Sociology | Deviance sociology » A személyiségfejlődési zavarokról

Személyiségfejlődési zavarok -előadás anyag- Mik ezek a zavarok? Lehetnek:     iskolai problémák öngyilkosság életviteli problémák (Mo.-on élettartam: 62-63 év férfiak, 68-69 év nők) pszichoszomatikus betegségek Hagymahéj modell szerint (Halikas):  legfelső héj: addikció, kriminalizmus  második: depresszió  harmadik: önértékelés hiánya  negyedik: diszfunkciók Szemléletváltás a pszichológiában: nemcsak az tüntetek megszüntetése, meg kell keresni az okokat is! hatások  személyiség tünetek, zavarok A hatások függenek: életkortól és fejlettségi szinttől. Segítenünk kell: orvosi, szociális és biopszichoszociális szinten is. Biológiai: a problémát kell megszűntetni, az „aggyal” foglalkozik, az ember passzív. Szociális: a környezetben keresi a hibát, ezt kell szerinte orvosolni (család, iskola stb) Biopszichoszociális: szoros összefüggésben vizsgálja az egészet, nem lehet kiragadni,

összefügg. A pedagógus feladata: (Az iskola mentálhigiénés nagyüzem, rengeteg időt töltünk ott, ezért fontos.) 1.) prevenció  elsődleges: megküzdési stratégiák, feladatokkal való megbirkózás, képességek, értékek fejlesztése, a tananyagban is benne van.  másodlagos: észrevenni a gyerek problémáját, szűrővizsgálatokat végezni (veszélyeztetett gyerekek)  harmadlagos: rehabilitáció, pl. hoszzú betegség után 2.) segítségnyújtás bizalom, jó kapcsolat, lehet valakihez fordulni 1 Tényezők, melyek befolyásolnak 1.) Születés-biológiai tényezők a.) genetikai hibák pl. Down-kór/mongoloid idióták  sok kísérő tünet jellemzi, általában 36 év feletti anyák  régebben 20évnél nem éltek tovább, ma már igen  terhesség alatti vizsgálatokon kiderül b.) alkohol, drogok, AIDS Bármilyen kis mennyiség is károsít. c.) ólom szennyeződés civilizációs betegség, diszfunkciók alakulnak ki miatta

(nagyvárosokban már olcsóbban adják az ólommentes benzint) d.) táplálkozás Az anya mit eszik a terhesség alatt? Az mind hat a gyerekre. e.) szülés körülményei Felsír-e a gyerek? Felléphet oxigénhiány is. f.) koraszületés Az idegrendszer érése nem fejeződött be még. g.) fogós szülések sérülések miatt h.) elhúzódó szülések pl. farfekvéses szülésnél i.) balesetek leesnek valahonnan, elütik őket, sérüléseket szereznek 2.) Pszichológiai hiányosságok a.) születés előtt  magzat emlékszik erre (énekek, szívhangok)  beszélgetés a magzattal  simogatás  anya: súlyos stressz hormonok  magzat labilis élete b.) szülés alatt apás szülés c.) szülés után 2     pszichológiai környezet biztonságos kötődés (szociális kapcsolatok, vallás, problémamegoldás, személyiségek) törődés, simogatás, babusgatás (deviánsoknak érintésterápia) szabadság, felelősség, játék 3.) Szociális

tényezők Erre is érvényes, hogy szülés előtt, alatt és után is hatnak.  öröklés/környezet hatás  család is lehet betegítő tényező (gyermekbántalmazás, félelem, szexuális abúzus)  iskolai ártalmak (pedagógus, társak, iskolai stressz, teljesítménycentrikus követelmények, zsarolások)  TV: értékek, ideálok közvetítése, de agresszió is, mely érzéketlenné tesz, valósághoz való viszony megváltozik  társadalom Organikus zavarok és tünetek A figyelemzavarok 3 területen jelenik meg:  motoros (mozgás): állandóan mozgásban vannak, alvás közben is mozognak (?), a finommozgások rendezetlenek  figyelem: perifériás figyelme jó, de nem tud koncentrálni, minden eltereli a figyelmét, akaratlagos figyelme gyenge  impulzivitás: vágy, nem bír várni, türelmetlen, hamar ráun dolgokra Ez nagyon nehezíti az iskolai életet. Nagyon érzékenyek a jutalomra, gyenge önkontroll jellemző. Tünetcsoportok, ahol az

