Religion | Christian » A katekéta, lelkipásztori munkatárs alapszak gyakorlati képzésének módszertani munkafüzete

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A KATEKÉTA - LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPSZAK GYAKORLATI KÉPZÉSÉNEK MÓDSZERTANI MUNKAFÜZETE A képzés kidolgozása és bevezetése az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg. TARTALOMJEGYZÉK Előszó 3 Bevezető 4 Általános útmutató a gyakorlatokról 8 Részletes útmutatók Mindenki számára kötelező gyakorlatok Szabad nyári gyakorlat 11 Kateketikai gyakorlat I. 23 Kateketikai gyakorlat II. 30 Kórházi lelkigondozás gyakorlat 43 A katekéta szakirány kötelező gyakorlatai Nyári kateketikai gyakorlat 54 Kateketikai gyakorlat 70 Nevelési gyakorlat 90 A lelkipásztori munkatárs szakirány kötelező gyakorlatai Nyári pasztorális gyakorlat 103 Plébániai gyakorlat 113 2 ELŐSZÓ Kedves Hallgató! A katekétává illetve a lelkipásztori munkatárssá váláshoz nem elegendő a főiskolai órákon való részvétel, az elméleti

tanulmányok pontos, rendszeres végzése. Mivel nem tudományos, hanem gyakorlati tevékenységről van szó, az egész képzésben nagy jelentősége van a gyakorlattal való találkozásnak. A katekéta és a lelkipásztori munkatárs tevékenysége továbbá több, mint szakma: küldetésteljesítést jelent. Fontos a küldetéshez kapcsolódó spiritualitás, magatartásmód és szemlélet elsajátítása is. Ez csak az Ön elkötelezett, tudatos önnevelése és tapasztalatainak reflektáló feldolgozása által lehetséges, melyhez az órák teremtik meg az alapot, a gyakorlatok pedig a közvetlen alkalmat. Ehhez az összetett folyamathoz ad segítséget ez a Módszertani füzet, mely elkíséri gyakorlatainak teljesítésében képzése egész folyamán. Megtalálja benne a gyakorlatokhoz kapcsolódó hasznos tudnivalókat, ebben kell a gyakorlatok teljesítéséről szóló igazolásokat aláíratnia, és egyben munkafüzetként is szolgál a gyakorlatokkal mindig

összekapcsolódó feladatok elvégzéséhez. A feladatokhoz sok erőt, a gyakorlatokon való részvétel során pedig lelkiekben való növekedést kívánunk! 2005. szeptember A füzet szerkesztői 3 BEVEZETŐ Kérjük, figyelmesen olvassa el a bevezető tudnivalókat! Enélkül nem fogja tudni megfelelően teljesíteni a gyakorlati követelményeket! A gyakorlat vezető tanár és a gyakorlat közvetlen vezetője A gyakorlatvezető tanárt vagy tanárokat a főigazgató bízza meg – a főiskola pedagógiai tanszékének véleményét meghallgatva. Feladata a gyakorlati képzés tevékenységeinek koordinálása, szervezése, vezetése, különösen a hallgatók elkísérése konzultációk során, a jelen füzet feladatainak és igazolásainak rendszeres ellenőrzése. Az órákat tartó tanárokkal együtt segíti a hallgatók felkészülését a gyakorlati tevékenységek egyes szakaszai előtt. Rendelkezésükre áll az előre megadott konzultációs időkben.

Figyelemmel kíséri minden egyes hallgató gyakorlati tevékenységét, ellenőrzi és értékeli az elkészült feladatokat, feljegyzéseket. Nem feladata a hallgatók közvetlen elkísérése a gyakorlatokra. Kapcsolatot kell azonban tartania neki vagy megbízottjának a hallgatók gyakorlatának közvetlen vezetőivel, a plébániákkal intézményekkel. A gyakorlat vezetője (szakvezető, mentor, kísérő) különbözik a gyakorlatvezető tanártól. Az utóbbi a főiskola tanára, az előbbi az, aki a gyakorlat helyszínén felelősséget vállal a hallgató tevékenységéért, elkíséréséért. Bár a főiskola is igyekszik fölvenni a kapcsolatot a gyakorlat vezetőjével, de a hallgatónak is feladata, hogy tájékoztassa a vezetőt a gyakorlat követelményeiről, jellegéről, feladatairól. A gyakorlat közvetlen vezetője igazolja a gyakorlat teljesítését, és – amennyiben ezt a Módszertani füzet kéri – értékelést ad a hallgató tevékenységéről. A

gyakorlatról általában: tapasztalat, tudatosság és reflexió Mindnyájunk tapasztalata, de a legújabb tudományos kutatások is megerősítik, hogy az elméleti tanulmányoknál sokkal jobban meghatározzák előzetes tapasztalataink és az ezekből kialakult nézeteink, „naív elméleteink” cselekvésünket pedagógiai helyzetekben. Ezért rendkívül fontos, hogy a mások vezetésére készülők a képzésük során egyrészt ne pusztán elméleti tanulmányokat folytassanak, hanem gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, másrészt a tapasztalataikra reflektáljanak, tárják fel mögöttes nézeteiket, szemléletüket. A katekéta és részben a lelkipásztori munkatárs is számos helyzetben pedagógiai jellegű tevékenységet végez. Nagyon fontos tehát, hogy jövőbeni feladatuk gyakorlati oldalával megismerkedjenek, tapasztalatot szerezzenek, de ez a tapasztalatszerzés egy tudatos folyamat része legyen, melynek során újra és újra rákérdeznek

gondolkodásmódjukra, összevetik a tapasztaltakat a főiskolai órákon tanultakkal, és saját „elméleteikkel”. Ebben az összetett folyamatban segítenek Önnek a füzet feladatai. 4 A gyakorlat során alkalmazott módszerek A gyakorlat teljesítése nem egyszerűen valamilyen tevékenységben való részvételt jelent, hanem a tevékenység maximális kihasználását képzése szempontjából. Ezt az aktív, gondolkodó részvételt a tudományos kutatás módszertanából átvett módszerek teszik lehetővé. Alkalmazásukkal tud gyakorlata megfelelni a fent említett kritériumoknak: így lesz tudatos és reflektált. A gyakorlatokhoz kapcsolódó egyes feladatoknál mindig megtalálja az alkalmazandó módszert is. Itt természetesen nem a módszer tudományos igényű használatáról van szó, de hasznos megismerni kutatási használatukat is. Ehhez a legfontosabb szakirodalom: FALUS IVÁN (2000), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Műszaki

Könyvkiadó, Budapest Megfigyelés A megfigyelés az első és legalapvetőbb módszer a gyakorlatok során, melynek gyakorlatilag minden alkalommal szerepe van. Ennek két fő formája van: a) a külső megfigyelés: amikor kívülállóként figyelünk meg egy tevékenységet b) a résztvevő megfigyelés: mikor mi magunk is részesei vagyunk a tevékenységnek, környezetnek, amit megfigyelünk A katekétikai és a pasztorális gyakorlatok során általában ez utóbbit alkalmazzuk. Ennek lényege, hogy miközben valóban részesei vagyunk egy eseménynek, folyamatnak, környezetnek, közben igyekszünk tudatosan meg is figyelni azt. Egy táborban például mi is csoportvezetők lehetünk, de közben megfigyeljük a tábor életét, tervezettségét, a kommunikációt a résztvevők között stb. Ez természetesen saját magunk megfigyelését is jelenti: Milyen gondolataim vannak a tevékenységgel kapcsolatban? Én hogyan vettem részt? Mi jelentett nekem nehézséget? Miért?

