választások rendszerére, a népszavazásra és az országgyűlés jogkörére és feladatára! „Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezést biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.” „Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott

döntés az Országgyűlésre kötelező. [] Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.” „A miniszterelnök megbízatása megszűnik a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;” „Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. [] Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.” (Részletek az Alaptörvényből) 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: A

választott hosszú, a magyar történelemre vonatkozó feladat sorszáma: A feladat kidolgozása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 9 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . ElérElért hető pont Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Összpontszám Vizsgapont 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 10 / 20 2 T1 2 T2 2 K1 2 K2 2 K3 2 F1 3 F2 3 F3 3 F4 3 E1 3 E2 3 E3 3 E4 3 36 Osztószám 2 18 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 17. A feladat a magyar–török küzdelmekhez kapcsolódik (komplex – korszakokon átívelő) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország és az Oszmán Birodalom

katonai konfliktusait a nándorfehérvári diadaltól a Hódoltság megalakításáig a következő szempontok alapján:  a nándorfehérvári ostrom és következményei,  Mátyás törökellenes politikája,  a Jagellók uralma,  a mohácsi csata és következményei,  a Hódoltság megalakulása! Válaszát időrendben haladva fogalmazza meg! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Midőn május elseje táján alkalmasan összeállított sereggel a Duna partján tábort ütöttem, arccal ama országrész felé fordultam, melyet az ellenség gyakori betörései sanyargatni és pusztítani szokott, nem volt messze a török fővezér sem, nagy és szokásához képest erős sereggel. [] Sebtében bevonult Boszniába, kihasználva az árulást. [] Először is tehát ezzel az ellenséggel kellett megbirkóznom és ebben szerencsével jártam. [] Mert közben a török bevégezte dolgát, elhagyta Bosznia határait és már vissza is vonult. [] Bosznia

visszaszerzéséhez láttam [] Jajca nevű várost és annak erősségét körülzártam. [] Három hónapos ostrom alatt győztünk” (Mátyás levele II. Pius pápának, 1464) „Ez ország alattvalóit és lakosait régi jogaikban és jóváhagyott szokásaikban [] meg fogjuk tartani úgy, hogy az ő ártalmukra és elnyomásukra, valamint e régi szokások ellenére – amint néhai Mátyás király úr tette – semmi újítást nem fogunk behozni. Azokat pedig, amelyeket a néhai igen dicső Mátyás király úr hozott be, eltöröljük, adót vagy egyforintos taksát semmi estre se hajtsunk be, hanem kötelesek legyünk megelégedni a régi királyi jövedelmekkel.” (II Ulászló választási feltételei, 1490) 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 11 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szulejmán és Szapolyai (Török miniatúra, XVI. század) „Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek, ha

Isten kiszólítaná ez árnyékvilágból, még ha volna is akkor fia, az ország és a keresztény világ üdvére való tekintetből, amelyet ebből a békéből és szövetségből Isten segítségével bizton remélünk, [] beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival [] s a királyi jog egészével mireánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon.” (A váradi egyezmény, 1538) 18. A feladat a 20 századi politikai eszmékhez kapcsolódik (komplex – összehasonlító) Hasonlítsa össze a források és saját ismeretei segítségével a kommunista és a nemzetiszocialista ideológiát a következő szempontok alapján:  szociális törekvések, társadalmi jövőkép,  a nemzethez való viszony,  a vezér szerepe,  a demokráciáról vallott felfogás,  ellenségképek,  jelképek! Az ideológiák alapján létrejött konkrét rendszerek működéséről ne írjon! „A

proletariátus egyenlőségért folytatott küzdelmének és magának az egyenlőségnek mint jelszónak a jelentősége rögtön világos lesz, ha azt az osztályok megszüntetéseként értelmezzük. [] Amint elérjük az egyenlőséget a társadalom minden tagja számára a termelőeszközök tulajdonának kérdésében, azaz az egyforma munka és bér kérdésében, az emberiség azonnal 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő „Követeljük a fentiek érdekében: – A munka és fáradság nélkül szerzett jövedelmek megszüntetését. A kamatrabszolgaság megtörését [] – Követeljük a társaságok tulajdonában lévő üzemek államosítását. [] – Követeljük az egészséges polgári középosztály kialakítását és fenntartását. Követeljük a nagy áruházak köztulajdonba vételét, és annak lehetővé tételét, 12 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: szembesül azzal a feladattal, hogy tovább lépjen a formális

egyenlőségtől a valóságos egyenlőség felé: hogy alkalmazza azt a szabályt miszerint »mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint.«” (Lenin, 1917) hogy ezeket kisiparosok olcsó bérért kibérelhessék. Követeljük, hogy az egyes állami, tartományi és községi szállításoknál a legszigorúbban legyenek tekintettel a kisiparosok érdekeire.” (A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt programja, 1920) „A dolgozó és kizsákmányolt emberek kigúnyolása tiszta demokráciáról, általában az egyenlőség, a szabadság és az emberi jogok demokráciájáról beszélni, ha a munkások és valamennyi dolgozó ember rosszul táplált, rosszul öltözött, tönkrement és kizsigerelt, nem csak a kapitalizmus bérrabszolgaságának, hanem a négy éve tartó pusztító háborúnak is következtében, miközben a tőkések az általuk és a »mozgósított« államhatalom által kisajátított »tulajdon« birtokában maradnak. Ez a marxizmus

alapvető igazságainak megcsúfolása, ami arra tanítja a munkást, hogy használja ki a burzsoá demokráciát, ami a feudalizmushoz képest nagy történelmi előrelépés, de egy pillanatra se feledkezzék meg ennek a »demokráciának« a burzsoá jellegéről.” (Lenin, 1918) „Ebben az angol–francia világban létezik az úgynevezett demokrácia. Tudják, ez a demokrácia állítólag azt jelenti, hogy a hatalom a nép kezében van. [] A valóságban ezekben az országokban a tőke uralkodik, azaz végső soron pár száz ember, akik mérhetetlen vagyonuk és az államszervezet sajátos felépítése következtében többé-kevésbé teljesen szabadok. Mert a szabadságon ők leginkább a szabad piacot értik. És szabad piacon nemcsak a tőke szabad felhalmozását, hanem annak újbóli szabad felhasználását mindenfajta állami és népi ellenőrzés nélkül.” (Hitler, 1940) Az Orosz Birodalom zászlaja: fehér, kék, vörös A Német Császárság zászlaja:

fekete, fehér, vörös A Szovjetunió zászlaja: vörös alapon sárga ötágú csillag, sarló és kalapács A Harmadik Birodalom zászlaja: vörös alapon fehér mezőben fekete horogkereszt 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 13 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: A választott komplex feladat sorszáma: A feladat kidolgozása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 14 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: . . . . . . . . . . 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 15 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: Korszakokon átívelő komplex feladat ElérElért hető Szempontok pont Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás

