Culture | Cultural organization » Kidolgozott záróvizsga tételsor a művelődésszervező szakos hallgatók részére

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 2004. „B” tételsor B/1. Társadalmi szerkezet, rétegződés, egyenlőtlenség fogalma. A társadalmi szerkezet alakulása Magyarországon a két világháború közötti időszaktól napjainkig - rétegződéselméletek és vizsgálatok. A szegénység egyéni és társadalmi okai, fajtái és csoportjai a mai magyar társadalomban. társadalmi szerkezet:: a társadalmon belül élő egyéneknek és családoknak nagy tömbökben való elhelyezkedése, amely tömbök különböznek egymástól a társadalom a társadalomi munkamegosztás alapján elfoglalt hely, a szűkös javakhoz való hozzájutás módja alapján, és amelynek eltérő vagy ellentétes érdekei lehetnek. társadalmi rétegződés: különböző ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, lakóhely, iskolai végzettség) alapján meghatározott társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az

életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. társadalmi egyenlőtlenség: az egyének és a családok, valamint a különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban milyen nagy különbségeket mutatnak. Dimenziói: - vagyoni helyzet - jövedelmi helyzet - munkakörülmények - lakásviszonyok - a szabadidő mennyisége és annak eltöltésének a módja - műveltség szintje - egészségi állapot társadalmi réteg: a foglalkozás, az iskolai végzettség, a lakóhely, a jövedelem nagysága alapján megállapított társadalmi kategória. A két világháború közötti időszak: 1943. szárszói konferencia: Erdelyi Ferenc: a magyar társadalmat kettős struktúra jellemzi: - feudális (rendi társadalom, történeti-nemzeti) - kapitalista (modern polgári társadalmi) A feudális struktúra rétegei: egyházak, államhivatalnokok, nagybirtokosok, történelmi arisztokrácia, úri középosztály (ezen belül a

dzsentri, azok az államhivatalnokok, akik az akkori rendszer bázisát adták), nemzeti kispolgárság A kapitalista struktúra rétegei: vállalkozók, polgári származású arisztokrácia, kiskereskedő, szabad értelmiségi, kisiparos, polgári középosztály, ipari munkásság A parasztság kérdése: megállapítások: a parasztság a társadalom alatt él 1945-1949.: népi demokrácia A politikában: több párt van parlamentarizmus (Nemzeti Parasztpárt, Kereszténydemokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Kommunista Párt) A gazdaságban: vegyes tulajdonú társaság: magán-, állami-, szövetkezeti tulajdon Földosztás: a 100 hektárnál nagyobb földeket szétosztották a nincstelenek között megakadályozták az éhínséget Őstermelő szövetkezetek kialakulása: gazdasági kényszer miatt 1947.: a kuláksággal (min. 50 hektár földdel rendelkező) szembeni politika, a kulákság felszámolása 1947-1950.: gazdasági eszközökkel

próbálták korlátozni a kulákokat 1950-1953.: tényleges felszámolás politikai eszközökkel, pl.: büntetésekkel a birtokkal rendelkezőket is kulákoknak nyilvánították és felszámolták a földjeiket. 1949.: a sztálini modell átvétele, erősödik a felszámolás, egypártrendszer (Magyar Dolgozók Pártja: Szociáldemokrata + Kommunista Párt egyesülése) Kétféle tulajdonforma: állami-, szövetkezeti tulajdon Társadalmi szerkezetváltozás: 2+1 (2 osztály + 1 réteg) Termelőszövetkezeti parasztság Munkásosztály Értelmiség A hatvanas években a gazdasági, társadalmi szerkezet differenciálódott. Ferge Zsuzsa: a munkajelleg csoportból csoportot alakított ki: - Vezető és értelmiségi Középszintű szellemi (technikusok) Szakmunkás Betanított munkás - Segédmunkás - Mezőgazdasági-fizikai munkás - Nyugdíjas kiindulva vizsgálódott és 8 később rétegeknek nevezte el őket A hetvenes években ezek a csoportok tovább

differenciálódtak. - Vezető réteg különválasztása a nem vezető beosztású szakértelmiségtől - A vezetőket alrétegekbe csoportosították be (gazdasági, államigazgatási, politikai) - Szakértelmiségnél szakmán belül különböztettek meg rétegeket (műszaki, agrár, humán) - Irodai dolgozók szétválasztása a középszintű szellemi szakemberektől Szakmunkásságon belül további alrétegek (építőipar, vasipar, élelmiszeripar) - Betanított munkások differenciálása a szakmunkások alapján - Mezőgazdaságban foglalkoztatottak: szakirányú végzettség van vagy nincs milyen területen van foglalkoztatva A nyolcvanas évek első fele: Kolosi Tamás kiindulópontja: az egyének és a családok életmódja és életkörülményeinek dimenziói Dimenziók: - fogyasztási szerkezet - kulturális fogyasztás - érdekérvényesítés - lakás - lakókörnyezet - anyagi színvonal - munkamegosztás Ezek alapján 12 státuszcsoportot különböztetett meg.

A nyolcvanas évek második fele: Szelényi István és Konrád György: Az értelmiség útja az osztályhatalom felé Megállapítások: az értelmiség egyre több vezető pozícióra tesz szert kettős struktúra jött létre Állami Magánszektor kialakulása: -vendéglátó-ipariegységek bérbeadása - vállalati-gazdasági munkaközösségek kialakulása - kiskereskedelem, kisipar erősödése kettős struktúra Rétegek: 1. Káder elit: gazdasági, politikai, vezetők, akik hűek a rendszerhez 2. Vállalkozók 1. Középszintű bürokrácia 2. Kezdő vállalkozók 3. A főállás az állami szektorhoz, a mellékállás a magánszektorhoz kapcsolódik 4. Redisztributív (újraelosztó szektor) munkásai: pl.: pedagógus, közalkalmazott 5. Alkalmazottak Állami szektor jellemzői: - nehezen alkalmazkodik az új körülményekhez - rugalmatlan Magán szektor jellemzői: - rugalmasabb - gyorsabban alkalmazkodik 1988.:elfogadták a Társasági Törvényt (Sárközi Tamás),

melynek céljai: a magántulajdonon alapuló piacgazdaság jogi kereteinek megteremtése a nomenklatúra (a volt gazdasági és politikai vezetők politikai hatalmukat gazdasági hatalommá alakították) 1991.: I. Privatizációs Törvény: eddig spontán privatizáció - ellenőrizetlen - volt, a törvény ezt szabályozta, de tele volt joghézagokkal létrejöttek az egyes gazdasági szervezetek (Bt., Kft, Rt) Célja: 1988. végéig az összes állami tulajdont magánkézbe adják (ideológiai jellegű) létrehozzák a nemzeti középosztályt Magyarországon Élelmiszerprivatizáció: - olcsón jutottak hozzá - a cél piac megszerzése volt - sok élelmiszer-iparág a beszállítókkal együtt tönkrement 1993.:bankkonszolizáció: a vállalkozói réteget meg kell erősíteni hitelek révén hiba a gyakorlati megvalósításban: a hitelek mintegy 50%-át máig nem tudták behajtani bankbotrányok 1995.: II. Privatizációs Törvény: létrejöttének oka: szükség van az

ellenőrzésre nincsenek meg azok az intézmények, amelyek lennének szükségesek Energiaszektor: - stratégia ágazat - gyors privatizáció külföldi tulajdonosok: rögzítették a nyereség mértékét is Bankprivatizáció: Budapest Bank: 160 milliárd Ft-ot adtak neki privatizálhatóvá tették, hogy nyereséges legyen Kórházak privatizációja: speciális eset: szerződésben kell rögzíteni, hogy a kórház minden egyes részét működtetni kell közhasznú társaságként működnek Termőföld privatizációja: az EU szerint a föld nem eladható „zsebszerződések” 1988-1995.: az eredeti tőkefelhalmozás első szakaszának időszaka 1998-kb.2010: a második szakasz várható időszakasza: a tulajdonosi struktúra kitisztulása A gazdasági folyamat hatása a magyar társadalomra: A lakosság 10-15%-a meggazdagodott a szociális tőke vagy a vezetői állás segítségével(felső osztály). Peter Sheldon: A budai milliárdosok A lakosság jelentős része

elszegényedett: a társadalom kettészakadt. - abszolút szegénység: létminimum vagy az alatti szint - relatív szegénység: a lakosság átlagához képest rosszabbul él, de a minimálbérből élőkhöz képest jobban él Középosztály: helyzete az elmúlt 10 évben rosszabbodott Erős középosztály nélkül nincs modern polgári társadalom. Fontos lenne: a szegénység csökkentése vagy a középosztály megszilárdítása. Ha a tendencia csökkenését nem tudják megállítani, akkor latin-amerikai típusú gazdasági társadalom alakul ki. B/2. A társadalmi normák, értékek, szerep, státusz fogalmi megközelítései. Hazai és külföldi norma- és értékszociológiai vizsgálatok. A deviancia megnyilvánulási formái és kiváltó okai Magyarországi kutatások. A kultúra fogalma: A kultúra fogalmába tartozónak tekinti nemcsak és nem is elsősorban az irodalmi, művészeti, zenei alkotásokat, azok ismeretét és élvezetét, hanem egyrészről

az emberek alkotta tárgyakat, másrészről és főképpen a társadalom viselkedési szabályait, normáit, az azokat alátámasztó értékeket, a hiedelmeket, a vallást, továbbá a hétköznapi és tudományos ismereteket, végül magát a nyelvet. Szociológiai felfogás szerint minden emberi közösségnek van kultúrája, mert szükségképpen vannak ismeretei. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. A legegyszerűbb esetek a különböző anyanyelvű, különféle etnikumhoz tartozó, különböző vallású társadalmi csoportok szubkultúrái. Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezik kulturális pluralizmusnak. A kultúrának fontos elemi a normák és értékek. Ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen, tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat, normákat, máskülönben lehetetlenné válik az

együttműködés. (vannak jogi normák, erkölcsi szabályok, szokások, illemszabályok, divatszabályok.) Érték, szocializáció, státusz: Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. A szocializáció az a folyamat, amelynek során az emberi személyiség kialakul. (társadalmivá válik) A szocializáció során a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját, normáit, értékeit. A szocializáció során az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie. A szerepviselkedési mintákból, jogokból és kötelességekből áll Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. A státusz egy, a társadalomban elfoglalt pozíció. Módszerek: A normák, értékek, attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az, hogy kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket

tesznek fel ezekre vonatkozóan. A kérdések megfogalmazásának két elterjedt módja van: 1. Felsorolnak különféle értékeket, és ezeket fontosság szerint sorba rendeztetik. 2. Továbbá megfogalmaznak bizonyos kijelentéseket, amelyek értékeket vagy normákat tartalmaznak és a kérdezett személyt arra kérik, hogy mondja meg, mennyire ért egyet a kijelentésekkel. A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az értékvizsgálatok sokszor összekapcsolódnak életminőség-vizsgálatokkal. Az életminőség jelenti az ember anyagi jólétét, valamint az élet nem anyagi dimenzióban való "jóllétét". Allardt az élet minőségének három dimenzióját különböztette meg: 1. A birtoklást, vagyis az anyagi életszínvonalat 2. A szeretetet, vagyis a jó emberi kapcsolatokat

