Communication | Studies, essays, thesises » Kommunikáció és személyiség

Készítette: Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak 2005/1 K Téma: Kommunikáció és személyiség Kommunikáció és személyiség Bevezető Az életünk, a tevékenységeink telis-tele vannak megoldásra váró helyzetekkel, komoly kérdéseket felvető jelenségekkel melyekre egy valamennyire is gondolkodó ember igenis meg akarja kapni a válaszokat és velük együtt a megoldásokat. Ez a kommunikáció elmélet Hogy miért fontos, azt a továbbiakban részletezem. A választott témában általános megközelítésben vázolnám fel a kommunikációt, mint fogalmat, ill. annak csatornáit, valamint kommunikációs zajokat, szűrőket. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi tesz engem „énné”? Vagyis: mi a személyiség? Ki szeretnék térni az emberi viselkedésre és az emberi gondolkodásra. Az érett személyiség meghatározásához nem elég pusztán pszichológiai értelemben gondolkodnunk, etikai ítéleteket is igénybe kell venni. Vagyis az embernek

képesnek kell lennie szeretni önmagát és dolgozni. Emellett meg szeretném említeni a társas én helyét a személyiség struktúrájában Az ember személyiségének kiteljesítését, az egyéni képességek fejlesztését a tökéletes élményre való törekvés motiválja. Ez a központi gondolata Csíkszentmihályi Mihály: Flow (az áramlat) – elméletének. A flow- és antiflow élmények (szorongás, unalom, apátia) gyakoriságának felméréséhez Oláh Attila és munkatársai készítettek egy Flow Kérdőívet, amelynek módszereiről és eredményéről témámban szót ejtenék. Fontos a minket körülvevőkhöz való viszonyunk és egymás elfogadása. Érdekességként a siketekkel való kommunikálással valamint az erőszakos viselkedéssel foglalkoznék. Kommunikáció elmélet és a kommunikáció Az életünkben jelen lévő megoldásra váró komoly kérdések (pl. Mi végre vagyok ezen a világon? Hogyan tudom megteremteni az egyensúlyt az élet egyes

területei között? Hogyan iktathatnám ki a stresszt, hogyan teremthetnék valódi nyugalmat az életemben?) megválaszolása alapjaiban érinti életünket. Azonban mégis előfordul, hogy olyan sokan nem találták meg ezeket a válaszokat. Vagy ha megtalálták is és felismerték, miért nem használják őket? Ennek több oka lehet, de a legfőbb ok az „én”. A probléma gyökere az, hogy valójában fel sem tesszük magunknak a kérdéseket, vagy ha igen akkor „megvédjük” magunkat a válaszoktól. A továbbiakban a kommunikációt vizsgáljuk, aminek segítségével átláthatjuk, megérthetjük az öntudatlanul működő folyamatokat. A kommunikáció latin szó (Communicatió), közzétételt, gondolatok közlését jelenti. Többféle csatornája lehet, ebből csak néhányat említenék: írás, beszéd, gesztusok, különböző kifejezések stb. Ezáltal láthatjuk, hogy a szavakon túl más módon is közölhetünk üzenetet másokkal. Nyelvezetünk is erre utal

Pl. „Beszélni kell róla” vagy „Meg kellene beszélnünk” Az üzenetek átadásában, a kommunikáció kb. 7%-át, míg a hangsúly, hanghordozás kb 38%-át, a gesztusok, mimikák azaz a testbeszéd a fennmaradt kb. 55%-át teszi ki Nagy mértékben befolyásolja a kommunikáció minőségét a környezet (vagy közeg), ahol a kommunikáció folyik. Például, ha nagyon zajos helyen kommunikálunk, a háttérzaj akár el is nyomhatja a kommunikációt. A küldőnek olyan hangerővel kell kommunikálnia, ami hangosabb mint a zaj, ezáltal elvonhatja a figyelmét arról, amit közölni akart. Az iskolában az óraadó tanárnak is túl kell kiabálnia az óra alatti beszélgetéseket, emiatt a figyelni kívánó diák figyelme is gyengül a kommunikáció természetellenessé válásának következtében. Háromféle zajt különböztetünk meg: fizikai zajok – a külső környezetből jönnek (pl. a közlekedés zaja), szemantikai zajok – a nyelvi különbségek (pl. olyan

