Environmental protection | Air quality » A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten

A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 1. A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten A társadalmi fejlődés káros hatása Körültekintve a világegyetemben, rájöhetünk hogy "csak egy földünk van" és megóvásáért az emberiség felelős. Kutatások igazolják, hogy a változások a Földön nem előre kiszámítható módon, fokozatosan következnek be, hanem hirtelen és szélsőséges ingásokkal. A Földnek ugyan létezik egy önszabályozó képessége, melynek segítségével képes a regenerálódásra, de mindenkinek tisztában kell lennie, hogy ez nem működik a végtelenségig; Földünk megóvása a szennyeződéstől közös érdekünk és feladatunk. A modern civilizáció sajátos negatív jellegzetessége, hogy sajnos sokszor figyelmen kívül hagyja a jövő érdekeit. A fejlődő országok és jó néhány fejlett ország alapvető gazdasági tőkéje (a környezet és a megújítható

erőforrások) gyorsabban fogy, semmint azt pótolni vagy helyreállítani lehetne. Néhány fejlődő ország már lényegében felélte összes ökológiai erőforrásait, és elérkezett a környezeti csőd határához. Ennek következményei nemcsak az éhség és a halálozás növekedésében, hanem a társadalmi egyensúly zavaraiban és konfliktusaiban is megnyilvánulnak, mert az erőforrások leromlása és kimerülése a környezeti okok miatt menekülők millióit kényszeríti hazájuk elhagyására. A gyorsan növekvő anyagfelhasználással együtt, egyre több végtermék került a környezetbe vissza. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés rohamos fejlődése, valamint a tudományos vívmányok a népesség számának robbanásszerű növekedéséhez vezettek. Mindezek eredményeként napjainkra az ember, az egész földi környezet legfőbb alakítójává vált. Mégis elsődleges célja kell(ene) legyen a jövendő nemzedékek számár minimálisan

tisztességes, méltányos helyzet biztosítása. Magyarország természeti környezetének állapota nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható, a többi volt kelet-európai szocialista országéhoz viszonyítva többnyire kedvezőbb. Magyarországon még mindig vannak viszonylag nagy kiterjedésű, jó állapotú erdőségek, az élővilág gazdag, a természetes élőhelyek és társulások száma magas Mint ismert, a rendszerváltás óta lejátszódott strukturális átalakulás és a személyes fogyasztás mérséklődése, valamint az ország energiafogyasztásának csökkenése kedvezően hatott a környezetre. Különösen a vas- és alumíniumkohászat és a nehézvegyipar leépülése éreztette hatását a levegőminőség javulásában, s könnyítette meg egyes nemzetközi környezetvédelmi egyezmények (elsősorban az első kén-dioxid-egyezmény) teljesítését. A mezőgazdaságban a termelési volumen és a nagyüzemek fizetőképességének

csökkenése visszavetette a műtrágya- és növényvédőszer-termelést és -felhasználást; a kedvező környezeti hatást viszont lerontja a kistermelők vegyszerhasználatának ellenőrizetlensége. Magyarországon a legsúlyosabb környezeti problémák: a szennyvízelvezetés és -kezelés megoldatlansága, a hőerőművek és a városi közlekedés okozta légszennyezés és a nem kielégítő hulladékelhelyezés, illetve -ártalmatlanítás. Ezek a kérdések a kormányzat környezeti politikájának középpontjában állnak. A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 2. A légszennyezés hatása a természetre Környezetünkben bármerre fordulunk, anyagok vesznek minket körül. A két legismertebb, legközönségesebb anyag körölöttünk a levegő és a víz. Annyira természetes mindkettő, hogy alig vesszük észre. Gondoljuk csak el, mi történne, ha egyszerre eltünnének a Földről?! Mára a nagyvárosokban a levegő minősége

