Physics | High school » Fizika középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 17 Név: . osztály: Fizika FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 17 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1211 Fizika középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatja meg. Használható segédeszközök: zsebszámológép, függvénytáblázatok. Ha valamelyik feladat megoldásához nem elég a rendelkezésre álló hely, kérjen pótlapot! A pótlapon tüntesse fel a feladat sorszámát is! Itt jelölje be, hogy a második rész 3/A és 3/B feladatai közül melyiket választotta (azaz melyiknek az értékelését kéri): 3 írásbeli vizsga 1211 2 / 16 2012. május 17 Fizika középszint Név: .

osztály: ELSŐ RÉSZ Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges, számításokkal ellenőrizze az eredményt!) 1. Egy 75 kg-os súlyemelő mérlegen áll Mit mutat a mérleg, ha éppen egyenletesen emel fel egy 125 kg-os súlyt? A) B) C) A mérleg 200 kg-ot mutat. A mérleg kevesebb, mint 200 kg-ot mutat. A mérleg több, mint 200 kg-ot mutat. 2 pont 2. Egy prizma segítségével felbonthatjuk a fehér fényt a szivárvány színeire A prizmának melyik tulajdonsága teszi ezt lehetővé? A) B) C) Az, hogy a prizmán belső visszaverődés jöhet létre. Az, hogy a prizma anyagának törésmutatója nagyobb, mint a levegőé. Az, hogy a prizma anyagának törésmutatója a különböző színekre eltérő. 2 pont 3. Egy termálfürdő kültéri medencéjében télen-nyáron egyaránt 35 °C-os víz van Míg télen állandóan fehér párafelhőt látunk a

medence fölött gomolyogni, nyáron ezt nem tapasztaljuk. Miért? A) B) C) Mert a medence vize sokkal jobban párolog télen, amikor nagy a hőmérsékletkülönbség a levegő és a víz között. Mert nyáron a meleg levegő felfelé áramlik, így gyorsabban elszállítja a medence fölül a párát. Mert a vízpára maga nem látható, ám télen a hideg levegőben kicsapódó apró vízcseppek láthatóvá válnak a medence felett. 2 pont írásbeli vizsga 1211 3 / 16 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 4. Egy farostlemezből kivágott sík lapot a T pontban az asztalhoz csavarozunk egyetlen csavarral, amely körül a test elfordulhat. A lapot az ábra szerint három fonál segítségével húzzuk, a fonálerők azonos nagyságúak. Melyik fonálerőnek a legnagyobb a T pontra vonatkoztatott forgatónyomatéka? A) B) C) Az F1 erőnek. Az F2 erőnek. Az F3 erőnek. 2 pont 5. Miért érzékelnek a Föld körül keringő űrhajóban az űrhajósok

súlytalanságot? A) B) C) Mert az űrhajó szabadon esik a Föld felé. Mert az űrhajó távol van a Földtől, és ott már nem hat a Föld gravitációs ereje. Mert az űrben nincsen levegő. 2 pont 6. Az úgynevezett grafén egy újfajta, nagyon érdekes tulajdonságokkal rendelkező anyag, amely egymáshoz egy síkban kapcsolódó szénatomokból áll. Így mindössze egyetlen atomnyi vastag Körülbelül milyen nagyságrendű a grafén vastagsága? A) B) C) Nagyságrendileg 10-10 m. Nagyságrendileg 10-7 m. Nagyságrendileg 10-4 m. 2 pont írásbeli vizsga 1211 4 / 16 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 7. A levegő hőmérséklete reggeltől délig 10 °C-ot emelkedett Hány kelvinnel változott a hőmérséklet? A) B) C) 283 kelvinnel. 10 kelvinnel. 2730 kelvinnel. 2 pont 8. Egy R hosszúságú fonálra kötött követ függőleges síkban forgatunk Mekkora sebességgel kell rendelkeznie a kőnek pályája tetőpontján ahhoz, hogy a fonál