szavakat használunk, amelyeket a fogadó nem ért meg), és a pszichológiai zajok – amik az elménkben jelentkeznek (pl. az előítélet: ha valakinek nem Kommunikáció gyakorlat 1 Készítette: Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak 2005/1 K Téma: Kommunikáció és személyiség szimpatikus a másik, már eleve nem úgy viselkedik vele, és nem biztos, hogy úgy fogadja az üzenetet, ahogy azt a küldő elképzelte). A kommunikációs szűrőink megvédenek minket attól, hogy az agyunkat felesleges információkkal terheljük. Másrészt viszont megakadályozhatják, hogy létfontosságú üzenetek eljussanak hozzánk. Ilyen szűrők lehetnek: a világnézet, kultúra (a tanult viselkedési formák alapján szemléljük a világot – pl. a gyerek is úgy viselkedik, mint ahogy ezt a szüleitől látja), tudás és tapasztalat (az életünk során megszerzett ismeretek összessége, azok megtapasztalása alapján kialakult gondolkodás – pl. a mérnökök nem

„hisznek”, hanem biztosra tudják, hogy mit akarnak tenni), hit és hozzáállás (a hit az a meggyőződéseken alapuló bizalom, ami jogosan várja, hogy megvalósulnak a remélt dolgok), valamint felléphet még kommunikációs szűrőként a személyiség is. Mi tesz engem „énné”? Mi a személyiség? Minden, ami egyéni, a személyiség. Azok, akik valójában vagyunk az évek folyamán alakult ki. Felépült az egyéniségünk, szüleink, barátaink, tanáraink hatása alapján Ha csupa pozitív hatás ért valakit, az egészséges személyiséggel rendelkezik. Ha viszont rengeteg bírálat és negatív hatás ért minket, akkor a személyiség sérülhet, ami többnyire a rossz énképben nyilvánul meg. Azonban mindenképpen a kialakult személyiségünknek megfelelően válaszolunk egy minket ért hatásra. Sajnos a legtöbb esetben nem gondolkodunk, hanem a bevett sémák (minták) szerint automatikusan reagálunk. Például képzeljünk el egy egyéves gyereket, aki

kinyúl valamiért, ami megragadta az érdeklődését, de az anyja szorong. Talán mert ő a harmadik gyereke, vagy a férje elhagyta, vagy akármilyen oka lehet. Hangosan kiabál a gyerekre, aztán odaszalad, hogy „biztonságba helyezze”. Aztán tegyük fel, hogy az anya rossz hangulata nem egyszeri alkalom, hanem mindig így reagál, ha gyereke fel szeretné fedezni a világot. Mi történik a gyerekkel? Nem valószínű, hogy nyugodtan fog reagálni és elhalasztja a világ felfedezését egy nyugodtabb pillanatra. Ha valaki mindig ütést vár vagy bírálatot, visszahúzódóvá válik, olyanná aki mindig bocsánatot kér mindenért, félénk és feszült. A másik lehetőség, ha megtanul harcolni ugyanezzel a szorongással, nagy hangon közlekedik a világban, úgy viselkedik, mintha ilyen érzések nem jelenhetnének meg többé. Az ilyen fajta ember a kötözködő, a hencegő. Ahogy érik megmaradnak ezek a tulajdonságai, elveszíti a barátait, nem tanul semmit,

alkalmazkodni képtelen, zaklatott. Minden emberi viselkedés, elv és meggyőződés tanult, ezért legtöbbször valaki másnak a megoldásait, elképzeléseit szolgáljuk a józan őszinte és kritikus gondolkodás szűrője nélkül. Emberek úgy élik az életüket, hogy valaha is mélyen elgondolkodnának azon, miért is élnek, úgy ahogy. Sokan soha nem gondolkodnak el komolyan sem a lehetőségeik, sem a sikerük, sem a saját életük kérdésein. A világ sikeres emberei, hozzánk hasonló átlagemberek, akik egyszerűen szakítottak azokkal a koncepciókkal, amik legtöbbünket fogva tartanak. Képességeinknek köszönhetően elérhetjük mindazt, amit a legirigyebb példaképünk. Az, hogy kinek mit jelent a siker, igen képlékeny fogalom. Azonban abban egyetérthetünk, hogy mindenki kiegyensúlyozott, örömteli életre vágyik. Minden embernek alapvető szüksége van arra, hogy biztonságban érezhesse magát, szeretve legyen, lássa a személye fontosságát és