3. A létezést vagy önmegvalósítást, vagyis az egyéni élet értelmességének érzését. Nemzetközi tendenciák: Az 1960-as évek közepe óta az értékek változására figyeltek fel a szociológusok. Vannak, akik a munkaerkölcs háttérbe szorulásáról és az élet élvezetét legnagyobb értéknek tekintő, egyesek által hedonisztikusnak nevezett értékrendszer térhódításáról beszélnek. Mások szerint a modern értékek helyére "posztmodern értékek, vagy a materialista értékek helyére "posztmaterialisták" lépnek. Elsősorban a fiatalok között egyre kisebb értéke van az anyagi javaknak, a jövedelem növekedésének a foglalkozási karriersikernek, és egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok, a kulturális értékek, a szabadság. Abramson és Inglehart legújabb munkája szerint a hetvenes évek eleje óta a posztmaterialisták aránya minden nyugat-európai országban emelkedett. A gazdagabb

országokban általában magasabb a posztmaterialisták aránya. Magyarországi helyzet: Értékvizsgálatok 1982. A legfontosabb értékek egyrészt a család és a nyugalom, másrészt az anyagi gyarapodás. Sokkal kevésbé fontos a siker, a szabadság, a hedonizmus és az érdekes munka tehát a modern és az önmegvalósítással összefüggő értékek. 1990-ben és 1993-ban újra vizsgálták az értékeket. Ekkor: csökkent a korábban sem sokra értékelt szociabilitási és közösségi értékek fontossága. Az eszközértékek között viszont még inkább előtérbe került az értelmesség, megelőzve a morális értékeket. Csökkent a munka hasznosságának, viszont nőtt az anyagi jólétnek a fontossága. Az 1991 évi nemzetközi értékvizsgálat szerint Magyarországon vannak a legtöbben, akik a materialista, és a legkevesebben, akik a posztmaterialista típusba tartoznak. Normák és életminőség a magyar társadalomban: A vizsgálatokból arra a

következtetésre jutottak, hogy a magyar társadalomban, széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a siker, előrejutás, karrier, meggazdagodás érdekében meg kell szegni bizonyos normákat. A vizsgálatok szerint a magyar társadalom meglehetősen elégedetlen jövedelmével, életszínvonalával és saját jövőbeni kilátásaival, ennél is elégedetlenebb az ország gazdasági helyzetével és az állampolgároknak a politikai döntésekbe való beleszólási lehetőségével. Újabb tendenciák: Az 1993. évi időmérleg-felvétel egyrészt a korábbi tendenciák folytatódását, másrészt a rendszerváltással összefüggésben bekövetkezett lényeges változásokat mutatta ki. A főfoglalkozásban végzett munka idejének erőteljes csökkenése nemcsak a munkaidő rövidülésének és a szabadidő növekedésének nagy tendenciáját tükrözi, hanem ezen kívül a munkahellyel rendelkező népesség arányának erős csökkenését. Lecsökkent a

mezőgazdasági jövedelemkiegészítő tevékenységekre fordított idő. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági termékek iránti kereslet. lényegesen csökkent Visszaesett az építési munkára-házépítésre és - karbantartásra fordított idő, mivel a magánlakás-építés erősen csökkent. A munkatevékenységek által lekötött idő megrövidülése következtében kissé több időt fordítottunk a fiziológiai szükségletekre. A férfiak és nők életmódja közötti különbség: Az mondhatjuk, hogy a társadalom felnőtt nőtagjai naponta közel egy órával több munkát fordítottak a társadalom egésze jólétének előteremtésére, mint a férfiak. Még nagyobbak voltak az 1970-es és 1980-as években a társadalmi rétegek közötti különbségek. a kötött idő hossza és a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely közötti kapcsolat nagyon határozott és egyértelmű volt. a vezetők és értelmiségiek kötött ideje a legrövidebb volt, a mezőgazdasági

fizikaiaké pedig a leghosszabb. Az 1993-ra a társadalmilag kötött különbségeinek képe némileg összezavarodott. A felsővezető és értelmiségi férfiak összes munkával lekötött ideje erősen megnőtt, a betanított és segédmunkás férfiaké viszont erősen lecsökkent. A deviáns viselkedés fogalma: Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Ugyanakkor minden társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A normaszegést nevezik devianciának, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól s melyek az egyén és társadalom számára károsak vagy súlyosan károsak. Értékorientációs csoportok: - pozitív értéktartalmú: pl.: feltalálók, vallásalapítók, tudósok, akik újat

alkotnak - rendkívül kreatívak - megkérdőjelezik a fennálló társadalmi formákat - negatív értéktartalmú: Pl.: bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, prostitúció, homoszexualitás és a lelki betegségek. A társadalom és egy adott kultúra alakítja ki, hogy mit tekint normálisnak és mit nem. Koronként és társadalmanként változik, hogy mi a normális Jellemzője: az egyén önmagának és környezetének károkat okoz. Módszertana: - nemzetközileg elfogadott - statisztikai adatok, demográfiai adatok: nem mindig valósak, így nehéz összehasonlítani - öngyilkossági arányszám mérése: - statisztikai évkönyvek - demográfiai évkönyvek - bűnözések: statisztikai kiadványok: - az ismerté vált közvádas bűncselekmények száma - az ismerté vált elkövetők száma - elkövetők száma - elítéltek száma: legrészletesebb Alkoholizmus: - alkohol függőségi szint orvosi vizsgálat alapján - milyen szervi

károkat okoz - milyen konfliktusok vannak a családban, munkahelyen, a közvetlen környezetben: szociológiai vizsgálat alapján - 2 nemzetközileg is elfogadott módszere van: - Yellinek féle képlet (1960): az egy évben májzsugorodásban meghalt emberek számából indul ki (a 60%-ot veszik alapul x 144) -Ledermann-módszer (1956): az egy főre jutó alkoholfogyasztásból próbálják megbecsülni a súlyos fogyasztók arányát Kábítószer-fogyasztás: - eltérő gyakorlat alakult ki az EU-ban - nehéz összehasonlítani - számának becslésénél megkérdezéses módszert alkalmaznak (torzít) Mentális (lelki) eredetű betegségek: - az enyhén pszichózisos és neurózisos betegektől a skizofrén betegekig (pl.: depresszió, migrén) Az elméleti kérdések csoportosítása: Milyen elméletek vannak, amelyek a deviáns viselkedést vizsgálják? - mikroszinten - makroszinten vizsgálnak Mikroszinten: - akkut feszültséghelyzet: halmozódnak a problémák, nem lát

belőle kiutat deviáns formák felvétele - a szocializáció zavara: a személyiségfejlődésben törések, zavarok vannak deviáns formák felvétele - a környezet kulturális normái és értékei: - a közvetlen környezetnek nagy szerepe van pl.: a szlávok pohárból isszák a vodkát (elfogadott norma) deviáns forma felvétele - generációkon át hagyományozódik Makroszinten: - „anómia” elméletek: Durkheim Robert Merton - Durkheim: - az öngyilkosságokat vizsgálta Franciaországban az 1900-as évek elején - a régi rendszer érték és normarendszere felborul, az új rendszeré még nem szilárdul meg - értékorientációs zavarok lépnek fel, lazulnak a társadalmi normák, amelyek szabályozzák az az emberek viselkedését deviáns forma felvétele - Merton: - USA, 1930-as évek eleje - cél: a meggazdagodás : eszközei: - legálisan: tanulás, munka, takarékoskodás - anómiás helyzet akkor alakul ki, ha meg nem engedett eszközöket is

felhasználnak - csoportosította a deviáns magatartásformákat: gazdasági bűnözök: törvénytelenül akadnak meggazdagodni lemondtak az USA céljáról, illetve az ahhoz vezető eszközökről is A minősítés elmélete (Becker, Lemert): - az 1960-as években született - nem az a lényeg, hogy az ember deviáns-e, hanem, hogy a hivatalos szervek hogyan minősítik a személyt ← a diktatórikus rezsimek visszaéltek vele: egzisztenciálisan tönkretette az egyéneket Nemzetközi tendenciák: Az 1960-1990 között Magyarország vezető szerepű az öngyilkossági statisztikákon. (Ausztria, Svájc, Németország, Dánia, Csehország: Magyarországot követték - okaira csak feltevések vannak: rendszerváltás, társadalmi változások - büntetőjog: eltérő, nem nagyon lehet összevetni: szándékos erőszak, rablás, súlyos testi sértés, erőszak - Magyarország - a fejlett országok körében - a közepes intenzitású bűnözések kategóriájába tartozik -

alkoholizmus: Magyarország: 5-7. hely: 1 főre jutó alkoholfogyasztás (megelőz Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Németország) - kábítószer-fogyasztás: Magyarországon nőtt az aránya %-an nem éri el a nyugat-európai vagy a USA átlagát Kelet-Európában Lengyelországban a legmagasabb Deviáns viselkedések Magyarországon: 1. Öngyilkosság: - az 1900-as évek elejéig vannak statisztikai adatok - a két világháború között adatok torzak - 1990.: minden 36 ember lesz öngyilkos, a kísérletek száma ennek az 5xse - a fiatalok motivációja: a figyelemfelkeltés - az öngyilkosság és a kor között van összefüggés a kor előrehaladtával nő az öngyilkosok száma - nemek közötti arány: 2/3 férfi, 1/3 nő - 2. 3. 4. 5. - legfontosabb hullámai: - 1860-1870-es évek: kiegyezés: nehezen fogadják el - századforduló: erőteljes kapitalizációs folyamat ( gazdagodásszegénység) - 1929-1933: világgazdasági válság:

kilátástalanság - 1954-1960-as évek elejéig - 1990-es évek közepe: rendszerváltás a túlélés lehetőségére nem készítik fel az embereket Bűnözés: a két világháború közötti időkig vannak adatok Magyarországon az elmúlt időszakban megnőtt a számuk 4/5 vagyon elleni, 1/5 egyéb bűncselekmény megnőtt az emberölések száma a bűnözés okai: - eredeti tőkefelhalmozással van összefüggésben - Magyarország tranzitország kelet és nyugat között - a rendőrség nem volt megfelelően felkészülve Alkoholizmus: statisztikai adatok alapján: kb. 50-60 ezer fő ténylegesen ennél sokkal több 1 főre jutott 100%-os szeszre vonatkozó adat/év/12 liter nem alakult ki kultúra fogyasztás Magyarországon: keverik az alkoholokat, ez a legártalmasabb veszélyeztetettek:- középgenerációhoz tartozó férfiak: feszültség-levezetés - gyesen lévő kismamák: monoton életmód miatt Kábítószer-fogyasztás: az 1960-as évek elejétől terjed először

szipózás formájában terjedt, később a hátrányos helyzetű családok körében 1970-1973: elterjed Budapesten 1975: elterjed a vidéki városokban is 1980-as évek eleje: évi harmincezer fiatal került vele kapcsolatba altató, nyugtatószerek + alkohol: az 1970-es évek közepétől, a művészvilágban bontakozott ki 1990-es évek elejétől: klasszikus vegyi kábítószerek elterjedése (tranzitország) Mentális zavarok: a statisztikai adatok alapján: 100-150 ezer fő ténylegesen ennél több szükség van a szemléletváltásra Társadalompolitika: Minden társadalomnak együtt kell élnie bizonyos mennyiségű devianciával, mert a teljes konformitásra való törekvés minden bizonnyal elfojtja az újításra való készséget, és ezáltal gátolja a fejlődést. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a politikusok és állampolgárok egy része is hajlamos arra, hogy a deviáns viselkedések tényével szembekerülve a szigorú elnyomást kívánja alkalmazni. A