feszes maradjon? A) B) C) A kő sebessége akár nulla is lehet. A kő sebessége mindenképpen nullánál nagyobb, de tetszőlegesen kicsiny érték lehet. A kő sebességének egy meghatározott értéknél nagyobbnak kell lennie. (v> g R) 2 pont 9. Két lézerberendezés közül az egyik vörös, a másik zöld színű fénnyel világít A berendezések azonos idő alatt azonos számú fotont bocsátanak ki. Melyiknek nagyobb a teljesítménye? A) B) C) A vörösé. A zöldé. Azonos a két teljesítmény. 2 pont 10. Egy pontszerű monokromatikus fényforrás elé optikai eszközt helyezünk, melynek hatására a távolabb lévő ernyőn koncentrikus körök sorozata jelenik meg. Mit tettünk a fényforrás és az ernyő közé? A) B) C) Egy polarizátor-lemezt helyeztünk el a fényforrás és az ernyő között. Egy gyűjtőlencsét tettünk a fényforrás és az ernyő közé. Egy kicsiny lyukkal ellátott lemezt tettünk a fényforrás és az ernyő közé. 2 pont

írásbeli vizsga 1211 5 / 16 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 11. Két áramkört készítünk A elsőben egy egyenáramú telep, egy kapcsoló, egy izzó és egy ohmos ellenállás, a másikban egy egyenáramú telep, egy kapcsoló, egy izzó és egy nagy induktivitású tekercs van sorba kötve az ábra szerint. A két áramkörben a telepek és az izzók teljesen egyformák, továbbá a két áramkör teljes ohmos ellenállása megegyezik. Melyik áramkörben éri el hamarabb az izzó a teljes fényerejét, ha a két kapcsolót egyszerre zárjuk? A) B) C) Az 1. áramkörben A 2. áramkörben A két izzó egyszerre éri el a teljes fényerejét. 2 pont 12. Egy gumilabdát h magasságból függőlegesen leejtünk A labda a földdel ütközve h/2 magasságba pattan vissza. A pattanás előtt, a talajra érkezés pillanatában a labda sebessége v volt. Mekkora lesz a sebessége, amikor a pattanás után ismét talajt ér? (A légellenállás

elhanyagolható.) A) B) C) A labda sebessége v/2 lesz. A labda sebessége kisebb lesz, mint v/2. A labda sebessége nagyobb lesz, mint v/2. 2 pont 13. Van-e olyan anyag, amely melegítés hatására összehúzódik? A) B) C) Igen, egy lyukat körülvevő anyag (például egy kulcslyukat körülvevő zár) melegítéskor összehúzódik, ahogy a lyuk kitágul. Nem, az anyagok hűtés hatására mindig összehúzódnak, melegítés hatására pedig mindig kitágulnak. Igen, például a víz melegítés hatására bizonyos körülmények között összehúzódik. 2 pont írásbeli vizsga 1211 6 / 16 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 14. Homogén mágneses térbe q töltésű golyót helyezünk Melyik állítás HAMIS? q B A) B) C) Ha a golyó áll, biztosan nem hat rá erő a mágneses térben. Ha a golyó mozog, lehet, hogy nem hat rá erő a mágneses térben. Ha a golyó mozog, biztosan hat rá erő a mágneses térben. 2 pont 15. Egy csörlő

először egy 100 kg tömegű testet húzott föl 10 méter magasságba, azután egy 50 kg tömegű testet 20 méter magasságba. Melyik esetben volt nagyobb a csörlő teljesítménye? A) B) C) Amikor a 100 kg-os testet húzta fel. Egyforma volt a teljesítmény a két esetben. Nem dönthető el a megadott adatokból. 2 pont 16. Egy hengerben súrlódásmentesen mozgó dugattyúval ideális gázt zárunk be A gáz ismeretlen állapotváltozáson megy keresztül, melynek végén hőmérséklete a kezdeti hőmérséklettel azonos lesz. Igaz-e, hogy a kezdeti nyomás és térfogat szorzata azonos a végső állapothoz tartozó nyomás és térfogat szorzatával ( p1 ⋅V1 = p2 ⋅V2 )? A folyamatban a gáz mennyisége nem változik. A) B) C) Csak abban az esetben igaz, ha a hőmérséklet az állapotváltozás során végig állandó volt. Igen, minden esetben igaz. Csak akkor igaz, ha az állapotváltozás során a gáz nem vett fel hőt. 2 pont írásbeli vizsga 1211 7 / 16