saját értékét. A kulcs mindezekhez gondolkodásunkban van Az emberiség 98%-a kevesebbet gondol magáról, mint aki valójában. Ez annak köszönhető, hogy elhittük mindazokat az állításokat, amiket az életünk során hallottunk magunkról. Gyakran hallani, hogy mi vagyunk saját magunk ellenségei. Meglehetősen sok időt töltünk magunkkal, és ezt többnyire arra használjuk, hogy beszélünk magunkhoz. Ez a belső kommunikáció, ami – jó esetben – nem szavak útján zajlik, hanem gondolatokon keresztül. Nagy százalékban olyan dolgokat mondunk magunknak, amit egy másik személytől iszonyú sértésnek vennénk. A személyiségünk és az életünk annak alapján alakul, hogy milyen gondolataink vannak. A helyes gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a valósággal összhangban gondolkodjunk. Kommunikáció gyakorlat 2 Készítette: Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak 2005/1 K Téma: Kommunikáció és személyiség Az egészséges (érett)

személyiség tevékeny ura környezetének, személyisége bizonyos fokig egységes és képes arra, hogy pontosan észlelje mind a világot, mind önmagát. Az én – azonosság hangsúlya, hogy identitásunk (azonosságunk) megalapozása nélkül nem juthatunk el az igazi érettség fokára. Ez a serdülőkor legégetőbb problémája Ugyanis még nem tudjuk eldönteni, hogy valójában mit is akarunk. (Egy egyszerű példa a kamaszszerelem: a másik boldogsága = saját boldogság.) Maslow esetelemzése szerint az érettnek tartott személyiség: elfogadás önmagunkkal, másokkal és a természettel szemben, távolságtartás (magánélet sértetlensége, önállóság), a befogadás állandó frissessége, szociális érzés (azonosulás, együttérzés, gyöngédség), mély de szelektív társas kapcsolatok. Az érett személy képes arra, hogy igazán bensőségesen szeressen, igyekszik elkerülni a mások életébe való beavatkozást. Mások tiszteletben tartását saját

élményeink képzeleti kiterjesztésével érhetjük el. Az érett ember a félelmeket elfogadóan kezeli. Az élet során egyre több kockázatot vállalunk Ezeknek a bizonytalanságoknak egyfajta arányérzékkel határt szabunk. Az önkontroll az arányérzék tükröződése. Szókratész szerint „a jó élet titka: ismerd meg önmagad”. Az emberek többsége úgy érzi, hogy jól ismeri önmagát. Egy régi mondás szerint mindenkinek három jelleme van: amilyen valójában, amit hisz magáról ill. amit mások hisznek róla A humorérzék szorosan összefügg az önismerettel és az érettséggel. A humorérzék az a képesség, hogy nevessünk azokon a dolgokon, amelyeket szeretünk, és továbbra is szeretni tudjunk. Viszont az amit komikusnak mondunk, alapja többnyire az agresszió és a nemiség. A kisgyerekek ritkán nevetnek önmagukon, serdülőkorban előfordul, hogy szenvedéssel viseljük el, nem pedig nevetéssel. A mesterkéltség az a fogalom, miszerint

igyekszünk olyannak látszani, amilyenek soha sem lehetünk. A továbbiakban a társas-én helyét szeretném elemezni a személyiség struktúrájában. Az erkölcsi oldalon ott találjuk a felettes-ént: amikor a csecsemő „kilép a bölcsőből”, bonyolult kulturális világban találja magát. Nem tudja mire való a bögre, a villa, hogyan kell beszélni Meg kell magyarázni neki, tanítani kell türelemmel. Lelki világába beépíti szüleit és tanítóit, külön helyen őrzi meg azok reprezentációit. Az önös cselekedetekre indító ösztön tudatossá válásával jön létre az én. Ugyanakkor az együttműködésre késztető ösztönből kialakul a társas-én tudatos struktúrája. Mind az én, mind a társas-én akkor indul fejlődésnek, amikor a gyerek megszületik. Amikor a tárgyelmélet alapjai megjelennek, tulajdonképpen elindul a társas-én felfedezésének irányába. Napjainkban a csecsemőt már kezdettől fogva anyjához való viszonyával értjük