2 T1 Összehasonlító komplex feladat ElérElért hető Szempontok pont Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben 2 T1 2 T2 2 T2 2 T3 2 T3 2 K1 2 T4 2 K2 2 K1 2 K3 2 K2 2 F1 3 K3 2 F2 3 F1 4 F3 3 F2 4 F4 3 F3 4 F5 3 E1 4 E1 3 E2 4 E2 3 E3 4 E3 3 E4 4 E4 3 E5 3 Összpontszám Vizsgapont 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Összpontszám 44 Osztószám 2 22 Vizsgapont 16 / 20 44 Osztószám 2 22 2017. május 10 Történelem emelt szint 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő Azonosító jel: 17 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő Azonosító jel: 18 / 20 2017. május 10 Történelem emelt szint 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő Azonosító jel: 19 /

20 2017. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: pontszám maximális elért I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 50 Összesen I. Elért pontszám egész számra kerekítve 13. Középkori jobbágyság 10 14. Európai Unió gazdasága 10 15. Tatárjárás és újjáépítés 18 16. Mai magyar demokrácia 18 17. Magyar–török küzdelmek 22 18. Kommunista és nemzetiszocialista ideológia 22 Összesen 50 II. Elért pontszám egész számra kerekítve I. + II 100 Az írásbeli vizsgarész pontszáma dátum javító tanár pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok II. Szöveges (kifejtendő) feladatok dátum dátum javító tanár jegyző 1714 írásbeli vizsga, II. összetevő 20 / 20 2017. május 10 ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 10 Történelem

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1714 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot piros színű tollal kell javítani az alábbiak szerint.  1. Jó válasz 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik a megoldáshoz, túllépi a terjedelmet [ ] 4. Hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás egy vonallal) 5. Értelmetlen szöveg; logikai, nyelvhelyességi probléma (aláhúzás hullámos vonallal)  6. Súlyos helyesírási hiba (aláhúzás két vonallal) (Súlyos helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése, - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja, - kis és nagy kezdőbetű tévesztése, - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása, - az ly-j tévesztése.) A feladatok egyes részeinek

megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozatra! I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítási-értékelési útmutatóban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Ahol az útmutató egy konkrét feladatnál úgy fogalmaz, hogy a válasz más megfogalmazásban is elfogadható, ott minden olyan megoldást el kell fogadni, amely tartalmilag megegyezik a megadott válasszal. Ahol az útmutató egy konkrét feladatnál úgy fogalmaz, hogy más helyes válasz is elfogadható, ott bármely olyan választ el kell fogadni, amely szakmailag helyes. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza a válaszban elvárt elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet jelöl meg (de nem az összeset), akkor a megoldás

sorrendjében kell értékelni. A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A javítási-értékelési útmutatótól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 1714 írásbeli vizsga 0,5 vagy 1 pont (a javítási-értékelési útmutatóban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont 2 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Kizárólag azokra a válaszelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket az útmutató külön is megjelöl. Az útmutatóban megadott pontszám egy-egy eleme tovább már nem bontható. A konkrét feladatokban az egyes

feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont A feladatok után található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a vizsgázó által elért pontszámot. Az egyszerű, rövid feladatok összpontszámát a feladatlap utolsó oldalán az összesítő táblázat megfelelő rovataiba be kell írni. Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat, egy komplex feladat. Az egyetemes és a magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell

vonatkoznia. Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a következők szerint kell eljárni: – ha a vizsgázó három szöveges (kifejtendő) feladatot oldott meg, de választása a korszakok vagy a feladattípusok tekintetében rossz, akkor úgy kell értékelni, hogy a legkisebb pontveszteség érje, vagyis mind a három megoldását ki kell javítani és azt a – jó választás szerinti – kettőt, illetve egyet kell figyelembe venni, mely(ek)ben magasabb (össz)pontszámot ért el; – ha a vizsgázó háromnál több szöveges (kifejtendő) feladatot oldott meg, de egyértelműen jelölte választását a feladatok előtti táblázatban, akkor a megjelölt feladatok megoldásait kell kijavítani és a pontszámukat figyelembe venni; – ha a vizsgázó háromnál több szöveges (kifejtendő) feladatot oldott meg, és nem jelölte egyértelműen választását a feladatok előtti táblázatban, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó

választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni, vagyis pl. az összes szöveges feladat megoldása esetén a 13, a 16 és a 17 feladat megoldásait kell kijavítani és a pontszámukat figyelembe venni. Minden megkezdett feladat megoldottnak minősül, ha a tanuló nem jelezte egyértelműen ennek ellenkezőjét. 2. A feladatok értékelése, pontozása A szöveges feladatok értékelését – az értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat megadó – a javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Az egyes szempontok szerint elért pontszámokat a feladatlapon a kipontozott helyek után található táblázatba kell írni, majd ki kell számítani az összpontszámot és az osztószám (2) segítségével átszámítani vizsgaponttá. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni 1714 írásbeli vizsga 3 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési

útmutató a) Feladatmegértés 2 pont akkor adható, ha a vizsgázó az Eseményeket alakító tényezők és az Ismeretszerzés, a források használata szempontokra adható pontok legalább felét megszerezte. 1 pont akkor adható, ha a vizsgázó az Eseményeket alakító tényezők és az Ismeretszerzés, a források használata szempontokra adható pontoknak kevesebb mint a felét szerezte meg, de legalább 1 pontot szerzett ezen szempontok valamelyikére. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó az Eseményeket alakító tényezők és az Ismeretszerzés, a források használata szempontokra nem szerzett pontot. Ha a feladatmegértés pontszáma 0, akkor a feladat összpontszáma is csak 0 lehet. b) Tájékozódás térben és időben Az útmutató az ehhez az értékelési szemponthoz tartozó tartalmi elemeket „T”-vel jelöli. A rövid esszénél együtt kell pontozni a térbeli és az időbeli elemeket (T), a hosszú esszénél külön (T1 és T2). A komplex esszénél