stb. A megfigyelés másik alapvető módja, mikor nem vagyunk cselekvő résztvevők, hanem valaki mást figyelünk meg tevékenység közben: például egy papot lelkipásztori tevékenysége során, egy katekétát hittanórán stb. Nehezen elkülöníthető ez a résztvevő megfigyeléstől, hiszen egyrészt annak során is mindig megfigyelünk másokat, másrészt a hittanórán és más lelkipásztori tevékenységben ugyan passzívan, de mi is résztvevők vagyunk általában: ott vagyunk az órán, bent ülünk a csoportfoglalkozáson De a teljesen pontos elkülönítés nem is szükséges. A megfigyelés csak akkor lehet hatékony forrása a katekéta és a lelkipásztori munkatárs formálódásának, ha érzékeny, tudatos, tervezett, s ha az eseményeket, folyamatokat megfelelően, hasznosíthatóan tudja elemezni és értelmezni. Ezt meg lehet és meg kell tanulnia minden hallgatónak. Ez az első lépés a gyakorlat felé A tudatos megfigyelés legfontosabb jellemzői a

következők: - tervszerű (előre meghatározott jelenségeket, általában előre rögzített kritériumok szerint vizsgál) - céltudatos - az objektív tényekre támaszkodik (a túlzott szubjektivitás, zavaró körülmények, előítéletek lehető legteljesebb kizárása; valóságos szituációk megfigyelése) Az értelmezésből természetesen nem teljesen zárható ki – és nem is szükséges – a szubjektivitás. De az adatok értelmezésében is fontos a tudatosság, az önreflexió 5 A fent többször kiemelt tudatosság és reflexió érdekében nem elegendő a megfigyelés önmagában, a módszerhez hozzá tartozik, hogy a tapasztalataink hasznosíthatósága, vizsgálata érdekében különféle technikákat alkalmazunk, melyekkel valamilyen módon rögzítjük megfigyeléseinket. Ennek két alapvető módja a jegyzőkönyvezés és az eseménynapló. A jegyzőkönyv az esemény alatt készül, és csak a passzív megfigyelő tudja alkalmazni, az eseménynapló

a tevékenységekről utólag készített (esetleg a helyszínen felírt néhány jegyzetre támaszkodó) naplószerű leírás. Ezekhez és egyéb technikákhoz segítséget ad a füzet az egyes gyakorlatoknál. Fontos segítséget nyújtó olvasmány: FALUS IVÁN (szerk.) (2000), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, A megfigyelés c. része (125-170 o) Esettanulmány Egy-egy jelenség helyszínen történő tanulmányozása, és az ebből készült leíró dokumentációt nevezik a kutatásokban esettanulmánynak. Eset, amelyet tanulmányozunk lehet intézmény, csoport, személy. Az esettanulmány lényege, hogy minél több oldalról vizsgálja meg „közelről” a kiválasztott esetet. A jó esettanulmány készítéséhez mindenképpen felhasználandó szakirodalom: GOLNHOFER ERZSÉBET (2001), Az esettanulmány, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Interjú Az interjú (nem riport!) olyan módszer, amellyel elsősorban a másik ember

gondolatairól, vélekedéséről tudhatunk meg többet. A hallgató számára a gyakorlatai során hasznos lehet megismerni a tevékenységek vezetőinek vagy résztvevőinek gondolatait, hogy egyrészt mélyebben megismerje más látószögből is a tevékenységeket, másrészt, hogy összevesse saját gondolataival és elméleti tanulmányaival a többiek szemléletét, gondolkodásmódját. Fontos nemcsak az interjú gondos előkészítése, felvétele (melyhez útmutatást talál FALUS IVÁN könyvének 171-185. oldalain), hanem az interjú elemzése is, melyhez a feladatoknál segítséget ad Önnek a füzet. Mikrotanítás A mikrotanítás elsősorban a tanárképzésben – és nem a tudományos kutatásban – alkamazott módszer. Kislétszámú csoportban, rövidített tanítási óra megtartását jelenti, amelyet mások: tanár és hallgatók megfigyelnek. A mikrotanítás, mint gyakorlati módszer nem pusztán az a néhány perc, mikor a hallgató tanít, hanem az

előkészület és a tanítást követő elemzés is szervesen hozzá tartozik, mint majd ez a feladatoknál látszik. Egyéb módszerek Az egyes feladatokhoz kapcsolódóan a füzet megad egyéb módszereket is (kérdőívezés, tartalomelemzés stb.) Erről mindig az adott feladatnál olvashat a füzetben Illetve kreatívan a hallgató is használhat más módszereket formálódása, a hatékonyabb gyakorlatteljesítés érdekében. A megadott módszerek használatának dokumentációja azonban kötelező 6 A füzet szerepe, felépítése Minden hallgató tanulmányainak megkezdésétől vezeti ezt a füzetet az elvégzett gyakorlatokról. Ebben igazoltatja az egyes foglalkozásokon való részvételét, és a megadott feladatokhoz (megfigyelések, óravázlatok, esettanulmányok stb) készített feljegyzéseit, írásbeli munkáit. A naplót hivatalos dokumentumként kell vezetnie: minden tanév végén be kell mutatnia a főiskolán gyakorlatvezető tanárnak, tanulmányai

befejeztével pedig be kell adnia a TO-nak. A napló hivatalos okmányként megőrzendő A füzet e bevezető részt követően évekre ill. szemeszterekre lebontva tartalmazza a gyakorlatokhoz szükséges anyagokat. Először egy az adott gyakorlat lényegét, követelményeit leíró rövid útmutató segíti a hallgatót (az első útmutató hosszabb, mert az egész gyakorlatot elkísérő két alapvető feladatot mutatja be), majd az igazolásokhoz szükséges dokumentáció következik. Mindig itt kell igazoltatni a teljesítést Külön lapon a főiskola nem fogadja el az igazolást. Végül minden gyakorlathoz feladatokat ad meg a füzet, melyek elvégzése kötelező. Figyelem! A gyakorlat nem számít teljesítettnek ezek pontos megoldása nélkül, tehát nem elegendő az igazolt részvétel. A gyakorlatvezető tanár nem ad aláírást az indexbe, ha a hallgató nem teljesítette a feladatokat. Használjuk valóban munkafüzetként a Módszertani füzetet: ebbe írjunk be

minden a feladatok teljesítése szempontjából lényeges jegyzetet és feljegyzést. Erre elegendő hely áll rendelkezésre, illetve ha szükségünk van több lapra, akkor a saját A4-es lapjainkat is át kell lyukasztani és a füzetbe fűzni a megfelelő helyre (nem a végére, hanem mindig az adott feladathoz!). Figyelem! A főiskola (a gyakorlatvezető tanár) nem fogadja el a feladatok teljesítését a füzethez nem tartozó, abba nem elhelyezett lapokon. 7 Általános útmutató a gyakorlatokról Az előírt szakmai gyakorlatok a nappali tagozatosok számára MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ GYAKORLATOK A gyakorlat ideje A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama I. évf utáni nyár Nyári gyakorlat 1 hét Leírás: A hitre neveléshez, lelkipásztori vagy pedagógiai munkához köthető bármilyen tevékenységben való részvétel (napközi, tábor, vezetőképzés, plébániai szociális munka stb.) II. évf 1 szemeszter Kateketikai gyakorlat I. 4 alkalom