idegrendszeri probléma van a háttérben: PSO – pszicho organ MCD – Minimális Cerebrális Diszfunkció LD – Learning Disability (tanulási nehézség) Az idegrendszer minimális sérülése. Régen hiperaktívitásnak hívták, de a vezető tünet a figyelemzavar. Már 6 éves kortól megjelenik Elméletek:  a túl sok inger eltereli a figyelmüket  több ingerre van szükségük, magasabb az optimum arousal szintjük Feladat:  a gyerek nem rossz, nem vétkes!  a szülőnek is tudni kell ezt  időt strukturálni kell, rövid időt szabni nekik 3  apró teljesítményt is jutalmazni kell  szeretet, mert sok kudarc éri őket Diszfunkciók – Dislexia Olvasási nehézség. 1.) idegrendszeri zavar: minimális sérülés (öröklött, szerzett, mérgezés, szennyezés, születéskor) féltekei specializáció nem alakul ki jól memóriazavar motoros/szenzoros rendszer nem hangolódik össze 2.) pszichés funkciózavar percepció zavara (vizuális

probléma, nehéz differenciálni) térészlelés zavara (jobb/bal, fönt/lent tévesztés, téri tájékozódás, távolságbecslés, időbecslés zavara) Megelőzni? Segíteni? Nem az iskolában kell megkezdeni, már óvódás korban fel lehet ismerni. A gyerek megmérettetik az iskolában, ami nehéz számára. Kialakulhatnak magatartási zavarok, mert énképe önértékelése alacsony lesz. Többen követnek el közülük bűncselekményeket Bernstein: A rossz helyzetű gyerekek a családban, az iskolában még rosszabbul teljesítenek. Oka: a nem hátrányos helyzetű gyereknek nem a szituáció függvényében beszélnek. Alacsony nyelvi kóddal beszélnek sokan, ezek a hatások összekeverednek. Ha időben fejlesztik, elkerülhető a dislexia. Pszichés zavarok Szorongás Tárgytalan félelem. Kisgyerekeknél gyakori, mert még nem értik a világot 1.) Kisgyerekeknél A kötődés elvesztésének félelme, 6-9 hónap az idegenektől elkezdenek félni. Ha anya és gyermeke

elszakadnak egymástól: hospitalizáció (Spitz) – sírás, visszahúzódó lesz, nem eszik, befelé fordul, akár bele is halhat. Amit érinthet:  szobatisztaság: 3-4 éves koráig nem gond, ha utána is, akkor organikus problémák állhatnak mögötte (pl. nyitott gerinccel született) Ha már kialakul, és utána esik vissza, akkor beszélünk pszichés problémáról.  evészavarok  beszédzavar: (nem beszédhiba!) 4 dadogás: hiperaktívitásban is megjelenik, de inkább trauma következménye, vagy szorongásé elektív mutizmus: választott némaság, egy-egy személlyel nem beszél 2.) Prepubertás (6-12 év) Új közeg: az iskola. Elvárások, teljesítmény, kortársak befogadása Jelentkezhet:  iskolafóbia: testi tünetek iskolába menéskor  dadogás  lelassul a fejlődés  iskolai fejlődés, zavarok abszolút probléma: pl. zsarolás relatív probléma: személyfüggő, sok minden lehet Akkor van a legnagyobb baj, ha otthon sem tudja

elmondani. 3.) Serdülőkör nagyon sebezhetőek sok változás sok nehézség  Változások: Önmagához való viszony: Testi változások. Kialakulhat bulímia, aneroxia Felerősödik a nappali ábrándozás, ez természetes folyamat. Ez egy énvédő mechanizmus, csökkenti a feszültséget, akkor válik kórossá, ha elrugaszkodik a valóságtól. Szülőkhöz való viszony: Fel kell oldani a régi kapcsolatokat, későbbi párkapcsolatban jelenik meg. A szülő társ lesz, barát, nem parancsoló erő. A másik nemhez való viszony: Kialakul a nemi identitás, elkezd érdeklődni a másik nem iránt. Kortársakhoz való viszony: Barátságok köttetnek, itt élik ki az egyenrangúságot. Biológiai változások: Testmagasság, másodlagos nemi jelleg, hormonális változások.  Betegségek ebben a korban: hebefrénia dementia preacox (saját megjegyzés: ez mind a skizofrénia válfaja, a d.p a skfr régi neve) paranoid skizofrénia Ez mind