három vagy négy tér- és időbeli elemet kell pontozni (T1, T2, T3 és T4). Amennyiben az útmutató példákat sorol fel, akkor a felsorolt példák közül a megadott számú vagy azoktól eltérő más helyes megoldás(ok) ér(nek) pontot. 2 pont akkor adható, ha a megadott számú helyes elem szerepel a vizsgázó dolgozatában. 1 pont akkor adható, ha a megadott számú helyes elem közül legalább egy hiányzik, de legalább egy szerepel. 0 pont akkor adható, ha nincs helyes térbeli és/vagy időbeli elem. A rövid esszénél a térbeli és időbeli elemekre maximálisan 1-1 pont, a hosszú és a komplex esszénél 2-2 pont adható. A komplex feladatok közül az összehasonlító komplex esszénél 2-2 időbeli és térbeli elemért összesen 8 pont adható, a korszakokon átívelő komplex esszénél pedig a feladat témájától függően az időbeli vagy a térbeli elemekért 2-2, a másik elemért 2, azaz összesen 6 pont adható. A javító a tanuló megoldásának

konkrét helyén egyértelmű jelöléssel jelzi a helyes (Tidő, illetve Ttér), illetve a hibás megoldást (aláhúzás). c) Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Az útmutató az ehhez az értékelési szemponthoz tartozó tartalmi elemeket „K”-val jelöli. A rövid esszénél az általános és konkrét történelmi fogalmakra (K1) 0, 1 vagy 2 pont adható. Az útmutató négy fogalom szakszerű használatát várja el A megadott fogalmak példaként értelmezendők. 2 pont akkor adható, ha legalább három szakszerűen használt fogalom van a vizsgázó esszéjében. 1 pont akkor adható, ha egy vagy két szakszerűen használt fogalom van a vizsgázó esszéjében. 0 pont akkor adható, ha nincs egy szakszerűen használt fogalom sem a vizsgázó esszéjében. A javító a tanuló megoldásának konkrét helyén egyértelmű jelöléssel jelzi a helyes (), illetve a hibás (aláhúzás) fogalomhasználatot. A hosszú és a komplex esszénél külön kell

pontozni az ún. általános (K1) és a konkrét (K2) történelmi fogalmakat. A 0, 1, illetve 2 pont a rövid esszénél említett elvek szerint adható, s a vizsgázó megoldását is ugyanolyan jelöléssel kell ellátni. 1714 írásbeli vizsga 4 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A szövegalkotás minőségére és a nyelvhelyességre a rövid (K2) és a hosszú, illetve a komplex esszénél (K3) is 0, 1 vagy 2 pont adható. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, logikusan szerkesztett szöveg, melyben nincs egynél több súlyos nyelvhelyességi vagy súlyos helyesírási hiba. 1 pont akkor adható, ha a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos, vagy ha több nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok, vagy ha a szövegben sok súlyos nyelvhelyességi és súlyos

helyesírási hiba van. d) Ismeretszerzés, a források használata, eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Az Ismeretszerzés, a források használata (az útmutatóban „F”-vel jelölve) és az Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (az útmutatóban „E”-vel jelölve) értékelési szempontok pontozása azonos elvek alapján történik. A tartalmi válaszelemek két részből állnak: valamilyen tény rögzítése és ehhez kapcsolódó megállapítás (bármilyen ok-okozati vagy egyéb, a rögzített állításhoz kapcsolódó összefüggés). A tartalmi elemeknél zárójelben szereplő példák (a „pl.” rövidítéssel kezdődő tartalmi elemek) azt jelzik, hogy az ott felsoroltak bármelyike, illetve azokon kívül más helyes válaszelem is elfogadható. A példák közül tehát elég egyet leírni a maximális pontszám eléréséhez A rövid és hosszú

feladatoknál, illetve a korszakokon átívelő komplex esszénél egy helyes elem rögzítésére 1 pont, a hozzá tartozó helyes megállapításra 2 pont jár (a megállapításra 1 pont is adható, amennyiben a vizsgázó megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő vagy pontatlan); az összehasonlító komplex esszé minden egyes elemzése háromelemű: a két összehasonlítandó forrás, illetve eseményeket alakító tényező kapcsán elvégzett rögzítésért 1-1 pont, a hozzájuk tartozó megállapításért pedig 2 (illetve 1) pont jár az alábbiak szerint: A rövid, a hosszú és a korszakokon átívelő komplex esszéknél: 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó helyesen rögzített egy tényt, és hozzá kapcsolódó helyes megállapítást tett. 2 pont akkor adható, ha a vizsgázó nem rögzített helyesen tényt, de helyes megállapítást tett, vagy ha helyesen rögzített egy tényt, de a megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő, pontatlan. 1

pont akkor adható, ha a vizsgázó helyesen rögzített egy tényt, de nem tett megállapítást, vagy ha nem rögzített helyesen tényt, és a megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő, pontatlan. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó nem rögzített helyesen tényt, és helyes megállapítást sem tett. Az összehasonlító komplex esszéknél: 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó mindkét forrás alapján helyesen rögzített egy-egy tényt, és hozzájuk kapcsolódó helyes megállapítást tett. 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó csak az egyik forrásból rögzített helyesen tényt, de helyes megállapítást tett, vagy ha mindkét forrás alapján helyesen rögzített egy-egy tényt, de a megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő, pontatlan. 2 pont akkor adható, ha a vizsgázó mindkét forrás alapján helyesen rögzített egy-egy tényt, de nem tett helyes megállapítást, vagy ha csak az egyik forrásból rögzített helyesen tényt, és a

megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő, pontatlan, vagy ha egyik forrásból sem rögzített tényt, de helyes megállapítást tett. 1714 írásbeli vizsga 5 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha a vizsgázó csak az egyik forrásból rögzített helyesen tényt, és nem tett helyes megállapítást, vagy ha egyik forrásból sem rögzített helyesen tényt, és a megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő, pontatlan. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó nem rögzített helyesen tényt, és helyes megállapítást sem tett. Egy-egy ismeret vagy összefüggés több helyen is szerepelhet példaként az útmutatóban, de minden elemre csak egy szempontnál adható pont. A javító az esszé konkrét helyén egyértelmű jelöléssel (pl. F1 ha az egyik elem található meg az adott szövegrészben; F1 ha a rögzítés és a megállapítás is megtalálható az adott

szövegrészben; F1 és F1 külön jelölve, ha a rögzítés és megállapítás nem közvetlenül egymás után található meg, hanem az esszé két különböző részén) jelzi a helyes, illetve – aláhúzással – a hibás megoldásokat. Ugyanígy kell jelölni az eseményeket alakító tényezőkre adott részpontokat (pl.  E1) 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat – rövid feladatoknál 2-3 sorban, hosszú, illetve komplex feladatoknál 4-5 sorban – befejezhető, és az abban szereplő válaszelemek is értékelhetők. A további sorokban szereplő válaszelemek nem értékelhetők. 4. A szöveges feladatok pontszámainak összesítése A részletes javítás elvégzése után összegezni kell a részpontszámokat, majd ezt a feladatonkénti összpontszámot az osztószám (2)