Leírás: Óralátogatás, óraelemzés lehetőleg több különböző katekétánál. II. évf 2 szemeszter Kateketikai gyakorlat II. 4 alkalom Leírás: Óralátogatás, óraelemzés ugyanannál a csoportnál. Mikrotanítás tanári vezetéssel, értékeléssel (iskolában vagy plébánián). A II. év 2 szemeszterének végéig szakirányt kell választani! Ön az alábbi három lehetőség közül választhat: –katekéta szakirányon, BA diplomával záruló képzés –katekéta szakirányon, MA diplomát megcélzó képzés ( ez az „egyenes út” a hittanárnevelő MA képzés felé) –lelkipásztori munkatárs szakirányon BA diplomával záruló képzés (ekkor különbözeti vizsgákkal lehet hittanár-nevelő MA képzésre jelentkezni) Ennek megfelelően a további gyakorlatok a következők: KATEKÉTA SZAKIRÁNY, BA diplomával záruló képzést választók számára A gyakorlat ideje A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama II. évf utáni nyár Kórházi

lelkigondozás gyakorlat 2 hét Leírás: Egy kórházi lelkigondozó mellett és irányítása alatt végzett lelkigondozói tevékenység. II. évf utáni nyár Nyári kateketikai gyakorlat 1 hét Leírás: Kifejezetten katekézishez kötődő nyári programon való részvétel (hittantábor, hittanos napközi stb.) III. évf 1 szemeszter Kateketikai gyakorlat 2 hét Leírás: Részvétel lehetőleg egy vagy két egyházközség/intézmény katekézisében és ehhez kapcsolódó életében (hittanórák, szentmisék, kirándulások, egyéb programok). Ajánlott a gyakorlat egyik részét plébánián tölteni, világi iskolában történő hitoktatást is látogatva, a másikat egy katolikus iskolában. Ez utóbbi lehet a rövidebb szakasz (néhány nap) 8 KATEKÉTA SZAKIRÁNY, MA diplomát megcélzó képzést választók számára A gyakorlat ideje A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama II. évf utáni nyár Kórházi lelkigondozás gyakorlat 2 hét Leírás:

Egy kórházi lelkigondozó mellett és irányítása alatt végzett lelkigondozói tevékenység. II. évf utáni nyár Nyári kateketikai gyakorlat 1 hét Leírás: Kifejezetten katekézishez kötődő nyári programon való részvétel (hittantábor, hittanos napközi stb.) III. évf 1 szemeszter Nevelési gyakorlat 2 hét Leírás: Valamilyen nevelési tevékenységben való részvétel: családgondozóban, gyermekvédelmi tanácsadóban, gyermekotthonban, ifjúsági lelkigyakorlaton, iskolában (szünetek, szabadidős programok) stb. LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS SZAKIRÁNY A gyakorlat ideje A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama II. évf utáni nyár Kórházi lelkigondozás gyakorlat 2 hét Leírás: Egy kórházi lelkigondozó mellett és irányítása alatt végzett lelkigondozói tevékenység. II. évf utáni nyár Nyári pasztorális gyakorlat 1 hét Leírás: Nyári lelkipásztori tevékenységben való részvétel (hittantábor, hittanos napközi,

evangelizáció, rétegpasztoráció, nyári plébániai tevékenység). III. évf 1 szemeszter Plébániai gyakorlat 2 hét Részvétel egy plébánia teljes életében (szentmisék, hivatali órák, szentségkiszolgáltatás, szentelmények, katekézis, szociális tevékenység, egyéb pasztorációs tevékenység stb.) 2 hétig. 9 Az előírt szakmai gyakorlatok az esti tagozatosok számára A gyakorlatokhoz tartozó leírások ugyanazok mint a nappali tagozatnál. MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ GYAKORLATOK A gyakorlat ideje A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama I. évf utáni nyár Nyári gyakorlat 1 hét II. évf 1 szemeszter Kateketikai gyakorlat I. 4 alkalom II. évf 2 szemeszter Kateketikai gyakorlat II. 4 alkalom A II. év 2 szemeszterének végéig szakirányt kell választani! A szakirány választási lehetőségeihez lásd a nappali tagozatnál leírtakat! KATEKÉTA SZAKIRÁNY, BA diplomával záruló képzést választók számára A gyakorlat ideje

A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama II. évf utáni nyár Kórházi lelkigondozás gyakorlat 1 hét II. évf utáni nyár Nyári kateketikai gyakorlat 1 hét III. évf 1 szemeszter Kateketikai gyakorlat 2 hét KATEKÉTA SZAKIRÁNY, MA diplomát megcélzó képzést választók számára A gyakorlat ideje A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama II. évf utáni nyár Kórházi lelkigondozás gyakorlat 1hét II. évf utáni nyár Nyári kateketikai gyakorlat 1 hét III. évf 1 szemeszter Nevelési gyakorlat 2 hét LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS SZAKIRÁNY A gyakorlat ideje A gyakorlat neve A gyakorlat időtartama II. évf utáni nyár Kórházi lelkigondozás gyakorlat 1 hét II. évf utáni nyár Nyári pasztorális gyakorlat 1 hét III. évf 1 szemeszter Plébániai gyakorlat 2 hét 10 MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ GYAKORLAT I. évfolyam utáni nyár Szabad nyári gyakorlat Útmutató FIGYELMESEN OLVASSA EL EZT AZ ELSŐ ÚTMUTATÓT, MERT AZ EGÉSZ

GYAKORLATI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT TALÁL BENNE! Az első nyári gyakorlat célja, hogy bármilyen pasztorális jellegű tevékenységbe bekapcsolódjon, és azon keresztül a gyakorlat további formáira felkészüljön. Jó, ha ehhez az első gyakorlathoz valamilyen többé kevésbé ismert terepet választ ki, ahol ismerősen érzi magát, vagy ismerősök között van. Vegyen részt a választott tevékenységben, de próbálja meg közben megfigyelni azt, benyomásait szisztematikusan összeszedni. Ha már korábban vett részt hasonlóban, akkor össze is hasonlíthatja előzetes élményeivel a mostaniakat. A gyakorlatok egyik kulcsszava a reflexió. Nem a puszta cselekvés, hanem a cselekvésről való gondolkodás teszi a gyakorlatokat valóban hasznossá. Mit jelent ez a reflexió? 1. Először is gondolja végig az eseményeket! Mi történt részletesen? 2. Ezután gondolkodjon el a saját tapasztalatán a történésekkel kapcsolatban: érzések, gondolatok,

benyomások. Vajon miért alakult ki ez a benyomás Önben? (Miért pozitív? Miért otthonos vagy épp idegen? Miért tudott aktívan részt venni vagy miért maradt vajon passzív?) Ezek a benyomások egyrészt korábbi tapasztalataitól, másrészt saját benső hozzáállásától, harmadrészt a jelen helyzettől függnek. A második lépés az ezekre reflektálás 3. Harmadik lépésként gondoljon korábbi tapasztalataira? Mennyiben volt ez a tapasztalat más? Miért? 4. Vajon annak, ami történt mik voltak a mozgatórugói, a céljai? (Kimondott és nem kimondott célok) Vajon elérte ezt az, amit tapasztalt? 5. Ha vannak megadott szempontok, akkor próbálja azok alapján is végiggondolni az eseményeket! 6. Záró lépésként próbálja értékelni a megfigyelt eseményeket! Figyelem! Ez csupán egy javasolt gondolatmenet, semmiképpen nem a leírás menete, a kérdések nem az írásos beszámoló (eseménynapló) kérdései! Jó, ha mindennap kis időt szán a gondolatai