teljesítményzavarokkal jár. Laufer: vészjelek a serdülőkorban: 1.) enyhe: erős infantilizmus túlságosan felnőttes elveszíti az önkontrollt 5 gyerekkorra jellemző kapcsolatokat alakít ki (nála kisebbekkel barátkozik, kerüli a másik nemet) szülők kiemelkedő szerepe 2.) súlyos: érzelmi közöny gyanakvás ábrándozás, fantáziák bűntudat úgy érzi kívülről irányítják Stressz Sellye János kezdett el foglalkozni vele. Ha túl érős: leblokkol valaki. Ha nincs: az sem jó A nehéz élethelyzetek stresszforrások, de ezek megoldhatók. 1.) Stresszhelyzet forrásai: változások (egyéni különbségek a stresszérzékenységben, gyerekkori élmények meghatározóak) veszteségek A sok kis stressz, vagy az egy nagy, ugyanolyan hatást kelt. 2.) Értékelő mechanizmusok elsődleges (Milyen a helyzet? Mennyire fenyegető? másodlagos (Vannak –e megoldási stratégiáim?) harmadlagos (Harcolunk vele) 3.) Megoldási stratégiák 

érzelemközpontú (érzelmet akarom csökkenteni): megnyilvánulhat vásárlásban, drog-alkohol fogyasztásban, panaszkodásban, sprotban  problémamegoldó (vagy a helyzetet, vagy az önmagához való viszonyt keretezi át) konzerváló megküzdés: az előbbi helyzet álljon vissza átalakító megküzdés: más irányba indul el Milyen hatásai vannak a stressznek? A stresszhormonok szintje megemelkedik, pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki: pl gyomorfekély. Ide sorolható még a tanult tehetetlenség és az önsorsrontás, mint stresszfaktor. 6 Krízis és öngyilkosság Krízis: ha valaki életfeladatának teljesítése közben akadályba jut és nem tudja megoldani. természetes krízis fejlődési krízis (születés, gyerek, házasság) szituatív, váratlan krízis (nagy veszteség, halál, betegség, munkanélküliség) Mi a megoldás, ha más van krízisben? Segítséget nyújtani. Hogy lehet felismerni? csak az foglalkoztatja, beszűkül a figyelme

tépelődik, rágódik, szorong bűntudat, vagy vád nem képes érzelmeit kontrollálni mindennapi teljesítményének csökken a hatásfoka megváltozik az emberekhez való viszonya (ki segít neki és ki nem) kilátástalanság, reménytelenség Ha elhúzódik, pszichés betegségek keletkezhetnek: depresszió, öngyilkosság. Öngyilkosság: Miért alkalmazzák ezt a megoldást? akinek a családjában már volt (tanulás) pl. hősként tekint rá a család utánzás (ezzel bünteti a környezetet) a szabadság mintájának tartják Léteznek elvárt öngyilkosságok is: pl. ha valaki eladósodik, vagy párbajokban (de ez régen volt). A katolikus országokban kevesebb, mint máshol. Durkheim foglalkozott vele Ünnepek táján megemelkedik a számuk. Nőknél nagyobb a kísérlet, de kevesebb a befejezett Depresszió: kognitív triász: én helyzet (környezet) jövő ezek negatív értékelése Mi jelzi? beszűkülés, izoláció érdektelenség a jövő iránt

saját maga elleni agresszió nyomai halálvágy Hogyan kezeljük, aki visszajön? Természetesen, de figyeljünk rá. 7 A válás Sok a veszekedés, nagy változás, hat a gyerekre is. De innen még visszafordítható Magyarországon minden második házasság válással végződik. Ahol több gyerek van, ott kevesebb az esélye. Mi határozza meg a gyerekre való hatását?  kötődés  életkor  személyiségjellemzők  támogatók A válásnak van: rövid távú hatása: elvesztett szülő hosszú távú hatása: rossz mintákat tanul, hogy nevel a férfi és a nő, nem tanul meg elköteleződni, problémamegoldásnak tekinti Tényezők, melyek befolyásolnak: 1.) kor 1 éves korig: összeszokás időszaka szülők rájöhetnek, hogy nem ezt akarták, nem illenek össze. Itt még kicsi a gyerek, csak hosszú távú hatása van óvódáskor (3-6): komoly bűntudata lehet, visszaeshet a fejlődésben (dadogás, szobatisztaság) kisiskoláskor (6-10): össze