segítségével át kell számítani vizsgaponttá. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! A feladatonkénti vizsgapontokat a feladatsor hátlapján levő táblázatba át kell vezetni, majd ott összesíteni. Ha ez az összpontszám – egész szám, akkor nincs teendő; – törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Az I. és a II összetevőben elért (adott esetben egész számra kerekített) pontszámokat összegezni kell. 1714 írásbeli vizsga 6 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Görög-római hitvilág (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) Jupiter Mars Vénusz Római isten Zeusz Árész Aphrodité Görög isten neve C A B Leírás betűjele Minerva (Pallasz) Athéné E 2. Középkori városok társadalma (Elemenként 0,5

pont, összesen 4 pont) Polgárjoga Polgárjoga Kitalált személyleírás nincs van Augsburgban Augsburgban, de szabad a) Ulrich az unokatestvéréhez érkezett X látogatóba és egyben üzleti ügyben tárgyalni: a nürnbergi bornagykereskedését szeretné Augsburgba áttelepíteni. b) Hermann, Ulrich unokatestvére, a helyi X kádárcéh tagja, műhelye a kádárok utcájában lévő háza földszintjén található. c) Martin, Ulrich augsburgi ügynöke, az ő X tanácsára költözne a kereskedés Augsburgba, az alsóvárosban lakik, ahol – saját ház híján – egy pék özvegyétől bérli az emeleti szobákat. d) Wendel, a fogadó csaposa és felszolgálója, a X fogadó padlásszobájában lakik, tavaly húsvétkor költözött a városba egy Meiersdorf nevű faluból. e) Casper, Hermann rangidős legénye, egyben a X mester egyetlen leányának vőlegénye, a kádárműhely reménybeli örököse. f) Berchtold, Ulrich útitársa Nürnbergből, X birodalmi lovag,

császári megbízásból utazik a bajor herceghez, a polgármester vendégszeretetét élvezi. g) Hannes, Berchtold lovásza, Heiligensteinben, Berchtold birtokán élő telkes gazda fia, de gyermekkora óta az udvarházban él, és urát kíséri megbízásai során. h) Bartholomeus, az augsburgi tanács jegyzője, X Hermann hívta, hogy Ulrich ügyét eléje tárják, a polgármester veje, háza a főtéren, a templommal szemben van. Nem szabad X 3. A középkori Magyarország társadalma (Összesen 4 pont) a) A) 1222 B) 1351 (Elemenként 0,5 pont.) b) ősiség (törvénye) (1 pont) 1714 írásbeli vizsga 7 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató c) Állítás 1. Van fiú utódja, de végrendeletében nem rá hagyja a birtokát. 2. Nincs fiú utódja, és végrendeletében az egyházra hagyja a birtokát. 3. Nincs fiú utódja, nem végrendelkezik, így a rokonai öröklik a birtokát. (Elemenként 0,5 pont.) d) 1. (0,5 pont)

A) forrás B) forrás Mindkettő Egyik sem X X X 4. XVI századi európai gazdaság (Összesen 3 pont) a) 2. (0,5 pont) b) 3. (0,5 pont) c) Németalföld (1 pont) d) Hanza(-kereskedelem) (1 pont) 5. XVI századi Erdély (Összesen 4 pont) a) igaz (0,5 pont) b) (a románok) bevándorlás(a); a terület növekedése / a Partium Erdélyhez csatolása (A helyes válaszok más megfogalmazásban és fordított sorrendben is elfogadhatók.) (Elemenként 0,5 pont.) c) Erdélyt kevésbé érintette a háborús pusztítás. vagy Erdély megvásárolta a töröktől a békét vagy Erdély nem esett a török hódítás fő irányába. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható. Elfogadhatók a Magyarországra vonatkozó helyes megállapítások is) (1 pont) d) 1. magyar 2 szász 3 román (Elemenként 0,5 pont) 6. Ipari forradalmak kora (Összesen 4 pont) a) 1. Amerikai Egyesült Államok, 2 Nagy-Britannia 3 Németország (Elemenként 0,5 pont) b) A gyarmatok megszerzésével

jutottak tőkéhez / munkaerőhöz / felvevőpiachoz / nyersanyagokhoz. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható) (1 pont) c) a beáramló brit iparcikkek / a brit gyarmatosítás / a tőkés fejlődés elmaradása (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) (1 pont) d) 2. (0,5 pont) 7. Reformkori Magyarország (Összesen 4 pont) a) centralista / centralisták (1 pont) b) (köz)nemesség / (köz)nemesek(1 pont) c) A (0,5 pont) d) B (0,5 pont) e) Csökkenteni akarta a megyék jogkörét. vagy Erős központi hatalmat (népképviseleti parlamentet, felelős kormányt) javasolt. (Tartalmilag hasonló, más helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) 1714 írásbeli vizsga 8 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 8. Sztálini gazdaságpolitika (Összesen 8 pont) a) 2., 3, 1, 2, 1, 3 (Elemenként 0,5 pont) b) Plakátok betűjelei A B D A E F Állítás „Osztályellenséget”, bűnbakként kezelt

társadalmi réteget jelenít meg. A termelés várt vagy elért eredményeit katonai hasonlattal írja le. (Elemenként 0,5 pont.) c) Mert nem volt gazdasági / piaci ösztönzés. vagy Az ideológia / propaganda az egész rendszert áthatotta. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, illetve más helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) d) A gyorsabb teljesítés csak csalással / minőségromlással / a munkaerő kizsákmányolásával lehetséges. vagy A tervtől való minden eltérés magát a tervezhetőséget szünteti meg vagy A megnövelt teljesítményt tették a későbbi tervek alapjává. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, illetve más helyes válasz is elfogadható.) (1 pont) 9. Magyar oktatáspolitika (Összesen 4 pont) a) Bevezette a tankötelezettséget. (Elfogadható még: Bizonyos esetekben lehetővé tette a tankötelezettségnek a vasárnapi iskolával való kiváltását.) (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) (0,5