meg. Egyrészt úgy tűnik, hogy azért kapcsolódik a csecsemő, hogy „önös ösztönét” kielégítse, másrészt azonban a viszonyulás önmagában is céllá válik. A humoron kívül az érettség azt is megkívánja, hogy az élet célját világosan, egy értelmezhető elmélet keretében fogjuk fel – szükségünk van az egységesítő életfilozófia valamely formájára. Ha az egységesítő életfilozófiát az értékek valamely csoportosításában fejezzük ki, értékorientációkról beszélünk. Az itt megjelenő ideáltípusok a következők: elméleti ember – idealista, célja az igazság feltárása, kizárólag megfigyel és mérlegel, célja tudásának rendszerezése; gazdasági ember – a hasznos dolgokat kedveli, gyakorlatias, emberi kapcsolataiban inkább az érdekli, hogy anyagiakban felülmúlja a többieket; esztétikai ember – a formát, a harmóniát értékeli, társkapcsolatukban egyes emberek érdeklik ugyan, de jólétük, boldogulásuk

már nem; szociális ember – a legmagasabb érték a szeretet, azzal tisztel meg másokat, hogy bennük célt lát, épp ezért önmaga barátságos, együttérző, önzetlen; politikus ember – hatalom a legfőbb érték, a versengés és harc dominál életükben; vallásos ember – legfőbb értéke az egység, misztikus, meditációban leli meg az egység élményét. Az érzések rendszerét megfelelő magatartásminták együttese kíséri. Ezen én-állapotok mindenkinek korlátlanul rendelkezésére állnak. Három fajtája van: a szülőkére hasonlító énállapotok, a valóság tárgyi értékelésére irányuló én-állapotok, korai gyerekkori én-állapotok Mindenkinek voltak szülei, így mindenki magában hordozza az én-állapot olyan készletét, Kommunikáció gyakorlat 3 Készítette: Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak 2005/1 K Téma: Kommunikáció és személyiség amely újratermeli a szülők én-állapotait. Mindenki képes objektív

adatfeldolgozásra, ha a megfelelő én-állapot működésbe hozható. Mindenki volt fiatalabb, magában hordoz rögzült maradványokat. A szülő kétféleképpen nyilvánul meg: aktív én-állapot (úgy cselekszik, ahogy a szülő), hatás (úgy, ahogy elvárták tőle). A gyerek is kétféleképpen jelenik meg: alkalmazkodó (szülői befolyásra módosítja viselkedését), természetes (lázadás v. alkotókészség). Flow – az áramlat Jelen összegzés tárgya egy serdülőkorú (14-18 éves) fiatalok körében elvégzett vizsgálat rövid bemutatása, és az eredmények összefoglalása. A vizsgálat arra keresett választ, hogy a vizsgált fiatalok milyen mértékben élnek át ún. tökéletes élményeket különböző élethelyzetekben, ill. hogyan alakul a negatív élmények aránya a pozitívakéhoz képest A flow elérésének feltételei az emberi személyiségből fakadnak, hiszen az egyén választja meg céljait és törekszik annak elérésére. A

vizsgálatban résztvevők (kb. 400 középiskolás diák) minden említett élethelyzetben egy ötfokú skálán jelzik a különböző általuk megélt élményállapotok meglétét ill. gyakoriságát Használták továbbá a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőívet, amely 16 skálája azonosítja azon személyiségjegyeket, amelyek biztosítják az egyén stresszel szembeni állóképességét. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a flow-élmény elérésére a családi és baráti környezet adja a legtöbb lehetőséget. Ezen belül a nemek között különbséget tapasztaltak: a lányok főként családi környezetben jutnak tökéletes élményhez és ezt követik a barátokkal együtt végzett tevékenységek, a fiúknál éppen fordítva. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a család összetartása, életének megszervezése női feladat. A másik magyarázat talán az, hogy a fiúk lázadó korban vannak, a szülőkkel való megegyezés még várat magára.