2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 17. Melyik a helyes állítás a gyűjtőlencse képalkotásáról? A) B) C) A gyűjtőlencsével csak nagyított, egyenes állású képet hozhatunk létre. A gyűjtőlencse csak a fókuszán belüli tárgyakról hoz létre nagyított képet. A gyűjtőlencse a távoli tárgyakról fordított állású képet alkot. 2 pont 18. Miért van nagy nyomáson a paksi atomerőmű reaktorában lévő víz? A) B) C) Mert a nagynyomású vízből a nagy nyomásnak köszönhetően nem szabadulnak ki radioaktív izotópok. Mert a nagynyomású víz akkor sem forr fel, amikor a reaktortérben a hőmérséklet eléri a 100 ºC-ot. Mert a nagynyomású víz nem nyeli el a keletkező neutronokat, így nem lassítja a láncreakciót. 2 pont 19. Vegyünk olyan részecskéket, melyek szabadon helyezkednek el a térben, azaz nincsenek atomhoz kötve. A felsoroltak közül melyik a legbomlékonyabb, azaz melyik bomlását jellemzi a

legkisebb felezési idő? A) B) C) A proton. A neutron. Az elektron. 2 pont 20. A Merkúron vagy a Vénuszon van több meteorbecsapódási kráter? A) B) C) A Merkúron. A Vénuszon. Közel egyenlő az egységnyi felületre eső kráterek száma. 2 pont írásbeli vizsga 1211 8 / 16 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: MÁSODIK RÉSZ Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait – a feladattól függően – szövegesen, rajzzal vagy számítással indokolja is! Ügyeljen arra is, hogy a használt jelölések egyértelműek legyenek! 1. Egy autós egy 16 km-es útszakaszon a megengedett 90 km/h helyett végig 110 km/h sebességgel vezetett. a) b) Mennyivel lett rövidebb a menetideje? A közegellenállási erő 110 km/h esetén másfélszerese a 90 km/h mellettinek. 110 km/h esetén a 90 km/h melletti értéknek hányszorosára kell növelni az autó teljesítményét ahhoz, hogy leküzdjük a közegellenállást? (Ilyen nagy sebesség

esetén az egyéb fékező hatások a közegellenálláshoz képest elhanyagolhatóak.) a) b) Összesen 6 pont 6 pont írásbeli vizsga 1211 9 / 16 12 pont 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 2. Kétfajta radioaktív atommag keveréke áll rendelkezésünkre egy mintában A minta egyik összetevőjének 2 óra a felezési ideje, a másiké 1 óra. A keverékben 2 óra elteltével a bomlásra kész atommagok száma az eredeti érték harmadára csökken a) b) Hogyan aránylott egymáshoz a mintában lévő kétféle kiinduló anyag atommagjainak száma kezdetben? Újabb két óra alatt hányad részére csökken az első két óra eltelte után is meglévő, bomlásra kész atommagok száma? írásbeli vizsga 1211 10 / 16 2012. május 17 Fizika középszint írásbeli vizsga 1211 Név: . osztály: 11 / 16 a) b) Összesen 8 pont 10 pont 18 pont 2012. május 17 Név: . osztály: Fizika középszint A 3/A és a 3/B feladatok

közül csak az egyiket kell megoldania. A címlap belső oldalán jelölje be, hogy melyik feladatot választotta! 3/A A fotonok lendületének köszönhetően a tükröket erőlökés éri, amikor fotonok ütköznek a felületüknek, vagyis a tükröző felületre a fény nyomást gyakorol. Ezen alapszik az űrszondák esetén alkalmazható napvitorla ötlete. A napvitorla egy vékony, tükröző fóliából készült lemez, amely a Napból érkező fény nyomását használja az űrszonda sebességváltoztatásához vagy pályamódosításához. A képen látható IKAROS űrszonda napvitorlája négyzet alakú, a négyzet oldala 50 méter. A mellékelt táblázatban a Nap fényéből származó fénynyomás elméleti értékét adtuk meg a Naptól való távolság függvényében. A megadott értékek egy pontosan a Nap felé fordított, tehát a Nap sugaraira lényegében merőleges felületre vonatkoznak. Távolság (csillagászati egység) p (10-7 N/m2) a) b) c) d) e) 1 1,5

