Agricultural science | Ecological economy » Fodor Kata - Legalizáljuk a füvet, avagy az energiafű előnyei és hátrányai

Legalizáljuk a füvet! Fodor Kata 8.c Legalizáljuk a füvet! Avagy az energiafű előnyei és hátrányai Hónapról hónapra egyre szaporodik a környezeti problémáink száma. Nem mintha sajnáltatnám magunkat, hiszen csakis mi vagyunk a hibásak értük, amiért túl sokat akarunk. De most hogy már itt tartunk, nem dughatjuk a fejünket a homokba, ki kell nyitni a szemünket, és nem csak szomorkodni, amikor a tévét bekapcsolva földrengésekről, hurrikánokról, katasztrófákról és pusztulásról esik szó. A „globális felmelegedés” kifejezést napjában legalább ötször halljuk, de a legtöbbünket hidegen hagyja a dolog, vagy legalábbis nem tesz ellene, ami részint érthető, mert ez valóban nem egyszerű. Nagy valószínűséggel nem fogjuk tudni rávenni a gyárakat hogy zárjanak be, de azért van lehetőségünk a jövő megváltoztatására. A Föld lakóinak túlnyomó többsége fosszilis tüzelőanyagokat használt, sőt sajnos még most is azt

használ. Ez azért baj, mert ezeknek az égetése üvegház hatást felerősítő gázokat juttat az atmoszférába, ami a globális felmelegedéshez vezet, tehát szükségünk van a széndioxid kibocsátás drasztikus csökkentésére. Nem kis probléma az sem, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fogytán vannak, és kitermelésük is drága. Át kell térnünk a megújuló, azaz rövid időn belül nagyobb emberi beavatkozás nélkül újratermelődő energiaforrások használatára. 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás 52%-kal csökkenhet, 2075-re pedig 71%-kal, ha átváltunk az alternatív anyagok kihasználására. Az Európai Unió 2010-re a megújuló energiaforrásokból felhasznált energia arányát a jelenlegi 6%-ról 12%-ra kívánja növelni. A Napenergia, a vízenergia, a szélenergia és a geotermikus energia már egész ismertté vált. De van még egy alternatív megoldás: a biomassza Ez a szó eredetileg a Földön lévő összes tömeget jelentette, ma már inkább

az energetikailag hasznosítható növényekre használjuk. A biomasszának három féle típusa van:  Gépjármű-üzemanyagként felhasználható biomassza (bioetanol, biodisel)  Elgázosítható biomassza (generátorgáz)  Tüzelhető biomassza (fűtés) A tüzelhető biomasszáknak alacsony a víztartalmuk, gyorsan nőnek, elégetéskor pedig a belőlük megmaradt hamu nem károsítja a kazánberendezéseket. Ilyenek például a nyárfa, a nád, és az energiafű, valamint az ezekből előállított pellet. A pellet nagy nyomáson préselt, szálas anyag, melynek a nedvesség tartalma mindössze 10%-os. A tűzifa ezzel szemben 40%-os nedvességtartalmú, így hatásfoka sokkal kisebb mint a pelleté, tárolása pedig több helyet igényel, mint a pellet briketteké. A pellet eltüzelése csak minimális mennyiségű kén-dioxidot juttat a levegőbe. Mint már említettem, a pellet előállítására egyik legalkalmasabb az úgynevezett energiafű. Ez egy évelő,

zöldesszürke bokros szálfű, merev szárral és levelekkel, amely akár 2-3 méter magasra is megnőhet. Július elején virágzik, augusztus elején érik meg a betakarításra. Rengeteg előnye van: rendkívül hosszú élettartamú, egy helyen akár 10-15 évig is termeszthető. Évente háromszor kaszálható, és 10 évig nem kell újravetni, tehát igen gazdaságos, mert nem kell évente előkészíteni a talajt. Hosszú bojtos gyökere javítja a talaj szerkezetét. Igénytelen növény, a betegségekkel és kórságokkal szemben toleráns, jó szárazság tűrő, de a sós vízállásos földeken is megél. Termesztéséhez nem szükségesek speciális gépek. Egymillió hektáron termelve fedezheti a magyarországi energiaigény 15%-át A Szarvasi-1 nevű energiafű típust egy szarvasi kutatóintézetben fejlesztette ki két lelkes honfitársunk, a Janowszky testvérpár. Ez eddig a leghatékonyabb nemesítés: fél hektáron termelt Szarvasi-1-el egy teljes szezonon