sokszor alig alkalmas légzésre. Megnőtt a légzőszervi betegségek száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózónpajzs, pusztúlnak az állatok és a növények. Nő a Föld átlaghőmérséklete A levegő szennyeződése világméretű, globális probléma. Mindenki számára fontos a légszennyezés hatásainak megismerése legfőképpen azért, hogy cselekvései során törekedjen annak csökkentésére. A légszennyezés káros hatásai a szennyező anyagok minőségétől, energiafajtájától, azok légköri koncentrációjától, ill a hatás idejétől függenek. A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, vagy legalább az élettevékenységre ható közeg, ennek következtében a légszennyezés hatása alól az élővilág nem vonható ki. A légszennyezés káros hatásai a környezetre: a légkör összetételének változása, a légkör felmelegedése, savas jellegű csapadék, a bioszféra oxigéntermelő képességének csökkenése, a CO2

légköri felszaporodása, a növény- és állatvilág károsodása, humán egészségügyi károk stb. A levegőbe kerülő kén- és nitrogén-oxidok önmagukban is mérgezőek, de ezek a gázok felelősek a levegő fokozódó savasodásáért, a savas esők kialakulásáért. A savas esőket szállító felhők keletkezési helyükről nagyon messzire, akár 2000 km-re is eljuthatnak. Hatásukra egyes növények anyagcseréje gyorsul, így erdőpusztulást okozhatnak, s szintén a savas esők számlájára írható a mészkőből készült épületek, műemlékek rohamos romlása. Ha a légkörbe kerülő anyagok változatlan formában és mennyiségben a levegőben maradnának, akkor annak összetétele rövid időn belül az emberiség számára elviselhetetlenné válna. Ez a kedvezőtlen hatás az ember szennyező tevékenysége ellenére még nem következett be, mivel a levegőnek van természetes öntisztulása, ami a levegőminőség megőrzésének nagyon hatásos,

természetes eszköze. Az öntisztulás keretében a szennyezőanyag vagy eltávozik a légkörből, vagy más anyaggá alakul át, vagy felhígul. A tisztább levegő a jobb minőségű környzet egyik lényeges tényezője. A légszennyezés kellő anyagi ráfordítással elvileg teljesen megszűntethető lenne. Napjainkban a Európai Unió határozatokkal és irányelvekkel szabályozza a tagországok kötelezettségeit és jogait a levegőminőséggel, ennek mérésével és ellenőrzésével kapcsolatban. A téma az elsô londoni szmogriadó után, az utolsó fél évszázadban vált igazán aktuálissá. 1952. decemberében Londont 5 napon át szmogfelhô borította, s ez idô alatt 4600 ember halt meg légzôszervi és szívbetegségben. Hasonló, de kevésbé súlyos katasztrófa következett be Londonban 1956-ban, amely a kisgyermekek mellett elsôsorban az idôseket érintette. Ezt megelôzôen Meuse Valley-ban 1930-ban, Donorában 1948-ban jeleztek igen magas

légszennyezési mutatókat és megemelkedett halálozási adatokat. 1955 szeptemberében LosAngelesben szmogriadót rendeltek el, az autósokat pedig felszólították, hogy lehetôleg ne használják gépkocsijukat. Más nagyvárosokban a füstköd következtében megszaporodnak a A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 3. heveny asztmás rohamok, mint pl. New Orleansban, vagy a szembántalmak, mint Los Angelesben. A szénanátha és a légszennyezettség összefüggései Tudományos bizonyítékok támasztják alá azt a nézetet, hogy a levegő szennyezettsége elősegíti az allergia kifejlődését. Egyes tudósok véleménye szerint "normális", egészséges emberek is allergiássá válhatnak a légszennyezés hatására. A helyzet az utóbbi néhány évtizedben romlott olyan rohamos mértékben, hogy a fejlett országok városi lakosságának csaknem a felét érinti az allergia, és az arány egyre növekszik. Budapesten mintegy