pont) b) Felemelné a tankötelezettség korhatárát. (Más, hasonló válasz is elfogadható) (1 pont) c) 3., 4 (Elemenként 0,5 pont) d) Népiskolák számának növelése. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható) (1 pont) e) 2. (0,5 pont) 10. Globális világ jelenségei (Összesen 4 pont) a) 3., 4 , 5, 7 (Elemenként 0,5 pont) Állítás Kína b) Dinamikusan fejlődő gazdaságának növekvő X energiaszükségletét elsősorban szénbányái biztosítják. c) Nagy népessége ellenére élen jár a szén-dioxidkibocsátás korlátozásában. Kezdetektől támogatja a klímavédelmi egyezményeket. (Elemenként 0,5 pont.) d) fenntarthatóság (fenntartható fejlődés) (1 pont) USA EU Oroszország X 11. Magyarország gazdasága (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) KGST b) Európai Unió c) (a) Szovjetunió d) Németország 12. Munkaszerződés (Összesen 3 pont) a) teljes munkaidő / napi 8 óra / heti 40 óra (1 pont) b) határozatlan idejű (0,5 pont) c)

semennyi (0,5 pont) d) Igen, hiszen csak az alapbére van meghatározva. (1 pont) (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók.) 1714 írásbeli vizsga 9 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. Középkori jobbágyság (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a jobbágyság jogait és kötelességeit, feladatait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2 összefüggéseket tár fel. T Tesz egy utalást a tárgyalt jelenségek időbeliségére (pl. Tájékozódás térben és időben kialakulása a kora középkorban, jellemző az érett középkorban, fennmarad a kora újkorig / egyes térségekben a 19. századig, a 0–2 középkor hagyományos időhatárai 476–1492) és térbeliségére (pl. elsősorban Nyugat-Európára jellemző, Közép-Európában is megjelenik). Kommunikáció, K1 Szakszerűen

használja a következő általános és konkrét 0–2 történelmi fogalmakat: pl. jobbágy, robot, majorság, uradalom a szaknyelv alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. Ismeretszerzés, F1 Rögzíti az oklevélminta egy lényegi elemét (pl. a használatért cserébe tartozott szolgáltatásokkal, földjéről – kötelességszegés a források esetén – akár el is űzhették / el is költözhetett, a földesúr ezen felül 0–3 használata védelmet is ígért neki), és megállapítja, hogy a jobbágy használatra kapta földjét a birtokostól. F2 Rögzíti az ábra alapján az uradalom alkotórészeit (telkek, majorság, közös használatú területek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a jobbágytelek a belső kertből / házhelyből és a szántókból állt, a szántók a dűlőkben helyezkedtek 0–3 el, nyomásos

gazdálkodás folyt, a szántóföldi parcellákat sorsolták, a jobbágyok a saját szántón kívül a majorságot is megművelték). E1 Rögzíti, hogy a jobbágy földesurának termény- és Eseményeket alakító tényezők munkajáradékkal (robottal) tartozott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a terményjáradékot a saját telken feltárása, termett termény arányában fizette, Magyarországon ez volt a kritikai és 0–3 kilenced, a terményjáradékot később felváltotta a pénzadó, a problémaközrobotot a telekméret arányában teljesítette, a robotot saját pontú eszközökkel / állatokkal teljesítette, a robotban a majorságot gondolkodás művelték meg). E2 Rögzít egy lényeges tényt a jobbágy jogállásával kapcsolatban (pl. a jobbágyság személyi függést is jelentett, a földesúr bíráskodhatott is jobbágya felett, a jobbágy örökíthette földhasználati jogát), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz

(pl. a jobbágyok további szolgáltatásokkal – pl fuvarozás, 0–3 ajándék – is tartozhattak, a jobbágyság eltérő helyzetű társadalmi csoportokból alakult ki, a földesúr engedélye szükséges volt bizonyos gazdasági tevékenységekhez / magánéleti eseményekhez, a jobbágyi állapot / kötelességek is öröklődtek). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT 10 1714 írásbeli vizsga 10 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 14. Európai Unió gazdasága (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az EU gazdasági alapelveit és célkitűzéseit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2 összefüggéseket tár fel. T Rögzíti egy, a témához kapcsolódó dátumot (pl.

1957/58: a Tájékozódás térben és időben római szerződések, 1992/93: a maastrichti szerződés, 2002: az euró bevezetése, 2004: Magyarország csatlakozása, 2007/09: a 0–2 lisszaboni szerződés), és utal a téma valamely térbeli elemére (fejlett és fejletlen európai régiók elhelyezkedése, új tagállamok, eurózóna, Egyesült Királyság kilépése, USA / Kína a világ nagy gazdaságai). Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. Európai Unió, integráció, euró, 0–2 a szaknyelv piacgazdaság. alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. Ismeretszerzés, F1 Rögzít egy lényeges tényt a kördiagram alapján (pl. az EU adja a világ GDP-jének közel negyedét, az EU a világ legnagyobb a források gazdasága, az USA / Kína az EU gazdasági vetélytársai / használata

partnerei), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az 0–3 EU tagállamai csak együtt lehetnek egyenlő partnerei az USA-nak / Kínának; a gazdasági fejlődés – részben – az integráció eredménye; az EU növekedése lassabb, mint pl. Kínáé) F2 Rögzít egy lényeges tényt a térkép alapján (pl. az új tagállamok zömében fejletlenebbek, a régi tagállamokban délen vannak fejletlenebb régiók, az EU folyamatosan felmérést készít az egyes régiók fejlettségéről), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást 0–3 tesz (pl. az EU egyik célja a fejletlenebb régiók felzárkóztatása, az EU támogatást nyújt a fejletlenebb régióknak, a fejlettebb országok támogatják a fejletlenebbeket, ezért vannak az EUköltségvetésnek nettó befizetői és haszonélvezői). E1 Rögzíti, hogy az EU az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a Eseményeket alakító tényezők munkaerő szabad forgalmán alapszik, és ezzel kapcsolatban

lényegi megállapítást tesz (pl. ezáltal vált egységes gazdasági 0–3 feltárása, térséggé, ezzel lebontották a piacgazdaság akadályait, a hatalmas kritikai és piac ösztönzi a befektetéseket / a specializációt). problémaközpontú E2 Rögzíti, hogy az EU-nak van közös fizetőeszköze, az euró, és gondolkodás ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem minden országban ez a fizetőeszköz, az új tagállamoknak idővel kötelező 0–3 bevezetniük, a bevezetésének feltételei vannak – költségvetési hiány, államadósság, infláció, a közös jegybank az Európai Központi Bank, Magyarországon még nem vezették be). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT 10 1714 írásbeli vizsga 11 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 15. Tatárjárás és újjáépítés (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a tatárjárás menetét, a tatárok pusztítását és IV. Béla újjáépítő intézkedéseit mutatja be A válasz a forrás 0–2 felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti, hogy a tatárjárás 1241–42-ben volt, vagy megadja a Tájékozódás térben és időben muhi csata évszámát: 1241, és rögzíti IV. Béla uralkodásának 0–2 évszámait (1235–1270). T2 Rögzíti a téma legalább két földrajzi jellemzőjét (pl. tatár támadás irányai, népességpusztulás elsősorban az Alföldön / keleti 0–2 országrészben, folyóvölgyekben volt jelentős, kun szállásterületek, román / szláv települések, megnevez tatárjárás után épült várakat). Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. 0–2 tatár / mongol, földadomány,