deviáns viselkedések gyakoriságának csökkenése érdekében a fentiek értelmében a kulturális normák és értékek, a mindennapi élet feszültségeinek területén, végül a szocializáció által lehet valamit tenni. B/3. Az oktatási rendszer társadalmi egyenlőtlenséget újratermelő szerepe. A Pierre Bourdieu-féle tőketípusok. Az oktatási rendszer változásai és társadalmi hatásai Magyarországon a II. világháború utáni időszaktól napjainkig. Alapfogalmak: Az iparosodás kezdete után, a modernizáció előrehaladtával az írni, olvasni tudás és az iskolában elsajátítható ismeretek egyre fontosabbá váltak. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége annál jobbak a foglalkozási életpályáján és a keresetben az esélyei. Oktatásnak nevezzük általánosságban, a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak. Nevelésnek szokás nevezni a viselkedési

normák megtanítását, a mögöttük álló értékek átadását. Az oktatási intézmények funkciói tehát: az ismeretek átadása, a nevelés, vagyis a személyiség fejlesztése továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba. Emberi beruházásnak tekintik mindazokat a ráfordításokat, amelyek az egyén munkájának termékenységét közvetlenül emelik. Beiskolázási arányszámok azt fejeik, ki, hogy a különféle szintű és fajtájú iskolákban hánya tanulnak. Pierre Bourdieu: - a francia szociológia kiemelkedő alakja - a hatalom és az oktatás viszonyával foglalkozott - a szűkebb társadalmi helyzet rendkívüli befolyású - a ’60-as évektől egyre jelentősebb szerepet kap a kulturális tőke egyén előrejutásának lehetősége - háromféle tőketípust különít el:  Szimbolikus tőke: - működésének ideje: a tradicionális kultúrák idején - a földhöz való viszonyban jelenik meg - olyan tevékenységek rendszere, ahol a

pénz nem mozog, de gazdaságilag mérhető, szükségszerűségen alapul - a rendszer fenntartása időigényes, ha nem jut rá idő, akkor elvész a tőke szerepe  Kulturális tőke: - élethosszig tartó folyamat - értéket hoz létre, melyhez valamilyen fajta hétköznapi - lehet spontán és intézményes keretek között tudás társul: szakmai - Pl.: film, színház: nem bizonyítható oktatáshoz kapcsolódó: értékelhető módon gyűjtöm a kulturális tőkét (kell a hitelesített tudás, dokumentum, bizonyítvány) a tudás konvertálható gazdasági érdekekre Három minősíthető fajtája van: 1. Megszemélyesített (inkorporált) kulturális tőke: - pénz- és időigény - az idő síkján zajlik - számláját általában a család fizeti - kora gyermekkortól kezdődik - látható pl.: balett, zongora, nyelv, sport 2. Tárgyiasult (objektivizált) kulturális tőke: - kulturális objektumok, amik nem személyhez kapcsolódnak - tárgyiasult értékeket

veszünk magunkhoz - Pl.: hanglemez, könyv, színdarab, - a tárgyi kultúra rendkívül sokrétű, fontos a szelektálás 3. Intézményesített kulturális tőke: - az egyén megszerezheti, esélyegyenlőséget ad arra, hogy a különbség, egyenlőtlenség elháruljon - formái a nevelési és oktatási intézmények - az oktatás és az iskola azonban nem tudja a különböző rétegek közötti különbségeket megszüntetni. Okai: - szociális helyzet - objektív akadály - egyéni képességek (egyedi) - szubjektív körülmény (mire motiválom) - a család életmódja, műveltsége  - Szociális (kapcsolati) tőke: érdekek tartják fenn idő- és pénzigényes a kapcsolatok rendszerének kialakítása függ az öröklési jogtól, a társadalmi pozícióktól olyan erőforrások, melyek a csoport hovatartozásán nyugszanak, értékek, érdekek, csoportok mindig megjelennek a kultúrában, de beágyazódik a hatalmi rendszerbe is Magyarországi helyzet: Az 1970-es évek

végén az oktatás kiterjesztése lelassult, sőt megállt. A gimnáziumba és szakközépiskolába járók aránya a megfelelő életkorú népességben azóta alig nőtt, egészen csekély volt a felsőfokú oktatásban részesülők arányának növekedése is. Ennek oka elsősorban az, hogy mind középfokon, mind felsőfokon a minisztérium által szigorúan érvényesített numarus clausus, vagyis zárt szám érvényesült: ezek az iskolák csak annyi tanulót, illetve hallgatót vettek fel, amennyit a munkaerőtervek alapján a kormányzat engedélyezett számukra. Ezen oktatáspolitika ki nem mondott célja valószínűleg az volt, hogy a hatalmi elit félt attól, hogy, az érettségi és még inkább az egyetem és főiskola szintjén túlképzés alakul ki. Ennek tekintetében az 1980-as évek végén az iskolai végzettségi és beiskolázási mutatók tekintetében messze elmaradtunk a fejlett észak-amerikai és nyugat- európai országoktól, és a szocialista

országoktól is. A rendszerváltás után a kormányzat szabadkezet adott az iskoláknak, egyetemeknek, főiskoláknak a létszámemeléshez. A lakosság részéről is megnőtt az oktatással szembeni kereslet. Felismerték, hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerez a fiatal, annál jobbak a foglalkozási, karrierlehetőségei, annál magasabb jövedelmet tud elérni, és annál kisebb annak az esélye, hogy munkanélkülivé válik. Az iskolai végzettség egyre inkább meghatározza az elérhető társadalmi helyzetet. A vezetők között egyre nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya Azonos társadalmi-foglalkozási helyzetű vagy azonos jövedelmű személyek és családok közül azok értek el kedvezőbb pozíciót a többi státuszdimenzióban, amelyeknek magasabb volt az iskolai végzettségük és műveltségük. A szocialista korszakban a szociológiai vizsgálatok egyik sokat kutatott témája volt a család társadalmi helyzetének hatása a gyermekek iskolai

végzettségére. Jelentős különbségek vannak az értelmiségi családok, valamint a munkás- és parasztcsaládok gyermekeinek továbbtanulási arányaiban. Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola 8 osztályát sem tudják elvégezni szinte esélyük sincsen arra, hogy a szakképzetlen rétegből felemelkedjenek, nagy valószínűséggel egész életükben hátrányos helyzetben maradnak. A kisegítő iskolák: Ide kerülnek azok az iskolaköteles életkorúvá váló gyermekek, akikről az iskolaérettségi vizsgálatot végző nevelési tanácsadók véleménye alapján erősen feltételezhető, hogy nem fognak tudni megfelelni a rendes általános iskola követelményeinek. Oka lehet az átlagnál lényegesen alacsonyabb intelligenciaszint és valamilyen viselkedési probléma. Jelentős részük az általános iskola elvégzése után szakmát tanul és többé-kevésbé jól meg tud felelni a felnőtt életben. Társadalompolitika: Kétségtelen, hogy a tanulóés

hallgatólétszámok növelése többletráfordításokat igényel. Az utolsó években mind az oktatási intézmények állami költségvetési támogatása mind pedig az oktatói fizetések reálértékben csökkentek. Az oktatás, azon belül a felsőoktatás minden fejlett országban, kisebbnagyobb mértékben finanszírozási problémákkal küszködik. A felsőoktatás finanszírozási problémáinak egyik megoldási lehetősége a tandíj bevezetése. Tandíj kötelezettség mellett a szegényebb családok gyermekeinek felsőszintű tanulását az ösztöndíjak és a hallgatóknak adott kedvezményes hitelek segítik elő. Az oktatás finanszírozásából az állam nem vonulhat ki, az oktatás területén nem valósítható meg a teljes piacosítás. B/4. A kulturális fogyasztás mint az életmód meghatározó dimenziója. A kulturális fogyasztás területén jelentkező társadalmi különbségek. A tömegkultúra szerepe az egyének szabadidős és szórakozási

szokásaiban. Hazai művelődésszociológiai vizsgálatok. Szabadidő eltöltés: - a szabadidő a kapitalizmus során alakult ki, amikor kettévált a munkaidő a szabadidőtől - 1960-as éves: Szalai Sándor: első időmérleg kutatások - munkával töltött idő: fizikai idő + szabadidő - a szabadidőben vannak kötött és szabad programok pl.: kötött program: utazás, étkezés, vásárlás, alvás pl.: szabad program: ténylegesen magamra fordítható idő: olvasás, tv, kirándulás - kényszernélküliség állapota: meg nem fizetett idő - eltölthető aktívan vagy passzívan - „flow” érzés (áradás, jó érzés): Csíkszentmihályi Mihály: - olyan lelki állapot, amikor a szabadság élménye magával ragad - ennek kreatív dolognak kell lennie, a cselekvés élménye - olyan célokra kell törekedni, ami elérhető (frusztráció, unalom) - vannak olyan emberek, akiknek a munkában és a szabadidőben is teljesül - az emberek többségénél a munkában

nem teljesül a flow érzés, de arra törekszik, hogy a szabadidőben megvalósuljon - akiknél soha nem valósul meg, azok komoly gondokkal, problémákkal küzdenek meg - a játékban is megvalósul a flow érzés - háttértényezők: - anyagi háttér - kulturális háttér A szórakozás funkciói az intézmények oldaláról: - szórakozunk vagy szórakoztatunk - modern szórakoztató intézmények: cirkusz, varieté, lokál, kabaré, plazakultúrák, televízió - 2000-ben felmérést végeztek a szórakozási szokásokról: 1. Tv 2. Színház, mozi 8 Baráti beszélgetés - az 1950-60-as években a tv státusz szimbólum - jelenleg a világon a 2. helyen állunk televízió nézésben (pénz és idő dimenziójának szerepe nagy) A - választás függ: család környezet társadalmi helyzet lehetőségek szocializáció média tömegkommunikáció hagyományok lakóhely B/5. A kultúra és a civilizáció fogalma. Azonosítás és szembeállítás O. Spengler és

hatása a XX századi kultúrfilozófiákra A kultúra fogalma: - latin eredetű szó - colo igéből származik, amelynek az első jelentése: művelni ↓ a föld megművelésére alkalmazták először a másik értelmezése szerint: tisztelni - minden, amit az ember létrehozott - a köznapi életben a fogalmát eléggé le szokták szűkíteni - az anyagi, a társadalmi és a szellemi szféra is ide tartozik - a közösség életének újratermelődéséhez szükséges - 4 szférája van: - materiális (anyagi) - társadalmi (szociális) - mentális (szellemi) - kommunikációs A civilizáció fogalma: - civisz szóból származik ↓ a városlakó egyed eredeti jelentésében fokozottan érdekükbe állt a tudományos és a technikai fejlődés - a kultúrák integrációjából jött létre - a Kr.e IV-III évezredtől beszélhetünk róla (Mezopotámia, India, Kína) - átfogóbb, magasabb szintű, fejlettebb, mint a kultúra - a civilizáció

létrejöttekor jöttek létre a városok. A kultúra és a civilizáció fogalmát gyakran állították szembe egymással. Oswald Spengler: A nyugat alkonya - a klasszikus nagy német humanizmus utolsó nagy alkotója - egyetlen műve, amely 1918. nyarán jelent meg tömegsiker lett oka: a Német Birodalom bukása, járványok, szenvedések az európai kultúra hanyatlása (korhangulat) - a korában egy bizonyos részét félreértették - célja: a kultúra alaptanának megfogalmazása - a történelem a természettel szemben húzódik meg nála történelem - ↔ természet - folyamatos - kész - alakulóban lévő - bezárult, befejezett - sorsszerű - sorsszerű az ember alapvető igénye a sorszerű lét, ha sorstalanná próbálják tenni, akkor elveszíti ezt az igényét - a történelmet értelmezzük, hogy benne megértsük sorsunkat ( a történelem egy hatalmas jelrendszer, amely értelmezésre szorul ) A jelentés egy végső jelentéssé

válik: ez a forma. A végső forma: kultúrák létrehozása, saját magunk értelmezésére Mit értelmezhetünk a történelemből? - az értelmezés a történelem formáira irányul ezek nem mások, mint a kultúrák. A kultúrák zárt rendszerek, kb. ezer esztendő egy kultúra - 8 nagy kultúra létezik: - kínai - indiai - babiloni - egyiptomi - mexikói - antik - mágikus - nyugati (fausti) - szakít a korábbi felosztással - antik: klasszikus antik kultúra - mágikus: korai kereszténység + iszlám születésének elterjedése a bizánci birodalom végéig - nyugati: 1200-1300 körül születik, még úgy 200 év van belőle - a kultúrák haldokló szakasza: átmegy civilizációba - Jellemzői: - művi, mesterkélt állapot - sebezhető, törékeny (pl.: energia) - ellentétek (pl.: világváros ↔ vidék) - eltűnik a nép, helyette tömeg lesz - zsarnoksággal, diktatúrával párosul - anyagiaskodás (eltűnő erkölcsi értékek)