négyszázezer ember pollenallergiás, ha hozzátesszük ehhez az adathoz azt a tudományos megfigyelést, hogy az allergiás szülők gyermekei nagy valószínűséggel maguk is allergiásak lesznek, megállapíthatjuk hogy nem számíthatunk arra, hogy unokáink, dédunokáink kevésbé fognak szenvedni a szénanáthától. A pollenallergia igen rövid idő alatt vált népbetegséggé. Ilyen radikális változás leginkább akkor szokott történni, ha a környezet változik meg erőteljesen. Ezt a gyanút megerősíti, hogy nem a virágporban sokkal dúsabb környezetben élő falusiak, hanem a városokban élő emberek szenvednek a szénanáthától - márpedig ez a betegség akkor rohamozza meg az embert, ha a levegőben szálló virágpor mennyisége nagy. Szénanáthát persze, nemcsak a virágzó füvek okoznak, de mindenféle széllel porzódó, sok virágport termelő növény, egyes fák és gyomnövények is. Legismertebb az allergizáló növények közül a parlagfű Az

már ma is bizonyított tény, hogy ha valakinek krónikus légúti betegsége vagy éppenséggel asztmája van, a szennyezett levegő súlyosbítja az állapotát. Az ózon és a nitrogénoxidok a városi közlekedés tipikus légszennyező anyagai. Amikor az autók kipufogógázaiból a levegőbe kerülnek a szerves vegyületek, nyáron a napfény és a hő hatására reakcióba lépnek a levegőben levő nitrogénoxidokkal, és ózon keletkezik. A nyári szmog még az egészséges embereknél is okozhat panaszokat, főként ha a szabadban dolgoznak, irritálja az orrot, torkot, tüdőt, mellkasi fájdalmat, köhögést, hányingert okoz, hosszabb idő után tüdőkárosodás léphet fel. Ideje volna, hogy a parlagfűirtó kampányok idején a légszennyezés allergiára fogékonnyá tevő hatásáról is essen szó. Ne tegyünk úgy, mintha a parlagfű lenne az elsőszámú közellenség, és nem Budapest tűrhetetlen levegője. Nem elegendő, ha kigyomláljuk a parlagfüvet -

tisztábbá kell tenni a levegőt, amit beszívunk ahhoz, hogy az allergiás rohamoktól megszabaduljunk. Annál is inkább, mert akármilyen sikeres legyen is a parlagfűirtás, a szélnek nem tudunk kerítéseket állítani, az áthozza a környékbeli mezőkről a parlagfű virágporát. Sajnos, nem a közlekedési vagy a városi szemétégető okozta légszennyezés mérséklését helyezte kilátásba a fővárosi önkormányzat az allergiások és a még nem allergiások érdekében. Nem a tömegközlekedés lényeges javítását, sem nem a rákospalotai szemétégető füstgáz-tisztító berendezésének sürgős felszerelését vette tervbe, hogy segítsen az allergiásokon, hanem a virágpor-koncentráció csökkentő programját erőlteti: újabb, ötéves parlagfűprogramot fogadott el az idén, amely kilátásba helyezi a környező településekkel való együttműködést parlagfű ügyben. Egyéb ártalmatlannak tűnő hatások A belső téri légszenyezés az

allergiának ugyanolyan alkalmas forrása, mint a kültéri. A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 4. Oda kell figylenünk arra, hogy gyakran kétszer-ötször-tízszer nagyobb egyes, egészségre ártalmas anyagoknak a koncentrációja a lakás levegőjében, mint az utcán. Csak néhány, erősen reakcióképes kémiai anyag fordul elő nagyobb töménységben épületen kívül, mint belül. Ilyen kimondottan utcai légszennyező a kéndioxid, az ózon, a szulfátok, a nitrátok és az ólom. Ezek hamar elnyelődnek a talajban, a tárgyak felszínén Az utca levegőjét szennyező többi anyag viszont a lakásban (iskolában, irodában) is megtalálható. Megfejelve egyéb, kifejezetten a zárt térhez kötődő szennyezésekkel, amelyek az emberi tevékenység nyomán keletkeznek. Olyan szükséges tevékenység során, mint a főzés, fűtés, takarítás, renoválás, - és olyan haszontalan tevékenység során, mint a dohányzás. A lakás