akarják békíteni a szülőket. Azonosul az egyik szülővel, ekkor haragszik a másik szülőre. 10-12 éves kor: végignézték az egészet, erős bosszúvágy bennük, a fiúkat az anya partneri szintre emelheti (?), pszichésen megterhelő lehet. 12 év felett: már a bíróság megkérdi, kihez szeretne menni, a másik fél haragudni fog serdülőkor: amúgy is lázad, magával van elfoglalva, rossz hogy nem lát mintát. 2.) Reakciók visszacsúszik „csináltok, amit akartok” átveszi az anya vagy az apa szerepét vagy azt mondja: én nem hagyom hogy tönkremenjen a házasságom 3.) Érettség hol tartanak? (intellektus, probléma megoldás) betegségek (betegségeket produkál, addig együtt van a család, így szabályozza a kapcsolatukat) 4.) Körülmények nagyszülők milyenek? Azonosul – e a gyermekével vagy szidja (láthatatlan családtag) iskola: Milyen a pedagógus? Hogy áll hozzá? Támogat? Vagy nem? Az iskola strukturálja a gyerek életét,

sikerélménye lehet. 8 Magatartászavarok Sokat változott az idők során. Hívják beilleszkedési zavarnak, nehezen nevelhetőségnek    Szociológiai megközelítés: beilleszkedési zavar Pedagógiai megköz.: nevelhetőség Pszichológiai: magatartászavar Szocializációs zavarnak tekintjük. Ennek vannak formai és tartalmi szempontjai: nevelési stílus, értékek, szabályok, normák (ha illeszkedik, jó lesz a nevelés), külső minta. Ha valamelyikbe hiba csúszik, akkor hiba keletkezik a nevelésben. Az iskolában ezek csak fokozódnak, ha az iskola rendszere rossz, akkor az tovább rontja a helyzetet. Nagy szerepe van még a televíziónak, a számítógépeknek, mert mintát adnak, a hősök példát nyújtanak. Tünetei: 1.) passzív: magányosság, bizalmatlanság, félénkség 2.) aktív: hangos, dühroham, engedetlenség, dac, agresszió, verekedés, zsarolás, csalás Az emberek segítségnyújtásra törekszenek ha a tünetek passzívak, de ha

aktívak, akkor büntetnek. Pedig ez nem helyes, a probléma okát kéne megtalálni Mik ezek a magatartászavarok? 1.) Hazugság Kb. 7 éves kor körül alakul ki Előtte a valóság és a fantázia összekeveredik: lehet énvédő mechanizmus, tagadás, vagy figyelemfelkeltés. Ha megjelenik, hogy másnak rosszat akar vele, akkor van baj. Nem szabad ezt erősíteni. Megjelenhet: pletykákban (kicsiből nagyot csinálni – ez is az agresszió kifejezése), valamint előnyszerzésre irányuló hazugságban. 2.) Csalás Lehet előnyszerzés, de kockázatvállalás is egyben (ez már személyiségtényező). 3.) Lopás Kiskorban nem igazán tekintjük annak. Saját tulajdonát tudja, de másét nem Gyenge még a kontrollja. Szembesítjük a szituációval, ha jól nevelik, bizalom alakulhat ki Nő a kontroll, ha elképzeli a következményeit tettének (hogy esne a másiknak?). Nagyon lényeges az empátia hiánya, ha nem tudja odaképzelni magát. Megjelenik az előnyszerzés célja.

Valaki úgy szerez barátokat, hogy lekenyerezi őket, ennek fel kell kutatni a hátterét. 4.) Trágárság, csavargás Ezek már nem zavarok, hanem hiányok. Ezeket a gyerekeket sokan börtöntölteléknek tartják. De nem antiszociálisak, csak nincs kész személyiségük. Az iskola nem nagyon tud mit kezdeni vele: a tanárok legfőbb stresszforrása Amit tehet: megelőzés, elvárás, szabályok, empátiára nevelés. Létezik külön iskola erre, több tanárral, kevesebb gyerekkel. 9