- fokozódó vallástalanság Módszertani következmények: - érvényét veszi a hagyományos periodizáció - szakítania kell az Európa-központú felfogással - a kultúrák egyenrangú képződmények, nincs közöttük minőségbeli különbség 2 lehetőség, amely új utakat nyit a kultúra kutatására: - lehetőség nyílik az egyenrangú kultúrák között a közös formanyelv kutatására - analóg, a kultúrákon belüli egységes területek kutatásával 2 új kutatási terület: - az emberiségnek nem lehet célja valamilyen végső, jobb állapot elérése. Leszámol a haladás gondolatával. - Leszámol a végtelen, kecsegtető jövő illúziójával Eredménye: sokkal mélyebb derűlátás. Minden periódusnak megvan a maga szépsége, értéke, nem kell bánkódni, hogy pont abban a korban élünk. B/6. A feminizmus kultúra-felfogásának történeti áttekintése. (A maszkulin kultúra bírálata és átcsapása saját ellentétébe

(szépség mítosz)). A pszichoanalízis (Freud és a freudizmus kultúra-koncepciója. A feminizmus kultúrakritikája: A feminizmusnak három hulláma ismert: - a századfordulón: a nők alapvető jogaiért - a II. világháború után: a nők gazdasági jogaiért - a ’70-es évek vége: nem politikai mozgalom, hanem egy érdekes kibontakozóban lévő kultúraelmélet, sajátos női nézőpontból láttatja a kultúra világát. Kritikus női álláspontot képvisel. A kultúrát - a fennálló rendszert férfiuralomnak tekintik Célja: ezen férfiuralom ellen tenni. - Feminitás: nőiesség: ahogy egy kultúra a nőt elképzeli. Kulturális meghatározottság - Feminin: nőiség, amilyenek a nők természetüknél fogva A férfiak kényszerítik rá a nőkre a nőiesség normáit. A nőt lekorlátozzák ezzel Ha a nő nem így viselkedik, az adott kornak megfelelően, akkor „csonkul” az értéke. Feminizmus: a társadalmi individualizmus által fejlett ipari

országokban, a felsőközéposztálybeli nőknél volt megfigyelhető. A kelet-európai országokban keményen dolgoztak a nők, nem volt más választásuk. Abszurd történelmi szituáció Nyugaton jobb volt az életszínvonal „unatkozó” eltartott nők. Napjaink feminizmusa: a nők joga az életben való részvételre. Helene Cixous: a férfiak ellentétpárokba rendezik a dolgokat, a pozitív fogalmak jelölik a férfit (világos, erős, okos), a negatív fogalmak a nőt (gyenge, érzékeny, passzív). Olyan séma, amely a nőket negatív szerepkörbe deklarálja. Binális oppozíció Julia Kristeva: Kibogozhatatlan az, hogy mi az igazán nőis. A kultúrán belül csak pozíción lehet leírni a nőiest, ami marginális (peremhelyzetre van szorítva). Tisztán pozícióként kell leírni a nőit. Ha tisztán pozicionális a nőiesség, akkor bárkit, akit marginalizál az uralkodó rend, az a feminitás jeleit veszi fel: ez nemcsak nő lehet. Pl: férfi művészekhez

női jegyeket kapcsolnak, értelmiségiekhez is kevésbé férfias. Napjaink feminizmusának vannak szakágai, a tudomány egész területét átfogja. Magyarországon még kevésbé ismert. Sigmund Freud: Pszichanalízis (kultúra és emberkép): - 1900: Álomfejtés (1. műve): új módon fejti meg az álmokat - a XX. század legjelentősebb szellemi műve: újfajta beszédmű - új emberképet és felfogást közöl - a tudattalannal való kapcsolatra épül - emberi psziché ↔ tudattalan (das Unbewusstes) - a tudattalant vágykomplexumként határozza meg, így nyilvánul meg, az első reakciója az elfojtás - Freud az embert úgy értelmezi, hogy „vágyom, tehát vagyok”. (a vágyakkal való szembesülés) - a vágykomplexum soha nem írható le maradéktalanul az embert újraértelmezésre készteti (elfojtás = értelmezés) - a tudattalan értelmezi önmagát - dinamikus lelki tevékenység a folyamat maga - A személy: - tudatos - tudattalan -

felettes én (kultúra, nevelés értékei) mind az elfojtás eszköze, mindenkire vonatkozik - a személy a maga egyszerű valóságában egy olyan komplexumot képvisel, amely szembesül a szavak és a dolgok rendjével és így képes kifejezni önmagát. (önartikuláció) - az egész felfogás hátterében az értelmezés problematikája áll. Ez jellemző az egész XX századra. - 3 tünete: - pszichoanalitikus terápia (traumatikus pontok keresése és megoldása) - elfojtás - tünet - a pszichoanalízis kezdetben nem volt annyira ismert, a XX. század második felében futotta be karrierjét. ( tömegkultúrává vált, pl.: lélektani krimik ) - az álmokban a tudattalan jelenik meg - 2 fő szervező elv szerint irható le az álom technikája: - narrativizálás: (történetté tétel): ha az álom történetként zajlik le - retorizálás: (sűrítés, képiesítés, eltolás) - a kultúra is ez alapján a két technika alapján történik. - Hatása

már a ’20-as évektől jelentős. B/7. A szakrális és profán létmód dialektikája. Az ünnep szakráliskulturális funkciói Szakrális és profán: - szakrális: szent; mindennapitól eltérő - profán: evilági a racionalizmus találta fel (Descartes) a nyugati kultúrákban jelenik meg a világiasodás alapja: két létmód: - szent idő, cselekedet - profán idő, cselekedet - az archaikus élet teljes egészében szakrális pl.: étkezés a hindu vallásnál (felszentelik és felajánlják az ételeket) a hívő ember imádkozik evés előtt a kenyér megszentelése - szent hely: jelen van a szentség - szent tér: fontos, hogy el kell választani a profán tértől (ajtó, küszöb, falak) - a szent hely a nagy világ kicsinyített mása pl.: Róma alapítása: a hely kiválasztása (7 domb) kereszt alapú felosztás (4 égtáj) város körbekerítése: szakrális tér keletkezett - a szakrális létmódú ember a szent helyen találkozik az érzelmek

megváltozásával, másképp gondolkozik és érez - profán idő: modern civilizáció szülöttje lineáris, irreverzibilis (előrehaladó): nyugati kultúrákban vissza nem fordítható - szent idő: ciklikus, önmagához tér vissza pl.: vasárnap (ünnepnap - szent nap) visszakanyarodás egy szent eseményhez, amely egy adott közösség számára jelentős pl.: zsidó húsvét: kovásztalan kenyér ünnepe (Egyiptomból való kivonulás emlékére) Az ünnep: - az ünnepeknek nagy szerepe van a kultúra továbbhaladásánál ( ismeretek ébren tartása ) - közösségmegtartó és közösség-összefogó funkciója is van pl.: totemállat elfogyasztása + totemős erejének beszállása a lelkekbe = identitásnövelés - profán idő struktúra: jogi, erkölcsi szabályrendszer - szent idő struktúra: más normák, szabályok érvényesülnek - karnevál típusú ünnep: - álarc: hétköznapokból való kilépés (a római kultúrából származik) -

szerepjáték: felfüggesztődnek a hétköznapi erkölcsi normák - álarc: visszaemlékezés az ősi, eredeti egyenlőségre B/8. Népszokások. Jeles napok szokásai, naptári ünnepek Ismertesse egy szabadon választott ünnepkör szokásait! Például: tavaszi, nyári ünnepek (húsvét, pünkösd), őszi-téli ünnepek (szüret, farsang, karácsony). Február 03., március 12 Balázsjárás, gergelyjárás: Ekkor volt az iskolások ünnepe. A gergelyjárás volt az elterjedtebb, e nap az iskola téli időszakának befejező napja volt. Ilyenkor a tanulók jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek. Virágvasárnap: Kiszehajtás: A kiszehajtás lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Húsvét Öntözés, tojásfestés: A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza. A tojás a termékenység jelképe

Hazánk területén népvándorlás kori és avar sírokban gyakran találtak sírmellékletként tojást, sőt díszített tojáshéjat is. A húsvéti tojásfestés az asszonyok, a lányok dolga Fehérvasárnap: A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokás a komatálküldés. Főként fiatal lányok gyakorolták. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást. Húsvét és pünkösd között: Húsvét és pünkösd között, vasárnap volt régen a lányok, a legények játszója. A fiatalok gatyára vetkőzve mentek ki a falu alá a gyepre és ott játszottak. Április 24. György nap: Hazánkban igen jelentős ünnep volt. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Május 01. Már a XV.

században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert A májusfát elsősorban legények állítják lányokat. Pünkösd: Pünkösdi király, pünkösdi királynő: A történetileg jól dokumentálható szokások közé tartozik. A szokásformák eléggé eltérők. Június 24. A szentiváni tűzgyújtás: Nyári napforduló időpontjában gyújtott tűz. Napjainkban erősen tűnőben van A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen. B/9. Egy néprajzi csoport, tájegység bemutatása (lehetőség szerint a hallgató szülőföldjéhez kapcsolódóan). A néprajzi ismeretek felhasználása, hagyományőrzés és hagyományápolás lehetőségei a művelődésszervezői munkában. TÓTOK: Kesztölc története: Kesztölc nevét szláv eredetűnek tartják, Kostolac kis

várat, erőd-templomot jelent, nevéhez a Claustrum, Kloster, Kostel kicsinyített alakján keresztül is el lehet jutni. A község határában vezetett a római korban a Brigetiot Aquincummal összekötő főútvonal. A limesút mellett nagy kiterjedésű római településre utaló leletanyag került elő. A népvándorlás során avar törzsek lakták ezt a területet. A honfoglalás korában a hatalmas Pilisi-erdő a fejedelmi Árpádcsalád birtokterülete volt A község első írásos említése az I Géza király által alapított garamszentbenedeki alapítólevél szerint I. Géza apátság király alapítólevelében a történik. garamszentbenedeki Az apátságnak Kesztölcön 7 szőlőt, 5 vincellért és 2 eke földet adományozott. Kesztölcön 1304-ben már az esztergomi káptalannak is volt birtoka, de az ide vonatkozó oklevél Vencel cseh király betörésekor eltűnt. Kesztölc falut a török uralom idején is lakták. Az 1784-87-es népszámlálás

adatai szerint az esztergomi káptalan birtoka. Szlovák talapülésként szerepel az összeírásokban és a megye népesebb községei közé tartozott. A XVIII. században római katolikus lakossága vegyes, magyar és tót Kesztölc néprajza: A község földrajzi neveire jellemző a kétnyelvűség. A dűlőnevek elnevezése kapcsolódik a terület jellegzetességeikez, illetve tevékenységhez.  Csurgó: az ott lévő csurgó patakról  Tatárszállás: a tatárok táborának egykori területe  Ostrihomska cesta: Esztergom felé vezető hadiút az ott folytatott  Paszunki: legelő Kesztölc kezdetben egy utcából álló utifalu volt. Az idők folyamán a település több utcával bővült. A telkek építővonala hosszában, szalagszerűen haladt az utcáról befelé. Az utcai részen állt a lakóház, kamrafélék, istállók egy fedél alatt vagy egymáshoz építve A lakóházak hagyományos elrendezése háromosztatú: szoba, pitvar, hátsószoba.