Feltűnő, hogy a lányok társas helyzetben gyakrabban élnek át flow-közeli állapotokat, mint egyedül végzett tevékenységek közben. Legkevésbé az iskolai környezet ad lehetőséget a tökéletes élmény vagy ahhoz közeli állapot elérésére. Itt szintén különbség van a nemek között: a fiúk sokkal kevesebb esetben számolnak be pozitív iskolai élményekről. A tanulás mint belső motiváció a lányoknál vélhetően erősebb. A szorongás megélése mind a fiúk, mind a lányok esetében az iskolai helyzetekben a legerősebb, azonban a lányok gyakrabban szoronganak mint a fiúk. A Flow Kérdőív megbízhatósági mutatói azonban a szorongás mérésekor alacsony értéke mutatnak, azaz nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a szorongás jelen kérdőívvel jól mérhető. Mind az unalom, mind az apátia megjelenése az iskolában a leggyakoribb Mint az előbbi két esetben itt is eltérést tapasztalhatunk a fiúknál és a lányoknál: a fiúk

gyakrabban élik át ezeket a negatív élményeket. A lányokat az iskolai tevékenység jobban lefoglalja, így kevesebbszer kerülnek antiflow-közeli állapotba. Az egyén keresi a személyiséghez illő helyzeteket, s ez barátai kiválasztásakor is érvényesül, olyanokkal van együtt, akikkel jól érzi magát. Erőszakos viselkedés és lelki egészség Noha az erőszakos cselekedeteket csak nagyon kis százalékban követik el elmebetegek, van bizonyos különbség az öngyilkosságot és az öncsonkítást is felölelő erőszak és az elmebetegség között. A kórházak pszichiátriai osztályán a betegek 40%-a tanúsított erőszakos viselkedést közvetlenül a kórházi felvétel előtt. Egy chicagói börtön 600 foglya körében végzett vizsgálatok arra utaltak, hogy kétszer – háromszor olyan gyakran találni közöttük olyan súlyos pszichiátriai betegeket, mint általában az amerikaiak között. A másokkal szemben erőszakos emberek önmagukkal szemben

is erőszakosak: egy városi klinikán kezelt betegek felmérése szerint azoknak, akik bevallották, hogy megpróbáltak megölni valakit, 90%-a öngyilkosságot is megpróbált elkövetni. Az öngyilkosság sokkal gyakoribb az elmebetegeknél, mint az emberölés. Kommunikáció gyakorlat 4 Készítette: Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak 2005/1 K Téma: Kommunikáció és személyiség Az erőszak gyökerei közé tartoznak bizonyos személyiségjegyek és személyiségzavarok. Az önmagukat nehezen kontrolláló vagy ingerlékeny emberek gyakrabban követnek el erőszakos tetteket. Az antiszociális személyiségzavarban szenvedőknek nincs erkölcsi érzésük, nem éreznek bűntudatot. Állandó izgalomra van szükségük és bármilyen eszköz megfelel nekik, hogy elérjék céljukat. A boderline személyiségzavarban szenvedők érzelmileg nagyon labilisak, gyakran kísérelnek meg öngyilkosságot. A paranoid személyiségzavarosok gyanakvóak, tartózkodók

és könnyen kijönnek a sodrukból, főként valódi vagy képzelt megaláztatás folytán. Az önbizalomhiányban szenvedők általában szoronganak és depressziósak, nem pedig agresszívak vagy erőszakosak, ha úgy érzik valaki bántja őket. Az alkohol és más pszichoaktív szerek rendkívül nagy szerepet játszanak az erőszakos cselekedetekben – jóval nagyobb, mint az elmebetegeknél. Az erőszakoskodók legalább fele az alkohol befolyása alatt áll és az áldozatok 25%-a szintén ivott. A családon belüli erőszak sok szempontból külön eset. Azokat a férfiakat, akik bántalmazzák feleségüket vagy gyermeküket két csoportra szokás osztani: az egyik csoportba az antiszociális, pszichopata emberek tartoznak (a megfélemlítés segítségével próbálnak mindent az ellenőrzésük alatt tartani), a másikba viszont azok, akik nem érzik magukat biztonságban, kisebbrendűségi érzéstől szenvednek (nem hidegvérrel, hanem dühből, féltékenységből