levegőjétől ugyanúgy lehet allergiát kapni, mint a virágportól. Csak a szobában nem a növények okozzák a szemviszketést, tüsszögést, orrcsöpögést, hanem a külön szellőzés nélkül működő gázkészülékek, a préselt, rétegelt lemezből készült új bútorok, a kárpitok, szőnyegek, a frissen festett falak, ablakkeretek, az újonnan lakkozott padló, a vadonatúj lambéria. Mit lehet itt tenni? -megfontolni, mit veszünk meg, mit engedünk be a lakásunkba, mivel engedjük festeni ajtónkat-ablakunkat, és szellőztetni. Ha légkondicionálónk van, havi rendszerességgel cserélni a szűrőbetétjét, hogy por helyett nehogy baktériumokat nyeljünk. És elvárni és megkövetelni, hogy az építőmesterek, festők-mázolók, kereskedők értsenek az általuk használt anyagok egészségkímélő kiválasztásához és alkalmazásához. Követelni, hogy tiltsák be a veszélyes anyagok használatát a lakásokban. Légszennyezettség Budapesten, az

autózás környezeti károkozása A nagyvárosokban a tömegközlekedés igen fontos szerepet játszik. Csökken az utcák, utak zsúfoltsága, folyamatosabb a forgalom, a személygépkocsik is kevesebb ideig szennyezik a levegõt. A tömegközlekedési jármûvek megfelelõ kihasználtság mellett, egy utasra lebontva sokkal kevésbé szennyezik a környezetet, mint a személyautók, már csak azért is, mert a felmérések szerint leggyakrabban egy ember utazik az autóban, tehát teljes kihasználtság ritkán fordul elõ. A tömegközlekedési jármûvek jobban kihasználtak, aminek gazdasági okai is vannak. Bár úgy tûnik környezetvédelmi szempontból a villamos és a metró kedvezõbb lehet, mint a belsõ égésû motorokkal üzemelõ autóbuszok, hiszen használatukkal nem szennyezik a környezetet. Mégis a mûködtetésükhöz használt villamos energiát erõmûvekben, szintén környezetkárosító technológiával állítják elõ. Globálisan szemlélve tehát

megállapíthatjuk, hogy környezetszennyezés szempontjából semleges motorok nem léteznek, így arra törekedhetünk, hogy a már használatban lévõ jármûvek károsanyagkibocsájtása minél kisebb legyen. A hatvanas-hetvenes években Budapestre áramlottak az emberek. Később lelassult a bevándorlás, most pedig a főváros agglomerációja lélegzik nehezen: aki több zöldre, netán családi házra vágyik, de pénztárcája nem engedi meg, hogy álmát Budapesten valósíthassa meg, ott vesz telket, ahol jóval olcsóbb, s ahonnan harminc-negyven perc alatt a fővárosba ér. A kelet-közép-európai nagyvárosok többségéhez hasonlóan a nyolcvanas évekig Budapest népességének növekedése a város környékén volt a legjelentősebb: a munkahelyek száma gyorsan nőtt, magában a városban viszont kevés lakás épült. A belső részeket körülvevő A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 5. átmeneti övezeten túl épültek a

sok családot befogadó lakótelepek, ezeket pedig családi házas területek követték. A budapesti agglomeráció látványos fejlődése a rendszerváltozás után kezdődött: a piacgazdaságra áttéréssel újfajta kereskedelmi egységek jelentek meg, a jövedelmek differenciálódtak, létrejött egy jól kereső, fizetőképes réteg, megnőtt a gépkocsik száma. A fejlődés egyik legjellemzőbb kísérőjelenségeként a városi lakosság kitelepült a zöldövezetekbe, amelyek azonban egyre távolabb kerülnek a várostól. A kivándorlás legfőbb oka a zöldövezet vonzása és a saját családi ház igénye. A főváros egyes, sűrűn lakott városrészeiben az egy főre jutó zöld terület az egy négyzetmétert sem éri el, hiányoznak a játszóterek, a kutyafuttatók; az iskoláknak nem mindenütt van kertjük, tornatermük. Az okok között szerepel Budapest rossz közlekedése is. A Budapesten naponta közlekedő háromszázötvenezer autó okozza a balesetek