Jellegzetes építményei Kesztölcnek a pincék. Többségük löszoldalba fúrt lyukpince. A szőlő feldolgozására a pince előtti présházban került sor A pince két oldalán a falak mentén fektették le a 2-2 csántérfát, amelyekre a hordót helyezték. A pince legvégében vakablakot vájtak, ebben az ablakban tartották a gyertyát és az apró szerszámokat. A kesztölci népi hagyományok, népszokások: A hagyományok közül kiemelkedők voltak:  A Luca napi népszokás: A lucázás Kesztölcön két időponthoz kötődött. - December 12-én volt a kis Luca-járás. Ekkor a gyerekek jártak házrólházra, s tollseprűikkel kisöpörték a gonoszt és a betegséget a házakból - December 13-án volt a nagy Luca-járás, amikor a felnőtt Lucák - férfiak és nők egyaránt - féktelen mulatozás közepette jártak egyik háztól a másikig. A fehér öltözék kiegészítője volt a meszelő, amit harci vagy védelmi eszközként használtak.  A

karácsony esti ablak alatti éneklés,  A húsvét hétfői subrálás (vessző korbáccsal való megvesszőzés)  A farsangi maskarázás,  A tollfosztás A téli estéken tollfosztással töltötték az időt. Ilyenkor hagyományos szlovák ételekkel kedveskedett a háziasszony a tollfosztóknak. Ilyen volt: A főtt kukorica, a gőzölt bukta (parene bukti). A kesztölci népviselet: A nők visszafogottan, színes öltözetet hordtak. Jellegzetesen szlovák részei:  Csepec: csipkés gyönggyel, filterrel hímzett főkötő;  Lebega: anyagában hímzett blúz;  Rubács: hímzett alsószoknya;  Szakácska: fehér vagy fekete hímzett kötény;  Kacamajka: hímzett bársony vagy szövet kiskabát A férfiak fehér inget, fekete nadrágot hordtak.  Kosela: fehér, bő ing;  Nohavice: fekete, szűk csizmanadrág;  Sirák: kalap. B/10. Az európai civilizáció viszonya az antikvitáshoz. Eszmények, szabályok, értelmezések,

szembefordulások, különös tekintettel a politikára, a tudományokra és a művészetekre. A reformáció előzményei: - a pápai hatalma a XIII. században a virágkorát éli - a század végére a hatalom kezd hanyatlani az invesztitúra háború miatt beiktatás (egyházi hatalom ↔ világi hatalom) - 1309: a pápák avignoni fogságának kezdete (ide kerül a székhely 70 évre - a pápai mozgalom ellen jelentkeznek eretnekmozgalmak pl.: patarénusok, valdensek feladatuk: az egyház megreformálása (helyi mozgalmak) - huszitizmus: kitalálója: Husz János (prágai egyetem) Prágai Jeromos - két irányzatra szakadnak: táboriták, kelyhesek - táboriták: - Tábor hegyén gyülekeznek (Szlovákia) - az egyház térjen vissza az evangélikus szegénységhez - nemzeti nyelvű istentisztelet - kelyhesek: - liturgiabeli változtatásokat akarnak - két szín alatti áldozás - mérsékeltebbek - nemzeti nyelvű istentisztelet - Husz Jánost az 1415-ös

konstanci zsinaton eretnekséggel vádolják meg máglyahalál - reneszánsz pápák időszaka (VI. Sándor, II Gyula): - pártolják a kultúrát - jelentős mecenatúra (búcsúcédulák) - pl.: a Szent Péter Bazilika építésekor a hit árucikké vált ez ellen lép fel a reformáció Irányzatai: 1. lutheri: Luther Márton 1517. október 31-én kifüggesztette a 95 pontból álló tételsorát a wittenbergi vár kapujára (maga Luther erről a tényről soha nem beszél, Melancton Fülöp tesz erről említést) Luther említi a toronyélményét: „Az igaz a hitből él.” ← ez adta számára a megvilágosodást - 3 fontos pillére van: - hit általi üdvösség: (solla fides) - kegyelem általi üdvösség: (solla gracia) - csak az írás a kiindulópont: (solla scriptura) - elveti a túlzott külsőségeket - nem tartja fontosnak a közvetítő szerepét (pl.: pap) - két szentséget ismer el: keresztség, úrvacsora - evangélikusok - 1521: birodalmi

átokkal sújtják Luthert (bármikor büntetlenül megölhetik) - Wartburg várába menekül, itt fordítja le a bibliát németre - a ’30-as években enyhülés: - a kisebb fejedelmek szövetséget kötnek protestáns szövetségek (megtarthatják a hitüket) - 1555: Augsburgi (Ágostai) vallásbéke: „Akié a föld, azé a vallás.” Kompromisszum 2. kálvini: Kálvin János: reformisták - predesztináció: eleve elrendelés rendje - zsarnokölési elmélet: jog és kötelezettség a zsarnok eltávolítására - aki pénzügyletekkel fogalakozott, az kiválasztott volt - olcsó egyházat hirdet - a világiakat is bekapcsolja az egyház szervezetébe 3. anababtisták: - elvetik a csecsemőkori keresztséget 4. unitárius: - Münzer Tamás: újrakeresztelődők Szervet Mihály (spanyol orvos): antitrinitárius szentháromság tagadók 5. anglikán egyház: VIII Henrik alapítja 1532-ben „bosszúból” - feje a mindenkori angol király - a pápát

nem ismeri el - külsőségekben hasonlít a katolicizmushoz Reformáció Magyarországon: - viszonylag egy időben - lutheri: - erdélyi szász városokban - Dévai Bíró Mátyás - átveszik Luther tanait - a nemzeti jelleget hangsúlyozzák - kálvini: - Felvidék, Debrecen környéke, Sárospatak - Mériusz Juhász Péter: „debreceni pápa” - anababtista: - nincs nagy tábora - unitárius: - Erdély területén - Dávid Ferenc - 1568: tordai országgyűlés (Erdély) - a világon először itt mondták ki a 4 bevett vallást (katolikus, református, evangélikus, unitárius) - szabadon gyakorolhatók - egyenjogúak - egyetemes kultúrtörténeti jelentősége: a nemzeti jelleg hangsúlyozása (nyelv, könyvnyomtatás, stílus, nemzeti összetartozás) - Magyarországon: - nyomda: Nagyszeben 1529-től Sárvár Kolozsvár Debrecen Vizsoly - iskolák, kollégiumok alakulnak (európai hírűek) pl.: Debrecen, Sárospatak - Sylvester János: az

Újszövetség lefordítása - Károli Gáspár: a biblia lefordítása (vizsolyi Biblia) - Pesti Gábor, Káldi György: Biblia fordítók - a hitvitázó irodalom kialakulása: (Heltai Gáspár, Sztárai Mihály, Kecskeméti-Vég Mihály) Ellenreformáció: - 1545-63: tridenti zsinathoz kapcsolják (III. Gyula hívta össze) - cél: a katolikus egyház tekintélyének helyreállítása - 7 szentséget dogma szerint - újból kimondják a szentháromság egységét - Szent Officium bevezetése: egyházi törvényszék eretneküldözés, inkvizíció - Index bevezetése: tiltott könyvek listája - 1540-ben megalakul Loyolai Szent Ignác vezetésével a jezsuita rend (katona) - Pázmány Péter: jezsuita szerzetes, Kolozsváron tanul, Kassa XVII. század eleje: Esztergom Célja: a rekatolizáció Fő műve: Kalauz (Isten Igazságra Vezérlő Kalauza) Öt szép levél: kassai (Alvinczy Péter) lelkész úrhoz írta szépirodalmi szintű (barokk körmondatokkal)

- Bornemissza Péter - Tinódi Lantos Sebestyén - Balassi Bálint A barokk: - XVI. század vége és a XVII század eleje - művelődéstörténeti és stílustörténeti szakasz - a kagyló szóból ered (barocco) - jellemzői: - túldíszítettség - felfokozottság - mozgalmasság - ellentétek ábrázolása - a középkorhoz nyúl vissza - a vallásosság kerül előtérbe, terjeszti és támogatja az egyház is  Templomépítészet: - óriási méreteket ölt - győri bencés templom - miskolci minorita templom - miskolci Mindszenty templom  Freskófestés: - tovább népszerűsödik - életszerű, mozgalmas - ellentételezés: fény- és árnyékhatások kihasználása - Bernini: Szent Teréz látomása - Caravaggio - Tintoretto - Velasquez - Rubens  Festészet: - életszerű - gyakoriak a vallási, bibliai jellegű képek - oltárfestészet: oltárképek - színes ablakok  Irodalom: - manierizmus:

meghökkentő szókapcsolatok használata - újból megjelenik az eposz (Zrínyi Miklós) - körmondatok (veretesek, cirádás) - megjelenik a hitvitázó irodalom  Természettudományok: - Galilei - Toricelli - Borelli - Jordano Bruno - Kopernikusz - világkép változás: heliocentrikus (Nap központú) ← Kopernikusz - a hajózás tudománya is fejlődik B/11. Az ipari forradalom, az urbanizáció és a proletarizáció szerepe a modern polgári társadalom kialakulásában és a kultúra változásaiban. Az ipari forradalom szakaszai és ezek társadalmi visszhangja. A városiasodás, a hagyományos értékrend elvetése és az elidegenedés. - XVIII. század - a ’30-as évektől - az antikhoz nyúl vissza (pl.: építkezés: görög minta) - stílustörténeti kor - eszmerendszere a felvilágosodás  Építészet: - a legerőteljesebben itt mutatkozik - a mértani formák az irányadóak pl.: Nemzeti Múzeum, Szépművészeti