cselekszenek és általában nagyon megbánják cselekedeteiket. A legborzalmasabb erőszak az, amely gyerekeket is érint. A gyerekek csak otthoni erőszakot látnak és ez nagyon traumatikus élmény, hiszen mind az áldozatot, mind az erőszakoskodót ismerik és szeretik. A gyerekek bántalmazása szintén dühöt vált ki, és példaként is áll a gyerek előtt: a rendszeresen vert gyerekeknek 25%-a pszichiátriai betegségekkel küzd. A siketekkel való kommunikálás A siketség ténye viszonylag sok ember életében valóság. Magyarországon minden tizedik ember valamilyen hallási problémával él együtt. A siket emberek társaikhoz hasonlóan sikeres életpályát futnak be, családot alapítanak, televíziót néznek stb. A legtöbbjük nem úgy tekinti a siketséget, mint egy fogyatékosságot. Sokuk számára inkább egy „állapot”, mely része egy olyan kulturális kapcsolatnak, melyet barátaikkal – siketekkel és hallókkal egyaránt – közösen tapasztalnak

meg és élnek át. A siket emberek különböző módon kommunikálnak, számos faktortól függően. Ilyen lehet pl. az életkor, a siketség típusa stb Néhányan csak a beszédet, vagy csak a jelnyelvet használják. A siketekkel számos módon kommunikálhatunk, azonban fel kell ismernünk, hogy a technikák mely kombinációja a célravezető. Nem szabad elfelejteni, hogy nem az a fontos, hogy ki milyen módon cserél gondolatot, hanem az a tény, hogy ez egyáltalán megtörtént. Néhány hasznos információ a siketekkel való kommunikáláshoz Kommunikáció két személy között: fel kell hívni magunkra a siket ember figyelmét, mielőtt beszélni kezdünk. Nevén szólítsuk, ha ez sikertelen, megérinthetjük a vállát Be kell vezetni a beszélgetés témájába. Szüksége van arra, hogy előre tudja, milyen témában fogunk beszélgetni. Lassan és tisztán beszéljünk, de a kiabálást és túlzást, túlartikulálást kerülni kell! Szükséges szemkontaktust

tartani, hiszen ez alátámasztja a közvetlen kommunikáció érzését. Tolmács jelenlétében szintén a siket személyhez kell beszélni. Először szükséges megismételni, azután kell másképp megfogalmazni a gondolatot, ha annak meg nem értésével találkozunk. Szükség esetén tollat és papírt használhatunk Arckifejezések, testbeszéd megkönnyíti a kommunikációt. Kommunikáció csoportban: a számunkra legelőnyösebb távolságra kell ültetni a siket személyt, ami rendszerint az előadóhoz közeli széket jelenti. A várhatóan felhasználásra kerülő szavakat, idegenszavakat előre közölni kell. Az előadást, vagy egy film bemutatását Kommunikáció gyakorlat 5 Készítette: Kósa Eszter (DJVCR7) Műszaki menedzser szak 2005/1 K Téma: Kommunikáció és személyiség egy rövid vázlat vagy forgatókönyv előzetes kézbeadásával követhetővé tehetjük számára. Ha táblára írunk kerülnünk kell a szükségtelen megállást, ill.

beszélést Írásvetítő használatánál nem szabad le nézni rá, miközben beszélünk! Szemléltető eszköz használata előnyünkre válhat. A megértés elősegítésénél le kell lassítani a kommunikáció ütemét Biztosítsunk külön időt arra, hogy a siket ember kérdéseket tehessen fel, illetve teljes mértékű részvételt a vitákban. Kérjünk fel egy személyt, hogy az információt jegyzetben rögzítse Remélhetőleg érdekesnek találtátok a kidolgozott témát ill. érdekességeket Megpróbáltam a lehető legszűkebben megfogalmazni azt, amit a személyiségről találtam ill. gondolok, bár így is majdnem hat oldalt sikerült összeírnom. Remélem hasznos információkhoz jutottatok Ha valamivel nem értetek egyet, ill. észrevételetek van, azokat szívesen veszem Befejezésül töltsétek ki a személyiségtesztet! Kommunikáció gyakorlat 6