kővár, betelepítés. a szaknyelv alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 0–2 szakkifejezéseket: pl. hospes, báró, kunok, kiváltság K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a betelepülő etnikumok térbeli elhelyezkedését (pl. a kunok az Alföldre, román / szláv bevándorlás folyt a a források peremterületekre, a németek a Szepességben és Erdélyben használata települtek le), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a tatárok pusztítása elsősorban a síkságokat és a folyóvölgyeket érintette, a népességpusztulás miatt került sor a 0–3 betelepítésekre, a betelepülők kiváltságokat – adómentesség, önkormányzat – kaptak, a hospesek jogai képezték a városfejlődés alapját). vagy Rögzíti a bevándorló népcsoportok mozgásának irányait,

és megállapítja, hogy az elnéptelenedett középső és keleti területekre nagyarányú vándorlás indult meg. F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. IV Béla ösztönözte a tatárok elleni hatékony védekezést szolgáló kővárak építését, a magánföldesúri várépítést helyezte előtérbe), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a várépítést és a bandériumok kiállítását szabta a birtokadományok feltételéül, a király maga is 0–3 várépítésbe kezdett, ez elsősorban az ország védelmi képességének megerősítését szolgálta, a várépítések erősítették a bárói hatalmat, lemondott a királyi birtokállomány helyreállításáról, a külső fenyegetés a bárókkal való megegyezésre késztette). F3 Rögzíti, hogy a hospesek szabadon választhatták bíráikat / vásártartási joggal rendelkeztek, és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatosan (pl. a hospesek kiváltságai képezték a

magyar városfejlődés alapját, IV. Béla számos településnek adott városi 0–3 rangot és kiváltságokat, intézkedései a társadalmi viszonyok átalakulásának felgyorsulásához vezettek, fallal körülvett városok épültek). F4 Rögzíti a két forrás valamely lényegi elemét (pl. 0–3 hagyományosan a király rossz taktikáját / a szekérvár alkalmazását 1714 írásbeli vizsga 12 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató hibáztatták a vereségért, az új kutatások szerint megfelelő volt a helyszín választása és a szekérvár felállítása, a szekérvár végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket), és ezzel kapcsolatosan megállapítja, hogy IV. Béla választott taktikáját / hadvezéri képességeit a történészek különbözőképpen ítélik meg. E1 Rögzíti, hogy a muhi csata a tatárok győzelmével ért véget, és Eseményeket alakító tényezők ezzel kapcsolatosan lényegi

megállapítást tesz (pl. a magyar sereg jóval kisebb volt, IV. Béla el tudott menekülni, a magyarok között feltárása, 0–3 sokan a király vereségét kívánták, a vereség ellenére sem tört meg kritikai és teljesen az ellenállás az országban, a csatában a tatárok problémaközharcmodora érvényesült). pontú gondolkodás E2 Rögzít egy tényt a tatárjárás menetére vonatkozóan (pl. a tatárokról Julianus barát hozott hírt, IV. Béla befogadta a tatárok elől menekülő kunokat, a Vereckei-hágónál törtek be az országba, sikertelenül üldözték IV. Bélát, seregeik a Dunántúlra is eljutottak), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatosan 0–3 (pl. IV Bélának nem sikerült külső segítséget szereznie a tatárok ellen, a kunok befogadása ürügy volt a tatároknak a támadásra, a kunok konfliktusokba keveredtek a magyarokkal, nem tudott belső egységet teremteni, a tatároknak csak néhány kővár tudott ellenállni, a

tatárok váratlanul kivonultak az országból). E3 Rögzít egy tényt a tatárok pusztítására vonatkozóan (pl. a tatárok beszedték az adókat és elvitték a termést, rabságba hurcolták az embereket, kifosztották a lakosságot, elpusztították a városokat, a tatárjárás éhínséget okozott), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a magyarországi népesség aránya 0–3 20–50%-ot zuhant, az így kieső munkaerőt pótolni kellett, IV. Béla újjáépítette az országot / a betelepítésekkel pótolta a veszteségeket, a tatárjárás után a magyar etnikum mellett más népcsoportok is megjelentek az országban). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3 alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 36 A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT 18 1714

írásbeli vizsga 13 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 16. Mai magyar demokrácia (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a népfelség érvényesülését mutatja be a mai Magyarországon. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2 összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti a téma egy időbeli elemét (pl. demokratikus Tájékozódás térben és időben választásokat a rendszerváltás / 1990 óta tartanak, az Alaptörvényt 0–2 2011-ben fogadták el, 2012-ben lépett hatályba, az országgyűlési választásokat négyévente tartják). T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. az országgyűlési választásokon a határon túli magyarok is részt vehetnek, 106 0–2 választókerület van, a választókerületek száma csökkent, az országgyűlés Budapesten ülésezik, a népszavazás lehet országos vagy helyi). Kommunikáció, K1 Szakszerűen

használja a következő általános történelmi 0–2 fogalmakat: pl. választások, demokrácia, törvény, országgyűlés a szaknyelv alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. országos lista, népszavazás, egyéni képviselő, 0–2 vegyes választási rendszer. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a választások alapelveit (a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos), és ezeket megmagyarázza a források (általános = minden nagykorú állampolgárt megillet; egyenlő = használata 0–3 minden szavazat azonos értékű; közvetlen = közvetlenül a jelöltekre szavazunk; titkos = a szavazat utólag személyhez nem köthető / nem beazonosítható). F2 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. az érvényes népszavazás eredménye kötelező

az országgyűlés számára, a népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, eredményes, ha résztvevők több mint fele azonosan szavazott), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást 0–3 tesz (pl. aláírásgyűjtéssel lehet népszavazást kezdeményezni, kormány / köztársasági elnök kezdeményezhet népszavazást, a népszavazást az országgyűlés rendeli el, szigorodtak az érvényes népszavazás feltételei, ez a közvetlen hatalomgyakorlás eszköze). F3 Rögzíti a forrás lényegét (pl. a miniszterelnököt az országgyűlés választja / válthatja le), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kormány az országgyűlésnek felelős, ezt 0–3 nevezik parlamentáris kormányzásnak, a miniszterelnök-váltás módja a konstruktív bizalmatlansági indítvány). F4 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. az országgyűlés hozza a törvényeket, a köztársasági elnök írja alá a