összeszedésére. Tapasztalatai összegzésére Ez lehet az ideje a vezetendő eseménynapló írásának is (ld. lejebb) Ebbe rögzítse mind az eseményeket, a történéseket mind a kapcsolódó rövid reflexióit. Zárásként pedig készítenie kell egy kézzel írva legalább egy oldalas végső, összegző reflexiót a tevékenységéről. Az eseménynapló és a reflexió elkíséri az egész gyakorlati folyamatot, nagyon fontos tehát, hogy a gyakorlatvezető tanár segítségével megtanulja ezeket a feladatokat jól elkészíteni. Ezt segítendő itt van néhány példa. Részlet egy JÓ eseménynaplóból: „Ma este tábortűz is volt. Az előkészítése nagyon alapos volt Magam is gyűjtöttem rőzsét, de sajnáltam, hogy nem vontak be más téren az előkészületekbe. A két szervező valóban jól fölépítette a programot. Korábban több olyan tábortűzön részt vettem, ahol nem tudták a végére a lecsendesítést, megnyugvást elérni, ami a lefekvéshez

kell. Itt pont ideálisan választották ki a programokat, úgy, hogy a közepén volt a leghangosabb, legvidámabb, 11 legdinamikusabb játékok, a végére pedig fokozatosan a csendesebbek kerültek, az elmaradhatatlan „Erdő mellett estvéledtem” énekkel, mint befejezéssel. Annak ellenére, hogy ilyen tökéletes volt a szervezés, úgy éreztem, hogy valami mégis hiányzik a programból. Elgondolkodva rájöttem, hogy talán – és ez volt tábortűzi program egyetlen hibája – nem adtak elég szerepet a résztvevőknek a szervezők. Gyakorlatilag mindent ők csináltak Előtte megkérdeztek egy-két embert, de magán a tábortűzön nem is szerepelt más rajtuk kívül. Így tábortűz közösségösszehozó ereje veszett valahogy el.” Jól látszik, hogy a fenti szöveg, csak egy részlet az egész nap leírásából, tehát a jó eseménynapló kellően részletes, de az egészen apró részletekben nem kell belebocsátkozni (pl. itt: mik voltak a konkrét

játékok), hacsak nem lényegesek valamilyen szempontból Az eseményt megismerjük a fenti szövegből, nagy vonalakban, ugyanígy a résztvevő személyes benyomásait is, amikre azonban reflektál (miért éreztem azt, hogy valami hiányzik?), a tábortűz pedagógiai célját is figyelembe veszi (közösségteremtés), és a szervezés pozitív értékelése mellett, leírja a felfedezett hiányosságot is. Ugyanarról az eseményről két ROSSZ eseménynaplóból: „A kirándulás után tábortűz volt. Én is résztvettem a szervezésében (fagyűjtéssel) Nagyon tetszett. Talán kicsit többen szerepelhettek volna, de jó volt” „A ma esti tábortűz furcsa élmény volt. Én csak álltam oldalt, és nem vettem részt igazán benne. Nem volt szimpatikus, amit a két szervező csinált Csak ők álltak a középpontban Majdnem el is mentem közben, aztán gondoltam megvárom a végét. A társaság a végére egész jól elcsöndesedett, de én nem tudtam igazán

átéléssel imádkozni a végén az énekkel. Minden stimmelt a szervezéssel, minden tökéletes volt, de egyébként mégis szörnyű rossz.” Az első alapvető hibája a rövidség és a reflektálatlanság. Ilyen röviden nem lehet összefoglalni ezt az eseményt. Azt írja a hallgató: „nagyon tetszett”, de semmit nem találunk arról, miért. Az értékelést nem fejti ki Nem tesz összehasonlítást, nem próbálja a célhoz viszonyítani a történeteket stb. A második részletes leírás, de nem szól másról, mint a hallgató saját személyes benyomásairól. Nem gondolja racionálisan végig az eseményeket, pusztán egyéni tapasztalatát írja le. Igyekezzen minél jobb eseménynaplót készíteni, mert ezzel saját fejlődését segíti elő. A külön reflexió – mely elkülönül az eseménynaplótól – az egész program tevékenységére visszagondolva készül el, a fent felsorolt lépésekhez hasonlóan, de az egész hetes tevékenységre vonatkoztatva,

összefoglalóan. Különösen fontos, hogy a záró reflexióban megfogalmazza a saját szerepét, részvételéhez kapcsolódó meglátásait a a gyakorlat folyamatában; azt, hogy hogyan alakította Önt a program, mit lát esetleg másképp, mint a kezdeténél, miben segítette fejlődését, hogyan értékeli az eltelt hetet általában és a saját növekedése szempontjából. 12 IGAZOLÁS „SZABAD” NYÁRI GYAKORLAT (1 hét) Intézmény megnevezése: Dátum Napi feladatok/ programok (vázlatosan): 13 Aláírás Feladatok, feljegyzések 1. Készítsen eseménynaplót! Írhatja kézzel vagy géppel Kézzel legalább naponta egy A4-es oldalt írjon, géppel legalább ¾ oldalt másfeles sorközzel, Times New Roman betűtípussal, 12-es mérettel. Az eseménynapló írásakor különösen az alábbi szempontokat vegye alapul a fentebb már említett általános szempontokon kívül, amit minden eseménynapló esetében figyelembe kell vennie: - milyen általános

emberi értékek közvetítése jelent meg a programon? - a hitre nevelés illetve a hit közvetítése mennyire volt hangsúlyos a tevékenységben, és hogyan, milyen utakon történt? - mi volt a benyomása az emberi kapcsolatokról, kommunikációról, az esetleges konfliktusok kezeléséről a program résztvevői között (ha gyerekek is voltak, természetesen beleértve a felnőtt-felnőtt, a felnőtt-gyermek és a gyermek-gyermek kommunikációt egyaránt)? - milyen volt a program tárgyi környezete, a használt eszközök? - mennyire volt tervezett a program? - milyen volt a program szervezettsége, felépítése? - mennyire tudott bekapcsolódni? milyen formában? E szempontokra szintén nem kell külön válaszolni, hanem a részvétele előtt és közben többször térjen vissza ehhez a listához, próbálja megfigyelni a tevékenységeket e szempontok szerint, és végül az eseménynapló folyamatos leírásába építse be. Az eseménynaplóhoz és a következő

feladathoz (reflexió) is használja az alábbi üres oldalakat. Ha több oldalra van szüksége, akkor lyukassza ki és építse be a lapokat 2. Készítsen legalább egy oldalas összefoglaló reflexiót a programról Az útmutatóban meghatározottak szerint (ld. fentebb) A reflexióban feltétlenül írjon saját bekapcsolódásáról is, és arról, hogy ezzel mennyire elégedett, hogyan értékeli a saját tevékenységét. 14 ESEMÉNYNAPLÓ 15 Eseménynapló 16 Eseménynapló 17 Eseménynapló 18 Eseménynapló 19 Eseménynapló 20 Eseménynapló 21 REFLEXIÓ 22 MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ GYAKORLAT II. évfolyam 1 szemeszter Kateketikai gyakorlat I. Útmutató A II. évfolyamon a katekézishez kapcsolódó órák megfigyelése a gyakorlat egyik tárgya. Csak néhány órát tud megnézni Igyekezzen több, különböző csoportot és katekétát megfigyelni. A megfigyeléseiről a feladatokban megadott módon vezessen

jegyzőkönyvet IGAZOLÁS KATEKETIKAI GYAKORLAT I. (HOSPITÁLÁS) Intézmény megnevezése: Dátum csoport, tananyag megnevezése Aláírás Feladatok, feljegyzések 1. Az első órán készítsen rövid jegyzeteket a megfigyeléseiről 2. A második órán próbálja meg a megadott szempontok szerint megfigyelni az órát és jegyzetet készíteni: - a katekéta magatartása a gyerekek felé - a katekétika módszertanon megtanult szempontoknak (alapelvek, öt pont szemléltető módszer, tapasztalatokra építés, mindennapi élettel kapcsolat, beavató jelleg stb.) mennyire felelt meg az óra? - mennyire vonta be a katekéta a gyerekeket? - életkori sajátosságok figyelembe vétele - tartalmilag mennyire volt pontos, teológiailag megfelelő és érthető a katekézis 3. A harmadik alkalommal miközben igyekszik minél több szempontból megfigyelni az órát, próbálja meg leírni a teljes menetét. 4. A negyedik alkalommal próbálja meg követni a későbbi lapon