kilencvenhét és a légszennyezés kilencven százalékát, így nem csoda, hogy a fővárosban 1990 és 1998 között 118 százalékkal nőtt például az asztmás betegek aránya. Az autók foglalják el a közlekedésre igénybe vett utak területének kilencvennyolc százalékát, ezért egyre hosszabbak a forgalmi dugók. A szakemberek többsége szerint mielőbb közös szabályozásra volna szükség. A nagyobb térség közös érdekein alapuló, átfogó szabályozás kellene többek között a zöldövezetek védelmére, a légszennyezés és a zajártalom csökkentésére, a leszakadó rozsdaövezet fejlesztésére, a közlekedés ésszerűsítésére Az autózás környezeti kárainak csökkentése Egyes légszennyező anyagok kibocsátásában ma már nem az ipar, hanem a közlekedés áll az első helyen Magyarországon, márpedig a kipufogógázok rovására írható minden kétszázadik, "aktív korban" bekövetkezett haláleset. A helyzet alighanem javulna,

ha a mainál több támogatásban részesülne a tömegközlekedés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998-ban közzétett jelentése évi 80 ezerre tette azoknak az európaiaknak a számát, akik a közlekedési légszennyezés következtében hunynak el, s a WHO bécsi konferenciáján ugyanakkor közölték azt a hivatalos angliai becslést, amely szerint a szigetországban évente 12-24 ezren halnak meg a statisztikailag várhatónál korábban a légszennyezés következtében. A magyar fővárosban a szén-monoxid-, a szénhidrogén- és a nitrogén-oxid-szennyezés több mint 90 százaléka közlekedési eredetű. Ebből a tömegközlekedés "bűne" a 10 százalékot sem éri el, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy a Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) több mint 10 milliárd forintért tíz év alatt buszainak több mint 80 százalékát kisebb-nagyobb mértékben "kizöldítette". Az őrzött végállomási parkolók, a tömegközlekedés

fejlesztése vagy a tudati ráhatás - például az inkább a vidéki városokban sikeres szeptember 23-ai "autómentes nap" - azonban együttesen sem fékezik oly hatásosan az automobilizmust, mint az üzemanyagárak emelkedése. A jelek szerint a leghatékonyabban gazdasági eszközökkel lehet visszaszorítani az autóhasználatot. Ezért is szorgalmazza a zöld szervezeteket tömörítő Levegő Munkacsoport, hogy a kormány szüntesse meg az autógyártáshoz használt eszközök vám- és áfakedvezményét, az autógyáraknak nyújtott társaságiadó-könnyítéseket, némileg emelje az üzemanyagok jövedéki adóját és a gépjárműadót, valamint - főleg a teherautók számára - az A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 6. úthasználati díjakat. E zöld tanácsokat a kormányok nem szokták ugyan megfogadni, de egyegy elemét néha mégis a magukévá teszik: 1992-ben így építették be a benzinárba a környezetvédelmi

termékdíjat. 2001 első fél évében a közlekedési felügyeletek országosan 116 ezer kipufogót szondáztak, vagyis a magyar autópark mintegy 3 százalékát. Ez meglehetősen kevésnek tűnik, figyelembe véve, hogy a zöld tárca tavalyi felmérése szerint a benzinüzemű járművek mintegy 30, a dízelesek 50-60 százaléka nem felel meg a környezetvédelmi normáknak. Az ökoellenőrök megközelítőleg fele-fele arányban szedik áldozataikat a személygépkocsik, illetve a haszonjárművek közül, Budapesten például 2001 első fél évében 6998 autót, illetve 5805 teherautót és 147 autóbuszt állítottak meg. Bár sejtéseik szerint a Budapesti Közlekedési Vállalat vagy a Volán buszai között jócskán akad súlyos környezetszennyező, ezeket - mivel menetrendszerű járatok - nem szokták zaklatni, ahogyan a taxikat sem. A személyautók, bár jóval több van belőlük, kisebb veszélyt jelentenek a környezetre: a privát gépkocsipark zöme