Múzeum - tympanon, zárt, letisztult formák - egyszerű  Irodalom: - a dráma kerül előtérbe - Moliĕre komédiái: az emberi hibák nevetségessé tételével javítható az ember - dramaturgi újítás: megjelenik a fedett színház, függöny, már nők is szerepelnek - iskoladrámák megjelenése az egyházi iskolákban az erényt vagy a bűnt helyezik előtérbe: erkölcsi témájúak - filozófiai témájú művek  Festészet: - ide is bekerül a mértanosság - valóságábrázolás  Tudományok: - tapasztalati tudományok előtérbe kerülése fizika: Isaac Newton, csillagászat, kémia, biológia  Filozófia: - Descartes: (felvilágosodás racionalizmus) ami ésszel felfogható, az van: „Merj gondolkodni!” - Pascal: észelvűség - John Locke: Anglia: az ember természeti jogait sorolja fel, melyek a születéstől fogva adottak: élethez, boldogsághoz, munkához, tulajdonhoz, szabadsághoz való jog A

felvilágosodás bölcsője Franciaország. - Voltaire: deista filozófus: nem tagadja az Isten létét, de az Isten nem szól bele az élet rendjébe. „Tiporjátok el a gyalázatost!” Candide: az értelmes alkotómunka az ember feladata - Rosseau: a népfelség és a társadalmi szerződés elvéről szól: a népnek joga van uralkodót választani, a nép szerződést köt az uralkodóval, de ha az uralkodó ezt felbontja, akkor a népnek joga van ezt a szerződést felbontani „Vissza a természethez” a túlzott magántulajdont tartja minden baj forrásának - Montesqieu: a demokratikus állam alapja a hatalmi ágak szétválasztása (törvényhozói, bírói, végrehajtói) - a tudományok rendszerezésének az igénye is felmerül Holbach, Helbetius, Diderot : Francia Enciklopédia Az ipari forradalom szakaszai: Az ipari forradalom a mezőgazdaságban, az infrastruktúrában lezajló változásfolyamat. - 1. ipari forradalom: a XVII század vége és a XVIII

század: a „gőz forradalma”: (mozdony, hajó, gép) - 2. ipari forradalom: a XIX század második fele: az „elektromosság és a fizika forradalma” - 3. ipari forradalom: a XX század első harmada - 4. ipari forradalom: a XX század második fele - napjaink ipari forradalma Vezető tudományterülete a fizika: az atommag, a neutron problémája (Curie: radioaktivitás) - Szilárd Leó tevékenysége - biológia/orvostudomány: vitaminok felfedezéséhez szükséges feltételek megteremtése - közlekedés: - Kandó Kálmán - Ford modell: autógyártás - megindul a légi közlekedés: 1910.: Zeppelin - 1903: a Wright testvérek első repülőgépe - generátor feltalálása - megindul a nagyipari tömeggyártás nagyvállalatok alakulnak különböző formákban (kartell, szindikátus, tröszt) B/12. A nagy francia forradalom politikai eszméinek hatása az európai kultúrára. Forradalom és reakció Nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus

államforma és - az ideológiák társadalmi változásai. berendezkedés. A Az ideális célkitűzések megvalósítása térben és időben. Felvilágosodás Magyarországon: - Mária Terézia (1740-1780); II. József (1780-1792); II Lipót uralkodása alatt - abszolutisztikus uralkodók, de felvilágosultak: nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, a képzésre és a szociális problémákra - 1777: Ratio Educationis rendelete: a 6 és 12 éves korúak számára lehetővé teszi az iskolába járást - kibővül a Pázmány Egyetem - testőrírók: Bessenyei Ferenc: Ágis tragédiája - mérnöki intézet létrehozása - Bécs: Tereziánum: a tehetséges hallgatók felkarolása - Haydn meghívása - rendezi a földesúri-jobbágy viszonyt törvényi szinten - 1765-től fia, II. József már társuralkodó: „kalapos király” - felvilágosult uralkodó - jozefinizmus: értelmiségi réteg + II. József követői - 1781: türelmi rendelet: -

protestánsoknak szabad vallásgyakorlat - feloszlatja a hasznos tevékenységet nem végző rendeket - a felszabadult pénzt külön iskolai, tanügyi alapba fekteti - 1784: német nyelvrendelet: a hivatalos nyelv a német lesz (ellenszenvet vált ki) - közigazgatási rendelet: a Szent István-i vármegyerendszer megszüntetése, kerületi rendszer bevezetése - a nagyszombati egyetemet Pestre költözteti (jezsuita tanárok) - a zsidóság részére engedélyezi az istentiszteletet - a halálos ágyán a jobbágyrendelet és a türelmi rendeleten kívül visszavonja a rendeleteit - kultúra szempontjából megpezsdíti az országot - 1790. után kezd szerveződni a magyar jakobinus mozgalom - 1790-ben Magyarországon is megfogalmazódnak a politikai átalakulás igényei Első megmozdulás: 1790-91. évi országgyűlés: előhozzák a magyar nyelv ügyét (latin) - a Pragmatica Sanczio megerősítése, hogy a Habsburg Birodalom mellett Magyarország önálló

legyen. - ez az igény az irodalomban is megjelenik, főleg Batsányi János műveiben. - az 1790-es évek közepétől a nyelvújítási mozgalommal kezdődik az ortológusok és a neológusok „harca” ortológusok: szerintük nem szükséges a nyelvet megváltoztatni neológusok: mindent magyarul kell mondani, az idegen szavakat le kell fordítani - 1820 körül kimondják, hogy ami jó azt meg kell őrizni, ami nem, azon változtatni kell. Az elavult szavakat megváltoztatták, új szavakat hoztak létre. - Y-ista és jattista csoport a helyesírás kapcsán: Kazinczy, Kölcsey, Szemere - Kazinczy széphalmi birtoka volt az első irodalmi központ - 1790-től megindulnak az első lapok pl: Kazinczy Orfeus c. Folyóirata, Csokonai: A diétai magyar múzsa, Kisfaludy Károly és Sándor: Auróra, Honderű, Pesti Divatlap, Hazánk: Kovács Pál szerkesztésében. - a színjátszás megindulása: Kelemen Sándor vezetésével megalakul az első állandó társ, illetve

kőszínház Kolozsváron. - Később: Pozsony, Székesfehérvár, Miskolc - 1837.: a Pesti Magyar Színház megalakulása (a Nemzeti Színház elődje) B/13. Európa viszonya a világ nagy civilizációihoz, és helyzete a bipoláris világrend kialakulása alatt és után. Az európai integráció főbb állomásai. Civilizációk: 1989-’90: 2 pólusú világrend megszűnt. Több évtizeden keresztül ebben éltünk 2 hatalmi centrum köré épült a világ. 1. Szovjetunió + csatlós államai (szocialista diktatúra) 2. Egyesült Államok vezette nyugati államok 1990-’91-ben a Szovjetunió összeomlott. (Michail Gorbacsov 1985-től volt uralmon) Megszűnt a kettős világ. Kötélhúzás: Szovjetunió elengedte a kötelet, de a másik fél is „seggre esett”. Lásd: USA próbál irányítani ma is (nem kéne) Több pólusú világ alakult ki. Ennek a főszereplői: a civilizációk Ahhoz, hogy valaki fő, vezető pozíciót tölthessen be, meg kell

fogalmaznia a fő irányelveit. Samuel Huntington: Civilizációk háborúja? – folyóirat cikke A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása – könyve. A ’90-es években új típusú nemzetközi válságokkal találkozunk. Az egymással szemben álló felek egy civilizációt jelenítenek meg és nem csak egy-egy sereg áll egymással szemben. Manapság nem néphadseregek vannak, hanem speciális alakulatok ⇒ ezek és egyes népcsoportok éreznek gyűlölettel egyes csoportokra. Főbb civilizációk: (a civilizáció 1-1 nagyhatalom köré csoportosul) 1054 ⇒ a nyugati keresztény 1. Nyugati keresztény civilizáció egyház 2. Keleti keresztény = ortodox civilizáció 3. Iszlám 4. Hindu civilizáció 5. Kínai civilizáció 6. Japán +2 7. Zsidó 8. Fekete Afrika } 1. Nyugati keresztény civilizáció Keresztény: -római katolikus keresztény -református -evangélikus Területei: Közép- és Nyugat-Európa Észak-, Közép- és Dél-Amerika

Ausztrália Dél-Afrikai Köztársaság Közép- és Dél-Amerika már kezdi rühellni Észak-Amerika befolyását ⇒ a nyugati keresztény civilizáció kezd visszaszorulni. A hagyományainkat könnyen elhagyjuk, azt gondoljuk, hogy nem fontos ⇒ ez rossz és civilizációs hatása is van, ill. a civilizáció hatására is történik 2. Keleti keresztény = ortodox civilizáció Területei: Oroszország Balkán bizonyos része: Görögország, Románia, Szerbia 3. Iszlám Területei: volt Jugoszlávia területe: Albánok Bosnyákok Arab államok Észak-Afrika (a Szaharától É-ra fekvő terület) Az iszlámok és a szerbek összeütközésbe kerültek, ill. a szerbek és a horvátok+szlovénok Mindenki a saját testvérországát támogatta. Oroszország a szerbeket támogatta Szlovéniát és Horvátországot a Vatikán és Németország ismerte el elsőként. Az iszlámokat és a bosnyákokat a szerb államok támogatták. (bár ők eléggé magukra maradtak) 4. Hidu

civilizáció India: -sokáig a Nyugati civilizáció tagja volt -Anglia kizsákmányolta -ma elárasztják Nyugat-Európát -fokozatosan erősödik a civilizációjuk, térítenek, terjeszkednek 5. Kínai civilizáció Több ezer éves kultúrája van, Európában sajátos a helyzete. Az Európai tapasztalataik nem jók. Kína zárt ország volt, a XX században kommunista állammá vált A Szovjetunió barátja volt. Sajátos kommunista diktatúrát folytatott sok áldozattal Kína terjeszkedik 1,3 milliárdos a lakossága. A kultúrájukat a kommunizmus megnyomorította Összetett civilizáció az övék, gazdaságilag gyorsan fejlődik és hadügyileg is fejlett. (1840 ópium háború) 6. Japán Sajátos helyzetben van. Mivel szigetország, nem terjeszkedhet A 2 világháború után gyors gazdasági reformot hajtott végre (bevonta a kis-tigriseket). Több ezer éves kultúrája van sajátos hagyományokkal. A Nyugati civilizációnak még inkább lehetne a támasza, de kezd

visszaszorulni ⇒ gazdasági tevékenysége csökken. 7. Zsidó Több ezer éves, a világ minden pontjain vannak bázisai. 8. Fekete Afrika Civilizáció: 1-1 nagyhatalom köré csoportosuló országok összessége. Nagyhatalom: -legyen nagy területe -legyen bizonyos néptömege ⇒ népesség -legyen stabil gazdasága ⇒ munkások -tudjon hadsereget fenntartani ⇒ legyen rá pénze -legyen stabil politikai háttere Nagyhatalom pl.: USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország (katonai erő nincs), Kína Fél lábas nagyhatalom pl.: Japán (a területe korlátozott, hadserege sem lehet), Oroszország (gazdasági élete nem stabil), India (gazdasági háttér hiányzik) Testvérország: azonos, vagy hasonló civilizációs ország támogatja ⇒ kettős mérce: bizonyos országokat támogatok még ha bizonyos dolgok a nézeteimmel ellentétesek is – érdekből – és fordítva. Meghasonlott ország: Pl.: Törökország: a török politikai elit az Európai Integráció

(Brüsszel) felé fordult. Ő ezt nem viszonozta ⇒ ellentét Mást akarnak A törökök hátat fordítottak Mekkának, Brüsszel viszont nem akarja felvenni Törökországot az EU-ba. Hogyan próbálták Európát újraépíteni? Megújítás, helyreállítás = integráció. Régi állapotot felújít, megújít. 1. gazdasági újjáépítés: az egyik alappillére ennek a megújításnak Az Egyesült Államok segítségét vette igénybe ehhez Magyarország. 1947-ben a Marshall-terv kapcsán kapott Európa segítséget az USA-tól. Aki kéri Európában a segítséget, az megkapja ⇒ még a Szovjetunió is! A segély egyetlen kitétele az volt, hogy társadalmi célokra kell fordítani és nem politikai célokra. 1948-ban kezdték folyósítani a pénzt és ’52-ig 13 milliárd $-t juttattak. 1. amit ebből megvalósítottak: helyreállították és megújították az infrastruktúrát 2. a nehéziparban (acél) helyreállították a termelést 3. modernizálták a

mezőgazdaságot 4. pénzügyi stabilitást is megvalósítottak (monetáris stabilitás) Európai politika: zajlott a vasfüggöny kiépítése: Románia, Magyarország, Lengyelország, Cseh ország (orosz megszállás), Ausztria (’55-ig orosz megszállás alatt). 1949 őszére megszületett a: Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) 2 héttel később létrejött a: Német Demokratikus Köztársaság is. (NDK) } deklarálja Európa kettéosztottságát Oroszország mondta, hogy ne vegyük fel a Marshall-segélyt, cserébe megszervezte a KGST-t 1949-ben ⇒ ez Magyarországnak nem volt jó. 1949 április 4.: a NATO létrejötte a Washingtoni szerződéssel: USA, Franciaország, Anglia, Benelux államok, Dánia – alapító tagok voltak, de összesen 12 ország alapította. Ez egy nyugati katonai szervezet, amelyben nem volt benne az NSZK. Ez már egyértelműen a Szovjetunió irányából érkező fenyegetésekre szerveződött. Kialakult a kétpólusú világrendszer.