található osztott jegyzőkönyvet, és írja le minél teljesebben az óra menetét. 23 1. ÓRA: JEGYZET A MEGFIGYELÉSEKRŐL Az óra ideje: Helye: Tárgya, témája: Katekéta: Korosztály: 24 2. ÓRA: JEGYZET A SZEMPONTOK SZERINTI MEGFIGYELÉSRŐL; Az óra ideje: Helye: Tárgya, témája: Katekéta: Korosztály: 25 3. ÓRA: AZ ÓRA JEGYZŐKÖNYVE Az óra ideje: Helye: Tárgya, témája: Katekéta: Korosztály: 26 4. ÓRA: AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 27 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 28 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 29 Megjegyzés MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ GYAKORLAT II. évfolyam 2 szemeszter Kateketikai gyakorlat II. Útmutató Kateketikai gyakorlatában további

négy óra megfigyelése következik. Mind négy órát egyetlen csoportban figyelje meg, ahol így követheti a csoport életét. Igazolás KATEKETIKAI GYAKORLAT II. (HOSPITÁLÁS+mikrotanítás) Intézmény megnevezése: Dátum csoport, tananyag megnevezése Aláírás aláírás Feladatok, feljegyzések 1. Készítsen az órákról teljes jegyzőkönyvet 2. Készítsen egy hittankönyvelemzést a könyvről, amit a gyerekek használnak Ehhez nézze meg a www.katolikushu/hb (aktualitások, hittankönyvek címszó alatt) címen található kidolgozott szempontrendszert, értékelést, és kérdezze meg a katekétát mennyire ért vele egyet, miért ezt a könyvet használja, mi a véleménye róla. Próbálja elkészíteni saját értékelését. Ez tartalomelemzési feladat Ha bizonytalan benne, kérdezze a gyakorlatvezető tanárt, és/vagy nézzen utána kutatásmódszertani könyvekben. Az elemzés legyen legalább 1 oldal (kézzel írva 2) 3. Az egyik

óráról készítsen egy legalább egy oldalas elemzést (kézzel írva kettőt) a következő szempontok szerint: - a katekéta magatartása a gyerekek felé, vezetési stílusa - a katekétika módszertanon megtanult szempontoknak (alapelvek, öt pont szemléltető módszer, tapasztalatokra építés, mindennapi élettel kapcsolat, beavató jelleg stb.) mennyire felelt meg az óra? - mennyire vonta be a katekéta a gyerekeket? - életkori sajátosságok figyelembe vétele - tartalmilag mennyire volt pontos, teológiailag megfelelő és érthető a katekézis 4. A mikrotanításhoz készítsen egy a mikrotanítás vezetőjével egyeztetett óratervet 30 5. Készítsen egy legalább egy oldalas reflexiót a saját mikrotanításáról a következő szempontok alapján: - a kiválasztott téma (miért) - a feldolgozás módja (miért) - bevált-e a tervezett mód: miért igen vagy miért nem? - hogyan érezte magát a feladatban? - pozitívumok - mi jelentett nehézséget? - mit

csinálna most másképp? miért? - hogyan segítették a tanára és a többi hallgatók értékelései 31 AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE 1. Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 32 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 33 Megjegyzés AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE 2. Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 34 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 35 Megjegyzés AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE 3. Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári

tevékenység Tanulói tevékenység 36 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 37 Megjegyzés AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE 4. Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 38 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 39 Megjegyzés HITTANKÖNYVELEMZÉS 40 ÓRAVÁZLAT 41 REFLEXIÓ A MIKROTANÍTÁSRÓL 42 A II. év 2 szemeszterének végéig Önnek el kell döntenie, hogy melyik szakirányon kívánja folytatni tanulmányait! MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ GYAKORLAT II. évfolyam utáni nyár (Kórházi) lelkigondozás gyakorlat Útmutató A gyakorlat helyszíne: Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet. A gyakorlat célja: a kórházi lelkigondozás elméleti órán tanultak „begyakorlása”, és ezáltal érett, az embertársak

felé nyitott, gondjaikat meghallgatni tudó személyiség kialakítása. A hallgatók többsége ugyan nem fog hosszú távon az adott területen tevékenykedni, azonban a kórházi környezet mindenki számára kikerülhetetlen kérdéseket és problémákat vet fel, a gyakorlati időszak tehát az ezekkel való szembesülésnek és egyéb élményeknek „sűrített” tapasztalatát nyújtja. A gyakorlat témája: a kórházi élet megismerése, beilleszkedés az egészségügyi szervezetbe; betegek megszólításának gyakorlása-ezen keresztül önismeret, önreflexió; saját élmények feldolgozása egészség/betegség, halál, gyász terén. 1.) - a hallgatók a két hét során beosztás szerint 1-1 emelet felelősei a betegpasztoráció terén, - nővérekkel / orvosokkal való kapcsolat felvétele, együttműködés próbálása (segítséggel), - naponta 1-2 óra eltöltése a kijelölt osztályokon. 2.) - bátorság megszerzése, visszautasítás elviselése,

elfogadottság öröme, - kit könnyű, kit nehéz megszólítani / megszólítanom – miért? 3.) - A valós élmények alapján az alábbi helyzetek, témák megbeszélése: - egészség, betegség fogalma, betegek lelki támogatása, - krízis helyzetek a kórházban, mit tehet a lelkipásztor? - haldoklás, halál lélektani folyamata és teológiája – mit tehet a lelkipásztor? - gyász lélektani folyamata és teológiája – mit tehet a lelkipásztor? - krónikus betegek lelki támogatása. 4) - jegyzőkönyv-írás megtanulása, a jegyzőkönyvek megbeszélése, mint a gyakorlat lényegi része, - nehézségeim, elakadásaim oka a beszélgetésekben, A gyakorlatot vezető folytonos előkészületi és utólagos megbeszélésekkel segíti, vezeti a hallgatók munkáját. 43 IGAZOLÁS A részvétel igazolása a gyakorlatvezető/ vezetőtanár/ plébános aláírásával és a jegyzőkönyv mellékelésével történik. A jegyzőkönyvet is láttamoztatni kell a

gyakorlatvezetővel (KÓRHÁZI) LELKIGONDOZÁS GYAKORLAT (2 hét) Intézmény megnevezése: Dátum Napi feladatok: Aláírás aláírás 44 Feladatok, feljegyzések 1. Készítsen eseménynaplót! Írhatja kézzel vagy géppel Kézzel legalább naponta egy A4-es oldalt írjon, géppel legalább ¾ oldalt másfeles sorközzel, Times New Roman betűtípussal, 12-es mérettel. Az eseménynapló írásakor különösen az alábbi szempontokat vegye alapul: - a hely, a környezet sajátosságai - a hely és a lelkigondozási tevékenység közötti kapcsolat: összhang és/vagy problémák - a lelki gondozói magatartás sajátosságai hogyan jelentek meg a lelkigondozó tevékenységében? Az eseménynaplóhoz és a következő feladathoz (reflexió) használja az alábbi üres oldalakat. Ha több oldalra van szüksége, akkor lyukassza ki és építse be a lapokat. 2. Készítsen legalább egy oldalas összefoglaló reflexiót a gyakorlatról Az első