2 3 4 5 90 40 22,5 10 5,7 ? A táblázatból vett adatok segítségével állapítsa meg, hogy hányad részére csökken a Nap fényének nyomása, ha a Naptól vett távolság kétszeresére, háromszorosára nő! Mekkora lesz a Nap fényének nyomása 5 csillagászati egység távolságban? Miért csökken a Nap fényének nyomása, ha a Naptól vett távolság növekszik? Mekkora vonzóerőt fejt ki a Nap egy tőle 1 csillagászati egység (1 CSE) távolságban lévő 200 kg tömegű űrszondára? Mekkora oldalélű, négyzet alakú, Nap felé fordított napvitorla esetén tudná a Nap űrszondára gyakorolt gravitációs vonzóerejét a fénynyomásból származó erő kiegyenlíteni ebben a távolságban? (Tekintsünk el a vitorla saját tömegétől!) A gravitációs állandó: γ = 6,67 ⋅10 −11 Nm 2 , a Nap tömege: M Nap = 2 ⋅ 1030 kg , 1 csillagászati 2 kg egység (1 CSE) = 150 ⋅ 109 m írásbeli vizsga 1211 12 / 16 2012. május 17 Név: .

osztály: Fizika középszint a) b) c) d) e) Összesen 2 pont 6 pont 2 pont 4 pont 6 pont írásbeli vizsga 1211 13 / 16 20 pont 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 3/B A mellékelt ábrán egy egyenáramú csengő vázlatos rajza látható. A rajz, illetve az alábbi kérdések segítségével részletesen ismertesse a csengő működését! a) b) c) d) Mi történik, ha a nyomógombbal zárjuk az áramkört? Mit nevezünk elektromágnesnek? Milyen részekből áll? Mit jelent a lágyvas kifejezés? Miért nem helyettesíthetnénk a lágyvas lemezt egy acéllappal? Miért üti meg újra és újra a csengőt a lemez végén lévő kalapács, amíg a nyomógomb zárva van? írásbeli vizsga 1211 14 / 16 2012. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: a) b) c) d) 6 pont 4 pont 5 pont 5 pont írásbeli vizsga 1211 15 / 16 Összesen 20 pont 2012. május 17 Név: . osztály: Fizika középszint Figyelem! Az értékelő

tanár tölti ki! maximális pontszám I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok Az írásbeli vizsgarész pontszáma elért pontszám 40 50 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok javító tanár Dátum: . írásbeli vizsga 1211 jegyző Dátum: . 16 / 16 2012. május 17 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 1211 FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros tollal, a megszokott jelöléseket alkalmazva kell végezni ELSŐ RÉSZ A

feleletválasztós kérdésekben csak az útmutatóban közölt helyes válaszra lehet megadni a 2 pontot. A pontszámot (0 vagy 2) a feladat mellett található szürke téglalapba, illetve a feladatlap végén található összesítő táblázatba is be kell írni. MÁSODIK RÉSZ Az útmutató által meghatározott részpontszámok nem bonthatók, hacsak ez nincs külön jelezve. Az útmutató dőlt betűs sorai a megoldáshoz szükséges tevékenységeket határozzák meg. Az itt közölt pontszámot akkor lehet megadni, ha a dőlt betűs sorban leírt tevékenység, művelet lényegét tekintve helyesen és a vizsgázó által leírtak alapján egyértelműen megtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bontható, akkor a várható megoldás egyes sorai mellett szerepelnek az egyes részpontszámok A „várható megoldás” leírása nem feltétlenül teljes, célja annak megadása, hogy a vizsgázótól milyen mélységű, terjedelmű, részletezettségű, jellegű

stb. megoldást várunk Az ez után következő, zárójelben szereplő megjegyzések adnak további eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelembevételéhez. A megadott gondolatmenet(ek)től eltérő helyes megoldások is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányok megállapításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, pl. a teljes pontszám hányadrésze adható értelmezésre, összefüggések felírására, számításra stb. Ha a vizsgázó összevon lépéseket, paraméteresen számol, és ezért „kihagyja” az útmutató által közölt, de a feladatban nem kérdezett részeredményeket, az ezekért járó pontszám – ha egyébként a gondolatmenet helyes – megadandó. A részeredményekre adható pontszámok közlése azt a célt szolgálja, hogy a nem teljes megoldásokat könnyebben lehessen értékelni A gondolatmenet helyességét nem érintő hibákért (pl. számolási hiba, elírás, átváltási hiba) csak egyszer kell pontot