Nyugat-Európai gazdasági egységesülés folyamatai: Németország ↔ Franciaország ősellenségek. 1950: Robert Schumann francia külügyminiszter javaslatot tesz: német és francia szén- és acélipar egyesülésére ⇒ ezzel a franciák ellenőrizhetik, hogy a németek az acélból és vasból tankot gyártanak, vagy üzemet építenek. Ennek a kidolgozója: Jean Monet. Konrad Adnouer: keresztény-demokratikus az NSZK első kancellárja. Ők hárman létrehozták a francia-német együttműködést, amely az Európai Szén- és Acélközösségben testesült meg. 3 alappillére: Olaszország + 3 Benelux államok, Németország és Franciaország. 1951.: párizsi szerződés Megtárgyalták, aláírták és 1952-ben lépett életbe ⇒ Montán Unió Ez volt az első integrációs szerződés. A szén- és acélközösség sikere csillapította a német újra-felfegyverkezéssel szemben táplált félelmeket, miközben a közös véderő felállításának igénye – a

kelet-nyugati ellentétek éleződésével – egyre sürgetőbben jelentkezett. 1952 május 27-én aláírta az Európai Védelmi Közösség (EVK) létrehozására irányuló szerződést az ESZAK 6 tagállama. (Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux államok⇒Belgium, Hollandia, Luxemburg) Ez a Közösség egy közös – francia, vagy brit tábornok által irányított – nyugateurópai hadsereg kiépítésére, mint egy új önálló német haderő kiépítésére irányult. 1957. március 25-én: Rómában aláírta 6 állam az Európai Gazdasági Közös Piac (EGK) alapító szerződését. Az alapító tagok: Németország, Franciaország, Olaszország, Benelux 1957-ben létrehozták az EURATOM szervezetét is. Bővítés: 1961-ben az Egyesült Királyság tagnak jelentkezett. Anglia óvatos volt először, mert egy csomó mindent át kellett engedni a többi országnak. 1960-ban megszervezte az Európai Szabadkereskedelmi Társulást, az EFTA-t.

(vámmentes áruszállítás) A szerződést Stockholmban írták alá. Alapító tagjai: Anglia, Svédország, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Ausztria. Tagok lettek: Izland, Finnország (1986-ban) Ezek aztán fokozatosan átvándoroltak az Európai Unióba. 1961-ben De Gaulle tábornok megvétózta az angolok csatlakozását 2 indokkal: 1.) Anglia gazdasága túl gyenge – kénytelen volt a gyarmatait elhagyni, ezért kissé valóban meggyengült, de nem ez a fő igazság. 2.) Anglia túlságosan is kötődik az USA-hoz és a gyarmataihoz és ezzel fenyegeti a szövetség függetlenségét. – ez a fő igazság, amit csak De Gaulle vett észre és mondott ki. De Gaulle tábornok II. világháborús veterán, Franciaország vezetője, aki nagy tekintélynek örvendett Franciaországban és Európában is. Franciaországot Európa vezető hatalmává kívánta tenni. Európát védje a külső támadásokkal szemben: - Szovjetunió - USA (identitás szempontjából)

1967-ben Franciaország kilépett a NATO katonai részéből. Így lehetősége volt egy önálló, francia katonapolitikát megalkotni. A NATO központnak Brüsszelbe kellett költöznie. De Gaulle diplomáciai kapcsolatokat épített. Látogatást tett: Lengyelországban, Szovjetunióban, Kínában és Romániában is. Erősítette a Kelet-Európai kapcsolatait Demonstrálta Franciaország önállóságát és azt, hogy nem függ sem a Közös Piactól, sem a NATO-tól. A tábornok 1969-ban lemondott és hamarosan meg is halt Ez után Franciaország ilyen tekintetben gyengülni kezdett, az új vezetők már nem ilyen határozott politikát folytattak. 1973. január 1-től: Dánia, Anglia és Írország az Európai Unió tagjai lettek Görögország, Spanyolország, Portugália: Kezdtek bekapcsolódni az európai vérkeringésbe a turizmus által. Mind a 3 ország elkezdett mozgolódni: látták, hogy a turisták milyen szabadon utaznak, milyen ruhákat hordanak, milyen a

kultúrájuk ⇒ sokan kivándoroltak nyugatra vendégmunkásnak, látták hogy ott hogy élnek az emberek és hazaküldték a pénzt. ⇒ a ’70-es évekre mind a 3 országban megindult egy demokratizálódó folyamat. Norvégia is felvételt nyert volna az EU-ba, de leszavazták a lakosok. Görögország: a legkorábban csatlakozott. A 20 században katonai diktatúrák váltogatták egymást. NATO tag, A ’70-es évek 2 felétől stabil politikai rendszere alakult ki 1981-ben felvették az Unióba, ezzel a közösség 10 tagúvá bővült. Spanyolország: 1975-ben Francisco Franco - diktátor meghalt. Végrendeletében meghagyta, hogy bármilyen politikai irányt választhatnak az utódai. János Károly visszament a trónra és ezzel demokratikus politika kezdődött. 1977-ben adták be a csatlakozási kérelmüket, 1986-ra a turizmus megerősítette a gazdaságot és így a közösség tagjaivá válhattak. Portugália: 1968-ban Antonio Salasar meghalt, választások, 1974-ben:

szegfűk forradalma ⇒ katonák robbantották ki, de puskalövés nélkül végbement és 2 év alatt a fiatalok új helyzetet teremtettek az országban. Szabad választások, politikai pártok kialakultak 1977-ben beadták a kérelmet, 1986-ban csatlakoztak. Az utolsó olyan ország volt, aki gyarmatokat tartott. Angola, Mozambik ⇒ voltak a gyarmatai, amelyekről 1977-ben mondott le. A változásokat a katonák hozták, ők műveltebbek voltak Portugáliában jelentős volt az analfabétizmus még a ’70-s években is. 1968-ban Spanyolország és Portugália csatlakozásával 12 tagúra nőtt a közösség száma. 1989. októberben: 4+2-es konferencia: Franciaország, Nagy-Britannia, SZU, USA + NDK, NSZK jóváhagyták a „német állam egységének helyreállítását”. 1989. november 9-én: a Berlini falat lebontották 1990.: Kohl Ny-német kancellár vezetésével Németországot egyesítik Az önálló, egységes Németország az európai stabilitást hosszú időre

meghatározta. A ’90-es évek elején újabb országok jelentkeztek csatlakozásra: -Ausztria -Finnország -Svédország -Norvégia 1995. január 1: Ausztria, Svédország és Finnország csatlakoztak Ez 3 erős ország volt gazdaságilag. Norvégiában a népszavazás megint a közösséghez való csatlakozás ellen szólt. 1994. tavaszán Magyarország adta be csatlakozási kérelmét / Antall kormány alatt Utána Lengyelország és fokozatosan a többi ország. 1997. koppenhágai kritériumok a belépéssel kapcsolatban: -működő, stabil gazdaság -stabil politikai rendszer -az ország ki tudja fizetni a kötelezettségeit Belpolitikai feszültségek, ’92-ben taxis sztrájk. ’97-ben kormányváltás, bizalomveszés nyugat felé, Magyarország visszamaradt gazdaságilag és politikailag is. Elúszott a lehetőség, hogy ’95-ben extra tagként tagok lehessünk és kaptuk az újabb feltételeket és csak 1998-ban tudtuk megkezdeni a tárgyalásokat. 2002-ben újabb

kormányváltás történt, újabb bizalmatlanság és belső feszültség. Megtorpantak a tárgyalások Magyarország a sor elejéről a közepére került. B/14. A kommunikáció fogalma és megközelítési lehetőségei. A kommunikáció axiómái. A kommunikációs folyamat sajátosságai, csatornái és elemei, jelentősége a mindenapi életben. A nemverbális kommunikáció, proxemika, a a kronémika, vokális a jelek, testbeszéd az emblémák, megjelenési a formái, sajátosságai a különböző korokban és kultúrákban, szerepük a közvetlen emberi kommunikációban. A verbális kommunikáció A szemiotika alapfogalmai. A kommunikáció fogalma: A kommunikáció: - tájékoztatás, hírközlés - hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus) útján - ritkábban közlemény - régebben: összeköttetés, közlekedés, érintkezés Szükség van: - adóra (küldőre) -

vevőre (befogadóra) - egy csatornára, amely az adót és a vevőt összeköti - egy információra, amelyet az adó a vevőnek eljuttat a csatornán (közös nyelv) - egy közös kifejezőeszközre, kódra, amely a megértést szolgálja (közös kód) A kommunikáció alaptételei:  Nem lehet nem kommunikálni. Ez annyit jelent, hogy minden emberi megnyilvánulás (még a hallgatás, a nem cselekvés is) kommunikáció, jelent és üzen valamit.  A kommunikáció szükségszerűen többcsatornás és többszintű. Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi (direkt) és egy viszony-meghatározó (indirekt) összetevő. A közlés szintje a tartalmi szint, amelynek az eszköze a nyelv vagy valamilyen jelrendszer. A viszony-meghatározó szint megmondja, hogy hogyan kell a tartalmi szinten lévő adatokat értelmezni.  Az emberi viszonyok természetét a partnerek kettő vagy többoldalú kommunikációs cseréjének tagoltsága határozza meg. A befogadó

viszonyulása a közlőhöz és az üzenethez folyamatos. A kommunikáció cirkuláris  A kommunikáció digitális és analógiás rendszerek által jut kifejezésre. A digitális kifejezés olyan tulajdonságokat jelent, ahol a kód részeire, összetevőire bontható és a köztük lévő összefüggés leírható. Az analógiás kód tágabb, nem lehet felbontani  A kommunikáció mint folyamat két típusú lehet: - egyenrangú, ha a partnerek közötti viszony egyenlő - egyenlőtlen, ha a felek közötti különbségen az egyik vagy másik fél nagyobb befolyásán van a hangsúly. A kommunikáció két axiómája: axióma = alapigazság, sarkigazság 1. A kommunikáció szükségszerű Az ember képtelen nem kommunikálni. Minden viselkedésnek üzenetértéke van, befolyásolja a másik ember viselkedését. 2. Minden kommunikáció valamilyen elkötelezettséget foglal magában, befolyásolja a kommunikáló felek közti viszonyt és viselkedésmódot sugall.