gyakorlathoz kapcsolódó útmutatóban meghatározottak szerint (ld. fentebb) 45 ESEMÉNYNAPLÓ 46 Eseménynapló 47 Eseménynapló 48 Eseménynapló 49 Eseménynapló 50 Eseménynapló 51 Eseménynapló 52 REFLEXIÓ 53 A KATEKÉTA SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ GYAKORLATA (BA-n végző és MA-t megcélzó képzést választók együtt) II. évfolyam utáni nyár Nyári kateketikai gyakorlat Útmutató A nyári katekétikai gyakorlat olyan a katekézishez köthető tevékenységben való részvétel, amely segítheti Önt, hogy megismerkedjen a hitre nevelés hittanórán kívüli útjaival. Ez esetben ajánlatosabb nem olyan terepre menni, ahol már többször volt, esetleg egyébként is aktív résztvevő, szervező, mert ily módon meg tud nézni más tevékenységeket, megoldásmódokat is. A gyakorlathoz kapcsolódóan megjelenik egy új feladat is a már megszokottnak mondható eseménynaplón és reflexión kívül: az esettanulmány. Ehhez

konkrét útmutatást a feladatoknál talál. IGAZOLÁS NYÁRI KATEKETIKAI GYAKORLAT (1 hét) Intézmény megnevezése: Dátum Napi feladatok/ programok: Aláírás aláírás A részvétel igazolása a gyakorlatvezető/ vezetőtanár/ plébános aláírásával történik. Az eseménynapló teljesítését is láttamoztatni kell, és aláíratni a gyakorlat közvetlen vezetőjével. 54 Feladatok, feljegyzések 1. Készítsen eseménynaplót, melyben ez alkalommal különösen azt figyelje meg (az általános szempontokon kívül: érdemes visszalapozni!): - mennyire folyik a programon (táborban) tudatos hitre nevelés? - valóban a katekézis szerves részeként, ahhoz kapcsolódva szervezték-e meg a programot? - érzékelhető-e összhang, egymásra épülés (a résztvevők elmondása alapján) az évközi és a nyári munka között? - figyelembe veszik-e az életkori sajátosságokat a hitre nevelésben? - érvényesülnek-e az egyház

dokumentumaiban szereplő és az elméleti órákon felvázolt szemléletbeli sajátosságok a programban (beavatás jelentősége, liturgia és élet, evangelizáció és megtérés, egyháziasság stb.) 2. Készítsen esettanulmányt a tábor egyik vezetőjével vagy résztvevőjével Az esettanulmány része egy interjú a kiválasztott személlyel (legalább 20 perces) és a folyamatos kapcsolat vele („megfigyelés”), tevékenységének hangsúlyosabb figyelemmel kísérése. Az egy hetes esettanulmányozás „eredményeit” egy legalább 3 oldalas leírásban kell megjeleníteni. Ebben írja le tapasztalatait, megfigyeléseit, mit láthatott a táborból, programból a kiválasztott személyen keresztül; elemezze az elkészült interjút. A kazettát vagy mp3 fájlt, amin az interjú található le kell adnia a gyakorlatvezető tanárnak a főiskolán! Néhány tanács és segítség az esettanulmányhoz: - nézze újra át, mit is jelent az esettanulmány - olyan személyt

válasszon, aki valami miatt valóban jelentős, tipikus a program szempontjából, a vele való kapcsolat (tanulmányozás) érdekes szempontokat adhat az egész program végiggondolásához, értelmezéséhez is Néhány segítség az esettanulmány részeként elkészített interjúhoz: - nézze át ismét, milyen a jó interjú - ha gyereket választ, akkor az interjú kérdései irányuljanak a tábori/programbeli élményekre, hogyan érzi magát, mi tetszik neki leginkább, miért szereti vagy nem a programot, milyen a kapcsolata a nevelőkkel, kérdezzen rá (indirekte) a hithez kapcsolódásra, az évközi hittanórákkal való kapcsolatra - ha felnőttet kérdez, akkor kérje meg, hogy írja le szerepét a táborban, hogyan vesz részt, miről „szól” ez a tábor, mi a céljuk, mik a benyomásai róla, hogyan tervezték és szervezték; kérdezzen rá arra, ismeri-e az egyház katekézisre vonatkozó dokumentumaiban lévő szemlélet főbb elemeit, mennyire látja ezeket

megvalósulni a programon, és végül, hogyan kapcsolódik a program az évközi katekézishez - a kérdéseket gondolja előre végig, de ne ragaszkodjon szigorúan ehhez az előzetes sémához, hogy kötetlen tudjon maradni a beszélgetés, ugyanakkor a főbb témákat ne hagyja el, ha az interjú résztvevője el is térne ezektől - a kérdések ne legyenek túl direktek, sugallóak, túl általánosak vagy az életkori sajátosságoknak nem megfelelőek - nagy segítség az elemzéshez, ha beírja az interjú teljes szövegét, de ez nem követelmény - ne feledkezzen el a kutatásetikai kérdésekről: névtelenség a résztvevőnek, előzetes engedély tőle stb. 55 - elemzése épüljön be az esettanulmány leírásába, összegezze az interjú résztvevőjének főbb gondolatait, hasonlítsa össze tapasztalatait és az interjúban mondottakat, próbálja a résztvevő személy érzelmei, megnyilvánulásai mögött rejlő tartalmakat feltárni Segítő példák: JÓ

interjúkérdések gyereknek: (csak példák, nem egy teljesen felépített interjúról van szó) Melyik csoportban vagy a táborban? Jól érzed magad a csoportban? Mesélj róla, mit csináltok együtt? Mióta veszel részt ebben a táborban? Szeretsz itt lenni (ha minden évben itt vagy)? Miért szereted a tábort? Mi a legjobb dolog benne? Van-e, ami nem tetszik neked? Meséld mi történt eddig, és mi tetszett neked? ROSSZ interjúkérdések gyereknek: Ugye jól érzed magad a táborban? (sugalló) Mi a véleményed róla? (túl általános főleg kisebb gyerekek számára) Szereted a vezetőket? (túl direkt, elvárásokat előhívó) Nekem nagyon tetszett a kirándulás, és neked? (sugalló) Jó, hogy itt a gyerekek nem beszélnek csúnyán? (Mi mást mondhatna rá, mint: igen) JÓ interjúkérdések felnőttnek: Mit tart/tartasz a tábor legfőbb értékének? Mi a te feladatod? Le tudnád írni részletesen? Mit szeretsz benne? Van-e, amit nem szívesen csinálsz, miért?