törvényeket, a köztársasági elnök hirdeti ki a törvényeket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nép képviselők révén – közvetett 0–3 módon – szólhat bele a törvényalkotásba, vannak egyszerű és minősített / kétharmados többséggel elfogadott törvények, a törvényjavaslatokat bizottsági / plenáris üléseken vitatják meg, az 1714 írásbeli vizsga 14 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató elfogadott törvényt az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni, a köztársasági elnök visszaküldheti a törvényt újratárgyalásra). E1 Meghatározza a népfelség fogalmát (a hatalom forrása / Eseményeket alakító tényezők gyakorlója a nép), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nép hatalmát képviselők útján és közvetlenül gyakorolhatja, 0–3 feltárása, a népfelség elve a felvilágosodás korában jelent meg, ez a kritikai és

demokrácia alapja). problémaközpontú E2 Rögzíti, hogy az országgyűlési választásokon egyéni gondolkodás mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ajánlásokkal lehet valaki képviselőjelölt, a választási 0–3 győzelem független a megjelentek számától / nincs érvényességi küszöb; nem kell abszolút többséget elérni / nincs eredményességi küszöb; a vesztes és a nyertes jelöltek után is jár töredékszavazat, ez a nagypártoknak kedvez). E3 Rögzíti, hogy a pártok az országos listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot, és ezzel kapcsolatban lényeges megállapítást tesz (pl. országos listáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a listára leadott szavazatok aránya meghaladja az 5%- 0–3 ot, arra a pártra lehet szavazni, aki képes országos listát állítani, a töredékszavazatok itt érvényesülnek, ez tükrözi

jobban a pártszimpátiát). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3 alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 36 A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT 18 17. Magyar–török küzdelmek (komplex – korszakokon átívelő) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar–török konfliktust mutatja be a megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával 0–2 lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti a nándorfehérvári diadal, a mohácsi csata, Buda Tájékozódás térben és időben elfoglalásának évszámait (1456, 1526, 1541) és egy Mátyás 0–2 uralkodásához köthető, a témához kapcsolódó dátumot. T2 Rögzíti a téma legalább két térbeli elemét (pl. Nándorfehérvár a végvári vonal kulcsa, a

déli végvári vonal elhelyezkedése, az 0–2 oszmán hadsereg akciórádiusza, a Jagellók / a Habsburgok országai, Szapolyai erdélyi vajdasága, a mohácsi terepviszonyok, a három részre szakadt ország). T3 A téma kifejtése során ügyel a kronologikus szerkesztésre. 0–2 Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0–2 fogalmakat: pl. király, szultán, ostrom, hadjárat a szaknyelv alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 0–2 fogalmakat: pl. végvár, országgyűlés, fekete sereg, hadiadó K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. 1714 írásbeli vizsga 15 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 1714 írásbeli vizsga

Javítási-értékelési útmutató F1 Rögzíti Mátyás levelének egy lényegi elemét (pl. nem ütközött meg a török fősereggel, Boszniában mindketten terjeszkedtek, visszavette Jajcát), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás ezzel kiegészítette a végvári rendszert, a balkáni ütközőállamok megszűntek / felosztották őket, Mátyás a hadjáratot propagandacélokra is felhasználta). F2 Rögzíti II. Ulászló koronázási feltételeinek lényegét (a hadiadó megszüntetése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel az uralkodói jövedelmek jelentősen csökkentek, emiatt feloszlatták a fekete sereget / az ország védelme a bandériumokra / magánhadseregekre hárult, emiatt a végvári vonal leépült, szűkült az ország külpolitikai mozgástere). F3 Rögzíti a térkép alapján, hogy az oszmán haderő – az 1510–20as években – elfoglalta a magyar végvárakat / 1521-ben Nándorfehérvárt, és

ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez a végvári vonal hanyatlásának eredménye, ezzel megnyílt az út az ország belsejébe, a Jagellók képtelenek voltak megvédeni Magyarországot). F4 Rögzíti a kép alapján, hogy Szulejmán koronát ad át Szapolyainak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Szulejmán vazallusának tekintette Szapolyait; Szapolyai török támogatással uralkodott; Ferdinánd legyőzte Szapolyait, aki a törökhöz fordult; a kettős királyválasztás következtében az ország két – lassan elkülönülő – részre szakadt). F5 Rögzíti a váradi egyezmény lényegét (pl. a Habsburgok uralma alatti későbbi országegyesítésben állapodtak meg), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. erőegyensúly alakult ki Ferdinánd és János között, a török sikertelenül próbálta elfoglalni Bécset, a két király küzdelme lehetőséget teremtett újabb török hadjáratokra, az egyezményt

később János / hívei megszegték). E1 Rögzíti, hogy Hunyadi János megvédte Nándorfehérvárt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel elhárult a török hódítás közvetlen veszélye, több évtizedig nem érte ilyen támadás Magyarországot). E2 Rögzíti, hogy Mátyás alapvetően védekező politikát / békepolitikát folytatott a török irányában, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. megerősítette a – Zsigmond idején épülni kezdett – végvári vonalat; az ütközőállamok megszűnésével kettős védelmi vonal épült; ez összefüggött Mátyás nyugati hódító törekvéseivel; Mátyás modern zsoldos haderőt / a fekete sereget tartott fenn; a török elleni sikerek uralkodói hatalmának legitimálását is szolgálták / apja politikájának folytatójának tüntették fel; a korszakban a török nem próbálkozott jelentős támadással). E3 Rögzíti, hogy Mohácsnál a magyar sereg megsemmisítő

vereséget szenvedett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király halálával az ország vezető nélkül maradt, az oszmán hadsereg létszám- / technikai fölényben volt, a török sereg 16 / 19 0–3 0–3 0–3 0–3 0–3 0–3 0–3 0–3 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató fosztogatás után kivonult, Szapolyai serege érintetlen maradt, Magyarország nem kapott külső segítséget). E4 Rögzíti, hogy Buda elfoglalásával létrejött a Hódoltság / az ország három részre szakadt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. János halálával Ferdinánd egyesíteni akarta 0–3 az országot, János Zsigmond országrészéből alakult ki az Erdélyi Fejedelemség, létrejött a budai vilajet). E5 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3 alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem

(forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 44 A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT 22 18. Kommunista és nemzetiszocialista ideológia (komplex – összehasonlító) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a kommunista és a nemzetiszocialista ideológiákat veti össze a megadott szempontok szerint. A válasz a 0–2 források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti egy, a kommunizmussal kapcsolatos lényeges Tájékozódás térben és időben esemény dátumát (pl. 1848: Kommunista Kiáltvány, 1917: bolsevik hatalomátvétel, 1922: Szovjetunió megalakulása), vagy más időbeli elemet (pl. a XIX–XX század fordulóján szerveződik 0–2 komoly erővé, az első világháború teszi lehetővé a hatalomra jutását, a második világháború után terjed el Közép-Európában / Kelet-Ázsiában, hosszú ideig / a Szovjetunióban bő

hetven évig volt uralmon) a kommunista ideológiával kapcsolatban. T2 Rögzíti egy, a nemzetiszocializmussal kapcsolatos lényeges esemény dátumát (pl. 1933: Hitler hatalomátvétele, 1935: nürnbergi törvények), vagy más időbeli elemet (pl. az első 0–2 világháborút követően alakult ki, a világgazdasági válság idején erősödött meg, későbbi eredetű, mint a kommunizmus / marxizmus, rövidebb ideig / 12 évig volt uralmon) a nemzetiszocialista ideológiával kapcsolatban. T3 Rögzíti, hogy az első / legjelentősebb kommunista állam 0–2 Oroszország / a Szovjetunió volt. T4 Rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus Németországban jelent 0–2 meg. Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. kommunizmus, nemzetiszocializmus, demokrácia, 0–2 a szaknyelv ideológia. alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 0–2 fogalmakat: pl. szovjet, proletárdiktatúra, fajelmélet,

Führer K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. 1714 írásbeli vizsga 17 / 19 2017. május 10 Történelem emelt szint Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 1714 írásbeli vizsga Javítási-értékelési útmutató F1 Rögzíti a szöveg alapján a kommunizmus célját (pl. az osztályok megszüntetése, a termelőeszközök köztulajdonba vétele, a teljes egyenlőség megvalósítása) rögzíti a szöveg alapján a nemzetiszocializmus egyik követelését (pl. banktőke / nagytőke korlátozása, kisiparosok / kistulajdonosok védelme), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét eszme szocialista gyökerekkel rendelkezett / a társadalmi egyenlőséget tűzte ki célul; a kommunizmus felszámolni, a nácizmus korlátozni

akarta a magántulajdont; a kommunizmus tervgazdaságot, a nácizmus államkapitalista / korporatív gazdasági rendszert vezetett be). F2 Rögzíti a szöveg alapján a kommunizmus demokráciakritikáját (pl. az anyagi szükség illúzióvá teszi, átmeneti történelmi jelenség), rögzíti a szöveg alapján a nemzetiszocializmus demokrácia-kritikáját (pl. a valóságban a gazdagok uralmát jelenti, egyenlő a szabad piaccal), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét eszme elutasította a működő / liberális / többségi demokráciát; mindkét eszme népi felhatalmazásra hivatkozott, de valódi választásokat nem tartott). F3 Rögzíti az orosz-szovjet zászló változását (pl. a zászlón kommunista jelképek jelentek meg – sarló, kalapács, vörös csillag; a nemzeti színek helyett a munkásmozgalom vörösét használták), rögzíti a német zászló változását (pl. a zászló színei megmaradtak, új jelképként a náci

horogkereszt jelent meg), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a kommunista jelképek gyökeres szakítást jelentenek a korábbi nemzetiekkel, míg a náci jelképek módosítást / kiegészítést; a kommunista jelképek nemzetköziek / általánosak, a náci jelképek kifejezetten németek). E1 Rögzíti, hogy a kommunizmus internacionalista ideológia / elítéli a nacionalizmust, rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus a nacionalizmus különösen szélsőséges / erőszakos formája, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a kommunizmus számos országban elterjedhetett, a nácizmus kifejezetten német jelenség; a kommunizmus nemzetközi proletárösszefogást hirdetett / a nemzeti helyett az osztályszolidaritást hangsúlyozta, a nácizmus a nemzetet faji közösségnek tartotta / kapcsolatokat – vélt – faji rokonság alapján épített ki; a kommunizmus elvei ellenére sokszor támaszkodott a nemzeti

érzésekre, a nácizmus rokoneszméi sok helyen megjelentek). E2 Rögzíti, hogy a kommunizmus a kizsákmányoló osztályokat tekintette ellenségnek, rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus mindenekelőtt a zsidókat tekintette ellenségnek, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét ideológia elfogadta / megengedte / szorgalmazta az ellenségek fizikai megsemmisítését is; a kommunisták ellenségei a társadalom átalakításával eltűnnének, a nácik az ellenséget faji alapon határozták meg; mindkét ideológia összekapcsolta az ellenségképet a kizsákmányolással). 18 / 19 0–4 0–4 0–4 0–4 0–4 2017. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató E3 Rögzít egy lényeges tényt a vezér szerepéről a kommunista ideológiában (pl. ideológusok / tanítómesterek kultusza, Marx – és Engels – mint az ideológia alapítója, Lenin az ideológia továbbfejlesztője / a bolsevikok

vezetője, Sztálin az előzőek „tanítványa” / a rendszer megszilárdítója / a honvédelem megszervezője), rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus létrehozója / vezére Hitler volt, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító 0–4 megállapítást tesz (pl. a kommunizmusban vezetők / tanítók egymáshoz kapcsolódó lánca alakul ki, a nácizmusban Hitler szerepe egyedülálló; a kommunizmus vezetőit tudósoknak / elméleti szakembereknek állítja be, Hitler magát elsősorban politikusnak tartotta; mindkét ideológiában erős személyi kultusz alakult ki a vezérek körül). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–4 alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 44 A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT 22 A feladatlapon szereplő források (szöveg, kép, táblázat, grafikon)

lelőhelyei: 1. feladat: A képek forrása: http://wwwmlahanasde, http://enmuseicapitoliniorg, http://www.romancoinsinfo, https://s-media-cache-ak0pinimgcom 4. feladat: A térképvázlat forrása: The Times Atlasz Világtörténelem Akadémiai Kiadó, Bp 1992 8. feladat: A képek forrása: http://castinetcastillejaorg, http://wwwhuffingtonpostcom 17. feladat: A kép forrása: huwikipediaorg 1714 írásbeli vizsga 19 / 19 2017. május 10