át fűthető egy családi ház. Használata az olajfűtéshez hasonló komfortot ad, ára azonban hozzávetőlegesen ötöd annyi mint a gázolajé. Egy hektárról átlagban 15 tonna fű takarítható be, amelynek a fűtőértéke hasonló mint a hazai barnaszéné. Viszont, ha elégetjük, akkor az energiafű kéntartalma mindössze 0,12 százalék, amely optimális esetben harmincad része a barnaszénének. A természetvédőknek és botanikusoknak azonban fenntartásaik vannak az energiamilliomos szupernövénnyel szemben. Elmondásuk szerint az energiafű masszívsága agresszivitást jelent, tehát gyors terjeszkedésével kiszorítja a helyi őshonos kultúrákat. Úgy gondolják, a sürgető energiaválság és olajcsúcs miatt az EU-s szakemberek elsiették a termesztésre való engedélyek kiadását. Mivel az energiafű szél beporzású, gyorsan és könnyedén betelepülhet más társulásokba, és kiszoríthatja az ott élő növényeket, elszívva előlük a

tápanyagokat, és eltakarva a fényt. Külföldön már tapasztalták, hogy az energiafű ültetvényt övező mezőket hiába kaszálták körbe, a növény átlépte az ütetvény határait, sőt a fű vadon növő fajtája már a szomszédos vasútállomás környékét is felverte. Ez az agresszív terjeszkedés a parlagfűével hasonlatos. Az EU-s szakemberek a fű népszerűsítése és a gazdák megnyerése érdekében nem nagyon hangoztatják azt a fontos információt, hogy a beruházók egyelőre nem igazán becsülik nagyra az energiafüvet: a növény felvásárlási ára nagyon alacsony, így a gazdák jobban járnak, ha valami mást, mondjuk gabonaféléket termesztenek, amiből pillanatnyilag úgy is hiány van az EU-ban. A fű pártolói ezt azzal cáfolják, hogy a termesztők amennyivel kevesebbet kapnak az energiafűért, annyival többet nyernek azon, hogy kevés gondozást igényel. Ráadásul a fűre való kereslet akármikor megnőhet. Döbbentőnek találják

továbbá azt is, hogy mivel az energiafű nagyon gyorsan nő, rengeteg tápanyagra van szüksége, és 10 év alatt olyannyira kiszipolyozza a talajt, hogy az teljesen terméketlenné, gyakorlatilag sivatagossá válik. Vetésforgóban mindenesetre biztosan nem termeszthető. Más állítások szerint az energiafű termesztése bármikor abbahagyható, és új növény termesztése kezdhető helyette. Az sem elhanyagolható, hogy a pellet készítése hevítéssel, égetéssel történik, és a hőszennyezés miatt felborulhat például a tokaji borvidék mikroklímája, amely az aszúsodásért felelős. Felvetődött az is, hogy mivel az égetéskor szén-dioxid szabadul fel, teljesen fölösleges az energiafű használatával bajlódnunk, hiszen visszatértünk az eredeti problémához, az üvegházhatás növeléséhez, a globális felmelegedés siettetéséhez. Az EU-s szakemberek erre a kérdésre azzal válaszoltak, hogy az energiafű, növény lévén fotoszintetizál, s a

keletkező oxigén ellensúlyozza az előállító helyeken termelődött szén-dioxidot. Kérdéses továbbá, hogy mennyire is nagy az erőművek hatékonysága. Egy közmeghallgatáson egy befektető 30%-os hatékonyságról számolt be, ami azt jelenti, hogy a biomassza 70%-a kárba ment. Egy korszerű biomassza tüzelésű kazán teljesítménye pedig csak 80%-os, viszont kétségbevonhatatlan, hogy a fű fűtőértéke meghaladja a magyarországi barnaszenek értékét. Láthatjuk, sok-sok érv szól az energiafű ellen és mellett egyaránt, a döntés pedig a mi kezünkben van. Valószínűleg jobban járunk, ha kihasználjuk az energiafű által nyújtott javakat, mintha tovább ülünk karba tett kézzel. 1. 2. 3. 4. 1.-2 A Szarvasi-1 energiafű 3. Energiafű magok 4. Betakarítás Források: http://www.energiafu-szekereshu/indexphp?id=enfu http://www.energiafuhu/nemesithtml http://www.sollers2003hu/hu/texts/view/35

http://www.origohu/uzletinegyed/magyargazdasag/20071106-nem-a-helyikenek-zold-azenergiafuhtml http://www.e-fuhu/energiafu/indexphp http://www.pamohu/agrarinfo/indexphp?option=com content&task=view&id=13&Itemid=2 9&limit=1&limitstart=1