Hogyan terveztétek meg a tábort? ROSSZ interjúkérdések felnőttnek: Miről szól a tábor? (túl általános) Mi az érdekes benne? Az évközi hitoktatás és a nyári programok között fontos a folytonosság, megvan ez szerinted e tábort illetően? (elvárásokat fogalmaz meg, befolyásolván a interjú-résztvevőt) Miért nem szereted ezt a tábort? (direkt, nem tudjuk, hogy szereti-e vagy nem?) JÓ esettanulmény részlete „Bár az interjúban és a személyes beszélgetésekben P. váltig állította, hogy ő nagyon rosszul érzi magát, és haza akar menni, de valójában megfigyeltem, hogy egyre jobban bekapcsolódott a programokba, és felszabadultan részt vett. A csoport is egyre inkább befogadta őt. Ahhoz, hogy elutasító véleménye a tábor utolsó napjáig megmaradt, nagyban 56 hozzájárult J. néni személye, aki ezt nem vette észre Ha a gyerek meglátta őt, akkor mindjárt elkezdett panaszkodni, és rossz kedvűnek mutatkozott, mert jól tudta,

ilyenkor mindig számíthat J. néni vigasztaló, kedves szavaira Az interjúban, amiben az egész tábort „szarnak” (sic!) nevezte, egyedül J. néniről mondott pozitív véleményt, s jól látszott, hogy mennyire kötődik hozzá.”Ő szeret engem itt egyedül igazán Ő törődik velem” J nénit volt, aki próbálta figyelmeztetni, de úgy tűnt, nem tud kilépni az anya (anyáskodó szerepből). Azt hiszem ez a veszély engem is fenyeget, főleg ilyen kisfiúk esetében, mint P. ROSSZ esettanulmány részlete „K. tervezéséről: K az interjúban elmondta, hogy az előzetes tervezés rövid volt A tábor közben K. többször összehívott minket tervező-kiértékelő megbeszélésre Jó vezető volt Jól tudta irányítani a tervezést is. Sokat tanultam tőle Én is mindig így szeretném tervezni a táborokat. A tervezésről, és K ehhez kapcsolódó véleményéről ennyit K gyerekekkel való viszonyáról: ” Miért rossz? Igen keveset tudunk meg valójában a

tervezésről és P. véleményéről - Nem valószínű, hogy az interjú ezzel kapcsolatos legfontosabb információja az lett volna: rövid volt a tervezés (vagy akkor ez az interjúkészítő hibája, mert rá kellett volna kérdeznie: ez miért jelent szerinte problémát, mit jelent, hogy rövid, miért volt az, hogyan folyt le stb. - Mit jelent, hogy P. jó vezető, miben az? - Hogyan irányította a tervezést? Mitől volt jó? Miben tanult tőle sokat? Mit szeretne ugyanígy csinálni? - A hallgatónak ezek lennének a saját maga számára a jövőben legjobban hasznosítható válaszok. 3. Készítsen egy összefoglaló relfexiót, melybe belefoglalhatja a gyakorlathoz kapcsolódó feladatokkal kapcsolatos meglátásait, problémáit is ez alkalommal. Mindig az alábbi üres oldalakat használja, vagy ha hozzátesz további lapokat, fűzze be azokat rendben a füzetbe. 57 ESEMÉNYNAPLÓ 58 Eseménynapló 59 Eseménynapló 60 Eseménynapló 61

Eseménynapló 62 Eseménynapló 63 Eseménynapló 64 ESETTANULMÁNY 65 Esettanulmány 66 Esettanulmány 67 Esettanulmány 68 REFLEXIÓ 69 A KATEKÉTA SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ GYAKORLATA (BA-val záruló képzést választók) III. évfolyam 1 szemeszter Kateketikai gyakorlat Útmutató Ez az eddigi gyakorlatokat mintegy összefoglaló gyakorlat a katekétává válás folyamatának utolsó részében. Ennek során tevékenyen részt vesz egy plébánia v iskola (ideális esetben mindkettő, úgy, hogy a plébániához kapcsolódóan esetleg állami iskolát is meg tud látogatni) katekétikai életében: hittanórák látogatása, szentmisék, egyéb programok (kirándulás, liturgiák, ünnepek stb.) Jó, ha be tud kapcsolódni tevékenyen, de még irányítással a tevékenységekbe: segítség a szervezésben, levezetésben, esetleg órákon a katekéta segítése, egy-egy részfeladat teljesítése az ő vezetésével. Feladatok, feljegyzések

1. Készítsen eseménynaplót 2. Készítsen esettanulmányt (a korábban már kipróbált módon) vagy kérdőívet a) Az eseménynapló és az esettanulmány során különösen figyeljen a következő szempontokra: - mennyire ismerik és felelnek meg az egyház dokumentumaiban található katekétikai alapelveknek, iránymutatásoknak? - a katekézis egységessége - a feladatok jó elosztása az egyházközségben/iskolában - a szereplők kapcsolatrendszere, kommunkációja - vannak-e megfogalmazott célok? - hogyan valósítják meg ezeket? - összhang, kapcsolódás a hittanórai és azon kívüli katekétikai tevékenység között - milyen jól hasznosítható megoldásokat, módszereket látott? miért voltak ezek Ön szerint értékesek? b) A kérdőívhez: Az esettanulmány készítése helyett, egy kérdőívet is kigondolhat és kitöltethet a terepen lévők egy csoportjával (a hittanos gyerekek, egy hittancsoport, a katekéták, a szülők stb.) Akár több

különböző csoportot is megkérdezhet ugyanarról a témáról. Ehhez feltétlenül kérje gyakorlatvezető tanára segítségét, és nézzen utána a kérdőívkészítéshez kapcsolódó kutatásmódszertani ismereteknek. E füzet erre vonatkozóan több útmutatást (a hely hiány miatt) már nem adhat. A javasolt területek, amikről egyszerű, néhány kérdésből álló kérdőívet állíthat össze: vélemény a hitoktatásról, a hittanórákról, az egyéb foglalkozásokról, a hitoktatás jelentőségéről, a katekéták elvárása és a gyerekek valós tudásszintje néhány konkrét ismeretben, a szülők katekézisre vonatkozó igényeinek viszgálata stb. A füzetbe építse be az elkészült kérdőívet, és annak rövid elemzését az eredmények (táblázatos v. grafikonos) bemutatásával (min. 3 oldal) 3. Készítsen a meglátogatott hittanórákról teljes jegyzőkönyvet (legalább 3-ról) 4. Készítsen egy összefoglaló reflexiót 70 IGAZOLÁS

KATEKETIKAI GYAKORLAT (2 hét) A gyakorlat helyszínének megnevezése: Dátum Napi feladatok/ programok: Aláírás aláírás A részvétel igazolása a gyakorlatvezető/ vezetőtanár/ plébános aláírásával történik. Az eseménynapló teljesítését is láttamoztatni kell, és aláíratni a gyakorlat közvetlen vezetőjével. 71 ESEMÉNYNAPLÓ 72 Eseménynapló 73 Eseménynapló 74 Eseménynapló 75 Eseménynapló 76 Eseménynapló 77 Eseménynapló 78 ESETTANULMÁNY VAGY KÉRDŐÍVELEMZÉS 79 Esettanulmány vagy kérdőívelemzés 80 Esettanulmány vagy kérdőívelemzés 81 Esettanulmány vagy kérdőívelemzés 82 AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE 1. Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 83 Megjegyzés Idő Tanári

tevékenység Tanulói tevékenység 84 Megjegyzés AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE 2. Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 85 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 86 Megjegyzés AZ ÓRA OSZTOTT JEGYZŐKÖNYVE 3. Az óra ideje: . Helye: . Tárgya, témája: . Katekéta: . Korosztály: . (Az időt néhány percenként érdemes beírni, mikor az óránkra pillantunk.) Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 87 Megjegyzés Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység 88 Megjegyzés REFLEXIÓ 89 A KATEKÉTA SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ GYAKORLATA (MA-t megcélzó képzést választók) III. évfolyam 1 szemeszter Nevelési gyakorlat Útmutató A nevelési gyakorlat felkészülést jelent a tanársággal járó nevelési feladatokra. Valamilyen