Csatornák, hordozók: - verbális kommunikáció: emberi beszédet, írást jelent - nem verbális kommunikáció: a kommunikációs folyamatban ezek a tényezők szorosan összefonódva, egymást kiegészítve vesznek részt. Nem verbális csatornák: - vokális jelek - gesztusok - tekintet kommunikáció - mimika - emblémák - kronémika (a kommunikáció időviszonyaira vonatkozik) - proxemika (térközszabályozás) - írásbeli munkák külső képe - testbeszéd A vokális jelek: - 2 féle típusa van: - önálló vokális jelek: valamilyen jelzés értéke van a környezet számára pl: sírás, nevetés, sóhajtás, fütty - szóbeli kommunikációt kísérő vokális jelek (hogyan?) pl: hangszín: minden embernél egyéni hangerő: nagyon halk, halk, normál, erős, nagyon erős hangmagasság: alt, mezoszoprán, szoprán, . beszédtempó: lassú, gyors, nagyon gyors, hadarás beszédritmus: lehet váltakozó, tükröződik az egyén személyisége A vokális jelek

néha fontosabbak, mint maga a beszéd. Az emblémák: - ami egy emberen látható - jelzés értékű a környezet számára - koroktól, kultúráktól függenek pl: reformkor: bajusz, szakál szerepe (Arany János: Bajusz) - közösséghez tartozást is kifejezhet pl: egyenruhák - társadalmi rangot is jelenthetnek pl: katonai csillagok A proxemika: - térközszabályozás - Edward Hall (1980) fogalmazta meg - minden embernek szüksége van valamilyen megfelelő, személyes térre, amely kultúráktól is függ - 4 távolságot alakított ki: - bizalmas (intim) távolság (0-45 cm) - személyes távolság (45-120 cm) (általában barátok között) - társasági (szolgálati) távolság (120-360 cm) (általában főnök-beosztott viszonyban) - nyilvános távolság (3.5 métertől a hallótávolságig) pl: értekezletek, tárgyalások - a kulturális szabályok szerepe nagy - lifteffektus: a tekintetkommunikáció alkalmazását jelenti - német kultúra:

nem szívesen engedik közel a másik embert ↔ amerikai kultúra - arab kultúra: ellentétesen gondolkodnak, mint az európaiak (közelség) - japán kultúra: cseresznyevirágzás ünnepe: szabadtéri programok, kivonulnak a zöldbe A nem verbális jelek lehetnek: - ösztönösek (ontogenetikus) - örökölt jelek pl: fejbólintás - konvencionális jelek: megtanulható pl: siketek jelbeszéde, karmester jelzései A verbális kommunikáció: Az emberiség kezdete óta meghatározó és fontos szerepe van a nyelvnek. Kutatása a nyelvtudomány feladata. A verbális csatorna a nyelvből, mint általános jelrendszerből és ennek alkalmazásából, a beszédből és az írásból áll. A világon körülbelül 3-4 ezer beszélt nyelv van (becsült adat). Minden olyan jelrendszer, amit már legalább két ember beszél. Azonban alig 100 olyan nyelv létezik, aminek írásos jelrendszere is van. A beszélt nyelveket 17 nyelvcsaládba osztották. (pl: urál) A nyelvek

eredetéről kétféle elmélet létezik: - monogenezis (egyeredetű): a világ nyelvei egy ősnyelvből származnak (Bábel tornya) - poligenezis (sokeredetű): a Föld különböző részein eleve külön nyelvrendszerek alakultak ki A szemiotika alapfogalmai: - jeltudományt jelent - jelekről szóló általános elmélet, amelynek a tárgy a jel - jel: sokfélék lehetnek pl: egyezményes, velünk született, irodalmi mű - a jelzett dolog mindig bonyolultabb, mint a jel pl: barlangrajzok - jellegzetessége a nyelvtudományhoz kötött pl: a tánc nyelve - az ember jelfelfogó képessége sok esetben alul marad az állatokkal szemben pl: a kutyák szaglása kifinomultabb - a jelek társadalmi tények, amelyek egy társadalomban érvényesülnek. Akkor lehet megmagyarázni, ha bizonyos ismeretekkel rendelkezik az egyén. B/15. A tömegkommunikáció különbségei. A és a személyközi tömegkommunikáció tömegkommunikációs eszközök

kommunikáció funkciói. szerepe A az információtovábbításban. Az írott és az elektronikus sajtó sajátosságai korunkban. A média intézményrendszerének vitás kérdései napjainkban. alkalmazásuk a A tömeges közművelődési befolyásolás munkában. A eszközei, reklám, a propagandra, a PR alapfogalmai és kulturális sajátosságai. A tömegkommunikáció: - adó: kommunikátor - befogadó, vevő: amináns - hír, információ: kommunikē A tömegkommunikáció abban különbözik a személyközi kommunikációtól, hogy eszközt kell közbeiktatni, hogy az információ az egyik ponttól a másikig eljusson, az idő rövidebb szakasz alatti megtétele. - szétszórt sokaság: legyőzve az időt és a teret ugyanarról a hírről értesítse a világ különböző pontjain élő embereket - feladata: információk továbbítása, melyhez mindenképpen szükség van valamilyen technikára - a fejlett társadalmak jól behálózták magukat

tömegkommunikációs eszközökkel - a tömegkommunikációban megvan a választás lehetősége - az eszközök a közművelődésre hatnak - figyelni kell a pontosságra, mert néha a hír, az információ torzulat. (nem feltétlenül szándékos a változtatás (a pletyka természetrajza) - a különböző tömegkommunikációs eszközök között verseny van A tömegkommunikáció funkciói: ♦ státuszadó funkció: - a tömegkommunikációs eszközök elismerést hozhatnak, a személy státuszát emelheti - rangot ad, elismertséget jelent ♦ narkotizáló funkció: - a sok információt nemcsak befogadni kell, hanem „cselekedni” is kell a saját maga területén ♦ társadalmi funkció: - minden eszközt társadalmi igény hozott létre - olyan ereje is van, hogy segítenek betartani a társadalmi normákat is ezek az eszközök Tömegkommunikációs eszközök: - újság - rádió - TV - film - számítógép Újság: - körülhatárolt

földrajzi piacokon terjesztett kiadvány - adott közönség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum - rendszeresen, naponta, hetente kiadott periodika - nyomtatott médium - híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz Rádió: - funkciója: „Tartós nyomot hagyni az emberben.” - két alapvető tevékenysége van: - kultúra terjesztése - tájékoztatás, hírközlés - további funkciók: - igények felkeltése, ízlés fejlesztésében (átgondolt, tudatos, kulturális propagandra, változatos műsorfajták - a rádió és a többi közművelődési intézmény közötti szervezkedés - műsorok differenciálódása: - hallgatói réteg - milyenek a hallgatói szokások (életkor) - műveltségi szint - hallgatói szükségletek - demográfiai tényezők (nő, ifjú, idős) - rádióműsorok: - alkotóműhelyi funkciója - kulturális - • ismeretterjesztő tevékenységgel kapcsolatos műsorok: viták, ankétok, előadások

• oktató jellegű műsorok: speciális ismeretanyagot közvetít • kulturális, tájékoztató, szervező műsorok • szórakoztató műsorok Mire alkalmas a rádió? - gyors műsor, gyors szerkesztés, gyors sugárzás - műsorszerkesztés keretében valósul meg A televízió: - funkciói: • tájékozató, informatív, propagandra funkció: - célja, feladata: politikai tájékoztatás, közhasznú információ - fontos: gyorsasága, az élő adás hitelessége - • szórakoztató funkció • ismeretterjesztő funkció a TV és a közművelődés egysége Helye pótolhatatlan, mert napjainkban a lakosság széles körében elterjedt közművelődési intézmény. Elmélyíti azzal, hogy hogy felkelti az érdeklődést, de nem helyettesíti a közművelődési szakértő munkáját. Feladata: a többi intézménnyel együttműködve segíti a kultúra terjedését. A film: A film egy kifejezési forma, a gondolatok közlésének módja, s mint ilyen,

jelrendszer, mely sokban emlékeztet a nyelvre. A mozilátogatás motívumai: - szórakozás - kikapcsolódás - időtöltés (nem tudatos) - magáért a filmért (tudatos) - a mozi hangulata végett - speciálisan a szereplők végett, bármiről is szól a film - mindenkinek szól - pillanatnyi menekülés a jelenből a filmek világába - a filmbeli történet miatt - kíváncsiság: a történelmi filmek háttere - olyanról szól a film, amivel egyesülni tud a mozilátogató is - tömegvonzás: a hivalkodó és figyelemfelkeltő reklámhadjárat felkeltette az érdeklődést A számítógép: - korunk főszereplője - elsődleges feladata az információ feldolgozása - feladatai: - a betáplált program alapján a visszajelentett információk állandó ellenőrzésével közvetlenül szabályozza valamilyen rendszer működését - a tudományos kutatásban, tervezésben rövid idő alatt épes elvégezni különféle számításokat -

adatbankok, adatbázisok létrehozása, kezelése A reklámról: Reklám: Minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, vagy valamely vállalat tevékenységét népszerűsíti. Ipari-kereskedelmi propagandra a közvélemény irányítása céljából; olyan tevékenység, mely bizonyos személyek, vagy tömegek akaratmeghatározását próbálja befolyásolni az üzleti célok érdekében. Sajtóreklám: - a reklámozásnak az a módja, amikor a reklámozó más kiadványában vásárol reklámteret - legkedveltebb eszköz - közlései megbízhatóbbak a többi reklámhordozóénál - gyors, mindenütt ott van - lényege: „Röviden, magvasan, magyarul.” Reklámfilm: - TV: leghatásosabb információs eszköz - legelterjedtebb a tartós fogyasztási cikkek között - a nézők nagy része: nő és gyermek ( a reklámok

85%-a nekik szól) - olyan légkör megteremtése a célja, amelyben a termék kívánatossá válik Rádióreklám - reklámszöveg: - csak a hangot használja: népszerűtlen, sikere a szövegen múlik - könnyen és gyorsan felejtődnek - hibájuk: a dramatizálás (természetellenes, mesterkélt); felsorolás - hossza: általában 10-20 mp Plakát - grafika: - már Julius Caesar idejében is volt - 1845-től színesek - sétáló, szemlélődő emberekhez szól - óriásplakátok: rövid szöveg, városképromboló hatás - ízlésformáló eszköz Fényreklám: - művészet: hatásos, az ember szereti a fényt - gigantikus, kápráztató - technikája nem túl fejlett Magyarországon Direct mail: - közvetlenül, egyénileg szól az emberekhez - nagyon hatásos - küldemény formájú - tetszetős külsejű Reklámfajták: - programreklám - tanfolyamreklám - meghívóreklám - tájékoztató reklám - alkalmi reklám

Reklámeszközök: - vizuális reklámok plakát, szórólap, műsorfüzet, sajtóhirdetés, fényreklám - audítiv reklámok élőbeszéd, rádió, magnetofon