kicserélődött, a nyugati négykerekűek motorját, sőt - egy-két muzeális példánytól eltekintve - még a Ladákét is aránylag könnyen be lehet állítani úgy, hogy "hozzák" a normát. A személyautóknál igazi gondot a közel tízéves átlagéletkorú járműpark tizedét kitevő, hozzávetőleg 300 ezer elavult kétütemű járgány (már nem gyártott Wartburg, Barkas, Trabant) jelenti. A szakmában úgy tartják: ha az összes füstös négykerekűt sikerülne "behangolni" - vagy kivonni a forgalomból -, a felére csökkenhetne a gépjárművek okozta környezetszennyezés. Megfigyelhetõ tendencia, hogy az USA-ban, Japánban, az Európai Unióban egyre szigorúbbá válnak a gépjármûvek károsanyagkibocsájtására (emissziójára) vonatkozó elõírások. Egyrészt azért, mert a városok levegõjének szennyezésében, a füstköd (szmog) elõidézésében elsõdleges szerepe van a gépjármûveknek, másrészt pedig, szélesebb körben

vizsgálva a problémát, kutatások azt mutatják, hogy a kipufogógázok káros anyagainak, és ezek légkörben képzõdõ másodlagos termékeinek szerepe van az erdõk megbetegedését és pusztulását elõidézõ savasesõ létrejöttében. Így a probléma globális méretûvé válik, mely elsõsorban az északi féltekét érinti súlyosan. A M.o-i szabályozók is igyekeznek követni ezeket a szabályokat, hiszen ez az EU-ba történõ belépés egyik feltétele. Természetesen hazánkban nehezebb a megvalósítás hiszen nem állnak olyan anyagi eszközök a háttérben, mint a fejlett európai országokban. A gépjármûvek motorjaiban a tüzelõanyag elégetésekor csupán az emberi egészségre közvetlenül nem ártalmas szén-dioxid és vízgõz keletkezik. A nem tökéletes égés következtében a kipufogógázok ezen kívül szén-monoxidot és részlegesen, vagy egyáltalán nem oxidálódott szénhidrogéneket, valamint az égésre szolgáló levegõ igen kis

részben oxidálódott nitrogénjébõl származó nitrogén-oxidokat tartalmaznak BKV buszpark-fejlesztés A tömegközlekedés legfontosabb jármûve az autóbusz. Elõnye, hogy bárhol üzemeltethetõ, viszonylag kisebb a bekerülési költsége, gyorsan megvalósítható az üzembehelyezése, rugalmasan atszervezhetõ, áthelyezhetõ, idõszakosan, ideiglenesen is közlekedtethetõ. Hátránya a nyilvánvaló környezetszennyezés, amely a fejlesztéseknek köszönhetõen és az Euro normák bevezetésével fokozatosan csökken. A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 7. A következõkben egy olyan vállalat fejlesztésérõl lesz szó, amely a “zászlójára tûzte” a környezetvédelem fontosságát. A BKV Rt a tömegközlekedés lebonyolításával a fõváros életminõségét meghatározó feladatot lát el. Ezt a feladatot 1161 autóbusszal látja el (emissziós szempontból csak ezeket kell vizsgálni). Az autóbuszok négyféle motorral

üzemelnek a fejlesztések eredményeként Az új beszerzésû buszok és a korszerûsített motorral szerelt jármûvek elsõ lépcsõben a Belvárosban, második lépcsõben a fõváros teljes vonalhálózatán álltak, illetve állnak üzembe. Példa más országokban a légszennyezés csökkentésére : Légszennyezés miatt nincs autózás Olaszországban. Olaszország intézkedése Milánóban és Lombardia további 61 városában a rendkívül súlyos légszennyezettség miatt keddtől felére csökkentik az autóforgalmat. Milánóban már vasárnap is korlátozták a magánautók forgalmát, keddtől kezdve azonban az egyik nap csak a páros, a következőn csak a páratlan rendszámú járművek vehetnek részt a forgalomban. A páros illetve páratlan rendszámok tilalma addig lesz érvényben, amíg nem csökken számottevően a légszennyezettség - jelentette be vasárnap a tartomány elnöke, Robergo Formigoni, azt sem zárva ki, hogy, ha ez az intézkedés nem hozza