nevelési tevékenységben való részvétel: családgondozóban, gyermekvédelmi tanácsadóban, gyermekotthonban, ifjúsági lelkigyakorlaton, iskolában (szünetek, szabadidős programok) stb. A lényeg, hogy ennek során figyelje meg a nevelés különféle lehetőségeit, módjait, reflektáljon saját eddigi nevelési tapasztalataira (akár, mint nevelt, akár mint nevelő élte át azokat). Feladatok, feljegyzések 1. Készítsen eseménynaplót és egy esettanulmányt (már ismert módon) Különösen a következő szempontok vezessék ennek során: - voltak-e világosan megfogalmazott célok? - milyen értékeket közvetítettek a nevelők, a környezet a fiataloknak, gyerekeknek? - milyen módon közvetítették ezeket? - mennyire látta hatékonynak az értékek közvetítését? miért? - saját nevelési tapasztalataival összehasonlítva milyen eltéréseket és hasonlóságokat talált? - milyen volt a tevékenységekben résztvevők kapcsolata, kommunikációja? - a

nevelési helyzetekben milyen nehézségek, konfliktusok léptek fel, hogyan kezelték ezeket? - hogyan vett részt a tevékenységekben? hogyan értékeli saját részvételét? 2. Készítsen összefoglaló reflexiót összehasonlítva tapasztalatait saját korábbi tapasztalataival. 90 ESEMÉNYNAPLÓ 91 Eseménynapló 92 Eseménynapló 93 Eseménynapló 94 Eseménynapló 95 Eseménynapló 96 Eseménynapló 97 ESETTANULMÁNY 98 Esettanulmány 99 Esettanulmány 100 Esettanulmány 101 REFLEXIÓ 102 A LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ GYAKORLATA II. évfolyam utáni nyár Nyári pasztorális gyakorlat Útmutató A gyakorlat helyszíne plébániai vagy más keresztény szervezésű tábor, ifjúsági találkozó, amit a gyakorlatvezetővel előre egyeztetni kell. Ajánlatos olyan terepre menni, ahol még nem volt aktív résztvevő, szervező, mert ily módon meg tud nézni különböző tevékenységeket,

megoldásmódokat is. Fontos, hogy a tábor előkészítésében is vegyen részt! A gyakorlat célja: aktívan bekapcsolódni a fiataloknak szóló program szervezésébe és lebonyolításába. IGAZOLÁS NYÁRI PASZTORÁLIS GYAKORLAT (1 hét) A (táborhoz kapcsolódó) plébánia megnevezése: A szervezés/előkészítés szakaszában Dátum Napi feladatok/ programok: Aláírás A lebonyolítás során Dátum Napi feladatok/ programok: Aláírás aláírás A részvétel igazolása a gyakorlatvezető/ vezetőtanár/ plébános aláírásával történik. Az eseménynapló teljesítését is láttamoztatni kell, és aláíratni a gyakorlat közvetlen vezetőjével. 103 Feladatok, feljegyzések 1. Készítsen eseménynaplót az alábbi szempontok szerint: a szervezés szakaszában – a szervezés lépései és fázisai – vezetési struktúrák – feladatkörök elosztása, arányai – a kitűzött cél mennyire világos a lebonyolítás során – a

vezetők szerepe és magatartása a tábor során – feladatkörök elosztása – hangsúlyok (pontosság, lelki tartalom, játék, stb.) – a résztvevők hozzáállása – a szervezők hozzáállása 2. Készítsen összefoglaló reflexiót az alábbi szempontok figyelembe vételével: – mennyire volt világos a kitűzött cél, és mennyire sikerült azt megvalósítani – értékelje saját részvételét és szerepét a tábor lebonyolításában – mit tanult a táborból: mi tetszett, mit tenne másképp a) a saját részvételét illetőleg b) a vezető/vagy egyéb résztvevő(k) helyében 104 ESEMÉNYNAPLÓ 105 Eseménynapló 106 Eseménynapló 107 Eseménynapló 108 Eseménynapló 109 Eseménynapló 110 Eseménynapló 111 REFLEXIÓ 112 A LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ GYAKORLATA III. évfolyam 1 szemeszter Plébániai gyakorlat Útmutató A gyakorlat helyszíne: a gyakorlatvezető által kijelölt

plébánia. A gyakorlat célja: A lelkipásztori munkatársi szolgálatra való közvetlen felkészítés. A plébániai gyakorlat bevezetője I. tárgy óráin hallottak és átbeszéltek gyakorlati alkalmazása A hallgatók minél teljesebb bekapcsolódása az adott plébánia életébe. Feladatok: lehetőség szerinti részvétel ifjúsági és egyéb foglalkozásokon, hittanórákon, jegyeskurzuson, szentmiséken és egyéb áhítatgyakorlatokon, temetésen; betekintés az irodai adminisztrációba, jelenlét a félfogadási időkön. A plébános és a mentor szerepe: A hallgatók lehetőleg minél több munkatárssal beszélgessenek a plébánia életéről, saját feladatukról. Kiemelt szerepe van a plébánosnak, hiszen vele kell felvenni a kapcsolatot, átbeszélni a gyakorlat megkezdése előtt, hogy milyen tevékenységekbe tud a hallgató az adott időszakban bekapcsolódni, és ő jelöli ki a gyakorlat idejére a hallgatót közvetlen kísérő, segítő mentort. A

mentor: lehetőség szerint a plébánián dolgozó világi munkatárs (lelkipásztori munkatárs), esetleg a káplán. Feladata a hallgató(k) közvetlen kísérése, segítése: eligazítás gyakorlati kérdésekben, a szerzett tapasztalatok megbeszélése. Beszámoló: a gyakorlatról beszámolót kell készíteni, amit írásban be kell adni a gyakorlatvezető tanárnak. Ezen beszámoló alapján a Plébániai gyakorlat bevezetése II tárgy óráin minden hallgató előadja a gyakorlaton szerzett tapasztalatait, amit a gyakorlatvezető és a többi hallgató részvételével műhelyszerű reflexió követ. Az írásos és a szóban előadott beszámoló a Plébániai gyakorlat bevezetése II. tárgy érdemjegyébe számít bele 113 IGAZOLÁS PLÉBÁNIAI GYAKORLAT A hallgató neve: A mentor neve:. plébánia A plébániai gyakorlat helyszíne: cím: . Dátum A plébánián való tevékenység megnevezése Dátum . . H H . . K K SZ SZ CS CS P P SZ

SZ V V tel.: A plébánián való tevékenység megnevezése Összesen legalább 8 napot kell kiválasztani, ebből legalább egy pénteki, egy szombati és egy vasárnapi nap kötelező. Az egyes napokhoz az adott tevékenység(ek) beírását kérjük. (Pl ifjúsági foglalkozás, imacsoport, temetés, adminisztráció, beszélgetés a lelkipásztorral, stb.) Kelt:. P.H A plébános aláírása 114 Feladatok, feljegyzések 1. Készítsen eseménynaplót! Írhatja kézzel vagy géppel Kézzel legalább naponta egy A4-es oldalt írjon, géppel legalább ¾ oldalt másfeles sorközzel, Times New Roman betűtípussal, 12-es mérettel. Az eseménynapló írásakor különösen az alábbi szempontokat vegye alapul: - a plébánia típusa, sajátosságai - a plébánián működő csoportok, tevékenységek rövid jellemzése - a megismert lelkipásztori munkatárs (mentor) helyzete az adott plébánián, lelkipásztori magatartásmódja - önreflexió a plébánia életébe

való beilleszkedés során. Az eseménynaplóhoz használja az alábbi üres oldalakat. Ha több oldalra van szüksége, akkor lyukassza ki és építse be a lapokat. 2. Készítsen legalább egy oldalas összefoglaló reflexiót a gyakorlatról Az első gyakorlathoz kapcsolódó útmutatóban meghatározottak szerint (ld. fentebb) 115 ESEMÉNYNAPLÓ 116 Eseménynapló 117 Eseménynapló 118 Eseménynapló 119 Eseménynapló 120 Eseménynapló 121 Eseménynapló 122 Eseménynapló 123 REFLEXIÓ 124