levonni. Ha a vizsgázó több megoldással vagy többször próbálkozik, és nem teszi egyértelművé, hogy melyiket tekinti véglegesnek, akkor az utolsót (más jelzés hiányában a lap alján lévőt) kell értékelni. Ha a megoldásban két különböző gondolatmenet elemei keverednek, akkor csak az egyikhez tartozó elemeket lehet figyelembe venni: azt, amelyik a vizsgázó számára előnyösebb. A számítások közben a mértékegységek hiányát – ha egyébként nem okoz hibát – nem kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredmények csak mértékegységgel együtt fogadhatók el. A grafikonok, ábrák, jelölések akkor tekinthetők helyesnek, ha egyértelműek (tehát egyértelmű, hogy mit ábrázol, szerepelnek a szükséges jelölések, a nem megszokott jelölések magyarázata stb.) Grafikonok esetében azonban a mértékegységek hiányát a tengelyeken nem kell hibának venni, ha egyértelmű (pl. táblázatban megadott, azonos mértékegységű

mennyiségeket kell ábrázolni). Ha a 3. feladat esetében a vizsgázó nem jelöli választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően kell eljárni Értékelés után a lapok alján található összesítő táblázatokba a megfelelő pontszámokat be kell írni. írásbeli vizsga 1211 2/7 2012. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató ELSŐ RÉSZ 1. A 2. C 3. C 4. A 5. A 6. A 7. B 8. C 9. B 10. C 11. A 12. C 13. C 14. C 15. C 16. B 17. C 18. B 19. B 20. A Helyes válaszonként 2 pont. Összesen 40 pont. írásbeli vizsga 1211 3/7 2012. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató MÁSODIK RÉSZ 1. feladat Adatok: s=16 km, v1 = 90 km km , v2 = 110 h h a) Az utazás menetidejének felírása és kiszámítása az első esetben: 1 + 1 pont t1 = s = 0,178 h = 10 perc 42 s v1 Az utazás menetidejének kiszámítása a második esetben: 1 + 1 pont t2 = s = 0,146 h = 8 perc 48 s v2 A menetidő különbségének

kiszámítása: 1 + 1 pont Δt = t1 − t2 = 1 perc 56 s (A két menetidő explicit kiszámításának hiánya nem számít hibának, amennyiben a keresett menetidő-különbség értéke helyes.) b) A teljesítmények arányának kiszámítása: 6 pont (bontható) P = F ⋅ v (1 pont) P2 v 2 ⋅ F2 = (2 pont) P1 v1 ⋅ F1 P2 1,5 ⋅ F1 ⋅ 110 km/h = = 1,83 (behelyettesítés és számítás 2 + 1 pont) P1 F1 ⋅ 90 km/h Összesen 12 pont írásbeli vizsga 1211 4/7 2012. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 2. feladat Adatok: T1 = 2 h, T2 = 1 h a) A kétféle izotóp kezdeti arányának kiszámítása: 8 pont (bontható) Mivel két óra elteltével a kétfajta izotóp száma a mintában N N N1 = 1 (1 pont), illetve N 2 = 2 (1 pont) szerint változik, 2 4 valamint az összes radioaktív magra a mintában N + N2 N1 + N 2 = 1 teljesül (1 pont), 3 ⇒ N1 N 2 N1 + N 2 + = (2 pont), amiből 2 N1 = N 2 (rendezés és számítás, 2 + 1 pont)

2 4 3 (Ha a szöveges magyarázatok nem szerepelnek, de a jelölések egyértelműek és a gondolatmenet helyes és követhető, a megfelelő pontszám megadandó.) b) Az újabb két óra múlva megmaradt radioaktív atommagok hányadának kiszámítása: 10 pont (bontható) Újabb két óra elteltével a kétfajta izotóp száma a mintában megint N N N1 = 1 (1 pont), illetve N 2 = 2 (1 pont) szerint változik, 2 4 N1 N azaz N1 = (1 pont), illetve N 2 = 2 (1 pont). 4 16 4 N1 + N 2 N1"+ N 2 " 16 = (3 pont), amiből 2 N1 = N 2 felhasználásával A keresett arány N N1 + N 2 1 + N2 3 N1"+ N 2 " 3 = adódik (rendezés és számítás 2 + 1 pont). N1 + N 2 8 (Ha a szöveges magyarázatok nem szerepelnek, de a jelölések egyértelműek és a gondolatmenet helyes és követhető, a megfelelő pontszám megadandó.) (Ha valaki, csak a radioaktív bomlástörvényt írja fel, a teljes feladatra legfeljebb 2 pontot kaphat.) Összesen 18 pont írásbeli