meg a kívánt eredményt, jövő pénteken január 25-én - a robbanómotoros járművekre teljes közlekedési tilalmat rendel el. A rendelkezést a szokásos rendőrjárőrök ötszöröse fogja ellenőrizni. Mérlegelik azt a lehetőséget is, hogy péntekre bezárják a közhivatalokat, az iskolákat, és bizonyos üzemeket idézte az ANSA hírügynökség. Hosszú ideje nem volt a térségben sem eső, sem szél, ami megtisztította volna a levegőt a füsttől; ráadásul az utóbbi napok hideg időjárása miatt naphosszat fűteni kell, amire egyébként Lombardiában és Velence környékén ritkán van szükség. Az intézkedés többek között Torino, Parma, Piacenza, Pavia városokra, Piemonte, Lombardia, Veneto és Emilia Romagna tartományok egy részére terjed ki. Görögországban Athén jár élen a légszennyezés csökkentésére irányuló tevékenységben. Náluk bevezetett szokás nyáron, hogy egyik nap csak a páros, másik nap pedig a páratlan rendszámú

autókat engedik be a városba. Bírságok A tavalyi környezetvédelmi bírság toplistát Magyarországon magasan a Mátrai Erőmű Rt. vezeti. A visontai üzem légszennyezése miatt a környezetvédelmi hatóság 233 millió 760 ezer forintra büntette céget. A legnagyobb környezetszennyezők listájára felkerült cégek közül többen tiltakoznak, arra hivatkozva, hogy tévesek az adatok. A Környezetvédelmi Felügyelőség azonban megerősítette, hogy a 2000-ben jogerőssé vált bírságokat tartalmaző lista pontos és hiteles. A legnagyobb összegű bírságokat a hatóságok légszennyezés miatt szabták ki. A száz legnagyobb szennyező listájának adatait elemezve kiderül, hogy az ország egyharmada A légszennyezés hatása a világban, Magyarországon, Budapesten 8. veszélyeztetett területnek minősül. Különösen aggasztó a helyzet az északi országrészben és a Kisalföldön, ahol több mint 50 százalékkal több környezetvédelmi bírságot

kellett kiszabni, mint az ország többi részén együttvéve. A legnagyobb szennyezők élmezőnyében több más erőmű, illetve energetikai vállalat szerepel - mindegyik a levegőt rongálta. Örökségünk A légszennyezés az egész világon súlyos probléma. A levegő tisztaságának megőrzése mindannyiunk közös érdeke, ezért közösen is, egyénileg is mindent meg kell tennünk a levegő szennyeződésenek megakadályozásáért, csökkentéséért, amíg késő nem lesz! Mára azt mondhatjuk a fejlődés ára a szeméthalom. Persze nem csak szeméthalommal fizetünk, hanem füstös, kormos levegővel, piszkos folyóval, amelyből kész „olajos halat” foghatunk. Jellemzővé vált a nagyvárosokban a „betonosodás”, füstölgő autók látványa A Földön szinte naponta tűnik el egy-egy növény-, állatfaj. Fogynak az erdők is A TV-ben az ózonréteg vékonyodásával riogatnak. Ötven évvel ezelőtt még egyik jelenség sem létezett. A jelen jelszava a

MOST. – Termelj most, élj most, a következmények úgyis később jönnek Most még van hely a szemétnek, most még épülnek a gyárak, és még kapunk levegőt is – a füst mellett. 10-20 év múlva már törhetjük a fejünket, hogy mit is kéne kezdeni az atomerőművek kiégett elemeivel, a Duna és a Tisza nevű „szennyvízcsatornákkal” De tehetünk-e mi most valamit? Talán – Gondold végig! Döntsd el!