Legal knowledge | Criminal law » A büntetőnorma szerkezete

5. A büntetőnorma szerkezete A büntető törvény rendszere és szerkezete: a büntetőtörvény rendszerét és szerkezetét nem szabad összetéveszteni, a büntetőnorma rendszerével és szerkezetével!!! A büntetőtörvények (és büntető jogszabályok) büntetőjogi normákat tartalmaznak. Büntetőjogi norma: azok a jogszabályok, amelyek a büntetőjogi jogviszonyt szabályozzák, illetve az alapul szolgáló életviszonyt védelmezik. Ez magában foglalja a büntetőjog forrásait Tehát büntetőnorma nem azonos a büntetőjogszabállyal, sem a büntetőtörvénnyel. A büntetőjogi norma a büntetőjog materiális forrásainak összege. Büntetőtörvény: olyan törvény, mely büntetőjogi normákat tartalmaz. Amelyek az anyagi büntetőjog teljes viszonyrendszerét kivánják szabályozni Büntető törvénykönyvnek (Btk. ) nevezzük. A Büntető Novella (BN.) olyan törvény, amely nagyobb számú büntetőnormával módosítja a bj. Korábbi rendszerét Vannak

azonban olyan büntetőjogi törvények, melyek sem a novella, sem a törvénykönyv szintjét nem érik el, mert csak néhány jogszabályt módosítanak. Ez sok esetben szubjektív megítélés kérdése. A kontinentális jogrendszerekben a büntetőjog hagyományosan két részre oszlik: Általános Rész, és Különös Rész. (Ez a kontinense a 19 Sz óta van, Mo-n pedig 1843-tól) Általános Rész: azoknak a normáknak az összessége, melyek a legtöbb, szinte minden bűncselekményre vonatkoznak, vagyis amelyeket minden bűncselekmény esetében figyelembe kell venni, és amelyek a büntetőjogi jogkövetkezményekkel általánosságban foglalkoznak. Itt határozza meg a törvény a bűncselekmény fogalmát, a büntetendőség és a büntethetőség általános feltételeit, a szankciók fajait, a büntetés kiszabásának általános szabályait és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés feltételeit. Szerkezete: I. A büntetőtörvény hatálya

II. A bűncselekmény és az elkövetők 1. A bűncselekmény 2. Kísérlet és előkészület 3. Az elkövetők III. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 1. A büntethetőséget kizáró okok 2. A büntethetőséget megszüntető okok IV. Büntetések és intézkedések 1. A büntetések 2. Az intézkedések V. A büntetés kiszabása VI. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól VII. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések VIII. A katonákra vonatkozó rendelkezések IX. Értelmező rendelkezések Különös Rész: tartalmazza az egyes bűncselekmények meghatározását és az elkövetési magatartások leírását és meghatározza a kiszabandó büntetéseket is. Szerkezete az egyes bűncselekményi csoportokra épül, melyek a védett jogi tárgyak szerint különülnek el. A büntető tárgyú jogszabályok büntetőjogi normákat tartalmaznak. A büntetőjogi normák elsődleges sajátossága, hogy definícióként jelenik meg,

megközelítése és felfogása egyedi. Ezek meghatározzák, hogy mit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön a norma cimzettje. Nyilvánvalóan van összefüggés az általános és különös részbeli normák között, azonban máig vita folyik róla, hogy ezek milyen viszonyban vannak egymással. A büntetőnorma általános szerkezetének 3 eleme van: 1. Hipotézis:az az előtétel (feltétel), a normának az a része, amely meghatározza azt az élethelyzetet, amely a norma alkalmazásának feltétele. 2. Diszpozició: írja elő, hogy a hipotézis fennállása esetén, a norma címzettje, milyen cselekményt tanúsítson (tegyen, ne tegyen vagy tűrjön). A Különös Részben felsorolt bűncselekmények meghatározását tartalmazó norma elem, azaz egy bűncselekmény különös részi meghatározása. 4 fajtája van: a) Egyszerű: a bűncselekmény tautológiával, vagyis annak nevével határozza meg. Ezek nyílt törvényi tényállások, azaz nem tartalmazzák a bűncselekmény

elkövetési magatartásának leirását, hanem minden magatartás, amely az adott eredmény létrehozására alkalmas elkövetési magatartás lehet.pl emberölés b) Leíró:a bűncselekményt lényeges ismérveivel határozza meg. pl lopás c) Hivatkozó (utaló): a Btk-n belül hivatkozik egy másik bűncselekményre, ahol a tényállást már definiálták. pl hivatalos személy elleni erőszakra utalás a közfeladatot ellátó elleni erőszak esetén. d) Keret: nem a Btk-n belül, hanem valamely más jogág szabályaira utal. pl KRESZ, közlekedési bűncselekmények 3. Szankció (jogkövetkezmény): az a jogkövetkezmény (azaz valamely személy jogviszonyaiban bekövetkező változás), amelyet a norma a diszpozíció teljesüléséhez kapcsol. A büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció összeolvad. pl. „Aki mást megöl, bűntettet követ el, és 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Aki= hipotézis (minden emberre vonatkozik) mást

megöl= diszpozíció bűntettet követ el és.=szankció