vizsga 1211 5/7 2012. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/A feladat Nm 2 , M Nap = 2 ⋅10 −30 kg , 1 CSE = 150 ⋅109 m kg 2 a) A napfénynyomás csökkenésének megadása: 1 + 1 pont A táblázatból vett adatpárok segítségével a keresett arányok felírhatók: Adatok: m=200 kg, a= 50 m, γ = 6,67 ⋅10 −11 p 2 CSE 1 = (1 pont), p1 CSE 4 b) p3 CSE 1 = (1 pont), p1 CSE 9 Az 5 CSE távolságban uralkodó fénynyomás meghatározása: 6 pont (bontható) p5 CSE 1 90 N N = p5 CSE = ⋅ 10 −7 2 = 3,6 ⋅ 10 −7 2 25 p1 CSE 25 m m (Annak felismerése, hogy a nyomás a távolság négyzetével fordítottan arányos 3 pont, a konkrét arány meghatározása 1 pont, az egyenlet felírása 1 pont, számítás 1 pont.) c) A napfény nyomáscsökkenésének indoklása : 2 pont A napfény nyomása azért csökken, mert a távolsággal a Nap fényének ereje csökken. (Bármilyen más megfogalmazás is elfogadható, pl. a napsugárzás

intenzitása csökken, kevesebb foton éri a vitorlát stb.) d) Az űrszondára ható gravitációs erő felírása és kiszámítása: 2 + 2 pont F1 = γ m ⋅ M Nap = 1,19 N R2 e) Az űrszonda szükséges vitorlaméretének kiszámítása: 6 pont (bontható) F fény = p ⋅ A 1,19 = 90 ⋅ 10 −7 ⋅ (d ) 2 , (A fény nyomóerejének paraméteres felírása 2 pont, a felület felírása a vitorla élhossza (d) segítségével 1 pont, a konkrét adatok behelyettesítése 1 pont). 1,19 ≈ 360 m 90 ⋅10 − 7 (Az egyenlet d-re rendezése 1 pont, számítás 1 pont) d= Összesen 20 pont írásbeli vizsga 1211 6/7 2012. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/B feladat a) Az áramkör zárásakor létrejövő folyamat ismertetése és a hang keletkezésének leírása: 6 pont (bontható) Amikor a kapcsolóval zárjuk az áramkört, abban áram folyik (1 pont), ennek következtében pedig az elektromágnes mágneses teret gerjeszt (2 pont).

A mágnes behúzza a lágyvasat, ami a karra van erősítve (2 pont), így a kar végén lévő kis kalapács ráüt a csengőre (1 pont). b) Az elektromágnes fogalmának megadása és részeinek felsorolása: 4 pont (bontható) Az elektromágnes egy olyan szerkezet, amely áram segítségével mágneses teret gerjeszt (2 pont). Legfontosabb részei a tekercs és a vasmag (1 + 1 pont) c) A lágyvas fogalmának ismertetése és annak indoklása, hogy miért nem helyettesíthető acéllal: 5 pont (bontható) A lágyvas olyan anyag, ami mágnesezhető, de mágneses tulajdonságát nem őrzi meg (2 pont), azaz ha a mágneses tér megszűnik, a lágyvas is elveszíti mágnesességét. Ha acéllapot tennénk a helyére, az előbb-utóbb mágnesessé válna (2 pont), és az elektromágnes vasmagjához áram hiányában is tartósan odaragadna (1 pont). d) A csengő folyamatos működésének ismertetése: 5 pont (bontható) Amint a mágnes behúzza a lágyvasat, a csúcsnál megszakad az

áramkör ( 1 pont). Mivel így nem folyik áram, az elektromágnes tekercsében leépül a mágneses tér (1 pont), így a mágnes elengedi a lágyvasat (1 pont). Amikor a lágyvas visszaugrik a helyére, az ismét zárja az áramkört (1 pont) és újraindulhat a ciklus (1 pont). Összesen 20 pont írásbeli vizsga 1211 7/7 2012. május 17